2021. szeptember 28., kedd

MEGSPÓROLOM A JEGYED A VADÁSZATI VILÁGKIÁLLÍTÁSRA

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.09.28.



Megspórolom a jegyed a Vadászati Világkiállításra...

"JANCSÓ TUDOTT KÖZTÁRSASÁGOT CSINÁLNI AZZAL, HOGY OTT ÁLLT" - JANCSÓ 100

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.09.27.



Jancsó Miklós születésének 100. évfordulója kapcsán szervezett emlékadásunkban tesszük tiszteletünket a magyar film partizánja előtt.

Vendégünk Cserhalmi György, aki az egész magyar filmművészetben egyedülálló, 38 éves alkotói kollaborációról őrzött emlékeiről, a Jancsóval való közös munkáról, valamit mai napig érezhető hatásáról beszél. Galkó Balázs, aki különböző korszakaiban volt visszatérő alkotótársa és Vasvári Emese, a Kapa-Pepe korszak ismert szereplője. Csákány Zsuzsa, számos Jancsó film vágója és egykori felesége, valamit fiai, Jancsó Nyika, operatőr és Jancsó Dávid, vágó.

CSALÁDI PÓTLÉK: MOST KELL LÉPNIÜK A TOVÁBBTANULÓK SZÜLEINEK - KÉT HÓNAPOT IGÉNYELHETNEK VISSZAMENŐLEG

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.09.28.


Érettségi után már nem jár családi pótlék a gyerek után, de a továbbtanulók beleszámítanak az eltartottak számába. Így magasabb összeg jár a testvérekre. Ezt a tanulói jogviszony igazolásával lehet igényelni, de csak 2 hónapra visszamenőleg. Aki szeptember végéig lép, júliusig visszamenőleg kaphatja a több pénzt.


Évről évre kevesebbet ér a családi pótlék, hiszen 2009. óta nem változott az összege. Ha csak az éves átlagos inflációval számolunk, akkor is 40 százalékkal kellett volna megemelni ahhoz, hogy „hivatalosan” megőrizze az értékét. A továbbtanulók szüleinek az is nagy nehézséget okoz, hogy az érettségit követően a családi pótlékot csak a tanév végéig, azaz június végéig folyósítják, tehát júliustól már nem. A jogszabály szerint ugyanis a családi pótlék (azaz iskoláskorúnál iskoláztatási támogatás) a tankötelezettség teljes időtartamára jár (ez ma már a 16. év betöltését jelenti), illetve addig, amíg a gyermek közoktatási intézményben tanul, de legfeljebb annak a tanévnek végéig, amikor betölti a 20. – sajátos nevelési igényű gyermek esetén a 23. – életévét.

Most kell lépni

Bár családi pótlék nem jár az egyetemista gyerek után, a felsőoktatási intézményben továbbtanuló gyermek beleszámít az eltartottak számába. Ez azt jelenti, hogy ha van kisebb testvér (vagy más kedvezményezett eltartott), aki után még jár családi pótlék, kérvényezheti a szülő, hogy vegyék figyelembe a számításkor az egyetemista vagy főiskolás diákot is. Ez azért fontos, mert így magasabb összegű családi pótlékot kaphatnak. Ezt azonban csak a tanév megkezdése után, az érvényes hallgatói jogviszony igazolásával lehet kérni. Vagyis nem automatikus.

Tekintettel arra, hogy visszamenőlegesen legfeljebb két hónapra lehet kérni az így megemelt családi pótlékot, ahhoz, hogy júliustól járjon, még szeptemberben igényelni kell. Ha valaki ezt csak októberben tudja megtenni, akkor csak augusztustól kapja meg a magasabb járandóságot...

IDEJE LESZÁMOLNI AZ ABORTUSZT ÖVEZŐ TÉVHITEKKEL

MÉRCE
Szerző: DEBRECZY ESZTER, LES KRISZTINA
2021.09.28.


A szexuális és reproduktív egészséghez való jog olyan terület, amely különösen a nőket érinti, így szorosan összefügg a nőknek a társadalomban és családban betöltött szerepéről alkotott felfogásával. Ezen felfogások közül sok a mai napig azon a meggyőződésen alapul, hogy a nők nem dönthetnek szabadon a szexualitásukat illetően, hanem azt államilag korlátozni és szabályozni kell. A szabályozás szükségességének igazolása érdekében rengeteg tévhit él a társadalomban a reprodukciós jogokkal és különösképpen az abortusszal kapcsolatban. A biztonságos abortuszhoz való hozzáférés világnapja alkalmából a legelterjedtebb tévhiteket járjuk körbe, és cáfoljuk meg őket tényekkel...

A COVID A MI REICHSTAGUNK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.09.28.


Történtek tegnap lényegbe vágó dolgok, miszerint a bátor százharminchármak megszavazták a rendeleti kormányzás meghosszabbítását január 1-ig. Onnan már csak egy ugrás az április, és akkor minden lehet. Ilyképp, amikor emiatt háborog és szörnyülködik az ember, az nem azért van, mert ez a cirkusz a mostani mindennapjainkat tenné tönkre – azoknak már mindegy –, hanem a gyerekekét vagy a kisonokákét, bár lehet, hogy már nekik is lőttek, az ő jövőjüknek. Ha nem lenne teljesen világos, feltételezem, hogy a járvány, és a hozzá kapcsolt riogatás, a tőle kapott, illetve eredeztetett felhatalmazás, az ezzel való visszaélés bele fog szólni a választásba, amelytől a galeri elűzését reméljük.

Minden lehet, és Orbán mindenre képes is, efelől kétségünk nincsen. Nem árt figyelmeznünk ebben a kontextusban arra, hogy az ilyen helyzetben kiadott rendeletek – kétharmados törvényben meghatározottak szerint – felfüggeszthetik egyes törvények alkalmazását, a törvényi rendelkezésektől eltérhetnek, és a kormány egyéb rendkívüli intézkedéseket is hozhat. A Covid a mi, illetve Orbán Reichstagja, amire mutogatva, illetve amivel indokolva minden galádság megtehető. Úgy is mondhatnánk, Orbánnak úgy kell a negyedik hullám, mint egy falat kenyér, és látszik is. Nem nagyon igyekszik ellene tenni semmit, sőt, noszogatja, ha az egy helyre terelt, korlátok nélkül dzsemborizó eucharisztikusokra gondolunk.

Viszont, ha most gyakorlati haszna a veszélyhelyzet meghosszabbításának csak a még zavartalanabb lopás, nos, az sem kevés, de most már igazán nem oszt és nem szoroz. Így az sem, hogy ezzel párhuzamosan újabb, nagyon súlyos milliárdok sorsa felől döntöttek, arról szavaztak a bátrak, hogy a haveroknak átpasszolt egyetemek alapítványai nem kevesebb mint ezerhatszázharminc milliárd forintot kapnak 2026-ig. Nos, egyrészt ennyi pénz nem létezik, mert az összes Mészáros bukszájában van már, másrészt pediglen fél évvel a választások előtt nem komilfó ilyen sok lóvéról ilyen hosszú időre dönteni. Mindez is azt jelzi és mutatja nekünk, egyáltalán meg sem fordul a fejükben, hogy a választásokon veszíteni is lehet...

TÚL SOK VÖRÖS VONALAT LÉPETT ÁT ORBÁN A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.09.28.


Magyarországon az EU-ellenes retorika
 valószínűleg olyan kísérleti léggömb, amivel felmérik, mekkora tömegtámogatással vállalhat a kormány konfliktusokat az EU-val szemben, a választások közeledtével.

Vezetési szakadék keletkezett Németországban a Bundestag-választás nyomán, legalábbis a Politico amerikai portál európai kiadása által közölt véleménycikk szerint. A szerző, Mujtaba Rahman, az Eurázsia Csoport jónevű elemzője úgy ítéli meg, hogy sem Olaf Scholz, a választást megnyerő szociáldemokraták kancellárjelöltje, sem Armin Laschet, a kereszténydemokraták frontembere nem készült fel az új kancellárra váró kihívásokra, arra, hogy erőskezű vezetőként lépjen fel az Európai Unióban. A bajt szerinte tetézi, hogy nem csak Angela Merkel távozik, hanem jövő áprilisban Emmanuel Macron francia államfő is kétfordulós elnökválasztás, majd azt követően júniusban törvényhozási választás elébe nézBerlinben béna kacsa vagy legalábbis gyenge kormányzat, amit ugyanez követhet Párizsban - mindez aggasztó kilátás az Európai Unió számára a Politico cikkírója szerint.

Az európai politikától megoldást igénylő, különösen fontos kérdések közül hármat emel ki. Az első, a legsürgetőbb az úgynevezett északír jegyzőkönyv ügye, vagyis az EU-ból távozott Nagy-Britannia és az unió közötti viszony ellentmondásai. London választ vár arra a követeléslistájára, amelyben a szerinte újratárgyalandó pontokat sorolta fel még júliusban. Ez volt tehát az első, és most előbb mondom a harmadikat: a tagországoknak a jövő év elején dönteniük kell a fiskális szabályok reformjáról.

A második nagy kihívás pedig, amit a végére hagytam, nem más, mint a Magyarországgal és Lengyelországgal fennálló jogállamisági vita. Ezzel kapcsolatban a Politico szerzője - egy meg nem nevezett, magas beosztású német tisztségviselőt idézve - megállapítja: Merkel kezéből kicsúszott ez a téma, és Németországnak most ki kell alakítania ezzel kapcsolatban a korrigált álláspontját. Brüsszelben az Európai Bizottságra nyomás nehezedik az Európai Parlament részéről, hogy ne adják oda a pénzt ennek a két szóban forgó tagországnak a helyreállítási alapból. Egy uniós ország államfőjének egyik tanácsadója viszont úgy véli: ezzel olyasmit adnának az EU kezébe, amiben nem illetékes - nevezetesen a tagállamokon belüli alkotmányossági kérdések megítélésének a jogát. Ez a tanácsadó - akit a Politico idéz - azt hangsúlyozza: a sok európai parlamenti propaganda ellenére az EU-nak nem jogállamisági mechanizmusa, hanem csalás elleni mechanizmusa van, ami az európai adófizetők védelmét célozza. Eközben a parlamenti viták a lengyelországi és magyarországi politikáról általános jelleggel szólnak.

A Politico elemzője emlékeztet arra: Merkelnek mindig sikerült megőriznie ezzel kapcsolatban az EU egységét, bár ennek néha bizonyos elvek áldozatul estek. Most viszont „némi eszkalálódás elkerülhetetlennek látszik, külünösen Orbán Viktor esetében, akiről megállapítják, hogy túlságosan sok vörös vonalat lépett át” - fogalmaz az elemző, és hozzáteszi: Orbán ugyanakkor a jövő áprilisi választásokra tekintettel arra fog törekedni, hogy erős pozíciót foglaljon el Brüsszellel szemben.

Magyarországon és Lengyelországban a kormányzó jobboldali populisták közül néhányan az EU-ból való kilépésről beszélnek. Vajon blöffölnek-e? - tette fel a kérdést egyik minapi tudósításában az AP amerikai hírügynökség. Idézte Marek Suskit, a Jog és Igazságosság elnevezésű lengyel kormánypárt egyik vezető politikusát, aki arról beszélt: Brüsszel hűbérurakat küld, hogy térdre kényszerítse az országot, de a lengyelek harcolni fognak a brüsszeli megszállók ellen, miként annak idején harcoltak a náci és a szovjet megszállók ellen is. Riszard Terlecki, ugyanennek a pártnak a vezetőhelyettese pedig kijelentette: országának el kell gondolkodnia azon, mennyire tud együttműködni az EU-val, és drasztikus megoldásokat is mérlegelnie kellTerlecki később visszavonta ezeket a szavait.

Az AP szerint nem világos, hogy az ilyen beszéd valódi kilépési szándékot jelez, vagy csak tárgyalási taktika, de az tény, hogy ez a retorika élesedett az elmúlt hónapokban, mióta az EU pénzbüntetésekkel kezdte sújtani a jogállami normákat megsértő tagországokatSzijjártó Péter magyar külügyminiszter az amerikai hírügynökségnek a múlt héten nyilatkozva arról beszélt, hogy Magyarország szuverén nemzet, és nem hagyja, hogy akár az Európai Bizottság megzsarolja.

Cseh Katalin liberális EP-képviselő felháborítónak nevezte, hogy fideszesek nyíltan beszélnek az EU-ból történő távozásról, amivel lerombolnák az elmúlt időszak legnagyobb magyar vívmányát. Hegedűs Dániel, a Német Marshall Alapítvány elemzője szerint azonban inkább politikailag végiggondolt egyensúlykeresésről van szó az uniós forrásokat érintő veszteségek elkerülése érdekében - annak a jegyében, hogy „ha nem adtok pénzt, akkor tudunk nektek még több kellemetlenséget okozni”.

Az AP felhívta a figyelmet arra, hogy friss felmérések szerint mindkét országban jóval 80 százalék fölötti azok aránya, akik az unióban akarnak maradni, és ez a jelek szerint hatással van az érintett kormányokra: mind Orbán Viktor, mind Jarosław Kaczyński nyilatkozatban erősítette meg a bennmaradás szándékát. Hegedűs Dániel szerint Magyarországon az EU-ellenes retorika valószínűleg olyan kísérleti léggömb, amivel felmérik, mekkora tömegtámogatással vállalhat a kormány konfliktusokat az EU-val szemben, a választások közeledtével.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ZUGLÓ ELDŐLT - A 444 NÉGY LEGFONTOSABB CIKKE MA REGGEL

444.HU
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2021.09.28.


Jó reggelt! Kevésbé esős, őszies idő lesz ma.

4 legfontosabb hírünk most

Az afgán kormányerők tagjai közül a kábósok tartottak ki a legtovább

Küldd bátran tovább a Reggel 4-et ismerőseidnek! Itt tudnak feliratkozni rá, ha tetszik...

AZ ELŐVÁLASZTÓ PÁRTOK NEM TUDHATJÁK, MÉGIS MINTHA TUDNÁK A RÉSZEREDMÉNYEKET

TELEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2021.09.28.


A szavazósátrakban látottak, illetve a pártok által korábban, illetve az ajánlásgyűjtés során szerzett adatok birtokában terjengenek a nem hivatalos adatok az előválasztási erőviszonyokról. Sokak szerint a lebonyolítók „becslései” igencsak meggyőzőek, és valójában éppen ez állhatott a zuglói MSZP-s, Tóth Csaba visszalépése mögött is. Hivatalosan viszont csak szerdán kezdik majd el számolni a voksokat, aznap délután, kora este lehet eredmény is.


Az MSZP-s Tóth Csaba nagy meglepetésre lépett vissza, méghozzá Karácsony Gergely és más, korábban őt támogató pártok árulására hivatkozva az előválasztási indulástól. A zuglói országgyűlési képviselő állította, tisztességes küzdelemben nyert volna, de az őt ért, szerinte megalapozatlan rágalomhadjárat nyomán nem kívánt tovább részt venni a kampányban. Nagy kérdés, hogy mi vezetett a döntéséhez, hiszen a szocialista párt, amelynek országos elnökségi tagja, valamint frakcióvezető-helyettese is, nem vonta meg támogatását jelöltjétől, sőt, sajtóhírek szerint a hétvégén még maga Tóth sem fontolgatott ilyesmit.

Csakhogy a Telex több forrásból úgy értesült, Tóth visszalépése mögött nem csupán Karácsony Gergely, az MSZP, a Párbeszéd és az LMP közös miniszterelnök-jelöltjének, majd több, korábban mögötte álló párt támogatásának megvonása állt. Az előválasztási részvételi, valamint a lebonyolító pártok által ismert adatok szerint ugyanis Hadházy Ákos, a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt által támogatott jelölt nyerésre állt Budapest 8. választókerületében, ahol – szintén nem hivatalos – információink szerint

országosan a legmagasabb arányú a részvétel másfél nappal az urnazárás előtt.

Nem véletlenül írhatta tehát gyorsreagálásában Fekete-Győr András, a Momentum elnök-miniszterelnök-jelöltje sem azt, hogy Tóth „nyilván a részeredmények ismeretében” döntött a jelöltségtől való visszalépésről.

A Telex forrásai egyébként még múlt csütörtökre datálják a Hadházy–Tóth-küzdelemben bekövetkezett fordulatot, azaz ekkor vette át a vezetést a Momentum jelöltje, akinek előnye a hétvégi kifarolásokat követően tovább nőtt. Információink szerint Tóth Csaba éppen erre hivatkozva pártjától még vasárnap azt kérte, visszalépése esetén a rá leadott voksok összeszámolásától tekintsen el az Országos Előválasztási Bizottság (OEVB). Az már Hadházy Ákos hétfői reakciójából derült ki, hogy ennek vélhetően nem tudtak eleget tenni a szocialisták, a Momentum jelöltje szerint ugyanis mindenképpen lesz szavazatszámlálás a most már biztosan elnyert választókerületben is...


HOL VOLT ÖN AKKOR, AMIKOR A FIDESZ SZÉTLOPTA MAGYARORSZÁGOT?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.09.28.


A kormányhoz közeli sajtó az elmúlt napokban többször is előszeretettel foglalkozott azzal, hogy ki hol volt, mit csinált éppen, amikor 15 évvel ezelőtt a Magyar Rádióban először volt szó az őszödi beszédről. Pontosabban, és gyorsan tegyük hozzá, Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök Őszödön elmondott beszédének megvágott és szerkesztett változatáról. Majdnem mindenkinek van valamilyen emléke arról, hogy hol volt éppen, és mit csinált, amikor először hallott erről. Ami egyfelől helyénvaló, másfelől viszont az elmúlt 11 év más jeles történéseiről is meg lehetne kérdezni az embereket: hol volt Ön akkor?

Például, hol volt Ön akkor, amikor először hallotta, hogy Selmeczi Gabriella bejelentette a magánnyugdíj-pénztárakban tartott megtakarítások elvételét. Az akkor államtitkárként funkcionáló politikus cinikus módon, a pénz megvédésének nevezte, hogy elvettek az emberektől 3 ezer milliárd forintot.

És azt fel tudja-e idézni, hogy volt akkor, amikor 2015 március 10-én kirobbant a Queastor-botrány? Aminek lényege, hogy az akkoriban Tarsoly Csaba vezette cég 150 milliárd forint értékben bocsátott ki fiktív értékpapírokat. Mit csinált Ön abban a percben, amikor először hallott arról, hogy a Szijjártó Péter vezette Külügyminisztérium egy nappal a botrány kirobbanása előtt vonta ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház tőkéjét a Quaestorból, ami sokakban a bennfentes információval való visszaélés gyanúját kelthette...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁNT EGYARÁNT IMÁDJÁK AZ AMERIKAI KONZERVATÍVOK ÉS A KÍNAI KOMMUNISTÁK, AMI MEGLEHETŐSEN SZOKATLAN JELENSÉG - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.09.28.


Az lehet a vége, hogy a miniszterelnök kényszerhelyzetbe kerül a kínaiakkal szemben.


Washington Examiner

Orbán Viktor egy NATO-ország élén abban a különleges helyzetben van, hogy egyaránt imádják az amerikai konzervatívok és a kínai kommunisták, ami azért meglehetősen szokatlan jelenség – írja az amerikai főváros kisebbik, jobboldali lapja. Tucker Carlson a múlt hónapban Budapestről a mennybe menesztette a politikust, ugyanakkor tapsol neki Hszi, amiért ilyen szoros kapcsolatot épített ki Pekinggel, noha Amerika figyelmezteti: a nagy barátságnak kínai megfigyelés, sőt, az lehet a vége, hogy a politikus kényszerhelyzetbe kerül a kínaiakkal szemben.

Az újságnak nyilatkozó Szijjártó Péter azonban nem tart semmi ilyesmitől, mondván, hogy a tárgyalásokon soha nem hallott politikai követeléseket a másik fél részéről. Szóval szó sincs arról, hogy Magyarország eladná magát. Ám ebben sokan mások korántsem ennyire biztosak. A miniszter szerint azonban attól sem kell tartani, hogy Kína aláásná az európai egységet, mert ilyesmi sem merült fel a megbeszéléseken.

Egy uniós illetékes szerint Orbán úgy gondolja, hogy eredményeket kell felmutatnia a gazdaságban, ezért forszírozza Pekinggel az együttműködést, a többi meg nem érdekli. Szíjjártó ezt úgy közelíti meg, hogy a magyar fél az EU és a NATO tagjaként sem pártol egy új hidegháborút, és a két nagyhatalom remélhetőleg pragmatikus alapokon képes fejleszteni a kapcsolatait. Szerinte attól sem kell félni, hogy Kína túl nagy gazdasági befolyásra tesz szert Budapesten. Úgy gondolja, hogy a Nyugat egyszerűen irigyli Magyarországot a kétoldalú kooperációért.

A magyar fővárosban működik a Huawei regionális központja, jóllehet az USA úgy látja, hogy a cég a kínai hírszerzés előretolt helyőrsége, feladata a szabadság lebontása a nyugati demokráciákban. Szíjjártó ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy Magyarország csak gazdagabb és erősebb lesz, mind a Belgrád-Budapest vasút fejlesztése, mind a Fudan Egyetem révén.

Az ellenzék tiltakozik a szoros viszony miatt és ez reményt ad Orbán nyugati bírálóinak, akik fenyegetést látnak a politikusban a jogállammal szemben. Ugyanakkor a magyar diplomácia vezetője szerint nálunk az égvilágon semmi gond nincs a sajtószabadsággal. Mint mondja, a Riporterek Határok Nélkül úgy minősítette le az országot, hogy munkatársai közül senki sem beszél magyarul. Ugyanakkor a hazai médiapiacon bizonyos szektorok teljesen kormányellenesek. Továbbá a liberálisok gyűlölik a fennálló hatalmat, noha az a kereszténydemokráciára épül, a külpolitika pedig konzervatív és hazafias.

Economist

A bizonytalanság időszaka köszöntött be Németországban, mert a tegnapelőtti választásokon az derült ki, hogy csupán a szavazatok 50 %-át szerezte meg a két nagy párt, noha korábban összesen 90 %-on osztozkodott. Úgy hogy most a zöldek és a liberálisok lehetnek a királycsinálók, ha meg tudnak állapodni közös programban, ideértve, hogy ki kapja meg a kulcsfontosságú pénzügyminiszteri tárcát. A CDU történelmi mélypontra jutott, de legalább annak örülhet, hogy némely előrejelzés túlzottan is borúlátónak bizonyult. Ettől azonban még nagy a kiábrándultság a soraiban.

Egészen más viszont a hangulat a szociáldemokraták háza táján, annál is inkább, mert a friss közvélemény kutatások azt mutatják, hogy az emberek sokkal inkább Scholzot akarják kancellárnak, semmit Laschetet. Ráadásul a párt a győzelem felé tart Mecklenburgban és úgy úgy néz ki, hogy meg tudta tartani Berlinben a főpolgármesteri széket.

A zöldek nem túl boldogok, noha ilyen jó eredményt még soha nem tudtak felmutatni, ám elmaradtak saját reményeiktől. Főtitkáruk azonnal gratulált az SPD-nek, ami erős felkérés Scholznak a táncra, mármint hogy kezdjenek hozzá a koalíciós egyeztetésekhez, az FDP-vel közösen. De a helyzet olyan bonyolult, hogy még bőven okozhat meglepetéseket. Ám az nem kérdés, hogy jelenleg az előny a baloldal kancellár várományosánál van.

Die Welt

Timothy Garton Ash úgy ítéli meg, hogy a szélsőséges AfD azért szerepelt kiemelkedően a vasárnapi választásokon Szászországban, mert az a tartomány ugyanolyan patológiás tüneteket mutat a politikában, mint amilyet Magyarországon és Lengyelországban tapasztalni. Az elemző, aki az európai és főként a német ügyek nagy szakértője, nyugtalanítónak tartja pl., hogy az emberek arrafelé szintén másodrendű polgároknak tartják magukat, noha 30 év telt el az újraegyesítés óta és rengeteg beruházás érkezett.

Ez identitárius jelenség, ám az a jó benne, hogy csupán átmeneti, azt a korszakot kíséri, ami a kommunizmusból a demokráciába vezet. Társulnak hozzá viszont Trump vagy Le Pen révén ismert populizmus elemei.

Ash úgy véli, további válságok jönnek, így Németországnak fel kell adnia merev álláspontját a költségvetési szigor és a deficitkorlát ügyében. Erre pedig Scholz sokkal alkalmasabb, mint Laschet. Meg kell értetnie a lakossággal, hogy az eurózóna sokat hozott az országnak, de nincs szó arról, hogy az integráció az Európai Egyesült Államok felé tartana.

Azt ugyanakkor sajnálatosnak nevezi, hogy a kampány során szinte alig került elő a külpolitika, mert a németek a boldogság szigeteként nem érzékelik a külső veszélyeket. Azt mondja, az euró-atlanti együttműködést semmi mással nem lehet helyettesíteni, még az európai stratégiai alternatívával sem. Az EU és az USA csak együtt tud szembeszállni főként az új szuperhatalommal, Kínával.

Pekingggel szemben nagyobb hangsúlyt kell fektetni a demokráciára, az emberi jogokra. Továbbá a biztonságpolitikai szempontokra, pl. Tajvan és a Dél-Kínai-tenger kapcsán. De már a német gazdaság sem annyira lelkes a Kína-kapcsolatért, mert érzi, hogy Peking hosszabb távon ki akarja szorítani az ottani piacról.

Reuters

Az öt érintett lengyel régióból négy már engedett az EU nyomásának és visszavonta két évvel ezelőtt hozott határozatát, amellyel LMBT-mentes övezetnek nyilvánította magát. A Bizottság a támogatások megvonásával fenyegette meg őket, mert azon a véleményen van, hogy a korábbi határozat sérti a közösségi szabályozást, miszerint a nemi irányultság miatt senki sem szenvedhet el hátrányos megkülönböztetést. A körzetek viszont annak idején arra hivatkoztak a túlnyomórészt katolikus országban, hogy a konzervatívoknak meg kell védeniük a liberálisokkal szemben a hagyományos értékeket, márpedig szerintük azokat fenyegetik a meleg jogok.

Ugyanakkor most az egyik önkormányzat úgy foglalt állást, hogy meg kell óvni az iskolákat és a családokat, továbbá szavatolni kell mindenki számára a jogot, mármint hogy saját belátása szerint éljen. Ugyanakkor a testület támogatja a szülők jogát, hogy saját meggyőződésük alapján neveljék fel a gyerekeket.

Neue Zürcher Zeitung

Csehországot leszámítva Közép- és Kelet-Európában jóformán csírájában elhalt a rendszerváltás után a politikai öntisztulás. Az egykori kommunista káderek közül sokan még ma is hangadók, a térségben az új konzervativizmus egyfajta válasz az elmaradt elitváltásra. Így értékeli a helyzetet Hubertus Knabe, akinek szakterülete a Würzburgi Egyetemen az, miként néznek szembe múltjukkal az egyes országok.

Magyarországon pl. Horn Gyula és Medgyessy Péter személyében a titkosszolgálat két egykori munkatársa is miniszterelnök lehetett, de Orbán alatt is akadt olyan államtitkár, aki annak idején főállásban a 3/3-as ügyosztálynak dolgozott. Pedig voltak próbálkozások, hogy kiszorítsák a kulcspozíciókból a régi rend embereit. A térségen belül csupán a horvátok, szlovénok és szlovákok nem hozták meg az idevágó törvényt.

Csak éppen a gyakorlatban nem hozott sok eredményt a szabályozás. Általában csupán az állambiztonság titkos munkatársait érintette, a pártfunkcik viszont megúszták. A bizonyítás nehéz volt, mert sok aktát megsemmisítettek, illetve továbbra sem lehet hozzájuk férni. Az alkotmánybíróságok sokszor külön koloncot jelentettek, mert nem ritkán hatályon kívül helyezték az átvilágítási jogszabályokat.

A csehek kivételével sehol sem történt meg a kommunisták eltávolítása, a háború utáni nácítlanítás mintájára. Ennek okai közé tartozik, hogy a szocialista diktatúrák nem engedték meg a független civil társadalom kialakulását, így nem tudott az ellenelit kifejlődni. Az ellenzéknek viszont nem volt elképzelése, miként kellene sort keríteni az elitcserére. Aztán az egész ügy gyorsan pártviták tárgya lett.

A korábbi állampártok utódszervezeteit általában hamar felvették az európai szociáldemokrata pártcsaládba. Részben ennek a következménye a régióban az új típusú jobboldaliság, és az EU-val szembeni borúlátás. Merthogy ilyen történelmi tapasztalatokkal jár az átmenet a diktatúrából a demokráciába.

Neue Kronen Zeitung


A kommentár egyaránt botrányosnak tartja a magyar futballhuligánok megnyilvánulásait, valamint azt, hogy az Orbán-kormány próbálja eltussolni, bagatellizálni a történteket. Az ironikus hangú elemzés úgy fogalmaz: még jó, hogy vannak válogatott mérkőzések, mert különben mi lenne a Carpathian Brigade ifjú titánjaival, akik nem csupán a „Futballal az európai rasszizmus ellen” nevű civil szerveződés szerint neonáci, félkatonai csoportot alkotnak.

Ezek a kényelmetlen figurák a hazai mérkőzéseket kénytelenek a stadionok előtt beérni az üvöltözéssel, mert az MLSZ meglepő módon nulla toleranciát hirdet a rasszizmussal és az antiszemitizmussal szemben. Ám szerencsére vannak nemzetközi találkozók is, ahol rettenetes fellépésükkel kedvük szerint okozhatnak félelmet és riadalmat. Legutóbb kihasználták, hogy az UEFA két mérkőzésre szóló eltiltása nem vonatkozott a VB-selejtezőkre, ezért Anglia ellen rasszista sértésekkel vétették észre magukat. Ily módon azonban most újabb zártkapus meccs következik.

Ez már idáig meglehetősen tragikus, de Szíjjártó Péter még rátett egy lapáttal, amikor kirohant az EUFA ellen. Azzal vádolta meg a nemzetközi szövetséget, hogy az spicliket küld a lelátókra, amin a jelek szerint tök komolyan az Ellenőrző, Etikai és Fegyelmi Bizottságot értette. A nyilatkozatot nem lehet másnak venni, mint a tények lehető legarcátlanabb tagadásának. Azaz a magyar kormány nyíltan eltűri ezeket a zavarkeltésben utazó brigádokat. Ám mivel a stadionban lezajlott események teljesen egyértelműek, még a magyar vezetés számára is óriási bökkenőt jelenthetett, miként szépítse meg a dolgot. Szóval, Keleten a helyzet változatlan.

PARÁZS A HAMU ALATT

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.09.27.


Most, hogy az afgán helyzet stabilizálódni látszik, és úgy tűnik, véget ér Afganisztán történetének az a fejezete, ami majd „második tálib hatalomátvétel” címmel kerül be a történelemkönyvekbe, töprengjünk el kicsit. Mi várható? Vége van egyáltalán a válságnak? Mi lesz az ellenállók sorsa? Feltámad a középkor?

Sőt, írásomban egy nagyon fontos magyar vitára is ki fogok térni, ami már ennél is messzebb vezet: de előbb lássuk nagy vonalakban a jelenlegi helyzetet.

Szeretném leszögezni, hogy álláspontom szerint az afgán válság nem megoldódott, hanem stabilizálódott és állandósult. Semmiféle kérdésre nem érkezett válasz, semmilyen probléma végére nem tett pontot az új kormányzat – ellenben rengeteg újat okozott. A nemzetközi közösség pedig egyszerűen diplomáciai-geopolitikai okokból veszi tudomásul a kialakuló valamit, amit rendszernek nem neveznék, ugyanis még a következetes fanatizmusában is következetlen. Városonként, falvanként, de akár utcasarkonként is más a tálib rendszer jellege: Hilmend tartományban betiltják még a borotválkozást is, Heratban felkötött emberrablók holttesteit akasztják emelődarura, Kabulban bezár az egyetlen sofőriskola, amelyik még adott jogosítványt hölgyeknek, a megmaradt afgán sajtó papír és pénz hiányában online megjelenésre vált, ugyanakkor Mesz Ajnakban a helyi tálib parancsnok nem töri össze az ezer éves Buddhákat, beéri annyival is, hogy kartonpapírral eltakarja őket, viszont Nooruddin Turabi börtönminiszter (ilyenjük is van, és ha van, bizonyára azért, mert szükség támadt rá) azt közölte, hogy a kézlevágás, csonkítás a büntetési rendszer része marad, de most már nem biztos, hogy nyilvánosan hajtják végre. Aránytalanul több a rossz hír, mint a jó, de az is világos, hogy senki nem engedelmeskedik maradéktalanul a kabuli kormánynak, még a leghűségesebb tálibok sem, ha két saroknyit eltávolodtak az elnöki palotától.

Alakulhatott volna másképpen?

Igen, két esetben...

ITT OLVASHATÓ

MEGÉLNI A POKLOT ÉS MEGÍRNI AZT – A JÁSZBERÉNYI-FÖLDES VITA MARGÓJÁRA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: LATTMANN TAMÁS
2021.09.27.


Néhány nappal ezelőtt egy szomorú eset és az abból fakadó vita borzolta az afganisztáni események iránt érdeklődést tanúsítók kedélyeit a hazai online sajtó világában. Az igazán éles, személyeskedésektől sem mentes vita remélhető elcsitulása után érdemes néhány gondolatot szánni arra a kérdésre, hogy mik az etikus és helyes tudósítások ismérvei mind egy konfliktusos helyzetben, mind pedig egy, az egyéni szabadságra igencsak fenyegető rezsim alá kényszerült, potenciálisan áldozattá váló személyek tekintetében – véletlenül sem az igazságtétel, sokkal inkább a figyelem felhívásának szándékával. Lattmann Tamás cikke.


Az eset röviden: a Telex Afganisztánba kiutazott újságírója, Földes András a saját Facebook-oldalán megosztott néhány sort egy afgán nő által neki küldött üzenetből, miután interjúzott vele. Ebben arról panaszkodik, hogy a tálib rezsim alatt elveszítette a lehetőséget mind a tanulásra, mind a munkára – ezeknek az állításoknak a valóságtartalmát sajnos a tálibok hatalomgyakorlásának ismeretében minden további nélkül elhihetjük. Emellett az üzenet szerint a küldő szívesen dolgozna akár az újságíróval is Afganisztánban, aminek során egy könnyen félreérthető kijelentés is megjelent („egész nappal és éjjel is kész vagyok Önnel dolgozni”).

Az újságíró az üzenetet úgy tette közzé, hogy a nevet ugyan kitakarta, de a feladó profilképe látható maradt...