A DEMETER SZILÁRD-KORSZAK A VÉGÉHEZ KÖZELEDIK? | SZABÓ TIBOR BENJÁMIN A KLUBRÁDIÓBAN | 2023.07.12.

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Riporter: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.07.12.

A Reggeli személy 2023. július 12-i adásában Para-Kovács Imre vendége Szabó Tibor Benjamin, könyvkiadási szakértő volt.

A beszélgetés apropója a vendég nemrég megjelent cikke: https://444.hu/2023/07/08/borzalom-es...

ITT NÉZHETŐ MEG

BOD PÉTER ÁKOS: TREHÁNYUL BÁNIK A PÉNZÜNKKEL A MAGYAR ÁLLAM

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.14.

Mindaddig, amíg az állam fizetőképes, és tartja a szavát, addig az állampapír biztonságos – nyugtatott meg Bod Péter Ákos közgazdász, az MNB volt elnöke. Arról beszélgettünk vele, hogy azt hallani, van, aki azért nem akar állampapírba fektetni, mert az állam az így befolyó pénzt rossz helyre rakja, a haveroknak adja. A professzor szerint azonban ez nem csak az állampapírokra igaz, hanem az adónkra is az. Adót mindenki fizet, és az kellene, hogy az alapproblémával végre mindenki szembesüljön. Vagyis az a lényeg, hogy becsületesen költsék el az adót, vagy a kölcsön kért pénzt. Az, hogy az államhiányt milyen módon finanszírozzák, ehhez képest technikai kérdés.

– Alig egy hónapja jelentek meg vészjósló hírek, hogy a Magyar Nemzeti Bank soha nem látott mértékű, 402 milliárdos veszteséggel zárta a múlt évet, a kormány pedig úgy döntött, az állampapír-piac felé tereli a lakossági megtakarításokat. Ön szerint ez jó döntés volt?

– Kezdjük azzal, hogy ez megint egy évközi adódöntés. Az ilyen kapkodást mutat, mert minden törvénynél – különösen az adótörvényeknél – tiszteletben kellene tartani a folyamatok logikáját. A helyzet, nem is a gazdaságban, de a költségvetésben valóban nagyon gyorsan romló. Hozzáteszem, az elemzőknek ez sem meglepetés. Ez a 400 milliárdos deficit tavalyi, és azt lehetett tudni, hogy ebben az évben ennek többszöröse lesz. De egy szó, mint száz, az államháztartási viszonyok rohamosan romlottak az év elején, és nyilván ez szorította rá a kormányt arra, hogy ismét egy gyors évközi adóbeavatkozással és egyéb ráhatásokkal terelje a megtakarításokat az állam felé...

ITT OLVASHATÓ

VÉDŐNŐK ÁLLAMOSÍTVA – HÉT HAMIS MÍTOSZ A DÖNTÉS KÖRÜL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2023.07.11.

A védőnői hálózat működése régóta csak a szavak szintjén idilli: közel húsz éve súlyos válságát éli, mert a gyerekekre épül, és gyerekből a magyar vidék meg a főváros egy részén is olyan kevés van, hogy képtelen eltartani a védőnői szolgálatokat. Július elsejétől a megyei kórházakhoz kerültek a védőnők, az átszervezés azonban éppen ezekre a kihívásokra nem ad választ, mert annak inkább politikai, mint szakmai okai vannak: az önkormányzatiság kiüresítésének újabb állomásához érkeztünk. A Válasz Online hét pontba szedte a hamis mítoszokat, amelyek az egykoron amerikai mintára bevezetett, hungarikumként emlegetett védőnői rendszerrel kapcsolatban velünk vannak...

ITT OLVASHATÓ

KARDOS ANDRÁS: MIÉRT ÍROK?

SZABADSÁG KLUB
Szerző: KARDOS ANDRÁS
2023.07.14.

"Azért írok, hogy felfedjek egy hazugságot, felhívjam a figyelmet egy tényre, és az a fő célom, hogy figyelmet kapjak." Ez utóbbit úgy érti Orwell, hogy az írás értelme az, hogy a figyelem felkeltése által kevesebb hazugság legyen a világon. Miért írok az ellenzékről (is)? Mert, akárcsak Orwell, akihez nem mérem magam természetesen, "Mindig valami partizánlétből, igazságtalanságból indulok ki."

A címet Orwelltől loptam. Hasonló című írásában Orwell négy okát adja annak, hogy miért adta írásra a fejét. A négy ok: puszta egoizmus, esztétikai élvezet, történelmi indíttatás, "politikai okok – a politikai szó legtágabb értelmében." A négy okból az első hármat nem fejtem ki, tessék kitalálni vagy elolvasni, de a negyedik okot, a politikait részletesebben idézem. "A vágy, hogy a világot egy meghatározott irányba elmozdítsuk, megváltoztassuk az embereknek a kívánatos társadalomról alkotott vélekedését." (Minden idézet Orwell Miért írok című könyvének azonos című esszéjéből való.) Orwell minden szavát magaménak érzem, még a mondat pátosza sem áll távol tőlem.

De most jön a bukfenc. Ugyanis a címben kicsit csaltam. Orwell esszéjének valóban ez a címe, de az enyémnek nem. Ugyanis a teljes cím így szól: Miért írok, újra meg újra, az ellenzékről (is)? Pedig itt nincs csalás. Valóban azért, amit Orwell az általában vett írás-oknak megnevez. Azért muszáj az "ellenzékről" írni, igen, sajnos idézőjelben, mert ha valóban le akarjuk bontani a maffiaállam építményét, és valóban változást akarunk, akkor a kritika nem taktikázhat kormány és "ellenzék" bírálata között. Ez a minimális feltétele egy szabad világ megteremtésének.

A két Orbán, persze az igazgató Orbán csak elnök Orbán után, lesunyirókázta Hadházy Ákost. Nem mondom fel a leckét, a videót már az is látta, aki nem akarta, az igazgató Orbán meg csak utánkövetéses módszerrel élt, nincs ezen mit taglalni.

Többen szóvá tették már, hogy ezután az elképesztő rémtörténet után, senki "ellenzéki" nem állt ki Hadházy mellett, sőt magam is írtam Kanász képviselő és Dull szerkesztő e tárgybéli ámokfutásáról. Megszólalásomat az motiválta, "azért írtam", hogy hátha eszébe jut a lényegében láthatatlan "ellenzéknek", hogy ennyi megalázást tán mégse tűrjön el. Miután az ATV-t azóta nem nézem, amióta a Spirit nevű vállalkozásuk befeküdt a Klubrádió frekvenciájába, ezért csak véletlenül a neten akadtam rá az Egyenes Beszéd videójára, melyben hétfő este Gyurcsány Ferenc volt Rónai Egon vendége. A beszélgetés jó húsz perc, vagy annál is hosszabb volt, ennek lesz még némi jelentősége.

Azért néztem meg ezt a több mint húsz percet, mert kíváncsi voltam arra, hogy Gyurcsány – akinek a kommunikatív tehetsége messze felette van az ellenzéki többiekénél, szóval, hogy Gyurcsány mit fog mondani Hadházy legyalázására. Telt múlt az idő, voltaképpen gördülékeny semmivel, szokásos Orbán bukta jóslás, DK vezető szerepe, effélék, kis Karácsony fika, de azért mégse, de mégis, (jelzem Karácsony 500 millió forintos története a kis láda bedobálásokkal euróban, azért ölég nyögvenyelős), de ez most mindegy volt. Várom Rónai kérdését Hadházy legyalázásáról.

Kérdés elmarad, se baj gondoltam, tud Gyurcsány beszélni, majd csak odakanyarodik. Hát nem. Vége lett úgy, hogy az "ellenzék" legnagyobb pártjának a vezetője, egy szót sem szólt erről a disznóságról, arról, hogy egy ellenzéki képviselőt legyaláztak, kigúnyoltak, méghozzá otrombán, durván, primitíven. Ez nem fért bele a huszonöt percbe.

Na most az a helyzet, hogy ilyen nincs. A két Orbán itt olyan határt lépett át, de főleg a miniszterelnök persze, hogy itt nem csupán szólni kellett volna, nem csupán kikérni ezt a gyalázatot, hanem, és ez nem pusztán szolidaritási kérdés: az ellenzéknek politikát kellett volna ebből csinálni, ugyanis egy társukat a miniszterelnök nem vette emberszámba. Az én hitem szerint, az összellenzéknek ki kellett volna jelentenie, hogy addig nem mennek be a parlamentbe, amíg Orbán Viktor nem kér nyilvánosan bocsánatot Hadházytól.

Nem, hogy ez nem történt meg, de senki szóba sem hozta. Gyurcsány sem, az Árnyékkormány sem, senki sem. Aki meg igen, az jobb lett volna, ha nem szólal meg. Pedig ehhez nem kell sem különösebb tehetség, sem Hadházy személyes szeretete. Ilyet egyszerűen nem lehetett volna szó és tett nélkül hagyni. Magam rég letettem arról, hogy ebben az "ellenzékben" bármi reményt lássak a diktatúra lebontására. De azért vannak helyzetek, amelyeket, ha egy teljes politikai térfél nem ért, vagy nem vesz észre, akkor nem egyszerűen politikai farkasvakságban szenved, hanem mi a túrónak van ott, ahol van, egyáltalán.

Ráadásul még valami történt hétfőn. A 21 Kutatóközpont felmérése szerint a relatív többség nem tartja demokráciának a Fidesz rendszerét, sőt, a legtöbben vagy maffiaállamnak, vagy diktatúrának tartják. Ez azt jelenti, hogy a választók jobban értik ezt a világot, mint az "ellenzéki" politikusok, sőt a politológusok és újságírók jó része. A felmérés szerint a választók tudják és értik a maffiaállam jelentését, sőt, azt is értik, hogy nem csupán azt a rendszert hívhatjuk diktatúrának, amelyben éjjel elvisz a fekete autó. Nem akarom eltúlozni, de mégiscsak nagy súlyú egybeesés, hogy a nép előbbre jár ugyanazon a napon a rendszer megítélésében, mint az "ellenzék". Sőt: hajlandó is megnevezni a rendszert, miközben az ellenzék és értelmisége messze jár attól, hogy akár maffiaállamról, akár diktatúráról beszéljen.

Orwell nem adta fel, ezért írt és írt és írt. "Azért írok, hogy felfedjek egy hazugságot, felhívjam a figyelmet egy tényre, és az a fő célom, hogy figyelmet kapjak." Ez utóbbit úgy érti Orwell, hogy az írás értelme az, hogy a figyelem felkeltése által kevesebb hazugság legyen a világon. Miért írok az ellenzékről (is)? Mert, akárcsak Orwell, akihez nem mérem magam természetesen, "Mindig valami partizánlétből, igazságtalanságból indulok ki."

ITT OLVASHATÓ

AZ EGÉSZSÉGÜGYI PROFIT NER ÁLTALI BEZSEBELÉSE AZ ELSŐ | KUNETZ ZSOMBOR A KLUBRÁDIÓBAN | 2023.07.10.

KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.07.10.

A 2023. július 10-i Reggeli személyben a magyarországi egészségügyről beszélgetett Para-Kovács Imre és Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi elemző, a Röntgen szakblog szerzője.

ITT HALLGATHATÓ MEG

38 ORSZÁG NAGYKÖVETSÉGE FIGYELMEZTETTE AZ ORBÁN-KORMÁNYT, HOGY TARTSA TISZTELETBEN AZ LMBTQI+ KISEBBSÉGEK JOGAIT

NÉPSZAVA
Szerző: Á. B.
2023.07.14.

Szerintük a jogszabályi szintű diszkrimináció helyett a politikai vezetőknek kellene biztosítani e társadalmi csoportoknak.

Az Egyesült Államok, Németország és 36 másik ország nagykövetsége a szombati Budapest Pride felvonulás előtt nyilatkozatban sürgette Magyarország kormányát, hogy védje meg az LMBTQ emberek jogait és törölje el az őket diszkrimináló törvényeket - írja a Reuters

A nagykövetségek mellett mintegy tíz nemzetközi kulturális intézmény - köztük a British Council, az Észt Intézet és az Institut Français - közös nyilatkozatban jelezte hogy támogatják a szombati Budapest Pride felvonulást. Emlékeztetnek, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erősen keresztény-konzervatív irányvonalat képviselő kormánya jóvoltából 2021-ben Magyarországon elfogadtak egy törvényt, amely tiltja a homoszexualitás megjelenítését és népszerűsítését. Ez a homofób törvénynek, amelyre hivatkozva ma a többi között könyveket kell fóliázni Magyarországon...

ITT OLVASHATÓ

ILYEN SE VOLT MÉG: 171 OKTATÓ ÁLLT KI A ZENEAKADÉMIA AUTONÓMIÁJÁÉRT

INDEX
Szerző: SÜMEGI NOÉMI
2023.07.14.

Százhetvenegy oktató aláírásával oktatói nyilatkozatot adott ki a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. A dokumentum már Csák János kulturális és innovációs miniszter asztalán van. Az Indexen változtatás nélkül közöljük a nyilatkozatot és az aláírók névsorát.

Az Index birtokába jutott oktatói nyilatkozat aláírói között a tanszékvezetők és a szenátus tagjai nem szerepelnek: ők korábban már írtak tiltakozó levelet Csák János kulturális és innovációs miniszternek, amiről lapunk adott elsőként hírt. Így összesen mintegy 200 oktató egyöntetű tiltakozásáról van szó, ez majdnem a teljes oktatói gárda.

A nyilatkozatot és az aláírók névsorát teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük:

„A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatóinak nyilatkozata

Alulírott előadó- és alkotóművészek, kutatók és zenepedagógusok, mint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatói az alábbi közleményt kívánjuk a közvélemény és a fenntartó Kulturális és Innovációs Minisztérium részére eljuttatni.

Tiltakozunk a fenntartó Minisztérium által megfogalmazott, súlyosan diszkriminatív rektori pályázati kiírás ellen, amely elzárja a pályázás lehetőségétől az Egyetem oktatóinak jelentős részét: a zeneszerzés, zenetudományi, egyházzenei, zeneelméleti, zenepedagógiai, jazz és népzene szakirányok oktatóit.

Egyes sajtócikkekben megjelent valótlan állítások miatt hangsúlyozzuk, hogy oktatóink egységesen kiállnak az Egyetem autonómiája, demokratikusan megválasztott képviselői, a tanszékvezetők és elsősorban az Egyetemi Szenátus mellett.

Továbbra is elkötelezettek vagyunk az Egyetem szakmai színvonalának megtartása, illetve fejlesztése iránt...

ITT OLVASHATÓ

HALOGATHATJA ENNEK A VIDEÓNAK A MEGNÉZÉSÉT, DE MEG FOGJA BÁNNI

TELEX / VIDEÓ
Szerzők: FILLÉR MÁTÉ, STÖCKERT GÁBOR
2023.07.13.

Petőfi verse szerint Pató Pál úr azért halogat mindent, mert magyarnak született, és minden magyar ősi jelszava, hogy „Ej, ráérünk arra még!”. De ez nem igaz. Pató Pál úr krónikus halogató, és ugyanazokkal a pszichés akadályokkal küzd, mint mi mindannyian. Most segítünk neki legyőzni ezeket.

ITT NÉZHETŐ MEG 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

POLITIKAI KOLDUSMAFFIA – EZÉRT NEM ÉRI MEG A POLITIKUSOKNAK A LEGSZEGÉNYEBBEKEN SEGÍTENI

SZABAD EURÓPA / SZABADON
Riporter: BÁTHORY RÓBERT
2023.07.11.

Nyíregyháza önkormányzata 1.7 milliárdot nyert az uniótól arra, hogy a szegénytelepen élőket integrálja és a városba költöztesse. Az önkormányzat felszámolta a Keleti-gettót, majd éppen az ellenkezőjét tette, mint amire pénzt nyertek: egy másik gettóba költöztette a romákat. Mivel az unió nem erre adta a pénzt, hanem a felzárkóztatásra, így az Európai Bizottság vissza is kérte Nyíregyházától a csaknem kétmilliárdos támogatást. Báthory Róbert annak járt utána, hogy miért nem éri meg a településeknek segíteni a legszegényebbeken, miért tartják a politikusok négyévente szavazógépeknek azokat, akiknek semmijük nincs. Milyen módszerekkel fenyítik be azokat, akik napról napra élnek, és arra is kereste a választ, hogyan próbálja bedarálni a Belügyminisztérium az Országos Roma Önkormányzatot.

ITT NÉZHETŐ MEG

SOHA NEM VOLT EKKORA VESZÉLYBEN AZ ÁMBÉDKAR ISKOLA

JELEN
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2023.07.13.

Miközben diákjai derekasan helyt állnak az élet legkülönbözőbb területein, az is kérdés, hogy egyáltalán el tudja-e kezdeni a következő tanévet a telepi szegénységben élő roma gyerekeknek érettségit nyújtó középiskola.

Annak, aki kívülről nézi ennek az országnak a működését, felfoghatatlan és megmagyarázhatatlan, hogy egy olyan társadalompolitikai, pedagógiai munkát, amelyet a 2007-ben alapított Dr. Ámbédkar végez, hogyan hagyhat az állam magára, hogyan lehetetleníti el a működését. Az elmúlt 16 évben lényegében egy olyan év nem volt, amikor az iskola támogatása kiszámítható és a következő tanév biztonságosan tervezhető lett volna.

A stabilitás évek óta hiányzik, és az egyre tartósabb kilátástalanság kedvezőtlenül hat az iskola mindennapjaira. A káros következményeket pedig az iskola jelenlegi és jövőbeli diákjai szenvedik el, azok a telepi szegénységben, súlyos nélkülözésben élő roma gyerek, akiknek ez az iskola szinte az egyetlen esélyük egy jobb életre. Az, aki kívülről néz ennek az országnak a mindennapjaira, azt hihetné, az ilyen kezdeményezéseket az állam hálával fogadja, s minden erejével segíti. Magyarországon pont fordítva történik.

Derdák Tibor szociológus, a Dr. Ámbédkar Iskola alapítója és igazgatója tágabb kontextusba helyezi az iskola nehéz helyzetét.

– A rendszerváltást követően azt láthatjuk, hogy ilyen típusú oktatási intézmények, mint amilyen a miénk, vagyis az ebbe a társadalmi rétegbe született gyerekeknek érettségit kínálók, nem nagyon jöttek létre – mondja Derdák Tibor. Bár a kiszámítható jogi környezet, és stabil finanszírozás minden iskola működésének elengedhetetlen feltétele, de az ilyen iskoláknál, mint a Dr. Ámbédkar Iskola, különösen az. Hiszen ezekben az intézményekben nem tudnak az iskolavezetők a szülőkhöz fordulni azért, hogy a kiseső állami pénzek hiányát alapítványi befizetés vagy oktatási hozzájárulás címén pótoltassák. (Ilyen típusú, havonta beszedett tandíjjellegű hozzájárulást szinte kivétel nélkül minden alapítványi és magániskola szed. Ezekbe az iskolákba azonban jellemzően a középosztálybeli családok járatják a gyerekeiket. A családok anyagi bázisára támaszkodva tehát ki lehet az állami finanszírozás hiányát pótolni, sőt, a drágább iskolák különlegesebb oktatási szolgáltatásokat is tudnak nyújtani a szülői befizetésekből.)

– A kilencvenes évek közepére az rajzolódott ki, hogy jó az egyházi iskolák helyzete. Azt követően ugyanis, hogy a rendszerváltás után visszakapták régi tulajdonaikat, a finanszírozásukban is kivételezett helyzetbe kerültek. Ezt a kivételezett helyzetet a baloldal hozta létre, amikor Horn Gyula miniszterelnök 1997-ben megkötötte az Apostoli Szentszék és Magyarország között az úgynevezett vatikáni szerződést. A jobboldal ezt követően jó sok további privilégiumot pakolt erre a megállapodásra, de az egyházakat a baloldal tette kivételezetté a vatikáni konkordátummal. Amikor annak idején a Gandhi Gimnázium helyét kerestük (Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézményét elkötelezett civilek, köztük Derdák Tibor, alapították 1992-ben – a szerk.), eszünkbe nem jutott, hogy egyházi iskolát alapítsunk. És arra sem gondoltunk, hogy Magyarországon kasztrendszer alakul ki az iskolák között, és a legjobb eséllyel az állami pénzekért a történelmi egyházak indulnak – világít rá.

E ponton fontos megjegyezni, hogy az állam a Gandhi Gimnáziummal is mostohán bánt: az alapítók eredeti céljait figyelmen kívül hagyva gyalogolt bele az iskola autonómiájába, amelynek következményeként az intézmény működése instabillá vált. Ennek a helyzetnek a „megoldása” az lett, hogy az állam végül – közvetve – átvette az iskolát.

Derdák Tibor és az iskola másik vezetője, Orsós János megtörhetetlenül hisznek abban, hogy a kasztrendszerből – ami a magyar társadalmat is egyre inkább jellemzi – a legkitaszítottabbaknak, azaz a mélyszegénységbe született roma fiataloknak csak a tanuláson, ezen belül is az érettségi megszerzésén keresztül van esélyük kiemelkedni.

Látva, hogy az egyházak jobban bele tudják ásni magukat a privilégiumokba, 2004-ben egy buddhista alapokra épülő középiskolát nyitottak a baranyai Alsószentmártonban, a Kis Tigris Gimnáziumot.

– Megpróbáltuk az együttműködést a Tan Kapuja Buddhista Egyházzal, de hozzájuk képest a mi buddhizmusunk ideológiailag nagyon más. A Tan Kapuja alapjai elválaszthatatlanok a nyugati típusú buddhizmustól, ami nem válik szét teljesen a kasztrendszerben hívő hinduizmustól. Indiában ez a szétválás megtörtént. De Magyarországra a keleti gondolatok, vallások messziről érkeznek, összekeveredett állapotban. Amikor szembe találtuk magunkat ezzel, akkor azt éreztük, nem tudjuk az iskolánkat a Tan Kapuja struktúrájában működtetni – magyarázza.

Egy példán keresztül is érzékelteti, mit jelentett annak idején az a szembekerülés, ami Alsószentmártonban az iskola mindennapjainak, pedagógiájának szervezésében is áthidalhatatlan ellentéteket okozott.

– Míg az alsószentmártoni intézményben nagyobb valószínűséggel jelennek meg a volt diákok takarítóként, mint döntéshozóként, addig a mi koncepciónk lényege itt, a Dr. Ámbédkar Iskolában, hogy a roma reprezentáció mindenhol meglegyen. Vannak roma takarítóink is, de a romák ott vannak a tantestületünkben és a döntéshozatali szinten is – mondja Derdák Tibor, aki hozzáfűzi, hogy a rendszerváltás óta sehol nem indult el olyan állami kezdeményezés, amely az alacsony sorba született cigány fiatalok továbbtanulását stratégiai célként határozta volna meg. – Még Balog Zoltán (aki 2010-től a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára volt, majd 2012. májusától 2018-ig az oktatásért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériumának minisztere, s ebbéli tevékenysége alatt sokszor próbálta a kormány munkájában érvényesíteni a hátrányos helyzetű családok szempontjait – a szerk.) is az egyházakon keresztül képzelte el ezt a munkát, amikor a roma szakkollégiumi hálózatot megalapította.

A végül 2007-ben, egyházi fenntartásban elindult Dr. Ámbédkár Iskola első nagy krízise 2011-ben következett be, amikor a kétharmaddal hatalomra került Fidesz új egyházügyi törvényt írt, amely önkényesen, politikai alapon szelektált az egyházak és vallási közösségek között, és mindössze tizennégy egyházat és vallásfelekezetet ismert el. (Később újabb 18 egyháznak szavaztak meg egyházi jogállást, de a kisegyházak többsége egyesületté minősült vissza, ezzel pedig elveszítette a korábbi kedvezményeit.) Így veszítette el egyházi státuszát az Ámbedkar alapítója, a Dzsáj Bhím Közösség is, amely így nem volt tovább jogosult a közoktatási kiegészítő normatívára, amelyet iskolafenntartásra kapott. (Ez a kiegészítő összeg nem bérköltség, hanem az intézmény működtetéséhez szükséges, ezt az alapítványi iskolák általában a szülőktől szedik be.)

Egy ideig a minisztérium egy úgynevezett „köznevelési feladatok ellátására is kiterjedő megállapodás” keretei között – ugyan nem teljesen pótolva a kieső normatíva összegét –, valahogy mégiscsak biztosította a Dr. Ámbédkar Iskola működtetéséhez szükséges forrásokat. Azonban más közvetett döntések tovább rontották az iskola helyzetét. 2012-től leszállították 18-ról 16 évre a tankötelezettség korhatárát, ami nagyon érzékenyen érintette azokat a fiatalokat, akik potenciális tanulói lehettek volna egy érettségit kínáló második esély iskolának. A közmunka, illetve a közmunkarendszerben elérhető, sehová nem vezető „himihumi képzések” tömegével szippantották ki a tankötelezettséget betöltő, szegény sorba született fiatalokat a középiskolákból.

2018-tól pedig tovább súlyosbodott az iskola helyzete. Amikor a cigányság sorsa iránt így vagy úgy, de mégiscsak felelősséget érző Balog Zoltán távozott a tárcától, a Dr. Ámbédkar Iskola megroppant. A tárcát átvevő Kásler Miklósnak semmilyen koncepciója nem volt az oktatás területének igazgatására, azt lényegében az államtitkára, Maruzsa Zoltán felügyelte, aki viszont hadat üzent azoknak a nem állami iskoláknak, amelyek a hátrányos helyzetű gyerekeknek kínáltak oktatási szolgáltatásokat. Nem csak a Dr. Ámbédkar Iskola volt kipécézve: Maruzsa előbb csökkentette, majd teljesen megvonta a kiegészítő támogatást az Iványi Gábor lelkész vezette Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) iskoláitól és az l. Ritók Nóra által alapított Igazgyöngy Alapfokú Művészet Iskolától is...

ITT OLVASHATÓ

A KÖZGAZDÁSZ TANÁRNAK ÁLLT KÉT HÉTRE – ELKÉPESZTŐ TAPASZTALATOKAT SZERZETT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: DEME ZOLTÁN
2023.07.12.

Deme Zoltán felkerekedett és tanárnak állt – két hétre. A közgazdász a Fészek Waldorf Gimnáziumban okította a diákokat a személyes pénzügyek és befektetések témájában, közben viszont ő is fontos tapasztalatokkal gazdagodott. Nem csak azt láthatta, milyen természetes egy mai 15-16 éves számára, hogy „Magyarországon a szögletes tárgyat gurítják, méghozzá lejtőnek felfelé, még akkor is, ha nyilvánvaló, hogy nemsokára maga alá fog temetni bennünket”. Az is körvonalazódni kezdett vendégszerzőnk fejében, mi lehetne gyógyír a menthetetlenül összeomló közoktatás gondjaira. Deme ezzel válaszol Jilly Viktor lapunkban megjelent írására is...

ITT OLVASHATÓ 

TÖBB SZÁZEZER HÁZTARTÁS CSÚSZHAT LE - A KÖZÉPOSZTÁLYBA IS BELEMAR AZ INFLÁCIÓ

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2023.07.14.

A 3-5 millió forintnál nagyobb megtakarítással rendelkezők száma szakértők szerint 300 ezernél kevesebb magyar háztartásra koncentrálódik. Ebbe a csoportba pedig egyre nehezebb bekerülni. Több százezer háztartás szembesül azzal, hogy képtelen megtakarítani, így a felemelkedés helyett inkább lefelé csúszik.

A társadalom 97 százaléka számára a „magyar álom” elérhetetlenné válását jelentheti a hosszasan fennmaradó infláció, a megtakarítás hiánya és az elmaradó gazdasági növekedés – állapította meg a Blochamps Capital a magyar középosztályról első alkalommal készített kutatásában. Mint kiemelték: több százezer háztartás szembesül azzal, hogy immár képtelen megtakarításra elkülöníteni a jövedelméből és ezzel áttörni a vagyoni felső-középosztály üvegplafonját ól.

Habár a vagyon mértékében növekedést tudott mutatni a legfelsőbb vagyondecilis, egyre nehezebb bekerülni a top 10, vagy inkább 3 százalék közé. A prémium, az affluens és a privátbanki réteg mindössze 630-650 ezer számlát, vagyis megközelítőleg 300-350 ezer főt tesz ki. Ezek a vagyoni rétegek rendelkeznek stabil megtakarításokkal és fix befektetési lehetőségekkel. A többi magyar háztartás sokkal nehezebb helyzetben van, hiszen jövedelmi alapon nem tud ahhoz eleget félrerakni, hogy tartósan stabil befektetési és megtakarítási helyzetbe kerüljön...

ITT OLVASHATÓ

„JÓL MÁR NEM TUDTAM CSINÁLNI, ROSSZUL MEG NEM AKARTAM” – TÖBB EZER TANÁR HAGYHATJA EL A PÁLYÁT A STÁTUSZTÖRVÉNY MIATT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPLÓ ZITA
2023.07.14.

Egy hete írta alá Novák Katalin köztársasági elnök a státusztörvény néven elhíresült közoktatási törvényt, ami a pedagógusok új életpályájának kereteit fekteti le. A kormány kommunikációjában bérrendezésről és csökkentő terhekről beszél, az érintettek ugyanakkor nem így látják. A szakszervezetek tömeges pályaelhagyást jósolnak, miközben már így is több ezer tanár hiányzik a közoktatásból. Az általunk megszólaltatott pedagógusok szavaiból pedig az rajzolódik ki, hogy nem csupán a státusztörvény a probléma: az alacsony fizetés, a rengeteg pluszmunka mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy hivatástudata ellenére egyre több tanár dönt úgy, hogy szeptembertől nem tér vissza a tanításhoz.

A pedagógusok közel két éve demonstrálnak a közoktatás helyzetének javításért. Követeléseik között szerepel a bérrendezés, a jobb munkakörülmények, illetve a sztrájkjogok visszaállítása, újabban pedig a státusztörvény elleni tiltakozással is kiegészültek a tüntetések. A tiltakozások miatt a kormány néhány dolgon finomított az eredeti tervezethez képest, az érintettek ugyanakkor még így sem elégedettek. Ilyen körülmények között nem csoda, hogy egyre többen a pályaelhagyás mellett döntenek...

ITT OLVASHATÓ

AZ INTERNET NEM AZÉRT VESZÉLYES RÁD, AMIÉRT VESZÉLYESNEK GONDOLOD

QUBIT
Szerző: TÓTH OLIVÉR ISTVÁN
2023.07.14.

Miközben egyre több időt töltünk azzal, hogy olyan tartalmakat fogyasztunk, amelyekre csak a következő, vonzóbb tartalom megjelenéséig figyelünk, elfelejtünk embernek lenni – írja Justin E. H. Smith legújabb, Az internet nem az, aminek hiszed című könyvében.

Manapság egyre-másra szaporodnak az internettel kapcsolatos vészjósló cikkek, amelyek leginkább a tömeges adatgyűjtés magánszférára és önrendelkezésre gyakorolt hatását emelik ki: a nagy technológiai cégek többet tudnak rólunk, mint a partnerünk vagy saját magunk. A tudatküszöböt el nem érő impulzusokkal és pszichiológiai manőverekkel befolyásolják az ember viselkedését, amivel szemben az egyén alig vagy egyáltalán nem tud védekezni. Az amerikai-kanadai történész és tudományfilozófus, Justin E. H. Smith legújabb, Az internet nem az, aminek hiszed című könyve azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy rosszul azonosítottuk az internet által jelentett veszély forrását. Vagyis hiába szerezzük vissza a hatalmat személyes adataink felett, és hiába korlátozzuk a technológiai cégek képességét arra, hogy figyelemmel kísérjék az életünket, az internet valódi veszélyét ezzel korántsem semlegesítettük.

Bármennyire is fenyegető az, ahogyan a nagy techcégek hatalmat gyakorolnak életünk felett, ez a hatalom nem minőségileg más ahhoz képest, ahogyan a társadalmi környezetünk eddig is döntő befolyással bírt az életünkre. Amikor egy társadalom részeként felnövünk, szinte automatikusan átvesszük a szűkebb vagy tágabb környezetünk értékeit és gondolkodásmódját; követjük a magunk körül látott mintákat. Ez pedig alapvetően meghatározza viselkedésünket és gondolkodásunkat – mégsem állítja senki, hogy be kellene tiltani a társadalmat.

Ez Smith szerint azt mutatja, hogy a jelenleg fennálló helyzet – nem vagyunk teljesen önmagunk urai, nem tudjuk magunkat önállóan meghatározni –, nem egy olyan szerencsétlen helyzet, amibe az internet használata taszított minket, hanem egy elkerülhetetlenül fennálló állapot, amit el kell fogadnunk. Talán megválaszthatjuk, hogy a Facebook vagy a közoktatás által közvetített véleményeket vegyük-e át megkérdőjelezhetetlen igazságként, azonban a viszonyulásunk ezekhez a gondolatokhoz alapvetően nem különbözik: mindkét esetben reflektálatlanul magunkévá tett tartalmak rutinszerű alkalmazásáról beszélhetünk.

Smith szerint az internet jelentette speciális veszély nem abból fakad, ahogyan az internet és a technológiai szereplők befolyást gyakorolnak az életünkre, hanem hogy egy lényegi kognitív képességet – az odafigyelés képességét – kiszervezzük az internetnek. Kognitív feladatok kiszervezése ugyanis potenciálisan nemcsak azzal jár, hogy elveszítjük önmeghatározási képességünket – amivel soha nem is bírtunk –, hanem azzal, hogy elveszítjük önmagunkat...

ITT OLVASHATÓ

PERSZE, HOGY MOSLÉKOK

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.07.14.

Persze, hogy moslékok: mostantól a meleg lett az új ellenség, akivel szemben harcolni kell, s akivel szemben majd ők megvédenek bennünket és a gyermekeinket, miközben a közoktatás tudatos és szándékos tönkretételével a jövőjüktől fosztják meg a tizenéveseket és taszítják őket örökös cselédpályára. Saját koszos hatalmuk és gátlástalanul összelopott-összeharácsolt vagyonuk megőrzése érdekében – minden mindegy alapon - a legalantasabb emberi ösztönöket mozgósítják és azokra támaszkodnak ezek a politikai álruhát öltött köztörvényes maffiózók.

Persze, hogy moslékok: megszerzik a Librit maguknak, s a náluknál jóval kisebb vetélytársat, a konkurenciát sem igen jelentő Lírát rögvest ki akarják nyírni. Naná, maffiatempó ez is a javából: a Lírát 12 milliós büntetéssel sújtják, mert nem tett eleget a moslék homofób törvényüknek, miután egy (azaz 1) könyvre nem került fólia.

Nos, Libri, akkor hát rajta, mindent bele a fóliázásba! Tessék szépen lefóliázni mindenkit, aki csak szóba jöhet, s akivel szemben jobb is, ha gyanúval él az egészséges magyar lelkület! Fóliát Homéroszra, fóliát Szapphóra, fóliát Anakreónra, fóliát Platónra, fóliát az egész görög mitológiára, s fóliát a Bibliára, Sámuel I. könyvére, mert ott van Dávid és Jonatán, hát mit lehet azt tudni… Kerüljön fólia Catullusra, Horatiusra, Janus Pannoniusra, Shakespeare-re, Michelangelora, Byronra, Verlaine-re és Rimbaud-ra, Walt Whitman-re, Oscar Wilde-ra, Proustra és Thomas Mannra, de ne ússza meg a fóliát a nagy Tormay Cécile sem! És persze fóliát Virginia Woolfra, Jean Cocteau-ra, Tennessee Williamsre, Garcia Lorcára, Jean Genet-re, Pasolinire, Gombrowiczra, nehogy már valaki kimaradjon! Ám a legokosabb, ha lefóliáznak mindent, a teljes magyar- és világirodalmat, az egyetemes képzőművészetet, persze a zeneszerzőket és karmestereket sem kéne kihagyni, fóliázzák le mindazt, ami más, mint ők, ami – velük ellentétben – még emberi vonásokat visel, hogy bámulhassák egész nap lefóliázatlan önmagukat, a gazemberség, az embertelenség, az aljasság, az alpáriság, a hazudozás, a lopás, a rombolás és a kegyetlenség kifejlett példázatait.

ITT OLVASHATÓ

MIRE SZÁMÍTHAT AZ ÁRPÁD HÍDI BALESET ÁLDOZATÁNAK CSALÁDJA?

TELEX
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2023.07.14.

Pótolhatatlan veszteséget okozott a július 1-jén, az Árpád hídon történt közlekedési balesetező Mercedes vezetője, amikor spontán versenyre indult két BMW-vel, majd elvesztette uralmát a járműve fölött, és a híd szalagkorlátját átszakítva elgázolt egy 26 éves kerékpárost, aki később belehalt sérüléseibe. Dr. Herpy Miklós közlekedési ügyvéd szerint ezúttal a biztosítók, a rendőrség és adott esetben a bíróság is gyorsabban dolgozhat, mint más esetekben, de az áldozat hozzátartozóinak nem kell megvárniuk az ügy végét, hogy kártérítéshez jussanak.

Bár bizonyos közlekedési balesetek után hónapokig, esetleg évekig tartó nyomozást folytat a rendőrség, a július 1-jén, az Árpád hídon történt gázolással kapcsolatban gyors eljárásra számít Herpy Miklós közlekedési ügyvéd, aki több mint húsz éve foglalkozik hasonló esetekkel. Mint mondja, a balesetet okozó Mercedes kötelező biztosítója köteles kártérítést fizetni a 26 éves áldozat, a híd szalagkorlátja mögött szabályosan haladó és ott elgázolt kerékpáros családjának. Ilyen esetekben a temetéssel kapcsolatos összes költségre, esetleg életjáradékra, illetve sérelemdíjra jogosultak a közvetlen hozzátartozók, de az ügy végső jogi megítélése szélesíthet is ezen a körön.

A kártérítés része lehet a családtagok átmeneti munkaképtelenné válásával keletkező kár, valamint a szeretett hozzátartozójuk elvesztésével okozott lelki trauma is, más esetekben pedig, amikor valakinek árván maradnak a gyerekei, az ő felnevelésük költségei szintén a kártérítés részei.

Bár egy emberélet értékét nem lehet pénzre váltani, több tényező befolyásolja a fentieket. Az ügyvéd szerint a mostani tragédiától függetlenül figyelembe veszik a szenvedés mértékét, valamint a cselekmény súlyát. Így például, ha durva bűncselekménnyel okozták valaki halálát, a családja nagyobb összegű sérelemdíjat kaphat, mint ha gondatlan baleset történt.

Herpy Miklós szerint ezúttal a megszokottnál nagyobb összegre lehet számítani, mert a július 1-jei baleset az AMG Mercedes menetstabilizáló rendszerének kikapcsolása és a jelentős sebességtúllépése miatt durva jogsértésnek számít.

Hozzátette, más ügyekben vizsgálni szokták, hogy az áldozatnak volt-e közrehatása a cselekményben, tehát tett-e bármit, ami növelte a balesetveszélyt, vagy sem. Egy frontális ütközés esetében ilyen közrehatásnak számíthat, hogy a vétlen autóban ülő utasok használtak-e biztonsági övet, vagy sem, hiszen ez alapvetően meghatározza a következményeket.

Mivel az Árpád hídon egy kijelölt kerékpárúton, szabályosan haladt a 26 éves kerékpáros, őt semmilyen felelősség nem terheli a történtekért. Nem kellett arra számítania, hogy jön egy autó, amely a megengedett sebességet kétszeresen túllépve éppen ott csapódik a szalagkorlátba, ahol ő tartózkodik. Ezzel kapcsolatban az RTL-nek megszólaló Boncsér Sándor igazságügyi gépjárműszakértő azt mondta, hogy

"ha az autó vezetője betartotta volna a 70 km/órás sebességkorlátozást, a híd szalagkorlátja megvédte volna a kerékpárost".

A mostanihoz hasonló halálos közlekedési balesetek áldozatainak családtagjai közül az áldozat gyerekei, a szülei, házastársa, illetve ha volt, a testvére biztosan jogosult sérelemdíjra, de az összegek esetükben eltérők lehetnek. A biztosító által, esetleg egy későbbi kártérítési perben kifizetett összeg mindig mérlegelés kérdése, mert mint Herpy Miklós rámutatott, nincs Magyarországon olyan jogszabály, amely pontos összeget határozna meg az elhunyt esetében.

A bírói gyakorlat szerint kiskorú gyerekek legfeljebb 10-15 millió forintot kaphatnak az elhunyt szüleik után, ám mivel a jogsértés súlya ezúttal nagy, akár magasabb összeg sem elképzelhetetlen, ha volt kiskorú gyereke az áldozatnak.

Az áldozat szülei egy mostanihoz hasonló esetben legfeljebb közel 10 millió forintnyi térítésre tarthatnak igényt, szintén a bírói gyakorlat szerint. Amennyiben az áldozatnak volt házastársa, mérlegelik, hogy mennyi ideje voltak együtt, de a fenti összegnél alacsonyabbra számítana az ügyvéd. Ugyanakkor mint mondta, erre vonatkozóan sincs pontos szabály Magyarországon...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY SEGÍTIK HATALOMBAN TARTANI A FIDESZT A FÉLELEMKELTŐ KAMPÁNYOK

SZABAD EURÓPA
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2023.07.14.

A magyar kormány legalább 2015 óta folyamatosan olyan kampányokat folytat, amelyekkel azt sugallják, hogy valamilyen komoly veszély fenyegeti az országot. A veszély többnyire kívülről érkezik (migránsok, Brüsszel, háború), de egyre több a belső fenyegetés is, legyen az a baloldal vagy épp az „LMBTQ-propaganda”. A kormány egyre határozottabban kommunikálja, milyennek tartja az ideális magyart, miközben a társadalom jelentős része nem felel meg nyilvánosan kommunikált elvárásainak.

Annak jártunk utána, hogy az állandósult veszélyérzet és fenyegetettség vagy a kirekesztettség érzése milyen hatással van az emberek lelkiállapotára, és mindez hogyan segít a kormánynak megtartani a hatalmát.

Folyamatos félelemben tartás

A tömeges félelemkeltés az autoriter országokra jellemző, vagy azokra, amelyek tényleges fenyegetés alatt állnak – mondta a Szabad Európának Krekó Péter, a Political Capital igazgatója. „Vannak olyan időszakok, amikor elengedhetetlen a lakosság készenléti helyzetben tartása. De demokratikus rendszerekben sokszor a valódi fenyegetés ellenére is inkább nyugtatni próbálják a vezetők a közvéleményt. Ezt látjuk Tajvanon, ahol a kínai invázió lehetősége egyre fenyegetőbbé válik. Mielőtt tavaly februárban Oroszország lerohanta volna Ukrajnát, az ukrán vezetők is nyugalomra intettek, és ez nem jelentette azt, hogy amikor a támadás megindult, ne kapcsolt volna az egész társadalom azonnal harckészültségbe. Valódi háborús helyzetben természetesen indokolt a lakosság félelemérzetének felkeltése a hatalom részéről.” Krekó szerint Magyarországon mindennek épp a fordítottja történik, hiszen NATO- és EU-tagként nincs közvetlen háborús fenyegetés, nem kell tartani terrorizmustól, és jó a közbiztonság is...

ITT OLVASHATÓ

HETI EGYENLEG: A PARLAMENT TÖRVÉNY-GYÁRRÁ VÁLTOZOTT

HÍRKLIKK
Műsorvezető: SEBES GYÖRGY
2023.07.13.

Futószalagon érkeznek a jogszabályok, előkészületlenül, szakmaiatlanul, társadalmi egyeztetés nélkül, jogellenesen - nem véletlenül kifogásolja folyamatosan az Európai Bizottság - miközben fontos társadalmi viszonyokat rendez, széles társadalmi rétegeket érint – hangzott el a Klikk Tv heti, politikai, elemző műsorában.

Miért jó ez? Miért jó az, ha a jogászok sem tudják átlátni a dömpingszerűen érkező jogszabályokat? Miért nem fontos, hogy amit elfogadnak az szakmailag is jó legyen? Miért csak gombnyomkodásra kellenek a kormánypárti képviselők?

Magyar György ügyvéd és Szentpéteri Nagy Richard alkotmányjogász, politológus arról is beszéltek Sebes Györggyel, hogy a kapkodó, dilettáns kormányzás ezzel jár, a képviselők nem is tudják, hogy pontosan mire szavaznak, de nem is kell tudniuk, hiszen semmi más dolguk nincs, mint megnyomni a gombot. Bár a miniszterek sincsenek abban a helyzetben, hogy megmondják mivel szeretnének foglalkozni.

ITT NÉZHETŐ MEG

DRÁGA A LENGYEL IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS KORLÁTOZÁSA - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.07.14.

Az erősen vitatott lengyelországi igazságszolgáltatási reform, amely 2019-ben szorosabbra vonta a politikai ellenőrzést a bírák fölött, jelentős összegbe, összesen 557 millió eurójába került a lengyel államnak – írja a Politico.

Most először is egy cikk a New York Times könyvszemle rovatából. Judy Rakowsky amerikai újságíró a kommunista rezsim összeomlása óta eltelt több mint három évtized során számos alkalommal járt az óhazában, Lengyelországban Sam nevű holokauszt-túlélő rokonával együtt – aki az ötvenes években emigrált az Egyesült Államokba -, és igyekeztek kideríteni, mi történt pontosan a hozzátartozóikkal a második világháború alatt. Ezekből az úti tapasztalatokból született a „Zsidók a kertben” című mű. A vidéki Lengyelországban, ahol ma is gyakran látni lovaskocsikat, és ahol egy ízben vasvillával is rátámadtak a múltat firtató és fotókat készítő két amerikaira, fokozatosan kibontakozott a kép. A Rakowsky-rokonság több tagját a náci megszállás alatt másfél évig egy keresztény parasztcsalád bújtatta, de aztán a lengyel nemzeti ellenállás partizánjai felfedezték és megölték őket. Történetük nem példátlan: más kutatásokból is kiderül, hogy a zsidók rejtegetéséért kegyetlen megtorlás járt, és a lengyelországi zsidókat nem egyszer maguk a lengyel szomszédaik gyilkolták meg – ilyen pogrom zajlott le például Jedwabne településen 1941. július 10-én, miként az Jan Gross lengyel-amerikai történész Szomszédok című könyvében olvasható.

A New York Times recenziója kitér arra, hogy a jobboldali populista Jog és Igazságosság párt 2015-ös hatalomra kerülése óta erősen igyekeznek tisztára mosni a lengyel történelem szennyes lapjait, és 2018-ban olyan törvényt hoztak, amely alapján akár három év börtön is járhatott azért, ha valaki azt állította, hogy lengyelek együttműködtek a nácikkal a vészkorszakban. A nemzetközi felháborodás nyomán aztán valamennyit enyhítettek a helyzeten, és 2021-ben egy fellebbviteli bíróság érvénytelenített egy ítéletet, amelyet két olyan történész ellen hoztak, akik katalogizálták a lengyel antiszemitizmusnak a háború alatti megnyilvánulásait. A küzdelem azonban korántsem ért még véget, a varsói kormányzó párt új utakat keres a bírói függetlenség korlátozására – olvasható a cikkben, amely megállapítja: populista politikusok szerte a világban, a magyar Orbán Viktortól az amerikai Donald Trumpig igyekeznek átírni a nemzet történelmét, oly módon, hogy abban csak a kritikátlan hazafias narratíva maradhat, minden negatív aspektus letagadása mellett. A könyv szerzője kitért egyébként arra, hogy a negyvenes évek végén, az ötvenes évek elején több pert folytattak le Lengyelországban az egykori nem kommunista, nemzeti ellenállás volt tagjai ellen, akik részt vettek zsidók legyilkolásában. A Rakowsky-család egyik tagjának, Henának, aki állítólag túlélte a borzalmakat, Judy és Sam nem tudott a nyomára lelni – elképzelhető, hogy megváltoztatta a nevét.

Drága a lengyel igazságszolgáltatási reform

És most nézzünk napi politikai aktualitásokat.

Ezek közül az első kapcsolódik az imént említett témához: a Politico amerikai hírportál európai kiadása arról tudósít, hogy az Európai Unió Bírósága Lengyelország ellen döntött egy hivatalából felfüggesztett bíró ügyében. A varsói regionális bíróságon dolgozó bíró ítélkezési jogát 2020-ban vonta meg a fegyelmi tanács, amelyet azóta már egyébként fel is számoltak.

Az erősen vitatott lengyelországi igazságszolgáltatási reform, amely 2019-ben szorosabbra vonta a politikai ellenőrzést a bírák fölött, jelentős összegbe, összesen 557 millió eurójába került a lengyel államnak, mert a szabályozásról az Európai Unió Bírósága megállapította, hogy az nincs összhangban az uniós joggal, és ezért a jogsérelem fennállásának időtartamára napi egymillió euró bírságot szabtak ki, majd amikor a lengyelek még csak részlegesen orvosolták a kfogásokat, ezt a tételt idén áprilisban napi 500 ezer euróra mérsékelték.

Mégsem hat a határmenti kerítés

A bécsi Der Standard terjedelmes cikkben számol be arról, hogy az Európai Parlament nagy többséggel megszavazta azt a – kötelező erővel viszont nem bíró – határozatot, amelyben támogatják Románia és Bulgária csatlakozását a belső határokon ellenőrzéstől mentes áthaladást biztosító schengeni övezethez. Az előterjesztés tavaly elbukott a tagállami kormányok egybehangzó egyetértése híján: a román csatlakozást Ausztria, a bolgárt Hollandia vétózta meg. Az osztrák lap felhívja a figyelmet arra: nem állja meg a helyét a menedékkérők túlságosan nagy számára való hivatkozás, mert a balkáni útvonalon haladók zöme nem Romániába, hanem Szerbiából Magyarországra bejutva lép uniós területre.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

MEDITERRÁN ÉLET EGY PESTI PANEL ÁRÁBÓL: ÍGY VESZNEK A MAGYAROK DÉL-EURÓPAI INGATLANT

G7.HU
Szerző: STUBNYA BENCE
2023.07.14.

Marcella és István április végén költöztek Dél-Spanyolországba, egy Málaga városától nagyjából 30 percnyi autóútra található településre. Korábban mindketten színházban dolgoztak – Marcella színésznőként, István pedig íróként és dramaturgként -, de egy ideje mind a szakmai közegükkel, mind pedig a politikai helyzettel kapcsolatban gyűlt bennük az elégedetlenség. Emiatt pedig végül a kiköltözés mellett döntöttek.

"Meggyőződésem, hogy Magyarország ki fog lépni EU-ból, ezt pedig nem akarom megvárni. Azt szerettem volna, hogy biztos helyünk legyen Magyarország összeomlása előtt"

– mondta István.

A spanyolországi ingatlanjuk önrészét egy örökölt magyarországi lakás eladásából fedezték, és bár maradt egy magyarországi ingatlanjuk, mert a kiköltözéskor nyitva akarták hagyni a hazajövetel lehetőségét, azóta „minden egyes hazai hír azt ordítja, hogy nehogy hazamenjenek”. Most egy olyan vevőképviseleti irodánál dolgoznak, amely főként magyar, cseh és szlovák ügyfeleknek segít a helyi letelepedésben. István szerint augusztusban csak azért jönnek haza, hogy véglegesítsék a kiköltözést, bár vannak még magyarországi színházi projektjei, amikre „már csak hobbiként tekint”. Ehhez Marcella hozzátette, reméli, hogy fog tudni ingázni abból a pénzből, amit kint keres meg, mert szeretne Magyarországi produkciókban is részt venni.

Marcella és István története ilyen szempontból nem tipikus. A legtöbb Dél-Európában ingatlant vásárló magyar ugyanis többnyire inkább fokozatosan költözik ki, ha egyáltalán úgy dönt, hogy véglegesen elhagyja Magyarországot.

A kinti ingatlanvásárlók körében jellemzőbbnek mondható Katalin története, aki több évnyi vacillálás után tavaly október végén vett egy apartmant egy háromlakásos házban a dél-olaszországi Palermo közelében, fél órára a repülőtértől. Ő még a járvány előtt kezdett el ingatlanokat nézni Szicíliában, de sokáig úgy látta, hogy túl drágák a lakások. Végül aztán a drágább Taormina helyett az olcsóbb Palermo környékén kezdett nézelődni, és talált is egy lakást nagyjából 1000 eurós négyzetméteráron (jelenlegi árfolyamon kb. 380 ezer forint), aminek a megvásárlását a 800 ezer forintos négyzetméteráron eladott 50 négyzetméteres budapesti paneljéből tudta fedezni.

Katalin egyelőre befektetésként tekint a vásárlásra, kiköltözésben nem gondolkodik. Egy másik ingatlanjában él Magyarországon, miközben üzlettársa, akié a ház másik két lakása, Palermóból fogja menedzselni a lakások kiadását. Itthon hétvégénként tanít, de szeretne elvégezni egy idegenvezető tanfolyamot.

"Hosszabb távon a cél, hogy 3-4 heteket legyek kint egy huzamban, amikor a lakás nincs kiadva, de persze még sok minden változhat menet közben"

– mondta...

ITT OLVASHATÓ

A BANKOK ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR ETETÉSÉRE ÉPÜLT A MEGSZORÍTÁSOK MIATT SZŰKÜLŐ CSALÁDPOLITIKA

TELEX / PODCAST
Szerzők: ELŐD FRUZSINA, BRÜCKNER GERGELY
2023.07.14.

Szikra Dorottya szociológus volt a Téma heti vendége, akivel a kormány családpolitikai szigorításait és a magyarországi szociálpolitika általános kérdéseit beszélte át Brückner Gergő. A podcastból kiderül, mit ért el 13 év alatt a Fidesz egész Európában egyedülálló logikával dolgozó szociálpolitikája, milyen az az illiberális jóléti állam, miben különböznek egymástól az autoriter rezsimek (például Oroszország, Törökország és Magyarország) ebből a szempontból.

A fideszes családpolitika egészen alapvetőnek tűnő elemei remegtek meg nemrég, amikor a kormány bejelentette a babaváró hitel és a csok feltételeinek szigorítását: népszerű hitelkonstrukciót 30 év alatti nőkre korlátozzák, a csokot pedig csak kistelepüléseken lehet majd felvenni. A friss intézkedések – és úgy általában a 13 évnyi kormányzati családpolitika – értékeléséhez Szikra Dorottyát, a Társadalomtudományi Kutatóközpont szociológusát és a témában jártas kutatót hívtuk a Telex stúdiójába...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

300 MILLIÓ FORINTNYI TAO-BÓL ÚJÍTJÁK FEL A FELCSÚTI STADIONT – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.07.14.

A gyepcsere 90,9 millióba fog kerülni

Az idei szezonra megigényelt 600 millió forinttal egyébként 38,72 milliárd forintnyi TAO-támogatást használt fel a felcsúti focialapítvány 2011-től kezdődően.

„Vigyétek a kínai szennyet Felcsútra!”

Fideszes polgármester feküdhet a kamionok útjába.

“Lehet, hogy a Fidesz győri polgármesterjelöltje Borkai Zsolt lesz”

Egyelőre nincs meg a hivatalos jelölt. A megyei jogú városok polgármester-jelötjeiről Orbán Viktor dönt.

A svédek még izgulhatnak kicsit

A törökök csak ősszel fognak szavazni a svédek csatlakozásáról… mi következik ebből?

Tovább trükközik az Orbán-kormány, hogy az oroszoké maradjon a paksi bővítés

Vajon miért nem hajlandó a kabinet többszöri ígéretei, illetve a teljes szerződéscsomag nyilvánosságát kimondó bírósági ítélet ellenére hónapok óta nyilvánosságra hozni a Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter áprilisi moszkvai tárgyalásai nyomán módosított szerződések szövegét?

Titkolja a kormány, hogy mit ettek-ittak Szijjártóék 5,5 millióért a kairói repülőúton

Fejenként 110 ezer forintos fogyasztásról van szó. Első pillantásra piti összeg, másnak viszont egyhavi keresete. És ez utóbbi is beszállt a cehbe, úgyhogy joga van tudni, mire költötték.

Orbán Viktor: Az ukránok követelőznek!

Nem is értjük, miért nem tárgyalgatnak évekig a fehér asztalnál…

Sopronból adta szokásos péntek reggeli rádióinterjúját Orbán

„A nyugatiak háborút akarnak”.

Így segítik hatalomban tartani a Fideszt a félelemkeltő kampányok

“A kormány fő üzenetei az emberek túlnyomó többségéhez eljutottak, és még az ellenzéki választók negyede is abban a hiszemben szavazott, hogy Márki-Zay Péter győzelme esetén magyar katonákat küldene Ukrajnába.”

12 millióra bírságolták a Lírát

Bíróságra mennek.

Bepereli az államot a Fővárosi Vízművek

A vízszolgáltatás díjainak szabályozása hiánya miatt.

11,2 milliós bírságot kapott a Magyar Kétfarkú Kutya Párt

A kiszabott bírság jogosságát az MKKP vitatja. A párt támogatásokat kért mindenkitől.

A Momentum lebontotta a kordont a Karmelitánál

A rendőrök nem akadályozták meg. A Főni úgyis Sopronkőhidán Sopronbánfalván van.

Navracsics Tibor: Nem voltak ígéreteink, hogy mikor érkeznek az uniós pénzek

(nevetés)

Ihász Sándor: itt már igény sincs a jogállamra

Ahogy mondta, ami az utóbbi időben látszik, az valami katasztrófa: nem is kell utasítani senkit, mert – ahogy más közhivatalokban is –, ez zsigerből működik, az elvárásokat eleve teljesítik. Tehát tudni lehet, a feljelentőtől függ, hogy a mérlegelésen belül törvényesen mit lehet csinálni, például kihallgatnak-e valakit, vagy nem (ld. Varga Judit).

Már nagyon használná a Wagner-csoportot a Lukasenka-rezsim

Egészen konkrét elképzelések vannak arról, milyen feladatok elvégzését kérnék a zsoldosoktól…

ITT OLVASHATÓ

BOHÓCOK A KOLOSTORBAN

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.07.14.

Egyébiránt elképesztő a magyar sajtó. Hogy félreértés ne essék, nem az a része – a zöme –, amely Orbán seggéből fuvolázik, hanem az a törpe maradék, amelyik amúgy függetlennek képzeli vagy mondja magát. Vilniusból hazatérve, ahol láttuk Orbán szerepét, midőn magányosan és lehajtott fejjel poroszkált, mert a főnöke arra utasította, hogy ratifikálni kell a svéd NATO csatlakozást, szóval ennyi történés után maratoni kormányülést hirdetett a gazda, hogy beszámoljon az ott történtekről. A magyar kormány tagjai tehát nem olvasnak újságot. Vagy pediglen függetlent tilos, a sajátjukból meg nem derül ki a valóság.

Ezért lehet a fedősztori a vilniusi beszámoló, de ehhez nem kell három nap, és nem kell Sopronbánfalvára menni. Visszatérve azonban a sajtóra, azért kellett elképednünk a működésén, mert még mindig úgy tesznek, mintha egy kormányülésen – lett légyen bármilyen hosszú és tartsák akárhol – valami fontos dolog történne. Holott tudjuk: nem. Ehhez képest ilyen címekkel lehetett találkozni, „szivárognak (szállingóznak) a hírek a kormányülésről”, illetve a legszebb: „Orbán Viktor is posztolt”. De Orbán Viktor csak annyit posztolt, hogy „Kormányülés kicsit másképp” – És akkor mi kérdezzük meg, hát hogyan, kis pofám?

Hogy miről van ott vagy éppen nincsen szó, azt Kovács-levelező kormánytagtól tudtuk meg, aki az évtizedes hablatyot engedte el, miszerint „letörjük az inflációt, megvédjük a munkahelyeket, megvédjük a családokat, megvédjük a nyugdíjakat és a rezsicsökkentést”. Nekünk kellene megkérdezni ezután, nincsen erre valami jobb szövegük? Mert tudjuk, nincs, s amit Kovács-levelező megvédendően felsorolt, arról tudható, egyáltalán nincsen megvédve, és nincs letörve semmi sem. Se az infláció, se a családok, se a munkahelyek, az ég egy világon semmi sem. Ha kormányunk tagjai őszintén szembenéznének a valósággal, akkor erősen pityeregniük kéne...

ITT OLVASHATÓ

PÁLINKÁS: A KORMÁNY SZÓRAKOZIK A FIATALOK JÖVŐJÉVEL, EZT AZ OSTOBA MAKACSSÁGOT NEHÉZ MEGÉRTENI

KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.07.13.

A modellváltó egyetemek egyelőre nem számíthatnak uniós forrásokra; Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnöke, az első Orbán-kormány oktatási minisztere szerint a kormány szórakozik a fiatalok jövőjével. Ezt az ostoba makacsságot nehéz megérteni, hogy miért nem tudják az elvárásoknak megfelelően módosítani a törvényeket – mondta. Szerinte az úgynevezett alapítványi kiszervezést a kormány elrontotta és ezt nem hajlandó beismerni, ami "körülbelül az óvodások szintje".

Az úgynevezett modellváltáson átesett egyetemeket kizárták az Erasmus és a Horizont projektekből. Ha viszont a kormány szeptember 1-jéig az Európai Bizottság ajánlásait betartva törvényt hozna az ügyben és ezt elfogadná az uniós testület, akkor még változhatna a helyzet. Pálinkás Józsefet, a Magyar Tudományos Akadémia volt elnökét, az első Orbán-kormány oktatási miniszterét kérdeztük az Esti gyorsban arról, hogy van-e erre esély és/vagy akarat.

Kijelentette: szerinte nincs akarat, „a kormány szórakozik a fiatalok jövőjével”. Ezt az „ostoba makacsságot” nehéz megérteni, hogy miért nem tudják az elvárásoknak megfelelően módosítani a törvényeket – mondta. Ugyanis Európában azokat az intézményeket, amelyek nem autonómok, nem tekintik egyetemeknek, ez ilyen egyszerű. Hozzátette: az egész modellváltó rendszert alapvetően rossznak tartja, részint azért, mert nincs szabályozva, hogy ki lehet kuratóriumi tag, „akár a miniszterelnök kedvenc futballistája is lehetne”, részint pedig azért, nincs szabályozva, hogy kik tehetnek erre javaslatot. Az EU már nem hisz a kormányzati ígéreteknek – fűzte hozzá.

Szerinte teljesen fölösleges alapítványokhoz kiszervezni az állami egyetemeket; az viszont nem ördögtől való, hogy legyen egy irányító testület (angol nyelvterületen board), amely ellenőrzi – hangsúlyozottan – az intézmény gazdálkodását. Külföldön, ahol van ilyen, ott az egyetem szenátusának van beleszólása abba, hogy ki lehet a board tagja, megvannak ennek a feltételei és nem élethosszig választják meg őket. Arról is beszélt, hogy Magyarországon ezek valójában nem köz- hanem magánalapítványok. Példaként említette, hogy a Tokaj-Hegyalja Egyetemnél a szenátus döntését a rektor személyéről a fél kuratórium, három ember felülbírálta. „Hol van a világon olyan, ahol egy tudományos, oktatási testületet három ember felülbírálhat?” – tette fel a kérdést.

Pálinkás úgy fogalmazott: a kormány valamit elrontott és ezt nem hajlandó beismerni, ami „körülbelül az óvodások szintje”, hiszen ezt a problémát tavaly október óta lehetett látni. Hozzátette, indulatosnak tűnhet, de bosszantja, hogy a diákok nem kaphatják meg ezeket az ösztöndíjakat és a kollégái nem vehetnek részt az említett programokban.

Műsorvezetőnk említette, hogy a nagyon rossz anyagi helyzetbe került Budapesti Műszaki Egyetemen nő a kormányzati nyomás, hogy csatlakozzon a modellváltó intézményekhez. Amit a kormány a műszaki egyetemmel csinál, azt zsarolásnak nevezik – jelentette ki Pálinkás József. Aki szerint a kormány azért zsarolja a Műegyemetet és az ELTE-t, mert ha ők is beállnának a modellváltók közé, akkor azt lehetne mondani, hogy az egész magyar felsőoktatás ki van zárva az EU-s programokból, viszont jelenleg éppen a két vezető egyetem nincs.

Ha a kormány ki is pótolná az Erasmus-pénzt a diákoknak, legfeljebb turistának küldheti ki őket például Párizsba, mert ettől még őket nem fogadják a külföldi egyetemek – fogalmazott Pálinkás József. Sok ezer diák és kutató lehetőségeiről van szó – hívta fel a figyelmet a szakértő.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÍGY LESZ ÖNKÉNYURALMI JELKÉP A KERESZT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.07.13.

Államtitkár avat keresztet, ez tökéletes jelképe az állam és az egyház összefonódásának. Ez a vallás és a politika összefonódása is, egy vallás használja a politikát, a politika használja a vallást, ami sérti a polgárok világnézeti szabadságát. A polgárok jogait és világnézeti szabadságát tiszteletben tartó állam csak világnézetileg semleges lehet. Minden állam, amely bármely vallást, világnézetet képvisel, uralkodóvá tesz, sérti az alapvető emberi jogokat, és szükségszerűen diktatúra lesz belőle. Ahol államideológia, államvallás létezik, az soha nem szabad állam, a polgárok nem szabadok.

A magyar alaptörvény, amelynek preambuluma a kereszténységre hivatkozik, mint a magyar állam alapjára, egy fasiszta diktatúra alapjait vetette meg, és elkerülhetetlenül az is lett belőle. Orbán fasiszta diktatúrája azok közé tartozik, melyekben előbb volt meg a diktatúra célja és szándéka, s ehhez tettek egy államvallást, amivel a diktatúrát leplezik. Míg vannak más diktatúrák, amelyekben az ideológia volt meg előbb, amely minden jószándék ellenére szükségszerűen diktatúrához vezetett. Orbán fasiszta diktatúrája a kereszténységre hivatkozik, ezért keresztényfasiszta diktatúra.

Az Amerikai Népszava a fenti egyszerű logika alapján állította már 2011-ben azt, hogy Orbán Viktor rendszere az Unió első fasiszta állama. Ez egyébként éppen a kereszténységből, Jézus Krisztus szavaiból is levezethető: „Vajjon a tövisről szednek-é szőlőt, vagy a bojtorjánról fügét?” Minden magból a neki megfelelő fa nő ki. Amilyen a mag, olyan a fa. S amilyen a fa, olyan a gyümölcs. Mi már a magról, amit az alaptörvényben elvetettek, felismertük a fát, még mielőtt meghozta volna a saját gyümölcseit. Azóta a gyümölcseiről is felismerhető a fa. Ezek fasiszta rendszer gyümölcsei.

Jézus mondja, hogy az ő gyümölcseikről ismeritek meg őket. Minden jó fa jó gyümölcsöt terem; a romlott fa pedig rossz gyümölcsöt terem. Nem teremhet jó fa rossz gyümölcsöt; romlott fa sem teremhet jó gyümölcsöt. Jézus ezt pedig ennek kapcsán mondja: őrizkedjetek pedig a hamis prófétáktól, akik juhoknak ruhájában jőnek hozzátok, de belől ragadozó farkasok. A fa és a gyümölcs példázata a ragadozó farkasok felismerésére szolgál. Jézus beszéde szerint Orbán egy hamis próféta, ragadozó farkas.

A rossz fák jövőjéről és sorsáról Jézus azt mondja, hogy „minden fa, amely nem terem jó gyümölcsöt, kivágattatik és tűzre vettetik”. Ez vár Orbán Viktorra, a rendszerére, a kiszolgálóira, minden diktatúra, önkényuralom megbukik, így végzi. Addig azonban a rossz fa rossz gyümölcseit termi, amely mérgezi mindazokat, akik a fa gyümölcséről esznek. Minden ideológiai állam rossz fa, rossz gyümölccsel. Azért, mert minden ideológiai állam elnyomáshoz, jogfosztáshoz, a legtöbb esetben fizikai erőszakhoz (is) vezet. Az igazi kereszténységnek, Jézusnak, Istenhez, ennek semmi köze.

A keresztek szaporításának, utak mentén való felállításának (ezúttal az oroszok háborújára hivatkozva, de lehetne bármi más is) célja a megfélemlítés. Az emberek lelki megnyomorítása a cél, hogy soha ne feledjék, az Istent képviselő ideológiai állam alatt élnek. Istenként magasodik feléjük egy ideológiai állam, amelyet kritizálni, neki ellentmondani nem lehet, mert az istenkáromlás lenne. A kereszt, amit a fasiszta állam állít nekik, arra „emlékezteti” őket, hogy ez az állam a magyarság egyetlen hiteles képviselője, mert ők képviselik az Istent, mindenki más istentelen ellenség.

Az orbáni fasiszta állam által állított keresztek funkciója ugyanaz, mint ami a vöröscsillag és a horogkeresztek szerepe volt. Így lesz a kereszt önkényuralmi jelkép, mert az önkényuralom jelképe. Még az sem igaz, hogy a kereszt nevében és a kereszt jelképe alatt nem követtek el a kommunizmushoz és a nácizmushoz hasonló tömeggyilkosságokat, mert a keresztes lovagok és az inkvizíció elkövetett hasonló népirtásokat, az eretnekek barbár legyilkolásáról nem beszélve. Ezért a kereszt már eddig is egy önkényuralmi jelkép volt és az Orbán-rendszerben is az...

ITT OLVASHATÓ

DOMBOS TAMÁS: NEM FÉLNI KELL AZ LMBTQ-EMBEREKTŐL, CSAK ELFOGADNI, HOGY ŐK IS VANNAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.13.

Bár a magyar társadalom a férfiak és nők szerepét tekintve nagyon konzervatív, a kormány hiába nyomja két-három éve az LMBTQ-ellenes propagandát, a homofób és transzfób emberek száma nem ugrott meg, viszont jobban polarizálódik a közvélemény – állapította meg Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője. Szerinte a kormány logikája 2010 óta az, hogy kineveznek valamilyen csoportot ellenségnek – hol a migránsokat, hol a romákat, hol a hajléktalanokat –, legutóbb pedig az LMBTQ közösséget. Utána hecckampány zajlik, és a témát gumicsontnak használják, hogy elvonják a figyelmet a fontosabb kérdésekről.

Ahogy arról a Hírklikk is beszámolt, Selmeczi Gabriella, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szerint „durva provokáció és arculcsapása a jogrendszernek, hogy a Veszprémi Törvényszék döntése szerint transzneműek is élhetnek a Nők 40 nevű program korkedvezményes nyugdíj lehetőségével”. Sőt, a képviselő törvényt is módosítana, hogy transzneműek ne élhessenek a nők nyugdíjkedvezményével, valamint „ne lehessen egyetlen érzékenyített bíró sem abban a helyzetben, hogy ilyen döntést hozhasson. Ön szerint mi áll ennek a hátterében?

Én Selmeczi Gabriella tudatába, agyába, lelkébe nem látok bele, nem tudom, hogy miért javasolta ezt, de őszintén szólva, azért az elmúlt két-három évben Magyarországon zajlik egy egyértelmű homofób- és transzfób-kampány, hangulatkeltés, amibe tökéletesen beleilleszkedik a képviselő megnyilvánulása. Ez pedig arról tanúskodik, hogy abszolút nem érti ezt a kérdést, összevissza beszél. Hogy mi várható pontosan? Törvényjavaslatról még nincs szó, szöveget nem láttunk, azt, hogy tényleg lesz-e ebből törvényjavaslat, azt elfogadja-e az Országgyűlés, nem tudjuk. Az teljesen egyértelmű, hogy ez a veszprémi döntés – ahogy a közleményünkben is szerepelt – az Európai Unió Bírósága egy régebbi, másik ügyben született döntésének hazai átvitele. Tehát itt nem a bíró mondott ki valami új és furcsa dolgot, hanem egyszerűen azt mondta, ez az Európai Unió joga. Ennyi történt ebben az ügyben. Úgyhogy hiába fogad el a parlament vagy esetleg a kormány valamilyen más jogszabályt, az teljesen nyilvánvalóan uniós jogba fog ütközni, és végső soron újra kimondja majd róla az Európai Unió Bírósága, hogy ilyen formában az is jogellenes. Lehet, hogy emiatt mégsem fogadnak el egy ilyen jogszabályt. Nem tudom, hogy a kormány akar-e újabb frontot nyitni az Európai Unióval egy ilyen, évtizedek óta eldöntött kérdésben. Meglátjuk...

ITT OLVASHATÓ