2020. december 15., kedd

RÁADÁS: UTAZGASSUNK VIRTUÁLISAN A COVIDOS IDŐBEN

YOUTUBE
Szerző: ?
2020.



Nem kell más csak gyors, korlátlan internet és persze némi szabadidő.
Kezdjük a Zermattal...



RÁADÁS: AUTÓZZUNK AUSZTRIÁBAN

YOUTUBE
Szerző: ?
2020.07.14.



Flexenpass, Hahntennjoch & Holzleitensattel, Austria...

NEM SZABAD SZÓ NÉLKÜL ENGEDELMESKEDNI - INTERJÚ KARSAI GYÖRGGYEL

NÉPSZAVA
Szerző: BALOGH GYULA
2020.12.15.


Sajnos olyan országban élünk, ahol csak az számít, hogy miként dönt Orbán Viktor, ha ő úgy gondolja, hogy valaminek következményének kell lennie, akkor lesz. Alatta nem létezik felelősségvállalás - véli Karsai György klasszika-filológus, egyetemi tanár, az SZFE Doktori Iskolájának vezetője.


A Színház-és Filmművészeti Egyetemen a Doktori Iskola az egyetlen szervezeti egység, ahol eddig nem történt vezető váltás. Ön miért nem állt fel? 

A Doktori Iskola minden egyetemen a képzés legfelső szintje, amely oktatási rendszerében, tanmenetében és vizsgarendjében is eltér a reguláris képzésben résztvevőktől. Felépítését, mivel külön egységként működik, a Doktori Tanács határozza meg. Az egésznek egy bonyolult feltételrendszernek kell megfelelnie, ezért sem lehet csak úgy leállítani, másrészt komoly felelősség az irányítása, hiszen szakmai előmeneteleket, ily módon emberi sorsokat érint, ezért sem állhattam fel és nem választhattam a kapcsolatmegszakításnak ezt a módját az erőszakosan nyomuló új hatalommal szemben. De eljöhet az a pillanat, ha a hatalom olyan mértékben avatkozik be az SZFE életébe, amikor már az erkölcsi érzékem az előbbi érvek ellenére lehetetlenné teszi az együttműködést és amely az említett felelősségérzetet is felülírhatja...

JOE BIDENT HIVATALOSAN ELNÖKKÉ NYILVÁNÍTOTTA AZ ELEKTORI KOLLÉGIUM

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.12.15.


Trump elveszítette minden lehetőségét, hogy elcsalja a választás eredményét -
A következő tét a szenátus

Az amerikai elnökválasztás normális menetének megfelelően, az elektori kollégium hitelesítette a választás végeredményét, amelyet immár hivatalosan Joe Biden nyert meg. Az egyes államok elektorai a helyi választási eredmények alapján adták szavazatukat az elnökjelöltekre, amivel meghiúsították Trump próbálkozását arra, hogy elcsalja a választást. Joe Biden a novemberi választás eredményének megfelelően 306 elektori szavazatot kapott, Trump pedig 232 szavazatot. Amerika történetében még soha nem szavaztak ennyien. Biden 81 millió szavazatot kapott, ami szintén rekord: soha amerikai elnökre ennyien még nem szavaztak. Biden 7 millióval kapott több szavazatot, mint Trump.

Mindez arra utal, hogy az amerikaiak le akarták váltani Trumpot, ez magyarázza a rekord részvételt. Az összes szavazatokat tekintve is rekordszámú a különbség. Ezért Trump nem mondhatja, hogy szűken szenvedett vereséget, mert őt az amerikaiak jelentős többséggel leszavazták és elküldték. Trump erről képtelen tudomást venni, és annak ellenére, hogy több mint ötven pert indítottak az emberei az eredmények megváltoztatására, minden pert elveszített. Utolsó kísérlete az volt, hogy az általa létrehozott kétharmados republikánus többséggel a Legfelsőbb Bíróság törölje el a csatatér államok szavazatait, ahol Biden nyert. A Trump által kinevezett bírák sem voltak hajlandóak ekkora csalásra és elutasították a keresetet...

ÜZENET A LEVESBŐL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: CSERESNYÉSI LÁSZLÓ
2020.12.11.


Olvastam nemrég egy érdekes újságcikket, amelyik 
Mehetnek a levesbe az angol nyelvű óvodák? címmel jelent meg. A cikk arról tudósít, hogy a hatályos jogszabályokra hivatkozva úgymond ellehetetlenítik a világnyelveken való óvodai oktatást. A cikk szerzője szerint az egyik, angol nyelvű képzést alkalmazó óvodát például arra kötelezték, hogy haladéktalanul hagyja el a nevéből az utalást az angol nyelv tanítására, és ezt a nevelési programjából is gyomlálja ki. A cikk alapján sajnos nem tudtam megállapítani, pontosan mikor is kelt az intézkedés, és azt sem, hogy vajon milyen óvodákat érintett a tilalom. Az illetékes döntéshozó által megfogalmazott szöveget szerettem volna megismerni. Az újságíróhoz fordultam tehát, aki érdeklődésemre azt a választ adta, hogy „talán megérti, hogy újságíróként soha, semmilyen körülmények között nem adhatom át az informátoraim dokumentumait harmadik személynek”. Mivel dr. Sára Botond kormánymegbízott intézkedésének szövegét az újságíró az említett okból nem osztotta meg velem, e-mail­ben egyenesen dr. Sára Botondhoz fordultam. Az ő nevében dr. Dombóvári Csaba főosztályvezető válaszolt, és tájékoztatott arról, hogy mely esetben tanulhatnak idegen nyelveket a magyar óvodások.

A konklúzió az volt, hogy az idegen nyelv az óvodai oktatásba fakultatív jelleggel való beépítésének jogszabályi akadálya nincs. Idézem: „A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 3. § (5) bekezdése értelmében a magyar köznevelési intézményekben a nevelés-oktatás nyelve a magyar, nemzetiségi óvodában és iskolában részben vagy egészben a nemzetiségek nyelve, a két tanítási nyelvű iskolákban – külön jogszabály szerint – részben a célnyelv. (...) Tájékoztatom továbbá, hogy az Nkt. fent hivatkozott rendelkezése nem érinti az óvodák azon lehetőségét, hogy a kötelező foglalkozásokon kívüli időben, erre irányuló szülői igény esetén, önkéntes részvétel mellett a gyermekek részére életkoruknak megfelelő módon és mértékben idegen nyelvi foglalkozást szervezzenek.” Az Nkt. szövege olvasható az interneten is: net.jogtar.hu.

A helyzet tehát az, hogy csakis a kötelező foglalkozásokon kívüli idő használható arra, hogy az óvodások idegen nyelveket tanuljanak. Egyszerűbben fogalmazva: a nyelvtanulásban csak azok vehetnek részt, akik erre külön igényt jelentettek be. Két óvodai csoportot kell tehát kialakítani, mert lehetnek olyan szülők, akik tartanak a német- vagy angolnyelv-oktatással járó esetleges traumától. Megjegyzem, nem találtam egyetlen adatot sem arra, hogy az elmúlt kilenc évben bárki is felvetette volna a 2011‑es törvény olyan értelmezését, miszerint a világnyelvek óvodai oktatása csak szigorú feltételek között engedélyezhető. Talán azért nem találtam ilyen adatot, mert sokáig a mérvadó kormányzati tényezők is úgy látták: a nyelvtanulás korai megkezdése jó dolog, azaz „nemzeti érdek”. Ma viszont már van olyan felfogás, hogy nem megengedhető, hogy az engedélyeztetési eljárást kikerülve tanulhassanak angolul a gyerekek az óvodában. Magam is tapasztaltam,  hová vezetett a nyelvoktatás szabadossága például Hollandiában, ahol eleddig nem találkoztam olyan személlyel, aki nem beszélt volna folyékonyan angolul (és persze németül)...

ITT OLVASHATÓ


ÉLET ÉS IRODALOM 2020/50. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)


CSÚCSKÖNYVVIZSGÁLÓ KÖTI ÖSSZE A STRABAG EXLOBBISTÁJA ÉS A HIT GYÜLEKEZETE CÉGBIRODALMAIT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SARKADI NAGY MÁRTON
2020.12.15.


Ugyanazon a könyvvizsgálón osztoznak az osztrák-magyar összekötő Aczél Zoltán tanácsadó-üzletembert környező, valamint a Németh Sándor vezető lelkészhez és egyházához tartozó cégcsoportok. Kérdés, hogy üzleti vagy politikai értelemben is van-e átjárás a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe egyaránt betagozódott Strabag-világ és a Hit Gyülekezete között.

Tavasszal írtuk meg az Átlátszón a Magyar Hanggal közösen végzet tényfeltárásunk eredményeképpen, hogy miközben a Hit Gyülekezetének juttatott egyszázalékos felajánlások átlagos összege messze elmarad a többi egyházétól, a pünkösdi-karizmatikus felekezet mellett létrehozott cégbirodalom mégis látványosan prosperál. A cégbirodalom egyes elemei — eminensen az ATV Zrt. legnagyobb közvetett tulajdonrésze — eközben viszont a magyar állam által bevett egyházként elismert újprotestáns felekezet alapító lelkésze, Németh Sándor érdekeltségébe kerültek.

Akkori számításaink szerint az egy százalékos felajánlást a Hit Gyülekezetének felajánló hívek havonta nettó 105 ezer forintot kereshetnek — vagy éppen nagyon ügyesen adóznak, netán vállalkozók is közben. Arra gondoltunk: ha a hívek ilyen élelmesek lehetnek adóügyben, talán érdemes megnézni azt is, hogy ki vizsgálja magának az egyháznak, illetve a cégeinek a könyveit...

A 168 ÓRA DECEMBER 16-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA
2020.12.15.


Két nagy nyitott kérdés közül az egyiket sikerült lezárni a múlt heti uniós csúcstalálkozóval párhuzamosan: a lengyelek és a magyarok felhagytak a jogállamisági követelmények miatt hangoztatott vétófenyegetéssel, és így időben lett keretköltségvetése az EU-nak az elkövetkező hét évre, valamint indulhat a gazdasági helyreállítási alap hitelekkel való feltöltése is, amit a járvány miatti gazdasági visszaesés tesz szükségessé. Varsó és Budapest tehát benne marad az uniós vérkeringésben, nem követi az Egyesült Királyságot, amely idén januárban megszüntette klubtagságát. Igaz, a gyakorlatban egyelőre szinte semmi nem változott, de ha most december 31-ig nem jön létre a megállapodás az immár nem tagsági, hanem partneri, kétoldalú viszony ügyében, akkor kemény világ jöhet. De a diplomaták bizakodnak, hiszen Svejk, a derék katona is azt tartotta: úgy még soha nem volt, hogy valahogy ne lett volna.


Karnyújtásnyira a vírustól

A védőoltás hatékonyságát nem feltétlenül befolyásolja a fejlesztésre szánt idő – derült ki a vírus elleni harc egyik hazai bástyája, a SYNLAB Hungary laboratórium vezetőivel folytatott beszélgetésből. Az egyedülálló teljesítményt és technikát képviselő diagnosztikai központ Covid-laborjába látogattunk.

Tömeges oltás: több kérdés, mint válasz


Jelen állás szerint a tömeges oltás jövő év elején kezdődhet Magyarországon, ingyenes lesz, de nem kötelező. A tömeges immunitás eléréséhez a lakosság legalább 60-70 százalékának beoltása szükséges, ám ezt nem lesz egyszerű elérni.

Alaptalan ötletelés

Lázár János a közelmúltban jókora gumicsontot dobott megint a közéletbe. A karácsonyi nagybevásárlási szezon csúcsán ismét hadat üzent a külföldi tulajdonú élelmiszer-kiskereskedelemnek. Egyszer már csúcsminiszterként megtette, de az akció gyorsan hamvába holt, sem a Lidl, sem a SPAR, sem a Tesco vagy az Aldi nem kezdett pánikszerű menekülésbe. Felvették a harcot a hazai kiskereskedelmi élelmiszerláncokkal, és bizony felül is kerekedtek, ha forgalmi adataikat összevetjük. Raskó György agrárközgazdász ma sem lát nagyobb esélyt egy sikeres kiszorításra, legalábbis ha Magyarország betartja az idevonatkozó uniós versenyszabályokat.

Vadászlesen - Lázár János száműzetésben

Mondják, az alcímben feltűnő hősünk karrierjének indulásakor azt szerette, számára az volt a politika veleje, hogy „szeretik, meggyőzőnek tartják a jámbor hódmezővásárhelyiek”. Legkisebb királyfit látnak benne, aki az Öreg császár (Rapcsák polgármester) mellett kitanulva a csíziót, a stafétát átveszi. 2018 óta Lázár János nem egészen érti, mi is történt vele. Előbb kijelölt embere bukott el egy időközi önkormányzati választáson, s másfél év múlva megismétlődött ugyanez, azzal a plusszal, hogy a testületi többség is odalett. Híveit tönkreverték. Orbán manapság azzal froclizza: mielőtt bármibe belefogna, Hódmezővásárhelyt kell visszahódítania. Ám ez egyhamar nem fog menni. A nagy mumus, a titkok tudója, Márki-Zay Péter, „Zay báró leszármazottja” történelmi név viselője, s a névnek a Balkán kapujában súlya van. Lázár 2018-ban a kormányzásból is kivonult, ott Rogánnal kellett volna megvívnia. Az történt, ami Orbán környezetében szokott. Felemelték, s mikor elég erősnek látszott, ejtették. Most kivár, szívós játékos. Arra ügyel, hogy a hírekben időnként szerepeljen. Tökéletesen mindegy, hogy mivel. Mondjuk dohányzásellenes miniszterelnöki biztosként. Ez önmagában tömény irónia, visszagondolva az általa lebonyolított állami dohánykoncesszióra (nemzeti dohányboltok). Az egykori katonai ménes, huszárlóképző (Mezőhegyes) megmentőjeként? Bécs etnikai tisztaságának őreként? A teniszszövetség elnökeként? Mi ez? Levezető edzés? Erőgyűjtés? Egy mindennél fényesebb felemelkedés kezdete?

Túlélési esélyek és az eutanázia

Ki és milyen alapon dönthetne életről és halálról, ha a Covid-járvány hatására a magyar egészségügyben is olyan helyzet alakulna ki, mint amire tavasszal volt példa Észak-Olaszországban, amikor nem állt rendelkezésre elegendő erőforrás (lélegeztetőgép) mindenkinek, aki életveszélyben volt? Erről közöltünk cikket lapunk december 2-án megjelent számában. Mint megírtuk, erre a helyzetre a Magyar Orvosi Kamara áprilisban olyan etikai ajánlást dolgozott ki, amelyben a katasztrófa-egészségügyből ismert triázsok felállítását javasolták és azt, hogy ez a grémium egy nemzetközi pontrendszer (MSOFA), alapján döntsön annak a betegnek a javára, akinek nagyobb az esélye a túlélésre. Cikkünkben megszólalt Hegedűs Zsolt főorvos, a MOK etikai kollégiumának elnöke és ellenérveit megfogalmazta Matkó Ida főorvosasszony, aki pályafutása során több kórház intenzív osztályát is vezette, évtizedek óta a betegjogok ismert harcosa. Eleget teszünk a főorvosasszony kérésének, hogy álláspontját hasábjainkon tovább árnyalhassa. Meggyőződésünk, hogy a téma nyilvános vitát érdemel. Ez nem az orvosok ügye, hanem mindnyájunké.

Szűkülő önkormányzati mozgástér

Nehéz anyagi helyzetbe kerültek az önkormányzatok 2020-ban. A tavaszi járványhullám idején feladatul kapták a rászorulók ellátását, ám ehhez nem járt központi segítség. Mozgásterüket megnyirbálta a gépjárműadó elvonása, a felfüggesztett idegenforgalmi adó, az ingyenessé tett parkolás, miközben bevételük csökkent, számos helyhatóság bérleti díjakat engedett el a bajba jutott kisvállalkozásoknak. Az önkormányzatok többsége nagyobb cégek helyi adóinak emelésével szerette volna konszolidálni a helyzetét, ezt azonban egy decemberi kormányrendelet megtiltotta. Közben az Európai Parlament bizottsági szavazásai megerősítették a többpárti indítványt: a helyreállítási csomag forrásainak egy részét kapják meg az önkormányzatok. Minderről Gémesi Györgyöt, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnökét kérdeztük.

A pandémia lefelé nyomja az árakat

A novemberi hazai inflációs mutatók látszólag egész barátságosan alakultak. Néhány furcsaság azonban szót érdemel: az üzemanyagok ára csökkent, az ingyenes parkolás az önkormányzatoknak kieső bevételt, a járműtulajdonosoknak viszont gazdaságosabb üzemeltetést eredményezett, de mindez együttesen sem volt elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza az alapvető élelmiszerárak drágulásának mértékét.

Nyílhatnak a pénzcsapok

Megszületett a megállapodás az EU-országok legfőbb vezetőinek brüsszeli évzáró tanácskozásán: a német rotációs elnökségnek sikerült rávennie Varsót és Budapestet, hogy álljon el a következő hét évre szóló uniós költségvetés és a járvány miatti gazdasági visszaesés következményeit orvosolni hivatott pénzügyi ösztönző csomag kilátásba helyezett megvétózásától.

Az óramutató, avagy a halogatás szenvedélye

Tenger gyümölcseit vacsorázott Boris Johnson és Ursula von der Leyen múlt szerdán, miközben a Brexit-megállapodás éppen a halászati konfliktusok miatt futott zátonyra. Az ügyre aznap akartak pontot tenni, de megegyezés hiányában tovább kell próbálkozniuk. Rohamosan közeledik azonban az év vége, amikor megállapodás alapján vagy anélkül, mindenképpen tényleges és érdemi változások lépnek életbe az Európai Unió és az idén január 31-én elvben már kilépett Egyesült Királyság kétoldalú viszonyában – hacsak nem döntenek megint úgy, hogy mégse.

Sürgető rakétadöntés

Rögtön az új amerikai elnök január 20-i beiktatása után lázas diplomáciai egyeztetés kezdődik Oroszországgal, mert február 5-én lejár a nukleáris hadászati támadófegyverek csökkentéséről szóló START–III szerződés hatálya.

Magyarországon otthon van a sakk

A világ ötödik legnagyobb sporteseményét rendezheti a magyar főváros 2024-ben. A sakkolimpiára legalább 3500 résztvevőt várnak, a versenyen egy időben egyszerre ezer parti is mehet. Hazánk legalább hat, de az is lehet, hogy hét csapattal indulhat, ami óriási lehetőség a fiatalok előtt.

Már megint temethetjük a mozit?

Eddig kevés olyan szimbolikusnak tartott győzelmet aratott a streaming, mint nemrég, amikor a Warner Bros bejelentette: 2021-ben minden nagyobb filmjük a mozipremierrel egy időben az HBO Maxon is elérhető lesz.

EGY ALKU, MELYNEK SENKI SE ÖRÜL, DE MINDENKI DICSÉRI

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.12.14.


Ahogy lenni szokott, egy komoly politikai perpatvar feloldásaként ezúttal is mindenki győztesként hirdeti ki magát. A jogállamisági kritérium beemelése a költségvetési kifizetési feltételek közé olyan kemény és hosszú küzdelem volt mindkét fél részéről, hogy volt idő felkészülni a várható kompromisszum tálalásának kommunikációjára. Kérdés, hogy azok az európai polgárok, akik garanciákat szeretnének látni arra, hogy adóforintjaikat nem lopják el kormányközeli oligarchák a következő hét évben, mennyire elégedettek a magyarázatokkal?


Valószínűleg az okozza a legnagyobb csalódást a magyar ellenzéki szavazók számára, hogy Orbán Viktor ismét egérutat nyert magának, így megtartotta esélyeit arra, hogy 2022-ben ismét az ő pártja nyerje a parlamenti választást. Amennyiben ugyanis a jogállamisági kritérium az EU következő hét évre szóló költségvetésével egy időben lépett volna életbe ez a rendelkezés, akkor olyan kontroll alá került volna a Fidesz, amely folyamatosan akadályozta volna saját uralmának kiterjesztésében. Ezt a kompromisszumot ráadásul nem is igazán tudta volna megmagyarázni híveinek a kormányfő, hiszen ebben az esetben lényegi engedményeket nem tett volna az EU vezetése.

Az, hogy végül mégis jól kommunikálható kompromisszumot sikerült elérnie Orbánnak, főként a német kancellárnak köszönhető. Angela Merkel ugyanis, mint az uniós közösség soros elnöki tisztét betöltő Németország vezetője már sokkal inkább saját politikai hagyatékára koncentrál, mint az EU jövőjére. A rövidesen leköszönő kancellár számára ugyanis most két szempont volt kiemelkedően fontos: Szülessen meg időben a döntés a költségvetésről, valamint a helyreállítási alapról, ugyanakkor mégis kerüljön be a pénzosztási mechanizmus feltételrendszerébe a jogállamiság kritériuma.

Merkel - mint az ellentétek elsimításában elismert szakértő - nem akart úgy kiszállni a politikából, hogy kudarcot vall az egyik utolsó vitás kérdésben, ami hivatali ideje alatt keletkezett. Abban bízott, a vitában álló felek mindegyike úgy érzi, hogy rá tudta kényszeríteni az akaratát a másikra, ezért nyilatkozataikból az elégedettség hangja szól majd. Az Európai Parlament liberális frakciója, a Renew Europe közleményében például egyenesen a saját győzelmeként állította be Merkelnek a lengyelekkel és magyarokkal kötött egyezségét. Ebben a frakcióban ülnek többek között a Momentum képviselői, tehát távolról nem számítanak Orbán szövetségesének...

KÉT HÓNAP ALATT 6,4 MILLIÁRDOT KÖLTÖTT REKLÁMOKRA A KORMÁNY, A PÉNZ NAGY RÉSZÉT A KESMA KAPTA

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZOPKÓ ZITA
2020.12.15.


A Hadházy Ákos országgyűlési képviselő birtokába került adatokból kiderül, hogy összesen 6,4 milliárdot költött a kormány hirdetésekre két hónap alatt. A reklámokra fordított pénz nagy része a KESMA-birodalomhoz került, de a Pesti Srácok és a Magyar Hírlap is jelentős összeget kapott.


Hadházy Ákos Facebook-posztban számolt be arról, hogy adatokhoz jutott az állami reklámköltésekkel kapcsolatban. A független országgyűlési képviselő birtokába került dokumentum hét május-júniusi megrendelés részletes médiaterveit mutatja be, így pontos képet ad arról, hogy hol mennyiért hirdetett a kormány.

Hadházy az adatok kapcsán megjegyezte, hogy a több mint 100 oldalnyi táblázat egy része hibás volt, így csupán öt kampány adatait tudta kielemezni, amelyek összesen nettó 6,4 milliárdba kerültek.

A legtöbb pénzt a Mediaworks Zrt. kapta ebben az időszakban, összesen 2,67 milliárd forintot. A Magyar Nemzetet, Nemzeti Sportot és a megyei lapokat kiadó Mediaworks így az összes hirdetési költség több mint 41%-át zsebelte be.

Hadházy szerint ehhez érdemes hozzászámolni a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) egyéb érdekeltségeit is, mint amilyen a Hír TV Zrt. (amire a hirdetések 2,16%-át fordították) és az Origo kiadója (ami a reklámokra fordított pénz 3,53%-át kapta). Az Origo-t kiadó New Wave Media Group 2018-ban lett az Evomedia tulajdonosa, a két cég egyesülése után pedig gyorsan az egyik legnagyobb szereplővé vált az online reklámpiacon.

Így az összes állami reklámköltés majdnem fele, egészen pontosan 47,27%-a került két hónap alatt a KESMA-birodalomhoz...

MELLETTÜNK ÁLLNAK, DE NEM A MI OLDALUNKON

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Vogronics András
2020.12.15.


Most az van, hogy zsarolnak tovább. Mi mást tehetnének? Róna Péter egyenesen zseniálisnak nevezte a vétóblöfföt, mondván, hogy Orbán Viktor egy teljesen vert helyzetből tudott elképesztő eredményt kihozni. Ott tartunk, hogy már senki nem tudja, ki kivel van, én legalábbis teljesen elveszítettem a fonalat. Mint ahogy Orbán is mást pofázik itthon, és mást külföldön. A jogállamiság ezek szerint pont azokat nem érdekli, akik erre építették anno az Európai Uniót, a magasztos szavakról pedig kiderült, hogy csak sérülékeny buborékok a levegőben.

Úgy veszem észre, mindenki szarik mindenkire, mindenki a saját kis dolgával van elfoglalva, és ha éppen valamit be kellene tartatni, vagy valaminek a hiányát számon kellene kérni, akkor kevesen maradnak az elveik mellett. Mert hát ugye volt itt minden a szavak és verbális keménykedések szintjén a vétó előtt, aztán hirtelen mindenki megfeledkezett az elveiről. Megint az van, hogy két tagállam rákényszeríti az akaratát a többi huszonötre. Méghozzá az a kettő, akiktől menetrend szerint hangos a világsajtó, akik vállalhatatlanul élnek vissza a saját választóik akaratával, miközben mégis rájuk, választókra, népre, nemzetre hivatkoznak a kényes helyzetekben.

Nem tudom, kit és mivel engeszteltek ki, gyanítom, van igazság a számomra egyébként túlságosan kézenfekvőnek tűnő német autógyártási lobbiban is, meg a német gazdasági függésben oda-vissza alapon, de akkor én is azt mondom, hagyjuk a jogállamiságot a picsába. Minek az? Főleg úgy, hogy senkinek nem érdeke azt betartatni ezekkel szemben. Merkel szépen elmegy nyugdíjba, igaz, a probléma attól még itt marad, majd megoldja más, ha akarja. Ha meg nem, akkor Freedom Warrior Viktor küzd tovább a brüsszeli szélmalmokkal, és mindenki boldogan él, míg meg nem hal. Valahogy így...

PÉNZMOZGÁSOK A TV2 KÖRÜL, MÉSZÁROS LŐRINC IS A KÖZELBEN KAVAR

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.12.15.


Mintegy 23 milliárd forint hitelt vett fel két cég, a TV2 Média Csoport Zrt. és a tévé műsorgyártója az IKO. Utóbbi vállalkozás novemberben szerzett 24,2 százalékos részesedést a TV2-ben. A TV2 tulajdonoshálózata, amely meglehetősen bonyolult, a hvg360 összefoglalója alapján a következőképpen néz ki: benne van Vida József, a Takarékbank elnöke, Vida József bizalmasai, Mészáros Lőrinc jó embere, egy Mészáros Lőrinchez köthető tőkealap, valamint egy Nagy Szilvia nevű magánszemély. A hiteleket az MKB Bank és a Takarékban nyújtotta. Előbbi bankban Mészáros Lőrincnek 48 százalékos tulajdonrésze van, utóbbinak Vida József az elnöke. A két bank tehát saját cégeinek adott hitelt. 2015-ben az azóta elhunyt Andy Vajna lett tulajdonos, szintén banki tranzakciók révén. Érdemes röviden felidézni, hogyan.


Előjáróban szögezzük le, hogy a NER oligarchái másként mozognak, mint mi, közemberek. Mi, ha kiflit ennénk, bemegyünk a boltba és veszünk. A NER urai, ha kiflire támad gusztusok, nem kiflit, hanem pékséget vesznek. Mi, ha tévét akarunk vásárolni, elrongyolunk valamelyik műszaki áruházba, kinézünk egyet, és megvesszük azt, amelyik ízlésünknek és pénztárcánknak megfelel. A NER urai, ha tévére támad gusztusuk, vesznek maguknak egy csatornát.

2015-ben néhai Andy Vajna érzett késztetést arra, hogy vegyen egy televíziót. Már betöltötte a sokadik életévét, de még soha sem volt saját tévéje. Pedig, nagyon kellett neki, ő maga mondta, amikor bejelentette, hogy megvette a TV2-t.. Régi álma volt, hogy legyen tévéje...

A JÓL SZERVEZETT KAMUPÁRTOK TÖBBET KASZÁLHATNAK AZ ÚJ TÖRVÉNNYEL

HVG / ITTHON
Szerző: WINDISCH JUDIT
2020.12.15.


A kamupártokra hivatkozva nyúlt bele a választási törvénybe a kormány, csakhogy a jól szervezett formációknak a szigorúbb szabályok mellett is van esélye az indulásra. A Political Capital választási szakértője szerint a Fidesz valójában nem megfojtani, hanem csak keretek között akarja tartani a „kamupártokat", hogy a random asztaltársaságok ne indulhassanak, de például Berki Krisztián pártja előtt ne legyen akadály.


A kamupártok elleni küzdelemre hivatkozva alaposan átírta a kormánytöbbség a választási törvényt: a következő országgyűlési választásra már csak az a párt állíthat országos listát, amely legalább 71 körzetben egyéni jelöltet állított.

Ezzel eldőlt az ellenzéki együttműködés kérdése: közös jelöltekkel nem tudnak egynél több listát kisakkozni (erről itt írtunk részletesen).

A kormány eredetileg 50-nél húzta meg a határt (a mostani 27 helyett), Volner János volt jobbikos, jelenleg független országgyűlési képviselő fejéből pattant ki a 71-es limit, amit a törvénymódosítót benyújtó Igazságügyi Minisztérium és az igazságügyi bizottság fideszes többsége is támogatott. Kérdés, hogy miért kellett Volner János közreműködése, és miért nem maguk nyújtottak be szigorúbb javaslatot, erre azonban nincs válasz, de így legalább rövid ideig Gulyás Gergely miniszter (az 50 jelöltes határnál) tudta azt állítani, a módosításnak semmi köze az ellenzékhez, és az nem befolyásolja az indulásukat...

VÉGE AZ ILLÚZIÓNAK, HOGY AZ EU ÉRTÉKKÖZÖSSÉG - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.12.15.


Az Európai Unió nem segít helyreállítani a jogállamot, a brüsszeli alku katasztrófa azoknak a magyaroknak és lengyeleknek akik ebben hittek. Közben minden szereplő örül a megállapodásnak.


Lázadás az Európai Néppártban a Fidesz ellen – ezzel a címmel számol be a konzervatív bécsi Die Presse arról, hogy Othmar Karas, az osztrák néppárti európai parlamenti képviselőcsoport vezetője Deutsch Tamás kizárását követeli a frakcióból, miután a magyar politikus a jogállamisági viták során Gestapo-hasonlattal élt Manfred Weber frakcióvezetővel kapcsolatban. Az osztrák lap úgy tapasztalja, hogy a jelek szerint „túlcsordult a pohár”, és egyre többen hajlanak Deutsch kizárására. Szerdán tartanak frakcióülést, akkor döntenek a Webert diktatórikus államrendőrségi módszerekkel vádoló fideszes EP-képviselő frakciótagságáról.

Katasztrófa a brüsszeli alku

Egy másik osztrák lap, a liberális Der Standard Lendvai Pál kommentárját közli a múlt heti EU-csúcson született kompromisszumról, „Az illúziók vége” címmel. A veterán publicista szerint a Brüsszelben megkötött alku katasztrófát jelent azoknak a lengyeleknek és magyaroknak, akik évek óta azt remélik, hogy az Európai Unió segít nekik helyreállítani a jogállamot.

Az EU csúcsvezetői ritkán tapasztalható összhangban, csaknem euforikus hangulatban ünnepeltek, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke mérföldkőről beszélt, Charles Michel, a tagállami vezetők testületének, az Európai Tanácsnak az elnöke pedig nagyszerű eredményről – idézi fel Lendvai a találkozó eredményeit méltató kijelentéseket, és hozzáteszi: néhány lap szerint Angela Merkel számára is nagy siker volt, hogy elhárították a jogállamisági mechanizmussal szembeni magyar és lengyel vétófenyegetést. A Der Standard kommentátora elismeri, hogy a járvány által előidézett gazdasági válságra tekintettel valóban sikernek tekinthető az összesen 1,8 billió eurós EU-költségvetés és helyreállítási alap elfogadása, valamint a 2030-ra vonatkozó klímacélkitűzések szigorítása. Az is sikernek tekinthető, hogy a 27-ek egységet mutattak a britekkel folytatott Brexit-vitában.

A jogállamiság helyreállításában reménykedő lengyelek és magyarok szempontjából azonban katasztrófa volt az alkukötés, mert a felvizezett mechanizmus alkalmazása évekkel eltolódik – vélekedik Lendvai Pál. Felhívja a figyelmet arra, hogy csak az Európai Bíróság megerősítése után lehet majd megvonni az uniós támogatási pénzeket, ráadásul minden egyes esetben csak akkor, ha a visszaélést bizonyították, és a helyi igazságszolgáltatás mégsem torolta meg a cselekményt.

Merkel dobott mentőövet Orbánnak

Lendvai utal Vásárhelyi Mária véleményére, miszerint Merkel elvtelen kompromisszumot kötött a magyarok háta mögött a diktátorral, és valójában mentőövet dobott neki, hiszen a 2022-es országgyűlési választások előtt bizonyosan nem indul eljárás Magyarország ellen. Ha tehát Orbán emberei az elkövetkező években kevésbé feltűnő módon fognak lopni, akkor gátlástalanul tovább működhetnek. Ameddig az EU tőkével táplálja az Orbán-rendszert, az ellenzék a túlélésre is képtelen lesz, nemhogy sikeres küzdelmet tudjon folytatni a diktatúrával szemben.

Felhívja a figyelmet a Der Standard szerzője Soros György véleményére is, aki a lehető legrosszabbnak tartja a megszületett kompromisszumot, mert Merkel ahelyett, hogy színvallásra kényszerítette volna Orbánt, engedett a magyarok és a lengyelek zsarolásának. Így Magyarország 19 milliárd euróhoz juthat a helyreállítási alapból, valamint évente 2,7 milliárdhoz az uniós költségvetésből, ami a hazai össztermék magasabb százalékának felel meg, mint bármely másik tagországban. A cinikus és dörzsölt budapesti pókerjátékos és a hozzá hasonló varsói partnerei már most győztesnek nyilvánították magukat, bár talán ezt túl korán tették – írja Lendvai. Szerinte a most ünnepelt hamis kompromisszummal nem csak a lengyelek és a magyarok, hanem a bolgárok és a románok számára is vége annak az illúziónak, hogy az EU nem csupán közös piac, hanem értékközösségként is sikeresen működhet.

A menekültügy is megakadt az Unió torkán

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung arról közöl áttekintést, hogy a rotációs EU-elnökség átvételekor, fél évvel ezelőtt nagy ambíciókkal indult, de végül vajmi keveset ért el az új európai menekültügyi és migrációs politika elfogadtatása terén Horst Seehofer német belügyminiszter. A cikk szerint a téma a koronavírus-válságnak esett áldozatul. Az intézkedéscsomagról szóló javaslat csak szeptember végén került a többi tagország szakminisztere elé, és akkor már ismét dúlt a járvány. Seehofer államtitkára, Stephan Mayer a frankfurti lapnak nyilatkozva elismerte, hogy még jelentősek a nézeteltérések annak megítélésében, miként nyilvánuljon meg konkrétan a tagállamok közti szolidaritás, amikor meg kell segíteni a túlságosan nagy migrációs nyomásnak kitett tagországot.

A FIDESZES KÉTHARMAD MEGSZAVAZTA AZ ALAPTÖRVÉNY ÉS A VÁLASZTÁSI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁT

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2020.12.15.


2011 óta immáron kilencedszer írta át az Országgyűlés Fidesz-KDNP-s kétharmados többsége az Alaptörvényt kedden délelőtt. A honatyák több más határozat mellett a választási törvény módosítását elfogadták az ülésen.

A mai napon egyébként a koronavírus-járvány közepette is magasabb fokozatra kapcsolt a törvénygyár, ugyanis csak a keddi napirenden összesen 21 olyan törvényről döntött az Országgyűlés, amelyek elhanyagolható mértékben kapcsolódnak akár közvetetten is a járvány elleni védekezéshez.

Mint arról már korábban beszámoltunk, az Alaptörvény módosításával a következő változások történnek:...

KÁLMÁN LÁSZLÓ: A FIDESZ ÚJ KOMMUNIKÁCIÓS STRATÉGIÁJA A NÁCIKHOZ HASONLÍTANI AZ EURÓPAI UNIÓT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.12.15.


Kálmán László nyelvész szerint a Fidesz új koncepciója, hogy míg korábban a Szovjetunióhoz hasonlították az Európai Uniót, mostantól tudatosan fölváltják a „nagy testvért” a Harmadik Birodalommal. Ez utolérhető szóhasználatukban, megnyilatkozásaikban is. Míg azonban a választóik által nagyon is kedvelt militáns kijelentések Orbán beszédeiben szinte a kezdetektől velünk vannak, a rejtett nácizós szóhasználat új fejlemény. Ráadásul ebben az új kettős beszédben például a „farkasverem”, a „partraszállás” emlegetése az átlagembernek fel sem tűnik. Nem is neki szól, hanem annak, akinek füle van hozzá, a brancsba tartozik, és tapsikol hozzá. Ezeket az utalásokat nyilván a saját hívei közül is nagyon kevesen értik, de Orbán abban reménykedik, hogy majd később tovább folytatják, megmagyarázzák, aztán az összes fideszes szép lassan átveszi, és így fog mindenki beszélni.


Kálmán László nyelvészt Orbán szóhasználatáról kérdeztük, pontosabban arra voltunk kíváncsiak, az inkább militáns, vagy inkább rejtetten nácizó, illetve egyszerre mindkettő? Erre két legutóbbi, írásban is fellelhető nyilatkozatát vettük alapul, az egyik az Európai Tanács ülését követő december 10-i sajtónyilatkozata, a másik Soros Györgynek írt válaszlevele.

A militáns szóhasználatra Kálmán György szerint is jó példa volt a sajtónyilatkozat, („Én mindig szeretek a lengyelek oldalán harcolni általában is, és ma is nagyon jó érzés volt elérni azt, amit célul kitűztünk. Mindig lesz ennek a kérdésnek egy tágabb nézőpontja is, mert elértük azon csapatoknak a céljait, melyeket hetekkel vagy inkább hónapokkal ezelőtt létrehoztunk, és szerényen kijelenthetjük, hogy megmentettük az unió egységét.”), de szerinte a militáns jelleg már nagyon, nagyon régóta jellemző Orbán Viktor beszédére, szinte kezdettől fogva így van, ez nem újdonság...

KISZÁMOLTUK, TÖBBET KELL-E DOLGOZNI EGY LAKÁSÉRT, MINT 2009-BEN

HVG
Szerzők: NYUSZTAY MÁTÉ, SZTOJCSEV IVÁN
2020.12.15.


2009-ben az átlagos négyzetméterárakkal számolva még 83 havi átlagfizetésből jött ki egy 60 négyzetméteres lakás, 2019-re ez 89 hónapra nőtt. Bár az ország legnagyobb részén javult a helyzet, Budapesten közel két évvel kell többet dolgozni egy ilyen elképzelt lakásért. Az ország legszegényebb egyötödének helyzete romlott hatalmasat.


A Központi Statisztikai Hivatal évről évre közzéteszi az előző évről szóló ingatlanadattárát, ezúttal a 2019-es számokat mutatták be – itt utcáról utcára követhetőek a lakásárak, legalábbis azokban az utcákban, ahol legalább 3 tranzakció volt. Ha egy kistelepülésen nem volt ilyen utca, de három ingatlant azért eladtak ott, akkor a falu egészéről adnak adatot. Mi arra kerestük a választ:

"ha az elmúlt tíz évben szinte folyamatosan nőttek a bérek, és nagyot drágultak a lakások, hogyan változtak ezek egymáshoz képest? Egyszerűbben: többet kell-e dolgozni egy ugyanakkora lakásért?"

A KSH négyzetméterenkénti árakat ad meg, azt nem teszi hozzá, hogy konkrétan mekkora lakásokról van szó. Mi a könnyebb értelmezhetőség kedvéért az egy négyzetméterre megkapott adatokat felszoroztuk 60-nal, és azt mondjuk, hogy egy fiktív, 60 négyzetméteres ingatlan áráról van szó, így egy kicsit feladunk a precízségből, cserébe sokkal átláthatóbb számokat kapunk. Így azt kapjuk: az elképzelt lakásunk nagyjából 7 év és 5 hónap átlagfizetéséből jön ki, fél évvel hosszabb idő béréből, mint 2009-ben...


KETYEG AZ ÓRA

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.12.14.


Már mindenki, akivel beszélgetek úgy van a jelenlegi politikai helyzettel, mint a tejbegrízzel megtömött óvodás, aki ha a tányért látja, már menekülne, ha tudna - de nem tud.
Nincs hova.
Jön a Dadus és beletömi a következő adagot, hogy a fal adja a másikat, ő meg aztán csak ül a fal mellett kigúvadt szemekkel és emésztgeti a dolgokat, legfeljebb a fejét csóválja, mint Józsi bácsi a műrepülő kirándulás végén, mikor a nyakába ömlöttek a reményei: hát ezt azért nem gondolta volna.
Lassan vége az évnek, és bár vannak látszólagos eredmények, de alapvető változás nincs, az ellenzék pártjai leginkább egymással vannak elfoglalva, és én már azzal is elégedett lennék, ha saját médiumaikon keresztül üzengetnének egymásnak, de nem.
Itt majd Orbán sajtómunkásai eljuttatják a véleményeket - a saját szájuk íze szerint - a versengést abbahagyni képtelen ellenzéki vezérekhez, fenntartva az egymással szembeni bizalmatlanságot, mely remekül szolgálja Orbán ügyét.
Lehet miről beszélgetni, lehet szidni egymást mindenféle pártirodák rejtekében, lehet öntözgetni az ablakpárkányon virágzó illúziókat, és lehet reménykedni.
Ötezredszer tesszük ugyanazt, és mégis új eredményre várunk, mert hát ilyen még a ruletten sincs, hogy nekünk állandóan a feketén áll meg a golyó, miközben mi következetesen a pirosra teszünk - egyszer minden rossz sorozatnak vége kell, hogy szakadjon!
No, persze a kaszinóban ez így is van, de hát a magyar belpolitika nem kaszinó, és legfőképpen nem úri kaszinó, inkább csak egy kocsma, ahol időnként összeverődik néhány elégedetlen, aki megrészegedve saját bátorságától és nagyságától felmászik a székre, melyre az előzékeny kocsmáros ráragasztotta a sárga papírcetlit "ERKÖLCSI MAGASLAT" felirattal, hőbörög kicsit, majd hazabotorkál.
A többi meg azon van, hogy jó magyar szokás szerint mindenképpen jól járjon, legalább a szomszédjához képest...

A LÁZÁLOM VÉGE: EZÉRT SZÁMOLJÁK FEL A PÁZMÁNYT PILISCSABÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ZSUPPÁN ANDRÁS
2020.12.15.


Évekig tagadta a fenntartó egyetem, hogy megválik az ikonikus piliscsabai campustól, mégis ez lett a történet vége: év végéig teljesen kiürítik az épületeket. Hogy mi lesz a további sorsuk, egyelőre nem lehet tudni, azt viszont igen, hogy most racionális döntés született – ellentétben az alapítással. Elemzésünkben külföldi kihelyezett campusok példái nyomán bemutatjuk: a Pázmány bölcsészkarának kiköltöztetése eleve katasztrofális ötlet volt. Mégis kellett hozzá negyedszázad és sok milliárd forint elköltött közpénz, hogy ezt mindenki belássa. Az egykori dékán és ötletgazda, Maróth Miklós ma is tevékeny: az akadémiai kutatóintézeteket tömörítő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat vezetője.


Lackfi János író, aki tizenhét évig tanított a Pázmány bölcsészkarán és egy időben kint is lakott családjával a campuson egy tanári lakásban, búcsúposztjában „Makovecz-féle hungaro-Disneyland”-nek nevezte az épületegyüttest, bár a „hangulatos” jelzővel valamelyest tompította ennek élét.

A nyálkás, szürke decemberi időben hungaro-Disneyland nem is különösebben hangulatos, inkább egy disztópikus film díszletére emlékeztet. Pedig még nem teljes az elhagyatottság, zajlik a költözés. Az épületeken azonban már látszik az elhanyagoltság, itt-ott hullik a vakolat, rohadnak a fabetétek, a kert távolabbi zugaiban már senki nem nyírja a füvet. A dombtetőn álló étterem évek óta üres, a teraszon gyom nő a kőlapok réseiből. A Marillac Szent Lujzáról elnevezett kollégium belső udvara kihányt bútorokkal van teli, a Stephaneum előtt a teraszon egy kazal oktatási dokumentum és néhány floppylemez várja, hogy konténerbe kerüljön. Makovecz Imre főműve, a hatalmas, ferdén dülöngélő főépület, amelynek a megítélése annyira megosztotta az építészet iránt érdeklődőket és a használókat is, már zárva van. A jövőről egyelőre csak annyit lehet biztosan tudni, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő megígérte: a parkon átvezető sétányt nem zárják le, mert a falu csak ezen keresztül tudja gyalogosan megközelíteni az Aldi áruházat. A 10-es főút mellett ugyanis nincs járda.

Ha a január 1-től az épületegyüttest átvevő állam tényleg kezdeni akar valamit az egykori Pázmáneummal, mindent alaposan fel kell újítania, és át is kell építenie, mivel más funkcióra az egyetemi épületek nem használhatók. Persze egyetemnek se, ahogy az mostanra kiderült.

Másodszor fizetnének ezzel ki súlyos milliárdokat az egykori alapító dékán, Maróth Miklós álmára, aki a rendszerváltás után kitalálta, hogy a katolikus egyetem bölcsészoktatásának a várostól távol, Piliscsabán kell zajlania. Az elképzelést támogatták az akkori egyházi vezetők, dr. Gaál Ferenc, az első rektor, Csíky Gábor egyetemi főépítész, az Antall-kormány és a Makovecz Imre által vezetett Makona építészközösség, de az építkezés motorja Maróth volt. Akkoriban adott interjúkban büszkén emlegette, hogy a piliscsabai campus létrehozása és az építkezést finanszírozó állami források kilobbizása elsősorban az ő érdeme...

KÉT GENERÁCIÓVAL EZELŐTTI A KÍNAI VAKCINA, AMIT VIZSGÁLNI KEZDTÜNK

G7.HU
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2020.12.12.


Péntek reggel megérkezett „a kínai oltóanyag” dokumentációja az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI) – közölte tegnap Facebook-oldalán Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter megtartotta az információhoz való hozzáférés szokásosan erős aszimmetrikus jellegét, amikor még azt a morzsányi infót sem osztotta meg a lakossággal, hogy melyik kínai oltásról van szó.

Jelenleg ugyanis három kínai koronavírus-oltás is van a klinikai vizsgálatok harmadik, azaz engedélyeztetés előtti utolsó fázisában (Sinovac, CanSinoBio és Sinopharm). Ha abból a minimum feltételből indulunk ki, hogy ennél korábbi szakaszban lévő vakcinák dokumentációját gyakorlatilag értelmetlen lenne vizsgálni, illetve átbogarásszuk a korábbi (szintén elég rejtélyes) állami kommunikációs formulákat, akkor nagy valószínűséggel kiderül, hogy

az OGYÉI vélhetően a Sinopharm papírjait tanulmányozza.


Korábban ugyanis Menczer Tamás államtitkár azt mondta, két magán- és egy állami gyártóval állnak kapcsolatban, és „úgy tűnik”, hogy az állami gyártó jár előrébb a fejlesztésben, így ennek dokumentációját kaphatják meg. A Sinopharm pedig a China National Pharmaceutical Group (CNBG) nevű állami vállalat része...

MÉG HA KEDVESEN IS MONDJA, AKKOR IS SZÜLŐGÉPNEK MINŐSÍTI A NŐKET NOVÁK MINISZTER

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2020.12.15.


Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős tárca nélküli miniszterről hétfőn megjelent egy videó, amiben arról beszélt, hogy egy nő hogyan lehet sikeres és teljesedhet ki. A válasz talán senkit nem lepett meg, hogy a megoldás a gyerekszülés, de mindezt az államtitkár asszonynak olyan borzongató szexista stílusban sikerült megfogalmaznia, hogy attól magasba szöktek a szemöldökök.


Novák Katalin szerint:

„ne higgye el, hogy nekem, mint nőnek folyamatosan versenyezni kell a férfiakkal, ne higgye el, hogy az életünk minden pillanatában össze kell mérni magunkat egymással, és legalább olyan beosztással, legalább akkora fizetéssel kell rendelkeznünk, mint a másiknak.”

„Ne higgye el, hogy nem dönthet szabadon, vagy ne élhetné meg a kiteljesedését sok gyermekes anyaként úgy, hogy "csak" a családjának él.

„Ne mondjunk le a privilégiumainkról egy rosszul értelmezett emancipációs küzdelemben. Éljünk meg a nők és a férfiak közötti különbségből fakadó összhang szépségét és lehetőségét, merjünk igent mondani a gyermekre..."

„Öröljünk, hogy életet adhatunk, örüljünk, hogy megadatott számunkra a szeretet és a másokról való gondoskodás szépsége, örüljünk, hogy van kiért felelősséget vállalnunk.”

Ismerősek ezek a gondolatok? Mintha korábban már hallottad volna őket valahol? Nem véletlen. Ezeket a mondatokat évek óta hallhatjuk fideszes vagy Fidesz-közeli politikusok, közszereplők szájából, így eredetinek semmiképp sem mondható Novák Katalin eszmefuttatása.

De lássuk, kik és hogyan fogalmazták meg korábban, hogy a nő ne akarjon annyit keresni, mint a férfi, hanem inkább szüljön gyereket, mert arra való...

A RÉMHÍRTERJESZTÉSRŐL, AZ AZONOS MÉRCÉRŐL ÉS AZ ÖNÁLLÓ AKCIÓRÓL GŐDÉNY DOKTOR KAPCSÁN

MAGYAR NARANCS
Szerző: BOD TAMÁS
2020.12.13.


Valóban azonos mérce és számon kérhető nyomozásszakmai protokoll alapján intézkednek minden esetben a hatóságok?


Azért volna itt még néhány kérdés Gődény György ügyében, akit péntek kora reggel előállítottak a rendőrök. Az egyik, hogy rémhírterjesztés gyanúja ügyében mennyire mér azonos mércével a rendőrség. A másik: időben lép-e fel a hatóság, s végül mennyire volt a mostani valóban önálló akciója a Nemzeti Nyomozó Irodának?

Értetlenül áll a Szövetségben Nyíregyházáért frakció azelőtt a fejlemény előtt, hogy az illetékes hatóságok és szervek hosszú hónapok óta nem tesznek semmit a járványügyi védekezést megkérdőjelező és a meghozott intézkedéseket, így az arcmaszk viselését elutasító személyek ellen. Ebben az ügyben írtak az Operatív Törzsről, de onnan visszapattantak, ezt követően pedig a Készenléti Rendőrséghez fordultak. Eredménytelenül. Minderről a Narancs.hu több mint egy hónappal ezelőtt számolt be.

A Szövetségben Nyíregyházért frakció vezetője, Jeszenszki András még november 2-án írt levelet az Operatív Törzs két vezetőjének, Pintér Sándor belügyminiszternek és Müller Cecília országos tisztifőorvosnak. Ebben leszögezte: a koronavírus-járvány ellen irányuló sikeres küzdelem „a köznyugalom fokozottabb védelmével és felelős magatartással valósulhat csak meg”. Nem rejtette véka alá, hogy „a járványügyi védekezés néhány felelőtlen közszereplő általi akadályozása, illetve a meghozott intézkedések végrehajtásának aktív akadályozása által azonban súlyosan veszélyeztetheti honfitársaink testi épségét, egészségét, életét”...

NYOMOZNAK A FIDESZ PARLAMENTI KÉPVISELŐJÉNEK BIRTOKÁN ELKÖLTÖTT UNIÓS PÉNZEK MIATT

24.HU
Szerző: HORVÁTH CSABA LÁSZLÓ
2020.12.15.


Különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás gyanújával rendelt el nyomozást a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Kovács Sándor Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei fideszes országgyűlési képviselő birtokán elköltött európai uniós pénzek miatt – tudta meg a 24.hu.

Az eljárást felügyelő Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint a NAV Észak-alföldi Bűnügyi Igazgatósága október 14-én rendelte el a nyomozást, ami jelenleg felderítési szakaszban van, vagyis gyanúsítottat még nem hallgattak ki az ügyben.

Lapunk szeptember elején tárta fel, hogy a kormánypárti politikus családi birtokán 60 millió forint vissza nem térítendő támogatásból létesültek turisztikai beruházások. Habár az összegeket hivatalosan nem az országgyűlési képviselő kapta, a pénzekből mégis az ő telkén épült vendégház, filagória, turisztikai bemutatóház és „csónakszállás”...

SZABAD SZEMMEL: ÉVEK ÓTA NEM PÁRTOLTÁK ENNYIEN A FIDESZ KIZÁRÁSÁT A NÉPPÁRTBAN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.15.



Süddeutsche Zeitung

A lap szerint egyre közeledik, hogy kizárják a Fideszt az Európai Néppártból. „A szakítás előtt” címmel megjelent összefoglaló apropója, hogy a frakció a holnap esti virtuális tanácskozáson várhatóan dönt Deutsch Tamás tagságáról. A magyar képviselőcsoport eltávolítását az EP konzervatív osztrák alelnöke kezdeményezte, miután az azzal vádolta meg Webert, a strasbourgi csoport első emberét, hogy az olyan módszereket alkalmaz, mint egykor a Gestapo.

Othmar Karas szerint az incidens kapcsán olyan alapvető dolgokat kell tisztába tenni, mint a kereszténydemokraták önértelmezése, tartása, és hogy miként akarják alakítani a jövőt. Merthogy az EU-ban legtöbb párt az erőszakra, a szabadság hiányára és a diktatúrára adott válasznak tekinti ez uniót. Mint mondta, Orbán hiába hasonlítja nagy előszeretettel a Szovjetunióhoz Brüsszelt, ma vannak független bírák és lehet védelmet kérni a hatalmi önkénnyel és az urambátyám-rendszerrel szemben.

Ő és 40 támogatója azt is nehezményezi, hogy a magyar politikus bocsánatkérése igazából hagy maga után kívánnivalót és csupán személyes érzékenységként intézi el a felzúdulást. Az osztrák EP-képviselő számára nem kétséges: a Fidesznek mennie kell. Ha összejön a kétharmad, és így kiteszik Deutsch szűrét, akkor a másik 11 magyar törvényhozó is kilépne. És Brüsszelben feltételezik, hogy ez esetben Orbán az egész pártot kivinné az EPP-ből.

Bennfentesek szerint évek óta nem pártolták ennyien a Néppártban a Fidesz eltávolítását. Óriási a felháborodás, amiért Orbán blokkolta a koronaalap elfogadását. A német uniópártok vezetője, Caspary azt ajánlotta CDU-CSU-s képviselőknek, hogy józan fejjel gondolják végig a helyzetet. Egyben mellékelte számukra Deutsch legutóbbi nyilatkozatát, amely változatlan lendülettel terjesztette a Fidesz-propagandát, vagyis, hogy az unió Magyarország identitását fenyegeti, és hogy Európában minden viszály abból ered: engedélyezik-e a tömeges bevándorlást.

Az újság felidézi, hogy a Fideszt annak idején Kohl vitte be a pártcsaládba, mert kereszténydemokrata többséget akart Strasbourgban. Ám az erőviszonyok most akkor sem változnának, ha a magyar képviselők kénytelenek volnának elhagyni a pártcsaládot. Hogy hová mennének, az egyelőre nyitott. De amint Caspary megjegyezte: a magyar párt meggyőződése sokkal inkább illik ahhoz, amit a PiS vezette Európai Reformerek és Konzervatívok-csoport testesít meg. 

Politico

A Néppárt holnap esti tanácskozásának napirendje Deutsch Tamás tagságának megvitatásán túl azt is tartalmazza, hogy ha úgy adódik, akkor szavazás is lesz, vagyis mindenki felkészülhet az igazság órájára. Ebből a szempontból döntőnek ígérkezik, hogy miként határoz ma reggel a CDU-CSU küldöttsége.

A lengyel Civil Platform egyik képviselője úgy nyilatkozott, hogy a Fidesz szembemegy Európával, a jogállammal. Megengedhetetlen módon támadja a vezetőket, Junckertől, Tuskoán át Weberig. Azon kívül összeállt a PiS-szel és ez Halicki szerint azt jelenti, hogy az EPP nem tarthat fenn szövetséget egy olyan párttal, amely mindent ellenez, ami fontos a kereszténydemokraták számára. Ezért el kell dönteni, hogy mit akar a Néppárt és hová akar eljutni.

A politikus, a másik 16 lengyel törvényhozó nevében arra szólított fel, hogy legyen döntés holnap.

Die Presse

Lázadás van az Európai Néppártban a Fidesz ellen. Egyre több képviselő követeli, hogy a frakció szabaduljon meg Deutsch Tamástól. Ha jóváhagyják, akkor az végleges szakításhoz vezethet az EPP és a magyar párt között. De minden attól függ, hogyan határoz a német uniópártok 29 fős delegációja.

Süddeutsche Zeitung

A világon semmi sem indokolja már, hogy az Európai Néppárt támogassa Orbán Viktort, aki napról napra kigúnyolja az uniót és próbálja azt meggyengíteni. Így értékeli a helyzetet a kommentár, amely azt ajánlja az EPP-nek, hogy szedje össze a bátorságát és józanságát, ne a hatalomvágy és a politikai számítás vezérelje. Mint rámutat, most minden szem a CDU-CSU-ra irányul, miután holnap Deutsch Tamás sorsáról tárgyalnak a strasbourgi képviselőcsoportban.

De közben nem szabad megfeledkezni arról, hogy ugyan a Fidesz tagságát felfüggesztették, de Orbán Viktor az azóta eltelt csaknem két évben még tovább bontotta a jogállamot, megrendszabályozta a független médiát és piszkálja a kisebbségeket. Pártja szinte folyamatosan terjeszti Sorosról az antiszemitára hangolt összeesküvés elméleteket, merthogy a milliárdos állítólag megvásárolta az uniót.

Deutsch Gestapo-módszerekkel vádolta meg Webert, a képviselőcsoport vezetőjét, aki pedig csak védte a jogállami szabályozást, amely az óriási magyarországi korrupciót hivatott visszaszorítani. Ahogy meg Orbán blokkolni igyekezett az új rendszert, az leleplező volt: zsarolt és nélkülözött minden szolidaritást.

Márpedig ennek a magatartásnak rá kell döbbentenie a Néppártot, hogy Orbán palira veszi és semmi kedve visszaállítani a bizalmat. Ily módon kézből cáfolja azt az érvet, hogy a Fidesz tagságát fenn kell tartani, mert máskülönben nem tud hatást gyakorolni a pártra. Az EU-költségvetés megszületése után már semmi sem indokolja, hogy Brüsszel mögé álljon.

Rosszul venné ki magát, ha a 29 német törvényhozó nem a kizárásra voksolna. Azt mutatná, hogy mindent eltűrnek, és nem kívánnak élni a rájuk háruló felelősséggel. Pedig ha ők elszánják magukat, akkor a példát mások is követik. Ha pedig kihajítják Deutschot, akkor a többi magyar képviselő is venné a kalapját, Orbán pedig a Fidesszel együtt búcsút intene a kereszténydemokratáknak. A CDU-CSU-nak – már ha komolyan gondolja az alapelveit – nem kellene tartania Orbántól politikai ellenfélként, mert valójában már most is az.

FT

Az EU-nak nincs varázsszere, hogy térdre kényszerítse az autokratákat, ugyanakkor a költségvetés ügyében előállt patthelyzet sem győzelem, sem vereség Magyarország, illetve Lengyelország számára. Mindenesetre Orbán Viktor nem lehetett volna egyértelműbb, mint amikor még a múlt heti csúcs előtt kijelentette, hogy nem fogad el semmiféle kiegészítő nyilatkozatot, amit hozzácsapnának a jogállami mechanizmust előirányzó döntéshez. Majd egy hét múlva ő és Morawiecki is simán belement a csatolt, 3,5 oldalas szövegbe.

Ily módon sínre került a pénzügyi csomag, az új szabályozás pedig lehetővé teszi, hogy visszatartsák a közösségi támogatásokat olyan kormányok esetében, amelyek megszegik a demokratikus elveket. Azaz az unió végre hatásos eszközhöz jut az alapértékek kikényszerítésére. És cserébe csupán egyetlen lényegi engedményt tett: az új rendet csak időben elcsúsztatva lehet majd alkalmazni. Merthogy egy évbe is beletelhet, amíg az Európai Bíróság véleményt mond róla.

És még további hónapokat vehet igénybe, amíg a Bizottság kidolgozza az irányelveket, amelyek jogilag támadhatatlanná teszik a mechanizmust. De ha gyorsan meglesz a bírósági ítélet, akkor fokozódik a nyomás Brüsszelre, hogy még a magyar választás előtt lépjen fel az orbáni rezsim ellen. Kérdéses azonban, lesz-e elég bátorság a politikusokban, hogy elmérgesítsék a vitát. A Bizottság idáig kerülte az ütközést. Továbbá csak konkrét ügyekben kíván eljárni. Azt reméli, hogy a tagállamok, így főként Berlin szólalnak majd fel, amikor nem csupán a szubvenciók tisztességes felhasználásáról van szó, hanem fontos jogállami elvek sérülnek.

De ahogy egy illetékes megfogalmazta: szalámi taktikát vetnek be, hogy a tekintélyuralmi hatalmak fejezzenek be bizonyos dolgokat. Ám az nem világos, hogy lesz-e elegendő politikai nyomás hozzá.

Washington Post

Kaczynski szerint az állam- és kormányfők által kötött kompromisszum korlátozza az anyagi szankciók lehetőségét. A PiS vezetője úgy véli, az egyezség olyan, mint egy kard, amely megvédi Lengyelországot az EU potenciális támadásaitól. Ily módon óvja a nemzeti értékeket, ugyanakkor szavatolja, hogy az ország hozzájusson a maga jussához mind a 2027-ig szóló büdzséből, mind a gazdasági mentőprogramból.

Az európai ügyek minisztere pedig azt hangoztatta, hogy az unió immár nem tarthatja vissza a szubvenciókat önkényesen, politikai megfontolásokból, azaz nem gyakorolhat nyomást egyik tagországra sem. Szerinte a rendkívüli helyzetben rendkívüli megoldást találtak.

Der Standard

Paul Lendvai szerint a brüsszeli egyezség véget vet az illúzióknak és katasztrófát jelent azoknak a magyaroknak és lengyeleknek, akik évek óta remélik, hogy az EU végre tesz valamit, hogy helyreállítsa a jogállamot, vagy legalább mentse meg, ami abból még megmaradt. Csakhogy még évekig tart, amíg be lehet vetni még a felvizezett mechanizmust is.

Az elemzés idézi Vásárhelyi Máriát, aki keményen nekiment Merkelnek, úgy értékelve, hogy az elvtelen kompromisszumot hozott össze a diktátorral, a magyarok rovására. Egyben mentőövet dobott Orbánnak. A választásokig bizonyosan nem indul eljárás Magyarország ellen. Vagyis a kormányfő emberei még gátlástalanabbul folytathatják azt, amit eddig csináltak, csak nem szabad olyan feltűnően lopniuk, mint eddig. Mert amíg az unió nyomja a pénzt a rezsim zsebébe, addig az ellenzéknek még esélye sincs a túlélésre, nemhogy győzelemre az önkényuralommal szemben. A magyar miniszterelnök, ez a cinikus és agyafúrt szerencsejátékos, valamint hasonszőrű lengyel cimborái már győztesnek nyilvánították magukat, de lehet, hogy túl korán. Mindenesetre a magyarok, a lengyelek, továbbá a bolgárok és románok számára a rossz egyezség fényében immár látnivaló, hogy tévhit volt az EU-t olyan értékközösségnek tekinteni, amely képes sikeresen működni.

NZZ

Romokban a német belügyminiszter minden terve az uniós menedékpolitika megreformálására, pedig Seehofer fél éve, a soros német elnökség kezdetén még igen bizakodó volt, ám beletört a bicskája a próbálkozásba. Továbbra is teljesen megoldatlan az alapkérdés, hogy elosszák-e a menedékkérőket a tagállamok között, és ha igen, akkor miként.

Felvetődött a rugalmas szolidaritás lehetősége, azaz, hogy másként vegyék ki részüket a közös erőfeszítésekből azok a kormányok, amelyek nem fogadnak be migránsokat. Magyarország és Lengyelország arra hivatkozva nem kér belőle, hogy ők leállítani és nem menedzselni kívánják a beáramlást. A magyar politikust csak felbátorította, hogy a múlt heti EU-csúcsértekezleten kicsikarta a németektől: egyetlen migránst sem kell átvennie.

Seehofer át akarta vágni a gordiuszi csomót, de nem sikerült neki. Ily módon tovább tart a káosz az EU külső határain, miközben a déli országok fokozott szolidaritást sürgetnek, mert nem tudnak megbirkózni a hatalmas teherrel. Humanitárius szervezetek szerint még drámaibb lett a helyzet az olasz és spanyol táborokban.

Pert vesztett Trócsányi László egy brüsszeli zsidó világi szervezettel szemben, mert az 2018-ban élesen kifogásolta, hogy akkori igazságügyi minisztert meghívták a Löveni Katolikus Egyetem migrációs tanácskozására. A Centre Communautaire Laic Juif közleménye úgy foglalt állást, hogy egy idegengyűlölő, rasszista és antiszemita politikust látnak vendégül, egyben emlékeztetett arra, hogy az Orbán-kormány milyen kíméletlenül lépett fel a migránsokkal szemben. Továbbá felidézte, hogy Trócsányi szerint az ország azért nem fogadhat be menedékkérőket, mert van elég gondja a romákkal. Azon kívül az antiszemitizmus sem idegen tőle, hiszen a kabinet pontosan ilyen propagandát népszerűsít a Soros elleni támadásokkal.

A miniszter végül nem ment el a konferenciára, az NGO-tól pedig nem kért helyreigazítást, ám váratlanul beperelte azt becsületsértésért. Noha előzőleg mások, diákok, tanárok és újságok is tiltakoztak a részvétele ellen. A kereset leginkább az igyekezett igazolni, hogy Trócsányi egyáltalán nem zsidóellenes. Ezért mellékelte egy budapesti rabbi áradozását, illetve az izraeli külügyminiszter levelét. A belga bíróság azonban elutasította az igényt, mert a politikus részt vállalt a kormány politikájában, ideértve a Soros elleni kirohanásokat, illetve azt, hogy a hatalom tisztelgett a Horthy-korszak több antiszemita miniszterének emléke előtt.

Ily módon pedig ő maga járatta le magát. Az ítélet arra is kitér, hogy a sajtónak a demokrácia őreként kell működnie.

EGY SEMJÉN GYEREKKORA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.12.15.


„A magánéletben mindenki azt csinál, amit akar, de ebből nem formálhat politikát.” – Ez a mára adott semjéni tételmondat, illetve ennek toldásai, cifrázásai és más szakrális kurvaságok szenteltvízzel locsolgatva. Semjén, úgy is, mint KDNP elnök, és másrészt pedig, mint miniszterelnök-helyettes, tehát egy bazi nagy kisember, mint porbafingó óriáshangya mutatta meg a feje mélyit tegnap. A Marianna-árkát és még annál is lejjebb. Hallván őt föltettük az obskúrus kérdést, hogy hát hülye ez, és láttuk, tapasztaltuk, az szegény, de egészen. És most in medias res.

Képzeljük el közös erővel a klottgatyás pici Semjént, aki 1971-ben vadászati világkiállításon jár, és tátott szájjal nézi a neki csodát. Már ebben a pillanatban megfogalmazódik benne életének egyetlen célja, hogyha nagy lesz, házi rénszarvasokra lövöldöz, belovagol Kézdivásárhelyre pörge kalapban, és imádja az urat. Ez a háromság Semjén élete. Hogy a teremtő mikor érintette meg őtet, azt momentán nem tudjuk, viszont a vér szaga 1971-ben, mert, mint beszámolt róla, akkor járt – klottgatyában – vadászati világkiállításon, ami máig hatóan megérintette a kicsi kis lelkét.

Olyannyira, hogy felcseperedve rendez magának egyet ötven milliárdért. Erről és még sok másról adott számot a KDNP elnöke, miniszterelnök-helyettes az országgyűlés igazságügyi bizottsága előtt, akik biztosan nem kérték, hogy előadja a gyerekkorát, de, ha ez indoknak megteszi, hogy miért cseszi az adófizetők pénzét a hobbijára, akkor biztosan jól volt ez így. Ám csak úgy elábrándozásilag, ha a ’69-ben megrendezett Woodstock csapja meg a bimbózó semjéni lelket, akkor most mit rendezne kies hazának, na, az lenne a delikát. Vagy lehetne fokozni a mókát, de minek...