2021. november 10., szerda

MÜLLER CECÍLIA ELÁRULTA NEKÜNK, HOGY MEKKORA AZ OLTOTTAK SZÁMA AZ ÚJ REGISZTRÁLT FERTŐZÖTTEK KÖZÖTT, DE A LÉNYEGES ADATOKRA MÉG VÁRUNK

ÁTLÁTSZÓ
Szerzők: SZOPKÓ ZITA, SZABÓ KRISZTIÁN
2021.11.10.


Emelkednek az esetszámok a koronavírus járvány negyedik hullámában, így természetes, hogy egyre több embert érdekel, mennyire hatásos a védőoltás, mennyien kapják el a vírust oltás mellett, és egyáltalán, milyen arányban kerülnek kórházba, vagy akár lélegeztetőgépre olyanok, akik megkapták már az egyik, vagy akár mindkét dózist. A régió többi országában erről gond nélkül lehet tájékozódni, nálunk azonban nincs könnyű dolga annak, aki utána akar járni az adatoknak. Az NNK-tól újabban kapott adatok ugyanakkor azt mutatják: a fertőzöttek nagyjából fele kapott már legalább egy oltást.


Titkolják a számokat

Egy hete, november elején írtunk arról, hogy az Országos Kórházi Főigazgatóságtól próbáltunk meg adatot szerezni arról, hogy milyen állapotok uralkodnak a kórházakban, milyen arányban kerülnek kórházba az oltottak. Válasz azonban nem érkezett, ezért egészségügyi dolgozóktól is érdeklődtünk:...

HOGYAN ZSÁKMÁNYOLTA KI EURÓPA A VILÁGOT? | PARTIZÁNINFO

PARTIZÁNINFO
Szerző: Partizán
2021.11.10.



Nagyjából a 15. századtól, a „nagy felfedezések” korától kezdve a nyugat-európai kapitalista monarchiák agresszív gyarmatosító politikába kezdtek a tengerentúlon: Észak- és Dél-Amerikában, Ázsiában, Afrikában. A népeket és a területeket, ahova eljutottak, agresszív katonai-politikai-gazdasági eszközökkel leigázták, és módszeresen megkezdték az ott található nyersanyagok és munkaerő kizsákmányolását. Nyugat-Európa gazdagsága, polgárosodása, kultúrája, fejlődése döntő részben ma is a kolonializmuson alapul. Ha tehát meg akarjuk érteni az erőviszonyokat, a problémákat és a feszültségeket, amelyek meghatározzák világunkat, fontos megismernünk azt a több évszázados folyamatot, amelyben 20. század elejére a nagyhatalmak gyarmatává és kizsákmányoltjává tette gyakorlatilag az egész Földet. A mai Partizáninfóban ezt mutatjuk be.

MEGTALÁLTUK A PEGASUS-ÜGY EGYIK KULCSFIGURÁJÁT

TELEXVIDEÓ
Szerző: Telexponthu
2021.11.10.



Pintér Sándor egy kérdésre csak egyszer válaszol. Palkovics László nem tudja, miért nem árulta el a kormány, hogy megvették a Pegasust. Varga Mihály nem látott ilyen listát. Rogán Antal helyettese szerint az ügy egy kampányblöff, Pintér helyettese pedig azt mondta, törvénytisztelő állampolgárként mindent elmondott. A Karmelita előtt több hónap után megszólaltattuk Völner Pált is, akiről Varga Judit azt állította, hogy ő engedélyezi a titkos megfigyeléseket. Az igazságügyi államtitkár közel két percen keresztül változatos magyarázatokkal hárítja a kérdéseket.

ORBÁN ÁLMAIT SZÉTZÚZZA EZ A KIJÓZANÍTÓ LISTA AZ EURÓPAI FUTBALLAKADÉMIÁKRÓL

TELEX
Szerző: ÁGHASSI ATTILA
2021.11.10.


2014-ben, a felcsúti Pancho Aréna átadóján a helyi akadémia alapítója, Orbán Viktor azt mondta, hogy az intézmény Európa tíz legjobb akadémiája között van. Az eredeti terv szerint az akadémiának kellett volna egy csomó jó kvalitású játékost kinevelnie, akiket meg lehet csodálni majd a helyi stadionban. Még abban az évben kijött a belga Double Pass auditja a hazai akadémiákról, ami megállapította, infrastruktúrában valóban egyedi a felcsúti műhely, de még az itthoni rangsorban is csak a kilencedik helyre futott be. Az akadémiák produktivitásáról persze éveken át lehetne vitatkozni, hiszen a magyaros észjárás kitalálta a legjobb indokot a sikertelenségre: mi elsősorban nem is futballistákat, hanem embereket nevelünk.

A Sporttudományok Nemzetközi Központja (CIES) azonban most kihozott egy százas listát, ahol elsősorban a teljesítmény számít, ha már egy akadémiát azért alapítottak, hogy ott a legjobb futballnevelést kapják az oda járók. A szülők sem azért bólintottak rá a gyerekük akadémiai képzésére, hogy az NB II.-ben figyeljék, mennyire dadog náluk a labda, hanem inkább egy jó külföldi szerződés és a válogatottság ígérete miatt...


REJTÉLYES TÖRTÉNETEIM I.

HÍRKLIKK
Szerző: ODZE GYÖRGY
2021.11.10.


Kicsit szakadjunk el a napi politikától, mert van néhány rejtélyes történetem a múltból, amiket érdemes – talán éppen a saját korunk megértése érdekében – feleleveníteni. Gondoljunk arra, hogy ma is megtörténhet az, ami egyszer megtörtént. 1983. március 9-én Elbert János, az ország elismert nyelvzsenije, egyetemi tanár – nem mellesleg televíziós személyiség – Siófokon a Balatonba fulladt. Első hallásra nincs a dologban semmi különös, sok híres és sikeres ember halt már meg ostoba balesetben, sőt, szép számmal akadtak olyanok is közöttük, akik látszólag érthetetlen okok miatt, önként vetettek véget az életüknek.


Csakhogy az Elbert-ügyben túlságosan sok nyitott kérdés maradt, a hatóságok meglepően gyorsan zárták le az ügyet, ami szinte azonnal életre hívta a máig nem csitult összeesküvés-elmélet hullámot, amely magasabbra csapott, amikor pár hónapon belül Elbert fia és felesége is öngyilkos lett.

Elbert János 51 éves korára szinte mindent elért, amit akkoriban egy ilyen képességű értelmiségi elérhetett: a színházak játszották az általa fordított darabokat, folyamatos vendég volt a televízió- és rádióműsorokban, több egyetemen tanított, szinte nem volt olyan fontos orosz vagy lengyel tolmácsolási feladat, amelyet nem őrá bíztak volna. Gyakorlatilag a legfelsőbb körök állandó tolmácsának számított a diplomáciai életben...

NEM JÓ HÍR EZ NEKÜNK, DE A JELEK SZERINT MARAD A MAGAS OLAJÁR

G7.HU
Szerző: PLETSER TAMÁS
2021.11.10.


Nagy bajban volt tavaly az olajtermelők szövetsége, az OPEC. Márciusban sikertelen volt a megállapodása Oroszországgal és annak támogató országaival, majd áprilisra a kereslet is összeomlott a Covid-19 járvány következtében. Ennek hatására a kőolajár is bukórepülésbe kezdett, a Brent 2020. április 21-én 17,3 dolláron érte el a mélypontját. A szervezet azonban tanult az akkori politikai hibákból: gyorsan rendezte a sorokat és azóta sikeresen irányítja a nemzetközi olajpiacot.

A kínálat havi alakításával folyamatosan mesterséges kismértékű hiányt tart fenn, aminek eredményeképpen a globális OECD kőolajkészlet visszatért a pandémia előtt jellemző 2,7-2,8 milliárd hordós szintre, miután tavaly nyáron 3,2 milliárd hordó felett volt ez az érték. És persze az olajárak is reagáltak erre a piaci helyzetre, gyorsan feledtetve a katasztrofális 2020-as évet...

ITT OLVASHATÓ

A POLITIKUSRÓL 2.

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2021.11.10.


Tartozom egy beismeréssel. Már az előző jegyzetbe is illesztettem több bekezdést egy közel kilencéves írásomból. Most annak a réginek az első részéből teszek ide még néhányat, mert furdal a lelkiismeret, amiért a minap azzal intéztem el a politikus nélküli rendszer felvázolását, hogy nem az én dolgom.

Fenntartván az állítást (tényleg nem az én dolgom), azért egy-két mondattal megpróbálkozom, leginkább serkentőnek a gondolkodáshoz, minthogy ez megspórolhatatlan – az ember fejlődésének a gátjait, a politikát és az egyházakat valahogy el kell távolítani, meg kell szüntetni, méghozzá gyökerestül mindkettőt, hogy soha többé elő ne tudjanak furakodni, ha az emberiség fejlődését célnak tartjuk.

Íme a 8 és ½ (évvel ezelőtti):

Sokan föltették már a kérdést, mi az, hogy politikai döntés. Sokan képesek ezt a kérdést komolyan venni, és halál komolyan válaszolni rá, holott a kifejezés az első pillanatban komolytalan.

A nyelvészek egybehangzó állítása szerint a politika a görög polisz szóból származik, annak az eredeti jelentése pedig vár, ebből lesz a váras, azaz olyan település, amelynek közepén vár áll, ahová a köré települt várasi lakosok adott esetben be tudnak menekülni (l. Egri csillagok). Ahogyan a poliszból (vár-váras) lett a politika (várasi-városi ügyek, dolgok), úgy kapjuk meg a szó magyar jelentését, a városi dolgokat.

(Gyerekkorom nyarait falun töltöttem, ott hamar megtanultam, hogy a városi melléknév enyhébb esetben huncutságot, általában pedig gazemberséget jelent, amiből az következik, hogy a falusiaknak – ha ismernék a szó jelentését – a politika gazemberséget jelentene. Van egy halvány gyanúm, hogy a szó etimológiai elemzése nélkül is azt jelenti. Mármint falun. (Csak?) A hivatalos adat szerint Magyarország lakosságának 35,4%-a él faluban, viszont ha figyelembe vesszük a várossá nyilvánítás szempontjait – „a cím odaítélését a törvény tulajdonképpen az egyedi, és ezáltal szükségképp szubjektív elbírálás függvényévé tette”, azaz városaink többsége falu maradt, de a nagyobb központi baksis érdekében kijárta, hogy városnak nevezzék – aligha tévedünk nagyot, ha a falusiak számát nagyjából 70%-ban állapítjuk meg. El kellett gondolkodnom azon, vállalom-e a következményeit annak, hogy esetleg ebből az írásból több falusi is értesül arról, miszerint a politika szó magyarul városi dolgokat jelent, és ez az értesülés Magyarország 70%-án elterjed. Rövid töprengés után úgy döntöttem, hogy vállalom.)...

ÁREMELKEDÉS A PANDÉMIA IDEJÉN – A MÁSFÉLSZER DRÁGÁBB PÁRIZSIS KENYÉR NYOMÁBAN

ADATÚJSÁGÍRÁS / ÁTLÁTSZÓ
Szerző: SZÉMANN TAMÁS
2021.11.10.


A koronavírus-járvány alatt drámaian nőtt az alapvető élelmiszerek ára. Az árváltozás Magyarországon, úgy tűnik, ezek közül is a legalapvetőbbeket érinti. A fehér kenyér ára például 30 százalékkal, az étolajé pedig 47 százalékkal nőtt a világjárvány kitörése óta.


Az elmúlt bő másfél évben jelentőset ugrott az alapvető élelmiszerek ára. Az árváltozás legfőképp a zsiradékokat, valamint a zöldségeket és a gyümölcsöket érintette: ezek ára több mint 20 százalékkal emelkedett az elmúlt két évben. Az áremelkedés valószínűleg nem fog itt megállni: számítani lehet rá, hogy a gázárak drasztikus emelkedése az alapvető élelmiszerek árát is magával rántja majd.

Mostanra meglehetősen nehéz egészségesnek maradni — és erről nem csupán a home office tehet: a gyümölcsök és a zöldségek lassan megfizethetetlenné válnak. És itt nem csak a már-már luxusterméknek számító ribizliről vagy szederről van szó, az alapvető élelmiszernek számító zöldségek és gyümölcsök ára 2019 szeptembere óta átlagosan 20 százalékkal növekedett. A drágulás leginkább azt a gyümölcsöt érintette, amit régen sokan napi szinten ettek: az alma ára több mint 43 százalékkal drágult az elmúlt két évben. Kilóját ma a Tescóban 500 forintért lehet megvásárolni...

VAN ITT EGY ÉRDEKES FIGURA A PÁSTON - KIRÁLY JÚLIA A KLUBRÁDIÓBAN (2021.11.09.)

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Szerző: DÉSI JÁNOS
2021.11.09.



A 2021. november 9-i Reggeli személyben Király Júlia, az MNB egykori alelnöke, a Freeszfe Egyesület elnökségi tagja volt Dési János vendége a stúdióban. Szó volt inflációról, gazdaságról, politikai szerepvállalásról és Márki-Zay Péterről - meg sok minden másról.

“NINCS OLYAN NŐ MAGYARORSZÁGON, AKI NEM ÉRINTETT” | ZSÓFILTER

PARTIZÁN / ZSÓFILTER
Szerző: PARTIZÁN / ZSÓFILTER
2021.11.09.



Társadalmi megítélés és eredménymutatók szempontjából is az egyik leghálátlanabb terület a feminista aktivizmus, még a civil szférán belül is. A feminista nőket imádjuk szidni, vádolni, vagy csak legyinteni az ügyeikre, pedig az általuk képviselt érdekcsoport a társadalom felét teszi ki. 

Miért adja mégis valaki a fejét arra, hogy részt vegyen a nőmozgalomban? Milyen örömöket ad és milyen áldozatokat követel személyes szinten, ha valaki az áldozatsegítésben dolgozik? A mai Zsófilterben Magyarország két prominens feminista szervezetének tagjaival közösen nyújtunk bepillantást a magyar nőjogi mozgalom egy szeletének kulisszái mögé. 

A NANE Egyesület és PATENT Egyesület elérhetőségei: 

BOOMEREK, MÉHSZÁJ LIVE, POLITIKAI KORREKTSÉG ÉS AZ ŰR MEGHÓDÍTÁSA

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.11.09.



Boomerek, méhszáj live, politikai korrektség és az űr meghódítása...

ENNÉL JOBB HELYEN NEM LEHETNÉNEK DEMETER SZILÁRD MILLIÓI

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.11.10.


PajtaKult néven indított állami százmilliókkal támogatott projektet a Fonó. A cél: feltűzni a vidéki magyar valóságot a térképre. Igen: pajtákban. Merthogy azokban lényegében akármi megszervezhető. A Válasz Online-t is meghívták arra a baranyai ötletelésre, ahol a projekt erősségeit és buktatóit is sorra vették. Utóbbiak közül a legfőbb az egyetértés hiánya a helyiek és a pajtakoncertekre látogató urbánus kultúrafogyasztók között. A tervezhetőség tehát kétesélyes, de ettől még igaz: ha kizárólag ilyen minőségű programokra mennének az állami támogatások, Magyarország boldogabb hely lenne. Bónusz: a Fonó jóvoltából cikkünk dupla dalpremier is.


Csűr, pajta: a csépeletlen szálas gabona elraktározására szolgáló gazdasági épület, amelyben helyet biztosítottak a különféle szálas takarmányoknak. Az egész magyar nyelvterületen megtalálható, ahol a klimatikus viszonyok a szabadtéri gabona- és szénatárolásnak nem kedveznek. A leggyakoribb esetben téglalap alaprajzzal építették, két fontos részre tagolódtak: fiókjában raktározták a szálas gabonát vagy takarmányt, ehhez csatlakozott a piaca, ahol szabad helyet hagytak közlekedésre, de legfőképpen munkára. Általában a lakóháztól elkülönítve a telek udvar és kert közötti határán álltak, kisebb telkek esetén magán a telekhatáron. Úgy építették, hogy azokba a rakott szénásszekerekkel be lehetett állni. (Magyar Néprajzi Lexikon)

Most, hogy kiderült, miből és mennyit kukázna a magyar kultúra egyik irányítója, meg az is, hogy mit utál, talán nem érdektelen, hogy közpénzmilliárdok fölött diszponáló Demeter Szilárd mit nem utál – Fluor Tomin kívül. „Tesztüzemében” sikerült egy olyan vállalkozást megnéznünk, amelyről biztosan tudható, hogy a PIM-főigazgató nem kukázta. A Bús Balázs vezette Nemzeti Kulturális Alappal karöltve ugyanis a Demeter-féle Petőfi Kulturális Ügynökség nemrégiben százmilliós nagyságrendű forrást ítélt meg a PajtaKult projektnek.

A Fonó Budai Zeneház által megálmodott program célja látszólag nem bonyolult: ismét élettel megtölteni az elnéptelenedő vidéket, annak mára funkciótanná vált épületei segítségével. „Mi sem egyszerűbb ennél! – kiáltunk fel máris. – Odahordunk kiváló zenészeket 100-200 éves mezőgazdasági épületekbe, a nép pedig – a kultúrakedvelő helyiekkel az élen – tódulni fog a pajtakoncertekre, pár év múlva pedig mindez annyira önjáró lesz, hogy már állami forrás se kell. Win-win!” A valóság ennél azért egy fokkal összetettebb, és ezt maguk az ötletgazdák is elismerték. Például azon a kerekasztal-beszélgetésen, amelyet az egyik legjobban sikerült pajtaprojekt, a baranyai falut mára ismertté tévő hosszúhetényi Almalombban rendeztek a hétvégén. Horváth László Fonó-ügyvezető kezdeményezésére építészek, gasztro-szakemberek, zenészek és a szintén baranyai Ördögkatlan Fesztivált létrehozó Bérczes László rendező gondolkodott hangosan a pajtázás esélyeiről és buktatóiról...


“HA VAN INCEL FÉRFIMOZGALOM, ÉN LESZEK FEMINISTA” | INTERJÚ ENYEDI ILDIKÓVAL | PARTIZÁNPOP

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.11.09.



Enyedi Ildikó első nagyjátékfilmje Az én XX. századom 1989-ben azonnal széleskörű elismerést és hírnevet szerzett a rendezőnek, melyet több rejtélyes, téveszthetetlen hangulatú alkotás követett, mígnem egy majd’ két évtizedes szünet következett nagyjátékfilm-rendezései sorában. A Testről és Lélekről című 2017-es filmje igazi hollywoodi visszatérés volt a karrierjében, ám az alkotói szünet okait ezidáig homály fedte. Enyedi a PartizánPOP életinterjújában osztotta meg először azokat a személyes traumákat, melyek szakmai pályáját terhelték. 

A beszélgetés során Enyedi feltárta az utóbbi években készített bensőséges, személyes drámákat előtérbe hozó alkotásainak őt foglalkoztató társadalmi kontextusát. Így derül fény a #metoo korszakban átalakuló nemi szerepek jelentőségére Füst Milán A feleségem története c. alkotásának adaptációjában és a kelet-európai női rendezői pozíció dilemmáira.

„NEM TUDOK OLYAT, AKINEK A FOGYATÉKOSSÁGGAL ÉLŐ GYEREKÉT NE ÉRTE VOLNA BÁNTALMAZÁS”

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2021.11.10.


- Kutatások szerint a fogyatékossággal élő emberek gyakrabban vannak kitéve bántalmazásnak, a gyerekek pedig különösen kiszolgáltatottak.

- Szülők meséltek a 444-nek arról, hogy hogyan bántalmazta fogyatékossággal élő gyermeküket a tanáruk, óvónőjük vagy épp egy társuk.


- A jelenség annyira általános, hogy kevés az olyan, aki nem tapasztalta volna az abúzus valamelyik formáját.

- A TASZ szerint azonban csak az esetek töredéke jut a felszínre, és nagyon sok mindennek kellene változnia ahhoz, hogy ezek ne történhessenek meg.

Október közepén az RTL Híradó számolt be arról, hogy egy 15 éves kerekesszékes fiút megvert az osztálytársa egy pécsi középiskolában. Sajnos a fogyatékossággal élő gyerekek és felnőttek bántalmazása egyáltalán nem ritka, sőt egy 2017-es, a Nemzeti Fogyatékosságügyi- és Szociálpolitikai Központ Közhasznú Nonprofit Kft. megbízásából készített kutatás szerint a fogyatékossággal élő emberek gyakrabban vannak kitéve bántalmazásnak. Egy nemzetközi felmérés is ezt támasztotta alá, hozzátéve, hogy a mentális fogyatékossággal élők még sebezhetőbbek, világszinten a bántalmazások 24 százaléka őket érinti.

Pedig az esetek nagy része még csak bele sem kerül a statisztikákba, ugyanis kevés esetben készül jelentés...

NAPI 82 MILLIÓ FORINT BEVÉTEL ÉS TÖBB MINT 2000 ELEJTETT PÉLDÁNY – CÉLKERESZTBEN A MAGYARORSZÁGI VADÁSZAT

G7.HU
Szerzők: BÖRÖCZKY DEZSŐ, BARANYI PÁL
2021.11.10.


(Böröczky Dezső üzletfejlesztési menedzser, Baranyi Pál junior üzletfejlesztési menedzser a Diófa Alapkezelőnél.)


Októberben zárult az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás Budapesten. Az esemény kapcsán a figyelem – és sokszor élénk viták – középpontjába került a vadászat és vadgazdálkodás, azonban az ágazat nemzetgazdasági jelentőségéről kevés szó esett. Célunk, hogy az elérhető statisztikai adatok alapján elemzői szemmel tekintsünk bele ebbe a különleges világba, és bemutassuk a hazai vadgazdálkodás főbb trendjeit és eredményességét.

Elhamarkodott dolog volna a vadászatot egyszerűen gátlástalan sportnak titulálni, mivel egy komplex, több szektort átfogó ökoszisztéma része, és számos pozitív externális hatása is van.

A korszerű és hatékony vadgazdálkodás nemcsak magát a vadászati lehetőséget biztosítja, hanem fenntartható szinten szabályozza a vadállományt, ezzel megakadályozza a jelentős mezőgazdasági és erdészeti vadkárokat, az inváziós állatfajok terjeszkedését, továbbá megfékezi az állatok között terjedő járványokat, az orvvadászatot és az illegális állatkereskedelmet. Ezen felül a vadászathoz kapcsolódóan igénybe vett szolgáltatások jelentős turisztikai bevételeket is eredményeznek.

A vadgazdálkodás kapcsán kevés szó esik annak nemzetgazdasági jelentőségéről, ugyanakkor a “Vad védelméről, a vadgazdálkodásról és a vadászatról” szóló LV/1996. (VI.16.) törvény által létrehozott Országos Vadgazdálkodási Adattár (OVA) vadászati szezononként vezet kimutatásokat az ágazat bevételeiről és költségeiről. A több mint 1400 vadgazdálkodási egység keretében tevékenykedő vadásztársaságoknak a vadásztatás mellett számos más bevételi forrása van, így például a vadhús vagy az élő vad értékesítése, a vadászati turizmushoz kapcsolódó szolgáltatások (például szálláshely-szolgáltatás) és kisebb mértékben az állami támogatások.

Az OVA adatai szerint a márciustól február végéig tartó 2020/21-es vadászati évben az ágazat bevételei meghaladták a 30,8 milliárd forintot, ami napi szintre leosztva 82 millió forintnak felel meg. Az éves bevétel nagyságát jól érzékelteti, hogy az érték közel háromszorosa a Sziget Fesztivál éves költségvetésének (10,8 milliárd forint 2019-ben), nagyságrendileg megegyezik a Diákhitel Központ által 2020-ban folyósított hitelek összegével (32,9 milliárd forint) és kevesebb, mint harmada a csomagküldő és internetes kiskereskedelem 2021. augusztus havi volumenének (95,3 milliárd forint)...

IGAZSÁGTALAN, DE JOGSZERŰ MEGKÜLÖNBÖZTETÉS BÜNTETI AZOKAT AZ ÉDESANYÁKAT, AKIK MUNKANÉLKÜLIKÉNT IGÉNYLIK A CSECSEMŐGONDOZÁSI DÍJAT

MÉRCE
Szerző: SZABÓ ATTILA
2021.11.10.


Az Alkotmánybíróság a napokban bírált el egy olyan jogvitát, amelyben a csecsemőgondozási díjra jogosult anyuka sokkal kisebb összeget kapott ellátásként, mint amely a számára igazságos lett volna. Úgy tűnt, hogy az ellátást egy rossz jogszabályi konstrukció korlátozta, de végül kiderült, hogy nem ez a valódi ok, hanem az, hogy a jogalkotó nem akar igazságos lenni, az Alaptörvény pedig nem akar igazságosságot biztosítani a szociális ellátásokkal kapcsolatban. A jogrendszerben benne maradó akna feltehetőleg sok nőt érinthet még Magyarországon.

Az ügy

Az alkotmánybírósági ügyben érintett munkavállaló, várandós nő a munkapiac kényszere miatt határozott idejű szerződéssel dolgozott. Amikor bejelentette a munkáltatójánál, hogy gyereket vár és szülni fogi, akkor a munkáltató kérte, hogy várják meg a határozott idejű munkaszerződés lejártát, ami 2018. június 30-án volt esedékes. A javaslat az volt, hogy a szerződést majd ne újítsák meg, hiszen onnantól már csak pár nap, és a munkavállaló jogosult lesz a csecsemőgondozási díjra (CSED).

Az anyának az egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvény alapján akkor is joga van a CSED-re és később a gyermekgondozási díjra (GYED), ha nem munkaviszony, hanem álláskeresési támogatás ideje alatt igényli. Azaz, semmi gond nem lehet, hiszen a CSED-et akkor is meg kell állapítani, ha azt éppen egy álláskeresési támogatást kapó nő igényli.

A törvény szerint a CSED kiszámításához az igénybevétel előtti jövedelmet kell megvizsgálni. Mégpedig nem is a közvetlenül megelőző időszakot, hanem a CSED-et 2018. július 27-től igénybe vevő érintett nő esetében a 2017. november 1-je és 2018. április 30-a közötti intervallumot. A CSED – az akkori szabályok szerint – az erre az időszakra eső jövedelem 70 százaléka volt.

Mindezek alapján joggal gondolta a munkáltató és a munkavállaló nő is, hogy az álláskeresési ellátás, amely a munkabérhez képest alacsonyabb összeget tett ki, nem számít, hiszen az már úgysem számít bele a CSED megállapításába. Az érintett anya munkaviszonya tehát megszűnt, és ezt követően amikor időben is jogosulttá vált rá, megigényelte a CSED-et.

Ezt követte a megdöbbenés. Ugyanis a törvény végrehajtási rendelete szerint az ellátását a minimálbér alapján fogják kiszámítani annak, aki CSED-et vagy GYED-et az álláskeresési támogatás ideje alatt igényel!

Azaz hiába volt az anyukának a teljes beszámítási időszakban az átlagbért majndem elérő jövedelme, hiába nem számít bele a jövedelembe az álláskeresési támogatás időszaka, hiába számolt azzal, hogy a befizetett biztosítási díjai alapján neki a szülési szabadság 24 hetében közel havi 200 ezer forintot kellene kapnia – a társadalombiztosítás csak 90 ezer forint körüli ellátásra találta őt jogosultnak. A gyermeket vállaló nő és a családja számított arra a pénzre, aminek végül csak kevesebb mint felét kapták meg.

Az ügyben alkalmazott szabály olyan hátrányban részesíti a munkájukat vesztett várandós nőket, ami diszkriminatív és alapjogsértő lehet. Ennek kimondására azonban Magyarországon csak az Alkotmánybíróság jogosult...

„MINDENT LEGYALULTAK, BE VAN BETONOZVA AZ EGÉSZ” – VIDEÓ A FERTŐ TAVI ÉPÍTKEZÉSRŐL

ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: HORN GABRIELLA
2021.11.09.



Bejutott a nemzetközi szervezetek által is kifogásolt Fertő tavi építkezés területére Kocsis-Cake Olivio, a Párbeszéd Magyarországért országgyűlési képviselője. A több mint egyórás bejáráson a Fertő tavi projektet irányító Sopron-Fertő Turisztikai Fejlesztő Nonprofit Zrt. (SFTFN) vezérigazgatója kísérte végig a képviselőt, aki a stábjával videóra rögzítette a látogatást. A felvételt a cég másnap megpróbálta letiltani. Korábbi cikkünkben beszámoltunk arról, hogy a Natura 2000-es védettségű területen folyó hatalmas építkezésre ellenzéki politikusokat nem engednek be, míg horgászok, borászok szervezeteinek és diákcsoportoknak is lehetőséget adtak belépni a közpénzmilliárdokból Mészáros Lőrinc cége által kivitelezett beruházás területére. A Párbeszéd politikusa kedden közzétette a Fertő tavi bejáráson készített videófelvételt.

A Fertő tavi projekttel kapcsolatos visszásságokról, s az egész, természetrombolással járó luxusprojekt miatti tiltakozásokról rendszeresen beszámolt az Átlátszó az elmúlt hónapokban. Megírtuk azt is, amikor a Párbeszéd két politikusának, Kocsis-Cake Olivio országgyűlési képviselőnek és Jakál Adrien, soproni önkormányzati képviselőnek az építkezést irányító állami cég nem engedte, hogy megtekintse a helyszínt...

HA MÁR AZ ÁLHÍREKKEL IS ALIG BÍRUNK, MI LESZ, HA BEROBBAN A DEEPFAKE?

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2021.11.10.


Mennyit számít az, hogy a tudósok hogyan kommunikálják eredményeiket, és milyen összefüggésben van ezzel az emberek tudományba vetett bizalma? Tényleg több az összeesküvés-elmélet, vagy csak az algoritmusok szeretik kiemelni őket? Mi veszi rá a tanult, jómódú embereket is arra, hogy higgyenek a háttérhatalomban? És mit lehet tenni, hogy a deepfake-tartalmak világába beleszülető generációk tagjai is meg tudják különböztetni a valódi felvételeket a hamisítottaktól?

Erről kérdeztük Veszelszki Ágnes nyelvészt és újmédia-kutatót, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi docensét, akinek Karantészótár című kötetét tavaly a Qubiten is bemutattuk, és aki újabban a vizuális manipuláció témakörével is foglalkozik. Az egyetemen működő CGI-Deepfake kutatócsoportjával Magyarországon elsőként készítettek felmérést arról, hogy az interneten található megtévesztő szándékú tartalmak hogyan hatnak a befogadókra – ennek eredményeiről is mesélt a kutató, aki november 10-én 14 óra 55 perctől tart előadást a deepfake technológiáról a Neumann Társaság Deep IT konferenciáján, amelyet online lehet követni...

STADION, KÓRHÁZ VAGY ISKOLA? A SPORT OLDALÁRÓL ADUNK PÁR FOGÓDZÓT A VÁLASZHOZ

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.11.09.


A hazai sport infrastruktúra jelentős fejlesztésen esett át az elmúlt évtizedben. Nemcsak a focistadionokat építették fel/át, hanem szinte minden jelentősebb sportingatlant. Míg a focistadionok jellemzően az azokat működtető sportklubok, esetleg az önkormányzatok tulajdonába kerültek, jó pár intézmény továbbra is állami kézben van.

A Nemzeti Sportközpontok (MNSK) a Fidesz kormányzása alatt jelentős intézménnyé nőtte ki magát, ma már 852 főt foglalkoztat, az utolsó lezárt üzleti évében, azaz 2019-ben 144 milliárd forint volt a kiadása. Ebben a legnagyobb szerepet a Puskás Aréna játszik, míg ugyanis régebben külön projektcégekre bízták az egyes állami stadionok építését, a Puskást az MNSK kapta meg.

A Duna Arénát építő Kiemelt Kormányzati Beruházások Központja Nonprofit Zrt. vagy a 2017-es budapesti úszó vb-t szervező Bp. 2017 Kft. ügyei, az azóta is szökésben lévő Balogh Sándor esetéhez képest mindenesetre az MNSK egy stabilan és megbízhatóan működő szervezet. Kezdetben az olimpiai sportközpontok tartoztak hozzá, például a tatai és mátraházi edzőtábor, a szegedi kajak-kenu pálya, a balatoni kikötők. Idővel újabb feladatokat is kapott, uniós forrásból 15 projektet vitt végig, 3,8 milliárd forintból főként uszodákat fejlesztett...

IVÁNYI GÁBOR BRÜSSZELBEN ÁTVETTE AZ “EURÓPAI POLGÁR” DÍJAT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.11.09.



Iványi Gábor metodista lelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség egyház és az Oltalom Karitatív Egyesület elnöke Brüsszelben átvette az Európai Parlamentben az Oltalom Karitatív Egyesületnek ítélt “Európai Polgár” díjat. Mivel a világjárvány miatt a tavalyi kitüntetések átadása elmaradt, Iványi Gábor a tavaly elnyert díjat az idei díjazott FreeSZFE képviselőivel együtt vehette át. A két díjazott kitüntetése egyértelmű kiállás Orbán rendszerével szemben, és megerősítése azoknak az emberi jogi és demokratikus értékeknek, amelyeket “Brüsszel” (az EU) képvisel.

Iványi Gábor tevékenységének európai szintű elismerése éles ellentétben áll azzal, hogy saját hazájában az egyháza és az egyház által fenntartott Oltalom Karitatív Egyesület is üldözött kategóriába tartozik. Megalázására jellemző, hogy amikor idén lehetővé tették, hogy az 1 százalékos felajánlásokat megkaphassa, amelyekkel egyből az ötödik legnagyobb egyházzá vált, a NAV szinte az egész pénzt elvette tartozás címén, miközben a magyar állam milliárdokkal tartozik Iványi Gábor egyházának és szervezetének, amelyet bírósági ítéletek ellenére sem fizet ki. Orbán meglopja őket.

Iványi Gábornak lehetősége nyílik Brüsszelben arra, hogy európai parlamenti vezetőkkel és képviselőkkel találkozzon. Miután az Európai Unió ilyen magas szinten ismerte el a munkáját és ítélte el azzal együtt Orbán jogsértéseit, Iványi Gábor egyháza és az Oltalom Karitatív Egyesület problémájára európai szintű választ kellene adni, ami az EU-nak meg sem kottyanna. Segíthetnének ebben az Európai Parlament magyar ellenzéki képviselői, akik ezzel a képviselői munkájukat végeznék és a választóik felhatalmazásának tennének eleget...

RUDOLF PÉTER: HA BESODRÓDUNK EGY POLITIKAI TÉRBE, AZ CSŐLÁTÁSHOZ VEZETHET ÉS TEHETSÉGVESZTÉSSEL JÁRHAT

NÉPSZAVA
Szerző: BALOGH GYULA
2021.11.10.


A Vígszínház igazgatója szerint az általa vezetett intézménynek széles nyomtávon kell haladnia és gondolkodnia.


Úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne irodából igazgatni, inkább kávéházakból. Ehhez képest most az irodájában beszélgetünk. Mi változott? 

Kávéházi ember vagyok, tagadhatatlanul szeretem az ottani „fehér zajt” és miliőt. Amíg az időjárás engedte, egy színházközeli bisztró teraszára szerveztem a megbeszéléseimet. Aztán – a mindig változó járványhelyzet miatt is – a legjobb megoldásnak az tűnt, ha az irodám kezd hasonlítani egy polgári kávéházhoz. A mögöttem lévő fotókat is ennek nevében választottuk. A Vígszínház 125 évét villantják fel, személyes emlékekkel kiegészítve. 

Ha már a kávéházat szóba hoztuk, a Vígszínházban az elmúlt években sok minden történt, sok felkavaró dolog is, mennyire sikerült kibeszélni ezeket, akár kávéházi oldottabb közegben? 

Az elmúlt másfél év, a járványra és az abból következőkre gondolok, sok mindent felülírt. A kávéházi beszélgetések nem pszichoanalízisről, hanem elsősorban az évadépítésről szóltak, többek közt írókkal, fordítókkal, rendezőkkel. Most érzem újra, hogy egy színházban ülök, ahol minden a műsorért és az estékért történik. Abszurd mennyiségű bemutatót tartanak az egész országban, mi is így vagyunk ezzel. Ez nagy logisztikai játszma. Annyi mindent kell pótolnunk, hogy olyan, mintha már az évad végén járnánk, a másik oldalon viszont öröm, hogy játszhatunk. Összességében fiziológiailag nullszaldóra ki lehet jönni...

A LAKÁST ÉS A REZSIT ÉRINTŐ JELENTŐS VÁLTOZÁSOKRÓL DÖNTÖTTEK - ÚJRASZABÁLYOZZÁK A LAKÓHELY FOGALMÁT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.11.10.


A következő évtől sokkal egyszerűbbé válik a közművek átírása, az adatváltozásokkal kapcsolatos ügyintézés. Nagyot változik a lakcímbejelentés szabályozása is. A köztársasági elnök által visszadobott lakástörvényről is döntöttek a képviselők.


Adatváltozás-kezelési szolgáltatás (AVSZ) bevezetéséről döntöttek a parlamentben. Az elsőre meglehetősen furcsa című jogszabály nagyon is gyakorlati változásokat hoz majd. Például névváltozás esetén ma még meglehetősen macerás eljárással lehet csak minden rezsiszámlát átíratni, de ez a jövőben megváltozik. A magánszemélyek a kormányablakban, de elektronikusan is kezdeményezhetik, hogy az állami nyilvántartásokban tárolt név-, cím-, valamint kapcsolattartási adataik változása esetén értesítést kapjanak azok a közművek, telekommunikációs cégek, amelyekkel szerződéses jogviszonyban állnak.

Arra is lehetőség lesz, hogy az ügyfél értesíthesse az általa megjelölt szolgáltatókat, hogy halála esetén ki az a személy, akivel fel kell venniük a kapcsolatot. A jogszabály az AVSZ-t a 2022. január 1-jétől vezeti be, a szolgáltatók 2021. december 1-jétől csatlakozhatnak a rendszerhez.

Az örömbe (hiszen az ügyintézés így valóban sokkal zökkenőmentesebb lehet) talán némi ürömöt csepegtet, hogy az adatkezelési-szolgáltató a kormány által rendeletben kijelölt szerv lesz. A lehetőséggel pedig csak azok élhetnek majd, akik igénybe veszik az állami elektronikus azonosítást (ilyen az Ügyfélkapu), ehhez kapcsolódva a „biztonságos kézbesítési” tárhelyet. Ez pedig még nem is minden. Külön regisztrálni kell ugyanis az adatváltozás-kezelési szolgáltatónál. A kormány ráadásul fenntartja a jogot, hogy még egyéb feltételeket is megszabjon...

A MÁRKI-ZAY-PROJEKT

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: PETŐCZ GYÖRGY
2021.11.05.


...Márki-Zay olyan nyelvezetet használ, ami eltér az ellenzéki oldalon is sokakétól. Eltér egyrészt a – nevezzük így – progresszív liberálisok stílusától. Velük ellentétben a NER elleni küzdelmet nemcsak szabályozott versenynek fogja fel, hanem – az ellenfél természetével számolva – elsősorban harcnak. E tétel segédtétele szerint pedig nem elég az igazságok birtokában lenni, hanem erőre és az erő megmutatására is szükség van. Harc és erő: két új elem az ellenzéki érzésvilágban. Ezek adnak értelmet a mozgalomépítésnek, a köröknek (Kossuth körök) és általában az egyéni horizonton túlmutató „nemzeti érdek” felszabadult használatának. A harc elfogadása az eszközökre is kiterjed. Márki-Zay példáját használva a kormánypárt által eluralt médiahelyzet megkívánja, hogy a küzdelmet vállalók erős és támadó állításokkal kiabálják túl elszigetelésük falait. Ez indokolta, mondja, az Orbán Gáspárral és a meleg kormánytagokkal kapcsolatos megjegyzéseket, amelyek miatt lehet fintorogni, de hatékonyak, mert a kormányzat melegellenes kampányát megzavaró hasznos fegyvernek bizonyultak. Ugyanide tartozik, és sokakat zavar, hogy Márki-Zay felmondani látszik a politically correct gátlásrendszerét és nyelvi megkötéseit. Ha egy homofób apa – adott esetben miniszterelnök – gyerekének lemelegezése több százezer más ember, köztük nagyon sok fiatal kirekesztésén és megaláztatásain enyhíthet, akkor – magyarázza – ezt a látszólagos inkorrektséget el kell követni. Mint ahogy a választási csalások leleplezőinek felajánlott pénzdíj sem feltétlenül szép, de esetleg hasznos, ha győzni akarunk a valóban inkorrekt ellenséggel szemben. S ahol lehet és indokolt, támadni kell. Nem mondja, hogy menekültek és bevándorlók kérdésében a jogvédő szervezetek haszontalan munkát végeznek, hanem csak azt, hogy a kormányzati viselkedés megváltoztatása szempontjából mind ez idáig hatástalannak bizonyultak. Szerinte ki kellett mondani, és ő mondta ki, hogy a kormány tízezreket telepít be: „migránsbetelepítő párt egyetlen van Magyarországon, és az a Fidesz”. Vagy, kifejezetten károsnak tartja a cigányággal kapcsolatos adatok felvételének és közlésének hiányát, mert ezek szükségesek lennének a problémák felméréséhez és a pozitív diszkriminációhoz. A „cigány” vagy „roma” kifejezések körüli vitát is értelmetlennek tartja. Ezzel szemben igazi felzárkóztató programokat hirdetne, és politikai képviseletet követel a cigányságnak a parlamentben.

Közjogi állapotunkat Márki-Zay „illegitim”-nek nevezi, és ez az, ami a liberálisoknak leginkább zavarba ejtő. Politikai partnerei és a Közös Alap is kimondja, hogy a NER „felszámolta a jogállamiságot”: az Alaptörvény helyett új alkotmányra van szükség. Márki-Zay azonban ezen túlmegy, ami az imént idézett fogalmakban is tükröződik. A jogállamiság helyreállítása, vagyis a Közös Alap és általában a liberálisok fogalmazása törvényekre és intézményekre utal, míg a Márki-Zay által használt „illegitim”-nek erős érzelmi akusztikája is van. Másképpen fogalmazva: míg a „jogállamiság” papírzörgésű, addig a „legitim” vagy „illegitim” több élő, személyes és időhöz kötötten konkrét asszociációt kelt vagy vonz. Persze a liberálisok is jól tudják, hogy minden a törvényeket alkalmazó és az intézményeket alakító embereken múlik. Tudják, hogy stabil jogi előfeltevésekből és jogszerű lépéseken keresztül is el lehet és el lehetett jutni a jogintézmények hatáskörének felhígításáig, a liberális jogrend puszta látszatáig és az autokratikus hatalomgyakorlásig. Tudják, hogy nagyon sok múlik a személyek és generációk erkölcsiségén, akaratán, belátásán és kultúráján. Tudják tehát, hogy a személyiség, esetünkben a politikusi felelősség és figura, perdöntő és megkerülhetetlen. Mégis, bizalmukat egyoldalúan a betűkhöz és a személytelen procedúrákhoz kötik, és nemcsak óvatosak, hanem kifejezetten gyanakvással figyelik a személyiséget, a vezetőt, az újonnan megjelenőt, a karizmát. Nem szeretik Márki-Zay látszólagos magabiztosságát, saját múltjára, tetteire, családjára és hitére való hivatkozását. Nem szeretik, hogy a személyesség ilyen direkt módon belép a politikába. Nem véletlenül tanácstalanok tehát a váratlanul felbukkant MZP-projekttel szemben...


A FŐVÁROS ÉS ÚJBUDA ÁRUL EGY HATALMAS INGATLANT A BIKÁS PARKNÁL, A LAKOSOK 9 EMELETES IRODASZÖRNYTŐL TARTANAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.11.10.


A főváros minél drágábban szeretné eladni a Bikás parknál lévő Tétényi úti Üzletközpontot. A kiírt pályázat szerint a jelenlegi kétszintes épület helyett akár kilencszintes lakópark/irodaház is épülhet, ami ellen a kerületben lakók egyértelműen tiltakoznak. A lakosok csak a sajtó segítségével jutnak némi információhoz, nyílt levelükre a főváros nem reagált. A főváros már csak a pályázati anyagok beérkezése után, a végső döntés meghozatala előtt fog egyeztetni a lakossággal, de azt nem tudni, hogy pontosan mibe lesz akkor még beleszólásuk. A főváros Átlátszónak küldött válaszlevele szerint kötelességük a legmagasabb bevétel elérése, de a városképi szempontok miatt koncepcióterveket is kérnek a pályázóktól. Egy év lenne módosítani az építési szabályzatot, hogy meggátolják egy épületszörny kivitelezését, a sebtében történő eladás során erre azonban nem maradt idő. A teljes értékesítendő területből közel 20 százalék Újbuda tulajdona, és az önkormányzat szerint, ha kiszállnának a pályázatból, akkor a fővárosnak valószínűleg csak az ár számítana...

A KORMÁNY ÉS A NYUGDÍJAK: „VÁLASZTÁSOK ELŐTTI PARASZTVAKÍTÁS”

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.11.10.


„Én már nagyon unom a témát, a csapból is ez folyik. Elsőbbségi levelet is kaptam, az Államkincstár dolgozói nagyon ráértek .... pénz, postaköltség nem számít, a rengeteg papír, amit elhasználtak, szegény postások cipelik.. Állítsák vissza a nyugdíjemelések régi rendszerét és ne a jóságos kegyelmes asszonyt játssza” – az üzenet címzettje Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár, aki a Facebookra feltett újabb – számlálatlanul sokadik – propagandavideójában (enyhe képzavarral élve) veri a kormány mellét amiatt, hogy ebben a hónapban több pénzt kapnak a nyugdíjasok a szokásos havi járandóságuknál. Ami igaz, az igaz: első ránézésre mondhatnánk, hogy igencsak bőkezű a kormány a nyugdíjasokkal... pedig messze nem az. És ezt sokan látják, a véleményüket pedig nem rejtik véka alá.

„Köszönöm szépen!” – írta az egyik hálás Fidesz-fan, igaz, jobban tette volna, ha nem hálálkodott volna, hiszen özönöltek a lehurrogó válaszok. „Azt ne köszönd, ami már régen járna, csak visszatartják”; „Nincs mit, már levonták a béremből”; „...ez már régóta járt volna, egész évben hiteleztek a nyugdíjasok és utólag kapnak meg mindent, ami jár”; „És mennyit loptak el a nyugdíjasoktól a szinte 0 emelésekkel ???!!”; „Az idei nyugdíjemelés mértéke 3+0,6+1,2 százalék. Összességében 4,8 százalék, ami messze elmarad az éves infláció mértékétől. A kormány által kiosztott egyéb pénz egyszeri, nem épül be a nyugdíjba. A választások előtti parasztvakítás. Elvárják, hogy mosolyogva tapsoljunk amikor megint csökken a nyugdíjunk vásárlóértéke?!”. Ezek a kommentek olvashatók Novák Katalin családügyi miniszter – a korábbiakhoz képest ezúttal szürkécskén tényszerűre sikeredett – Facebook posztja alatt, amihez, jegyezzük meg, jóval kevesebb hálálkodó megjegyzés érkezett, mint bíráló. (De ne legyünk telhetetlenek: ebben legalább nincsenek csúsztatások, sőt, hazugságok, ahogy például egy korábbi, szintén a nyugdíjasoknak szóló videójában vastagon voltak.)...

MOST AKKOR MÁRKI-ZAY PÉTER AZ EGYETLEN KOMOLYAN VEHETŐ ELLENZÉKI VAGY INKÁBB EGY REZSIEMELŐ, MIGRÁNSBETELEPÍTŐ AMERIKAI ÜGYNÖK?

TELEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2021.11.10.


Hangszerelésben még mindig verhetetlen a Fidesz: miután megnyerte az ellenzéki előválasztást, az egyetlen komolyan vehető ellenzéki jelöltből Márki-Zay Péter pillanatok alatt bűnös Brüsszel-barát lett, aki adót és rezsit akar emelni, csökkentené a béreket, az illegális bevándorlást is támogatná, főként talán azért, mert nemcsak Gyurcsány Ferenc, hanem Soros György bábja, na és persze amerikai kém is.


„Nem látom, mivel tudnának támadni, de az biztos, hogy igyekeznek”

– jelentette ki többször is Márki-Zay Péter, miután megnyerte az ellenzéki előválasztást. Az igyekezet olyannyira látványos, hogy a Fidesz és a kormányhoz köthető média, illetve a vélhetően közpénzből finanszírozott kormányzati „véleményvezérek” napi szinten fogalmaznak meg újabb és újabb kritikákat, „félelmeket” és különböző vádakat a hódmezővásárhelyi polgármesterrel kapcsolatban, aki az összefogó ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltjeként 2010 óta talán az első reális eséllyel rendelkező kihívója lehet Orbán Viktornak.

Talán ezért sem meglepő, hogy azonnal ráálltak Márki-Zayra, és a magát jobboldali, keresztény, konzervatív, hétgyerekes családapaként feddhetetlen politikusnak jellemző miniszterelnök-jelölttel kapcsolatban alig egy hónap alatt vádként fogalmaztak meg mindent, amit akár csak néhány nappal korábban még dicséretnek szántak volna...

IGENIS KELL BELE A POLITIKA! – MCC-S KUTATÓ AZ IRODALOMOKTATÁSRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: TÓTH MIKLÓS BÁLINT
2021.11.08.


A szépirodalmi hagyományban rejlő politikum a polgárrá nevelés pedagógiai eszköztárának alig-alig kihasznált eleme, amelynek tudatos alkalmazásával komoly lehetőség nyílna az irodalomtanítás mint a műveltségképzést megalapozó tantárgy hagyományos presztízsének helyreállítására – véli Tóth Miklós Bálint. A Mathias Corvinus Collegium kutatója a Válasz Online hasábjain és hullámhosszán kibontakozott, irodalomtanítást érintő vitához szól hozzá.


Ahogy Keisz Ágoston múlt heti írása, úgy a Nényei Pállal másfél hónapja készült podcastadás is behatóan tárgyalja az irodalomoktatás alapjait érintő kérdéseket. Utóbbiban az író-pedagógus a politika és a Nemzeti alaptanterv kapcsolatáról szólva amellett érvelt, hogy „ha nem szakmai alapon áll [hogy mit és miért tanítunk], hanem ideológiai alapon, onnantól kezdve megette a fene az egészet.” Történelmünk valóban számtalan példával szolgált arra, hogy sok más területhez hasonlóan az irodalomtanítás esetében is komoly veszélyekkel jár, ha a tanterv összeállításánál az esztétikai-pedagógiai szempontokat mellőzve egyedül – az egyébként teljességgel aligha kizárható – világnézeti megfontolások érvényesülnek. A tantárgy közgondolkodásra gyakorolt hatására tekintettel azonban szükséges feltennünk a kérdést, hogy annak keretei közt milyen szerepet szánjunk a tág értelemben vett politikának. Írásomban azt állítom, hogy nem egyszerűen lehetetlen kívül tartani a politikai témákat az irodalomórákon, hanem a politikamentesség sokak által követendőnek gondolt elvét érvényre juttatva valójában a felelős polgárrá nevelés egyik legfontosabb eszközéről mondunk le...

DOLGOZÓK NÉLKÜL 185 MILLIÓS PROFITOT HOZOTT AZ EGYIK LEGNAGYOBB LÉLEGEZTETŐGÉP-BIZNISZ

MFOR.HU
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2021.11.10.


Jócskán a május végi határidő után adta le éves beszámolóját az egyik legnagyobb lélegeztetőgépes megbízást behúzó cég, az Európa Ázsia Kft. A biznisz egy év alatt 61-szer több árbevételt és tizenegyszeres profitnövekedést eredményezett. A legszebb az egészben, hogy mindezt alkalmazottak nélkül bonyolították le.


A magyar kormány a koronavírus-járvány magyarországi megjelenését követően, látva a nemzetközi folyamatokat, egészen hamar felismerte a helyzet súlyosságát, és eldöntötte a hazai egészségügyi készletek feltöltését. A megfelelő mennyiségű védőeszközök (maszkok, fertőtlenítők, kesztyűk) biztosítása mellett azt is felismerte a kormány, hogy nagyon nagy kereslet lesz a lélegeztetőgépekre, ezért kiküldte a portyázókat a világba, hogy szerezzék be azokat.

A portyázók annyira jól teljesítették a feladatot, hogy mintegy 16 ezer készüléket sikerült különböző cégeken keresztül beszerezni. Ebből a járvány legsúlyosabb időszakában is 1600 gép volt használatban, nem is véletlen tehát, hogy többen kritikával illetik a kormány gépbeszerzését. Még ma is rengeteg gép porosodik a raktárakban, miközben kisebb mennyiségeket belőlük rendre elajándékoz a kormány más országoknak...

HALASZTJÁK AZ OPERÁCIÓKAT

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2021.11.10.


"Empatikusan, kellő rutinnal rendelkező kollégák rendezzék a lemondásokat" – kérik kórházigazgatókat a lapunk birtokába került levélben.


Aki már benn van a kórházban azt megműtik, de akit még nem vettek fel, és halasztható a beavatkozása, annak lemondják az operációját – ez olvasható ki abból a lapunk birtokába került levélből, amit az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) főigazgató-helyettese, Takács Péter küldött a centrumkórházak vezetőinek. Levelében azt kéri: "Empatikusan, kellő rutinnal rendelkező kollégák, megfelelő hangvétellel rendezzék a lemondásokat!"

A levelet vasárnap küldték ki, ami azért is érdekes, mert az operatív törzs a nyilvánosság előtt tegnap is csak lehetőségként beszélt minderről, amikor azt közölte: „A betegek védelméért és az egészségügyre háruló teher csökkentéséért egyes kórházakban ismét szükségessé válhat a halasztható műtétek elnapolása.”

Azt már több beteg is a saját bőrén érezhette, hogy a korábbinál jobban akadozik az ellátás. Az Országos Reumatológiai és Fizikoterápiás Intézet ambulanciáján például már napok óta csak a sürgős reumatológiai és immunológiai eseteket, illetve a biológiai terápiás infúzióra érkezőket fogadják. Minden egyéb időpontra történő előjegyzést felfüggesztettek. Ennek hátterében az állhat, hogy a kórházak levelet kaptak arról, hogy növelniük kell a koronavírusos betegek ellátására rendelt kapacitásukat és ezzel az egyéb, nem covidos betegellátás korlátozása is együtt jár...

MZP: Ő MAGA MINDAZ, AMINEK ORBÁN TETTETI MAGÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2021.11.10.


"A választás nem lesz teljesen szabad, és bizonyosan nem lesz tisztességes. Orbán ellenőrzi az ország médiájának oroszlánrészét, és a 2018-as választási kampányban gátlástalanul felhasználta az állami forrásokat a Fidesz győzelme érdekében." – Kárpáti János nemzetközi lapszemléje

Európának meg kell ragadnia ezt a lehetőséget, hogy segítsen helyreállítani a demokráciát Magyarországon - írja Timothy Garton Ash brit liberális történész, a kelet-európai térség neves szakértője a The Guardian című londoni lap véleményrovatában. Szerinte a konzervatív katolikus korrupcióellenes közös jelölt, Márki-Zay Péter mögött egyesülő ellenzék valódi kihívást jelenthet Orbán Viktorral szemben.

A szerző leírja október 23-ai budapesti tapasztalatait. Ott volt az Andrássy út tövében rendezett nagygyűlésen, amikor Orbán Viktor elítélte azt az Európai Uniót, amelyben az ő immár nem demokratikus állama továbbra is teljes jogú tag. Orbán arról beszélt, hogy Európa-szerte a Brezsnyev-doktrínát visszhangozzák. „Mondta ezt az az ember, akinek a rezsimje nagyban függ az EU-pénzektől. Szavaival beleharap abba a kézbe, amely táplálékot ad neki” - fogalmaz Timothy Garton Ash.

Az Andrássy út másik végén, miután áthatolt az Orbán híveit szállító buszok dupla során, elérkezett a jóval kisebb létszámú ellenzéki tüntetéshez, és meghallgatta Márki-Zay beszédét, amelyben az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje azt ígérte, hogy helyreállítja a demokráciát és az Európai Unió jogi normáit. Utána alkalma volt külön beszélni Márki-Zay-jal, aki elmondta neki, hogy ő maga mindaz, aminek Orbán tetteti magát. A vidéki város konzervatív polgármestere, az elkötelezett keresztény, hétgyermekes családapa alaposan összezavarta az Orbán-rezsimet, amelynek választási forgatókönyve a démonizált, kozmopolita baloldal ellen íródott.

„Hirtelen tisztes esélye lett az ellenzék jövő tavaszi győzelmének” - írja a történész. Ezt a csatát azonban - teszi hozzá - hegymenetben kell megvívnia a hat eltérő pártnak, amelyek egy párton kívüli jelölt melletti közös kampányt kezdtek. A választás nem lesz teljesen szabad, és bizonyosan nem lesz tisztességes. Orbán ellenőrzi az ország médiájának oroszlánrészét, és a 2018-as választási kampányban gátlástalanul felhasználta az állami forrásokat a Fidesz győzelme érdekében.

A The Guardian kommentátora úgy fogalmaz: „Magyarország állítólag az egyetlen olyan EU-tag, amely nem kapott meghívást a Joe Biden elnök szervezésében idén tartandó demokrácia-csúcstalálkozóra, ami teljesen rendben van, mert Magyarország most nem demokrácia. Hibrid rezsim, valahol a demokrácia és a diktatúra között”.

Garton Ash szerint az EU-nak és demokratikus tagállamainak most lehetősége és kötelessége is, hogy segítsék a magyarországi demokrácia helyreállítását. Ennek jegyében - miként azt Budapest, Varsó és más városok demokratikusan megválasztott polgármesterei kérték - az uniós támogatások nagyobb részét kellene közvetlenül a városoknak, a helyi önkormányzatoknak és nem kormányzati szervezeteknek utalni, az Orbán-kormány ugyanis megnyirbálta Budapest finanszírozását. Szintén a demokrácia helyreállításának a támogatása jegyében, az Európai Parlament követelésének megfelelően, az Európai Bizottságnak már most alkalmaznia kellene azt az új mechanizmust, amely az uniós támogatást a jogállamiság tiszteletben tartásától teszi függővé.

A szerző kitér arra is, hogy a brüsszeli Bizottság jelenleg visszatartja azt a pénzt, amit Magyarország és Lengyelország kaphatna a koronavírus-járvány gazdasági következményeinek leküzdését célzó alapból. Az összeg felhasználásáról szóló magyar nemzeti terv elfogadását szerinte sokkal szigorúbb átláthatósági és korrupciómentességi feltételekhez kellene kötni. Felhívja a figyelmet arra, hogy az uniós pénzek magyarországi felhasználásával való visszaélésekről bőséges bizonyíték gyűlt össze az EU csalás elleni hivatalában is.

„Ezt mindenki tudja, de az európai politikusok vonakodnak hangosan kimondani” - jegyzi meg, és ezt annak tulajdonítja, hogy a tagállami vezetők rá vannak utalva az EU-n belüli különböző alkukötésekre, és ennek megfelelően nem szívesen bírálják egymást nyilvánosan. „A korrupt, a jogot mellőző, illiberális, nem demokratikus tagállamok nem pusztán önmagukban rosszak, hanem azt is veszélyeztetik, hogy az EU demokratikus, jogra alapozott rendszerként tudjon működni” - állapítja meg Timothy Garton Ash.

Az előttünk álló magyarországi kampányidőszakot tekintve a szerző hangsúlyozza: az uniós tisztségviselők természetesen maradjanak szigorúan semlegesek, de a választott európai politikusoknak nem kell visszafogniuk magukat. Utal arra, hogy maga Márki-Zay is azt mondja: közvetlen, egyértelmű beszéddel kell behatolni abba a „buborékba”, amit Orbán propagandagépezete hozott létre - a szokásos brüsszeli beszédmód ugyanis nem jön át.

A brit történész külön bekezdést szán annak, hogy különös felelősség terheli Németországot, amely maga demokrácia ugyan, de az elmúlt évtizedben lehetővé tette a demokrácia magyarországi erodálását. A berlini kormányváltás szerinte tökéletes pillanat arra, hogy változtassanak az üzeneten és a tónuson. A szabad demokraták és a szociáldemokraták mellett különösen a Zöldekhez fűz sok reményt, akik következetesen hangsúlyozzák programjukban a demokráciát és az emberi jogokat. Elvégre a német adófizetők pénzéről is szó van - jegyzi meg.

„Orbán a nemzetközi illiberális jobboldal ikonja is. (…) Azon a napon, amikor elutaztam Budapestről, oda érkezett a francia Marine Le Pen” - zárja cikkét Garton Ash, aki ezzel azt kívánja példázni, hogy ha az európai vezetők végre kinyitják a szájukat, akkor nem csak a demokrácia magyarországi helyreállításának reális, bár szűk esélyét növelik, hanem az egész európai demokrácia ügyét is szolgálják.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

A BUNKÓ FIDESZES MÁR EGY KÜLÖN KATEGÓRIA – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: huppa.hu
2021.11.10.


“Te olyan hülye picsa vagy, mint eddig is voltál!”


A szarvasi polginak megint kiesett a szájából a kapanyél. A politikus egyébként 1976-tól 1990-ig a szarvasi tanács tagjaként dolgozott, korábban pedig a KISZ városi szervezetét vezette. És pl. így parkol ő…

Kocsis-Cake Oliviot beengedték Mészáros Fertő-tavi építkezésére

A hangnem, ahogy egy közpénzből működő állami cég vezetője az őt ellenőrizni hivatott országgyűlési képviselővel beszél, mindenképp megsüvegelendő.

Fürjes Balázs reagált Demeter Szilárd szavaira

“…hatalomból a hivatalosság végképp ne ítélkezzék, ne akarjon nevelni senkit! Nem ez a feladatunk.”

Demeter elvtárs, egyszer majd kérni fogunk magától valamit

Mondjon valamit, amire rárepülnek a libernyákok, csámcsognak rajta, szörnyülködnek, ajvékolnak – legalább addig sem azzal foglalkoznak, hogy mi szétloptuk az országot. Hogy bennünket csak a saját jólétünk érdekel, meg persze a családunk és a barátaink gazdagodása.

Kiemelt beruházás lett Garancsiéknak a Dürer Kert helyén zajló építkezése

Akár 35 méteres épületeket is felhúzhatnak a Városligettel szemben zárt sorú beépítéssel, és alápincézhetik a terület 70 százalékát is.

Orosz milliárdok és Rahimkulov-szál a Rozsdaövezetben

A területre idén februárban 7 millió euró – mintegy 2,5 milliárd forint jelzálogot jegyeztetett be – a Vlagyimir Putyin elnökhöz közel állónak tartott orosz üzletember, Megdet Rahimkulov fia, Ruszlan Rahimkulov egyik érdekeltsége.

Engedély nélkül építkezett örökségvédelmi területen a váci fociklub


A Vác Városi Labdarúgó Sportegyesületet az ex helyi Fidesz-elnök Pető Tibor vezeti.

Kövér László hallgat

A lap hiába küldött kérdéseket, semmilyen formában nem reagált megkeresésükre Kövér László a kabinetfőnöke, Veress László családja által használt villa ügyében.

Aki már benn van a kórházban azt megműtik, de akit még nem vettek fel, annak lemondják az operációját

Az OKFŐ főigazgató-helyettesének levelében az áll: az intézmények ágyainak húsz százalékát kell felszabadítani úgy, hogy abból minden tizedik lélegeztetésre, illetve intenzív ellátásra is alkalmas legyen.

Nincs felelős járvány elleni védekezés Magyarországon

Tarthatatlanná vált a betegellátás minősége a kritikus ápolóhiány miatt, sőt vannak területek, ahol nincs is ellátás – erről Szijjártó László, a Magyar Orvosi Kamara győri elnöke beszélt az RTL-Klub Híradónak.

Dolgozók nélkül 185 milliós profitot hozott az egyik legnagyobb lélegeztetőgép-biznisz

A biznisz egy év alatt 61-szer több árbevételt és tizenegyszeres profitnövekedést eredményezett. A legszebb az egészben, hogy mindezt alkalmazottak nélkül bonyolították le.
A Transindex bajba jutása rámutat, hogyan lehetetlenül el egyre inkább az erdélyi szabad magyar sajtó

A lap bajba kerülése mögött – a szabad sajtó világszinten tapasztalható romló problémáin túl – felsejlenek olyan okok, amelyek elválaszthatatlanok a magyar kormány és szövetségeseinek egyre növekvő térnyerésétől az erdélyi médiában.

Egyelőre képtelenség megfejteni, hogy Alekszandr Lukasenko tudja-e, hogy mit csinál, vagy teljesen elvesztette a fonalat

A német Welt am Sonntag a minszki repülőtér menetrendi terveire hivatkozva arról írt, hogy a márciusig tartó téli időszakban hetente mintegy negyven járat érkezhet a fehérorosz fővárosba Isztambulból, Damaszkuszból és Dubajból, ami több mint kétszeres növekmény a 2019/20 telén regisztrált 17-hez képest. Ez azt jelenti, hogy naponta 800-1000 ember fut be repülővel a Közel-Keletről Minszkbe.