2020. június 29., hétfő

AZ ÚJ NAT TANKÖNYVEK ATTÓL LETTEK MODERNEK, HOGY SOKSZOR LEÍRJÁK BENNÜK AZT, HOGY INTERNET

444.HU
Szerző: FŐDI KITTI
2020.06.29.



- Elkészült az új alaptanterv szerinti tankönyveknek egy része, amik célul tűzték ki a gyerekközpontúságot, a nemzeti elkötelezettséget és a 21. század modernitását.

- 21. századi modernitás címszó alatt annyi sikerült, hogy többször írják le a könyvekben az internet szót, a család és a nemzettudat viszont tényleg nagy szerepet kap az irodalomkönyvekben.

- Az első osztályos ábécés könyvekből kiszedték Varró Dánielt, Tóth Krisztinát és Gryllus Vilmost is.

Az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) megjelenése után beharangozták azt is, hogy az alaptanterv szellemében megújulnak az állami tankönyvek is. Egyelőre viszont még egyáltalán nem dolgoztak át minden könyvet: az első, az ötödik, a hetedik és a kilencedik osztályosok tankönyvei jelentek meg június 17-re az Oktatási Hivatal honlapján. Az állami tankönyvekkel szemben már évek óta az a kritika, hogy a kötelező használatukkal lekorlátozták a tanárok szabadságát, akiknek mindössze két típusból választhatnak, és mindkettőt az Oktatási Hivatal készíti gyakran ugyanazokkal a szerzőkkel.

Maruzsa Zoltán, köznevelésért felelős államtitkár úgy összegezte a módosításokat, hogy a jól használhatóság mellett a nemzeti elkötelezettség, a gyermekközpontúság és a 21. századi modernitás egyaránt jellemző a tankönyvekre.

Megnéztük, hogy ebből mi valósult meg:
- nemzeti elkötelezettség

Ami nem valósult meg:

- gyermekközpontúság
- 21. századi modernitás...

SZIKORA RÓBERT: KUTYA VAGYOK, UGATOK

24.HU
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2020.06.29.


A zenész nemrég videóüzenetben tegezve köszöntötte Orbán Viktort a születésnapján, és gratulált neki ahhoz is, hogy tíz éve miniszterelnök. Tisztában van vele, hogy ezzel megosztja a közönségét, de ahogy mondja: őt ilyesmivel nem lehet befenyegetni. Az R-GO frontemberével a kormányfő mellett Trianonról, Merkelről, Gyurcsányról, Rákay Philipről és Gréczy Zsoltról is beszélgettünk...

ITT OLVASHATÓ

FINKELSTEIN-KÖLYKÖK ZABÁLJÁK FEL AZ ELLENZÉKET

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.06.29.


Elégedetten csettintene Arthur Finkelstein, ha látná, mi folyik ma Magyarországon. A kampány-tanácsadó erős alapokat helyezett le társával, George Birnbaummal együtt, és voltaképpen jól is választottak: Orbán Viktor, valamint Habony Árpád megfelelő alanyok voltak ahhoz, hogy tanításaik termékeny talajra hulljanak. Ezt különben nem mi találtuk ki, nem egyszerű publicisztikai fogásról van szó. Maga Birnbaum ismerte el, még egy másfél évvel ezelőtti, svájci lapnak adott nyilatkozatában.

Orbán – mint kiderült – különösen fogékonynak mutatkozott az örökös háborúzásra, a politikai ellenfél diabolizálásra. És bár Finkelstein – akiről tudjuk, hogy különösen gátlástalan, elvek nélküli emberként dolgozott –, már elhunyt, örökségként itt hagyta tanait, valamint a sok-sok „Finkelstein kölyköt”. Számos követője akad, de mint kiderült, mind közül a legjobb Habony Árpád. Ezt onnan gondolhatjuk, hogy noha Orbán egyszer már eltávolította a maga közeléből az egykori koronaőrt, immár újra ott van a csapat tagjaként – egyesek szerint irányítójaként. Mert – mint mondják – ebben a rejtélyes figurában jól összpontosulnak az amerikai tanácsadó tanult fogásai a zsigeri gyűlölet hatékony elemeivel, valamint – feltehetően –, ő az, aki leginkább tudja, mit akar, mit kíván Orbán Viktor. Talán nem állunk távol az igazságtól, ha azt állítjuk: a permanens gyűlölködés, a folyamatos kampányolás már az ő ideája. Nyilván tisztában van vele, hogy főnöke ebben a legerősebb, itt a leghatékonyabb, és ezen a területen tűnik verhetetlennek. Vagyis, ha vannak Finkeltsein kölykök, akkor nyugodtan kijelenthetjük: léteznek Orbán-kölykök is. Ami esetünkben azt jelenti, hogy ma Magyarországon csak Orbán képes arra, hogy olyan követőket sorakoztasson fel, akik nem pusztán vezényszóra, de helyenként innovatív módon is képesek az ellenség támadására.

Finkelstein tehát már nincs, de kölykei vannak, és Orbán egy jottányit sem akar eltávolodni a bevált módszerektől. A bevált módszerek bevált sémákat is takarnak. Állandó elemmé vált a migránsokkal szembeni félelem táplálása és Soros György ellenségképe. A magyar miniszterelnök ugyanis elfogadta mesterei tanítását: nincs szükség arra, hogy a kijelölt személy, vagy jelenség valóságos veszélyt jelentsen, elég, ha hitelesen képesek felmutatni a társadalom többsége számára, hogy tartaniuk kell tőle. És mert Orbánnak valóban immanens tulajdonságává vált az állandó harc, a folyamatos háborúzás, nem is lehetett neki elhinni, hogy – október 13-a után – valóban békülékeny, együttműködő országvezető lesz belőle. Ahogy már 2002-ben, a két választási forduló között megmutatta, hogy képes azonnal mozgósítani csapatát, háborús tereppé tenni az egész országot – ugyanígy képes erre majd’ húsz évvel később is...

SZINTE SEMMI SEM MARADT ORBÁN NAGY ÍGÉRETÉBŐL: NYOMA VESZETT AZ ÁLLAMI MUNKAERŐ-FELSZÍVÓ PROGRAMNAK

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: JOÓ HAJNALKA
2020.06.29.


A még májusban beígért intézkedés körül eddig is gyanúsan nagy volt a nagy csönd. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szavaiból azonban nemcsak az derült ki, hogy nincs ilyen program, hanem, hogy nem is tartaná jó ötletnek, ha lenne.

Eddig is gyanítani lehetett, de mostanra egyértelműen kiderült, hogy lufi, üres kommunikációs fogás volt Orbán Viktor május 8-i bejelentése, amellyel a járvány miatt megugró munkanélküliség felszámolásának egyik pilléreként harangozta be, hogy az állami cégek új feladatokat kapnak, amelyekhez új embereket tudnak majd felvenni időleges szerződésekkel.

A miniszterelnök ígéretét egy héttel később az innovációs- és technológiai minisztérium (ITM) foglalkoztatási államtitkára is megismételte, de konkrétumok helyett ő is csak annyit mondott, hogy a három hónapig járó álláskeresési támogatás lejárta után a vállalati szektor mellett „az államtól is kapnak állásajánlatot a munkanélküliek”.

A munkahelyteremtő kormányzati program többi intézkedését a közfoglalkoztatás bővítésétől a nyolcvanmilliárdos keretösszegű munkahelyteremtő bértámogatási programon át a honvédségnél induló önkéntes tartalékosi szolgálatig még májusban bejelentették, az állami cégek foglalkoztatási programjáról azonban azóta sem derült ki semmi...

NEM TE DÖNTÖD EL, HOGY RÁKATTINTASZ-E ERRE A CIKKRE

TLDR BLOG / 444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.06.29.


- A Google, a Facebook, az Amazon vagy a Baidu az utóbbi 20 évben a kapitalizmus új formáját építették ki, a megfigyelési kapitalizmust.

- A tömeges megfigyelés korában az ember csak nyersanyag, amiből a megfigyelők kibányásszák az élet minden adatát, hogy ezeket saját gazdasági céljaikra használhassák.
- És ahol ilyen elképesztő tudás összpontosul néhány óriáscég kezében, végveszélybe kerül az emberi szabadság is – már ha valaha is létezett.
- Ebben a cikkben a korunk Karl Marxának is nevezett Shoshana Zuboff elméletén és más szerzők témába vágó könyvein keresztül mutatjuk be a megfigyelési kapitalizmus működését, és azt, hogy miért nézzük tétlenül, hogy kicsavarják a kezünkből az életünk feletti irányítást.
- A totális megfigyelés korában ugyanis nincs emberi jövő, az embereket a megfigyelési tőke fenntartására és gyarapítására, azaz fogyasztásra kondicionálják a tömérdek adatot feldolgozó algoritmusok.

Az Udana című buddhista szent szövegben van egy tanmese arról, ahogyan egy csapat vak először találkozik elefánttal, és tapintással megpróbálnak rájönni, hogy is nézhet ki egy ilyen állat. A vakok nem ugyanott érintik meg az elefántot, ezért nem tudnak megegyezni, mindegyikük azt hiszi, az egész teste olyan, mint az a rész, ahol ő megérintette.

Nagyjából így próbálták az utóbbi 10 évben neves gondolkodók ezrei, sőt tízezrei körülírni a tömegkommunikációt, és hogy hogyan formálta az életünket. A Facebook, a Google, az Amazon, a Microsoft, az Apple, az Alibaba, a Huawei vagy a Baidu olyan cégek, amilyenek korábban nem léteztek, de hogy mitől újak, és hogyan alakították a kapitalizmust, nem tudtuk megragadni. Jelentős részben azért nem, mert éppen ezek a cégek igyekeztek mindent megtenni, nehogy leleplezzük a céljaikat. Az utóbbi pár évben azonban több tudományos szintetizáló munka is megjelent a fent felsorolt vállalatok új gazdasági modelljéről,

A MEGFIGYELÉSI KAPITALIZMUSRÓL.

A munkák szerzői szerint azért nagyon fontos minél hamarabb minél több embernek megértenie a rendszer működését, mert néhány év múlva valószínűleg már késő lesz. A felszín alatt pedig az emberi jövőért folyik a harc...

AMIT A NYUGDÍJASOK NYERNEK A RÉVEN, AZT ELVESZIK TŐLÜK A VÁMON

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.06.29.


„Amikor a nyugdíj mellett munkát vállalók járulékeltörlését sulykolja a kormány, valahogyan ’elfelejti’ megemlíteni, hogy megszűnik a nyugdíjjárulék fejében eddig számukra járó éves – mintegy hat százalékot kitevő – emelés” – hangsúlyozta Barát Gábor nyugdíjszakértő. Az Országos Nyugdíj-főigazgatóság korábbi főigazgatója azt pedig végképp cinikusnak tartja, hogy „ezzel a több-milliárd-marad-a-nyugdíjasok-zsebében" dumával igyekeznek elleplezni, hogy a nyugdíjasok – még a leginkább rászorult alacsony nyugdíjasok sem – kaptak egy fillér juttatást sem a járvány alatt”. Az intézkedésnek nagyobb a füstje, mint a lángja – szögezte le.

„Aki dolgozik, az valóban többet visz majd haza a munkája után a következő hónap után, miután nem kell fizetnie a 19,5 százalékra rúgó, immár társadalombiztosítási járuléknak nevezett egyéni járulékokat, benne nevesítve a nyugdíjjárulékkal” – mondta Barát Gábor, aki azonban emlékeztetett arra – amit a kormánypropaganda persze nem emleget –, miszerint ezzel egyidőben megszűnik a nyugdíjasok nyugdíj mellett fizetése után eddig fizetett nyugdíjjárulék alapján, évente kapott plusz nyugdíjnövekedés. Aki tovább dolgozott, annak éves szinten hat százalékkal emelkedett a nyugdíja. Eddig.

A mostani intézkedés által érintettek száma csekély – ahogy Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára mondta: a rendelkezésre álló adataik szerint, több mint 36 ezer nyugdíjas dolgozik munkaviszonyon kívül, nekik a szabályváltozás 14 százalékkal emeli júliustól a nettó fizetésüket. Barát szerint, az egy dolog, hogy elenyésző szám ez a kétmilliós nyugdíjasok táborához mérve, emellett van ennek is egy olyan vetülete, amiről nem szól a kormányzati fáma: elsősorban ugyanis nem a kisnyugdíjasoknak van lehetőségük munkát találni nyugdíjba vonulásuk után, komoly munkához főként az átlagot meghaladó nyugdíjjal rendelkezők jutnak...

AMIT AZ ELMÚLT TÍZ ÉVBEN MEGTANULTAM ITT: AZ IGAZSÁGNÁL NEM KELL TÖBB - MIT JELENT AZ INDEX NEKÜNK? OLVASÓINK, HÍRESSÉGEK ÉS AZ INDEXESEK MESÉLNEK AZ INDEXRŐL

INDEX
Szerző: INDEX
2020.06.29.


Gergely: Az Indexen valóban helye van mindennek

Elsőre annyit mondanék, objektív újságírás nem nagyon van, mert az emberek nem gépek. Egy többértelmű szó, vagy bármilyen apró formai jellemző hamar "aláássa" akár a legegyszerűbb hír objektivitását is. Független viszont van, ami már más kérdés, és igazából nem függ attól, melyik párt komája a tulaj, nekem teljesen mindegy, amíg meghagyja az írást az újságírók bizniszének. Így engem nem is érdekel, ki a vezérigazgató, vagy hogy alakul a lapcsalád fejeseinek váltakozása. Rátérek a lényegre.

Sokan emlegetik balliberális lapként az Indexet. Talán az is, hiszen a világ haladóbb része általában inkább balra húz. Ettől függetlenül az Index élesen megkülönböztethető egy pártlaptól: alapvetően ugyanúgy megjelenik kritika a Momentumról, a Szocikról, mint ahogyan a Fidesz holdudvaráról is. A közéleti események értékelésénel szintén feltűnnek jobb- és baloldali megközelítések is. Ez jelenti számomra az objektivitást.

Más magyar lapban nem találkozni olyannal, hogy pl. egy alapvetően jobboldali hangvételű lap nyílt kritikát fogalmaz meg a jobboldalról is ugyanúgy, mint bármi másról. Más lapokban nem jelenik meg olyan cikk, amiben egyszerre találhatja meg az igazát a gyári munkás, a BTK hallgató és a deszkás szmóker is. Az Indexen valóban helye van mindennek, ami aktuális, amiről érdemes véleményt formálni. Nem féltek beismerni a tévedést, vagy ítélet nélkül megmutatni egy olyan nézőpontot, amely akár személyes elveitekkel ellenkezik.

Ez mutatja a szerkesztőség intelligenciáját, haladó szellemét, objektivitását. Nincsenek copy-pastelt cikkek, nincsenek megrendelt tartalmak birkáknak: emberi újságírók vannak, akik talán túlságosan leszarják a pirossal aláhúzott részeket a szövegszerkesztőben, de mindenesetre önmagukat adják, hitelesen, teret engedve minden olyan értéknek, amit egy újságíró klasszikusan köteles figyelembe venni. Ti is tudjátok, Magyarországon erre nincs alternatíva. Nincs még egy ilyen lap. Nekem nem lesz mit olvasnom, ha az Indexen migránsozós baromságok fognak megjelenni.

A szólásszabadság-index az országban 50 pontot minimum esni fog, ha elkezdődik nálatok is a sorosozás. Nagyon remélem, nem egy gagyi PR-stunt ez az egész, mert én valóban szívemen viselem ennek a lapnak az alakulását, a legutóbbi generációs Indexszel együtt nőttem fel, az írásaitok sokszor felhívták a figyelmem arra, hogy egy témát ne csak saját meggyőződésem szerint közelítsek meg. TLDR nincs, ha már lepötyögtem olvassátok. Legjobbakat kívánom nektek srácok!
...

VESZÉLYHELYZET, VÁLSÁGHELYZET: MINDEN ORBÁN KEZÉBEN VAN, AMI SZÁMÍT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ 
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.06.29.



A kormány nemzetközi támadások áldozatának állítja be magát, de ez nem igaz, a veszélyhelyzet (más néven) továbbra is létezik, és ami számít az országban, arról Orbán Viktor dönt – írja az Euractivban Halmai Gábor és Kim Lane Scheppele alkotmányjogász. A német RND hírügynökségnek nyilatkozott Karácsony Gergely főpolgármester, aki közvetlen önkormányzati támogatásokért lobbizik az Európai Uniónál. Nemzetközi lapszemle.

A válsághelyzet nem érhet véget

Politikai támadások áldozatának állítja be magát a magyar kormány, pedig a rendkívüli helyzet továbbra is fennáll – írja az Euractivban Halmai Gábor, a Firenzei Európai Egyetem, és Kim Lane Scheppele, az amerikai Princeton Egyetem professzora. Mindketten alkotmányjogászok, a magyar alkotmányos rendszer nemzetközileg elismert szakértő-elemzői. Cikkükben úgy vélekednek: a magyar kormány arról akarja meggyőzni a nemzetközi közvéleményt, hogy kitervelt politika támadást indítottak ellene azok, akik az állították: azért vezetett be rendkívüli, azaz veszélyhelyzetet Orbán, hogy akképpen konszolidálhassa diktatúráját. Ugyan Varga Judit azt állította, hogy eljött az „Igazság pillanata”, amikor bejelentették a veszélyhelyzet végét, ám a szerzők szerint ez nem az igazság, hanem egyenesen hazugság, hisz még aznap elfogadták az egészségügyi válsághelyzetre vonatkozó, 283-as rendeletet, amely még kevésbé tartja kontroll alatt a kormányt, mint az előző, a 282-es. A látszólagos visszavonásra pedig csak azért volt szüksége a kormánynak, nehogy beváltsa fenyegetését az Európai Unió, és szankciókat vezessen be a kormány ellen. És ezt a törvényt elbújtatták az egészségügyiek között, holott rendkívüli helyzet esetén az alkotmányos keretet kellene figyelembe venni. Hisz ennek a bevezetéséhez és megszüntetéséhez sem kell parlamenti jóváhagyás. A szerzők szerint korlátlan a kormány hatalma. Tehát elég egyértelmű, hogy az új veszélyhelyzeti törvény nem csak hogy nem jobb, de sokkal rosszabb, több jogosítványt ad a kormány kezébe, mint az előző. Mert például nemcsak biztosítja a katonai jelenlétet a kórházakban, de még fegyverhasználatot is engedélyez a katonaságnak az állampolgárokkal szemben. Emellett létrehoz egy gazdasági operatív törzset is, amelynek a pandémia gazdasági következményeit kell kontroll alatt tartania. Ráadásul a régi és az új operatív törzs sem köteles elszámolni intézkedéseivel a parlamentnek vagy a kabinetnek, tehát Orbán Viktor kezében van gyakorlatilag minden, ami számít az ország szempontjából. Közben persze eljátsszák, hogy a Parlament ugyanúgy működik. De ugyanúgy érvényben marad az adóelvonás az önkormányzatoktól és a rémhírterjesztés miatti büntetés lehetősége. Eddig nem mellesleg 130 letartóztatást hajtott végre a kormány, de úgy, hogy nem az újságírókat, hanem a forrásaikat büntette, hogy ne tudják megírni az újságírók, mi az igazság. A szerzők hozzáteszik, hogy a fertőzés visszafogott volt, de az nem a kormány intézkedéseinek köszönhető, hisz a stadionokra és nem az egészségügyre fordítja a pénzt, hanem – tudósok szerint – valószínűen az évtizedek óta honos BCG-oltásoknak. Ugyanakkor megjegyzik, hogy a halálozási arány magas. Másrészt, ha Varga Judit is azt állítja, hogy a kormány ellenőrzése alatt tartja a pandémiát, akkor miért volt egyáltalán szükség még egy veszélyhelyzetet kihirdetni az alkotmányt megkerülve? Nos, mégiscsak azért, hogy biztosítsa Orbán miniszterelnöknek a diktatórikus hatalmat. Folytatódik az Orbán által létrehozott önkényuralmi rendszer.


Kormánytól független EU-támogatásért lobbizik Karácsony

Budapest főpolgármestere új támogatási rendszer kialakításáért, önkormányzati pénzekért lobbizik az Európai Uniónál, és legalább 30 uniós nagyváros csatlakozott a kezdeményezéshez – nyilatkozta a hannoveri székhelyű RND online hírügynökségnek Karácsony Gergely. Minden kormánynak be kell tartania az uniós törvényeket, de ha a jogállami normákat a kormány nem veszi komolyan, azért nem az összes magyart, csak a kormányt kellene büntetni – hangsúlyozza. Az interjúban a veszélyhelyzet lezártával, de az új válsághelyzet kihirdetésével a kormány szerint igaztalan kritikákra reagálva a főpolgármester úgy vélte, a szituáció mit sem változott, a parlament ugyanúgy Orbán szavazógépe. Szintén kérdésre válaszolva elmondta, a Freedom House megállapításával egyetértve, amely hibrid rezsimként írta le hazánkat, szerinte sincs demokrácia hazánkban, de egyelőre még diktatúra sem. Választáson van esélye nyerni az ellenzéknek, amit az őszi önkormányzati választások is bizonyítanak, noha a torz választási rendszer ugyancsak megnehezíti az ellenzéki pártok helyzetét.

Nagy lehetőség előtt a fiatal magyar sportoló

A budapesti Farkasok, a Wolves 16 éves tehetségét, a Vasas Kubala Akadémiájának egykori focistáját, Fullajtár-Horváth Gergőt mutatja be az AmericanFootballInternational portál, aki tehetségének betudhatóan ösztöndíjat kapott és a Fork Union Military Academy (FUMA) csapatában fog játszani West Virginiában. Noha a koronavírus miatt egyelőre olyan vízumot sem kap, amivel beutazhatna az országba, pedig az ösztöndíj már biztos, sőt, az sem kizárt, hogy januárig, de akár a jövő nyárig is elhúzódhat, míg elkezdheti tanulmányait a katonai akadémián. Álma persze feljutni egyszer az Országos Amerikai Football ligába, az NFL-be.


TÖBB ÉVES REKORDOT DÖNTÖGET A MUNKANÉLKÜLISÉG – IDÉN MÁJUSBAN 134 EZERREL KEVESEBBEN DOLGOZTAK, MINT TAVALY

NÉPSZAVA
Szerző: VARGA DÓRA
2020.06.29.


Mintegy 31 ezren kezdtek el májusban ismét dolgozni a koronavírus miatt munkájukat elvesztők közül. Majdnem ugyanennyi álláskeresőnek azonban továbbra sem sikerült munkát találnia.

Miközben a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) május 20-ig már több mint 363 ezren regisztráltatták magukat álláskeresőként, addig a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma közreadott legfrissebb statisztikája mindössze 215 ezer munkanélküliről tesz említést. Az eltérő számok a különböző módszertanból erednek: míg ugyanis az NFSZ egy adminisztratív adatot közöl – vagyis azok létszámát, akik álláskeresőként ténylegesen bejelentkeztek a munkaügyi kirendeltségeknél –, addig a KSH számai egy 38 ezer fős minta megkérdezésén, majd „teljeskörűsítésén” alapulnak. 

Utóbbi statisztika ráadásul a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definícióira hivatkozva nem munkanélküliként, hanem inaktívként sorolta be az elmúlt hónapokban a koronavírus miatt munkájukat vesztők jelentős részét. Annak meghatározása szerint munkanélküli ugyanis az, aki az adott héten nem dolgozott, de a kikérdezést megelőző négy hétben aktívan keresett munkát. Az inaktívak szintén nem dolgoztak az adott héten, viszont nem is kerestek munkát, vagy ha igen, akkor nem tudtak volna munkába állni. A koronavírus járvány és az amiatt elrendelt korlátozó intézkedések idején ugyanakkor igencsak nehéz volt munkát keresni, ez nem annyira az akarattól, sokkal inkább az adott helyzettől függött. Mindenestre a fenti módszertani okok miatt lehetséges az, hogy miközben tavaly májushoz képest 134 ezerrel kevesebben dolgoztak idén májusban, addig a munkanélküliek száma ugyanezen időszakban mindössze 55 ezer fővel nőtt – a KSH szerint...

5 ÉLETBE VÁGÓ KÉRDÉS A KORONAVÍRUSRÓL, AMIKRE MÉG MINDIG NEM TUDJUK A VÁLASZT

QUBIT
Szerző: VARGA MÁTÉ
2020.06.29.


Több mint száz napja, hogy a SARS-CoV-2 koronavírus itthon is alaposan felforgatta a hétköznapjainkat. Sokan sokféleképpen éltük meg ezt a lassan három és fél hónapot, és míg az itthoni alacsony esetszám bizakodásra adhatna okot a jövőre vonatkozóan, elég az Egyesült Államok déli államait, vagy épp a németországi új eseteket megnézni, hogy lássuk, igazából még felkészültnek tekinthető járványügyi rendszerek sem tudnak mindig úrrá lenni a helyzeten. Épp ezért a sajtóban megszólaltatott szakértők szerint nem is az a kérdés, hogy ősszel-télen lesz a megbetegedéseknek új hulláma, hanem, hogy az mikor fog kezdődni, és amiről beszélnünk kellene, hogy tehetünk-e ésszerű előkészületeket.

Az ésszerű itt fontos szemponttá válik, hiszen a hosszabb-rövidebb karantén mindenütt arra volt hivatott, hogy időt nyerjünk, és olyan védekezési stratégiát dolgozzunk ki, amely csak a szükséges mértékben forgatja fel a társadalom és gazdaság működését. Egy ilyen védekezési stratégia felméri a kockázatokat, és azok függvényében lehetővé tesz olyan tevékenységeket, amelyek talán nem számítanak létszükségletnek, mégis fontosak nekünk. Nem a COVID-19 az első olyan világjárvány, ahol oltás hiányában ésszerű védekezési stratégiák kidolgozásával és bizonyos tevékenységek kockázatának világos kommunikálásával kell elérnünk, hogy a betegségek ne terheljék túl az egészségügyet, és külön odafigyelésben részesüljenek azok, akik a legnagyobb kockázatnak vannak kitéve. Az AIDS esetében pontosan látszott, hogy milyen fontos szerepe van a komplex megelőzésnek: a megfelelő felvilágosításnak, a folyamatos szűrésnek és annak megakadályozásának, hogy a betegséget okozó HIV vírus terjedni tudjon. Ezek az eszközök most is rendelkezésünkre állnak (például egyre nyilvánvalóbb, hogy a maszkok széleskörű viselése az egyik legfőbb eszközünk lehet) és bizakodhatunk abban is, hogy belátható időn belül használható oltások válnak elérhetővé.

De így is van néhány olyan kérdés, ahol még mindig nem rendelkezünk elegendő ismerettel, pedig az említett ésszerű védekezési stratégiához ezekről minél pontosabb adatokra lenne szükségünk. Az alábbiakban összegyűjtöttünk ötöt ezek közül...

MEGCSAPPANT A JÖVEDELME, MÉGIS MOST KEZDI MUTATNI A GAZDAGODÁS JELEIT A VOLT ALPOLGÁRMESTER

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE / ÉRD
Szerző: KIS ZOLTÁN
2020.06.29.


Jócskán megcsappant a jövedelme, mégis most kezdi mutatni a gazdagodás jeleit Érd egyik legélelmesebb fideszes politikusa. Az elérhető vagyoni adatok alapján kérdéses, hogy Érd volt fideszes alpolgármesterének honnan volt annyi mozgósítható pénze, amennyiből házat tudott vásárolni a Pest megyei városban a nemrég alapított cégének 2020. elején. Bács István a Facebookon válaszolt kérdéseinkre.

A helyi médiában sokat szereplő Bács István 2019. október 13-án bukott meg az önkormányzati választásokon egy szinte teljesen ismeretlen ellenzéki jelölttel szemben a 4.sz. egyéni választókerületben. Távoznia kellett az alpolgármesteri székből, és ezzel alaposan megcsappant az egyszerű adófizető állampolgár számára látható jövedelme.

A sokmilliós végkielégítés és szabadságmegváltás mellett a havi egymilliós politikusi jövedelem az egyharmadára csökkent, ennek ellenére a figyelemre méltó rokoni kapcsolatai mellett szélsőséges kijelentéseiről elhíresült Bács vagyoni helyzete 2020 elején a jelentős gazdagodás jeleit kezdte mutatni...

VASZILY MIKLÓS, AKITŐL AZ INDEXET FÉLTIK, MÉSZÁROS LŐRINC PÉNZÉVEL INDÍTOTT ÚJ MÉDIACÉGET

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.06.29.


Egy olyan bizalmi vagyonkezelővel birtokol felesben egy vadiúj médiacéget Vaszily Miklós, amely Mészáros Lőrinc pénzét forgatja, és amelynek a kedvezményezettje is a felcsúti milliárdos. A májusban bejegyzett Progress Média Hungary Kft. nevű vállalatba alig két hete félmilliárd forintot tettek be tulajdonosai. A végső pénzforrást elrejtő struktúra és az időzítés az előző napok Index körüli fejleményeinek fényében elég érdekes, még akkor is, ha az új vállalat a főtevékenysége alapján nem az online, hanem a tévés piacon fog ténykedni.

Az elmúlt hónapok legfontosabb médiapiaci fejleménye egyértelműen az Index szerkesztőségének előző vasárnapi bejelentése, amely szerint úgy látják, hogy veszélybe került a szerkesztőség függetlensége. A cikk megjelenéséhez vezető céges intézkedések és tervek mögött a piacon egyértelműen azt a Vaszily Miklóst sejtik, aki március végén maga jelentette be, hogy megszerezte az Index hirdetéseit és pénzügyeit menedzselő Indamedia Kft. 50 százalékos részesedését...

TIBORCZ HELYÉRE LÉPETT, DE NEM NER-LOVAG – EXKLUZÍV INTERJÚ JELLINEK DÁNIELLEL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.06.29.



A „semmiből” robbant be a Forbes- és A 100 leggazdagabb-listák első tíz szereplője közé – ám nem a hatalom pakolta alá sem az első, sem a tizedik, sem a századik milliárdját. Azt mondja, vagyona meghatározó részét még életében jótékony célra fordítaná. Amerikai befektetőtársai progresszív-demokrata aktivisták, ő viszont nemrég az illiberális magyar miniszterelnök vejét válthatta a tőzsdei Appeninn Nyrt. tulajdonosi körében. Emellett övé 21 magyarországi pláza és olyan városképi jelentőségű budapesti épületek, mint a Gellért szálló vagy a Sofitel; emiatt Karácsony Gergely kabinetjével is együtt kell működnie. Ki ez az ember? A Válasz Online Magyarok a világpiacon-sorozatában nagyinterjú az Indotek Group fejével, Jellinek Dániellel.

Csak két éve szerepel a magyar gazdaglistákon, de a legutóbbin már a nyolcadik – közvetlenül a hatalom kiemelt sztrádaépítő partnere, Szíjj László után. Hol bujkált eddig, miért nem vettük észre?

– Megértem, hogy a 2017–2018 előtti üzleteim nem vonzották az újságírók tekintetét. Egy B vagy C kategóriás irodaház, raktár vagy ipari ingatlan tulajdonosi viszonyai talán kevésbé érdekesek.

De önnek körülbelül kétszáz ilyen ingatlan ment át a kezén.

– Mégsem kerültem fel a radarra. Jó is volt így, nem vagyok az a típus, aki örömmel látja magát efféle listákon. Akkor lettem kihagyhatatlan, amikor nagyobb, híresebb bevásárlóközpontokat kezdtünk vásárolni: pedig már hét éve indultunk a Kanizsa Plaza megszerzésével, aztán jött Szeged, Csepel, egyebek, majd Szolnok, Kaposvár, Debrecen, tavaly meg a Duna és a Corvin Budapesten.

Összesen 21 plazánk van, nincs mit tenni, ilyenkor az elemzők már elkezdik számolgatni az ember vagyonát.

A 100 leggazdagabb című 2020-as kiadvány szerint 115 milliárdja van. Nagyságrendileg pontos ez az összeg?

– Mivel transzparens módon működik az Indotek Group, nyilván nagy biztonsággal meg lehet tippelni, hogy mennyit ér, amim van. Az Egyesült Államokban az emberek büszkék akár mások sikereire is, Magyarországon viszont rossz képzetek tapadnak a vagyonhoz. Tehát nem szeretek ilyesmiről beszélni, viszont tudom, hogy a gazdagság felelősséget is jelent, és igyekszem így élni...

KÉT NYELV KÖZÉ SZORULVA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.06.29.


Nemrégiben Steve egyik posztjában feszegette a kiejtés-akcentus kérdéskörét, megjegyezve, hogy 52 év kanadai élet után már angolul gondolkodik és álmodik, mégis maradt egy kis akcentusa. A poszt kapcsán rengeteg érdekes vélemény érkezett, ezekből válogattam egy csokorra valót.

Krisztina tapasztalata például az, hogy kétnyelvűség helyett már egyik nyelvet sem tudja tökéletesen: „Magyarul már elbizonytalanodom, hogy is írják, hiszen ritkán használom. A németem pedig sose volt tökéletes”.

Réka ugyanezt úgy fogalmazta meg, hogy angolul még mindig nem (tökéletesen), magyarul már nem (tökéletesen) tud. „Sokszor úgy érzem, beszorultam a kettő közé” – tette hozzá.

„Rengeteg humorista él a dialektusából”

András 1984-ben disszidált és tolmácsolt Münchenben a német kihallgató hivatalnokoknak, akik hálából 10 napon belül munkavállalási engedélyt adtak neki.

„Panzióban voltam Médchen für alles (házmester, gondnok, taxis, anyagbeszerző, stb.) Drezdai barátnőm volt, ezért is mis, dis, nun, né szászul nyomattam, amiért kiröhögtek. Majd pár hónap múlva „tolmácsoltam” a bajor üzletvezető és a brémai (platt deutsch) mosogató között.

Hülye magyarok azt mondták, a németek nem tudnak viccelődni. Mindenesetre én vettem nagy német vicckönyvet és Antal Imre 20 év múlva a Négy Évszak tévéműsorban az abban lévő vicceket mesélte. Rengeteg humorista abból él, hogy a dialektikusaikkal viccelődik”....

NEM CSAK NÁLUNK TILTAKOZNAK A TŰZIJÁTÉK ELLEN - SOKAN VÉLIK ÚGY, HOGY EZ MOST NEM A NAGY ÜNNEPLÉSEK IDEJE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: AZ ÉN PÉNZEM
2020.06.29.


A munkájukat vesztettek megsegítése fontosabb a tűzijátéknál – vélekedett egy felmérés szerint az amerikaiak kétharmada. Nem csak nálunk és náluk, a világ más tájain is akad tűzijáték-ellenes mozgalom.

Grandiózus, háromnapos Szent István fesztivált tervez a kormány augusztus 20. alkalmából — vezette fel májusban a Magyar Hírlap. Azóta több részlet is kiderült, és fellángolt a tiltakozás is (minderről remek összeállítást készített a 24.hu). Az ügy a fővárosi önkormányzat (és egyébként az összes önkormányzatokat sanyargató intézkedések, elvonások) és a kormány közötti csörte tükrében még pikánsabb. Az egésznek pedig akár emblémája is lehet a Lánchíd.

A Lánchíd és a Margit híd közötti Duna szakaszra 2017-ben helyezték át a tűzijátékot. A cég - amely a vizes világbajnokság megnyitó tűzijátékát is szervezte - nettó 175,6 millió forinttal nyerte a közbeszerzést. Az augusztus 20-i tűzijáték két évvel ezt megelőzően 118 millió forintba, 2016-ban mintegy 150 millió forintba került. Tavaly 220 millió forintot durrogtatott így el a kormány.

Civil kezdeményezésű aláírásgyűjtés is elindult, hogy a járvány károkozása után (közben) ne tűzijátékra költsék a közpénzt. Egy másik aláírásgyűjtésben részt vevők kifejezetten a Lánchíd javára mondanának le a tűzijátékról. A kormány vélhetően a közhangulatot is figyelembe veszi majd az oligarchák zsebe mellett. Legalábbis többen ezt vélik felfedezni abban, hogy Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a múlt hét második felében arról beszélt, hogy csak júliusban döntik el a kérdést...

PÁNIK MA: VÍRUS, GAZDASÁG, ETNIKUM

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerzők: SZELÉNYI IVÁN és MIHÁLYI PÉTER
2020.06.26.


Pánikról olyankor beszélünk, ha egy fennálló veszélyhelyzetre valaki túlzottan, megfontolatlanul válaszol. Kitör a tűz egy moziban, az emberek pánikba esnek, s ahelyett, hogy fegyelmezetten elhagynák a mozit, egymást lökdösve vagy akár le is taposva próbálnak menekülni. Így lehet, hogy végül is többen halnak meg, mint ahányat a tűz pusztított volna el, ha nem „pánikolnak”. Az 1960‑as évek közepétől kezdik antropológusok, szociológusok és politológusok használni a morális pánik fogalmát. Erről akkor beszélnek, amikor a társadalom többsége vagy legalábbis annak egy politikailag fontosnak mondható kisebbsége egy rendkívüli eseményt a társadalom morális és normális rendje elleni veszélynek ítél, és oksági összefüggést feltételez.

Bár a fogalom újabb keletű, a morális pánikoknak hosszú múltjuk van az emberiség történetében. Az Ószövetség tele van ilyen oktató‑nevelő célzatú horrortörténettel. Gondoljunk csak a Szodoma és Gomora sorsáról tudósító részre, amely szerint a két várost szexuális tévelygései miatt pusztította el az Úristen kénköves és tüzes esővel. Figyelemre méltó, hogy Szodoma és Gomora lakosságának a többsége tovább bűnözött, csak Lót és lányai tudták, hogy jön a szörnyű büntetés. De Lót és lányai sem maradtak bűn nélküliek. Menekülés közben nemcsak lerészegedtek, de még a legsúlyosabb bűnt – amit minden kultúra tilt –, a vérfertőzést is elkövették. Az egyiptomi fáraót a zsidók istene azért büntette, mert nem engedte Izrael népét kivonulni az országból: a tíz csapás közül az egyik a „hólyagosan fakadó fekélyek” kínja volt.

A morális pánikok kialakulásában a XX. században kulcsszerepet játszott a média, újabban pedig a szociális média, illetve az ezeket a kommunikációs fórumokat tudatosan kihasználó politikusok. Nem fake newsról van szó (bár olyan is akad), hanem sokkal inkább a valóban megtörtént események kontextusukból való kiragadásáról és eltúlzásáról. Közismert, hogy Magyarországon 2015–16‑ban „a migránskérdés” volt a morális pánik alapja. Magyarország kormánya nemzetközi viszonylatban is élen járt a pánikkeltésben, de a pánik Nyugat‑Európára is átterjedt (még a menekülteket befogadó Angela Merkel is kis híján belebukott), és ez volt Donald Trump győzelmének is a legfőbb segítője.

Cikkünk fő hipotézise, hogy a XXI. század harmadik évtizedében hármas válsággal és háromféle morális pánikkal kell majd szembenéznünk. Ezek között az első és jó ideig legnagyobb figyelmet élvező válság a koronavírus‑járványhoz kapcsolódott. Ezt követte és követi a második, a soha nem látott sebességgel mélyülő világgazdasági válság, amelynek közvetlen kiváltó oka a lockdown, a kormányok által pánikszerűen bevezetett korlátozások összessége. A harmadik válság az egyenlőtlenségek növekedésén keresztül részben folyománya a másodiknak, részben pedig a globalizációba vetett hit megrendülése nyomán bontakozott ki – valójában már a 2008‑as nemzetközi pénzügyi válság idején. Ennek a harmadik válságnak az egyik fontos megnyilvánulása az etnikailag homogén (vagy annak mondott), szuverén nemzetállamok ellenreakciója a bevándorlás, a társadalom kisebbségeinek multikulturalizmusa és többség moráljától eltérőnek vélt szexuális viselkedési minták egyenjogúságának a követelése ellen. A legnagyobb kérdés, hogy a világjárvány, amit most átéltünk, vagy amivel egyes országok, mint India, Brazília, most kerülnek szembe, múló epizód csupán, vagy csak a pandémia első hulláma, amit a vírus mutációjával követ majd egy akár még gyilkosabb második vagy netán harmadik hullám. Azt sem tudjuk, hogy a vírusválság előtt már érlelődő és a COVID–19 által elmélyített gazdasági recesszió nem fordul‑e egy az 1929–33‑ashoz hasonló súlyos világválságba. Az antiglobalista, etnonacionalista, szuverenista, autoriter kormányzás is már igencsak teret nyert a járvány előtt is, és lehetséges, hogy a járvány megszűnése után, örökségeként velünk maradhat jó ideig...


MOST MÁR KÉT PUSKA VAN A SZÍNPADON, AMIT ORBÁN BÁRMIKOR ELSÜTHE

24.HU
Szerző: dr. SÁNDOR ZSUZSA
2020.06.27.


A magyar kormányfő bocsánatkérésre szólította fel a fél világot, amiért éppen tőle féltették a demokráciát a határidő nélkül kihirdetett veszélyhelyzet miatt. És íme, „önként” visszaadta a hatalmat a parlamentnek, befejezte a rendeleti kormányzást. Valóban?

Kezdjük talán azzal, hogy egyetlen olyan ok van, ami miatt nekem jogászként talán tényleg bocsánatot kellene kérnem. Nem feltétlenül személyesen Orbán Viktortól, inkább az őt szolgáló jogászok hadától. Számos eddigi tapasztalatom ellenére még mindig nem feltételeztem, hogy a hazai, de főként a nemzetközi felháborodást ilyen kacifántos módon képesek lesznek leszerelni a járványügyi készültség, illetve az egészségügyi válsághelyzet „zseniális” ötletével.

Bárándy Péter ügyvéd, korábbi igazságügyi miniszter volt talán az első, aki kimondta, hogy a veszélyhelyzet kihirdetése nem csak Alaptörvény-ellenes, de teljesen fölösleges is volt. Az egész ellenzék és a nemzetközi sajtó csak azon rugózott, hogy miért nincs valamilyen határidő a média által a rossz emlékű „felhatalmazásinak” nevezett törvényben. Holott a probléma ennél sokkal komolyabb volt. A most kihirdetett egészségügyi válsághelyzetről szóló törvényben már van határidő – 6 hónap –, ami persze akárhányszor meghosszabbítható. Vagyis van, de még sincs. E mellett tökéletesen bebizonyosodott Bárándy igaza: jogilag semmi szükség nem volt a veszélyhelyzet kihirdetésére. Egy „vacak” kormányrendelet is elegendő, mi több, alkalmasabb is arra, hogy Orbán egyszemélyi hatalmát biztosítsa, sőt, erősítse.

Nézzük hát az ördögöt, aki a részletekben rejlik. 

Elsőként azt,hogy ezzel a jogszabállyal sikerült immár tökéletesen kiiktatni a parlamentet. Nem mintha ez a parlament a maga kétharmadával bárminek is gátja volna. Nem emlékszem, hogy az elmúlt tíz évben bármiben is korlátozta volna a miniszterelnököt.

A jelek szerint azonban a parlament puszta léte is idegesíti Orbánt, és zavarja a korlátlan hatalmi ambícióját...

NÉMETH SÁNDOR: AKI KIFOGÁSOLJA AZ OFFSHORE CÉGGEL ELLOPOTT KÉTMILLIÁRDOT, AZ NÁCI

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.06.25.


Megszólalt végre Németh Sándor a vagyonosodásával és az ATV többségi tulajdonának ellopásával kapcsolatban. A YouTube csatornájára felhelyezett ötperces videón arról beszél, hogy Isten “új keresztény gondolkodást” akar bevezetni, amely az eddig ismert bibliai igazságokhoz képest új viszonyt alakít ki a pénzzel és a gazdagsággal szemben. Németh ezt “zöldmezős beruházásnak” tekinti, egy új kezdetnek, amelynek az ő gazdagodása az egyik mintája. Németh Sándor ezzel eljutott az új vallásalapító szerepéig, amelynek lényege a gazdagság és a pénz. Szerinte az ő pénze szent, és akik elvitatják tőle a lopással szerzett vagyonát, azok hasonlatosak a nácikhoz, akik el akarták venni a zsidók tulajdonát. Németh Sándor új videója a legnagyobb hazugságoknál rekordmennyiségű “öööööö”-zést tartalmaz.

Az előzmények ismertek, miszerint a Hit Gyülekezete vezető lelkésze egy offshore cég közbeiktatásával megszerezte a Hit Gyülekezete ATV-ben levő tulajdonrészének 60 százalékát és 270 millió forintért tulajdonosa lett egy minimum kétmilliárd forintot érő vagyonrésznek. Mint Bartus László Fesz lesz című könyvében olvasható, Németh Sándor csak a Hit Gyülekezetéből származó pénzből tudta megszerezni a Hit Gyülekezete vagyonát, mégpedig egy offshore cég mögé rejtőzve, fiktív tőkeemelések útján. Ezzel meglopta saját gyülekezetét, mindenképpen bűncselekményt követett el.

Németh Sándor emellett rendelkezik egy milliárdos értékű, erődnek is beillő kastéllyal, amely után saját bevallása szerint nem fizetett adót, hanem az egyházi személyek adómentességét vette igénybe. A Hit Gyülekezete szerint csak az alapfizetése után fizetett adót, ami után egyébként nem kellett volna. A milliárdos vagyonához viszont adómentességet vett igénybe. Németh Sándor trükkös lopásáról beszámolt a Magyar Hang című hetilap és az Átlátszó.hu című oknyomozó hírportál is. Ezek a cikkek hitelesítették a Fesz lesz című könyvben szereplő állításokat és adatokat, miszerint a Hit Gyülekezete vagyona Németh magánvagyona lett.

Németh Sándor először egy dadogós videóban próbálta tagadni, hogy az ATV-t ellopta a Hit Gyülekezetétől, s azután, hogy a nevére került egy kétmilliárdos vagyon (ami korábban a Hit Gyülekezete vagyona volt), nem érte kár a gyülekezetét. A botrányba fulladt cáfolatokat követően mély hallgatás következett, majd Németh Sándor ellentámadásba lendült. Immár nem tagadja, hanem megmagyarázza a történteket. A 2020. június 24-én elmondott online prédikációjában kifejtette, hogy az ő pénze szent, az ő gazdagsága az ő tehetségéből, munkájából és a ráfordított időből fakad, és akik az ő vagyonát kifogásolják, azok ugyanazon az úton járnak, mint a nácik, akik el akarták venni a zsidók vagyonát. Az ő ellopott vagyona szent vagyon, akik a hűtlen kezelést, sikkasztást, csalást és eltulajdonítást kifogásolják, azok nácik...


ITT OLVASHATÓ

SZABAD SZEMMEL – NEHÉZ DOLGA LESZ DUDÁNAK A DÖNTŐ ÜTKÖZETBEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.06.29.


The Times 

Egy populista és egy liberális demokrata küzdelmét hozta az első nemzeti választás, amelyet a járvány kitörése óta tartottak Európában, éspedig a lengyeleknél. Vagyis két hét múlva az dől el, hogy az ország a zárt vagy nyitott jövő felé halad-e – írja az egy híján két évszázada működő brit konzervatív lap vezércikke. A hivatalban lévő elnök a fertőzés miatt most nem számíthat a PiS által meghirdetendő nagyvonalú társadalmi juttatásokra, pedig éppen azok hozták meg a sikert a párt számára a tavaly októberi általános választáson. Ezért Duda a kampányban kulturkampfot indított, nyilvánvalóan a populista Orbán Viktor eszköztárából merítve. Azt hajtogatta, hogy a bankárok és a városi elitek aláássák a hagyományos életmódot. Az erőpróbának van egy európai vonulata is, mert az EU vezetése arra figyelmeztette a Jog és Igazságosságot, hogy az köteles szavatolni alapértékként a megkülönböztetés-mentességet. De a kormánypárt összecsapott Brüsszellel az igazságügy reformja miatt is. Egyértelmű továbbá, hogy az állam ellenőrzi a szabad sajtót. A köztévé már sokkal inkább a hatalom szócsöve, semmint közszolgálati csatorna. Márpedig mindez azt jelenti, hogy veszélyes úton halad Lengyelország, amely pedig megélte mind a két totalitárius diktatúrát. Nehezen vívta ki a demokráciát, amely azonban fiatal és törékeny. De nem fér bele egy olyan elnök, aki a melegjogokat a kommunizmushoz hasonlítja. Úgyhogy rengeteget számít, ki kerekedik most felül, mert az államfőnek vétójoga van. A kihívó varsói polgármesternek a 2. menetben az egész ellenzék támogatására szüksége volna a győzelemhez, de a makulátlan lengyel demokrácia érdekében állna, hogy ez sikerüljön neki.
FT 

Kevés európai demokráciában élesebb a harc a populizmusba hajló jobboldali 
nacionalizmus, illetve a liberalizmus között, mint éppen Lengyelországban. Nagy a tét július 12-én, mármint hogy merre tart a belpolitika, és hogy milyen szerepet tölt be az ország a nemzetközi színtéren, így főleg az EU-ban. Ha Duda lesz a befutó, az megnyitja az utat, hogy a lengyelek végképp letérjenek a liberális demokrácia és a jogállam útjáról, ami persze már 5 éve zajlik. Ha viszont Trzaskowski sikerét hozza a szétlövés, akkor az ellenzék befékezheti a PiS jó néhány tervét, és még az is lehetséges, hogy idő előtti választásokat kell kiírni. Jelenleg az állás 41,8-30,4 százalék közöttük. Ám a korábbi felmérések azt jelezték, hogy a rájátszás kimenetele megjósolhatatlan, mert annyira szorosnak ígérkezik. A liberális varsói városvezető győzelme megerősítené, hogy Közép- és Kelet-Európában négy év óta teret veszít az illiberalizmus, a jobboldali nacionalizmus és az ellenállás az EU értékeivel szemben. Ezt támasztják alá az ausztriai, romániai és szlovákiai fejlemények. Ám a régió egésze vegyes képet mutat. A Freedom House Magyarországot és Szerbiát már csak részben tartja szabadnak a politikai és polgárjogok alapján. A jobboldali populisták és a liberálisok összecsapása Lengyelországban is a társadalom alapvető megosztottságát tükrözi. Duda a közepes méretű, illetve kisvárosokban, valamint a falvakban szerepelt jól, ahol a hatalom népszerű, köszönhetően a nagyvonalú jóléti juttatásoknak és a katolikus értékeknek. Trzaskowskinak viszont a nagyvárosokban erős a bázisa. De ha nyerni akarnak a vetélytárs ellenében, akkor két hét múlva a saját táborukon túlról is támogatást kell szerezniük. A hivatalban lévő államfő túlságosan is beállt a Jog és Igazságosság mögé az elmúlt évek során, emiatt sokan voksolnak ellene. Ám ellenfele így is csak akkor számíthat diadalra, ha elnyeri a mérsékelt konzervatívok rokonszenvét, miután azoknak elegük van a kulturális sokszínűség elleni támadásokból és az összeesküvés elméletekből. De bármi is lesz az eredmény, arra kell számítani, hogy csak még élesebb lesz a versengés a két oldal között.

A lengyelek nem teljesítették Duda elnöknek azt a vágyát, hogy gyorsan újraválasszák, ezért most pótvizsgára kényszerülnek az unió lator nacionalistái. Ily módon azonban veszélybe kerülhet az ország jobboldali átalakítása. A következő körben az válik el, hogy eredményes lesz-e az öt éve zajló program, ami szembe állította az országot az unió demokratikus és multikulturális értékeivel. Tehát hogy a PiS még több hatalomhoz jut-e a gazdaságban és az igazságszolgáltatásban. Duda ehhez segédkezet nyújtott, viszont Trzaskowski megválasztása keresztülhúzhatja a kormánypárt számításait és hozzájárulhat a feszültség enyhítéséhez az európai partnerekkel. A veszély az, hogy miközben az EU a koronavírussal és annak a gazdasági következményeivel küszködik, Lengyelország végképp rátérhet a magyar útra, miután Orbán Viktor illiberális demokráciát csinált országából. Csáky Zselyke a Freedom House-tól azt mondja, ha marad az eddigi lengyel hatalmi felállás, akkor öt év múlva Varsó valószínűleg már nem tartozik a demokratikus államok közé. Amikor Duda látta, hogy apad a népszerűsége, a kormánypárt jól ismert taktikájához folyamodott: nekiment a melegeknek, a hagyományos családi értékek védelmét ígérte és Trumphoz törleszkedett. Riválisa, aki egy híres jazz zongorista fia és öt nyelven beszél, beletalált a közhangulatba, amikor meghirdette: Elég volt! Az unió példátlan pereket indított az ország ellen, kiemelve, hogy a jelenlegi hatalom lebontja a demokratikus normákat, a fékeket és ellensúlyokat. A két politikus között teljesen nyitott a verseny.

NZZ 

A konzervatív-liberális lap úgy véli, Dudának nincs sok mozgósítható tartaléka a választók között, ami abból derül ki, hogy a katolikus Mária Rádió alapítójának pártfogoltja, a nyugdíjasok körében igen népszerű Pietrowski csupán 0,2 százalékig jutott. A többi jelölt hívei aligha állnak be tömegesen az elnök mögé. Ami feltűnő volt ugyanakkor, hogy az első forduló után az államfő igen mézes-mázosan beszélt kihívójáról, ez ugyanis szöges ellentétben állt azzal, amilyen aljasul támadta az utóbbi időben az állami televízió Trzaskowskit. Az a minimum, hogy hazugnak nevezte. Csak kérdés, hogy az ellenzéki politikus mennyire tudja megnyerni magának a következő két hétben az inkább balliberális, a világra nyitott és melegbarát Holownia szavazóit, mert azok immár nem kérnek a PiS, illetve a Polgári Platform között 15 éve tomboló testvérharcból. Ezért nagyon is elképzelhető, hogy a szélsőjobb alkotja majd a mérleg nyelvét.

Bár Duda és fő ellenfele is ünnepeltette magát az első kör után, az államfő hiába végzett az első helyen, messze nem győzött, ezért meg kell elégednie egy keserű köztes eredménnyel. És az is biztos, hogy nagyon nehéz dolga lesz a döntő ütközetben, ahol nem sokat ér a mostani, 10 százalékos előnye. Pedig idáig a sikerek elkényeztették a hatalmon lévő Jog és Igazságosságot, a párt kényelmes többség birtokában alakíthatta át az államot. Ám a mostani választás megrendítheti a PiS rendszerét, az ellenzék még sosem jelentett ekkora veszélyt a kormány számára. Arra lehet számítani, hogy Trzaskowski mozgósítani tudja a 3., illetve 4. helyen végzett jelölt szavazóinak jó részét, így veheti az 50 százalékos akadályt. Pont ezért igyekezett elkerülni a kormánypárt az újabb megmérettetést. Hiszen továbbra is nagy szüksége van Dudára, akit a köznyelv csak a „nemzet golyóstollaként” emleget, miután aláír szinte minden törvényt. Vagyis egyengette az utat a mind inkább tekintélyelvű politika számára. Ellenfele ugyanakkor évek óta egyfolytában bírálja a jogállam leépítését. Alighanem megtorpedózná, hogy a politika ellenőrzése alá kívánja vonni a bíróságokat. Ez persze kiélezné a belső viszályokat, ugyanakkor enyhíthetné a feszültséget Brüsszellel. Az új államfő új hangsúlyokat határozhatna meg a külpolitikában is, például mérsékelhetné a hangot Németországgal szemben. Ezzel együtt messze nem biztos, hogy Trzaskowskival a Lengyelország kiszámíthatóbb lesz az európai szövetségesek számára. De az egyértelmű, hogy könnyebb időszak várna a lengyel igazságszolgáltatásra.

Az újság kudarcnak minősíti Duda szereplését, mert úgy ítéli meg, hogy a választás egyfajta népszavazás volt a PiS politikájáról. Hiszen a párt abszolút többséget élvez és ha az elnököt megerősítik tisztségében, az megerősítené a Jog és Igazságosság hatalmi monopóliumát. Ha viszont a kihívó maga mögé utasítja az államfőt, akkor a kormánypárt készülhet arra, hogy Trzaskowski visszadobja jóformán az összes törvényjavaslatot. Az igazságügy reformja kapcsán ezt már be is jelentette.


A baloldali német lap úgy látja, hogy az eredmény vereséggel ér fel a hivatalban lévő lengyel elnök számára, és hogy sok jel utal arra: a szürke eminenciás Kaczynski már túljutott pályája delelőjén. Pedig az év elején a PiS még megingathatatlannak tűnt. A párt, élén a tekintélyelvű vezetővel, élvezte a jó gazdasági helyzet minden előnyét. Emellett az ellenzék gyenge volt. Kizártnak tűnt, hogy az államfő veszítsen. Ám most mégis ez történt, és nem elsősorban a járvány miatt. A fő gond ugyanis ország erős embere, aki autoriter alapokon igyekszik átformálni az államot. Ez nem jól sült el a koronaválság idején. A gazdasági következmények folytán népszerűtlen megszorításokat kell hozni. Engedményekre lesz szükség az Európa-politikában is. Merthogy a párt helyből EU-ellenes, csakhogy szinte minden tekintetben rá van utalva Brüsszel sikerére. Arról nem beszélve, hogy a lengyelek szeretik az uniót. Trzaskowski ugyanakkor a világra nyitott irányvonalat akar. Hosszabb távon neki vannak jobb ütőkártyái.

FAZ 

A német külügyi államminiszter úgy nyilatkozott, hogy Európának nem szabad leírnia az olyan államokat, mint Magyarország, Oroszország és Törökország, amiért ott a nacionalisták és populisták miatt visszalépés mutatkozik a nemi kisebbségek jogaiban. Roth szerint ezeken a helyeken meg kell támogatni a civil társadalmat. A politikus jelezte, hogy az LMBT-jogok szavatolása a soron következő német uniós elnökség egyik hangsúlyos témája lesz. Ugyan nem említette név szerint Lengyelországot, de elfogadhatatlannak nevezte, hogy bizonyos tagállamokban a melegek rovására folytatnak kampányt, a hagyományos család- és szerepmodellt propagálják és előítéleteket keltenek a szexuális kisebbségekkel szemben. Kiemelte, hogy a földrészen nincs helye a melegellenességnek, a rasszizmusnak, az antiszemitizmusnak és a cigánygyűlöletnek.

Az UNESCO felszólította a magyar kormányt, hogy az mondja meg világosan, milyen idegenforgalmi fejlesztésekre készül a Fertő-tónál, miután a körzet a világörökség részének számít. A tervről annyit tudni, hogy 75 millió euróért szabadidőpark, több szálloda, sportpálya és több száz hajó befogadására alkalmas kikötő épülne Fertőrákosnál. Az ENSZ szakosított szervezetének figyelmét a sajtójelentések hívták fel az elképzelésre, ezért az bekerült abba a jelentésbe, amely azt foglalja össze, hogy a turisztikai munkálatok hol veszélyeztetik a világörökség részének nyilvánított területeket. Osztrák környezetvédők felkérték mind Magyarországot, mind Ausztriát, hogy állítsák le a tónál az infrastrukturális beruházásokat, az UNESCO-t pedig arra kérték, hogy jelöljön ki határidőt, ameddig mindkét kormánynak közzé kell tenni a megvalósíthatósági hatástanulmányt Fertőrákos kapcsán. Azt szorgalmazzák, hogy helyezze kilátásba a jelenlegi védett státusz megvonását a régiótól, ha a két állam nem hajlandó eleget tenni a felkérésnek.

RÓZSASZÍN KÖD

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L.RITÓK NÓRA
2020.06.28.


Emlegettem a legutóbbi blogomban, hogy milyen nehéz volt nekem is a teljes realitásában látnom ezt az egészet. Biztosan sok van még persze most is, amit nem látok, nem tudok, de sok dolgot másként értékelek már, mint az elején. No meg, folyamatos változásban vagyunk, az új hatásokat is mindig értelmezni kell, ezt sem szabad elfelejtenünk.

Szóval, írtam, hogy megtanultam elengedni a rózsaszín ködöt, ami a segítő tevékenységekben nem egyszerű. Többen rákérdeztek erre, így hát most írok róla kicsit.

Amikor elkezdtem, minden tapasztalat nélkül csak a segítségnyújtás vágya élt bennem. Látva a nélkülözőt, a bajba jutottat, segíteni akartam. Az, hogy valaki miért jutott oda, nem érdekelt. Javítani akartam a helyzetén, ruhát, cipőt, ennivalót, villanyt, tüzelőt adva annak akinek nincs, elvinni oda, ahova soha nem juthatna el, élményt adni neki, amit soha nem érhetne el. Azt hittem, ez ilyen. Odamegyek, segítek, ők meg örülnek, hogy kihúzom őket a bajból, és aztán ebből a jobb pozícióból élik majd tovább sikeresebben az életüket. Hogy élményhez, kiránduláshoz, táborozáshoz juttatom a gyerekeiket, megmutatva egy másik világot, ami elérhető lenne nekik is, és ettől majd megfogalmazódik bennük, hogy akarják ezt, és elindul a változás.

A furcsa az, hogy az első időszakban ez működött is. Úgy tűnt, partnerek lesznek a változásban. Ők, akik generációk óta nem változtak. Elmondták, amit hallani akartam. Mert érezték, még, ha nem is fogalmaztuk meg, hogy milyen irányt mutatnánk. Kapcsolódtak. Mutatták, hogy akarják másképp. Dolgozni, tanulni, kertet művelni, közösségben működni.

Ha vendég jött, vagy riporter, spontán beszéltek erről, boldog voltam a mondataiktól, mert sosem mondtam, hogy mit mondjanak, és őszintének tűntek. A megfogalmazott vágyaik és a mi céljaink egyfelé mutattak.

Évekbe telt, mire rájöttem, hogy ez a kép hamis. A valóságban az, amit mondtak, nem párosul akarattal. Mert az akarás képessége tűnt el. A konfliktusokban lassan kirajzolódott a kép. Meg kellett értenem a kettős beszédet, az egyik, ami nekünk szól, és a másik, amit maguk között mondanak, amit éreznek. Mert mindig ebből voltak a konfliktusok, meg abból, ha ennek az ellentmondásával szembesítettük őket. Aztán kezdtem megérteni azt is, hogy ebből azért van konfliktus, mert ők ezt tényleg így élik meg, nincs tudás a másik szempont értelmezésére, az “igazság” náluk az érdekhez igazodik, hozzájutni valamihez, ami nekik nincs. Megkapni, mindenáron, akár a másik kárára is.

Tudom, kemény mondatok ezek, döbbenetes volt, mire rájöttem a működésekre, annyira akartam hinni, hogy nem így van, de a mindennapok bizonyították, hogy amit keresek bennük, az nincs sehol. Csak én hittem, hogy van, mert abból a tudásból indultam ki, amit emberi viszonyulásból magamból bontottam ki. Magamból, aki teljesen másképp szocializálódott.

Persze meg lehetett érteni, levezetni az ő szocializációjukból, amiben a nélkülözés, a “nincs” önzővé tesz, és a jó érzést csak a mindent felülíró birtoklás adja meg. Megérteni azt a furcsa viszonyulást a tárgyakhoz, a plazmatv-t az ágy nélküli lakásban, az okostelefon megvásárlását ott, ahol kályhát kellett volna venni. Megérteni, és próbálni megértetni is. Hogy ne kérjen kenyérre valót, ha a facebookra épp előtte posztolta ki az új műkörmeit, vagy a hétvégi bulifotók után ne jöjjön, hogy nincs pelenka a gyereknek. Hogy ne a pillanatnyi jó számítson. Hanem a holnap is. Hogy ne a kérés, hanem az akarás működjön.

Ha megértjük a szegregátumok világát, megtaláljuk a beavatkozási pontokat is. Világossá válik, hogy a motiváció kérdését át kell gondolni. Mert elméletben eddig mást tudtunk róla. De ez meg a valóság. Ami nem mindig úgy működik, mint az elmélet. És meg kell érteni magunkat is. Reálissá tenni a céljainkat. És elhessegeti a szemünk elől a rózsaszín ködöt. Ez nem a szentté avatás útja. Aki ezt az érzést keresi, becsapja magát.

A rózsaszín köd nagy lépéseket diktál. Elhiteti, hogy csak a feltétel hiánya az ok. Hogy csak vetőmag kell, és csodás kertművelésbe kezdenek. Hogy csak munkahely kell, és boldogan dolgoznak majd. Hogy tablet kell, és lesz digitális oktatás. Hogy bevezethető a környezettudatos viszonyulás. És ez egészséges életmód is. Csak eddig még nem mondta nekik senki.

Mi is boldogok voltunk pl. az első kiskertprogramokban. Együtt örültünk a zsebkendőnyi kertnek is, ahol pár hagyma, pár tő paradicsom körül örömtáncot jártunk. A szép tábla krumplinak, ahol még vegyszerezni sem kellett, mert a gyerekek egymással versengve gyűjtötték be minden nap a krumplibogarakat. Csináltunk külön gyerekkert-programot is, éveken át, tanítva és motiválva őket. Talán a harmadik évben kezdett alábbhagyni a lelkesedés. Már kevesebben akartak szántatni, és vetőmagot, palántát kérni. “Nem éri meg”-mondták, és széles volt az indokok tárháza, a locsolás hiányán át a hőségig, vagy az éjszaka ellopott termésig. Persze volt, aki megmaradt, de csak azok, akiknél az önfenntartási képességek erősebbek voltak. Ahol nem, ott maradt a dudva a kertben.

Csak az tekinthető eredménynek, ami beépül. Addig csak remélt változás, ami pillanatok alatt visszarendeződhet. A beépüléshez pedig hosszú távú munka szükséges, sok visszalépéssel, sok újratervezéssel, a lépések megfelezésével. Addig csak hisszük, hogy működik bármi. Mivel azonban munkát, pénzt fektetünk bele, ezért nagyon akarjuk hinni, hogy működik. Itt a csapda azoknál, akik nem tudják elengedni a rózsaszín ködöt. Mert nagyon rossz bevallani, hogy kudarcot vallunk. Hogy lassabban megy. Sokkal lassabban, mint szeretnénk.

Rózsaszín köd az is, mikor egyvalaki visszatükrözi a sikert, és azt hangosítják ki. Hogy közben százakkal a környezetében nem történt semmi, azt nem kommunikálják. Láttam roma tehetséggondozó programmal fémjelzett iskolát, akiknek egyetlen eredménye egy jól szavaló roma tanítványuk volt, őt mindig fel lehetett mutatni. A többi gyerek korántsem volt ilyen sikeres, de az nem is érdekelt senkit.

Jó ideje próbálom kerülni a kiemelt pozitív példákat más miatt is. Mert a többségi társadalom ma azonnal megfogalmazza, amit a közmédia is sugall: persze, hogy sikerül “kitörni” annak, aki akarja. Íme a bizonyíték erre. Csak ennyi kell hozzá. Akarat. Holott ez messze nem igaz. Ebben az egészben nem a személyes, hanem a rendszerszintű felelősség a nagyobb. Sokkal nagyobb.

Egy esélykiegyenlítő, problémákra reagáló rendszerben csakugyan lehet akarni, mert számtalan ponton találhat valaki kapaszkodót. Tanárokat, aki hivatásként élik meg a munkájukat, és biztos kézzel tartják a gyerekben az “akaratot”. Iskolai közösség, ami megerősíti az eredményeket, és ami a szegregált iskolákban nem tud megvalósulni. Patrónusok, ösztöndíjak, pénz, ami segíti anyagilag abban, ami hiányzik. Önkormányzat, ami segít a lakhatási szegénységen, mert tudja, az akaratot gyorsan amortizálja le, ha valahol mondjuk nincs áram, vagy saját személyes tér, nyugodt tanulási környezet. Családsegítő, aki képes a családot befolyásolni a tanulást támogató viszonyulás irányába. Közösségfejlesztő, aki a kortárs csoportban is értékként tudja megjeleníteni az eredményt, az akarat betetőzését. És persze ne hagyjuk ki, hogy olyan család, ahol valaki mellette van a változást akarónak, és nem visszahúzza, hanem támogatja ebben. De a legfontosabb az állam, ami úgy szervezi a szolgáltatásait, hogy azok a legszegényebbek számára is elérhető, valós esélyeket adnak.

Sajnos ez ma nem értelmezhető. A felbukkanó “akarók” sikerei mögött, nem kisebbítve a saját személyes tehetségüket és teljesítményüket, leginkább a szerencse van, és sok-sok támogató. Egyedi esetek, amelyeket a rendszer felmutat (ha felmutat): “na ugye, aki akar, annak megy”. És ezzel ki is veti a felelősséget a nyakából, sokan pedig el is hiszik ezt.

Hogy miért küzdök mégis, ennyi kudarc ellenére? Nem tudom jobban megfogalmazni, mint amit már máskor is leírtam. Ahogy az egyik kollégám mondta, mikor egy programban matematikai tehetséggondozást akartak megvalósítani valakik, szegregált körülmények között élő és tanuló gyerekeknél, és ehhez 11 év fölötti gyerekeket kerestek. A kollégám azt mondta: 11 év fölött már nincs tehetséges gyerek a szegregátumokban.

Hát ezért. Mert előtte volt, de addigra felőrli mindaz, amiben élnek. Ezért kell dolgoznunk. Velük is, a szülők-nagyszülők generációjával, akikkel a munka inkább küzdelem. Mert ennyi tudással és ilyen túlélési stratégiákkal, amit az életük és a világ enged, ennyire képesek.

De a gyerekeik mások lesznek majd. Feltéve, ha nem hagyjuk, hogy ugyanolyanok legyenek. Ha egyszer képesek leszünk rendszerszintű esélyteremtésre. Rózsaszín köd nélkül.