2024. január 23., kedd

LÁNYI ANDRÁS: VÁLASZTÁSI ÚTMUTATÓ KÉTHARMAD-MAGYARORSZÁGON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LÁNYI ANDRÁS
2024.01.23.


„Magyarországon annak, aminek értelme lenne, sohasem volt realitása. Aminek pedig van realitása, annak rendszerint nincs értelme” – írja Lányi András. Rendszeres vendégszerzőnk nemrég jelentkezett Menekülés a győztesek táborából című, publicisztikáit tartalmazó kötettel, az alábbi írás azonban friss és ropogós, az idei első Lányi-esszé a Válasz Online-on. Arról, hogy 

ideje lenne elkezdeni politizálni – ha nincs értelme, akkor is.

Hogyan szavazzunk? Kire szavazzunk? Ez a kérdés idén komoly fejtörést okoz majd a választópolgárok egy részének. Igen kis részének, de ez most nem számít. Merthogy a többség magabiztosan és mintegy rutinból beikszeli vagy a leválthatatlan miniszterelnök pártját, vagy az ellenzéki pártok közül azt, amelyiknek a nevét meg tudta jegyezni. Oszt’ annyi.

Ez az írás azonban nem nekik szól. Hanem azoknak, akik még homályosan emlékeznek: volt idő, amikor nem a pártoknak voltak szavazói, hanem a szavazópolgároknak voltak pártjai. Hogy alapesetben a politika a társadalmi csoportok érdekeinek a képviseletéről szólt, és a vetélkedés különféle programok között zajlott. Onnan nézve értelmezhetetlen a szakadék, amely jelenleg a politikától húzódozó civiltársadalmat elválasztja a hatalomszerzésre mint üzletágra szakosodott vállalkozások vetélkedésétől. Hát akkor önöknél kit képviselnek a képviselők? – kérdeznék tőlünk a régiek, e naiv marslakók, és nehéz lenne nekik elmagyarázni, hogy is van ez mostanában.

Mi tehát, egy kihalófélben lévő faj, a zoon politicon ritka és ritkaságánál fogva értékes példányai arra a pártra adjuk majd szavazatunkat, amelynek programja a leginkább megfelel a jó kormányzásról alkotott elképzeléseinknek. Nem is a pártra, hanem annak jelöltjére, igaz? Hiszen a programot a nevében fellépő személyek tettei, képességei, moralitása hitelesítik.

De kire is szavazzunk?

Sokan közülünk, én úgy vettem észre, nyugati típusú szociáldemokráciában reménykednek, és arra várnak – az idősebbek már vagy harminc esztendeje –, hogy az esélyteremtő-gondoskodó állam mérsékelje a tűrhetetlen és igazolhatatlan mértékű társadalmi egyenlőtlenségeket, anélkül, hogy az egyéni szabad vállalkozás útját eltorlaszolná előlük. (Annak idején a Fidesz is az ő szavazataikkal, a rablókapitalizmus elleni fellépés ígéretével szerzett elsöprő többséget.) Ők legszívesebben most is egy klasszikus Szociáldemokrata Pártra voksolnának.

Akiket a rendszerváltozás rendszere és annak kiteljesedett formája, a NER a leginkább átvert és cserbenhagyott, azok a közép- és kisvállalkozók. Ők egy percig sem rúghattak labdába a multikkal paktáló állammal, a hatalmát készpénzre váltó posztkommunista nómenklatúrával, utóbb az Orbán-klánnal és vazallusaival szemben.

(Nem az egészen kicsikre gondolok, és nem az új hiányszakmákra, hanem arra a bizonyos polgári középre, amelynek anyagi biztonságát vállalkozásai sikere biztosítja.) Mert ahol mutatkozott egy kis piaci rés – rés a valóságos teljesítmények piaci versenye számára –, azt haladéktalanul betömte a velejéig korrupt pályázati rendszer és a protekció. Maradt a sorban állás a hatalom kegyeiért. A kkv-k többségének, és különösen a földhöz, piachoz és hitelhez nem jutó gazdatársadalom maradékának alighanem egy igazi Kisgazdapárt felelne meg.

A harmadik komoly esélyes a Szabadelvű Párt lehetne. A névválasztás jelezné a különbséget, amely korunk eltorzult liberalizmusától megkülönbözteti azt a szabadelvű hagyományt, amelynek képviselői hazánk újkori történetének legfényesebb lapjain szerepelnek. A fiatal szavazóknak mindenesetre könnyebb dolga lenne, ha nem nekik kellene nyugatra menekülniük a hazai közállapotok elől, hanem itthon részesülhetnének a nyugati – köztudottan hanyatló és dekadens, de mégis – liberális demokrácia előnyeiben.

Negyedikként gondoltam a Zöld Konzervatívok Pártjára. A politika terén az ökológia, azt mondják, az első valóban modern konzervatív irányzat. A globális technokrata hálózatok és birodalmak uralmát a zöldek a hagyományos modern értékek és jól azonosítható helyi érdekek nevében vonják kérdőre. Mi maradt az autonómiából? Mi van a szolidaritással? És persze, mi lesz az emberhez méltó élet nélkülözhetetlen természeti feltételeivel? Mondanom sem kell, hogy a zöldek szerint, ami fennáll és védelemre szorul, az nem a hatalom rendje, hanem az életé: az életformák gazdag sokfélesége.

Szavazzunk a… jól van, nem felejtettem el: Magyarországon ilyen pártok jelenleg nincsenek. Pont ezt akartam mondani. Azért nincsenek, mondják, mert nem volt realitása annak, hogy legyenek. A szociáldemokráciát kisajátította és kompromittálta a pártállami utódpárt, ami minden volt, csak nem szociáldemokrata. A történelmi kisgazda-örökségből az önjelölt örökösök kínosan gagyi népszínművet csináltak. A liberálisok másfél évtized alatt eljutottak Kis Jánostól Kóka Jánosig – ami azért teljesítmény. A zöld pártkezdemények még el sem érték a közönség ingerküszöbét, amikor már egymás torkának estek. Akkor miről beszélek?

A KSH VEZETÉSE MÁR CSAK AZZAL TÖRŐDIK, HOGY MIT MOND A KORMÁNY ÉS ORBÁN VIKTOR

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.23.


Három szabálytalanságot is elkövetett a Központi Statisztikai Hivatal a háztartásienergia-infláció számítása kapcsán – hívta fel a figyelmet Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke. Az ellenzéki országgyűlési képviselő szerint nem azzal, hogy módszertant változtattak, hanem azzal, hogy miként tették ezt meg. Az egyik, hogy évközben hajtották végre, a másik, hogy nem használtak úgynevezett Janus-időszakot, a harmadik pedig, hogy nem tették nyilvánossá, honnan számolták a súlyokat az új módszertannál. „Ezek olyan dolgok, amelyeket egy jól működő, normális statisztikai hivatal nem tehetett volna meg” – mondta a szakember, aki elsőként még novemberben, a Hírklikk hasábjain hívta fel a figyelmet arra, hogy nagyon „érdekesen” számolja a KSH a háztartási energia árának alakulását.


A 24.hu hétfőn megjelent nagyobb cikke irányította ismét rá a figyelmet arra az anomáliára, amiről elsőként portálunkon írt – még tavaly novemberben – Mellár Tamás. Abban ugyanis, hogy sikerült 10 százalék alá (9,9 százalékra) szorítani az inflációt, jelentős szerepe volt a módszertan megváltoztatásának (erről itt írtunk részletesen) – erre hívta fel a figyelmet a KSH korábbi elnöke, országgyűlési képviselő.

A 24. hu most megjelent cikke abból indul ki, hogy zsinórban négy hónapon keresztül nagyobb volt az elemzők által előre jelzett infláció annál, mint amit végül a KSH közölt. Mindeközben viták zajlanak az energiainfláció mérése körül, az Eurostat konzultációt kért. Hiába indult be a fűtési szezon, a KSH akkor is hónapról hónapra csökkenő energiaárakról adott számot, ennek kapcsán felmerült, hogy a hivatal a fogyasztási jelleggörbe adatait használja a méréseinél, amiről viszont módszertani ismertetőjében nem tesz említést. A portál – amely elemzők véleményét is megkérdezte az ügyről – arra is emlékeztet, hogy mindez érdekes módon egybeesik a KSH-nál történt vezetőváltásokkal. A hivatal azóta éppen olyan adatokat szállított, mint amilyeneket a kormányzat remélt, köztük az emlékezetes 9,9 százalékos októberi inflációs adattal, amelynek egyes elemzők szerint (Mellár Tamással az élen) 11–12 százaléknak kellett volna lennie...

TÖBB SZÁZEZRES TÜNTETÉSEK NÉMETORSZÁGBAN – BETILTHATJÁK A MÁSODIK LEGERŐSEBB PÁRTOT?

24.HU
Szerző: SCHULTZANTAL
2024.01.23.


Egy német oknyomozó újság számolt be arról a novemberi titkos találkozóról, amelyen szélsőjobboldali és neonáci személyek mellett a jelenlegi második legerősebb – sőt egyes tartományokban a legnépszerűbb – AfD több politikusa is megjelent, és egyebek mellett arról is szó esett, hogy akár milliós nagyságrendben bevándorló hátterű, de akár német állampolgárságú embereket deportálnának az országból. A cikk hatalmas felháborodást keltett, az elmúlt két hétben szinte folyamatosak a tiltakozások, a hétvége mindkét napján több százezren vonultak az utcákra, ami újabb lökést adott az AfD betiltását követelő politikai akciónak.


Pénteken, szombaton és vasárnap több százezren – a szervezők szerint 1,4 millióan – vonultak az utcákra Németország mintegy száz településén tiltakozásul a szélsőjobb, illetve az Alternatíva Németországért (AfD) párt előretörése, illetve a körülöttük kialakult botrány miatt. Már a második hete tiltakoznak a németek, és a következő napokban is terveznek újabb utcai megmozdulásokat.

A demonstrációkra azután került sor, hogy a Correctiv oknyomozó portál január 10-én beszámolt a szélsőjobboldali, neonáci erők múlt novemberi, titkos potsdami találkozójáról, ahol a migrációs politikáról, ezen belül külföldi származásúak – több millió ember – deportálásáról vitáztak.

Az AfD több magas rangú politikusa, így

- egy Bundestag-képviselő, Gerrit Huy,

- a társelnök Alice Weidel személyi asszisztense, Roland Hartwig,

- valamint a párt Szász-Anhalt tartományi frakcióvezetője, Ulrich Siegmund

is részt vett a találkozón. A párt azóta nem győzi hangoztatni, hogy nem része a terveiknek a tömeges kitoloncolás – a pártvezető meg is vált a tanácskozáson felbukkant jobbkezétől –, a tiltakozásokat ugyanakkor nem kommentálta. A német hírszerzés már jó ideje megfigyelés alatt tartja a pártot, és a szélén található csoportosulásokra többször felhívta a figyelmet.

Vasárnap egyebek mellett olyan nagyvárosokban tiltakoztak, mint München, Köln, Berlin, valamint keletnémet AfD-s fellegvárakban, mint Lipcse és Drezda. Több helyszínen is jóval több tüntető jelent meg, mint amennyire a szervezők számítottak...

NEM ALAPTALANUL FÉLNEK A MAGYAROK AZ AKKU-ÚJRAHASZNOSÍTÁSTÓL AZ ÓLOMAKKUMULÁTOROK ESETE ALAPJÁN

G7.HU
Szerző: MÉSZÁROS R. TAMÁS
2024.01.23.


Az akkumulátorgyártás hazai és európai terjedését egyre több helyen kísérik az üzemek környezetvédelmi és az egészségügyi hatásaival kapcsolatos lakossági félelmek és az ebből fakadó tiltakozások, amelyek nemrég az akkumulátorok újrahasznosítását tervező beruházásokat is elérték. Egy szlovén vállalat, az Andrada a Miskolc melletti Alsózsolcán akart egy nagyobb feldolgozót létesíteni 10 milliárdos beruházással, egészen letaglózó arányú, 4,7 milliárdos állami támogatás mellett, de ez a helyiek tiltakozását követően meghiúsult; most Sóskúton próbálkoznak.

Az újrahasznosítás fogós kérdés, hiszen egyfelől az akkuipar fenntarthatóságának növelése végett szükséges és hasznos tevékenységről van szó. Másfelől az elhasznált vagy gyári hibás akkuk feldolgozása alacsony haszonnal, jelentős környezetterheléssel, egészségügyi veszélyekkel jár, és a fentiekből fakadóan gazdasági és foglalkoztatási hozadéka is alacsony Győrffy Dóra, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójának összefoglalója szerint.

A kockázatokat Magyarország esetében jelentősen csökkenti, hogy hazánkban globális összevetésben szigorú környezet-, egészség- és munkavédelmi szabályok vannak érvényben, és az Európai Unió formálódó akkuipari szabályozása is etalonnak ígérkezik.

A másik oldalon viszont a szabályok betartatásával és a kormány által kiemelten kezelt akkugyártóknak nyújtott kiskapukkal kapcsolatban számos esetben komoly aggályok merültek fel.

- A CATL debreceni beruházásánál például üzleti titokra hivatkozva nem hozták nyilvánosságra, hogy milyen vegyi anyagokat használnak majd a feldolgozás során;

- a gyártási hulladék feldolgozásával foglalkozó dél-koreai SungEel mindkét hazai – Szigetszentmiklóson és Bátonyterenyén működő – üzemét megbírságolták már tűzesetek, rákkeltő anyagokkal történő veszélyeztetés, talaj-, levegő- és vízszennyezés miatt;

- az Átlátszó pedig arról írt, hogy Gödön 2018 óta környezethasználati engedély nélkül működik a Samsung SDI akkumulátorgyára.

Bár ezek jelentősen eltérnek az elektromos autók motorját hajtó, jellemzően lítium-ionos akkumulátoroktól, a feldolgozással kapcsolatos jövőbeli potenciális problémákat illetően hasznos tapasztalatokkal szolgál a belsőégésű motoros autókban is megtalálható, az elektromos rendszerek működtetésére szolgáló savas ólomakkumulátorok újrahasznosítása.

Ez a „körforgásos gazdaság” szempontjából sikersztori, miután az akkuk döntő részét újrahasznosítják, és az új akkumulátorok ólomtartalma szinte kizárólag újrahasznosított forrásból származik. Ugyanakkor az utóbbi években számos kutatás bizonyította, hogy az újrahasznosítók „szennyezési menedékekbe”, azaz laza környezetvédelmi szabályozással bíró fejlődő országokba (vagy tartományokba és városokba) telepedtek, és ott mérhető környezeti és egészségügyi károkat okoztak, sőt a diákok eredményeit is rontották. Utóbbi jelenség azt is felveti, hogy a szennyező ipari tevékenységek ösztönzése még a szegény országoknak sem áll érdekében, mert ezzel humán tőkéjüket és így növekedési kilátásaikat is rontják...

MOMENTUM: AKADÁLYOZTA A SÁRVÁRI KÓRHÁZ HULLAHÁZA A TIBORCZ-HOTEL MEGKÖZELÍTÉSÉT, EZÉRT ELBONTOTTÁK A PÁRT MOST TÖBB KÉRDÉSRE IS VÁLASZT VÁR

NÉPSZAVA
Szerző: Á. B.
2024.01.22.


Eredetileg nem tartozott út ahhoz a telekhez, amin megépült a Tiborcz István és Scheer Sándor érdekeltségébe tartozó sárvári hotel. Így hát lebontották a kórház hullaházát és megépítették a szállodához vezető aszfaltcsíkot - derül ki a Momentum országgyűlési képviselőjének egy hétfői videójából.

Tompos Márton azt mondta, a projektet a magyar adófizetők 2,5 milliárd forinttal támogatták. Az ellenzéki politikus kikérte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől (MNV), hogy megtudja, mennyi pénzt adott a kivitelező a magyar államnak azért, hogy itt egy utat építhessen. Egyetlen egy szerződést kapott meg, amelyben egy 10,5 milliós összeg szerepel. Úgy számolt, hogy ha ezt elosztjuk, a 2272 négyzetméteres útszakasszal, akkor ez azt jelenti, hogy 4600 forint/négyzetmétert adott a kivitelező a magyar államnak azért, hogy ezt a területet megkapja használatba.

.A képviselő azt ígérte, kikérik azt a szerződést, hogy kiderüljön, abban szerepel-e bármi, amit a meghallgatáson a befektető megígért - nevezetesen a hullaház visszaépítését. Emellett kérdéseket akar feltenni az MNV-nek, a polgármesternek, valamint a felelős miniszternek is.

A FÉLTUDÁSÚ MAGYAR ELIT ESETE A MESTERSÉGES INTELLIGENCIÁVAL

ÖRÜLÜNK, VINCENT?
Szerző: jotunder
2024.01.20.


Tavaly november elején rendezték meg az AI Safety Summit-et az angliai Milton Keynesben. Elon Musk és Sam Altman, Károly király és Ursula von der Leyen, Rishi Sunak és Giorgia Meloni, ahogy kell. A brit kormány a csúcstalálkozó idején hozta nyilvánosságra azt, hogy 12 új Artificial Intelligence- Ph.D képzési centrumot hoznak létre 117 millió fontból, miután 2018-ban már elkezdték az AI-CDT-k alapítását, ezer (1000) doktorandusz kiképzését tervezve. Itt nem egyszerűen csak a mesterséges intelligenciáról, hanem annak specifikus alkalmazásairól van szó.

2018 és 2023 között hatalmasat változott a mesterséges intelligencia környezet, új technológiák jöttek létre, köztük a legfontosabb a Nagy Nyelvi Modellek, leginkább a transzformer architektúrák, megjelenése volt, és senki sem tudja, hogy mit hoz a holnap.

A Google, az OpenAI és a Meta illetve a kínai ByteDance mögött felfoghatatlan pénzek és ebből adódóan felfoghatatlan intellektuális erők állnak, Európának lépnie kell. A britek most éppen léptek. És hát láttam Delftben, hogyan lépnek a derék hollandusok.

Három évvel ezelőtt a magyar kormány bejelentette, hogy 2024-ben megépül a Fudan Budapest University, amiből nem lett semmi, és a közeljövőben nem is lesz semmi. Az 1.8 milliárdos és persze nem kicsit necces Fudan-projekt lényege éppen az lett volna, hogy a legmodernebb technológiákkal kapcsolatos elitképzéseket hozzanak Magyarországra. Fudan Budapest nincs, van MCC, ami a féltudásúság újratermelésének jelképe. Ha van valami, amiben az egymást gyűlölő jobboldali és baloldali értelmiség hasonlít egymásra az a féltudás. Jó esetben, mert van a hetedtudás és a nemtudás is.

Magyarországon létezik ugyan egy nyugatias technokrata elit, de alig látható. Orbán környezete szinte büszke arra, hogy semmiféle nyugatos műveltsége, kiképzettsége sincs. Az amerikai elitegyetemeken Ph.D-t szerzett közgazdászok nem jöttek haza (velem együtt mentek ki, és nem voltak kevesen), Nagy Márton és Matolcsy György Godzilla kontra Mechagodzilla csatáját élvezheti a nagyérdemű. Egész szakmák marginalizálódtak. Az ún. létező szocializmusnak nagyon súlyos következményei voltak.

Most olyasmi következik, amit a kedves Olvasó nagyon szokott utálni. Egy dologban egyetértek Orbán Viktorral. Én is egy erős Magyarországot szeretnék, közép-európai kis/középhatalmat, magyar gloire-t. Ha ez nacionalista tendencia, so be it. Persze nincsenek ötleteim, miért lennének, engem nem arra képeztek ki, hogy ilyen jellegű ötleteim legyenek. Annyit látok, hogy a britek léptek, a hollandok léptek, mi meg nem.

A féltudású értelmiségi elitet nyugatos, nagytudású, tehetséges értelmiségi elitre kellett volna cserélni harmincöt évvel a rendszerváltás után. Pont ugyanolyan figurák “szakértenek”, mint harmincöt éve, néha konkrétan ugyanazok. Magyarország ma a közelében sincs a kis/középhatalmi státusznak, távolodik a Nyugattól, miközben nem közeledik semmi érdekeshez. Ez egy ilyen poszt, még van valami, amiben egyetértek Orbán Viktorral (nem biztos, hogy egyetértek, én komolyan gondolom, azt nem tudom, hogy ő mennyire gondolja komolyan). Az az érzésem, hogy Magyarországon a fiatalok felső tíz-tizenöt százalékában van kakaó. Nagyon tehetséges gyerekek vannak köztük, vannak hagyományaink, ha Magyarországon érhetnék el a céljaikat, akkor ez az ország nagyon jól is járhatna.

Azonban egy olyan országban, ahol a lojalitás sokkal többet ér, mint a tehetség, azok a nagyon tehetséges, de a politikától undorodó fiatalok nem fogják megtalálni a számításaikat. Ráadásul nem kapják meg azt a képzést, azokat a lehetőségeket, amelyeket Nyugaton megkapnának. Tehát el fognak menni, és nekünk maradnak a megadják.

A briteknek is megvan a maguk baja, de nem adják fel. A hollandok sem adják fel. Mi adjuk fel éppen.

AKÁR NÉGYMILLIÁRD FORINTOT IS HOZHAT ÉVENTE AZ ORBÁN-BÁNYÁNAK A HULLADÉK

SZABAD EURÓPA
Szerző: WIEDEMANN TAMÁS
2024.01.22.


Elérkezett a rekultiváció ideje a gánti dolomitbányában. Az Orbán család bányájában még ezen is keresni fognak, miután megkapják az összes engedélyt ahhoz, hogy építési-bontási hulladékkal töltsék fel az üregeket. A kormány nemrég enyhített a szabályozáson, már nem kell vízügyi engedély, így a gánti bánya alatt futó karsztvíz sem lehet akadálya a sittel való feltöltésnek.


Negyed évszázada jelent meg az Élet és Irodalomban a mára klasszikussá vált, Fiúk a bányában című cikk, amely az Orbán család vállalkozásait vette sorra. Ebből a cikkből értesülhetett a szélesebb nyilvánosság először arról, hány bányát üzemeltet Orbán Viktor miniszterelnök édesapja, Orbán Győző.

Itt írtak először a gánti bányáról, amelyet harminc évvel ezelőtt privatizáltak, és került Orbán Győző érdekeltségébe. A dolomitbányászat a végéhez közeledik – legalábbis a bánya egyes részein befejeződött –, eljött a rekultiváció ideje, amikor az eredeti vagy ahhoz nagyon hasonló állapot visszaállítását kell elvégezni a természetben. A külszíni bányászati tevékenység után hatalmas gödrök maradnak hátra, amit első körben fel kell tölteni, majd egyre finomabb kőzettel befedni, a végén a felső tíz centiméteres felületen humuszos talajréteget kell ráhordani.

„A gödör feltöltésének elmaradása esetén a bányagödör a bánya felhagyása után az illegális lakossági hulladéklerakás célpontjává válhat, tájsebként marad vissza” – ezzel is indokolta az Orbán Viktor édesapjához, Orbán Győzőhöz köthető cég által megrendelt tanulmány, miért szeretné építési hulladékkal feltölteni a dolomitbányászat után keletkezett gödröket. (A cégben tulajdonos Orbán Győző és unokája, Orbán Dávid és üzlettársa, Mürkl Máté ügyvéd is.)

A cég annyira aggódik a környezet védelméért, hogy úgy döntött: inkább ők töltik fel hulladékkal a bányagödröt, nehogy a lakosság csinálja ugyanezt illegálisan és – esetleg a hozzá nem értés okán – környezetszennyező módon.

Megengedőbb jogszabály


A hulladékgazdálkodási koncesszió 2022-es odaítélésével párhuzamosan könnyített a kormány a hulladéklerakás szabályain. Mint ismert, a Mol nyerte meg a koncessziót, így az általa alapított leánycég, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. működteti a hazai hulladékpiac nagy részét a következő 35 évben. A Semjén Zsolt által kezdeményezett jogszabály-módosítás értelmében a hulladékkal való feltöltés „olyan hasznosítási művelet, amely során (…) nem kell lefolytatni vízjogi vagy vízvédelmi hatósági (engedélyezési) eljárást”.

Jávor Benedek, a Párbeszéd – Zöldek európai parlamenti listavezetője szerint immár nem írják elő, hogy a tevékenység nem szennyezheti a talajvízbázisokat, csupán egy bizonyos határértéknél jobban nem szennyezheti a földtani közeget és a felszín alatti vizeket.

A jogszabály módosítása előtt ha kérelmező nem tudta minden kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a bányafeltöltés nem jár szennyezéssel, a hatóság nem adta meg az engedélyt. A törvényt azonban úgy módosították, hogy meghatároztak egy határértéket, amelynél nagyobb szennyezéssel nem járhat a tevékenység. Jávor Benedek szerint innentől kezdve a hatóságnak kellene bizonyítani, hogy a szennyezés meg fogja haladni a határértéket, vagyis egy hipotetikus feltételezést kellene bizonyítani...

AZ EU-NAK FÜRGÉN KELL FELLÉPNIE AZ ORBÁNI ZSAROLÁSSAL SZEMBEN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.01.23.


A következő EU-csúcson nem kellene újabb alkudozásba bocsátkozni Orbánnal az 50 milliárd eurós ukrán támogatási csomag ügyében, hanem Magyarország kihagyásával a többi 26 tagország, az Európai Bizottság támogatásával, kormányközi szerződéssel rendezhetné a kérdést – derül ki a Politico elemzéséből.


Felháborító az orbáni zsarolás, de az EU-nak fürge észjárással kell fellépnie a tömb bajkeverője körüli ügyekben – írja a Politico amerikai portál európai kiadásában Dalibor Rohac, a washingtoni székhelyű, jobbközép irányzatúként besorolt American Enterprise Institute agytröszt vezető elemzője.

Felidézi azokat a frusztrációt tükröző kijelentéseket, amelyekkel az Európai Parlament több képviselője – így a holland liberális Sophie in ‘t Veld, illetve a német zöldpárti Daniel Freund - reagált arra, hogy az Európai Bizottság feloldott 10,2 milliárd euró zárolt támogatást, cserébe azért, hogy a magyar miniszterelnök ne akadályozza Ukrajna EU-csatlakozási tárgyalásait. A bírálat érthető, hiszen a rosszhiszemű Orbán Viktor az EU-ban Vlagyimir Putyin ötödik hadoszlopának számít, és arra használja az uniós alapokat, hogy tovább szilárdítsa a hatalmát – állapítja meg, de hozzáteszi: a realitásoktól elrugaszkodott, hiábavaló elképzelés az Európai Bizottság elleni perindításnak vagy Magyarország szavazati jogtól való megfosztásának a szorgalmazása.

A szerző szerint szükség volt arra, hogy zöld fényt adjanak az ukrán csatlakozási tárgyalásoknak, ám Freundéknak abban igazuk van, hogy Magyarország még számos útkereszteződésnél képes kátyúba juttatni Ukrajna taggá válásának az ügyét.

Rohac hangsúlyozza, hogy a jogállamiság nem pusztán a szabálykövetés technikai jellegű kérdése, amelyet a Bizottság pártatlan szakértőinek kell megítélniük, hanem összetett, többrétegű követelmény, és nem volt mindig megalapozatlan az az elhangzott vád, hogy álszentek a Varsó és Budapest elleni korábbi eljárások. A korrupció sem csak Magyarországot érinti. Brüsszelnek és a tagállamoknak okosan kellene ügyködniük Orbán körül, nem arra van szükség, hogy a cinikus alkalmazkodás és a jogászkodó nagyhangúskodás között ingadozzanak. Ezt az okos ügyködést a szerző úgy értelmezi például Kijev vonatkozásában, hogy szerinte a következő EU-csúcson nem kellene újabb alkudozásba bocsátkozni Orbánnal az 50 milliárd eurós ukrán támogatási csomag ügyében, hanem Magyarország kihagyásával a többi 26 tagország, az Európai Bizottság támogatását maga mögött tudva, kormányközi szerződéssel rendezhetné a kérdést. Ha vannak is határai az Orbánnal való kompromisszumkötésnek, az EP-képviselők által olyannyira kedvelt igazságügyi szabálykönyvnél való leragadással Európa nem jut semmire – írja a Politico vendégkommentátora.

Mégis Magyarország lehet az utolsó

A nemzetközi média egyik témája, hogy hamarosan szavaz a török parlament a svéd NATO-csatlakozásról. Az NTV szerint e héten, a CNN Türk szerint már ma esedékes a döntés. Az APA osztrák hírügynökség beszámolója kiemeli, hogy ha Ankarában jóváhagyják a svéd belépést, akkor Magyarország marad az atlanti szövetség utolsó olyan tagállama, amely még nem ratifikálta a lépést. Törökország – emlékeztet az APA – hosszas halogatás után jutott el a döntés küszöbére, miután elégedetlen volt a betiltott Kurd Munkáspárt tagjaival való, állítólag elnéző svéd bánásmóddal. Legutóbb azonban Recep Tayyip Erdogan török elnök már F-16-os amerikai harci gépek Törökországnak történő leszállításától tette függővé a ratifikálást.

A holland miniszterelnök pályázhat a NATO-főtitkári posztra

A bécsi Der Standard terjedelmes írásban tekinti át a nyugat-balkáni helyzetet annak apropóján, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Mark Rutte, aki ma még Hollandia miniszterelnöke, de az osztrák lap szerint a hamarosan megürülő NATO-főtitkári posztra pályázik, ezekben a napokban közösen ellátogat Boszniába, Koszovóba és Szerbiába.

A cikk kitér arra, hogy a Balkánon az EU-tagállamok közül Horvátország mellett Magyarország is nagyon aktív. Ezen a héten veszi át Sticz László magyar tábornok a bosznia-hercegovinai Eufor-csapatok parancsnokságát, amit az elmúlt években Ausztria látott el. A Der Standard vitatottnak nevezi a magyar parancsnok hivatalba lépését, arra hivatkozva, hogy – idézem – „a Nyugat-ellenes, populista Orbán Viktor rezsimje a szerb nacionalisták szövetségese Szerbiában, de Bosznia-Hercegovinában is”. Milorad Dodik, a boszniai szerbek vezetője január 9-ikén, a boszniai Szerb Köztársaságnak – a szövetségi berendezkedésű bosznia-hercegovinai alkotmánnyal ellentétben álló – ünnepnapján bejelentette, hogy az általa vezetett entitás legmagasabb kitüntetését adományozza Orbán Viktornak.

Az EU sem egységes a gázai háborúval kapcsolatban

A berlini Tageszeitung, a taz beszámol arról, hogy tegnap Brüsszelben az EU-országok külügyminiszterei találkoztak Izrael, valamint Szaúd-Arábia, Egyiptom, Jordánia és a palesztin autonómiahatóság külügyminiszterével. Josep Borrell, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője tízpontos béketervet terjesztett elő. Mivel jelenleg nem látják értelmét Izrael és a palesztinok közvetlen megbeszélésének, az uniós miniszterek külön-külön találkoztak Israel Katzcal, illetve Rijád el-Málikivel. A berlini lap az EU-tagországok megosztottságáról írva Izrael-pártinak minősíti Németországot, Ausztriát, Csehországot és Magyarországot, míg a háború mielőbbi befejezését követeli Spanyolország, Írország, Franciaország és Belgium.

2011: KERTÉSZ ÁKOS NYÍLT LEVELE AZ AMERIKAI NÉPSZAVÁHOZ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE ARCHÍVUMA
Szerző: KERTÉSZ ÁKOS
2011.08.11.


...Aki egy kicsit is odafigyelt a publicisztikámra, tudja, hogy nem-igen foglalkozom a Fidesszel, egyszerűen nem érdekel. Unom, mert tudom. Két-három éve tudom, és hiába ordítoztam, hogy vigyázat, közeledik, figyelmeztetésem hatásfoka minimális volt.

Már az se nagyon érdekel, milyen a magyar. Egy ideig kerestem a mentségeket, de föladtam: nincs mentség. „Ezért a népért úgyis mindegy. Ebsorsot akar, hát akarja!

Ami engem még érdekel, az a baloldal. Mert bár az én testre-szabott, morális alapú szocializmusom – aminek a lényege, hogy mindig az eltaposottak, a kifosztottak, a cserbenhagyottak, a nehézsorsúak mellett állok –, nem azonos soha az éppen aktuális „pártszocializmussal”, mégis ez az a közösség, amelyik hozzám legközelebb áll. És engem ennek a közösségnek a folyamatos árulása érdekel, mert ha nincs ez az árulás, Fidesz sincs.

Ezen a jobboldal röhög, a baloldal elereszti a füle mellett, mert pillanatnyi érdeke, hogy ne hallja meg. Amúgy persze létérdeke volna, hogy odafigyeljen, de addig ez a banda nem bír fölemelkedni, ezek is magyarok. Percemberkék. A jelenben élnek, akár az állatok. A valóságos állatokra gondolok, vagyis ez nem erkölcsi ítélet, egyszerű ténymegállapítás.

Ezért vagyok rémült, hogy ha még Te is berekeszted a szolgáltatást, végleg megszűnik számomra minden felület, és te tudod, hogy ez nem egzisztenciális kérdés. Nem ebből élek. Lassan semmiből se élek.

Én nem vagyok a kapitalizmus híve, de azt tudom, hogy olyan üzenetet kár föltenni a társdalom kommunikációs csatorna hálózatára, ami senki érdeklődését nem bírja fölkelteni. Amire semmilyen kereslet nincs. (Ettől még nem abszolutizálom a piacot.) De kétségbeesve látom, hogy be vagyok zárva az anyanyelv börtönébe, és amit én tudok, az nem kell senkinek, arra nincs vevő. Itt, ebben az országban, semmi nem történik, ha megjelenek, és akkor sem történik semmi, ha nem jelenek meg.

Szabad országokban a szabad embereket pedig meg sem érinti az a problémakör, amin én nem bírok keresztüllépni, amibe én beledöglök.

A magyar genetikusan alattvaló. József Attila talált mentséget: „ezer éve magával kötve, mint a kéve sunyít, vagy parancsot követ.” De ez nem mentség arra, hogy a magyar a legsúlyosabb történelmi bűnökért sem érez egy szikrányi lelkiismeret furdalást, hogy mindent másra hárít, hogy mindig másra mutogat, hogy boldogan dagonyázik a diktatúra pocsolyájában, röfög és zabálja a moslékot, és nem akar tudni róla, hogy le fogják szúrni. Hogy se tanulni, se dolgozni nem tud és nem akar, csak irigyelni, és ha módja van legyilkolni azt, aki munkával, tanulással, innovációval viszi valamire.

Ma már a második világháború borzalmaiért, a Holocaustért egyedül a magyar a felelős, mert a magyar nép az (a német néppel ellentétben), amelyik se be nem vallotta, meg nem gyónta a bűneit, se töredelmes bűnbánatot nem tanúsított, se meg nem fogadta, hogy soha többé, se bűnbocsánatért nem esdekelt.

Így aztán nem is kapott soha föloldozást!

Mivel mindez a magyar jobboldal hitvallása, ideológiája, éthosza, csak a baloldal szelleme lenne képes változtatni rajta, csak a progresszív, haladó, demokrata baloldal volna képes megváltoztatni, és ezzel megváltani a magyart, méltóvá tenni arra, hogy az európai közösségnek (kis áttétellel: a szabad világ közösségének) egyenrangú tagja lehessen. A nyolcvanas évek közepétől, Gorbacsov föllépésétől kezdve nem lehet a szovjet-bolsevista elnyomásra hivatkozni. Azóta a baloldal már önmaga felelős önmagáért, a magyarságért, az országért. Önmaga felelős azért, mert elherdálta minden pozitív szellemi vagyonát, teljes történelmi örökségét Dózsa Györgytől Petőfin és Adyn át Károlyi Mihályig, Bibó Istvánig, Nyers Rezsőig, a kelet-német turisták előtt a határt megnyitó Horn Gyuláig, az örökölt médiahálózatával és infrastruktúrájával együtt, hogy teljes tudatzavarban, szervezetileg lerobbanva, kifosztva, védtelenül áll a diktatúra támadásával szemben. De közben az egész baloldali elit és tisztikar, beállt a harácsolók, a korruptak, a tolvajok közé, elárulva nemcsak az eszmét, de konkréten a baloldal közkatonáit is, mert sebesülten és haldokolva hátrahagyta őket a vesztett ütközetek után a harcmezőn, és sorsára hagyta a védelmére szoruló civil lakosságot is. És ahelyett, hogy az utolsó töltényig harcolna a diktatúra ellen, a kiskapukon át menti a rablott vagyonát és az irháját.

Mert belőlük is hiányzik az a négy alaptulajdonság, ami emberré tesz minket: az empátia, a szolidaritás, a tolerancia és a lelkiismeret...

BARTUS LÁSZLÓ: LEHET-E GYÓGYÍTANI RÁKOT?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2013.07.20.


A nyugdíj-megtakarítások, a földek, a szerencsejáték-automaták, trafikok, patikák, energiacégek, futballklubok, a Magyar Nemzeti Bank megszerzése, a teljes magyar költségvetés magánvagyonként való kezelése után a takarékszövetkezetek lenyúlása és a bankszektor ellen indított újabb támadás után nem lehet kérdés senki számára, miről szól a nemzeti együttműködés rendszere. A bankokat sújtó támadás hátterében a teljes pénzpiac fölötti ellenőrzés és a belőle származó haszon megszerzése áll. A propaganda ezúttal is a megmentésről szól: a külföldi bankok kirabolták a magyar népet, ezért magyar bankokra van szükség, amelyek a népet szolgálják és nem a profittermelést. Ahogy a rezsicsökkentés demagóg dumája valójában az energiacégek lenyúlását jelenti. A sok buta ember, aki ezt aláírta, majd fizeti a mostani sokszorosát, ha a cégek nem másnak, hanem Orbánnak és Simicskának termelnek. Akkor is megmondják majd, kit kell utálni a magas rezsi miatt. És a tökhülye büszke magyar ember majd utálja is azt, akire rámutatnak.

Az első Orbán-kormányt az ellenzéke polipnak nevezte, az olasz maffiáról szóló film címére utalva. De a polip egy ártalmatlan és kedves hal, az olasz maffia balfékek és tehetségtelen lúzerek gyülekezete az Orbán-Simicska maffiához képest. Az egyetlen hasonlóság, hogy ezeknek is hatalmas kereszt lóg a nyakában, amikor rabolni indulnak. Olyan maffia még nem volt a világon, mint az Orbán-Simicska maffia, amely nem az állammal harcolva szerez üzleti részesedést, hanem az állam egészét foglalja el, egy egész ország teljes bevétele a magánvagyona, és az országot a “család” bevételei számára működteti. A szervezett bűnözés legmagasabb foka az Orbán-Simicska maffia, a kriminológia külön fejezete, amely maga adja a legfőbb ügyészt, a rendőrtiszteket pedig a maffiafőnök avatja.

Akik azt gondolták, hogy a maffia megkíméli őket, ha barátságosak lesznek vele, ha beszállnak pénzzel a fociba, és működtetik Orbán maffiafőnök futball-szerencsejátékát, ha ott ülnek vele a lelátón a bunkókkal együtt köpködve a szotyolát, és megtarthatják azt, ami nekik van, tévedtek. A takarékszövetkezetek bekebelezése és az OTP ellen indított akció után mindenki láthatja, hogy nem így van. Itt nincs kegyelem, nincs osztozkodás, nincs hatalommegosztás. Ennek a maffiának minden kell, és nincs tekintettel senkire. Nem hagy senkit a vagyonában, a hatalmában. Nem tűr magán kívül hatalmi gócokat, márpedig a pénz és a vagyon szabadságot, függetlenséget és hatalmat jelent. Az Orbán-Simicska maffiának minden kell. Nem lehet alkut kötni, nem lehet csendben kiegyezni vele, mert amire Simicska Lajos rámutat, azt elveszik erővel. Márpedig Simicska tudja, hol van pénz, hol van hatalom, és az neki mind kell, hogy átadja főnökének, Orbán Viktor maffiafőnöknek.

Nem polip ez, hanem rák. Olyan rákos daganat Magyarország testében, amely elpusztítja az egészséges sejteket. Nem mondhatja egy nem rákos sejt, hogy engem ne ölj meg, mert a rákos sejt nem tud mást tenni, mint terjeszkedni, és válogatás nélkül ölni: kíméletlenül elpusztítani minden más sejtet. A rákot nem lehet megállítani, magától soha nem áll le, az áttét az egész szervezetet elpusztítja. A rák jellemzője a határtalan szaporodási és osztódási képesség, a növekvő osztódási sebesség, a környező szövetek megszállása és bekebelezése. Az Orbán-Simicska maffia Magyarország rosszindulatú rákos daganata, amely először az egészséges sejteket, majd az egész országot elpusztítja. Aki ezt nem látja, az vak. A pusztító sejtek terjedését segítő ideológia is rákos daganat az emberiség testében. A politikai katolicizmus, a “keresztény-nemzeti” ideológia hazugsága és antiszemitizmusa a hordozó anyag, amelynek segítségével a maffia terjed. A félázsiai magyar nép a világ egyik legműveletlenebb és legbutább népe, ami azon is látszik, hogy magát tartja a legokosabbnak, nem tudja, hogy a liberalizmusellenesség, az antiparlamentarizmus, a demokráciaellenesség, a vallás és a nemzet azonosítása tízmilliók halálát okozta, az emberiség rákfenéje, egy ország elpusztításának biztos receptje. Mindig bűnözők hatalomra jutását segíti, és diktatúrákat, fasizmust, áttét esetén nácizmust hoz létre...

KERTÉSZ ÁKOS: A BUKÁS ANATÓMIÁJA

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: KERTÉSZ ÁKOS
2015.04.27.


Mit tekintek én bukásnak?

1989-90-ben az ország ölébe hullott a szuverénitás. Ezzel csatlakozhatott volna a fejlett világ fő áramához, a main stream-hez, az euro-atlanti kultúrához, a liberális jogállamok, a parlamentáris demokráciák családjához. De a magyarság ezt a sanszot megbocsáthatatlan módon elpackázta: egy sci-fibe illő szaltó mortáléval visszaugrott az időben, és a Horthy korszaknál kötött ki. Hogy ma Orbán Viktor, Vona Gábor vagy a pityipalkó gyakorolja-e a diktatúrát, tökmindegy; a lényeg, hogy míg a világ 2015-nél tart, Magyarország az ezerkilencszázharmincas – méghozzá a magyar ezerkilencszázharmincas – években jár, és ez a nyolcvan évnél is sokkal nagyobb lemaradás emberi számítás szerint behozhatatlan.

Mindörökre.
*
Olvasom a hírekben, hogy valaki annak kapcsán, hogy a Jobbik „történelmi” győzelmet aratott Tapolcán (és ettől mindenki, aki nem Jobbikos, úgy kiakadt, mintha ez nem lenne éppolyan magától értetődő, minthogy „nyáron nő a zab, és éjszaka van, ha nem süt a nap”), azt nyilatkozta, hogy: „ha van ember, aki ezért a 25 évért felelős, az akár tetszik, akár nem, első helyen és döntően Orbán Viktor.”

Hát egy frászt! Ez a látszat ma, 2015-ben, amikor a magyar égen a nap helyett Orbán Viktor feje világít. De ennek a valósághoz annyi köze van, mintha azt mondanánk, hogy a húsvéti fagyokért a húsvéti nyúl a felelős.

Mi is történt az elmúlt 25 évben? Az elmúlt 25 év arról a bukásról szól, amivel a gondolatmenetemet elkezdtem. Arról, hogy Magyarország az ajándékba kapott szuverenitását arra használta föl, hogy visszacsatoljon a Horthy-rendszerhez. Ezért Orbán nem felelős. Miért nem? Mert Orbán, ez a moral insanity, aki soha semmiben nem hitt, semmilyen vallása, meggyőződése, erkölcse, ideológiája nem volt, csak egyet akart konokul: totális hatalmat. És ami a hatalommal jár: kompenzálni minden sérelemért és kudarcért, ami pelenkás kora óta érte. Gyanítom, hogy még a korlátlan szabadrablás, a levegővétel természetességével űzött korrupció is csak másodlagos cél. Az első a hatalomgyakorlás kéje és mámora, a permanens sikerélmény, hogy minden szavára – mit szavára, minden gondolatára! – fanatikus alattvalók serege ugrik.

Ezt akarta. A többit nem. Az csak jött magától, illetve mások akaratából. Az ő voluntarizmusa csak arra vonatkozott, hogy mindig fölül legyen, hogy a hatalom a markába kerüljön, és azt aztán a markából ki ne engedje; s ezt úgy érte el, hogy vakon engedelmeskedő embereivel mindig odanyomult, ahol a politikai térben vákuumot észlelt. Ha a kommunista-gyalázás látszott célravezetőnek, akkor komcsizott, ha a liberalizmus, akkor liberális lett, ha a konzervatív polgári duma jött be, akkor konzervatív lett, ha a klerikalizmus, akkor hívő katolikussá vált, ha magyarkodni kellett, ő volt a legnagyobb magyar, ha a rasszizmus jött be, akkor rasszista volt, de ha úgy volt előnyös, hogy hízelegjen a zsidóknak, a zsidók védelmezőjeként rántott kardot – mikor mi volt a trendi.

Az állam én vagyok, mondotta volt XIV. Lajos.

A haza én vagyok, mondta I. Orbán Viktor.

A haza nem lehet ellenzékben.

Én, Orbán Viktor, nem lehetek ellenzékben!

Na, ez az, amiért Orbán Viktor a felelős. A többiért nem. A rendszerváltást nem ő csinálta, hiába akarja most elhitetni a világgal, az oroszokat sem ő zavarta ki, azok már mentek kifelé, amikor nagy bátran utánuk ordibált, hogy konyec, takarodjatok! Ő csak egy nagypofájú, borotválatlan nímand volt, akit a pártállam addig a tenyerén hordozott, és a gátlástalanságával megtévesztett egy csomó jobbsorsra érdemes vén szamarat.

A bukást Orbán csak befejezte, lehet, hogy a pontot az i-re majd Vona teszi föl, de nem vele kezdődött.

A visszacsatolás Horthyhoz szent Antall Józseffel kezdődött. Miért is avatjuk ma szentté? Nem csak azért, mert idejében meghalt. Azért is, mert ahhoz képest… szóval a nyilas Csurkához képest, a nyíltan náci Boross Péterhez képest, pláne Orbán Viktorhoz képest, hát már-már szentnek tekinthető.

Ahogy Lenin is Sztálinhoz képest, ahogy Mussolini Hitlerhez képest, ahogy még Horthy Miklós is Szálasihoz képest mégiscsak ugye… szinte szerethető volt.

Jó, tudom, tudtuk már Einstein előtt is józan paraszti eszünkkel, de Einstein óta aztán tudományosan alátámasztva is tudjuk, hogy a világmindenségben nincs egyetlen stabil pont sem, vagyis minden dolog és jelenség valamihez képest valamilyen, mégis utálom a politikai értékítéletnek ezt a sunyi relativizmusát, hogy a kisebb gazember a nagyobb gazemberhez képest még direkt szeretetreméltó, és fogadjuk el boldogan a kisebbik rosszat, mert lehetne rosszabb is!

„Zsidó örömök…” – írtam egy régebbi dolgozatomban arról, hogy az asszimilálódott magyar zsidók is azzal bíztatták magukat az egész Horthy rendszer alatt, hogy „ne szólj egy szót sem, lehetne rosszabb is”. Hát lett. Amikor végül rájuk csapódott Auschwitzban a gázkamra ajtaja. És azt is leírtam már, hogy „egyik ordas eszme sem rehabilitálhatja a másikat. A magyar közgondolkodás egyik rákfenéje az a tévhit, hogy a Horthy rendszert fölváltó sztálinista Rákosi-diktatúra aljasságai visszamenőleg igazolhatják a Horthy korszak aljasságait…”, és így tovább.

Ez a lehető legkárosabb okoskodás...


HÁMORI JÁNOS: HOGYAN GAZDAGODHATNAK EGY FILLÉR NÉLKÜL A NER-MILLIÁRDOSOK?.

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HÁMORI JÁNOS
2023.12.11.


...A váltó már sok vihart megélt a történelme során, ám még ma is konkrét fizetési eszköz a polgári életben, a mi Polgári Törvénykönyvünk is pontosan rendelkezik felőle. Mindezt érdemes tudni, a következő elképzelés miatt.

Mit tennék én akkor, ha mondjuk nem egy vejkó, hanem egy nagybácsi lennék a NER forgatagában? Például, ha eladó lenne egy szép kastély, amit az Állam tulajdonol, és szeretném megvenni, viszont nem lenne pénzem rá. Egy fillérem se. Én – a nagybácsi –elmennék az Állam illetékes hivatalához és megkérdezném őket, hajlandók lennének-e eladni nekem a kastélyt, némi fizetési haladék ellenében?

A kastély ára legyen mondjuk 10 milliárd forint. Az összeg és a futamidő nagyságrendjére való tekintettel, kibocsátanék az Állam javára egy 8 évre szóló 15 milliárd forintos váltót, tisztelettel.

Miután mindenki tudja, hogy nagybácsi vagyok a NER-ben, a dolognak aligha lenne akadálya. Sohasem lehet tudni, hogy most a saját szakállamra dolgozom, vagy az unokaöcs nevében vásárlok. Végül is az Államot nem éri kár: a ma 10 milliárdot érő kastély után 8 év múlva 15 milliárdot kap, ez ellen még a DK sem szólalhatna fel. Poltról, az Állami Számvevőszékről vagy az Antikorrupciós Hivatalról már nem is beszélve.

Ám a lényeg: az egész ügylethez egy árva fillért sem kell megmozgatni, egyetlen bankszámlán sem mozdul meg egy forint sem: nem jelenik meg sehol, leginkább az állami költségvetésben nem, ahol bárki is rákérdezhetne a dologra.

Az állami hivatal mossa majd a kezeit, a váltót (rajta a nagybácsi aláírásával) – mint az Állam követelését – át fogja küldeni az állami adósságot kezelő központnak. Minden abszolút törvényes. Ott két kézzel kapnak majd utána, a váltó ugyanis végre nem állami adósságot, hanem követelést jelent, tehát még csökkenti is az államadósság állományát. Bárcsak minden nap hozna egy ilyet a Télapó!

És mi lesz a nagybácsival? Vele az állami hivatal adásvételi szerződést köt, amivel a nagybácsi azonnal a Földhivatalba rohan és másnap a nevére íratja a kastélyt. 8 évig egy fillért sem kell váltó-kötelezettsége után fizetnie, sem törlesztést, sem kamatot – pénz nem mozdul, mégis gazdagabb lett egy 10 milliárdot érő kastéllyal. Amit azután gyorsan megnyit az úri közönségnek, dől a bevétel. Készpénzt egy fillért sem adott ki, ellenben azonnal készpénzhez jut. Ha a nagybácsi megszorul, legfeljebb majd megveszi tőle valaki a kastélyt. Nagy a NER klientúra, mindig rávehető valaki a vásárlásra.

Végül: mi történik a váltóval 8 év után?

Semmi. Lejár. Behajthatatlan.

A nagybácsi már réges-régen a Bahamákon, Belizben vagy Dubajban tengődik, utolérhetetlen. Martinit iszik jégkockákkal a jacht teraszán. A kastélynak semmi köze a váltóhoz, azon kötelezettként a nagybácsi és nem az ingatlan szerepel. A váltó-bíróság néz ki a fejéből: így járt a váltó birtokosa, esetünkben az állami adósságkezelő. Tágabb megközelítésben az adófizetők.

Mindehhez, persze, egy nagybácsi, továbbá egy állami vagyonkezelő és egy államadósságkezelő is kell. Mindegyik már ma is rendelkezésre áll.

Ám, ami miatt ezt a sok bonyodalmat megírtam: az egészhez egyetlen fillér készpénz sem kell, egyetlen bankszámlán sem történik mozdulás. Síri csönd mindenhol. Nyoma semminek sincs.

Amennyiben pedig az ilyen váltókat – mert bizony léteznek – azok a bizonyos magán-tőkealapok (akiket senki sem ellenőrizhet!) tologatják egymás között, akkor bármi megtörténhet. Ők csak segítenek mindenfélét írogatni a „papírok” hátára, miközben az ország jelentős része átíródik a „nagybácsi” és szűkebb-tágabb családja nevére.

Na ez az, amiről a kedves olvasó jobb, ha nem tud. Vigyáznak is rá, hogy soha ne is tudjon meg semmit. Üdvözöljük a Nemzeti Együttműködés Rendszerében.

MI VÁR A BALKÁNRA 2024-BEN? ÉS EZ HOGYAN ÉRINT MINKET? - BÓDIS GÁBOR A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: SZÉNÁSI SÁNDOR
2024.01.22.



A 2024. január 22-i Reggeli személyben Szénási Sándor vendége Bódis Gábor újságíró, Balkán-szakértő volt.

KONG AZ ÜRESSÉGTŐL A PARLAMENT, DE CSAK TIZENNÉGY ELLENZÉKI KÉPVISELŐ KAPOTT BÜNTETÉST HIÁNYZÁS MIATT

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2024.01.23.


Az országgyűlési képviselőknek elvileg kötelező részt venniük a szavazásokon, a hiányzókat akár pénzbüntetéssel is sújthatja Kövér László. Bár gyakran üres parlament, a házelnök eddig csak tizennégy képviselő fizetését csökkentette hiányzás miatt a jelenlegi parlamenti ciklusban. Az alakuló ülés után majdnem az összes DK-s képviselőt megbüntette a házelnök, Hadházynak pedig kétszer sem nézte el a hiányzást. Fegyelmi büntetésből jóval kevesebbet szabott ki Kövér, mint korábban, a „törvénytelen kormány” és a „cigánybűnözés” kifejezéseket azonban nem tolerálta
.

„Valami perverz vágytól vezérelve Kövér László nagyon látni akar engem az ócska színházának gombnyomogatós előadásain” – ezt írta Hadházy Ákos, miután az Országgyűlés elnöke decemberben levélben értesítette arról, hogy a sok hiányzás miatt levonnak a novemberi képviselői tiszteletdíjából nettó 650 ezer forintot.

Hadházy szerint a mostani „bűne” az volt, hogy az egyik novemberi szavazás helyett egy pécsi bírósági tárgyalásra ment el. Kövér először igazolást kért a pécsi bíróságtól, hogy a képviselő tényleg részt vett-e a tárgyaláson, ám végül nem fogadta el a bíró igazolását, és megbüntette Hadházyt.

A házszabály szerint a képviselők a parlamenti vitákról hiányozhatnak, de a szavazásokon kötelező ott lenniük. Ha a képviselő egy hónapban a napirendi javaslatban szereplő szavazások több mint negyedén nem vesz részt, a frakcióvezetőnek kell igazolnia a hiányzását. Ha ezt a frakcióvezető valamilyen okból nem teszi meg, vagy az igazolást nem a házszabályban előírt módon és határidőre adja be a házelnöknek, a hiányzás mértékével megegyezően csökkentik a képviselő tiszteletdíját...


MIKECZ DÁNIEL: A FIDESZ VÁLASZTÁSI KAMPÁNYÁNAK IS A DOLLÁRBALOLDAL LESZ A JELSZAVA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.23.


Bár a Fidesz oldaláról a pedagógusok béremelése és a dollárbaloldal emlegetése szinte egybeforrt a kormányzati kommunikációban, Mikecz Dániel, a Republikon Intézet vezető kutatója szerint ezt a jelzős szószerkezetet a Fidesz használta és használja más ügyekben is. A politológus szerint ez jól megjegyezhető, egyszerre megkérdőjelezi a baloldal hitelességét és jószándékát, tehát használja az összes fideszes politikus és a fideszes választóknak is „bejön”. Az önkormányzati és az EP-választások kampányában tehát gyakran találkozunk majd ezzel, függetlenül attól, hogy a pedagógusbérekről, vagy más belpolitikai ügyekről van szó.


Mikecz Dániel emlékeztetett rá, hogy volt egy olyan időszak is, amikor a fideszesek „bankárkormányt” és „luxusbaloldalt” emlegettek. Vagyis kialakítottak egy olyan nyelvi keretet, amelyben ők értelmezik az ellenfeleiket, ez pedig egy kommunikációs fogás, kommunikációs eszköz. A lényege az, hogy azért valamilyen szinten független legyen az egyes ügyektől, de legyenek olyan ügyek, amelyek a választók előtt igazolják. Ilyen volt például a 2022-es kampányidőszak alatt külföldről érkező kampánytámogatások ügye is. Ám amikor a „dollárbaloldalt” kommunikációs eszközként felhasználják, legyen mégis annyira független a konkrét ügytől, hogy több más helyzetben is be lehessen vetni.

Akár a pedagógustüntetések kapcsán is. A Fidesz értelemzése szerint a béremelést épp a baloldal akadályozza Brüsszelben. Ettől pedig független az, hogy ezt a jelzőt használják. A „dollárbaloldal” lényege ugyanis az, hogy egy ismert, erős valuta, és magába sűríti azt is: a baloldal valahonnan kívülről pénzelt, ezért nem is magyar érdekeket képvisel. Ez a kép pedig gyakran visszatérő elem a jobboldali beszédben a politikai ellenfeleikről – mondta a politológus.

Egy pillanatra tekintsünk vissza, hogy a pedagógusok béremelése és a dollárbaloldal szóösszetétel miként is forrt egybe. A teljesség igénye nélkül néhány példát bemutatunk.

Azért eleinte még volt egy kis zavar az erőben. Alig több mint egy éve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Mathias Corvinus Collegium rendezvényén többek között arról beszélt, hogy szükségesek az uniós pénzek a pedagógusbér-emeléshez, mert méltánytalanul alacsony a pedagógusok bére. Hozzátette: a magyar kormánynak az EU-val kötött megállapodása azt szavatolja, hogy 2025. január 1-jén egy pedagógus bére átlagosan bruttó 800 ezer forint lesz, és két évre rá az egymillió forintot is el fogja érni. Ehhez az európai uniós pénzek visszatartásának meg kellene szűnnie, ez március végén megtörténhet – mondta akkor a miniszter, és kijelentette: „a pedagógus-szakszervezetek által támogatott politikai erők mindent megtesznek azért, hogy a tanárok ne kaphassák meg az országnak és nekik járó pénzeket.” Úgy tűnik, a Miniszterelnökséget vezető miniszter még nem volt teljesen tisztában azzal, ki kit is támogat a fideszes elképzelés szerint.

Azt pedig, hogy a pedagógus-szakszervezetek mennyire nem támogattak politikai erőket, mi sem bizonyítja jobban, mint az érdekvédelmi szervezetek reakciója. Azután, hogy Gulyás Gergely az idei év első Kormányinfóján kijelentette: a baloldal mellett a szakszervezetek akadályozták a tanárok béremelését, és ha azt keresik a tanárok, kik a legnagyobb ellenségei a béremelésnek, akkor a baloldal után rögtön a pedagógus-szakszervezetek következnek, Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője azonnal reagált. Azt mondta: a kormány maga volt az akadálya a béremelésnek, mert nem tett eleget az uniós elvárásoknak, ezért nem kapta meg időben a pénzt. Egyébként sem kellett volna az uniós pénzekhez kötni a tanárok béremelését – tette hozzá. Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke pedig a Hírklikknek jelentette ki: „ha nem lettek volna a szakszervezetek, akkor a kormány eredetileg teljesen más célokra használta volna fel az uniós forrásokat, eszében sem volt azokat pedagógus-béremelésre fordítani. Az eredeti tervek szerint épületfelújításra, tanterv- és digitális tartalomfejlesztésre akarta a pénzt felhasználni. Miután az unió a szakszervezetekkel is konzultált, kezdeményezte, hogy a pénzt inkább pedagógus-bérfejlesztésre fordítsák, mert a gazdasági célkitűzések és az oktatás állapota nincs összhangban. Úgyhogy jó lenne, ha a kormány először önmagában keresné a hibát.”

Ám a kormány egyáltalán nem keresi önmagában a hibát. Sőt, azután, hogy Rétvári Bence, a parlament politikai államtitkára szükségesnek látta 2024. január 22-én sajtótájékoztatón megerősíteni, hogy minden érintett tanár megkapja az emelt összegű fizetését február elején, és a döntés mintegy 140 ezer embert érint, azt is hozzátette: a szakszervezetek „a dollárbaloldal pedagógus tagozataként” viselkedtek, és nem segítették, hanem akadályozták a béremelést. Sőt, most a megvalósulás fázisában is ezt teszik – mondta. Igaz, a pedagógusok béremelése kapcsán az államtitkár nem először emlegette a dollárbaloldalt, ha pedagógus-béremelésről volt szó, mindig megemlítette a dollárbaloldalt is...

KELL MÉG VALAMIT MONDANOM

JÓREGGELT EURÓPA
Szerző: BENEDIKTY BÉLA
2024.01.18.


Ez egy alsótagozatos ország. Kislétszámú. Nem kis létszámú, az mást jelent, csak a helyesírási szabályzat nem képes különbséget tenni a közepesen súlyos értelmi fogyatékos gyermekek alapfokú oktatási intézménye és az olyan osztályok között, ahová kevés kisdiák jár. A mi országunk az előbbi kategóriába tartozik: közepesen súlyos értelmi fogyatékos politikusaink és az általuk alapított pártjaik teszik ki az úgynevezett közélet túlnyomó többségét, amiből én arra következtetek, hogy a nép, amiből a képviselők vétettek, egy alsótagozatos ország sokaságát képezi.

Most azt tetszik hinni, hogy én itt a figyelemfelkeltés stiláris petárdáit durrogtatom, pedig nem, mindössze egy csodálatos ember remek könyvének az esszenciáját foglaltam össze röviden. A könyv persze nem erről szól, a könyv (társ)szerzője, interjúalanya politikusként határozza meg önmagát, dehát ha valaki tud olvasni, annak nagyon hamar nyilvánvaló lesz, hogy egy egyetemi szintű (azaz sokszorosan túlképzett) oktató, úgy is mondhatnám, egy egyetemi tanár, egy könyvszerkesztő, egy pedagógiai izgatottsággal megáldott ember elmegy tan’tónéninek a gyépések közé, mert meg van győződve róla, hogy meg tudja változtatni a világot, legalábbis a világnak az általa belátható részét. Megjegyzem, minden pedagógiai izgatottsággal megáldott (megvert) ember így indul neki a világmegváltásnak, és szerencsés esetben odáig jut el, ahová Lendvai Ildikó érkezett meg: széttárja a karját, fanyarul elmosolyodik, és azt mondja, hát ez nem sikerült. De ha elölről kezdhetném, újra ezt tenném. Az ő könyvéről írok itt most, az a címe, hogy Kell még valamit mondanom.

Lendvai Ildikót elég régen ismerem személyesen. Még rádiós koromban figyeltem föl rá, hogy ugyanis van itt valaki, akinek valamilyen politikai funkciója van, viszont egy nyilvánvalóan, azonnal észlelhetően okos, tisztességes ember, ennélfogva nem lehet politikus – ezt az ellentmondást kellene megfejteni.

Jelentem, ez nekem több évtized alatt sem sikerült. Az ő definíciója következetesen úgy szól, hogy ő egy politikus, ez a fent említett könyv is így nevezi őt, nagyon sokszor, hogy jól értsük, én meg következetesen állítom, hogy nem az. Nem mondom, ismertem hozzá hasonlókat, volt például egy hihetetlenül bölcs, nagy kékszemű kisgyerek egy piros rollival, aki elképedt mosollyal szemlélte a világot, ő egyenesen a legmagasabb politikai méltóság szerepét is eljátszotta sok évig… 1989 június 16-án este felhívott, ahogy felvettem a kagylót, azt kérdezte, „hallottad ezt?”. Hallottam, mondtam én. „Az isten őrizze meg az országot ettől az alaktól”. Nem őrizte meg. Göncz Árpád (ugye tudták, hogy róla van szó) azt mondta nekem, mikor utoljára voltam fönn náluk a Vérhalom sarkán, hogy neki már elég ennyi, sose kapacitáljam, hogy írjon, fordítson, foglalja el magát, elég. „Elég abból, hogy tehetetlen vagyok, hogy tíz év alatt nem értem el semmit, hogy ezt itt meg lehet csinálni”. Még a hetvenes években bejárt hozzám a Rádióba, fordításokat rendeltem tőle, lektori jelentéseket, azokból élt, amit utalni tudtam érte, a charta aláírása miatt el volt tiltva mindentől – de akkor még azt mondta, volt ennek értelme és lesz is, meglátod. Egy nagy kékszemű kisgyerek…


FELPÖRÖG A KAMPÁNYGÉPEZET, CÉLKERESZTBEN ELLENZÉKI POLGÁRMESTEREK

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.01.23.


Tanúkénti kihallgatás miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság nemrégiben bekérette mindazok nevét, személyi adatait és az eljárásban betöltött szerepükre vonatkozó információkat, akik bő három évvel ezelőtt ezelőtt részt vettek a BKV kishajózási tenderének előkészítésében, kiírásában és elbírálásában – derül ki egy Népszavához eljutott levéből
.

A vizsgált közbeszerzési eljárást még 2020-ban írta ki a főváros közlekedési cége a Dunán közlekedő menetrend szerinti hajók üzemeltetésére. A BKV ugyanis soha nem rendelkezett saját hajózási személyzettel, csupán hajókkal, ezért az üzemeltetést mindig külsős cégekre bízták. A tendert a Magyar Kikötő Zrt. nyerte el. A BKV kifejezetten előnyösnek tartotta a cég ajánlatát, de a megállapodást végül nem írták alá, mivel a főváros nem tudta biztosítani rá a fedezetet. A dunai hivatásforgalmi hajózás azóta szünetel.

A rendőrség versenykorlátozás gyanúja miatt nyomoz. Pedig az eljárást a Közbeszerzési Döntőbizottság és a Gazdasági Versenyhivatal is vizsgálta és előbbi nem talált hibát, az utóbbi pedig a még nem végérvényes megállapításában nem a tender kiíróját marasztalta el. Érdekes egybeesés, hogy bár egy 2020-as tenderről van szó, épp az önkormányzati választásokhoz közeledve, 2024-ben jutott el a nyomozás abba a fázisba, hogy tanúkat hallgassanak meg.

Meglehet, mindez csak a véletlen műve, ám a fővárosban nem példa nélküli, hogy választáshoz közeledve hirtelen sokasodni kezdenek az ellenzéki vezetőket hírbe hozó ügyek, magasabb sebességre kapcsolnak vizsgálóbizottságok, sűrűsödnek a feljelentések és botrányba fullasztott testületi ülések.

A 2022-es országgyűlési választásokat megelőzően például a Városháza – utóbb teljesen alaptalannak bizonyuló – eladási ügye lett kampánytéma, a fővárosi önkormányzat néhány vezetőjénél még házkutatást is tartottak. Aztán tavaly szeptemberben az OTP fejfeljelentést tett ismeretlen tettes ellen Karácsony Gergely választási szervezete, a 99 Mozgalom kampánytámogatásainak ügyében. A titkosszolgálatot is bevetették, amelynek jelentése ugyan nem utalt arra, hogy a mozgalom jogsértést követett volna el, de a Fidesz és a kormányzati propagandagépezet azóta is „pénzmosással” vádolja a főpolgármestert.

Idei lemez a Lánchíd-rekonstrukciót „körüllengő korrupciós gyanú”. Miután a Mandiner arról írt, hogy egy több százmilliós számlagyár ügyében szállt ki a hidat felújító céghez a NAV – bár gyorsan kiderült, hogy az A-Híd Zrt.-t csupán adatszolgáltatóként keresték meg az ügyben –, Brenner Koloman, a Jobbik főpolgármester-jelöltje rögvest felszólította Karácsony Gergelyt, hogy állítson fel vizsgálóbizottságot az ügyben. A Fidesz persze támogatja az ötletet. Sőt Wintermantel Zsolt, a Fidesz fővárosi frakcióvezetője további „vádpontokkal”, a rekonstrukció gyanús drágulásával próbálja felszínen tartani az ügyet. Arról nem tesz említést, hogy a kormány még mindig nem adta oda a felújításhoz még Tarlósnak ígért 6 milliárd forintot.

„Egy választást elcsalni nemcsak a szavazás napján lehet. A modern autokráciákban, ahogy az elnyomás eszköztára is jóval kifinomultabb, mint a klasszikus diktatúráké, úgy a választási manipuláció sem pusztán az eredmények meghamisításából áll. A választások előtt bevetett módszerek közé tartozik az államhatalom törvényes és törvénytelen bevetése a rezsim oldalán” – összegzett a még 2022-ben készült tanulmányában Magyar Bálint és Madlovics Bálint, a CEU Democracy Institute két munkatársa, akik a kampányhoz igazított bűnüldözés gyakorlatába tartozónak nevezték a Fidesz ellenfeleinek választások előtti kriminalizálását, amikor a kampánymenetrendhez illeszkedően dehonesztáló információkat szivárogtatnak ki a Fidesz-párti sajtónak, miközben olykor államtitoknak minősítik az ügyeket, hogy a megvádoltak ne tudjanak nyilvánosan védekezni. Máskor pedig előzetes letartóztatással, házi őrizettel, vagy a bírósági tárgyalásokon vezető száron kísért vádlott képével kondicionálják a közvéleményt.

„A Fidesz jól időzíti az ügyek kirobbantását, amelyek azután évekig is elhúzódhatnak ítélet nélkül” – írták a kutatók, akik szerint az ügyek egyformán érinthetnek ártatlanokat és bűnösöket, ám ezeket a nyilvánosság előtt összemossák. Az ügyészség és az állami erőszakszervezetek a kampánystáb részeként való működésére a kutatók példaként említették a házkutatást Horváth Csaba szocialista polgármester lakásán, Czeglédy Csaba elleni vádemelést az Ördög Ügyvédje nevű, fideszes politikusokkal kapcsolatban érzékeny tartalmú anyagokat nyilvánosságra hozó bloggal kapcsolatban, illetve a sorozatos hatósági fellépéseket az Iványi Gábor vezette egyház és az Oltalom Karitatív Egyesület ellen...

Z GENERÁCIÓ – EGY HUSZONÉVES NAPLÓJÁBÓL

VESZPRÉM KUKAC
Szerző: TIHANYI KATA
2024.01.22.


Miért nem beszélt nekünk arról senki, hogy milyen nehéz dolgunk lesz a húszas éveinkben? Szorgosan vagy kevésbé lelkesen, de végigüljük az egyetemi éveket, arra számítva, hogy ha kikerülünk, a miénk lesz a világ, lehetőségek tárháza sorakozik majd fel előttünk. Aztán amikor a munkáltatók meglátják a születési évszámot az önéletrajzunkban, rögtön leesik nekik a tantusz: mi vagyunk a rettegett „Z” generáció, és tetszik vagy sem, de megérkeztünk a munkaerőpiacra.


Mielőtt a Veszprém-kukac csapatába kerültem (ahol megjegyzem, teljesen más a hozzáállás a generációnkhoz), jónéhány helyre beadtam a jelentkezésem, naivan remélve, hogy a két diplomám majd ér valamit. Az interjúkat és próbafeladatokat sikeresen teljesítettem, de aztán jött a lehetetlen: minimum 3-4 éves szakmai tapasztalat. Értem én, hogy a tapasztalat mindennél fontosabb, de közben kérdezem: hogyan szerezzünk, ha sehova nem vesznek fel, mert még nincs? Ez az ördögi kör kerget minket attól a pillanattól kezdve, hogy kiléptünk az egyetem kapuján.

Mi vagyunk a Z, vagy más néven az „elcseszett generáció”. Akiket beszippantott a virtuális világ, és a képernyő elé láncolt. Akik már nem olvasnak, szociális életüket a világhálón élik, ereikben a TikTok-trendek folynak. Ugyan már! Tény és való, hogy időnk igencsak nagy részét a közösségi oldalakon töltjük, de ennek vannak előnyei is. Sokan azt hiszik, hogy mi már nem tanultunk meg tanulni, mert minden információt másodpercek töredéke alatt érünk el az interneten. Igaz, hogy sokkal egyszerűbben találunk ma már válaszokat a világháló segítségével, de az is igaz, hogy keresni is tudni kell. Valóban sok időt töltünk az Instagramon és a TikTokon, de látjuk annak minden előnyét és lehetőségét, ami segíthet felfuttatni egy céget, vállalkozást. Mi nem egy elcseszett generáció vagyunk, akikkel nem lehet együtt dolgozni, hanem egy máshogy összerakott.


Állást találni egyetem után piszok nehéz. Állást találni úgy, hogy van egy gyakori sztereotípia a korosztályomról még nehezebb. Tapasztalat nincs, előítélet van. Sokan úgy gondolják, hogy külföldön jobb lehetőségek várnak ránk. Hazudnék, ha azt mondanám, hogy még sosem fordult meg a fejemben, hogy hamuban sült pogácsámmal szerencsét próbáljak máshol. Klisé vagy nem, de amikor kilépek Veszprém utcáira minden hasonló gondolatom elszáll. Van ebben a városban valami megmagyarázhatatlanul vonzó, ami nem hagy elmenni.

A Z generáció nevében szeretném kérni, hogy kapjunk erre lehetőséget. Szeretnénk bizonyítani, hogy vannak előnyei is annak, hogy elsajátítottuk a közösségi média csínját-bínját. Emlékszem, kislány koromban milyen izgatottan hallgattam, amikor a nagyszüleim a „régi szép időkről” meséltek. Most végre mi is taníthatunk az idősebb generációknak valami újat. Akár pozitívan, akár negatívan állunk hozzá, de tagadhatatlan tény, hogy a közösségi média és a virtuális világ mint egy meteor becsapódott, és mint egy vírus terjeszkedik.

SZABAD PÉCS: PIROS LÁMPA A BUSZSÁVOKNAK, AKKUDÖMPING, FAKIVÁGÁS MIATT CSELEZŐ KORMÁNY, MÁR KAMPÁNYÜZEMMÓDBA KAPCSOLT FIDESZESEK - MÉDIASZEMLE

SZABAD PÉCS / MÉDIASZEMLE
Szerző: SZABAD PÉCS
2024.01.22.


Újjáéledhet egy kisvasút Kecskeméten, Debrecenben a végén hétnél is több akkuipari beruházás is lehet, máshol kórházépítés miatt tiltakoznak, de van rá okuk. Természetvédelmi ügy kerekedett Szegeden is, de ott egy egyházmegyei beruházásból. Volt Borsodban is a Jóbarátokból ismerős kávézó, de nemrég bezárt. Szolnokon lehetne új, régóta vágyott városközpont, de leállt a fejlesztés, az új, MOL-os üvegvisszaváltás viszont még nem indult el, Veszprémben sem. Pécsen pedig, úgy néz ki, a városvezetés szerint legalábbis, hogy a helyi fideszes politikusok mindent, illetve bármit bevetnek a júniusi választásra
.

Borsod24: Nem bírta tovább a borsodi Central Perk

A Jóbarátok című amerikai sorozat rajongóin kívül mások is örömmel időztek a Central Perk nevű kávézóban Miskolcon, amely népszerű közösségi térként működött az elmúlt másfél évben a borsodi megyeszékhelyen. E sikerszériának szakadt vége január elején, amikor a vendéglátóhely végleg lehúzta a rolót. A Borsod24 Daragó–Joó Katával, a borsodi Central Perk ötletgazdájával és üzletvezetőjével készített interjút a bezárás után, melyben szó esett Matthew Perry (Chandler) közelmúltbéli haláláról is.

Debreciner: Hét akkuipari beruházást jelentettek be Debrecenben, de több is lehet

CATL, Eve Power, EcoPro BM, Semcorp, Halms, Inpark és BMW – ezek a cégek már biztosan érkeznek, vagy már itt is vannak az ország legnagyobb vidéki városában. A NingBo ZhenYu gyárépítéséről hírt adott ugyan a sajtó, de hivatalosan még nem erősítették meg a beruházást. Kínaiak uralják az egyre nagyobbra duzzadó debreceni akkumulátoripart. A Debreciner áttekintő írása itt található.

Enyugat: A Fertő tó osztrák oldalán egy kórházépítés miatt tiltakoznak

Miközben a Fertő tó magyar oldalán a tópart elzárása, és a Fertőrákoson tervezett kikötő miatt forrnak az indulatok, osztrák oldalon egy épülő kórház miatt indult tiltakozás. 2030-ra egy 163 ágyas kórház épülne a tó közelében, Natura 2000 védettségű területen. A tervről jó ideje tudni, öbb helyszínt megvizsgáltak, de a jelenlegit tartották megfelelőnek. Az építkezés ellen egy környezetvédelmi egyesület is tiltakozik, bírósági úton akarják megakadályozni az építkezés megkezdését – írja az Enyugat.hu.

Kecsup Hírek: Civil összefogással és hajtányjáratokkal éled újra a Kecskeméti Kisvasút

Ha vonat még nem is szalad újra a Kecskeméti Kisvasúton, de látványos és aktív hajtányos élet zajlik a síneken – írja a Kecsup.hu. Sőt, a Kecskeméti Kisvasútért Közösség még ennél nagyobb terveket is dédelget. De addig is különjárat rendelésére és hajtánybérlésre egész évben van lehetőség, illetve a jó idő beköszöntével, várhatóan áprilistól kezdődően újra lesznek rendszeresen szervezett, meghirdetett menetrend szerint közlekedő hajtányjáratok Jakabszállás és Kiskunmajsa állomások között.

Nyugat: Egyelőre nem lesznek buszsávok Szombathelyen

Szombathely közgyűlése múlt januárban fogadta el a környezetvédelmi koncepciót, aminek egyik eleme volt, hogy három forgalmas utcában buszsávot építenek ki. Mindhárom utca a Szombathelyre be- és onnan kivezető forgalmat bonyolítja, két utcában a szélső sávok jelenleg parkolóként szolgálnak. Arról is döntöttek, megvizsgálják a buszsávok létesítésének lehetőségét, a Nyugat.hu kérdésére viszont nemrég azt válaszolták, nem indokolt ott buszsávokat létesíteni, ezért elvetették ezt a tervet.

Szabad Pécs: Fideszes hazugság Pécs vezetése szerint, hogy Pécsen lehetett volna a BYD gyára

Odébb van még az önkormányzati választás kampánystartja, de az ellenzéki vezetésű városokban a Fidesz politikusai és a ner-es újságok már hangolnak. Pécsen az egyik slágertéma az lett, hogy nem Pécset, hanem egy másik ellenzéki vezetésű várost, Szegedet választotta autógyára felépítéséhez a kínai BYD. A Szabad Pécs hátteret is adva arról írt, hogy a pécsi városvezetés megelégelte, hogy szerintük a fideszesek hazudoznak arról, hogy az ellenzéki koalíció miatt nem Pécsen épít gyárat a BYD.

Szegeder: Teremtésvédelmi szempontok – válaszolt az egyházmegye a szegedi fakivágásos vádakra

„Az egyházmegye beruházásainál kiemelt szempont, hogy a társadalmi hasznosság mellett a teremtésvédelmi szempontok is mindig érvényre jussanak” – írta levelében a Szeged-Csanádi Egyházmegye. Szegeden hónapok óta jogi csata zajlik. A városvezetés megtartott volna a püspöki stadion mellett egy hathektáros erdőt, ahova az egyház iskolákat építene. A kormány előbb azzal cselezte ki várost, hogy kiemeltté nyilvánította a beruházást, majd az erdő településképi védelmét tette semmissé az ukrajnai háborúra hivatkozva.

Szol24: Lesz-e valaha modern városközpontja Szolnoknak?

Bajnai Zsolt lokálpatrióta régóta elkötelezett amellett, hogy szélesebb rétegekhez juttassa el Szolnok történetét, s a várossal kapcsolatos aktualitásokat vessen fel. Az egykor több újság főszerkesztőjeként dolgozó újságíró a napokban arról indított vitát, miért áll egy fontos beruházás. És írt arról is, hogy a Szolnokon több évtizede tervezett “új városközponttal”, a Hild tér és környékével kapcsolatban szerinte abban mindenki egyetérthet, hogy a fejlesztés félbemaradása a legrosszabb, ami történhetett.

Veszprémkukac: Üvegvisszaváltó van, de még sincs


Január eleje óta ácsorognak az üvegvisszaváltó automaták az üzletekben, de működni csak tavasztól fognak. Cikkében a Veszprémkukac óvva intette olvasóit attól, hogy addig is próbálgassák az automatákat, illetve hogy a nem visszaváltós palackot próbáljon bárki is visszaváltani, mert az kárt tehet a berendezésekbe. Az is csak tavaszra várható, hogy lesznek göngyölegek, amelyeken logó jelöli a visszaválthatóságot. 
A cikkben arról is írnak, hogyan működni elkviekben a Mohu MOL új rendszere.