2019. február 17., vasárnap

MÁSFÉL MILLIÁRD ÁDER ALAPÍTVÁNYÁNAK, ÚJABB 36 MILLIÁRD A VÁR ÁTÉPÍTÉSÉRE - HETI LAPSZEMLE

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2019.02.17.



RTL Klub: évente másfél milliárd közpénz megy Áder alapítványának

Évi másfél milliárd forintból gazdálkodhat az az alapítvány, amelyet a köztársasági elnök alapított, és a volt államtitkár, Csepreghy Nándor igazgat. A Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány 2018-ban először csaknem fél milliárdos, majd újabb másfél milliárdos támogatást kapott a kormánytól. Az alapítványtól azt írták: céljuk a társadalom érzékenyebbé tétele a környezeti és fenntarthatósági problémákkal szemben.

Abcug: az állam felelős az iskolai szegregációért

Több mint tíz éve indított pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) ellen, amiért majdnem harminc iskolában szegregáltan oktatták a roma gyerekeket. A csütörtöki jogerős ítélet értelmében az EMMI felelős a kialakult helyzetért, és utasítania kell az érintett iskolákat, hogy deszegregációs tervet dolgozzanak ki. Ezenfelül 50 millió forint bírság megfizetésére kötelezték a minisztériumot. A pert indító alapítványnak viszont nem sikerült elérnie, hogy bezárassák a szegregáltan működő iskolákat.

444: újabb 36 milliárd a Budai Vár átépítésére

A szerdai Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározatból kiderült, hogyan és nagyjából mennyiért fejleszti tovább a kormány a Budai Várat, hogy visszaálljanak az 1945 előtti állapotok. Így több mint 36 milliárd forintból éled újjá a mostanában hanyagolt Hauszmann-terv. A teljes Budai Palotanegyedet érintő fejlesztésekre 10,21 milliárd forintot, a Csikós udvart és a Nyugati kertet érintő fejlesztésekre 13,83 milliárdot, a Budavári Palota fejlesztéseire 4,04 milliárdot, a Budai Palotanegyed épületeinek újjáépítésére 3,4 milliárdot, a Várkertek fejlesztése és a déli várszoknya helyreállítására 1,9 milliárdot, a „Halászó fiú” és a „Mátyás kút” elnevezésű szökőkutak helyreállítására 900 milliót, az I. kerületi Táncsics utca 9. szám alatti ingatlan felújítására 850 milliót, a XI. kerületi Talpas utcai telephely fejlesztésére 900 milliót költenek.

RTL Klub: meghalt a zebrán elütött nő, sokan az eliosos közvilágítást okolják


Meghalt a kórházban az a 67 éves nő, akit kedd este ütött el egy kisbusz Pécsen. Az asszony a zebrán kelt át, amikor elgázolták. Azt, hogy pontosan mi okozta a balesetet, még vizsgálják. A kereszteződés világítására már évekkel ezelőtt is panaszkodtak a környéken élők, szerintük az Elios Zrt. által felszerelt új lámpák nem adnak elég fényt.

G7: titokzatos szoftver dönt a gyanús napelem-pályázatokról

A KKV energiahitel elnevezésű, uniós forrású pályázatot 2018. március 9-én nyitották meg másodjára, a hivatalos tájékoztatás szerint 12 milliárd forintos keretösszeg erejéig. Furcsa módon a tendert már másnap felfüggesztették, és azóta sem nyitották újra. A G7 közérdekű adatigénylésben kérte ki a nyertesek névsorát. Ennek csak részben tett eleget a pályázatot lebonyolító MFB, de ebből is kiderült, hogy többek között Pócs János fideszes országgyűlési képviselő gyermekei, és a Tiborcz Istvánhoz köthető Elios Zrt. volt vezérigazgatója, Sájer Gábor cégei is nyertek a pályázaton. Az MFB nem válaszolt arra, hogy mi alapján bírálták el a pályázatokat, csak annyit, hogy 108 cég nyert a tenderen.

A portál és a Transparency International által indított adatper tárgyalásán a legérdekesebb mozzanat az volt, amikor az MFB jogi képviselője azt mondta, hogy a 300 millió forint alatti hitelkérelmek tekintetében automatikusan végzi el egy szoftver a hitelbírálatot, ilyen értelemben nincsenek is rögzített adatok, amelyeket ki lehetne adni. A bírálat úgy történik, hogy beérkeznek a kérelmek, majd egy szoftver különböző szempontok alapján végzi el a hitelbírálatot, és a végén „igen-nem” döntés hozható, ezt követően pedig már automatikusan kerül sor a szerződéskötésre.

VÉGELÁTHATATLAN NYOMOZÁS A JÁTSZÓTÉRFEJLESZTÉSRE KAPOTT EU-S PÉNZEK ÜGYÉBEN

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2019.02.17. 



A gyanús cégek sorra megszűnnek, a NAV mégis öt éve tologatja az aktákat a tízéves mutyi nyomozásában: annak idején az OLAF szólt az ügyészségnek, hogy picit túlárazottak a vidéki játszótérfejlesztések. 1,4 milliárd az ablakban. A jó hír viszont, hogy a közmédia sem tehet meg bármit: igenis felelős az MTI-OS a közlemények tartalmáért, amennyiben veszi a fáradtságot, hogy szemezgetve közöljön – ezt mondta ki a napokban a Kúria a Magyar Helsinki Bizottság keresete alapján.


Egy évtizede nagy játszótérfejlesztések indultak számos településen európai uniós támogatásból összesen 1,4 milliárd forint értékben. Ám kiderült, hogy a kivitelezések a piaci árnál jóval drágábban történtek meg, ezért az EU visszakérte a pénzt az önkormányzatoktól. Az Európai Csalás Elleni Hivatal öt évvel ezelőtt a magyar ügyészséghez fordult, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pedig azóta nyomoz az ügyben. Közben két érintett cég már megszűnt.


Helyreigazítási perek indulhatnak az MTI Országos Sajtószolgálata ellen a Kúria döntése nyomán

A Magyar Helsinki Bizottság pert indított az MTI Országos Sajtószolgálata (MTI OS) ellen. Az MTI OS azt a gyakorlatot alakította ki, hogy számos, a kormánynak kellemetlen ügyről szóló közleményt azok tartalmára való hivatkozással nem tesz közzé, azonban elhárítja a felelősséget magától azon kormánypárti közlemények miatt, amelyeket viszont megoszt a nyilvánossággal. A Kúria kimondta: ha ténylegesen válogatnak a közlemények közzététele során, akkor vállalniuk kell a felelősséget a szűrőjükön átengedett szövegekért. Indulhatnak a helyreigazítási perek.

A héten emellett:
újabb példával támasztottuk alá, hogy valóban családbarát a rezsim: Tiborcz István bátyja vezérigazgató lett egy érdekes cégben,

nyertes pernek örültünk: igenis közszereplő a CBA-s Baldauf László, így ér közölni a fényképét,
magunk elé képzeltünk egy úszó szivattyútelepet, amivel hűtik majd a paksi atomerőművet, ha olyan alacsony lesz a Duna vízállása, mint tavaly volt,
regisztráltuk a heti Mészárost: 26 milliárdért építheti a cége az új Néprajzi Múzeumot,
írtunk a Mészáros-jelenség árnyoldaláról is: korrupcióellenes nyomozók vizsgálják az aranyáron mért érdi vasútszakaszt.
További cikkeink:

TANKKAL ŐRZI ORBÁN A NÉPPÁRTI HELYÉT

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2019.02.17.


...Teljes bizonyossággal kijelenthető: Orbán Viktor 2010-ben, de legkésőbb 2015-ben, a G-napon, kimaxolta mindazt, amit magyar belpolitikának szokás csúfolni. A határokon belül számára már nem terem babér – minthogy mindent bezsákolt. Nincs kihívás. A soron következő választásokat menetrendszerűen nyeri. Olyannyira érdektelen a számára mindez, hogy legalább öt éve egyetlen új ötletet sem vetett be a kampányban, maga sem kiemelkedően aktív, de a kétharmad stabilan megvan.

Ismerve személyiségét: kizárólag a harc, a kihívás élteti – vagyis jóideje jelentősen emelte politikai horizontját: Orbán Viktor az Uniós első embere akar lenni. Ahhoz pedig, hogy ezt a célt elérje, nem elegendő a szélsőjobb támogatása. (Különösen azért, mert hozzá hasonlóan Salvini is ácsingózik erre a posztra a szélről. Márpedig neki nem csupán demagóg, uszító szája van, de egy olasz gazdasága is, amelyet kész fegyverként használni Brüsszellel szemben.)

Orbánt a szélsőjobb – gyengesége és más aspiránsok okán – nem emelné pajzsra. Marad tehát az EPP.

Ahhoz azonban, hogy a Berlin központú politikai formáció ne vegye le a kezét a Fideszről és Magyarországról, ezer szállal kell kötődni a németekhez. Tízezerrel. Érdekelté kell őket tenni Magyarország sikerében – szól Orbán külpolitikai ars poeticája. Ha más ország esetében ez nem is sikerült, a németek esetében teljes a diadal. Amit természetesen nem adtak ingyen. Most épp 44, új Leopard harckocsi – és tucatnyi használt – árát fizeti az ország Orbán uniós karrierjéért.

El lehet gondolkodni azon, hogy Magyarországnak szüksége van-e ilyen jellegű haderőfejlesztésre. Amennyiben igen, azon is lehet mélázni, épp a Leopard a legmegfelelőbb választás-e. Hasonló technológiai és katonai erőt képvisel az amerikaiak ráncfelvart M-1 Abrams tankja, miként az izraeliek Merkavája. Tán még az orosz T-90-esen is el lehet mélázni. Ezek a harckocsik valóban közel azonos technológiai szintet jelentenek, így bármelyikük kiválasztása a primer döntésen túl, egyéb jelentést is hordoz.

A magyar harckocsi-képesség lényegében a nulláról történő, német alapokra történő felépítése dekádokban mérhető elköteleződést jelent Berlin mellett – erre pedig a német gazdaságnak is szüksége van. A tankok szervízelése, új alkatrészek legyártása, stb..., mind a németekhez köti még szorosabban Magyarországot. (Ha egyáltalán lehet ezen a viszonyon még csavarni. elvégre a német multik inkább költöznek a közeli végekre, mint a távoli Keletre. Elég az autóipari beruházásokra gondolni.)

Berlinnek ebben a helyzetben legalább akkora érdeke fűződik Magyarország EU-n belül tartásához, mint nekünk. Ez pedig kizárólag Orbán zsarolási potenciáljának növekedését szolgálja.

44 harckocsi vételára csekélységnek tűnik Orbán számára saját, politikai álmainak megvalósítása érdekében
.

ITT OLVASHATÓ

A HATALOM CSAK ARRA ÉPÍTETT, AMI AMÚGY IS JELLEMZŐ EBBEN AZ ORSZÁGBAN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.02.17.


Palkovics László, a közel kétszáz éves MTA kinyírásával megbízott miniszter lebukott. Lebukott, de mégsem történt és nem is fog történni a közeljövőben semmi a pályafutásával. Hogy miért? Mert abszolút huszadrangú az a tény, hogy az innovációs és technológiai miniszter éveken át úgy vett fel 800 000 forintos fizetést az MTA-tól, hogy cserébe nem publikált, vagyis valós munkát nem igazán végzett. A meglepő nem az, hogy ez így történt, hanem az, hogy ez egyáltalán kiderült. Palkovics természetesen jól megmagyarázta – pontosabban rászóltak az általa vezetett Innovációs és Technológiai Minisztérium valamelyik írástudójára, hogy magyarázza el Palkovics helyett –, miért is normális, ha valaki valós munkavégzés nélkül vesz fel egy ekkora összeget. Azonban erre már a kutya sem kíváncsi. A kormány háza tájáról ugyanis minden csalási, korrupciós és úgy általában vett bűncselekmény (ami annak tűnik, az leggyakrabban az is) esetében van magyarázat, ami persze minden esetben hazugság, de mivel ők írják a törvényeket, ezért ezzel nincs semmi gond.

Ez a Fidesz-KDNP kormány egyszerűen ilyen. Hazug, semmirekellő, gerinctelen, életük során többször is átvedlő politikusokkal van teli, akik számára az egyetlen dicsőséges célkitűzést a hatalom megszerzése és annak minél további megtartása jelenti. Szakmai tudásukat – már ha egyáltalán rendelkeztek valaha ilyennel – a gerincükkel együtt leadják a ruhatárban, hogy úgy rombolják le egykori munkahelyüket, ahogy azt a főnök megköveteli. Palkovics messze nem az egyetlen, a saját szakmáját eláruló, a múltját letagadó kormánypárti politikus. Elég csak arra a Kovács Zoltánra gondolni, aki a mai napig teli tüdőből köpködi és szidalmazza a CEU-t, miközben ő maga is ott tanult. Sem számára, sem pedig Palkovics számára nem jelent semmit egykori iskolájuk, vagy épp jelenlegi munkahelyük, parancsra azt bármiféle kérdés nélkül lejáratják, tönkreteszik.

Orbán Viktor jól bizonyíthatóan Soros Györgynek köszönheti, hogy ma ott van, ahol. Soros meglátta a fiatal Orbánban a lehetőséget, ezért pénzügyi segítséget nyújtott számára, amely nélkül könnyen lehet, hogy ma Orbán az apja közepesen sikertelen cégében tevékenykedne ahelyett, hogy egy ország jelenét és jövőjét tenné tönkre izomból. Mégis Orbán volt az, aki teljes pályás letámadást indított egykori jótevőjével szemben, amely a mai napig tart. A Fidesz-KDNP kormány számára semmi sem szent, még saját egykori ideológiájuk sem. Úgy változtatják politikai beállítódásukat, hogy azzal a lehető legtöbb embert lehessen hülyének nézni. Így váltak gond nélkül egykori fiatal liberális demokratákból illiberális nacionalistákká, és fordítottak hátat mindannak, amiben egykor oly mélyen hittek.

Palkovics nem lóg ki a sorból, sőt. Kovács, Bayer vagy akár Kövér mellett is bátran kihúzhatja magát, hiszen megtette azt, amit a vezető megkövetelt: elárult mindent, amit egykor képviselt. Mindezt pénzért és hatalomért cserébe, mégis kétlem, hogy megbánta akár egyetlen percre is. Tisztában van ugyanis azzal, hogy a Fidesz, mint egyfajta maffia, meg fogja védeni. Tegyen bármit – erre jó példa ez a fenti is –, biztos lehet abban, hogy nem eshet bántódása. Ezeket az embereket nem egy rendszer termelte ki, tévedés ne essék. Ezek az emberek egytől-egyig ezzel a takonygerinccel rendelkeztek, azonban ameddig nem jutottak hatalomhoz, addig ezek a „kvalitások” nem kerültek felszínre. Ezeket az embereket egy normális társadalom kivetné magából és oda juttatná, ahova valók, de itthon sajnos erről szó sincs.

A Fidesz-KDNP ezekre a gerinctelen, a hatalomért és pénzért akár a saját anyjukat is gond nélkül eláruló élőlényekre építette fel a hatalmát...

LESZÖGEZŐDÖTT, MEGRENDEZÉSRE KERÜLT

KLUBRÁDIÓ / SZÓSZÁTYÁR
Szerző: NÁDASDY ÁDÁM, KÁLMÁN LÁSZLÓ
2019.02.16.


Újabb nyelvi vitákba vetették magukat a Szószátyár műsorvezetői, Kálmán László és Nádasdy Ádám. A két nyelvész klubrádiós kollégák vitájába is beleszólt.

Sajnos úgy alakult, hogy a magyar nyelvben nincs jól meghonosodott, általánosan bevett személytelen szerkezet, vagyis viszonylag nehéz elegánsan, minden fül számára megnyugtató módon eltüntetni a cselekvőt az ige mellől, miközben az nem mindig fontos, vagy eleve azonosíthatatlan.

Ez sok vitához csatározáshoz vezetett, és vezet ma is, egy időben a nyelvművelők az összes személytelen szerkezetet üldözték, de a súlyos germanizmus vádjával illetetteket aztán különösen. „El van tájolva” – egy ilyenre sokan, és hamar felkaphatják a fejüket, pedig lehet, hogy nem is germanizmus, ezért jól használtatik, és a kritikusok vezetődtek tévútra. És miért ne lehetne jó az is, ha valaki azt mondja, írja, hogy „a könyv elején le van szögezve”, vagy „megrendezésre kerül”? De mi van a "leszögeződött" igével?

A Szószátyár nyelvész műsorvezetői, Kálmán László és Nádasdy Ádám a személytelen, illetve a passzív, vagyis szenvedő szerkezet magyar nyelvi megjelenését elemezték, meg azt, egyáltalán érdemes-e helyes és káros formákról beszélni. Mi a különbség, ha egy nyelvész mond ítéletet a nyelvi változásokról, illetve változatokról, vagy ha egy szerkesztő?

A műsorvezetők ezen túl többvagy sokabb? – más vitás kérdést is kiveséztek, például helyretették a Klubrádió két másik műsorvezetőjét, Pálinkás Szűts Róbertet és Pikó Andrást, akik azon vitatkoztak volt, vajon hogyan kell írni és mondani idegen szóval azt, hogy fölöslegesen gyötör.

A Szószátyár 2018. november 7-ei, szerdai adásának hangfelvételét a poszt elején kattinthatja!

HARASZTI MIKLÓS: EZ A PÁVATÁNC VÉGE ÉS A VÉG KEZDETE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GÁL MÁRIA
2019.02.17.


A Freedom House ez évi jelentése szerint világszerte romlott a demokrácia helyzete. Európában a leglátványosabb visszaesés Magyarországon történt. Haraszti Miklós író-politikust, az EBESZ volt sajtószabadság-felelősét kérdeztük.

Ön is úgy látja, hogy valóban van egy általános, világszintű demokrácia- és jogállami romlás? 

Még keresi a neveket a haladó emberiség erre a jelenségre, és olyanokkal próbálkozik, mint a populizmus, illiberalizmus, hibrid vagy kompetitív autokrácia, ami magyarul kevert rendszerű, választásokon bebiztosított egyeduralmat jelent. De ez mind ugyanaz a romlás, és sajnos valóban világszerte jelen van.

És mi e jelenség sikerének az oka?
A demokrácia harmadik hulláma, amely 1989-ben indult be igazán, most járványszerűen áldozatul esik az új demokráciák gyermekbetegségének. Annak, hogy először a hatalomszerzés, a szembenállás, a rivalizálás szabadságát élik meg, és még nem kultiválják az együttműködés, a konszenzus, a szabályokon alapuló versengés szabadságát. A Weimari Köztársaság a leghíresebb példa erre, Németországot hívták így az 1918-as kiváló demokratikus alkotmánya nyomán. Amelynek dacára már 1933-ban szabad választáson vette át Hitler a hatalmat. Most is ezen a válságon halad át sok új demokrácia, de persze kellett hozzá a 2008-as világválság is, amely az 1930-as válsághoz hasonlóan megtörte a demokratikus rendszerbe és nem mellesleg a nemzetközi együttműködésbe vetett bizalmat. Ilyenkor kicsi a költsége, de nagy a haszna a kiélező, ellenségkereső „mi vagy ők” uszításnak, a kreált nemzeti veszélyhelyzetnek, a festett hagyománynak, a demokráciát idegen uralomként ábrázoló nacionalizmusnak. Ez a próbálkozás már elérte a stabil demokráciákat is. De a nyugati demokráciák éppen attól érettek és önfenntartóak, hogy legalább egyszer átmentek olyan válságon, amikor a szabadságjogok veszélyeztetve voltak, és sikerült leküzdeniük. Ez a tudás beépült az immunrendszerükbe, tudatosult bennük, hogy mi ellen kell idejében védekezniük.

Orbán Viktor illiberalizmusa is ilyen válság? 

Igen, a fiatal magyar demokrácia válsága. Abban reménykedem, hogy a magyar nép is megérti, a szabadságot nem csak vesztett háborúk, idegen hódítások nyomán lehet elveszíteni, hanem belülről is, ha úgy tetszik, demokratikus úton. És végigvívja ezt a válságot, és beépíti a biztosítékokat a rendszerbe, de leginkább az ösztöneibe. Szerintem már el is kezdődött ez a tanulás.

Egyelőre úgy tűnik, a magyar demokrácia immunrendszere nem működik.
Magyarország sem kivétel, immunrendszere működésbe fog lépni. Ha 1848 óta készül a magyar demokrácia, nehogy már éppen az Európai Unió tagjaként vesszen el. Nálunk a sokk most igen alapos, mert a demokráciánk egy különlegesen elvetemült népbutítót segített hatalomra, aki erős csapásokkal irtja a hatalommegosztás garanciáit. Aki ráadásul ideig-óráig nemzetközileg is hatásos, különösen a menekültválság nyomán. Utat mutat a hasonszőrűeknek, hogyan lehet ezt a csakis nemzetközileg szabályozható globális problémát az idegengyűlölet felébresztésére, ellenségképzésre és hatalomszerzésre használni.

Minek tulajdonítja azt, hogy épp Magyarország válhatott e téren zászlóvivővé az EU-n belül?

Nem csatlakozom a meakulpázókhoz, akik azt mondják, hogy a saját rendszerváltásunk ilyen- vagy olyansága volt ennek az oka. Igenis van a személyiségnek történelmi szerepe, és bizony legtöbbször negatív szerep. Orbán az embertelenségig céltudatos diktátoraspiráns, aki a hatalom érdekében instrumentalizálta önmagát, a pártját és a nemzetét. Sutba vetette az összes erkölcsi elvet, a társadalmi párbeszédet és a béke hosszú távú fenntartásának érdekét...

MÁTÉ BENCÉT IS DÍJAZTA A KÖZÖNSÉG A VILÁG LEGRANGOSABB TERMÉSZETFOTÓS VERSENYÉN

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2019.02.15.


A londoni Természettudományi Múzeum 1964 óta rendezi meg az Év Természetfotósa versenyt, ahol általában közel száz ország több ezer fotósának több tízezer képe közül választják ki a legjobbakat a különböző kategóriákban. Idén, vagyis a 2018-as díjaknál először közönségszavazást is hirdettek, amelynek győzteseit szerdán jelentették be.

A múzeum kurátorai idén több mint 45 ezer fotóból választottak ki 25-öt, amelyek közül a közönség megszavazhatta a kedvenceit. A győztes az új-zélandi David Lloyd fotója lett, amely két hím oroszlán (valószínűleg testvérek) több mint félperces köszöntési rituáléját örökítette meg. Michael Dixon múzeumigazgató szerint „az oroszlánok összetett társas kötődésre képes lények, David győztes képe pedig betekintést nyújt a belső világukba. Remélem, hogy a fotóból sugárzó empátia és csoda még több embert inspirál majd arra, hogy cselekedjen a természet védelmének érdekében”.

A múzeum további négy olyat alkotást emelt ki, amelyre szintén rengeteg közönségszavazat érkezett. Ezek között volt a 2010-ben fődíjat nyert Máté Bence Egy játék, három kutya című fotója is, amely a dél-afrikai Mkuze területén készült, és három kölyök afrikai vadkutyát, más néven hiénakutyát ábrázol, amint a testvérállatok egy impala lábával játszanak...

EGYSZER JÁRT AMERIKAI ŰRHAJÓ MAGYARORSZÁGON - BUDAPESTEN DÖRGÖLTÉK MOSZKVA ORRA ALÁ, HOGY AZ USA NYERTE AZ ŰRVERSENYT

MA IS TANULTAM VALAMIT BLOG
Szerző: NAGY ATTILA KÁROLY
2019.02.17.



Amikor 1970. május 22-én megnyíltak a Városligetben a Budapesti Nemzetközi Vásár kapui, valószínűleg sok látogató nem sejtette, hogy életre szóló, űrhajózással kapcsolatos élményben lesz része az Amerikai Egyesült Államok pavilonjánál. A június 1-ig tartó kiállításon ugyanis olyasmi történt, amire sem előtte, sem azóta nem volt példa Magyarországon, de úgy általában a világ többi részén se nagyon: egy igazi, Hold-küldetésből visszatért amerikai űrhajót állítottak ki, mégpedig az Apollo–10 küldetés parancsnoki egységét.

Az 1969. május 18-án elstartolt Apollo-10 az Egyesült Államok Hold-programjának negyedik emberes repülése volt, és az Apollo-8 után a második, amely egészen a Holdig repült. Az Apollo–10 31-szer kerülte meg a Holdat, miközben a landolás kivételével az összes műveletet kipróbálták, amit a rákövetkező történelmi küldetés, a Holdra embert elsőként juttató Apollo–11 űrhajósai is. Mondhatni, az Apollo–10 volt a két hónappal későbbi Holdra szállás főpróbája. Az Apollo–10 űrhajósai – Eugene A. Cernan, holdkoppilóta; John W. Young, a parancsnoki modul pilótája; és Thomas P. Stafford, parancsnok – 1969. május 26-án tértek vissza a Földre a Charlie Brown névre keresztelt, CSM-106 jelű parancsnoki egységben. Pontosan abban, amit rá egy évre Budapesten is láthatott a magyar nagyközönség...


ÉS AKKOR A NER HAJÓJA ELINDULT A BALATON FELÉ

HVG ONLINE / GAZDASÁG
Szerző: hvg.hu
2019.02.17.


A kormány nem tagadja, hogy magyar közpénzből kellene fizetni az Elios-projekteket; mindenki azt számolgatja, mit hozhatnak Orbán Viktor családügyi bejelentései; államosítják a balatoni hajózást. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Gigantikus ígérethalom hangzott el Orbán Viktor évértékelőjén. A családvédelminek nevezett hét pontot – csok kibővítése, kölcsön az először házasodó nőknek, a négygyerekes anyák adómentessége, hiteltartozás csökkentése a gyerekek születésekor, autóvásárlási program nagycsaládosoknak, bölcsődebővítés, nagyszülői gyed – még csak nagy vonalaiban ismerjük, de annyi már biztos: több százmilliárd forintról lehet szó, amely meghatározott körhöz érhet el. Az ígéreteket részletesen itt elemeztük.

Azóta kiderült: a tízmilliós hitel tartozásának elengedéséhez nem három gyerek kell, hanem a már megszületetteken kívül még három. Szociális bérlakásokat sem fognak építeni, Novák Katalin szerint azért, mert a magyarok saját lakásban szeretnének élni - erre válaszolta a Habitat for Humanity azt, hogy a szegényebbeknél ez nem érzelmi kérdés. A pluszpénz javarészt a polgárosodó középréteghez áramlik, de elhangzott a kritikák között az is, hogy a részmunkaidőt nem támogatja a kormány továbbra sem. Az ingatlankereskedők pedig már azt számolgatják, mennyivel drágulhatnak a lakások a csok kibővítése után...

ITT OLVASHATÓ

BE KELLENE VALLANI, HOGY A KORMÁNYOK PÉNZZEL NEM TUDNAK ÉRDEMBEN JAVÍTANI A SZÜLETÉSSZÁMOKON

MAGYAR HANG
Szerző: REICHERT JÁNOS
2019.02.17.


Csupa kínos mozzanattal szembesül, aki elmélyed hazánk népesedési folyamataiban. Azonban a struccpolitika biztosan nem segít. Mindenki számára ismertté, és fontosságának megfelelően központi kérdéssé kell tenni a jövőnket alapjaiban meghatározó trendeket – csak ez vezethet a javulás útjára. (Ez a cikk még 2018 decemberében jelent meg a Magyar Hang nyomtatott kiadásában.)

Történelmi távlatban minden nemzet értékét három jellemzője határozza meg: a lélekszáma, a tudása és az erkölcse. A demográfiai folyamatok meglepően pontosan jelezhetők is előre, ha nem a ködös jövőbe akarunk látni. Az alábbiakban a következő 12 évre tekintünk.

Az elmúlt kétszer nyolc év

Bár a Fidesz-reklám szerint „Magyarország jobban teljesít”, a tények ennek ellentmondanak. Az Orbán-féle nyolc évben 52 ezerrel kevesebb csecsemő született, mint az ezerszer átkozott szoclib érában. Az ő 777 ezres adatukkal szemben Orbánék csak 725 ezer születést tudnak felmutatni. A Fidesz-propaganda kerüli is az abszolút számokat, főleg mert a születésszám megint csökken. Inkább a termékenységről és a házasságkötésekről beszél. Az esküvőszám-emelkedés az érte kínált adókedvezménynek köszönhető szimpla propagandafogás, a számok egyértelműen bizonyítják, hogy meglévő élettársi kapcsolatokat vittek anyakönyvvezetőhöz. Az egyedül élők száma az egész Orbán-érában folyamatosan növekszik, a 2016-os mikrocenzus szerint leggyorsabban a 30–39 éves korosztályban. A családok száma viszont csökken, legnagyobb ütemben a nagycsaládok száma apad.

A termékenység növekedése valóban jó hír, ámde még most is 1,5 alatt van, ami jóval kisebb a népességszint-megtartó 2,1-nél. A termékenység valójában annyival emelkedik, amennyivel nő a cigányság részaránya a szülőképes korúak táborában. Ennek ismeretében tudományos bravúr a KSH nemrégiben kiadott Demográfiai portré 2018 című kötete, amelyben 13 tanulmányban, összesen 294 oldalon egyszer sem sikerült leírni a „cigány” vagy a „roma” szót. A Tárki-kiadványban, a Társadalmi riport 2018 címűben legalább van egy cigánytanulmány, 22 oldalon tárgyalják a romák társadalmi integrációját, az abszolút lélekszámuk megemlítése nélkül, de tizedszázalékokkal operálva...

SIMON MÁRTON: TD PLUSSZMÍNUSZ ∞

KÖNYVESBLOG
Szerző: SIMON MÁRTON
2019.02.15.


Február 13-án 80 éves korában elhunyt Tandori Dezső Kossuth-díjas költő, író, műfordító. Gyermekkorától ugyanabban a házban élt Budán, a Lánchíd közelében. Nagyon fiatalon bekerült gimnáziumi tanára, Nemes Nagy Ágnes írói-baráti körébe, versei a hatvanas évek közepétől jelentek meg rendszeresen, első kötete 1968-ban, Töredék Hamletnek címmel. Tandoritól Simon Márton búcsúzik a Könyvesblogon.


Kedves Tandori Dezső!

Képzelje, ezzel a mondattal kezdődött a napom: Hadd mondjam már el mindenhogy is!

Egy középkorú, közepesen türelmetlen férfi mondta reggel a villamoson a telefonjába, úgy két méterre tőlem. Amikor leszálltam két megállóval később, majdnem odamentem hozzá, hogy elmondjam neki, hogy maga tegnap meghalt.

Kedves Tandori Dezső!

Elvillamosoztam szerdán este a Lánchíd utca 23. elé, hogy megnézzem, mit látott maga egész életében, minden reggel, amikor kilépett a kapun. Pluszmínusz napsütés. Vagy egy órát álltam ott a sötétben, mire lett a kérdésre bármi válaszom. Pedig egyszerű volt: nem tudom, mit látott. Ötletem sincs, pedig érdekelne. Azért az az egy óra itt van velem azóta is, becsomagolt vízpart.

Kedves Tandori Dezső!

Tizenhét éves korom óta tervezem, hogy írok önnek egy levelet. A Korsós Bálint tanár úr miatt volt az egész, bemondta egyszer órán, hogy tényfékezőgép, és attól az egy szótól az egész krétaporos, nevetségesen mély kín, amiben az életem címén voltam, megmozdult. Kiderült, hogy nem csak a minden más, de ez is van. Valami ilyen – nem gyűjtök jelzőket magáról, ki vagyok én ahhoz. Olyan. Nagy. Hadd mondjam ezt az egyet. Nagyon nagy. És azóta majd két tucat könyvéhez volt szerencsém, többekhez ezek közül évek óta újra és újra. Ha három embert kéne mondjak, akik nélkül sokkal-sokkal rosszabbul érteném ezt az azóta is krétaporos és egyre csak nevetségesebb, mély satöbbit, ami az életem címén vagyok, akkor abból a háromból kettő maga volna, a plusz egy meg az Esterházy...

MEGSZÁLLOTTAN, VAGY KIÉGVE

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.02.16.



Sokféle jelzést kapok. Ilyet is, olyat is. Beszélek pedagógusokkal, akik küzdenek, de nem adják fel. Akik érzik, óriási a baj, mégsem hátrálnak meg, hanem századjára is nekifutnak a reménytelenül problémás gyereknek, nem hagyják magára, hanem újra és újra visszatérnek a konfliktusokat elrendezni, biztatni az alig-teljesítményt nyújtót, küzdeni a szülővel, kollégával, remélni, hogy sikeres lesz a dolog. Vagy legalábbis meg tudják akadályozni a történetek rosszabbra fordulását.

Szeretek ilyen pedagógusokkal beszélni. A hangjukból érzem, a közelükben van esélye a gyereknek. Bármelyiknek. De azt is érzem rajtuk, hogy mennyire magányosak. A környezetüket általában már aláásta a probléma, többnyire minimum közömbös, „letudó”, de sok helyen elutasító, hibáztató, gyűlölködő lett a tantestületi attitűd a leszakadó térségek szegregálódó iskoláiban. Akik még hisznek, nagyon kevesen vannak, és nincs, akivel beszélhetnének szakmai kérdésekről. Nincs, aki pozitívan megerősítené őket. Megdöbbentem, mikor egyikükkel jót beszélgettünk az órai feladatokban rejlő fejlesztési lehetőségekről, és a végén elsírta magát. Merthogy ő már évek óta nem tudott így beszélgetni senkivel. Elgondolkodtam, milyen rettenetes lehet neki bemenni nap, mint nap dolgozni oda, ahol ennyire egyedül van. És azon is, hogy vajon meddig lehet azt így bírni?

Pénteken azt mondta nekem valaki, hogy akik még normálisan foglalkoznak ezekkel a gyerekekkel, ők mind megszállottak. Mert ezt már csak ők tudják csinálni.

Persze megtalálnak más kollégák is. Akikből csak a keserűség folyik. Panaszkodnak, és bizonygatják, mennyire tarthatatlan a helyzetük. Hogy ők nem erre vállalkoztak, mikor tanítani kezdtek. Nem ezeket a gyerekeket akarták. Hanem olyanokat, akiket támogatnak a szüleik a tanulásban, „normálisakat”, motiváltakat, szép beszédűeket, tisztákat, kedveseket, tudásra éhezőket. Az ő jogaikat emlegetik, mintha a problémásak megfosztanák ettől a jókat, és ezzel őket is attól, hogy megfelelően végezhessék a munkájukat.

Nemrég azt kérdezte tőlem a felsőoktatásból valaki, vajon ők mit tehetnének, hogy javuljon a helyzet? Milyennek látom a jelenlegi szakemberképzést? Nos, nyilván mondtam, hogy fel kellene készíteni a pedagógusjelölteket arra, hogy nem minden gyerek csillogó szemmel, a tudásért rajongó arccal ül a tanteremben. Hogy vannak olyanok is, akik olyan közegből érkeznek, ahol az iskola üzenete nem értelmezhető. Tudniuk kellene már ott, a felsőoktatásban, hogy ma tömegével vannak, akik problémásak, akikért küzdeni kell, és nevelni, sokszor a szülő helyett is. Persze ehhez az elméleti oktatáson túl olyan gyakorlati terep is kellene, ahol az első pillanattól találkozhatnak ilyen gyerekekkel. Ahol megtapasztalhatják azt is, hogyan rúgja fel a gondosan megtervezett órát egy problémás gyerek, és megtanulhatják, hogyan kell az ilyen helyzeteken úrrá lenni. Megtanítani nekik, hogyan lehet együtt tanítani az SNI-t a többivel, segítség nélkül. Hogyan lehet kezelni egy agresszív gyereket az osztályban? Hogy mit csináljanak, ha a gyerek éhesen és felszerelés nélkül érkezik az iskolába?

Visszakérdezett: és hol vannak olyan pedagógusok, akik az ilyen iskolákban mentortanárok lehetnek? Igen, nagy kérdés ez is…Ehhez alaposan át kellene alakulnia a pedagógusmunka szakmai presztízsének. Hogy nemcsak a tehetséggondozó munka pedagógiai teljesítmény, hanem a felzárkóztató is. Meg persze az is kérdés lenne, hogyan bonyolítják le a gyakorlatot fizikailag, hiszen ezek az iskolák többnyire nem a pedagógusképző felsőoktatási intézmények közelében vannak. Ki fizeti az útiköltségeket, a felmerülő szállásköltséget? És persze azzal is egyre bizonytalanabb vagyok, hogy a gyorsan romló helyzethez illeszkedő elméleti és módszertani tudás vajon ott van-e ma a felsőoktatásban? Megvan-e ez a tanártovábbképzésekben? Van-e átadható tudás a szegénység hozadékainak a kezelésére?

Ha kikerülnek a fiatal tanerők, nem ilyen iskolákba mennek. Nem igazán akarja közülük senki ezeket a gyerekeket tanítani. És náluk nem hiszem, hogy mindenre felkészítő lehetőség lenne a gyakornoki idő. Ezekben az iskolákban, az eszköztelenné váló pedagógusok ugyan miféle módszertani tudást adhatnának át neki? Ha jönne is bárki (bár nem teszik), hamar bedarálná a tantestület attitűdje. És lenne ő is hamar olyan, mint az idősebb kollégái. Elkeseredett, kiégett…és lassan elveszítené a szakmaiságát.

Persze erről nem a pedagógus tehet. Hanem a rendszer, ami így működteti az oktatást. Ami engedi, sőt, az egyházi iskolarendszer támogatásával erősíti is a szegregációt. Hiába állapítja meg a bíróság, hogy ez törvénytelen. Megy tovább minden, maximum látszatintézkedések történnek, de a helyzet nem változik.

Egyáltalán: van-e erről elég szó szakpolitikai szinten? Látják-e, mérik-e, követik-e a változásokat, melyeket a döntéseik idéznek elő? Szembenéznek-e reálisan a kialakult helyzettel?

Nos, nem hiszem. Legalábbis nem látom. Csak a változtatások bejelentéséről értesülünk. Most pl. újra a középiskolai oktatás átszervezéséről (átnevezéséről) hallani, miközben mindannyian tudjuk, hogy a gondok megoldását az általános iskolában kellene kezdeni. Vagy még hamarabb. De mindenképp komplexen kellene kezelni, hiszen az iskola hatását ezer dolog amortizálja le. És teljesen mindegy, hogy az alapkészséghiányos gyerek szakgimnáziumból, vagy technikumból esik ki 16 évesen. Amíg az általános iskola ott és abban az életkorban, mikor azt kellene, nem képes megtanítani megfelelően írni, olvasni, számolni és tanulni a gyereket, addig a középiskola nem tudja megfelelően felkészíteni őket a munkaerőpiacnak való megfelelésre. Addig nem lesznek belőlük szakemberek. A leszakadó térségekben élő gyerekekből biztosan nem.

Kétséges nekem az is, hogy egy új ösztöndíjprogram majd milyen változást hozhat? A gyerekek nagy része, akiket az általános iskola végiggörget, szabadulva tőlük, nem is juthat az eredményei miatt az ösztöndíjprogram közelébe. A kisebb rész is nehezen lesz pusztán pénzzel motiválható. A feketegazdaság is elszabadult…a munkaerőhiány meg a korrupció egyengeti az útját. És ez sem támogatja ma a tanulási motivációt. A tanulás nélkül is megkereshető napi 8-10 ezer forinttal, amit egy építkezésen ma „zsebbe” megkaphatnak azok, akik mobilisak, nehéz felvenni a versenyt bármilyen ösztöndíjprogramnak.

Azt hiszem, a problémák eltussolása, a félrefordulás, és a mindenáron sikeresre kommunikált oktatás (és minden más) mellett az zavar a legjobban, hogy úgy döntenek róla, mint pl. egy szoba átfestéséről. Könnyedén, mintha nem is gyerekek, fiatalok életét határoznák meg. Most így, holnap úgy… hamis alapokra építve, madzagon rángatva gyereket, pedagógust.

Közben pedig elveszítünk egy generációt. Abból a társadalmi csoportból, akik egyre növekvő számban határozzák meg régiók jövőjét. Mellettük pedig, egyre inkább úgy látom, elveszítjük azokat a pedagógusokat is, akik ezeket a gyerekeket tanítják. Nem tudom, melyik tűnik el előbb belőlük, a szakmaiság, vagy az a humánus viszonyulás, ami nélkülözhetetlen a tanításhoz, de tény, hogy lassan mindkettő.

Hogy milyen jövőnk lesz így? Nagy kérdés. Jó oktatás nélkül nincs jövő. A veszteség pedig már óriási.


MILYEN LETT AZ ÚJ BUDAPESTI EMELETES STRAND?

KLUBRÁDIÓ / UTCAFRONT
Szerző: Klubrádió / RÓZSA PÉTER
2019.02.16.


Bizottság liget újratöltve, Makovecz, a kutató és az új csillaghegyi fürdőkomplexum. Témák az Utcafrontból.

Az ornamentika halála, avagy a modern építészet születése?– Sylvester Ádám időutazása

A szecesszió tobzódása Budapesten – Kelecsényi Kristóf a Török Bankházról.

Torma Tamás már a nyarat idézte – elmondta, milyen lett Csillaghegyen az új fürdőkomplexum.

Minimáltér pályázat – mit kutattak Makovecz Imre és követői, organikus a 70-es években?

Art Capital 2019 Szentendrén. Idén negyedik alkalommal telik majd meg a Bizottság liget kortárs köztéri alkotásokkal, amelyekről Gulyás Gábor múzeumigazgató beszélt.

Fon Gabi ezúttal is felfedezte Budapest izgalmas részeit a városi séták térképén..
.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

FAKIVÁGÁS ÉS A KERTVÁROSRA ZÚDÍTOTT AUTÓFORGALOM HELYETT ALTERNATÍV ÚTVONALAT JAVASOLNAK A DÉL-PESTI CIVILEK

444.HU
Szerző: Tbg
2019.02.17.


Alternatív megoldási javaslattal álltak elő a Kiserdővédők, hogy megmentsék a Határ úti, 22 hektáron elterülő fás területet, a Kiserdőt, amelyet a kormány által tervezett, Galvani hídhoz kapcsolódó kétszer két sávos út veszélyeztet.

A koncepció nemcsak az erdőt mentené meg annak részleges kivágásától, hanem számos olyan megoldást javasol, amely jelentősen csillapítaná az autóforgalmat a környéken úgy, hogy közben megőrizné a nagy forgalmú út kapacitását is.

Kérdés persze, hogy meghallják-e a civilek hangját, a terveket ismertető, múlt heti lakossági fórumon ugyanis nem képviseltette magát a kormányzat, jóllehet a dél-budapesti városfejlesztés kiemelt fontosságú ügynek tűnik azóta, hogy felmerült a budapesti olimpiai játékok ötlete. Bár Budapest lakossága nem kért az olimpiából, a közbeszédben „lopakodó olimpia” néven emlegetett projekt folytatódni látszik, és jelenleg a Déli Városkapu Program néven fut...

A MAGYAR TANGÓ ÉS CASH: A TELEKI TÉR VILÁGA

24.HU
Szerző: BEZSENYI TAMÁS
2019.02.17.


A rendszerváltáskor született generációnak a Tango és Cash már inkább az egykori nagymenő rendőrpárosról szóló filmet jelenti, pedig a Józsefvárosban a Teleki téren már a század elejétől működött a Tangó, ahol komoly „cashek” cseréltek gazdát.

A budapesti méhkas

Nemes Jeles László Napszállta című filmjében a századforduló Budapestje annyira allegorikusan jelenik meg, hogy egy belvárosi kalapszalont fel lehet úgy gyújtani, mintha egy 18. századi vidéki kúria lenne, anélkül, hogy rendőrök és tűzoltók érkeznének a helyszínre. A valóságban a főváros forgatagát az első világháború alatt a történelmi belváros helyett már sokkal inkább Józsefvárosban lehetett felfedezni. A Teleki téri piac olyan kaotikusnak tűnt az éppen felszámolódó Osztrák-Magyar Monarchiában, hogy Sándor László budapesti főkapitány már az első világháború utolsó évében megtiltotta a téren a kereskedést. A hatóság pedig úgy tett, mintha a kinyilatkoztatásnak bármilyen hatása is lehetne a valóságra, ám a gyakorló nyomozók tudták, hiába nyilvánítják tilosnak a kereskedést, annak megszüntetéséhez szavak helyett tettekre lenne szükség. De az új Magyar Királyságban erre sem erőforrás, sem kijegecesedett akarat nem volt.

Valójában az első világháborút követően kezdődött el a Tangó aranykora, órási mennyiségű készpénz cserélt itt gazdát a következő években is. Sokkal nagyobb csibészekről lesz most szó, mint amilyet valaha is eljátszott volna Kurt Russell vagy Sylvester Stallone:...

GYARMATI ANDREA: MOST UTAZTAM EGYEDÜL VONATON! - ÉS JEGYET IS VETTEM.

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: GYARMATI ANDREA
2019.02.16.


Unokámnak, Rozikának születésnapja volt január tizenharmadikán, és a fiamék meghívtak vidéki otthonukba az ünneplésre.

Megyek boldogan, hogyne mennék, készülök ajándékokkal és kellő izgalommal a nagy napra.

– Ne autóval gyere, havasak az utak, nem biztonságos – így a fiam, aki pontosan tudja, hogy városban imádok vezetni, de az országút nagy mumusom. – Kinéztem neked egy Intercityt, azzal indulj.

– Rendben – mondom annak ellenére, hogy idejét nem tudom, utoljára mikor ültem vonaton.

Nem vagyok bevállalós fajta, de mivel folyton azt olvasom mindenféle okosságokat megosztó könyvekben, hogy merj újat csinálni, sose volt dolgokat kipróbálni, úgy érzem, itt a remek lehetőség az én kis kalandomra.

Egyébként is a vasút családi hagyomány mifelénk. Legalábbis annyiban, hogy az édesanyám a BVSC-ben úszott, a vasutasklubnak nyert olimpiát, aztán én is évekig ebben az egyesületben sportoltam (majd jött a nagy szerelem, a Fradi, de az már egy másik történet). Apunak is volt kapcsolata a BVSC-vel: edzői pályafutása végén boldog időket töltött a Szőnyi úti uszodában, amit annak idején mások mellett épp édesanyám sikereit segíteni építettek. Apu kezdetben évekig húzta Anyut, hogy „aki nem olyan hülye, hogy fordítva üljön a lóra, abból már jó vasutas lesz”, amit aztán rendesen visszakapott, amikor ő szerződött a klubhoz.

Sőt, a fiam, Móci is volt a BVSC játékosa, így aztán a minap minden családi indíttatás adva volt, hogy magamban Hajrá, Vasutas! kiáltásban törjek ki.

Ma is megvan valahol a könyvecske, a szabadjegyem, amit annak idején kaptunk a klubtól, vonatoztam is rengeteget versenyekre, de mindig a csapattal, sose egyedül. És tényleg sose!
...

A NYUGDÍJASOKRÓL SZÓT SEM EJTETT ORBÁN

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2019.02.16.


„A nyugdíjasok elvárták volna, hogy legalább az említés szintjén szóba kerüljenek Orbán Viktor évértékelőjében, hiszen a 2,6 millió nyugdíjban és nyugdíjrendszerű ellátásban részesülő magyar ember teremtette meg élete munkájával azt az alapot, amelyre épülhet az ország” – szögezte le a Hírklikknek Korózs Lajos. Ha Orbán nem is, de kormányának tagjai rendre megszólalnak nyugdíjasügyben, de „kritikán aluli” a mondandójuk: 2019-ben is még a 2010 előtti kormányokra mutogatva vádaskodnak ahelyett, hogy az idősekről is megfelelően intézkednének – derül ki a szocialista politikus szavaiból.


Orbán Viktor évértékelőjének nem csak az a lényege, hogy mi hangzik el, hanem az is, hogy mi nem. Hűen tükrözi ugyanis egész politikáját, beleértve társadalompolitikáját is. Aminek egyik alapja, hogy ott hagyják az út szélén a kevésbé tehetőseket, a leszakadókat, a rászorulókat, akikkel csak annyiban tartják érdemesnek foglalkozni, amennyiben szavazatokat hoznak a Fidesznek egy-egy választáson: ezt pedig egyszerű módon igyekeznek – nem kis sikerrel egyébként – elérni, a választások előtti különféle legális és illegális juttatásokkal.

E körbe tartoznak a nyugdíjasok is – tavaly például hogyhogy nem, valahogyan pont az áprilisi országgyűlési választások előttre hozta a kormány az amúgy hagyományosan az év végén, Karácsony tájára időzített 12 ezer forint értékű Erzsébet-utalványok szétosztását...

HÁROM DOLOG, AMIT HAZAVINNÉK MAGYARORSZÁGRA

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Bandosz, Tamás
2019.02.17.


Egészen pontosan kétszer három dolog, hiszen a mai posztnak két szereplője is akad. Vajon a zene szeretetétől a jótékonykodáson és a mosolyon túl melyek még azok a dolgok, amiket érdemes lenne Magyarországra hazavinni külföldről?

Mielőtt azonban billentyűzetet ragadnátok, érdemes elolvasni a posztot is, hiszen Londonból Bandosz, Los Angelesből pedig Tamás mesélte el, mi az a három dolog, amit legszívesebben hazavinnének Magyarországra. Aztán az már más kérdés, hogy mindez mennyire megvalósítható – az viszont közös bennük, hogy egyik sem kerülne egyetlen fillérbe sem.

Kezdjük a brit fővárossal, ahonnan Bandosz mesélte el, számára mi az a három dolog, amit szívesen látna Magyarországon.

A zene szeretete

Aligha meglepő a Beatles, a Rolling Stones és számtalan, a pop- és rockzenét alapjaiban meghatározó együttes hazájában az, hogy mennyire élénk a zenei kultúra.

Például a pubokban sok helyen van zene, fiatalok, idősebbek egyaránt járnak oda és nagyon élvezik, noha (vagy éppen azért, mert) a fellépők általában nem a nagy slágereket játsszák, sokszor akár egyetlen gitárral is fenomenális hangulatot tudnak teremteni.

Egy-egy ilyen koncertre 5-7 fontért be lehet jutni és ezek a fellépések igazi élményt nyújtanak. Utána el lehet beszélgetni a zenészekkel, akik ezt általában hálásan fogadják. Ezt fantasztikusan jó lenne Magyarországra átültetni.

Kedvesség a hétköznapokban

„Ez talán kritikának hangzik, de a helyzet az, hogy Angliában ha az ember belép egy üzletbe, akkor kedvesen rámosolyognak és nem fordul elő olyan, mint például otthon, amikor egyszer megkérdeztem, mennyibe kerül a kenyér, mire az volt a válasz, hogy ’ki van írva’.

Itt valahogy könnyebben rámosolyognak az emberre és nincs az a gyanakvó tekintet, amit néha otthon felfedezek. Például voltam lángosozni a Bazilika előtt karácsony tájékán. Nem mondtam elég hangosan, hogy fokhagymás szószt is kérek a lángosra, mire az eladó hölgy felháborodva hosszan magyarázta, hogy ha én kérem, akkor ő ad és előadott egy hosszas történetet.

Már eleve azt nem értettem, miért háborodott fel, pláne nem voltam kíváncsi a hosszú élettörténetére, csak egy kis fokhagymát szerettem volna” – mondott példát is Bandosz...

MAGYAR NARANCS 2019 / 7. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE

MAGYAR NARANCS
Szerző: Magyar Narancs
2019.02.14.



Interjú: 
„Még nem az, de már intézik” - Koncz Zsuzsa előadóművész

Ötven éve jelent meg az első nagylemeze, de eszébe nem jutna, hogy március 9-én, a tizenkettedik Aréna-koncertjén ezt ünnepelje. Műsorának címe: Így volt szép…, ám szó sincs búcsúról, inkább afféle összegzése lesz ez sok évtizedes pályafutásának. Az is igaz viszont, hogy e pályafutás legpolitikusabb albumai már a 2010-es években készültek.

ÉLET + MÓD

chili&vanília: 
Édes rózsám

étel, hordó: 
Bártfai

A magyar nyelv nagyszótára: 
Az örökkévalóságnak készül

Hosszú az út az el-től az elzüllik-ig, a kettő között több mint 1100 oldal, 1771 szócikk, 9162 jelentésegység és 35 536 példamondat. Elkészült A magyar nyelv nagyszótárának hetedik kötete, mi pedig bepillantottunk a kulisszák mögé.

Civil akciók az egészségügyben
Túl a szégyenen

Egy jó szó, vécépapír, pár szék, szappan a mosdóban, beszélgetés egy haldoklóval. Apróságok, mégis sokszor nagy segítségnek bizonyulnak. Szerencsére vannak civilek, akik nem nézik tétlenül az egészségügy­ben uralkodó állapotokat.

VÉLEMÉNY

Hammer Ferenc
Nem a részvétel, a győzelem a fontos - Delegált diktatúra, polarizálódó társadalom és online nyilvánosság

A mai hazai közbeszéd egyik érdekessége, hogy eltűntek a tények ismertetésének és a közös ügyek megbeszélésének olyan óklasszikus formái, mint a normális híradó, a nemzeti hírügy­nökség vagy a Magyar Nemzeti Bank közleményei, kiolvadtak viszont a szocializmus nyilvánosságának őslényei: a politikai kabaré és a politikus színház, egyesek szeszélyes új szokásai telefonhasználatkor, a közéleti beszédtémák feltűnő kerülése nagyobb társaságban, ne adj’ isten suttogó üzemmód Orbán nevének kiejtésekor.

Várhegyi Éva: Ekotrip 
Paradicsomi állapotok

Az Audi-sztrájk felszínre hozta, hogy milyen galibát okozhat, ha adókímélés céljából egy cégcsoport másutt könyveli el a nyereségét, mint ahol valójában megtermeli.

A szerk.: A kockázat

Hétfőn az Országgyűlés sajtóirodája közleményben ismertette, hogy Demeter Márta (LMP) megbukott az újabb nemzetbiztonsági átvilágításán. Ezért Kövér László házelnök javaslatára és a vonatkozó törvény alapján „haladéktalanul meg kell szüntetni a képviselőnek az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságában betöltött alelnöki tisztségét és tagságát”.

A szerk.: Hogy adod darabját?

Meglehetős felindultságot keltett Orbán Viktor vasárnapi bejelentése a magyar sajtóban. Még a miniszterelnökkel alkalmanként kritikus orgánumok is egyre csak azt latolgatják, hogy melyik éri meg jobban a „nagycsaládosoknak”, a Dacia vagy a Lada, mert mindkettő úgyszólván az ölükbe hullik eztán, nem is kell hozzá egész 2 millió forint, hiszen a felét az állam állja.

POLITIKA

Interjú:  
„Végeredményben nem csinál semmit” 
Ivo Daalder külpolitikai szakértő, volt amerikai NATO-nagykövet Trump külpolitikájáról

Donald Trump a gesztusok embere, aki hangzatos ígéreteket tesz, de nem ér el valódi eredményeket – mondja az egykori NATO-nagykövet, akit megkérdeztünk Iránról, Észak-Koreáról és az amerikai–magyar kapcsolatokról is.
Németország és az atomhulladék-örökség
Csak ne az udvaromba!

A német nukleáris múlt két nagy botrányának a helyszínén jártunk. Mit hagy maga után egy ilyen esemény? Hogyan változik meg a hatására egy egész ország? És hogyan találják meg a németek azt, aminek a megtalálása lehetetlennek tűnik?

Különutas magyar külpolitika az EU-ban
Kerékkötők

Jó néhány ügyben látványosan akadályozza az EU egységes fellépését az Orbán-kormány. Partnereink idegesek, de az uniós külpolitika több sebből is vérzik.

Az akadémiai kutatóintézetek története
Béklyók és jogosítványok

A magyar akadémiai kutatóintézeti hálózat idén lesz 70 éves – ha megéri.
A hajdúsági TÖMB 2002 Kft. Békés megyei szárnyalása

A messziről jött közeli cég

Meghatározó szereplője a Békés megyei közbeszerzéseknek régi ismerősünk, a hajdúböszörményi TÖMB 2002 Kft. A viharsarki tendereknél hol a negyedik körben kerül elő, hol az összes vetélytársát kizárják, hol drágán dolgozik, hol teljesíthetetlennek tűnő feltételeket is teljesít.
A Szitakötő-projekt és csatolt részei
A NER-testvér szemmel tart

A személyes és vagyoni adatokon túl központi tárhelyre gyűjtik az egészségügyi állapotra és a szálláshelybérlésre vonatkozó információkat is. A Szitakötő-rendszer bevezetése után majdnem minden lépésünkről tudni fog az állam.

Interjú
„Szabadesésben vagyunk” 
Szűcs Zoltán Gábor politológus a rezsim természetéről és az MTA ügyéről

Újabb győzelme óta az Orbán-kormány sorra hozza a még hibrid rezsimekben is szokatlan lépéseket – mondja Szűcs Zoltán Gábor. Az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársát az MTA-ügy lehetséges kimeneteleiről is kérdeztük.

KULTÚRA

mi a kotta? 
Mint csirke a levesben

Lemez
Baráth Emőke: Voglio cantar

Koncert
Manchester Camerata, Várdai, Vigh, TNG

Lemez
Sharon Van Etten: Remind Me Tomorrow

Lemez
White Lies: Five

Lemez
Húsz év után
Burzsoá Nyugdíjasok: Idősebbek is elkezdhetik

Némi túlzással Pécs a magyar rock fővárosa, különösen így volt ez a pop-rock szempontból is vegyes emlékezetű kilencvenes években.
Interjú
„Szentimentális olaszok vagyunk”
Maurizio De Angelis zeneszerző

Bátyjával, a három évvel idősebb Guidóval ők az olasz filmzene „sziámi ikrei”. Végigmuzsikálták a komédiák és spagettiwesternek fénykorát a Piedone-filmektől a Zorróig és a Sandokanig, de nemrég újra életet leheltek Oliver Onions nevű együttesükbe is.

tévéSmaci
Kutyák és lovak

Rádió
„Belső típusú”
Bánat és öröm a magyar éterben

Amióta írjuk ezeket a rádiókritikákat, számos lehetőségünk volt már csatornabúcsúztatókról beszámolni. Ilyen ez a mikrovilág ma Magyarországon, népszerűségtől és közhasznúságtól függetlenül el lehet bukni percek alatt, és ugyanígy fel is lehet húzni egy új csatornát, csak az univerzális tudás – megfelelő ajtón kell kopogtatni – szükséges hozzá.

Tánc
A Hodworks

rés a présen
„A fegyelemből nem tudok eleget profitálni”
Szász Dániel táncos, színész

Színház
Isten tudja
Székely Csaba: 10

Istent keressük Székely Csaba drámájában, ebben a tízparancsolattal magára hagyott világban. Ott ül valahol a nézőtéren? Vagy a hiányával van jelen? Saját képünkben: a szelfikamerába bámuló színészek kivetített arcában?

Földényi F. László
Döglött hal hasa holdfényben
Hajas Tiborról, a tibeti misztériumok kiállítása kapcsán

Hajas Tibor költőként kezdte a pályáját, de, mintegy érezve, hogy nem lesz sok ideje, éle­tét a legtágabban értelmezett művészetre tette fel.

Könyv
Róluk súgtak
Szentirmay László: Polvax – Egy politikai klub a Kádár- és az Orbán-korban

Jelenkorunk megértésében is sokat segítene, ha szorgos kutatói munka nyomán, sok-sok mozaikot összerakva sikerülne megírni a Kádár-kor minden részletre kiterjedő mikrohistóriáját – ebből a szempontból valamennyi adalék üdvözlendő!
Könyv
Az út örömei
Fazekas Gergely: J. S. Bach és a zenei forma két kultúrája

„Azzal azonban, úgy érzem, számot kell vetnem, hogy amikor a felszín mentén közelítem meg Bach zenéjét, vagyis egyszerűen csak hallgatom vagy játszom, mindaz, amit tudok róla, nincs – illetve talán pontosabb úgy fogalmazni: nincs feltétlenül – összefüggésben azzal az elementáris élménnyel, amit zongorázás vagy zenehallgatás közben érzek.
Könyv
Szétírás
Szöllősi Mátyás: Simon Péter

Nagy feladat elé állítja Szöllősi Mátyás első regénye az olvasót. Meg kell fejtenie, miről is akar szólni a mű. Mert szól ez a könyv sok mindenről, elsősorban egy krisztusi korba tévedt férfi számvetéséről, ám végül az egész nem áll össze sem üdv-, sem kárhozattörténetté.

BLOG

Film
Az a nap a tengerparton

Film
Ne érints meg!

Film
Kölcsönlakás

Interjú
„Így igaz, elvtárs!”
Jason Flemyng színész

Kedvenc brit jellemszínészünk 17. századi angol telepes az Újvilágban játszódó, de Magyarországon forgatott Jamestown című sorozatban. A Dob utcai bárokról, A Ravasz, az Agy és két füstölgő puskacső kártyapartijáról és Jason Stathamről is beszélgettünk.

ELMARADT KATARZIS UTÁN - TÍZ ÉVVEL TATÁRSZENTGYÖRGY UTÁN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: VÁGVÖLGYI B. ANDRÁS
2019.02.15.



Éppen tíz éve történt meg a rendszerváltás utáni magyar történelem legsúlyosabb faji alapon elkövetett terrorista sorozatgyilkossága, amelyhez hasonló a holokauszt után csak a miskolci és a kunmadarasi antiszemita pogrom volt 1946-ban.

1. Mielőtt a múltba révednénk, nézzük a jelent! A rasszista sorozatgyilkosság nem egyedülálló régiónkban, éppen zajlik egy hasonló elfelejtett szomszédunkban, Ukrajnában, ahol kárpátaljai magyar ajkú romák ellen ukrán szélsőjobbosok, a pogromkozákok és feketeszázak méltó utódai intéztek támadásokat Kijev és Lemberg külterületein. Az egyik halálos áldozatot Pap Dávidnak hívták, a másik áldozat vezetéknevét nem sikerült megtudni, keresztneve Aranka. Persze hallottuk azt is, nem mástól, mint a korábbi emberminisztertől, „nem tudni, a határon túli magyar ajkú roma közösségek tehertételt vagy erőforrást jelentenek-e”. Abban a helyzetben, mikor a jelenlegi magyar állam az Európai Unióban az orosz érdekek hangos kardcsörtetője, legnagyobb szomszédjával, Ukrajnával kötözködése mindennapos, nem hajlandó megérteni, hogy az ukrán nyelvtörvény nem a magyarok ellen irányul. Itt ráfordulhatunk a hazai romagyilkosságokra, ahol a jogerős ítélet ellenére homályosan látunk, illetve látnánk, ha ez szélesebb körben érdekelne bárkit is.

A magyar állam hezitál, ha nyomozni kell, titkosszolgálatilag extrémistákat látókörben tartani, tisztességes vádiratot produkálni, köztelevízióban, rádióban az eseményekről, bírósági eseményekről is, tisztességesen tudósítani. Ha Viktor Klemperer-i (A Harmadik Birodalom nyelve, Tömegkommunikációs Kutatóközpont, Budapest, 1984.) alapon nyelvészkedünk a NER szóhasználatában, akkor láthatóvá válik, pártunk és kormányunk rasszistán gondolkodik hazánk legnagyobb kisebbségéről, a cigányságról. Nemcsak a „tehertétel/erőforrás” kapcsolat utal erre, de az itt nem elemzendő menekültválságos, „migráncsos”, Jud Süss-ös plakátkampányhoz kötődő miniszterelnöki mondat is: „...valakik, valamikor úgy döntöttek, hogy nekünk nagyszámú cigánnyal kell együttélnünk”. Klemperer elégedetten csettint az idézett tagmondat elemzése során. „Valakik, valahol, valamikor”: misztikus homály, arcba húzott kámzsa, velünk élő Trónok harca, XV. századi Bilderberg-csoport, illuminátusok és Opus Dei, leginkább persze Cion Bölcsei, hisz’ a magyar zsidóság „biológiai fegyvere a cigányság”. Jó, utóbbit már nem a miniszterelnök mondta, hanem valamelyik csahosa.

A tíz év előtti romagyilkosos idő 2006-ban kezdődött. Az elkalkulálás, rosszkor, rossz helyen elmondott „szenvedélyes igazságbeszéd” (Nádas Péter szava); majd a válaszként jövő csőcselékpolitizálás, székházrombolás, gyújtogatás, rendőrautóból vezénylő Toroczkai, kelet-, közép- és dél-európai modell; Lenin, Hitler, Mussolini kottája, esetleg Juan Pe­ró­né. 2007. augusztus 25.: a Magyar Gárda megalakulása a budai Várban a „felszállni rajban” jelszavával (Für Lajos volt védelmi miniszter). A Magyar Gárda megalakulásának nézői voltak a későbbi debreceni halálkommandó tagjai, Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt, valamint a „koronatanú” Nyafi, Fehérné Nyalka Éva, Kiss Árpád szeretője. Az M3-as autópályán hazafelé azon tanakodtak, hogy „jó dolog ez a Gárda, de egy vicc, nincsen fegyverük”. Kiss Árpád öccse, István 1995 óta nemzetbiztonsági megfigyelés alatt állt – részese volt a helyi Véres Kard nevű szkinhed csoportosulásnak, mely meggyalázta a debreceni zsinagógát 1995-ben, Loki-ultra stb. –, ám megtudta, hogy 2008 elején megszüntették a telefonlehallgatását. Pont akkor, mikor titkosszolgálati műszóval „fegyverbeszerzési törekvései” lettek. 2008. márciusban a Szolnok melletti Besenyszögön, magukat rendőrségi kommandónak álcázva éjszaka rajtaütöttek egy vadász házán, egy golyós és több sörétes vadászfegyvert raboltak el. A fegyverrablások száma Magyarországon minimális, ez az eset ráadásul különösen erőszakos és megtévesztő volt, ezért meglepő, hogy néhány hónap sötétben tapogatózás után a Jász-Nagykun-Szolnok megyei rendőrség feladta a nyomozást. A későbbi vádirat és az elsőfokú ítélet szerint itt a halálbrigád alaptagjain kívül jelen volt egy negyedik ember is. A másod- és a jogerős harmadfok már nem foglalkozik a negyedik ember problémájával. 2013 augusztusában a miniszterelnök utasította a belügyminisztert, hogy indítson új nyomozást, majd, jó fél év múlva mínuszos hír tudatta, hogy a nyomozást új eredmény nélkül lezárták.

A perkezdet és az ítéletek idején nagyszámú médiamunkás jelent meg a bíróságon, amúgy kongott az ürességtől, a sajtóban alig is jelent meg bármi, és különben is miről van szó?, „csak hat cigányról”. A konzervatív tendenciájú magyar igazságszolgáltatás történelmi távban is ódzkodik a terrorista minősítés kimondásától, történelmileg az 1919-es különítményesek sem terroristák, ők „hazafias jómagyaremberek”, akik túllőttek a célon. Budaházy György cselekményeinél alkalmazta a bíróság a terrorizmus paragrafusát (Btk. § 314.), ám neki kisebb súlyú bűncselekményei voltak: közlekedés akadályozása (az Erzsébet híd lezárása, 2002. június), illetve nyolc napon túl gyógyuló testi sértés (Csintalan Sándor félig agyonverése)...