2019. szeptember 22., vasárnap

RÁADÁS: 1945 (FILMDRÁMA)

VIDEA.HU
Rendező: TÖRÖK FERENC 
2017.



1945 augusztusának egyetlen napján játszódik Török Ferenc legújabb filmje, melynek témája a második világháború utáni újrakezdés a vidéki Magyarországon. A görög tragédiákat idéző, mindössze néhány óra leforgása alatt játszódó dráma helyszíne egy felbolydult kelet-magyarországi falu, ahol ezen a napon mindenki a jegyző fiának az esküvőjére készül.

BRÓDYT TÁMADJÁK ORBÁN MIATT

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2019.09.22.



  „Csak a rossz lelkiismeret, vagy a 
  túlteljesítő szervilizmus eredménye az 
  ilyen karaktergyilkosnak szánt 
  rágalmazás, ami semmiképp sem méltó 
  egy polgári fórumhoz és a védeni kívánt 
  személynek is többet árt, mint használ”  
  reagált Bródy János az őt ért vádakra. A 
  héten megjelent dal miatt mentek 
  keményen neki az énekesnek.

  Ahogy a Hírklikk is beszámolt róla, a héten 

  jelent meg Bródy János „Tudod én ott 
  voltam című nótája és videoklipje, amely 
  nem mindenki körben aratott osztatlan sikert. 

Bródy új dalával Orbánra támad” című – szerkesztőségi – cikkel támadt rá a Flag Magazin az énekesre. Megjegyzendő: a portál nyitólapjának első két vezető helyén Bayer Zsolt illetve Bencsik András egy-egy írása található.

A kultúrharcos indulat jellemző példája, hogy a magát polgárinak nevező Flag Magazin magánszorgalmú kutyája, (© Illyés Gyula), azzal vádol, hogy ezzel a dallal Orbánra támadok. Határozottan szeretném kijelenteni, hogy a szöveg írásakor eszembe se jutott Orbán Viktor, egyébként ezt a dalt két évvel ezelőtt Németh Oszkár barátom első nagylemezére írtuk Tolcsvay Lacival, később ő is felvette a jubileumi 50 éves albumára, és nekik se jutott eszükbe, hogy ezzel a dallal Orbánra támadnának” – reagált Bródy a Facebook oldalán.


INGYEN BKV A GYEREKEKNEK, BUDAPEST ALKOTMÁNY - KARÁCSONY GERGELY PROGRAMOT HIRDETETT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2019.09.22.



A gyerekeknek ingyen BKV-t, a felnőtteknek fővárosi finanszírozású szűrőprogramokat ígért Karácsony Gergely, aki vasárnap ismertette programját, és újból kihívta Tarlós Istvánt vitára. A rendezvényen Kerpel-Fronius Gábor átláthatóságot ígért, Kálmán Olga pedig azt mondta, nem elég, ha egy kerület szépül, a NER a polgármestereken keresztül nyújtogatja csápjait...

KARÁCSONY GERGELY SZABAD, ZÖLD ÉS SZOLIDÁRIS BUDAPESTET CÉLZÓ PROGRAMOT HIRDETETT

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2019.09.22.


"Vegyük vissza Budapestet!" címmel egy szabad, zöld és szolidáris Budapest kialakítását célzó programot mutatott be Karácsony Gergely közös ellenzéki főpolgármester-jelölt vasárnap, Budapesten.

A politikus úgy fogalmazott, az ellenzéki előválasztás vitáit követően egységes javaslatot tesz a budapestiek elé, megválasztása esetén pedig egy erős közösség erős, nem pedig erőszakos vezetője akar lenni.

Karácsony Gergely hangsúlyozta, Tarlós István állításával szemben a főpolgármesternek elsősorban nem a kormánnyal, hanem a budapestiekkel kell jóban lennie, és az ő érdekeikben kell partnerséget kiépítenie mindenki mással, köztük a kabinettel.

A Párbeszéd társelnöke fontosnak nevezte, hogy az embereknek visszaadják a hitét abban, hogy a közügyekről szóló döntésekben mindenki részt vehet. A városvezetők dolga ezért, hogy kinyissák a kaput, amikor az emberek el akarják mondani a véleményüket - mondta.

Az ellenzéki főpolgármester-jelölt kijelentette, nem enged abból, hogy a kampányban vitát folytasson Tarlós Istvánnal. Azt mondta, ezt a vitát azért is várja, mert nem tudja, a jelenlegi főpolgármester milyen programmal indul a választáson, mire kér felhatalmazást a budapestiektől.

Karácsony Gergely beszédét ekkor ismeretlenek hangos cirkuszi zenével zavarták meg a rendezvény helyszínén kívülről. Az ellenzéki politikus a történteket úgy értékelte: ez is megmutatja a Fidesz valódi arcát, vagyis azt, hogy számukra a vita helyett az a fontos, hogy belefojtsák a szót másokba.

A jelölt programja ismertetését folytatva aláhúzta, Budapest megváltoztatásán keresztül az ország megváltoztatásának lehetőségét is ki akarják nyitni. Programja első részét ezért a budapestiek képviseletének alapértékeit tartalmazó "Budapest alkotmánynak" nevezte. Megjegyezte, megválasztása esetén párbeszédet indítanak a dokumentum végleges szövegéről...

HA EZEK EGY GYŐZTES VÁLASZTÁSI KAMPÁNY RÉSZEI, ÉN INKÁBB A HOLDRA KÖLTÖZÖM

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY  BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.09.22.


...Az önkormányzati választások kampánya robog tovább, miközben a mai napig nem hallottunk egyetlen kormánypárti programról, vagy ígéretről sem. Az idei kampányt szinte teljes egészében az ellenzék lejáratására építették fel, anélkül, hogy megpróbálnák meggyőzni a saját szavazóikat arról, hogy rájuk voksoljanak. Hogy ez azért lehet, mert ők is tudják, hogy nem igazán lehetne mire büszkének lenni, vagy pedig egyszerűen úgy érzik, a magyar választók annyire műveletlenek és buták, hogy egy 2 soros migránsozással megvehetők, azt nem tudom. Az októberi eredmények függvényében talán majd elmondható lesz, hogy már egy igénytelen, gyermeteg, végtelenül nevetséges migránsozással is lehet önkormányzati választásokat nyerni, vagy sem.

Szeretném azt hinni, hogy semmiképpen, azonban az előzetes becslések – bízom benne, hogy tévednek – nem ezt vetítik előre. Ha októberben újra narancssárgává változik az ország, nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy szinte minden remény elveszett arra, hogy választáson meg lehessen verni a Fidesz-maffiát. Jelen pillanatban nem akarom elhinni, hogy az, amit hetek óta látunk a Fidesz részéről, lehet egy győztes kampány része. Mert ha ide süllyedtünk, úgy komolyan kétségbe lehet vonni azt, hogy érdemlünk-e mi egyáltalán demokráciát.

ÍGY VESZETT EL A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁS KORLÁTLAN SZABADSÁGA

QUBIT
Szerző: BARNA ILDIKÓ, PETŐ ANDREA
2019.09.22. 


Az 1989 utáni magyar történetírást a „korlátlan szabadság” fogalmával jellemezte 1992-ben Deák István, a New York-i Columbia Egyetem professzora a legrangosabb amerikai történettudományi folyóiratban, a The American Historical Review-ban megjelent összefoglaló cikkében.

Ugyanezt a nézetet osztja húsz évvel későbbi, Clio bűvöletében című összefoglaló munkájában a magyar történész szakma doyenje, Romsics Ignác, aki szerint az ideológiai korlátok teljesen megszűntek. Deák cikkében érezhető örömmel dokumentálta a magyar történelemről angolul hozzáférhető kötetek mellett a marxista-leninista történetírás lépésről lépésre való lebontását, amit a Ránki György vezette MTA Történettudományi Intézet működéséhez köt. A cikkben a népszerű történeti folyóirat, a História megjelenése, új intézmények, így például az Európa Intézet vagy a CEU megalakulása mellett felsorolja azokat a témákat, amelyek csomópontot jelentettek a történészek munkájában: a kisebbségek és Erdély kérdése, antiszemitizmus és a holokauszt, illetve 1956 kutatása...

ÁTLÁTHATÓ TÖRÖKORSZÁG – NAGY TEMPÓT DIKTÁLNAK AZ ELLENZÉKI ÖNKORMÁNYZATOK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BILLAY GÁBOR
2019.09.22.


Fél évvel azután, hogy Törökország legnagyobb városai a szekuláris ellenzéki párt, a CHP, vagyis a Köztársasági Néppárt kezébe kerültek, meglepő helyzet alakult ki. Úgy látszik ugyanis, hogy a Török Köztársaság történelme folyamán már sokszor hitelét vesztő CHP most összeszedte magát, és gigantikus méretű Atatürk-szobrok állítása helyett inkább az ország valós problémáira keres megoldásokat.

A híresen szekuláris Izmirt leszámítva a legtöbb török nagyvárost évtizedek óta a konzervatívok vezetik, akik soha nem voltak nagy hívei az átláthatóságnak. Recep Tayyip Erdoğan elnök rokonai mindig is az első számú haszonélvezői voltak a közbeszerzéseknek, nemcsak az országon belül, de a baráti országokban is kaptak bőven zsíros beruházásokat. Így történhetett, hogy mára az Erdoğan vejéhez, Berat Albayrakhoz köthető Albayrak Group lett Szomália legnagyobb kikötőjének kizárólagos üzemeltetője. Hasonlóan kiváltságos helyzetbe kerültek Pakisztánban is, ahol Lahor városában ők a felelősek a szemétszállításért, a tömegközlekedésért, de még az egyetlen taxitársaság is az övék.

Persze Törökországon belül is voltak zavaros ügyeik. 2015-ben majdnem megbukott a kormány, amikor is a legfelsőbb bíróság nyolcvankilenc ember letartóztatására adott ki parancsot hűtlen kezelés vádjával. Többen közülük miniszterek családtagjai voltak, sőt még Erdoğan fia, Bilal Erdoğan is a gyanúsítottak közé került. A kormány azonnal lépett. Azzal álltak elő, hogy az egész botrány mögött Fethullah Gülen hitszónok áll, az Amerikában élő fő ellenség, aki így akarja megdönteni a legitim kormányt. Az üggyel foglalkozó ügyészeket és bírókat aztán rövid időn belül áthelyezték, az ügy pedig függetlennek nehezen nevezhető, más bírók kezébe került, akik az ügyet ítélethirdetés nélkül lezárták. A nyomozati anyagokat titkosították, a nem kevés bizonyíték ellenére még csak ki sem hallgatták Bilal Erdoğant...

HAZAI FELSŐOKTATÁS: KÜLFÖLDIEK ELŐNYBEN

NÉPSZAVA
Szerző: F. SZABÓ KATA
2019.09.22.


Ma már minden tizedik magyar felsőoktatásban tanuló diák külföldi, vannak olyan honi egyetemek, amelyeken a diákok több mint 20 százaléka más országból érkezett. A folyamat részben természetes, de nagymértékben az Orbán-kormány oktatáspolitikájának tudatos eredménye – a diákok egyre nagyobb része érkezik Ázsiából, a Közel-Keletről és Afrikából, olyan országokból, amelyekkel a kabinet a „keleti nyitás” jegyében igyekszik jó kapcsolatokat ápolni. A külföldi diákok jelenléte összességében jót tesz a felsőoktatásnak, de ezzel párhuzamosan egyre több magyar fiatal szorul ki az egyetemekről.

Folyamatosan emelkedik a külföldi diákok aránya a magyar egyetemeken: a 2018/2019-es tavaszi félévben már 32 525-en voltak az Oktatási Hivatal adatai szerint. Így a diákok 13 százaléka nemzetközi diák a magyar felsőoktatásban . Mindez azt jelenti, hogy öt év alatt több mint másfélszeresére nőtt a külföldi egyetemisták száma, a 2010/2011-es tanévhez képest pedig megduplázódott. A növekedést idén év elején Rétvári Bence úgy interpretálta: ez bizonyíték arra, hogy a magyar diplomák nemzetközi értéke kiemelkedő. Azt senki nem vitatja ugyan, hogy a más országokból érkező ­diákok sok ­szempontól javítanak a magyar felsőoktatás színvonalán, a helyzet, mint sok más esetben, itt is jóval bonyolultabb. 

A legtöbben Németországból érkeznek hozzánk, a külföldi diákok kétharmada az Európai Unión kívülről, úgynevezett harmadik országból jön – a legtöbben Kínából és Iránból, de sokan vannak Nigériából is. A Magyarországon tanuló külföldi hallgatók sokfélék, és többféle céllal érkeznek. Vannak, akik csak egy-két félévet töltenek itt valamilyen ösztöndíj- vagy csereprogrammal. Az Európai Unió legnagyobb ösztöndíjprogramja, az Erasmus keretében például évente több mint 5000 külföldi diák érkezik egy-két szemeszterre vagy szakmai gyakorlatra, de ők végül nem itt szereznek diplomát. Polónyi István oktatáskutató szerint félrevezető, hogy a statisztikában külföldiként jelennek meg a határon túli magyarok is, ők két évvel ezelőtt például négy­ezernél is többen voltak. 

Érdekes ugyanakkor, hogy a statisztikák azt mutatják, a környező országokban csökken a magyar felsőoktatás népszerűsége: Szlovákiából és Romániából már csak körülbelül feleannyian jönnek ide tanulni, mint tíz évvel ezelőtt...

GYEREKEK, ISKOLA, REAKCIÓK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.09.21.


A szeptember mindig nagyon nehéz. Idő kell, mire visszarázódnak a gyerekek az iskolába, mire képesek azok között a szabályok között működni, amit vagy a rendszer ír elő, vagy mi alkotunk meg, sok esetben velük együtt, közösen. A pedagógusnak nálunk ilyenkor a legnagyobb feladata tudatosítani a kereteket, amelyek között a gyerekekre szabott lehetőségek sorát adja, meghagyva nekik a szabad döntés lehetőségét is.

Mert mi ebben hiszünk, hogy így fejleszthetők a legjobban a gyerekek, a szükséges korlátokkal, de a szabad döntések lehetőségével, folyamatosan fenntartott pozitív légkörben. Mert ha nincs korlát, szabály, keret, akkor nem érzi biztonságban magát a gyermek, nem tud mihez viszonyulni, viszont ha csak ez van, akkor meg nem tudja megtanulni a szabadságot, a saját döntések jelentőségét és értelmét.

Mindig kell egy hónap, mire megnyugtatóan kialakul ez. Persze ez nem azt jelenti, hogy októberben már Kánaán van, aki szegregált, csak halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket tanít, az pontosan tudja, hányféle új történés, hatás teszi újra és újra próbára a pedagógiai munkába vetett hitet, de akkorra azért már több a nyugodt légkörben zajló óra.

Addig viszont mindennél élesebben rajzolódik ki egy, minden évben egyre rosszabb képet mutató dolog. A szülői háttér, a családból levezethető viszonyulások gyerekeken látható negatív tendenciája. És ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy szegregált iskolában, vagy jobb családi háttérindexű gyerekeket tanító iskolában vagyunk. Mondjuk, nekünk több jut az előbbiből.

Naponta egyeztetünk ilyenkor a kollégákkal, próbáljuk segíteni egymást, megbeszélni a helyzeteket, megoldást keresni. Vagy legalább tartani egymásban a lelket, a gyerekek sokszor rémisztő reakcióit átélve.

Meg kell küzdeni minden telephelyünkön a problémákkal. A tavaly kiemelt, majd a családon belül más rokonhoz visszahelyezett gyerekkel, aki időközben megfordult a gyermekpszichiátrián is, és képtelen a többihez úgy szólni, hogy ne bántsa, ne provokálja, vagy ne üsse meg. A másikkal, aki délutánra már maximum csak húsz percig képes figyelni, és aki az egy perce hallott egyszerű feladatot már nem tudja megismételni, de az első adandó alkalommal összeverekszik a másikkal, aki reggel a busznál beszólt neki, és azóta még most találkoztak. A beszélni alig tudó kicsivel, aki most kezdi az iskolát, és a “mi, hol van” közös bejáráson a wc után nincs a csoporttal. Mindenki rémülten keresi, hiszen új épületben van, és még a nevét sem tudja érthetően megmondani, mire mosolyogva bújik elő az egyik falkiszögelésből, mert jó mókának tűnt neki a bújócskázás ebben a pillanatban.

Vannak olyan osztályok, ahol a gyerekek kétharmada ilyen, figyelemkoncentráció, feladattudat minimális, külön munka, hogy átfordítsuk a kiabálva beszélgetést a normális hangerőre, és megtaláljuk azt a feladatot, amiben a motiváció van olyan erős, hogy behúzza őket. Közben ott ül persze az egyharmad is, aki csinálná, ezért kell a differenciálás, ők más feladatot kapnak, de az is idő, mire nekik elmondjuk, miközben a többiről egy pillanatra sem terelődhet el a figyelem. Később beáll ez, de az elején kínkeserves, minden évben.

Nekem is volt órám a héten, vegyes korosztály, egy-két ismerős van csak a csoportban, a többivel az idén találkozunk először. De egészen jól haladunk, már tartanak szabályokat, és kezdik érezni az egyéni mozgásteret is. Egy kislányt nem sikerült még megfognom, a többieknél sokkal lassabban halad, mert közben másra koncentrál, pl. most gondosan festi feketére a körmét a tussal, amivel a többiek már rég a formákat rajzolják fel. Próbálom visszaterelni, átmenetileg sikerül, majd mikor félrefordulok, a többiekhez, folytatja, már gyűrűt is pingál a kezére. Még fél óra van a foglalkozásból, a többiek a feladat vége felé járnak, ő még az elején tart.

Ám váratlanul megjön az anyukája, nem is veszem észre, háttal vagyok a nyitott ajtónak. Pont újabb kísérletet teszek, újabb ötleteket ajánlok neki, de nem tudom kizökkenteni a körömfestésből. Az anyja ráförmed: “mit csinálsz?…nem fog lemenni…”. Mondom, de igen, vízzel lemegy majd, de nem ez most a legnagyobb baj, hanem, hogy nem tudom bevonni a munkába, és keresem, mivel érhetném el, hogy ő is úgy dolgozzon, mint a többiek.

“Nem is akarok járni.” -mondja a kislány, kiigazítva az utolsó körömfestést is. “Akkor jó, akkor nem jössz.”-mondja az anyja. “Azért ez nem igazán jó így..”-mondom- “félévkor tudnak kiiratkozni, mert ez is iskola, művészeti iskola, ahova rendes jelentkezési lappal szeptemberben beiratkoztak. Ha holnap azt mondja, hogy nem akar az általános iskolába menni, akkor azt is így fogadja?” – kérdezem. “Á, az más…de ez nem iskola”-mondja. ”És különben is” -fordul a gyerekhez- “neked nem is szerdán kellene jönnöd, hanem hétfőn, nem?” “Nem, ekkor kell jönnie, a múlt héten is pont így volt óra.”-mondom, hiszen jól emlékszem, akkor is fél órával hamarabb jött érte, és köszönés nélkül beordított az ajtón a gyereknek, hogy “gyere már!” De úgy látszik, erre sem emlékszik.

“Akkor megyünk vásárolni?”-kérdezi a gyerek, magabiztosan, hiszen érzi, ott az anyja mögötte, és úgyis az van, amit ő akar. Feláll, lényegtelen, hogy még nincs vége az órának, otthagy mindent az asztalon, elégedetten nézegetve a feketére festett körmeit, kifelé indul. “Megyünk hát.”-hangzik a válasz. És elvonulnak, köszönés nélkül.

Ő nem egy hátrányos helyzetű gyermek. Nyolc éves.

A többi gyerek kérdőn néz rám. A hátrányos helyzetűek is. Én pedig érzem, hogy eszköztelenné váltam. Nem a gyerekkel, vele elboldogultam volna előbb-utóbb, beszokna a munkának keretet adó szabályok közé. Hanem a szülővel szemben. Aki nem szab korlátokat, ezért a gyerek kontroll nélkülivé válik.

És talán még egy sztori. Hogy elgondolkodjunk azon is, mit ad az a politikai közeg, amiben élünk, a gyerekeknek. Már írtam itt arról, milyen volt, mikor az országot elárasztó Soros-plakátok után a gyerekek általuk költött Soros-rigmusokat skandáltak az iskolában. Most jönnek az önkormányzati választások. Ez is begyűrűzik, ez is hat. “Hozd ide a rajzlapot!”-mondja a gyerek. “Menj oda érte te, mint a többiek, és vidd oda magadnak!”- reagál a pedagógus. “Én nem. Én vagyok a polgármester! Neked kell idehoznod!”.

Elgondolkodtató….e mögött is miféle megtapasztalás, meghallott mondat, értelmezés lehet!

Mi alakítjuk a gyerekeket. Mi, felnőttek. Szülők, pedagógusok, szomszédok, barátok. Minket modelleznek le, viszonyulásban, kommunikációban, értékrendben. A jövő pedig olyan lesz, amilyenre ők formálják.


MARATONI UTAZÁS A KAMILLA IC-N A SZEGÉNYSÉGBE

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: GRIMM BALÁZS
2019.09.22.


Japánban a Sinkanszen 500-as sorozatú vonatok végsebessége akár 320 kilométer is lehet óránként, de a menetrend szerint „csak” 300-zal közlekednek. Évtizedek óta. Világszerte számos hasonló példa van nagysebességű vonatokra, Magyarországon viszont – hiába a XXI. század – még van olyan megyeszékhely, ahová csak átszállással lehet elvonatozni. És persze nagyon lassan. Ez hely nem más, mint az ország egyik legszebb – fekvésű – városa, Salgótarján.

Filozófiai alapvetésként felvethetnénk, egyáltalán szükség van-e közvetlen vonatkapcsolatra a főváros és a megyeszékhelyek között, hiszen busszal is oda lehet menni, de sokan vallják, hogy a civilizáció fokmérője – a hétvégi házak mellett felhúzott stadionok mellett természetesen – a flott tömegközlekedés is.

Budapesttől 20 kilométerre lakom, a budai oldalon, ez a távolság hozzáadódik a menetidőhöz. Autóval oda a sztrádának köszönhetően úgy 20 perc az út, ha nincsen éppen csúcsforgalom. Az egyszerűség kedvéért a nullás kilométerkövet vettem alapul a számításoknál.

Salgótarján autóval tőlünk 133 kilométer, útvonaltól és tervezőtől, forgalmi helyzettől függően úgy 1,5 órányi utazás. Ha a fővárostól számolom, akkor negyedórával rövidebb. Ehhez képest a MÁV útvonal-tervezője két fő opciót dob fel annak, aki Salgótarjánba szeretne utazni: vagy 4,5, vagy 3,5 óra az út, de 6 óra 35 perces kirándulást is lehet választani, ez utóbbit négy átszállással. Az előzőek két vagy három átszállással abszolválhatóak. Külön szépsége a tarjáni vonatkalandnak, hogy felújítási munkálatok miatt Hatvanig vonatpótló busszal kell menni...

SZEGÉNYEKET SEGÍTŐ ALAPÍTVÁNYT HOZ LÉTRE BEER MIKLÓS

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2019.09.21.



  Elsősorban szegény körülmények között 
  élő embereket, például romákat, 
  fogyatékosokat vagy rokkantakat 
  próbálnak majd támogatni.
  Alapítványt hoz létre Beer Miklós, amelynek 
  az a célja, hogy minden rászoruló embert 
  támogassanak a maga körülményei között.

  Legújabb blogbejegyzésében a 
  nyugalmazott váci megyés püspök úgy f
  fogalmazott, hogy elsősorban a szegény 
  körülmények között élő emberekre gondol, 
  például romákra, fogyatékosokra, vagy   
  rokkantakra

Hosszú a lista, de azt hiszem, mindenki ismer olyanokat, akiknek épp most van szükségük segítségre – tette hozzá, majd Ferenc pápát idézte, aki azt mondta, a fiatalok képesek arra, hogy jobbá tegyék ezt a világot".


AMIKOR VÉR FOLYIK, MÁR KÉSŐ! – CIVIL SZERVEZETEK KAMPÁNYA A CSALÁDON BELÜLI ERŐSZAK ELLEN

ÁTLÁTSZÓ / VIDÉKI CSAJOK
Szerző: RUTAI LILI
2019.09.20.


Az utóbbi hetekben nagy sajtónyilvánosságot kapott családi tragédiák kapcsán összefognak a nő- és áldozatvédő szervezetek Magyarországon, hogy felhívják a figyelmet a rendszer hiányosságaira, és a családon belüli erőszak megelőzéséhez szükséges lépésekre. 

A Parlament.hu statisztikái szerint Magyarországon hetente egy nőt meggyilkol a partnere vagy volt partnere. Ugyanezen dokumentum szerint egy nőnek nyolcszor annyi esélye van arra, hogy férje vagy élettársa ölje meg, mint hogy egy idegen; minden ötödik nő él vagy élt már bántalmazó kapcsolatban; életük során a nők 20 százaléka szexuális erőszak áldozata lesz, és további 20 százalékuk ellen megpróbálnak elkövetni szexuális erőszakot; illetve az összes nemi erőszak 71 százalékát ismerős, családtag követi el.

Hiába a borzasztó statisztikák, a magyar hatóságok nem járnak az élen a megelőzésben vagy a tettesek elítélésében.
Bár a rendőrség augusztus 26-án kiadott közleményében azt javasolja, hogy akit fenyegetnek, bántalmaznak, zaklatnak, az haladéktalanul tegyen bejelentést a 112-es központi segélyhívón, sok nő valódi tettek helyett a kapitányságon csak olyan tanácsokkal találkozik, hogy béküljön ki a bántalmazóval, vagy veresse meg őt – számoltak be a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) és a Patent munkatársai is, akik az áldozatokkal beszélnek a segélyhívó vonalakon, és találkozókon.

A rendőrök sok esetben újra és újra elmondják az érintetteknek, hogy addig nem tudnak semmit sem tenni, amíg vér nem folyik – pedig akkor már nyilvánvalóan késő. Mert a vér után mit tud tenni a rendőrség a budai vagy az andornaktályi családért? Vagy azért a hetente egy nőért, akit a partnere, vagy expartnere gyilkol meg?
...

MAGYAR LUXUSNYUGDÍJASOKNAK ÉPÜLNE CSODAKÖZPONT: BUKTA, DE SIKERSZTORI IS LEHET A NYUGDÍJAS FALU

PORTFOLIO
Szerző: MESTER NÁNDOR
2019.09.21.


Kérdésessé vált, hogy megvalósul-e az ország egyik legegyedibb ingatlan beruházása, a Debrecen határába tervezett Nyugdíjas Falu. Pedig az érdeklődés befektetői és vásárlói oldalról is megvan. A projekt még nem szállt el, akár sikeres is lehet, de ehhez át kellene írni a helyi szabályozást.

Álomnak indult és még most is az a Debrecen határába tervezett Nyugdíjas Falu. Elvileg ma már működnie kellene ugyanis ennek a felső kategóriás komplexumnak, de gépzaj még nem veri fel a csendet. Nyoma sincs az építkezésnek, ám ez a beruházó Arbo Invest Zrt. szerint nem rajta múlik.

Pocsai Attila, a cég képviselője sajnálkozva tájékoztatta a Portfoliot, amikor a beruházás menetéről érdeklődtünk a hét elején. Már 2017-ben jól álltak az előkészületekkel, sőt a lakrészt vásárolni szándékozóknak nyugodtan mondhatták, hogy még az 5 százalékos áfával tudják adni az ingatlanokat. A kivitelezés azonban nem tudott elindulni.

Mint mondta, az önkormányzat rosszul értelmezi a szabályozást, vagyis csak turisztikai célú építményt enged a hatalmas, 17 hektáros területre, nyugdíjasoknak szánt komplexumot nem. Legfeljebb 15 százalékos lehet a beépítettség, ebbe bőven beleférne a jómódú időseknek szóló falu – állítja a vezető. Az ingatlanhoz tartozik egy már jogerős használatbavételi engedéllyel rendelkező 4MW névleges teljesítményű geotermikus energiát hasznosító erőmű, 1425m talpmélységű termelő kúttal, kút felsőrésszel, gázmentesítővel, 900l/perc vízhozammal, 71°C fokos talphőmérséklettel, és hasonló paraméterekkel rendelkező visszasajtoló kúttal.

A kb. három milliárd forint bekerülési költségű projektben 200 db 26/40/54m2-es lakás épülne, ezen kívül gyógyfürdő és egy kórház jellegű épület intenzív ápolásra is alkalmas 10 felszerelt szobával. Saját golf kocsi park, saját kisbusz és személygépkocsi park, salakos teniszpálya, ingyenes WIFI, kültéri mini golfpálya, külön épületben lévő barkács műhely, hobbi termesztő fóliasátor, csónakázási- horgászati lehetőség is várná a leendő, zömmel külföldről hazatelepülő idős magyarokat és az emelt szintű ellátást igénylő hazaiakat...

HOLLANDIA ÉS A FELTÁMASZTOTT RABSZOLGASÁG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.09.22.


Hollandiára is igaz az, hogy nagyon érdemes odafigyelni, milyen szerződést ír alá az ember, különösen ha határátkelő. Ami azért is érdekes, mert közben az országban nagy hagyománya van az önkéntes munkának.

Hollandiában a helyzet azért is ellentmondásos, mert miközben sokan mennek önkéntesnek, ha tehetik, nem mennek a fizetős, igazi munkahelyükön túlórázni – írta a Frízföld.


„Mivel anyagilag általában nem kényszerülnek rá ezért ha mód van rá inkább kihátrálnak alóla: ha nem kötelező bemenni akkor inkább a családjukkal töltik az idejüket. Igazuk is van…

És - a párom történetei alapján - biztosítanak helyet, hogy más odaférjen a munkához. Ő úgy mesélte, hogy többször előfordult, amikor megkérték a kollégák segíteni, mert valamivel nem boldogultak aztán nyugodt lelkiismerettel hagyták ott és húztak el kávézni, mivel a probléma szerintük a másik segítségével meg is van oldva.

Kivételek persze vannak. Én is tudok olyan személyről, aki szinte benn él a munkahelyén, ő főnök, középvezető. Bemegy munkaidő előtt vagy után. Eleve tovább marad benn, de még aztán is visszanéz - hétvégén is. Valószínűleg hamar megy még feljebb a ranglétrán.

Ilyen főnököm nekem is volt otthon, ő, ha úgy hozta a helyzet, bent aludt az irodájában a kanapén. Neki az volt a véleménye, hogy egy nő, ha már három gyereke van, nem megfelelő munkaerőnek és a lehető leghamarabb meg kell tőle szabadulni.

Nekem addigra szintén megvolt a három csemete, ennek ellenére teljes lelki nyugalommal jegyezte meg - és nem rám gondolt, illetve nem nekem címezte. Mondjuk úgy, hogy cefet rosszul esett.

Ő is nő volt, mint az eddigi legprofibb vagy a legrosszabb főnököm is. Az utóbbinál történt, hogy a terhes kollegina a mosdóban lett rosszul, majdnem elvetélt.

Kihívtuk a mentőt, a Vezető Asszony - csupa nagybetűvel írandó - pedig csak azzal volt elfoglalva, hogy neki most plusz munkája maradt a dolgozója után. Mivel a lánynak határozott időtartamú szerződése volt és akkortájt, még a kórházban töltött ideje körül járt le ezt nem is hosszabbították meg neki természetesen.

Ilyet már itt is láttam: a terhes nőt a holland cégtől is simán kirakták, ahogy a fix idejű szerződése lejárt, eszük ágában sem volt hosszabbítani. Gondolom törvényesen, de etikusan-e?

Egyébként Hollandiában előszeretettel írnak határozott időtartamú munkaszerződést, amit vagy meghosszabbítanak vagy nem. (Most változik a szabályozás.)

Határozatlan idejűt lehetőleg csak minél kevesebben kapnak, inkább a többszöri hosszabbítgatás megy, ameddig csak a törvény engedi. Ennek a végén gyakran hiába jó és fontos az illető általában mennie kell, ezt eljátsszák a következő munkahelyén is és így tovább.

Talán emiatt is egy kisebb felmérés eredménye szerint a munkavállalók legkedveltebb része a munkaidőből (meglepetés!) a kávészünet - úgy gondolom ez Magyarországra is igaz.

Egyébként általában a hollandok az otthoniakhoz képest lazábban veszik a munkát és nyugodtabbak is, talán mert kevésbé vannak széthajtva, illetve itt nem korbácsos hajcsárok állnak mögöttük - képletesen értve -, mint otthon"...

A VISSZASÍRT KUDARC - NAGY-BRITANNIÁTÓL ÚZVÖLGYÉIG

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MARKÓ BÉLA
2019.09.20.


...Kárörvendő is lehetnék: hol van már az a magabiztosság, ahogy a kilencvenes években a nyugat-európaiak, különösen az Egyesült Királyságból jött politikusok vagy diplomaták demokráciát próbáltak, több-kevesebb sikerrel, exportálni hozzánk. Csakhogy abban az időben bizony szükségünk volt rájuk, tanultunk is tőlük, még akkor is, ha mostanában mintha ők is elfelejtenék, hogy nem illik letaposni azt az ötszáz esztendős pázsitot. Másrészt meg nekünk aztán igazán nagy baj lenne, ha megbomlana az Európai Unió. Azt is mondhatnám, hogy ennél nagyobb baj nem is érhetne ebben az új évszázadban. Mert most még csak annyit tudni, hogy a brit parlament megtiltotta Boris Johnson kormányának az egyezség nélküli kilépést, de egyébként nem nagyon lehet megjósolni, mi is lesz a következő hónapokban. A balszerencsés népszavazáshoz vezető populista döntéseknek sok tanulságuk van számunkra is, de ez már a múlt, most inkább az a kérdés, hogy lehet-e úgymond fából vaskarikát fabrikálni. Lehet-e úgy visszatérni egy megelőző állapothoz, hogy egyes eredményeket mégis megőrizzünk? Más szóval: lehet-e úgy bezárkózni, hogy mégis nyitottak maradjunk? A londoni politikusok, vagy legalábbis sokan közülük, ezzel a gyermetegnek tűnő, de véresen komoly dilemmával küszködnek. Nem lehetünk annyira naivak, hogy azt higgyük, csakis az északír kérdés osztja meg a brit politikát, és hogy ez lenne az egyezséget túl keménynek, vagy ellenkezőleg, túl puhának ítélő politikai pártok vagy csoportok közti viszály magyarázata. A kilépésről szóló döntést számos gazdasági vagy szociális érvet meg ellenérvet felsorakoztató kampány előzte meg, és sok oka van annak, hogy inkább az EU-ellenes manipuláció hatott a közvéleményre. Viszont az Európai Bizottság backstop-terve mutatja, hogy valójában sötétben tapogatózik mindenki, aki menteni próbálja a menthetőt. Az elképzelés szerint Észak-Írország, amely egyébként szerves része a kilépő Nagy-Britanniá­nak, a Brexit után is része maradna az egységes európai piacnak, tehát a vámuniót sem számolnák fel abban a tartományban. Ugyanis az Észak-Írország és az EU-ban maradó Ír Köztársaság közti határokat valamilyen formában most vissza kellene állítani, holott teljes átjárhatóságuk a nagypénteki egyezmény legfontosabb eredménye volt, ezzel sikerült pacifikálni a protestáns–katolikus viszonyt. Látszólag – és némelykor, sajnos, nem csak látszólag – az egységes Európa gyengíti a nemzeti, nyelvi, kulturális identitásokat, de lássuk be végre, az európai együttlét mégis egyértelműen nagy esélyt kínál az olyan meglehetősen komplikált helyzetek megoldására, mint az egységes birodalmi múltjára büszke, de egyébként sokszínű, angol, skót, walesi, ír identitásmozaikból összerakott Nagy-Britanniáé. Fogalmazzak múlt időben: egészen a népszavazásig megvolt az esély. Mert minden jel szerint már nem nagyon lehet visszafordítani ezt az egészet. Majd meglátjuk, mi lesz a következő hónapokban, sőt, inkább hetekben.

Most inkább arról érdemes beszélni, hogy az Európai Unión belül is mindvégig különutas britek dilemmájához mi közünk nekünk, magyaroknak. Egyáltalán van-e közünk hozzá? De utalhatnék akár a románokra is. Ugyanis nemcsak Magyarországon, hanem Romániában is végbement az utóbbi években egy szemléletváltás, vagyis tulajdonképpen: visszatérés a hajdani nemzetállami mentalitáshoz. Romániában ehhez nem is kellettek feltétlenül EU-ellenes érvek, egyszerűen csak felmelegítették a kilencvenes évek, illetve a Ceaușescu-korszak nacionalista retorikáját, miközben továbbra is lelkesen egyetértenek Brüsszellel szinte mindenben, és ebben nem látnak semmiféle ellentmondást. Mint ahogy Brüsszel sem, tehetném hozzá. Jól példázza ezt, ami nemrég Úzvölgyében történt, miszerint újabban a halottak sem pihenhetnek külön a román nemzetállamban. Történik mindez akkor, amikor már-már kezdtük elhinni, hogy a kétezres évek elejének pozitív narratívái, a biztató román–magyar „történetek” végképp megváltoztatják a két közösség viszonyát. Közben meg ma már Magyarországon is épül a nemzetállam, olyan nemzeti önállóság ígéretével, amitől könnybe lábadnak a szemek, csak éppen kivitelezhetetlen az egész. És nem csupán kivitelezhetetlen, hanem életveszélyes is, mert ha a körülöttünk levő nemzetek sorra mind magukévá teszik ezt az állameszmét, meglehetősen sanyarú jövő vár mindazokra, akik nem saját nemzetállamukban élnek. Erre szolgál a kettős állampolgárság, mondhatná valaki, mert ily módon a máshol élő magyaroknak is gondját viselheti a magyar állam. Tekintsünk el attól, hogy a határokon kívüli, tehát az illető állam társadalmi-poltikai alternatíváit kevésbé ismerő, szavazati joggal rendelkező magyarok – vagy Románia esetében a tartósan kint dolgozó románok, több milliónyian – miként befolyásolhatják a különböző választásokat, és hogy ez előbb-utóbb egész Európában jogilag is nehezen értelmezhető ellentmondásokhoz vezethet. Felejtsük el azt is, hogy tapasztalatom szerint Erdélyben máris hajlandók úgy tekinteni a román állam különböző rendű-rangú intézményei, hogy az ott élő magyarokkal szembeni felelősséget, elsősorban az oktatásban és kultúrában, legalább részben átvállalta a magyar állam, holott a természetesen nagyon is szükséges magyarországi támogatásnak nem kiváltania, hanem kiegészítenie kellene azt, ami adófizetőként nekünk is jár a román államtól. Fogadjuk el, hogy ezek csak afféle szülési fájdalmak, és később minden egyensúlyba kerül. Igen, ez elképzelhető – bár nem vagyok túlságosan optimista –, viszont paradox módon csakis egy közös Európában, ahol nincsenek határok, és ahol az állami hovatartozás, illetve a nemzeti identitás mellett egyre fontosabb lesz a közös európai identitás. Ha a Kárpát-medencében újabban propagált, igaz, nyíltan még ki nem mondott „kevesebb Európa” eszméje érvényesülne, és ezek az államok ismét lezárnák a határaikat, akár a még ezután is várható menekülthullámok ürügyén, akár más megfontolásból, rögtön kiderülne, hogy éppen ezek a nagyon nemzetinek, nagyon magyarnak tűnő megoldások válnának semmissé, vagy vezetnének belátható időn belül Erdély és más határon túli régiók spontán kiürítéséhez. Csakis az országon belüli román–magyar együttműködés – és közös kormányzás – tette lehetővé, bárki bármit mondjon is, hogy 2010-ben Románia minden ellenvetés nélkül elfogadta Magyarország döntését a kettős állampolgárságról. Voltak akkor is mindenféle magyarázatok, hogy például Moldovával szemben Románia is ugyanígy jár el, de ez egyrészt nem éppen így volt, másrészt ha így lett volna is, a román politikának akkor sem esett volna nehezére alkalmazni az ősi közmondást: Quod licet Jovi... Ismétlem, elfogadták a magyar döntést, mert olyan volt a politikai konjunktúra. Ott voltam, igazán tudhatom. De ma már történelem ez is. Annyi biztos, hogy csakis egy rugalmas – egyébként normáiban egyelőre tényleg nem különösebben kisebbségbarát – Európai Unió biztosíthatja a különböző identitású és különböző, akár kettős vagy többes állampolgárságú emberek szabad mozgását. Igen, az olvasztótégely-Európa máris, most is identitásvédő Európa is egyben. El tudja-e képzelni valaki, hogy keményen ellenőrzött határokkal és a naftalinból ismét előrángatott lojalitáskritériumokkal még életképesek lennének ezek a megoldások? Lehetséges-e olyan nemzetállam, ahol egy másik nemzetállam milliónyi állampolgára él? Hiszen a nemzetállamok előbb-utóbb egymásnak szoktak ugrani, és akkor választani kellene: szülőföld vagy állampolgárság? Az Európai Unió egymásra utalt államai viszont remélhetőleg az együttműködés lehetőségét keresik a jövőben is. Summa summarum, egy hajdani brit miniszterelnököt parafrazeálva: lehet, hogy az Európai Unió meglehetősen tökéletlen megoldás, de minden más sokkal rosszabb.


VÉGET VETNE A GAZDAG MAGYAROK TRÜKKÖS NYERÉSZKEDÉSÉNEK A JEGYBANK

NAPI.HU
Szerző: HERMANN BERNADETT
2019.09.20.


Az MNB az ÁKK-hoz fordult, próbálja meg úgy módosítani a Magyar Állampapír Plusz feltételeit, hogy a vagyonos ügyfelek és a bankok ne osztozhassanak meg a magas kamaton lombardhitel útján.

Megelégelte a jegybank a gazdag magyarok nyerészkedését a magyar állampapírokon. A trükkös privátbanki ügyfelek ugyanis úgy nyertek nagyot a Magyar Állampapír Pluszon (MÁP+), hogy miután több tíz vagy százmilliós nagyságrendben vásároltak a szuperkötvényből, az egészet fedezetként felajánlva úgynevezett lombardhitelt vettek fel a bankjuknál, amiből újabb kötvényeket vásároltak.

Nagykutyák biznisze

Az olcsó, nagyjából 2 százalékos kamatú lombardhitel persze nem járt mindenkinek, a lakossági ügyfeleknek nem is nyújtja a legtöbb bank, csak a privátbanki klienseknek. A privátbankokba pedig a beugró 80-100 millió forint körül kezdődik, ennél kisebb vagyonú ügyfelekkel nem foglalkoznak. Ha egy ügyfél 100 millió forintért MÁP+-t vásárolt, akkor 80-90 millió forintnyi lombardhitelt kaphatott rá, amiből újabb MÁP+-t vásárolhatott.

A kliens jól járt, hiszen a MÁP+ első éves kamata 3,785 százalék, ha lombardhitelt is felvesz, akkor ezt egyből fel tudja tornázni 5-5,5 százalékosra. A következő években pedig, ahogy nő a kamat, egyre nagyobb lehet a haszna. A bank is jól jár, hiszen kockázatmentesen kaphat 2 százalék körüli kamatot a pénzére, ez lényegesen több, mint amit a piacon elérhet állampapírok vásárlásával. Vagyis a szuperkötvény államtól kapott kamatán a bank és az ügyfél szépen megosztoznak.

Voltak olyan ügyfelek, akik nem csak a MÁP+-ra, hanem más értékpapírokra is vettek fel lombardhitelt. A kamat ott is hasonló, legfeljebb a 80-90 százalékosnál kisebb mértékben fogadta el a bank fedezetként a részvényeket, befektetési jegyeket, mint az állampapírt. 100 millió forintnyi OTP-részvényre 50 millió forintnyi lombardhitelt azért a legtöbb privátbankban lehetett kapni...

ROSSZ AZ, AKI ROSSZRA GONDOL, HÁT MÉG AKI MEG IS TESZI

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZÜDI JÁNOS
2019.09.22.


A következő bekezdésben közölt törvényszöveg elolvasása után senki ne essen kétségbe, ne cserélje le a szemüvegét, ne jelentkezzen be az orvoshoz, ne küldje vissza a diplomáját a kibocsátójához csupán azért, mert nem érti, ami le van írva. Nem az olvasó a diszlexiás, a szöveg készítője nincs tisztában a jogszabálykészítés alapvető követelményével: a norma szövege legyen világos és közérthető. Mellékesen az sem baj, ha megfelel a magyar nyelv helyesírási szabályainak.

Vajon a köznevelésről szóló törvény [Nkt.] 2019. júliusi módosításával újraírt 45. § (8) bekezdése teljesíti-e ezeket a követelményeket? Nézzük a szöveget: „A hivatal gondoskodik az óvodai nevelésben részvételre kötelezettek és a tankötelesek nyilvántartásáról, a nyilvántartásból adatot közöl a területileg illetékes kötelező felvételt biztosító óvodák, iskolák fenntartói számára. A felmentést engedélyező szerv hivatalból, valamint a hivatal jelzése alapján elrendeli és felügyeli az óvodába járási kötelezettség és a tankötelezettség teljesítését, a szakértői vizsgálatokon való megjelenést.”

Aki első olvasásra megérti, miről van szó, az elmondhatja magáról, jártas a köznevelés teljes joganyagában. Miután egy ilyen fontos törvény nemcsak a vájt fülűeknek szól, miután ez egy környezetéből kiragadott szöveg, a leírtakat össze kell vetni a köznevelés egyéb e témához kapcsolódó paragrafusaival, hátha így sikerül megfejteni az értelmét. Igaz, kérdéses, hogy ez a feladat elvárható-e azoktól, akiknek e rendelkezések szólnak? Akár igen, akár nem, kénytelenek megoldani a leckét. Ne feledjük, a sokszor idézett elv érvényes ma is: a törvény nem tudása nem mentesít a felelősség alól. Ezért kezdjünk neki. Fejtsük meg, kiknek és miről szólnak ezek a rendelkezések? Tekintsük ezt a kísérletet egy tanfolyami órának...

250 MILLIÁRDBA KERÜL, FIDESZESEKNEK KAMPÁNYOLNAK VELE, MI AZ?

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERIC
2019.09.20.


2010-ben indult a Liget-projekt, és még azóta sincs kész, de már ötszörösére drágult. A főpolgármester-választás előtt pár héttel a 250 milliárdos összegből már futja arra is, hogy az állami tulajdonú Városliget Zrt. fizessen a Facebooknak azért, hogy ott külön megjelenést kapjon, ha részeredményként megépül akár egy nyilvános wc is. A hirdetések célközönsége sem akárki: a Fidesz és Orbán Viktor Facebook-követői.

Mint fent is írtam, a Városligetet átalakító (nagy területen beépítő) projektet az évtized elején indította Fidesz, akkor még Múzeumi Negyed néven, majd rá két évre jelentették be a koncepciót, amelyben a beruházások értékét “mindössze” 50-60 milliárdra becsülték.

De a NER nem arról híres, hogy tudja (értsd: akarja) tartani a tervezett árakat, ezért a költségek szépen lassan elkezdtek emelkedni.

2014-ben a részletes tervek bejelentésekor már 150 milliárdos kiadásról diskuráltak a kormányban, majd a 2015-ös kormányhatározatban 157 milliárd forint szerepelt. 2017 nyarán pedig már nem kevesebb mint 250 milliárd forintról beszélt Baán László, a beruházásért felelős, állami tulajdonú Városliget Zrt. vezetője.

250 milliárd forint közpénzből pedig futja már arra is, hogy a 40 ezer követőt számláló Liget Budapest Facebook-oldala hirdetéseket adjon fel a harmadkész-projekt apró kicsi részeredményeiről és terveiről. In your face!

Az elmúlt napokban az is olvashatott már arról, hogy Budapest 2019-re képes volt megugrani azt rém magas lécet, hogy nyitottak egy rendszeresen takarított nyilvános wc-t a parkban, aki esetleg nem követi az oldalt. De emlékeztettek minket arra is, hogy “Budapesten az elmúlt években több mint 35 kilométer kerekpárút épült” és arra is, hogy “Magyarország egyik első okosvárosrésze jön létre 2023-ra a Liget Budapest Projekt Smart Liget koncepciójának köszönhetően”...

RIADÓ!

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2019.09.22.


Itt vagyunk a kampány finisében. Új lendület kell, nagyobb sebességfokozat, minőségi üzemanyag. Még minden lehet. De csak akkor, ha túllépünk néhány önámító, önnyugtató tévedésen. Például az alábbi hárman:

1.Nem igaz, hogy önmagában az ellenzéki összefogás elég a győzelemhez. Hatalmas eredmény és sok munka van mögötte, de mondandónak kevés a "milyen jók vagyunk, hogy együttműködünk" üzenet. Az összefogás nélkülözhetetlen keret, de tartalommal sok helyen most kell megtölteni. Ha az együttműködés nem jött volna létre, ki se mehetnénk a pályára, mert nem volna csapat. De a gólokat most kell berúgni.

2.Nem igaz, hogy az önkormányzati kampánynak csak a település helyi ügyeiről kell szólnia. Természeten arról elsősorban. De a helyi problémákra adott válaszból össze kell állnia országosan is az ellenzék politikai ajánlatának, ami más, mint amilyen életet a NER diktál...

KARAFIÁTH: MI IS VERJÜK BELE A NAGYKUTYÁK ORRÁT A PISZKUKBA

24.HU / POSZT-ITT
Szerző: 24.hu
2019.09.21.


Greta Thunberg, imádlak!

Lehet vitatkozni azon, jó arca-e a klímavédelemnek egy tizenhatéves lány. Ám az tény, hogy Greta Thunberg minden megszólalása erőteljesen tematizálja a közbeszédet, és ez a svéd lány elérte, hogy azok is kénytelenek foglalkozni a klímakatasztrófa kérdéseivel, akik eddig nem tették.

Greta Thunberg környezetvédő most kedden felszólalt Washingtonban, az amerikai kongresszus klímakrízissel foglalkozó munkacsoportjának ülésén. Mondott okosat, drámait, mire a munkacsoport tagjai megdicsérték az ő és a többi fiatal aktivista kitartását, bátorságát és bölcsességét, majd arról kérdezték a fiatalokat, milyen intézkedéseket tanácsolnak a klímaváltozás ügyében.

Mire Greta:

"Kérjük, tartózkodjanak a dicséretektől, nincs szükségünk rájuk. Csak azért ne hívjanak ide minket, hogy elmondják, milyen inspirálóak vagyunk, anélkül, hogy valójában bármit is tennének, mert ez nem vezet sehová. Ha tanácsokat szeretnének, hogy mit tegyenek, keressenek meg tudósokat és támaszkodjanak a tudásukra. Nem meghallgatást akarunk. Azt akarjuk, hogy a tudományt hallgassák meg. Tudom, hogy próbálkoznak, de nem elég keményen. Sajnálom."

A hallgatóság felnevetett, a támogatók pedig tapsviharban törtek ki.

Greta figurája megosztó, akárcsak a klímavédelem témája, és sokan pusztán divatos habzásnak látják a lány szereplését. Megtévesztő a díjeső és a sztárolás is, mely magát a személyt helyezi előtérbe, és nem azt, amit ez a személy mond.

A viták így rendre félresiklanak.

Ennek ellenére az, amit most Amerikában tett, példa nélküli. És lelkesítő. Nekünk is ezt kéne csinálnunk idehaza...

ÉS AKKOR KIDERÜLT, HOGY KISVÁRDÁN MÉG MINDIG NINCS ELÉG FOCIPÁLYA A HVG HETI GAZDASÁGI ÖSSZEFOGLALÓJA

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.09.22.


Már 334 forintot is elkértek egy euróért; nyolc és fél év fegyházat kért az ügyészség a fideszes Simonka Györgyre; mindenki feszülten várja, mi történik a szaúdi olajfinomítót ért dróntámadás után. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Egy hét sem telik el mostanában anélkül, hogy a forint ne esne újabb történelmi mélypontra, ezúttal kedden jött el először ez a pillanat, amikor 334,25 forintot kértek el egy euróért, majd pénteken már 334,33-nál is járt az árfolyam. A válság, amelyet a tavasszal még szeptemberre prognosztizált a kormány, még sehol nincs, de valami furcsa így is történik a gazdaságban.

2007-2008-cal ellentétben most nincs szó összeomlásról, de a globális gazdaságban hétről hétre egy kicsit rosszabb a helyzet, és ez begyűrűzhet hozzánk is. Az olajár például jókorát nőtt, miután múlt hétvégén drónnal támadták meg Szaúd-Arábia legnagyobb olajfinomítóit. Ez kapásból akkora kiesést okozott a piacon, amihez egyedül az iráni forradalom hatása volt mérhető, de a piacok már elkezdték beárazni, hogy elhúzódó válság is jöhet. De a probléma okai között érdemes keresnünk azt is, hogy Trump vámháborúja sem állt le, arról pedig senkinek fogalma sincs, hogy mi lesz a Brexit-káosz vége...

KIFÜTYÜLTÉK AZ ORVOSOK A MELLÉBESZÉLŐ ÁLLAMTITKÁROKAT

444.HU
Szerző: Tbg
2019.09.21.


Kifütyülték Szalay-Bobrovniczky Vince helyettes államtitkárt a magyar orvosok a Magyar Orvosi Kamara gyűlésén, amelyen ezren vettek részt. A helyettes államtitkár végül a moderátor segítségével tudta befejezni a mondandóját, miközben az orvosok piros lapokat lengettek. Minderről az RTL KLub híradója számolt be.

A helyzet súlyosságát csak fokozta, hogy Horváth Ildikó egészségügyi helyettes államtitkár sírással küszködve kezdte szintén az orvosok és rezidensek bérrendezéséről szóló beszédét. Ez sem mentette egy a kifütyüléstől, talán azért sem, mert azzal próbálta az orvosok kedvét jobbra deríteni, hogy elmondta, valójában az orvosok átlagbére (hálapénzzel együtt) 800 ezer forint körül van...

SZABAD SZEMMEL: MINTHA ORBÁN DIKTÁLT VOLNA VON DER LEYENNEK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.22.



Le Monde 

Nyomás alá került a Bizottság leendő elnöke, mert keménynek ígérkezik a pár nap múlva kezdődő strasbourgi meghallgatások egy része. Von der Leyen a héten diszkréten személyesen próbálta enyhíteni a feszültséget a nagy pártok frakcióvezetőinél bizonyos jelölések, illetve annak kapcsán, hogy a migrációval foglalkozó portfólió az „európai életmód védelme” elnevezést kapta. De nem sokkal szerencsésebb a „Demográfia és demokrácia” titulus sem, mert úgy hangzik, mintha Orbán Viktortól kölcsönözte volna, aki úgy gondolja, hogy az asszonynak otthon kell maradnia, nevelnie kell a gyerekeket és vasárnap el kell járnia a férjével a templomba – ironizál a zöldek társ-frakcióvezetője, a német Philippe Lamberts. A szociáldemokrata csoport vezetője megüzente von der Leyennek, hogy változatlanul fontosnak tartják a jogállamot, amivel nyilvánvalóan a magyar kormányfő által jelölt Trócsányi Lászlóra utalt. A Néppártban azzal az érvvel igyekeznek elhárítani volt a vádat a volt igazságügyi miniszterrel szemben, mármint, hogy segédkezet nyújtott a jogállam megsértéséhez, hogy nem is tagja a Fidesznek. Azaz próbálnak elkülönülni a párttól, amelynek tagsága fel van függesztve. De ettől még tény, hogy a politikus bírja az EPP támogatását. Egy francia köztársasági képviselő, Francois-Xavier Bellamy meg is kérdezte, mi értelme volt a Magyarországról folytatott kétéves vitának? És Orbán, illetve Macron nem paktált-e le, amikor Juncker utódját kellett megválasztani? De nehéz pillanatokra számíthat a francia, a belga, a román és hírek szerint a portugál jelölt is. Ám mivel minden pártcsaládban van gyenge láncszem, beavatottak szerint ezek várhatóan semlegesítik egymást. Csakhogy a képviselők 60 százaléka új, ezért lazábban kezeli a pártfegyelmet. Azon kívül a meghallgatások rosszul is elsülhetnek, az pedig dominóhatást válthat ki. Az mindenesetre sokatmondó, hogy a legproblémásabb kiválasztottakat: Trócsányit és a francia Goulard-t mindjárt a jövő hónap elején hallgatják meg, hogy ha kell, tudjon lépni a Bizottság.

Kelet- és Nyugat-Európa között nem csupán politikai, hanem filozófiai törésvonal is húzódik – állítja egy francia újságíró, aki nemrégiben könyvet írt a földrész középső részéről. Max-Erwann Gastineau szerint a két oldal kölcsönösen az értékek miatt vádolja a másikat. A Nyugat a toleranciát, a nyitottságot és az emberi jogokat kéri számon, a Kelet viszont azt hangsúlyozza, hogy a másik fél eltávolodik a keresztény gyökerektől. Az ellentéteket a menekültválság élezte ki, sőt a dolgok idáig jutottak, hogy Orbán Viktor a nyílt társadalom, a liberális rend ellen fordult. Az állítja, hogy ami a régi tagállamokban van, az immár liberalizmus – demokrácia nélkül, vagyis az emberek nem képesek aktívan alakítani a sorsukat benne. Az által megfogalmazott keresztény demokrácia nem tagadja a szabadelvűséget, de sajátos, nemzeti megközelítést alkalmaz. Továbbá kivonja a törvényhozó és a végrehajtó hatalmat az igazságszolgáltatás ellenőrzése alól. Orbán ellenez egy olyan Európát, amely az államok fejére nő és nem engedi, hogy ők alakítsák a saját törvényeiket. Alapvetően itt tér el álláspontja az EU-étól. Ebben azonban Csehország és Szlovákia különbözik tőle, mert ők igazodnak a liberális demokrácia nyugati kánonjához. De ők is elutasítják a multikulturalizmust és ragaszkodnak a nemzeti keretekhez, úgy hogy jelenleg nem lehet a térség megosztottságáról beszélni. A lengyelek mások, ők követik a magyar modellt. A V4-ek igyekeznek befolyásolni a brüsszeli politikai napirendet, főleg a migráció ügyében. De céljuk nem az elszakadás, a magyar miniszterelnök nem Európa ellensége. A szerző úgy gondolja, hogy a Nyugatnak érdemes fontolóra vennie a keleti megközelítést, annál is inkább, mert a földrésznek mindkét lábára szüksége van ahhoz, hogy előre jusson.

A kommentár feltűnőnek tartja, hogy a szombati választás előtt a külpolitika teljes egészében hiányzik az osztrák választási kampányból, olyannyira, hogy az FPÖ részéről csupán Hofer pártelnök pár nappal ezelőtti budapesti látogatása esik ebbe a kategóriába, már ha egyáltalán. Pedig az országot igen nagy figyelem kíséri külföldön a konzervatív-szélsőjobbos koalíció bukása és bizonyos botrányok miatt. Boldog osztrákok azt hiszik, hogy Ausztria egyedül van a világban és nem kell senkire sem tekintettel lennie. Ám pl. a német kancellár már Kurz első berlini látogatásakor szóba hozta, miként is állhatott össze az ÖVP a Szabadságpárttal. De az Ibizagate nemzetközi blamázsa óta a külföld különösen érdeklődik az ország iránt, merthogy az immár nem tud szabadulni a gyanútól: eltűri a vörös vonalak átlépését a szélsőjobbos kormánypárt részéről. Így azután ha Kurz a jövőben elmegy beszélgetős német tévéműsorokba, akár kancellárként, akár nem, akkor védekezésre szorul, mert immár nem az életkoráról, hanem arról faggatják majd, mennyire szilárd az osztrák demokrácia, és hogy nem kellene-e bizonyos dolgoktól elhatárolódnia. Viszont ha megint az FPÖ-vel áll össze, akkor magyarázkodhat, mert joggal érdemelte ki a világ figyelmét.

„ÚJRA OTT TARTUNK, HOGY NEM ILLIK BÍRÁLNI”

24.HU
Szerző: KÁLNOKI KIS ATTILA
2019.09.22.


Dr. Kotsis Attiláné, a röplabdázás nagyasszonya, a nemzetközi röplabda hírességek csarnokának egyetlen magyar női tagja. Olyan magasságokban járt a válogatottal, amelytől manapság fényévekre van a sportág. Mitől, hogyan tudott Gabi néni többet, mint mások? A 92 éves sportember két századfordulón átívelő családtörténete és sportpályafutása hiteles alapot szolgáltat ahhoz, hogy a jelent egybevesse a múlttal.

Nemrég felhívta a fiamat egy ismert újságíró, azon kevesek egyike, aki még ért a röplabdához, mondván, szakmai értékelést szeretne tőlem a Savaria Kupa és az Eb után. Laci fiam megbeszélte vele, oda visz, amikor és ahova szeretné. Hamarosan újra csörgött a telefonja, megint az újságíró jelentkezett és közölte: „Elnézést Gabi nénitől, de a közismerten kendőzetlen, kritikus véleménye miatt mégsem akarja a lapvezetés, hogy nyilatkozzon.”

Újra ott tartunk, hogy nem illik bírálni, kritizálni. Hát ez milyen hülyeség?

A sportban alapvetés, mindenki hibázik. Én is elkövettem eleget. De az hibázik a legnagyobbat, aki nem őszinte. Kritika nélkül nincs fejlődés. A szakmai baklövéseket nyíltan, egymással szembenézve kell kielemezni – végül is abból tanul az ember –, majd sok munkával kijavítani. Manapság nincs nyitottság a külvilágra, a más véleményre. Ez struccpolitika.

Mi minden torna után összeültünk a válogatott edzőtársakkal, oroszokkal, amerikaiakkal, ázsiaiakkal, és megosztottuk egymással a tapasztalatainkat. Ehhez képest most féltékenység van egymás munkája iránt. Inkább elkendőzik, meg mindenféle misztikus megvilágításba próbálják helyezni teljesítményt. Nemhogy kifelé, de befelé sem ismerik el a hibát. Nincsenek következmények. Baromság.

A budapesti röplabda Európa-bajnokságon látott játékot sem nevezzük a nevén. Kvalifikálni sem kellett magunkat, eleve bent voltunk rendezőként, gyakorlatilag csak tovább kellett volna jutni a 16 közé, ez sem sikerült, ami pocsék. Szégyenteljes. A zuhanyhíradó szerint Jan De Brandt, a válogatott belga szövetségi kapitánya ennek ellenére felfelé bukik, állítólag szakmai igazgató lesz. Ki érti ezt?

Hogy én miért nem félek megmondani az őszinte véleményemet, vagy ha úgy jobban tetszik a szakmai kritikámat? Ennek a megértéséhez elmesélem a történetemet...

EGY POLGÁRI EMBER – BOD PÉTER ÁKOS

KLUBRÁDIÓ / SZABADSÁG, ELVTÁRSAK!
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR / KLUBRÁDIÓ
2019.09.21.


Vagy a mosdóban, vagy a folyosón tudta meg, hogy miniszter lesz. Azt már csak megüzenték neki, hogy másnak ígérték az MNB elnöki székét a kormányváltáskor.

„Kétszer megkérdezték, hogy megyek-e a pártba, aztán látták, hogy ez egy polgári ember” – mondja Bod Péter Ákos, volt jegybankelnök, aki szerint a magyar szocializmust nem lehetett megreformálni, kapitalizmusra volt szükség, még akkor is, ha az a „végeken nem annyira szép”. No meg privatizációra, ami egyébként sok gondot okozott sok-sok embernek.

A közgazdász, aki a tervhivatalban is dolgozott, nem volt az MSZMP tagja, az MDF-é viszont igen. Az író Csurka István szellemességéről, szellemiségéről, a Horn Gyula-féle nyomásgyakorlásról, és arról is beszél a Szabadság, elvtársak! adásában, hogy miniszterként miként élte meg a taxisblokádot, s mit látott előre Antall József. Elmondj azt is, hogy miben volt különb a mai alaptörvénynél az első alkotmány.

Tények, emlékek, sztorik a rendszerváltás hajnaláról a sorozatnak ebben a részében is...