2019. december 25., szerda

ÍGY KARÁCSONYOZNAK A MAGYAR CSALÁDOK

INDEX
Szerző: ZÁVECZ TIBOR
2019.12.25.


- A karácsonyi ünnepekre a magyar családok többsége közösen készül fel, de az előzetes nagytakarításban és a sütés-főzésben jóval nagyobb teher hárul a nőkre, mint a férfiakra.

- A családok felében szenteste adják át egymásnak az ajándékokat, egyharmaduknál viszont nem várnak addig, már délután körbeállják a fát.
- A karácsony mozgalmas ünnep, az emberek kilenctizede útra kel, és meglátogatja rokonait, ismerőseit, a többség 2-3 helyre is elmegy vendégségbe.
- A külföldön élő hozzátartozók közül csak minden ötödik jön haza rendszeresen karácsonyra.
- Az ünnepi tévéműsorokba szinte mindenki belenéz, és filmekre is jut ideje a nagy többségnek.
- A közös és az egyéni kikapcsolódásnak nagyjából azonos súlya van, karácsonykor közel egyforma arányban (30-40 százaléknyian) társasjátékoznak, kártyáznak illetve interneteznek, játszanak laptopjaikon, okostelefonjaikon.

Ezek a legfontosabb megállapításai a ZRI Závecz Research és a CAWI Services által készített közvélemény-kutatásnak, amely a megszokottnál nagyobb mintán, 5500 fő megkérdezésével készült december első felében.

A nőkre hárul a készülődés nagyobb terhe

A karácsonyi előkészületeket többnyire együtt végzik a családtagok, de ahol nem, ott jellemzően sokkal inkább a nőkre, mint a férfiakra hárulnak a teendők. Az ünnepi nagytakarításból a családok 56 százalékában mindenki kiveszi a részét, ugyanakkor 37 százaléknál a nők alakítják ünnepivé a lakást, a háztartások mindössze 4 százalékánál végzik el ezt a feladatot a férfiak. A karácsonyi asztalra kerülő ételeket és a süteményeket is főképpen a nők készítik el – a családok 42, illetve 51 százalékánál...

162 MÉLYSZEGÉNYSÉGBEN ÉLŐ KISGYEREK VÉGRE SAJÁT ÁGYBAN TÖLTHETI A KARÁCSONYT

ABCÚG BLOG
Szerzők: ZSILÁK SZILVIA, HAJDÚ D. ANDRÁS
2019.12.23. 


Az Á-Lom kampány az Adománytaxi Alapítvány bútor projektje, Nógrádszakál pedig egyike azoknak a településeknek, ahol nekik köszönhetően 24 gyerek már a saját ágyában aludhat idén karácsonykor. Körülbelül 50 ezer gyereknek nincs saját ágya Magyarországon, annak ellenére, hogy anyagi okok miatt egy gyereket sem vehetnének el a szüleitől, az ágyak hiánya akár egy kiemelés során is szempont lehet. Az Adománytaxi a kampány során nyolc településnek összesen 162 gyerekágyat gyűjtött össze. A fővárosiak a már nem használt bútoraiktól szabadulhattak meg, miközben ágyakhoz jutottak azok, akiknek a legnagyobb szükségük van rá. 

A Nógrádszakálon található Jelenlét Ház vasárnaponként általában üresen áll, azonban ezen a karácsony előtti hétvégén a dolgozók izgatottan várják egy teherautó érkezését. A különleges nyitva tartás oka, hogy adományok érkeznek a falu hátrányos helyzetű gyerekeinek címezve.

A szlovák határ menti falut általában két dologról ismerik. A túrázók onnan, hogy a közelében húzódik Magyarország egyik legszebb szurdokvölgye, a “palóc Grand Canyon”. A szociológusok körében pedig azért ismert, mert egyike az ország harminc legszegényebb falujának. Amíg várjuk az ágyakat, a Jelenlét Ház vezetőjétől, Sárközy Tamásnétől megtudjuk, hogy a faluban 640 ember lakik, ebből 130 közmunkás. Amikor megkérdezem, hogy milyen munkalehetőségek vannak a faluban, a válasz a közmunkában, az idénymunkában, a vasazásban (vasgyűjtés), valamint a budapesti építőiparban ki is merül. Ő egyébként az Adománytaxi helyi partnere, aki garanciát nyújt arra, hogy az ágyak a megfelelő helyre kerüljenek...

A SZABADÚSZÓ PÜSPÖK: BEER MIKLÓS NYUGDÍJAS NAPJAI

HVG ONLINE
Szerző: SZLAVKOVITS RITA
2019.12.25.


Utazik, blogot vezet, alig van szabad perce Beer Miklósnak, pedig hónapok óta visszavonult. Rengeteg ügy foglalkoztatja, de az egyik legnagyobb kihívást a nemrég bejegyzett alapítványának vállalása jelenti.

Négy hónappal ezelőtt szentelték fel és iktatták be Beer Miklós utódát a Váci Egyházmegyében, a nyugdíjas megyéspüspök pedig a szó szoros értelmében kilépett a templom falai közül: szinte folyton úton van. Október végén Debrecenben a Szólj be a püspöknek kerekasztal-beszélgetésen ostromolták kérdésekkel az evangélikus és református, szintén nyugdíjas püspökökkel együtt, itt is az „önszórakoztató gettóegyház” meghaladása volt a fókuszban, de az elmúlt hetekben még Moszkvába is elutazott. A sűrű program miatt a nemrég elfoglalt, szerény nagymarosi otthonába is szinte csak aludni jár haza.

Beer Miklós tizenhat éven át volt a Váci Egyházmegye püspöke. 1966-ban szentelték pappá Esztergomban, de teljesített szolgálatot Szobon, Kőbányán, Márianosztrán, Dömösön, Pilismaróton is, mielőtt püspökké szentelték. Az utóbbi években azzal hívta fel a figyelmet magára, hogy a többi egyházvezetőtől eltérően foglalt állást például a migrációról, de a római katolikus egyház statikus képét is igyekezett átfesteni. Egy olyan szolgálatot képzelt el, ahol az emberi problémákhoz közelebb kerülnek, de az elkötelezett világiak is vállalhatnak meghatározott körben egyházi feladatokat...

IDÉN A NÉPLIGETNÉL TARTJÁK A KARÁCSONYI ÉTELOSZTÁST

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2019.12.24.


Minden nap több mint ezer adag meleg ebédet és ugyanennyi tartós élelmiszercsomagot vihetnek haza az érkezők.

Apadni nem akaró sorokban állnak évről évre fővárosi szegények ezrei az Ételt az Életért Alapítvány karácsonyi ételosztásán. Idén sincs ez másként: ezúttal a Népligetben, a Planetárium mellett rendezik meg a háromnapos Karácsonyi Szeretetlakomát. Az alapítvány a honlapján azt írja,

minden nap több mint ezer adag meleg ebédet és ugyanennyi tartós élelmiszercsomagot vihetnek haza a vendégek...

FEJEZETEK EGY FENYŐFA ÉLETÉBŐL

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.12.25.


Karcsinak hívták a fenyőt, aki évek óta növekedett, játszadozott, lengedezett és sóhajtozott a fenyőneveldében. Egyszerű lucfenyő volt, semmi pucc, semmi pávaság. Olyan volt, mint akármelyik lucfenyő, akik ezerszámra álltak mellette, némelyik kissé csálébb, ritkásabb, nyomorultabb, de fenyő volt mindahány, nem volt alávalóbb egyik sem a másiknál, Isten teremtménye az összes, egy vérből valók. Sőt, még a génjeik is szinte teljesen megegyeztek akár egy nordmann fenyőével is, pedig ezek annyira fönt hordták az orrukat a pedigréjükkel, sokszor szóba sem álltak egy Karcsi féle egyszerű luccal.

Persze eleinte nem volt semmi baj, nem tudott Karcsi semmit, a butaság bátorságával éldegélt. Magonc korában beszélni sem tudott, csak nyújtogatta magát a nap felé és szítta a vizet, hörbölte nyakló nélkül, mert állandóan szomjas volt. Aztán, ahogy iperedett, megtanult beszélni is, már szóba tudott elegyedni a szomszédjaival, akik közt voltak nagyobbacskák is, akik már többet tudtak a világról, hallottak ezt-azt, és nekiálltak riogatni a kisebbeket, hogy jön majd a fűrészkezű ember, elvágja a lábukat, aztán megkötözve, autóra zsúfolva ismeretlen helyre viszik őket.

Ki tudja, milyen sors vár ott, így károgtak és lázítottak az öregebbek, de nem tudni mi céllal, hiszen elszaladni nem tudtak, kiabálni ugyan igen, de azt rajtuk kívül senki nem értette. Senki nem tudott fenyőül, az ágaikat leszaró cinkék, a tövüket szétpisáló kutyák sem, az emberek meg pláne. Egyébként az öregebbek sem láttak még soha fűrészkezű embert, ez a képzelet lázas szüleménye lehetett csak, mert az emberek jók, csak büdösek. Ezt lehetett megállapítani róluk, ahogy gumicsizmában, szőrösen néha megjelentek, dőlt belőlük a cefre ismeretlen szaga, és más különlegességek...