2020. november 26., csütörtök

RÁADÁS: AZ ÉV HONLAPJA 2020

AZ ÉV HONLAPJA
Szerző: azenhonlapja.hu
2020.


Az elbírálás szempontjai


Design

A honlap vizuális megjelenése (színvilág, layout, tipográfia, grafika, stb.) támogatja-e a megadott célkitűzést, mennyire van összhangban a honlap tartalmával, azaz az összkép milyen benyomást kelt a látogatóban. Fontos az is, hogy mennyire kreatív a vizuális tartalom megjelenítése.

UX – User Experience

A felhasználói elégedettség és maga az élmény sok szempontot magába foglaló zsűrizési szempont. A legfontosabb, hogy a látogató könnyedén és gördülékenyen tudjon böngészni az oldalon. Ma már azonban az is elengedhetetlen, hogy a honlap megoldásaival szórakoztatni tudjon és figyelemfelkeltő, hasznos tartalommal bírjon, azaz képes legyen visszacsábítani az érdeklődőt.

Kategóriának megfelelő tartalom (súlyozott pontszám)

Miután a versenyben különböző kategóriákban lehet nevezni, a tartalmat nem lehet általában értékelni, kizárólag csak a konkrét kategória jellegzetességeinek megfelelően. Fontos szempont, hogy a honlap tartalmi része mennyire támogatja a nevezésben megadott marketing célkitűzés megvalósítását. De további szempontokat is figyelembe kell venni (pl. a kereskedelmi kategóriában induló honlapok - az üzleti szolgáltatás minősége mellett - mennyire felelnek meg a kötelező jogi előírásoknak).

Kreativitás

Kiemelkedő egy oldal több szempontból lehet, de ezek közül a leginnovatívabb, ha kreativitásunkkal merünk újat alkotni és aktivizálva a felhasználót bevonjuk a tevékenységünkbe. A zsűri ennél a szempontnál a legjobban a nevezők ötleteit és találékonyságát értékeli a weboldalakban.

Reszponzivitás

A felhasználó eszközéhez/eszközeihez alkalmazkodó rugalmas webdizájn ma már elengedhetetlen feltétele egy jó honlapnak, éppen ezért értékeléseink során alapvető követelményként tekintünk rá.


A benyújtott pályaművek:

RITKA KINCSEKKEL TELI BARTÓK-ADATBÁZIST TETT KÖZZÉ A ZENETUDOMÁNYI INTÉZET

QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2020.11.26.


„Népzene Bartók műveiben” címmel adatbázist hozott létre a Bartók Archívum, amelyben a Bartók Béla gyűjteményében szereplő tízezer népi dallam teljes forrásanyagát, fonográffelvételeket és ezek írásban rögzített változatát is közzéteszik. Az adatbázisba már elkezdték felölteni az anyagokat, de az még nem teljes – írta csütörtöki közleményében az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH).

A már működő adatbázis része egy kiváló interaktív térkép is, ahol a feltüntetett településre, például Tápiószelére kattintva nemcsak meghallgathatjuk, hogy mit énekelt Vas Zsófi 1906-ban a népdalgyűjtőnek, hanem láthatjuk a dal Bartók zeneműveiben tovább élő változatait is, kottákkal és összehasonlító kottákkal, Bartók feljegyzéseivel együtt.

Az ELKH BTK Zenetudományi Intézet által létrehozott adatbázis alapjául Lampert Vera jegyzéke szolgált (Népzene Bartók műveiben: A feldolgozott dallamok forrásjegyzéke, Budapest, 2005.), és igyekeznek benne közzétenni a különböző nemzetiségű népi dallamok teljes forrásanyagát, ezáltal feltárni azt a népzenei hátteret, amely Bartók alkotói fantáziáját megragadta – írta a közleményben Biró Viola, az ELKH BTK Zenetudományi Intézet tudományos munkatársa...

KARÁCSONY: ÉLET-HALÁL KÖZÖTT VAGYUNK PÉNZÜGYI SZEMPONTBÓL

KLUBRÁDIÓ
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY
2020.11.25.


A fővárosnak eleve pokoli nehéz lesz a következő éve, az iparűzési adó visszaesett, az elvonást három és félszeresére emelte a kormány. „Élet és halál között vagyunk pénzügyi szempontból” – fogalmazott Karácsony Gergely. A hulladékgazdálkodás és az elektronikus fizetési rendszer koncesszióba adásáról azt mondta: szerinte egy vesztét érző kormány szokott privatizálni, mert ha a választás előtt átjátsszák ezeket magáncégeknek, akkor ott talán jobban biztonságban vannak.

További feladatokat vesznek el

Újabb módosítót nyújtott be a kormány, amellyel a hulladékgazdálkodást is elveszik a fővárostól. Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta: a főváros derekasan helytáll a küzdelemben, tekintve, hogy a választás óta az állami kukaholding nem fizeti ki az FKF-nek a budapestiek által befizetett szemétdíjat a munkára, amit elvégez. Nem arról van szó, hogy az állam elveszi az önkormányzatoktól a feladatot, és magához delegálja, hanem arról, hogy elveszi és magánszolgáltatónak adja.

Hasonló privatizációt akarnak az elektronikus fizetés rendszerénél is; aki parkol vagy autópálya-matricát vesz, az tudja, hogy minden fizetésből jelentős részt lecsippent a nemzetinek nevezett mobil díjfizetési rendszer. A főpolgármester úgy véli, mivel az Európai Bíróság szerint jogsértő ez a jogszabály, ezért most hoznak egy másikat, amely kőbe vési ezt a monopóliumot. Az önkormányzatok el tudnak látni bizonyos feladatokat, a fővárosi is sokat dolgozott azon, hogy saját elektronikus jegyrendszere legyen, vagy hogy a parkolásnál ne kelljen a befizetett forintok egy részét az említett szolgáltatónak adni, és a szemétszállítást is képesek ellátni.

Hangsúlyozta: nem arról van szó, hogy ezeket államosítják, hiszen azt lehet tudni, hogy állam "fejre áll" ezekkel a feladatokkal, az oktatásban és az egészségügyben is látható a minőségromlás. Szerinte egy vesztét érző kormány szokott privatizálni, mert ha a választás előtt átjátsszák ezeket a koncessziókat magáncégeknek, akkor ott talán jobban biztonságban vannak, mert az államot a mindenkori kormány képviseli.

Iparűzési adó

Az elmúlt tíz év nem arról szólt, hogy a józan ész, a szakmai érvek vagy a társadalmi ellenállás eltéríti a kormányt azoktól a javaslatoktól, amelynek nem nyilvánvalóan a köz érdekét szolgálják. Azt mondta, ő is unja, hogy erről kell beszélni, de tény: a fővárosi és a kerületi önkormányzatok „gyakorlatilag az iparűzési adóból élnek”, ebből látnak el minden közszolgáltatást, működtetik a tömegközlekedést is, ha ezt elveszik, akkor joggal merül fel a kérdés, hogy „egyáltalán mi végre vagyunk még a világon”.

Felhívta a figyelmet: a vállalkozások az iparűzési adót a bevételeik alapján fizetik, és ha a válság hatására csökken a bevételük, akkor az adóból befolyó összeg is csökken. A fővárosnak eleve pokoli nehéz lesz a következő éve, az iparűzési adó visszaesett, az elvonást három és félszeresére emelte a kormány. „Élet és halál között vagyunk pénzügyi szempontból” – fogalmazott Karácsony Gergely. Az iparűzési adó elvonása jelent 10-20 milliárd forint segítséget a budapesti vállalatoknak, de az európai uniós mentőcsomagból 2800 milliárdhoz juthatna Magyarország, ezt viszont dacból elutasítja a kormány.

Takarékossági csomag Budapesten

A főpolgármester közölte: a probléma nagysága nem mérhető össze azzal, amit meg tudnak spórolni. Azért csinálják, mert ez erkölcsi kötelesség ebben a helyzetben, minden közszereplőnek át kell gondolnia a nem nélkülözhetetlen költségek csökkentését. Szeretnék megmutatni, hogy a közpénz nem veszíti el közpénz jellegét attól, hogy egy fővárosi önkormányzati cég gazdálkodásában van. Ha nem javul a gazdasági helyzet és/vagy a kormány nem vonja vissza az elvonásokat, akkor a 2022-es évben is tudnak működni, ha nem, akkor nem nagyon látja, hogy tudnak működni.

A kormány azzal jött, hogy a fővárosnak több mint százmilliárd forintja van állampapírokban. Nem lehet-e ezekből leállítani egyes beruházásokat? – kérdezte műsorvezetőnk. Karácsony Gergely közölte: a Fidesz „papagájkommandója” azt a helyzetet használja ki, hogy az önkormányzatok gazdálkodása elég bonyolult. A bevételeik meg vannak címkézve, és ha valaki belenyúlna, hogy az egyik sorról áttegyen pénzt egy másik sorra, akkor az bűncselekményt követne el. Ha van például egy EU-s fejlesztési projektre adott mennyiségű pénz a fővárosi önkormányzat számláján, azt csak az adott fejlesztésre fordíthatják, másra nem, nem lehet belőle például kifizetni a buszvezetők bérét. A legjobban működő hazugság az, amiben megvan az igazság szikrája, ezzel operál a kormány – vélekedett.

Stadion

A Kúria engedélyezte népszavazás megtartását a dél-pesti atlétikai stadionról, bár a veszélyhelyzet miatt ez biztosan nem mostanában lesz. Erre Karácsony Gergely azt mondta, a stadion „nem a szívügyük”, de azért egyeztek bele a megépítésébe, mert így kapott a város támogatást fontos egészségügyi fejlesztésekre. De a népszavazás arról szól, hogy nem a pártok döntenek, hanem az emberek, ezért minden demokratikus eszközt támogatni kell, amelyen keresztül kifejezhetik akaratukat.

TOVÁBB SZÍVATJÁK A SZÍNMŰVÉSZETIS TÜNTETŐKET - ELVEHETIK A FÉLÉVÜKET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2020.11.26.


Eddig jogszerűtlen volt érvényteleníttetni a félévet. Most már nem az.


Mindent megtesz a kormány, hogy minél kellemetlenebb és lehetetlenebb helyzetbe hozza a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) szabadságáért kiállókat. A rendkívüli jogrend miatt már amúgy is fel kellett adni a blokádjukat, ám most előkerült egy szabálymódosítás, ami mintha kifejezetten nekik szólna. 

A Magyar Közlönyben megjelent rendelet szerint az egyetemek fenntartói érvényteleníthetik a félévet és a tanévet is a rendkívüli helyzetben, amennyiben nem tudnak eleget tenni a tanulmányi kötelezettségeknek. Eszerint ilyen lehet: 

"a közegészségügyi, közbiztonsági okból, természeti csapás vagy a tanév rendjét és a hallgatói jogok érvényesülését közvetlenül fenyegető, elháríthatatlan helyzet."

Ha ilyen körülményeket tapasztal a fenntartó, akkor az Oktatási Hivatal tájékoztatása mellett "megállapíthatja, hogy a tanulmányi kötelezettségek jogszerű teljesítésének feltételei nem állnak fenn vagy nem biztosíthatók, illetve nem ellenőrizhetők általa." A passzus a december 8-án lép hatályba és 2021. február 8-án veszti hatályát.

UNORTODOX KRÍZISKEZELÉS

JELEN
Szerző: VÁSÁRHELYI MÁRIA
2020.11.26.


Szociálpszichológiai közhely, hogy válság idején a társadalmi stabilitás megőrzésének két alappillére a bizalom és a biztonság. A bizalom ilyenkor elsősorban azt jelenti, hogy az emberek többsége bízik abban, a válság kezelésére hivatott kormány és intézményei képesek szakszerűen és hatékonyan fellépni a válság megfékezése és a társadalmi rend megőrzése érdekében. A biztonság pedig azt, hogy a válság okozta kiszámíthatatlan és radikális változások mellett a hatalom, a viszonylagos nyugalom és a kiszámíthatóság érdekében arra törekszik, hogy a járvány dúlta társadalmi környezet a stabilitást és a változatlanság érzetét sugallja azért, hogy a krízishelyzetben lévő társadalomnak ne kelljen további változásokhoz is alkalmazkodnia. A tétel a politológiai kézikönyvekben a válság címszó alatti első fejezetében található, és mindeddig jól bevált recept volt azon kormányok számára, amelyek válság idején a társadalmi nyugalom megőrzését és az emberek szorongásának csökkentését tekintették céljuknak.

Nálunk azonban, rácáfolva minden korábbi tapasztalatra, a válságkezelés is unortodox módon folyik.

Orbán Viktor ugyanis, mint az elmúlt 10 évben mindvégig, nem a társadalmi stabilitás és nyugalom megteremtésében, hanem a folyamatos békétlenség, félelemkeltés és gyűlölködés fenntartásában érdekelt. Békeidőben és válságban egyaránt. Eddig be is vált a számítása, 10 éven keresztül sikerült olyan ellenségképeket kreálnia, amelyek árnyékában szét lehetett verni a demokráciát, el lehetett lopni az országot, és folyamatos félelemben lehetett tartani az embereket...

PÁRTJAIK ELŐTT JÁRNAK AZ ELLENZÉKI VÁLASZTÓK

KLUBRÁDIÓ
Szerző: LAMPÉ ÁGNES
2020.11.25.


A kormány ismét farigcsálja a választási törvényt, hogy nehezítse az ellenzék dolgát. Lakner Zoltán politológus szerint ez nem meglepő. A Fidesz gyengülésére is utal.


Orbán politikai rendszerének, illetve a rendszer alaptörvényi megalapozásának megkérdőjelezhető a legitimitása, az ellenzék azonban úgy döntött, hogy a rendszer része marad, részt vesz a választásokon és beül a parlamentbe. Így hát tudnia kell, hogy a hatalom bármikor megváltoztathatja a játékszabályokat, tudnia kell alkalmazkodni és kell, hogy legyen B, de még C terve is – mondja Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője, amikor az alapokról beszél.

A legújabb terv az, hogy szigorítják az országos listaállítás feltételeit, mégpedig Volner János független (korábban jobbikos) képviselő javaslatára. Emlékezetes, hogy először 27 jelölt kellett a listaállításhoz, aztán a számot 50-re srófolta fel a Fidesz, most már 71 jelölt kellene 14 megyében és a fővárosban ahhoz, hogy országos listát állíthasson egy párt. Úgy tűnik, hogy a hatalom egy listába akarja kényszeríteni az ellenzéket. Van persze némi szépségtapasz, mert azt mondják, hogy ezzel a módosítással a kamupártokat akarják kizárni. Lakner Zoltán válasza erre az, hogy ha a Fidesz kamupártot akar kreálni, akkor meg is teszi, nem csak 27, hanem 71 embert is össze tud szedni.

Lehet az a cél, hogy egy mozdulattal üssék ki az ellenzéket. Ha ugyanis volna két lista, de az egyiket nem lehetne mégsem indítani a választáson, a másikra átszavazhatnának a szimpatizánsok. Ez a lehetőség most megszűnik.

Bármit is akar a Fidesz elérni, egy dolog biztos: az ellenzék szavazói jóval-jóval a pártjaik előtt járnak, nekik tetszik a közös lista. Lehet, hogy fogcsikorgatva, vagy fanyalogva, de átszavaznak egy másik ellenzéki jelöltre, ha a saját pártjuk ott nem tud indítani senkit. Tudomásul kell venni, hogy 2020-van – figyelmeztet Lakner Zoltán. Például a gyurcsányozás már egyáltalán nem hat úgy, mint 10, vagy 6 éve. Azt is látni kell, hogy a Fidesznek nem minden döntése zseniális. Most a választási törvény alakítgatása azt jelzi, hogy a kormánypárt gyengül. Ugye arra épített Orbán, hogy van a centrális erőtér és van egy szétaprózódott ellenzék, amelynek pártjai nem találják a hangot egymással. Nos, ez már nem egészen így van. Az sem igaz már, hogy a Fidesz tematizálja a politikát. Nem. Az ellenzék körüli történésekre próbál reagálni.

„MAJD HA ELMÚLIK EZ A BORZALOM…” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.11.26.


A TARTALOMBÓL:

A művészetnek a szabadság ad levegőt – Halász Judit: Az ízlések lehetnek különbözők, de mindig találunk kompromisszumot, csak beszélnünk kell egymás. Interjú

HIRDETÉS

Presser Gábor: Majd ha elmúlik ez a borzalom… – A zenész a járvány túléléséről, az emlékek könyvbe rendezéséről, jogtudatosságról és arról, miben nincs különbség a demokrácia és a „komcsizmus” között. Interjú

Egység, erő, repedések – Ellenzéki előválasztási pávatánc, avagy készülődés a Fideszen túli politikai világban

Ennyi méreg az egész várost meg tudná ölni – Tizenhét éve derült ki, hogy szennyezett a talajvíz Hajdúböszörményben, máig sem zárult le a kártalanítás

„Itthagyták, mint madár a fészket” – Kocsmából buszmegálló, házból garázs. Ötmillió forintot nyer a borsodi Sáta az elhagyott házak romjainak eltakarítására. Riport

Ausztria, a „laboratóriumunk” – Az általuk bevezetett, a vírus terjedését lassítani hivatott intézkedéseket Orbánék nem egy hét késéssel, hanem jóval hosszabb idő elteltével vezetik be enyhébb formában

Soros keze is benne van Orbán 2,5 milliárd eurós hitelében – Az olcsó uniós kölcsön helyett a piacon adósodtunk el drágábban, csak ne kelljen megfelelni a jogállamiságnak

„Nincs ma Orbán Viktornál gyűlöltebb személy Európában” – Balázs Pétert, Róna Pétert, Bod Péter Ákost és Csaba Lászlót kérdeztük a magyar kormány és Brüsszel újabb ütközetéről

Az ország, ahol az egyház lett a koronavírus gócpontja – A vírusfertőzésben elhunyt érsek arcát csókolgatták, titokban tartottak miséket

Kaczynski kétfrontos harca – Gyengülő hátországgal, a jobboldalon belüli lázadások közepette vívja a csatáját Brüsszellel a lengyel kormány

Egyre több a hajléktalan az EU-ban – És a kép még sötétebb lesz a járvány hatásai miatt – erről azonban még nincs pontos felmérés.

Újjáéled a kremlinológia, vagy Putyin tényleg beteg? – Az orosz elnök egészségi állapotának megrendüléséről felröppent hírek nagy eséllyel csak a rendszer gyengítését szolgálják

Trump az utolsó pillanatokban sem lesz béna kacsa – Azzal, hogy múlt héten elrendelte az Irakban és Afganisztánban állomásozó csapatok létszámának csökkentését, még rengeteg problémát okozhat

Dobozoljunk együtt! – A szükség minden eddiginél nagyobb

Johnny a villában – Mikor újul meg végre a budai Hegyvidék egyik éke?

A korrupció 150 éves szimbóluma – Matolcsy György alapítványában elvesztette közpénz jellegét, idén pedig ismét gazdát cserélt Magyarország egyik legdrágább villaépülete, a Lónyay–Hatvany-villa

Megszületett a koronavírus elleni védőoltás. És most? – Körkép a világban folyó koronavakcina-fejlesztések állapotáról

Légykapók énekhálózata – Az Ökológiai Kutatóközpont és az ELTE viselkedésökológusai erdei laboratóriumukban több száz mesterséges odú segítségével vizsgálják a légykapók viselkedésének minden elképzelhető aspektusát

A magyarok is besegítettek a csehek Mohácsába? – Négyszáz éve alig két óra alatt dőlt el a harmincéves háború első komolyabb csatája, amely döntő hatással volt Csehország további sorsára is

Még elmegy – A könyvkiadók túlélhetik az évet? Kik szenvedték meg eddig jobban a pandémiát, és milyen hosszabb távú hatásai lehetnek a válságnak?

Gasztro: a jollof rizs titka

„Egy kicsit mindig dodónak éreztem magam” – Pacskovszky Zsolt Dodó című könyve, meseregény hatalomvágyról és barátságról, de legfőképp a szabadság fontosságáról. Interjú

Nyugati Tér – a Libri melléklete

Publicisztika:
Puzsér Róbert: Testvérharc újratöltve
Gulyás Balázs: Orbán Viktor: búcsú a valóságtól – Maga itt a kultúrhörcsög?
Lányi András: Építeni muszáj, élni nem
Szerető Szabolcs: A pávatáncos magánya – Álláspont
Dakó József: Egyenlő esélyek, erősebb nemzet – Javaslatok az elvesztegetett tehetségek országának – Vitacikk
Pápay György: Vétó a változatlan Európáért – Több a zászló
Szécsei József: A vallás nem lehet a gyűlölet terepe
Lukács Csaba: Mérges pulyka – Helyzet-Kép
Híd Jenő rajzol: Peepshow 2020
Wekerle Szabolcs: Púp – Újbeszél
Gazda Albert: B+
Szerető Szabolcs: Meghalt Diego Maradona, aki eljutott a tökéletességig
Szerető Szabolcs: Két percre a csodától – Szotyola
Dévényi István: Senki sem
Marabu: Simisumi

Tárca:
Szántó T. Gábor: Csöpi, télen, 1976
Szenczi Tóth Károly: Névnap

Kritika:
– Az álnok együttérzés – Fritz Breithaupt: Az empátia árnyoldalai
– Könyvespolcnyi kortárs irodalom – Haklik Norbert: Milyen mély a nyúlodú?
– Akik megfordították a történelem menetét – Dermot Turing: X, Y, Z – az Enigma feltörésének igaz története

FELÚJÍTANA ÁLLAMI PÉNZBŐL? ITT VANNAK A PONTOS RÉSZLETEK - MEGJELENT A VÁRVA VÁRT KORMÁNYRENDELET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2020.11.26.


Készülhetnek a lakásfelújításra, akik jövőre állami támogatást is igénybe vennének hozzá. Megjelent végre a kormányrendelet a részletekről, így már pontosan kalkulálható, mire kapható az 50 százalékos, legfeljebb 3 millió forintos állami ajándék.


Már a vállalkozók is rástartoltak a lakásfelújításhoz igényelhető, legfeljebb 3 millió forintos állami támogatásra. Olvasónk már a kormányrendelet megjelenését követő órában kapott tájékoztató e-mailt egy vállalkozótól, akitől korábban napelemes rendszer telepítésére kért ajánlatot. A 2021 januárjától élő lehetőséggel így már most pontosan lehet számolni. Mutatjuk a részleteket. (A kormányrendeletet honlapunkról itt letöltheti.)

Mi ez a támogatás?

Legfeljebb 3 millió forintos, vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatást lehet igénybe venni otthonfelújításra. Összege a számlával igazolt felújítási költségek 50 százaléka lehet, vagyis legalább 6 millió forintos felújításnál tudja valaki maximálisan kihasználni. Ez azonban nem kötelező, vagyis ha valaki kevesebbet költ, annak az 50 százalékát igényelheti.

A támogatás összegének fele lehet anyagköltség és a fele vállalkozói díj, vagyis legalább 3 milliós anyagköltségről és 3 milliós vállalkozói díjról szóló számlával lehet a maximálist felvenni.

Ezzel a lehetőséggel egy család csak egyszer élhet. De akkor sem kell a támogatást visszafizetniük, ha a lakást (házat) eladják. Aki viszont megvette, ha jogosult rá és még nem élt vele, újra igényelheti...

SZELLEMI ZŰRZAVART TÜKRÖZ ORBÁN KOMMUNIKÁCIÓS OFFENZÍVÁJA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.11.26.


„Orbán már keveri a dolgokat, keverednek az érvei, teljes szellemi zűrzavart tükröznek az elmúlt napokban megjelent eszmefuttatásai, valószínűleg érzi a vesztét és mindent egy lapra tett fel” – összegezte véleményét a magyar miniszterelnök által, a nemzetközi kommunikációs színtéren az elmúlt két-három napban rendezett ámokfutásról Balázs Péter. A korábbi magyar külügyminiszter, uniós biztos Orbán Soros-levelére írt válaszából, a Die Zeitban megjelent interjújából és abból szűrte le a véleményét, amit lehet tudni a Merkelnek küldött levél tartalmából. „Lehet húzni az időt, ám egyszer eljön majd az igazság pillanata és akkor minden rá fog omlani” – vetítette előre Balázs Péter.

Orbán Viktor látványos kommunikációs offenzívába kezdett a jogállamisági követelmények be nem tartása miatt vele szemben került uniós erők ellen. A nagy nyilvánosság előtt folytatott kampány mellett nem tudni, miket lépeget a színfalak mögött, arról csak szórványos híreket hallhatunk. Ilyen volt a Portfolió által megszellőztetett Angela Merkel német kancellárnak írt levele, illetve egy, a vele a héten tartott videókonferenciája, amelyen elhangzott az a mondata, hogy „Amit kérsz tőlem, Angela, az öngyilkosság”

Nem maradt ugyanakkor titokban – a nem is annak szánt – Soros Györgynek címzett levele. Ezt az általa főgonoszként kezelt magyar származású amerikai milliárdos EU-vezetőkhöz pár napja írt, a magyar és a lengyel vétó ügyében az unióst kitartása buzdító levelére szánta reakciónak...

INSOMNIA (KÓROS ÁLMATLANSÁG)

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2020.11.25.


A felcsúti nemzetvezető szinte mindent elért, amit ember elérhet. Hazáját teljes mértékben – politikailag, gazdaságilag, kulturálisan – maga alá gyűrte, lakosai nagy többségét alattvalóvá tette. Az Európai Unió szétverésében is komoly sikereket könyvelhet el, mégsem tud megpihenni, – saját démonjain kívül – kényszeredetten folytatja soha nem szűnő, ádáz küzdelmét egy 90 éves idős ember ellen. Az idős ember megbocsáthatatlan bűne – sőt! hibája! –, hogy 30 évvel ezelőtt ösztöndíjat biztosított a falusi legénynek, megnyitva ezzel előtte a felemelkedés útját.

A nemzetvezető köztudottan keveset alszik, bőven van ideje uszító plakátokat terveztetni egykori jótevője ellen, gyűlöletkampányt szervezni ellene. A minap, miután elfogyasztott ki tudja hány kupicát az ő alapvető élelmiszeréből, válaszlevelet irkált az idős ember egy külföldi orgánumban megjelent őt érintő jogos kritikájára. Kígyót-békát kiáltott rá, spekulánsnak, gazdasági bűnözőnek nevezte, aki „nagyobb nyomás alá akarja helyezni a nemzetállamokat és egymás ellen hangolja az európai népeket” – írta ő néhány nappal azután, hogy megvétózta az EU következő hét évre szóló költségvetését és a koronajárvány miatti rendkívüli segélyét, bizonytalanná téve ezzel 400 millió ember jövőjét és életét...

MÉRLEGEN AZ ORBÁN-KORMÁNY MENTŐCSOMAGJA: KEVESEN KAPNAK KEVESET

MFOR.HU
Szerző: VÉG MÁRTON
2020.11.26.


A regisztrált szálláshelyek kétharmada egy fillér támogatást sem kap a kormánytól. A kiosztott 15 milliárd forint pedig a fele annak, amennyit például az osztrák-módszer alapján ki kellett volna osztania.


Általánosnak mondható vélemény a turisztikai ágazatban, hogy az a mentőcsomag, amit még november 9-én jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök, semmire sem elég. Mit tartalmazott a kormányzati segítség?

- szállodák csak üzleti célból fogadhatnak vendégeket, turistákat viszont nem fogadhatnak

- szállodáknál a zárás utáni első 30 napban a november 8-ig történő foglalások 80 százalékát 
az állam megtéríti. Ennek feltétele lesz, hogy a munkavállalót nem bocsátják el és megkapják a fizetésüket.

Lapunk által megkérdezett szállodások szerint ez az intézkedés annyiban igazságos, hogy a vidékiek és a budapestiek sem járnak jól vele. Vidéken gyakorlatilag nincs üzleti vendég, ellenben kicsit magasabb volt a foglaltság, míg Budapesten még akadhat üzleti turizmus, de a foglaltság sokkal alacsonyabb volt, mint vidéken...

A VILÁG 10 LEGJOBB VÁROSA EXPATOKNAK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: HATÁRÁTKELŐ
2020.11.25.


A különböző listák kapcsán az ember már hajlamos élni a gyanúperrel, őszintén szólva nincs ez másként a MoverDB tanulmánya esetében sem, melyben a legjobb (és legrosszabb) városokat szedték össze expatoknak. Vajon Budapest hol található?

Az egész járvány sújtotta 2020-as év nem éppen a legjobb arra, hogy az ember külföldre költözzön, persze az expatok esetében kicsit más a helyzet, hiszen őket a munkahelyük segíti.

Nem meglepő módon a MoverDB összeállítása is elsősorban azt hangsúlyozza, hogy a benne szereplő városokat a Covid-19 utáni (reméljük, lesz ilyen) helyzetet figyelembe véve szedte össze.

A lista alapját több tényező összhatása adta. Ilyen a biztonság, az életminőség, a megélhetési költségek, a munka-magánélet egyensúlya és az ott élő expatok száma.

A költségek között olyanokat vettek figyelembe, mint az élelmiszerek ára, a közlekedés, a közüzemi számlák, a lakbér. Emellett bejátszott a várható élettartam, az átlagfizetés vagy éppen az átlagos túlórák száma.

És akkor a lista…

NŐK ELLENI ERŐSZAK: A CÉL A NŐ FELETTI KONTROLL MEGTARTÁSA

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2020.11.26.


Minden évben november 25-től december 10-ig tart a 16 akciónap a nők elleni erőszak ellen. A nagy múltú nemzetközi eseménysorozat idén a felismerésre helyezi a hangsúlyt: arra hívja fel a figyelmet, hogy a nagy felháborodást kiváltó nőgyilkosságok egy jelenleg is zajló társadalmi folyamat végpontjai. A gyilkosságokhoz ugyanis a nemi alapú erőszak kontinuumán keresztül vezet az út, azaz a párkapcsolati erőszak kezdeti fázisára jellemzőbb enyhébb erőszakformák előzik meg őket. A korai jelek felismerése pedig sok esetben megelőzheti a tragédiát.

A nők elleni erőszak társadalmi beágyazottságáról, a 16 akciónapról és a járványhelyzet okozta problémákról beszélgettünk Füri Judittal és Winkler Zsuzsannával, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) önkénteseivel.

Mérce: Mit jelent pontosan a nemi alapú erőszak kontinuuma, és miért ez lett az idei 16 akciónap kiemelt témája?

Winkler Zsuzsanna: Ez a fogalom azt jelenti, hogy a nők és lányok elleni erőszak (azaz a nemi alapú erőszak), aminek a célja a nők elnyomása, lenyomása, többféle formában nyilvánul meg. Ennek az elnyomásnak vannak olyan megnyilvánulásai, mint például a szexista viccek, amikre általában nem úgy gondolunk, mint különösebben elnyomó vagy erőszakos dolgokra. Ugyanakkor ezek is megalapozzák azt a hangulatot, aminek alapján aztán egyes elkövetők felhatalmazottnak érzik magukat arra, hogy még tovább és tovább menjenek.

Természetesen a szexista viccek, vagy a munkahelyi szexuális zaklatás és diszkrimináció, a párkapcsolati erőszak vagy egy nő meggyilkolása nem ugyanaz, azonban mind a nők elleni erőszak skálájának a különböző fokozataiként írhatók le. Mindegyik szerepet játszik abban, hogy az erőszak sokszor egyre súlyosabbá válik, hogy vannak emberek, akik úgy gondolják, hogy jogosultak ezeket a bűncselekményeket elkövetni. Erről részletesen írt korábban Nógrádi Noá a Mércére.

Azzal, hogy idén ezt helyeztük a 16 akciónap középpontjába, alapvetően az volt a cél, hogy erről a fokozatosságról legyen szó, és hogy lássuk azt, mindez nagyon széles rétegeket érint...

AZ UTOLSÓ ŐRSÉG

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BÁRON GYÖRGY
2020.11.20.


November 10., kedd, este fél tíz, Szentkirályi utca. Tízig kell elhagyni az épületet, akkor zárják a kaput. Az őrség – az utolsó őrség – még a bejárat előtt ül, a diákok már nagyjából összepakoltak. Tanár nincs bent egy sem, későre jár. Végigsétálok a kihalt folyosókon, amelyeket vagy negyedszázadon át róttam, a második emeleti irodától a harmadik emeleti nagyvetítőig, majd a legfölső emeletre, a valamikori nyüzsgő büfébe, s ki a teraszra – az Örök nyár terasza, így hívtuk, mert ott a legzimankósabb télen is kellemes meleg volt –, lenézek az utcára, az udvarra, a nyolcker háztetőire. Üresek a lépcsőfordulók falai, a hallgatók leszedték, elcsomagolták a mesterek fotóit. Kár, mert épületes látvány lett volna, amint az ex gépesített lövészezredes és két fölé rendelt tisztiszolgája – Rosencrantz és Guildenstern, vagy fordítva, mindegy – elsétál Balázs Béla, Radványi Géza, Fábri Zoltán, Máriássy Félix, Jancsó Miklós, Illés György, Makk Károly, Bacsó Péter, Herskó János, Simó Sándor, Rajk László s a többi nagyság képe előtt, bár kétlem, fölfognák, mi az a nemes örökség, amit most épp szétvertek. Bár lehet, jobb így. Ne lássák a mesterek, még holtukban sem, mivé lett a százötven éves egyetem, mily barbár megszállók sáros csizmái taposnak a falai között. Elfoglalják a szentélyt, ledöntik az oltárt, bakancsukat fényesítik az oltárterítővel, újra kell majd szentelni a helyet, ha kiűzettetnek egyszer.

Mert rombolni jöttek, efelől az utolsó hetek történései nem hagytak kétséget. Eleinte még nyomták az álszent szövegeket, miszerint semmi nem fontosabb számukra annál, hogy a diákok tanulhassanak, befejezhessék a félévet. Amikor kiderült, hogy ezt senki nem veszi be, mert a tanítás nélkülük, sőt ellenükre is zavartalanul folyik, s egyetlen hallgató vagy tanár sem tart igényt a „segítségükre” – az ezzel kapcsolatos nyílt levelet az egyetem vagy négyszáz polgára írta alá –, akkor áttértek a „felperzselt föld” taktikájára. Ha már elfoglalni nem tudják, akkor tönkreteszik, lerombolják. Puszta személyes sértettségből? Vagy fenső politikai ukázra, hogy példát statuáljanak: így jár, aki ugrál? Mindegy, ez legyen a történészek és elmegyógyászok leckéje. Azzal kezdték, hogy gyorsparanccsal néhány óra alatt megpróbálták kiüríteni az épületet, kizsuppolni a kollégistákat, majd, amikor ez nem sikerült, lekapcsolták az internetet, bezárták a tantermeket, a tanítást bizonyító iratköteget nem továbbították az Oktatási Hivatalnak, aztán a tanároktól és az illetékes adminisztrátoroktól megvonták a hozzáférést a Neptun rendszerhez, ahol rögzíteni lehet a tanítás dokumentumait, kiírni a vizsgákat, nehogy nyoma legyen annak, hogy az egyetemen – horribile dictu – tanítás folyik, végül az áramot is elvették, majd bejelentették a félév felfüggesztését, az oktatás betiltását. Az erről szóló ukáz, mint mindegyik, az exgépesített címéről jött, Guildenstern (vagy Rosencrantz) adjutáns ellenjegyzésével, ismertetve egy kuratóriumi határozatot, amelyet nem mellékelt a hadparancshoz, azóta sem láttuk. Nemcsak a triumvirek legitimitása, hanem az utasításuk jogszerűsége is megkérdőjelezhető – ezzel most szakjogászok foglalkoznak. Az indok az volt, hogy az oktatásért aggódó újsütetű vezetők nem tudják ellenőrizni, folyik-e az épületekben tanítás. Az egyetem polgárai, hallgatók, tanárok így most bizonyítékokat gyűjtenek arról, hogy tényleg megtartják az órákat. Abszurdum, mint minden eleme ennek a szomorú históriának. A világhírű filmrendező, akinek keze alól évtizedek óta sikeres tanítványok sora került ki, most bizonygassa, hogy valóban tanít? Vagy a legendás professzor, akinek óráit ámulva hallgatják a diákok? Mit kellene beírnia az igazoló lapra annak a filmesnek, aki fél éjszaka forgat a tanítványaival, a diplomafilmjeik világfesztiválokat nyernek; a színházi rendezőnek, akinek a vizsgaelőadásait bárki megtapsolhatja az Ódryn; az osztályfőnöknek, akinek a tévés hallgatói olyan körkapcsolásos élő közvetítést produkáltak, gyakorlatilag a semmiből, amilyet a százmilliárddal kitömött állami propagandacsatornának soha nem sikerült. Ezt mindenki látja-tudja, ehhez nem kell az exgépesítettnek és hadapródainak bemenniük az épületbe. Vagy úgy képzelik, hogy körbejárnak, s megvizsgálják, Kende János rendesen vezeti-e a világítási gyakorlatot, Hegedűs D. Géza a színházi próbát, Karsai György az ókoriszínház-kurzust... Ha valóban ezért akartak bejutni, akkor tényleg jobb, hogy kint maradtak. Azt vélhetően el sem tudják képzelni, hogy ezen az egyetemen a diákok kérik, legyen több óra, mert élvezik a tanítást. Ezért jöttek...


EGY VISSZAHÚZÓDÓ MAGYAR TESTVÉRPÁR GAZDAGABB, MINT MÉSZÁROS ÉS CSÁNYI EGYÜTT

G7.HU
Szerzők: FABÓK BÁLINT, JANDÓ ZOLTÁN
2020.11.26.


Miután tavaly bemutattuk, hogyan ér össze néhány lépésben a Borkai-ügy a Fidesz legfelsőbb körével, több forrásból is úgy értesültünk, hogy a történet egyik mellékszereplője épp egy szállodaeladási ügylet kellős közepén van. Az elbeszélések szerint a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes vadászatait fizető üzletember három hotelt készült értékesíteni Mészáros Lőrincnek.

Hamar kiderült, hogy a történet nem alaptalan: az érintett szállodáknál a megelőző hetekben hatalmas mozgás kezdődött. A hoteleket bonyolult cégjogi ügyletek kíséretében egy vállalatba pakolták, majd 2020 elején valóban gazdát is cseréltek. Az első pletykákkal ellentétben azonban nem Mészáros Lőrinc lett a vevő, hanem egy olyan szupergazdag, akinek nála is előrébb kellene szerepelnie a magyar gazdaglistákon...

TÚL SOKAT KÉRDEZ ÉS TUD AZ EU-RÓL ÉS A KÖZÉLETRŐL A MAGYAR EMBER NOVÁK KATALIN SZERINT

DO TOHO / ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BŐTÖS BOTOND
2020.11.25.


Nem várt helyről kapott dicséretet a maradék független sajtó: az Orbán-kormány családügyi minisztere egy fórumon meglepődött, hogy a tájékozott választópolgárok a Sargentini-jelentésről kérdezték. A sokkoló mondatok parádésan megmutatják, hogy az etnikai magyar homogén, paternalista nemzetállam orbáni elképzelése miért groteszk és retrográd élmény a 21. századi Európában.


Emlékeznek arra, amikor kisgyerekként a szüleink körül téblábolva próbáltunk beleszólni a beszélgetésbe, és amikor megtettük a háttérből a nagypapa figyelmeztetett, hogy ne beszélj bele a felnőttek dolgába, mert nem tartozik rád? Hasonló érzés taglózott le Novák Katalin családügyi minisztert hallgatva. Akkor hat éves lehettem, a miniszter pedig nagykorú, szavazati joggal bíró állampolgárokról beszélt.

Budavári Szent György hotel a Budavári Fórum rendezvényéről készült felvétel november 21-től elérhető a Youtube csatornán. A beszélgetés vendégeként Novák Katalin családügyi miniszter válaszolt Bayer Zsolt a Hír TV műsorvezető, a Magyar Nemzet publicista és Huth Gergely a Pesti Srácok főszerkesztő kérdéseire.

A beszélgetésen Novák miniszterasszony több megdöbbentő kijelentést is tett. De még ezek közül is kiemelkedik az a pillanat, amikor látszólag őszintén meglepődött a magyar polgárok tájékozottságán. Többször visszahallgattam, nem akartam hinni a fülemnek:...

BLÖFF VAGY HARAKIRI?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZENT-IVÁNYI ISTVÁN
2020.11.25.


A nagy kérdés, hogy a két kormány megleckéztetése mennyit ér meg a többi tagállamnak. Merkel kancellár csütörtöki nyilatkozatából és az Európai Néppárt közleményéből úgy tűnik, hogy jelenleg a kompromisszumkeresés kapott zöld utat. Ha ez így lesz, akkor mondhatjuk, hogy a blöff bejött: a két ország a vétófenyegetéssel meghátrálásra késztette az Európai Unió tagállamait.

A magyar és a lengyel kormány Brüsszelben hivatalosan is bejelentette, hogy kész megvétózni a hétéves költségvetést és a Jövő Generáció nevű helyreállítási alapot, amennyiben a kifizetéseket jogállamisági feltételhez kötik. A nemzetközi sajtó és a szakértők azóta is folyamatosan találgatnak, hogy a bejelentés csupán egy blöff, zsarolási eszköz (udvariasabban: induló tárgyalási pozíció), vagy valóban eltökéltek a két fontos pénzügyi eszköz vétójára.

Nem csoda az általános értetlenkedés, az emberi viselkedés előrejelzésére vonatkozó eddigi ismereteink nem adnak magyarázatot a két kormány álláspontjára. Mindketten elszántan meg akarnak akadályozni valamit, amivel elvileg egyetértenek, aminek a fő haszonélvezői, és ráadásul még szükségük is van rá.

Mi a vétófenyegetés célja?

Nehéz indulatok nélkül beszélni arról, amit a lengyel és a magyar kormány művel, de felettébb hasznos, ha meg akarjuk érteni, hogy mi történt eddig és várhatóan mi történik majd. Ha abból indulunk ki, amit mondanak, hogy a kifizetések jogállamisági feltételekhez kötését szeretnék megakadályozni, akkor arra következtethetünk, hogy ez csak terelés és ürügy, mert ez egy irreális cél, amely elfedi a valódi célt, a két pénzügyi eszköz (a hétéves költségvetés és a helyreállítási alap) vétóját. A jogállamisági feltételekhez kötést megakadályozni ugyanis nem lehet a Tanácsban, mert az Európai Parlament ebben a kérdésben nagyon elkötelezett, és még a Tanácsban is Hollandia, valamint néhány északi állam ebben nem kíván engedni. Ezt ők is pontosan tudják. Ez tehát királyi út a vétóhoz, a lehetetlen feltétel, amelynek az lehet az értelme, hogy a saját híveik szemében legitimálhatja a vétót, és elfogadhatja annak rendkívül kedvezőtlen gazdasági és politikai következményeit. Ez az egyszerű és kézenfekvő értelmezése az eseményeknek, de valószínűleg téves...

KÉZIGRÁNÁTTAL HADONÁSZÓ UTCAI HARCOSOK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.11.26.


Még a tegnapinál is sokkal jobb reggelt kívánok magunknak! Mert az ember kívánja azt, ami nincs. Mondjuk ha már a szemetet is privatizálni kell ahhoz, hogy az állampárt úgy érezze, hogy megint cselekedett valami nagyot, az pont azt jelenti, amit. Hogy megint éjszaka lopakodnak, settenkednek, sunnyognak, hát hiszen járványügyi veszélyhelyzet idején mi a fenét csinálhatnának egyebet. Az egyik arcukkal a jogállamisági mechanizmus elleni vicsorognak, a nagyember Sorosnak írogat leveleket, mert nem leszünk bevándorlóország, a másikkal meg átverik a parlamentjükön, amit még nem sikerült.

Például a szemét ügyét vagy az elektronikus jegyértékesítés ügyét (az úgynevezett börtönbiznisz úgynevezett megszüntetéséről nem is beszélve), és mindent, amiből az éhes holdudvart zabáltatni lehet az istenadta nép kárára. Ami az előbbit illeti: ugyanabba a törvényjavaslatba, amivel az italospalackok visszaváltását is jól lerendezik, belerakták, hogy kicsavarják az önkormányzatok kezéből a hulladékgazdálkodást – ezzel átírják egy mozdulattal az önkormányzatokról szóló törvényt, de miért ne írhatnák át, amikor az alaptörvényüket is pont ugyanígy fércelgetik tíz éve -, és a Rogán Bűnöző Antal gondjaira bízott Nemzeti Koncessziós Irodán keresztül koncesszióba adják valami havernak. Úgy értem, a legalkalmasabb pályázónak. Privatizálnak. A legalkalmasabb haver pedig megnyerte ezzel az ötös lottót: a szolgáltatás elvégzéséért járó közszolgáltatási díjtól az értékesített hulladék utáni bevételig mindent zsebre tesznek, még a hulladékgazdálkodási eszközök fenntartásának költségeit is kifizeti nekik a fideszes állam a magyarok pénzéből, miközben a köztisztasági feladatokat – az utcák, közterek tisztán tartását – ezután is az önkormányzatok kötelesek ellátni (!!!!) Namármost én nem tudom, hogy Karácsony Gergelynek igaza van-e abban, hogy a vesztüket érzik, de az biztos, hogy nekem egyre gyakrabban jut eszembe az, amit nemrég Szőcs Géza temetésén adott elő az illiberális félisten:

„Sokan gondolják, hogy a hatalmat, a kormányzati hatalmat jóra kell használni. Géza volt az, aki megtanította nekünk, hogy ez nem elég. A hatalmat arra kell használni, hogy a legnagyobb dolgokat vigyük vele véghez. Ez választ el, és ez különböztet meg. Fölfelé, a látóhatár fölé, a csillagok felé kell törekedni, a távlatoktól nem megijedni, soha meg nem szédülni”.

Hát ezek egyáltalán nem szédülnek. Ezek nem ijednek meg a távlatoktól, ezek tényleg a csillagok felé törekednek, ezek szó szerint a legnagyobb dolgokat viszik véghez a hatalmukkal. Ha pusztításról, gazemberségről, a politikai ellenségek hátba szúrásáról van szó, soha nem szédülnek meg, nem ijednek meg, tolják a fostalicskát neki a falnak...

ORBÁN HAZUGSÁGOKKAL TELI LEVELET ÍRT A “SOROS-HÁLÓZATRÓL”

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: Amerikai Népszava
2020.11.25.


Orbán Viktor nyílt levélben válaszolt Soros György cikkére, amelyben azt írta, hogy a jogállamiság kérdésében az Európai Unió nem engedhet Magyarország és Lengyelország zsarolásának, mert Európa identitásáról van szó. Sorosnak teljesen igaza van. Soros György igazat írt, amikor Orbán államát kleptokráciának nevezte, amelyben Orbán csupaszra rabolta az országot. Mészáros Lőrincet, a lányát, a vejét, az apját és a testvérét kell megkérdezni, mennyi pénz van a számlájukon, és hogyan jutottak hozzá. Orbán válaszát a Project Syndicate című lap nem hozta le, amely érett, felelős és korrekt szerkesztői döntésre utal. Tisztességes újság diktátorok hazugságoktól hemzsegő förtelmeit nem közli.

Ezért Orbán a miniszterelnok.hu oldalán tette közzé a válaszát, amelyet saját Facebook oldalán is megosztott. A bevezetőben máris kiderül, hogy Orbán mit gondol a jogállamiságról. Soros Györgyöt “gazdasági bűnözőnek” nevezi, anélkül, hogy Soros Györgyöt valaha is elítélték volna. Megismétli a szélsőjobboldal vádjait arról, hogy “pénzét spekulációval, embermilliók tönkretételével, sőt egész nemzetgazdaságok megzsarolásával szerezte”. A tőzsde nem bűnözés, ha így lenne, akkor a tőzsdéket be kellene zárni, a magyar tőzsdét is, ahol Mészáros Lőrinc cégei úgy vannak jelen, hogy az állami közbeszerzések állandó nyerteseként tisztességes tőzsdére nem is kerülhetne. A tőzsdei befektetők általában arra törekszenek, hogy jó helyen, jókor, jó dologba fektessék a pénzüket, és azon keressenek. Ez nem bűnözés. Van tőzsdei bűnözés is, de azt jogsabélyok tiltják, és az elkövetőket börtönre ítélik. Soros György esetében ilyen nem volt.

Soros Györgyöt egyetlen esetben marasztalták el, egy 1988-ban történt “bennfentes kereskedelem” miatt, Soros ezt is vitatta és az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult. 2008-ban a Soros Fund Management egy tranzakciót hajtott végre az OTP papírjaival, amiért a PSZÁF bírságot szabott ki, a megbízást nem Soros György adta az ügyletre, amiért bocsánatot is kért. Ennyi a “gazdasági bűnöző” kriminális profilja. Miközben egy olyan ember nevezi Soros Györgyöt “gazdasági bűnözőnek”, akinek a strómanja egy falusi gázszerelő, akinek a nevén annyi közpénzt rabolt ki Orbán, hogy Mészáros Lőrinc már felkerült a világ leggazdagabb embereinek listájára, és állítólag több pénze van, mint az angol királynőnek. Mindezt röpke tíz év alatt szedte össze, kizárólag állami megrendelésekből. Ez az ember nevezi Soros Györgyöt “a világ legkorruptabb emberének”.

Orbán ezt úgy vezeti le, hogy a Soros György által nyújtott támogatásokat korrupciónak nyilvánítja. A Soros Alapítvány ügyeket, témákat, szervezeteket támogat, emberi jogokat véd, kultúrát támogat, és nem lefizet. Senki, semmiféle ellenszolgáltatással nem tartozik, ahogy Orbánnak sem kellett tennie semmit cserébe azért, amikor Soros-ösztöndíjat kapott. Senki nem nyújtotta be neki a számlát és nem követelt cserébe semmit. Ezzel szemben a Felcsútnak fizetett TAO tisztán vesztegetés, befolyással való üzérkedés, nettó korrupció, mert akik a miniszterelnök csapatát támogatják, kimutathatóan állami kedvezményeket kérnek és kapnak cserébe. Ha a Felcsút nem Orbán csapata lenne, ezek a cégek egy vasat nem adnának neki, ahogy más falusi csapatoknak nem adnak milliárdokat. Ez a korrupció, meg a Semjén vadászatai, Orbán repülései és a Szijjártó yachtozása. Orbán a világ legkorruptabb embere, aki egy egész államot korrumpál.

A bevezető hazugságok és csúsztatások után Orbán rátér a tárgyra, méghozzá azonnal egy ordas nagy hazugsággal: szerinte Soros György “nyílt parancsokat osztott ki az Európai Unió vezetőinek. Ebben arra utasítja őket, hogy keményen büntessék meg azokat a tagállamokat, amelyek nem akarnak a globális, nyílt társadalom zászlaja alatt egy egységesülő európai birodalomba betagozódni”. Ezzel szemben a valóság az, hogy Soros György nem osztott ki parancsokat, sem utasításokat nem adott, hanem elmondta véleményét egy cikkben, amit bárki megtehet. A véleményét pedig vagy figyelembe veszi valaki, vagy nem. Nem azt javasolta, hogy azokat az országokat büntessék meg, amelyek “nem akarnak a globális, nyílt társadalom zászlaja alatt egy egységesülő európai birodalomba betagozódni”, hanem azoknál az országoknál korlátozzák az uniós pénzek kifizetését, amelyek nem tartják be a jogállami normákat, amelyek az Európai Unió alapjait képezik, amelyek benne vannak az Unió alapszerződésében, és amelyet a csatlakozáskor minden tagország önként vállalt...

A DIGITÁLIS OKTATÁSRA VALÓ ÁTÁLLÁSTÓL NEM A GYEREKEK ÉS A SZÜLŐK FÉLNEK, HANEM A POLITIKA

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2020.11.26.


Abban, hogy a teljes magyar oktatási rendszer a súlyosbodó járványhelyzet ellenére a tavaszihoz hasonlóan nem állt át digitális oktatásra nem a pedagógiai, hanem a politikai és gazdasági szempontok a meghatározóak. Az átállástól nem a pedagógusok és nem is a szülők félnek, hanem a politika. A magyar oktatás digitális oktatásra való átállására ugyanis a híresztelések ellenére semmilyen szempontból nincs felkészülve a magyar oktatásirányítás. Mindez a Magyar Pedagógiai Társaság szakembereivel való beszélgetés során derült ki, akiknek nevét kérésükre nem fedjük fel.

Beszélgetésünk apropóját az a holland tanulmány adta, amely szerint egy átlagos holland általános iskolásnak nagyjából két hónapnyi tanulás esett ki a járványhelyzet miatt bevezetett nyolchetes tavaszi távoktatás alatt, és a kényszerszünet Magyarországon is lemaradást okozott a gyerekeknél. Beszélgetőpartnereink szerint hazánkban minél jelentősebb egy-egy család digitális lemaradása, a hozzáférés hiánya a digitális infrastruktúrához és minél kevésbé volt képes a szülő a gyerekkel tanulni, annál jelentősebb ez a lemaradás/kimaradás. Azt azonban, hogy a tavaszi gyakorlattal ellentétben most ősszel (eddig) nem zárták be az általános iskolákat, több tényező is indokolhatja. Többek között az, hogy még mindig kérdéses a gyerekek szerepe a járvány terjedésében, vagy az, hogy az általános iskolás gyerekeket nem csak egyedül otthon hagyni, de egyedül tanulni hagyni sem lehet. A szülők pedig most nem tudják megtenni, hogy otthon maradjanak velük, mivel tavasszal elhasználták a szabadságukat. Ugyanakkor a kormány nem ad általános támogatást a munkaidő csökkentésére.

Módszertani szempontból nézve egyébként a kisebb gyerekeknél hatékonyabb is a személyes tanítás. További bökkenő, hogy nagyon jelentős a digitális pedagógiai módszertani lemaradás is. Az általános iskolában kevés az olyan, azonnal bevethető online tanulási keretrendszer, amely tartalommal is fel lenne töltve (pl. tankockák). Mindezen tényezők - feltehetőleg eltérő súllyal -, de szerepelnek abban a döntésben, hogy Magyarországon eddig a súlyosbodó járványhelyzet ellenére sem zártak be az általános iskolák. Ugyanakkor, ha tovább nő a kórházi kezeltek száma, a félév végén, januárban sor kerülhet rá...


KORONAVÍRUS: KEVÉS TESZTTEL NAGYON SOK ÚJ FERTŐZÖTTET TALÁLTAK

444.HU
Szerző: haszanz
2020.11.26.


Soha nem volt még akkor különbség egy napon belül a regisztrált új fertőzöttek száma között, mint ma. Szerdán még csak 3806 új fertőzöttet jelentettek a koronavirus.gov.hu-n, ma viszont 6360-at. Ez utóbbi a második legmagasabb szám a járvány itthoni történetében.

Mindezt úgy, hogy hivatalosan kevesebb tesztet végeztek, mint egy nappal korábban (szerdán 20 016 vizsgálatról számoltak be, csütörtökön csak 18 301-ről). A nagyon különös ugrás magyarázata az lehet, hogy a pedagógusok megkezdett szűrésben használt gyorsteszteket nem számolják a vizsgálatok közé, de a megtalált pozitítv eseteket igen. Nem tudjuk, tegnap már megpróbáltuk megkérdezni, hogy a gyorstesztek hogyan jelennek meg a statisztikában, de nem kaptunk rá választ.

A koronavirus.gov.hun ezt írták: „az igazolt fertőzöttek számában összesítve megjelennek a mentők által, a szűrőbuszokon, és a kórházi dolgozók körében gyorsteszteléssel kiszűrtek is. A bölcsődei, óvodai, iskolai és szociális dolgozók körében végzett célzott csoportos tesztelés összesített eredménye jövő hét elején várható”...

A FELE SEM IGAZ ANNAK, AMIT A GAZDASÁG VÉDELMÉRŐL ÍGÉRT A KORMÁNY - HVG LAPAJÁNLÓ

HVG
Szerző: hvg.hu
2020.11.25.


Szép ígéreteket tett a kormány arról, miként lehet megvédeni a gazdaságot, de a részletszabályok elolvasása után nagyon sokan csalódtak.


Csúsztatásokkal teli ígéreteket tesznek a kormány tagjai, amikor arról van szó, miként mentenék meg a gazdaságot, ennek a legfontosabb példáit mutatja be az e heti HVG.

Az egyik leglátványosabb részlet az, hogy a szálláshely-szolgáltatók kártérítéséről ezrek csúsznak le a részletszabályok miatt, de az is később derült csak ki, hogy az idegenvezetőknek megígért támogatási pályázat a budapestiekre nem vonatkozik. A kulturális szolgáltatók, a vendéglátósok és a kereskedők is segítségre szorulnának – Ausztriában már a nyáron meghosszabbították jövő márciusig a bértámogatási programot, a magyar kormány tervei között nincs nyoma ennek.

A tavaszi karantén idején beharangozott informatikai képzésről mostanra kiderült, hogy nem sokat ér, az pedig már-már közhely, hogy a digitális oktatást sem készítették elő megfelelően. A kormány áttolta a telekommunikációs cégekre a középiskolásoknak ígért ingyenes internet költségeit, de a legnagyobb baj nem is ez, hanem az, hogy a kedvezmény csak a vezetékes netre vonatkozik, pedig épp a szegényebbek inkább mobilnetet használnak.

És az is csak szép ígéret maradt, hogy mindenkinek adnak munkahelyet, aki elveszti az állását: még októberben is közel 70 ezerrel több álláskereső volt, mint egy évvel korábban.

Részletek az e heti HVG-ben és a hvg360-on...

FELÚJÍTOTT METRÓKOCSIK: OROSZ RULETT

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2020.11.26.


Nyugtalanító eredményre jutottak az orosz metrókocsi-beszerzését vizsgáló szakértők. A Népszava megszerezte a titkolt jelentést.


Alkalmatlan anyagok használata, elavult felfüggesztési rendszer, visszatérő rozsdásodás, tucatnál is több sorozatos meghibásodás, ügyetlenül megvalósított, ideiglenesnek szánt megoldások, orosz szabványok, gondatlan kivitelezés – olvasható a lapunk birtokába került jelentésben. De akadnak ennél cifrább dolgok is. 

Karácsony Gergely főpolgármester január elején rendelte el az M3-as vonalon futó orosz metrókocsik beszerzésének átfogó vizsgálatát. A jelentést a BME Viking Zrt. határidőre le is szállította, ám a BKV felügyelő bizottsága mind a mai napig nem tárgyalta. A főváros három hónapja lényegében titkolja a jelentést és nem véletlenül. 

A műszaki, gazdasági és jogi kérdéseket külön-külön tárgyaló jelentésben egészen durva megállapítások szerepelnek. A jelentés szerint az új kocsik vásárlásához képest a korábbi városvezetés által választott orosz – felújításnak beállított – konstrukció „igen szerénynek mondható megtakarítást eredményezett”, különös tekintettel „az üzemeltetés és karbantartás egyelőre nehezen prognosztizálható költségére”. A jelentés szerint a kocsik élettartamának végére akár 36 százalékkal is nőhet az üzemeltetési költség. S akkor még nem beszéltünk az utólagos klimatizálás áráról, illetve arról, hogy a karbantartás költsége irreálisan megemelkedhet, ha az orosz gyártó monopolhelyzetbe kerül az alkatrész utánpótlásban...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁNÉK BETÁRAZTAK, ÍGY SOKÁIG KÉPESEK DACOLNI - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.11.26.


Reuters


Az Európai Bizottság azzal igyekszik leszerelni a magyar és a lengyel kormány háborgását, hogy pontosan meg akarja határozni, milyen esetekben lehet alkalmazni a jogállami kikötéseket. Erről a költségvetésért felelős biztos beszélt egy brüsszeli gazdasági konferencián.

Hahn szerint a kompromisszum lényege, hogy kidolgozzák, milyen módszereket vesznek majdan igénybe a jogsértések megállapítására, illetve meg akarják nyugtatni Budapestet és Varsót, hogy azok bármikor az Európai Bíróság elé vihetik a Bizottság és a Tanács vonatkozó döntéseit. Szerinte pont ezért senkinek sem kell aggódnia, hogy önkényes elemek lesznek a rendszerben, mert az eljárás objektív alapokra épül.

Egy uniós diplomata elárulta, ily módon akarják rávenni a magyar és a lengyel felet, ne ragaszkodjanak a vétóhoz -- miközben mindkettő attól tart, hogy az új szabályozással sok milliárd eurós brüsszeli támogatástól eshet el.

Politico

Az unió következő elnökségét ellátó Portugália is azon van, hogy jogi biztosítékokkal szereljék le a jogállami mechanizmus ellen ágáló magyar és lengyel vezetést. Az ország külügyminisztere egy berlini tanácskozáson kifejtette: el akarják érni, hogy semmiféle kétség ne lehessen a feltételek körül, és ha alkalmazzák az új rendszert, akkor az érintett kormányok a Tanácshoz, és máshová is mehessenek, ha úgy érzik, hogy igazságtalanul marasztalják el őket.

Ugyanezen a fórumon a szlovén diplomácia vezetője fontosnak nevezte a jogállamot, de megjegyezte, hogy a kérdést nem szabad túlpolitizálni, mert akkor egyesek fegyverként használhatják. Ugyanakkor brüsszeli illetékesek jelezték: továbbra is várják, hogy Orbán Viktor mondja meg, pontosan mit is akar. Már azon kívül, hogy vegyék le a napirendről a jogállami indítványt, mert az nem fog menni. A kompromisszum megvan, a kérdést nem lehet újranyitni. Azt visszakézből elutasítaná a Tanács, valamint a Parlament is. Ez az ügy már eldőlt, kár itt bármi mást remélni a két testülettől. (Azóta a miniszterelnök a Die Zeitnek adott interjúban már elárulta mit szeretne: ha nem tudja megtorpedózni az új rendszert, akkor legalább bizonytalan időre napolják el a határozatot – a szerk.)

Die Welt

A konzervatív újság arra figyelmeztet, hogy Magyarország és Lengyelország sokáig képes dacolni az unióval a vétó kapcsán, mert éppen elegendő pénzügyi tartalékot halmozott fel a csata megvívására. Nem úgy, mint a déli államok. Az Európai Számvevőszék megerősítette, hogy a két kormány tavaly év végéig csupán 42 százalékának megfelelő összeget hívott le az unió szerkezeti alapjából, vagyis egészen 2023-ig a magyaroknak 14, a lengyeleknek 50 milliárd euró áll a rendelkezésére. Azaz könnyedén tudják blokkolni a következő költségvetést, annál is inkább, mert közben az agrártámogatások azért érkeznek.

Azaz beigazolódott, amit egy magas rangú európai diplomata nemrégiben üzent haza Budapestről: nem szabad félvállról venni Orbán Viktort, mert az feltöltötte a hadikasszát. Ily módon a politikus és Kaczynski a többieket zsarolja. Nem mintha le akarna mondani bármelyikük is a két csomag alapján nekik járó hatalmas összegekről. Igazából abban bíznak, hogy egy idő után túl nagy lesz a déli országokra nehezedő nyomás, így azok ráveszik partnereiket, hogy találjanak valamiféle modus vivendit a jogállami vitában.

Die Presse

Az Osztrák Európa-politikai Társaság főtitkára úgy látja, hogy hiába torlaszolja el Magyarország a következő hétéves büdzsé, illetve a gazdasági segélyterv jóváhagyásához vezető utat, az EU ki tud keveredni a zsákutcából. Paul Schmidt megjegyzi, hogy a járvány miatt az egész paláver a lehető legrosszabbkor jött, ám új szintet jelent az unión belüli vitákban. Még akkor is, ha a két kormány leginkább saját népének árt vele. Ugyanakkor azt erősítik meg vele, hogy számukra szóba sem jön a jogállamiság szigorúbb ellenőrzése, nem fogadják el, amit valójában maguk is megszavaztak a nyári uniós csúcson.

Pedig klasszikus kompromisszumra jutott a Tanács és az Európai Parlament. Utóbbi elérte, hogy a szankciókat akkor is ki lehessen vetni, ha a jogsértés még csak fenyeget. Az állam- és kormányfők viszont fenntartották a jogot, hogy a döntő szót ők mondhassák ki. Ebben a helyzetben nem szabad érdemi engedményt tenni. Inkább világossá kell tenni, hogy senki sem térhet el a demokratikus normáktól. A segélyalapot pedig mielőbb létre kell hozni – szükség esetén a magyarok és lengyelek nélkül.

Új költségvetés híján a régi maradna érvényben, korlátozott keretek között. A két renitens kormány azonban ily módon kénytelen volna magyarázkodni odahaza, hogy a legnagyobb egészségügyi és gazdasági válság kellős közepén miért mond le ekkora összegekről.

The Times

A konzervatív lap arra hívja fel a figyelmet, hogy a jogállam ügyében fennálló ellentétek olyan következményekkel fenyegetnek, amelyek messze túlmutatnak az unió határain. Merthogy a tét az egész nyugati, liberális, szabadpiaci kapitalizmus jövője. Azaz Budapest és Varsó beszélhet bármit, mármint hogy Brüsszel rá akarja kényszeríteni a maga politikai programját. A tét nem csupán az, hogy átmegy-e az új költségvetés, és hogy a 750 milliárdos alappal ki tud-e a közösség lábalni a Covid-19 okozta gazdasági bajokból.

Egyáltalán nem mellesleg már eddig is nagyon lendített a bizalmon az euróövezet jövője szempontjából, hogy a Bizottság jogot kapott a kölcsönfelvételre. A jogállami feltételek pedig nem balos nyugati kormányok követelésére kerültek be a júliusi megállapodásba, viszont jogi érvényt kaptak a Bizottság, a Tanács és az EP egyeztetése során. Ez jelenleg a csúcspontot jelenti abban a vitában, hogy az EU miként szavatolhatja a demokratikus értékeket a nyomuló tekintélyelvűséggel szemben. Sokak szemében létkérdésről van szó.

A mechanizmus Magyarország és Lengyelország miatt vált szükségessé. Orbán módszeresen aláássa az igazságszolgáltatás önállóságát, sarokba szorítja a szabad sajtót és olyan kegyenci rendszert honosított meg, amelyben hozzá közelálló körök mesés vagyonokra tesznek szert, nem egyszer uniós forrásokból. A többi tagállam teljes joggal fúj riadót a fejlemények láttán. A szövetség csak akkor tud működni, ha mindenütt betartják a jogállamot, mert az alapvető a piacgazdaság szempontjából. A piacok mindenekelőtt a bizalomra épülnek, mint ahogy a politikai rendszerek is, amikor ekkor pénzeket osztanak el.

Nyilvánvalóan teljes képtelenség az a magyar vád, hogy jogállami kritériumokkal az EU az egykori Szovjetunióra hajaz. Mint ahogy az is, amikor úgy akarják beállítani a demokrácia védelmét szolgáló mechanizmust, hogy az ürügy Brüsszel számára a kulturális háborúskodáshoz, az LMBT-jogok és a bevándorlás kapcsán. Az igazság az, hogy ők maguk ásták alá a bizalmat és a közmegegyezést, amikor támadást intéztek a bíróságok függetlensége ellen. De nem sok esélye van, hogy a többiek visszakoznának.

A magyar és a lengyel kormány elleni küzdelem a Nyugat lelkéért indított harcot harangozza be. Biden fő feladatának tekinti, hogy megújítsa a nyugati szövetséget és a szabályokon alapuló nemzetközi rendet. Ellensúlyozni akarja az olyan autoriter rezsimeket, mint Kína és Oroszország. De az összefogás csakis a közös értékek alapján lehetséges. Az elmúlt évek megmutatták, a nyugati politikai rendszer mennyire sebezhető, ha populisták bukkannak fel a színen. Olyan harc ez, amelyben az uniónak nem szabad veszítenie.

Azaz a magyar-lengyel vitában nemigen lehet még ennél is magasabb a tét, és nem csupán az EU számára.
Politico


Magyarország és Lengyelország most éppen azt ellenzi, hogy az unió külpolitikai tervet dolgozzon ki a gender-egyenlőség támogatására, ideértve a nők és a melegek jogainak kibővítését. Amikor az EU külpolitikai főmegbízottja és az illetékes biztos bemutatta az elképzelést, a két ország képviselői azonnal egyet nem értésüket jelentették be. De hát a két kormány a téma kapcsán minden lehetséges területen keresztbe fekszik, a szociális ügyektől a mesterséges intelligenciáig. Hallani sem akar társadalmi nemek egyenjogúságáról.

A magyar állandó képviselet szóvivője azt közölte, hogy az alapszerződés értelmében ez a téma nemzeti hatáskörbe tartozik, ezért az uniós dokumentumok csakis olyasmit tartalmazhatnak, ami minden tagország számára elfogadható és egyetértésen nyugszik. A Tanács egyébként jóvá akarja hagyni a most ismertetett koncepciót, de ez újabb alkalmat ad Budapestnek és Varsónak, hogy vétózzon. Az pedig árt az unió tekintélyének a világban, ha megint kiderül, hogy nem egységes.

Maga a külpolitikai főmegbízott úgy nyilatkozott, hogy a gender egyenlőséget kodifikálták nemzetközi jogi megállapodásokban, és szerepel az alapszerződésben is. De ha Tanácsnak most mégis gondja van vele, az új helyzet.

Washington Post

Trump bukásával eléggé magányosnak tűnnek az európai nacionalisták és populisták. Most kicsit más a hangulat, mint négy éve, amikor az új elnök ideológiai szövetségesei azt szajkózták, hogy fordulópont állt be a történelemben. Steve Bannon pedig hősként, hazafiként, a nyugati politika ihletőjeként méltatta Orbán Viktort. Ám a nacionalista hullám jelenleg csillapodik. A magyar kormányfő és lengyel párja nem a jövőt jelzi, hanem egyre inkább a margóra szorul az EU-ban, lassan pária lesz belőlük.

Kicsit nyugatabbra, a szélsőjobbos pártok összeesküvés elméleteket emlegetnek a járvány kapcsán, és csatlakoznak azokhoz, akik nem hajlandóak elismerni Biden győzelmét. Megfigyelők azt várják, hogy a politikus megerősíti a nemzetközi együttműködést szorgalmazó liberális tábort az Atlanti-óceán két partján. Az EU éppen szorosabbra húzza a csavarokat, miután a magyar és a lengyel kormány támadja saját országában a demokratikus intézményeket. Az új amerikai elnök pedig még hatékonyabbá teheti a nyomásgyakorlást.

Piri Katalin, az EP magyar származású holland képviselője úgy látja, hogy a liberális erők felbátorodtak. Sok európai vezető ugyanis éveken át nem szállt szembe az autokratákkal, de most úgy néz ki, hogy ez másként lesz a jövőben. Csakhogy a szélsőjobb, beleérve a trumpizmust, nem ingott meg. A Republikánus párt kitart a távozó elnök politikája mellett, sőt lehet, hogy ötleteket merít az európai elvbarátok gazdasági populizmusából. A kiváltó okok változatlanul fennállnak. Egy olasz szakértő azt mondja, a veszélyt csak úgy lehet elhárítani, ha felszámolják azokat a gondokat és egyenlőtlenségeket, amelyeket a járvány még jobban súlyosbít.

Süddeutsche Zeitung

Orbán Viktor több környező országban is bevásárolja magát a sajtóban és így befolyáshoz jut. A politikus nemrégiben a procc budapesti Trianon-emlékmű avatásakor új viszonyt hirdetett meg a szlovákokkal, szerbekkel, horvátokkal és szlovénokkal, de a tervnek jelek szerint része, hogy közvetítők útján médiaérdekeltségeket szerezzen és így dolgozza meg az érintett államok közvéleményét. Ez már legalább két éve megy, vagy orgánumok átvételével, vagy tőkeinjekcióval, illetve a know how átadásával.

Ékes példa erre Szlovénia, ahol Habony a főcsővezető. Emberei révén mintegy 4 millió euró mozgósításával Jansához közelálló szerkesztőségeket vett meg. De jutott a pénzből Észak-Macedóniába is, a bukott kormányfő, Gruevszki pártjának. A cél az volt, hogy meggyengítsék Zaev miniszterelnök helyzetét és megakadályozzák az ország Nato-tagságát. Mint tudjuk, ez utóbbi hiábavaló kísérletnek bizonyult.

Krekó Péter azt mondja, a terjeszkedéssel Orbán ki akarja bővíteni befolyási övezetét. Úgy terjeszti az igét, hogy külföldön szövetségeket köt. Nagyon jól tudja, miként kell eladni a határokon túl az illiberális demokráciát, bár most éppen egyre inkább akadályokba ütközik, mert az EU nem nézi jó szemmel, amit csinál.

Süddeutsche Zeitung

Orbán Viktor Nagy-Magyarországról álmodik, ezért manipulálja a külföldi sajtót, hogy nagyobb hatalomhoz jusson. Az EU-nak azonban sürgősen megálljt kell neki parancsolnia. Az elemzés szerint a miniszterelnök Közép-Európa erős emberének tartja magát, ám hatókörét csak még jobban ki akarja terjeszteni, amihez nyomást, jelképes gesztusokat, például gyógyászati berendezések odaajándékozását egyaránt felhasználja a környező országokban.

De ebbe az is belefér, hogy négereken keresztül sajtóorgánumokat vesz, illetve támogatást nyújt a régióban. Végső célja alighanem az, hogy ő mondja meg a tutit a Nyugat-Balkántól a földrész középső részéig. Szlovénia ebből a szempontból könnyű zsákmány, mert ott kebelbarátja, Jansa van hatalmon. A belügyminiszter – helyi sajtóforrások kutatómunkája alapján – milliókat kapott Magyarországtól. A lubljanai kormány feje viszont meg akarja rendszabályozni az újságírókat, ugyanakkor a közönséggel csakis az Orbán környezete által finanszírozott lapokon, tévéken keresztül tartja a kapcsolatot.

Financial Times

Az elemzés azt tanácsolja Bidennek, hogy külpolitikájában hagyja a küldetéses idealizmust, inkább ott folytassa, ahogy Obama abba hagyta, mert az előző elnök óvatosságát érdemes követni. Az biztosnak látszik, hogy a Fehér Ház következő lakója javítani kívánja a viszonyt az elidegenített baráttokkal, Európában és másutt is. Ugyanakkor távolságot tart a tekintélyelvű rezsimektől. Donald Trump ugyan súgott az erős embereknek, ám most egy igazi demokrata kerül Amerika élére.

Vannak azonban jelek, hogy túl nagyot akar markolni. A leendő külügyminiszter, Antony Blinken tavaly felvetette, hogy hangolják össze diplomáciai törekvéseiket a liberális nemzetek. Nem ő az egyetlen, aki támogatni kívánja a szabadságot a durva nacionalizmus négy éve után. Bidennek azonban ügyelnie kell arra, hogy ne követeljen olyan erkölcsi normákat, amik csakis megbukhatnak a vizsgán. Hiszen egy csomó közös ügye van autokratákkal, lásd az iráni atomalkut, vagy a Kínával kialakítandó kapcsolatokat. Az csupán mese, hogy Amerika a hideg háború idején csakis demokráciákkal működött együtt. Ha most magasztos elveket hirdet meg, akkor az később kiábrándulást eredményezhet a világban az Egyesült Államokkal szemben. Szóval ajánlatos óvatosnak lennie a nemzetközi porondon. Valahogy el kell navigálnia az értékek és az érdekek között. Ebből a szempontból a legkevésbé kockázatos az, ha az Obama által kijelölt utat választja.