2019. július 18., csütörtök

MASZATOLÁS

OFOE BLOG
Szerző: GYARMATHY ÉVA
2019.07.15.


A kormánynak hivatalos eljárása lett a maszatolás, amellyel zavaros helyzetet teremt, hogy uralja a terepet. Láthatóan nem a problémák megoldásában, hanem a gerjesztésében érdekelt. Olyan, a nemzet megmaradása szempontjából létkérdésnek számító területeken, mint az egészség, oktatás, tudomány és művészet, egyre hajmeresztőbb rendeletek és törvények teszik lehetetlenné azok tevékenységét is, akik civilként az állam által meg nem oldott feladatok egy igen nagy részét végzik.

Az oktatás területén különösen elkel a segítség az államnak, mert jelenleg képtelen megoldani az átlagtól jelentősen eltérő fejlődésű és helyzetű gyerekek és fiatalok ellátását, és biztosítani a tanulásukat. Bár a többi diáknak sem tud/akar az állam értelmes oktatást adni, de ők még kibírják a nem rájuk szabott tanulási helyzetet, és rövidtávon nem derül ki, hogy milyen hátrányokat szenvednek ezáltal. A különlegesek azonban attól különlegesek, hogy a fejlődésük érzékenyebb a külső hatásokra. Nem kevés diákról van szó. Nagyjából kilencvenezer gyerek kap sajátos nevelési igény címkét, és ők csupán a legnyilvánvalóbb, súlyos problémákkal küzdők. Fontos tudni, hogy a most ismét megtámadott alapítványi és egyesületi intézmények 25%-kal nagyobb arányban vesznek részt e gyerekek ellátásában, mint az állami és egyházi intézmények.

Ha azokat a gyerekeket vesszük, akiknek a különlegessége nem mindig nyilvánvaló, de nagyon nem illenek a közoktatásba, és bármikor megkaphatnák a tanulási-, figyelem-, hiperaktivitás- és/vagy autizmus zavar diagnózist, illetve átütően, kiemelkedően tehetségesek, máris a tanulóknak legalább harmadánál tartunk, ami már több százezer gyermeket érint. Ennek a csoportnak egy jelentős része szintén elmenekült a közoktatásból a civil intézményekbe, vagy magántanulónak állt, és közülük sokan a népszerűségben és számban gyorsan növekvő tanulócsoportokba járnak. Több család külföldre költözött a magyar oktatás elől.

Ha hirtelen a mai állami iskolákba kerülne az, a nyolcvanezer, az állami oktatáshoz nem illeszkedő gyerek, akit most a közoktatást tehermentesítve a civilek látnak el, az oktatási rendszer azon mód összedőlne. Egy ilyen változásnak az anyagi vonzata is horribilis lenne az állam, pontosabban az adófizetők számára – fejlesztő szakemberek, kislétszámú osztályok, több pedagógus, és mindez már most sem áll rendelkezésre a közoktatásban, – és a fenti problémák megfelelő kezelésének hiányában pillanatok alatt az őskáoszhoz hasonló állapotok uralkodnának mindenhol, pedig a jelenlegi helyzet is alig kezelhető. A kormány viszont éppen most látja elérkezettnek az időt, hogy az összes kis állampolgárát a katasztrofális egyenoktatásába kényszerítse, ezzel egyszerre ellehetetlenítve a civil és állami oktatást, eközben megsértve a tanulás szabadságát.

Magyarországon ugyanis tankötelezettség és nem iskolalátogatási kötelezettség van! Még! – Tudjuk, ez nem igazi akadály, hiszen aktuálisan az Akadémia, de korábban már nagyon sok más törvénysértés esetében is, a jelenlegi kormány megoldása, hogy törvénytelen lépéseit törvényesíti. Nem elegáns eljárás, de erre fussa a rezsim elitjének.

Az eddigi és a mostani törvények és rendeletek is a szellemi szabadság korlátozását, és a régen bevált protekcionizmus szélesítését célozzák. Nem betiltja a kormány a magántanulói létet, hanem egy olyan formává alakítja, ahol engedélyre lehet magántanuló „egyéni munkarendű” a diák. (Mellékszál, de meg kell említenem: a tanulást munkának titulálni a tanulás mibenlétének félreértelmezése, tudatlanság, fogalmi maszatolás.)

Az alapítványi és magániskolákat sem tiltja be a kormány, csak erősebb fojtásra állítja a szabályzókat, és aki neki tetszően viselkedik, az kap annyi levegőt, hogy ellássa a feladatát. Lesznek kivételezettek, akiket ki lehet tűzni a zászlóra, hogy íme, nincs semmi probléma, itt vannak a civilek, látjátok, van választási lehetőség. És a szakmailag nem igazolt, – mert nem igazolható, – felemás elvárások mentén történő minősítés, az engedélyhez kötöttség, a függő viszony növelésére alkalmas. De a gyerekek fejlődését gátolja!...

A NEMZETI EGYÜTTROHADÁS RENDSZERE

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: CZOTTER JÓZSEF
2019.07.18.


NAT. Nemzeti Alap Tanterv.

Hoffmann Rózsa és a KDNP 2011-ben elkezdett nemzeti agyrohasztó programja okán, révén és miatt a magyar oktatás gőzerővel száguld a halálba.

Ahhoz hogy megértsük miért, ismerni kell a nemzeti célt. A cél pedig nem más, mint a szolga nevelés. Ha tudatlanságban, és ennek révén az államnak kiszolgáltatva vagy képes tartani tömegeket, akkor ezeket a tömegeket kényed-kedved szerint tudod irányítani. Még a mindennapi léte is tőled függ majd.

Az első lépés a rohadás felé vezető úton a napi 8 órás tanulás bevezetése és a hittan, valamint erkölcstan tantárgyak megszületése volt. Aztán ott volt még a 16 évre lecsökkentett tankötelezettség. Ez a halálos hármas kombó már önmagában is elég lett volna az oktatás kivégzéséhez. De itt nem álltak meg. Egységesítették, állami kézbe adták a tankönyvpiacot. Egyentankönyvek jöttek létre, amelyeket a kormányhoz/a Fideszhez hű „oktatási szakértők” (lefordítva: dilettánsok) írtak a Fidesz képére. Fizetőssé tették a felsőoktatást. Megemelték a ponthatárokat, aminek révén egyre kevesebb diák került be a felsőoktatásba. Aztán elkezdték a középiskolákat is leépíteni, mert azt remélték, majd a szakképzés felé fog tódulni a tömeg.

A CEU-t elüldözték, mert nem tudták úgy beállítani a sorba, mint a többi magyar egyetemet.

A műsor azonban még itt sem ér véget, mert tovább kellett a saját képükre formálni a társadalmat, immáron az óvodától kezdve. Már ott elkezdik a hazafias nevelést. Abban az életkorban, amikor a gyerek leginkább alakítható, formálható és bedobozolható. Akkor, amikor éppen a személyisége alakul ki, ami majd meghatározza egész hátralévő életét.

Az új NAT hazafiasításával ezért megbízták Takaró Mihályt. Azt az embert, akinek kezdeményezésére 2012-ben bekerült az új Nemzeti Alaptantervbe többek között Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Szabó Dezső és Nyirő József. Horthyt és korát dicsőítő, a hazai kvázi-szélsőjobboldali irodalom(történet) egyik legnagyobb ideológusát bízza meg a hazafias nevelésre pártunk és kormányunk.

Az MTA kivégzésével kapcsolatban már korábban megírtam véleményem, így erre most nem térek ki...

MILYEN EZ AZ ORSZÁG?

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.07.17.



Milyen az az ország, ahol a magát családbarátnak nevező kormány naponta tucatjával lakoltatja ki az embereket, köztük gyerekes családokat? Ellehetetleníti az alternatív iskolák működését, azokat az intézményeket, amelyek eddig menekülő útvonalat jelentettek az államilag szabályozott tantervek egyoldalúságával elégedetlen szülőknek és diákoknak?

Milyen az az ország, melynek polgárai simán tudomásul vették, hogy elvették tőlük a magán-nyugdíjpénztárakban tartott háromezer milliárd forintjukat. Nem vonultak százezrek az utcára, nem hirdettek polgári engedetlenséget, amiért attól kezdve csak rájuk vonatkoztak a törvények, a hatalmon lévőkre nem.

Milyen az az ország, ahol évekkel ezelőtt a médiatörvény parlamenti elfogadása után a nagy újságok szerkesztői, kiadóvállalatok vezetői nem bojkottálták a kormányt, nem hirdettek szabadságharcot ellene. Pedig, már ebből látszott, hogy mi következik. Amikor az első újságírót, az első szerkesztőséget kitiltották a parlamentből, akkor kellett volna minden sajtómunkásnak bojkottálnia a kormányt – függetlenül attól, hogy mit gondol politikáról, jogállamról, demokráciáról.

Milyen az ország, ahol gond nélkül le lehetett nyomni az emberek torkán a vasárnap zárva tartást. Nem vonultak milliók az utcára, és a kormánypárt népszerűsége sem csökken olyan mértékben, amely egy normális országban elvárható volna. És azt is meg lehetett etetni ennek az országnak a lakóival, hogy a hétvégi pihenőnapnak hazudott vasárnapi zárva tartásról ne legyen népszavazás, mert a bátor kormány egyetlen trükkel kicselezte az ellenzőket.

Milyen az az ország, ahol olyan állapotok vannak az egészségügyben, amelyeket mindenki ismer. Várólisták, kórházi fertőzések, orvos- és ápolóhiány – a betegnek, ha gyógyulni akar a kórházban és nem meghalni, hovatovább már mindent magának kell bevinnie. Volt, aki megpróbálta, például Sándor Mária, de nem álltak elegen mellé, és akkor sem azok, akiknek ez hivatalból kötelességük lett volna.

Milyen ország az olyan, ahol csak kevesen szóltak a kivágott fák ellen. A környezetért állítólag nagyon aggódó köztársasági elnök egyetlen egyszer sem nyilatkozott a Kossuth tér tönkretétele, vagy éppen a Városligetbe és a Római partra tervezett gyalázat ügyében. Most éppen az Andrássy úton irtják a fákat, és a magyarországi magyarok, tisztelet a kivételnek, sunyítanak, lapítanak, és ezzel ők is részeseivé válnak mindnyájunk közös szégyenének.

Milyen ország az olyan, amelynek miniszterelnökét nem kedvelik külföldön, lenézik, megvetik és undorodnak tőle, mégsem úgy bánnak vele, ahogyan kellene. Nem zárják karanténba, nem akasztanak táblát a nyakába nemzetközi fórumokon, azzal a felirattal, hogy vigyázat, ez az ember ön és közveszélyes, ráadásul fertőző, mert gyűlöletet terjeszt.

Sokan elkerülik, Orbánt és Magyarországot, csak Netanjahu jött el Budapestre, kezet fogott ezzel az emberrel, éppúgy, ahogyan Putyin és Erdogan is parolázott vele. És mosolyogtak a kamerákba, amitől Józsi bácsi Balatonborzadályon, és Mari néni Dunarettentőn elhitte, hogy minden rendben van, mert erős és büszke európai ország vagyunk, ahogyan az a hivatalos szövegekben olvasható.

Milyen ország az olyan, ahol szétverhetik a tudományt, elűzhetnek egy nemzetközi hírű egyetemet, és nácisztikus irodalomtörténész mondja meg, hogy ki az író, és ki nem az.

Milyen ez az ország?


BENYÚJTJA A MAGYAR KORMÁNY A SZÁMLÁT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ - CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.07.18. 



Egyértelművé tette a magyar és a lengyel kormányzat az Európai Bizottság új elnökének, hogy nélkülük most nem ülhetne a székében. Büntetés helyett dicséretet várnak az Uniótól – erről ír a brit sajtó is. Meg arról is, hogy milyen érdekes leletet találtak legutóbb magyar régészek. Az orosz média pedig azért foglalkozik Magyarországgal, mert az ukrán miniszterelnökhelyettes törvénysértéssel vádolja a magyar külügyminisztert. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban...

MIÉRT TAPSOL A FIDESZ URSULA VON DER LEYENNEK, AMIKOR SZINTE SEMMIBEN SEM ÉRT EGYET VELE?

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.07.17.



A fentebb feltett kérdés természetesen költői, hiszen pontosan tudjuk a választ. A magyar kormánypárt számára már az is nagy dolog, hogy számára nem egy nyíltan ellenséges bizottsági elnököt dobott ki az unió alkugépe, így most még azt mondhatnak róla, amit csak hallani szeretnének a párt hívei. Pedig a német kereszténydemokrata politikus világnézete távolabb áll a a Fidesztől, mint a sikeresen megfúrt Manfred Weberé, így nem véletlen, hogy az Európai Néppárton kívül legfőbb támogatója a liberális frakció. Ez utóbbi tény az álmoskönyv szerint nem szokott túl jó eredményre vezetni a magyar kormánypárt számára.

Ursula von der Leyen nem nevezhető nyeretlen kétévesnek az európai politikában, ugyanakkor a legtöbb uniós polgár számára sötét lónak számít. Pedig a hétgyerekes, szőke hölgy azt a német haderőt felügyeli, amely nem elhanyagolható tényező a világ katonai térképén. De megfordult már más posztokon is korábban, hiszen 2005-ben családügyi miniszterként került Angela Merkel kormányába, és azóta az egyedüli nő, aki végig valamilyen tárcát vezetett a kancellár mellett.

Ez a portfólió idáig akár meg is felelhetne a Fidesz elvárásainak, ám von der Leyen közismerten a CDU liberális szárnyához tartozik. Nyitott a baloldali választók felé, ugyanakkor konzervatív politikushoz képest meglehetősen liberális nézeteket vall a menekültpolitikában. Megrótta például Magyarországot azért, mert embertelenül bánik a menedékkérőkkel, ő maga pedig befogadott a házába egy pilótának tanuló szír fiút. A német politikus nem a veszélyt látja elsősorban a jobb létre vágyó emberekben, hanem a lehetőséget. Szerinte ki kell használni a bevándorlók tudását és igyekezetét, hogy megvessék a lábukat egy élhetőbb világban...


MÁR A GYERMEKEK ÁTVERÉSÉNÉL TARTANAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2019.07.18.


Zuglóban túl sok a jó tanuló. Igen, bizony így van, nem lehet erről eleget beszélni. Ennek köszönhető az, hogy a legalább 100 ötös érdemjegyet megszerző tanulók közül egyetlen egy sem kapott a beígért oklevélből. Több kerületi iskola is közölte diákjaival, hogy a májusban meghirdetett 100 ötös pályzatot egyszerűen visszavonta a tankerület, mivel túl sok diák érte el ezt a számot. Az egyik iskola igazgatója a következő levelet juttatta el a szülőknek és az iskola munkaközösségének:

"Kedves Kollégák, Kedves SZMK! Miután nem érkeztek meg a gyerekeknek ígért oklevelek, tegnap felhívtam a tankerületi központot. Érdeklődésemre azt a tájékoztatást kaptam, hogy az iskolák nagyságrendekkel több gyerek nevét küldték be, mint amire számítottak, és sajnos nincs mód ennyi tanulót oklevéllel jutalmazni, ezért a „100 ötös” programot leállították. Őszintén sajnálom, hogy a legjobb tanulóinknak okoztunk ezzel csalódást. Szép nyarat, jó pihenést mindenkinek!"

Ilyen hírrel azért elég ritkán találkozni, még idehaza is. Egy oklevél kiállítása vajon mennyibe kerülhet, ha azt a tankerületnek nincs módja megoldani? Talán Mészáros Lőrinc is beszállt az üzletbe és 1 millió forint/darab áron dolgozott volna? Egy oklevél végső soron egy laminált papírlap, aminek a költsége még ha túl is árazzák, maximum 4000 forintba kerül. Ennyi pénze sincs arra a tankerületnek, hogy legjobb tanulóit díjazza? Az pedig már egy másik kérdés, hogy az ötletgazdák vajon hány diákkal számoltak előzetesen, hiszen azzal érvelnek, hogy nagyságrendekkel több nevet kaptak, mint amennyire számítottak. Az elektronikus ellenőrzőkből többé-kevésbé ki lehetett volna számítani előzetesen, sőt, az igazgatókat is megkérhették volna arra, hogy adjanak egy becsült számot. De nem. Úgy tűnik, itthon még ez is egy megoldhatatlan feladat.

Persze a tankerület az Index cikkét követően megmagyarázta a „félreértést. Lássuk tehát ki is hibázott:...

HADHÁZY: FANTOM HADILOGISZTIKAI KÖZPONT SZERENCSEN EU-S PÉNZBŐL

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: RÁDI ANTÓNIA
2019.07.17.


Még az EU-Ügyészség aláírásgyűjtése alatt egy szerencsi polgár figyelmeztetett arra, hogy “papíron” van náluk egy katonai logisztikai központ, ami elvileg EU támogatásból “épült”, de valójában nem létezik. Úgy fest, igazat beszélt – mondta el szokásos Korrupcióinfóján Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő.

A politikus kutakodásai szerint valóban kifizettek közel félmilliárd uniós pénzt a „Speciális haditechnikai intermodális logisztikai és felújító központ kiépítése Szerencsen” címen. Az elnyert összeg egyébként több mint 950 millió forint volt még 2014-ben.

Hadházy vette a fáradtságot és megnézte a helyszínt, ahol a logisztikai központnak lennie kellene, csakhogy semmi nincs ott. Illetve van: egy jókora dzsindzsás és kb. 10 kaptárnyi méh.

Tehát vagy a vasúti átrakodó állomás („intermodális logisztikai központ”) tűnt el, vagy a pénz, amit a magyar állam az EU-adófizetők pénzéből kiadott. „Én a másodikra tippelek” – mondta a politikus.
Nem sokat találni a neten sem a logisztikai központról, sem a nyertes Licet ’95 Kft. tevékenységéről. Az biztos, hogy Szerencs Város Integrált Településfejlesztési Stratégiájában számoltak ezzel a központtal, 2016-2017 évben megvalósulóként feltüntetve.

A projektleírásban egyébként az szerepel, hogy ennek a logisztikai központnak 2015 november végén el kellett volna készülnie. A tényleges befejezés idejéről viszont “nincs adat”. A teljes támogatási összeget sem fizették ki a cégnek, 951 millió 518 ezer forintból azonban 447.786.550 forintot megkaptak, felét előlegként, felét számlák alapján.

Ehhez képest figyelemreméltó, hogy 2018-ban még 2017-hez képest is alacsonyabb lett az árbevétele a cégnek, mindössze 13 millió. Befektetett eszközeinek az értéke nem éri el az 1 millió forintot, nyoma sincs tehát annak, hogy értékes ingatlannal gazdagodott volna a cég (persze a szerencsi dzsindzsásban sincs nyoma). A cég főtevékenysége amúgy üzletviteli tanácsadás.

A Licet ’95 Kft. 1995-ös alapítása óta a miskolci Nyíri-család érdekeltsége, jelenleg ügyvezetője és egyetlen tulajdonosa Nyiri Zsolt...

NAGY BLANKA: “EGYSZER CSAK ELKEZDTEK LEVEGŐNEK NÉZNI” – EGY ISKOLAI KIKÖZÖSÍTÉS TÖRTÉNETE

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: ÁTLÁTSZÓ / BOROS D. TAMÁS
2019.08.18.


Nagy Blanka sorra nyeri a pereket a kormánypárt lakájmédiája ellen, a sikerek mögött azonban sok keserűség is volt. Blankát már azelőtt ismertem, és a barátomnak tartottam, hogy országszerte híres lett keményen odamondós beszédével egy kecskeméti tüntetésen. Mi, akik közel állunk hozzá, már tavasszal tudtuk, hogy egy sor érthetetlen dolog történik vele a középiskolai környezetében, a kiskunfélegyházi Móra Ferenc Gimnáziumban. Pedig már előtte is részt vett a Független Diákparlament tüntetésein, aminek viszont az iskolában nem lett különösebb következménye. Annak azonban, hogy őt felkapta az országos média, óriási hatása volt az életére kiskunfélegyházi középiskolájában...

SE FORDULAT, SE REFORM – „KÖNYÖRGÖK, EZ MÉG EGY EGYHARMADNYI PUSKÁS STADION SINCSEN”

168 ÓRA ONLINE
Szerző: LAKNER ZOLTÁN
2019.07.18.



„A modellszámítás alapján a nyugdíjkiadások 2016 és 2070 között 1,7 százalékponttal emelkednek, az egészségügyi kiadások 1,1, a hosszú távú ápolásra fordított összegek 0,2 százalékponttal nőnek, az oktatási kiadások pedig 0,5 százalékponttal lesznek magasabbak” – többek között ezt tartalmazza A költségvetés hosszú távú fenntarthatósága című melléklet, amely a többkötetes büdzsé egyik csatolmányaként került a parlament elé. Az előrejelzéshez csatolt táblázatból kiderül, hogy a tartós hatalmon maradást tervező kormány azzal számol: 2030-ig még csökkenni is fog az oktatásra fordított költségvetési források aránya, és majd csak 2040-re tornázzák vissza a GDP 5 százalékára. Az indoklás szerint egy-egy tanulóra több pénz jut ugyan, de a demográfiai folyamatok következtében kevesebb diákra kell majd állami pénzt fordítani.

A költségvetéshez minden évben hozzárendelt hosszú távú kalkuláció azt vizsgálja, milyenek lennének a költségvetés pozíciói a fennálló, illetve az előre tervezett államháztartási szabályok alkalmazása mellett. A számok sajátossága jelen esetben az, hogy bár a kormány számos változtatásba vág bele, az egészségügyi, az oktatási, a gondozási és a nyugdíjjellegű kiadásokat nem toldaná meg radikálisan. Összesen 2,8 százaléknyi GDP-arányos ráfordítási többlettel – strukturális átrendezéssel – kalkulál ötven év alatt. Az oktatási területhez rendelt indoklás emellett bújtatva azt tartalmazza, hogy a népesedési fordulat sem vehető biztosra, még a kormány szerint sem, holott – ezt a napi szintű médiakampány mellett a pénzügyminiszter expozéja is alátámasztotta – ez a 2020-as költségvetés és a következő évtized fő célterülete.

Hogy itt valamilyen fennakadás tényleg lehet, az is jelzi, hogy a kormány nem reklámozza a rá jellemző vehemenciával a KSH májusban napvilágot látott adatát, amely szerint az a bizonyos termékenységi arányszám, amelyet 2,1-re kellene emelni 2030-ig, második éve stagnál. 2016-ban kevéssel 1,49-re ugrott, amit a propaganda a kormányzati intézkedések óriási sikereként ünnepelt. Aztán a mutató 2017-ben beragadt, és 2018-ban sem mozdult egy tapodtat sem...


AZ AUTÓIPARI GYÁR ADÓBEVÉTELE FELSŐZSOLCÁRA MEGY, A BŰZE VISZONT ARNÓTRA

HVG ONLINE
Szerző: BALLA ISTVÁN
2019.07.18.


Tömény, maró szag árad a Miskolc mellett működő autóipari beszállító cég telephelyéről – erről panaszkodnak a Sicta gyára mellett élő lakók. A cég vezetője állítja, ők minden előírásnak eleget tesznek. Indul a Mérgeink sorozat a hvg.hu oldalán. 


Első rész.

"Én tényleg nem is értem, hogy mire gondolnak, nem érzek semmit, esküszöm"

– mondja Timkó Péter, a Miskolc melletti Felsőzsolca és Arnót közötti ipari parkban található Sicta-üzem vezetője. A gyár kapujában állunk egy júniusi délutánon, és mi alig bírjuk elviselni a tömény, maró szagot, amely csípi szemünket, irritálja a torkunkat. Tény, hogy aznap végig a környéken voltunk, és nem éreztünk semmit, de délután 4 körül saját magunk is tapasztaltuk a környékbeliek által évek óta panaszolt bűzt.

A gyárigazgató ekkor még nyilatkozat helyett csak annyit közöl, hogy jól ismeri a Zöld Arnótért Egyesületet és annak folyamatos panaszait. Későbbre viszont megbeszél nekünk egy interjút André d’Alès-vel, a Sicta ügyvezetőjével. De ne szaladjunk előre!
...

JÚLIUS 18.: MEGJELENIK HITLER MEIN KAMPFJA (1925)

HELSINKI FIGYELŐ
Szerző: presshelsinki
2019.07.18.


Húsz év alatt több mint 12 millió példányt adtak el belőle Németországban. Külföldön pedig további 1–1,2 milliót. A szerzője igen szép pénzt kaszált vele, különösen úgy, hogy miután 1933-ban hatalomra került, egyetlen peták adót nem fizetett utána. Zavaros, túlírt, a német nyelvet megerőszakoló műről van szó. De nem a stiláris problémák miatt viszolygunk tőle, hanem Adolf Hitlernek és náci pártjának politikai programjától: az eltökélten gyilkos antiszemitizmusától és rasszizmusától, valamint a nemzeti öncélúságnak olyan szélsőséges, túlhajtott céljától, mint a keleti élettér meghódítása, amelynél a szerző más népeket prédának tekint. A förtelmes szerző förtelmes művét érdemes tehát gondosan tanulmányozni. Félni már nem kell tőle.

Adolf Hitler (1889–1945) az elbukott müncheni sörpuccs nyomán került börtönbe. Nem volt túl rossz dolga. Minden kényelemmel berendezhette a landsbergi zárkáját, rá nem vonatkozott az éjszakai villanyoltás, és látogatókat is szabadon fogadhatott. Rajongóját, későbbi személyi titkárát, Rudolf Hesst is itt tartották fogva, akinek fejezetről-fejezetre olvasta fel a készülő művet. (Sven Felix Kellerhoff történész szerint az azonban nem igaz, tehát legenda, hogy Hessnek diktálta volna a könyvet. Maga Hitler pötyögte írógépbe.)

Hitler ekkor már négy éve vezette a pártját, és nagyon elege volt abból, hogy gazdag támogatói adományiból él. Egy sikeres könyv anyagi függetlenséggel kecsegtetett. Egyébként is összegezni akarta nézeteit, ki kívánta dombrítani mártíromságát, meg hát a fogság alatt mi más hasznosat tehetett volna, minthogy ír valamit. A könyvet az NSDAP kiadója, az Eher-Verlag és a pártsajtó már előre beharangozta. Hitler számára rendkívül előnyös szerződést kötött a kiadóval.

A kiadás hosszú hónapokat csúszott, mert némi stiláris igazításra volt szükség. Ilse Pröhlnek, Hess barátnőjének és Josef Stolzing-Cernynek, népi (völkisch) írónak jutott a feladat. A nagy igyekezet ellenére ilyen mondatok maradtak a szövegben: „Itt is csak a sors öklére volt szükség, amely felnyitotta a szememet ezzel a hallatlan népcsalással szemben.” Mivel háromezren már előfizettek a kiadványra – ráadásul a szokásos ár duplájáért –, nem lehetett tovább húzni az időt, a Mein Kampf 1925. július 18-án napvilágot látott tízezer példányban.

Pontosabban a Mein Kampf első kötete, mert a második majd csak két héttel 1926 karácsonya előtt jött ki. Ezt már a kiszabadult Hitler valóban gépírónak diktálta. Ez a kötet tán még nehezebben olvasható, még inkább redundáns, mint az első.

A kétkötetes könyvét tehát Hitler maga írta, a kiadói segítség és munkatársai nem befolyásolták annak tartalmát. Olvasmányai és a korszellem annál inkább. Hitler mindent elkövetett, hogy eltüntesse a nyomokat, kik és mik hatottak gondolkodására. Nem csak valamiféle őseredetiség látszatának fenntartása miatt, hanem azért is, hogy ne lehessen rajta „számon kérni” az olvasottak, a források önkényes értelmezéslét.

Hitler nem volt szisztematikus olvasó, és mint afféle dilettáns kocsmafilozófus mindenből csak azt csipegette ki, amire szüksége volt rögeszméi megtámogatásához. Ezen túl, ha kellett, szándékosan hamisított, és fittyet hányt a logikus érvelés követelményére...

MILYEN FELADATOT LÁT EL EGY GALAMBÁSZ FIÚ A HÁBORÚBAN?

KÖNYVES BLOG
Szerző: konyvesblog.hu
2019.07.18.



Meir Shalev, Izrael legünnepeltebb regényírója hetvenéves, mégis fáradhatatlanul dolgozik. Könyveit már 25 nyelvre fordították le és a sikerlisták élén szerepelnek nemcsak hazájában, de Hollandiában és Németországban is. Számtalan irodalmi díj győztese, ezek közül a legfontosabbat Izraelben, a Brenner Díjat épp az Egy galamb és egy fiú című könyvéért kapta.

Meir Shalev nevét nálunk az Orosz románc vagy a Négy lakoma szerzőjeként ismerik. Most egy drámai történetben mutatja be az 1948-as izraeli háborúban meghalt galambász fiú és barátnője sorsát, a galambokhoz fűződő különleges viszonyukat, miközben megismerjük a mesélő, Jáir Mandelszon életét is. A középkorú izraeli idegenvezető egy szafarimellényes amerikai turistacsoportot kísér, akik közül egy férfi az izraeli függetlenség kikiáltását követő 1948-as háborúról kezd beszélni, és a helyszínei iránt érdeklődik. Kiderül, ő is részt vett benne, és ismert egy galambász fiút, a „Csecsemőt”, aki becenevét kerekded, gyermeki külsejéről kapta. A fiú története hirtelen életre kel, és miközben megismerjük milyen kifinomult kapcsolatban áll galamb és gondozója, Jáir nemrég elhunyt anyjához fűződő különleges szeretetéről is mesél, láncba fűzve gyermekkora eseményeit a párhuzamos múltban.

Az események igazából nem is kettő, hanem három idősíkon futnak: a galambász fiú idején, de a mesélő, Jáir Mandelszon gyermekkorán túl a jelenben is ott vagyunk, amikor a férfi anyja kívánsága szerint keresi és felújítja új otthonát, amit majd végre a magáénak mondhat. Anyja a halála előtt pénzt ad ugyanis a kezébe, és kéri, keressen magának egy olyan házat, ahol otthonra lel.

Menj, keress magadnak egy házat! Hogy legyen egy hely a talpad alatt. Ahol már laktak mások előtted. Egy kicsi és régi házat! Hogy legyen egy hely a talpad alatt. Ahol már laktak mások előtted. Egy kicsi és régi házat. Csak egy kicsit újítsd fel!
Egy pillanatnyi szüntet tartott. Már alig kapott levegőt.
- A ház egy régi faluban álljon, és legyenek öreg fák a közelében. A legjobb a ciprus, de a kenyérfa is megteszi. Azt is nézd meg, hogy a ház előtti járda repedésein kibukkan-e a gaz
.”

Mialatt új otthonát keresi, Jáir felidézi vegyes emlékekkel terhes gyermekkorát, megismerjük testvérét és apját, szülei házasságának és szétválásának történetét, barátait, rokonait, valamint kicsit a héber írásba, kultúrába, ételekbe és szokásokba is bepillantást nyerünk. Ezzel egyidejűleg megismerkedünk a Csecsemő életének megindító részleteivel; kiderül, miként került a galambok közelébe, hogyan ismerte meg szerelmét, a szintén galambász lányt, miként kommunikáltak a madarakkal, és a háborúban milyen feladatot látott el a fiú.

Jáir, ahogy a saját múltjáról és jelenéről mereng, ugyancsak számba veszi a feleségéhez fűződő érzéseit, és viszonya gyerekkori barátnőjével, Tiraléval is némiképp más megvilágításba helyezi a férfi házasságát. A regény amellett, hogy magában foglalja a Csecsemő történetét, a galambász fiú utolsó perceit és egy élet megdöbbentő keletkezését, beszámol Jáir boldogság- és otthonkereséséről is...


A GYALOGOSNAK IS VAN KÖTELEZETTSÉGE

KLUBRÁDIÓ / ÉLŐBEN A VÁROSBÓL 2.0
Szerző: KLUBRÁDIÓ / FÁBIÁN LÁSZLÓ
2019.07.17.


Hallgatói kérdésekre válaszolt a kreszprofesszor. Szóba kerültek a zebrán, a körforgalomban érvényes szabályok és az újfajta elektromos járgányok is.

Zebra

Sok műsorban előkerült már a kijelölt gyalogos átkelőhely. Hogyan is kell ott viselkednie, autósnak, gyalogosnak? Pető Attila közlekedési szakértőnk összegezte a szabályokat. A gyalogosnak elsőbbsége van, ám meg kell győződnie az áthaladás veszélytelenségéről, mielőtt lelép a járdáról, ez az ő kötelezettsége. Érdemes kontaktust teremteni az érkező autó vezetőjével, ha látja, hogy lassít, netán még int is a kezével a sofőr, ez arra enged következtetni, hogy át fogja őt engedni. Egy hallgatónk ismertette az ő bevett szokását, fel szokta emelni a kezét, jelezvén, hogy indulni szeretne, és ez tapasztalata szerint beválik. Fontos még, hogy az úttestet ezután a lehető leghamarabb el kell hagyni, vagyis határozottan át kell menni a túloldalra, és nem traccsolni, telefonálgatni közben.

Körforgalom

Kirívó példát hozott egy másik hallgatónk. Talált olyan körforgalmat, amelyiknek három bejáratánál a megszokott módon kint van az elsőbbségadás kötelező tábla is, a negyediknél pedig nincs. Ez kirívó forgalomszervezési hiba. Egyébként ha nincs kint a háromszög alakú tábla, akkor bizony a jobbkéz-szabály az érvényes.

Más esetben az egysávos körforgalomba valaki mögött hajtott be egy másik autó, de közben jobbról mellé ért, a kihajtásnál támadt egy kis galiba. Pető Attila arra hívta fel a figyelmet, hogy a körforgalomban is érvényes a jobbra tartási kötelezettség. Vagyis, ha az első autós szabályosan, jobbra tartva haladt volna, nem érhetett volna senki mellé jobbról.

Elektromos roller

Egyelőre nem jutottak el odáig a közlekedés szabályozásában, hogy eldöntsék, hová tegyék jogilag az elektromos rollereket és egyéb újszerű eszközüket. Ha jármű, akkor az úttesten kellene haladni vele a gépkocsik között, ha nem jármű, akkor pedig a járdán. Az előbbi értelemszerűen a rollerezőkre veszélyes, utóbbi pedig a gyalogosokra, hisz egy ilyen járgány 25 kilométeres sebességgel is tud menni. Maradna még esetleg a kerékpárút, de például a kerékpársávot kifejezetten a biciklisek használhatják csak. Sokan várnak a szabályozásra.

A VÁROS, AHONNAN AZ ÚT A NAGYPOLITIKÁBA ÉS A VILÁGŰRBE IS VEZET

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2019.07.18.


Tudják, mi a közös Gyurcsány Ferencben, Kövér Lászlóban és Kuncze Gáborban? Túl a kézenfekvő válaszokon, vagyis hogy mindhárman férfiak, mindhárman politikusok és mindhárman betöltöttek már fontos közhatalmi pozíciót, van egy még mélyebb kapcsolódási pont is közöttük: mindhárman a Veszprém megyei Pápán születtek és töltötték ifjúságuk éveit.

Tekintve, hogy nem sok 30 ezres város mondhatja el magáról, hogy

ADOTT MÁR ENNEK AZ ORSZÁGNAK MINISZTERELNÖKÖT, BELÜGYMINISZTERT ÉS HÁZELNÖKÖT
,

elmentünk Pápára, hogy kiderítsük, vajon miben rejlik a pápai csoda, és hogy mit kapott a város három ilyen befolyásos államférfitól.
Itt él még két anyuka

Mit szólsz ahhoz, hogy innen származik Gyurcsány és Kövér? – szegeztük a kérdést a főtér egyetlen árnyékos foltján sörözgető fiatal srácnak. „Talán ez a baj gyökere” – vágta rá Bazsó Valentin, aki ahhoz a mondáshoz tartja magát, hogy 21 éves kor alatt nem szabad politikával foglalkozni, utána pedig már nincs értelme. Pápára látogatásunkkor viszonylag gyorsan kiderült, hogy nagyjából annyira érdekli a helyieket híres politikusaik pápai kötődése, mint ezt a fiatal srácot a közélet...

A PÜSPÖK AZ EGYHÁZTÓL IS NAGYOBB EGYÜTTÉRZÉST VÁRNA

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2019.07.17.


Beer Miklós, miután már egy éve elérte a 75 évet, a nyugdíjkorhatárt, elköszön a váci egyházmegye püspöki szolgálatától, kijelölték az utódát. Egy olyan pap köszön el most a hívatásától, aki rendre felvállalta azt, hogy sok mindenben másként gondolkodik, mint a magát kereszténynek valló Orbán-kormány tagjai, de búcsúzóul azt is megfogalmazza a Hírklikknek adott interjújában, hogy az egyházától is nagyobb empátiát várna el, többek között a cigánykérdésben is...

SOK CAFETERIÁS KIMARAD AZ IDÉN AZ ADÓCSÖKKENTÉSBŐL - NAGYON SOKFÉLE MEGOLDÁST ALKALMAZNAK A MUNKÁLTATÓK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.07.18.


Július 1-jétől csökkent a szociális hozzájárulási adó (szochó) mértéke, de míg ezt a munkabérnél azonnal megérezhetik a dolgozók, a cafeteria emelését nem minden cég hajtja végre. Egy friss felmérés szerint akár majdnem minden második vállalkozás járhat így el

A szochó mértéke 2019. július 1-jétől 19,5 százalékról 17,5 százalékra mérséklődik. Ez az idén – jelentette be még tavasszal a „gazdaságvédelmi akcióterv” részeként a pénzügyminiszter – 144 milliárd, 2020-ban 156-160 milliárd pluszt jelent a cégeknek. Az intézkedés azonban valójában már a hatéves bérmegállapodás része volt, csak egy ideig lebegtették annak végrehajtását.

Az osztalékot, vagy az árfolyamnyereséget önállóan bevallók a Crowe FST, nemzetközi adótanácsadó és könyvvizsgáló szerint az adóévben szerzett összes jövedelemre alkalmazhatják a kedvezőbb kulcsot.

Több szakértő vetette fel, hogy nem szerencsés ennek az adónemnek az évközi változtatása, bár persze még mindig jobb annál, mintha az egész évre maradt volna a korábbi magasabb kulcs. A sokat szenvedett béren kívüli juttatási rendszerben (ezt éppen az idei évre szabták totálisan át, ami a munkavállalók zsebébe jutó pénzt is alaposan érintette) mindenesetre némi káoszt okoz a mostani változás...

MOST A HATÁRÁTKELŐK SZÜLEIBE RÚGTAK BELE

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2019.07.18.


Számomra felfoghatatlan okokból néha egyes közéleti (jellemzően kormányközeli) szereplők úgy érzik, nem árt kicsit megalázni a külföldön élő és dolgozó magyarokat vagy a hozzájuk közel állókat. Ami azért furcsa, mert 15 évvel az uniós csatlakozás után akár el is lehetne végre fogadni, hogy a határátkelés és a hazatérés az élet természetes velejárója.

Akinek kivándorolt a gyereke, az valamit elrontott” – ezt a csodálatos mondatot nem más fogalmazta meg, mint Takaró Mihály. Ja, hogy esetleg még nem hallottatok róla? Akkor elég legyen annyi, hogy a kormány őt bízta meg a Nemzeti Alaptanterv „hazafiasításával”.

A Horthy-rajongó és hát finoman szólva is érdekes elveket valló irodalomtörténész (aki egyes írókat származásuk alapján zárna ki a magyar írók köréből) nemrégiben a 28. Jókai Mór Nyári Egyetemen tartott előadást Komáromban.

Az Új Szó cikke szerint egyebek mellett arról beszélt, hogy az óvónők és a pedagógusok felelőssége óriási, nem direkt módszerekkel, de jó példával nevelik magyarrá a gyereket.

Takaró Mihály sok mást is mondott (például hogy a magyarság sorsvállalás és tudatos kultúravállalás, nem genetikai kérdés, amivel akár még egyet is lehet érteni), de ami minket érdekel az az „apró lépések fontossága”.

A NAT átírásával megbízott férfiú egyebek mellett arra buzdított, hogy mindenki tegye fel a kérdést magának, ő mit tett a magyarság megmaradásáért, hány gyereket szült, kivándoroltak-e a gyerekei, mert ha igen, akkor valamit elrontott a kedves szülő.

Túl azon, hogy az utolsó bekezdés nettó hülyeség, emellett kifejezetten sértő is azokra nézve, akiknek a gyermekei ilyen vagy olyan (döntő többségben anyagi) okokból a határátkelés mellett döntöttek.

Nem csak én érzem sértőnek, hanem azok is, akik a Határátkelő Facebook-oldalán már kifejtették a véleményüket. Volt olyan négygyermekes édesanya, aki elismerte, hogy valóban folyamatosan elront valamit, „leginkább azt, hogy 3 diplomával, 2 nyelvvizsgával sz...s 200.000, azaz kettőszáz-ezerért képes vagyok egy falusi iskolában tanítani. Ezentúl is a GYEREKEKET nézve és nem agyament, nemzetáruló dilettánsok által összebarkácsolt - kicsit sem nemzetépítő és nem nemzeti alaptantervet. Szégyen, hogy egy - sem minket, sem más magyar családokat nem ismerő - kesztyűsbáb minősíteni mer engem, vagy bármely magyar családot, ahol a gyerek külföldön dolgozik. Szégyen. Nemzeti szégyen. Nemzeti szégyen az is, hogy az „elit” kiveszi az általa tönkretett közoktatásból a gyerekét és nem érzi a saját bőrén, mi is történik”.

Ez a vélemény egyébként több kommentben is visszaköszönt, jelesül, hogy „gondolkodni tudó, kreatív, empatikus emberekre” nincs szükséges az országnak, ami lehet, hogy túlzás, de azért jelzi, valami nem stimmel...