2024. március 15., péntek

BEINDULT A KAMPÁNYSZEZON A NEMZETI ÜNNEPEN | INTERJÚ MAGYAR PÉTERREL ÉS AZ MKKP TÁRSELNÖKEIVEL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2024.03.15.



Pártpolitikai porondra lép Magyar Péter, és a bejelentés utáni első interjúját a Partizánnak adja. Utána a stúdióba érkeznek a Magyar Kétfarkú Kutya Párt társelnökei, majd pedig elemzőkkel értékeljük Orbán Viktor és Karácsony Gergely beszédeit, Magyar Péter zászlóbontását, az kétfarkúak és az ellenzéki pártok kihívásait.


Lásd még:

KIDERÜLT TEHÁT...

FACEBOOK
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2024.03.15.


Kiderült tehát, hogy a nyugati világban élő emberrel szemben, aki úgy él, „mint aki a semmiből jön, és a semmibe megy. Ezért nincsenek, és meggyőződésük szerint nem is kell tekintettel lenniük semmire és senkire. Háborúkat robbantanak ki, világokat rombolnak le, országhatárokat rajzolnak át, és sáska módjára legelnek le mindent. Semmibe veszik a holtakat, és megfosztják jogaiktól a meg sem születetteket”, „mi, magyarok másképpen élünk, és másképpen is akarunk élni. Mi jövünk valahonnan, és tartunk valahová… mi tudjuk, hogy a létezés magyar minősége az emberi élet különleges, semmihez nem fogható, magas rendű formája. A legnagyobb dolog, ami megtörténhet velünk, hogy magyarnak születünk.” Vagyis míg a nyugati népek legfeljebb szétaprózott, jelentéktelen storykat élnek meg, mi magyarok historyt építünk, az összefüggő és értelemmel telített storyline-t, vagyis az üdvtörténetet. A múlt nem más, mint a Fidesz előtörténete, a Fidesz puszta előképe, ahol az 1848. március 15-i menet „Pestről, fel Budára” voltaképpen a békemenet előképe: „Az volt az első békemenetünk” – így Orbán Viktor.

Magyarország szuverenitásának egyetlen garanciája az, hogy „el kell foglalnunk Brüsszelt… Brüsszelig fogunk menetelni, és mi magunk fogjuk megcsinálni a változást az Európai Unióban… Itt az ideje, hogy a helytartótanács Brüsszelben is reszketni méltóztassék.” Vagyis az üdvtörténetté magasztosult magyar történelem (Heilsgeschichte) fogja radikálisan átírni a világtörténelmet (Weltgeschichte), de első nekifutásra legalább az európai történelmet (Europäische Geschichte).

Csakhogy!

A hadüzenet komoly, méltósággal, méltányossággal és szakralitással teli műfaj, amint ezt már az ókorban is tudták. Titus Livius A római nép története c. munkájában arról ír, hogy a fetiales, egy papi testület tagja, a harc- és békejog felügyelője (jus fetiale) szent megbízatást teljesít, a hadüzenet átadásakor: Juppitert szólítja meg, törvényes kötelességeket hoz szóba, tiszta és szent háborút, s ha követelése bűnös lenne, azt kéri Juppitertől, „ne engedd, hogy hazámba valaha is visszatérjek.” (I,32,6-8) De Mózes ötödik könyvében is az olvasható, hogy „ha felvonulsz valamely város ellen, hogy megostromold, először ajánlj fel neki békét…, s csak „ha visszautasítja a békét”, akkor lehet megindítani a küzdelmet, s „az Örökkévaló hatalmadba adja mindet.” (5Mózes 20,12)

Orbán hadüzenete azonban a méltóság, a méltányosság és a szakralitás helyett azt adja, ami Orbánnak és rendszerének lényege, tudniillik a szemtelen, pimasz és gátlástalan lopást. Ezt mondja. „Egy utazó járja Európát. Lát egy embert az út szélén, aki követ tör egy kalapáccsal. Mit csinálsz? Nem látod? Követ török, ez a munkám! Lát egy másik embert, az is követ tör. Mit csinálsz? Nem látod? Katedrálist építek! Az európai, benne a magyar baloldal ma követ tör. Ez az ő életük. Múlttól és jövőtől megfosztott, önmagáért való robot. Mi katedrálist építünk. Ez a mi életünk.”

Ez a hasonlat lényegében és tartalmában megegyezik egy bizonyos konzervatív keresztény szerző, George Weigel The Cube and the Cathedral” c. 2005-ben megjelent művének a könyv legelején olvasható koncepciójával (a munka Kocka és katedrális címmel 2022-től immár magyarul is elérhető a Fidesz-(köz)pénzből agyontámogatott MCC Pressnek köszönhetően), amelyben a szerző egész tézisét ugyancsak egy utazó szemszögéből láttatja, Párizs egyik tengelyén körbepillantva, amelynek egyik végén a párizsi modern negyed gigantikus kőkockája, a La Grande Arche de la Défense „elborzasztó kőrengetege” meredezik, míg másik végén a Notre-Dame katedrálisa, mintegy szimbolikusan kifejezve az Istenre alapozott kultúra és az Isten nélküli vadság és barbárság világát.

Európa nyugati fele tehát egyenlő a kőtörő értelmetlen, kíméletlen, embertelen és jelentés nélküli kő- és betonrengetegével, míg Magyarország a hit, a remény, a szeretet, a kultúra és a megújhodó civilizáció csodás katedrálisának felépítésén fáradozik.

„Az igazság oldalán állsz, vagy a globális bégetők nyájához kérsz bebocsátást? El kell 
dönteni, a magyar igazság ösvényén indulsz el, vagy a Soros-birodalom sugárútja felé kanyarodsz. Követ törsz vagy katedrálist építesz? Brüsszeli járszalag vagy magyar szabadság?” – teszi fel a kérdést Orbán.

Akár elgondolkodtató is lehetne, ha nem tudná az ember, hogy Orbánnak a kőtörő és a katedrális példázata és vele együtt a föltett kérdése is lopott cucc. Pont olyan, mint a Balaton, mint a sok-sok kastély, a földbirtokok, a szálloda- és divatipar, a bankok és egyéb pénzügyi vállalkozások, a Várnegyed lakásai, a honvédelminek álcázott magánrepülők, minden tendert megnyerő építőipari cégek, a luxusingatlanok, az Andrássy út lenyúlt palotái, az irodaházak, vagy épp a magánnak nyilvánított közpénzek, továbbá a privátnak tekintett államfő, a kisajátított legfőbb ügyész, vagy épp a teljes közszolgálat.

Az Orbán-féle katedrálisról legfeljebb a Szent Bavo katedrális jut az ember eszébe, ahol a világ legtöbbször ellopott (és rengetegszer ellopni próbált) műalkotása, a van Eyck fivérek nagyméretű genti oltára található. A képet rengetegen ellopták már, Napoleon is, a nácik is, s miután Gent kb. 50 km-re van Brüsszeltől, a Brüsszelbe bevonuló Orbán – aki ünnepi beszédében Brüsszelt felemlegetve azt is mondta, hogy „tudjuk, melyik kapun masírozzunk be” – végre beteljesítheti a katedrálisokról szóló álmát.

Mert talán csak oltárképet nem lopott még eddig.



KIS LÉPÉS EURÓPÁNAK, NAGY UGRÁS A DOLGOZÓ SZEGÉNYEKNEK

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.03.15.


Egyre gyakrabban panaszkodnak az emberek, hogy még azok is csak nehezen tudnak kijönni a havi fizetésükből, akiknek munkahelyük van. A munkaügyi szaknyelvben ezt dolgozói szegénységnek nevezik, aminek a kutatók szerint az átlagbéreknél indokolatlanul alacsonyabb minimálbér az oka. Az Európai Parlament ezért tavaly novemberben elfogadta az uniós minimálbérekre vonatkozó általános irányelveiket. Az idén a megvalósítás első lépései következnek. Erről beszélgettünk dr. Lajtai György közgazdásszal, aki a szakszervezetek oldalán a magyarországi minimálbér bértárgyalások előkészítésében szerzett tapasztalatokat.


Az EU-val kapcsolatos politikai összecsapásokban folyamatosan visszatér az a felfogás, hogy minden „szociális” döntés a tagállamok saját hatáskörébe tartozik.

Az Irányelvben nincs szó konkrét összegekről, a szociális partnerek, a szakszervezetek, a munkaadók, a kormány közötti tárgyalásokon mindössze olyan közös módszertant dolgoznak ki, amely alapján minden országban nominálisan is meg lehet majd határozni a következő évek minimálbérének kiszámítását. Vagyis ez nem jelenti azt, hogy az egyes országoktól az unió átveszi a bérmeghatározás feladatát, de a kormányok kötelesek lennének olyan minimálbér meghatározási mechanizmusok alkalmazását támogatni, amelyek erőteljesebben védik a dolgozókat az elszegényedéstől. A minimálbér koordinációja kis lépés Európának, de igen nagy ugrás azoknak a dolgozóknak, akiknek az alkupozíciójuk ma túl gyenge a hathatós érdekérvényesítéshez. A dolgozói szegénység különösképpen a kelet-közép-európai országokra jellemző, aminek egyik oka, hogy nem elég szigorú a meglevő szabályok végrehajtásának kontrollja. Ezzel ki lehetne szűrni számos olyan visszaélést, amikor például egyes dolgozói csoportok, az alacsonyabb képzettségűek, a fiatal munkavállalók, a kisvállalati szférában foglalkoztatottak, vagy a közmunka-programok résztvevői még a törvényes minimálbért sem kapják meg...

MIT KÍVÁN A MAGYAR NEMZET?

KARSAI DÁNIEL VIDEÓ
Szerző: DR. KARSAI DÁNIEL
2024.03.14.



Mit kíván a Magyar nemzet?

NEM IS VOLT FORRADALOM MÁRCIUS 15-ÉN?

24.HU
Szerző: BIHARI DÁNIEL
2024.03.15.


Európai kuriózum, ami Magyarországon 1848 tavaszán történt, ám az emlékezetből lassanként épp a lényeg kopik ki, az ellentétes értelmezés pedig már a kortársak körében elindult: reformok vagy forradalmi lendület vezetett hazánk legnagyobb rendszerváltásához? Mindkettő igaz, a forradalom adta a reformokhoz az utolsó lökést, a jelenleg is élő leegyszerűsítés a mindent fekete-fehérre festő emlékezetpolitika sara.

Az 1848-as pesti forradalom napja, március 15. egyik legnagyobb nemzeti ünnepünk. Hazánk legjelentősebb rendszerváltásának, a polgári Magyarország születésének is emléket állít, amelyet a szinte a semmiből létrehozott honvédsége képes volt meg is védeni – legalábbis addig, amíg a 200 ezer fős orosz hadsereg el nem árasztotta az országot. A két nagyhatalom vérbe fojtotta a magyar szabadságot, méltatlanul durva megtorlás következett, de az 
átalakulást már nem lehetett sem visszafordítani, sem megakasztani.

Árnyaltabb igazság

A politikai és közéleti megemlékezések rendre a pesti eseménysort emelik ki az átalakulás kezdeteként, ahol a Petőfi Sándor vezette márciusi ifjak kirobbantottak egy forradalmat, majd 12 pontba szedett követeléseik elfogadtatásával győzelemre is vitték. A politikusok inkább úgy jelennek meg az emlékezetben, mint akik sok hezitálás után végül megalkudtak az uralkodóval a forradalom farvizén, és a törvény erejével szentesítették a változásokat.

Ez a történetmesélés azonban épp a lényeget taszítja homályba. Az igazság ugyanis az, hogy a máig egyedülálló vívmányokat a magyar országgyűlés érte el nagyjából 20 évnyi kemény munkával törvényes reformok útján, a pesti tömeg „csupán” az áttöréshez szükséges nyomatékot – de jelentős nyomatékot – biztosította az utolsó pillanatban. A márciusi és áprilisi eseményeket nem lehet egyszerű logikával csupán forradalomként definiálni, a történészeknek kifejezőbb elnevezést kellett alkotni.

Mielőtt azonban bárki azt hinné, hogy a célunk valamiféle magyarellenes nimbuszrombolás, hőspusztítás és nemzetveszejtés, kiemeljük: a teljes kép még nagyszerűbb.

Európai kuriózum az, ami akkor történt, és párját ritkító kegyelmi pillanat történelmünkből, amikor az ország vezetői és a nép együtt, vállvetve küzd a hazáért. Mindenki a maga eszközeivel.

Szeretnénk eloszlatni a közkeletű tévhitet, ami március 15-én csak a pesti ifjakat emeli pajzsra, miközben hagyja elfeledni a politikus főszereplőket. Dr. Melkovics Tamás történésszel, az ELTE BTK Új- és Jelenkori Magyar Történeti Tanszékének oktatójával beszélgettünk...

EZ A MÁRCIUS 15. MÁR A KAMPÁNY RÉSZE LESZ, ORBÁN VIKTOR VISSZATÉR BUDAPESTRE

NÉPSZAVA
Szerző: CZENE GÁBOR
2024.03.15.


A megjelentek száma az adott politikai erő társadalmi támogatottságáról adhat képet a közvéleménynek – érzékeltette Mikecz Dániel politológus, milyen jelentősége lehet annak, hogy melyik rendezvényen hányan vesznek részt a nemzeti ünnepen...

AMERIKAI NÉPSZAVA: IDÉN AZ ORBÁNISTA MAGYAR PÉTER VÉGZI KI 1848-AT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2024.03.13.


Csupán azért, hogy egy percig se legyen kétséges, az elején leszögezzük: liberális polgári demokrata nem vesz részt a szélhámos szerencselovag, orbánista Magyar Péter gyűlésén, ami meggyalázza 1848 szellemiségét, ellopja az ünnepet a magyaroktól és hamadik utas hazugsággal veri szét, fertőzi meg és osztja meg újra az orbáni fasizmus ellenfeleit.

Ezúttal is elszalasztja Magyarország, hogy történelmének legszebb és legdicsőségesebb napjából erőt merítsen, Magyarország haladó identitásával azonosuljon, amely az európai felvilágosodásra épül, az emberi és polgári jogok tiszteletével azonos, amivel Magyarország a történelme során egyetlen alkalommal nem a sötétség oldalán állt.

Az 1848-as polgári forradalom szellemisége tökéletes ellentéte a „keresztény-nemzeti” hamis identitásnak, amely hazugságokra épül, s amely mindenkor ennek az országnak a hanyatlását, pusztulását, történelmi bűneit okozta. A népirtó Horthy-rendszer óta soha nem volt aktuálisabb az 1848-as nemzeti identitás és hagyomány, mint most.

1848 mindennek az ellentéte, tagadása, elutasítása, amit az Orbán-rendszer jelent. Ezen a napon lehetne emlékeztetni Magyarországot arra, hogy nem azonos a horthysta, orbánista keresztényfasizmussal, a „Szent Szövetséggel”, amely a rákfenéje, az igazi átka ennek az országnak. Ennek ellentéte pedig a Habsburg-ellenes, szekularizált, dicsőséges 1848.

1848 igaz, humanista eszméi, a polgári demokrácia és szabadság, a joguralom, a törvény előtti egyenlőség, a szabad választások, szabad parlament, sajtószabadság, március 15-e forradalmi eszméi, polgári és demokratikus berendezkedése lenne az ország igazi énje, és ezt kellene hirdetni. Ebből azonban ebben az évben sem lesz semmi.

Az ország szégyene és gyalázata, hogy az ország keresztényfasiszta, az úri Magyarországot restauráló antiszemita diktátora szentségteleníti meg 1848 és a márciusi ifjak szellemiségét a Nemzeti Múzeum lépcsőjén, a demokratikus pártok képtelenek együtt képviselni 1848-at, s ebben az évben is van egy új hullócsillag, aki meghekkeli és zsákutcába viszi az ünnepet.

MAGYAR PÉTER PEDIG NEM EGY LIBERÁLIS DEMOKRATA, NEM 1848 ÉS A FELVILÁGOSODÁS ÖRÖKÖSE, MAGYARORSZÁGOT NEM EHHEZ AZ IDENTITÁSÁHOZ AKARJA VISSZAVEZETNI, CSAK MEGLOVAGOLJA, S ELTÉRÍTI AZ ÜNNEPET.

Magyar Péter, Varga Judit volt férje, az Orbán-rendszer egyik lázadó klientúralovagja, aki tíz éven át élte a NER-lovagok kivételezett életét, mint a rendszer egyik fogaskereke. Ez az ember az országot felháborító kegyelmi ügy lélektani pillanatát meglovagolva ugrott ki az Orbán-maffiából, mert valamiért a számításai nem jöttek be vagy kifelé állt a rúdja.

Nem hozott ki magával semmi fontosat, semmi olyat nem mondott, ami alkalmas lenne a rendszer megingatására, a rendszer lényeges kérdéseinek megválaszolására. Nem tagadta meg a rendszer ideológiáját. Gondosan ügyel arra, ne lépje át az Orbán által meghúzott határokat, tökéletesen hiteltelen.

Ha valakinek kétségei lettek volna, a 444.hu interjújából meggyőződhet erről. Elég csak arra utalni, hogy ez az ember felmondja az orbáni brüsszelellenes hamis propagandát, hogy helytelen a jogállamiságot a fejlesztési pénzekkel összekapcsolni, az orbáni diktatúra jogsértéseit, szemétségeit a nemzeti érdekek képviseletével azonosítja, ami vérforraló.

Azért azt ne felejtsük el, hogy ez az ember a legutóbbi időkig együtt élt a feleségével, aki a legvéresszájúbb Unió-ellenes propagandista volt, a jogállamisággal össze nem egyeztethető törvénytelenségeket igyekezett hazugságokkal lenyomni az EU torkán. Magyar Péter pedig ezzel a tevékenységgel együtt, mi több, egy fedél alatt élt. Most sem tagadja meg ezeket.

De a legdurvább az, amikor Magyar Orbán nyugatellenességét és az Unióval szembeni ellenségeskedését levezeti. Azt állítja, hogy Orbán akkor változott meg, amikor az EU nem engedte meg neki az adósságlimit átlépését, és emiatt hirdette meg a keleti nyitást és lett Európa-ellenes. Ez közönséges hazugság. Orbán már 2010 előtt nyugatellenessé vált.

Orbán nem azért lett fasiszta, mert méltatlanul bánt vele az EU, ahogy Magyar Péter állítja. Ez a magyarázat azonos az oroszok hazugságával, hogy azért lett Putyin nyugatellenes, mert nem tartották tiszteletben a jogait, megsértették, Ukrajnát azért támadta meg, mert a NATO fenyegette. Orbán már 2006-ban a NER-t akarta létrehozni, csak nem sikerült.

Orbán a 2010-es választás éjszakáján meghirdette a NER létrehozását, azt nem az EU miatt határozta el. Már az első uniós elnökségnek fasisztaként fordult neki, a médiatörvény meghekkelésével már durván sértette az uniós jogot. Orbán pontosan tudta, hogy el kell szakadnia az EU-tól és a Nyugattól, mert az „illiberális” fasiszta diktatúra nem fér bele.

Nem az EU csinált Orbánból nyugatellenes fasisztát és orosz ügynököt, mint ahogy Magyar Péter ezt állítja. Orbán akkor határozta el, hogy demokráciának álcázott diktatúrát épít fel, amikor a 2002-es bukása után visszavonult, az illiberalizmust tanulmányozta, Mussolinit és a Mein Kampf-ot olvasta, és elhatározta, hogy bosszút áll. Aztán várta az alkalmat...

HAJDÚ-BIHAR MEGYÉBŐL IS TOBOROZTÁK A HÍVEKET ORBÁN BESZÉDÉRE – ELLOPJA-E A SHOW-T ELŐLE MAGYAR PÉTER?

DEBRECENI NAP
Szerző: DEBRECENI NAP
2024.03.15.

“Talpra, magyar!” – tüzelte Orbán Viktor híveit a Facebook-oldalán, ahol emlékeztetett, pénteken 10:30-tól mondja el március 15-ei beszédét a Nemzeti Múzeum előtt.

A kormánypárt biztos akart lenni a dolgában, és országos méretű sms-kampányt indított a fideszesek toborzására. Hajdú-Bihar megye sem maradt ki a jóból, íme:

Zászlót bont-e Magyar Péter és a harmadik erő?

2024. március 15-e emlékezetes lehet azok számára is, akik reménykednek valamiféle harmadik erő megjelenésében. Ezt ígéri Magyar Péter, Varga Judit korábbi igazságügyi miniszer volt férje, aki 15 órára várja az érdeklődőket az az Andrássy útra.

Néhány kérést is intézett hozzájuk:

1) kérem, hogy csak magyar zászlót és helységnév táblákat hozzatok magatokkal, pártzászlók használata nem engedélyezett, viseljetek kokárdát;
2) senki ne takarja el az arcát;
3) ne provokáljatok másokat és ne hagyjátok magatok provokálni;
4) a szervezők és a rendőrség kéréseit és utasításait maradéktalanul tartsátok be;
5) figyeljetek a környezetetekre, ha azt látjátok, hogy valaki rosszul van, azonnal kérjetek segítsétek az önkéntesektől vagy a rendőrségtől;
6) ne rongáljatok, ne lökdösődjetek, tartózkodjatok minden szabálysértéstől;
7) ne szemeteljetek, az önkéntesektől kérhettek szemeteszsákot;
8.) legyen nálatok elég folyadék;
9) ha bármilyen szabálytalanságot, rendbontást észleltek, azonnal jelezzétek a rendőröknek, vagy az önkénteseknek;

A rendezvényt élőben közvetítik Magyar Péter Facebook oldalán és a Youtube-csatornáján.

TELEX: MAGYAR PÉTER AZ „ÉN MEGMONDTAM” ÉRZÉST ERŐSÍTETTE MEG AZ ELLENZÉKIEKBEN, DE KEVÉS FIDESZESRE VOLT HATÁSSAL

TELEX
Szerző: CSEKE BALÁZS
2024.03.15.


„Nehéz jobbról előzni a Fideszt, és lehet, hogy nem lesz nyereséges a jobboldali helyett egy másik jobboldali alternatívát kínálni. Magyar Péter ideológiailag valójában nagyon sok ponton kapcsolódik ehhez a közösséghez, csak épp azt mondja, hogy ne legyen korrupció” – mondta a Telexnek Magyar Péter politikusi törekvéseiről Lovász Dorottya, a Polémia Intézet elnöke és a 21 Kutatóközpont elemzője. Szerinte valóban vannak olyan szavazók, akik csak azért szavaznak a Fideszre, mert nem találnak alternatívát a politikai palettán, amivel azonosulni tudnának. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy ők egyik percről a másikra átpártolnának Magyar új formációjához.

Magyar Péter, a kegyelmi botrány miatt visszavonult Varga Judit volt férje az elmúlt hetekben letarolta a nyilvánosságot a megszólalásaival, és március 15-re zászlóbontást hirdetett. Az eddigi nyilatkozatai alapján minden bizonnyal egy új politikai pártot jelent be péntek délután az Andrássy úton.

Az új formációval leginkább egy olyan szavazói bázist szeretne elérni a NER-ből februárban kicsekkolt Magyar, akiket az elmúlt években már többek között Márki-Zay Péter, Vona Gábor és jó pár más, jobboldali politikus is próbált megszólítani: a kiábrándult fideszeseket. Csakhogy kérdéses, létezik-e egyáltalán ilyen szavazói tábor. A Választási Földrajz elemzése szerint igény lenne a Fideszt a mérsékelt jobboldalról bíráló hangokra, ám eddig még senkinek nem sikerült erre a bázisra építve komoly eredményt felmutatnia.

Magyar Péter a Medián szerdán publikált felmérése szerint eddig inkább csak az ellenzéki választókat tudta megszólítani: a kormánypárti szavazók mindössze 2 százaléka támogatná az ő nevével fémjelzett új politikai erőt.

„Magyarán szólva eddig nem jött be az az ötlet, hogy elszipkázza a kormánypárti szavazókat”

– mondta Lovász Dorottya. Ebben az is szerepet játszik szerinte, hogy a kormánymédia és a Megafon sok tízmilliós hirdetésekkel építi Magyarról az „áruló”, „urizáló” narratívát.

A politológus szerint a Medián felmérésében ráadásul sok olyan ellenzéki választó adhatott magas pontszámot a hétfokú skálán Magyarnak, aki a választáson egyébként más pártra szavazna. Az új – még be sem jelentett – politikai erőt ugyanis nem a többi párt közül lehetett kiválasztani a kutatásban, hanem egy hetes skálán értékelhették azok a fideszes, DK-s és momentumos szavazók is, akik már hallottak Magyar Péter nevéről. A kutatás így azt nem mutatja meg, hogy a többi párthoz képest hol tart az új párt, és elérhető cél-e számára a mandátumszerzés a június 9-i EP-választáson...


PETŐFI-FILM: RÁKAY PHILIP MEGCSINÁLTA A MAGYAR KARIB-TENGER KALÓZAIT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2024.03.13.


Ebben nem is az a legszomorúbb, hogy a mi közös pénzünket használta erre. Hanem az, hogy a mi közös március 15-ünket. Kosztümös akciófilm lett ugyanis a Most vagy soha! – amely Európa talán legkedvesebb, vér nélkül győztes forradalmát erőszakolja meg így a nagy vásznon. A díszlet valóban korhű, a látvány szép, csak épp minek, ha egyszer a történet semmibe veszi a valóságot. Ráadásul a játékidő fele teljesen fiktív szálat bont ki – így lesz Petőfi Sándor mellékszereplő a róla készült filmben. Belógtunk minden idők legdrágább magyar filmjének premier előtti vetítésére. Spoileres kritika.


Március 12-én, kedd este nyolckor az Aréna Plázába gyűlt az MTVA által meghívottak díszes serege, hogy premier előtt láthassa a több mint hatmilliárd közforintból készült új történelmi filmet. Ott volt többek között a hírhamisításáról elhíresült MTVA-vezérigazgató Papp Dániel, aztán a kegyelmi ügybe belebukott Varga Judit és új párja, az ÁSZ-elnök Windisch László, Kovács Zoltán kommunikációs államtitkár, Demeter Szilárd Nemzeti Múzeum-főigazgató, valamint Schmidt Mária.

Ha valami, 1848. március 15. persze tényleg jó alapja lehetne a Terror Háza főigazgatójának olyannyira tetsző, a gonosz, elnyomó Nyugatról és a derék magyarokról szóló megközelítésnek, hiszen Petőfiékben valóban ott buzgott a nemzeti érzés, valóban csodálatosak voltak és valóban forradalmat robbantottak ki. Annál érthetetlenebb, miért becsülték le őket a film készítői annyira, hogy úgy érezzék: végig kell hazudniuk a mozit. Utóbbit egyébként maguk a Most vagy soha! alkotói ismerik el, rögtön az első kockák egyikén: „Ahogy történt és ahogy történhetett volna” – e felirattal próbálnak előre kibújni a felelősség alól.

A mondat persze értelmetlen: vagy azt mutatják meg, ahogy történt, vagy azt, ahogy történhetett volna. Az előbbi változatból pont egy van (csak a mutatás módja térhet el), a másodikból viszont végtelen számú. Bárki bármiről bármit álmodhat ugyanis.

Rákay Philip pedig – láss csodát! – éppen Schmidt Mária álmát álmodta vászonra.

A Hadikban és – igaz, jobb színvonalon – a Semmelweisben már látott alapvetéssel találkozunk itt is, csak még azoknál is sokkal egyszerűbben: a gonosz osztrákok bántják a magyart, de a magyar felkel, nem hagyja és győz.

Sőt, ebben a filmben nem egyszerűen bántják a magyart – kifejezetten azért bántják, mert magyar. Etnikai alapon. A cselekmény ideje március 14. estéjével kezdődik. Rögtön a nyitó képkockákon osztrák császári rendőröket látunk, akik puskatussal vernek embereket a nyílt utcán, „Rohadt magyar!”-felkiáltással. Épp azután, hogy „szétverték a gyűlést”...

NEM LESZ SZERVEZETT EGYETEMFOGLALÁS, DE NEM KELL FÉLTENI A ZENEAKADÉMIA HALLGATÓIT

NÉPSZAVA
Szerző: HOMPOLA KRISZTINA
2024.03.14.


Lerobbant épületek, hangolatlan zongorák, saját pénzből javíttatott intézményi hangszerek, hiányzó mesterkurzusok és az egyeztetés teljes hiánya - mindez jelzi az egyetemi hallgatóknak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem folyamatosan romló helyzetét. A kedden a szenátusban 59 társával felszólaló diákvezető, Németh Zoltán István adott interjút a Népszavának.


Mit és mióta tanul a Liszt Ferenc Zenetudományi Egyetemen?

Negyedéves karvezetés szakos hallgató vagyok. 2020-ban kezdtem egyetemi tanulmányaimat, és rögtön tagja lettem a Hallgatói Önkormányzatnak (HÖK), amelynek elnöki tisztségét 2022 október óta töltöm be.

A kívülálló számára az még nyugodt időszaknak tűnt.

Belülről nem így volt.

2023 januárja – azaz kinevezése óta – nincs beszélő viszonyban a kancellár az egyetem szenátusával.

Az akkori rektor, Vigh Andrea ellenezte a Kotán Attila kancellári kinevezését, erről a kancellár úr nyilvánvalóan tudott, máskülönben nem üvöltött volna vele már a második héten. Idejövetele után egyeztetés nélkül, egy tollvonással átvette az egyetem támogató területéhez tartozó közalkalmazottak munkáltatói jogát. Amikor a rektorhelyettes urak a minisztériumhoz fordultak, azt a választ kapták, hogy ebben semmi kivetnivaló nincs. Már ekkor elkezdődött a felmondási hullám. A kancellár racionalizálásnak nevezi a felmondásokat és az így üresen maradt pozíciók megszüntetését, miközben véleményem szerint nincs tisztában az egyetem működésével, nem lát rá a munkafolyamatokra, nem pótolja a papíron ügyintézőnek nevezett, valójában nélkülözhetetlen munkatársakat ott, ahol ő nem közvetlen felettes, hanem csak munkáltató, mint például a Tanulmányi Osztályon.

Miért nem ismerte meg az egyetem működését?

Nem tudom, ezt tőle kell megkérdezni.

Mik a fő problémák?


2023 óta statáriális az egyetemi gazdálkodás. A kancellár egy személyben dönt a beszerzésekről, indoklás nélkül utasít el kéréseket. A költségvetés csökkent, a fenntartó nem biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. Azt, hogy ez a Covid következménye vagy közbejátszott benne az itteni feszült légkör és a rektorválasztás körüli huzavona, nem tisztem eldönteni.

De az biztos, hogy az egyetem számára nagyon nagy ütés volt az, amikor az alapvetően is botrányosan alacsony költségvetésünkből tavaly 300 millió forintot vissza kellett utalni a minisztériumnak...

„NAGYOBB TITOKTARTÁS ÖVEZI, MINT ANNAK IDEJÉN AZ ATOMBOMBA FEJLESZTÉSÉT” – A 80 ÉVES FALUS IVÁN OKTATÁSI REFORMRÓL, TANÁRI PÁLYÁRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: SASHEGYI ZSÓFIA
2024.03.14.


Nincs olyan pedagógus, aki ne tanult volna tizenöt könyve valamelyikéből. A 80 éves Falus Iván egyértelműen a pedagógusképzés doyenje, akit nemcsak a pályájáról, de arról is kérdeztünk: miért volt olyan sok tanár a 60-as években, min buknak el rendre az oktatási reformok hazánkban, milyen része volt a sokat kárhoztatott Hoffmann-féle életpályamodell kialakításában, és hogy mit tud a nagy titkolózás övezte új pedagógusképzési modellről. Nagyinterjú.


Az önről fellelhető összes életrajz az egyetemi éveivel indul. Milyen meghatározó dolgok történtek az azt megelőző időszakban és hogyan lyukadt ki a pedagógiánál, amely mellett aztán annyira elköteleződött?

– A hetedik kerületben nőttem fel, a Hevesi Sándor téren. A szüleim ipari szövetkezetekben dolgoztak, a papám műszaki vezető, a mamám könyvelő volt. Akkoriban még nem volt ilyen nagy válogatás az intézmények között, általában az otthonához legközelebbi iskolába járt az ember, én így a Dob utcába. Éppen akkoriban vezették be országosan a pályaválasztási tanácsadást és rajtunk próbálták ki a nyugatról átvett teszteket. Amikor kikérdeztek és megnézték a tesztjeimet, feltették a kérdést, mi szeretnék lenni. Azt mondtam, vegyészmérnök. A pályaválasztási tanácsadó, aki később igen neves szakemberré nőtte ki magát, azt mondta, kiváló választás, minden adottságom megvan hozzá. Később, amikor már a Madách Imre Gimnázium reál tagozatába jártam, negyedikben újra elmentem a tanácsadóba, mert kíváncsi voltam, most milyen pályát javasolnak. Akkor már pedagógia szakra szerettem volna jelentkezni, ők pedig azt mondták, kiváló választás, ehhez vannak a legjobb adottságaim. Végül emellett döntöttem.

Miért?

Mert elég sok rossz tanárom volt és úgy gondoltam, ezen változtatni kellene.

A legtöbb ember, aki sokra vitte, arról számol be, hogy egy jó tanár indította el a pályán, ön az első, akitől azt hallom, hogy rossz tanárok inspirálták.

– Volt köztük jó is, de a reál érdeklődésemet például egy olyan tanár miatt vesztettem el a gimnáziumi évek alatt, aki nem kedvelt. A negatív tanári hatásnak köszönhetően az ember képes teljesen elfordulni egy tárgytól. Így végül történelem-pedagógia szakra jelentkeztem. Előbbiből nem sokat tudtam, pedagógiából viszont már nagyon komolyan készültem, akkorra sok mindent elolvastam, Makarenko összes írását is beleértve. Elsőre nem vettek fel, de újból jelentkeztem, akkor már pedagógia–orosz szakra.

Milyen diák volt?

– Változó. Kitűnőre érettségiztem, de előfordult, hogy félévkor hármasom is volt. Az ember érdeklődési köre változik. Van, amikor az iskolai tananyag áll a középpontjában, van, amikor más. De valamit már akkor is nagyon szerettem: összehozni az embereket egy közös cél érdekében. Egyszer például egy csillagtúrát szerveztem az iskolába járó hatszáz diák és a tanárok részvételével. Törökbálintról, Hűvösvölgyből, Budaörsről kellett felérni a frankhegyi turistaházba úgy, hogy a közbülső állomásokon különböző szellemi tevékenységekről kellett számot adni. Nagyon élveztem, hogy ennyi embert meg tudtam mozgatni...

IDUS

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2024.03.15.


Napos, talán verőfényes időt ígérnek nekünk mára az időjóslással foglalkozó emberek. Remélhetőleg nem tévednek nagyot, hogy például netalán esik majd, amikor a nemzetvezető a beszédet mondja a kordonjai közt, ketrecben, akárha kiállított példány, s emiatt az időjósok vezetőjét aztán ki kell majd rúgni, mint az emlékezetes augusztus 20-a után. De lesznek belső világok is. Nagy utazások a lélekdzsungelben, vagy épp a kopár síkokon.

Viszont, ha úgy döntenének, megkockáztatják a hányingert, s ezzel a merészséggel köztelevíziót kapcsolnának, akkor figyeljék meg, midőn már a reggeli órákban a képernyő bal felső sarkából elkezd szivárogni a pátoszos takony. Onnan kúszik majd lefelé emelendő annak az ünnepnek a csalfa fényét, amely már rég odaveszett, mert mondani már semmit nem tudnak. Hiszen hogyan veszi ki magát, amikor a tomboló elnyomó rezsim szabadságról papol.

Csak úgy, mint doktorminiszter urunk levele a „külföldön élőkhöz”, amit már előre megírt, és az ukázok szerint azt majd nekik ma kell vagy kellene felolvasni, hogy ebben az aktusban egyesüljön a szétszabdalt nemzet. Azoknak is buzgón össze kellene olvadni valami nagy masszává, akik épp a nemzetvezető és rendszere elől futottak el, és élik most a száműzöttek sokkal jobb kenyerét, mint azok, akik kalandvágyból itthon maradtak.

Érdekes opusz ez a levél egyetlenünktől. Akik tegnap közzé tették kritikus szemmel, prózaversről értekeztek, mi azonban azt a taknyot fedeztük fel benne, amely, ahogy jeleztük, ma a képernyőkből fog előszivárogni. Érdekes ez az írásmű valóban, hiszen nincsenek benne dakota lovak és más népi bölcsességek, ellenben a szerző megpróbálja a szabadság megfoghatatlan fogalmát megragadni. De csúfos kudarcot vall.

Hogy az nem szabadság, ha a kisebbség uralkodik a többség felett – így a szerző, ha jól értelmeztük -, s ekkor történt az, hogy elkezdtünk gondolkozni a NER-ről, amelyben élnünk adatik, s ahol épp mostanában kezdik rendőrileg zaklatni az ellenzéket. Listába venni a nekik nem tetsző lapokat, és látjuk ím azt is, hogy a Rákay filmben mindeközben szabad sajtóznak, és nem érzik azt az ellentmondást, ami így keletkezik.

De nem is ellentmondás már ez, hanem maga az antagónia. Hogy éppen azért, amiképp működnek, voltaképp a szájukra sem vehetnék ezt az ünnepet ennek a régi üzenetével ifjakról (mert vének), szabadságról (mert szolgaságot teremtettek), sajtószabadságról (ami nincs). S éppen ezért van az a kiábrándító érzés, hogy menjenek ezek a francba, mert ez az az ünnep, amihöz a fentiek miatt még annyi közük sincs, mint az összes többihez.

A verőfényes napsütés azonban azért is lesz előnyös és hasznos, mert így a térfigyelő kamerák képe – amelyeket a kedves vezető fellépése közelében telepítettek az utcákra – sokkal tisztább lesz, beazonosíthatóbb lesz a szabadságról papoló rendszer ellenségeinek képe. Akikről annyit lehetett olvasni, illetve olyat is a kibertérben, jó, hogy ott lesznek ezek a kamerák, legalább le lehet tolni nekik, és a képeket vizslatóknak is a gatyát, így nyilvánítva fajsúlyos véleményt.

De képzeljük mindeközben a kevlárban, rácsok közt szónokló nemzetvezetőt, ahogyan látjuk majd őt az oldalra döntött busa fejével, ajkait gyakorta nyalogatván, s ahogyan a kappanhang betölti a teret, sőt, a kerítéseken belülre jutott klakőrök teszik a dolgukat. Vagy ájulnak el a soha nem volt gyönyörtől, ami nékik adatik, hogy látótávolsági közelségbe kerülhetnek hozzá. Ez ám az igazi alavju érzés és elalélás.

Mint ahogy az lesz az is – miközben a képernyőn csordogál az említett anyag -, mikor a beszéd után egy kávézóba kapcsolnak sajtóklubot nézhetni Bayerrel, Bencsikkel, akik ott lelki békemenetelnek majd. Mert az utcai érdeklődés vagy beszarás miatt elmarad, s ezért az ötös számú tagkönyv „lelki békemenetet” hirdetett, ami ez lesz, és arra leszünk fölöttébb kíváncsiak, kit akar majd taknyán nyálán húzgálni ez alkalommal, s legfőképp hová, mely lágerekbe.

Röhej, mondhatnánk bízvást, ahogyan arra is, amikor belegondolunk a kedves vezető emlegetett levelébe, hogy ott a külföldön ki olvassa fel azt, hol, hogyan és kinek. Mert erre való utasítás nem született, s éppen ez az, amiből látszik, mennyire ócska színjáték ez is. Éppen olyan, mint amit nagyban játszanak Budapesten, meg persze szerte az egész birodalomban, ahol kicsi huszárok fognak szaladgálni csákóban, ami szintén film, az életünk tekercse.

Azé az életé, amit szétcsesztek, és ilyen március idusával színeznek, illetve próbálnak színezni, de nem lehet elfödni, hogy ami ma történik, az mind hazugság. Ahogyan Nietzsche is rádöbbent, amikor belátta, Isten halott, és levonta a következtetést, hogy éppen ezért minden hazug és mindent szabad. Ezen a gondolati mezsgyén messzire lehet jutni, ez tehát a mai evangélium, amihöz mást nem lehet kívánni: jó reggelt, jó szurkolást.

ÁRTHAT AZ ORSZÁG ÉRDEKEINEK IS A KORMÁNY ÉS A JEGYBANK VITÁJA

HÍRKLIKK
Szerző: SOMFAI PÉTER
2024.03.14.



A kormány és a jegybank közötti adok-kapokban jócskán vannak jogos és jogtalan sérelmek. Egyebek között így értékelte Bod Péter Ákos az utóbbi időben egyre élesebbé vált konfliktust. A közgazdász egyetemi tanárral, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnökével többek között arról beszélgettünk, komoly elvi vita van-e a két fél között, vagy csak amolyan „cicaharcot vívnak” a politikusok.


Az utóbbi időszakban a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a kormány között éles vita bontakozott ki, a kívülállók számára úgy tűnik, mintha a jegybanktörvény tervezett módosítása volna egyedül Matolcsy György érzékeny pontja. Ön szerint többről lehet szó?

Lényeges ügyekben került a közvélemény elé a meglehetősen szerencsétlen vita. Most már mindkét oldalról súlyos vádak hangzanak el, legutóbb a jegybanktörvény újabb módosítása kapcsán.

Indokolatlanul?

Eleve gond a gyakori törvényváltoztatás, amelyre már rá sem csodálkozunk. De nézzük meg a tartalmát, és azt látjuk, hogy vannak benne kisebb súlyú és nyomósabb tételek. Bár én úgy látom, hogy ami igazán okot adhat a jegybanki aggodalmakra, az nem is ebben a törvényben szerepel, az maga a kormány gyakorlata.

Kifejtené?

Ami ebben a mostani törvénymódosításban van, annak egy része technikai változás. Mondjuk, legyen a magyar államnak euróban vezetett folyószámlája az MNB-nél. Ezzel nincs semmi probléma, eltekintve attól, hogy az Európai Központi Bank (EKB) megint késve kapott tájékoztatást a változtatási szándékról, nem akkor, amikor az elképzelés felmerült, amikor még nem öltöttek végső formát a paragrafusok, holott kötelessége lett volna a kormánynak erről konzultálnia az EKB-val. Minden tagország nemzeti bankja része az európai jegybankok szervezetének, igy az EKB hatáskörébe tartozik a nemzeti bankokkal kapcsolatos változások véleményezése. Aláhúzom: vagy megfogadják azokat a kormányok, vagy nem. Az az ő felelősségük. Egy ponton tett megjegyzést az EKB, nevezetesen abban, hogy az MNB csak a piaci árnál alacsonyabb kamatot adhat az államnak erre a pénzre. Ellenkező esetben felvetődhet a tiltott kormányfinanszírozás gyanúja. Ez tehát végül is technikai ügy, nem érinti a nagyközönséget, nincs is belőle nyilvános felhördülés...

RABOK LESZÜNK, VAGY SZUVERÉNEK? KUSS VAN MINDEN HÓPIHÉNEK!

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.03.15.


Mi a közös Gabriel García Márquezben és Balog Zoltánban? Az, hogy szerepelnek a napindító hírlevélben. És mi a közös az orosz és az ukrán választásban? És a két új budapesti listavezetőben?

Jó reggelt! Ünnepre ébredünk, és míg március 14. nem kis részben a Petőfi-filmről szólt, március 15. a politika nagy napja lesz, ünnepi beszéddel, zászlóbontással, pártrendezvényekkel.

De nézzük a 4 kiemelt cikket tegnapról:





KLUBRÁDIÓ: SZABADSÁG, SZERELEM, ÜNNEPI ADÁSREND

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2024.03.14.


Március 15-én változik a szokott adásrend: ünnepi válogatással, az Ötösben a '48-49-es forradalom és szabadságharc ismert és ismeretlen alakjaival, a sajtószabadság és a karikatúra kapcsolatának feltérképezésével, majd déltől a Szabadság, szerelem c. műsorral várjuk Önöket...


Így változik az adásrend a nemzeti ünnepen:...

ITT OLVASHATÓ

1989 MÁRCIUS 15 - CSERHALMI GYÖRGY - 12 PONT

FEKETE DOBOZ
Szerző: FEKETE DOBOZ
1989.03.15.



1989 március 15 - Cserhalmi György - 12 pont