2019. február 14., csütörtök

RÁADÁS: FIGUEIRA DA FOZ... SZILI FURGONNAL

SZILI FURGONNAL VLOG
Szerző: SZILI
2019.02.13.



  Sziasztok! Az év első várossétás kisfilmem,    ami nagy örömömre éppen Portugália, 
  Figueira da Foz városa. Ha van kedved, 
  sétálj velem...

RÁADÁS: SCANIA RELAX FRANCIA UTAKON

ST22LACIKA VLOG
Szerző: st22lacika
2019.02.08.



  Rövid útfelvétel, beszéd nélkül. 
  Útvonal: Les Andelys- Morgny-Gournay en    
  Bray 
  2019. Január közepe

UTOLSÓ ESÉLY HADMŰVELET - MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.02.14.



A Magyar Hang 2019. évi 7. száma jelenik meg február 15-én, pénteken! Keresse a következő csütörtökig az újságárusoknál! 

Ízelítő a tartalomból:

– Lányi András és Schiffer András: Nem elég az ökölrázás, eszmék is kellenek az autoriter rendszer megdöntéséhez – A Fideszbe vetett bizalom bármikor megrendülhet, és a választók hűségét csak a hadiállapot állandósításával lehet megerősíteni. Ehhez kellettek a fantomellenfelek, Soros György és a liberális világ-összeesküvés – erről is beszélt a Magyar Hangnak adott páros interjújában Schiffer András és Lányi András. Az egykori politikus, LMP-alapító ügyvéd és a filozófus évekig szóba sem állt egymással, most mégis közösen indítanak vitasorozatot politikai eszméink felülvizsgálatát sürgetve

– „Egymásról marnánk le a húst, ha lenne” – Csenyétén nincs szegregált településrész, a zsákfalu önmagában egy szegregátum – riport

– Ugyanazt tennénk, mint amit Orbán, mondták az Arany Hajnalnál – görögországi riport

– Mészárosék felcsúti cége rajzolja az új sportlétesítmény tervét Sepsiszentgyörgyön – riport

– Piac helyett közpénz – VIP-páholyok, tao és politikai kinevezettek, avagy gondolatok a sportfinanszírozásról. Muszbek Mihály sportközgazdász írása Hajrá, Magyarország! rovatunkban

– Cseh Katalin: A versenyképességet ne az alacsony bérek, hanem a tudásalapú társadalom pörgesse – EP-választási ráhangoló, 4. rész, interjú

– Az internetről ollózták össze a 21 milliós szakmai tervet – egyre kínosabb helyzetben van a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság és hajdú-bihari kirendeltsége a megyében futó uniós programjuk miatt

– Letartóztatások, Kaczynski-szalagok és ellenzéki összefogás – Mi várható Lengyelországban?

– Belépett a politika és a pénz, kitört a háború – Hiába emelte Orbán Viktor létfontosságú ágazattá a sportot, egyre több probléma kerül napvilágra a közpénzmilliárdokból fenntartott sportágakhoz a politikai körökből érkező vezetők miatt

– Neoliberális úton a kormány – a miniszterelnök évértékelőjén elhangzottakat Pogátsa Zoltán közgazdász-szociológus értékelte a Magyar Hangnak

– Síkfutás nehezékkel – egymás ellen játszaná ki az Akadémiát és az egyetemeket Palkovics László terve, amelynek a társadalom- és bölcsésztudósok lehetnek a legnagyobb vesztesei

– Falak és szélvédők – Ahmed Amran jemeni származású geofizikus-mérnök magyarul írja novelláit; nyelvekről, kultúrákról és szorongó lelkekről kérdeztük. Interjú

– „Behűtöttük a pezsgőt is” – interjú Tóth Barnabással, akinek rövidfilmje, a Susotázs felbukkant az Oscar-jelöltek bővített listáján. Ő rendezte Kovács Zsolt és Pogány Judit szereplésével azt a szerethető nyugdíjastörténetet, ami pár éve robbantotta fel a közösségi médiát. Hamarosan történelmi tévéfilmmel jelentkezik

– Porrá zúzva – Ninive kincsei, avagy a XXI. században is rengeteg műemlék pusztul el

– A sarok hazatért – egyre gyorsabban mozog a mágneses Északi-sark, és mára sokkal közelebb került a földrajzi Északi-sarkhoz, mint az elmúlt évszázadok során bármikor

– A szabadság hű szolgája vagy gyáva hóhér? – a Magyar Nemzeti Múzeum Görgei Artúr-kiállításáról

– Ügyesen kerüli ki a csapdákat Dobó Kata filmje – kritikánk a Kölcsönlakásról

Publicisztika:

Pethő Tibor: Kitörés: a hallgatás hagyománya
Pethő Tibor: Az „új” Magyar Nemzetről
Hajdú Péter: Szabad gondolat
Dévényi István: Auf Wiedersehen, goodbye!
Szerető Szabolcs: Babaváró
Csath Magdolna: Drámai-e a magyar pozíció? A Bloomberg innovációs listája sem mond el mindent egy ország helyzetéről
Kalmár Benedek: Európa jövője
Lackfi János: Halálvitamin
Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (36. rész)
Szenczi Tóth Károly: Az írógép
Gazda Albert: Szepsy
Puzsér Róbert: A kokainban oldódó nemzeti antifasizmus
Marabu: Lentről nézve

KIMONDTA A BÍRÓSÁG, HOGY AZ EMMI A FELELŐS A ROMA GYEREKEK SZEGREGÁCIÓJÁÉRT

ABCÚG BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2019.02.14.


Több mint tíz éve indított pert az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen, amiért majdnem harminc iskolában szegregáltan oktatták a roma gyerekeket. A csütörtöki jogerős ítélet értelmében az Emmi felelős a kialakult helyzetért, és utasítania kell az érintett iskolákat, hogy deszegregációs tervet dolgozzanak ki. Ezenfelül 50 millió forint bírság megfizetésére kötelezték a minisztériumot. A pert indító alapítványnak viszont nem sikerült elérnie, hogy bezárassák a szegregáltan működő iskolákat.

Extrém hosszúságú, tíz éves pereskedés után az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) másodfokon is pert nyert az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) ellen. A bíróság kimondta, hogy a minisztérium a felelős, amiért 28 általános iskolában, köztük 11 fővárosiban (7., 8., 9. és 20. kerületi) szegregáltan oktattak roma tanulókat. A jogerős ítélet értelmében az érintett iskoláknak fél éven belül deszegregációs tervet kell kidolgozniuk a jogellenes gyakorlat felszámolásának érdekében. A bíróság állásfoglalása szerint a minisztérium utasíthatja az iskolákat a deszegregációs terv kidolgozására és végrehajtására.

Az elsőfokú ítélethez képest viszont visszalépés, hogy az érintett iskolák mégis indíthatnak új első osztályokat, a korábbi ítélet ezt nem engedte volna. A másodfokú bíróság helybenhagyta az Emmire kiszabott 50 milliós bírságot, annyi különbséggel, hogy a pénz nem a deszegreráló folyamatokat ellenőrző a civil szervezetekhez kerül majd – az elsőfokú ítéletben még ez szerepelt. A CFCF szerette volna elérni, hogy a bírósági ítélet nyomán az érintett településeken megváltoztassák a beiskolázási határokat, de ezt végül elutasította a bíróság. Az alapítványnak 60 napja van eldönteni, hogy a Kúria elé viszi-e az ügyet. (Az érintett iskolák listáját az elsőfokú ítéletben, ezen a linken találja)...

A HÁTSÓ UDVARBA, A BUDI MELLETT

KOLOZSVÁRI SZALONNA - VENDÉG
Szerző: ANDOR MIHÁLY
2019.02.14.



Ha az elkövetkezendő években minden megvalósul, amit a szotyis, a csempeárus és az amatőr őstörténész kitalált, akkor nagyot fog spórolni az ország: nem kell többet felsőoktatásra költeni.

Első menetben az oktatás színvonalát nullázzák le. Erre ugyanazt az eszközt használják, amit mindenre: az anyagi ösztönzést. Addig csökkentik az oktatók fizetését, és emelik az óraszámát, hogy a tanársegédek, docensek és professzorok özönleni fognak Londonba mosogatni. A nyelvtudással nem lesz baj. A helyükre közmunkásként foglalkoztatott hajléktalanokat fognak fölvenni, akik a lakhelyükön tartják majd az előadásokat és a szemináriumokat. Ezzel egycsapásra a rezsi (víz, gáz, villany) is megspórolható. Csak a hajléktalantörvényen kell majd egy kicsit enyhíteni: az életvitelszerű oktatást engedni kell a parkokban és a pályaudvarokon.

Második menetben szigorítják a felvételi követelményeket: alapkövetelmény lesz egy középfokú nyelvvizsga, és egy emelt szintű érettségi. Ezzel nagyot fog nyerni a költségvetés.

Hogy mennyit? Ehhez egy kicsit számolni kell. Azt tudjuk, hogy a csempeárus ihletére átalakított középfokú iskolarendszerből egyedül a gimnazistáknak van esélyük továbbtanulni. A továbbiakban tehát csak velük kell számolni.

A számolást kicsit nehezíti, hogy a KSH nem túl fürge. A 2017/2018-as tanévről kiadott oktatási statisztikában csak a 2017-es érettségi adatait lehet megtalálni. 2017-ben 32 696 gimnazista tett érettségit. Mivel az érettségizők száma évről évre csökken, 2018-ban valószínűleg kevesebben. De ne legyünk szűkmarkúak, feltételezzük, hogy 2018-ban is ennyien érettségiztek. Azt viszont pontosan tudjuk az Oktatási Hivatal honlapjáról, hogy 2018 tavaszán a nappali tagozatos gimnazisták 4214 emelt szintű vizsgát tettek. Ebből 3765 volt sikeres. Ez nem azt jelenti, hogy 3765 gimnazista tett emelt szintű érettségit, mert egy tanuló több tárgyból is tehetett ilyen vizsgát. Hogy a 3765-ös számot hány tanuló hozta össze, erről nincs adat. De legyünk itt is nagylelkűek pártunkhoz és kormányunkhoz, és vegyük úgy, hogy mindenki csak egy tárgyból jelentkezett emelt szintű érettségire, tehát minden egyes sikeres vizsga egy törekvő ifjút jelent.

Ha kicsit bicegve is, most már minden adat együtt van ahhoz, hogy lássuk mit is jelent az emelt szintű érettségi követelménye. Azt jelenti, hogy az érettségizetteknek mindössze 11,5 százaléka adhatja be egyáltalán a felvételi jelentkezést, szemben az eddig jellemző 80 százalékkal...


"MONDJ LE, TE TOLVAJ!' - BELGRÁDBAN FELLÁZADT A POLGÁRSÁG , A VIDÉK IS CSATLAKOZIK

MAGYAR HANG
Szerző: MAJLÁTH ROLAND
2019.02.14.


Milosevic idején is ugyanitt voltunk, amikor ellenünk küldték a hadsereget – emlékszik vissza Marija Cvetkovic a belgrádi Köztársaság téren a több évtizeddel ezelőtt történtekre a 2019. január 26-i tüntetésen. 1991. március 9-én ezen a helyen volt a kommunizmus bukása utáni legnagyobb tömegtüntetés Szerbiában, akkor a közmédia politikai semlegességéért demonstráltak a fiatalok. A milosevici rezsim nem tűrte a kritikát, ezért először a rendőrséget vetette be a tüntetők ellen. Ők azonban nem futamodtak meg, betondarabokkal támadtak vissza, rövidesen Belgrád egész belvárosa valóságos háborús övezetre hasonlított. Végül a hatalomnak csak a Jugoszláv Néphadsereg bevetésével sikerült szétvernie a tüntetést. Marija és férje, Petar egyetemista volt akkor, de a mai napig előttük vannak az akkori események.

Most viszont a középkorú házaspár azért jött a belgrádi bölcsészettudományi karhoz, hogy Aleksandar Vucic szerb államfő lemondásáért demonstráljanak. Az egyre nagyobb tömegeket megmozgató tüntetések még december 9-én kezdődtek Belgrádban az ellen, hogy Borko Stefanovic vezető ellenzéki politikust Krusevacon egy gyűlésre menet ismeretlen elkövetők megverték. Habár Vucic nyilvánosan elítélte a támadást, sokan a mai napig biztosak abban, hogy a szerb kormány gerincét képező Szerb Haladó Párt bérelte fel az elkövetőket...


ITT OLVASHATÓ

ORBÁN: NEM LEHET A NATO-RA ALAPOZNI MAGYARORSZÁG BIZTONSÁGÁT, EGYEDÜL IS MEG TUDJUK MAJD VÉDENI MAGUNKAT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: MOLNÁR RICHÁRD
2019.02.14.


Bármilyen támadást el tudunk majd hárítani önállóan a miniszterelnök szerint. Azt viszont nem árulta el, hogy milyen fegyverekkel. Összeszedtük, hogy mire számíthatunk.

A Fidesz-közeli Figyelőnek adott interjút Orbán Viktor miniszterelnök annak kapcsán, hogy nemrég tárgyalt a Budapestre látogató Mike Pompeo amerikai külügyminiszterrel. A beszélgetésben nem sok konkrétumot említ a magyar kormányfő a tárgyalás során felmerült gazdasági vagy katonapolitikai kérdésekről. Orbán szerint Pompeo két okból látogatott Magyarországra: egyrészt a két ország szövetségese egymásnak, másrészt az előző amerikai elnök, Barack Obamának nem volt fontos Közép-Európa, de Donald Trumpnak igen.

- Ha a NATO keretein túli együttműködés lehetőségeit keressük, akkor mindig észben kell tartanunk, hogy az amerikai külpolitikában Közép-Európára nézve nincs tartós politikai elem 
- tette hozzá Orbán, arra utalva, hogy az USA törekvései a térségünkben hajlamosak változni, így nekünk erre is fel kell készülni.

Orbán szerint Magyarországnak szuverénnek kell lennie és maradnia a saját területéről kiinduló bármilyen katonai akció esetén. Arról azonban bölcsen hallgatott, hogy az amerikai külügyminiszter felrótta-e neki, hogy akadályozza Ukrajna európai közeledését az oroszok érdekében.

Azt sem árulta el a miniszterelnök, hogy megegyeztek-e amerikai fegyverzet vásárlásában.

- Még nem tartunk ott, hogy konkrét fegyvervásárlásról beszéljünk, arról volt szó csak, hogy egy ilyen közép-hatótávolságú légvédelmi rendszerre szükségünk van. Ezt Magyarország nem tudja előállítani - mondta a kormányfő.

A 444.hu információ szerint egyébként végül nem a ballisztikus rakéták elhárítására is képes amerikai Patriot légvédelmi rendszert vásárol Magyarország (ami idegesítené a saját ballisztikus rakétái veszélyeztetésére, így az erőegyensúly rontására háklis Oroszországot), hanem norvég gyártmányú, NASAMS típusú, de amerikai légvédelmi rakétákkal felszerelt, elsősorban repülők ellen használható fegyverrendszert.

A 24.hu információi szerint ráadásul az is felmerült, hogy a 2026-ig bérelt svéd Gripen vadászgépek leváltására amerikai vadászgépeket vásárolna Magyarország...

INKÁBB KIFIZETTETIK A MAGYAROKKAL TIBORCZ EU-S SZÁMLÁIT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.02.13.


Miután az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala, az OLAF, jelentésében egyértelműen bebizonyította, hogy Orbán Viktor veje, Tiborcz István “közbeszerzéseken” elnyert beruházásainál szabálytalanságok voltak, korrupcióra utaló bizonyítékokat találtak, de a magyar rendőrség – természetesen – nem talált semmit, a rezsim úgy döntött, hogy a magyar adófizetők által megelőlegezett számlákat, mintegy 13 milliárd forintról, nem nyújtja be az EU felé, hanem ezeket a költségeket magára vállalja. A pislákoló közvilágításokat végző Elios ügyletein keresztül így a magyar adófizetők mintegy 13 milliárd forintot adományoztak a Tiborcz István-Orbán Ráhel álompárnak, akik ettől kezdve még szilárdabban állnak a saját lábukon.

Az anyagi sikereit falopással megalapozó ifjú herceg szerencsés szerelemházassága révén jutott különféle államilag irányított projektekhez, amelyeken keresztül a már nem is olyan ifjú király saját hercegnő lányát segítette némi konyhapénzzel. Ez azért is nagyvonalú gesztus a “miniszterelnök” címen uralkodó apától, mert ő maga koldusszegénynek mondható, vagyonbevallása szerint semmije nincs, csak adóssága. Ezeket pedig már évek óta nem tudja törleszteni, mert a hálátlan leány, s a még hálátlanabb vő, nem adnak neki még kölcsönbe sem 3,5 millió forintot ebből az egy 13 milliárdos üzletből sem, amit a jólelkű apa nekik átjátszott. Most pedig még attól is megkímélte őket, hogy az EU rángassa a csalásukat és a nevüket, inkább kifizeti a nagylelkű apa ezt az öszeget a magyar adófizetők pénzéből.

Ilyen a jó apa. Nemcsak szellemileg, hanem fizikailag is sötétségbe borította az országot, mert nem elég, hogy szeretetből korrupciós módon juttatta az állami rendelést a lánya családjának, hanem még azokat a lámpákat is kilopták belőle, amelyeknek nagy fényt kellene adniuk. Nem tudjuk, hogy ezt tudta-e Orbán, de a saját vejét már csak ismerhetné, ha máshonnan nem a falopásból. Hacsak nem ő maga adta neki a tippet, hogy nem kell drága lámpákra pazarolni ezt a 13 milliárdot, mert egyre több a gyerek, egyre több a pelenka. A részegek meg hazabotorkálnak a biciklire támaszkodva sötétben is vidéken. Nem baj, ha nem nagy a kontraszt az orbáni oktatási rendszerből fakadó belül a sötétség, és a veje-lánya páros által adott külső sötétség között. Még a végén bántaná a szemüket, a pazarlásról nem beszélve.

A magyar adófizetőknek ehhez sincs egyetlen szavuk, mert megszokták, hogy nem kell szólniuk a királynak, tudja az magától is a dolgát. Ezt a kis aprópénzt esküvői hozománynak szánta a magyar nép a royal family legfényesebb párjának. S a magyar adófizetők tisztában vannak azzal is, hogy ezzel nem tudták le egy életre a hercegi párt, mert költségek merülnek fel egy családban: hol egy kastélyt kell megvenni, hol egy szállodát, hol az egész magyar turizmust, esetleg divatcégeket, s ezeket is finanszírozni kell valakinek. Ezt a család vagyonából nem lehetséges, mert az egész különböző strómanok nevére van írva, még a leggazdagabb magyar is az apjuk pénzét fialtatja. Azt még sem vallhatja be, hogy röpke kilenc év alatt ellopta és magántulajdonba vette fél Magyarországot. Ilyen a hátrányos helyzet, amikor valaki nem keleti diktatúrába születik, hanem elsőgenerációs zsarnok, akinek még adnia kell a hamis látszatra...

KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK AZ MTA KÖRÜLI VITÁKRÓL, 12 PONTBAN

MÉRCE
Szerző: TAKÁCS ENDRE
2019.02.13.


Mi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)?

Az MTA három részből, az akadémikusok társaságából, a Köztestületből és a kutatóhálózatból áll. Az akadémikusok társasága egy zárt létszámú klub, amely a magyar tudományos élet legsikeresebb professzorait gyűjti össze.

A köztestület hasonló, de nem zárt létszámú társaság.

A kutatóhálózatban kb. 5000 ember dolgozik, tudományos kutatást végezve, akár egy egyetemen, közalkalmazotti bérért. A kutatóhálózat lefedi a teljes tudományos palettát: matematikától az orvostudományon át a filozófiáig. Különböző szervezeti formában összesen csaknem 50 kutatóintézete van az Akadémiának, java része Budapesten, kisebb része vidéken.

Minek van az MTA kutatóhálózata? Ott vannak az egyetemek is.

Az MTA léte egy történeti örökség. Nem minden országban van hasonló állami szervezet, de nem is ritkaság: Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, stb. van ilyen. Az egyetemek oktatói sokszor túlterheltek, és kevesebb idejük jut kutatásra-fejlesztésre.
Jól teljesít az MTA kutatóhálózata?

Igen is, meg nem is. Ahhoz képest, hogy mennyi pénzből dolgozik, jól teljesít – egy euróra vetítve az MTA-é Európa egyik legjobb kutatóhálózata. A nagy országok gazdag egyetemeihez, kutatóközpontjaihoz képest azonban szerényebb a teljesítménye.
Mit akar a kormány vele?

Nem lehet pontosan tudni. A kormány az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hatáskörébe utalta a magyar tudományt. Az biztos, hogy az ITM, élén Palkovics Lászlóval, meg kívánja szüntetni az MTA önállóságát, de hogy milyen formában, még bizonytalan. A legfrissebb hírek szerint a kutatóhálózat a kormány közvetlen irányítása alá kerülne, míg az akadémikusok társasága és a Köztestület maradna az MTA kezében.
Mit jelent az MTA önállósága?

Az MTA költségvetésének kb. felét ezidáig megkapta az államtól alanyi jogon. A maradékot a kutatók pályázatok vagy ipari megbízások útján szerezték meg. A pályázati pénzek a magyar államtól vagy az EU-tól jöttek...

JUSZT LÁSZLÓ: SOSEM VOLTUNK OLYAN SZEGÉNYEK, HOGY NE TUDJUNK ÍGÉRNI - ORBÁN OLYAN SOK MINDENT ÍGÉRT, AMIBŐL SEMMI NEM LETT...

VÁROSI KURÍR
Szerző: Városi Kurír
2019.02.14.


Aki a politikából akar hosszú távon jól élni, az tudja, hogy biztonságot és minden mást kell ígérni a népnek, aminek ugyan semmi alapja nincs, de még sosem voltunk olyan szegények, hogy ne tudjunk ígérni.” J.L.

Nem állíthatom, hogy ez teljes lista lesz,

hiszen Orbán oly sok mindent ígért, amiből semmi nem lett, de “alapnak” jó. Tegye hozzá mindenki, ami még eszébe jut!

- A 3.000 milliárdos nyugdíjkassza ellopásakor ígért egyéni számláról az ígéret pillanatában tudtuk, hogy semmi nem lesz. Nem lett!
- 2012-ben mondta Orbán “Magyarország új alapokon áll… ezért számoltuk fel az adósrabszolgaságot ezzel félmillió magyar háztartás szabadult meg adósságaitól.” Az elmúlt három évben 10.000 kilakoltatás történt!
- “A munka mellett az elmaradt oktatást is pótoljuk, a képzetlenek szombaton iskolába fognak járni. Ha ez sikerül, akkor a rendszerváltás óta elmúlt 22 év legnagyobb erkölcsi tettét hajtjuk végre.” Nem történt meg!
- 2013-ban Orbán: “a kormány azt akarja elérni, hogy a gyesről, illetve gyedről visszatérő anyukák választani tudjanak, milyen munkát szeretnének, ehhez azonban bölcsőde is kell, ezért kezdünk bölcsőde- és óvodaépítési hullámba a következő két évben.” Nem történt meg! Most megint megígérte.
- 2010 szeptemberében azt mondta, „gyakorlatilag megfeleztük a politikusok létszámát. … a jelenlegi politikai osztálynak a felével is jól elirányítható az ország.” A Bajnai vezette kormány hasonló beosztású tagjainak (miniszter, államtitkár, helyettes államtitkár, stb.) száma 85 fő volt, 2018-ban az Orbán-kormány 282 fő!...

HAZAFIAS NEVELÉS

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2019.02.14.


...Ceausescu Romániájában jártam iskolába, ott aztán minden tantárgyba tettek „hazafias” nevelést, bukott is akkorát a rendszer, hogy öröm volt nézni. De hát olyan ez, mint az akácméz: igen egészséges, csak ha mindenbe rakunk egy kicsit, krémestől a gulyáslevesig, undor és hányás lesz a vége.

A középiskolában honvédelmi alapismereteket is oktatnak, ebből érettségizni is lehet. Ehhez már elkészült a megfelelő tankönyv és munkafüzet is. A felsőoktatásban, felmenő rendszerben, önkéntesként katonai ismereteket is elsajátíthatnak a fiatalok, az ehhez szükséges jegyzetek elkészítésére a kormánybiztos felkérte a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet.”

Ó, hát persze. Oktattak nekem is, ott és akkor ilyesmit. Lőttünk is mindenfélével, AK 47-tel például összesen ötöt (nem ötször), mely lövészgyakorlatot ne becsüljünk le, ugyanis abban az időben a román (és a magyar) hadsereg átlagos gyalogosa is körülbelül ennyit lőtt teljes katonaideje alatt. Ez pont elég tudomány ahhoz, hogy az ember egy ütközetben összeszarja magát és ha van egy csepp esze, bebújjon az első egérlyukba, másra viszont nem való. Ezt meg onnan tudom, hogy kalandos életem folyamán láttam valódi háborút – a délszláv térségben – és nagyon sajnálom, hogy Simicskó úr nem látott, ugyanis például az aknatűz nagyon üdvös hatással lett volna harci szellemére. Aki ugyanis akár csak egyszer is lát ilyesmit, a saját szemével, annak gyökeresen megváltozik a véleménye minden háborúról és dicsőségről.

Örökre.

De most jön a szép:

Simicskó István felhívta a figyelmet, hogy a hazafias nevelés erősítését a XXI. századi új kihívások, a hibrid háború lehetősége is megköveteli. A szakma által negyedik generációsnak nevezett hadviselés lényege az információs háború, ez az ellenség a lakosság tudatára, lelkiállapotára okos hálózati eszközök segítségével nyomást gyakorol. Közösségi oldalakon toboroznak, félrevezetnek, destabilizálnak, irányított káoszt idéznek elő – sorolta fel a veszélyeket, amire a kidolgozás alatt álló hazafias, illetve honvédelmi nevelési program is választ ad.”

Államtitkár úr, ön meglep. „Ellenség”? Hadban állunk? Kivel? Mióta? Mi okból? Az igaz, hogy zajlik a harmadik világháború a virtuális térben, de ebben a konfliktusban Magyarország csak szemlélő és néha csatatér, nem kellünk mi senkinek az észak-koreai, kínai, orosz és más titkosszolgálati hackerek csatájában, bár maga nem is a hackerekre gondol. Azt mondja: az ellenség a lakosság tudatára, lelkiállapotára okos hálózati eszközök segítségével nyomást gyakorol.

Valóban: ezt a célt szolgálják például az orosz eredetű álhírek és a káoszgép-doktrína, melyről tegnap volt szerencsém írni. De maga azt is mondja: „közösségi oldalakon toboroznak, félrevezetnek, destabilizálnak, irányított káoszt idéznek elő”.

Akkor fordítsuk meg: tehát az az ellenség, aki a közösségi oldalon szervez bármit is? Maga szerint az. Ebbe márpedig beletartozik minden ellenzéki megmozdulás, mert olyant ritkán láttam, hogy egy tüntetést a Magyar Nemzet vagy az Origo hasábjain szervezzenek meg.

Illetve: láttam. A Békemenetet.

De biza az is ellenség, ugyanis a Békemenet és a CÖF is nagyrészt online szervezkedik.

Uram, maga sem állhatott nagyon elöl, mikor az észt osztották: vigasztalja az a tudat, miszerint a hazafias neveléssel foglalkozó emberek közül csak kettőt tudnék mondani, akik éles elméjükről voltak híresek, az egyik Rudyard Kipling, ő a maga idejében írt egy történelemkönyvet a fiúiskolák számára, de utána közölte: ilyesmivel soha többé nem foglalkozik. A másik meg Móra Ferenc, aki nagy anyagi nyomorában és politikai üldöztetésében elkezdett 1848-as történeteket írni az ifjúságnak, de becsületére váljék: ennél tovább nem ment és ezek sem uszítottak senki ellen.

Arról is beszámolt, hogy egy másik tárcaközi munkacsoport a Honvédelmi Sportközpontok hálózatának kialakításán dolgozik. A járásonként épülő központok technikai és küzdősportoknak, illetve a sportlövészetnek adnak helyet.”

Ó, hát itt van benne a pénz! Azokat a központokat fel kell építeni, az beruházás, ahhoz kell kivitelező, megannyi kis forrás, amiből csurran-cseppen a pénz, ha ugyan nem ömlik majd. A lövészet különben igen üdvös foglalkozás, de, mint láthatjuk, értéke nem hadászati, hanem gazdasági.

Összegezve: ennek a hazafias nevelésnek pont annyi haszna és értelme lesz, mint a romániai aranykor hasonló törekvésének, úgy is néz ki, annyi is a veleje.

A srácok lőnek majd párat a méregdrága lőtéren és lógnak majd nagyokat a hazafiság-óráról. Ha megfegyelmezik őket, és nem lógnak, akkor meg úgy megutálják a torkukon leerőltetett, tizenkilencedik századi, álromantikus maszlagot, hogy ki tetszenek majd nevelni egy nemzedék pacifista anarchistát. Ami cseppet sem baj, csak nem ez a maguk célja. Tapasztalatból mondom: a legtotálisabban terjesztett állami propagandát sem hiszik el többen, mint a lakosság 18-20 százaléka, mindenki más émelygést kap tőle – éspedig minél jobban erőltetik, annál inkább.

Simicskó úr, maga, mint nemzeti szellemű politikus, pontosan tudja, hogy ősi közmondásunk szerint a nagy akarásnak szarás a vége.

Baráti tanácsom: ne erőltesse ezt a láncos lobogót, még soha, sehol nem lett jó vége.

Sőt: ez ügyben a csicseri pacsirtával se menne sokkal többre.

Javaslom továbbá a hazafias nevelés indulójának a Jaburek tüzérről szóló dalt, a Svejkből.

Az ágyút odafenn csak tölti szünte- szünte…
az ágyút odafenn csak tölti szüntelen.
Jön egy bősz golyó sivítva,
mindkét karját leszakítja.
de ő nem pihen, csak tölti szünte-szüntelen,
az ágyút odafenn, csak tölti szüntelen
…”

JANISCH ATTILA: ORBÁN HÉT PONTOS ÍGÉRGETÉSE CEAUSESCU UTOLSÓ BESZÉDÉRE EMLÉKEZTET

MAGYAR NARANCS / PUBLICISZTIKA
Szerző: JANISCH ATTILA
2019.02.14.


A Kárpátok előző G-je.

Csau – a Kárpátok G-je – azon a bizonyos napon, amikor utoljára szólhatott hőn szeretett népéhez, észlelve, hogy a tömeg már nem tapsol ütemesen, ahogy az évtizedeken át megszokott és kötelező volt, hanem füttybombák robbannak, és egyenetlen fenyegető hangorkánná változik az ováció, figyelemreméltó lélekjelenléttel, a biztonsági emberek figyelmeztetése ellenére is még a tribűnön maradt.

És rögtönzött ígérgetésbe kezdve – és a kémiai tudományok legbutább doktora, Elena vartyogogó kárálása kíséretében – tántoríthatatlanul, de egyre rimánkodóbban csak mondta, mondta, sorolta, hogy mi minden kedvezményt fog ő most adni a népének, csak tapsoljanak és éljenezzenek megint.

A tömeg egy percre megnyugodni látszott, de inkább csak elcsodálkozott a pillanatok alatt pitiáner gazsulálóvá lett, tegnap még rettegve félt diktátoron.

Itt-ott még tapsok és éljenzések is feltörtek az évtizedes beidegződések és megszokás utórezgéseként, de végül megérkezett a lázadók utánpótlása és a türannosznak menekülnie kellett.

Persze a kordonok mögötti „évértékelő” korántsem volt Orbán utolsó beszéde, ám a mindenféle látszatkedvezményekkel kicsinosított könyörgés, hogy a negyven alatti nők – termékenységi menetbe kapcsolva – szüljenek nekik fideszbabákat (mert ők nyilván azt remélik, hogy a kedvezményezettek fidesznyiknek is nevelik majd a gyermekeiket), nos, már csak azért is röhejes, hiszen a hangzatos szólamok mögött meglehetősen pontos számításokat sejteni, hogy az ígéretek, minél kevesebb – a saját kasszának tekintett közpénzt érintő – költségvetési terhet jelenthessen a számukra.

Hatalmuk további meghosszabbítását remélve ígérgetnek és nyaliznak,

miközben pedig lenézik és semmibe veszik nem csak a nekik nem behódolókat, de szélesebb értelemben mindazokat az úri kaszinójukon kívülieket, akiket Bayer Zsolt kertelés nélkül nevez a nevükön: “a büdös lábú kölkeiket nevelő, koszos prolikat”...

Az pedig, hogy Orbán az ellenzéket kicsinyes és személyeskedő hangnemben gyalázó megnyilvánulásai váltották ki a legnagyobb vastapsot ebből a társaságból, egyfelől jellemezte a kisestélyis, guccsis, közpénzen hizlalt bagázs mentális és érzelmi színvonalát, másfelől egyértelmű jelzése volt annak is, amiről a kordonok, a fekete leplek és a gyülekezet helyszínén az egy négyzetméterre eső biztonságiak túlzó száma árulkodott.

Jelesül az az iránti félelmet, hogy a most még hömpölygő aranyfolyam bármikor elapadhat. Felfokozott örömmámorban ünnepelték hát fedezékben bujkáló hősüket, azt remélve, hogy a tőle nyert kiváltságaik örökre az övék maradhatnak, ha jókor és jó helyen tapsolnak – ez pedig nem mindig szokott sikerülni.

NÁCI FENEVADAK VAGY BALOS KISCICÁK?

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.02.14.


Ha kell, egyik pillanatban javíthatatlanul náci, a másikban pedig bevándorláspárti, sorosista nemzetáruló gyülekezet a Jobbik, legalábbis a Fidesz-propagandában. „A magyar családok százezreit meghurcoló kommunista és a több százezer zsidó honfitársunkat megsemmisítő náci hagyomány kézfogója” – így aposztrofálta például évértékelőjében Orbán Viktor az ellenzéki összefogást. Igaz, a Jobbik nem volt mindig javíthatatlanul náci, a miniszterelnök 2017-ben még – írja a HVG – éppen az ellenkezőjét kifogásolta. Azaz: Vona Gábor „egy antiszemita pártból csinált egy filoszemita pártot”, egy „bevándorlásellenes pártból bevándorláspártit”, „persze, hogy haragszanak magára az emberek” – mondta Orbán. A változékony Fidesz-Jobbik viszony epizódjaiból szemezgettünk...

TARR BÉLA: AMIT MEG AKARTAM CSINÁLNI, MINDENT MEGCSINÁLTAM

HVG ONLINE / KULT
Szerző: VARGA FERENC
2019.02.14.


Nyolc évvel ezelőtt visszavonult a rendezéstől, de neve még mindig fogalom. Az idén negyedszázados legemlékezetesebb filmje, a monumentális Sátántangó, ez alkalomból felújítva mutatják be a berlini filmfesztiválon. Tarr Béla elmesélte a hvg.hu-nak, hogy egy gerincműtét vár rá, nagyon hisz a fiatalokban, és hogy egy japán festmény lökte a Sátántangó felé.

Tarr Béla kultusza töretlen. Juliette Binoche és Isabelle Huppert Instagramjáról bazsalyog ránk, Scorsese áradozik róla, Brad Pitt rajong érte. A neve fogalom, orrpiercinges kaliforniai lányok viselik a pólójukra nyomva, és azok is folyton emlegetik a Twitteren, akik életükben nem jártak még retrospektív vetítésen. A Werckmeister harmóniákból annyi GIF készült, hogy akár a Tumblrön végignézhetjük a filmet, és az is biztos, hogy Bergman, Antonioni és Tarkovszkij hárman nem tudnak felmutatni egy olyan nagyszerű mémet, mint ez az alábbi, amelyen R2-D2 és C-3PO Víg Mihály társaságában bandukol a magyar pusztában...

HOGYAN LEHETNE VALÓBAN ELÉRNI, HOGY TÖBB GYEREK SZÜLESSEN MAGYARORSZÁGON?

QUBIT
Szerző: SZALMA IVETT
2019.02.14.


...Túl sok érv a nem szülés mellett

Az 1990-es években az egész kelet-európai régióban visszaesett a gyermekvállalás, aminek a hátterében hasonló okok húzódtak meg. A rendszerváltozás képlékennyé tett egy csomó, korábban biztosnak hitt keretet az egyéni életútban, erre volt példa a munkanélküliség megjelenése. A bizonytalan környezetre adott természetes válasz, hogy az ember kivár a fontos döntések meghozatalával, amíg tisztulnak a látási viszonyok. A potenciális szülők, ahelyett, hogy belevetették volna magukat a családalapításba, befejezték az iskolát és tapasztalatot szereztek a munkaerőpiacon, és csak ezek után kötelezték el magukat. A gyerekvállalás jellemző ideje inkább a 20-as éveik végére vagy a 30-as éveik elejére tolódott, szemben az előző generációval.

Nagyon sokszor a gyermekre vágyók egyszerűen addig halasztják a gyermekvállalást, amíg kifutnak a gyermekvállalás biológiai idejéből, és véglegesen gyermektelenek maradnak, vagy pedig kevesebb gyermekük fog születni, mint amennyit eredetileg terveztek.

A gazdasági bizonytalanság negatív hatása mellett az értékek változása is hatással lehetett a megváltozott demográfiai mintázatokra. A fokozódó bizonytalanság mellett ugyanis a lehetőségek száma is emelkedett a rendszerváltást követő időszakban. Például megnőtt a továbbtanulók aránya, a fiatalok előtt megnyílt a lehetőség, hogy külföldi egyetemen vehessenek részt részképzésen, illetve az sem ritka, hogy már külföldön kezdik meg a felsőoktatási tanulmányaikat.

Az egyetem elvégzése után vagy esetleg már közben lehetőségük van karrierépítésre vagy éppen annak megszakítására. Például mert hosszabb időt szeretnének eltölteni egy egzotikus helyen, vagy csak egyszerűen utazgatni a világban és élményeket gyűjteni.

Így a gyermekvállalás megszűnt az önmegvalósítás fő formájának lenni, mindez pedig kevésbé vonzóvá teszi a szülőséget a mai fiatalok körében. Habár itthon még mindig kisebbségben vannak a tudatosan gyermektelenek, az arányuk lassan növekszik.

Igen ám, de a gyermekvállalás halasztása és a lehetőségek számának emelkedése nem ad teljeskörű magyarázatot a statisztikákra. A svéd vagy a holland nők például tovább várnak az első baba megszületésével, az önmegvalósítási lehetőségeik pedig feltehetően hasonlóan sokrétűek (ha nem sokrétűbbek), mint a magyar nőkéi, mégis több gyermeket szülnek...

TGM: PÁR SZÓ BALRÓL

MÉRCE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.02.13.


Nem szabad elkövetnünk eleink hibáit ismét: a hamis szolidaritás, a cinkosság és az elhallgatás hibáit, amikor baloldali bűnökről van szó.

Nincs különösebb jelentősége annak, hogy valamelyik apró kelet-európai országban valaki mit mond Latin-Amerikáról, ezért nem is írok részletesebben, csak regisztrálni szeretném: az, amit a valaha népszerű Hugo Chávez utóda, Nicolás Maduro (valamint állampártja és rendőrsége-hadserege) művel Venezuelában – éhezés, terror, az ellenzék betiltása, politikai ellenfelek sommás elintézése – , tűrhetetlen. El kell ítélni, és el is ítéljük. Pedig nincs kétség aziránt, hogy szimbolikus és ideológiai értelemben a rezsim baloldali.

Évtizedekig lelkesedett a baloldali közvélemény – különösen Nyugaton – a nicaraguai sandinistákért, akik megdöntötték a szörnyűséges (az Egyesült Államok által támogatott) Somoza-diktatúrát, s úgy látszott, létrehoznak valamiféle egyenlősítő, forradalmi demokráciát széleskörű népi részvétellel. Ebből is csak latin-amerikai tucatzsarnokság lett, a hitvallásában kétségkívül autentikus baloldali Daniel Ortega éppen élessel lövet a tüntető diákokra. Daniel Ortega nem akárki. A forradalom egyik vezetője volt, szabad választásokon veszített és nyert, számos pozitívum fűződik a nevéhez. Ma már eljutott az abortusz betiltásáig és a tiltakozások katonai leveréséig. A hét végén [ez a cikk eredetileg 2018. július 17-én jelent meg] két egyetemistát lőttek agyon.

Sokan attól tartanak, hogy a venezuelai, nicaraguai (és kubai) baloldal előrelátható bukása után a szélsőséges reakció következhet, ezért a nyugati baloldal – s itt főleg az észak-amerikai baloldal számít – habozik vagy hallgat, természetesen kivételekkel.

Ezek az aggodalmak alighanem indokoltak, ennek ellenére diktatúrákat – méghozzá egyre inkább népellenes diktatúrákat, amelyek forradalmi, emancipációs jellege elveszett – nem támogathatunk. Bűneikről nem hallgathatunk. A szakítást nem halogatjuk.

A kelet-európaiak szerepe mindebben persze teljesen elhanyagolható.

Pas d’ennemi à la gauche – mondták eleink Franciaországban valaha („baloldalon nincs ellenség”). Ez tévedés. Súlyos következményekkel.

Nem újdonság, hogy a társadalmi igazságosság, az egyenlőség vagy a szocializmus nevében rémuralmat gyakorolnak. Nem ez az első eset. Sajnos talán nem is az utolsó. De nem a mi nevünkben...

MÁR AZ IS SZÉP, HOGY TÜNTETNEK, DE NEM MENNEK VELE SEMMIRE - AMIKET ORBÁN FELCSÚTRÓL EGY TOLLVONÁSSAL MEGSZÜNTET, AZOKÉRT MAGYAR HAZAFIAK SZÁZADOKON ÁT HARCOLTAK, SOKAN AZ ÉLETÜKET ADTÁK ÉRTE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.02.13.


"Nem idegen hatalom, nem az osztrák császár, nem a török szultán és nem az orosz cár, hanem Magyarország miniszterelnöke mondott halálos ítéletet a nemzeti felemelkedés zálogára, a Magyar Tudományos Akadémiára. Természetesen lesz valami a helyén, mint minden orbáni pusztítás után, de az nem a Magyar Tudományos Akadémia lesz."

Sok pusztító és gonosz dolog történt a NER megalakulása és az alkotmányos rend megdöntése óta, beleértve, hogy az ország Alkotmányát is egy tollvonással eltörölték, de egy se mérhető ahhoz a csapáshoz, hogy Orbán Viktor lázálmos tévhitei oltárán feláldozza és élve elégeti a Magyar Tudományos Akadémiát. Már az is elképzelhetetlennek tűnhetett sokaknak, hogy a CEU-t elüldözi Budapestről. Pontosabban a CEU-t is felszámolni szerette volna, de a CEU el tudott menekülni. A Magyar Tudományos Akadémia nem tud Bécsbe menekülni, mert sikeresen kivívtuk az osztrákoktól való függetlenségünket.

Mindehhez hozzá kell tenni azt, hogy a Magyar Tudományos Akadémia nem egy halott intézmény, hanem éppen a kutatóhálózata és a szakosztályai révén eleven, élő, a világ tudományos életének részeként működő organizmus, a magyar tudás és fejlődés motorja. A nemzeti történelem és a nemzeti identitás legautentikusabb és szakavatott őrizője, és minden bizonnyal ennek köszönheti a rá kimondott ítéletet. Ezt akarja Orbán mindenáron a kezébe venni, az akadémiai kutatásokat és valóságfeltárást megszüntetni, hogy kizárólag a történelemhamisításra létrehozott ideológiai intézetek maradjanak helyette, amelyek azt a célt szolgálják, hogy az uralmon levők hatalma a nemzeti múltból és a nemzeti identitásból eredeztethető legyen. Ezért meghamisítanak mindent, és a hamisítás útjában áll a valódi tudomány.

A Magyar Tudományos Akadémiának valószínűleg meg kellene szűnnie akkor is, ha ez nem így lenne, mert egyetlen diktatúra sem tűri meg a szabad gondolkodó embert. Különösen nem egyetlen szervezetbe zárva és koncentrálva. Egy diktátort soha nem hagy nyugodni, hogy létezik egy szervezet, amelyben képzett, világot látott és okos emberek vannak, szabadon kutatnak, gondolkodnak, alkotnak. E tudósokat is meglepte, hogy Orbán merészeli a Széchenyi István által alapított Magyar Tudományos Akadémiát felszámolni, amely a magyar reformkor és a magyar nemzeti önrendelkezés egyik legjelentősebb lépése volt. Ez volt a “haza és haladás”. A feudális társadalmi viszonyok, az elmaradottság felszámolásának legdicsőségesebb és leghaladóbb tette. Magyarország attól kezdve lett igazán polgári nemzet, hogy megalakult – először még más néven – a Magyar Tudományos Akadémia.

Ahogy jelképes és önmagán túlmutató jelentése volt a létrehozásának, ugyanolyan szimbolikus jelentősége van a felszámolásának is. Ez a “haza és elmaradottság”, valamint a feudális társadalmi viszonyok visszalakításának legfontosabb lépcsője is. Magyarország ezzel megszűnik haladó, polgári nemzet lenni. A tudomány meggyilkolása a legdurvább merénylet egy nemzettel szemben. Orbán, ha mással nem, ezzel beírta nevét a magyar történelembe, a legkártékonyabb és leginkább nemzetpusztító politikusok közé. Még nincs vége, de bármilyen bűncselekményeket követ el, nemzeti, polgári szempontból a Magyar Tudományos Akadémia elpusztításánal nagyobb bűnt már nem tud elkövetni. Ha egyenként ölné meg a magyar tudósokat, az sem érne fel ezzel a brutális barbár cselekedettel. Ez olyan, mintha könyveket égetne, amiképpen a könyvégetés is az emberek égetésének előzménye. Az MTA kivégzése intő jel...

A WAFFEN-SS-T DICSŐÍTI A FIDESZ (MERTTEHETIPOSZT)


ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.02.13.


Trombitás Kristóf Keresztély Jenő Samu Géza egyszerűen FIDESZ-ből van. Nemcsak tehetségtelen barom, de az apja Trombitás "Trombi" Zoltán, a FIDESZ alelnöke volt, anyja pedig Orbán volt államtitkára, Pécs money-woman-je, Mikes Éva.

Ő találta azt mondani, hogy Hitler katonái, akik elfoglalták Magyarországot, és akik nélkül a trombitások nem küldhettek volna halálba hatszázezer magyar zsidót, Európát védték. Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-Obergruppenführer pedig hős volt.

Fel persze nem háborodnék, mert ahhoz azért az állatvilágtól jelentősen el kellene mozdulnia egy ilyen izének, de bevallom, még mindig meg tudnak lepni. Az Oláh Gellért nevű idiótát páros lábbal rúgták ki pár napja a 888.hu-tól mert hercigeskedésből karlendített egyet ezen a videón (rendes kis belső leszámolás lehetett, mert ember nem látja ezt, csak aki tudja, hogy mit kell keresnie). Oláhnak nem FIDESZ-vezetők voltak a szülei, így járt.

HOVÁ TŰNT 110 MILLIÁRD FORINT BIGE LÁSZLÓ MŰTRÁGYAKIRÁLY VAGYONÁBÓL?

24.HU
Szerző: VITÉZ F. IBOLYA
2019.02.13.


Oligarchák vetettek szemet Bige László 220 milliárdos birodalmára
Nem szokott jó vége lenni annak, ha egy milliárdos vállalkozónál megjelenik a versenyhivatal és a rendőrség. Bige ráadásul vagy egy évtizede Csányi Sándor ellensége...
A 100 leggazdagabb magyar toplistáján legutóbb az ötödik helyen végzett Bige László 220 milliárd forintra becsült cég- és magánvagyonnal, a Forbes magazin viszont ennek csak a felére, 110 milliárdra tette az ország legnagyobb műtrágyagyártójának javait. A két számítás között csupán néhány hónap telt el: az előbbi lista tavaly májusban jött ki, az utóbbi pedig az év végén. Megpróbáltuk megtudni, mi okozza a drámai különbséget, vagyis mitől eshetett a felére a Bige-vagyon hét hónap alatt.

Ez már csak azért is érdekes kérdés, mert a műtrágyakirály szolnoki gyárát novemberben 300 rendőr szállta meg, akkora volt a felhajtás, hogy éjszakára is a területen maradtak. Hogy egy újabb oligarchaleszámolás egyik felvonását láttuk-e, még mindig nem világos, legalábbis a rajtaütés részletesebb indoklásával máig adósak a hatóságok. Kérdésünkre, hogy milyen gyanúval nyomoznak, hány embert hallgattak ki eddig, egyáltalán hol tart az ügy, nem kaptunk érdemi választ. A Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése és más bűncselekmény gyanúja miatt nyomoz, és az eljárás ismeretlen tettes ellen folyik – a rendőrség ennél bővebb tájékoztatást nem kívánt adni a nyomozás érdekeire hivatkozva...

TIBORCZ-BOTRÁNY: ELTŰNT EGY FELJELENTÉS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BATKA ZOLTÁN, HALMAI KATALIN, HARGITAI MIKLÓS
2019.02.14.


Az Elios-beruházásokat érintő tételeket is visszavontak a brüsszeli elszámolásból – ismerte el lapunknak a technológiai minisztérium. Az ügyészség közben elvesztett egy irat.

„Bölcs döntés, amely megoldja az Európai Unió problémáját, de a magyar adófizetőkét nem.” Ezt nyilatkozta Ingeborg Gräßle, az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a Népszavának, amikor arról kérdeztük, mi a véleménye arról, hogy – miként azt tegnap megírtuk –, az Orbán-kormány visszavonja a Brüsszelnek kifizetésre kiküldött számlák közül a Tiborcz Istvánhoz, Orbán Viktor vejéhez köthető, botrányos körülmények között odaítélt Elios-beruházások tételeit. Nyilatkozatával Gräßle arra utalt, hogy az uniós intézményrendszernek már nem kell hivatalból foglalkoznia a visszaélés-sorozattal, ettől azonban a magyar államot ért 13 milliárdos kár még nem lesz kisebb. 

Lapunk információi szerint a kormányzat további lépéseket is tehetett azért, hogy kimentse Tiborczot az eljárások alól. Ebbe a körbe sorolható, hogy az ügyészség „nem találja” azt a feljelentést, amelyet Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője tett tavaly az Elios-ügyben a hatóságok bűnpártolásnak tűnő magtartása miatt ismeretlen tettes ellen, hivatali visszaélés gyanújával. Úgy tudjuk, az ORFK a följelentést 2018. augusztusában a Központi Nyomozó Főügyészséghez továbbította, ott viszont úgymond nyoma veszett...

VIGYÁZAT, HA KÁPÉT KÍNÁL A MUNKÁLTATÓ! - RENGETEG A BIZONYTALANSÁG A CAFETERIA KÖRÜL

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2019.02.14.


Számos cégnél érzékelhetően csúszik a béren kívüli juttatás rendszer idei kialakítása. Amikor a dolgozók hiányolják a szokásos választási lehetőségek felajánlását, akkor kiderül: még igazán az sem dőlt el, milyen elemeket miként tartanak meg. Sokan örülnek, amikor a „készpénzfizetés” is az opciók között van, de ezzel a zsebükbe jóval kevesebb juthat.

Az előző évek tapasztalatai azt mutatták, hogy sok cégnél már januárban javában zajlik a béren kívüli juttatási elemek közötti választás. Ez még azokra az évekre is jellemző volt, amikor alaposan belenyúltak az adótörvényekkel a cafeteriába. Persze akkora változás, mint ami 2019-re következett be, eddig még nem volt. A nyáron elfogadott adótörvényeken tavaly novemberben változtattak valamennyit, de ez a lényeget nem igazán érintette.

Szinte egyeduralkodóvá tették a cafeteria rendszerében a SZÉP-kártyát, de úgy tűnik, ezért máris benyújtotta a számlát a kormányzat. Nem a pihenőplasztikot használók, hanem az elfogadóhelyek kénytelenek jobban a zsebükbe nyúlni. Közben az Erzsébet-utalvány csendben végleg kimúlt. Akadt egyébként olyan nagy munkáltató, amelynek emiatt újra változtatnia kellett már kidolgozott elképzelésein.

Kigyűjtöttük, hogy néhány nagyobb (esetenként a sajtóban is elég részletesen taglalt) bérmegállapodásban mi maradt meg a béren kívüli juttatási elemek közül. Mint a táblázatból látszik, a kép meglehetősen változatos. Sokan irigykedve nézhetik ezeket a számokat, de azt érdemes tudni, hogy döntő többségüket a helyi szakszervezet harcolta ki...

MIÉRT NEM KELL PAKS-2?

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MARTÉNYI CSABA
2019.02.08.


Rossz hírek érkeznek a tervezett beruházásról. A csúszás 6 év. Az eredetileg számított 2026–2027 helyett 2032–33-ra tolódik az átadás időpontja. A csúszás szó használata kormányzati megszólalóknak 2017-ben még tilosnak minősült. Először – a felelősséget hárítva – Brüsszelre mutogatva csak 2 év késedelmet jelentettek. Most viszont indoklás nélkül került menesztésre Aszódi Attila, az atomerőmű két új blokkjának biztonságos megépítéséért felelős államtitkár. Az államtitkár – most már bűnbak, bukása a kudarc egyértelmű beismerése.

Pedig már a szerződés kötésénél nyilvánvalóvá vált, hogy ilyen terjedelmű beruházáshoz itthon nincs meg a szükséges felkészültségünk, a menedzsementtudás, az orosz fél pedig nem rendelkezik a technológia uniós megfeleltetéséhez szükséges kellő szaktudással és tapasztalattal. Emiatt az engedélyezéseket illetően is lemaradás tapasztalható.

A prognózisokból úgy látszik, Paks–2 esetében nem számít, mi mennyibe kerül. Drágán fogunk elektromos energiát termelni függetlenül attól, hogy a 2030-as évekre az energetikában is várható szédületes iramú technológiai fejlődés közepette milyen áron szerezhető be az áram a világpiacról.

Az atomreaktor építésének megduplázódott kivitelezési ideje jelentős költségnövelő tényező, nagyjából dupla árat jelent. Ez a gigaberuházás az eredetileg tervezett 4000 milliárd forintból már biztos nem valósítható meg, hacsak le nem állítják. 8000 milliárd forint körüli összköltség valószínűsíthető.

Előzmények:...


"HA EZ SZÉP ÉLET VOLT, SZÉP ÉLETEM VOLT" - TANDORI DEZSŐ, 1938.2019

24.HU
Szerző: SZÁNTÓ ESZTER, JANKOVICS MÁRTON, INKEI BENCE
2019.02.13.


80 éves korában elhunyt Tandori Dezső, Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, közölte a Petőfi Irodalmi Múzeum és a Digitális Irodalmi Akadémia a család nevében szerdán az MTI-vel.

"Az évek során lassan kialakult a természetem: magányos-féle, kicsit orrszarvú jellegű"

– mondta magáról tíz éve Tandori Dezső, aki nemcsak művei nyomán vált legendássá, de remetei életvitele miatt is. Ezt a visszavonultságot nem egy zsákfaluban, hanem a Budapest kellős közepén valósította meg. Egész pontosan abban a Lánchíd utcai lakásban, ahol születésétől fogva élt, és ahol madarait is nevelte, akik a 70-es évek vége óta írásaiban is feltűntek szereplőként. 1938-ban született, a gimnáziumban tanára volt Nemes Nagy Ágnes is, aki egyből felfedezte benne a költői tehetséget, és meggyőzte Tandori szüleit, hogy a mérnöki pálya helyett engedjék irodalmi tanulmányait kibontakozni. Tandori csatlakozott Nemes Nagy Újhold köré csoportosuló írói-baráti köréhez, ahol többek között Mészöly Miklóssal, Ottlik Gézával és Mándy Ivánnal került szoros kapcsolatba, egymás gondolkodására és művészetére is nagy hatást gyakorolva.

"Rémálomnak nevezem az életemet, de sajnos a rémálmok negyven százaléka elmondhatatlan (vétkek, rossz döntések, halálveszélyek okai), de vannak halálveszélyek, rossz döntések és mázlik, melyek elmondhatók"

– foglalta össze Tandori, aki műveiben mégis sok mindent feltárt magából. Első, Töredék Hamletnek című kötete az 1958 és 1968 között írt verseit tartalmazza, 1973-ban megjelent, második kötetét (Egy talált tárgy megtisztítása) az első magyarországi posztmodern verseskötetként tartja számon az irodalomkritika. Ezeket számtalan gyerekkötet, verseskötet, tárca, regény és fordítás követte fél évszázados pályafutása során. Bár a tandoriságnak vannak visszatérő jegyei és szereplői, gyakori jellemzője például a nyelvi játékosság, változatos életművét képtelenség bekategorizálni. Műfordításai is elképesztő listát tesznek ki Rilkétől kezdve Virginia Woolfon és Graham Greene-en át, Mickey Spillanekrimijeiig...

HOGYAN LEHETSZ SIKERES KÜLFÖLDÖN?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Roland
2019.02.14.


Ma ismét egy régi szerző új írását olvashatjátok. Roland mintegy hat évvel ezelőtt írta meg történetét (itt olvashatjátok el). Azóta rengeteg minden történt vele, szép sikereket ért el a magánéletben és a szakmájában is, mint írja: „a világ elég nagyot fordult körülöttem szűk 6 év alatt és soha nem volt még minden ennyire rendben”. Amit jó olvasni.

Ez az írás érlelődik bennem lassan egy éve, miközben úgy éreztem, hogy minél tovább várok vele, annál több hasznos és remélhetőleg érdekes részletet tudok beleírni. Úgy döntöttem, hogy most nekiugrok és ami ezután történik, az innentől egy következő történet része lesz.

Két írásom jelent meg korábban a Határátkelőn és nagyon meglepődtem, amikor most újra elolvastam őket. Mindenki változik és ez így helyes, de olyan érzés mintha egy egészen másik ember írta volna a korábbiakat. Olyasvalaki, aki a felnőtté válás, útkeresés és egy sor félelem között próbál valahogyan a helyes irányban haladni.

Nagyvonalakban, amire számíthatsz, ha tovább olvasol: egy nagyjából 6 éves időszak történetét fogom elmesélni, ami egyben eddigi életem legsikeresebb időszaka is volt minden szempontból.

A célom: szeretnék valódi kézzelfogható térképet adni ahhoz, hogy hogyan lehet kitörni az önkorlátozó hiedelmek és kifogások ketrecéből és ezzel a kávézó, gyári munka, szálloda takarítás, tömegszálló és hasonlók világából is.

Ki lehet sikeres?

Nagyon sok magyar vállalkozó, vezető, cégtulajdonos él itt Angliában. Szinte borítékolható a siker, ha valaki jó családból, több diplomával, kiváló angol nyelvtudással érkezik, esetleg vannak kapcsolatai vagy egy ’56-os gazdag nagybácsija.

De mi a helyzet akkor, ha valaki 24 évesen szinte értékelhetetlen nyelvtudással vendéglátós végzettséggel és nagyon kevés pénzzel érkezik? Szükségszerűen egy étteremből fog nyugdíjba menni közben tömegszállón tengődve?

A válasz a legegyértelműbb NEM, amit csak el tudok képzelni. Az indokláshoz olvass tovább:...

MIÉRT VASTAPSOLUNK?

MA IS TANULTAM VALAMIT
Szerző: MIKLÓSI GÁBOR
2019.02.14.


Az előadásnak vége, a közönség ujjongva tapsol. Egy idő után ütemes vastaps alakul ki, ami gyorsulni kezd, szétesik, aztán megint összeáll, és ez így még többször megismétlődik, mielőtt a legmámorosabb rajongó is a kijárat felé indul.

Mégis miért csináljuk ezt?
Miért akarunk egyszerre tapsolni idegenekkel, aztán amikor sikerült, miért gyorsítjuk fel, és esik szét a vastaps? És miért kezdjük újra? A triviális válasz az, hogy ez egy szokás. A fizikusok szerint azonban a jelenség nem csak embereknél fordul elő, elméleti fizikai alapjai vannak, és jól modellezhető.


A vastapsban számunkra, magyarok számára semmi furcsa nincs: kisgyerekként kábé az első bábszínházi látogatásunkkor tanuljuk meg, hogy ha tetszik egy produkció, ezt csinálja a közönség. Amikor viszont emberek hosszú ideig tapsolnak ritmusra anélkül, hogy a taps üteme változna, ösztönösen mindenki érzi, hogy ez nem spontán tetszésnyilvánítás, gondoljunk csak a kommunista diktátorok, például Nicolae Ceaușescu vagy Kim Dzsongun beszédeinek fogadtatására a pártrendezvényeken. Sztálintól annak idején annyira féltek, hogy senki sem merte abbahagyni a tapsot, és csengővel kellett jelezni, hogy elég.

Különös, de a jelenség, tehát a spontán, lassú, szinkronizált taps abban a formában, ahogy mi ismerjük, a világnak csak ebben a részében, főleg Magyarországon és Romániában alakul ki. Előfordul Európában itt-ott máshol is, de elsősorban akkor, amikor a közönség ráadást követel. Más kultúrkörökből érkezőkben viszont gyakran kelt megütközést, nem értik, és keresik, hogy ki vezényli a taktust. A spontán vastaps földrajzi-kulturális koncentrációjának hátterére csak teória létezik: ennek a fajta önszabályozásnak a szociálpszichológiai háttere vélhetően összefügg a kommunista múlttal és az érintett nemzetek kulturális homogenitásával.

A VASTAPSJELENSÉG KONKRÉT KIALAKULÁSÁNAK VISZONT VAN EGZAKT FIZIKAI MODELLJE, RÁADÁSUL MAGYAR KUTATÓK ÍRTÁK LE.

A spontán szinkronizáció jelenségére először a 17. században figyelt fel egy holland fizikus, Christiaan Huygens, amikor észrevette, hogy az egymás mellé szerelt ingaórák összehangolódtak. Ugyanígy, megfelelő körülmények fennállásakor a metronómok között is eltűnik a fáziseltolódás...