2021. július 1., csütörtök

„MEG KELL ÁLLÍTANI A LECSÚSZÁST” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2021.07.01.


A TARTALOMBÓL:

– Filippov Gábor: Meg kell állítani a lecsúszást – „Ha nem kezd hozzá Magyarország az oktatási rendszer átalakításához, tíz év múlva már nem lesz, aki tanítson, és az oktatásból kikerülő fiatalok jelentős része képtelenné válik alkalmazkodni a XXI. század kihívásaihoz.” Interjú!

 Csak az adófizetőknek nem jó üzlet az emlékév – Schmidt Mária 2020-ban havi 4,8 millió forintért dolgozott a közalapítványnál, tavaly áprilisban csak szakértői díjakra 100 millió forintot terveztek költeni

– Havi kétezer-kétszáz a szabadulásra – Fillérekből kellene újrakezdeniük a börtönt megjárt embereknek, közülük csak kevesen kapnak valódi esélyt a beilleszkedésre

– Észrevette, hogy ön is gazdagabb lett? – A milliárdosok szűk köre gyorsan bővül, de a magyarok nagy többsége semmilyen valódi megtakarítással nem rendelkezik

– Kell egy repülőtér – Kérdés, a tulajdonos miért passzolná el a ferihegyi légikikötőt

– Állatorvosi Zugló – Már most durva kampány kíséri Tóth Csaba és Hadházy Ákos összecsapását. Előválasztás, 2. rész

– Apokalipszis. Most? – A Velencei-tavat az elmúlt hetekben tömeges halpusztulás sújtott, a helyszínen jártunk utána az okoknak

– A nagypolitika ide is leér ám! – Andrási Sándor monológja a nyírkárászi Nyulas tanyáról. Elmegy a végsőkig és Luxemburgig is

– „Boldog csak akkor voltam, amikor futballoztam” – Minden egyes sors más, de a legtöbb hajléktalan gyerekként állami gondozott volt, vagy az alkohol miatt került utcára – ezt tapasztalta a 61 éves József

 Öt hónap után sem szunnyad a mianmari ellenállás – A puccsisták nem számítottak arra, hogy hamarosan óriási nehézségeik támadhatnak a kibontakozó „fehérgalléros” ellenállás miatt

– Srebrenica ma is vihart kavar a Balkánon 

– Megnőtt a szupergazdagok tábora a világjárvány idején – A leginkább a 30 millió dollár felett exponáló ultragazdagok tábora gyarapodott

– Megrázza-e Európát Merkel távozása? – Angela Merkelt sokan a válságok tapasztalt menedzselőjének tartják

– Berlin nem tett le Putyin meghívásáról – A német–francia tandem megújítaná a párbeszédet Oroszországgal

– Kellett-e kompromisszumot kötni? Mindig! – Beszámolónk a veszprémi első Magyar Mozgókép Fesztiválról

– A mohóság receptje – Egy „titkos képlet”, amely majdnem bedöntötte Romániát: Ioan Stoica piramisjátéka sok százezer embert tett tönkre az 1990-es években, ám maga a főszereplő pár év börtönnel úszta meg a kalandot

– Az író, aki a sorok között beszélt – Hatvan éve hunyt el Ernest Hemingway, az összetéveszthetetlen hangú prózaíró. Rá emlékezünk

– A forradalom vakcinái – Kuba immár a második hazai fejlesztésű koronavírus-oltóanyagáról állítja, hogy hatékonyan véd a Covid–19 betegséggel szemben

– Hubble, van egy problémánk – Egyre valószínűbb, hogy a sorsa megpecsételődött

– Eltűnési viszketegség – Ötvös András: Illúzió, hogy az ember a politikai nyilatkozatokkal részt vesz a közéletben. Interjú

– „A becsei emberek születtek újjá minden képen” – André Kertész fotóiból nyílt kiállítás a budapesti Capa Központban

– Pezsgő a Puskás gyepén – Önkéntesek a labdarúgó-Eb-n. Kulisszatitkok első kézből

Időgép – a Magyar Hang történelmi melléklete

– Túl a Kárpátokon… – Miért támadta meg Hitler a Szovjetuniót 1941. június 22-én? Elkerülhettük-e volna a hadba lépést?

 A szabadság vagy a függetlenség ünnepe? – Harminc éve vonult ki az utolsó szovjet katona Magyarországról, Jeszenszky Géza eleveníti fel az emlékeit
– „Mint phoenix, hamvaiból kikelt” – Rousseau Vallomásai Magyarországon
– Balatonalmádi, 1933 – Kedélyes fürdőhely bátortalan karlendítéssel és ledér erkölcsű fiú fürdőzőkkel: nyári kép a harmincas évekből a Balaton partjáról

Publicisztika:
– Dévényi István: Csak azért is
– Gulyás Balázs: Kis sértett járja be Európát – Maga itt a kultúrhörcsög?
– Lányi András: Elégedetlenek és engedetlenek
– Szerető Szabolcs: Zászlók a magasban – Álláspont
– Alföldi Zoltán: Felesleges gyepek, haszontalan fajok
– Egressy G. Tamás: Tematika
– Pápay György: EU 2022 – Több a zászló
– Vági Márton: Orbán Viktor akár jó miniszterelnök is lehetne
– Híd Jenő rajzol: Foci, foci, foci!
– Schiffer András: „Hadd tudja a világ, él még a büszke bunyevác”
– Darvasi Linda: 11:22:33.44? – Újbeszél
– Gazda Albert: Nietzsche
– Szerető Szabolcs: Magyarország visszatért – Szotyola
– Puzsér Róbert: Karácsony Gergely demokráciafelfogása
– Marabu: Farizeusisztán

Tárca:
– Totth Benedek: Vadászat
– Haklik Norbert: Cicciolina Bécsből, szőrös krumplival

Kritika:
– Egy nyelvi fickándor esete a mesével – Harcos Bálint: Halandzsarablók. Tizenkét rövid mese
– Önjelölt privilégium-rendőrök – Roxane Gay: A rossz feminista
– Idegen én – Bill Sullivan: Bemutatlak önmagadnak

ITT OLVASHATÓ

MENNYIT KERES VALÓJÁBAN AZ ÁTLAGMAGYAR? - A PROPAGANDÁHOZ KÉPEST A MEDIÁN LEMARADÁSA KÖZEL HAVI 110 EZER FORINT

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.07.01.


Kétszámjegyű kereseti növekedésről számolt be a KSH, de – derült ki az Azénpénzem.hu számításaiból – akik valóban átlagmagyaroknak tekinthetők, azok körülbelül feleekkora gyarapodást érzékelhettek. A statisztika torzít a foglalkoztatók, de a foglalkoztatottak számossága szerint is.

Az idén áprilisban a KSH frissen közzétett adatai szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 440 600 forint, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset pedig 293 000 forint volt, mindkettő 10,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A legnehezebb, járványidőszakban is nőttek a keresetek Magyarországon – értékelte az adatokat az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára. Bodó Sándor szerint a kedvező adatok azt jelzik, hogy „túl vagyunk a nehezén".

Érdemes azonban a számokat kicsit részletesebben is áttekinteni. Már a KSH közzétételéből kiderült, hogy a dinamikát tíz százalék fölé költségvetési intézkedések húzták fel. Miközben ugyanis a versenyszférában a bérek 9, a költségvetési intézményekben 12,7 százalékkal nőttek. Utóbbira a magyarázat az „egyes előmeneteli rendszerek ütemezett béremelése”. – Ez főként az orvosi béremelést, valamint a bírák, ügyészek és a bölcsődei dolgozók illetményemelését takarja.

Önmagában az előbbi sem mellékes eltérés, hiszen a cégnél dolgozók számára csekély vigasz az állami „nagyvonalúság”. További különbséget jelent, hogy a KSH minden esetben a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bérét publikálja...

SEHOL MÁSHOL AZ OECD-BEN NEM DRÁGULTAK OLYAN GYORSAN AZ INGATLANOK, MINT MAGYARORSZÁGON, DE A JÁRVÁNY KÖZBESZÓLT

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.07.01.


A koronavírus-járvány okozta korlátozások könnyítésével párhuzamosan számos országban és világvárosban emelkedni kezdtek az ingatlanárak – a városokban annak ellenére is, hogy a pandémia és a home office vonzóbbá tette a nagyvárosokkal szemben a vidéket a nagyobb jövedelemmel rendelkezők körében.

Szlovákiában 15,5 százalékkal, az Egyesült Államokban 13 százalékkal, Ausztriában 12 százalékkal, Svédországban 13 százalékkal, Csehországban és Lengyelországban 8,9 százalékkal növekedtek az ingatlanok átlagárai 2021 első negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest a Knight Frank londoni ingatlan-tanácsadó cég mérései szerint. Globálisan 2006 negyedik negyedéve óta nem érzékelt a piac ilyen szintű áremelkedést...

GYORSAN ÖSSZEDOBOTT A KORMÁNY MÉG TIZENEGY ALAPÍTVÁNYT AZ EGYETEMEKNEK

MAGYAR NARANCS
Szerző: NARANCS.HU
2021.07.01.


Ha már alapítványi fenntartásba kerülnek, kell hozzájuk fenntartó is – csaphatott valaki a homlokára odafent.


Összesen tizenegy egyetemhez hozott létre fenntartói alapítványt a kormány, a magyar állam nevében eljárva –írja a hvg.hu, a szerdán megjelenő Magyar Közlönyre hivatkozva.

A tizenegy intézmény fenntartó alá helyezésérőlmár április végén döntött az Országgyűlés, a törvények augusztus 1-jén hatályba lépnek, de mint a hírportál nemrég felhívta a figyelmet, az alapítványoknak eddig semmi nyomuk nem volt.

A kormány ezt most pótolta: egy szerda este közzétett kormányhatározattal létrehozták az alapítványokat, és az intézmények fenntartói jogát, mint vagyoni értékű jogot átruházták rájuk. A határozatot Orbán Viktor hagyta jóvá.

Induló vagyonként összesen 6,6 milliárd forintot kaptak, és eltérő összegben további juttatásokról is döntött a kormány...

AZ EP NÉGY FRAKCIÓJA KÉRI A BIZOTTSÁGOT, NE ADJON MÉG PÉNZT A MAGYAR KORMÁNYNAK

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2021.07.01.


Az Európai Parlament négy frakciója csütörtökön közös levélben fordult Ursula von der Leyen bizottsági elnökhöz, azt kérve, hogy ne engedje át a magyar kormány tervét az EU újjáépítési alapjának a felhasználásáról.

Az angol rövidítése alapján RRF nevű óriási, összesen 750 milliárd eurós mentőcsomagot a koronavírus okozta gazdasági gondok enyhítésére hozták létre. A tagállamoknak terveket kellett leadniuk, hogyan és mire költenék a nekik járó pénzt a keretből.

A magyar kormány fél éven át arra készült, hogy a teljes Magyarország által lehívható keretet, azaz mintegy 5800 milliárd forintot el akar költeni az RRF-ből. Azonban a leadási határidő előtt pár nappal Orbán Viktor Brüsszelben váratlanul bejelentette, hogy csak 2500 milliárdot kér a kormánya, ami azt jelenti, hogy végül csak a vissza nem térítendő támogatást hívná le, a kedvezményes hitelnek számító részt nem. Orbán ezt azzal indokolta, hogy Magyarország nem akar eladósodni, de brüsszeli információink számíthatott az is, hogy a Bizottság nem volt elégedett a magyar terv első változatával, és a kormány "jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok" logika alapján csak annyit kért, amennyiről azt gondolta, hogy vita nélkül megszerezheti. Erről itt írtunk részletesen.

Az EP négy frakciója - a szocialisták, a Renew Europe (régebbi nevükön liberálisok), a zöldek, illetve a Baloldal nevű frakció (szokás kommunistáknak is nevezni őket) most azt kezdeményezték, hogy ezt a csonkított magyar tervet se fogadja el az Európai Bizottság...

NINCS SOK HÁTRA A KEDVEZŐ KAMATOZÁSÚ LAKÁSHITELEK KORÁBÓL

G7.HU
Szerző: BÓDIA LILLA
2021.07.01.


Sokan talán úgy vagyunk vele, hogy nem is foglalkoztatnak minket a jegybanki kamatok mindaddig, amíg a hiteltörlesztőnk összege meg nem emelkedik emiatt, vagy a betéteink nem gyarapodnak jobban. Legutóbb 2010 november végén kaphattuk fel a fejünket, amikor bár sokkal magasabb szintről – a korábbi 5,2 százalékról 0,25 bázisponttal emelte meg az alapkamatot az MNB, ezzel elindítva egy közel 13 hónapig tartó kamatemelési ciklust. 2011 karácsonya óta azonban minden kamatdöntő ülés egy kis ajándékot hozott a lakáshiteleseknek (is) – egy közel 10 éve tartó kamatcsökkentési ciklus (illetve stagnálás) ért most véget.

Legutóbbi kamatdöntő ülésén, 2021. június 23-án a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 0,9 százalékra – a 2016. májusi szintre – emelte az alapkamatot. A Danube Capital 0,75 százalékot várt; a mostani kamatdöntés ennél nagyobb mértékű, a piaci konszenzusnak megfelelő emelés volt, de a későbbiekben további emelések várhatóak...

VAN, AKINÉL KÉT ELSŐ OLTÁST MUTAT, MÁSBÓL PROFESSZORT CSINÁLT A MAGYAR UNIÓS COVID-IGAZOLVÁNY

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2021.07.01.


Csütörtöktől Magyarországon is beszerezhető az uniós Covid-igazolvány, másik nevén zöldigazolvány. Ez biztosítja a határátlépést és a szabad mozgást az uniós tagországok között, teszt- vagy karanténkötelezettség nélkül.

Ebben a cikkben összeszedtük a legfontosabb információkat az igazolványról, valamint a cikkben található térképeken és ábrákon megnézheti, jelen állás szerint milyen feltételekkel utazhat az egyes országokba attól függően, hogy milyen oltást kapott.

Bár a kormány korábban azt ígérte, már június 28-tól tájékoztató kampányt indítanak az uniós igazolványról, erről egyelőre nem sokat kommunikáltak. Annyi történt, hogy a bevezetése előtt pár órával megjelent a rendelet a Magyar Közlönyben, majd annak az összefoglalója is a kormányzati tájékoztató oldalon.

Pedig az igazolvány és annak használata több fontos kérdést is felvet. A megjelenése óta több olvasónk is beszámolt arról, hogy problémába ütközött, amikor hozzá akart jutni az igazoláshoz. Ezeket a kérdéseket csütörtök délelőtt elküldtük az operatív törzsnek, a kormánynak és az EESZT-t működtető Országos Kórházi Főigazgatóságnak is, válaszokat azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk...


TÖLTSE KI A MI NEMZETI KONZULTÁCIÓNKAT!

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2021.07.01.


...Vannak, akik azt mondják, hogy a magyar kormány nem tesz egyebet, mint folyamatosan manipulálja az embereket, nemzeti konzultációba ágyazott álkérésekkel játssza el a demokráciát. Mások szerint az egyáltalán nem baj, ha ostobának nézik az embereket, és olyan kérdéseket fogalmaznak meg, amelyekre csak egyféle válasz lehetséges. Ön szerint?


Vannak, akik azt mondják, hogy Orbán Viktor lejáratja hazánkat, olyan vitákba bonyolódik, amelyek megmagyarázhatatlanok. Mások szerint helyes, ha a magyar miniszterelnök ostobának néz mindenkit, külföldön, itthon egyaránt. Ön szerint?

Vannak, akik azt állítják, hogy Orbán Viktornak már nincsenek új ötletei, ezért nyúl vissza régi kedvenc kampánytémáihoz, Soros Györgyhöz, a migránsokhoz, brüsszeli bürokratákhoz. Mások szerint nem baj, ha nincs új ötlet, ha ezekkel a témákkal még most is lehet félelmet kelteni. Ön szerint?

Vannak, akik azt állítják, hogy a nemzeti konzultációval be akarnak csapni bennünket: nem igaz az, hogy a migránsok hurcolják be hazánkba a fertőzéseket. Mások szerint inkább az a baj – az volt a baj –, hogy a kormány tavaly nyáron szabad utat nyitott a vírusnak, az év végén pedig elfelejtett intézkedni. Ön szerint?

Vannak, akik azt állítják, hogy Brüsszel megálljt parancsolna a szégyenletes magyarországi korrupciónak, és kivizsgáltatná a NER-hez kötődő milliárdosok gazdagodását. Mások szerint Brüsszel a magyar családokat akarja megadóztatni. Ön szerint?

Vannak, akik azt mondják, hogy a magyar kormány kezelte Európában, a legjobban a Covid-időszakot, és továbbra is csak benne szabad bízni, ezért helyes, ha fenntartja korlátlan hatalmát. Mások szerint a kormány csak a vakcina-háborúval akarja feledtetni azt, hogy hazánkban volt – lakosságarányosan – a legtöbb áldozata a járványnak. Ön szerint?

Vannak, akik azt mondják, hogy az Európai Unió egyben értékközösség is, az egyes országok azért is lettek tagjai, és írták alá a közös szabályokat, hogy a nemzetállami sajátosságok megtartása mellett, Európa közös gazdasági és kulturális közösség is legyen. Mások szerint az uniónak csak annyit szabad tennie, hogy pénzt juttat az elmaradottabbaknak, de cserében nem kér semmit, főként nem a jogállami elvek betartását. Ön szerint?

Vannak, akik azt állítják, hogy a kormány csak a választások miatt tartja fenn a hitelmoratóriumot, mert fél attól, hogy a devizahitelesek gondjai ismétlődnek majd meg. Mások szerint nagy a kockázata a hitelmoratórium fenntartásának, ezért már most egy közös megoldásban kell gondolkodni. Ön szerint?

Vannak, akik azt állítják, hogy Brüsszel szeretné elérni, hogy ne csak a Fidesz embereinek kezében legyen minden hatalmi eszköz, intézmény. Mások szerint úgy jó, ahogy van, nagyon helyes, ha sem Brüsszel, sem az ellenzék nem kap semmi esélyt. Ön szerint?

Vannak, akik azt mondják, hogy az a helyes, ha nem növeli a kormány az adókat, a családok zsebében így nagyon sok pénz marad, a szabad forrásokat pedig a Fidesz gazdasági holdudvara teszi el. Mások szerint jó lenne, ha a kormány azokat támogatná, akik a járvány alatt elveszítették a munkájukat, jövedelmüket. Ön szerint?

Vannak, akik azt mondják, hogy a kormány a melegeket támadó törvénnyel, az újabb nemzeti konzultációval, a Brüsszel elleni támadással, Soros György ismételt démonizálásával, a migránsozás felmelegítésével, a járvány kezelésének hiteltelen értékelésével csak el akarja terelni a figyelmet a Fudan Egyetem, az egyéb alapítványok állami vagyonhoz juttatásának ügyéről. Mások szerint a kormánynak joga van a vagyonok átcsoportosításához.

Vannak, akik azt állítják, hogy mind az állami, mind pedig a magánnak hazudott média bitorlásával a kormány sérti a sajtószabadságot. Mások szerint felesleges, hogy az ellenzéknek bármilyen médiája legyen. Ön szerint?

Válaszokat, az állami cenzúra megjelenéséig a Hírklikk címére kérjük. Ígérjük: értékelni fogjuk.

SZABAD SZEMMEL: A COVID-19 MEGGYENGÍTETTE A SZÉLSŐJOBBOT, ORBÁN IS VESZTETT BEFOLYÁSÁBÓL - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LJOS
2021.07.01.


Egyre mélyül az EU vitája Magyarországgal. Orbán még mindig tiszteletet vár, de véleményében semmi eredeti nincs. A szlovén miniszterelnök szívesen csinálná ugyanazt, mint magyar kollégája. Így látnak minket külföldön.


Reuters

A francia Európa-ügyi miniszter is azt várja, hogy lesz valamiféle szankció Magyarország ellen az LMBT-ellenes jogszabály miatt, de azt ellenzi, hogy az országot kitegyék az unióból. Vagyis Beaune ugyanazt képviseli ez ügyben, mint Macron elnök.

Spiegel

Már a német belügyminiszter, Orbán korábbi nagy barátja is azt mondja: nem lehet annyiban hagyni a homofób magyar jogszabályt, csak éppen Merkel nem ért egyet Seehoferrel. A bajor politikus kifejtette: a többi közt a pénzek megvonásával kell megmutatni, hogy az EU nem nézi ölbe tett kézzel a fejleményeket, mert a magyar kormány túl messzire ment.

Ezáltal pedig az unió alapértékei sérülnek, ám ezt nem szabad minden további nélkül tudomásul venni. Határozottan ki kell állni a közös elvek mellett, erre különféle módok kínálkoznak. A kancellár ezzel szemben visszautasította a zöldek követelését, hogy gyorsan fagyasszák be a Magyarországnak szánt brüsszeli támogatásokat. Egyben óvott a közösség kettészakadásától.

Frankfurter Rundschau

Orbán Viktornak nem kell tartania semmiféle anyagi ellenintézkedéstől az új homofób szabályozás miatt, mert a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a jogszabály nem érinti az unió pénzügyi alapjait, ily módon ez esetben nem vethető be az ez évtől érvényes jogállami mechanizmus. Ezt Jourová alelnök közölte, teljesen egyértelműen. Ugyanakkor jelezte, hogy az ügy alighanem az Európai Bíróságon köt ki, mert Brüsszel kötelezettségszegési eljárásra készül. Viszont már jogsértések miatt nagyon is elképzelhetőnek nevezte a források visszatartását.

Washington Post/AP


Orbán Viktor visszautasította mind a G7-ek döntését, hogy legalább 15 %-os társasági adót vezessenek be minden országban és nem hajlandó tárgyalni az LMBT-törvény módosításáról sem. A politikus Katowicében beszélt, ahol másik 3 közép-európai kollégájával találkozott, mivel mostantól Magyarország lett a V4-ek soros elnöke.

Hangsúlyozta, hogy az alacsony adók segítenek felfuttatni a beruházásokat, illetve az infrastruktúra fejlesztését, ez a most kezdődött félév egyik fő célja a magyar kormány számára a csoport élén. Továbbra sem akar hallani viszont a migránsok kötelező befogadásáról. Szerinte a bevándorlás biztonsági kérdés. Közölte továbbá, hogy tiszteletet és nem kioktatást vár a többi tagállamtól, miután a négyek jelentős gazdasági erőt képviselnek.

Arról is beszélt, hogy senki sem mondhatja meg a magyaroknak, miként neveljék fel a gyerekeiket, és itt is azt hangoztatta, hogy tiszteletet vár el a külvilágtól.

Le Figaro

A jobboldali újság honlapja egy percben, magyar nyelven, francia felirattal lehozza, amikor Orbán a V4-es találkozón visszautasította az utóbbi időben tapasztalt hangot. Tehát hogy egyetlen európai politikus sem mondhatja, hogy térdre akarja kényszeríteni bármelyik közép-európai országot. Úgy fogalmazott, hogy véget kell vetni ennek a gyarmattartó tempónak, mert ez nem járja. Azaz nem lehet szó az EU diktátumáról.

Die Zeit

Egyre mélyül az EU vitája Magyarországgal, ugyanakkor Orbánnak nem lehet a szemére hányni, hogy titkolná, milyen Európát akar. Pár nappal azután, hogy a tagállamok vezetői kerek-perec megmondták neki véleményüket a melegek elleni magyar intézkedésekről, a politikus nyilatkozatban jelentette ki, hogy Brüsszelben zárt tömbben támadtak neki. Egyben tagadta, hogy létezne értékkánon, ennélfogva, mint mondta, nincs politikai egység sem.

Magát szabadságharcosnak tekinti, aki egykor a Szovjetunió, most pedig az EU ellen harcol, mert nem akarja, hogy az ország ismét idegen uralom alá kényszerüljön. Véleménye sokszor túlzó, viszont semmi eredeti nincs benne. A vádak már kezdettől fogva kísérik a szervezetet, mármint hogy főként a Bizottságnak kétes a demokratikus felhatalmazása, a nemzeti érdekek elsőbbséget élveznek, és hogy a brüsszeli bürokraták így meg úgy.

Csakhogy Orbán nem elégszik meg a közösség vélt vagy valós gyengéinek támadásával, egyre nyomatékosabban áll ki a más Európa mellett. Visszautasít minden külföldi bírálatot, mondván, hogy a nézetek sokfélék lehetnek. De mivel tagadja, hogy léteznek közös értékek, ily módon az EU-nak saját magáról vallott értelmezését vonja kétségbe. Viszont a pluralizmus nevében nemzeti ügynek nyilvánítja az LMBT-emberekkel szembeni bánásmódot.

Hasonlóképpen érvel a jogállam kapcsán is. Azt is országonként eltérően lehet meghatározni, nincs itt az unió számára semmiféle látnivaló. Két napja több európai lapban is egészoldalas hirdetésben tette közzé vízióját a földrész jövőjéről. Burkoltan azt követeli, hogy vissza kell térni a nemzetek Európájához és ebben egyetért vele a konzervatívok egyre nagyobb része.

Washington Post

Az elemzés arra figyelmeztet, hogy ugyan a futball EB belebonyolódott az LMBT-jogok körüli harcba, de visszafelé sülhet el, ha megpróbálnak egyetlen országot elmarasztalni ez ügyben. Még akkor is, ha Orbán Viktor a homofóbiát állította politikai programja középppontjába. Von der Leyen és Merkel nyíltan elítélte a magyar álláspontot, ami nagy lépés a nemi kisebbségek jogainak védelmében.

Ám baj van, amikor egy kormány bírálata úgy jelenik, mintha egy egész nemzetet támadnának, mert az visszaüthet. Már sokszor bebizonyosodott, hogy a másik oldal a kritikát úgy állítja be, mintha külföldi erők a helyi értékeket fenyegetnék. Ennélfogva az sem üdvös, ha egy nemzeti válogatottat úgy tüntetnek fel, mintha az maga lenne a megtestesült meleg- és transznemű-ellenesség. Nem szabad egy egész országot elmaradottnak kikiáltani, olyannak, amely a perifériára szorul a „felvilágosodott” Európával szemben. Ez ugyanis felbátorítja az ellenerőket. Az pedig erőszakhoz vezethet a helyi LMBT-közösség ellen, amely már amúgy is bűnbaknak számít.

Ezért jogvédők sokszor nem tartják helyesnek, hogy sportesemények alkalmul szolgáljanak a nemzetközi tiltakozáshoz. A Háttér Társaság pl. megkérte a francia nemzeti 11-et, hogy tagjai ne viseljenek szivárványszínű karszalagot a magyarok elleni mérkőzésen. Dombos Tamás úgy nyilatkozott, hogy nekik igazából pénzre van szükségük, mert csak úgy tudnak küzdeni a kifogásolt törvény ellen. És jó volna, ha a nagy cégek nem szelektíven támogatnák a mozgalmat, tehát hogy nyugaton kirakják a melegeket és a többieket jelképező zászlót, keleten viszont nem.

Ezért a legtöbbet úgy lehet elérni, ha nemi kisebbségek jogait besoroljuk a helyi értékek közé.

Süddeutsche Zeitung

A szlovén miniszterelnök szívesen csinálná ugyanazt, mint Orbán, személyében hat hónapra egy jobboldali populista került az EU élére. Gyűlöli a baloldalt és a liberálisokat, őket gyűjtőnéven csak komcsiként szokta emlegetni. Ez irányú érzelmei legendásak, mint ahogy a meggyőződése is, hogy a szlovén elit egy része 30 évvel Jugoszlávia felbomlása után is befészkelte magát a mély államba.

Ennélfogva Brüsszel joggal aggódik, hiszen a miniszterelnök alighanem ki fog használni minden alkalmat, hogy annak a jobboldali-nemzeti, unióellenes csoportnak a képviselőjeként jelenjen meg, amelynek Orbán és Morawiecki a fő reprezentánsa. Példaképeit már eddig is utánozta. Ahol csak lehet, aláássa a sajtó, a tudomány, a művészet és az igazságszolgáltatlás szabadságát, függetlenségét. Brüsszelben rendszeresen a nagy szomszédokkal voksol, akik azt hangoztatják, hogy ők a keresztény nemzetállamok megmentői a hamis ideológiai érdekekkel szemben.

De azért Szlovénia mégis más. Orbán jelenleg vadul csapkod maga körül, mert vesztett befolyásából, miután távozni kényszerült a Néppártból. Ugyanakkor nem jut előbbre az új, jobboldali pártcsalád szervezésében, viszont fenyegeti a jogállami mechanizmus. Igen tehetséges propagandistaként pénzzel és adókedvezményekkel gondoskodik a klientúra jó hangulatáról, a szavazóbázist pedig nemzeti jelszavakkal mozgósítja a külső ellenségek, Európa ellen. Egyelőre koraiak a remények, hogy jövőre leváltják.

Jansa ezzel szemben kisebbségi kormány élén áll, mindennaposak a tüntetések ellene. Bázisa zsugorodik, miközben összeesküvés elméletekkel eteti. Sajtóját részben Orbán embereivel finanszíroztatja. Szívesen belépne a nagy, jobboldali-nemzeti reformerek sorába. Mindez hosszú távon akkor lehet veszedelmes, ha Budapest és Varsó még jobban aláássa az egyesült Európát és ehhez fel tudná használni a szlovén vezető igencsak fejlett egóját.

Die Welt

Már megint egy állami vezető, aki megkérdőjelezi az EU demokratikus alapjait. Így mutatja be a konzervatív a lap a szlovén miniszterelnököt, aki mától fél éven át betölti az unió soros elnöki teendőit. Sőt, azt írja, hogy Jansa lábbal tipor az alapértékeken, ezért legfőbb ideje tenni valamit ellene. Hiszen drákói büntetéseket szab ki az ellene tüntetőkre. Kétes indoklással felfüggeszti a gyülekezési jogot. Gátolja európai intézmények működését és Orbán barátja.

Az elemzés helyes lépésnek tartja, hogy stadionokat szivárványszínnel világítsanak meg, mert az ráirányítja a figyelmet arra, mit tesznek az ún. gyerekvédelmi törvény ürügyén az olyanok, mint a magyar kormányfő. De ez elterelheti a figyelmet arról, hogy a földrészen van éppen elég zavaró tényező rajta kívül is. Így kulcspozíciókat töltenek be a szlovénoknál és a lengyeleknél, de jönnek fel másutt is.

Eltakarja, hogy ezek a vezetők semmibe veszik az LMBT-közösségek, az újságírók, a civil szervezetek és a bírálók jogait. Hogy nem számít nekik a többség joga sem, illetve hogy számukra édesmindegy a jog, mint olyan. Ennélfogva omladozik az EU, főleg keleten.

Ez nem riogatás, hiszen 8 keleti ország a napokban nem írta alá azt a nyilatkozatot, amelyben 16 nyugati hatalom aggodalmát fejezte ki a nemi kisebbségek jogait fenyegető veszélyek láttán. Nagyon úgy néz ki, hogy a közös normákat már nem minden tag tartja magára nézve kötelezőnek. Ám aki tesz az elvekre, azt rá kell venni, hogy kövesse a brit példát.

Wall Street Journal

A Covid-19 meggyengítette Európában a szélsőjobbot, Magyarországot és Lengyelországot is ideértve. Azok a szélsőséges pártok, amelyek nincsenek hatalmon nem tudtak tőkét kovácsolni maguknak a járványkezelésben elkövetett kormányzati hibákból, de e tekintetben nem szerepelt jól a Fidesz és a PiS sem. Úgy hogy most a nacionalista-populista magyar vezetés komoly kihívással néz szembe a választásokon az egyesült ellenzék oldaláról, és zuhan a Jog és Igazságosság népszerűsége is.

Ily módon a földrészen meglepő módon azt látni a járvány csillapodtával, hogy hátrébb szorultak az elitellenes erők, viszont megerősödött a politikai közép. Ok lehet, hogy a ragály miatt nem hatottak az olyan témák, mint a migráció, a bűnözés és az iszlám. Egy másik lehetséges magyarázat, hogy a szélsőség nem tudott épkézláb javaslattal kirukkolni a válság kezelésére.

Ivan Krasztev azt mondja, hogy a populisták normális körülmények között az autoriter államot nyomatják, ám most hirtelen egy oldalon találták magukat a hatalomellenes tiltakozókkal. Azon felül itt már nem lehetett felkorbácsolni az aggályokat, hiszen az emberek az életükért reszkettek. Így azt várták, hogy a segítsenek nekik és a nagy pártok pontosan ezt tették. Ennek megfelelően pl. Németországban a bevándorlás immár csak a 7. fontos téma a közvélemény számára.

Ugyanakkor az Eurázsia Csoport amerikai elemző intézet igazgatója arra figyelmeztet, hogy a demagógok visszaszerezhetik pozícióikat, ha enyhül a fertőzés és a hatalmak nem tudják beindítani a gazdaságot,, ami, mondjuk, nagy munkanélküliséggel jár és netán újabb megszorítások válnak szükségessé.

SZIJJÁRTÓ A MARSON

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.07.01.


Szijjártó Péter, ősmagyar honfitársat el kellene küldeni egy kis űrutazásra. Nem túl közel, de igazán messze sem, csak a Marsra, hogy ott leülvén egy stokira visszatekinthessen a Föld nevű bolygóra, amelyet túl szűknek talál ahhoz, hogy azon emberek szivárvány színű zászlóval rohangásszanak, mert ez zavarja az ő kényes kis orrát. Szijjártó, ősmagyar honfitárs onnan a stokiról láthatná a Föld nevű bolygót kis fénylő pöttyként, és rádöbbenne arra, hogy ami miatt ő habzik, az teljességgel érdektelen, hangja nem hallatszik, csak látszik a fehér tajték a száján.

De ez a kép azt is megmutatná neki, hogy a bazi nagy Magyarország, Felcsút, a vezére, minden eszméje és minden habzása mennyire és totálisan pitiáner, hogy éppen ezért ő röhejes, és szégyellni való ősmagyar honfitárs. De ezen a ponton szembe kellene néznie Istennel, a végtelennel és saját jelentéktelenségével, de úgyannyira, hogy Szijjártó Péter zokogna ott a stokiján a Marson, mert ősmagyar keresztényként Istennel soha nem találkozott. Nem tudja, eszik vagy isszák. Mert a futsalpályán ilyen ismeretek nincsenek, csak a labda pufogása és a taraj lobogása.

És ott, a Marson kellene rádöbbennie arra, hogy ő voltaképp a nagy egészet nézve nincs, nem volt és nem is lesz, létezése értelmetlen. Az, hogy ő nagyköveteket rendelget be, rikácsol és visít, kozmikus szemmel totálisan mindegy. Szijjártó, ősmagyar polgártárs egy véletlen villanás, tükörkép a falon, még akkor is, ha mást képzel, másképpen érez, úgy véli, van árnyéka a porban, de még az sincs. Nem ment el az eszem, csak próbálom értelmezni azt, ami Szijjártó, ősmagyar polgártárs szájából kijön ezekben a forró napokban, ahogy lovagol mintegy a szivárványon, ami tünemény maga is csak káprázat...