2024. január 19., péntek

ELSÖPÖRHETI A NÉPHARAG A NÉMET KORMÁNYT

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2024.01.19.



December óta zajlanak a gazdatüntetések Németországban, felmérések szerint a társadalom meggyőző többsége támogatja a mezőgazdasági szektor képviselőinek megmozdulását. A tiltakozás más szakmékra is kiterjedt, és egyre többen érzik azt: romlik az életszínvonaluk. Ez párosul a 2021 végén alakult hárompárti német kormánykoalíció mély népszerűtlenségével és a német pártrendszeren belüli radikális átalakulásokkal, például a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért megerősödésével. Eközben színre lépett egy új, radikális baloldali párt is, amelyet egyesek populizmussal vádolnak ugyan, de kimutathatóan képes elcsábítani szavazókat a szélsőjobboldalról. Németországot jól ismerő vendégeinkkel: Weiler Vilmossal, Mikus Áronnal és Kováts Eszterrel körbejárjuk, hogyan sodródott a német kormány mostani válsághelyzetébe, és milyen kiutak látszanak a mélyülő krízisből.

HVG360: HATVANPUSZTA - AZ ORBÁN URADALOM KÖZPONTJA (DOKUMENTUMFILM)

HVG360
Szerző: HVG360
2022. jan. 27.


HATVANPUSZTA - Az Orbán uradalom központja (HVG 360 dokumentumfilm)



FLECK ZOLTÁN: A NEMZETI KONZULTÁCIÓBAN NEM A MAGYAR TÁRSADALOM VÉLEMÉNYE TÜKRÖZŐDIK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.19.


...A szuverenitásunk védelméről szóló legutóbbi nemzeti konzultációban a kérdések többek között a rezsitámogatásra, a kamatstopra, az extraprofitadóra, a migránsgettókra, Ukrajnára, a gyermekvédelmi törvényre és a külföldről érkező kampánytámogatásokra is vonatkoztak. Mi a legnagyobb probléma ezzel?


Az, hogy véleményt csak kérdésre kifejtve lehetne elmondani, de ezek nem kérdések voltak, ahogy a nemzeti konzultációk történetében egyszer sem. Ha Orbán meg akarja a nemzeti konzultációra adott válaszokkal erősíteni a pozícióját Európában, akkor ez arra teljesen alkalmatlan eszköz. Szerintem ez egy befelé szóló propagandaeszköz.

Ennek segítségével követni tudják a hithű híveik számát. Most azt közölték, mintegy 1,4 millió konzultációs ív érkezett vissza. 2017-ben a fő ellenségnek kikiáltott Soros Györgyhöz kötött, migráns-betelepítési „Soros-tervről” szóló konzultációra állítólag 2,3 millió válasz érkezett. Ehhez képest a mostani 1,4 milliónyi válasz inkább elenyészőnek tűnik. De fontos a szám egyáltalán?

Szerintem a hasukra ütve találják ki, hogy milyen szám legyen. Már az sem hihető el, amit kérdeznek, de ezek a számok biztosan nem. Tartalmilag egy hergelésről van szó, és csak az ellenséges érzelmek felkorbácsolásáról szól. Az ifjabb Sorost, és Ursula von der Leyent mutató óriásplakátok jól kifejezik ennek a konzultációnak a lényegét: az ellenség megnevezése, semmi más.

Ez a propagandaeszköz a nácik „találmánya” volt. Vásárhelyi Mária írta meg a Hírklikkben, hogy a nemzeti konzultáció a Harmadik Birodalom propagandagépezetében fontos szerepet töltött be. Néhány héttel Hitler hatalomra jutása után új törvényt fogadtak el és bevezették a népi konzultáció intézményét, amelynek értelmében a kormány saját kezdeményezésére konzultálhatott a néppel bizonyos kérdésekben. Onnan vették át Orbánék a módszert?

A diktatúrák technikája, különösen a manipuláció tekintetében nem sokat változott a múlt század első fele óta, úgyhogy ezek ugyanazok a módszerek, és ugyanaz a hatásuk is. Sem differenciált véleményt, sem vitát, sem demokratikus részvételt nem tud elérni egy ilyen konzultációs eszköz, egyszerűen csak az érzelmi hergelést, és a figyelemelterelést képes szolgálni. Nyilván valamivel majd meg kell magyarázni, hogy miért rossz a viszony az Európai Unióval, miért akarnak kizárni minket bizonyos szavazásokból, miért nem jönnek a pénzek, amiket korábban beígértek, miért maradnak itthon a diákok, akik Erasmus-pályázattal akartak kimenni, miért nem vehetnek részt az átalakított egyetemek európai konzorciumokban, és még sorolhatnám. De azt nem gondolom, hogy az Európai Unió intézményeinek vagy állampolgárainak bármilyen füle lenne erre a magyarázatra. Ez befelé szól. Különösen a választások előtt érdemes az ellenséget megnevezni, hogy mindenki tudja. Ez a tábor megerősítése. Azt sem hiszem, hogy Orbán abban bízna, hogy az eddig nem rá szavazókat ezzel a módszerrel meggyőzi. Egyetlen dolgot tud csinálni, hogy azt a magot egyben tartja, amelyik rá szavaz, és még elég ahhoz, hogy biztonságban érezze magát. De milliárdokat kell rákölteni, hogy folyamatosan kondicionálja ezt a szavazómagot.

Ezek szerint a Fidesz szavazói mag olyan 1,4 millió körül lehet

Ezt nem tudom. Szerintem előbb nézik meg, hogy hány „magszavazatra” van szükségük, és aztán mondják meg, hogy hányan vettek részt a nemzeti konzultáción...

GUARDIAN: ORBÁN VIKTOR JOBBOLDALI VEZETŐK SORÁVAL RANDEVÚZOTT - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2024.01.19.


Nagy többséggel, 345 igen és 104 nem szavazattal, 29 tartózkodás mellett fogadta el csütörtökön az Európai Parlament (EP) a magyarországi helyzetről és a befagyasztott uniós forrásokról szóló állásfoglalást, amelyet öt frakció terjesztett elő. A londoni Guardian felfigyelt Orbán Viktor találkozóira az ázsiai, dél-amerikai országok jobboldali vezetőinek egész sorával.  Nemzetközi lapszemle.

Fellázadt az Európai Parlament, megszavazta a pert az Európai Bizottság ellen az Orbán-kormánynak utalt támogatás miatt

Az európai kérdésekkel alaposabban foglalkozó médiában kiemelt téma az Európai Parlament Magyarországgal kapcsolatos tegnapi határozata, a képviselők fellépése azzal szemben, hogy az Európai Bizottság részben feloldotta a zárlat alól a Magyarországnak szánt uniós támogatási pénzeket.

A megszavazott szöveg azonban – hívja fel a figyelmet a Politico amerikai portál európai kiadása - nem megy el odáig, hogy a Parlament kilátásba helyezze a bizalom megvonását az Európai Bizottságtól arra az esetre, ha az Unió javaslattevő-végrehajtó intézménye további ilyen forrásokat szabadítana fel. Ez lett volna az Újítsuk meg Európát elnevezésű centrista-liberális frakció követelése.

Guy Verhofstadt belga liberális politikus a vitában hevesen támadta Ursula von der Leyen bizottsági elnököt. A jobbközép Európai Néppárt frakciója azonban világossá tette, hogy kihátrálna az egész határozat mögül, ha ezt a tételt elfogadnák, így a liberálisok felvetését lesöpörték. Szintén elvetették a szélsőbalos képviselőcsoport azon ötletét, hogy követeljék a júliusban kezdődő féléves magyar EU- elnökség felfüggesztését – derül ki a Politico beszámolójából. A határozatot végül nagy többséggel – 345 szavazattal, 104 ellenében, 29 tartózkodás mellett fogadták el.

A magyar kormány az Ukrajnának szánt támogatást minden évben újratárgyaltatná

Magyarország rálicitál az Ukrajna megsegítésével kapcsolatos követeléseire – írja az EurActiv brüsszeli portál annak kapcsán, hogy Orbán Viktor az X – korábban Twitter – közösségi portálon azt követelte: az uniós költségvetés keretein kívül, évente döntsenek a Kijevnek nyújtandó segítségről. A magyar miniszterelnök felvetése – állapítja meg az EurActiv – éles ellentétben áll azzal, hogy Ursula von der Leyen azt szorgalmazza, nyújtsanak pénzügyi előreláthatóságot Ukrajnának, az idei éven túl.

A február elsejei EU-csúcsot előkészítő diplomaták ezekben a napokban próbálnak kompromisszumra jutni, és a portál úgy tudja, az EU- tagállamok többsége ellenezné a támogatás évenkénti jóváhagyásának a modelljét, mondván, az gyakorlatilag évente adna lehetőséget Budapestnek a vétóra. A magyar fél megfogalmazott egy ezzel semmilyen módon össze nem függő követelést is, amely a COVID-járvány utáni helyreállítási támogatási alap kifizetésére vonatkozik – teszi hozzá az EurActiv.

Guardian: A nyugati megközelítés alternatíváját építi Orbán Viktor

Orbán Viktor, Európa pária miniszterelnöke ismerkedő gyorsrandevúk – speed dating – egész sorát bonyolította le tavaly autokrata, jobboldali vezetőkkel, barátokat keresve - írja a londoni Guardianben Bayer Lili külföldi tudósító.

A cikk szerint Orbán az előző esztendőben több mint hatvan napot töltött külföldi munkautazással. Járt Kínában, Katarban, Törökországban, Azerbajdzsánban, Türkmenisztánban, Szerbiában, Egyiptomban, Grúziában, valamint Argentínában is. Azok névsora, akikkel találkozott, felér egy „Ki kicsoda az erős emberek világában” felsorolással, ott van köztük Vlagyimir Putyin, Hszi Csin-ping, Ilham Alijev, Recep Tayyip Erdoğan. A brit lap szerzője idézi egy nevének mellőzését kérő, vezető magyar tisztségviselő megállapítását, miszerint a miniszterelnök „a nyugati megközelítés alternatíváját építi”, mert az a véleménye, hogy a Nyugat hanyatlóban van, és az ázsiai, dél-amerikai országok jelentik a jövőt.

Nyilatkozott a Guardiannek Ara-Kovács Attila, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője is, aki szerint Orbán vezető európai alakként akarja láttatni magát, de a globális porondon való figyelemkeresés a hazai problémákkal való foglalkozás kárára történik, Orbán igyekszik lerázni magáról az oktatás, az egészségügy helyzetéért, a megélhetési nehézségekért, az e területeken elszenvedett szaporodó kudarcokért viselt felelősségét.

Orbán utazásainak sora azt mutatja, hogy EU-partnerei kerülik őt – mondta a lapnak Daniel Freund német zöldpárti EP- képviselő. Szerinte egy nem demokratikus országban Orbán megkapja azt, ami, úgy véli, kijár neki: a vörös szőnyeget, miközben semmi negatív sajtó, semmi tiltakozás, ellenkezés.

A Guardian azt is számba veszi, ki mindenkit látott vendégül Orbán Budapesten. Viziteltek nála többek közt Kína, Törökország, Azerbajdzsán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Jordánia és Tanzánia vezető politikusai. Ellátogattak hozzá olyan szélsőjobboldali személyek, mint Giorgia Meloni olasz miniszterelnök, Herbert Kickl, az Osztrák Szabadságpárt vezetője, a francia Marine Le Pen, Santiago Abascal, a spanyol Vox vezetője, illetve André Ventura, a portugál Chega párt elnöke. Orbán két olyan személyt is vendégül látott, akik amerikai szankció hatálya alatt állnak: egyikük Milorad Dodik, a boszniai szerbek, másikuk Rusztam Minnyihanov, az oroszországi Tatárföld vezetője.

Miközben a magyar kormányfő beszédeiben és közösségi médiaposztjaiban előszeretettel mutatkozik az európai politika szereplőjeként, a hivatalos EU- és NATO-csúcsokon kívül ritkán találkozik Európa nehézsúlyú politikusaival, Emmanuel Macron francia elnök kivételével, aki fogadta őt Párizsban, és igyekszik fenntartani vele a párbeszédet. 

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PEDAGÓGUSOK BÉREMELÉSE: KISZÁMOLTÁK, PONTOSAN MENNYIT KERESNEK A TANÁROK FEBRUÁRTÓL

EDULINE
Szerző: KURUCZ TÜNDE
2024.01.18.


A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a szerdai tárgyalások után kiszámolta, pontosan mennyivel emelkedik fokozatonként a tanárok bére.


A pedagógus szakszervezetek képviselői, Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Szakszervezetének ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke még szerdán tárgyalt Belügyminisztériumban Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkárral. A megbeszélésen a Nemzeti Pedagógus Kar, a Magyar Zeneművészek és Táncművészek Szakszervezete, illetve a Klebersberg Központ vezetője, Hajnal Gabriella is részt vett.

Ennek keretében Maruzsa ismertette a pedagógusfizetéssel kapcsolatos hamarosan megjelenő rendelet szövegét.

A PDSZ közlése szerint a megjelenő rendelet főbb elemei megegyeznek a nemrégiben megjelent tanárbéremelésről szóló koncepcióval, amely minden pedagógus-munkakörben dolgozóra érvényes lesz, beleértve a pedagógus-végzettségű nevelést, oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakat is.

A végrehajtási rendelet módosításában maradnak a koncepcióban szereplő, fokozatonkénti minimum bruttó fizetések, vagyis:

Gyakornok: 528.800 forint
Pedagógus I.: 538.000 forint
Pedagógus II: 555.000 forint
Mesterpedagógus: 630.000 forint
Kutatótanár: 750.000 forint

Hajnal Gabriella, a Klebersberg Központ vezetője a béremelések kapcsán úgy fogalmazott, hogy azt akarják, hogy mindenki kapja meg legalább az új alsó határra vonatkozó minimumot. Ennek tükrében ennyivel emelkednek majd kategóriánként a pedagógusfizetések:

Gyakornok: 32,2%
Pedagógus I.: 31,2%
Pedagógus II.: 29,1%
Mesterpedagógus: 21,2%
Kutatótanár: 19%

Erre jönnek rá az egyéb illetmények. Például az egyetemi szintű – mesterfokozatú – diplomára plusz 2% jár. A PDSZ kifogásolta, hogy ezt csak akkor akarják figyelembe venni, ha a pedagógus az adott diplomát használja. A PDSZ véleménye szerint e tekintetben "minden meglévő, pedagógus-szakképzettséget igazoló oklevelet figyelembe kellene venni."

Plusz 4 % jár abban az esetben, ha a pedagógus az alábbi tantárgyakat tanítja:

matematika
digitális kultúra
természettudomány
környezettan
fizika
kémia
biológia
földrajz.

A PDSZ nem értett egyet az egyes szakok kiemelésével sem, inkább azt javasolta, hogy jutalmazzák azokat, akiknek több szakja van. A szakszervezet számára ráadásul az sem volt világos, hogy miért pont ezeket a szakokat emelték ki, mikor masszív idegennyelvtanár-hiány is van, de tanítókból és óvodapedagógusokból is kevés van, hogy más szakokat és munkaköröket ne említsenek (pl. gyógypedagógusok).

Erre nem válaszoltak Maruzsáék, de annyit hozzátettek, hogy az idegen nyelvtanárok esetében még átgondolják, hogy a későbbiekben bekerüljenek a „honorált” szakok közé.

A megbeszélésen kiderült, hogy a 20%-os esélyteremtési illetményrésznek a fenti százalékokkal emelt illetmény lenne az alapja...

MEGJELENT: A KORMÁNY 3/2024. (I. 18.) KORM. RENDELETE A TANÁRBÉREMELÉSHEZ SZÜKSÉGES EGYES KORMÁNYRENDELETI SZABÁLYOKRÓL

MAGYAR KÖZLÖNY
Szerző: Magyar Közlöny
2024.01.18.


A Magyar Közlöny 2024. évi 5. számában megjelent rendelet

"A JÓL ISMERT FIDESZES HŰBÉRI RENDSZER ÚJABB KITELJESEDÉSE"

MAGYAR NARANCS
Szerző: BÉRES MÁTÉ
2024.01.16.


Azzal, hogy a kormány különleges gazdasági övezeteket hozott létre Göd és Dunaújváros térségében, az eredetileg ellenzéki vezetésű önkormányzatok milliárdoktól esnek el, az oda telepített akkumulátorgyárak adóbefizetéseiből elsősorban a környező Fidesz-barát települések és a párthoz köthető különböző szerveződések profitálnak.

„A kormány a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása, a Covid-19 koronavírus-fertőzés okozta tömeges megbetegedéssel járó humánjárvány negatív gazdasági következményeinek csökkentése érdekében” ún. különleges gazdasági övezeteket (kgö) jelölhet ki rendeleti úton – az erről szóló rendelet 2020 áprilisában jelent meg a Magyar Közlönyben. Olyan területekre vonatkozhat ez, amelyeken a kormány által nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházás zajlik (akár új beruházás, akár bővítés). Az átminősítést követően a kgö-n belül működő vállalkozások immár nem a közigazgatásilag érintett településeknek, hanem a megyei önkormányzatoknak adóznak. A rendelettel egy időben létre is hozták az első kgö-t Gödön.

Eltérítés

A 2019 októberében tartott önkormányzati választásokon Gödön az ellenzéki összefogás szerezte meg a polgármesteri posztot (a momentumos Balogh Csaba) és a képviselői helyek többségét. Gödön eközben hatalmas beruházás volt folyamatban: a dél-koreai Samsung SDI akkumulátorgyár mintegy 120 hektáron tervezett gyárbővítést. A projektet 390 milliárd forint összköltségűre tervezték, amihez a kormány több mint 33 milliárd forint állami támogatást biztosított. Utóbbi mértékét vizsgálta is az Európai Bizottság, amely végül arra jutott, hogy a támogatás megfelel az uniós szabályoknak – más kérdés, hogy az állami hozzájárulás közben feljebb kúszott. Egyébként nehéz követni, mennyi pénzt kapott már a vállalat: az Mfor arról írt, hogy 2021 novemberéig csaknem 141 milliárd forint állami forrást szippantott fel a beruházás, az Átlátszó pedig tavaly decemberben számolt be további 22 milliárdról. A K-Monitor 2022-ben nyil­vánosságra hozott adatai szerint a kormány munkahelyenként 28 millió forintot fizetett az akkumulátorgyárnak (a munkavállalók jelentős része külföldi, gödiek alig dolgoznak a gyárban).

A múlt évre vonatkozó beszámolója alapján a Samsung SDI volt az ország második legnagyobb árbevételű cége a győri Audi mögött. A Telex összesítése szerint a megelőző évi árbevételét több mint megduplázva 1631 milliárd forintot mutatott ki, amivel megelőzte a kecskeméti Mercedest, az esztergomi Suzukit és a hatvani Bosch-gyárat is. Érthető tehát, miért volt fontos a kormánynak, hogy elvegye az ellenzéki Gödtől a gyár adóbefizetéseit, és azt a fideszes közgyűlési többségű Pest megyei önkormányzathoz irányítsa át; e pénzekkel azóta a megyei szerv gazdálkodik, illetve osztja szét térségi települések, valamint jellemzően a Fideszhez bekötött civil szervezetek között (lásd 14 milliárd Samsung-adó című keretes írásunkat). E támogatásokkal nagyon jól járt a kormánypárti Dunakeszi, valamint Fót (főleg egyházak, iskolák kaptak pénzt), miközben a beruházás miatt közvetlenül érintett, ám ellenzéki vezetésű Sződliget és Vác jószerivel egy fityinget sem látott az adóból. (Ehelyett be kell érniük azzal, hogy a Mészáros és Mészáros Kft. a két település közigazgatási területén valósítja meg a Samsung SDI víziközmű-hálózatát.) A kedvezményezett települések kijelölése többnyire politikailag motivált, és hasonló a helyzet azokkal a civil szervezetekkel, amelyek több tízmilliós támogatást kaptak lényegében kormánypárti propagandakiadványok gondozására, vagy olyan rendezvények megtartására kampányidőszakban, amelyek kiemelt szereplői vagy fővédnökei helyi fideszes politikusok voltak...

AZOK A KELET-MAGYARORSZÁGI FALVAK IS NINCSTELENEK, AMELYEKNEK A KORMÁNY ÁLTAL ÜLDÖZÖTT IVÁNYI-FÉLE EGYHÁZ KÉNYTELEN VISSZAADNI ÓVODÁIT - CSAK A BOSSZÚ SZÁMÍT, NEM A GYEREKEK

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT
2024.01.19.


Hátrányos helyzetű településeket hoz az eddiginél is nehezebb helyzetbe, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években többféle intézkedéssel gyakorlatilag ellehetetlenítette az Iványi Gábor lelkész fémjelezte Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) intézményeinek működését. Előbb megvonták tőlük az egyházi státuszt, így az iskoláiknak, óvodáiknak korábban járó kiegészítő normatívát elvesztették, ami 30-40 százalékkal kisebb költségvetést eredményezett, miközben a feladatuk és a gyereklétszám ugyanannyi maradt. Később különböző adóhatósági eljárások okoztak bizonytalanságot, munkatársaik bérét, járulékait a kiegészítő támogatások híján nem tudták fizetni. Emiatt az elmúlt hónapokban egyre-másra jelentették be a MET-es iskolák, hogy befejezik tevékenységüket, a gyerekek pedig visszakerülnek az állami fenntartású általános iskolákba. Az óvodákkal viszont más a helyzet, azokat a helyi önkormányzatok kénytelenek kötelező feladatként visszavenni.

– A beregi térségben két óvodát és több konyhát érintett az intézkedés. A gyürei székhellyel működő ottani, valamint a beregdaróci és gemzsei óvodánkat már korábban visszaadtuk az adott önkormányzatnak, Gulácson és Tiszaszentmártonban azonban egészen tavaly év végéig hozzánk tartozott ez az ellátás


– mondta lapunknak Iványi Tamás az egyház itteni régiós felelőse, Iványi Gábor öccse, aki e munkáját társadalmi megbízatásként látja el.

A nehéz sorsú önkormányzatok ugyanolyan gondokkal lesznek kénytelenek szembenézni az óvoda működtetése során – folytatta Iványi –, mint amilyennel az egyházi státuszától korábban megfosztott MET azt követően, hogy elvesztette a kiegészítő normatív támogatást. Emiatt például a negyven fős gyermeklétszámmal üzemelő tiszaszentmártoni óvodában évente 16-18, míg a gulácsiban, ahová tizenkilenc gyerek járt 5-7 millió forintos veszteséget könyveltek el évről-évre. A két intézmény fenntartása évente nagyjából 100 millió forintba került. A felhalmozott veszteségek miatt az utóbbi fél évben már nem tudtak teljes munkabért fizetni a dolgozóknak, s volt, hogy a velük szolidáris civilek adományaiból rendezték ezek egy részét. Iványi Tamás hozzátette: vélhetően az önkormányzatok is tisztában voltak ezzel a helyzettel, hiszen tőlük például a gulácsiak azt kérték, működtessék tovább az intézményt a konyhával együtt. Erre akkor lettek volna hajlandók, ha a dolgozók kifejezetten kérik, hogy ilyen bizonytalan körülmények között is maradjon egyházi az óvoda, ám ők inkább arra szavaztak, hogy vegye át azt az önkormányzat. Az átadást-átvételt lóhalálában meg kellett tenniük a tavalyi év végéig, s úgy tudják, hogy Gulács végül a tarpai önkormányzattal közösen viszi tovább az óvodát, míg Tiszaszentmárton önállóan oldja majd meg ezt a feladatot.

Megkérdeztük mindkét település polgármesterét arról, mennyire hozza nehéz helyzetbe a költségvetésüket az új helyzet, s elképzelhető-e, hogy kapnak egyfajta kiegészítő támogatást a működtetésre az államtól? Ujvári Judit, Gulács független polgármestere nem válaszolt, míg Szélné Pap Aranka Tiszaszentmárton szintén független polgármestere annyit közölt: csak az állami normatívának megfelelő összeget kapják majd az államtól, plusz forrásról nem tud. Az óvoda költségvetésének készítése folyamatban van, ezt a testület várhatóan február 15-én fogadja majd el, de – tette hozzá – ilyen keretek között is szeretnék felelősen működtetni a nekik járó normatívából az intézményt...

MEGINT BOTLOTT PAKS, DE IDÉN AZ ATOMERŐMŰNEK ÖSSZEJÖHET A FEJRE ÁLLÁS IS

SZABAD EURÓPA
Szerző: SZABÓ M. ISTVÁN
2024.01.19.


Ha nem jön ki jól a lépés, 2024-ben már csak hetekig tart a kegyelmi állapot a Paksi Atomerőmű számára. Az utóbbi években többször is elhúzódó nagyjavításokból idén három is lesz, ha egymásba csúsznak, az a rendszer számára is problémás lehet.


Nem volt nyugodt karácsonya a paksi atomerőmű személyzetének, december 25-től ismét problémakezelő üzemmódba kellett állniuk. Az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) hivatalos közleménye szerint a reggeli órákban az erőmű 2., 3. és 4. blokkja a rendszerirányító (Mavir) kérésére úgynevezett tercier szabályozásokban vett részt, aminek részeként összesen majdnem egyblokknyi (396 MW) termelőkapacitást levett az erőmű a hálózatról. (A tercier szabályozás lényege leegyszerűsítve az, hogy a jellemzően valamilyen javításból, karbantartásból visszatérő termelőegység nincs teljesen szinkronban a hálózati igényekkel, ezért finomhangolni kell a rendszerén.) Igen ám, de a leterhelést követően a Paks 4. blokk 6.42-kor az automatikus védelmi rendszer reakciójára leállt. Az történt – ahogy egy nukleáris ipari szakember fogalmazott –, hogy „amikor kinyomták a kuplungot, visszakapcsoltak, és óvatosan ráléptek a gázra, a járművet sikerült valahogy lefullasztani”...

FLASZTER 274. – HA MAGYARORSZÁGRA JÖSSZ, ELVEHETED A MUNKÁNKAT

FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: DÉVÉNYI ISTVÁN
2024.01.18.



Vendégmunkás jön, magyar munkás megy. Demencia – mi lesz velünk 2050-ben? Bárki taníthat akármit. Győzike 50. Ezek voltak a január 18-i Flaszter témái. Dévényi István ezúttal R. Kiss Kornéliával (Magyar Hang) és Markotay Csabával (Népszava) beszélgetett.

SOMOGYI ANDRÁS: TÓTH GABI A NŐK VÉDŐSZENTJE, INGYEN UTAZHATUNK, KRAUSZ GÁBOR NYAL A FIDESZNEK❗

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2024.01.18.



Tóth Gabi a nők védőszentje, ingyen utazhatunk, Krausz Gábor nyal a fidesznek❗

VAN OLYAN HAZAI TELEPÜLÉS, AHOL TÖBB KÜLFÖLDI ÉL, MINT MAGYAR ÁLLAMPOLGÁR

VÁLASZTÁSI FÖLDRAJZ / TELEX
Szerző: KOVALCSIK TAMÁS
2024.01.18.


Magyarországon a 2022-es népszámlálás alapján 217 945 külföldi állampolgár él, ebből 98 262-en a fővárosban, a többi 119 683 ember pedig valamilyen vidéki településen. Korábban már bemutattuk, hogy Budapest két kerületében már majdnem minden negyedik lakó külföldi. A Budapesten élők nemzetiségi hovatartozását és kerületi eloszlását már bővebben kifejtettük, így ehhez most csak egy térképpel járulunk hozzá. E szerint a belvárosi kerületekben a legnagyobb a külföldi állampolgárok aránya, ami abból fakad, hogy a nagyvárosok belseje általában úgynevezett CBD-vé (Central Business District) válik az ott megtelepedő (általában pénzügyi) szolgáltatói és gazdasági centrumfoglalkozások sűrűsödése következtében. Ez a metropoliszok belvárosában lévő korábbi lakófunkció eltűnéséhez és a helyi társadalom nemzetközivé válásához vezet. Ez magyarázza azt, hogy az V. és a VI. kerületben együttvéve a magyarok száma 2001 és 2022 között 27 ezerrel csökkent, míg a külföldi állampolgároké 11 ezerrel növekedett..
.

...A külföldi állampolgárok számának jelentős növekedésében az ukrán nemzetiségűek tömeges megjelenése is szerepet játszott: 2011-ben a számuk még csak 12 ezer volt, 2022-ben már a legnépesebb nemzetiségként jelent meg a statisztikában. Az északkeleti szomszédból való beköltözés már a háború előtt is megfigyelhető volt a kékgalléros munkavállalók megjelenésével. A háború kitörése után pedig a menekültek nagy számmal jelentek meg hazánkban is, bár ahhoz képest, hogy az első időszakban több mint félmillió menekült érkezett, az itt élő ukránok száma nem növekedett jelentősen. Ennek oka többek között a menekültstátusz iránti kérelem nehézkes kiadása is...

A szomszédos országok állampolgárai mellett a németek és a kínaiak jelentek meg még jelentős számban Magyarországon az elmúlt 10 évben, habár egészen eltérő földrajzi elhelyezkedéssel. Míg az Ázsiából, Franciaországból, Olaszországból és Törökországból érkezők sokkal inkább a fővárosban, addig a németek, románok, szlovákok, osztrákok, szerbek, illetve a hollandok a Budapesten kívüli területeken telepedtek le...

A BUDAPESTI GETTÓ FELSZABADULÁSA UTÁN A ZSIDÓSÁG IJESZTŐEN SZÉLES RÉTEGE NEM ÁLLT TALPRA

ECONOMX
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.18.


Csütörtökön reggel, a budapesti gettó felszabadulásának 79. évfordulóján az erzsébetvárosi iskolák és a budapesti zsidó iskolák tanulói és tanárai karöltve a zsidó civil szervezetek tagjaival, élőláncot alkotva vették körbe az egykori gettó területét, hogy azután az áldozatok nevével ellátott fehér léggömböket engedjenek a magasba. A gettó, nekünk, háború után születetteknek már csak egy szó. Azoknak, akik odakényszerültek, maga volt a borzalom. De most ne csak azoknak állítsunk emléket, akik ott haltak meg, hanem azokra is emlékezzünk, akik túlélték, és akikről egy korabeli újság a gettó felszabadulása után egy évvel az írta: „a zsidóságnak ijesztően széles rétege nem állott talpra”.


A budapesti gettó felszabadulásának 79. évfordulóján Erzsébetváros Önkormányzata, a Zsidó Budapest 150 Éve programsorozat keretében a Gólem Színház szervezésében nagyszabású megemlékezést szervezett. Ahogy Niedermüller Péter VII. kerületi polgármester mondta: „nekünk itt, Erzsébetvárosban nagyobb felelősségünk van az emlékezés és emlékeztetés terén”. Ennek jegyében zajlott a délutáni „emlékezés sétája”, és ennek jegyében lesz látható a „Nemzetünk traumája” című kiállítás a Csányi5 Galériában.

De mi is volt a gettó? Nekünk, háború után születetteknek már csak egy szó. Azoknak, akik odakényszerültek maga volt a borzalom.

1944. november 18-án a budapesti rendőrfőkapitány helyettese értekezleten jelentette be „a budapesti zsidó személyeknek a VII. kerület bizonyos területén való” összegyűjtésének tervezetét. A fővárosi „nagy gettó” határait megszabó, Vajna Gábor belügyminiszter által jegyzett rendelet 1944. november 29-én jelent meg. A Dohány utca, Nagyatádi Szabó (ma Kertész) utca, Király utca, Csányi utca, Rumbach Sebestyén utca, Madách Imre út, Madách Imre tér és Károly körút által határolt, 0,3 négyzetkilométernyi területet magas deszkapalánkkal vették körül, és december 10-én lezárták. Területét csak különleges esetekben (például kórházi kezelés vagy temetés miatt), illetve csak a kijelölt személyek hagyhatták el. Négy központi kapuját fegyveresek őrizték. A beköltözők a Klauzál térre érkeztek, ékszereiket, értéktárgyaikat elkobozták. A beköltöztetésről szóló rendelet 1944. december 7-i határidőt szabott meg, de már öt nappal korábban befejeződött.

A legnagyobb gondot az élelmezés és az egészségügyi ellátás szinte teljes hiánya jelentette. Az élelemfejadag napi 700-800 kalória volt. Az éhezés következtében sokan meghaltak. Decemberben naponta 80–120 halottat vittek ki a zárt területről.

A gettóban az egészségügyi viszonyok minősíthetetlenek voltak. A túlzsúfoltság és a higiénia hiánya súlyos helyzetet okozott. Nem lehetett szappanhoz, fertőtlenítőszerhez jutni, hiányoztak a gyógyszerek. A kórházi ellátást szinte a semmiből kellett megszervezni. Súlyosbította a válságos helyzetet, hogy a halottakról sem tudtak gondoskodni. 1945. január 3. után a holttestek többségét a Kazinczy utcai rituális fürdő épületében gyűjtötték. Ám az is hamar megtelt, így a tetemeket az épületek udvarán tárolták. Később rakásba halmozták több kiürített üzlethelyiségben a Klauzál téren és a Dohány utcai zsinagóga udvarán.

A budapesti „nagy gettó” kapuját 1945. január 18-án érték el a szovjet csapatok. A harcok Budán tovább tartottak, de a pesti gettó felszabadult, fegyveres őrsége eltűnt. A terület köré vont palánkot szinte azonnal tűzifának használták fel. A gettó felszabadulásakor csak a Klauzál téren több mint háromezer temetetlen holttestet találtak. Többségüket a Dohány utcai zsinagóga mellett, tömegsírokban helyezték el. A gettó 4513 lakásában összezsúfolt emberek száma 1945 elején elérte a 70-80 ezret.

Azoknak, akiknek ezt át kellett élniük, maga a borzalom lehetett, amire mindig is emlékeztetni kell, hogy ne ismétlődhessen meg újra. De, amiért ezt fontosnak tartottam leírni, egy olyan írás, amelyet a Budapesti Zsidó Hitközség honlapján olvastam, és ami arról szól, hogy a gettót ugyan 1945. január 18-án felszabadították, ám azok, akik túlélték a gettóban töltött időszakot, további nehézségekkel küzdöttek még sokáig.

Erről az a Haladás című lap írt, amely 1945 októberében indult, és kiemelten foglalkozott a magyar zsidóság kirekesztésével,1944-es tragédiájával, az üldöztetés és a felelősség kérdéseivel. Erőteljes fellépést szorgalmazott az újjáéledő antiszemitizmus ellen. A gettó felszabadítása után egy évvel, 1946. február 8-án a Haladás (az Erzsébetvárosi Zsidó Történeti Tár dokumentációja szerint) a következőket írta:

„A budapesti zsidóság egyharmadát ma is el kell tartani. Pontosan 36.029 embernek adtak február 6-án, szerdán ebédet. Enélkül a segítség nélkül ez a harminchatezer pesti ember nem tudni, mit evett volna, mert nemcsak szegény, hanem keresetképtelen is.

A harminchatezer emberből, aki népkonyhákon vagy egyéb intézményeknél kap délben ebédet
15.355 keresetképtelen
2.343 gyerek
1.636 szakmai otthonokban élő tanonc
1.657 kórházi ápolt
1.740 deportálásból most hazatért

Ezenfelül 5.722 adag ebédet nyersanyagban adnak ki olyan hatvanhárom évesnél idősebb embernek, férfinak vagy asszonynak, aki képtelen a saját lábán eljutni az etetőhelyre.

A felnőttek ebédje levesből, főzelékből, valami savanyúságból vagy egyéb apróságból és kenyérből áll. A gyermekek friss főzeléket is kapnak, azután körözöttet, lekvárt, tojást, néha gyümölcsöt. A felnőttek ebédjének heti kalóriaértéke kenyér nélkül körülbelül négyezer.

Budapesten 1945-ben a felszabadulás napjától számítva 518 zsidó gyerek született, 1944-ben az év első öt hónapjában (csak ebben az öt hónapban anyakönyveztek rendszeresen) kétezer.

Budapesten 1945-ben január tizenkilencedikétől december harmincegyig 6903 zsidó halt meg. 1944 első kilenc hónapjában: 2543.

Százalékokban és arányban kiszámítva ez azt jelenti, hogy a felszabadulás után sokkal kisebb számú budapesti zsidóság halálozási aránya tízszeresen felülmúlja az 1944. év első háromnegyed részében elhaltak arányszámát. Ennek az oka az, hogy közvetlenül a felszabadulás után a gettó lakosai kiéhezve nem tudlak ellenállni az első hónapok megpróbáltatásainak.

1944. október 15-től, tehát Szálasi hatalomátvételétől 1945 január 18-ig, a felszabadulásig a gettóban meghalt tizenhétezer zsidó. A védett házakból elhurcoltak és kivégeztek tíz- és tizenötezer között. Ebben az utóbbi számban bennfoglaltatnak azok is, akiket rejtőzködés közben felfedeztek, azok is, akiket Budán a kórházakban gyilkoltak le és azok is, akiket a Dunán túl terelgettek.

Érdekes tünet, hogy a megmaradt zsidók legnagyobb része ki akar vándorolni. Illetékes helyen hetvenöt százalékra becsülik azoknak a számát, akik el akarják hagyni hazájukat. Ezek közül mintegy hatvan százalék Palesztinába készül. Eddig közel 50.000 személy kért beutazási engedélyt Palesztinába.

A zsidóságnak ijesztően széles rétege a felszabadulás óta nem állott talpra. Otthonokban, kórházakban húzódnak meg, segélyekből, alamizsnákból tengődnek. Ez a néha tudatos, de gyakran tudattalan magatartás az önbizalmát elveszített, ügyefogyottá vált lélek védekezése a fenyegető magára maradással szemben, amivel – úgy érzi – nem képes megbirkózni. A zsidóság széles rétege ma kollektív járadékneurózisban szenved.

El nem intézett emlékek, nem realizált veszteség, meddő ressentiment, kollektív járadékneurózis, újabb magahitegetés, szellemi polgárháború, ím ez a maradék-zsidóság lelki keresztmetszete.”...



Lásd még:

ORBÁNÉK ÚGY MEGKAVARTÁK A KÁRTYÁKAT, HOGY KARÁCSONY SEM TALÁLJA A GYEPLŐT AZ ELSZABADULT ELLENZÉKEN

24.HU
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2024.01.19.


A fővárosi választási szabályok decemberi módosítása zavart okozott az ellenzékben: hiába győztek Budapesten 2019-ben, most olyan kavarodás tapasztalható a pártok soraiban, hogy egyelőre az is megjósolhatatlan, milyen felállásban indulnak el júniusban. Az egyénit kellene összehangolni a közös ellenzéki érdekkel, amire a megoldás egyelőre nem látszik.

- A kormánytöbbség a Mi Hazánk javaslatát elfogadva megváltoztatta a fővárosi választási rendszert, a közgyűlésbe listás választás eredményeként kerülnek majd be a tagok.

- Ez teljesen új helyzetet eredményezett az ellenzéki pártok között. Az LMP – amelynek ellenzéki mivoltját többen megkérdőjelezik azon a térfélen – és a Momentum is önálló listaállításon gondolkodik, ami alapvető hatással lehet az ellenzék szereplésére. (És még a Nép Pártján is bejelentkezett az önálló lista ötletével.)

- A Momentumban komoly vita van arról, jó stratégia-e a külön indulás.

- A főpolgármester helyzete sem egyszerű. Egyelőre bizonytalan, hogy Karácsony Gergely melyik lista élére áll, ha egyáltalán vezet majd pártlistát – egyelőre a közös listára próbálja rábeszélni a pártokat.

- Sokaknak a túlélés a tét, mások szeretnének megerősödni, a szakértő viszont a kukába hulló ellenzéki szavazatok veszélyére hívja fel a figyelmet.

- Mi mozgatja az ellenzéki pártokat? Milyen szempontjaik, milyen érdekeik vannak? Ezt próbáltuk megérteni háttérbeszélgetéseink során.

Alig negyedórás találkozót tartottak a Városházán az ellenzéki pártok decemberben. Az egyeztetésen, amelynek témája a június 9-én esedékes önkormányzati választás volt, az ellenzéki együttműködésből tavaly kiszállt Jobbikon kívül mindenki ott volt, így az MSZP, a DK, az LMP, a Párbeszéd és a Momentum képviselői is. Jelenlévő forrásaink szerint a kurta megbeszélés oka elsősorban az volt, hogy a pártok olyan alapvető kérdésekben sem jutottak konszenzusra, mint hogy kinek legyen önálló listája, és kik induljanak közösen. A megbeszélésen az LMP mellett a Momentum is jelezte, hogy önálló listaállításon gondolkodik. Az egyeztetésen Karácsony megkapta a kérdést, hogy ő milyen listát fog vezetni, az élére állna-e egy „mini-összefogásnak”, azaz egy DK–MSZP–Párbeszéd listának. Ám – ahogy forrásunk mondja – „Gergő rutinosan megkerülte a választ, és a levegőben hagyta ezt a kérdést.”...

"A JELENLEG REGNÁLÓ BÁNTALMAZÓ HATALOM NAGYON NEHÉZ PÁLYÁT JELÖL KI A FIATALOKNAK" | TÖRLEY KATALIN

KLUBRÁDIÓ / DOBSZERDA
Műsorvezető: VÁRADI JÚLIA
2024.01.18.



2022 szeptemberében több pedagógust elbocsátottak a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumból, miután az érintettek a korábbi figyelmeztetés ellenére többször részt vettek polgári engedetlenségben a leírtak szerint. Így Törley Katalin franciatanár is, akinek 23 év tanítás után kellett elhagynia iskoláját, amely mellett már diákkorában elköteleződött. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítójaként ő 2016 óta aktívan részt vesz a közoktatás megújításáért, az esélyegyenlőség megvalósításáért folytatott küzdelemben. A mozgalom legfontosabb célkitűzései a gyermek- és személyközpontúság, az esélyteremtés, a tanulás megtanulása, az egyenlőség, a szabadság és az önállóság. Ezekért mindenkor, minden körülmények között hajlandó kiállni és az a szent meggyőződése, nem szabad feladni, mégha jelenleg reménytelennek látszik is a győzelem. Törley Katalin a Dobszerda 2024. január 17-i adásának vendége, akivel Váradi Júlia nem csak az oktatás tarthatatlan helyzetéről beszélgetett.

SZÓBELI ADOK-KAPOK MELLETT AZÉRT LASSAN VALÓSÁGGÁ VÁLIK A PEDAGÓGUSOK BÉREMELÉSE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2024.01.19.


Most, hogy lassan megvalósulni látszik a pedagógusok béremelése, megindult a szóbeli adok-kapok is, ki akarta azt igazán. Gulyás Gergely az év első Kormányinfóján arról győzködte a jelenlevőket, hogy a kormány mindig is úgy vélte, a tanárok anyagi elismertsége messze elmarad a kívánatostól. Ugyanakkor nem felejtette el megjegyezni: „a pedagógus béremeléseknek legnagyobb ellensége a baloldal mellett a szakszervezetek mind a mai napig”. A PDSZ azonnal vissza is utasította a szavait, az érdekvédelmi szervezet szerint a béremelés a sztrájktárgyalásoknak, az oktatási mozgalom tüntetés- és akciósorozatainak köszönhető.


Minden feltétel adott a tanárok és óvónők béremeléséhez – közölte a Belügyminisztérium. Az MTI által kiadott közlemény arról is szól, hogy a kormány a szerdai ülése után rendeletben pontosította a tanárok és óvónők béremeléséhez szükséges részletszabályokat, hogy az érintettek már a februári kifizetéskor az emelt bérüket kaphassák. Ennek megjelenésével minden feltétel adott az új, emelt bért tartalmazó kinevezésmódosítások kiadásához. Az új kinevezéseket január 30-ig kaphatják meg az érintettek. A tárca tájékoztatása szerint a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, és a béremelés a következő két évben is folytatódik. A béremelés 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint. A rendelet azt is rögzíti, hogy teljesítményértékelés alapján az illetmény nem csökkenthető.

A tanárok átlagbére a mostani emeléssel eléri a diplomás átlagbér 71,8 százalékát, a további emelésekkel pedig 2025-re eléri a 80 százalékát. Kormányhatározat rögzíti azt is, ha a diplomás átlagbér emelkedése a tervezettől eltér, a béremelés mértékét indexálni kell, ezért a kormány az év folyamán monitorozza majd az átlagbérek alakulását...

VISSZAJÁTSZÁS: AZ ORBÁN-RENDSZER VÁLASZTÁSOKON LEVÁLTHATATLAN - INTERJÚ STEFANO BOTTONIVAL

PARTIZÁN
Szerző: PARTIZÁN
2023.05.31.



Zártabb és fegyelmezettebb a NER parancsuralma, mint a Kádár-rendszer volt az 1980-as években - ez Stefano Bottoni történész, Kelet-európa szakértő megállapítása, amit a napokban magyarul is megjelent könyvében olvashattunk. Szerinte a demokrácia 2010 áprilisában, a Nemzeti Együttműködési Rendszer születésekor ért véget, de 2018 az a pont, amikortól fogva az új rezsim visszafordíthatatlanul megszilárdult. A Hatalom megszállottja című kiadvány szerzőjét arról is kérdezzük: van-e jelentősége, hogy az orosz titkosszolgálat már a rendszerváltás előtt érdeklődést mutatott az akkori fiatal jogász iránt? Van-e megfejtése a magyar politika nagy talányára: miért csekkolt ki a miniszterelnök az atlanti lojalitásból és vált az orosz érdekek legerősebb európai közvetítőjévé?


Lásd még:




AZ ORBÁNI AUTOKRÁCIÁT KUTATTA, VAJON EZ IS KÖZREJÁTSZOTT AZ ELTÁVOLÍTÁSÁBAN? | ÁDÁM ZOLTÁN

KLUBDÉLELŐTT / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: KUN ZSUZSA
2024.01.17.



Különös dolog derült ki a Corvinus Egyetemről kirúgott Ádám Zoltán docenssel kapcsolatban. Lehetséges, nem is azért távolították el, mert etikai eljárást kezdeményezett egy diákkal és annak vizsgájával kapcsolatban, miután a tanuló „érdemi MOL-részesedéssel” rendelkező családja nyomást akart gyakorolni az intézmény oktatóira, hanem mert az orbáni populista autokráciát kutatta? A Klubdélelőtt 2024. január 13-i adásában Kun Zsuzsa beszélgetett az egykori egyetemi docenssel.

„LÉVAI ANIKÓ A JÓ ZSARU, AKI CIGIVEL KÍNÁL KIHALLGATÁS KÖZBEN” - PÉNTEK REGGEL #7

PARTIZÁN PODCAST / PÉNTEK REGGEL
Szerző: PARTIZÁN
2024.01.19.



Az Orbán család nem ismer elveszett bizniszt. Semmi sem bizonyítja ezt jobban, mint a tokaji földek története, ami több mint 25 évvel ezelőtt kezdődött, de máig sem ért véget. A legendás borbizniszt Orbán felesége, Lévai Anikó álmodta meg a 90-es években, ám a sztoriból később óriási botrány lett, és sokáig úgy tűnt, a család kiszállt az üzletből. A negyedik kétharmad után viszont megérkezett Orbán Ráhel és Tiborcz István, akik még nagyobb terjeszkedésbe kezdtek a környéken.A Péntek Reggel e heti podcastjában Oroszi Babettel és Rádi Antóniával, a Partizán szerkesztőivel beszélgetünk az ügy tanulságairól és az Orbán családban leosztott szerepekről. Antónia azt is elmeséli, milyen volt Lévai Anikóval interjúzni az ezredfordulón, és miért jutott arra, hogy a szerény és visszafogott karakter valójában csak a jó zsaru ebben a történetben. Ha még jobban elmerülnél a témában, iratkozz fel a Péntek Reggelre, és megkapod a hírlevelünket is, amiből még többet megtudhatsz a tokaji borbiznisz történetéről.

"MAGYARORSZÁG LEMINŐSÍTÉSÉHEZ VEZETHET NAGY MÁRTON MINISZTER HAZÁRDÍROZÁSA" | PETSCHNIG MÁRIA ZITA

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSCHKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2024.01.18.



A Reggeli Személy 2024. január 18-i adásában Herskovits Eszter Selmeci János vendége Petschnig Mária Zita, közgazdász volt.

6 ÉV 9 HÓNAP A LEGHOSSZABB HAZAI VÁRÓLISTA – AZ ÁLLAMTITKÁR ELÉGEDETT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2024.01.19.


Az egészségügyi államtitkár szerint politikai termék lett a várólisták hosszából, de ennek rövidesen vége, olyan jelentős a csökkenés. Az államtitkár elégedett, lapunk viszont úgy találta: van olyan ellátás, amelyre ezekben a napokban a hivatalos nyilvántartás szerint 6 évet és 9 hónapot kell várni. Egész régiók ellátásánál tapasztalható komoly zavar. Van jó hírünk is: a szürkehályogműtéteknél új korszakba léptünk, a legrosszabb helyzetű kórházban is idén novemberre adnak időpontot, miközben erre még tavaly is két esztendőt kellett várni. Miért sikerül az egyiknél? Miért nem a másiknál? A megfejtésért számos egészségügyi szakemberrel folytattunk háttérbeszélgetést, és öt fő okot azonosítottunk.


– Két lehetősége van. Az állami egészségügyben két és fél év múlva tudjuk megoperálni. A fájdalom nem szűnik meg, valamelyest romlik, egyre rosszabbul tud járni, de a gyógyulási esélyeit a várakozás nem csökkenti. A másik választási lehetőség: két hónap múlva megoperálom privátban – ezt közölte az orvos Kiss Zsuzsával. A kétgyermekes családanyáról 42 évesen, sportolás közben derült ki, hogy csípőprotézis beültetésére van szüksége, mert gyerekkorában nem vették észre enyhe csípőficamát. Ez egy időseknél végzett műtéti fajta, amelynél komoly várólistával kell számolni, és a fiatal nővel sem tehettek kivételt. 2022 szeptemberében, egy héttel az események után kapott egy emailt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK), hogy várólistára vették, és 2026 februárjában tudják megoperálni.

A család úgy döntött, nem kockáztatják meg Zsuzsa lenyomorodását, inkább kifizettek kétmillió-hétszázötvenezer forintot a műtétért, így november végén kapott egy csípőprotézist egy fővárosi magánklinikán. A gyógytornásza azt mondta neki, örüljön, hogy így történt, mert így a bikinivonalánál van egy kis bemetszés, az állami kórházak többségében viszont ennél sokkal nagyobbat vágnak. Kevés sebész alkalmazza a kíméletesebb műtéti megoldást, amelyek révén nem sérülnek az izmok.


A fiatal nő „várólista-helyezése” nem kirívó a magyar egészségügyben. Szombathelyen például jelenleg az orvosok hat év és kilenc hónapra kínálnak időpontot a betegeiknek térdprotézis műtétre, Szekszárdon és Veszprémben 2027 őszére, telére osztják be azokat a betegeket, akik ezekben a napokban kerülnek várólistára.

A fővárosban is csak valamivel jobb a helyzet: térdműtétre a Szent János Kórház 2026 augusztusára, az Uzsoki Kórház és a Semmelweis Egyetem 2026 tavaszára-nyarára, a Honvéd 2025 közepére tud beteget fogadni azok közül az intézmények közül, amelyek szerepelnek az országos kimutatásban. Listára azok a kórházak és műtéti fajták kerülnek fel, amelyeknél tartós kapacitáshiány miatt a betegeknek legalább 60 napot kell várniuk. (A listán nem szerepelnek szakrendelések, azok sem, amelyeknél nem tudják tartani ezt az idősávot.)...

BUDAPESTEN KÖTELEZŐ FELADAT A TÖMEGKÖZLEKEDÉS BIZTOSÍTÁSA, DE AZ ÁLLAM ELFELEJTI, HOGY AZT FINANSZÍROZNIA KELLENE

MAGYAR ÜGYVÉD BLOG
Szerző: Magyar Ügyvéd
2024.01.17.


Az alaptörvény szerint a „helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”. Hetek óta kicsinyes elszámolási vita folyik a főváros és az állami tulajdonú közlekedési cégek között, miközben arról szó sem esik, hogy Budapesten kötelező feladat a tömegközlekedés biztosítása, amelyhez a főváros legfeljebb filléreket kap.

Tavaly december óta folyik a főváros és az állami tulajdonú közlekedési vállalatok közötti elszámolási vita, amelyben egyelőre nem született megállapodás. A főváros egy „operatív tarifamegbeszélés” keretében egyeztet Lázár János minisztériumával – erről beszélt Walter Katalin, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója január 5-én. Ennek a megbeszélésnek az internetes felületeken elérhető információk szerint egyelőre semmi nyoma, bár a BKK vezetője által jelzett időpont – január első fele – eredménytelenül telt le.

Szinte a teljes magyar sajtót bejárta kevéssel tavaly karácsony előtt a hír, hogy a Budapest-bérlet nem lesz érvényes a főváros közigazgatási határain belül az állam által üzemeltetett MÁV szerelvényein, a HÉV-vonalakon és a Volánbuszok járatain. Emiatt az agglomerációból munkába vagy iskolába járó több százezer ember is többet fizethet az utazásért. Arról nem is beszélve, hogy a csepeli HÉV el sem hagyja Budapestet, de oda is külön bérletet kellene váltani, ha a március 1-jéig érvényes ideiglenes megállapodás hatálya megszűnik.

Eddig egyébként 26 ezer ember vásárolt hárommilliárd forint értékben éves Budapest-bérletet 2024-re. Velük mi lesz? Ami bizonyos, hogy őket nem érheti joghátrány, s miután a BKK-val vannak szerződéses jogviszonyban, az ellentételezésük a közlekedési központ feladata. Azt persze nemigen tudni, hányan lehetnek majd az érintettek, akiket az esetleges változás hátrányosan érint.

Amiről viszont eddig kevesebb szó esett: a közösségi közlekedés finanszírozása általában súlyos problémát jelent. Idézzük a személyszállítási szolgáltatásokról szóló törvényt, amely szerint állami feladat „az országos, regionális és elővárosi személyszállítási közszolgáltatások (...) megrendelése”. Ez teljesen világos.

A jogszabály egy másik passzusa viszont zavart okozhat: a „települési önkormányzat, valamint önkormányzatok társulásának önként vállalt feladata lehet, a fővárosban a fővárosi önkormányzat (...) kötelező feladata” többek közt a helyi személyszállítási közszolgáltatások megrendelése. Vagyis vidéken a települések tetszés szerint az államra bízhatják, miként oldják meg a közösségi közlekedést. Budapest nincs ilyen döntési helyzetben, mert ez kötelező feladata.

„A fővárosnak egy elszámolási rendszeren belül fizetési kötelezettsége van felénk. Minden évben körülbelül hatmilliárd forint képezi a vita tárgyát. Mi közszolgáltatást biztosítunk a főváros területén a Volánnal, a MÁV-val és a HÉV-vel, aminek a díjtételét valakinek ki kell fizetnie” – hangoztatta Lázár János közlekedésért is felelős miniszter. Szerinte Budapestnek pár milliárd nem számít, hiszen állítólag „térdig járnak a pénzben”.

„Mi elfogadjuk a Volán, a MÁV és a HÉV járatain a Budapest-bérletet, a főváros pedig fogadja el az országbérletet és a vármegyebérletet az ő tömegközlekedési eszközeiken” – mondta Lázár, aki szerint ez egy fair és nagyvonalú ajánlat. A miniszter tényleg nagyvonalú? Ezzel kapcsolatban érdemes idézni az alaptörvényt: a „helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult”.

A főváros törvényi kötelezettsége a közösségi közlekedés biztosítása, amely évente több mint 200 milliárd forintot emészt fel. Ehhez képest a Budapest-bérlet körüli vita során most még 12 milliárdnyi állami pénz megvonását is belengették, ami a teljes kiadások mindössze hat százaléka. A jegyárbevételekből fedezik a költségek harmadát, az összes többit pedig Budapest állja. Miközben felvethetnénk azt is: az agglomeráció települései mennyivel járulnak hozzá a fővárosi büdzséhez, hiszen a lakosságuk jelentős része naponta jár be Budapestre, és vásárol a BKK-nak súlyos ráfizetéssel járó bérleteket.

Ez persze teljesen felesleges számháború, amelybe kellő hozzáértés híján nem bonyolódnánk bele. Ahhoz azonban nem kell különösebb hozzáértés, hogy bárki átlássa: itt a rendszerben van a hiba. A közösségi közlekedés az unión belül mindenütt veszteséges, de van egyfajta általánosan elfogadott gyakorlat, amely szerint a jegyárbevételek a költségek harmadát fedezik, másik harmadát az érintett önkormányzatok állják, a fennmaradó további harmadot pedig az állam vállalja magára. Ez nálunk valószínűleg sehol nem működik, mert vidéken ehhez nincs egyetlen fillér költségvetési támogatás sem
...

ITT OLVASHATÓ

AZ ORBÁN-KORMÁNY A HONVÉDELEMRE KÖLT SZÁZ MILLIÁRDOKAT, MIKÖZBEN AZ ÖNKORMÁNYZATOKNÁL SE EMBERRE, SE FELADATELLÁTÁSRA NEM LESZ ELÉG PÉNZ - HAMAROSAN LEHÚZHATJÁK A ROLÓT A POLGÁRMESTERI HIVATALOKBAN

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2024.01.19.


Utoljára tavaly értek össze a Honvédelmi Alapra és a helyi önkormányzatok feladatainak finanszírozására adott állami milliárdok. A honvédségre 842 milliárd forintot költött az Orbán-kormány 2023-ban, míg az önkormányzatok nettó támogatására 850 milliárdot. A költségvetési soron ugyan 1100 milliárd szerepelt az utóbbinál, de ezzel párhuzamosan az önkormányzatok szolidaritási hozzájárulás címén 250 milliárdot fizettek be a központi költségvetésbe. (Nem teljesen önkéntesen, amit jól mutat a fővárosi önkormányzat által indított közigazgatási per, amelyben a Fővárosi Törvényszéknek még mindig nem sikerült eldöntenie, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul-e vagy sem.) A két tétel különbsége – a nettó önkormányzati támogatás – pedig már tavaly is alig pár milliárddal haladta meg a hadseregre költött összeget.

Az idei évtől drasztikusan szétnyílik az olló. A Pénzügyminisztérium tavaly év végén közreadott, 2023 és 2027 közötti időszakra vonatkozó költségvetési előrejelzése szerint

a Honvédelmi Alapra az idén 1309 milliárdot irányoztak elő, míg az önkormányzatokra 1050 milliárdot,

ami nominálisan is alacsonyabb a tavalyinál, reálértéken pedig a továbbra ütemes infláció okán még kevesebbet ér. Főként, ha azt is hozzávesszük, hogy a szolidaritási adó címén az idén már 307 milliárdot szednének be a településektől. Ennek tervezett összege a következő években ütemesen nő, 2027-re már 357,6 milliárddal számol a kormány. Az önkormányzati szektor működtetése 2500-2800 milliárdba kerül évente, a költségek emelkedését azonban nem követik az állami normatívák. Sőt évről évre csökken, 2027-re már csupán 1044 (nettó 686) milliárdot adnának a települések kötelező feladataira. A haderő-fejlesztésre viszont 1559,4 milliárd jut majd. A különbözet akkor már 873 milliárd forint. Holott a települések kétharmadának nincs számottevő saját bevétele és nem is lesz, így feladatellátása az állami apanázstól függ. A tehetősebbektől viszont a szolidaritási adó révén vonja el a pénzt a kormány, így a végére senkinél sem marad. (A fővárosi önkormányzat már tavaly is nettó befizetője volt a költségvetésnek.)...

ORBÁN EGY NEM LÉTEZŐ IDEOLÓGIÁRA ÉPÜLŐ ÁRAMLAT ZÁSZLÓSHAJÓJÁNAK KAPITÁNYAKÉNT TETSZELEG

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2024.01.19.


„Nekünk nem jó, hogy Orbán a konzervatív forradalom zászlóshajójának kapitányaként igyekszik definiálni magát, ez ugyanis nem nemzeti érdek, ellenkezőleg, Orbán személyes érdeke, mint a politikájában minden, ez is csak azt szolgálja, hogy hatalomban maradjon’ – szögezte le Szentpéteri Nagy Richard. Az alkotmányjogász, politológussal annak kapcsán beszélgettünk, hogy „zászlóshajónak” igyekeznek őt és a politikáját beállítani. Szerint azonban konzervatív forradalom kifejezés önmaga is fából vaskarika. Orbán közpénzből búsásan megfizetett tanácsadói azonban meglátták, hogy terjedni kezdett a világban a liberalizmustól és a neo-konzervativizmustól elszakadó áramlat, s ezt meglovagolva, összehoztak egy „katyvaszt” a számára.

A kormány, s persze a NER körei (a médiától az elemzőkig bezáróan) igyekeznek úgy beállítani Orbán Viktort, mint olyan politikust, aki az élére állt konzervatív forradalom kifejezéssel illetett nemzetközi áramlatnak. Mindez most ismét előtérbe került, miután bejelentették, az amerikai Konzervatív Politikai Akció Konferencia franchise ismét eljön Magyarországra: április 25-én és 26-án, immár sorrendben a harmadik alkalommal megrendezik a CPAC-Hungaryt, amelynek főszónoka – természetesen – megint csak Orbán Viktor lesz. Az állami pénzből kistafírozott, mindannyiunk pénzéből folyamatosan és búsásan finanszírozott Alapjogokért Központ lesz ismét a szervező. Mint Szánthó Miklós főigazgató a napokban hangoztatta: „egész Európából, sőt, a világ minden tájáról érkező szövetségeseinkkel sikerre visszük a jobboldal nemzetközi forradalmát: woketalanítunk, aztán lecsapoljuk a mocsarat, hogy visszavegyük Brüsszelt és visszahódítsuk Washingtont is!”.

Felmerül a kérdés: valóban Magyarország lett a „konzervatív forradalom zászlóshajója”? Erről kérdeztük Szentpéteri Nagy Richardot, aki szerint a kérdésre a válasz: „igen is, meg nem is”. Az alkotmányjogász, politológus ezután egy ideológiai fejtegetésbe fogott. Mint magyarázta: eleve fából vaskarika a konzervatív forradalom kifejezés. Volt már ugyan rá példa, hogy valamire ráaggatták ezt a címkét: a 19. században a német konzervatívok forradalomról beszéltek, de az csupán szófordulat volt...

ÓDA A BARÁTSÁGHOZ - A 444 NAPINDÍTÓ HÍRLEVELE

444.HU
Szerző: URFI PÉTER
2024.01.19.


A népirtás mint politikai ajánlat, fideszes pánik a lengyel kormányváltás miatt, előválasztás és béremelés. Napindító hírlevél.


Jó reggelt, jó havazást! Nem hiszik? Pedig ez az igazság, Nostradamus már 1555-ben megjövendölte, hogy ma havazni fog.

4 kiemelt cikk:





Bérelágazódáshoz érkeztünk

Gulyás Gergely megígérte, hogy ebben a ciklusban megduplázzák a pedagógusbéreket, de a Kormányinfón más béremeléseket is beígért a szakápolóknak, rendvédelmi dolgozóknak és katonáknak. És persze a nyugdíjak is nőnek 6 százalékkal. Ezeknél az emeléseknél érdemes lesz megnézni majd, hogy pontosan kit érintenek és mennyivel nagyobbak az inflációnál.

A Belügyminisztérium közölte, hogy a tanárok, tanítók, gyógypedagógusok és óvónők bére januártól átlagosan 32,2 százalékkal emelkedik, és a béremelés a következő két évben is folytatódik. Ez 140 ezer köznevelésben dolgozó pedagógust érint, akiknek így a fizetése a diplomás átlagbér 71,8 százalékát érheti el.

A hvg.hu szerint vidéki iskolák bezárására készül a kormány, de csak a választások után.

A népirtás mint politikai program

Oroszország korábbi elnöke és miniszterelnöke, az Oroszországi Föderáció Biztonsági Tanácsának elnökhelyettese, a hivatásos ijesztgető Dmitrij Medvegyev megüzente az ukránoknak: vagy megadják magukat, és elfogadják Ukrajna beolvasztását Oroszországba, vagy az oroszok mind egy szálig megölik őket, az összes szeretteikkel együtt. Szily László publicisztikában rögzítette, hogy ilyesmit még Putyin elődei, a 20. század leggátlástalanabb tömeggyilkosai sem nagyon mertek nyíltan kimondani.

- Lavrov: Moszkva nem fenyegette atomfegyverrel a Nyugatot

- Mióta elkezdődött a háború, legalább 2500 tudós hagyhatta el Oroszországot

- Lakmusz: Tényleg többségbe kerültek Európában azok, akik „azonnali békét” szeretnének Ukrajnában?

Bipolária 

Kácsor Zsolt saját betegségének történetét írta meg a tavalyi év egyik legerősebb magyar regényében. A Nem rossz könyvek podcast vendégeként mesélt az írásról, mint terápiáról, a különbségről írás és beszéd között és arról, hogy mit érzett, amikor rájött, nem fog már több könyvet írni.

Varsói sors

A fideszes világ végre átérezheti, mi történne velük, ha itthon is nyerne az ellenzék: Huth Gergelytől Rotyis Bálintig berosált mindenki. Pont arról tudósíthatnak, mit veszíthetnének, ha fordulna a széljárás, miközben mindenki jól tudhatja, hogy Magyarország nagyon messze van bármiféle hasonló kísérlettől.

Karácsony közölte, milyen közös listát akar a fővárosi önkormányzati választásokon: azt javasolja, hogy a DK, a Momentum, az MSZP és a Párbeszéd minden kerületben közös polgármesterjelöltet állítson, ahol pedig február közepéig nem tudnak megegyezni, ott „a 2019-es önkormányzati választáshoz hasonlóan” legyen előválasztás március 15-én. De mint nemrég írtuk, ennek a megszervezéséhez már most kicsit késő van.

Család < barátság

A véletlen úgy hozta, hogy tegnap két cikkünk is elgondolkodott arról, hogy mi lenne, ha a barátságot helyeznénk az életünk középpontjába (és nem a családot vagy a szerelmet). A Qubit egy francia filozófus könyvét ismerteti, amely állítja: aki gyereket vállal, nem lehet boldog. Ami hülyeség, persze, de elgondolkodtató hülyeség. Filozófus szerzőnk kritikusan mutatja be Geoffroy de Lagasnerie vakmerő családellenes manifesztumát, amely szerint a családi viszonyok szükségszerűen a boldogság kulcsát a baráti kapcsolatok jelentik – akár szexszel, akár anélkül.

Mészáros Juci pedig a Good Grief című gyászfilmről ír, amelyben a forgatókönyvíró-rendező-producer Dan Levy tudatosan szorította háttérbe a főszereplő romantikus kapcsolatait, hogy a barátságok kerüljenek a középpontba.

ITT OLVASHATÓ