2019. szeptember 10., kedd

RÁADÁS: SPIRÓ GYÖRGY - HONDERŰ (KOMÉDIA)1997

MEK.OSZK.HU
Szerző: SPIRÓ GYÖRGY
1997


...Frissességén mit sem változtatott a gyorsan pergő idő, hogy esztendők alatt évtizedeket lapozunk előre és hátra a történelemkönyvben. Nem vet árnyékot Spiró munkájára az sem, hogy a darab megrendelésre íródott, a főváros – Pest, Buda és Óbuda – egyesülésének 125. évfordulója alkalmából hirdetett pályázatra. (Amit szerencsésen meg is nyert.) Akkoriban mégis azt találgattuk, vajon ír volt-e Spiró színpadi szerzőként elszenvedett sebeire, sérelmeire, vagy csak fokozta válságba torkolló rosszkedvét, hogy díjnyertes művére sem várt sokkal jobb sors, mint az észrevétlenül maradtakra. Hősei először vidéken, később a főiskolások szakmai műhelyében, meglehetősen szűk nyilvánosság előtt próbálhatták ki magukat és egymást...A Kvartettet ezzel többé-kevésbé egy időben jutalmazó Kritikus-díj sem adta meg az újabb daraboknak azt a kezdősebességet, ami a Csirkefejet korábban hirtelen a magasba repítette...

...Szerencsére a darab nemcsak más, de több is annál, mint ahogy beharangozták. Annak ellenére, hogy Spiró kabaréhumorral indít: a nagyon várt vendég(ek) helyett a lakásba betoppanó végrehajtó bemutatkozása, saját hivatalbéli szerepe, feladata fontosságának kinyilatkoztatása, a főbérlő Annamari reakciója – alig több a szokványnál. Az alapszituáció hétköznapi tévériportokból ismerős. De nagyon hamar kiderül, hogy szó sincs az agyonunt, agyonírt nyugdíjas nyomorról. A többszörösen megözvegyült dáma, szükségletei rangsorolása alapján, elvből, fogyasztói öntudatból és gőgből nem fizet. Sem villanyt, sem gázt, sem társasházi közös költséget. (Telefonra, drága vendégváró italokra viszont nem sajnálja a pénzt.) A végrehajtó legnagyobb meglepetésére, szemrebbenés nélkül, közönnyel és méltósággal tűrné 44000 forintot meghaladó adóssága fejében a foglalást is. Feltéve, ha a kínos aktusra nem éppen azon a napon kerülne sor, amikor réges-rég nem látott gimnáziumi osztálytársait várja. Látszatfeszültség tölti be a színpadot, amit a szerző azzal igyekszik fokozni, hogy félmondatokkal, utalásokkal jelzi: ez a látogatás rendhagyónak ígérkezik. A nyolcvanéves „fiúk” nem kvaterkázni, nem is nosztalgiázni, hanem – a be nem avatott háziasszony megdöbbenésére – párbajozni érkeztek a nem túlságosan tágas bérlakásba.

A kabaré ezáltal időközben abszurd komédiává kerekedik.

A szereplők nemcsak a szituációt, hajdani röhögéseik visszhangját is élvezik. A néző pedig ráébred, hogy a párbajkódexből felolvasott idézetek mögött a magyar múlt szakadékai tátonganak.

Zoltánffy: Mennyit röhögtünk mi akkoriban!
Annamari: Azok voltak a legszebb évek, sose röhögtük annyit, mint akkoriban.
Zoltánffy: Azért a háború alatt is sokat röhögtünk…
Annamari: A háború alatt is röhögtünk, de az ötvenes években még többet röhögtünk
…”

Persze mi azért tudjuk, hogy nem mindenkinek sikerült végigröhögni a magyar történelmet. Pisti és a Pistik hol sebzetten, hol feltámadásra ítélt halottként kerültek ki a vérzivatarból. De Annamari és hajdani osztálytársai – hivatásos túlélők – a keresztény magyar középosztály sokat próbált, sebzett és edzett tagjai. A történet mellékszólamaiból, elbeszélt epizódokból és sokatmondó utalásokból az derül ki, hogy hiába bekkelték ki sündisznóállásban a legnehezebb, de még mindig „daliás időket”, jó néhány sebet csak ejtett rajtuk a politika sorsfordító gépezete. A csoda az, hogy milyen hihetetlen vitalitással élték túl a hősök nemcsak viharos ifjúságukat, de a háborút és az inflációt, a kitelepítést és a recski internálótábort is. Testi-lelki egészségük megrendült, mégis megmaradt bennük az elpusztíthatatlan kamaszos jókedv és a világban való eligazodást is megkönnyítő szellemi fölény. Õk azok – szüleink, nagyszüleink –, akik még tanultak latinul és természetesen franciául is, kapásból idézik a klasszikus auktorok besulykolt életbölcsességeit és rendíthetetlenül hisznek abban, hogy a tegnap ismerete holnap is érték marad...


(http://www.c3.hu/~criticai_lapok/1999/11/991102.htm)

GYŐZTESEK ÉS VESZTESEK EURÓPÁJA – VÁRATLAN FORDULATOK TÖRTÉNTEK IDÉN AZ UNIÓBAN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: RÓNAY TAMÁS
2019.09.10.


Olyanok váltak az EU erős embereivé, akik korábban inkább a második vonalban szerepeltek. Ez a folyamat még nem zárult le.

Változatos a mostani hét az európai politika szempontjából. Kedden, ha a római szenátus is bizalmat szavaz Giuseppe Conte olasz miniszterelnök csapatának, megkezdheti a kormányzást az olasz kabinet, amely szakíthat a Matteo Salvini által képviselt kirekesztő politikával. Szintén kedden mutatja be csapatát Ursula von der Leyen, s a Brexittel kapcsolatban is várhatóak újabb fordulatok. Az idei év eddig is bővelkedett eseményekben, ezután is fog. De az már most biztos, hogy ez sem a populisták esztendeje lesz, a nagy áttörés nem következett be. Ám nem csak ők számítanak eddig 2019 veszteseinek. Őket vesszük számba, illetve azokat, akiket az európai politikusokat, akik az év eddigi nyertesei közé tartoznak. Külön foglalkozunk azokkal is, akik még lehetnek az év nyertesei és vesztesei is. 

Az év nagy nyertesei között elsődlegesen Emmanuel Macron nevét említhetnénk. A francia köztársasági elnök mind bel- mind külpolitikai szempontból fontos sikereket könyvelhetett el. Pedig a tavalyi év végén még sokan azt találgatták, nem kényszerítik-e idő előtti lemondásra a sárgamellényesek, akik egy időre sarokba is szorították. Ám intézkedéseket hozott a legkevésbé tehetős rétegek megsegítésére, illetve konzultációk során felmérte a társadalom igényeit. Közben az európai politikában sem tétlenkedett, Angela Merkelt egyre inkább háttérbe szorította. Macron ötlete volt, hogy az egyébként franciául anyanyelvi szinten beszélő Ursula von der Leyent válasszák meg az Európai Bizottság élére, elérte azt, hogy honfitársa, Christine Lagarde legyen az európai gazdaságpolitika további sorsa szempontjából rendkívül fontos Európai Központi Bank elnöke. Az uniós csúcstalálkozókon Macron a legaktívabb, lassacskán ott tartunk, hogy az ő beleegyezése nélkül egyetlen javaslat sem megy át uniós szinten. Mindenkivel képes megtalálni a közös hangot, még a rebellis közép-európaiakkal is. Macron európai szerepét az is emelte, hogy pártja a liberálisokhoz csatlakozott az Európai Parlamentben, s mivel az Európai Néppárt és a szociáldemokraták már nem rendelkeznek abszolút többséggel az EP-ben, a „Renew Europe” képviselőcsoportot is be kellett vonniuk az uniós kormányzásba, így a liberálisok nélkül egy javaslat sem szerezhet többséget. Macronnak sikerült elérnie azt, amit nem sok elődjének: népszerűségének zuhanása megállt, sőt egyre többen támogatják politikáját. Jelenleg mintegy 35 százalék elégedett vele, ami nem sok ugyan, mivel azonban a többi francia politikai vezetővel még elégedetlenebben honfitársai, így magabiztosan nyerne meg egy esetleges elnökválasztást...

TÁVOZIK A 168 ÓRA FŐSZERKESZTŐJE ÉS KÉT HELYETTESE

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.09.10.


Október elsején távozik a 168 Óra főszerkesztői posztjáról Tóth Ákos, és vele együtt leköszön a két főszerkesztő-helyettes, Krajczár Gyula és Lakner Zoltán is. A hetilap irányítását Rózsa Péter, a Klubrádió főszerkesztő-helyettese veszi át.

Tóth Ákos a Facebookon – ahol megosztotta a szerkesztőségben kedden elmondott beszédét – azt írta: a lap tulajdonosaival fennálló föloldhatatlan ellentétei miatt megy el a laptól...

SZOMSZÉDSÁGPOLITIKÁÉRT ÉS BŐVÍTÉSÉRT FELELŐS BIZTOS LEHET TRÓCSÁNYI

EUROLOGUS BLOG
Szerző: SZŰCS ÁGNES
2019.09.10.


Az Európai Bizottság leendő elnöke, Ursula von der Leyen nyilvánosságra hozta a biztosjelölteknek szánt tárcákat. Az előző Bizottság nagyágyúi, Frans Timmermans és Margrethe Vestager a klímavédelemért és digitális ügyekért felelős ügyvezető alelnök lehet. Az európai értékek az átláthatóság védelméért a cseh Věra Jourová felel majd, míg a demokrácia és demográfia portfóliót a horvát Dubravka Šuica kapta.

A cikkünket folyamatosan frissítjük!

A szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős bizottsági portfóliót kaphatja meg Trócsányi László, Magyarország biztosjelöltje - azt a tárcát, amelyet eredetileg is szeretetet volna...

HÜLYÉRE VESZI AZ EMMI AZ ADATKÉRŐKET, MEGLEPŐ NEVEK A SZAKÉRTŐI LISTÁN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2019.09.10.


Tanítani való kommunikációs stratégiával élt ismét az Emmi, amikor az új NAT Takaró Mihályt is tagjai közt tudó kerettantervi munkabizottságáról kapott kérdéseket: megvárta, amíg a közel ötven szakértő megbízása lejár, aztán széttárta a kezét, és kiadta az infókat a még hivatalban maradt háromról. Meg fog lepődni, hogy Takaró Mihály mellett kik szakértik és minőségellenőrzik havi félmillió forintért a tantervi szöveget.

Újabb szintre lépett az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) az információk visszatartásában, pedig ezen a téren a tapasztalataink szerint a tárca eddig sem volt kispályás. Kásler Miklós minisztériuma nyár elején, miután megírtuk, hogy a nácibarát Takaró Mihály is szerepet kapott a jövőre bevezetendő új Nemzeti alaptanterv (NAT) kidolgozásában, hetekkel később volt csak hajlandó elismerni ennek tényét, de azt további hetekig nem volt hajlandó elárulni, sem a hvg.hu, sem ellenzéki képviselők kérdéseire, hogy mely háttérintézménye fizeti-foglalkoztatja a Horthyért és antiszemita szerzőkért rajongó – friss megbízásában momentán pont a magyar irodalom kerettantervért felelős – irodalomtörténészt...

MINDENT FORDÍTVA KELLENE CSINÁLNI AZ OKTATÁSBAN


ABCÚG BLOG
Szerző: LESTYÁNSZKY ÁDÁM
2019.09.10. 



  Egy csomó olyan megnyomorított gyerek fog 
  felnőni, aki akár kiváló tehetség lehetett   
  volna – mondja Gyarmathy Éva klinikai és 
  neveléslélektani szakpszichológus a 
  köznevelési törvény módosítása kapcsán. 
  Azzal, hogy minden gyerekre egyazon 
  korban egyforma oktatást akar a kormány 
  ráerőltetni, szerinte mindenki sérül: az is, 
  akinek különleges módszerekre lenne 
  szüksége, és az is, aki amúgy elviselné a 
  körülményeket, de azt már nem fogja, hogy  
  a pedagógus figyelmét elvonják a különleges 
  társai. A szakember szerint az átlagos 
  fejlettségű gyerek lényegében már nem 
  létezik, akár a másikhoz viszonyítva, akár a saját részképességei között öt év differencia is lehet – már hatéves korban. Éppen ezért hozták létre az atipikus fejlődés szakirányú továbbképzés szakot, ám a módszerek gyakorlatba való maradéktalan átültetéshez az oktatási rendszernek jónéhány olyan tárgyi feltételt is biztosítani kellene, amiről a kormányzat láthatóan hallani sem akar...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

MEGINT SZEMBEMENTEK BORIS JOHNSONNAL, AZTÁN ÉLETBE LÉPETT A PARLAMENT FELFÜGGESZTÉSE

INDEX
Szerző: IVAND
2019.09.10.


- A brit alsóház egy héten belül másodszor utasította el hétfőn az előrehozott választást, amit Boris Johnson indítványozott október közepére

- Ezután életbe lépett a parlament október 14-ig tartó felfüggesztése, ami ellen ellenzéki képviselők az ülésteremben tiltakoztak
- Ez azt is jelenti, hogy november előtt nem lehet már előrehozott választást tartani
- Közben a királynő jóváhagyta a törvényt, amivel egy rendezetlen brexit elkerüléséhez a kilépés október 31-i határidejének meghosszabbítására kötelezik Johnsont
- A kormányfő azonban többször is kijelentette: nem fog újabb halasztást kérni
- A következő napok a törvény körüli jogászkodásról is szólhatnak, a kormány többféle jogi értelmezésről beszélt
- Az alsóház arra is felszólította a kormányt, hogy hozzon nyilvánosságra a felfüggesztéshez vezető, és a rendezetlen brexit előkészületeihez köthető dokumentumokat
- Szintén hétfőn jelentette be az alsóház elnöke, hogy október végén tíz év után távozik posztjáról
- A parlament felfüggesztése után is folytatódik a brexit körüli vita, Boris Johnson célja pedig továbbra is az lehet, hogy előrehozott választáson erősítse meg a kilépéspártiakat

Újabb sűrű nap volt a brit politikában hétfőn, aminek a végén az alsóház egy héten belül másodszor is elutasította a Boris Johnson kormányfő által október 15-re javasolt előrehozott választást, az ülésnap zárása után pedig életbe lépett a parlament október 14-ig tartó, öthetes felfüggesztése. A brexit körüli viták azonban messze nem értek véget, és várhatóan a parlamenten kívül is csak fokozódni fognak a következő hetekben...

HERÉNYI KÁROLY: HELYBEN KELL KEZDENI A TÚLHATALOM FELSZÁMOLÁSÁT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VAS ANDRAS
2019.09.10. 


Érzi a változtatás igényét – mondja Herényi Károly, aki az MDF bukása után évekre eltűnt a nagypolitikából, de most megmérkőzik a fideszes polgármesterjelölttel.

Tényleg erre van szüksége? 

Az UD Zrt.-ügy miatt nyolc évig távol kellett tartanom magam a közélettől, mert vádlott volt a megszólításom. Noha elvileg letöltendő büntetéssel fenyegettek, a per végül megrovással ért véget, az ítéletének pedig köze sincs a valósághoz. Teljesen egyértelmű, csak azért volt szükség az egészre, hogy meghurcoljanak, s hosszú évekre kivonjanak a politikából.

Akkor dafke indul? 

Sokan megkértek rá, hogy jelöltessem magam. Olyanok, akik változásokat akarnak. És persze magam miatt is: 30 éve, a rendszerváltáskor szálltam be a politikába, és sok jót ígértem a választóknak, de keveset tudtam megvalósítani azok közül. Vagyis tartozásom van feléjük. Elsősorban a közhangulaton szeretnék változtatni, ugyanis a városban a szembenállás kultúrája uralkodik az együttműködés helyett.

Miért lenne másképp, mint az országban? 

De ebbe nem szabad beletörődni! Ahogyan abba sem, hogy a mostani hatalmi struktúra a mindenhatóságon és az információk hiányos-szelektált adagolásán alapszik. A kormány túlhatalma pedig lesugárzik az önkormányzatiságba.

A sorozatos kétharmadok azt mutatják, hogy az embereket ez nem zavarja, de legalábbis kevéssé érdekli.

Én viszont éppenséggel a változtatás igényét látom. Persze nem mindig fennhangon jelenik, meg, elég nagy a látencia. Erről is beszéltünk a kampánynyitón Farkasházy Tivadarral.

Tizenöt éve nehéz lett volna elképzelni, hogy együtt kampányolnak.

Bár más politikai oldalon álltunk, mindig tiszteltem. Nem vagyok híve annak, hogy politikai alapon szelektáljam, kivel állok szóba. Amúgy a 2004-es, uniós csatlakozásról szóló népszavazás előtt minden parlamenti párt együtt kampányolt, s azt kifejezetten élveztem.

Innen jutottunk el 2019-re odáig, hogy az Európai Parlamentben magyar hazaárulózza a magyart.

Sajnos a politikai elit kulturális színvonala folyamatosan zuhan. De ez világtendencia, elég ha Nagy-Britannia vagy az Egyesült Államok első emberére nézünk. A kampányban amúgy éppen az emberek ezzel kapcsolatos más irányú igényeit akarjuk kielégíteni.

A többes szám az ellenzéki pártokat jelöli? 

Függetlenként indulok, az ellenzék azzal támogat, hogy nem indít senkit velem szemben. Riválisaim a Fidesz-KDNP pártkatonái lesznek: a polgármester és a jelenlegi képviselők, akik a helyi érdekek képviselete helyett Orbán Viktor helytartójaként viselkednek, dolgoznak, az ő és köreinek érdekeit szolgálják...

KÁSLERÉK ELŐVENNÉK A BUDAPESTI ALULJÁRÓK LEZÁRÁSÁNAK TERVÉT

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2019.09.10.


Az Emmi ősszel a kormány elé viheti azt a javaslatot, hogy a főváros legnagyobb közlekedési csomópontjaiban elektromosan működtetett rácsokkal zárják le az aluljárókat, ezzel megakadályozva, hogy hajléktalanok a tilalom ellenére ott éjszakázzanak – derül ki a hvg.hu birtokába került kormányzati előterjesztésből. A még titkos javaslatcsomag több pénzt fordítana nehéz sorsú családok elhelyezésére is, és lakásokban alakítanának ki plusz férőhelyeket olyan otthontalanoknak, akik már képesek magukról gondoskodni.

Lapunk hozta nyilvánosságra tavaly novemberben azt a kormányzati anyagot, amelyben először tűnt fel az ötlet: a legnagyobb fővárosi csomópontokban fizikailag lezárnák az aluljárókat éjszakára, az utolsó metró után. Nem sokkal ez előtt, október 15-én lépett hatályba az életvitelszerű közterületi tartózkodás Alaptörvénybe foglalt tilalma, ettől kezdve szabálysértésnek számít, ha egy hajléktalan az utcán él.

Az intézkedés lényege már tavaly is az volt, hogy a közlekedési gócpontokban az otthontalanok eleve nem is tudnának mégis az aluljárókban éjszakázni, ami egy újabb, látványos lépés lenne a közterekről eltüntetésük, egyben a szállókra terelésük irányába. Ez azonban mindenki mást is érintene, hiszen a hajnali nyitásig a nagy kereszteződésekben a gyalogosok csak a felszínen tudnának átkelni, esetlegesen felszerelendő új lámpák, vagy más forgalomtechnikai megoldások miatt pedig az autóval közlekedőkre is kihatna. Miután kiszivárogtattuk a javaslatot, Tarlós István főpolgármester azt állította, az ő kérésére vizsgálják ennek lehetőségét, de arra még nem tudott válaszolni, mikor kellene bevezetni...

HOGYAN NEM SIKERÜLT SOHA VITATKOZNIA TARLÓS ISTVÁNNAK FŐPOLGÁRMESTER-JELÖLTKÉNT?

444.HU
Szerző: haszanz
2019.09.10.


A negyedik főpolgármester-választásra készül jelöltként Tarlós István. A budapestiek legnagyobb bánatára eddig egyszer sem vett részt főpolgármester-jelöltek vitáján. 

Pedig milyen lendületesen indított 2006-ban:

Nagyon szeretnék egy éles, élő, Demszky-Tarlós vitát, ha a főpolgármester úr ezt elutasítja, és 16 év után Budapest főpolgármestere egy kerületi polgármesterrel (...) nem mer kiállni vitázni, kénytelen vagyok gyávának nevezni.”

Ez volt az a választás, amikor Tarlós feladva az óbudai polgármesterséget, függetlenként, de a Fidesz támogatásával indult a főpolgármesteri posztért. (1994-ben és 1998-ban Latorcai Jánost volt a Fidesz jelöltje, 2002-ben Schmitt Pál, látszatfüggetlenként.)

2006 szeptemberben Tarlós nagyon bepörgette magát a vitára.

A gyávázás után pár nappal felszólította Demszkyt, hogy „ha van benne virtus és becsület”, akkor álljon ki vele egy vitára szeptember 26-án a Vörösmarty téren, mérkőzzenek meg egymással „mint férfi a férfival”.

Demszky a vitát nem utasította el, csak ahhoz ragaszkodott, hogy az több résztvevős legyen. Sőt, két vitát is javasolt. Az elsőt a pártok fővárosi listavezetőinek, a másodikat a főpolgármester-jelölteknek.

De ez így Tarlósnak nem felelt meg. „Megdöbbenéssel értesültem arról, hogy Demszky Gábor újfent megfutamodik a szemtől szemben tartott vita elől, minthogy visszautasítja a 26-ára szóló kihívásomat. Nem mer egy Demszky-Tarlós négyszemközti összecsapáson részt venni, hanem elbújik a többi listavezető háta mögé, és csak a listavezetők 9 fős, illetve az összes jelölt 5 fős vitáján hajlandó megjelenni. Mindezzel nemcsak hallatlan gyávaságról tesz tanúbizonyságot, hanem arról is, hogy éretlennek nézi a választópolgárokat. Egy 9 vagy 5 fős vitában, ahol csak pár perc jut egy-egy jelöltnek, könnyebben meghúzódhat. Nem bújhatna el viszont az éles, és megválaszolásra váró szakmai kérdések elől, ha egyetlen esélyes kihívójával, Tarlós Istvánnal kellene 60 percen keresztül farkasszemet néznie, mint férfi, a férfival.”...

ÖSSZESZEDTÜK, MIÉRT BUKOTT MEG A BUBI

G7.HU
Szerző: BUCSKY RÓBERT
2019.09.10.


Nem véletlenül termel évről évre egyre nagyobb, legutóbb már százmillió forintnál is jóval vastagabb veszteséget a budapesti közbringa rendszer. A MOL Bubi pénzügyileg olyan mértékben fenntarthatatlan lett, hogy már a BKK is szabadulna tőle. Miközben egyre több dokkoló állomás és kerékpár van, a Tarlós István vezette fővárosi önkormányzat a 2013-ban vállalt kerékpárút fejlesztéseket sem hajtotta végre, nem hogy a bővülő rendszer igényeit figyelembe vette volna.

A városi közbringa rendszerek építése divatos dolog lett Európában a 2010-es évek elején. A kontinensen többfelé rájöttek a politikusok, hogy ezzel könnyen, olcsón és gyorsan lehet környezetvédő, fenntartható üzeneteket küldeni a választóknak, és ez nem is kerül olyan sokba. A budapesti rendszer indulása előtt készített megvalósíthatósági tanulmány szerint az egyik fő cél a kerékpározással kapcsolatos szemléket átalakítása, illetve a rendszer “létesítésével a cél a budapesti, elsősorban a belvárosi utazásokhoz hatékony és környezetbarát közlekedési alternatíva létrehozása, a jelenleg elérhető kínálat szélesítése, a jelenlegi közlekedési problémák csökkentése.”

Nem látszik azonban, hogy a város közlekedésére bármilyen érezhető hatása lett volna a rendszernek. A Közlekedő Tömeg honlapján elérhető adatok alapján 2016 óta naponta átlagosan csupán 1029 kerékpárt béreltek, aminek kerekítve nulla hatása van egy olyan városban, ahol napi 4,5 millió ember utazik van a BKK-val. Ha csak az idei évet vesszük, akkor a már 1846 darab elérhető kerékpárból átlagosan napi 1080 bérlés volt*...

MI TÖRTÉNT A SARGENTINI-JELENTÉS ELFOGADÁSA ÓTA? – 1.

HÍRKLIKK
Szerző: N. VADÁSZ ZSUZSA
2019.09.10.


Majdnem napra egy évvel azután, hogy az Európai Parlament elfogadta a magyarországi jogállamiságról szóló Sargentini-jelentést, aminek nyomán elindult a Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás, naprendre tűzi egy jelenős unió testület a „magyar ügyet”. Szeptember 16-án meghallgatást tart az Általános Ügyek Tanácsa, amely rendre az Európai Tanács ülését készíti elő. A Sargentini-jelentés azt mondta ki, hogy rendszerszintű problémák vannak Magyarországon a jogállamisággal, az uniós értékek tiszteletben tartásával. 12 pontba gyűjtötte össze, miben és hogyan sérti az Orbán-kormány az EU alapszerződését és veszi semmibe alapértékeit. Eltelt egy év: történt-e előrelépés a bírált területeken? Vagy inkább ellenkezőleg, még tovább súlyosbodott a helyzet? Most kezdődő sorozatunkban szakértők bevonásával erre keressük a választ.

Orbán Viktor kormányfő részvételével tartott kemény vita után 693-an szavaztak Strasbourgban, 2018 szeptember 12-én a 12 területre kiterjedő bírálat-özönről, azaz a Sargentini-jelentésről. Impozáns többség állt tehát ki a holland Képviselőnő Judith Sargentini által jegyzett jelentésben foglaltak mellett: 448 képviselő szavazott mellette, 197 ellene és 48-an tartózkodtak (a sajátos módszertan szerint a tartózkodók szavazatait nem, csak az igen és a nem voksokat számolják, így lett meg a kétharmad). A szükséges kétharmadot a Fidesz pártcsaládjának a szavazataival sikerült biztosítani, ugyanis 115-en támogatták a jelentést, amit 57 elutasított, miközben 28-an tartózkodtak. A fent már hivatkozott sajátos szabályok miatt (a tartózkodás nem számít) még a Fidesz pártcsaládjában is megvolt a kétharmados támogatottsága az Orbán-rezsimet komolyan bíráló jelentésnek, amely felszólítja a magyar kormányt, hogy tartsa be az Európai Unió alapszerződését és alapértékeit...

FARKAS FLÓRIÁN EMBERE ELKÉPESZTŐ ÁRON KAPOTT LAKÁST SZOLNOKTÓL

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2019.09.10.


A szolnoki roma önkormányzatot vezető Kozák Ferencnek alig 4 millió forintot kellett fizetnie egy belvárosi bérlakásért, amit egy héttel később eladott. Voltak, akik nála is olcsóbban jutottak ingatlanhoz.

"Annak a felzárkózási programnak, amelyet közel két évtizede indítottunk el a Fidesszel, a folytatásához a garancia ezek a személyek. (…) Ez olyan, mint egy család, egy tőről fakad, és a folytatásra garancia a program mellett ezek a személyek is"

– a Szolnok TV beszámolója szerint ezekkel a szavakkal méltatta Farkas Flórián a napokban Kozák Ferencet, a Lungo Drom helyi prominensét és a szervezet többi képviselőjelöltjét.

Kozák és Farkas az október 13-ai önkormányzati választással egy időben zajló kisebbségi választás miatt kampányolt együtt Szolnokon. Valóban régi szövetségesekről van szó: Farkas Flórián – az Országos Roma Önkormányzat korábbi elnöke, fideszes parlamenti képviselő – is szolnoki, van irodája a városházán, Kozák pedig a helyi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnökeként jelenleg is központi szereplő a választási felkészülésben...

IZOMBÓL TÖKÖN RÚGTA MAGÁT FERENCVÁROS

INDEX
Szerző: SZALAI
2019.09.10. 


Hatalmas üres telek áll Ferencváros egyik legfelfutóbb részén, a Balázs Béla utca 24–28.-on. Nemrég került magánkézbe, most kezdték hirdetni az oda építendő nagy, nyolcszintes lakópark lakásait. Izgalmas végigkövetni, hogy ez hogyan jött létre, hiszen kívülről úgy tűnik, mintha az önkormányzat mindent megtett volna, hogy megszívassa magát ezzel a privatizációval.

Az ingatlanjait egyébként is dinamikusan értékesítő IX. kerületi önkormányzat 2015 őszén úgy gondolta, hogy eladná a Balázs Béla utca 24–28. közötti hatalmas blokkot. Az ingatlanokon rosszabb állapotú, de szép, alacsony bérházak sorakoztak, amiket a kerületi szabályozási terv védendő értéknek javasolt (a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének képein még látszik a legtöbb homlokzat).

Pont elég rossz a piaci helyzet

Az önkormányzat ennek ellenére inkább el akarta bontatni a házakat és eladni ezeket a telkeket. Ami teljességgel a saját döntési hatáskörük – ha teljesen új házakat akartak oda, megtehették. Ehhez 2015. november végére értékbecsléseket készítettek az ingatlanokra, a két külön értékbecslőjük 424 millió és 465 millió forintra értékelte a telkeket (bontás után). Úgy már csak 114 és 160 millió forintos árat kalkuláltak a telkekre, ha a vevő kötelezettsége a bontás.

Az értékbecslők nem voltak kiemelkedően jó véleménnyel a piaci helyzetről.

Jelenleg a válsághelyzet miatt jelentősen csökkent a kereslet

– írja le együk például arról, hogy miért használ korrekciókat...

HA VAN VALAMI, AMI NEKTEK ÚGY ISTENIGAZÁBÓL BETENNÉ AZ AJTÓT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.09.10.


...ha a digitalizáció a legtávolabbi faluban élőkhöz is eljutna. Ha a mindentől elzárt, kiszolgáltatott, függőségbe taszított polgárok belépnének a digitális korba. Hatalmas érvágás lenne az nektek.

Viszont egy dolgot tényleg nem értek. Ha száguld, hasít, dübörög a magyar gazdaság, mi ez a hepcia, amivel a nemzet második legnagyobb közgazdásza, a Matolcsy nevű nekiesett a nemzet harmadik legnagyobb közgazdászának, Varga Mihálynak? Az első számú értelemszerűen a sufnijogász, de ezt leírni sem kellene, annyira evidens.

Varga: Vége van az új magyar Aranykornak, ennyi volt, hét évig tartott, de most vége van, mint a botnak.

Matolcsy: Miért is ne lehetne kétségbe vonni egy pénzügyminiszter szavait, ha ellentmondanak a nemzet vágyainak és a hivatalban lévő kormány terveinek? Jó hírem van: nincs vége, még évtizedekig tart, és a végén sikeresen felzárkózunk a nyugati fejlettséghez és életminőséghez. A felzárkózás folytatható, mert rátaláltunk a receptre és kreatívan megújítjuk a magyar modellt. Azért, mert nálunk a politika versenyelőny és nem versenyhátrány.

Akinek van bátorsága, végigrághatja magát a jegybankelnök ősi mexikói mondással kezdődő és a Talmud bölcsességével végződő, nagyívű semmitmondásán. Nem állítom, hogy nem vicces amikor a slepp egymás torkának ugrik, de azért az milyen szép már, amikor a független MNB védi meg a kormányt a kormány egyik tagjától, csak mert azt állította, hogy recesszió következik. Ez egy igen hülye vicc. Ráadásul ha valóban eddig tartott az Aranykor, vagyis ha nem Matolcsy hagymázas toporzékolásának adunk hitelt, akkor mi jön ezután?

Korán van ahhoz, hogy belegondoljunk, mindenesetre a finnek nem fostak be Orbán és a sakálmédiája mocskolódásaitól: mindenképpen a jogállamiság betartásához kötnék az uniós kifizetéseket. Persze, ez akkor is még mindig jövő idő, ha véletlenül sikerül is átvinni a javaslatot, úgyhogy egyelőre Mészáros, vagy ha pont nem Mészáros, akkor a kölykei még lazán harácsolhatnak, mint az állat. Most éppen az van, hogy 11 helyett 17 milliárdért újítják fel a zánkai gyerektábort. Közben példának okáért a MÁV rohad szét a munkaerőhiánytól, ha az egyetlen alkalmazott beteg lesz, be kell zárni a pénztárt a Keleti pályaudvaron, mert nincs ki beálljon a helyére, viszont a Simonka nevű bűnöző falujában évekig épült a kurva nagy semmi százmilliókból, milliárdokból.

Úgy tűnik, még mindig szivárog a zártkörű kötcsei szeánsz. Az egyik ordas szivárgás az, hogy Orbán azon mesterkedik, hogy vagy házassághoz, vagy pedig szexuális orientációs korlátozáshoz kötné az örökbefogadást. Eddig sem volt könnyű gyereket örökbe fogadni, de így a melegekkel ki lehet baszni. Házasságot nem köthetnek, következésképpen egyedülállóként/bejegyzett élettársi kapcsolatban élve meg majd semennyire nem tudnak örökbe fogadni. Döbrögi megtalálta a kiskaput, ami bántotta a keresztény elmebaját, de ívesen leszarja, hogy nemzetközi jogot sérthet az illiberális dögvész új fokozatra kapcsolásával.

A másik ordas szivárgás az, hogy miközbena gyűrött igénytelenség azon agyal, hogyan tudná egyre szűkebbre összehúzni a pórázt a nép nyakán, Kötcsén kábé szót sem ejtett az egészségügyről. Az alattvalói szerint azért, mert „e terület kívül esik a miniszterelnök horizontján.”...

UDVARHELYI TESSZA: A POLITIZÁLÁS EGY KÜZDŐTÉR, AMELYBEN A FŐ CÉL AZ EMBEREK JÓLÉTÉNEK MEGTEREMTÉSE

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2019.09.10.


Ötödik születésnapját ünnepelte a minap a Közélet Iskolája. Ma, amikor egyre szűkül a nyilvánosság, amikor az állampolgárok egyre kevésbé érezhetik, hogy van beleszólásuk a közügyekbe, mindennél fontosabb, hogy létezzenek (és fejlődjenek) azok a szervezetek, amelyek a társadalmi igazságosság és a szolidaritás elve alapján, a közösség érdekeinek előtérbe helyezésével, az embereket a közéletben való aktív részvételre ösztönzik. A Közélet Iskolája ilyen szervezet, és mi a Mércében nem lehetünk elég hálásak azért, hogy vannak. Az elmúlt években megannyi alkalommal segítették a munkánkat, nélkülük például sosem vehettünk volna részt a Feketemosó létrehozásában, mint ahogy a Szabad Október Fesztivál sem lenne ugyanaz a KIA nélkül.

Boldog születésnapot kívánunk!

Az évforduló alkalmából Udvarhelyi Tessza, a Közélet Iskolája társalapítója és ügyvezetője válaszolt a kérdéseinkre.

Honnan indult, milyen igény szülte meg az alapítókban a Közélet Iskolája létrehozását?

A Közélet Iskolája ötlete A Város Mindenkiében végzett munkámból ered, ahol 2009 óta dolgoznak együtt hajléktalan, lakásszegénységben élő emberek és szövetségeseik. Amikor az a csoport elindult, sokunknak teljesen újdonság volt az aktivizmus, ráadásul nagyon nagy különbségek is voltak köztünk iskolázottságban és tapasztalatban. Emiatt először teljesen organikusan kialakult egyfajta belső képzési rendszer, hogy saját magunkat képezzük, fejlesszük és egymásnak tudást adjunk át. Azután ez elkezdett kicsit tervezettebben működni, és elneveztem AVM Akadémiának, aminek a keretében minden félévben megterveztük, hogy milyen képzésekre van szükségünk, mire hívjunk külső embert, mit tartunk meg magunk, stb. Ezek között a képzések között az angolórától a polgári engedetlenségről való képzésen át a mozgalmi történelemóráig minden volt. Egy idő után azt kezdtem érezni, hogy milyen kár, hogy ezek az típusú fejlődési lehetőségek csak az AVM tagjai számára elérhetőek, hiszen olyan jellegű tudásokat teremtettünk együtt és szereztünk meg, amik minden aktivistának nagyon hasznosak lennének. Ez 2012 körül volt, amikor az AVM éppen nagyon erős volt, de kevés volt a hozzá hasonló szervezet, ami az elnyomásban élő emberek megszervezésén dolgozott volna:

sokan voltak aktívak a különböző szabadságjogi és jogállami témákban, de az elosztási egyenlőtlenségek és az osztályalapú elnyomás kevésbé jelent meg az aktivista színtéren.

Azt éreztem, hogy egy kicsit légüres térben mozgunk – amolyan fény vagyunk az éjszakában, de ha nem teremtjük meg azoknak a szervezeteknek a szövetét, akik hasonló módon, hasonló szemlélettel dolgoznak különböző területeken, akkor egy idő után le fogunk zuhanni. Ez a két felismerés vezetett el oda, hogy úgy döntöttem, érdemes lenne egy új szervezetet alapítani, ami kifejezetten a hátrányos helyzetű emberek politikai oktatását és az aktivizmushoz szükséges tudások és képességek megszerzését segíti az AVM-mel szoros együttműködésben (hiszen akkor még kifejezetten az volt a célom, hogy az AVM modelljét terjesszük), de attól szervezetileg függetlenül. Ezután csatlakozott hozzám Dósa Mariann, és többéves tervezés és forrásteremtés után 2014-ben tudott elindulni az Iskola...

NAGY GONDBAN LEHETNEK AZOK A CSALÁDOK, AKIK MOST VESZNEK ÚJ LAKÁST

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2019.09.09.


Budapestre főleg jellemző, hogy egy új építésű lakóprojekt több száz lakást foglal magában, sőt akár több ezret, ha a fejlesztés összes ütemét beleszámoljuk. A környék fejlődéséhez azonban nemcsak a lakásépítések tartoznak hozzá, az egyszerre megjelenő több száz család ugyanis komoly infrastrukturális terhet jelent az adott kerület számára, amit valamilyen módon kezelni kell. Ebbe beletartozik az iskolai, óvodai férőhelyek számának biztosítása, vagy éppen, hogy legyen egészségügyi intézmény, orvosi ellátás a környék új lakóinak is. Budapest egyes részeit elnézve azonban úgy tűnik, hogy pont azokban a kerületekben van az átlagnál kevesebb óvoda és általános iskola, ahol a legtöbb projektet építik, ez pedig komoly kihívást okozhat az új helyre költöző családoknak. Megnéztük, mennyire bővelkednek az egyes kerületek új lakásban és oktatási intézményekben.

Csak Budapesten közel 25 ezer új lakást építenek, 500 projektben, amelyeknek a nagy része négy kerületben összpontosul: a XIII., a XI., a III. és a XIV. kerületben, utóbbiban is még több mint 40 lakóparkot fejlesztenek, míg a legerősebb XIII. kerületben közel 90 ezeknek a száma. Ez a több száz lakás új infrastrukturális fejlesztést is igényel, a nagyobb lakóparkok közelében ugyanis bőven van igény új bölcsődék, óvodák, vagy akár orvosi rendelők kialakítására. Bevett gyakorlat, hogy mielőtt egy projekt megkapja az építési engedélyt a kerületi főépítésztől, számot kell adni arról is, hogy a lakóparkhoz milyen intézményeket alakítanak ki. A kerületeknek ugyanis sokszor nincs kapacitása arra, hogy új iskolákkal szolgálják ki a hirtelen odaköltöző kisgyermekes családok százait...

MINDEN PÉNZT BEKEBELEZ A SZUPERÁLLAMPAPÍR? - AZ MNB-NEK NAGYON FÁJ A BANKOK JUTALÉKA

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.09.10.


Eddig 1900 milliárd forintnyit vásárolt a lakosság a júniusban startolt Magyar Állampapír Pluszból. A pénz egy része eddig is állampapírban volt, a többi más befektetésekből érkezik. Már régen túlteljesült a kormány terve, csak a készpénzállományt nem sikerült csökkenteni. Van, aki szerint adóamnesztia kellene.

Az MNB legfrissebb adatai szerint júliusban 362 milliárd forinttal 6935,3 milliárd forintra nőtt a lakosság kezében lévő állampapírok állománya. Ezzel a kormányzat által kibocsátott értékpapírok 23,3 százaléka a lakosság és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények (náluk plusz 183 milliárd forintnyi van) kezében van. Ez egyértelműen a Magyar Állampapír Plusznak köszönhető, csak júliusban további 534 milliárdnyit értékesítettek belőle.

Pedig már június végére teljesült a kormány nagy terve, hogy 2019-ben 800 milliárd forinttal emelkedjen a lakosság kezében lévő állampapír-állomány. Július végére az idei növekmény összesen elérte az 1157 milliárd forintot. A növekedés azóta sem állt meg, hiszen töretlenül folyik a MÁP Plusz értékesítése. Noha augusztusban – nyilván a nyaralások miatt – hetente csak 80 milliárd forint körüli volt az eladás, az augusztus 20-i rövid héten pedig csak 52 milliárd forint, a múlt héten már ismét 97 milliárdért vásároltak be a megtakarítók. Ezzel június eleji indulása óta összesen 1900 milliárd forintnyit adtak el a szuperállampapírból szeptember 6-ig...

MIT DOLGOZNAK A MAGYAROK AUSZTRIÁBAN?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.09.10.


Rekordokat döntöget az Ausztriában dolgozó magyarok száma, olyannyira, hogy év elején már közel 100 ezer (98 227) magyar állampolgárról szóltak a statisztikák (és ez még csak a hivatalos szám), ami a rendszerváltás óta soha nem volt ilyen magas. A kérdés az, mit dolgoznak az ottani magyarok?

Kezdjük a több mint 10 éve az országban élő Balázs véleményével!


„A munka nem szégyen! Legalábbis engem anno így neveltek a szüleim. Több mint tíz Ausztriában töltött esztendő adott némi rálátást az osztrák munkaerőpiac tortájának ránk, magyarokra eső szeleteire.

Tehát miből élünk mi magyarok Ausztriában?

Kétségeket kizáróan igen sokoldalúak vagyunk! Dolgozunk gyárakban, az egészségügyben és számos hasznos szellemi tevékenységet végző honfitárs is akad közöttünk, ám a magyarság legfőbb profilja mégis a vendéglátás marad.

Ez persze nyilván tartományfüggő is, mert például míg Oberösterreich legfőképpen jól működő gyáraiba toboroz, úgy Tirolban vagy Voralbergben szinte nincs más lehetőség, mint a vendéglátóipar.

Karintia talán az arany középút, Salzburg viszont szintén vendéglátó egységeiben lát szívesen bennünket. Ezen belül rengeteg köztünk a szobalány, a takarító, a mosogató, konyhai kisegítő, szakács, felszolgáló, pultos, bármixer, stb.

Fontos megemlíteni, hogy az osztrák munkaerőpiac nehezen engedi a váltást azoknak, akik jól beváltak bizonyos területeken!

Amennyiben valaki éveken keresztül a vendéglátás területén tevékenykedik, nehezen kap egyéb lehetőséget, persze a saját példámat tartva szem előtt, természetesen ez sem lehetetlen.

Hosszú, vendéglátásban eltöltött évek után jelenleg egy kifejezetten családcentrikus cégnél dolgozom, ahol alumínium erkélyek, teraszok, kerítések tervezésével és gyártásával foglalkozunk.

Az osztrák munkaerőpiac folyamatosan telítődik és bizonyos szempontokból már semmi sem olyan egyszerű, mint régebben volt, ám amennyiben szerénységgel, egészséges alázattal és folyamatos tanulással bizonyítjuk rátermettségünket, a kitartás minden bizonnyal meghozza számunkra a várva várt sikereket.”...

MIT HOZOTT A NET?

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: HALEP SIMON
2019.09.06.


Bár a digitális megosztottságról szóló vita még nem dőlt el (Bajomi-Lázár Péter: Mit köszönhetünk az internetnek?, ÉS, 2019/34., aug. 23.), azt már tudjuk, hogy az internet használatnak sem a lefedettség, sem pedig az eszközhiány nem akadálya, hiszen már Afrikában is elfogadható a vétel, s az okostelefonok pedig mindenki kezében megtalálhatóak. A különbséget az emberek hozzáállása okozza.

A világháló ugyanis azzal, hogy – mint Bajomi is említi – horizontálissá tette az információ áramlását, annak hierarchiáját elvileg szüntette meg. A fogyasztó már nem azt olvassa, amit egy nagy hatalmú szerkesztő fontosnak tart, és az újságjában megjelentet, hanem a neten saját maga tud rákeresni azokra a témákra, amelyek érdeklik. Ez a nyomtatott sajtó halálát okozta, de a fiatalok már televíziót sem néznek, mert nem azt a filmet akarják nézni, amit a csatorna éppen ad, hanem amit ők kiválasztanak és letöltenek maguknak. A világhálón minden megtalálható, ha valaki valamire kíváncsi, és veszi a fáradságot, mindennek utánamehet, mindenről alaposan tájékozódhat. A probléma az, hogy az emberek többsége nem veszi a fáradságot. Megelégszik a hírportálok és pletykaoldalak közléseivel, ha egyáltalán a szexoldalakon, játékokon és akciófilmeken és értelmetlen csetelésen kívül érdekli valami más is. A felmérések szerint ugyanis a túlnyomó többség ezekre használja az internetet. Ha valóban választ várunk arra a kérdésre, mit köszönhetünk az internetnek, ezeket érdemes vizsgálni:...


TÁJKÉP GOMBÁR CSABA ELŐTT

168 ÓRA ONLINE
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.09.10.


Szeptember 10-én tölti be életének 80. évét Gombár Csaba politológus-szociológus, a Magyar Rádió egykori elnöke. Barátai, tisztelői ebből az alkalomból emlékkönyvet készítettek. Az alábbiakban e kötetből teszünk közzé egy részletet...

BECSÜLETSÉRTŐ ORBÁNRA NÉZVE VAGY A VALÓSÁGOT MUTATJA BE?

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.09.09.


"A DÖNTÉS ÓRÁIBAN..." C. FILM  1. RÉSZE ITT NÉZHETŐ MEG

"A DÖNTÉS ÓRÁIBAN..." C. FILM  2. RÉSZE ITT NÉZHETŐ MEG
Hivatalos levélben tiltakozott Györkös Péter berlini magyar nagykövet a ZDF-en bemutatott dramatizált dokumentumfilm miatt. Úgy fogalmazott: a film szerinte „valóságtól idegen, és néhol már a becsületsértés határát súroló propaganda” Magyarországgal és személyesen Orbán Viktorral szemben.
Erről kérdeztük Dési András volt berlini tudósítót, aki elmondta: az „A döntés órái: Angela Merkel és a menekültek” című film 2015 szeptemberét eleveníti fel, amikor Angela Merkel úgy döntött, hogy nem zárja le a határt, hanem beengedi a Magyarország és Ausztria felől érkező menekülteket. Talán a film a hibája, hogy magyar kormányzati és NGO-oldalról se szólaltat meg senkit.
Dési András szerint - a nagykövet állításával szemben - a film (amelyet németül tudó olvasóink ITT nézhetnek meg) nem kelt olyan látszatot, hogy a Keleti pályaudvar volt a migrációs válság központja. Ismerteti, mi történt a Közel-Keleten, honnan indultak az emberek és mi történt velük addig, magyar részről csak azt mutatja be, hogyan éltek a pályaudvaron embertelen körülmények, sátrakban, és mi vezetett ahhoz, hogy elinduljanak.
Szijjártó Péter külügyminisztersége alatt erősödött meg az a tendencia, hogy a nagykövetek „harcoljanak”, támadják folyamatosan a sajtóban a magyar kormány érdekeivel ellentétes megnyilvánulásokat. Dési András nem ezt tanácsolná, mert a ZDF nem fogja újraforgatni a filmjét, szerinte sokkal hasznosabb lett volna, ha jelzik a csatornának, hogy állnak rendelkezésükre a témában. Így ezek a nagyköveti kirohanások jó eséllyel a belföldi közvéleménynek szólnak.

ORBÁN KICSIT FELJEBB TEKERNÉ AZ ILLIBERALIZMUST

INDEX
Szerzők: PINTÉR LUCA, BÍRÓ MARIANNA 
2019.09.10.


Nemzetközi jogokat is sérthet, de a hazai jogrendszerrel is szembe mehet Orbán Viktor, ha a kötcsei beszédéből kiszivárgottaknak megfelelően hozzányúl az azonos nemű párok, pontosabban az egyedülállók örökbefogadási lehetőségeihez. Hasonlóképp vitás, mit lehet még tovább szigorítani az orbáni büntető drogpolitikán, bár a 2013-as kormányzati drogstratégia valóban bukni látszik.


"A sajtó találgatásait nem szoktuk kommentálni"

– ennyivel intézte el Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke az Index kérdéseit az azonos nemű párok, azaz még inkább az egyedülállók örökbefogadási lehetőségének lehetséges korlátozása, valamint a kormányfő esetleges, újabb drogpolitikai szigorító intézkedései kapcsán. Az Index értesülései szerint ugyanis Orbán Viktor újabb kötcsei beszédében kifejezetten kitért arra, hogy az októberi önkormányzati választások után két szabályozáshoz is hozzányúl a kormány:

- a kormányfő szerint az azonos nemű párok örökbefogadását illetően „van egy joghézag”, amelyet rendezni kell, ami vélhetően szigorítást jelent.
- Szintén előkerül a drogfogyasztással kapcsolatos jogi szabályozás is a választások után, ígérte a miniszterelnök. Orbán itt sem fejtette ki, milyen irányú változás lesz, de a fideszes politikusok nyilatkozatai alapján aligha liberalizáció következik...

DZSUDZSÁK FÖLOLVASTA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.09.10.


Tegnap, még mielőtt nemzeti csapatunk kikapott volna a szlovákoktól (megint és újra), és így a kedves vezetőnek nem állt módjában egy tagolatlan mondattal, miszerint “Na, ugye!” igazolni, jóváírni és népének daccal megmutatni a száz stadion és ezermilliárdok futballba pumpálását, annak helyességét és egyedül üdvözítő voltát, fodbalistáink, fiaink, nemzetünk büszkeségeinek kapitánya, Dzsudzsák Balázs szólott a népekhez a nemzeti televízón (száz milliárd), úgymint M4, keresztül (még a nemzeti gyűlölet egy perce előtt, valamint után, tehát közötte), és azt mondta nekik, legyenek jók, ha tudnak.

A stadionban ne zsidózzanak, ne niggerezzenek-huhogjnak, ne induljon a vonat sehová, zászlókat ne égessenek, ne tótkurvaanyázzanak, mert azt az UEFA nem szereti, és összevonja a brezsnyevi szemöldjét netán. Mondjuk, ehhöz képest a Nemzeti Sport az este kilenckor kezdődő fodbalmeccs tudósítását délben elkezdte vagy húsz kiküldött – mármint utcára küldött – tudósítóval, akik magukhoz nyúltak nemzeti boldogságukban, hogy a nemzet szurkolói füstbe borították a nemzet fővárosát, ahogyan készítették a lelküket a nemzeti csapat nemzeti fellépésére. És még nemzeti is, ezt se feledjük.

Viszont nem is erről akarok mesélni, ez csak úgy kicsúszott, mert nem vagyok fegyelmezett, pedig a nyár ellobbant már. Szóval, ott tartottunk, hogy ez a Dzsudzsák, mint nemzeti csapatkapitány szólott a nemzeti szurkolókhoz a nemzeti televízióban, mert mondták neki, hogy szóljon. Ott ült a nemzetiül egyáltalán nem tudó Rossi kapitány mellett a nemzeti leplek előtt, és szép szavakkal mondta el, amit el kellett mondania. Csak olyan furcsa volt a manus, nem nézett a kamerába, s azon keresztül természetszerűleg a nemzet szemibe. Mondok, mi a rosseb baja van ennek, hogy szégyelli magát, vagy mi a franc?

A FONTOS ELVTÁRSAKAT NEM ENGEDIK LEESNI A POLCRÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2019.09.09.


...Lopnak éjjel-nappal, aztán még büszkék is rá. Ügyes trógerek, most már csak az a kérdés, hogy házon belül mekkora verseny van. – Figyelj, Lala, neked mennyi csurrant eddig? – Előbb mondd meg te, Lölökém! – Várjál, kérdezzük meg a Tiborcz Pistit is. – Jó, de akkor nézzünk a körmére a Tóninak is. – Basszus, még a végén mi leszünk a legélhetetlenebbek, Lala, hajtsunk rá, ez a szorgalom a főnöknek is tetszik. Valahogy így. Plusz a svájci óra.

Kósa Lajos szerint a magyar kormány jobb hibaszázalékkal hívja le az uniós forrásokat, mint amivel svájci óragyárak dolgoznak – derült ki az RTL Klub Híradójának adásából. Ennyit bírt mondani a Fidesz kampánykirálya arra, hogy az Európai Unió Csalás Elleni Hivatala a Magyarországnak kiutalt uniós pénzek majdnem 4 százalékát, akár 100 milliárd forintot is visszakérne szabálytalanságok miatt. Ez az uniós átlag nyolcszorosa.

Hogy a büdös őzbogyóba került ide a svájci óra? Úgy, hogy ez az ember ketyeg – változatlanul, megállás nélkül ketyeg. Pontosan is, ahogyan meggyártotta magának az Orbán Viktor, mert ez a Fidesz-fenomén még ügyefogyott is. Ketyegő kettyós.

Szellemi párja Rogán Antal kabinetminiszter, aki még rá bírt tenni a pökhendiségükre: akkor sem érné kár az embereket, ha ezt mind vissza kellene fizetni. Valóban nem, ha Rogánnak rámenne a Pasa Parkos szerény kéglije; ha kiürítenék – bírói ítéletre – a bankszámláját. A svájcit is, ott van az egyik óragyár mellett. Ha a Cilikéjét is addig ráznák, amíg nem potyogna ki belőle az összes közpénz ajándék. Aztán lehetne folytatni a sort. Igaz, azt is be kellene előbb bizonyítani – bírósági tárgyaláson -, hogy minden vagyonukat kettő kicsi dolgos kezükkel, a munkától megszakadva, és nagy tudással szerezték.

Tudjuk, hogy ez véletlenül sem így van, hiszen annyira, de annyira állnak a lábunkon, hogy kinőtt a nagyujjunkon a bütyök. Korrupciós, amit csak nagy fájdalommal lehetne eltüntetni. Azt eddig tudtuk, hogy egyik Fidesz-fenomén sem érett még meg a Nobel-díjra, ám egyre jobban süllyednek vissza a IQ-létrán, és ez már szánalmas és felháborító. Így élnek a büszke magyar urak...

MAGYARORSZÁG - SZLOVÁKIA: MEGINT LÁTTUNK BIZTATÓ JELEKET

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.09.09.


Bár hétfőn este kikaptunk a szlovákoktól, de ez nem szabad, hogy bárkit is elkeserítsen. Megint láttunk ugyanis biztató jeleket. Nálunk szerencsésebb nemzetek győzelmeket látnak, mifelénk biztató jelekkel teli a padlás. Biztató jelekben mindig is jók voltunk, az egy főre eső biztató jelek tekintetében hagyományosan magunk mögött hagyjuk a világot. Biztató jelekkel, ha akarnánk, Dunát rekeszthetnénk.

Irigyel bennünket a világ, mert sehol sincs annyi biztató jel, mint nálunk, a keresztény szabadság országában. Hogy csak egyet említsünk: végig együtt volt a csapat. Igaz, a szlovákok is végig együtt voltak, de náluk az ilyen nem biztató jel, hanem alapvetés.

Különben is: a mi biztató jeleink jóval biztatóbbak voltak, mint az övéik. A magyar biztató jel, és ezt még ellenségeink is elismerik, világszínvonalú. Nem csoda, hogy külföldről jönnek hozzánk tanulmányozni a biztató jeleinket. Mindenki a magyar titkot szeretné ellesni, arra kíváncsi, hogyan csináljuk...

SZABAD SZEMMEL: SOK BAJA LESZ MÉG VON DER LEYENNEK TRÓCSÁNYIVAL ÉS TRÓCSÁNYI MIATT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.10.



A nyugati sajtóban eléggé egyöntetű a vélemény, hogy Ursula von der Leyennek lesz még baja, amiért bevette csapatába Trócsányi Lászlót, sőt a politikus is kemény fogadtatásra készülhet Strasbourgban, hiszen miniszterként nagy szerepet játszott az igazságügy átalakításában. A bírálók azt vetik a szemére, hogy nem akadályozta meg a jogállami normák meggyengítését. Ami a fő kérdéseket illeti, a lap úgy véli, hogy a klímavédelem kapcsán a magyar jelölt semleges álláspontot képvisel. Annál keményebb viszont a migráció ügyében. Azaz véleménye szerint menedéket kell adni a politikai üldözötteknek, viszont a bevándorlás nem módosíthatja a társadalom szerkezetét. Ezzel szemben meglehetősen toleránsan látja a jogállamiság kérdését. Azt vallja, hogy a kormányok teljesítményét csakis jogászok értékelhetik, nem pedig gyanús politikusok.

Az utóbbi években nekilódult az erőskezű politika, nem csak a tekintélyelvű Oroszországban és Kínában: az amerikai elnök, valamint magyar és brazil kollégája bizonyította, hogy még a demokráciákban is lehet olyanokat megválasztani, akik dagonyáznak a személyi kultuszban és élvezik, hogy lábban tapodnak a politikai és jogi normákon. Ám Boris Johnsonnal az egész világon vizsgázik az erőskezű politika, és ha Nagy-Britannia képes ellenállni a vírusnak, az mindenütt nagy szolgálatot tesz a demokráciának, ideértve Trump, Bolsonaro, Duterte, Erdogan és Orbán országát. Így látja a helyzetet az elemzés, bár hozzáteszi, hogy talán első pillantásra meglepő, mit keres a brit miniszterelnök ilyen csirkefogók társaságában. De nagyon is megvan az oka. Az erőskezű politika forgatókönyve alapján a lényeg az, hogy a vezér hajlandó legyen megszegni a törvényt. Rúgja ki a köztisztviselőket, ha azok nem tanúsítanak hűséget. Továbbá szórakoztassa a támogatóit politikailag inkorrekt kijelentésekkel. Az ilyen vezérek azzal igazolják megvetésüket a liberális apróságok iránt, hogy kijelentik: az embereket képviselik a korrupt és a valóságtól elszakadt politikai osztállyal szemben. A brit elitből még mindig sokan azt hiszik, hogy az efféle taktika beválhat Brazíliában, Magyarországon, de még az USÁ-ban is, csupán a szigetországban nem. Csakhogy a legutóbbi felmérés szerint a britek 54 %-a szerint az Egyesült Királyságban erős vezetőre van szükség, aki hajlandó megszegni a szabályokat. És Johnson mostanában bizonyította, hogy ő bizony, erre kapható. A jó hír az, hogy a brit intézmények erőteljesebbek, a politikusok bátrabbak, Johnson maga viszont alkalmatlanabb, mint ahogy az akár még egy héttel ezelőtt látszott. Ám figyelembe véve a kormányfő és főtanácsadója, Dominic Cummings elszántságát és kíméletlenségét, még korai ünnepelni az erőskezű politika bukását brit földön. Mert a páros meg fogja sérteni a törvényeket. Egy rendkívüli választás előtt azzal kampányolnak majd, amivel a hasonszőrűek: hogy törvényre és rendre van szükség, a fő téma pedig a bevándorlás és a kulturális harc lesz. Johnson már most is erős embernek igyekszik láttatni magát. Egykor Bismarck, aki megvetette a parlamentáris rendszert, azt hirdette, hogy a nagy kérdések vérrel és vassal oldódnak meg. És mostanság a világ az ilyen erős vezetésre vágyik, amire még Nagy-Britannia is rámehet.

Paul Krugman arra emlékeztet, hogy az erősödő tekintélyelvűség korában a demokráciák már nem úgy omlanak össze, hogy egy szép nap harckocsik jelennek meg az elnöki palota előtt. Az autoritarianizmus csendesen, fokozatosan nyomul, ezért nehéz bármely államban kijelenteni, hogy, na, ennél a pontnál ért véget a demokrácia. A Nobel-díjas közgazdász idézi Levitsky és Ziblatt tavaly megjelent könyvéből, a „Miként halnak meg a demokráciák”-ból, hogy a folyamat Oroszországban, Törökországban és Magyarországban lépésről lépésre ment végbe, a kormánypárt módszeresen számolta fel a jogállamot, ahogyan a köz szolgálatára hivatott intézmények a kormánypárt eszközévé váltak. A hatalom fegyverként használta fel azokat, hogy büntesse és megfélemlítse az ellenzéket. Papíron ezek az országok még demokráciák, a gyakorlatban azonban már egypártrendszerek. Ám a jelek arra utalnak, hogy ugyanez megtörténhet az USÁ-ban is. A szerző két esetet is említ, amikor eléggé egyértelmű, hogy Trump az ellenfelek visszaszorítására igyekezett bevetni a kormányzati jogkört, ideértve az Amazont, amelynek tulajdonosa, Jeff Bezos a Washington Post tulajdonosa, márpedig az elnök ellenségének tekinti a lapot. De a lényeg éppen az, hogy így nyomul az autokrácia. Napjaink tényleges diktátorai általában nem gyilkoltatják le azokat, akik szemben állnak velük. Ehelyett kiaknázzák a rendelkezésükre álló kormányzati gépezetet, hogy megnehezítsék mindazok életét, akikről úgy gondolják, hogy nem állnak be a sorba, és ez azután odavezet, hogy lassanként elsorvad a tényleges ellenállás. És jelenleg pontosan ez történik az Egyesült Államokban. Ezért ha valaki nem aggódik az amerikai demokrácia miatt, az nem figyel oda.

A brüsszeli kommentár arra figyelmeztet, hogy Salvini egyik pillanatról a másikra kivált az olasz kormányból, ami nagy lehetőséget kínál az EU-nak a menedékpolitika megújítására, miután az már szinte reménytelennek tűnt a belső feszültségek évei után, de nem szabad totojázni. Hogy cselekszik-e a közösség, az egyben feltárja majd, hogy az új Bizottság – a tagállamokkal együtt – mennyire hajlandó foglalkozni a nagyrészt figyelmen kívül hagyott, ám egyre akutabb humanitárius válsággal a Földközi-tengeren. A szélsőjobbos olasz belügyminiszter távozása azért fontos, mert ő volt az európai megoldás legfőbb kerékkötője. Az idén több mint 900-an haltak meg vagy tűntek el átkelés közben, másokat az unió által kiképzett líbiai parti őrség visszakényszerített zárt táborokba egy olyan országban, amelyben mindennapos az emberi jogok megsértése. Ám változtatás nagy akadályai továbbra is fennállnak. Magyarország és Lengyelország jó ideje elutasítja a menedékkérők átvételét, ami azt jelenti, hogy Párizs és a hasonlóképpen gondolkodó államok arra kényszerülnek, hogy az ellentáborból létrehozzák a „hajlandók szövetségét”. Az EU-nak azonban meg kell ragadnia a lehetőséget, hogy egyről kettőre jusson a migráció ügyében, annál is inkább, mert Salvini egy szép napon visszatérhet.