2020. szeptember 1., kedd

AZ SZFE HALLGATÓI 13 PONTBAN KÖVETELIK, HOGY MONDJON LE AZ EGYETEM KURATÓRIUMA, ÉS KAPJÁK VISSZA FÜGGETLENSÉGÜKET

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2020.09.01.


Kedden délután hallgatói fórumot, majd sajtótájékoztatót tartottak a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai, akik a tegnap esti tüntetés után egyetemfoglalásba kezdtek, ma délelőtt pedig szalagokkal tekerték körbe az egyetem több bejáratát, hogy megakadályozzák a kormány által kinevezett új vezetőség épületbe való bejutását.



A fórumon a hallgatók megfogalmazták az alapítványi átalakítással kapcsolatos követeléseiket, amelyek így hangzanak:

1. „Garantált autonómiát az egyetemnek!
2. Elutasítjuk az egyetem modellváltásáról szóló törvényt jelenlegi formájában!
3. Elutasítjuk a kuratórium és a felügyelőbizottság kinevezésének módját, így ezzel a kuratóriumot és a felügyelőbizottságot is!
4. Elutasítjuk a fenntartó által fenntartott alapdokumentumokat!
5. Elutasítunk bármilyen önkényesen kinevezett vezetőséget!
6. Követeljük a szenátus jogkörének visszaállítását!
7. Követeljük a lemondott szenátus által elfogadott alapdokumentumok elfogadását!
8. Követeljük a jelenlegi kuratórium lemondását!
9. Követeljük, hogy az alapítvány alapítójogai ne kerülhessenek át az államtól az alapítványhoz!
10. Követeljük, hogy az állam ne vonulhasson ki teljesen az egyetem finanszírozásából!
11. Követeljük, hogy az egyetem neve kerüljön vissza az alapítvány nevébe!
12. Nyomatékosan kijelentjük, hogy a pártpolitikától továbbra is elhatárolódunk, és tiszteljék meg az ügyünket azzal, hogy távolmaradnak tőle!
13. Az egyetemre további rendelkezésig csak az egyetem jelenlegi polgárai léphetnek be.”

HOGYAN LEHETETT VOLNA VALÓBAN ELŐKÉSZÍTENI AZ ISKOLAKEZDÉST?

MÉRCE
Szerző: PAPP RÉKA KINGA
2020.09.01.


...Valójában nincs olyan intézkedés, ami túlzsúfolt és alulfinanszírozott iskolákat biztonságossá tehetne járvány idején.
Azaz a vakszerencsében bízunk: hát talán csak nem pont mi leszünk azok, akik elkapják. Vagy ha mégis, akkor talán csak nem mi leszünk azok, akiknél komoly szövődmény alakul ki. Talán csak nem a mi balszerencsénket fogják a hírekben párás tekintettel megemlíteni. A statisztika azonban csak addig vigasztalja az embert, 

amíg nem konkrétan vele történik meg a baj.

A járvány kitörése óta több mint fél évünk volt felkészülni erre a valójában nem lehetetlen feladatra. Tökéletes megoldás nincs, de a katasztrofálisnál kevésbé rossz éppenséggel lehetséges lett volna. És hogy mire lett volna elég fél év? Például arra, hogy


- Tanulópárokat, tanulócsoportokat alakítsunk, amelyek az intézményen kívül is hatékonyabban tudnak tanulni;

- Az intézmények felmérhették volna, mely szülők tudnak otthon maradni a gyerekekkel, és kik biztosan nem, ki mennyire tud együttműködni. Aki meg tudná oldani a távoktatást, akár kiscsoportokban, az ezzel is csökkentené a veszélyt azok számára, akiknek muszáj bevinni a gyereket.

- Lehetett volna állami keretszerződéseket kötni olyan digitális szolgáltatóval, akinek a terméke bevált tavasszal, hogy ne az adathalászatra építő és időnként korlátozottan ingyenes szolgáltatásokon múljon a távoktatás.

- Laza mozdulattal lehetne kihajítani az ablakon az állami tankönyv-monopóliumot, és legalább a válság idejére újra szerződni azokkal a tankönyv-kiadókkal, akiknek van integrált terméke (értsd: legalább részben digitális tananyag). Létezik ilyen, volt is kiadó, aki tavasszal ingyen felajánlotta a termékeit iskoláknak, és ezek közül legalábbis néhány remekül működött – persze ezeket a KLIK nem támogatja.

- A tavaszi lezárás miatt az intézmény-fenntartás költségei töredékükre csökkentek, ebből lehetett volna azóta plusz tanárokat, pedagógiai asszisztenseket és másokat felvenni, akik a járvány idején megnövekedett kapacitásigényt tudnák fedezni, akár tanulócsoportokkal külön-külön foglalkozni. És valamiből fedezni kéne a távoktatás egyéni költségeit is: internetelőfizetést, megfelelő eszközöket juttatni a tanároknak, akik mostanáig maguk finanszírozták ezeket a többletköltségeket.

- A rászoruló tanulóknak digitális eszközöket kellett volna juttatni.

- Ki lehetett volna dolgozni több forgatókönyvet a járvány lehetséges alakulása esetére, és ezekhez kialakítani a szükséges kereteket; kommunikálni a lakossággal, felkészíteni minden szereplőt az egyes esetekre.

- Elő kellett volna állni egy jócskán csökkentett követelményszinttel, akár a különböző forgatókönyvek esetére szabva is, amelyben hangsúlyt kap az önálló tanulás módszertana, azaz otthon tanulni tanulnak a gyerekek. Ez amúgy minden élethelyzetben létfontosságú tudás, nem csak válság idején hiányzik a tantervből.

- Átgondolni, „a 45 perces óra után mindenki egyszerre zúdul ki a folyosóra” ősi koncepcióját, és olyan eltolt órarendekkel tanítani, hogy a tanulók negyede-ötöde legyen csak kint a folyosón és az udvaron.

- A kötelező maszkot bevezetni felső tagozatban.

- Ott, ahol lehet, kialakítani egyfajta rendkívüli lakásóvodáztatási rendszert, gyesen lévő vagy munkanélküli pályaelhagyó pedagógiai végzettségűekkel, vagy olyan szülőkkel, akik kimondottan csemetéik óvodás haverjait vigyáznák otthonukban (4-6 fő max), állam által biztosított fizetésért. (Az utóbbi három javaslatért köszönet Üveges Lillának.)

Ez persze csak néhány alapvetés, ezeknél sokkal több dologra is elég lett volna fél év.


ITT OLVASHATÓ

KEMÉNY ŐSZ VÁR ORBÁNRA BRÜSSZELBEN

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.09.01.


A felületes szemlélőnek úgy tűnhet, hogy 2020 nyarára véget ért a magyar kormány és az uniós vezetés harca. Pedig csak most kezdődik igazán. Három nagy konfliktus is várhat a miniszterelnökre Brüsszelben.

A nyár külpolitikai harcai alapján a felületes szemlélők azt gondolhatták, hogy az Orbán-kormány fontos csatákon van túl az Európai Unióval vívott küzdelemben. Erre van is némi okuk. Július végén az unió vezetői egy kiemelkedően hosszú és annál is szokatlanabb csúcstalálkozón megegyeztek arról, hogy mekkora legyen az unió következő hétévi költségvetése.

Az ilyen találkozók alapvetően a kompromisszumokra épülnek, mivel a döntések elfogadásához az összes tagország hozzájárulása szükséges. Pont ezért minden egyes tagállam meg is akadályozhatja azt, ahogy ezzel Magyarország és Hollandia is fenyegetőzött. Mivel bárkiből lehet akadály, így mindenkinek meg kell adni a lehetőséget arra is, hogy otthon sikerként mutassa be a megállapodást...

FALUS FERENC: FELELŐTLEN EMBERKÍSÉRLET FOLYIK

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: DÉSI JÁNOS
2020.09.01.


A kikerült információk szerint komoly konfliktus van a kormányon belül, szakemberek úgy vélik, hogy a határzár, és annak hangsúlyozása, hogy a vírust külföldről hozzák be, csupán a „migráncsozás” része. 10 százalék körül van a behurcolás aránya. A határzár különben is lyukacsos, most például a visegrádi országokból érkezők beutazásán könnyítettek, ugyanakkor a határ menti átjárás szabályairól alig lehet tudni valamit.

Tesztelni kellene, sokkal többször és ingyenesen, erősíteni a kontaktuskutatást – hangsúlyozta a Reggeli gyorsban Falus Ferenc volt országos tiszti főorvos. Korai szakaszban kell megtalálni a fertőzötteket, a gócokat, az embereknek pedig szigorúan kellene tartaniuk a másfél méteres szociális távolságot, maszkot kellene viselniük, különösen zárt térben, mégpedig a megfelelő módon , és ügyelniük kellene a higiéniás szabályok betartására.

A kormány tagjai nem mutatnak példát, alig lehet politikust látni maszkban, de még hatósági emberek sem viselik, ami a polgároknak azt üzeni, hogy nem kell ezt az egészet komolyan venni. A maszkokat olcsóbban kellene adni és gondoskodni arról, hogy a patikák megfelelő készletet kapjanak az állami tartalékból.

Az iskolakezdés külön gondot okoz. Azt az intézményt, amelyben fertőzött tanárról, diákról, szülőről tudnak, azonnal be kellene zárni két hétre.

Falus Ferenc szerint épp elég vállalni a munkába járás kockázatát, a szórakozásét most el kellene kerülni. Áprilisban még 69 év volt a fertőzöttek átlagéletkora, most 31. Ez azt mutatja, hogy a fiatalok körében terjed jobban a járvány, mert nem veszik komolyan az óvintézkedéseket. Náluk enyhébb lefolyású a betegség, kevesebb a szövődmény, de éppen azok a fertőzöttek a veszélyesebbek, akiknél enyhébbek a tünetek. Ha felmerül a fertőzés gyanúja, nem volna szabad közösségbe menni.

Még bonyolítja a helyzetet az, hogy az ősz szokásosan meghozza az influenzát, amely hasonló tüneteket okozhat, mint a koronavírus. Ezt a kettőt majd szét kell választani. Az influenza ellen van védőoltás, a Covid 19 ellen nincs, és még hónapokig nem is lesz. Gyógyszer már tulajdonképpen van, aki kórházba kerül, annak jobbak a gyógyulási esélyei, mint tavasszal voltak.

A volt tiszti főorvos határozottan kijelentette, hogy minden tömegrendezvénynek bődületes kockázata van. Nevetséges, hogy könyvfesztivált nem rendeznek, borfesztivált, focimeccseket viszont igen. Nem kellene a miniszterelnök hobbijait ilyen mértékben kiszolgálni, mert ez felelőtlenség, mondhatni: emberkísérlet.

MAGYAR MÜNCHHAUSEN?

G7 / ZÉRÓOSZTÓ
Szerző: TÖRÖK ZOLTÁN
2020.09.01.


(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

Ebben a cikkben arra szeretnék választ találni, vajon mekkora baj, ha elszáll a költségvetési hiány és megugrik az államadósság.

Az írás apropóját az adja, hogy augusztus végén elismerte a Pénzügyminisztérium, hogy az államháztartás hiánya idén a GDP 7-9 százalék között lehet (szemben a korábban kommunikált 3 százalék alattival), majd az MNB elnöke tett közzé egy írást, melyben felveti azt, hogy 2022-ig el lehet engedni hiányt és az adósságot is. Ez a gondolat szöges ellentétben áll a mögöttünk álló egy évtized magyar gazdaságpolitikájának az alacsony költségvetési hiányt és az államadósság csökkentését hirdető alaptételével.

Mi az oka a 180 fokos fordulatnak?

Az előző gazdasági válság (a 2008-2009-es nagy pénzügyi válság) és az utána kialakuló európai adósságválság (2011-2012) fő üzenete az volt, hogy a makrogazdasági egyensúlytalanságok veszélyesek, azokat el kell kerülni. Az egyik kiemelt veszélyt pedig a túlzott államháztartási hiány jelentette. Azok az EU-tagországok, ahol túl magas volt a hiány, szamárpadra lettek ültetve*. Szigorú brüsszeli gyámkodás mellett kellett lecsökkenteni a hiányt. A sikert az jelentette, ha sikerült a hiányt lefaragni a GDP 3 százaléka alá, illetve az államadósság emelkedő trendjét megállítani, majd megfordítani. Ez a gondolkodás jellemezte a magyar és az európai gazdaságpolitikát egészen mostanáig. Magyarországon sajátos csomagolást kapott ez a történet a gazdaságpolitikai önállóság visszaszerzésével, az államadósság ellen nyert csatával és a történelmi szabadságharcos mentalitás összefésülésével.

De a gazdaságpolitikában nincs tartós állandóság – a célszerűnek/szükségesnek gondolt gazdaságpolitikai csapásirány a gazdasági, a társadalmi és a politikai konstelláció függvényében változik. Egy nagy horderejű gazdaságpolitikai fordulat előfeltétele a fenti tényezők radikális változása. Ezt hozta el a koronavírus-pandémia.

Ha most megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy a koronavírus-válság kezelésének gazdaságpolitikai módszere országról országra rendkívül hasonló elemeket tartalmaz. A két legfontosabb dimenziója a válságkezelésnek az állami kiadások növelése és a kamatok csökkentése. Vagyis adósodjunk el, de úgy, hogy annak a költsége legyen minimális. Lehetőleg nem több, mint nulla. Ha nem lehet, akkor csak kicsit több, mint zéró.

Emlékezetes történet a nagyotmondó Münchhausen báróé, aki egy mocsárba esve saját parókájának copfjánál fogva húzta ki magát az ingoványból. Képletesen, a gazdaságpolitikában nagyjából ezt csinálja most az egész világ. Magyarország és a magyar gazdaságpolitika nem kivétel: a nemzetközi fősodorba illeszkedik a hazai válságkezelés. Igaz ez a fő irányvonalra (az alacsony kamatkörnyezet fenntartása, illetve az állami pénzcsap megnyitása) és az alkalmazott fiskális és monetáris politikai megoldásokra egyaránt...

PÁR SOR AZ SZFE-RŐL ERDÉLYBŐL – GÁSPÁRIK ATTILA SORAI

SZÍNHÁZ ONLINE
Szerző: GÁSPÁRIK ATTILA
2020.09.01.


Gáspárik Attila színész-rendező, tanár, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház igazgatója az alábbi sorokat juttatta el a Színház Online-hoz.

Nem kell ahhoz rektornak lenni egy egyetemen, hogy az ember átérezhesse mekkora energia kell a különböző egyéniségek, tehetségek szakmai szándékait közös nevezőre hozni egy felsőoktatási intézményben. Mennyit kell küszködni, hogy az intézményt ne sérüljön a külső hatások miatt. Hetek óta szomorúan tapasztalom, hogy mi történik Budapesten a Színház és Filmművészeti Egyetemen.

Egy elv forog (forgott) kockán: az intézményi autonómia. Az egyetemi polgárság működésének alapfeltétele. Néha belegondolok, hogy milyen lenne ha egyszer Marosvásárhelyen, a több mint hetven éve működő Művészeti Egyetemre, megérkezne egy bukaresti csapat, kormány hátszéllel és azt mondaná: nem vagytok elég hazafiak, nem vagytok elég ortodoxok (szinte államvallás ez nálunk), ezért mától mi mondjuk meg, hogy mit és hogyan kell tenni! Minden intézményben lehet jobbítani, de semmibe venni a választott vezetőit, megbocsáthatatlan...

ÉLŐ - EGYETEMFOGLALÁS - ÉLŐLÁNCCAL BARKIÁDOZZÁK EL AZ EGYETEMET A HALLGATÓK

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2020.09.01.


Az éjjel elfoglalták a hallgatók az SZFE épületét, és blokád alá vették - a helyszínen vagyunk, kövessék velünk a történéseket!

12:06
Miután a diákok beengedtek néhány diákot és egyetemi oktatót, odabent délben kezdetét vette a zártkörű egyetemi fórum. Az itt elhangzottakról tartanak 15 órakor sajtótájékoztatót.

11:50
Az egyik segítő szándékú hölgy a telefonszámát is megadta a diákoknak, tudósítónk megkérdezte a hölgyet, aki azt mondta, természetes, hogy segít a gyerekeknek. "Nekem sincs sok, de egy ásványvizet is szívesen adok, vagy ha bármi másban segíteni tud, azt is szívesen teszi" - mondta.

11:20 A 168 óra tudósítójának a tiltakozásban résztvevő egyik diák azt mondta: éjfél óta van az egyetem épületénél, több társával azóta tartanak ki. Nagyon sokan jelezték nekik, hogy ha bármire szükségük van, akkor szóljanak, segítenek.

11:15 Bár az egyetemet a hallgatók fizikailag valóban elfoglalták és maguk döntik el, kit engednek be és kit nem, a rendőrség jelenleg semmit nem tesz a "zendülés" ellen. Helyszíni tudósítónk még járőrt sem látott az egyetem környékén. Információink szerint a következő órákban nem is tervezi a karhatalom, hogy a helyszínre vonul...

KÁR, HOGY NEM VAGYOK CSEH, LENGYEL VAGY SZLOVÁK

HÍRKLIKK
Szerző: BÁNÓ ANDRÁS
2020.09.01.


E három ország állampolgárai határátlépés szempontjából ugyanis messze leköröznek minket, magyarokat. Egy magyar embert, a magyar miniszterelnök jóvoltából. Lássuk a részleteket! Orbán Viktor csaknem egy hetet várt a titkolódzással, amelynek végén kiderült, hogy nemcsak a déli államokba, de egész Európába nem lehet itthonról elutazni úgy, hogy a hazatéréskor ne várna 14 napos karantén a külföldön bolyongóra, kivéve, ha minimum hatvanezerért két tesztet csináltat.

„Nem lesz satu, de majdnem” – húzta el a mézesmadzagot a miniszterelnök, majd olyan satut jelentett be, hogy attól koldultunk. Szívtuk a fogunkat, de végül az ember megértette: bár az unióban a szakemberek egyértelműen állítják, hogy a határok lezárása nem old meg semmit, ha ez az ára, hogy a vírus ne gyűrűzzön be (akárcsak a hetvenes években az olajválság) akkor maradjunk itthon, mondjuk le előre tervezett nyugat-európai programjainkat.

Már az gyanús volt, amikor Gulyás miniszter a Szuperkupa döntő több ezer külföldről érkező szurkolójával kapcsolatban azt állította, hogy a három-három ezer német és spanyol drukkert a Ferihegyről busszal szállítják majd a stadionba és vissza. Hol van annyi repülőgép, amely hatezer szurkolót képes elszállítani? Ez a kérdés még mindig a levegőben lóg.


„A FEJÜNK FÖLÖTT LÖVÖLDÖZNEK, DE A GOLYÓK MINKET TALÁLNAK EL” (VIDEÓ)

444.HU
Szerző: HALÁSZ JÚLIA
2020.09.01.



  Néhány hónap alatt darálta be a kormány a 
  Színház- és Filmművészeti Egyetemet.

  Hétfő délután a kialakult helyzet miatt 

  lemondott az egyetem vezetése, ezért az 
  estére szervezett demonstráció egyben 
  búcsúztató is volt.

MOLDOVA GYÖRGY: AZ ÚR JÓ VITÉZE

LÁNG TÉKA KÖNYVESBOLT
Szerző: LÁNG TÉKA

2019



Az író számos helyre elkísérte Iványit karitatív szolgálata közben. Az így készült mûben bemutatja a lelkészt és szolgálatát. Teszi mindezt annak ellenére, hogy világnézetük és a világról alkotott képük az író saját bevallása szerint is igen különbözõ, hiszen Moldova bevallottan a Kádár-korszak "híve", míg Iványit - szüleihez hasonlóan - a kádári idõkben üldözték. Ugyanakkor egy televíziós interjúban Moldova György úgy vélekedett, hogy Iványi Gábor a ma élõ legnagyobb magyar, és Göncz Árpád halála óta, .hazánkban õ testesíti meg a demokráciát. A könyveladásokból származó bevételrõl pedig a kiadó és a szerzõ is lemondott a lemondott a hajléktalanok támogatása javára. Az iskolák üzemeltetése, és a vesztésre álló életek felkarolása olyan vállalás, amely minden elismerést és támogatást megérdemel.

IVÁNYI GÁBORT MEG AKARJÁK TÖRNI, HOGY MINDENKI TANULJON BELŐLE - IVÁNYI GÁBORT EZÉRT ÜTLEGELIK, HOGY MINDENKI TANULJON BELŐLE: ÍGY JÁR, AKI NEM ENGEDELMESKEDIK. KI AKAR MÉG IVÁNYI GÁBOR LENNI?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.09.01.

Az Orbán-kormány erőltette leginkább, hogy az egyházi fenntartású iskolák kapják meg ugyanazt a költségvetési támogatást, ami az állami iskoláknak jár. Sőt, olyan helyzetet teremtettek, hogy minden iskolát arra ösztönöztek, hogy egyházi fenntartót keressen, mert abban az esetben sokkal inkább biztosítottak a működési feltételek. Így számolták fel az iskolák jelentős részében a világnézeti semlegességet. A egyházi fenntartású iskoláknak az ideológiai terjeszkedésen túl egy reális indoka van: több szempontból hátrányos helyzetű, fogyatékkal élő vagy speciális figyelmet igénylő gyerekek oktatását és nevelését egy szeretet alapú közösség sikeresebben végezheti el, mint az állami iskola rutinját épviselő egyes intézmények.

Ebből a szempontból a kevesek egyike a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) Egyház által fenntartott idkolahálózat, amelyben mintegy kétezer rászoruló gyerek tanul az óvodától a középiskoláig, az ország legszegényebb vidékein. Iványi Gábor iskoláit a szükség hozta létre, nem a terjeszkedés vágya vagy az iskolabiznisz pénze. Jellemző a magát “kereszténynek” csúfoló Nemezeti Együttműködés Rendszerére, hogy egyedül ezt az iskolahálózatot fosztják meg a 190 milliós kiegészítő támogatástól, amely összeg a szűkös életben maradást jelenti ezeknek az iskoláknak és töredéke a felcsúti futballcsapat havi költségvetésének. Az ok nyilvánvaló: Iványi Gábor nem állt be a rendszer támogatói közé.

Önmagában abszurd, hogy bármiféle működési támogatás nem normatív módon kerül az iskolafenntartókhoz, hanem a minisztérium saját belátása (felülről kapott politikai indítékú utasítások) szerint dönt. Ha ezek a kiegészítő támogatások az alapnormatíva mellett szükségessé váltak és nem ajándékot, profitot jelentenek, hanem a működés alapjaihoz elengedhetetlenek, akkor a normatíva részét kellene képezniük. De az még ennél is felháborítóbb, hogy a pénzt zsarolásra használja az Orbán-rezsim. Maruzsa Zoltán államtitkár azt ajánlotta fel Iványi Gábornak, hogy ebben az évben megkapják a korábbi támogatás felét, ha az erről szóló szerződésben lemond arról, hogy a következő évben bármit kapjon.

H Iványi Gábor hozzá akar jutni a korábbi támogatás feléhez még egy évig, ahogy az iskoláit fenntarthassa, akkor önként le kell mondania, hogy jövő évtől bármennyi kiegészító támogatást kapjon. Az orbáni jogállam ezzel deklarálna a világ számára, hogy semmiféle diszkrimináció nem történt, hiszen Iványi Gábor maga mondott le a kiegészítő támogatásról. A zsarolást megtoldják meg olyan hazug, sértő és megalázó kijelentésekkel, hogy nem látják megtérülő befektetésnek az Iványi Gábor iskoláiban tanuló gyerekek oktatását. Mindezt bármilyen vizsgálat nélkül, miközben ezek az iskolák többszáz gyereknek adtak általános iskolai bizonyítványt, szakmát és érettségit, akik máshol ezt nem szerezték volna meg...

RENDELETTEL AZ EGYRE SÚLYOSBODÓ TANÁRHIÁNY ELLEN, MIKÖZBEN AZ ÓVODÁKAT VISSZALÖKIK AZ IDŐBEN VAGY 30 ÉVVEL

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.09.01.


Ahelyett, hogy vonzóbbá tennék a pedagóguspályát, a kormány jogszabálymódosítással könnyítette meg az üres tanári álláshelyek betöltését.

Lényegében egy nappal a szeptemberi iskolakezdés előtt, vasárnap éjjel jelent meg a Magyar Közlönyben egy sor rendeletmódosítás, amelyekkel a pedagógusok foglalkoztatásának szabályain változtatott a kormány. A módosítások nagy része megkönnyíti a betöltetlen tanári álláshelyek feltöltését, és alternatív megoldásokat kínál arra az esetre, ha az iskolák nem tudnak megfelelő végzettségű szakembert alkalmazni. 

Évek óta problémát jelent például a nyelvtanárok hiánya, ezt most úgy orvosolnák, hogy minden iskolatípus bármely évfolyamán, így gimnáziumokban is alkalmazhatnak főiskolai szintű nyelvtanári végzettséggel vagy idegen nyelv- és irodalom szakos tanári felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógusokat. A külföldi, anyanyelvi tanárok felvételét azzal könnyítették meg, hogy külföldi okleveleiket már nem kell Magyarországon elismertetniük. 

Sokáig gond volt az is, hogy sok fiatal tanár azért nem kaphatta meg diplomáját, mert nem volt meg az ahhoz szükséges nyelvvizsgája. A kormányrendelet most egyértelművé tette, nyelvvizsga nélkül is taníthatnak, ha egyébként minden más diplomafeltételt teljesítettek (viszont vállalniuk kell, hogy az első minősítő vizsgáig megszerzik a nyelvvizsgát). 

Az óvoda- és iskolapszichológusok alkalmazásán is könnyítenek: ha megfelelő végzettségű személlyel ez a munkakör nem tölthető be, akkor az intézmények ötéves határozott időre felvehetnek olyan jelentkezőket is, akiknek „pusztán” pszichológus végzettségük van, de vállalniuk kell, hogy öt éven belül megszerzik a szükséges pedagógus vagy szakpszichológus képzettséget is. A gyógypedagógus-hiányt pedig úgy enyhítenék, hogy ebben a munkakörben taníthat az is, aki óvónői, tanítói, tanári oklevéllel rendelkezik, de oklevelének megszerzése óta 1996. szeptember 1. napjáig szerzett legalább hét év tapasztalatot a gyógypedagógiában is. Hasonlóképp egyszerűsítettek azon is, kiket lehet óvodapedagógusként alkalmazni. Mostantól – újból – óvónő lehet az is, aki óvónői szakközépiskolában szerzett érettségi-képesítő bizonyítvánnyal rendelkezik (vagyis nincs szüksége felsőfokú óvodapedagógiai végzettségre), de csak akkor, ha oklevelének megszerzése és 1996. szeptember 1. között legalább hét év szakmai gyakorlatot szerzett. 

Hogy ez pontosan mit jelent, azt a Magyar Pedagógiai Társaság Kisgyermeknevelési Szakosztályának elnökségi tagja, Bakonyi Anna magyarázta el. Felidézte, Magyarországon 1959-ben kezdődött a felsőfokú óvóképzés, ami 1993-ban kizárólag főiskolai szintűvé vált, így 1996-tól csak felsőfokú oklevéllel lehetett óvodapedagógusként dolgozni. A rendeletmódosítás ezen változtat: mostantól a korábbi, középfokú végzettségével is lehet valaki óvónő, ha van szakmai tapasztalata az 1996 előtti időkből. 

– Az óvodai nevelés terén ezzel visszamegyünk mintegy harminc évet – fogalmazott Bakonyi Anna. Aggályosnak tartja a kormányrendelet azon módosítását is, amely szerint ha az óvoda reggel nyolc óra előtt vagy a délutáni időszakban nem fejlesztő, iskola-előkészítő vagy más, kifejezetten „nevelési jellegű” foglalkozást szervez, a gyerekek felügyeletét a „nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy is elláthatja”...

MOST IGAZÁN MEGBOLONDÍTOTTA A KERESETI ADATOKAT A KORMÁNY - A STATISZTIKA VARÁZSLATA: RÁVERT A PÉNZÜGYRE AZ EGÉSZSÉGÜGY

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.09.01.


Az idén júniusban az átlagkereset majdnem 16 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A kiugró növekedést – ismerte el a KSH is – jelentős részben az egészségügyi dolgozóknak kiosztott félmillió forintos egyszeri rendkívüli juttatás okozta. Megnéztük, miként alakultak a különböző szektorokban a nettó átlagbérek.

Az egészségügyi ellátásban dolgozók kedvezmények nélküli nettó átlagkeresete a KSH statisztikája szerint júniusban a teljes nemzetgazdaságban a legmagasabb értékre hágott. Az egészségügyben dolgozók közfoglalkoztatottak nélkül így ebben a hónapban – derül ki táblázatunkból – jócskán megelőzték a pénzügyeseket is...

NÉGYSZER TÖBB TÁMOGATÁST KAP A MAGYAR AUDI, MINT A NÉMET A MUNKAHELYEK ARÁNYÁBAN

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.09.01.


Az Európai Unió egyik fontos elve lenne, hogy a kormányok ne avatkozzanak felesleges állami támogatásokkal a vállalatok versenyébe. Ahogy sok hasznos uniós elv, ez is inkább csak elméletben működik. Megnéztük, hogy a második legnagyobb magyarországi vállalkozás, az Audi Hungaria Zrt. milyen támogatásokban részesül, és ezeknek milyen szerepük volt a cég gazdálkodásában.

Támogatás mindenhol
Nemcsak hazánkban kap támogatást a cég, hanem mindenhol, ahol európai leányvállalata van. Pedig a 2019-ben 19,5 ezer milliárd forintos – féléves magyar GDP-nek megfelelő – árbevétel mellett 8 százalékos adózás előtti profitot elérő nemzetközi konszernnek biztosan nincsen szüksége az eredményes működéshez semmilyen támogatásra. Ráadásul akárhogy szépítjük, a cég kifejezetten környezetszennyező, nagy és nehéz autókat gyárt, így ha valamennyire is komolyan vennék az európai kormányok a környezetvédelmet, biztosan nem neki adnák a forrásokat.

Az EU-ban csak a jelentősebb, brüsszeli jóváhagyást igénylő állami támogatások érhetők el egységes adatbázisban. A 200 ezer euró, tehát 70 millió forint feletti támogatások esetében lehet szükség a jóváhagyásra, de ez alól is sok kivétel akad. Például ha egy kormány egy új utat vagy vasutat épít egy épülő gyárhoz, az nem támogatás, ahogy a szükséges munkaerő képzése sem. Csak a készpénzben vagy célzott adókedvezmény formájában adott kedvezményeket kell engedélyeztetni.

Megvizsgáltuk, hogy az Audi európai leányvállalatai közül melyik jutott támogatáshoz és mekkora összegben a nyilvántartás 2013-as vezetése óta. Összességében 24 eljárás keretében 6,4 millió euró, tehát 2,24 milliárd forint állami támogatást hagytak jóvá a vállalatnak 2016 és 2019 között négy uniós tagállamban. Ez eltörpül a vállalatcsoport globális, 2019-es 55,7 milliárd eurós árbevételéhez, illetve a 3,9 milliárd eurós adózott eredményhez képest...

SZALAGGAL TEKERTÉK KÖRBE A DIÁKOK AZ SZFE BEJÁRATÁT, HOGY AZ ÚJ VEZETŐSÉG NE TUDJON BEJUTNI

MÉRCE
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2020.09.01.


Egyetemfoglalásba kezdtek a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjai, miután szeptember elsejével érvénybe lépett az egyetem új alapítványi modellje, amely a hallgatók, a tanári kar és a vezetőség szerint is a kormány kontrollját hivatott biztosítani az SZFE felett.

Az egyetemfoglalásról először kedd reggel az ATV Start című műsorában beszélt Szurdi Panni hallgató és Németh Gábor lemondott rektori tanácsadó, majd pedig az egyetem is feltöltött egy videót arról, ahogy megtelt az épület diákokkal az éjszaka folyamán. Minderre azután került sor, hogy hétfő este nagyjából ezren tüntettek az SZFE alapítványi tulajdonba helyezése ellen.

A Hallgatók az esőmosta demonstráció után bevonultak az Egyetemre, és augusztus 31. éjfél előtt visszaszámoltak 155-től.

Közzétette: Színház- és Filmművészeti Egyetem HÖK 2020. augusztus 31., hétfő

A Mérce tudósítója jelenleg is az egyetem épületénél van, ahol a foglalásban résztvevő diákokkal beszélt.

Csernai Mihály HÖK-elnök lapunknak elmondta, az akció célja, hogy olyan emberek ne jussanak be az épületbe, akiket nem akarnak az egyetem területén látni.
Másrészt a hallgatók azt szeretnék, ha komolyan vennék azokat a garanciákat, amiket az egyetem követel. Az SZFE ugyanis hajlandó lett volna belemenni a modellváltásba, ha teljesülnek azok a kéréseik, amelyek továbbra is biztosítják az intézmény függetlenségét. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium azonban ezeket egytől egyig figyelmen kívül hagyta, Vidnyánszky Attila kormányközeli kuratóriumi elnök pedig a szenátus szerint úgy írta alá az SZFE autonómiáját megsemmisítő dokumentumokat augusztus 24-én, hogy abba az egyetemnek már nem lehetett beleszólása...

EZ NEM HARC. EZ MÉSZÁRLÁS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.09.01.



Napsugaras szép reggelt! Remélem, senkit nem vitt el az éjjel a vihar. Ma van a napja annak, amikor az iskolák környékén forgalmi dugókra kell számítani reggel. Kezdődik a tanítás, talán sok gyerek életében az első év, amikor várják ezt a napot. Hosszú és zavaros volt a tavaszi őrület óta eltelt időszak. Nem csak nálunk, minden más országban is. Remélem, meg tud kezdődni a tanítás, és senkinek semmi baja nem történik. Elég volt már a bajokból, bőven sok is lett hirtelen.

A tegnapi nap sem múlt el események nélkül. Kiderült, hogy nem csak az Iványi Gáborék fenntartásában lévő intézményektől vonja meg a támogatást jó kormányunk – az idén még megkapják az eddigi támogatás felét, jövőre egy fillért sem -, hanem az L. Ritók Nóra vezette Igazgyöngy művészeti iskolájától is. Esetükben mindössze évi 17 millió forintról van szó, ennyi plusz támogatást kaptak. Ennek a felét – 8,5 milliót – vesz most el a kormány, jövőre a másik 8,5 milliót is. Kell a járvány elleni védekezésre. Vagy a vadászati kiállításra. Focisták bérére. Katonai gépnek hazudott kormányzati luxusrepülőre. Stadionokra. Sportrendezvényekre. Tízszeres áron beszerzett lélegeztetőgépekre. A multiknak, az egy darab oligarchának és a strómanoknak adott milliárdok kipótlására. Parókiaépítésre. Templomtorony fényezésre. Lówellnessre. Kisvasútra. Szavazatvásárlásra. Mindenre. Bármire. Csak a leszakadóknak, az esélyteleneknek ne jusson segítség. Ahogy Iványinak, L. Ritók Nórának is felajánlották: ha nem képesek működtetni az intézményt, átveszi az állam. Hát nem csodás? De. Átveszi, aztán átadja az egyháznak. Onnantól azonnal lesz állami támogatás dögivel. Ez a módi. Észrevesszük, mit csinálnak ezek a szemétládák? Észrevesszük elegen? Értjük? Elég sokan értjük, miről szól ez?

Lemondott a Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése. A tanárok maradnak, ameddig reményt látnak arra, hogy taníthassanak. A fiatalok mellett akarnak maradni, ameddig tehetik. Színművészetire nem megy ötletszerűen az ember. Az többnyire egy életre szóló álom. Egy fiatal ember álma. Sok fiatal álma. Éppen úgy kell ez az álom a hatalomnak, ahogy a lecsúszó, roma és nem roma gyerekek esélye a méltó életre.

Sérült lelkű, beteg erkölcsű emberek foglalják el azokat a helyeket, ahol semmi keresnivalójuk nem lenne. Elfogy lassan a levegő. Már nem csak a szomszédra rúgják rá az ajtót trágyaleves bakancsok, hanem mindenkire. Egyenként. Nem lesz kivétel. Már most sincs kivétel. Aki olvasta a Gyűrűk urát, az tudja, miről beszélek. Aki nem olvasta, az kezdje el ízlelgetni a szót: Mordor...

VIDNYÁNSZKY ÉS A NEMZETKÖZI HÁTTÉRHATALOM

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2020.08.15.


A nemzetközi háttérhatalom találkozót rendezett valahol, természetesen, valami nagyon titkos helyen, ahol senki nem látja. A nemzetközi háttérhatalmat egy súlyos kérdés foglalkoztatta, amelyről a nemzetközi háttérhatalmon kívül csak Vidnyászky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója tudott, és ezt le is leplezte a Kossuth Rádióban. Ez pedig az volt, hogy “egy nagy, nemzetközi háttérhatalom nem akarta, hogy ő az egyetem kuratóriumának elnöke legyen”. De a nagy, nemzetközi háttérhatalom a jelek szerint nem tudta megakadályozni ezt, mert mégiscsak Vidnyászky Attila lett az egyetem kuratóriumának elnöke.

Ezzel túl is léphetnénk az ügyön, azzal a tanulsággal, hogy “nagy, nemzetközi háttérhatalom” vagy nincs, vagy annyira gyenge, hogy még egy magyar egyetemi kuratóriumi elnöki kinevezést sem tud megakadályozni. S akkor már tényleg olyan, mintha nem is lenne. De nem reménykedhetünk ebben, mert a harc ez ellen a “nagy, nemzetközi háttérhatalom” ellen zajlik, és nemcsak annyit tudhatunk róla, hogy ez a harc soha nem ér véget, hanem Vidnyánszky Attila kinevezése is ennek a harcnak a része. Kultúrharcnak is nevezik, viránynyelven illiberalizmusnak mondják, valójában antiszemitizmust jelent. Nemcsak faji, hanem kulturális értelemben. A magyar “nemzeti” kultúra attól “nemzeti”, hogy nem “zsidó”. Ezt a Horthy-rendszerből jól tudjuk, amikor a magyar nemzeti kereszténység csúcsra jutott, azonos lett önmagával, és tisztán definiálta önmagát. A NER is csak utánozza ezt, helyreállítani akarja.

Magyarországon ezt jelenti a jobboldaliságnak nevezett szörnyűség, amelynek legnagyobb baja éppen az, hogy nem konzervatív, hanem fasiszta. Magyarországon a hivatalos “kereszténység” is ezt jelenti: keresztény az, aki nem zsidó. Magyarnak lenni azt jelenti, hogy “kereszténynek” lenni, ezért magyarnak lenni azt jelenti, nem zsidónak lenni. Nem győzzük hangsúlyozni, hogy ez nem csupán faji zsidóságot jelent, hanem a zsidó kultúrát, a gondolkodást, az ideológiát, aminek lényege a szabadság, a szabad verseny, az egyenlő jogok, minden kivételezés, protekció, előjogok megszüntetése. Magyar, nemzeti és keresztény mindaz, ami ennek az ellentéte. Ez maga a NER.

A szabadság, az egyenlő jogok, a tiszta verseny zsidó dolog (függetlenül attól, hogy a képviselője nem zsidó, mert akkor zsidóbérenc). Mindez ellentétes a nemzeti keresztény mentalitással, amelyben a kivételezés, a előjogok, a protekció, a kapcsolatok számítanak. Hogy szemléletes példával érzékeltessük: Mészáros Lőrinc és az ő “közbeszerzései” nemzetiek és keresztényiek, mert ha szabad lenne a verseny, tisztességes az elbírálás, akkor Mészáros Lőrinc még ma is csődbe ment vízvezetékszerelő lenne a saját képességei és tehetsége alapján Felcsúton. Akkor viszont a nála ügyesebbek, tehetségesebbek nyernék meg a tendereket. S ha más nyer, az “zsidó”, ahogy az maga is “zsidó” metódus, ahol más nyer.

A bálványimádó, nemzeti kereszténység a biblikus zsidó polgársággal szemben sok esetben háttérbe szorult, a szabad versenyben vereséget szenvedett. Ám ezt a különbséget a keresztény nemzeti bálványimádó, álszenteskedő, patetikus, dzsentri mentalitású réteg nem a keresztény nemzeti bálványimádó, álszenteskedő, patetikus, dzsentri mentalitásának tulajdonította, és ezért nem szakított azzal. Ehelyett feltételezte, hogy a szabad versenyben elért sikereit a zsidóság az összeesküvéseinek és háttérhatalmi tevékenységének köszönheti. Ezért a nemzeti kereszténység összeesküvést szőtt a zsidóság ellen és a zsidó mentalitás, kultúra és felfogás ellen, háttérhatalmat épített, és megvonta a zsidókat (és azokat, akiket a szabadság szeretete miatt a zsidó mentalitással azonosított) az egyenlő lehetőségeitől.

Ezt nevezi “keresztény-nemzeti” kormányzásnak. A numerus clausus, a zsidótörvények és az Orbán-féle einstandolások, protekcionizmus között csak módszertani és nagyságrendbeli különbségek vannak, de a lényege ugyanaz. Most nem zsidótörvény korlátozza a színművészetben a zsidók jelenlétét, a “zsidó szellem” és a “zsidós kultúra” terjedését, hanem az egyetem kuratóriuma és a kuratórium elnöke. Amitől a siker érdekében meg kellett volna szabadulni, azt kötelezővé teszik és normaként használják. Ezzel létrejön az élet minden területén egy beteges, torz, patetikus, bálványimádó, hazug mítoszokban élő “keresztény-nemzeti” álkultúra, ideológia és gyakorlat, ami biztos receptje minden bukásnak, sikertelenségnek, szörnyűségnek és nyomornak. Mészáros Lőrinc nem valódi tőkés és szupertehetség az üzleti életben, lássuk be. Ahogy Vidnyánszky Attila sem a legnagyobb magyar művész. De azzá válhatott volna, ha elég tehetséges hozzá, és nem ezt az utat választja.
..

VALÓDI JÁRVÁNYPROTOKOLL NÉLKÜL, KÉTSÉGEK KÖZÖTT INDUL A TANÉV MAGYARORSZÁGON

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2020.09.01.


„A vírusvédekezés ott tart hazánkban, hogy osztálypénzből vehetünk hőmérőt” – mondta a szeptemberi tanévkezdésről egy kétgyermekes fővárosi családapa, aki elégtelennek tartja a magyarországi közoktatásban zajló óvintézkedéseket, így szülőtársaival közösen megszervezte, hogy már az első naptól legyen lázmérés a lánya iskolájában. 

„Még semmilyen információt nem kaptunk a tankerülettől arról, hogy mikor érkeznek meg a bejáratoknál és a termekben is kihelyezendő fertőtlenítőszerek, ahogy azt sem tudjuk még, hogy honnan szerezzük be azokat a maszkokat, amelyeket azoknak a felsősöknek kellene hordaniuk, akiknél nem tudjuk biztosítani a másfél méteres védőtávolságot” – számolt be a Qubitnek egy Pest megyei kistelepülés általános iskolájának igazgatóhelyettese. A neve mellőzését kérő pedagógus szerint az Emberi Erőforrások Minisztériumának (EMMI) a Nemzeti Népegészségügyi Központtal (NNK) és az operatív törzzsel karöltve kidolgozott, augusztus végén minden köznevelési intézménynek megküldött nyolcoldalas intézkedési tervében szereplő előírások betartása a gyakorlatban finoman szólva is problémát okoz...

DISZKRIMINÁLNAK AZ ÚJ HATÁRINTÉZKEDÉSEK – EZ MÉG SOKBA FOG NEKÜNK FÁJNI

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.09.01.


„Vérlázító, hogy fociszurkolókat beengednek az országba, ráadásul külföldön végzett tesztekkel, miközben másokat megállítanak a határon, s a magyar állampolgároknak idehaza kell elvégeztetni a tesztet, saját pénzen” – szögezte le megkeresésünkre Falus Ferenc. A korábbi országos tiszti főorvos szerint, nincs mit csodálkozni, „Magyarországon teljesen megszokott a diszkrimináció a jogrendben is – például van, aki szavazhat levélben, van, aki nem” Az új határintézkedések többe kerülnek, mint a tesztelés, s ráadásul értelmetlen is – mondta, emlékeztetve arra: a hatályos egészségügyi törvény szerint, az állam feladta lenne az ingyenes tesztelés. Szerinte az újonnan megfertőződöttek több mint a négyötödének nem volt külföldi kapcsolata. Az új intézkedések farvízén újabb hat hónapra meghosszabbították a rendkívüli helyzetet, ami milliárdok közbeszerzés nélküli elköltését teszi a lehetővé – mutatott rá. Valódi támpontokat nem kapnak a lakosok a hatóságoktól, megkérdeztük hát Falust, hogy mihez tartsuk magunkat mi, óvatos állampolgárok.

„A járványt itthon kell megfogni” – szögezte le a Hírklikknek nyilatkozva Falus Ferenc, akitől a járványügyi készültségi időszak utazási korlátozásairól és a határellenőrzés ideiglenes visszaállításáról intézkedő, vasárnap megjelent 408/2020. (VIII. 30.) kormányrendelet több (szerintünk felháborító, diszkriminatív és helyenként nehézkes, szinte értelemezhetetlen) kitételéről beszélgettünk.

Az álláspontja sarkos: „Vérlázító, hogy fociszurkolókat beengednek az országba, ráadásul külföldön végzett tesztekkel, miközben másokat megállítanak a határon, illetve a magyar állampolgároknak idehaza kell elvégeztetni a tesztet, saját pénzen” – szögezte ugyanis le. A korábbi országos tiszti főorvos szerint nincs mit csodálkozni, „Magyarországon teljesen megszokott a diszkrimináció a jogrendben is – például van, aki szavazhat levélben, van, aki nem”. A diszkrimináció az Orbán-rendszer lényege: emlékezzünk csak! Május elseje előtt nem jöhettek be külföldiek az országba, azonban hogy-hogy nem, a dél-koreaiak beutazását engedélyező rendelet megjelenése előtt ­– vélhetően valami egészen különleges engedéllyel érkező ­– dél-koreaiak egy nagy csoportja már az egyik legnagyobb budapesti szállodában lakott...

VILÁGTÜKÖR: HOGY ORBÁN RENDSZERE KULTURÁLISAN IS EMLÉKEZETES MARADJON - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.09.01.



Bírálói szerint Orbán azzal, hogy híve, Vidnyánszky Attila kezébe adta a Színház- és Filmművészeti Egyetemet, újabb lépést tesz a kulturális autonómia felszámolása, a „népi-klerikális” állami kultúra hegemóniájának a kialakítása felé. Tovább húzódik, várat magára az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése. Leghamarabb tíz év múlva kerülhet rá sor, de a következő bővítési szakasznak erősítenie és nem gyengítenie kell az uniót. Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

A New York Times is átvette a londoni székhelyű Reuters hírügynökség tudósítását arról, hogy hétfőn lemondott a nagy tekintélynek örvendő Színház- és Filmművészeti Egyetem vezetése, tiltakozásul az ellen, hogy a kormány által fölé kinevezett testület aláássa az oktatási intézmény autonómiáját.

Orbán Viktor miniszterelnök hívei és kormánypárti újságírók régóta azzal érvelnek, hogy miután Orbán 2018-ban harmadszor is erős mandátumot szerzett, elérkezett az ideje a kultúrában a konzervatív értékek felé történő irányváltásnak. Azt állítják, hogy Magyarországon a művészetben liberális és baloldali dominancia érvényesül, és szerintük ennek véget kell vetni – ismerteti a Reuters a hátteret, és hozzáteszi: az immár egy évtizede hatalmon levő, nacionalista Orbán egyre szorosabbra vonja a kormányzati ellenőrzést a magyar közélet különböző területei fölött, beleérve az egyetemek, a Magyar Tudományos Akadémia és az állami média világát. Emellett Orbánhoz közel álló oligarchák felvásárolták a magánmédia nagy részét.


Orbán kulturális korszaka

A hírügynökség felidézi, hogy Orbán, 2018-as választási győzelme után egyik beszédében fő feladatként tűzte ki, hogy kulturális korszakba ágyazzák be a politikai rendszert. Az idén elfogadott törvény alapítványra ruházta át a 155 évvel ezelőtt alapított, eddig állami kézben levő színházművészeti oktatási intézmény tulajdonjogát. A kormány öttagú felügyelő testületet nevezett ki, és nem engedte, hogy abban helyet kapjon az egyetem által javasolt személyek egyike sem. Az egyetem szenátusát megfosztották a költségvetéssel, a szervezeti és a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos döntési jogától. Az elmúlt hetekben számos vezető színházi rendező mondott le arról, hogy tovább oktasson az egyetemen. A kormány eközben tagadja, hogy bármilyen módon korlátozni kívánná a szabad véleményalkotást.

Népi-klerikális hegemónia

A bécsi Der Standard az APA osztrák hírügynökség beszámolóját vette át a budapesti Színház- és Filmművészeti Egyetem körül történtekről. Ez a tudósítás a testületi tiltakozó lemondás okát úgy fogalmazza meg, hogy az egyetem irányítási joga csaknem teljes egészében a jobboldali nacionalista Orbán-kormány által megrendelt kuratórium kezébe került át. A cikk kitér arra, hogy az egyetemi autonómia felszámolásának a hajtómotorja Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök, aki élvezi Orbán bizalmát, ő az intendánsa a Nemzeti Színháznak, és azon felül számos olyan testületben ül, ahol a kultúra támogatására szánt állami pénzek sorsáról döntenek.

Az osztrák hírügynökségi anyag azt írja: a bírálók szerint a kuratórium létrehozását a modellváltás szükségességével alátámasztó kormányzati érvelés mögött valójában az áll, hogy Orbán újabb lépést tesz a kulturális autonómia felszámolása, a jobb híján mondjuk így: népi-klerikális – német eredetiben: völkisch-klerikale – állami kultúra hegemóniájának a kialakítása felé.

Nehéz nem kihallani azt a kritikát

Ugyancsak a bécsi Der Standard ír arról, az úgynevezett Alpbachi Fórumon elhangzottak kapcsán, hogy tovább húzódik, várat magára az Európai Unió nyugat-balkáni bővítése. A rendezvényen Martin Selmayr, az Európai Bizottság ausztriai képviseletének a vezetője – korábban egyébként sokkal magasabb pozíciót töltött be, ő volt lényegében Jean-Claude Juncker jobbkeze –, azt mondta, hogy az elkövetkező öt évben bizonyosan nem csatlakozhat a térség egyetlen országa sem az EU-hoz. Tíz éves távlatban már elképzelhetőnek tartja az újabb, nyugat-balkáni bővítési fordulót az uniós tisztségviselő. „Ennek a következő bővítési szakasznak erősítenie és nem gyengítenie kell az uniót” – fogalmazott Selmayr, amiből nehéz nem kihallani azt a kritikát és önkritikát, amivel sokan mostanság szemlélik és értékelik az európai integráció előző nagy ugrását, a 2004-es, illetve 2007-es keleti bővítést.

Selmayr szerint mind az EU, mind a tagságra pályázó országok részéről nagyon sok munkát kell még elvégezni, illetve reformot megvalósítani. Az unió új bővítési stratégiát alkot, aminek alapján a gazdasági kapcsolatok terén már a csatlakozási tárgyalások közben megtörténne a nyitás, aztán megnyílna a belső piac a csatlakozó tagállam előtt, de a teljes jogú tagságról csak azt követően lehet majd szó, amikor biztosítják a jogállamiságot, a működőképes igazságszolgáltatást és az alapvető jogokat.

Ha nem mondta volna Merkel ...

Végül röviden megemlítjük, hogy a Handelsblatt című német gazdasági napilap megemlékezik arról: öt évvel ezelőtt tette Angela Merkel német kancellár azt az azóta is sokat emlegetett kijelentést, hogy Németország meg fogja oldani a bevándorló tömegek által előidézett problémákat. Wir schaffen das – mondta 2015-ben a német kancellár, amikor zömmel szíriai menekültek Magyarországon át útnak indultak nyugat felé. A Handelsblatt szerint ha akkor ezt nem mondja, akkor nem erősödik meg Németországban a szélsőjobboldali AfD.

A NER ÉS A FÉRGEK - HOGYAN RADIKALIZÁLÓDIK A HÁBORÚS ÉS DEHUMANIZÁCIÓS RETORIKA?

MÉRCE
Szerző: CSONDOR SOMA
2020.09.01.


A magyar kormány és az érdekszférájába tartozó sajtó gyakorlata kísértetiesen emlékeztethet arra, amit Kenneth Burke a legalapvetőbb náci trükknek nevez. 1941-ben A „Mein Kampf” retorikája című esszéjében e gyakorlatot úgy írja le mint „a képzeletbeli gonosszal szembeszálló »gyógyító« egységteremtés, amelyet egyre meggyőzőbben lehetett képviselni a szokványos reklámtechnika fegyvertárával”.

Magyarországon a koncepciózus ellenségkép-gyártás, az ezzel szembeszálló háborús attitűd a nemzeti egység és fennmaradás látszólagos célkitűzésével, továbbá a propaganda kitüntetett szerepe e narratíva elterjesztésében kétségtelenül hasonló folyamatnak tűnik. E nemzetközileg sem ismeretlen tendencia jelentőségét – bár nyilvánvalóan visszafogottabb, mint a XX. századi diktatúrák esetében volt – hiba lenne alábecsülni. A háborús narratíva alakulását áttekintve, egyértelműen kirajzolódik a NER kommunikációjának radikalizálódása és ennek súlyos veszélyei.

A NER és a közös ellenség képzete

A kormánykommunikáció a 2010-es választások óta előszeretettel használ olyan kifejezéseket vagy mesterséges szóösszetételeket, amelyek háborús, militáris asszociációkat ébresztenek. A legkorábbi, máig emlékezetes példák lehetnek a „fülkeforradalom”, vagy a „rezsiharc”. E kifejezések, bár még nem személyekre vagy embercsoportokra utaló ellenségképet sugalltak, alkalmasak voltak arra, hogy a történelmi jelentőség, a folyamatos küzdelem és ezzel az állandó veszély érzetét keltsék.

A valódi háborús narratíva lehetőségét kétségkívül a 2015-ben kezdődő menekültválság jelentette. Amint arra Vásárhelyi Mária rávilágít, e kérdéskörrel kapcsolatban is kiemelten fontos a kormány számára a nyelvpolitika. A menekült kifejezés helyett, amely a zsidó-keresztény kultúrkörben sajnálatot, együttérzést kelthet, a kormánysajtó tudatosan az idegen csengésű, és így elidegenítő migráns kifejezést ültette a közgondolkodásba. A háborús narratíva fenntartásához emellett olyan kifejezések is születtek, mint „a röszkei csata”.

A NER által megalkotott ellenségképpel szemben önmagát a nyugati civilizáció és a keresztény kultúra védelmezőjeként tüntethette fel. Mára látható, hogy e szerep és ellenségkép kivételesen rugalmasnak, tágíthatónak és újrahasznosíthatónak bizonyult...

IVÁNYI GÁBOR: HITVÁNYSÁG, ÍGY JÁR, AKIRE HARAGSZIK A NAGY EMBER

KLUBRÁDIÓ 92,9 MHz
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2020.08.31.


Nem hajlandó tudomásul venni, hogy a kormányzat meg akarja vonni a a Magyar Evangéliumi Testvérközösség iskoláitól a kiegészítő támogatást – mondta Iványi Gábor lelkész, az állam által hivatalosan el nem ismert egyház vezetője.

Kétezer-ötszáz hátrányos helyzetű gyereket érint, ha az új tanévtől a kormány csökkenti, majd teljesen megvonja a kiegészítő támogatást a Magyar Evangéliumi Testvérközösség (MET) oktatási intézményeitől – mondta Iványi Gábor. A MET-et vezető lelkész szerint az iskoláik után járó alapnormatívát ugyan megkapják, de ez körülbelül az államtól átvállalt közoktatási feladatok költségeinek csak a felét fedezi.

Egyházi kiegészítő támogatást sem kapnak, miután az állam a MET-et nem ismeri el egyháznak. Ugyanakkor a jogszabályok lehetőséget adnak rá, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) saját belátása szerint a közoktatási feladatokat ellátó szervezetekkel külön megállapodást kössön plusz támogatásról. A MET a tavalyi évre 190 millió forint kiegészítő támogatást kapott, ez az az összeg, amit az Emmia jövőre nézve el akar venni, illetve a következő tanévre még talán odaadnák a pénz felét. Erről azonban szerződés egyelőre nincs – tette hozzá.

Mint Iványi Gábor megjegyezte, a könnyítést azt követően ajánlotta fel a tárca, hogy ő „világgá kürtölte” az elvonás szándékát. A köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán szombaton levelet küldött neki, amelyben arról írt, úgy gondolja, az összeg 50 százaléka esetleg még felajánlható a következő tanévre. Korábban pedig egy beszélgetés során azt közölte, ezt az összeget is csak akkor kaphatják meg, ha a lelkész nyilatkozatban közli, hogy tudomásul veszi a változást, vagyis, hogy később semennyi kiegészítő támogatást nem kap a MET...

„MIÉRT HALLGATNAK A MAGYAROK, MIÉRT NINCS EGYETLEN SZAVUK SE ARRA, AMI TÖRTÉNIK?”

444.HU
Szerző: ÁCS DÁNIEL
2020.09.01.


„Ennek az egyetemnek három óra múlva vége.”

Hétfőn este kilenckor ezzel a mondattal zárta Antal Bálint rendező hallgató a Színház- és Filmművészeti Egyetem diákjainak tüntetését, majd villámlások kíséretében leszakadt az ég.

Több száz diák búcsúztatta a Vas utcában az egyetem felmondó vezetését és azt az intézményt, amibe felvételiztek, eddig jártak, tanultak, és amit Vidnyánszky Attila a kormány által meghirdetett kultúrharc egyik legdrámaibb epizódjában erővel a hatalmába kerített.

Ez az esemény már nem annyira tiltakozás volt, sokkal inkább egy keserű virrasztásra emlékeztetett.

Ezzel indított az este házigazdája:

„Antal Bálint vagyok végzős hallgató. Most tavasszal vettem volna át a diplomámat ezen az egyetemen. Ehhez képest most tavasszal le fogok diplomázni egy olyan egyetemen, amire nem jelentkeztem, amire nem vettek fel. Nehéz ezt mondani, de búcsúzunk tőle. Éljük meg az utolsó óráit”...

ÁLMAIKBAN AUSZTRIA

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda

2020.09.01.


Matolcsy György műgyűjtő, az MNB elnöke, forintgyilkos, valamint látnok. Most azt látnokolta, hogy iramodjunk megint Ausztria után gazdaságilag. S noha 2016-ban ezt a Kánaánt huszonöt év alatt elérhetőnek tartotta, 2018-ban 2050-re tette, tegnap pedig már csak annyit jegyzett meg, hogy 2030-ig aligha sikerülhet. A képletben Ausztria az állandó, mondhatni örök, hiszen már Kádár apánk alatt is mindig a sógorok voltak, akiket hiphop lehagyunk életnívóban. Aztán úgy kerültek egyre távolabb, hogy meg sem mozdultak, következésképp nekünk kellett visszafelé haladnunk, és most itt vagyunk.

Pedig voltak ötéves tervek, voltunk Pannon Puma is, mostanában simán csak dübörög a gazdaság. Már nem is tudom, ellendültünk, kilőttünk, megerősödtünk, vagy a rosseb se tudja még milyen jelszavas éveink voltak, a fél világ példát és mintát vehetett volna rólunk, ámde nem vett, így nem ők húzták a rövidebbet, hanem mi. Mert Matolcsy tegnap delirálásából nem is ez az örökös versenyfutás az érdekes, hanem az a megállapítása, miszerint: „Legfontosabb, hogy még nem rendelkezünk világos jövőképpel”. Hát nem tetszenek már élet-halál urai lenni több mint tíz éve, csessze meg?

Debizony. És még jövőkép sincs? Akkor mire vonatkozott a program, miszerint folytatjuk? Elmesélem azt a sivatagot, amit hevenyészve össze lehet hozni a tíz év ámokfutásáról. Tíz éve megy az, hogy a gazdasági növekedésünk a párját ritkítja, még most is lehet szórni a pénzt 2022-ig, utána viszont félő, hogy soha az életben nem érjük utol azt az Ausztriát, akit sok kormányzati összehasonlítás szerint mindjárt, sőt, bizonyos dolgokban el is hagytuk. Mindemellett nem árt megjegyezni de alaposan, mert manapság ez a divatos szlogen, hogy a nyugat hanyatlik, a következő éveket tehát innen, a Kárpát-medencéből vezényeljük...

SZABAD SZEMMEL: AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ROSSZ NÉVEN VETTE, HOGY A MAGYAR KORMÁNY VISSZAÁLLÍTOTTA AZ UTAZÁSI KORLÁTOZÁSOKAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.01.


Kurier

A vírus miatt Varga Judit ugyan csak online vett részt a tiroli Alpbachi Fórum pódiumvitájában és sok újat nem mondott a fő témáról, a balkáni bővítésről, annál vehemensebben védelmezte viszont a magyar kormány politikáját. Az igazságügyi miniszter kijelentette, hogy az erős tagállamok együttműködésére van szükség, de minden kettős mérce, politikai nyomás és szükségtelen ideológiai viták nélkül.

A BBC sztárműsorvezetője, Stephen Sackur rákérdezett a tekintélyelvű magyar politikára, amire Varga megpróbálta ismét úgy beállítani, hogy itt politikai boszorkányüldözésről van szó. Mint mondta, Magyarországon épp olyan demokrácia van, mint a németeknél vagy az osztrákoknál. Ezt azzal igyekezett bizonyítani, hogy Németországban politikai testületek nevezik ki a bírákat, ilyesmi azonban nálunk nem fordulhatna elő.

Az osztrák Európa-ügyi tárca vezetője rábólintott, hogy messze nem tökéletes a 7-es paragrafus, amely a renitens kormányokat hivatott megrendszabályozni. Azt is megérti, hogy magyar részről érzelmileg fontos a téma. Ám felhívta a figyelmet, hogy a jogállam, a demokrácia és az emberi jogok alappillérnek számítanak az EU-ban. És be kell látni, hogy ezek az értékek oszthatatlanok, nem értelmezheti őket minden tagállam a maga módján. Épp ezért támogatta, hogy az uniós pénzek kifizetését a jogállami kritériumok teljesítésétől tegyék függővé. A két politikus abban azonban egyetértett, hogy nem szabad megengedni a kétsebességes Európa kialakulását.

FT

Az EP liberális képviselőcsoportjának vezetője megerősítette, hogy a Parlament meghatározó frakciói szerint pénzügyi szankciókkal kell megállítani a tekintélyelvűség nyomulását a többi közt Magyarországon és Lengyelországban. A román Ciolos azzal érvelt, hogy az EU nem ATM-készülék, és érvényt kell szerezni annak, hogy a tagállamok kötelesek betartani a demokratikus szabályokat. Emellett annak is véget akarnak vetni, hogy a magyar és a lengyel kormány blokkolhassa a határozathozatalt az unióban.

Mindezek alapján az újság azt várja, hogy heves vita lesz a Bizottság, a tagállamok és Strasbourg között, csak éppen mielőbb jóvá kell hagyni a következő hét évre szóló költségvetést, valamint a vírus miatt megszavazott újjáépítési programot. A Parlament rosszallja, hogy a júliusi csúcsértekezlet után nem világos, mennyire harcosak az állam- és kormányfők a demokratikus normák kapcsán, és hogy milyen eszközökkel gondolnak célt érni, amikor az autoriter partnereket kell meggyőzni.

A brüsszeli jelentés ugyanakkor hozzáteszi, hogy nem lehet biztosra venni egyes képviselők elszántságát, mert ők ugyan támogatják a jogállami feltételek bevezetését, de még jobban örülnének, ha országuk végre hozzájutna a jelentős anyagi támogatáshoz, nehogy még tovább romoljon a gazdaság állapota, miközben újra támad a vírus. Vagyis ahogy egy EU-diplomata fején találta a szöget, a kérdés az, hogy mit akarnak: villámgyors segítséget, vagy tökéletes jogállami mechanizmust.

Die Welt

A finn pénzügyminiszter azt tanácsolja az egyre inkább autokrata keleti tagállamoknak, hogy emlékezzenek vissza: annak idején azért csatlakoztak az unióhoz, mert fontosnak tartották a közös értékeket, azaz a demokráciát és azt a lehetőséget, hogy országuk fejlődni tudjon. Vanhanen azonban már régóta aggódva követi az európai egység gyengülését és úgy gondolja, épp ezért tisztázni kell, mit is ad a tagoknak, ha előbbre lép az EU.

Elfogadja a bírálatot, hogy a jogállamot és a pénzek kifizetését nem sikerült olyan szigorúan összekapcsolni a júliusi csúcson, ahogy azt ő és sokan mások is szerették volna. A bajok gyökerét, volt kétszeres kormányfőként is abban látja, hogy az alapszerződések újratárgyalásakor nem számoltak azzal: lesznek olyan tagok, amelyek nem fogadják el az összes normát. Ám bízik abban, hogy ezeket a kormányokat a gyakorlatban sikerül rákényszeríteni az előírások tiszteletben tartására. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a legutóbbi brüsszeli csúcson hozott határozatok jól rávilágítanak az EU belső állapotára.

Politico

Négy területet vizsgál a Bizottság, hogy felmérje a jogállam helyzetét az egyes tagországokban. Ezt a belga alelnök, Reynders jelentette be, és azt is elárulta, hogy a dokumentum, amelyet ebben a hónapban tesznek közzé először, a bírósági rendszerre, a korrupcióellenes küzdelemre, a média pluralizmusra, továbbá a fékekre és ellensúlyokra összpontosít. Emellett azt is értékeli, hogy a kormányok milyen intézkedéseket léptettek életbe a tavasszal a járvány visszaszorítására. Hozzátette, hogy a jogállam, a demokráciára, valamint az alapvető jogok együttese jelenti az „európai életmódot”.

A dokumentumot megvitatják az Általános Ügyek Tanácsában, az Európai Parlamentben, valamint a tagállamokban is. Az unióban erősödnek az aggodalmak, hogy a szervezet nem lép fel határozottan a demokrácia visszaszorulása ellen egyes tagországokban. Ezért most arra törekszik, hogy olyan rendszert alakítson ki, amely már a felmerülésükkor beazonosítja a jogállami problémákat. 

Euronews

A Bizottság rossz néven vette, hogy a magyar kormány visszaállította az utazási korlátozásokat. A brüsszeli szóvivő emlékeztetett arra, hogy semmi szükség általános tilalmat elrendelni, amikor elegendő volna meghatározott időre szóló és a földrajzi kihatást tekintve is célzott átmeneti lépéseket tenni. Például, hogy csak bizonyos országokból érkező embereket nem engednek be.

A liberális holland EP-képviselő, Sophie in’t Veld nem tartja kizártnak, hogy újabb provokációról van szó Orbán részéről. Ám mint mondta, ha egy csapat tagja vagy, akkor a szabályok szerint kell játszanod. A magyar kormányt éles bírálatok érték, amiért nem tájékoztatta a részletekről sem az utasokat, sem az uniós partnereket.

Der Standard

Magyarország a vírusra hivatkozva bezárkózik, mától lezárja határait a külföldiek előtt, ám a lépés értelme kétséges. A lap szerint az tény, hogy egyre több a beteg, de igazából még így sincs nagy baj. Ám magyar szakértők, köztük Röst Gergely, aki matematikai számításokkal látja el a kormányt a járvány ügyében, úgy véli, csak július elején volt számottevő veszélyforrás, hogy kívülről hurcolják be a kórokozót. Jelenleg sokkal fontosabbak a belső tényezők. Orbán azonban a drasztikus határzárban leli örömét. Egész nyáron magyarok tízezrei üdültek Horvátországban, köztük maga a kormányfő, valamint Szíjjártó Péter is, utóbbi egy oligarcha luxushajóján, de más állami vezetők is nyaraltak a szomszéd országban – teszik hozzá.

Az azonban a jelek szerint nem sokakat izgat, hogy a Covid-19 már jó ideje az országon belül terjed. Orbán és a többi funkci nemigen visel maszkot nyilvános eseményeken. Egyesek állami bulikon fertőződtek meg. Éppen erről akarja elterelni a figyelmet, hogy csakis a külföldet jelölik meg veszélyforrásként.

Die Welt

Magyarország meg akarja fékezni, hogy ismét gyorsan terjedjen a koronavírus, de ettől még engedélyezi, hogy ezrek látogassák a futballmeccseket. Hivatalosan ugyan rájuk is kemény biztonsági előírások érvényesek, ám a tudósító a legutóbbi Vasas-Debrecen mérkőzésen azt tapasztalta a Fáy utcában, hogy összesen ketten hordtak maszkot: ő és egy idősebb hölgy, sárga trikóban. Megjegyzi, hogy ez a Bundesligában elképzelhetetlen volna. De hát úgy tűnik, Orbánnak tetszik, hogy a nézők ismét visszatérnek a lelátókra. Távolságot azonban egyáltalán nem tartanak, odaülnek, ahová akarnak, még az sem számít, hová szól a jegyük.

A találkozón egyébként a debreceni kapus öklözött egy kolosszális öngólt, és ez ébresztővel ért fel, így abban az értelemben is, hogy az országnak rá kellene döbbennie, mit jelentenek a teli stadionok a járvány szempontjából. Pontosan a kormányfő házicsapata, a Felcsút kényszerült lemondani az összes eddigi összecsapást, mert több játékosa is ágynak esett a ragály miatt.

Die Presse

Magyarország azért ereszti le a határsorompót, mert kezdődik az iskolaév, megugrott a vírusbetegek száma a horvátoknál, a magyarok kedvenc nyaralóhelyén. A lap kiemeli: Orbán ugyan meghirdette, hogy mindenki pihenjen a Balatonnál, de utána ő és Szíjjártó is inkább az Adriát preferálta.

Ugyanakkor az ÖAMTC osztrák autóklub arra figyelmeztet, hogy a határzár miatt ismét hosszabb várakozási időre kell felkészülni. De hogy milyen hosszúra, azt jelenleg nehéz felbecsülni. Az osztrák vasút ehhez képest azt mondja, hogy náluk nem lesznek változások, minden a menetrend szerint zajlik majd.

A budapesti osztrák nagykövetségen dolgozó külgazdasági attasé viszont a korlátozások megszüntetését sürgeti, mert úgy véli, hogy azok igen nagy hátrány okoznak az iparnak. Hivatalos adatok szerint 78 ezer magyar dolgozik Ausztriában és közülük sokan ingáznak, de hogy mennyien, azt nem tudni.

Kurier

Nagy a bizonytalanság Ausztriában az éjfél óta érvényben lévő magyar beutazási korlátozások miatt, habár van jó pár kibúvó a tilalom alól. Jürgen Schreder, a budapesti osztrák diplomáciai képviselet tanácsosa leginkább abban bízik, hogy az intézkedés csupán egy hónapig marad hatályban. És utána vége lesz ennek a szellemjárásnak. A szakértő főként azt nehezményezi, hogy a rendszeres ingázók csupán 24 órán át maradhatnak odaát, mert ez súlyos veszteségeket okoz mindkét gazdaságnak. Úgyhogy jelenleg is folynak a tárgyalások ennek a megkötésnek az eltörlésére.

Az osztrák belügyminiszter igyekezett nyugtatni a kedélyeket. A Pintér Sándorral folytatott telefonbeszélgetés után azt ígérte, hogy főként a munkavállalók számára igyekeznek lehetővé tenni a komplikációk nélküli átjutást. Ez ügyben együttműködnek a magyar hatóságokkal. Az áruforgalomban a kamionok tranzit céljára ugyanakkor csak Hegyeshalomnál jelentkezhetnek. A lap azonban a tavaszi tapasztalatok alapján nem sok értelmét látja, hogy bárki a magyar rendőrség honlapján keresztül próbáljon mentességet kérni, mert annak pár hónapja nemigen volt foganatja. Azt írja továbbá, hogy ha valaki meg is kapja a különleges elbírálást, akkor is kétheti karantén vár rá. De az Ausztriában tanuló magyar diákoknak nincs más választásuk.

Ugyanakkor az osztrák nagyvállalkozókat tömörítő Iparszövetség felhánytorgatja, hogy a magyar fél feleslegesen teszi ki ekkor tehernek az ausztriai cégeket, amikor gazdaságilag amúgy is igen nehéz ez az időszak.

Kurier

A burgenlandi tartományi rendőrkapitányság azt közölte, hogy hét határátkelőhely továbbra is éjjel-nappal nyitva van Magyarország felé, így Hegyeshalomnál, továbbá, Pomogynál, Sopronnál, Rábafüzesnél és dél felé még három helyen. A régi hegyeshalmi állomást reggel 5-től este 9 óráig lehet igénybe venni, Andau és St. Margarethen pedig hajnali 5 és 19 között áll az utazók rendelkezésére. A helyi rendőrség ugyanakkor arra figyelmeztet mindenkit, hogy ne keljenek útra, ha nincs rá nyomós okuk, vagy nem esnek valamelyik kivételes kategóriába.

FT

A vezércikk azt hangsúlyozza, hogy az EU-nak az eddiginél keményebben kell válaszolnia Fehéroroszországnak és el kell riasztania az oroszokat attól, hogy csapatokat küldjenek a elégedetlenség letörésére. Merthogy a belorusz ellenzék most szembesül azzal: hosszú és kemény küzdelem vár rá a demokrácia kivívásáért. Lukasenko beásta magát és el akarja fojtani a tiltakozást. Máris színházi vezetőket, kórházigazgatókat, újságírókat bocsátottak el, mert rokonszenveznek a tiltakozásokkal. A moszkvai központ leváltotta a fehérorosz ortodox egyház fejét, mivel az szót emelt a rendőri erőszak ellen, bár leszögezte politikai semlegességét.

Minden elkerülhetetlenné teszi, hogy a Nyugat álljon ki határozottabban, mert idáig azon volt, nehogy ürügyet adjon Putyinnak a beavatkozáshoz. Ezért az EU-nak haladéktalanul célzott szankciókat kell elrendelnie azok ellen, akik segítettek meghamisítani a választási eredményt illetve lecsapni a békés felvonulókra. Továbbá újabb megtorló lépéseket kell előkészítenie arra az esetre, ha a Kreml katonákat bocsát Lukasenko rendelkezésére. Az uniónak rövid távon persze nincs sok eszköze az események közvetlen befolyásolására. De támogathatja a demokratikus erőket, a független sajtót a rendőri brutalitás áldozatait.

Az elnök elvesztette minden legitimitását. Lehet, hogy fokozza az erőszakot, de nem veheti biztosra uralmát. Brüsszel aggódik, nehogy provokálja az oroszokat, ám világossá kell tennie Putyin számára, hogy meglesz az ára az esetleges intervenciónak.

Der Standard

Veszélyes ellenfél a putyini Oroszország, noha feltartóztathatatlanul morzsolódik szét az államfő népszerűsége – írja szokásos heti kommentárjában Paul Lendvai. Mindenképpen riasztó jel a tekintélyelvű politikus számára, hogy Belaruszban a semmiből kifejlődött a civil társadalom tömegmozgalma, minden szervezett vezetés nélkül. Ugyanakkor mivel az oroszoknál igen hosszú azoknak a listája, akiket merényletek során sebesítettek, illetve öltek meg, ugyanakkor a megbízók kilétére nem derült fény, így voltaképpen nem is fontos, ki a felelős Navalnij megmérgezéséért. A szakértők egyöntetűen abból indulnak ki, hogy egy ilyen akció elképzelhetetlen lett volna, ha nem bólintanak rá a legmagasabb körökben.

A szankciók és figyelmeztetések idáig nem hoztak az égvilágon semmi eredményt. Csak illúzió, hogy lehetséges az egységes uniós külpolitika vétójog nélkül, mint ahogy az is, hogy helyre lehet állítani a transz-atlanti egységet Európa és Amerika között. A Nyugat minden fontos nemzetközi kérdésben arra kényszerül, hogy tárgyaljon az orosz elnökkel. Ám itt egy olyan államról van szó, amely nem stratégiai partner, hanem veszedelmes ellenfél lett.