2022. május 23., hétfő

MEGJÖTTEK A BRÜSSZELI AJÁNLÁSOK, AMIKET MEG KÉNE FOGADNI A SOK EZER MILLIÁRD FORINT FELVÉTELÉHEZ

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2022.05.23.


...Magyarország helyzete a Bizottság szerint

A szöveg megállapítja, hogy 2021-ben a magyar költségvetés GDP-arányosan 3 százalék feletti hiánnyal és 60 százalék feletti államadóssággal zárt, ami szembemegy az EU-s szabályokkal, de nem indul túlzottdeficit-eljárás Magyarország ellen, mert a rendkívüli járványhelyzetre tekintettel az adósság elszállását mindenkinek megengedik most. Ráadásul látják az igyekvést: 2020-ban 7,8 százalék volt a hiány, tavaly már csak 6,8, és idén még alacsonyabbat várnak.

A brüsszeli statisztika szerint 2020-ban a magyar kormány a GDP 4 százalékát költötte a járvány hatását enyhítő intézkedésekre, de 2021-ben már csak 0,8 százalékát. Az intézkedések megfeleltek az EU-s ajánlásoknak. Néhány közülük túlmutatott a járványkezelésén, és hosszabb távon is költséget jelent: a szakképzési hozzájárulás eltörlése, a 25 év alattiak személyi jövedelemadójának eltörlése, a 13. havi nyugdíj bevezetése, az orvosok fizetésemelése. Ezeket nem kritizálja a mostani jelentés, csak megállapítja, hogy ezt ki kell gazdálkodni, és túlmutatnak az ideglenes, válságkezelő intézkedéseken, még ha arra hivatkozva is vezették be őket.

A Bizottság szerint a magyar kormány optimistább, mint ők. Budapest idénre 4,3, jövőre 4,1 százalékos növekedését várja a GDP-nek, míg a brüsszeli számítások csak 3,6 illetve 2,6 százalékot jeleznek előre. A költségvetési hiány is magasabb lesz a Bizottság szerint, mint azt a magyar kormány várja...

ANTISZEMITIZMUS-GYANÚ: AZ AMERIKAI KONZERVATÍVOK "ÖSSZEBAYERZSOLTOZÓDTAK" - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.05.23.


A nemzetközi médiában nem került le a napirendről a Budapesten rendezett CPAC amerikai konzervatív aktivista gyűlés, amelyen Orbán Viktor is beszédet mondott, amit különösen pozitívan fogadtak a trumpisták. AZ EU-ban Orbán egyedüliként politikai játszmába kezdett, ami megakasztja a közös cselekvést. Nemzetközi lapszemle.

A Trump szócsövének számító Breibart News Donald Trump elnök másfélperces videóüzenetét idézte a Budapesten rendezett CPAC amerikai konzervatív aktivista gyűlésen, amelyben az Egyesült Államok 45. elnöke a saját országát, illetve a világot vészesen fenyegető szocializmusról és kommunizmusról beszélt. Előtte megállapította, hogy fergeteges győzelmet aratott Magyarországon Orbán Viktor, aki mint mondta, jó ember, mert nagyon sokat tett már a hazájáért. A Breibart szerint a balliberális média elítélte a rendezvényt és Orbánt autokrata vezetőnek írta le.

A CNN idézett egy republikánus elemzőt, aki szerint a republikánusok az autokrata Orbánt istenítik, ami igencsak szégyenletes.

A washingtoni Hill Reporter azon háborgott, hogy Trump képes volt egy olyan rendezvényen megszólalni, ahol hírhedt antiszemita tartott beszédet. Bayer Zsoltról van szó, aki korábbi írásai miatt került a célkeresztbe, és vele így az amerikai republikánusok is, akiknek amúgy sejtésük sem lehetett arról, milyen rasszistákkal hozza őket össze ez a CPAC nagygyűlés.

A brit Daily Express Emmanuel Macron állítólagos új, nagy európai tervéről ír, amely egy olyan politikai közösség, amelybe nem uniós tagállamok is beletartoznának, így a Brexit farvizén távozó britek is, de még akár az ukránok is. Joel Reland brit elemző úgy tudja, az új politikai közösség érték és kölcsönös bizalom alapján szerveződne. A vétó intézményével Macron reformterve azonban szinte azonnal dugába dőlhet. Reland szerint Magyarország szinte biztosan élne a vétójogával, hiszen ezt teszi most, az Oroszország elleni szankciók megszavazásakor is. És a brüsszeli bürokratikus gépezet is akadály lehet. Az elemző szerint viszont jelenleg Macron elnök a legbefolyásosabb uniós és európai vezető.

Az energiaembargó okozta patthelyzettel kapcsolatban Katarina Barley, az Európia Parlament egyik alelnöke azt javasolta a Deutschlandfunknak adott interjúban, hogy Magyarországot ki kell hagyni az orosz olajembargóról szóló döntéséből. Szerinte elfogadhatatlan, hogy Orbán 18 milliárd eurós kompenzációt kér a támogatásért cserébe, és ez a pénz Orbán nepotista rendszerét fogja tovább erősíteni. Nincs olyan ember, aki ne tudná, mennyire korrupt Orbán rendszere – fogalmazott a német liberális politikus.

Szerinte az ukránok elleni orosz háború kitörése óta az uniós közösség példátlan tempóban és egyetértésben volt képes cselekedni. Ezt akasztotta meg a magyar kormányfő májusban, ami az Unió cselekvőképességét megtorpantotta. Az Unió nem engedheti meg, hogy Orbán diadalittas győzelmet üljön felette.

A csehek, a szlovákok és a bolgárok először lelkesen csatlakoztak Orbán kezdeményezéséhez, de aztán meggondolták magukat és igyekeznek más megoldást találni a kieső orosz olaj pótlására. Magyarország az egyetlen a közösségben, amelyik most is politikai játszmába kezdett – fogalmazott Katarina Barley, aki ehhez hozzátette, mivel a jogállami normaszegés miatt leállították a kormánynak nyújtandó támogatásokat, most új utakat kell keresnie ahhoz, hogy ne az Orbán családhoz és klánjához kerüljenek az uniós források.

Legfrissebb bizonyítékként erre a 35 évre most kötött autópálya koncessziót hozta fel példának, amely Mészáros Lőrinchez került. Szerinte a koncessziós pályázati díj 14,4 milliárd euróját nyugodtan össze lehet vetni Orbán 18 milliárd eurós követelésével. Ha pedig nem Mészáros, akkor Orbán veje nyeri el a nagy pályázati pénzeket – azaz, mindig ők hárman a győztesek, bárhogy nézzük.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

ÉRDEMES FIGYELNI RÁ, DE EGYELŐRE NINCS OK A PÁNIKRA – RÖVIDEN, TÖMÖREN A MAJOMHIMLŐRŐL

TELEX
Szerző: VILÁGI MÁTÉ
2022.05.23.


Bár a Covid nem ment sehova, sokan fellélegezhettek, hogy társadalmi szinten már nem beszélünk róla annyit, mint az elmúlt két évben. Azonban akik figyelték az egészségügyi híreket, láthatták, hogy új kórokozókról is szólnak már hírek. A legfrissebb a majomhimlő, ami az elmúlt hetekben már több mint 10 országban megjelent. Egyelőre nincs szó járványról, és ez a vírus amúgy is nehezebben terjed emberről emberre, mint a koronavírus, de mégis van néhány, tudományosan aggasztó érdekessége a regisztrált eseteknek. Gyorstalpalónkban bemutatjuk, mit tudunk erről a – már évtizedek óta ismert – betegségről...


SPIRÓ GYÖRGY UKRAJNÁRÓL: A NEMZETTÉ VÁLÁSOK 200 ÉVES FOLYAMATA MÉG NEM ÉRT VÉGET

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2022.05.23.


Hiába állítja az ellenkezőjét Vlagyimir Putyin, az ukrán nyelv még véletlenül sem a Szovjetunió felbomlása utáni kreálmány, mondja Spiró György író, műfordító. A CEU Határtalan tudás sorozatának egyik keddi előadója szerint Lengyelország és Szlovákia példája is azt mutatja, hogy a nemzetté válás nem ért véget a 19. századi Európában.


Oroszország hatalmi struktúrája évszázadok óta a centralizált katonai-rendőri hatalomra, az állami (egyházi) propagandára és az alattvalók feltétlen hűségére épül. A szabadság és a szolgaság intézményei azonban eltérő mintázatúak az orosz és az ukrán történelemben. A február 24-én indított orosz invázió és az ukrajnai háború fénytörésében különösen felerősödnek ezek a korábban árnyalatnyinak látszó különbségek. Hogyan hatja át az orosz és az gondolkodást a történelmi múlt? Egyebek mellett erről is szól a Central European University (CEU) Határtalan Tudás sorozatának május 24-i, keddi rendezvénye.

A nacionalizmus és a dialektusok

„A feudalizmusban nem a nyelv az identitás alapja. Tudjuk például, hogy a középkori Hungáriát sem a magyarul beszélők lakták, hanem hungarus tudatú emberek sokféle anyanyelvvel. Kulturális értelemben az orosz birodalomban sem merül semmiféle nyelvi kérdés, egészen addig amíg a 18. század végén meg nem jelenik a nacionalizmus” – mondja Spiró György író, az esemény egyik előadója...

ÉVTIZEDEK ÓTA NEM LÁTOTT HIÁNY JÖHET ÉPÍTŐANYAGOKBÓL - AZ UKRÁN ÚJJÁÉPÍTÉS VERSENYHELYZETET TEREMT

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: BVJ
2022.05.23.


A jelenlegi háborús helyzet mintha felnagyította volna a magyar építőipari anomáliákat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új csomagjában nem véletlenül szentel meglehetősen nagy teret ennek az ágazatnak. A problémák jól látszanak, a megoldásra felvázolt lehetőségek azonban inkább jámbor óhajnak tűnnek.


Mint arról korábban írtunk, a nyugdíjszámítás módjának felülvizsgálatát, a nyugdíjkorhatár emelését is javasolja az MNB a fenntartható egyensúly és felzárkózás programja keretében. A jegybank – számos más terület mellett – meglehetősen nagy teret szentel a lakáspiaci kérdéseknek is. Leírták, amit mindenki a saját, illetve gyerekei bőrén is érzékelhet, hogy a jövedelmek nem tartanak lépést a lakásárakkal, egyre több évnyi megtakarítás szükséges a lakások kifizetéséhez.

Arról nem szólnak, hogy a lakások drágulását milyen nagy mértékben fűtötték a sokszor erősen átgondolatlannak tűnő kormányzati támogatások. Kitérnek viszont arra, hogy a jelenlegi helyzetben az otthonteremtési támogatások által nyújtott segítség csak 3 gyermek vállalása esetén válik érdemivé...

A REZSICSÖKKENTÉS IGAZI NYERTESEIT NEM A SZEGÉNYEK KÖZÖTT, HANEM A LUXUSVILLÁKBAN KELL KERESNI

G7.HU
Szerző: PLETSER TAMÁS
2022.05.23.


(A szerző az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)

Mi, elemzők, imádunk számolni. Elővettem én is a kockás papírt, akarom mondani ennek a modern, számítógépes változatát, és egy kicsit kalkuláltam. Az alábbi példa azt kívánja bemutatni, hogy mennyi támogatást nyújt jelenleg a hazai költségvetés három teoretikus, négyfős (apa, anya és két gyermek) magyar családnak a rezsicsökkentés és az üzemanyag árbefagyasztása révén.

A három család nagyon eltérő anyagi körülmények között él. Az első a Budapest környéki agglomerációban, nagy családi házban (egy konkrét 650 négyzetméteres családi ház adataiból indultam ki), amihez egy nagy, 20-25 méteres úszómedence is tartozik. A ház légkondicionált, földgázzal fűtött, több száz négyzetméteres locsolt kert és gyep veszi körül. A családnak két SUV személygépkocsija van, amelyet a fizikai adottságok (távoli tömegközlekedés, szolgáltatások) miatt gyakrabban is használ, mint a magyar háztartási átlag. A példa kedvéért a dízel üzemanyag felhasználását feltételeztem, mivel ez a meghajtás az egyik leggyakoribb.

A második család egy nagyobb lakásban él, gázzal fűt, egy személygépkocsija van. Nekik nincs saját kertjük, viszont a szemétszállításért ők is fizetnek a közös költség keretében.

A harmadik példa pedig egy szegény, alacsonyabb fogyasztási szinten élő, kisebb kertes házban élő család. Itt a példa kedvéért belevettem két verziót is, egyet személygépkocsival, egyet pedig személygépkocsi nélkül. Sokak szerint enélkül nehéz ma már gyereket nevelni, mivel a közösségi közlekedés nem tudja ezt megfelelően biztosítani...

HADINAPLÓ – UKRAJNAI HELYZETKÉP A HÁBORÚ 88. NAPJÁN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: OSW
2022.05.23.


Szvjevjerodoneck környékén alakul a katlan a Donbaszban. Az ukránoknál megjelentek a gránátvetővel szerelt pick-upok, a fegyverzetellátottság kijózanító alakulásával összefüggésben. Történelmi beszéd a kijevi parlamentben. Oroszország háborúja Ukrajna ellen – helyzetkép a 85. napon. A varsói Keleti Tanulmányok Központjának (OSW) 
napi összefoglalója. Szerzők: Andrzej Wilk, Jadwiga Rogoża, Piotr Żochowski. Fordította: Zeöld Zsombor.


A legfontosabbak röviden:

  • - A Donbaszban Szvjevjerodoneck környékén alakul a katlan.

  • - Az ukránoknál megjelentek a „technicalok”. Újabb nyugati nehézfegyverzet érkezhet az országba.

  • - Zaporizzsja megyében a pénzforgalomban egyre inkább teret nyer a hrivnya.

  • - Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök felszólalt az ukrán parlamentben. A lengyel–ukrán kapcsolatok (Varsó szerepvállalása miatt) hatalmas lendületet kaphatnak.

  • - Az elemzői kommentár kijózanítóan értékeli az ukrán fegyverzetellátottság alakulását.

Részletes helyzetkép:

Az ukrán erők az ellenséges támadásokat Harkiv, Donyeck és Luhanszk megyék közös határterületén visszaverik, az esetek többségében az ellenséget arra kényszerítve, hogy a korábban elfoglalt állásaiba vonuljon vissza. A harctevékenység fő színtere Szjevjerodoneck környéke maradt – az orosz erők behatolhattak a város déli részébe, s elpusztíthatták a települést a szomszédos Liszicsanszkkal összekötő hidat is – azonban ezzel együtt sem sikerült a Donyeck és Luhanszk megyék határán húzódó Liszicsanszk–Bahmut országutat ellenőrzésük alá vonni. A harctevékenységek intenzitásának csökkenésére kerülhetett sor Donyeck megye középső részén, az Avdijivka [Авдіївка] és Kurahove [Курахове] között húzódó térségben, Zaporizzsja megyében pedig sporadikus összecsapásokra került sor. A tüzérségi támadások domináltak, az orosz légierő szintén folytatta az ukrán állások és azok közvetlen hátának bombázását. A harctérségeken kívül a tüzérségi támadások és bombázások céljai továbbra is Harkiv és a körülötte fekvő települések, Mikolajiv, a Dnyipropetrovszk megyében Krivij Rihtől délre fekvő helységek, illetve Csernyihiv és Szumi megyék az államhatár mentén fekvő járásai maradtak...

ITT OLVASHATÓ

SZAKÉRTŐ: A NYUGDÍJEMELÉS NEM ELÉG, KORREKCIÓRA VAN SZÜKSÉG

KLUBRÁDIÓ
Szerző: BOHUS PÉTER
2022.05.23.


A Magyar Nemzeti Bank átalakítaná a nyugdíjrendszert. Emelnék a nyugdíjkorhatárt a várható élettartamhoz igazítva, bónuszt adnának a tovább dolgozóknak. Jó ez a nyugdíjasoknak? Tényleg betegen megyünk majd nyugdíjba, ha megemelik a nyugdíjkorhatárt? Farkas András nyugdíjguru válaszolt a Reggeli gyorsban.

Miközben az élettartam fokozatosan nő, át kellene alakítani a nyugdíjszámítás módját is. A régebben nyugdíjba menők ugyanis kevesebb pénzt kapnak az újonnan nyugdíjba menőknél, mert az induló nyugdíj mindig a béremelésektől függ, ami pedig az utóbbi időben jelentős volt. Farkas András nyugdíjszakértő a Reggeli gyorsban elmondta, emiatt a korábban nyugdíjba mentek gyakran szoktak panaszkodni. Ezért is "teljesen jogos felvetésnek" gondolja az értékkövetési eljárás módszerének megváltoztatásátamiről az MNB is ír.

A szakértő elmondta, hogy minél később állapítják meg a friss nyugdíjat, annál magasabb értékek jönnek ki, különösen az előző években megállapított nyugdíjakhoz képest. Most van olyan nyugdíjas, akinek ugyanolyan életpálya után a 2014-ben megállapított nyugdíja 70-80 százalékkal alacsonyabb, mint egy friss nyugdíjasnak, mondta.

Az MNB felvetésével egy gond van, mondta Farkas, hogy ha emellett nem nyúlnak hozzá a nyugdíjemelés módszeréhez is, úgy bármilyen módon is változtatnak az új nyugdíjak megállapításának a számításán, akkor az új nyugdíj is "elkezdene lecsúszni a relatíve elszegényedés csúszdáján".

Szerinte sokféle a nemzetközi tapasztalat, és ez a méltányossági lépés végrehajtható a nyugdíjrendszerben, ő is is ezért küzd, hogy megváltoztassák a valorizációt (tehát a nyugdíjszámítást), mondta Farkas András. Szerinte a régebbi nyugdíjakat "pozitív diszkriminatív módon kellene emelni", utólagos korrekciót kell beépíteni. Most a nyugdíjemelés nem elég, hanem az utólagos korrekcióra is szükség van, ami a régi nyugdíjasokat kicsit feljebb emelheti.

A nemzeti bank javaslatai között van az is, hogy ösztönöznék a nyugdíjkorhatáron túli munkavállalást, amivel kapcsolatban a szakértő azt mondta, ez is egy nyugdíjnövelési módszer. Jelenleg ugyanis, ha valaki a nyugdíjkorhatár után nem igényli a nyugdíját, hanem tovább dolgozik, akkor 30 naponta fél százalékos nyugdíjemelésre, bónuszra szerez jogosultságot. Az MNB mostani javaslatában évi 6 százalékos nyugdíjbónusz szerepel. Farkas András szerint "ezzel nincs baj": minél jobban ösztönöznek, annál jobb a gazdaságnak, hiszen "akkor hosszabban maradnak a szakképzett, nagy tapasztalatú szakemberek az aktív munkaerőpiacon".

Ugyanakkor ennek is vannak súlyos korlátai, mondta Farkas, aki rámutatott, hogy Magyarországon az egészségben várható további élettartam az EU-ban az egyik legrosszabb. Miközben a normál várható további élettartam, tehát az egészségben és nem egészségben töltött évek száma "nem annyira rövid a nőknél" 18, a férfiaknál 14,5 év. "De ennek sajnos kevesebb mint a fele tölthető el az egészségben a statisztikák szerint".

Ha felnyomnánk a munkavállalás ösztönzésével azt a kort, amikor ténylegesen nyugdíjba mennek az emberek, akkor gyakorlatilag betegen mennének nyugdíjba. Ezért szerinte ez a módszer elfogadható, de de nem szabad túlfeszíteni a húrt, mert akkor beleütközünk az egészséges élettartam korlátba.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

„MÁJUS VÉGÉN A FELMONDÁSI TILALOM VÉGET ÉR, ÍGY ŐSZRE KIDERÜLHET, HOGY MARAD-E ELÉG ORVOS AZ ÁLLAMI KÓRHÁZAKBAN”

NÉPSZAVA
Szerző: DANÓ ANNA
2022.05.23.


Terveinket arra is alapozzuk, hogy változik a biztosítási környezet és bárki hozzáférhet a magánszolgáltatásokhoz – mondta Csernavölgyi István, a Budai Egészségközpont új vezetője
.

Hogy érzi magát kardiológusként az Országos Gerincgyógyászati Központ élén? Okoz nehézséget, hogy ami itt zajlik, ahhoz önnél mindenki jobban ért?

A gerincgyógyászatot ráhagyom azokra, akik eddig is professzionálisan végezték gyógyítói feladatukat. Intézményvezetőként, az intézet vezérigazgatójaként nem is kell minden orvosi szakmához értenem. A menedzseri tapasztalatom pedig megvan, hiszen sokáig egy 1600 ágyas, teljes körű ellátást nyújtó egyetemi oktató kórházat, nemzetközi Transzlációs Medicinaközpontot vezettem, melynek része volt egy 126 ággyal rendelkező mozgásszervi centrum is. Erre a tapasztalatra építve nem jelent nehézséget ez az új feladat. A Budai Egészségközpontnak jelenleg 150 ágya van, és bár nincs két egyforma ellátóhely, az elmúlt négy hónapban itt szerzett tapasztalataim alapján menedzselés szempontjából sok újdonság nincs. Pozitív kihívásként tekintek az új pozíciómra. Kérdésére visszatérve, köszönöm jól érzem magam...

RENDKÍVÜL TÚLÉRTÉKELTEK A LAKÁSOK MAGYARORSZÁGON - MI SZÓL A ZUHANÁS MELLETT ÉS MI SZÓL ELLENE?

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2022.05.23.


A kiemelkedő mértékű lakáspiaci drágulás következtében az MNB becslése szerint országos átlagban történelmi magas, 18 százalékos szintre emelkedett a lakásárak túlértékeltsége. Budapesten már több éve magas a túlértékeltség, ami jelenleg 15 százalékos szintet tesz ki. Mi okozza mindezt és mire számíthatunk a jövőben? 


Az alábbiakban az MNB Lakáspiaci Jelentése alapján ennek néztünk utána.

2021 második félévében gyorsabb ütemben folytatódott a lakásárak növekedése. Az MNB lakásárindex alapján 2021 harmadik és negyedik negyedévében rendre 7,2 és 2,4 százalékkal emelkedtek nominális értelemben a lakásárak országos átlagban. A lakásárak éves növekedési üteme ezzel jelentősen gyorsult, és a 2021 második negyedéves 14,4 százalékról a negyedik negyedévre 21,4 százalékra emelkedett.

ILYEN DINAMIKUS ÁREMELKEDÉSRE LEGUTÓBB 2003-BAN VOLT PÉLDA MAGYARORSZÁGON.

A Központi Statisztikai Hivatal lakásárindexei alapján 2021-ben az új lakások ára 12,2 százalékkal, amíg a használt lakásoké 20,6 százalékkal emelkedett. Az MNB lakásárindex alapján a lakásárak reálértelemben 13,4 százalékkal emelkedtek 2021 negyedik negyedévében éves szinten, ami érdemben magasabb a 2021 második negyedévében mért 8,7 százalékos éves dráguláshoz képest...

ORBÁN VIKTOR, A TOTEM – ÍGY LETT A MAGYAR KORMÁNYFŐ A TRUMPI JOBBOLDAL PÉLDAKÉPE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2022.05.23.


Lapunkat – sok más hazai és külföldi újsághoz hasonlóan – nem engedték be a Budapesten tartott, papíron eltörléskultúra-ellenes, szólásszabadság-párti konferenciára, a CPAC Hungaryre. Nem ez volt a rendezvény egyetlen ellentmondása, ám ezekkel együtt is kijelenthető: beérett Orbán Viktor törekvése, hogy hivatkozási alapja és egyik szimbolikus vezetője legyen az új nyugati jobboldalnak. A kölcsönös egymásra találásban másodlagos, hogy a magyar valóságban mennyire érvényesülnek a mozgalom zászlajára tűzött elvek. Bemutatjuk a rendezvény teljes hátterét és politikai következményeit...

A REND ÉS A TÁRSADALMI LESZAKADÁS

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2022.05.22.


Sok pedagógus kapott rémülten a fejéhez, mikor meghallotta a közoktatás Belügyminisztériumhoz csatolását, majd ijedt meg még jobban, mikor a bizottsági meghallgatáson Pintér Sándor miniszter úr vázolta a számára fontos prioritásokat. Sokan írtunk is a gondolatainkról a közösségi médiában, és foglalkozott vele a sajtó is, persze csak az ellenzéki.

Én is leírtam, elmondtam, mennyire idejétmúltnak és szakmaiatlannak tartom a rendőrségi attitűdöt a közoktatás irányításában, hogy számomra vállalhatatlan pedagógiailag az újabb iskolarendőrök beállítása, vagy a kamerarendszer, no meg a tanári gondolkodás, szerep helyett a további központosítás erősítése. Mindez a rend jegyében.

Szegény Ranschburg, Vekerdy…jó, hogy nem élték meg, mivé lesz az oktatásirányításban mindaz, amit ők egész életükben próbáltak megértetni és a rendszer, a pedagógiai gondolkodás részévé tenni.

Most nem megyek bele, hogy mikor volt ez a “rend” így szempont az oktatásban, de félő, hogy az igazgatók a gondolkodás nélküli végrehajtó szerep mellé kapnak majd konkrétabbakat is. Hogy mire gondolok? Nos, hallottam efféle kirívó eseteket korábban is, most ez feltehetően gyakori lesz. A tanórák alatt a folyosón járkáló, a tantermek előtt hallgatózó felettes, aki feljegyzi, hol nincs szerinte rend, hol nem a tanár szava hallatszik ki csupán, hol van túl nagy alapzaj. Esetleg azt is, ki, miről beszél. Mert a rend tartalmilag is meghatározott. Feljegyzi és továbbítja a tankerületnek, hogy ki felel meg az új pedagógiai elvárásoknak és ki nem. Most ez annyira abszurdnak tűnik…. de sajnos benne van a pakliban.

Most inkább arról írok, hogyan látom azt, vajon miért alakult ki ez a helyzet, hiszen az iskolán belüli erőszak azért nem volt eddig ennyire velünk, mint az utóbbi években. Még a rendszerváltás előtt sem merült fel ez így, ebben a formában. Sőt, visszagondolva az egészre, a gyerek akkor sokkal fontosabbnak tűnt az iskolában, mint most. Akkor mi történt?

Mivel pedagógus vagyok, kapcsolódva a közoktatáshoz, no meg e mellett jó ideje a szegregátumok világában próbálom értelmezni a társadalmi leszakadás kérdését, ebben a két dologban én erős kapcsolódást érzek.

Ezt az egészet, amire most ez a döntéshozói reagálás ebben a formában történik, már régen lehetett látni. A társadalmi leszakadásban érintett családokban generációk óta halmozódó, kezeletlen problémák vannak. Mindenben, nemcsak az iskolához való viszonyban. De ha csak ezt nézem, az nagyon markánsan látszik, hogy a szülők, sőt, a nagyszülők generációja sem kapott megfelelő képzést, elképesztő, hogy még mindig vannak analfabéták, a funkcionális analfabéták aránya pedig szerintem nagyon magas, de erről ugye nincsenek adatok, hiszen a feltételezés az, hogy aki elvégzi a nyolc általánost, az tud megfelelően olvasni, szöveget értelmezni.

Aki magántanulóvá válik, ott ez napnál világosabb, de ezt sem hangosítja ki a rendszer, mindenki igyekszik úgy kozmetikázni mindent, hogy ne látszódjon a kudarc, no meg a legfontosabb, hogy szabaduljanak meg tőlük mihamarabb. Nem számít, hogy nem tudnak semmit. Fontosabb, hogy ne kapcsolódjanak tovább a rendszerhez. Hogy ne rontsák az összképet, és a személyes felelősségre lehessen náluk hivatkozni. Mert hiba csak náluk lehet, hiszen a rendszer “tökéletes”.

Az iskolai erőszak legfontosabb oka, hogy már rég nem tudnak megbirkózni a pedagógusok azzal a problémahalmazzal, amit a társadalmi leszakadásban érintett gyerekek behoznak magukka a tantermekbe. Az a szocializációs minta, amit ezek a gyerekek otthon kapnak, nem támogatja az iskolát. Az iskola hatása pedig leamortizálódik az otthoni közegben. Teljesen más értékrend, más üzenetek szabályozzák ott az életet, az érdeklődést, a kommunikációt, a viszonyulásokat, amire ráadásul egyre nagyobb hatással van a fogyasztói világ, és a digitális tér, ami megsokszoroz mindent…de nem azt és nem úgy, ahogy azt az iskola elvárja. Ma a kortárs csoport hatása is sokkal erősebb, mint a pedagógusé. Annak is van egy értékrendje, ami, ahol sok a hátrányos helyzetű gyerek, ott gyorsan erővé formálódik. És akkor még nem beszéltünk a generációs szegénységből hozott hátrányokkal, ami elképesztő mértékű…mindenben. A hátrányok lefaragásával pedig nem állunk jobban most sem. Sőt. Egyre többet hallani a szakemberektől a kasztosodást az oktatásban, amit az egyházi iskolarendszer is támogat, azzal a szegregáló hatással, amihez állami segédletet is kapnak. A miniszteri meghallgatáson elhangzott az is, hogy az egyházak közoktatási szerepét tovább fogják erősíteni.

Kellett volna a döntéshozóknak látni, már sokkal korábban, hogy ez lesz. Ha az általános iskola megfelelő alapkészségek nélkül engedi tovább felső tagozatba, középiskolába a gyerekeket, azzal a szocializációval, amiben élnek, ott nem lehet a központi tanterv elvárásainak megfelelni. Ott nem a tanulásban találják meg a önmagukat, ott keresnek mást, amivel kompenzálhatják a kudarcokat, ami az iskolában végig érte őket. Konfliktuskezelési módokat, kommunikációs mintákat, értékrendet pedig otthonról hoznak. Onnan, ahol a családon belüli erőszak gyakran természetes része az életnek.

Van, aki ezt tagadja. Azt mondja, a jobb társadalmi státuszúak iskolában is van erőszak, mert ott van pl. a drog, vagy rossz szülői minta máshol is van. Nyilván van ilyen is. De meggyőződésem, hogy ahol szegregálódó vagy szegregált iskolák vannak, ott ez általános. Hogy ezekből mennyi hangosodik ki a média által, nem tudom, de hogy töredéke csak, ebben biztos vagyok. Mert a kihangosodó esetek előtt rengeteg verbális agresszió van. Az iskola erőszak nem olyan, mint egy váratlan bomba. A kezeletlen problémák lassú, kitartó előrenyomulásában és az eszköztelen pedagógusok kínlódásaiban folyamatosan látni a felfejlődését.

Pontosan tudom, milyen különbség van iskola és iskola között. Tanítok szegregált tanulócsoportban is, olyan gyerekeket, akiknek a szüleivel, családjával is dolgozunk, próbáljuk segíteni őket a túlélésben, és abban is, hogy legalább a gyerekeiknek egy másfajta életstratégiát építhessenek.

Mindig kiemelem, hogy nem ügyeket kell kezelni, ahogy ma ezt a rendszer teszi, hanem az okokkal kell foglalkozni. Erőszakkal, a nyilvánvaló erőfölénnyel nem lehet megszüntetni az okokat. Ahhoz másfajta munka kell, kitartó, türelmes, empatikus attitűddel. A rendőrség feladata nem az okokkal való törődés, hanem a szabályok betartása, az azokat megszegők ügyeinek rendezése, kényszerítő eszközökkel. (Nyilván ezek mellett más is, tudom, és azt is, hogy mi a Belügyminisztérium feladata és hatásköre, de az iskolarendőr, a kamerarendszer, a rendteremtés hangsúlyozása miatt csak ezt emelem ide.) Ők egy folyamat adott szakaszában kapcsolódnak be, erre van tudásuk, hatáskörük. Akkor van dolguk, mikor valaki megszegi azokat az állam által meghozott szabályokat, amelyek a társadalmi normához igazodnak. (Na, ebbe most nem megyek bele jobban…hogy hol van ez a norma most.)

A közoktatás a folyamatnak egy másik szakasza. Ott a világ működésének megértetése, az ehhez szükséges tudások és készségek fejlesztése történik. Ebben benne van minden, az alapkészségektől, a korszerű tudástartamig, a szociális készségektől a kreativitásig.

Szolgál elég példával a történelem arra, hogy a fenyegetéssel fenntartott rend miféle, egy életre meghatározó terhet ró gyerekként az emberekre. Azokkal a sérülésekkel élve, melyeket így szereznek, nem lehet kiteljesedett felnőttkor. Ráadásul azt is tudjuk, hogy ezeket a sérüléseket hogyan adják tovább a gyermekeiknek. Szóval a hatás sokáig rombol.

A kényszerítés a korszerű pedagógiának nem eszköze. Ráadásul így a pedagógusok sem fogják majd törni a fejüket, hogyan lehetne motiváltabbá tenni a gyerekeket, hiszen majd megoldja helyettük kívülről a rendszer. Innen a felelősség is kiveszhet, és előjön az “én leadtam az anyagot, tőlem ezt várják el” viszonyulás. A motivációt, a figyelmet kényszerítse ki az iskolarendőr. Neki az a dolga. Meg, majd jól megnézik a kamerafelvételen, ki nem figyelt, ki mit csinált az órán. És? Beszélhetünk-e így pedagógiáról? Mivé silányul így az egész?

Persze érdekes lesz, ha a probléma tovább nő, és ez sem lesz elég. Akkor mi következik? Megkettőzik az iskolarendőröket? Még több kamerát szerelnek fel, mert majd ott fognak verekedni, ahová nem lát el a kamerarendszer? Ja, és mit csinálnak azokkal, akiket így tetten érnek? Hogyan büntetik őket? Hova teszik? Kik kezelik majd a problémáikat? Mert az nem fog megoldódni ettől. Ha ennyi elég lenne, akkor a rendőrségnek sokkal kevesebb dolga lenne…. nem lennének visszaesők sem.

Az iskola dolga a gyerekek személyiségének a fejlesztése. Hogy belülről jövő igény legyen a szabályokhoz való igazodás. A rendszerváltás óta azzal a felszabadító érzéssel élhettünk, hogy beleszólhatunk a szabályok alakításába is, és az oktatásban célunk volt, hogy ezt is meg is tanítsuk a gyerekeknek.

Ezért élem meg veszteségként a közoktatás Belügyminisztériumhoz kerülését. A strukturális változások igénye egyre jobban látszik, de az állami válaszok mindig az ellenkező irányba mozdulnak. Nem törekednek az oktatási szegregáció megszüntetésére, hanem mellette rendszerbe állítják a tanodákat, ami a szegregált iskolák működési hiányát pótolja. Nem arra törekszenek, hogy olyan problémakezelést működtessenek, ami az iskolai erőszakot annak kiváltó okaival megszünteti, hanem beállítanak mellé egy külső rendszert, ami azt próbálja meg fenyegetéssel visszaszorítani. Komplex problémakezelésről meg végképp nem beszélhetünk.

Semmi jó érzésem nincs ezzel az egésszel kapcsolatban. Úgy érzem, folyamatosan távolodunk a megoldástól. Süketek párbeszéde zajlik. Bár ez sem jó hasonlat, mert nincs párbeszéd. A “rendhez” ma, úgy látszik, ez sem szükséges.

ORBÁN VIKTOR MÉG NEM TUDJA, MELYIK UJJÁBA HARAPJON

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2022.05.22.


Komoly költségvetési kiigazításra lesz szüksége az ötödik Orbán-kormánynak közvetlenül a hivatalba lépése után, de nyilván kerülni fogják a megszorítás kifejezést. Ettől még egyértelmű, hogy soha olyan kedvezőtlen gazdasági környezetben nem vágott neki egy új ciklusnak Orbán Viktor, mint most. Ahhoz, hogy javítson a helyzeten, meg kell szüntetnie azt a nemzetközi elszigeteltséget, amelybe az orosz-ukrán háborúhoz való hozzáállása miatt került, ugyanakkor stabilizálnia kell a költségvetést, hogy a hiány kezelhető maradjon.


Mivel a legtöbben újráznak Orbán Viktor most megalakuló kormányában, sok meglepetést nem tartogat a következő négy év fideszes kormányzása. Nem valószínű ugyanis, hogy Rogán Antalt, Gulyás Gergelyt, Szijjártó Pétert, esetleg Pintér Sándort új oldaláról ismernénk meg az ötödik Orbán-kormányban végzett tevékenységük alatt. Ők a Nemzeti Együttműködés Rendszerének jól kipróbált káderei, akikben szinte tökéletesen megbízik a főnökük. A kormányzás jellege és stílusa tehát valószínűleg hasonló lesz a következő négy évben is, mint amit megszoktunk a 2010-es „fülkeforradalom” óta.

Az új helyzet persze új embereket is igényel, így jönnek a képbe olyan menedzserek, gazdasági szakemberek, mint Csák János vagy Nagy Márton. Az ő lojalitásuk is megkérdőjelezhetetlen, ugyanakkor némi új színt vihetnének a kormányzásba, főleg úgy, hogy a válságmenedzselés főként az ő feladatuk lesz. A parlamenti szakbizottságok előtt elmondott expozéjukból azonban kiderült, hogy tőlük se remélhetünk nagy varázslatot, a feladatukat ugyanis Orbán Viktor közvetlen útmutatásai alapján kívánják végrehajtani. A kreativitás, az innováció tehát főként abban fog megnyilvánulni ezúttal is, ki, milyen szektorok megadóztatásából, ellehetetlenítéséből, sanyargatásából kívánja beszedni azt a pénzt, ami most hiányzik a büdzséből...

BOJÁR GÁBOR: MINÉL KEVÉSBÉ KÉPZETT A MAGYAR TÁRSADALOM, ANNÁL TÖBBEN SZAVAZNAK A FIDESZRE

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.05.23.


Orbán Viktornak abszolút tudatos stratégiája az oktatás lezüllesztése – mondta a Hírklikknek Bojár Gábor. A Graphisoft és az Aquincum Institute of Technology magánegyetem alapítója, és nem mellesleg a reáltárgyakat oktatók Rátz Tanár Úr-életműdíjának egyik alapítója szerint tudatosan rontják el a pedagóguspálya vonzerejét, azért, hogy a tehetségek ne menjenek el tanítani. Minél kevésbé képzett ugyanis a magyar társadalom, annál többen szavaznak a Fideszre. Úgy véli, ez olyan bűn a nemzet ellen, amit elképzelni sem lehet, hiszen egy lezüllesztett oktatás visszaépítésére 100 év is kevés lehet...

ÁLLÓ OVÁCIÓVAL FOGADTA A KIJEVI PARLAMENT A LENGYEL ELNÖK BESZÉDÉT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2022.05.23.


Beszédet mondott a kijevi parlamentben Andrzej Duda

Mindeközben Novák Katalin “magánlátogatáson” járt Romániában… Respektünk az egekben.

Két nehéz sorsú ország vezetője találkozott Újvidéken

“Orbán Viktor azt mondta a szerb elnöknek, hogy „nektek azért nehéz, mert nem vagytok tagjai az uniónak, nekünk meg azért nehéz, mert a tagjai vagyunk”. Nehéz itt okosnak lenni – jegyezte meg.”

EP-alelnök: Magyarország nélkül kell bevezetni az olajembargót

Orbánt csak sok pénzzel lehetne rávenni arra, hogy beleegyezzen egy olajembargóba, és ezt 
a pénzt aztán az EP-elnök szerint Orbán urambátyám-rendszerében osztanák szét.

Az orosz veszteségek afganisztáni méreteket ölthetnek

Az ukrajnai háború első három hónapja alatt annyi orosz katona halt meg, mint a Szovjetunió kilenc évig tartó afganisztáni háborúja során – állítja a brit védelmi minisztérium.

Ma tizedszer módosítják a betonszilárdságút

A két előterjesztés (Varga Judit) elfogadása lehetővé teszi, hogy a kormány veszélyhelyzetet hirdessen a szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is.

A NER tihanyi nyomulásának története

A Telex az elmúlt hónapokban többször is járt Tihanyban, hogy az érintetteket megszólítva, az építkezéseket figyelemmel kísérve mutathassák be a település átalakulását. Hogy hogyan lesz, lehet-e egyszerre a nemzeti park értékes területe és luxusvillák, milliárdos beruházások Mekkája…

Kiosztott 90 milliót a Médiatanács, több nyertes is Mészáros Lőrinchez köthető

Az ország egyik leggazdagabb vállalkozójához köthető Rádió 1 hálózat egy hét alatt egyszerre 6 pénzügyi támogatást is elnyert a Médiatanácstól műsorgyártásra, és a szintén Mészáros Lőrinc-közeli KESMA több rádiójának ugyancsak megítélt támogatást a grémium a héten.

Focis dokumentumfilm készül Orbán Viktor kedvenc sportújságírójának szakértésével

Szöllősi György, a Nemzeti Sport főszerkesztője lesz a Bölöni László futballistáról készülő dokumentumfilmnek, amire most szavazott meg több mint 96 milliót az NFI.

Akinek az Orbán iránti rajongásban pedig egyszerűen nincs párja

Hoppál lett a Fidesz egyik legaktívabb Facebook-harcosa, aki pont annyira tolja túl a legbutább mémek terjesztését, mint amennyire a rajongást a miniszterelnök felé.

Zsebre tette: Zsebre ő…

Orbán Viktor karizmájával építi a vezérdemokráciát

… de folyamatos válságot kell generálnia, hogy népe elhiggye, csak az ő rendkívüli képességeiben bízhat.

Európa legelhízottabb nemzete a magyar

A vezetőink halálos példával járnak elöl.

Eddig nem ismert meghökkentő magyar Covid-adatok

“Az európai Covid-19-halálozásbeli különbségeinek egyik legfontosabb oka a volt szocialista országok lakosainak tradicionálisan rossz fizikai és a mentális állapota.”

Nem hisznek a magyarok a kormány által látott fényes jövőben

A Napi.hu megbízásából a Pulzus kutatócég által készített felmérést.

1200 MILLIÁRD FORINT MUTATJA, MIÉRT KÜLDI ORBÁN VIKTOR KÜLFÖLDRE A MAGYAR CÉGEKET

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2022.05.23.


A külföldi közvetlentőke-befektetések gazdasági hatásai összetettek, és kétségtelenül fontos a nemzetközi nagyvállalatok jelenléte ahhoz, hogy egy ország be tudjon kapcsolódni a globális gazdaság működésébe. Magyarországon azonban világviszonylatban az egyik legmagasabb a külföldi tulajdonú vállalatok szerepe. Az Eurostat adatai szerint csak Írországban adják a gazdasági teljesítmény nagyobb részét külföldi cégek, Magyarországon pedig már a GDP felét nem magyar tulajdonú cégek termelik meg*.


A külföldi tulajdonú cégek pozitív és negatív gazdasági hatásait is sok szempontból vizsgálják, legyen az a munkakultúra, a vélt vagy valós hatékonyságuk, vagy hogy éppen a transzferárak alkalmazásával és a nagy tanácsadócégek segítségével hogyan bújnak ki az adófizetés alól...

LEVENDULA HELYETT BETON – A NER TIHANYI NYOMULÁSÁNAK TÖRTÉNETE

TELEX
Szerző: MOLNÁR RÉKA
2022.05.23.


Miközben a híres balatoni település legszebb utcáiban egyre több, mezőgazdasági épületnek álcázott villa épül ismert tulajdonosokkal, az utóbbi években nagyobb beruházások is borzolják a kedélyeket. Szállodát, lakóparkot terveznek az 1400 fős Tihanyba, ami nem csak ökológiai rombolással jár az ellenzők szerint, de az infrastruktúra sem bír el ennyi embert. Az „új tihanyiak között” felbukkan a Mészáros, Rogán, Matolcsy család neve, a beruházók között ott van Csányi, Garancsi, Hernádi.


Ha az ember Szántódról átkompozik Tihanyba, akkor messziről csak a csillogó víztükör és a felbukkanó apátság látszik, de ahogy közeledik a rév, szemet szúr egy építkezés az út jobb oldalán. Aztán távolabb, balra is. Az egész mögött pedig a változatosság kedvéért ott van egy olyan terület is, amire egyelőre csak tervezik az építkezést.

Az 1400 fős, tizenkét éve fideszes polgármester által irányított Tihany az egyik leghíresebb turisztikai központ a Balaton környékén. Az 1950-es években, a Rákosi korszak alatt ez volt az első tájvédelmi körzet, amit létrehoztak Magyarországon. A település a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része, Natura 2000-es természetvédelmi terület, világörökségi várományos és Európa Diplomás. Geológiai, biológiai, tájképi sokfélesége Európa-szerte kiemelkedő.

Az elmúlt években azonban a látványosságai mellett egyre többet hallunk az építkezéseiről is. A zöldet és a levendulát lassanként felváltja a beton, a neves épületekről szóló híreket a neres épületekről szóló hírek, a kávézókba pedig már kihívás lassan úgy leülni, hogy ne félkész épületekre nézzünk a tejeskávé mellett.

Sok helyi lakó, építési és természetvédelmi szakértő, valamint néhány ellenzéki politikus szerint a helyi beruházások egyre élesebben állnak szemben Tihany természeti értékével. Úgy vélik, hogy a fejlődés jegyében végrehajtott és tervezett betonozások miatt az ökoszisztéma megkárosítása már így is túl messzire ment, miközben egyébként az ingatlanárak a sztratoszféráig repültek. Az önkormányzat és a Veszprém megyei Kormányhivatal szerint viszont minden a legnagyobb rendben.

Lapunk az elmúlt hónapokban többször is járt Tihanyban, hogy az érintetteket megszólítva, az építkezéseket figyelemmel kísérve mutathassuk be a település átalakulását. Hogy hogyan lesz, lehet-e egyszerre a Nemzeti Park értékes területe, és luxusvillák, milliárdos beruházások Mekkája...