2020. szeptember 14., hétfő

TÖBB SZÁZ CÉGVEZETŐT KÉRDEZTÜNK MEG, ÉS KIDERÜLT, HOGY NAGYON KOMOLY LEJTMENETBEN VAN A MAGYAR GAZDASÁG

G7.HU
Szerző: DEBRECZENI ANNA
2020.09.14.


Csaknem 300 cégvezető és vállalati döntéshozó töltötte ki az SAP-val közösen összeállított kérdőívünket. A válaszadók majdnem 60 százaléka árbevétel-csökkenést vár az idén, és minden ötödik cég 30 százaléknál nagyobb zuhanásra számít.

Az SAP Qualtrics nevű moduljában készített felmérésben tíz kérdést tettünk fel az idei árbevétel várakozásoktól kezdve az esetleges elbocsátásokon és a home office eredményességén át a járvány által előtérbe hozott digitalizációs megoldásokig*. Rákérdeztünk arra is, mi jelentene valódi segítséget a cégeknek a mostani helyzetben *...

DÖBBENETESEN HOSSZÚRA NŐTTEK A KÓRHÁZI VÁRÓLISTÁK A LEGGYAKORIBB MŰTÉTEKNÉL

MFOR.HU
Szerző: KORMOS OLGA
2020.09.14.


...Ahol jelentősen nőttek a számok:


- Szürkehályog műtétre 10 421 fő várakozik, júniusban csak 259 fő volt előjegyezve

- Laparaszkópiás nőgyógyászati műtétekre 60 fő vár, míg júniusban mindössze 34 fő várakozott

- Pajzsmirigyműtétre 51 fő vár, míg júniusban csupán 4 fő várakozott

- Csípőprotézis műtétre 4458 fő várakozik, júniusban 4038-an voltak

- Jelentős kiterjesztett gerincműtétre 81 fő vár, júniusban 48 fő várt

- Implantátum nélkül végzett sérvműtéteknél 976 fő vár, míg júniusban 726 fő várakozott

- Érsebészeti műtétekre jelenleg 150 fő vár, júniusban csak 37-en voltak

Enyhén nőtt a várakozók száma:

- Diagnosztikus szívkatéterezésre 1613 fő vár, júniusban 1510-en voltak

- Laparaszkópiás epekőműtétre 583 fő vár, júniusban 441-en voltak

- Gerincstabilizáló műtétre 942 fő vár, júniusban 852-en voltak

- Implantátum beültetésével végzett hasfali és lágyék sérvműtétekre 667 fő vár, júniusban 522-en voltak

- Nyitott szívműtétre 612-en várnak, júniusban 582-en voltak

- Koszorúér műtétre és stent beültetésre 1613 fő várakozik, júniusban 1510 várt

- Transzkatéteres szívbillentyű-műtétre 403-an várnak, míg júniusban 384-en voltak

- Térdprotézis műtétre 5860 fő vár, júniusban 5656 várt

Számottevően csökkent a várakozók száma:

- Prosztata megnagyobbodás miatti műtétre 76 fő vár, míg júniusban még 652 fő várt

- Mandula és orrmandula műtétekre 568-an várakoznak, míg júniusban 789 fő várakozott

- Orrmelléküreg műtétekre 99 fő vár, júniusban 108-an voltak...

KARÁCSONY: ÜTNEK-VERNEK, ARRA SZÁMÍTANAK, HÜLYÉK AZ EMBEREK

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió
2020.09.14.


Módszert váltott a fővárossal szemben a kormány – erről beszélt a főpolgármester a Klubrádióban. Szerinte tavaly még úgy tűnt, van egyfajta kiegyezés, ma azonban a Fidesz mindent megtesz azért, hogy a gazdasági visszaesés miatt mindenképpen bekövetkező népszerűségvesztése ne erősítse az ellenzéket. És ezt úgy gondolják elérni, hogy elveszik a pénzt, tönkreteszik és folyamatosan hibáztatják az ellenzéki önkormányzatokat. Azzal számolnak, hogy az emberek hülyék, pedig nem azok, a kormány nem fogja tudni megetetni őket – mondta Karácsony Gergely. A főpolgármester a Fidesz által Budapesttől várt pluszköltésekről tett bejelentéseket kommentálta. Szerinte nemhogy a kért 50 meg 100 milliárd forintja nincs meg pluszban Budapestnek, de 150 milliárdos mínusza lesz idén és jövőre...

HATALMAS DOHÁNY VAN AZ ÁLLAMOSÍTOTT DOHÁNYKERESKEDELEMBEN, CSAK NEM AZ ÁLLAMNAK

HVG
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2020.09.14.


Négy év alatt 14 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak az állami koncesszióban működő dohányboltellátó, eközben az államnak 2 milliárd forint koncessziós díjat juttatott. A nemzeti trafikokat felügyelő állami cég némi nyereséget tudott produkálni a dohánykövető rendszernek köszönhetően
.

4,1 milliárd forint osztalékot fizetett tulajdonosainak 2019-es nyeresége után az Országos Dohányboltellátó Kft. (Odbe) – derül ki a cég beszámolójából. A tulajdonosok 2020. áprilisban vehettek kézhez 2,1 milliárd forintot, 2 milliárdot pedig már 2019-ben osztalékelőleg formájában, mivel már menet közben látszott, hogy az Odbe-nek jól alakul az éve. Ahogy 2015-ös létrehozása óta mindig jó éve volt a legelsőt leszámítva, az osztalékelőleg-fizetés ennek megfelelően bevett gyakorlat. Az Odbe állami koncesszió birtokosaként az összes nemzeti trafik kizárólagos beszállítója (legalábbis, ami a dohánytermékeket illeti).

Nagyon jó biznisz, csak nem az állam jár jól vele

A cég 2016 óta minden évben fizet osztalékot, eddig összesítve 13,7 milliárd forintot fialt. A monopólium persze nincs ingyen, az Odbe koncessziós díjat fizet érte az államnak. 2015 óta összesen 2, azaz kettő milliárd forintot. Ennek nagy részét (1,26 milliárdot) egyébként tavaly, a megelőző években így alakult a koncessziós díj mértéke:

2018: 392 millió forint,
2017: 200 millió forint,
2016: 148 millió forint...


STADIONRA NEM SAJNÁLTA A TÁMOGATÁST A KORMÁNY, DE A KOLLÉGIUM ÉPÍTÉSE LEÁLLT, MERT ELFOGYOTT A PÉNZ

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2020.09.13.


Közös megegyezéssel felbontotta a Szegedi Orvosbiológiai Kutatások Jövőjéért Alapítvány a FerroÉp Zrt.-vel kötött szerződést, miután kiderült: a kormány által biztosított közel 2 milliárd forint sem elég az egykori művelődési ház átépítésére. A FerroÉp a Fidesz által nemrég kinevezett kormánybiztos, Nemesi Pál tulajdona. A kollégium valódi tehetségek mindennapjait segítené.


OSB lapok az ajtó helyén, a lábazat tégla sorai jól mutatják hogyan változott az anyaghasználat Szegeden a 19. század óta: a Vörösmarty utcai egykori Bartók Béla Művelődési központot 1896-ben építették, az oldalán elhelyezett emléktábla idézi fel, hogy az épület a helyi Kereskedelmi- és Iparkamara székházaként funkcionált. A szocializmusban, 1979-ben összevonták a November 7. Művelődési Központtal.

Az épület színház felőli homlokzatán hatalmas molinó hirdeti, hogy ez a Szegedi Tudós Akadémia kollégiuma lesz, ami az “Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával valósul meg”. Az átépítésről 2018 októberében írt a Délmagyarország, akkor úgy számoltak, hogy “a kivitelezési munkák jövő őszre fejeződhetnek be, a berendezett, üzemkész épület átadása pedig 2020 tavaszán várható.”
...

JOGFOSZTÁS A KÖZSZFÉRÁBAN: EGYÖTÖDÖS KULTURÁLIS VÉRVESZTESÉGHEZ VEZETHET

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2020.09.14.


A kulturális terület dolgozóinak is dönteniük kell, folytatják-e hivatásukat más munkaviszonyban. A tárca mintha perekre készülne.


Szakmai körökben terjedő becslések szerint akár a kulturális szféra jelenlegi közalkalmazottainak húsz százaléka is úgy dönthet, hogy nem lép át november 1-től A munka törvénykönyvének hatálya alá, inkább új állást keres magának. A mostani nagyjából 12 ezerből így nem sokkal több mint 10 ezren maradhatnak. A héten már minden múzeumban, könyvtárban, levéltárban és művelődési házban tudni fogják, ki az, aki nem akarja folytatni a munkát az új feltételekkel. A tavasszal nagy vihart kavart, de a fideszes képviselőkön gyorsan átfutott átalakulási törvény értelmében a munkáltatóknak augusztus 15-ig minden közalkalmazottal írásban kellett közölni új munkaszerződése tartalmi elemeit, a dolgozóknak pedig ma estig kell eldönteni, hogy elfogadják az új foglalkoztatási feltételeket vagy sem. 

A döntés nem könnyű, és ráadásul a törvény szövege hevenyészett, nem egyértelmű, és nem készült el a végrehajtási rendelete, ami miatt munkajogászok és az ágazat szakszervezete szerint is hátrány érheti a munkavállalókat. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke, Dobrovits Orsolya szerint nem tudható, hogy a kormány hosszú távon több digitális szakembert akar-e foglalkoztatni, vagy a mostani létszámban szükség lesz régészekre, történész-múzeológusokra is, holott ezek a központi tervek alapvetően befolyásolnák a dolgozók mostani döntését. 

Munkajogászok úgy látják, hogy a törvény szövege is tele van vitára okot adó megfogalmazással. Vélhetően ezzel tisztában van az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) is, mert a nyáron egy eligazító szöveget küldött szét a munkáltatóknak. A „Háttéranyag a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról” címet viselő körlevél azonban csak növelte a bizonytalanságot, hiszen mindjárt a bevezetőjében kihangsúlyozta: „jelen dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, arra bíróság vagy más hatóság előtt bizonyítékként hivatkozni nem lehet”. Mintha előre perekre készülne a tárca és nem is ok nélkül. A KKDSZ elnöke a teljesség kedvéért ehhez hozzátette, több munkahelyen lehetőségük volt tisztázni a vitás kérdéseket, de nem mindenhol. 

Pedig már ott elakadt a rendszer, hogy mit kellett beleírni az augusztusi „tartalmi elemekre” vonatkozó ajánlatba. Van, ahol csak a legfontosabbak szerepelnek benne, mint a bér és a munkakör, de beszéltünk olyan könyvtárossal is, aki megkapta a nyolcoldalas végleges szerződése 38 pontból álló szövegét. A munkáltató nem egyszer azt is kikötötte, hogy a dolgozó máshol nem vállalhat munkát, holott A munka törvénykönyve ezt nem tiltja...

TESZTELÉS HOLLAND MÓDRA

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Nóra
2020.09.14.


Az új koronavírus-járvány kapcsán az első pillanattól a tesztelés volt az egyik legérzékenyebb kérdés. Ki, mennyit és hogyan (ráadásul: mennyiért) tesztel? Már csak ezért is érdekes Nóra írása, aki Hollandiában esett át egy tesztelésen
.

„Még éppen csak elkezdődött az iskola, az első hetet sikeresen hátunk mögött tudhattuk, megtudtuk az újdonságokat, új szabályokat a korona miatt, amikor hirtelen beütött a krach.

Gyerkőc azzal a hírrel jött haza a suliból, hogy az egyik meester (férfi tanító) nélkül fog telni a következő két hét, ugyanis megfázásos tünetekkel otthon kell maradnia, követve a protokollt.

Másnap enyhe megfázásos tünetek jelentkeztek a lányomnál is. Mivel szabálykövető vagyok, így rögvest utánanéztem a teendőknek, beszéltem a sulival is.

Az igazgatónő azt mondta, hogy ha csak orrfolyás van, akkor azzal még nyugodtan lehet iskolába menni, így aznap még volt suli. Másnapra már komoly fejfájással, torokfájással indult a reggel, így a második hét nagyívű tervei hamar hamvába hulltak, maradt az otthoni gyermekgondozás.

A szokásos náthakezelés mellett (paracetamol, kamillatea mézzel és citrommal, orrfújás) az eddig szokásosnak vett javulás nem akart eljönni, viszont a kis vírus gyorsan leterítette a család még egészségesebbik felét is.

Amikor jómagam már második napja szenvedtem egy olyan masszív torokfájással, hogy már nyelni is alig tudtam és mellé megszűnt a szaglásom, ízérzékelésem is éreztem, hogy eljött a pillanat, hogy kiderüljön, mégis mi a csuda garázdálkodik a szervezetünkben...

A SZABADSÁGOT PRÓBÁLJUK MEGTANÍTANI A DIÁKSÁGNAK - INTERJÚ MÁTÉ GÁBORRAL

ÉLET ÉS IRODLOM / INTERJÚ
Szerző: VÁRADI JÚLIA
2020.09.11.


Zsámbéki Gábor, Székely Gábor, Ascher Tamás és Enyedi Ildikó után többek között Máté Gábor is felmondott. 27 év után ő sem tanít tovább azon a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, amelyet Vidnyánszky Attila kuratóriumi elnök vezetésével kívánnak megfosztani autonómiájától. A hír hallatán Máté Gábor egykori és jelenlegi hallgatói, akik napok óta az egyetem előtt tüntetnek, közös énekléssel lepték meg távozó tanárukat. Sok ismert színész is együtt énekelt a búcsúzókkal.


Könnyeket láttam a szemében, ahogy az éneklő diákok szemében is, amikor Dévényi Ádám a Jelen című számát énekelték búcsúztatva leköszönő tanárukat. Ezek szerint nagyon jó tanárnak tartják?

– Azt nem tudom, de az biztos, hogy olyanok is ott voltak, akiket még akkor ismertem meg, amikor Horvai mellett csak segédkeztem a tanításban. ’93 óta folyamatosan jelen voltam az akkori főiskolán, aztán egyetemen. Hogy jó tanár vagyok-e, hát ezt biztosan különbözőképpen ítélik meg, van, akiknek jó tanára vagyok, de biztosan olyan is van, akinek nem elég jó.

Mi a kritériuma a jó tanárnak?

– A jó tanár az, aki figyel a hallgatók egyéniségére, megpróbál belőlük minél többet kihozni, kreativitásra neveli őket. Sokféle gondolkodásra serkenti őket, tehát egyfajta szabadságot ad nekik, hogy ébredjenek rá saját egyéniségük lényegére. Ez a színészképzésre érvényes alapelvem, de hogy például a dramaturgokat vagy a filmvágókat miként kell tanítani, azt én nem tudom megmondani. Én színészeket tanítok ezen az elven. Mellesleg ne feledjük, hogy a kilencvenes évek elején is föllázadtak a diákok, de akkor a belső szabályozások ellen léptek fel, és azt követelték, hogy olyanok is taníthassanak, akik színházakban dolgoznak, és nem hivatásos tanárok. Én így kerültem a főiskolára, akkor Horvai mellé.

Azért kérdezem, mert köztudomásúan az újonnan hatalomra törekvők azzal vádolták az SZFE-t, hogy az ott folyó oktatás régóta alacsony színvonalú, az egyetem tudományos munkáját sem az általános elfogadottság, sem az időállóság nem jellemzi, hogy az egyetemen végzett hallgatók nem szolgálják ki a magyar kőszínházi hálózatot, és főleg, hogy a balliberális ideológia „mentén” folyik az oktatás. Ezeket a vádakat mi támaszthatja alá? Voltak súlyos problémák?

– Ha most egy szaklapnak nyilatkoznék, biztosan fel tudnék sorolni néhány olyan szakmai problémát, amelyekkel az eltelt hosszú évek alatt szembesültem. De ezek semmiképpen nem vonatkoznak azokra a vádaskodó felvetésekre, amelyeket idézett. Sok mindent gondolok arról, hogyan kéne egy ilyen felsőfokú intézményben tanítani. Egyébként, amikor elvégeztem a doktori iskolát, amelynek végén szakdolgozatot kellett készítenem, abban meg is írtam ezeket a gondolataimat Első lépések címmel. Ezt akár ajánlhatom is az új kurzusnak, hogy esetleg forgassák, talán nem ártana nekik. Amit fontos tudni, hogy a mi egyetemünk speciális abban a tekintetben is, hogy minden tanár másként nyúl a tárgyhoz, amit tanít, és a diákokhoz, akiket oktat. Nagy baj lenne, ha uniformizált módon kellene tanítanunk. Én nyilvánvalóan abból indultam ki, amikor megalapoztam az oktatási módszeremet, hogy én magam miféle színész vagyok, s hogy ehhez nekem mit kellett megtanulnom. Tehát itt minden oktató, minden tanár vállaltan saját magát adja, amikor a diákokkal dolgozik. Ezért hangzik el az a vád is, hogy „istállórendszer” működik, amelyből az következne, hogy minden színész- vagy rendezőtanár, aki valamely színház elkötelezettje, annak a színháznak a számára képezi a hallgatóit. Csakhogy ez egyáltalán nem így van, ennek cáfolatára számtalan példát tudok hozni...


MEGNYITOTTÁK A TANÉVET AZ SZFE-N, DE NEM HAGYOMÁNYOS MÓDON KEZDŐDIK EL A TANÍTÁS

MÉRCE
Szerző: CSENGEL KARINA
2020.09.14.


Upor László lemondott rektorhelyettes a mai napon megnyitotta a 2020-21-es tanévet a Színház-s és Filmművészeti Egyetemen. Ez azonban nem azt jelenti, hogy az egyetem fenntartásának átalakításával szemben kialakult ellenállásnak vége lenne.

Beszédében közölte: „a nem hallgató hallgatók” nem adják fel követeléseiket, az egyetem közössége továbbra is ragaszkodik az autonómia helyreállításához. Az egyetem diákjai és oktatói egy héten át azon dolgoztak, hogy a tanuláshoz, a jelenlegi helyzetükhöz és céljaik eléréséhez egyaránt illeszkedjen a következő időszak tevékenysége.

Upor ennek eredményeként kísérleti tanköztársaság kiépítését jelentette be, melynek kereteibe ugyanúgy beleférnek a hagyományos oktatási egységek, a zárt és nyitott kurzusok, mint kreatív és a társadalmi helyzetre, illetve az egyetemre és a történelmére reflektáló akciók.

A lemondott rektorhelyettes arról beszélt: bíznak benne, hogy ez nemcsak áthidaló megoldás lesz, hanem a jövőre érvényes mintának bizonyul majd.

„Nyitott, szabad, folyton változó egyetem vagyunk – minden ellenkező híreszteléssel szemben az vagyunk -, és az is akarunk maradni”

– mondta...

A KLUBRÁDIÓ ESÉLYEI

ÁTLÁTSZÓ / MÉRTÉK BLOG
Szerző: Mérték Médiaelemző Műhely / POLYÁK GÁBOR
2020.09.14.


A Médiatanács nem újítja meg a Klubrádió budapesti jogosultságát, újrapályáztatja a jövő februárban felszabaduló frekvenciát. Hogy történhetett ez, és van-e innen visszaút? Polyák Gábor latolgat.

Karas Mónika. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Médiatanács elnöke 2013 szeptembere óta. Amikor hivatalba lépett, már nagyban zajlott a Klubrádió és a Médiatanács közötti pereskedés. Az egyik első lépése volt az új elnöknek, hogy nem fellebbezett az újabb kétértelemű bírósági ítélet ellen, és végül a Klubrádió hosszú hónapok bizonytalansága után tovább szólhatott. Igaz, kizárólag Budapesten, a többi frekvenciáját elvesztette. Karas Mónika kilencéves – igen tartalmas és igen dicstelen – mandátuma 2022-ben jár le. Úgy tűnik, mégis hagy maga után néhány folyamatban lévő pert a Klubrádióval. De a Klubrádió nem pert akar nyerni, hanem rádióműsort akar szolgáltatni.

Főbenjáró adatszolgáltatási bűnök

A Klubrádió jelenlegi médiaszolgáltatási jogosultsága 2021 februárjában jár le. A médiatörvény szerint a jogosultság – a törvényt idézve, szándékosan feltételes módban – „megújítható” újabb hét évre. Tavaly nyáron a fideszes kétharmad a megújításra vonatkozó szabályokat módosította. Aki figyelt erre, az azonnal gyanakodni kezdett, hogy ez a Klubrádió kedvéért történt. A módosítás szerint „A Médiatanács (…) a jogosultság megújításáról vagy a jogosultság megújítására vonatkozó szándékának hiányáról a jogosultság lejárta előtt legkorábban hat hónappal, legkésőbb négy hónappal tájékoztatja a médiaszolgáltatót. A médiaszolgáltatási jogosultság megújítására a médiaszolgáltató nem alapíthat jogot, továbbá a médiaszolgáltatási jogosultság megújítása iránti kezdeményezés alapján a Médiatanácsot nem terheli szerződéskötési kötelezettség.” Mit jelent az, hogy a Médiatanács tájékoztatja a rádiót? Küld neki egy üzit messengeren? Ebből a megfogalmazásból az is következhetett, hogy a Médiatanács nem hoz határozatot, csak kinyilatkoztat, azzal meg még bírósághoz sem lehet fordulni. Abban viszont – a Class FM-mel folytatott pereskedés tanulságait levonva – nagyon is egyértelmű a módosítás, hogy a hosszabbítás nem jár a rádiónak, az kegy, amit a Médiatanács gyakorol.

A Médiatanács közleményéből, ami már címével is igyekszik belerúgni a Klubrádióba (Újra pályázható lesz a Budapest 92,9 MHz frekvencia), annyi derült ki, hogy a Klubrádió ismételt jogsértést követett el működése hét éve alatt, és emiatt a Médiatanács nem újíthatja meg a jogosultságát.

A médiatörvény valóban úgy rendelkezik, hogy nem újítható meg a rádió jogosultsága, ha a Médiatanács végleges határozatában megállapította, hogy a médiaszolgáltató a médiaszolgáltatási szerződést vagy a médiatörvényeket ismételten VAGY súlyosan megszegte. A médiatörvény szerint ismételt jogsértésről – némileg leegyszerűsítve – akkor van szó, ha a rádió egy éven belül ugyanazt a jogsértést legalább kétszer elköveti. A törvény nem tesz különbséget a jogsértések között azok súlya vagy következményei alapján. A legenyhébb jogsértés egy éven belüli ismételt elkövetése is automatikusan a megújítási lehetőség elvesztéséhez vezet.

Média1.hu portál kiderítette, hogy a Klubrádió főbenjáró bűne az volt, hogy 2016-ban és 2017-ben nem megfelelően teljesítette „a műsorkvótákra vonatkozó havi adatszolgáltatási kötelezettségét”. A műsorkvóták határozzák meg például azt, hogy a rádiónak mennyi szöveges tartalmat, mennyi zenés tartalmat, azon belül mennyi magyar zenét kell sugároznia. A piaci szereplők egyébként régóta panaszkodnak a bonyolult, átláthatatlan adatszolgáltatási kötelezettségekre, amelyeket a Médiatanács ír elő számukra. Ezzel együtt az adatszolgáltatási kötelezettség megsértése semmilyen módon nem érinti a rádió tényleges működését. A hallgatók ettől nem kapnak kevesebb hírt vagy éppen kevesebb magyar zenét, legfeljebb a hatóság húzhatja a strigulát, hogy a médiaszolgáltatónak már megint nem sikerült ezt a bürokratikus elvárást teljesítenie.

A Médiatanács szerint a Klubrádió hét év alatt összesen hat esetben sértette meg a médiatörvényeket. Ezek között egyetlen esetben sértette meg a rádió a magyar zenei arányra vonatkozó előírásokat, minden más esetben tisztán bürokratikus szabályok megsértéséről van szó. A Klubrádióval szemben nem született olyan határozat, amely a tájékoztatás kiegyensúlyozottságát kifogásolta volna, a rádió nem volt gyűlöletkeltő, nem sértette meg az emberi méltóságot. De még a reklámidőt sem lépte túl...

A KÜLFÖLDI SAJTÓT IS FELKAVARTA A KLUBRÁDIÓ JÖVŐJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.09.14.


Az Európa Tanács emberi jogi ügyekért felelős biztosa is tárgyalni fog a Klubrádió sorsáról, amelynek február közepéig van érvényes frekvenciaengedélye.


A Fehér Ház a honlapján jelentette be, hogy Melania Trump fogadta David B. Cornstein nagykövetet. A First Lady a koronavírus elleni védekezésről és a magyar-amerikai kapcsolatokról tárgyalt a Budapestre akkreditált nagykövettel, olvasható a nagyon szűkszavú közleményben, ami azzal zárul, hogy Melania Trump megköszönte az amerikai népnek nyújtott eddigi szolgálatait.

A forradalmakat művészek, értelmiségiek robbantják ki

Rendkívül tehetséges és motivált egyetemistákkal találkoztam, amikor magam is a Színház- és Filmművészeti Egyetemen tanítottam – írja a kanadai Hungarian Free Pressben publikált írásában Steven Kovacs a San Francisco-i Egyetemen filmművészetet tanító professzor, aki Fulbright ösztöndíjjal 2002-2003-ban tanított hazánkban. Steven Kovacsot filmkritikusként is ismerik, Oscarra is jelölve volt az Arthur és Lillie társrendezéséért, de például gyártásvezetőként dolgozott a Roger Corman alapította New World Picturesnél is. Az SZFE-ről leírja, hogy kiváló színházi- és filmrendezők, színészek, cameraman-ek, szerkesztők és díszlettervezők kerültek ki az egyetemről. Megállapítja, hogy Magyarországon a forradalmakat művészek és értelmiségiek robbantották ki – bizonyítja a magyar történelem, s példaként a 48-as forradalmat említi meg, illetve a Petőfi Kör által kibocsátott 16 pontos kiáltványt, amely szintén forradalomhoz vezetett ’56 októberében. Orbánnak a hatalommal való visszaélését nehezen tűrik, és talán most is a művészek fogják megszabadítani az országot napjaink zsarnokától – véli Kovács István.

A Deutsche Welle sorra veszi, hogy Berlintől Hollywoodig ki mindenki fejezte ki eddig szolidaritását az SZFE mellett. Wim Wenders, az Európai Filmakadémia elnökének leveléből is idéz a lap, kiemelve, hogy az ő akadémiájuk a hallgatókat és az egyetemi szenátust is mellszélességgel támogatja a függetlenségükért folytatott harcban, illetve felszólította az újonnan kinevezett vezetőt, hogy hívja vissza a távozó vezetőséget és művészeket.

Az arab médiában is feltűnt, hogy Orbán harcol

Az Al Jazeera, az egyik legismertebb és legnagyobb, arab hírügynökség és televízió angol nyelvű hírei közé is felküzdötte magát Orbán Viktor azzal a mondatával, hogy más fajta „haditervre” van szükség a koronavírus újabb támadása során. A pandémiára vonatkozó hírtömb élére kiemelt címként került be az orbáni haditerv kifejezés. Ebből a hírfolyamból érdemes kiemelnünk, hogy Antonio Guterres ENSZ-főtitkár arra szólította fel a tagállamokat, hogy járuljanak hozzá a koronavírus gyógyítására és a vakcina kifejlesztésére létrehozott 15 milliárd dolláros alapítvány munkájához az elkövetkező három hónapban. Kiemelik a Johns Hopkins Egyetem adatait is: Csaknem 28 millióan fertőződtek meg világszerte, ebből 19 millióan felgyógyultak és 906 ezer az áldozatok száma.

Mi lesz veled, Klubrádió?

Elveszítheti a kormánnyal kritikus Klubrádió a frekvenciáját, olvashatjuk a Washington Postban az AP hírügynökség tudósítását, ami az Európa Tanács emberi jogi ügyekért felelős biztosának, Dunja Mijatovicsnak a véleményével indít, aki ígéretet tett arra, hogy tárgyalni fog erről illetve a sajtószabadság megfosztásáról az illetékesekkel. A cikk részletezi, hogy számos pert nyert meg a rádió, míg végül 7 éves engedélyt kapott a működéséhez, ám eközben országos lefedettségétől megfosztották. Bírálja a kormány-kinevezettekkel feltöltött médiatanácsot, amelynek döntését sok esetben kompetenciájának hiánya, illetve az objektivitás mellőzése jellemezte. Az írás megjegyezi, mindezekkel ellentétben a sokszínű média és sajtópiac megteremtése lenne a feladata. Az International Press Institute, a neves Nemzetközi Sajtó Intézet is hosszas elemzést közöl a Klubrádióval történtekről. Megállapítja, amennyiben az Európai Unió tétlenül nézi, hogy teljesen felszámolják Magyarországon a sajtószabadságot, addig semmi remény a frekvencia újbóli elnyerésére. Idézi Arató András Klubrádió elnököt, aki cáfolta a hatósági döntés indoklásának igazságát. Az intézet igazgatóhelyettese, Scott Griffen szerint ez a döntés csak azt bizonyítja, hogy Orbán a maradék sajtószabadságot is ki akarja irtani. Ahogy a Washington Post, úgy a Nemzetközi Sajtó Intézet is idézi a Klubrádió közleményét a cikkben. Nem mellesleg számos médium számolt be a szeptember 11-én történt, Klubrádiót érintő jogfosztásról: többek között a Yahoo News, a Reuters, a Deutsche Welle, a régiónkat monitorozó Balkan Insight, Taiwan News, Der Spiegel, az osztrák közszolgálati ORF, az orosz nyelvű EURabóta a többi sajtóorgánummal együtt kiemelte, hogy az egyetlen és utolsó független rádió 
Magyarországon a Klubrádió.

BELENYÚL A MINISZTERELNÖK A JÁRVÁNY SZÁMAIBA?

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.09.14.


Ízlelgetem még mindig Orbán Viktor szavait, az m1-esn adott interjú elemeit. Persze, amit hallhattunk műfajilag semmiképp nem nevezhető interjúnak. A riporternek – bármennyire is igyekezett eljátszani a bátor kérdező szerepét – ez sehogy sem sikerült. De ezt egy kicsit most tegyük még félre, foglalkozzunk előbb a miniszterelnökkel.


Lassú tempóban válaszolt mindenre, mintegy nyugalmat sugallva, érezzük az ország első számú emberétől, hogy nincs miért aggódnunk, mert bár növekedik a vírussal fertőzöttek száma, ők, a kormány, az operatív törzs ott állnak a vártán, hogy kellő időben lesújtsanak a vírusra. Nekik most az a dolguk, hogy arra koncentráljanak, minél kevesebben veszítsék el az életüket, ha sokan megbetegednek, az nem olyan nagy baj, ma már ezt tudjuk. Tudjuk, hisz' az első hullámot sikeresen legyőztük, és bár ez a második másmilyen, rajtunk már nem tud kifogni. Már csak azért sem, mert a nemzeti konzultáció, 1.8 millió ember pontos eligazítást adott, a válaszokból egyértelműen kiderült: az emberek azt akarják, hogy az ország működjön. Erre a megállapításra írtam azt, hogy ízlelgetem, mert el sem tudom képzelni, mit tett volna a kormány feje, ha történetesen a válaszadók többsége azt mondja, nem, ők nem akarják, hogy az ország működjön. Szerencsére nem ezt mondták, írták, ellenkezőleg, világos utasítást adtak: az országnak működnie kell.

De félre a gúnyolódást, legyünk nagyon egyszerűek: ehhez a tudáshoz vajon nem lett volna képes eljutni a kormány, anélkül, hogy elkölt néhány milliárd forintot? Tényleg szükség volt azokra az eleve válaszokat is tartalmazó kérdőívekre, hogy képes legyen a kormány megpróbálni fenntartani Magyarország működőképességét? Érdekes: sok más ország vezetői is ugyanerre a következtetésre jutottak, anélkül, hogy nemzeti konzultációt indítottak volna. Úgy tűnik, ma Európában szinte mindenki erre törekszik, egyetlen olyan országról sem tudok, ahol bejelentették volna: leállnak, nincs tovább, érdemes mindenkinek felvenni az utolsó kenetet. És mindenhol próbálnak lendíteni a gazdaságon, és rajtunk kívül, mindenhol fontosnak tartották és tartják a munkavállalók támogatását. Ez utóbbit Orbán nem olvasta ki a válaszokból. Persze, hogy nem, mert akkor erről is kérdezni kellett volna az embereket...

UNIVERZÁLIS MINTÁZATOK, TUDATOS SKIZOFRÉNIA – BRÓDY JÁNOSSAL BESZÉLGETTÜNK - A NAGYINTERJÚ ELSŐ RÉSZE

LÁNGOLÓ GITÁROK BLOG
Szerző: KOVÁCS ATTILA
2020.09.13.


Bródy János jövő áprilisban hetvenötödik születésnapját ünnepli, de a jelek szerint öt és fél évtizednyi zenélés után is bőven van még mondanivalója, hiszen a GrundRecords gondozásában épp ma jelenik meg Gáz van, babám! címet kapott nyolcadik szólóalbuma, melynek nyitódalát pár nappal ezelőtt már hallhattátok. A magyar könnyűzene egyik legmeghatározóbb dalszerzőjével és szövegírójával egy budapesti kávézóban beszélgettünk közéletről, politikáról, a társadalmi változások ciklikusságáról, de a nagyinterjú során természetesen zenei kérdéseket is érintettünk... 


Gondolkodtam azon, milyen érdekes lehetne egy olyan formabontó interjú Bródy Jánossal, ahol kivételesen nem kerül szóba a politika, a közélet, és csak a zenéről beszélgetünk. Viszont az utóbbi időben napvilágot látott dalok, és az azokat követő reakciók miatt mégis úgy érzem, kikerülhetetlen ez a téma, hiszen a közélet visszásságainak bírálata, a társadalomkritika az újabb keletű szerzeményekben talán még direktebben megjelenik, mint a közmondásos hőskorban. Meg lehet-e változtatni egyáltalán egy ilyen alkotói alapállást?

Nem hiszem, hogy meg tudnék változni. De a politika szóval is az a gond, hogy többféleképpen értelmezhető. A hétköznapi életben, ha említésre kerül, mindig a pártok politikáját jelenti. Azt a néhány politikust, aki éppen küzd a hatalomért, de a politika eredetileg a közélet kérdéseivel való foglalkozást jelentette. Azt gondolom, nagyon ritka az a művész, aki képes függetleníteni magát a környezetéről, a körülötte élő közösségtől és társadalomtól, hiszen mindenképpen benne él. Ha valaki úgymond nem politizál, tulajdonképpen azzal is politizál.

A hivatásos politikusok azt gondolják, ők vannak felhatalmazva azzal, hogy a közélet kérdéseivel foglalkozzanak, ezért szeretnének mindenki mást lebeszélni arról, hogy beleüssék az orrukat az ő dolgukba. Viszont egy társadalom élete nem csak a megválasztott politikusok által kiszabott és irányított úton működik, rajtuk kívül még elég sokan vannak olyanok, akik szeretnének hatással lenni a saját életükre. Szerintem mindenki, csak sokan érzik úgy, hogy nincs rá lehetőségük. Bár kétségkívül több évtizedes tapasztalatom, hogy nem mindenkit érdekel egyformán a körülötte élők helyzete, inkább hajlamos szűkebbre venni a blendét, és csak a saját maga, vagy a közvetlen környezete helyzetét figyelni.

Nem mindenki van így ezzel.

Én is nehezen veszem ilyen szűkre a látókörömet. Néha azt gondolom, talán azért is, mert műszaki egyetemet végeztem, így a tudomány és a technika vetületén keresztül az egész univerzumra rá tudok nyitni. Egyébként is azokat a mintázatokat keresem mindenhol, az univerzumban és a mikroklímában is, amelyek hasonló jellegzetességeket és tulajdonságokat mutatnak fel. Mondhatnám, hogy hasonló algoritmusok szerint szerveződnek. Ezek érdekelnek engem igazán. És valószínűleg azért keveredtem bele kezdetektől fogva, már az Illés zenekarban ebbe a társadalmi és politikai erőtérbe, mert már akkor is ilyen általánosan érvényes mintákat kerestem egy hazugságokra épült világban. Arisztotelész óta mondják, hogy a művészet feladata az, hogy tükröt tartson a valóságnak. Ami viszont nem mindig egyezik az adott politikai rendszer által hirdetett valósággal, gyakran másféle tájképet mutat. Ezért az igazságra törekvő művészet mindig kritikus szellemű, mindig a regnáló hatalom torzításaira hívja fel a figyelmet. Ilyen értelemben, valószínűleg bármiben, amit írok, benne van ez, mert a hazugságok és az igazságtalanságok erősen borzolják a kedélyemet...

SZOPOGASSATOK HYPÓT

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.09.14.


Azon elmélkedek épp lógázva a lábamat a föld pereméről a nagy üres semmibe, hogy jól elbújtam-é a strigák, vérnyulak és más veszedelmek elől. Kulacsomban kotyogtatom a hypót, ami, ha kívülről fertőtlenít, a gyomrot is tisztíccsa, kiűzi belőle a vírusot, akár a lelkünkből a gonoszt a bádogbános úr imáccsága. Mint kitetszik a dumámból, meg vagyok hasonulva, aminek ezúttal épp Varga Mihály az oka, és nem a sarki kocsmáros, hanem a pénzügyminiszter, aki eladta a lelkét Orbánnak.


Tegnap pedig ezért egy templom átadásán azt mondotta: „A kormány természetes szövetségesként tekint az egyházakra, amelyek jelentős szerepet vállalnak Magyarország szellemi és lelki megújulásában. Ezért segítjük az egyházakat abban, hogy közfeladataikat és közösségépítő szolgálatukat minél jobb feltételek között láthassák el.” Asztakurta gondoltam erre én, mi báncsa a Varga Misi szívét, hogy meghülyült, tán az, hogy slendriánul dolgozik.

Dől a lé az Unióból, az alattvalók a lelküket is odaadják a százféle és számolhatatlan adókban, az egyre kitartóan csökkenő államháztartási hiány pedig a soha nem látott magasságos egekben. A forint döglődik, bár ez ügyben Matolcsy is buzgólkodik, minden unortodox, Orbán pedig stadionra veri el a dellát, ilyenek. Varga Misi tehát szarul dolgozik, és persze hogy is dolgozna másképp, ha a pénzügyek helyett templomokat adogat át, és arra megy el minden energiája, hogy ott zöldségeket beszéljen.

Az egyház mint szellemi megújulás az maga az antagónia, mivelhogy szerepe szerint sem ezért van, hanem kétezer éves babonák gondozására. A lelkire pedig csak egy szavam van: Kaleta. Mint tudjuk ő mélyen hívő, vérbő díszkeresztény, a többit pedig ismerjük. És ismerjük enbloc az egész kompánia kereszténységét, a seggükből fújó böjti szeleket, meghasonulásom oka azonban nem ez a morális restség, hanem a tiszta észért való aggódás, miközben csípi a szemünket a tömjénfüst.

Eredendően nem volnék antiklerikális ürge, meghagyom a jogot mindenkinek, hogy abba zakkanjon bele, amibe akar. De, hogy a XXI. században, a szingularitás küszöbén kell a Descartes-féle (cogito ergo sum), illetve az tertullianusi (credo via absurdum) ambivalenciáján elmélkednem, és épp Varga Mihály miatt, nos, ez mellbevágó. Hogy miért megy el az esze az összes fideszkereszténynek, vagy inkább miért állnak bele a kedves vezető tisztán hatalmi érdekekből böfögött hagymázába, amit amúgy a Sátán sugall...

A KORMÁNY SZERINT NINCS PEDAGÓGUSHIÁNY, DE TÖBB SEGÍTŐ KELL AZ ISKOLÁKBA

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.09.14.


- Megjelent a kormány következő tíz évre szóló köznevelési stratégiája, kevés konkrétummal, de azért néhány számszerű ígérettel.

- Bár a szöveg szerint nincs pedagógushiány, bővíteni kellene a segítői létszámot, akár a felsőbb évfolyamos középiskolások bevonásával.

- Felvetik a pedagógusképzés módosítását is, erősítenék a nemzeti identitást és a hazafias elkötelezettséget.

Az európai uniós tagállamoknak időnként hosszas stratégiákban kell bemutatniuk, hogyan képzelik el a társadalom nagyobb szegleteinek jövőjét, milyen pontokon nyúlnának bele, merre fejlesztenék őket. Ebből sokszor csupa általánosság és kevés konkrétum születik, mégis tanulságos, hová helyezi a kormány a hangsúlyokat, amikor nem a szavazókkal, hanem az EU-val kommunikál.

A most megjelent 2021-2030-as köznevelési stratégiában például egyetlen szó sem esik az iskolaőrségről. Eleve a tanárokkal szembeni erőszaknak is csak egy fél bekezdés jutott a 81 oldalon, pedig ez hónapokon át fontos eleme volt a kormány Gyöngyöspata-ügyi kommunikációjának. Annyira, hogy a szegregációs per - amit májusban végleg megnyertek az érintettek a Kúrián - inkább szólt a nyilvánosságban az erőszakos gyerekekről, mint a romák elkülönítésének problémájáról.

Ehhez képest most szűkszavúan azt írják: „Fontos célunk a pedagógusok elleni verbális és fizikai erőszak megszüntetése, amely komplex, több megközelítést tartalmazó és rendszerszintű intézkedéseket tesz szükségessé.”

Ennél valamivel több szó esik a gyerekek közti erőszakról, de nem annyira a fizikairól, hanem az internetesről, vagyis a cyberbullyingról. Ez a „tanulók összehangolt értelmi-lelki-fizikai fejlesztése” című részben kerül elő, ugyanott, ahol fejlesztési irányként említik

- a nemzeti identitás, a hazafias elkötelezettség erősítését,

- a családi életre nevelés hangsúlyosabbá tételét,

- a művészeti, valamint az egészség- és környezettudatos programok folytatását.

Ha már Gyöngyöspata: homályosan ugyan, de felmerül a stratégiában a szegregáció problémája. Azt írják, helyi szintű beavatkozásokra van szükség a szegregáció csökkentése és megelőzése érdekében. Az viszont nem derül ki, mit takarnak az „oktatásszervezési gyakorlatok” és az „innovatív pedagógiai eszközök”, amelyek a hátrányos helyzetű, köztük roma diákokat segítenék. (A stratégia végén azt írják, a konkrét intézkedések más fejlesztési dokumentumokban fognak megjelenni.)...

VASÁRNAP MEGMUTATTA AZ SZFE, MILYEN ZÁRT KÖZÖSSÉG IS AZ ÖVÉ

24.HU
Szerző: SCHULTZ ANTAL
2020.09.13.


Egy héttel a tízezres tömeget megmozgató élőlánc után újabb eseményt szervezett az Színház- és Filmművészeti Egyetem Hallgatói Önkormányzata. Most azonban egy jóval kisebbet és családiasabbat. Nyílt napot, mivel sokszor éri az egyetemet az a kritika, hogy az egy zárt közösség, meg az is, hogy ideológiai képzést kapnak a hallgatók.


Ne egy klasszikus egyetemi vagy iskolai nyílt napot képzeljünk el, hiszen a barikád és a járványhelyzet miatt most csak az egyetem polgárai léphetnek be az épületbe, na meg az oktatás sem kezdődik el, mind a tanárok, mind pedig a diákok ellenállása miatt. Inkább volt ez egy utcafesztivál, egy családi piknik. Családias nemcsak azért volt az, mert kevesebben voltak – egyszerre legfeljebb talán ezren, de inkább kevesebben –, mint egy hete, hanem azért is, mert rengeteg gyerekprogram is volt, bábozás, különféle játékok. Alapvetően azonban azért a fókusz a nagyobbakon volt, vagyis a felnőtteken vagy majdnem felnőtteken, az egyetem oktatói és hallgatói egy kis betekintést engedtek az egyetem életébe, méghozzá elég sokféleképpen. Piknik meg azért volt, mert végig volt egy asztal, rajta keksz, gyümölcs, kenyér és üdítő.

A program meglehetősen erős volt, már ha csak a programokat tartók névsorát végigvesszük. Csak pár példa: Enyedi Ildikó, Hajdu Szabolcs, Ascher Tamás, Dargay Marcell, Bagossy László, Novák Eszter, Zsótér Sándor, Dinyés Dániel, Fekete Ádám, Mélyi József vagy éppen Horváth Csaba...

NAPIREND; A TÉL TÚLÉLÉSÉNEK ESÉLYEI

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Mikes Mirtill
2020.09.13.


kelemen.mikes@netkavezoabujdosokhoz.tekirdag.tr

Tárgy: szó

Mikes Mirtill: E-mail Rodostóba

Tessék szívesnek lenni nagyon komolyan venni, amit most írok. Nem pontosan úgy, meg azt, amit írok, mert a „szóból ért az ember” szólásban nincs benne a Trianon. És akkor ez már nem nemzeti. Meg pláne nem kereszténynemzeti. Márpedig itt és most a szabadkőművesek gondolkodásától elrugaszkodott földesurak – miközben mérlegelés nélkül fokozzák a nép sanyargatását és kizsákmányolását- vérig sértődnek, ha egy leselejtezésre ítélt büdös prolin gondolkodásra jellemző tüneteket vélnek felfedezni az engedelmesség és alázat helyett.


Úgyhogy kend akkor is dúrja fel a képére a maszkot, amikor egyedül van, mert irritálóan sugárzik a képéről az értelem. És mi van, ha véletlenül, kopogás nélkül rányit kendre egy udvari fürkész? Akkor bizony kendnek befellegzett. Meg se kell szólalnia. Máris elásta magát. Nem csak az ÁSZ megy kendhez kutakodni, hanem a tökfilkók is. (Igen, ez egy magyar specialitás; egy pakliban akár több tucat tökfilkó is van.)

Az előző diktatúra végén már a téesz pártitkár is agrárszakember volt, most meg műkörmös is lehet földesúr. Kifeküdte magának és ettől a parasztok is kifeküdtek. És a nagyi rögtön, szó nélkül tudta, hogy a liszt ára is miért ment fel ész nélkül.

Hanem azt mondja a bátyám, hogy takarékra vehetném már a szócséplést. Mert kend vizuális típus, meg fotografikus memóriája van, mert fiú kend és akármilyen öreg kend, ez akkor is így van, és mindezek egyenes következményeként leszállhatnék a laptopjáról végre.

Nem maradt más hátra; meditálok. Végül is? A nemzeti vagyon ellentételezés nélküli Megváltója szerint is nem a szó, hanem a tett. Megvan? Érti ugye?

A tett halála az okoskodás! Nem tudom a sok közül melyik gátlástalanul cselekvő fiatal demokrata hitvallása lehet, ezért nem tettem idézőjelbe. Megfogadom a bátyám intelmét. Nem ismétlem unásig, hogy ne jöjjön, hanem ész nélkül cselekvésbe szökkenek. Tessék!

Azt tudja kend, hogy a nyárikonyha konzultációs szezon vége felé tartunk. Napirend; a tél túlélésének esélyei. Ezt követi az alattvaló tréning, ahol a túléléshez szükséges meghunyászkodást gyakoroljuk. Ez után jön a coach. A gyerekeket kipaterolják, és a túlkorosoknak coaching van, ahol az életben maradást tanulják. Lefotóztam a táblát, mert a nagyi szerint, ha kend haza merészkedne, akkor kendnek ezek lennének a választási lehetőségei. Szóban. Az iskolát kihúzhatja, mert kend túlképzett, de a többi komoly. Gondolom a behelyettesítés forintban nem jelent gondot. (fogpótlásról ne is álmodjon.)

Bütyökfalva, 2020. szeptember 12.

Mirtill

A MEGMENEKÜLÉS LÉLEKTANA

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L.. RITÓK NÓRA
2020.09.13.


Elképesztő, ami az emberben végbemegy, mikor egy ilyen helyzet van, mint amibe mi is kerültünk az Igazgyöngy kiegészítő támogatás-megvonása kapcsán.

Akik ezzel foglalkoznak, bizonyára ismerik ezeket a szakaszokat, már, ha ebben vannak általános elemek…hiszen minden helyzet, munka, pozíció egyedi. De az biztos, hogy én a kétségbeesés-remény hullámvonalain ingadoztam két hetet, folyamatosan próbálkozva az igazságtalanság-érzés feldolgozásán. Ami azért nálam nagyon leamortizáló tud lenni.

A minisztériumi levél elolvasása volt az első fokozat. Lefele. Mert az augusztus eleji megbeszélés után nem ezt vártam, bár a hétvégi cikkek Iványi Gábor iskoláiról azért nem hagytak nyugodtnak lenni, mégis, reménykedtem. Pár óra múlva nyilvánosságra hoztam, hogy mi is így jártunk, közben folyamatosan terjedt szét bennem az igazságtalanság érzése, és a kétségbeesés. Aztán jött gyorsan az első telefon, Anna Kadar és Zsófia Gyalog-Szőke rögvest elindította az Oktatási adománygyűjtő online pikniket. Elindultak az utalások, ötpercenként jött a Barion értesítése az újabb támogatásról.

Közben a sajtón is végigsöpört a hír, üzenetek, emailek, telefonok sokasága erősítette meg bennünk, hogy rengetegen akarnak segíteni, és nem kerülhet veszélybe a tanév. Újabb-és újabb posztokat írtak az esetről a velünk szimpatizálók, ami azt eredményezte, hogy olyan embereket is elértünk, akiket eddig még nem. Újabb gyűjtéseket indítottak, kampányoltak értünk. A média pedig nem engedte, hogy más hírek elfedjék az ügyet. Riportok, cikkek sora készült, velünk, rólunk, a másik két, “feketelistára került” iskolával összekapcsolva.

Két nap telt csak el, és összejött a tőlünk elvont 8,5 millió. Egyszerűen hihetetlen érzés volt. A hullámvölgyből nemhogy kijöttem, de magasba szálltam. Boldogan írtam ki a facebookra, hogy megvan az összeg, és vele az iskolaév is. Persze közben kampányoltam a többiekért is, de az adományok nálunk sem álltak le, hiszen az információk sokakat később értek el, és a folyamatok sok helyen még akkor indultak be. A folyamatos utalások pedig túllendítettek az időközben újra elhatalmasodó kétségen, hogy ez most OK, de mi lesz jövőre? Ezt nem lehet minden tanév elején “eljátszani”. Mert közben a médiából megtudtuk, hogy jövőre a teljes kiegészítő támogatást megvonják. 17 milliót. Az iskolai bérköltség harmadát.

Aztán jött egy újabb csodás kapcsolódás, a SZFE a tüntetésbe minket is bevont, így az ügyek kölcsönösen erősíthették egymást, bár szerintem inkább ők erősítettek minket. A tüntetésen én is ott voltam, beszéltem is, érzelmileg megint a magasba repített a szolidaritás, az emberek ügy iránti elköteleződése, és felém áradó szeretete, együttérzése. Úgy éreztem, nem lehet előttünk akadály, hiszen mindannyian, akik ott voltunk, egy jobb világért harcolunk, és erősek vagyunk. Újabb megerősítések és utalások követték ezt az estét, végig, ezen a héten is.

De az igazságérzetem nem engedett sokáig pozitívnak maradni. Újra elkeseredtem, a szélmalomharc érzése megint felülkerekedett, mert ilyen helyzeteket megértünk már párszor az elmúlt években, elvonást is, tüntetést is, következményeket is. Fáradtnak éreztem magam, kimerültnek, és valahogy olyan kilátástalannak tűnt az egész annak ellenére, hogy a tanévet már biztosan láttam magam előtt.

Közben persze dolgoznunk kellett, beíratások, órarend, iskolaszerek csomagolása, kríziskezelések, egyeztetések az iskolákkal, stb., és láttam, ahogy a csapat dolgozik, lelkesen, felelősségteljesen…és ez megint visszahúzott a pozitív irányba. Nem tehetem meg én sem, hogy feladjam.

Akikért dolgozunk, nos, ők többnyire most sem érzékeltek semmit. Látták ugyan a facebookon, hogy sokat foglalkoznak velünk… de nincs tudás rá, hogy értsék, mi az állami rendszer és mi a civil szféra. Nem látnak rá a világra, csak azt érzékelik, hogy van valaki, akinek az a munkája, hogy segít….de hogy miből, és az államon belül, vagy kívül, az nem értelmezhető számukra. Nagyon nehéz ezt úgy megértetni, hogy ne vetüljön ránk a befolyásolás árnyéka. A fejlesztésünk pedig lassabban hat, mert túl sok a bepótolnivaló. A részvételi demokrácia még alulmarad a túlélési stratégiákkal szemben.

A támogatási összegekről is érdemes szólni. A legkisebb 500 Ft volt, a legmagasabb 1 millió forint. Jött itthonról és jött külföldről isl. Cégektől és magánszemélyektől. Volt, aki felvette velünk a kapcsolatot, más csak utalt. Volt aki felhívott és kérte, hogy még véletlenül se említsük a nevét sehol. Kaptunk támogatást országgyűlési képviselőtől, és politikusoktól is. Nagyon furcsa volt, mikor egy jelentős támogatás egyértelműen a kormányzati oldalhoz köthető cégtől érkezett.

Azon az állásponton voltunk, hogy aki ebben a helyzetben támogatást küld, azt elfogadjuk és megköszönjük. Politikamentesen, semmiféle elvárásnak nem engedve, mint eddig is. De az, hogy ennyiféle háttérrel rendelkezők támogattak és támogatnak minket, azért egy nagy üzenettel bír: hogy az ügy, amit az Igazgyöngy képvisel, az nem értelmezhető másképp, csak egy megoldásért kiáltó társadalmi problémaként. És ebben a magánszemély 500 Ft-ja épp olyan erős üzenet, mint a milliárdos forgalmú cég 950 ezre.

Oldalakat tudnék megtölteni azokkal az üzenetekkel, levelekből vett idézetekkel, amelyeket kaptunk. Ilyenekkel: “Nyugdíjas pedagógusként egy morzsával ezentúl havonta hozzájárulok a fennmaradásotokhoz. Ne adjátok fel! Nem győzhet mindig a rossz ! Vagy inkább úgy, hogy a jónak kell győznie.”

Nos, ezek aztán végképp helyretettek. Ennyi bizalommal szemben nem lehet azt mondani, hogy belefáradtam. Muszáj menni tovább, mert sokan állnak mellénk azért a célért, amit így fogalmaztam meg egyszer: azért dolgozunk, hogy minden gyerek azzá válhasson, ami lehetne.

Aztán el kellett engednem ezt az igazságérzet dolgot is. Él persze bennem, de elnyomja már a tenni-akarás. Segített benne, hogy végiggondoltam az Igazgyöngy éveit. Azok az emberek, akikkel együtt, partneri együttműködést kialakítva dolgozunk, ők a fontos pillérei a munkánknak. Ők, a pedagógusok az iskolákban és óvodákban, a gyógypedagógusok, a szociális munkások a családsegítőknél, gyermekjólétnél, gyámhivatalnál, a védőnők, az önkormányzati dolgozók, a rendőrök, az intézményrendszer munkatársai. Sokukkal dolgozunk együtt régóta, a regnáló kormányok alatt. Persze nem akarom azt mondani, hogy függetleníteni lehet magunkat a döntéshozói szinttől, de a munkánkban nem rájuk építünk…hanem azokra, akik a terepen dolgoznak. Akik maradnak. Kormányoktól függetlenül. Mint ahogy mi is.

A döntéshozói szinttel meg most így vagyunk. Ezzel az üzenettel, egy kizáró viszonyulással az ő részükről, és egy, a problémában partneri módon tovább dolgozni akaró és képes viszonyulással a mi részünkről.

Nem tudjuk, mit hoz a jövő. De ebből az egészből mi most megerősödve kerültünk ki. Az Igazgyöngy társadalmi beágyazottsága nőtt. Erőpróba volt, amiből mi biztosan profitáltunk. És nemcsak a támogatás fontos ebben, hanem az is, hogy az ügy társadalmi képviseletét is megerősítettük. Köszönet mindenkinek, aki bárhogyan részt vett és részt vesz benne.

Most, megköszönve az eddig beérkezett támogatásokat, megcéloztuk a jövő évi hiány összegyűjtését, és még az sem biztos, hogy nem fog összejönni, hiszen meghaladtuk a 20 milliót. Ha két évet látunk előre, az már óriási! Mert az két év munkát jelent, eredményeket, és persze a kudarcokból építkező tudásokat. Szeptember végéig még erre próbáljuk elkülöníteni a beérkező támogatásokat. De közben az életünk visszatér a rendes kerékvágásba. Lecsendesítjük kicsit magunk körül a médiát is, és dolgozunk tovább.

Köszönjük mindenkinek, aki ezt bármilyen módon támogatja, lehetővé teszi.

ELFELEJTETT TÁRSADALMI CÉLOK

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.09.12.


...Nálunk kétféle politikus van.
Az egyik típus elakadt a középkorban, ma is hűbéri társadalomban él, vazallusa a Vezérnek, aki nem tud akkora hülyeséget mondani, melyre vakbuzgó híve ne bólogatna szorgalmasabban, mint hajdan a Wartburg kalaptartóját díszítő plüsskutya.
Demokrata oldalon az ilyenekről általában azt hiszik, hogy csak a rablólovagok térfelén fordulnak elő ilyenek, de - legnagyobb sajnálatomra - a demokraták oldalán is előfordulnak, meglepően nagy számban.
Ez független attól, hogy a lelkesen nyaldosott alfél gazdája örül ennek, vagy nem, vagy úgy csinál, mintha nem örülne - az emberek egy része ilyen genetikai torzulással született, számukra az ellenvélemény bármely kérdésben az árulás szinonimája.
Ily módon mi vagyunk a legnagyobb európai polihisztorképző, ahol az általunk kiképzett vezérek egyaránt értenek a tarhonya négyzetes vetéséhez és az Öveges professzor által feltett kérdéshez: Hogyan csináljunk a barackmagból atommagot?
A mi kis társadalmunk torzszülött, és nemhogy javulna az állapota, inkább egyre szomorúbb.
A politikus másik típusa a küldetéstudatos doktriner, aki egyszer olvasott valamit, és ahhoz próbálja igazítani azt a képet, melyet maga körül lát - nemigazán sikerül neki...

A legnagyobb gond mégis az, hogy a politikusok menet közben elfelejtették, hogy mi is lenne az állam feladata a modern világban.
Nevezetesen, hogy azon kellene munkálkodnia, hogy polgárai minél magasabb életszínvonalon, minél értelmesebben élhessék életüket, de ki törődik ma ezzel?
Ezelőtt harminc-negyven évvel azzal ijesztgettük a kapitalizmus szerelmeseit, hogy ha megbetegszel - tönkremész, a kórház kapujában pedig nem azt kérdezik, hogy mi a bajod, hanem azt, hogy van-e biztosításod.
Társadalmunk megállíthatatlan fejlődése során büszkén jelenthetjük, hogy ma már nálunk is ezt kérdezik, a fejlődés során végre eljutottunk az állampolgári jogon járó ellátástól a társadalmilag szükségszerű szelekcióig, az életképtelenek kiiktatásáig - végső megoldásképpen.
Hogy nem sül le a pofájukról a bőr...
Az utolsó politikust errefelé,. akit még érdekeltek az átlagember életkörülményei Jánosnak hívták.
A vezetékneve nem Lázár volt...
Legszomorúbb, hogy a nép eltűri, hogy káposztás cvekedli helyett olyan ülőhelyekkel etessék különféle stadionokban és mindenféle rongyrázó rendezvényeken, melyekre a belépőjegyet soha nem lesz képes megváltani, de büszke lehet, mert a díszpáholyban ott ül a maffia, a csalhatatlan Vezér, a Szent Segg, lehet nyalni, persze csak vazallusai seggén keresztül.

Jó lenne optimistának lenni, de egyre nehezebb.
A szomorú pedig az, hogy nemigen látni olyan embert, aki képes lenne Augiász helyi istállójának kitakarítására.
De azért reménykedjünk, végtére is előbb-utóbb minden trágyadomb eltakarításra kerül, mégha azonnal le is rakják a következő alapjait...

SZABAD SZEMMEL - A DIKTÁTOR EGYRE JOBBAN KÉTSÉGBE VAN ESVE MOSZKVAI ÚTJA ELŐTT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.09.14.


The Times


Az írja a brit konzervatív lap Lukasenko mai moszkvai útja előtt, hogy a diktátor egyre jobban kétségbe van esve, mert Putyin továbbra is távol tartja magát a belorusz válságtól. Ezért a vendég nem győzi a falra festeni az ördögöt, mondván: ha országa elesik, akkor utána Oroszország következik. Merthogy szerinte a háttérből Amerika mozgatja a szálakat. Látnivaló, mindenáron szeretné elérni, ha a Kreml beavatkozna, erre épülnek túlélési tervei. Úgy állítja be, hogy stratégiai katonai, illetve gazdasági fenyegetés irányul az oroszok ellen, aminek része, hogy a NATO be akarja keríteni Belaruszt, a kormány megdöntésére tömeges felkelést szít, majd csapatokat küld és Fehéroroszországból hídfőállást csinál Moszkva ellen.

A minszki állami tévé egyfolytában arra a támogatásra összpontosít, amelyet Lengyelország és Litvánia ajánlott fel az ellenzéknek. Ily módon próbál indokot találni Putyin számára az intervencióhoz. Mármint hogy vezényeljen további „kis zöld embereket”, azaz katonai jelzés nélküli egységeket a szomszédos ország rendőrségének, belbiztonsági szolgálatának megerősítésére.

Ám az orosz államfő pontosan tudja, mekkora kockázatot vállalna az erő alkalmazásával, hiszen a nyugati válasz újabb szankció volna, Belaruszban pedig magasra csapnának az oroszellenes érzelmek. Persze kirendelheti a Wagner csoport zsoldosait, majd mossa kezeit. De inkább kivár. Arra számít, hogy veszítenek erejükből az utcai tiltakozások, hat az ellenzéki vezetők letartóztatása, illetve elűzése, továbbá hogy meggyengül a sztrájkmozgalom. A másik oldalon Trump továbbra sem foglalkozik a kérdéssel, csupán az EU próbálja fokozni a nyomást.

De Putyin azt is érzékeli, milyen instabil Lukasenko helyzetet. Az országnak fogynak a pénztartalékai, nagy kölcsönre volna szüksége Moszkvától, emellett kulcsfontosságúak az orosz energiaszállítások. Az ár a két ország fokozott integrációja lesz. A feltételeket a Kreml diktálja. Ám ha úgy adódik, minden további nélkül ejti eddigi szövetségesét, de nem akkor, amikor még érezhető a nemzetközi nyomásgyakorlás. Ezért jelenleg azt csinálja, hogy bizonytalanságban tartja a jövőt illetően mind a belorusz államfőt, mind annak ellenfeleit.

FAZ

A vezető német konzervatív lap azt taglalja, hogy az EU-nak nem könnyű szankciókat hoznia, amikor a másik oldalon bűnözők állnak. Olyanok, akik mérget kevernek Navalnij teájába, vagy álarcos emberekkel áttetetik a litván határon a belorusz ellenzék elnökjelöltjét. Vagy amikor Hong Kongban a Kínai Kommunista Párt a világ szeme láttára számolja fel a szabadságjogokat. Mind a három eset élesen ütközik a nyugati értékekkel, ezért felvetődik, mit tegyen Németország: szakítsa meg a kereskedelmet olyan rendszerekkel, amelyek elnyomják a népet és elhallgattatják a másként gondolkodókat?

Az egyik válasz általában az, hogy igen. A gazdasági együttműködést azonban nem lehet befagyasztani, mert annak súlyos következményei lennének mindkét félre nézve. A német gazdasági miniszter meg is mondta: az árucsere forgalom nem attól függ, mennyire demokratikus egy partner. Mert hol húzódjon a vörös vonal, pl. amikor Magyarország nagyban darálja le a jogállamot? Vagy csak akkor kell kijelenteni, hogy most már elég, ha egy állam konzulátusán megölnek és feldarabolnak egy újságírót?

A másik lehetséges felelet, hogy az erkölcsi normákat, így főként az emberi és polgári jogokat nem szabad belekeverni a gazdasági kapcsolatokba, mert a demokráciadeficites partnerre már az is kedvezően hat, hogy látja maga előtt a kedvező példát, Hát, éppenséggel ez a feltételezés is teljes légvárnak bizonyult. Máskülönben nem nyomulnának az autokraták, szerte a világban.

Ha egy ország fenn akarja tartani a maga jólétét, ugyanakkor nem szeretné elárulni a saját értékeit, akkor a két fenti két szélsőség között kell navigálnia. Amikor egy diktátor kimutatja a foga fehérjét, a német vezetésnek újra meg újra mérlegelnie kell, nem került-e túl közel az egyik, vagy a másik pólushoz. De ha egyértelmű, mint most Oroszország és Belarusz esetében, hogy a másik átlépte a határt, akkor bátran a szankciók eszközéhez kell nyúlni. Annál is inkább, mert azok nagyon is eredményesek lehetnek, ha sikerül társakat találni hozzájuk. Az EU jelezheti pl. hogy Oroszország a jogsértésekkel a nyersanyag- és energiahordozó eladásait teszi kockára Európában.

Ám az gond, hogy az unióban a megtorló intézkedésekhez egyhangú döntésre van szükség. Éppen olyankor, amikor a szervezeten belül is még inkább nyomás alá kerülnek a liberális jogállamok. Az unió nem várhatja be Putyin legutolsó barátját, hogy cselekedjen. Az sem megy, hogy egyes országok élnek a vétójogukkal, mert ily módon akarnak előnyhöz jutni más viszályok kapcsán.

Tény, hogy a világban már így is túl sok vám és fal akadályozza a kereskedelmet. Ám az óriási különbség, hogy ezeket a falakat valaki hatalmi számításokból emeli, vagy azért, hogy megvédje a saját alapértékeit, amik nem képezhetik alku tárgyát.

Süddeutsche Zeitung

Merkel hamarosan visszavonul, de politikai stílusa fölöttébb hiányozni fog Európának, mert ő egészen más, mint a magyar vagy az osztrák miniszterelnök. Rá az a jellemző, hogy mértéktartó és felelősségteljes, ami különösen az olyan válságok idején fontos, mint a Covid-19. Hiszen cseppet sem mindegy, milyen döntéseket hoz, mivel azok alapjaiban befolyásolják a társadalmat és a gazdaságot. Mindenesetre jól látni, hogy a politikusok hogyan vizsgáznak jellemből, ha ennyire különleges helyzet adódik.

Amikor nagymértékben dominál a félelem, mint most, a politikában háromféle vezetői típus kristályosodik ki: 

1. Az Orbán-féle tekintélyelvű, aki a fertőzés ürügyén keresztülverte a felhatalmazási jogszabályt. Azaz újfent megmutatta az európai szövetségeseknek, hogy úgysem tudnak semmit sem tenni, ő bizony – ha úgy tartja szükségesnek – tesz az alapvető jogokra. Bár a végén legalább annyiban engedett a tiltakozásoknak, hogy formálisan eltörölték a törvényt. De ettől még bármikor visszatérhet a dekrétumokhoz, ha megint belobban a ragály. Ő egyébként már 5 éve a migránsözön idején is önkényes és egyoldalú intézkedéseket foganatosított, amivel kihívta maga ellen a többi uniós tagot.

2. Az osztrák kormányfő szintén szívesen épít a félelemkeltésre. Általában azt csinálja, hogy bejelenti: óriási veszély fenyeget, ám a végén kiderül, hogy jócskán eltúlozta a bajt. De Kurz emellett igencsak sajátosan gondolkodik a jogállamról, hiszen nemrégiben közölte: nem érdekli, hogy a jogszabályok megfelelnek-e az Alkotmánynak. Az osztrák taláros testület azonban több törvényt is érvénytelenített és ily módon igazolta: mennyire fontos a fékek és ellensúlyok rendszere.

3. Merkel viszont az a politikus, aki egyensúlyra törekszik az érdekek és értékek között. Legutóbb két napja erősítette meg: pontosan tisztában van azzal, mekkora terhet jelentenek az emberek, illetve a demokrácia számára a fertőzés miatt elrendelt szigorítások. Úgy hogy nem könnyen szánja rá magát azokra. Orbánnak és Kurznak ezzel szemben nincsenek ilyen fenntartásai. Ugyanakkor a német kancellár tanult az öt évvel ezelőtti leckéből és rendszeresen megindokolja a nyilvánosságnak, miért elkerülhetetlenek a korlátozások. Igénybe veszi a szakértőket, míg a magyar és osztrák kollégája általában megfellebbezhetetlenül kinyilatkozik a koronaválság kapcsán.

Árulkodik egy ország demokratikus viszonyairól, hogy az adott kormány számot vet-e intézkedései kihatásaival, és hogy a válságot alkalomnak tekinti-e intézkedései keresztülvitelére, minden ellenálláson átgázolva.

Spiegel

Montenegro búcsút intett a tekintélyelvű rendszernek – nyilatkozta a múlt hónap végi választásokon győztes koalíció vezetője, miután távozásra kényszerül Djukanovics, aki 30 éven át határozta meg az ország sorsát. Abazovics azt ígéri, hogy véget vet az etnikai nacionalizmusnak, amely masszívan jelen van az egész régióban és már annyi, de annyi bajt okozott. A kérdés csak az, mire lesz elegendő a hajszálvékony többség, miután a három pártot, köztük a Putyin-barát szerb nacionalistákat, illetve szociálliberális-zöldeket alapvető véleménykülönbségek választják el egymástól.

Abazovics mindössze 35 éves és az albániai kisebbség tagja. Azt mondja, minden manipuláció ellenére most először sikerült választáson fordulatot elérni. Egyben nehezményezi, hogy az EU-ban akadnak olyanok, akik számára a stabilitás fontosabb a térségben, mint a demokratizálódás. Márpedig Djukanovics semmibe vette a nyugati értékeket. Így tanácsosabb volna, ha az EU a demokratikus intézményeket támogatná. Persze – teszi hozzá az új vezető -, kérdés, hogy a bukott politikus hajlandó-e önszántából távozni, mert egyelőre nem úgy néz ki. Remélhetőleg azonban emiatt nem lesznek zavargások.

Mindenesetre az új hatalom rögzítette, hogy benn akar maradni a NATO-ban változatlanul megcélozza az uniós tagságot és nem vonja vissza Koszovó elismerését. Ugyanakkor Abazovics szerint fel van adva nekik a lecke, mert az államapparátus tele van Djukanovics embereivel. Az eddigi kormánypárt egy kommunista párt és egy maffia ötvözete. Nem lesz könnyű lenyomni a mindennapokban. De száműzni kell a politikát a kormányhivatalokból, valamint az igazságszolgáltatásból. A politikus egyébként jelenleg rendőri védelem alatt áll, mert több fenyegetés is érte. Nemrégiben huligánok vonultak fel a háza előtt. Mégsem fél. Logikusnak tartja, hogy akadnak, akik kezet emelnének rá, hiszen az új rendszerben sokaknak igencsak van vesztenivalójuk.

Spiegel

A lap szerint óriási kamu az a megállapodás, amelyet a Fehér Házban kötött a szerb elnök és koszovói kormányfő – elvileg a két ország gazdasági közeledéséről. Trump mindenesetre történelmi napot emlegetett és a mellét döngette az eszéért és politikai éleslátásáért. De amikor rátért, hogy Belgrád Jeruzsálembe helyezi át nagykövetségét, Vucsics összerezzent. A papírjaiban kotorászott és a munkatársaira nézett, segítséget kérve. De pár perc múlva már olyan stílusban méltatta a házigazdát, hogy amilyen legfeljebb egy észak-koreai pártkongresszuson megszokott.

Az elnök azt állította, hogy döntő lépést tettek az évtizedek óta tartó koszovói viszály megoldása felé, mert az egyezmény el fog vezetni a politikai megbékéléshez. Sikeres békeközvetítőnek minősíti magát, pláne, hogy összehozta Izraelt, valamint Bahreint és az Emirátusokat.

Megfigyelők és szakértők ezzel szemben hol a fejüket csóválják, hol aggodalmukat fejezik ki. Hogy történelmi szerződés született volna, azt egyikük sem állítja. Az EU dühös, mert az USA beleütötte az orrát Brüsszel Koszovó-politikájába, illetve megtorpedózta az európai törekvéseket a Közel-Keleten. De Belgrád és Pristina hagyományos szövetségesei is fenntartásaikat hangoztatják, arról nem beszélve, hogy odahaza mind a két politikus magyarázkodni kényszerül.

Persze már az sem stimmel, hogy egyezmény született volna, hiszen a két nyugat-balkáni vendég nem ugyanazt a papírt írta alá, bár a cím mindkét esetben az: Gazdasági normalizálás. De voltaképpen nem kötelező szándéknyilatkozatról van szó. Mindkét fél kijelenti, hogy kész az infrastruktúra közös fejlesztésére, a határátlépések megkönnyítésére, az energiaellátás diverzifikálására. De vannak politikai pontok is, pl., hogy Szerbia egy évig nem győzködi azokat az országokat, amelyet elismerték Koszovó függetlenségét. Mármint hogy változtassák meg elhatározásukat.

Egy csomó minden csupán Trump érdekeit és újjáválasztását szolgálja, nem függ össze a két ország konfliktusával. De hát az elnök fejébe vette, hogy nyugat-balkáni béketeremtőként vonul be a történelembe. Ám amit csinál, az sokszor diplomáciai bonyodalmakhoz, illetve belső feszültségekhez vezet a térségben. Kérdés ezek után, hogy Szerbia és Koszovó jól mérte-e fel az egyezség előnyeit és hátrányait. Hiszen egyiknél sem tolonganak a befektetni szándékozó amerikai tőkések. És az sem biztos, hogy jót húztak, amikor hagyták magukat bevonni Washington közel-keleti terveibe. Fontos arab támogatókat veszíthetnek el.