FELMÉRÉS: A MAGYAROK MAJDNEM FELE NYOMOROG VAGY A NYOMOR SZÉLÉN ÁLL

HVG
Szerző: HVG.HU
2023.09.27.

Egy reprezentatív felmérés szerint a magyarok 19 százalékának már a legalapvetőbb szükségletek finanszírozása is gondot jelent, 28 százalék csak azt veszi meg, amit muszáj.

A magyarok mindössze 8 százaléka érzi úgy, hogy javulásnak indultak az anyagi körülményei az utóbbi időben – derül ki a MediaMarkt az Opinio Institute közreműködésével végzett augusztusi, reprezentatív felmérésből. Többségük, a válaszadók majdnem fele (46 százalék) szerint a pénzügyi helyzetük folyamatosan romlik, ugyanakkor bíznak benne, hogy ez hamarosan helyreáll. 26 százalékuk stabilnak, míg 19 százalék kilátástalannak értékeli jelenlegi anyagi körülményeit.

A magyar gazdaság alakulásával kapcsolatban már inkább vagyunk borúlátóbbak. A megkérdezettek több, mint harmada (38 százalék) vélekedik úgy, hogy idén nem várható már javulás, 27 százalék szerint pedig jövőre sem. Újabb 25 százalék szerint bár várható némi erősödés, de még sokáig nem jön majd helyre.

A nyomorban és a nyomor szélén

A folyamatosan romló egyéni anyagi helyzet miatt a vásárlási szokások is jelentősen változnak. A válaszok alapján mindössze 7 százalék fogyaszt ugyanolyan mértékben, mint a krízis előtt. 10-ből 9 válaszadó visszavett a költekezéseiből az emelkedő infláció hatására: különösen a nők és az idősebbek figyelnek oda a kiadásaikra.

A háztartások egy része radikális változtatásokra, erős egyéni „megszorításokra” kényszerül:

a felmérésben résztvevők 19 százalékának már a legalapvetőbb szükségletei finanszírozása is nehézségekbe ütközik és további 28 százalék állítása szerint csak azt veszi meg, amire feltétlenül szüksége van.

A kutatás tanulságai szerint az emberek másik csoportja (45 százalék) az árak figyelésével, tudatos tervezéssel és a kiadásaik racionalizálásával próbálja meg átvészelni ezt az időszakot...

ITT OLVASHATÓ

PALÓCZ ÉVA A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.09.28.

Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Palócz Éva, a Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Intézet vezérigazgatója volt.

ITT HALLGATHATÓ MEG

Lásd még:

Surányi György előadása a Belvárosi Szabadegyetemen

A VÉGÉN MÉG LE IS GYŐZHETI FICÓT A SZLOVÁK “MOMENTUM”, DE SZLOVÁKIA SORSÁT AZ DÖNTI EL, KIKNEK NEM SIKERÜL BEJUTNIA A PARLAMENTBE

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2023.09.29.

...bárki is győz, a kormányzóképességhez többpárti koalíciót kell összehoznia, és a szétaprózott, sokféle ellentéttel terhelt szlovák pártstruktúrában ez garantáltan nem lesz egyszerű.

- Egy biztos pont: egyik oldal sem tud kormányt alakítani Pellegrini pártja nélkül. Ő korábban Fico párttársa volt, és a köztük lévő személyi ellentét ellenére úgy nyilatkozik, hogy közelebb érzi a Smert, mint a progresszíveket. Bár utóbbiakkal sem zárta ki az együttműködést, kérdés, hogy ez valódi nyitottság, vagy inkább a saját árfolyamát srófolja fel a lebegtetéssel.

- Ficonak a többséghez szüksége van Pellegriniéken kívül a régi jobboldali (időnként a MIÉP-hez hasonlított) SNS-re és a leginkább csak fasisztaként emlegetett Republikára is. Utóbbiakkal viszont Pellegrini kizárta a közösködést, így esélyesebb egy Smer-Hlas-SNS kisebbségi koalíció, amit kívülről támogatnának a fasiszták. Ha viszont az SNS mégsem jutna be, Ficónak nagyon nehéz dolga lenne. 

- A progresszív PS akkor tudna szűk többséget szeretni, ha Fico helyett őket választaná Pellegrini. Ebben az esetben a kereszténydemokrata KDH és a libertariánus SaS-sal együtt tudnának kormányozni – nagy ideológiai belső csörtékkel. Ha a KDH vagy a SaS mégsem jut be, a nyugatbarát erőknek nincs esélye. Ha viszont az előrejelzésekre rácáfolva bekerül a Demokraták nevű kisebb párt (Heger volt miniszterelnök új projektje), sokat javulnának az oddsaik.

- Bárki is nyer, a kormányzóképességen segítene, ha nem jutna be az OĽANO, a kormányfőként megbukó, de a maffiaellenes harcot zászlajára tűző botránypolitikusként elevickélő Igor Matovič pártja, akivel mindenki kizárja az együttműködést. Ő volt az, aki összeverekedett Fico volt belügyminiszterével egy kampányrendezvényen, ez fura módon jót tett a támogatottságának, de mivel ők pártszövetségben indulnak, 5 helyett 7 százalékot kell elérniük...

ITT OLVASHATÓ

NÉMETORSZÁG GAZDASÁGI GYENGÜLÉSE EGÉSZ EURÓPÁNAK ROSSZ HÍR – DE MI ÁLL MÖGÖTTE?

G7 / ZÉRÓOSZTÓ
Szerző: TÖRÖK ZOLTÁN
2023.09.28.

(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)

A német gazdaság gyengélkedik. Két egymást követő negatív negyedéves GDP adat után a harmadik, 2023 második negyedéves mutató, sem tudott a pozitív tartományba kerülni. A rövidtávú kilátások kedvezőtlenek, egyre több ok miatt és egyre többen aggódnak a német gazdaság miatt. Közhely, de érdemes megismételni: ha Európa legnagyobb gazdasága köhög, akkor a tőle ezer-szálon függő kisebb európai országok megfáznak. Ez Magyarországra hatványozottan igaz: Németország a legnagyobb exportpiacunk, többet exportálunk oda, mint a sorban következő öt legfontosabb exportpiacunkra összesen. Ezért is fontos foglalkozni azzal, hogy milyen okok állhatnak a német gazdaság jelenlegi problémáinak a hátterében, van-e kiút ebből a helyzetből, továbbá mit jelent mindez a magyar gazdaság számára?

Németország nincs egyedül a bajban – de ez nem megnyugtató

Németország Európa legnagyobb gazdasága, a világ egyik legnagyobb exportőre, ipari nagyhatalom. Azonban nem megy mostanában túl jól a szekér. Az ipari termelés hanyatlik, az infláció az euró-övezeti átlag fölött van, a kiskereskedelmi forgalom pedig éves összehasonlításban hónapról hónapra zsugorodik. Ezek nem ismeretlen makrogazdasági trendek, a magyar gazdaságról például pont ugyanezek mondhatók el, azzal a különbségtétellel, hogy a mínuszok mögött rendre nagyobb számok állnak, tehát a mélyrepülésben egyelőre túlteszünk a németeken. Ha az európai iparstatisztikára nézünk, akkor azt látjuk, hogy az egész EU-ban mindösszesen három olyan tagállam volt júliusban, amelyik az ipari teljesítményét növelni tudta volna júliusban (Málta, Franciaország és Dánia). Tehát Németország nincs egyedül a bajban, de ez a legkevésbé sem megnyugtató...

ITT OLVASHATÓ

MÁSFÉL HÉT ALATT LEÁLL AZ ÜZEMANYAG-ELLÁTÁS, HA A KORMÁNY ÁRSTOPOT VEZET BE

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.09.29.

„Ha be merik vezetni ismét a hatósági árat, azaz az árstopot, akkor másfél hét alatt leáll a normális üzemanyag-ellátás” – vélte Holoda Attila. Az energetikai szakértő szerint nem véletlenül szólalt meg a MOL az ügyben. Azért kerestük meg őt, mert az utóbbi napokban már nem csak Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, hanem Orbán Viktor kormányfő sem zárta ki az árstop bevezetését az üzemanyagokra. Holoda azonban úgy látja, a kormány nem fogja ezt meglépni, s – persze nem nyíltan, de – majd azt kommunikálják, hogy ’milyen rendesek vagyunk, hallgatunk a véleményekre, aminek a fejében csak azt várjuk el, hogy fizessétek szépen a hétszáz forintos üzemanyagárat’.

Megszaporodtak az üzemanyag-árstop esetleges ismételt bevezetésével kapcsolatos hírek az utóbbi napokban. Nagy Márton – a Portfolio beszámolója szerint – a Mol vezetőivel folytatott tárgyalásán világossá tette, hogy minden lehetséges eszközzel tompítani kívánja az üzemanyagárak növelését. Jelezte, hogy havi rendszerességgel kér jelentést az ágazat szereplőitől az árak nemzetközi és hazai alakulásáról, illetve az árak mielőbbi moderálására tett ágazati lépésekről. A múlt heti egri Közgazdász Vándorgyűlésen pedig azt ecsetelte, hogy a kormány korábban abban reménykedett, hogy már októberben tíz százalék alatt lehet az infláció, de az üzemanyagárak emelkedése közbeszólt. Ezt figyeli a kormány, és ha kell, beavatkozik – olvashattuk a 444.hu tudósításában.

A lebegtetésben/fenyegetőzésben Orbán Viktor tette fel az i-re a pont. A Parlament őszi ülésszakát nyitó beszédében szó szerint a következőt mondta: „Ha pedig az üzemanyagárakat – melyek jelentősen növelik az inflációt – a kereskedők nem tudják vagy nem akarják kordában tartani, akkor ismét be fogunk avatkozni.”...

ITT OLVASHATÓ

VESSZŐHIBA MIATT BUKHAT A BÍRÓSÁGON A KORMÁNY – ROSSZUL ÍRTÁK MEG A MELEGELLENES JOGSZABÁLYT!

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2023.09.29.

Bírósághoz fordult a Líra-könyvesbolthálózat fenntartója, amiért a nyáron 12 millióra büntette őket a fővárosi kormányhivatal. Utóbbi szerint „az érintett könyvek homoszexualitást jelenítenek meg, ennek ellenére a gyermekeknek szóló, ifjúsági irodalom körébe sorolt könyvek között helyezték ki azokat, és forgalmazásuk sem zárt csomagolásban történt”. Valóban. Csakhogy a Válasz Online-nak megküldött keresetlevélből kiderül: a jogszabály ilyesmit nem is ír elő. Mégpedig egy vesszőhiba miatt. Elképesztő történet következik, egy nagy tanulsággal: ha akkora nemzetvédő vagy, hogy könyvesboltosok és írók ellen is ádáz küzdelemben védenéd a magyar gyermekeket – előtte legalább tanulj meg magyarul!

ITT OLVASHATÓ

MOST JÖVÖK A KUPIBÓL - ORBÁN A TAXIBAN❗| SOMOGYI ANDRÁS

SOMOGYI ANDRÁS VIDEÓ
Szerző: SOMOGYI ANDRÁS
2023.09.28.

Most jövök a kupiból...

ITT NÉZHETŐ MEG

"HA BRÓDYVAL NEM TALÁLKOZOM ANNAK IDEJÉN, MA JOGÁSZ LENNÉK" - KONCZ ZSUZSA A KLUBRÁDIÓBAN

DOBSZERDA / KLUBRÁDIÓ
Műsorvezető: VÁRADI JÚLIA
2023.09.27.

„Legnagyobb örömömre a mester újból tollat, illetve gitárt ragadott!" Ugyanis újjászületett az 50 évvel ezelőtt készült, majd nem sokkal később betiltott Jelbeszéd című lemez, amelynek címadó dalát Bródy János most tovább írta. Persze azért túl sok változtatnivalója nem akadt, mert mintha ma ugyanaz a jelbeszéd fedné az igazságot, mint akkor.

A Dobszerda 2023 szeptember 27-i adásában Várai Júlia vendége Koncz Zsuzsa előadóművész, énekesnő volt.

ITT NÉZHETŐ MEG

SAJTÓHELYZET ÉS VÁLASZTÁS SZLOVÁKIÁBAN

NAPUNK - PARTIZÁN
Szerzők: MUNK VERONIKA, FINTA MÁRK
2023.09.27.

A Partizán a Napunkkal együttműködésben közvetíti Pozsonyból a szlovákiai választást. Mai adásunkban a Denník N - Napunk munkatársaival, Munk Veronikával és Finta Márkkal beszélgetünk arról, hogy hogyan készül a média a választásra.

- Mennyivel szabadabb a felvidéki sajtó a magyarországinál?

- Mennyire véleményvezérelt a szlovákiai újságírás?

- Milyen állapotban van a szlovák és a felvidéki közmédia?

- Hogyan él a szlovákiai újságírók emlékében a Kuciak-gyilkosság?

ITT NÉZHETŐ MEG

FICO, HA NYER IS, NEM SZEREZ OLYAN TÖBBSÉGET, MINT ORBÁN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.09.29.

Bár megvan az esélye az Orbánéhoz hasonló politikát folytató Robert Fico választási győzelmének, a Fidesz abszolút többséggel kormányoz, a Smer pedig örülhet, ha eléri a 20 százalékot – olvasható a Politico elemzésében.

Holnap, szombaton tartják a szlovákiai parlamenti választást. A Politico amerikai portál európai kiadásában Matthew Karnitschnig vitába száll azzal a nézettel, hogy ez az esemény különösebb fontossággal bírna Európa szempontjából. A fő esélyes Robert Fico oroszpárti retorikája ugyan megkongatta a vészharangokat, de ez szerinte sok hűhó semmiért.

A szerző nem holmi nyegle fölényességgel löki oda az olvasó elé ezt a lekicsinylő véleményét, hanem egészen alapos elemzés nyomán jut erre a következtetésre. Mint írja, Ficót 2018-ban a népharag kényszerítette lemondásra a miniszterelnöki tisztségről, és most újra itt van, hogy bosszút álljon. A Smer, vagyis Irány – Demokrácia elnevezésű baloldali populista párt vezetője mintegy 20 százalékkal vezeti a mezőnyt a közvélemény-kutatások szerint, ami enyhe többséget jelent a liberális irányzatú Progresszív Szlovákia tömörüléssel szemben.

Az 59 éves exkommunista szociáldemokratává fazonírozta át magát a vasfüggöny lehullása után. Az elmúlt hónapokban a nyugati fővárosokban sorra megszólalt a vészcsengő annak nyomán, hogy Fico, saját győzelme esetére kilátásba helyezte országa részéről Ukrajna katonai támogatásának a leállítását, és azt is, hogy meg fogja gátolni Kijev NATO-felvételét. Vlagyimir Putyin állításait is szajkózza arról, hogy a Kreml valójában ukrán nácik és fasiszták ellen harcol.

Egyes brüsszeli elemzőket – írja Karnitschnig – az zavarja, hogy a Fico a jelek szerint vért kíván. Az a felháborodás távolította el őt a hatalomból, amit Ján Kuciak oknyomozó újságíró és barátnője, Martina Kušnírová gengsztermódszerű meggyilkolása váltott ki. Halála előtt Kuciak olyan korrupciós ügyeknek járt utána, amelyek érintették Fico pártját és a miniszterelnök környezetét.

Az élesnyelvű Fico azonban – folytatódik a cikk – két kormányfői periódusa alatt, vagyis 2006 és 2010, valamint 2012 és 2018 között gyakorlatias szereplőnek bizonyult mind az európai, mind a transzatlanti színpadon, és nem kérdőjelezte meg országa európai uniós, illetve NATO-kötelezettségeit. Újkeletű oroszbarátsága olyan országban vált ki rezonanciát, amelyet – azon túl, hogy sokan még a szovjet időkben szocializálódtak – folyamatosan bombáz az internetes térben a kéngőzös moszkvai propaganda. A szlovákiai lakosság több mint fele a Nyugatot tartja felelősnek a háborúért, és az ország NATO-tagságát csak 58 százalék támogatja.

A Politico szerzője – miután egyet nem értően idézi John Kampfnert, a New Statesman volt szerkesztőjét, aki szerint Szlovákia sokkal inkább számít, mint amennyire azt Európa felfogja -, kifejti azt az álláspontját, hogy Szlovákia mindig is háttérbe szorítottan létezett, előbb a Habsburg birodalomban, aztán Csehszlovákiában. Karnitschnig megfogalmazása szerint az országban a „kisemberjelenség” folyamatosan táplálta a külső erőkkel szembeni bizalmatlanságot, legyen szó akár az osztrákokról, csehekről, lengyelekről, magyarokról vagy amerikaiakról.

A kétezres évek elején „tátrai tigrisként” emlegetett Szlovákia egy főre jutó GDP-je az euróövezet sereghajtói közé tartozik, és idén várhatólag 7 százalék lesz a költségvetési hiány. Fico gazdasági fordulatot és több szociális kiadást ígér, ami az EU pénzügyi támogatása nélkül lehetetlen. A fősodortól való bármilyen elmozdulás kiváltaná a befektetők ellenlépéseit, és növelné a hitelfelvételek költségét. Mivel az ország az euróövezet tagja, vezetői nem fordulhatnak segítségért a nemzeti bankhoz. Arra az aggodalomra válaszul, hogy Fico Orbán felé hajlik, és követheti az ő illiberális politikáját, a Politico elemzője felhívja a figyelmet arra, hogy a Fidesz abszolút többséggel kormányoz, a Smer pedig örülhet, ha eléri a 20 százalékot.

Ahhoz, hogy koalíciót hozhasson létre, össze kellene terelnie a szélsőségesen oroszbarát pártokat, és egykori szövetségeséből lett végzetét, Peter Pellegrinit, aki 2018-ban őt követte a miniszterelnöki székben, majd saját pártot alapított. Ebből a konstellációból Matthew Karnitschnig szerint az következik, hogy az elmúlt öt évben öt kormányfőt elfogyasztó Szlovákiában a politika ingatag marad – miközben pedig a lakosság, különösen a fiatalság makacsul kitart az Európa-pártiság mellett. Ráadásul – hangoztatja az elemző – arra is van esély, hogy Fico nem nyeri meg a mostani választást.

Osztrák lap a német, német lap az osztrák migrációügyről

Végül nézzünk röviden migrációs témában egy osztrák lapot a németekről és egy német lapot az osztrákokról.

A bécsi Der Standard azt jelenti Brüsszelből, hogy most már a németek is elfogadják a menekültügyi válságkezelés mikéntjére vonatkozó legutóbbi javaslatot, amit a soros spanyol elnökség terjesztett elő, és így már biztosított a szükséges minősített többség. A viták egyebek közt arról folynak, mi minősüljön olyan válsághelyzetnek, amikor a hirtelen megnövekvő számban érkező olyan menedékkérőket, akik viszonylag biztonságos országokon át jöttek, őrizetszerű körülmények között lehet hosszabb ideig tartani. A cikk szerint Nancy Faeser német belügyminisztert azt mondta, hogy a magyarok és a lengyelek nem csatlakoztak a kompromisszumos javaslattal egyetértőkhöz.

A Die Welt című német lap eközben arról adott hírt, hogy Ausztriában a jövőben a menedékkérőket ügyük elbírálásának idejére közhasznú munkára akarják kötelezni, és aki erre nem hajlandó, az nem részesülhet majd az alapellátásokból.

ITT OLVASHATÓ

A “PAPÍROS GYEREKEK” AZ IGAZÁN NAGY VESZTESEI A KORMÁNY OKTATÁSPOLITIKAI HADJÁRATÁNAK

G7.HU
Szerző: NAGY ZSOLT
2023.09.29.

Az elmúlt hetek egyik legerősebb videója kétségkívül a Qualitas Gimnázium udvarára megafonnal érkező, majd a gyerekeket és a tanárokat is távozásra felszólító bírósági végrehajtóról készült felvétel. A kialakult helyzet váratlan feladat elé állította a szülőket, főleg azokat, akiknek a gyermeke sajátos nevelési igényű (SNI). Az állami oktatási rendszer ugyanis az SNI-tanulók számára a szakemberhiány miatt még nagyobb kihívást jelent, illetve helyhiány, ugyanis egy osztályba legfeljebb 2 SNI/autista gyerek vehető fel. Ezért ha például már az iskolás korban derül ki valamilyen tanulási probléma, akkor a szülők inkább hallgatnak. Vagy megoldást jelenthet a fizetős, alapítványi iskolák, ha a családok megtehetik hogy kifizessék a tandíjat, de még akkor sem biztos, hogy nincs tele az intézmény. (Megjegyzés: a Qualitas igazgatója nyilvános posztban jelezte nemrég, hogy az oktatás más helyszínen, de folytatódni tud, amennyiben a gyerekek szülei nem kezdik el tömegével máshová vinni a diákokat –  a szerk.)

A rendszerváltás előtt néhány évvel nyílt meg arra a lehetőség, hogy akik nem akarnak az állami oktatás keretein belül tanulni, azok kipróbálhassák az akkor még itthon gyerekcipőben járó, reformirányzatokat képviselő alternatív iskolákat. Az évek alatt a magánintézmények száma nőtt, de még mindig nem mondható kiemelkedőnek, a Qubit gyűjtése szerint a tanulók pár százaléka jár csak ilyen iskolákba.

Sok szülő számára a magániskola iránti igény akkor jön képbe, amikor a gyermekéről kiderül, hogy valamiért sajátos nevelési igénnyel (SNI) rendelkezik – ez egy igen tág kategória, a vakoktól a mozgássérülteken át az autista, vagy magatartási zavaros gyerekekig sokan férnek bele. (Természetesen az SNI csak az egyik ok lehet,  sokan az állami rendszer merev szabályai miatt akarják átvinni a gyereküket, mások a külföldi tananyagra helyeznék a hangsúlyt…). 

Magyarországon a KSH adatai szerint százezer gyerek esik az SNI-kategóriába. Az ő helyzetük az utóbbi években egyre nehezebbé vált: az általánosan növekvő pedagógushiány mellett a koronavírus-járvány és az azt követő gazdasági visszaesés egymás után lehetetleníti el a gyerekek fejlesztését...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁG SEBEZHETŐ, KEMÉNY HÓNAPOK ELŐTT ÁLL A FORINT

24.HU
Szerző: K. KISS GERGELY
2023.09.29.

Az MNB csökkentette az irányadó kamatot, de a mostani 13 százalékos szint még mindig elegendő ahhoz, hogy kellő támaszt adjon a forintnak, megvédve az árfolyamzuhanástól – vélik pénzpiaci szakértők. A kormányzati vezetők és az MNB-elnök között kirobbant vita nem tesz jót az árfolyamnak, de jóval nagyobb kockázatot rejthet például az, hogy hazánk blokkolta a svédek NATO-csatlakozását. Az orosz–ukrán háború és az energiaár még mindig rizikónak számít, ám 

a devizapiacot Amerika és a dollár mozgása aggaszthatja.

Szeptemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) folytatta a májusban megkezdett kamatvágásait. A monetáris tanács a keddi kamatdöntő ülésen ugyan az alapkamatot az eddigi 13 százalékos szinten hagyta, ám a 14 százalékos kamatú egynapos betéti tenderének a kamatát 13 százalékra csökkentette, októbertől pedig már nem is hirdet meg ilyen betéti tendert. Ezzel egy év után újra az alapkamat lett az irányadó kamat.

A betéti tendert – ami egészen májusig 18 százalékos kamattal futott – a tavaly őszi forintpiaci vihar idején hirdette meg először az MNB annak érdekében, hogy stabilizálja a forintot, és magas kamatozással vonzóvá tegye a devizapiaci befektetők számára.

A 13 százalékos alapkamat ugyanakkor „békeidőben” még mindig képes arra, hogy erősítse a forintot, de legalábbis elejét vegye az érdemi gyengülésnek. Ennek feltétele, hogy a nemzetközi piacokon semmilyen turbulencia nem üti fel a fejét, nem tör ki újabb háború vagy bármilyen geopolitikai feszültség, zűrzavar – jelentette ki lapunknak Kolba Miklós, az ING Bank senior treasury üzletkötője...

ITT OLVASHATÓ

GÁBOR GYÖRGY: A NÉPSZÁMLÁLÁS ELUTASÍTOTT VÁLASZA – A SZAKSZERŰTLENSÉG ÁLDÁSA

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.09.28.

"Sokféle megfontolás tarthatta vissza mindazokat, akik válasz nélkül hagyták a népszámlálási kérdőív említett rubrikáját, a bizalmatlanságtól egészen a vallás átpolitizáltságából eredő félelemig."

A vallási-felekezeti vonatkozásokat tartalmazó népszámlálási adatokat komolyan és alaposan szükséges elemezni, indulatok és mindenfajta zsigeri politikai előítéletektől mentesen. Itt most nem is erre vállalkozom, mindössze egy a népszámlálási kérdőív szakszerűtlenségéből következő hipotézisnek kívánok hangot adni.

A kérdőívben a feltett kérdés így hangzott: „Mi a vallása, felekezete?” A kérdés enyhén szólva problematikus, a minimális szakértelem híján van, ugyanis a vallás és a felekezet szavak egymás mellé rendelésével összekeveri, összekeverhetővé teszi a vallásosság spirituális tartalmát és az egyházi-felekezeti hovatartozás intézményesített vonatkozását, holott a fogalmak messze nem ugyanarra a tartalomra vonatkoznak.

Márpedig a jelenlegi regnáló politikai hatalmat nem a vallás spiritualitása foglalkoztatja, s messze nem annak a közjóban elfoglalt helye és szerepe, hanem kizárólag az egyházak, felekezetek, s ezek is csak annyiban, amennyiben szolgálólányai a fennálló hatalomnak. A hatalom ennek megfelelően premizálja és bünteti az egyházakat, juttat nekik, vagy elvesz tőlük. Az ismert példák mellett gondoljunk arra, hogy valamikor, amikor a Hit Gyülekezete a balliberális oldalhoz tűnt közelállónak, gúnyosan „bizniszegyháznak” nevezve és egyéb kriminális vádakkal illetve utasították el épp azok, akik ma, amikor a Hit Gyülekezete számító önérdekből ráállt a NER pályájára, s jól kiötölt módon a hatalmi szempontok szorgos és fegyelmezett kiszolgálójává vált, komoly anyagi támogatásban részesítik az egykor mélyen megvetett „bizniszegyházat”. És éppen ennek a támogatásnak köszönhetően él és virágzik a Hit Gyülekezetének médiabirodalma, hogy az ellenzékiség maszkját magára öltve, ám afféle jól ismert és gyakorta alkalmazott pszeudoellenzékiként manipulálhassa, s megtervezett módon befolyásolhassa az ellenzéki szavazók egy jelentős részét, legalábbis mindazokat, akik megszokásból, kényelemből, tájékozatlanságból, vagy azért, mert lassan egyedül már csak itt láthatnak ellenzéki politikusokat és megmondóembereket, továbbra is ellenzékinek szeretnék tudni ezt a menet közben familiárisan magánosított médiabirodalmat.

És mindezzel párhuzamosan gondoljunk arra, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, hiába végez emberfeletti karitatív munkát éppen az állam által az út szélén hagyott súlyosan hátrányos helyzetűek körében (lakhatás, egészségügyi ellátás, iskoláztatás stb.), kizárólag politikai okokból vált kegyvesztetté a MET, miközben a politikának oly kedves egyházak és felekezetek abszurd és irracionális többlettámogatást élvezhetnek, amelynek eredményeként, súlyos közpénzekből, a szemünk előtt születhetett meg a „luxuspüspök” (luxuslelkész, luxus vezető rabbi) eddig még nem ismert fogalma és tartuffe-i valósága.

Joggal feltételezhető tehát, hogy a választ ilyen-olyan okokból megtagadók sorában nem kis létszámban lehetnek jelen azok, akik vallásosak ugyan, de akik politikai, etikai vagy ízlésbeli okokból fakadóan elutasítják a hatalom fent említett, egyre szemérmetlenebb és gátlástalanabb gyakorlatát, vagy akik vallásukat még véletlenül sem kívánják azonosítani azokkal az egyházakkal és felekezetekkel, amelyeknek működési gyakorlatát éppen saját vallásuk legfontosabb hagyományával és értékrendjével találják tökéletesen ellentétesnek.

S hogy mindez mennyire így van, elkeserítő és elrettentő példa minderre, hogy miközben a politikai hatalom megállás nélkül azt hangoztatja, hogy Magyarország a világ legüldözöttebb vallásának, a kereszténységnek az őre és védőbástyája, aközben ugyanennek a hatalomnak a legönösebb politikai, gazdasági és ilyen-olyan módon felcímkézett financiális érdekei és megfontolásai, ha úgy adódik, gond nélkül felülírják a keresztény védőszent konstruált és imaginárius szerepét. Ez történt akkor, amikor „magasabb rendű okokból” fakadóan a keresztényvédő hatalom szabadon engedte és futni hagyta a keresztény bajtársát előre megfontolt szándékkal, aljas indokból és különös kegyetlenséggel lemészároló azeri katonát, hogy végül a kizárólag vallási megfontolásból gyilkoló véreskezű hóhért Azerbajdzsánba való hazatértekor nemzeti hősként ünnepelhesse az ottani keresztényüldöző diktatúra.

És pontosan ugyanennek lehetünk tanúi ma is, midőn a „keresztényvédő” Magyarország megvétózta az Európai Unió határozattervezetét, amelyben az EU tagállamai önmérsékletre kívánták felszólítani az azeri muszlim harcosokat, akik a hegyi-karabahi háború során, s a sok-sok évtizedes, rutinszerűvé vált gyakorlatuknak megfelelően vallási és etnikai tisztogatásokat hajtanak végre, részben a keresztény örmény lakossággal, részben pedig az egyedülálló és pótolhatatlan, évszázados-évezredes keresztény emlékekkel, templomokkal, temetőkkel stb. szemben.

Sokféle megfontolás tarthatta vissza mindazokat, akik válasz nélkül hagyták a népszámlálási kérdőív említett rubrikáját, a bizalmatlanságtól egészen a vallás átpolitizáltságából eredő félelemig. De a szakszerűtlenül megfogalmazott kérdés, amely óhatatlanul elmosta a különbséget a vallási és felekezeti hovatartozás között, a válaszadói vagy a választ megtagadó attitűdből akaratlanul rávilágított a Fidesz-KDNP politikájának egyik legálságosabb és legszemforgatóbb vonására.

A megkérdezettek szemet szúró sokasága, akarva vagy akaratlanul, mindenesetre helyesen hagyta megválaszolatlanul a feltett kérdést.

ITT OLVASHATÓ

L. RITÓK NÓRA: KOMMUNIKÁCIÓK HARCA 1. (NYOMOR SZÉLE BLOG / HVG)

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.09.29.

Most egy véleményezésre kiküldött központi anyagban olvastam a következőt:

“A hatásos kommunikációs kampányok jól átgondolt, hosszútávú stratégiára épülnek, és a célba vett társadalmi csoportok sajátosságaihoz illesztett formában, több kommunikációs csatornán összehangoltan közvetítenek üzeneteket.”

Elgondolkodtam rajta, mert pontosan tudom, milyen fontos pont ez a munkánkban, és azt is, mennyi más kommunikációs színtér hat még erre az egészre. És azt látom, mások sokkal pontosabb célzásokkal dolgoznak, mint mi. De vajon az-e a jó módszer, az övéké? Mit tudnak jobban, mint mi? Miért hat az erősebben, mint a mienk? Elkezdtem kicsit elemezni magamban ezt az egészet.

Azt hiszem, az alapvető különbség a célokban van. A mi célunk a generációs szegénységben élők életstratégiájának elmozdítása, új utak kiépítésének támogatása, amiben egy tervezhetőbb, kiszámíthatóbb élet körvonalazódhat. Ehhez használjuk a közösségépítést, mert meggyőződésünk, hogy a szegregátumok világából nincs kiút egymás támogatása, közös értékrend nélkül, amit azonban rettentő nehéz összhangba hozni a mélyen rögzült egyéni túlélési stratégiákkal.

Azt hiszem, már sokat tudunk a problémáról, hiszen 1999 óta működünk, 14 éve komplex problémakezeléssel, a társadalmi leszakadás ellen. Nagy tanulási folyamat volt ez, olyan tudás, ami nem sajátítható el tankönyvekből, mert hihetetlen összefüggések mozgatják, ami csak így, a terepi munkában érzékelhető, értelmezhető. És ami ráadásul ebben a gyorsan és folyamatosan változó társadalmi közegben, az elmúlt években folyamatosan egyre mélyebb társadalmi problémává válik.

A kommunikáció fontossága nem megkérdőjelezhető. Fontos a külső és belső kommunikáció is, sokat foglalkozunk már vele, jóval tudatosabban tervezzük, mint korábban. A külsőről többször írtam már, és a belsőn belül is van egy munkacsoporton belüli, és egy, ami a “célcsoportra” irányul. Most erről gondolkoztam tovább. Erről, ami más, mint amit a fejlesztésekben meghatározunk, ugyanis számukra is érthetővé és elfogadhatóvá kell tenni a céljainkat, ami nem egyszerű. Mert azt kell, hogy mondjam, stabil bizalmi légkör ide, vagy oda, ebben még mindig nagy küzdelmeink vannak.

Nézzük előbb azokat a kommunikációs hatásokat, melyek jobban működnek, mint a mienk. Most csak egyet, aztán majd folytatom, másikkal, a következő blogban.

Jelen van a problémában az értékesítés kommunikációja. Pl. a különféle ügynököké. Akik eljönnek, hozzánk hasonlóan “felkereső jelleggel” a leszakadókhoz, és tűpontosan célozva tolják pl. az arcukba az okostelefont, 0 Ft-ért, csak a hűségnyilatkozatot kell aláírni, és majd csak később fizetni. Vagy a felvehető személyi kölcsönt. De sikeresebben működik nálunk az online üzleti vonal is, bár azt is látjuk, ez megerősítést kap a közösségen belül is. És számunkra érthetetlenül fordul a GLS naponta többször is, hónap elején az egyébként szegény településen. Mert fontosabb lesz a márkás cipő megvétele, amivel most “villogni lehet” a gyereknek a suliban, mint az, hogy télen mivel fűtenek majd. Fontosabb a mobiltelefon, mint spórolni a vízbekötésre, vagy befizetni egy csekket, a harmadik felszólításra legalább.

Ezek mind a fogyasztói társadalom üzenetei, ami pillanatnyilag megadja azt, amire vágyik az illető. Amit mozgat a világ üzenete: az vagy, amid van. Annyit érsz, amennyit fel tudsz mutatni. Ha drágábbat, trendibbet, divatosabbat, akkor több vagy. Akinek nincs, az csóró. Azt lehet cikizni, megalázni, csúfolni. Lesajnálni.

Szóval, jön egy célzott kommunikáció az ügynököktől: “nem kell ez?! Ne viccelj… Most nem kerül semmibe! Nehogy már kihagyd… soha vissza nem térő alkalom! Ha elmegyek, már késő lesz, és meg fogod bánni!“ Vagy kis várakozással (amíg jövedelemhez nem jut az illető) , a reklámokból, a facebookon, gazdag kínálattal: “Erre vágysz? Hát itt van..mert te is megérdemled.”

Ehhez jön a közösségi kommunikáció, amit sajátos értékrend hat át, ami lassan épült ki, és tette mára szinte egyetlen emberi értékmérővé a birtoklást. Ma már ez mindenek feletti, ehhez nincs párosulva sem a tanulás, sem a tudás, sem a legális munka. Csak a pénz, a megszerzett javak.

Ezzel szemben kell nekünk valamit elfogadtatni a pénzügyi tudatosságról, a tervezésről, a prioritásokról, a hiányok hálójában még a takarékosságról is. Megértetni, hogy a generációk óta megélt “nincs”-ben nem az azonnali vágykielégítés a megoldás, hanem a tervezhető “majd”, amiért azonban “most” kellene erőfeszítést tenni. Vagy legalább ésszerű megoldást hozni, és légyűrni a vágyat egy időre. Szóval, ebben a nincs-most-majd kommunikációban nem bírunk olyan erősek lenni, mint azok, akiket ebben az egészben egy másik cél vezérel: az érdek. Eladni, ebből jövedelemhez jutni. Bármi áron.

Miközben mi pontosan értjük, hogy a legvédtelenebbek ők a fogyasztói világgal szemben, nem bírjuk kivédeni annak a hatásait. Eredmény? Jó, talán örülhetnénk, hogy “csak” 5 személy írta alá a telefonhoz jutás hűségnyilatkozatát, többen ellent tudtak állni. Persze volt, aki másnap eladta pár ezer Ft-ért a friss szerzeményt, mert a “most” újabb üzenettel bírt. Talán épp a napi kenyérhez segítette. Mire a tartozás visszakerül ahhoz, aki aláírta, milliós összeg lesz. A behajtócégek pedig sorban állnak, ha véletlenül legális kereset bukkanna fel. Érdemesebb tehát a feketezónából jövedelemhez jutni, abból nem tudja levonni senki. Így rakódnak egymásra a rétegek, melyek aztán olyan súllyal nyomják az illetőt lefele, hogy esélytelen lesz kitörni ebből.

Persze, próbálkozunk állandóan. Beszélünk sokat erről az egészről, hogy legyen közösségi megerősítése, a kríziskezelésünket is ehhez igazítjuk, vannak adósságkezelési programjaink, családi csődvédelem is, folyamatosan próbálunk “talpra állítani” családokat De néha évek munkája dől be a pillanatnyi vágykielégítés családi, közösségi kommunikációval megerősített hatása miatt.

Hogyan kellene másképp kommunikálnunk nekik erről? Valamit nem jól csinálunk? Utólag belátják többnyire, nem így kellett volna, kár volt, de akkor, mikor azt lehet érezni, hogy birtokolhatják azt, ami ott, abban a közegben is menő, nem számít semmi. Mi pedig fogjuk a fejünket, a facebookon közzétett fotók láttán, ami nem azt mutatja, ahogy élnek, hanem azt, ahogy akarják magukat látni. Ez az érzés az, amire fókuszál az ügynöki, értékesítési rendszer. Ez a gyenge pont.

És itt, ebben a szférában csak a haszon lebeg a szemük előtt, náluk nincs szociális érzékenység. Kit érdekel ott ez? Hiszen mindenki felnőtt, saját döntéssel. Ha úgy dönt, hogy megveszi, az ő döntése. Joga van hozzá. Ezt kell erősíteniük, és nyilván ellenség az, aki ez ellen próbál lépni. Mi is.

Innen pedig már csak kommunikációs kérdés, hogy lehet ellenünk hangolni azokat, akikért dolgozunk. Akiket szeretnénk megmenteni az eladósodástól, ám mindig akad, aki ezt a segítségnyújtást újraértelmezi velük: “bele akarnak szólni az életetekbe”, “milyen jogon avatkoznak ebbe, mikor ti felnőtt emberek vagytok?”, “biztosan valami érdekük fűződik ehhez, különben minek akarnának nektek rosszat?”, “nem vagytok ti gyerekek, akiknek meg kell mondani, mit csináljanak, mit képzelnek ezek”, “ezek nem értik… sosem voltak ilyen helyzetben, nekik megvan mindenük”, stb. És hitetlenkedve hallgatják a mi spórolási praktikáinkat, ha próbálunk erről az oldalról közelíteni.

Megoldás? Nos, ezt senki sem keresi. Olyan, mintha jó lenne így mindenkinek, ahogy van. Az iskola nem dolgozik azon, hogy pénzügyi tudatosságra neveljen. A kereskedelemnek, bankrendszernek az új ügyfél megszerzése az érdeke. Az intézményrendszer nem tud hatékony adósságkezelési programokat működtetni. Prevenció nem létezik. A feketezónát pedig elnézik…ez ma a túlélés záloga.

Miközben pontosan látszik, hogy ez mekkora beavatkozási pont lehetne. De minden ellene dolgozik. Profi kommunikációval. Illeszkedve a célba vett társadalmi csoportok sajátosságaihoz.

BULVÁR-TÖRTÉNETÍRÁS, GICCSNACIONALIZMUS – TÖRTÉNÉSZEK A KORMÁNY EMLÉKEZETPOLITIKÁJÁRÓL

SZABAD EURÓPA
Szerző: HORN GABRIELLA, BARNA-LIPKOVSKI MIKLÓS
2023.09.28.

2010 óta megszámlálhatatlan mennyiségű pénzt költött el a kormány a nemzeti emlékezetre. Idén – tűzijátékkal együtt – több mint tízmilliárd forintból rendezték meg az augusztus 20-i ünnepségsorozatot, és ez csak egy tétel a nemzeti történelmet ünneplő költésekből. Ráadásul történészek szerint a kormány látványos emlékezetpolitikája nemcsak drága, hanem leegyszerűsítő és ellenségkép-teremtő is.

„A fizikai és szellemi terror megismétlődése ellen a nemzeti emlékezet a legerősebb fegyver – jelentette ki Orbán Viktor 2017. október 23-án a Terror Háza előtt mondott ünnepi beszédében. Hozzátette: – Eshet eső, fújhat metsző szél, jöhet könnygáz vagy lovasroham, mi összegyűlünk, mert éljünk bárhol is a világon, ma emlékezni akarunk.” Ehhez tartotta is magát: az elmúlt években sorra valósultak és valósulnak meg az emlékezetprojektek emlékművek épületek, intézmények, szobrok és történelmi filmek formájában.
Sokba kerül a dicső múltunk

Szerettünk volna hivatalos adatokat kapni arról, hogy mennyit költ a kormány a nemzeti emlékezetre, ezért hónapokkal ezelőtt kétszer is kértünk interjút – a Miniszterelnökség sajtóosztályán keresztül – Potápi Árpád nemzetpolitikáért felelős államtitkártól, de egyik megkeresésünkre sem érkezett még csak válasz sem. Így magunk próbáltuk összeszedni az emlékezetberuházások, -költések egy részét.

A két legnagyobb budapesti történelmi projekt a Várnegyed elpusztult épületeinek egy részét betonból újraépítő Hauszmann program és a Parlament környékének a kormány ízlése szerinti alakítását célzó Steindl Imre Program. A sok szakmai kritikát és nemzetközi elmarasztalást is kapó Nemzeti Hauszmann Program költségvetését az Átlátszó már évekkel ezelőtt is kétszázmilliárd forint körülire becsülte. A Steindl Imre Program keretében bontották le és vitték át a Nagy Imre-szobrot a Jászai Mari tér közelébe, és végezték el a Vértanúk emlékműve több mint hárommilliárd forintba kerülő rekonstrukcióját (a szobrokra külön költségvetés állt rendelkezésre). E programra idén tavasszal egy kormányhatározat további 14,9 milliárd forintot különített el. (Sőt a Kossuth tér két ikonikus épülete, az Agrárminisztérium és az Igazságügyi Palota – korábbi Néprajzi Múzeum – 2024–2027 közötti felújítására, átépítésére is szán 112 milliárd forintot a kormány.)

Nem csak emlékművekre és egyes történelmi épületekre jut pénz az emlékezetköltések keretében: az elmúlt években több mint húszmilliárd forintot költött a kormány az adófizetők pénzéből történelmi filmekre a Forbes magazin 2022-es gyűjtése szerint. Emlékezetrendezvényekből sincs hiány: ezek között a legdrágább az augusztus 20-i, államalapítási ünnep (tűzijátékkal). Idén például 12 milliárd forintot terveztek erre költeni. Ezenkívül volt már Nemzeti Vágta, rendeztek Trianon rockoperát, volt előadás Puskás Ferenc életéről, A kőszívű ember fiaiból és a szigetvári ostromról stb. ...

ITT OLVASHATÓ

SZINTE ZAVARTALANUL GARÁZDÁLKODHATNAK AZ OROSZ TROLLOK A FACEBOOKON

LAKMUSZ
Szerző: NEUBERGER ESZTER
2023.09.27.

Egy európai bizottsági jelentés feltárta, milyen módszerekkel operálhatott a Kreml propagandagépezete a közösségi médiában az orosz-ukrán háború első egy évében a legnagyobb platformszolgáltatók szeme láttára.

Titkos ukrajnai biolaborok, megrendezett bucsai mészárlás, náci ukrán rendőrfőnök, Nyugat-Ukrajna Lengyelországhoz csatolásának elkottyantott terve - csak néhány példa a dezinformációs narratívák közül, amelyeket az orosz-ukrán háború 2022. februári kezdete óta nagy erőkkel igyekezett a nyilvánosságban terjeszteni a Kreml propagandagépezete.

Ezek a félrevezetőnek vagy teljesen hamisnak bizonyult történetek egytől egyig egyfajta információs hadviselés részét képezik, amelynek célja az orosz érdekek érvényesítése. A jelen háborús helyzetben ez nem jelent mást, mint Ukrajna háborús erőfeszítésének gyengítését a nyilvánosság tereiben is. A stratégia azonban önmagában nem új keletű, egészen a szovjet időkig nyúlik vissza. Erről és az orosz dezinformációs gépezet működéséről még a háború első hónapjaiban beszélt a Lakmusznak adott interjújában Michael D. Weiss, a téma egyik fontos szakértője.

A Moszkvából vezérelt információs aknamunka egyik legfontosabb terepe az orosz-ukrán háború kezdete óta eltelt több mint másfél évben az online nyilvánosság, ezen belül is a különböző tartalommegosztó- és közösségi platformok lettek.

A platformokat működtető globális nagyvállalatoknak pedig kezdettől fogva kiemelt felelősségük van abban, hogy a kifejezetten dezinformációs céllal terjesztett tartalmak mekkora közönséghez jutnak el ezeken a platformokon.

Az Európai Unió már régóta igyekszik rábírni a nemzetközi techcégeket, tegyenek többet a felhasználók védelméért a hamis, félrevezető, gyűlöletkeltő, jogsértő tartalmaktól. 2018-ban tető alá hozták dezinformáció visszaszorítását célzó gyakorlati kódexet. Ezt aláírva az ágazat legnagyobb nemzetközi szereplői, például a Twitter, a TikTok, a Facebookot és az Instagramot működtető Meta, a Google vagy a Microsoft is vállalták, hogy aktívan tesznek platformjaikon a káros tartalmak terjedése ellen. 2022 júniusára- nem függetlenül a háborús dezinformáció jelentette fenyegetéstől - elkészült a kódex kibővített változata is.

Ezzel párhuzamosan az Európai Parlament elfogadta a digitális szolgáltatásokról szóló rendeletet (Digital Services Act - DSA) is. A jogszabály többek között arra kötelezi az óriásplatformokat, hogy folyamatosan figyeljék a felhasználókat veszélyeztető biztonsági kockázatokat, és dolgozzanak ki hatásos védekezési mechanizmusokat a kivédésükre.

A Reset nevű, tech kutatókat, elemzőket és szakpolitikai tanácsadókat tömörítő kezdeményezés a háború kezdetétől fogva figyelte a nagy platformokon zajló orosz dezinformációs tevékenységet és a platformokat üzemeltető cégek reakcióit a problémára. Az Európai Bizottság most hivatalos jelentés formájában adta közre kutatásuk eredményeit.

A jelentésből kirajzolódik:

a legnagyobb techcégek komoly biztonsági kockázatot okoztak az Európai Uniónak azzal, hogy nem sikerült visszaszorítaniuk az orosz dezinformáció terjedését a platformjaikon. Ha a Digital Services Act már a háború első egy évében is érvényen lett volna, mindegyik óriás platformcég megsértette volna az ebben lefektetett uniós előírásokat, és súlyos büntetések fizetésére lett volna kötelezhető.

A következőkben a tanulmány alapján bemutatjuk:

- Mivel próbálkozott az orosz dezinformációs gépezet a közösségi médiában?

- Hogy terjedhettek az Európai Unió területén központilag betiltott orosz állami médiumok tartalmai zavartalanul ezeken a platformokon annak ellenére, hogy azok üzemeltetői vállalták a korlátozásukat?

- Hogyan reagáltak azokban az esetekben, amikor a felhasználók a platformok felhasználási feltételeit egyértelműen megsértő (hamis, félrevezető, esetleg egyenesen gyűlöletkeltő) tartalmakkal találkoztak, és ezeket jelentették?

...

ITT OLVASHATÓ

"A GAZDASÁG ÉS A TÁRSADALOM EZÉRT ROHADT NAGY ÁRAT FOG FIZETNI" – TOTYIK TAMÁS ÉS GOSZTONYI GÁBOR

SZABAD VONALZÓ
Szerzők: KINCSE SZABOLCS, BALOGH DÉNES
2023.09.27.

"Akkor lehet szó közös oktatási szakszervezeti szövetségről, ha mindenki benne van" – a Pedagógusok Szakszervezetének új elnökségével beszélgettünk olyan kérdésekről, mint hogy mennyire üti meg a PSZ-t a kormány számos szakszervezet-ellenes lépése? Miért nem egyesül a két nagy szakszervezet? Van-e esély egy szorosabb, oktatási szövetségre? Gondolkodnak-e radikálisabb lépésekben? Interjú a PSZ új elnökségével.

ITT NÉZHETŐ MEG

SZLOVÁKIA A NYUGAT ÉS OROSZORSZÁG KÖZÖTT VÁLASZT SZOMBATON

444.HU
Szerző: TÓTH-SZENESI ATTILA
2023.09.29.

- Szlovákia talán még soha nem volt ennyire megosztott, mint most.

- A szombati országgyűlési választás két nagy erő, a nyugatos Progresszív Szlovákiáért és az oroszpárti Smer között dől el.

- A választási győzelem önmagában semmit sem jelent, kormányt az a párt alakíthat, amelyik tető alá tud hozni egy épkézláb koalíciót.

- A választási részvétel várhatóan 65 százalék körüli lesz, a legnagyobb magyar erőnek, a Szövetségnek az ennél alacsonyabb részvétel lenne kedvező a parlamentbe kerüléshez.

Még soha nem volt ilyen hosszú kampány az 1993-ban függetlenné vált Szlovákiában. Az Eduard Heger vezette kormány tavaly decemberben bukott meg, januárban döntöttek az előrehozott választásokról, azóta tart a kampány. A kétezres években még magyargyűlölőnek megismert Robert Fico oroszbarátságáról és Orbán Viktorhoz hasonló politikájáról mi is írtunk, ahogy a választás előtt pár héttel vád alá helyezett titkosszolgálati és rendőri vezetők ügyéről, az úgynevezett rendőrháborúról és a Fico és Orbán politikájával rokon vonásokat mutató Gyimesi Györgyről, aki a magyar Szövetség listájának utolsó helyéről akar bejutni a szlovák parlamentbe.

A megosztottság és a választás tétje minden eddiginél nagyobb. A kérdés az, hogy marad-e nyugati elkötelezettségű az új szlovák kormány, vagy oroszbarát politikába kezd, hátat fordítva a Pozsonyból fegyverekkel is támogatott Ukrajnának. A fejleményeket és az esélyeket ezúttal is Szalay Zoltánnal, a pozsonyi székhelyű Napunk főmunkatársával beszéltük meg.

Szlovákiában az elmúlt egy-két évben már a mainstream elemzők és újságírók is demokratikus és antidemokratikus oldalról beszélnek.

Az előbbibe a nyugatos orientációjú, az utóbbiba az oroszbarátok tartoznak, mindenekelőtt az a Robert Fico-féle Smer, amelyik 2006-tól 2010-ig és 2012-től 2020-ig volt hatalmon. És amelyik amúgy az Európai Szocialisták Pártjának a tagja. (Ebből is látszik, hogy az ideológiai címkékkel Szlovákiában nem sokra megyünk.) Fico és pártja az antidemokratikus jelzőt az elmúlt időszakban felerősödő szélsőséges hangnemmel, a szélsőjobboldalra jellemző retorikával és az orosz-ukrán háborúban elfoglalt – a Fidesznél erőteljesebb – oroszpárti álláspontjával érdemelte ki.

Koalíciók harca...

ITT OLVASHATÓ

ÍGY TRÜKKÖZIK A KORMÁNY A NYUGDÍJAKKAL - KÜLÖNLEGES A MOSTANI MATEK

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: B. VARGA JUDIT
2023.09.29.

Több ponton is csúsztatott a kormány a novemberi nyugdíjemelés számait bejelentve. A már a miniszterelnök által is belengetett „közel félhavi” többlet valójában inkább egyharmad. Ráadásul korábban a novemberi emelés mértékét nem indexálták. Mutatjuk a részleteket.

Orbán Viktor közösségi oldalán bejelentette, majd Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a Kormányinfón (a képen) is kifejtette, hogy novemberben átlagosan közel félhavi többletet kapnak egy összegben a nyugdíjasok. A tárcavezető arról is beszélt, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosár figyelembevételével számolt infláció várhatóan 18,5 százalék lesz, ami azt jelenti, hogy a korábbi 15 százalékos nyugdíjemelést ki kell egészíteni 3,5 százalékkal.

Ez eddig világos lenne (kivéve a félhavi nyugdíjra vonatkozó részt, de erről majd később) és nagyjából meg is felelne annak, amit Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter szavai alapján korábban kalkuláltunk. Teljesen példátlanul azonban – korábban mindig a novemberi kiegészítő emelés mértékét jelentették be, és ez jelent meg a Magyar Közlönyben is – Gulyás jelezte: „a matematika sajátosságai miatt” a már megemelt 15 százalékos nyugdíjhoz képest a mostani 3,1 százalékos emelésnek felel meg.

Mintha a pénzt már januárban folyósították volna

Az egészből úgy tűnik, mintha nem a kormányon múlna, hogy mennyit ad. Valójában tehát, bár 18,5 százalékos éves nyugdíjas infláció várható, a januári 15 százalékot csak 3,1 százalékkal fejelik meg novemberben. A „matematika sajátossága” miatt a 15 százalékra rakódó 3,1 százalék valóban 18,5 százalékot ad ki. Úgy tesznek tehát, mintha ezt a pénzt már januárban megkapták volna az idősebbek. De a mostani emelés utólagos, így annak indexálása (éves szintre átszámítása) amellett, hogy példa nélküli, elég nehezen indokolhatónak is tűnik. Hiszen mostanáig tulajdonképpen a nyugdíjasok hitelezték a kormányt.
 

Nyugdíjemelés és nyugdíj
Jelenleg ezer Ft/hó	Novemberi plusz (Ft)	Nyugdíj december Ft/hó
100*	34 100	103 100
150	51 150	154 650
200	68 200	206 200
210,7**	71 849	217 232
300**	102 300	309 300
500***	170 500	515 500
*ennél csekélyebb összeget közel 260 ezren kapnak **a kormány által jelzett átlagnyugdíj ***legalább ennyit több mint 300 ember kap **** ezt 35 ezer főnek a nyugdíja haladta meg az év elején
Forrás: Azénpénzem.hu számítás

 
A közzétett számokból nem könnyű rájönni, miként jöhetett ki az átlagosan félhavi többlet. Amúgy sehogy, de még a közzétett szám is hibádzik. Novemberben visszamenőlegesen is kifizetik a nyugdíjasoknak az emelést, ami azt jelenti, hogy az októberi nyugdíjhoz képest átlagosan közel félhavi, egy átlagnyugdíj mellett 78 384 forintos többlettel számolhatnak a nyugdíjasok – ismertette a miniszter.

Azt nagyon fontos rögzíteni, hogy az infláció miatti nyugdíjemelés nem valamiféle kegy, azt törvény írja elő. Novemberben az egész évi különbözetet (ez lenne a 12 hónapra jutó összeg) akkor kell folyósítani, ha a januári emelés és a várható éves infláció között egy százaléknál csekélyebb az eltérés. Most pedig ez semmiképpen sincs így.

A jelzett „többlet” 12 havi, vagyis egy havival több annál, ami novemberben kiegészítésként normálisan érkezik. Amennyiben azzal számolunk (hát ugye, a matematika), amit valóban megkap az átlagnyugdíjas, akkor nagyjából egyharmadnyi juttatás lesz a plusz. Arra persze jó az ilyen kommunikáció (ez látszik a miniszterelnök rajongói oldalán tett több kommentből is), hogy hergeljen a nyugdíjasok ellen. Persze fontos szempont lehet még, hogy minél kisebb összegből működjön a propaganda...

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN AKKOR „BOCSÁT MEG” A SVÉDEKNEK, HA ERDOGAN MEGKAPJA AZ F-16-OSOKAT

AMERIKAI NÉPSZAVA
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.09.28.

Az Orbán-rezsim másodszor lép ugyanabba a folyóba. Egyszer már megsértődtek, aztán minden feltétel nélkül megbékéltek, amikor a NATO-csúcson Orbán kizárásával Biden és Erdogan egy óra alatt megállapodott a svédek NATO-csatlakozásáról. Amerika kilóra megvette harci gépek ígéretével a törököket. Ennek hatására azonnal elfelejtette a svéd „sértéseket” a 135 fideszes bátor ember, de annyira, hogy nem is emlékezett rá. Orbán eldöntötte helyettük a csatlakozás megszavazását, hű fegyverhordozója (az orosz kém Szijjártó Péter) kijelentette, csak technikai kérdésről van szó.

Valami kavics került a gépezetbe, mert az amerikai-török paktum végrehajtása megállt, a törökök késleltetni kezdték újra a ratifikálást, ezért a szuverén Orbán azonnal visszatáncolt a szavazástól, és rögvest találtak egy 2019-es svéd videót, amit újságíró Oscar-díjra kellene felterjeszteni, mert annyira pontosan, korrektül és tisztességesen muatta be a valóságot, hogy azt nemcsak svéd, hanem a világ minden iskolájában tanítani kellene. A filmben hosszan idézik Orbánt is, hogy mi a válasza a demokráciát rajta számonkérő és Magyarországért aggódó Európai Parlamentnek.

Erre a filmre tudtak újra halálra sértődni, s erre hivatkozva a csatlakozásról szóló szavazást elhalasztani. A pelenkás gyerek hisztériájánál is nevetségesebb reakciók közepette Európa erős embere sértődötten közölte a parlamentben, hogy a svédeket senki nem fenyegeti (Orbán orosz fasiszta diktátor barátja az egész világot fenyegeti, csak nem elég erős hozzá, talán ezért fejleszti Orbán a magyar hadsereget). A Magyarországot semmivel meg nem sértő svédeket a magyar Házelnök (!) a legdurvább sértésekkel illette, a házi fideszes újságírók pedig az EU-ból is kizárnák a svédeket.

Ezek után jött derült égből a villámcsapás, hogy Erdogan kijelentette: a török parlament jóváhagyja Svédország NATO-csatlakozását, ha az Egyesült Államok átadja Törökországnak a régóta kért F-16-os vadászgépeket. Ez újabb tőr a Putyinnak ígéretet tett szuverén Orbán hátába, méghozzá ugyanoda. Ebből pedig az lesz, hogy a nagyfiúk megegyeznek egymással, a felcsúti pöcs pedig marad leforrázva a sértődöttségével, és ha nem akarja, hogy a csődbe vezetett fasiszta államát egy hónap alatt megbuktassák egyetlen nyilatkozatukkal az amerikaiak, gyorsan ő is megszavaz mindent...

ITT OLVASHATÓ

RÁREPÜLT A „RÉGMÚLT” A FŐVÁROS VAGYONÁRA: ÚJRA AKCIÓBAN PUCH, BAJA ÉS A MESTERHÁZY-KÖR

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2023.09.26.

Az MSZP két robotosa, Puch László volt pénztárnok és Baja Ferenc választmányi elnökhelyettes azt próbálja elérni a főpolgármesteri vezetésnél, hogy 2036-ig garantáltan az ő cégük rendelkezzen a budai Vár és a Citadella közötti patinás tabáni teniszteleppel, elitklubbal – tudta meg a Válasz Online. A múlt beköszöntének egyéb jelét is észleltük Budapesten: a néhai SZDSZ Mesterházy Ernője által alapított Future-cégcsoport hirtelen a DK-s portfólióba tartozó Fővárosi Állat- és Növénykert egyik legfőbb beszállítójává avanzsált.

A 2010-es kormányváltásig szinte naponta szerepelt a hírekben Puch László korábbi MSZP-kincstárnok, a gazdasági – majd közlekedési, hírközlési és energiaügyi – tárca volt államtitkára, valamint az ugyancsak legendás Baja Ferenc, aki a Miniszterelnöki Hivatal államtitkáraként „szerelt le”. Puch mára kivonult a politikából, majd’ minden szem elől eltűnt. Illetve, mint látni fogjuk, a Fidesz-kormányzat szponzorációja mellett üzletemberkedik. Bár ausztriai vállalkozásának hazai képviseleti irodáját (és leánycégeit) tavaly ősszel váratlanul átköltöztette a szocialisták alapítványi hálózatához tartozó Villányi úti konferenciaközpontba, nem valószínű, hogy ez bármiféle nagy visszatérést jelentene. Baja Ferenc ugyancsak láthatatlanná vált, de azért ő is maradt az övéi között: jelenleg is elnökhelyettes az MSZP választmányában, illetve főkurátor a Táncsics Mihályról elnevezett pártalapítványban.

Annak idején hozzájuk hasonló befolyással bírt a nagypolitikában a Demszky–Hagyó-korszak városházi „fantomja”, a balos kormány és főváros közötti jó kapcsolat motorja, az SZDSZ utolsó szárnycsapásainak egyik nagy tanúja, a BKV-s büntetőügyet váratlanul megúszó Mesterházy Ernő. Az alábbiakban róluk lesz szó – két, egymással legfeljebb csak laza összefüggésben lévő történet erejéig. Hogy mégis miért egy cikkben tárgyaljuk Puch és Baja tabáni sztoriját, valamint a Mesterházy-kör feltűnését a DK által felügyelt állatkertben? Csak mert majdnem biztosak voltunk benne, hogy ezeket a neveket már soha nem fogjuk leírni, hiszen viselőik nagyjából kikoptak a közéletből. Rossz volt a megérzésünk: ők az élő bizonyítékai, hogy a régmúlt soha nem érhet véget. Mindkét ügy évtizedekkel ezelőtt kezdődött – és még sokáig tarthat...

ITT OLVASHATÓ

MÉGIS NYITVA MARADT A KISKAPU A VESZÉLYES AKKUGYÁRAK ELŐTT

NÉPSZAVA
Szerző: BATKA ZOLTÁN
2023.09.28.

Megjelent a „pontosítása” annak a nagy felháborodást kiváltó kormányrendeletnek, amely alapján a kabinet felmentést adhat a bírság, bezárás alól a környezetszennyező gyáraknak – így például akkuüzemeknek –, ám nem úgy ahogy a kabinet ígérte: a kiskapukat nem bezárták, hanem tárva-nyitva hagyták.

Mint arról lapunk az első között beszámolt, a múlt héten megjelent egy Orbán Viktor kormányfő által aláírt rendelet, amely alapján – az ukrajnai háború miatti veszélyhelyzetre hivatkozva – mentesíthetik a büntetés alól azokat a cégeket, amelyeket környezetszennyezés miatt szankcionálna a hatóság. A már hatályba is lépett előírás szerint a szabálytalan cég megúszhatja a bírságot, üzembezárást, ha úgynevezett környezetvédelmi hatósági szerződésben vállalja a jogkövető magatartást. Jávor Benedek párbeszédes politikus „Lex akkumulátorbontónak” nevezte a rendeletet, amely szerinte „az eddig is elképesztően gyenge hatósági felügyeletet és büntetéseket még jelképesebbé teszi.”

Az új előírás akkora felháborodást váltott ki, hogy a környezetvédelemért is felelős Energiaügyi Minisztérium közleményt adott ki, amelyben állította, csak tévedés történt:


„A kormány szándékai szerint ez a szabály csak működő kohászati üzemekre alkalmazható. Akkumulátorgyárakra nem. Az ezzel kapcsolatos pontosítás a következő héten a Közlönyben megjelenik.” Még csütörtökön is ugyanerről beszélt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón, amikor állította, hogy „egyetlen működő gyár miatt született a rendelet, a Dunaferr megmentéséhez van erre szükség.”

Mindezek után megjelent csütörtökön a kiegészítés, amelyben azonban szó sem esik kohászatról, Dunaferről. Az Orbán Viktor által aláírt szövegben csak annyi olvasható, hogy a hatósági szerződésről szóló tárgyalások megkezdése előtt a környezetvédelmi hatóságnak – a környezetvédelemért felelős miniszter útján – tájékoztatnia kell a közigazgatás-szervezéséért felelős minisztert, azaz Gulyás Gergelyt. A szerződést pedig csak a miniszter nyilatkozata esetén kötheti meg.

Simon Gergely, a Greenpeace szakértője szerint mindez csak annyi változást jelent az eredeti rendelethez képest, hogy a környezetvédelmi hatósági szerződésről szóló döntés a szakhatóságtól elkerült a kormányhoz. „A kormányról kevésbé feltételezzük, hogy szakmai alapon döntene és nem politikai érdekek mentén” – jegyezte meg.

„Hazudtak mint mindig, mindenben” – reagált a jogszabályra Jávor Benedek...

ITT OLVASHATÓ 

EMBERI SORSOK A PEDAGÓGUSOK DÖNTÉSEI MÖGÖTT

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.09.29.

Máig nyilatkozhattak azok a pedagógusok, akik nem akarnak a státusztörvény hatálya alatt dolgozni. Egyelőre nem tudni, hányan távoztak emiatt már augusztus 31-éig, vagy most akarnak végkielégítéssel elmenni. Ha a kormányra van bízva az erről szóló tájékoztatás, és az számára kedvezőtlen lesz, akkor sokáig. Ám az oktatás szétverőinek mindenképp csalódniuk kell, a maradók nem mindegyike lesz a szekértolójuk. Egyről azonban nekünk sem szabad megfeledkeznünk, a menni, vagy maradni kérdésében minden pedagógus döntése mögött emberi sorsok húzódnak.

Szeptember 29-e a határideje annak, hogy azok a pedagógusok, akik nem akarnak a státusztörvény hatálya alatti jogviszonyban dolgozni, írásban nyilatkozzanak erről. Aki nem fogadja el az új jogviszonyt, annak november 30- tól megszűnik a közalkalmazotti jogviszonya, előtte egy hónapig felmentési idő illeti meg. Végkielégítést is kapnak: az, aki 20 évnél rövidebb ideig dolgozott közoktatásban, 1 havi, aki 30 évnél többet, annak 3 havi, aki 10 és 30 év között volt a pályán, kéthavi. Annak, aki óraadóként újra elhelyezkedik, nem kell visszafizetnie a végkielégítést, csak annak, aki 90 napon belül új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt létesít, vagy szakképző intézményben munkaviszonyt. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) honlapján minderről részletesebben is olvashatnak

Azt egyelőre nem tudni, hányan élnek a lehetőséggel, hogy elhagyják a pályát. Totyik Tamás, a PSZ elnöke egy előzetes felmérés alapján mintegy ezerre becsüli a számot. Rétvári Bence parlamenti államtitkár pedig azt állítja, majd csak jövő hét közepén lehet megmondani a pontos számot, mert vannak olyan pedagógusok, akik postai úton adták fel a nyilatkozatukat, meg kell várni, amíg azok is beérkeznek...

ITT OLVASHATÓ