2020. január 21., kedd

RÁADÁS: "KEZDJETEK EL..."

NAHALKA ISTVÁN BLOGJA
Szerző: NAHALKA ISTVÁN
2020.01.02.



Egy katona emberi és állampolgári felelősségre hivatkozva, lelkiismereti okokból nem hajtja végre a nép- vagy emberellenes parancsot. Vannak diktatúrákban élő, még csak nem is különösebben ellenállónak számító emberek, akik nem hajlandók gazsulálni a rendszernek, lelkiismereti okokból megtagadják olyan feladatok végrehajtását, amelyek a hatalom céljait szolgálják, és szerintük ártanak az embereknek, az országnak, az emberi fajnak. Ha a lelkiismeret szava – mögötte a szakmai tudással – kevés, és mégis megteszi az ember azt, amit nem kellene, mint például egyes, parancsokat követő mérnökök Csernobilban 1986 tavaszán, akkor abból nagyon nagy baj lehet. A lelkiismeret szava nagyon sokszor kevésnek bizonyult az emberi történelemben, az ellentmondást, az őrült parancsok megtagadását talán túl sokszor is megbénította az egzisztenciális veszteségektől való félelem.

Ma a magyar oktatási rendszerben sok tízezrével lehetnek, meggyőződésem szerint vannak is olyan pedagógusok, akik érzik, látják, hogy amit konkrétan, parancsra, előírásra tesznek, az ellentmond a józan észnek, a szakmai meggyőződésüknek, és legfőképpen a gyerekek, a fiatalok érdekeinek. Eljutottunk oda, hogy ez a helyzet már nem kezelhető akként, hogy nyugtázza a belső feszültségeit nehezen megélő pedagógus: „ez van előírva, a jogszabályoknak megfelelően ezt kell tennem”. Mert a jogszabályok – ha azokat vakon követik – ártanak országnak, népnek, s benne legfőképpen a gyermekeinknek.
Árt a féktelen központosítás, mert már szinte mindenki fújja azt az alapismeretet, hogy minden kérdésben ott kell dönteni, ahol az érintettek vannak, ahol a legtöbb ismeret áll rendelkezésre a döntés kérdésében, ahol felelős emberek és testületek határozhatnak. Árt az iskolák és a pedagógusok önállóságának teljes megvonása, mert kikapcsolja azokat a tényezőket, amelyek – ezt is jól tudjuk már – a pedagógiai munka eredményességét, valamint az oktatás érdemi fejlődését legfőképpen és igazán szolgálhatják. Árt a tanulók és a pedagógusok eszeveszett túlterhelése, mert a döntő többség számára lehetetlenné teszi a sikeres tanítást-tanulást. Árt az oktatásirányítás azzal, hogy mindent titokban intéz, nem hallgatja meg sem a szakma embereit, sem tágabb körben az érintetteket, és így még a „legjobb esetben” is csak vakon halad „előre”, de inkább a rosszabb eset az érvényes: csak a hatalmi érdekek befolyásolják, hogy mi történik az oktatásban. Árt a minden tanítandó tartalmat pontosan rögzíteni kívánó tantervi szabályozás, mert megbénítja az érdemi pedagógiai differenciálást, a kreativitás fejlesztését, a helyhez és tanulókhoz igazodást, és általában minden olyan pedagógiai tevékenységet, amit ma a világ korszerűnek tart. És árt a hazudozás, még érvelni sem kell, miért. Példának itt a legutóbbi: egy miniszter, majd egy minisztérium másfél nap különbséggel állítanak két egymásnak tökéletesen ellentmondó dolgot, egyik azt, hogy nincs új Nemzeti alaptanterv, a másik azt, hogy van.
Ebben a helyzetben nagy a pedagógusok felelőssége. Nem abban, hogy lánglelkű harcosként keljenek fel a rendszer ellen, és csináljanak forradalmat. Abban azonban igen, hogy mit vállalnak. Úgy viselkednek, mint Csernobilban az atomerőművet ténylegesen, de belső meggyőződésükkel szembe menően leállító, parancsot teljesítő mérnökök? Vagy úgy, mint az a katona, aki nem hajtja végre a már értelmetlen, csak a bosszút, az ellenség végleges megsemmisítését szolgáló parancsot? Tehetik a pedagógusok továbbra is azt, amit a jogszabályok előírnak, és továbbra is ártanak maguknak, az országnak és a gyermekeknek. De azt is vállalhatják, hogy nem hajlandók tovább a NAT-nak és a kerettanterveknek megfelelően tanítani, nem követik pontosan az egyetlen (nagy valószínűséggel rossz) állami tankönyvet, nem állítják fel az összes tanuló számára ugyanazt a követelményt, ha kell megrostálják az előírt tananyagot, és ezzel valójában elérhetővé teszik, hogy a tanulók többet tanuljanak meg értelmesen. Az tehát a kérdés, hogy a jogszabályokat, vagy a lelkiismeretüket és legjobb szakmai meggyőződésüket követik-e.

Ma is az utóbbit teszik nem elhanyagolható számban pedagógusok. Aki így tesz, annak számolnia kell azzal, hogy esetleg az iskolai vezetők, a fenntartó képviselői, vagy a minősítési bizottság tagjai minimum rossz szemmel néznek rá, de akár egzisztenciális fenyegetettség is lehet az eredmény. Az elszánt pedagógus azonban ilyen esetben kiáll az igazáért. Nem védekezik, hiszen ő egy egész szakma tudományosan és hatalmas mennyiségű tapasztalattal megerősített szabályait tartja be, és az őt értelmetlen munkára kényszerítők vétenek az emberek, az ország, és elsősorban a gyerekek ellen. Felfogja, hogy elveszítheti az állását – bár ennek a mai pedagógushiányos helyzetben kicsi az esélye – és családja sínyli meg a magatartása következményeit. Ám inkább vállalja, hogy így néz a szemébe gyermekeinek és unokáinak, mint hogy valamikor majd meg kelljen magyaráznia, miért tolta egy értelmetlen oktatáspolitika szekerét.

És persze vannak, akik már azzal sem értenek egyet, hogy ártanak az országnak, az embereknek, a gyerekeknek és a fiataloknak; a lázadás, a „parancsmegtagadás” meg aztán igazán idegen tőlük. Szívesen vitatkoznék velük, de valójában nem hozzájuk szólok. Csak ahhoz, akinek elege van abból, hogy valami olyat tesz, amit nem szabadna.
Bátorságot senkin nem lehet számonkérni. Nem indítható mozgalom egy polgári engedetlenséggel összefüggésben. Ez az írás csak kimondja azt, amit már régóta meg kellett volna fogalmazni a tisztességgel, a lelkiismerettel és a szakmai becsülettel kapcsolatban. Tegyétek azt, amiről úgy érzitek, hogy tennetek kell.

„A HÁLAPÉNZMENTES EGÉSZSÉGÜGYET NEM BÖRTÖNFENYEGETÉSSEL KELL LÉTREHOZNI"

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.01.21.


Bombaként robban a hazai közéletben a Magyar Orvosi Kamara javaslata, amivel az egészségügyben dolgozók, illetve orvosok bérét a jelenlegi összeg sokszorosára emelné, s ezzel hadat üzenne a hálapénznek. Kincses Gyula, a kamara elnöke azzal érvelt, hogy tisztességes viszonyok között létezik hálapénzmentes ellátás. Az egészségügyi kormányzat reagált a javaslatra. Horváth Ildikó azt nyilatkozta, hogy először nem a minisztériumnak, hanem az orvosoknak kellene egyetérteniük a hálapénz kriminalizálásában. Horváth államtitkár szerint, nem egyértelmű, hogy az orvosokat és betegeket a börtönbe küldenék, vagy pénzbüntetésre ítélnék. Kincses Gyula a Hírklikknek csak annyit nyilatkozott, hogy a hálapénzmentes egészségügy minden magyar állampolgár érdeke, ahogy a korrupció felszámolása is.

Mit szól ahhoz, hogy a kormány egészségügyi államtitkára úgy értette az orvosi kamara hálapénzt megszüntető javaslatait, hogy önök ezzel a beteget büntetnék a hálapénz miatt?

– Nézze, az orvosi kamara elszánt abban, hogy megoldja a hálapénz problémáját, de azt gondoljuk, hogy ez elsősorban etikai eszközökkel oldható meg. Továbbmegyek: úgy gondoljuk, hogy a hálapénz ügye önmagában egyetlen eszközzel sem oldható meg, tehát ehhez az általunk is javasolt béremelés, vagy az alapos szakmai szabályozás, továbbá a hálapénz-ellenes kampány, és az etikai is kevés önmagában. Csak a javaslatunkban is szereplő négy elem együttesen oldhatja meg a hálapénz évtizedes problémáját Magyarországon...

NEM IGAZSÁGTALAN A BÖRTÖNLAKÓK KÁRTÉRÍTÉSE, HANEM JOGSZERŰ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.01.21.


A gyöngyöspatai romák jogos, de túlságosan alacsony összegű kártérítése mellett Orbán másik összeesküvés-elmélete a börtönökben elítélt foglyok kártérítésével kapcsolatos. Orbán szerint mindkét esetben Soros György és a feltételezett, de nem létező hálózata áll az események mögött. A hivatalos propaganda szerint mindkét ügy a “Soros-hálózat” pénzszerzési akciója, miközben a “Soros-hálózatnak” nevezett civilszervezetek egyike sem kap egyetlen fillért sem, a jogosan megítélt kártérítéseket a károsultak kapják.

Minden tekintetben igazi szélsőjobboldali populizmus a bírósági ítéletek elleni propaganda, amely egyrészt a jogállamisággal szembeni fasiszta hangulatkeltés, másrészt két olyan társadalmi réteggel szembeni populista uszítás, amelyek nem nagyon számíthatnak társadalmi megértésre és támogatásra. Igazi fasiszta propaganda a hátrányos helyzetű, hátrányos társadalmi megítélésű rétegekkel szembeni gyűlöletkeltéssel népszerűséget hajhászni. Márpedig Orbán ezt teszi. Uszít a pénzbeli kártérítést kapott cigányok (vajon mikor helyesel bármi ilyet a magyar többség?) és a börtönlakók kártérítése ellen.

Ez utóbbi azért is visszatetsző, mert maga az Orbán-kormány ismerte el, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményét sértő fogvatartási körülmények miatt jogosak a nemzetközi kifogások, az Emberi Jogok Európai Bírósága a börtönökben tapasztalható zsúfoltság és embertelen körülmények miatt jogosan szabott ki komoly büntetéseket Magyarországgal szemben. Emiatt maga az Orbán-rezsim hozott olyan új jogszabályokat, amelyek megteremtették a kártérítések lehetőségét az elfogadhatatlan körülmények között tartott rabok számára. Mindezt nem emberi jóságból, hanem azért, hogy a hazai jogszabályban rögzített napi 1200-1600 forint közötti összeget fizethessék a raboknak. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis a nemzetközi trendeknek megfelelően sokkal többet ítélt meg nekik.

Az Orbán által kifogásolt kártérítések tehát már ebben a formájukban is átverések, a jogos kártérítések elkerülésére hozott törvények alapján született ítéletek, de mindenképpen jogszerűek, amire a jogi keretet maga az Orbán-rezsim hozta létre. Amikor a fogva tartottak e jogszabály szerint bírósághoz fordulnak, az Orbán által megteremtett jogi lehetőséggel élnek, amihez Soros Györgynek semmi köze nincs. Az is hangulatkeltő propaganda, hogy a rabok ettől meggazdagodnak. Orbán úgy kelt hangulatot a fogva tartottakkal szemben, hogy azok “gazdagon jönnek ki a börtönből, ami sérti az áldozatokat”...

ORBÁN ÉS TRUMP, A KÉT UTCAI HARCOS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HORVÁTH GÁBOR
2020.01.21.


Illiberális demokrácia helyett inkább a perszonalizált kormányzás kifejezést ajánlja Ruth Ben-Ghiat amerikai történész. A diktatúrák és a tekintélyelvű rendszerek szakértője különösen fontosnak tartja a békés tömegtiltakozásokat.

Az ókori görögök és rómaiak óta sokszor próbálták meggátolni a diktatúra kialakulását. Miért olyan nehéz? 

Inkább maradnék a XX. századi példáknál. Visszatérő probléma, hogy a politikai elit erőszakos zendülőket enged a rendszerbe – így volt ez Olaszországban és Németországban is – abban a hiszemben, hogy meg tudják szelidíteni és saját céljaikra használni őket. Ez sose jön be. A legutóbbi példa az amerikai Republikánus Pártnak az az elképzelése, hogy Donald Trump a rendszerbe belépve majd “kiegyenesedik” és „normális” politikus lesz belőle. Hát, ez se nagyon vált be. 

Egyáltalán hogyan lehetséges a demokrácia lebontása egy európai uniós és NATO tagországban? Ezek a szervezetek nem éppen az ilyen tendenciák elleni garanciák? 

Szerintem se a NATO, se az Európai Unió nem teljesíti küldetését és kettős mércét alkalmaz azzal, hogy jelentős ellenállás, szankciók vagy akár kizárás nélkül engedi meg, hogy egy tagállamában leépítsék a demokráciát. A kollektív biztonsági rendszer csak úgy működik, ha minden tag tartja magát bizonyos normákhoz és a közösen kialakított szabványokhoz. Ha bármelyik „elvadul” és nagymértékben eltér a demokrácia normáitól, akkor a NATO és az Európai Unió attól kezdve nehezebben tudja képviselni az erkölcsi tekintély álláspontját. 

Folyamatos vita zajlik a modern autoritarianizmus meghatározásáról. Hogyan lehetne a legpontosabban leírni azt, ami történik? 

Maga a meghatározás az, hogy az autoritarianizmus a politikai tekintély légkörének kialakítása a végrehajtó hatalom széles jogkörrel felruházott képviselője körül, a törvényhozás és a bíróságok kárára. De az autoritarianizmusnak sok formája van. Például az erőszak alkalmazását illetően Vlagyimir Putyin modellje különbözik Recep Tayyip Erdoganétól – az előbbi célzott gyilkosságokat alkalmaz, gyakran méreg révén, az utóbbi tömeges letartóztatásokkal operál. Aztán vannak államok, ahol a fenyegetés is elég ahhoz, hogy az emberekben kialakuljon a „végülis minden rendben van” érzése, persze együtt a jogi megfélemlítéssel, az idomított bíróságokkal és sajtóval, a látszat megóvásával, például az épületek felújításával vagy az utcák takarításával. Ezért én nem is használom az „illiberális demokrácia” meghatározást azokra az országokra, amelyek már nem tekinthetők szabadnak. Sok országban perszonalizált, személyes hatalom alakult ki. Ott jön létre ilyen perszonalizált kormányzás, ahol egy személy és a családja pénzügyi, illetve politikai érdekei mentén szerveződik az államhatalom, ahol az állam erőforrásai az ő személyes szenvedélyét, ideológiai rögeszméjét és céljait szolgálják. Ezek az ideológiai célok persze gyakran tükrözhetik sok más, a kultúrkörhöz tartozó ember nézeteit – például ilyen volt Hitler esetében a „zsidó kérdés” előtérbe helyezése vagy több ma hatalmon lévő politikusnál a demográfiai helyzettel kapcsolatos aggodalom, netán az egyes személyekkel szembeni bosszúhadjáratoknak a kormánypropagandába emelése. Aztán ott van a személyi kultusz XXI. századi változata, például Putyin vagy Modi indiai kormányfő esetében. 

Orbán és Trump valóban egypetéjű ikrek volnának? Miből ered a vonzerejük? 

Orbánt és Trumpot is egyfajta „utcai harcos” aura veszi körül. Érzékük van a politikai időzítéshez és ahhoz, hogyan illeszkedjenek a politikai piachoz, pont azt nyújtva, amire annak szüksége van. Bár Trumpból hiányzik Orbán tapasztalata és kultúráltsága. Orbán Európa jobboldali fordulatának hullámát lovagolta meg, elvetette a demokratikus meggyőződést, ami az új légkörben csak akadályozta volna. Ő olyan, amilyennek minden sikeres autoriter politikusnak szükségszerűen lennie kell: könyörtelen opportunista. Trump ugyanilyen. Évtizedekig fontolgatta, hogy elindul az elnökségért, aztán rájött, hogy Obama nyolc éve után a fehér konzervatívok tele vannak ellenérzéssel és haraggal, amit ki tud használni. Habár korábban a Demokrata Párthoz húzott, felugrott a republikánusok harci szekerére és élesen jobbra kormányozta. Csalinak használja a rasszizmust, mert látja, hogy a piacon arra van igény. Még éppenhogy törvényes és már törvénytelen alkotóelemek keverékére épülő üzleti modellt alkalmaz a poitikában, nyilvánvalóvá téve, hogy a közhatalom révén kívánja magát gazdagítani és nem rejti véka alá a demokratikus normák iránti megvetését. Szeretne magának akkora hatalmat, mint Orbáné, főleg, ami a sajtót illeti. Azt hiszem, Trumpnak az a célja, hogy Amerikát a globális jobboldallal összhangba hozva egyfajta autoriter kormányzást honosítson meg. 

Általában mely társadalmi csoportok az autoriter rezsimek kárvalottjai? 

Megdöbbentő, hogy a modern történelem során a tekintélyelvű rendszerek mennyire mindig ugyanazokat a csoportokat büntetik: a vándorokat, mint amilyenek a nomádok, a migránsok, köztük a színesbőrüek, aki a fehérek félelmei szerint “meg akarják szállni az országot”, főleg most, hogy az egykori gyarmattartók már nem uralkodnak felettük, a nem keresztények, tegnap a zsidók, ma a zsidók és a muszlimok. Az autoritarianizmus története egyben a nőgyűlölet története is. Ami azt illeti, az ilyen államok általában a nemek közötti egyenlőség fejlődési periódusai után alakulnak ki, hogy “visszafordítsák az órát”...

A PATRIARCHÁLIS TÁRSADALMI BERENDEZKEDÉS BEBETONOZZA A SZEGÉNYEK ÉS A GAZDAGOK KÖZTI JÖVEDELEMBELI KÜLÖNBSÉGEKET

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2020.01.20.


A világ leggazdagabb, alig több mint 2 ezer emberének együtt több a pénze, mint a Földön élők 60 százalékának összesen – olvasható a világ 19 független jótékonysági szervezetét tömörítő szervezet, az Oxfam január 20-án közzétett jelentésében, amit a hamarosan Davosban január 21. és 24. között esedékes Világgazdasági Fórum elé időzítve adtak ki. A szakadék nemhogy a leggazdagabbak és a legszegényebbek, hanem a legnagyobb vagyont birtoklók és az átlagos életszínvonalat hozók között is egyre nőtt az utóbbi évtizedben. Még ha a leggazdagabbak közt akad is néhány nő, a listán a számuk elhanyagolható. Miközben a Földön élő emberek fele nő, a leggazdagabbak listáján a nők száma alig haladja meg a 10 százalékot, és sokan, így például a Walmart-birodalom örököse, Alice Walton, Jacqueline Mars, vagy Steve Jobs özvegye eleve a családi vagyon örököseiként kerültek fel rá. 

A gazdagok és a szegények vagyoni helyzete közötti különbséget az Oxfam indiai intézetének vezérigazgatója, Amitabh Behar szerint csakis szándékos kormányzati intézkedésekkel lehetne csökkenteni. Erre azonban a legtöbb állam vezetője minimális hajlandóságot sem mutat...

EGY NAGY POFONT BEVITT AZ ELLENZÉK A FIDESZNEK, DE 2020-BAN EZ KEVÉS LESZ

24.HU
Szerző: D. KOVÁCS ILDIKÓ
2020.01.21.


A 2019-es európai parlamenti választás tanulsága is az, hogy az ország nagyjából két, egyforma részre szakadt, az egyik kormánypárti, a másik ellenzéki. Ez utóbbiban ugyan időről időre zajlanak változások, de ez annyit jelent, hogy a választók egyik ellenzéki párt helyett a másikat támogatják, a Fidesz-ellenes szavazók száma nem változik – ez az egyik megállapítása annak a kedden megjelent tanulmánynak, amelyet a Policy Solutions (PS) és a Friedrich Ebert Stiftung (FES) készített arról, hogy mi történt 2019-ben, és mi várható 2020-ban.

Erdogan, Putyin, Néppárt

A fenti állítás azonban nem jelenti azt, hogy nem történtek említésre méltó dolgok, akár az egész Európai Uniót, akár Magyarországot tekintve, főleg, ha összevetjük a valóságot a PS és az FES 2019-es jóslatával. Az egyik, hogy az EP-választáson a szélsőjobboldal szereplése alulmúlta a várakozásokat, Orbán Viktor bánatára, ráadásul a Fidesz német és osztrák néppárti szövetségesei eltávolodtak tőle. 2019 végére nyilvánvalóvá vált, hogy a magyar kormánypártnak gyengültek az alkupozíciói, bár az is igaz, hogy az Európai Tanácsban még alá tudja aknázni a munkát. Mint például, amikor Magyarország megvétózta azt a közös állásfoglalást, amelyben az EU elítélte Törökországot azért, mert megszállta a kurdok által ellenőrzött szíriai területeket...

ORBÁN VIKTOR KÉPTELEN ELLENÁLLNI A POPULIZMUS CSÁBÍTÁSÁNAK

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.01.21.


Ma már egyértelmű, hogy az októberi választási fiaskót követően sem a kormányzati politika átstrukturálását, sem a központi kommunikáció súlypontjainak átrendezését nem tartja hatásos válságkezelésnek Orbán Viktor. Ismét a legegyszerűbb, ugyanakkor a legtöbb haszonnal kecsegtető taktika mellett tette le a voksát, de komoly feszültségeket is generál ezzel itthon és külföldön. Az alig burkolt rasszizmus elemeinek bevetésével tényleg gyorsan vissza lehet szerezni a Fidesz dominanciáját a politikai küzdőtéren, ám egy érzelmileg túlhevült társadalmi légkörben olyan előre nem látható események is bekövetkezhetnek, melyek akár a Fideszt is kellemetlenül érinthetik.

Nem okozott meglepetést azzal Orbán Viktor, hogy a legkockázatosabb, ám komoly politikai haszonnal kecsegtető eszközhöz nyúlt azok után, hogy három hónapig emésztette a tavaly októberi önkormányzati választás után bekövetkezett népszerűségvesztést. Nem csupán az rémítette meg, hogy komoly nagyvárosok, és maga a főváros is ellenzéki vezetésű lett, de saját táborában is nyilvánvaló lett a bizonytalanság, felerősödtek a kritikai hangok, sőt a pártsajtót is belengte az őszinteség eddig ismeretlen fuvallata.

A kormányfőnek ezért gyorsan új ellenségek után kellett néznie, és olyan témákat vinnie a közbeszédbe, melyek kommentálásában az ellenzéknek nehéz dolga lesz. A romák, a bűnözők és az ügyüket felkaroló civil szervezetek elleni roham kitűnő eszköznek tűnik kommunikációs szempontból, hiszen Magyarországon általában politikai hasznot hozott volt a cigányokkal szemben megütött kemény hang. Orbán igyekszik koherens világképet rajzolni azok számára, akik komolyan veszik, hogy az országra törő Soros György pénzéből olyan civilek pereskednek az állammal, akik bűnözők és/vagy romák számára járnak ki ingyen pénzt...

A VILÁGRASZÓLÓ BOTRÁNY, AMIRŐL MINDENKI HALLGAT: A BECSÜLET NAPJA ÉS A KITÖRÉS TÚRAmé

MÉRCE
Szerző: VARGA 'NEFELEJCS' GERGŐ
2020.01.18.


Ismét abban a szakaszában vagyunk az évnek, amikor Budapest hamarosan a térség legnagyobb neonáci- és újfasiszta találkozóhelyévé fog alakulni két napra.

Bár a Becsület napját az a Györkös István kezdte el szervezni, akit most ítéltek életfogytiglanra rendőrgyilkosságért (és akit nem mer a sajtó neonáci terroristának hívni), bár a mostani szervező az az Incze Béla, aki azt a Légió Hungária nevű szervezetet vezeti, akik tavaly ötszázan tartottak erődemonstrációt október huszonharmadikán (mellesleg halálosztagokról mereng, és megtámadták az Aurórát, amiből nemzetközi botrány lett), a rendőrséggel „feleslegesnek tartja” az egyeztetést, mert a bíróság úgy is megadja nekik az engedélyt, az utána lévő túrát pedig Lezsák Sándor veje szervezi, ami természetesen „politikamentes”, csak épp a náci megemlékezés résztvevői vonulnak át rá csapatostul, s alig évi százmilliókat kap a közmédiától arra, hogy műsorokat gyártson, minek eredményeképp a magyar természetjárók, túrázók és tájfutók a „politikamentes sportélmény” jegyében tömegével vehetnek részt egy olyan rendezvényen, ami a besorozott, halálba küldött katonákat hősként ünnepli, mert „Európát védték a bolsevik hordáktól” – ami a hitleri propaganda folytatása és normalizálása, nettó történelem-hamisítás, de a rendezvény maga pedig gyanútlan (vagy nemtörődöm) emberek pénzét irányíthatja a nemzetközi újfasiszta mozgalom felé, amellett, hogy bátorítást is ad nekik, hiszen azt látják: senki nem támadja őket, sőt, az erdőben még úgy is tűnik, mennyire sok támogatójuk van.

Ez világraszóló botrány. Az ember azt hinné, hogy az ostrom 75. évfordulóján, egy olyan közhangulatban, ahol a kormány épp a romák szegregációjának helyeslése miatt (amit először a magyar szélsőjobb követelt) tiporná meg a jogállamot, ez talán itthon is hír lenne.

Kiváltképp, mert szerveződik ellene két ellendemonstráció – egy olyan, aminek még nincs fix helyszíne, mert a nácikat akarja közvetlenül zavarni, meg egy másik a Bécsi kapunál, amit Donáth Ferenc jelentett be, és csatlakozik hozzá az Európai Baloldal – és van egy petíció, amiben a Teljesítménytúrázók társasága van felkérdezve, hogy mégis hogy gondolják ennek az eseménynek a hirdetését.

De nem az.

Dermedt csend...

A BŰNÖZŐK NEM A BÖRTÖNÖKBEN, HANEM AZOKON KÍVÜL GAZDAGODNAK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.01.21.


A Kormányzati Tájékoztatási Központ hivatalosan közölte, megjelent az a kormányhatározat, amelynek értelmében felfüggesztik a börtönkártérítések kifizetését. A kormány továbbra is tartja magát ahhoz, miszerint a kártértítések kifizetése visszaélés az európai uniós és a magyar jogszabályokkal. Hogy a magyar jogszabályokat az Orbán-kormány léptette életbe? Nem érdekes, hiszen nem gondolták, vagy magasról tettek rá, hogy vannak és lesznek olyanok, akik jogaikkal élve pert indítani a kormánnyal szemben.

A kormány által folyamatosan “börtönbizniszként” aposztrofált kártérítési perek szerintük károsítják az államot – ami történetesen az adófizetők pénzéből működik, nem pedig Rogán és Orbán magánvagyonából -, valamint az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat. Itt az emberben azonnal felmerül a kérdés: hogy mit sért? Mióta van közbizalom az igazságszolgáltatással kapcsolatban? Igazságszolgáltatás is csak hébe-hóba van ebben az országban, nemhogy még közbizalom is a működésével kapcsolatban. Ne nevettessük már ki saját magunkat.

A kormány szerint ha ez nem lenne elég, a bűnözők még meg is gazdagodnak, sőt, milliomosokká válnak a börtönökben. Ezt vajon mégis mire alapozza bárki is? Nekem úgy tűnik, hogy bűnözők nem a börtönökben, hanem azokon kívül gazdagodnak. Ilyen például maga Rogán Antal, akit lehet bűnözőnek nevezni. Nézzük mi áll az általa irányított hivatal közleményében:...

EZEK A LEGÖREGEBB AUTÓK MAGYARORSZÁGON

TOTALCAR.HU
Szerző: ZÁCH DÁNIEL
2020.01.21. 



  Megismerni a magyar autópark    
  összetétele és változásai közt rejlő 
  mélyebb összefüggéseket kicsit olyan 
  érzés mint megtudni, mi mozgatja az 
  embereket amikor autót választanak. 


  Egy új, magyar Youtube-csatorna a Data 
  will talk to you arról készített egyszerű, 
  áttekinthető animációt, hogy miként 
  változott 2002. és 2018. közt a 
  legnépszerűbb márkák autóinak átlagkora 
  és korsorrendje a magyar 
  nyilvántartásban, a Központi Statisztikai 
  Hivatal összegzése alapján.

HADHÁZY: MÉLYGARÁZSOK ÉPÜLNEK AZ ORBÁN-CSALÁD BIRTOKÁN

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2020.01.21.


„Annyit tudok mondani, hogy majorság épül, minthogy ez mindig az is volt” – mondta a hvg.hu kérdésére évindító sajtótájékoztatóján Orbán Viktor családja hatvanpusztai építkezéséről. Hadházy Ákos régóta próbálja kideríteni, hogy mi épül a birtokon, a független országgyűlési képviselő most arról számolt be a Facebook-oldalán, hogy

a hatósági nyilvántartások – az Építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszerben rögzített adatok – szerint mélygarázs készül, ráadásul nem is egy, hanem kettő.

A bejegyzés szerint mindegyiket föld alatti folyosó köti össze az egyik kúriaépülettel.

A minap a székesfehérvári járási hivatal környezetvédelmi főosztálya még másként tájékoztatta Hadházyt: ők azt közölték, hogy új „gazdasági portaépület” épül a föld alá, körülbelül 1000 négyzetméter területen.

Az ellenzéki politikus mostani bejegyzés szerint nem csak mélygarázsok épülnek a majorságban, hanem megújul egy lakóépület is, egyetlen, 520 négyzetméteres lakás, mindössze 73 millió forint értékben. A képviselő szerint az egykori cselédszállást újítják fel, ami egy kúriának, de akár kisebb kastélynak is beillő épület a jókora park közepén.

A majorságot korábban Mészáros Lőrinc bérelte Orbán Viktor apjának cégétől, papíron azért, hogy ott tárolja mezőgazdasági gépeit. A miniszterelnök családjának kutyája is feltűnt már a majorban, de látták már ott Orbán Viktor feleségének autóját is...

“NEKEM A FÉLELEM AZ ELLENFELEM, NEM A RENDŐR” – POLLREISZ BALÁZS GYŐRI ELLENZÉKI POLGÁRMESTERJELÖLT

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: PAPP LÁSZLÓ TAMÁS
2020.01.21.



Szexbotránya után Borkai Zsolt, Győr korábbi, fideszes polgármestere 2019. november elején lemondott tisztségéről, ezért január 26-án időközi választást tartanak a megyeszékhelyen. Az ellenzék közös jelöltje Pollreisz Balázs önkormányzati képviselő, az MSZP városi és megyei elnöke, aki azt ígéri, hogy megválasztása esetén az önkormányzat átláthatóan fog működni, és a Transparency International szakmai segítségével világítják át az előző időszakot. Interjú.

Pollreisz Balázs győri önkormányzati képviselőt, az MSZP városi és megyei elnökét, a helyi ellenzék polgármesterjelöltjét a vasárnapi időközi választás előtt egyebek közt arról kérdeztük: mi a garancia rá, hogy egy ellenzéki vezetésű önkormányzat transzparensebben működik, mint NER-irányítás alatt? Az interjúban az is szóba került, hogy miért pártpolitikust jelölt az ellenzék, ha korábban civil jelöltet ígértek? A Borkai-ügy tanulságaira, az ellenzéki feljelentésre más ügyekben indult nyomozásokra szintén rákérdeztünk. Pollreisz Balázs ígéretet tett rá, hogy nem próbál elfogadtatni olyat, amit párttársa, Horváth Csaba akart Zuglóban, sőt. Győzelme esetén a Transparency International szakmai bevonásával végzik el az önkormányzat átvilágítását, s a mind teljesebb nyilvánosságra, átláthatóságra fognak törekedni. Az interjúból kiderül, mi lesz Pollreisz első intézkedése, ha nyer, illetve a tervezett személyi változásokról is nyilatkozik.

Mi tette szükségessé, hogy az ellenzék jelöltet cseréljen? Talán az, hogy ősszel számos helyen lett ellenzéki győzelem, de pont a botrány színhelyén, Győrben nem sikerült a váltás?

A korábbi polgármesterjelöltünk, Glázer Tímea már az időközi választás kiírása után jelezte, hogy nem vállalja az újabb jelöltséget. Így az ellenzéki összefogás tagjai olyan új jelöltet kerestek, aki a lehető legnagyobb erőt tudja maga mögött felmutatni. Aki a helyi fékek és ellensúlyok rendszerét vissza tudja állítani, kontrollt tud gyakorolni a Fidesz-politikusokon, képviselőkön, s az egész a rendszeren. Azt javasoltam, és ebben az összefogás más résztvevői is egyetértettek, hogy egy olyan jelölt kell, illetve kellett volna, aki civil, illetve köztiszteletben áll. Több ilyen helyi személyiséggel is tárgyaltunk, de végül egyikük sem vállalta...

DÖBBENETES ADAT LÁTOTT NAPVILÁGOT: KI NEM TALÁLNÁ, MI A GAZDASÁG FŐ HAJTÓEREJE

NAPI.HU
Szerző: LOVAS-ROMVÁRY ANDRÁS
2020.01.21.


A világ néhány ezer leggazdagabb emberének több vagyona van, mint négymilliárd embernek, s a nők által végzett ingyenmunka pedig több értéket termel, mint az egész technológiai szektor - írja tanulmányában az Oxfam nevű nemzetközi szervezet.

A világ számos, az éhezés ellen küzdő szervezetét tömörítő Oxfam a davosi Világgazdasági Fórumra időzített friss tanulmánya megjelenését, amelyben az egyre mélyülő társadalmi egyenlőtlenségekre kívánják felhívni a világ figyelmét. A "Time to Care" ("Ideje foglalkozni vele") címre hallgató tanulmány megállapítása szerint a világ 2153 leggazdagabb emberének több pénze van, mint a legszegényebb 4,6 milliárdnak összesen.

Ezen kívül számításaik szerint a világon az összes alulfizetett, vagy ingyen dolgozó lány és nő hozzájárulása a globális gazdaság teljesítményéhez háromszor akkora, mint a technológiai szektoré önmagában - írja a tanulmány ismertetőjében a Reuters. Ők úgy kalkulálnak, hogy világszerte a nők naponta összesen 12,5 milliárd órát dolgoznak fizetés és elismerés nélkül. Úgy vélik, hogy a nők által végzett ingyenes szociális, ápolási, háztartás munka évente mintegy 10,8 ezermilliárd dollárnyi értéket tesz hozzá a globális gazdasághoz...

SZAKSZERVEZETEK: LENNE PÉNZ NYUGDÍJEMELÉSRE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: DÉSI JÁNOS
2020.01.21.


Alapnyugdíjat és jelentősebb nyugdíjemelést kér a Magyar Szakszervezeti Szövetség. Erre az érdekképviselet szerint meg is lenne a pénz. 

A kormány ugyan nincs lépéskényszerben, hiszen az idősebbek körében stabil szavazótábora van a Fidesznek, de egyre nő az elégedetlenség, az elkeseredettség. Mintegy 2 millió 700 ezer ember él nyugdíjszerű ellátásból, közülük 1 millióan 110-120 ezer forintnál is kevesebbet kapnak, félnek az elszegényedéstől.

A bérnövekedést egyáltalán nem veszik figyelembe a nyugdíjak emelésénél, egy 10 százalékos béremelést nagyjából 3 százalékos nyugdíjemelés követ, ami azt jelenti, hogy folyamatosan nő a különbség. Miután a fogyasztói árak a fizetőképes kereslethez igazodnak, a nyugdíjasok egyre kevesebbet tudnak vásárolni, hiába az a hivatalos kommunikáció, hogy az idősek járadékai megőrzik vásárlóértéküket. Az átlagnyugdíjakat az átlagbérek 70 százalékáig kellene felzárkóztatni.

A MASZSZ 6 pontos javaslatcsomaggal állt elő – mondta el Juhász László, a szövetség nyugdíjas tagozatának elnöke. Ezt a kormány elé akarják terjeszteni, személyes találkozót kértek a kormányfőtől és több minisztertől. Javasolják például, hogy a nyugdíjemelés ne a rendszeresen alultervezett infláción alapuljon, vegyék figyelembe a bérek növekedését is, vezessenek be alapnyugdíjat. Az érdekképviselet felmérést készíttetett a nyugdíjasok valós helyzetéről, amelynek eredményét megosztanák a miniszterelnökkel, kérve, hogy a kormány is mérje fel a nyugdíjak értékvesztését és tegyen javaslatot a korrekcióra.

A szakszervezeti szövetség szerint mindarra, amit ők kérnek, megvan a fedezet. A megemelt bérek után több járuléknak kell befolynia, ez lehet az egyik a forrás. A másik pedig az 5 százalék körüli GDP-emelkedés, ebből is lehetne egy részt szánni a nyugdíjasokra.

MAFFIAMÓDSZEREKKEL VÁDOLJÁK A BIZTONSÁGIAKAT A FERIHEGYEN DOLGOZÓ TAXISOK

INDEX
Szerző: E.F.
2020.01.21.

A múlt héten járta be a médiát egy felvétel, amely a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér épülete előtt készült, és az látható rajta, hogy egy a reptérhez tartozó biztonsági őr durván megüt egy taxist. Az ügy folyományaként a Budapest Airport intézkedett, hogy távolítsák el az agresszív őrt a reptér területéről, ugyanakkor azt is közölték, hogy a videón rögzített incidens előtt maga a taxis is illegálisan próbált ügyfelet szerezni.

Itt akár vége is lehetne a történetnek, de a felszínt megkapargatva kiderül, hogy egyáltalán nem egyedi esetről van szó, és

A TAXIS–BIZTONSÁGI ŐR KONFLIKTUS HÁTTERÉBEN EGY ÉVEK ÓTA FENNÁLLÓ, EGYRE JOBBAN ELFAJULÓ ÜZLETI VITA HÚZÓDIK.

Jogszerű közel-monopolhelyzet

Az alaphelyzet az, hogy a repülőtér szerződésben áll a Főtaxival, amelynek lényege, hogy a Főtaxi bizonyos szolgáltatási szint biztosítása és díjfizetés ellenében előjogokat élvez a reptéri fuvarozásban: például az érkezési oldalon csak ők üzemeltethetnek kint és bent bódékat, ők használhatják kizárólag a terminálhoz közelebb eső belső sávot és a drosztokat, más taxitársaságoknak pedig még a reklámjai sem kapnak helyet a repülőtéren. Ezzel a rendszerrel kapcsolatban már több konkurens taxitársaság is panaszt emelt a Gazdasági Versenyhivatalnál (GVH), de a GVH nem talált kivetnivalót a többletjogokat biztosító szerződésben.

A versenyjogi kifogás elutasítását a GVH anno azzal indokolta, hogy bár kétségtelenül privilegizált helyzetben van a Főtaxi, ezért cserébe kötelezettségek is terhelik (díjfizetés, teljesítési biztosíték, meghatározott szolgáltatási szint), így nem jelenthető ki, hogy velük szemben versenyhátrányba kerültek a nem szerződött taxicégek. Utóbbiak ugyanis szintén behajthatnak a reptér területére akár úgy, hogy utast hoznak, akár úgy, hogy érkező direkt hívására érkeznek, és a meghatározott ingyenes behajtási időn belül bármiféle pluszdíj fizetése nélkül tartózkodhatnak a kizárólag a Főtaxi számára fenntartott területeken kívül...

SAJÁTOSAN SRÓFOLJÁK FEL A LAKÁSÁRAKAT - A KIVITELEZŐK CSAK KÖZVETÍTŐKÖN KERESZTÜL JUTHATNAK ANYAGOKHOZ

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.01.21. 


Az építkezésekhez a kivitelező a háttéripari termékek 95 százalékát nem tudja közvetlenül a gyártótól vásárolni. A szakmai szövetség szerint nem ritka, hogy 2-3 tagú beszerzési lánc ékelődik be a folyamatba – nyilvánvalóan lehúzva a maga sápját. Persze nem csak ez a gond az ágazatban.

Sajátosan magyar lakhatási krízisről írt már tavaly az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A jelenség lényege szerintük, hogy a hazai lakásvagyon műszaki állaga gyorsan romlik, mert sok tulajdonos nem költ megfelelően lakásfelújításra, a lakhatás minőségére. Számításaik szerint 2019-ben mintegy 300 milliárd forint értékű lehet a szóbeli megállapodás alapján kivitelezett lakásfelújítás. Ez pedig a költségvetésnek (a kieső áfa miatt) körülbelül 80 milliárd forintos veszteséget okoz.

A szövetség érdekes módon sem korábbi elemzéseiben, sem a legfrissebben, a médiatagozata által szervezett háttérbeszélgetésen sem hangsúlyozta, mennyire minden célszerűséggel szembement a kormány, amikor a széles kör számára elérhető, a számlás kivitelezést egyértelműen segítő lakástakarékosság állami támogatását megszüntette. (Megjegyezzük, ebből is jól látszik, hogy a kabinet szempontjai is „sajátosan magyarok” lehetnek.)...

KÉTSZER SZÉTSZAKADT CSALÁDOK

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.01.21.


A családok szétszakadása (szülők, nagyszülők maradnak Magyarországon, a gyerekek, unokák elmennek külföldre) kétségkívül a határátkelés egyik leginkább fájdalmas és legnehezebb része. Csakhogy itt még távolról sincsen vége a történetnek.

Magyarország több mint másfél évtizede lett az Európai Unió tagja, ám az igazi elvándorlási robbanás csak később, 2011-2012 környékén következett be, amikor megnyílt az osztrák és a német munkaerőpiac.

Akik akkor elmentek és kint is maradtak, azok már 10 éve élnek külföldön, jó eséllyel beilleszkedtek, a gyermekeik óvodába, iskolába járnak és jó eséllyel nem fognak hazaköltözni.

Vagy legalábbis nem mostanában.

Ha azonban kicsit előrébb tekintünk és megnézünk más európai példákat, akkor kiderül, hogy a problémák ezzel nem érnek véget, csak éppen átalakulnak és furcsa módon visszájukra fordulnak.

A történet konkrét, de név nélkül mesélem el, leginkább azért, mert a jelenség, a folyamat számít és nem a nevek.

A történet főhőse egy török család. A szülők még jó régen, valamikor a nyolcvanas években költöztek Németországba. (Törökország és az akkori NSZK között 1961-ben született meg a török munkaerő fogadásáról szóló egyezmény, azóta több mint 3 millióra nőtt az országban élő törökök száma.)

Szóval a nyolcvanas években Németországba költöző két török családot alapított, gyerekeik születtek, akik annak rendje s módja szerint felcseperedtek, elvégezték az iskolákat és dolgozni kezdtek.

A szülők mostanában mentek nyugdíjba és kitalálták, hogy visszaköltöznek a szülőhazájukba, hiszen a német nyugdíjból ott sokkal kényelmesebben meg tudnak majd élni, másrészt mégis csak ott születtek.

Vettek maguknak egy házat a tengerparton és mivel a két gyerekük közül az egyik pék, még egy kisebb pékségbe is gondolták, hogy beruháznak, gondolván, a gyerek(ek) majd mennek velük.

Csakhogy a már fiatal felnőtt gyerekeknek ehhez semmi kedvük nincs. Érthető: Németországban születtek, az az otthonuk és még ha kötődnek is Törökországhoz, minden Németországhoz fűzi őket: a kultúra, a barátok, a szociális hálójuk, a munkájuk – minden.

Így aztán nemet mondtak a szülőknek, maradnak Németországban, míg azok el- (pontosabban vissza-) költöznek a szülőhazájukba. Ez a család tehát másodszor szakad szét: először akkor, amikor a szülők, saját szüleiket otthon hagyva, fiatalon Németországba költöztek a jobb élet reményében, most pedig azért, mert visszaköltöznek Törökországba, ahová a gyerekeik nem követik őket.

Amikor meghallottam ezt a sztorit, rögtön eszembe jutottak a magyar határátkelők, akik közül sokakra alighanem hasonló sors vár. Én is ismerek olyan magyarokat, akik akár több évtizedes külföldi élet után költöztek haza, olyan is akad köztük, akinek gyermekei, unokái élnek külföldön, akiket ugyan gyakran látogat, de ez mégsem ugyanaz.

Márpedig ha nem is most, de 10-20 év múlva rengeteg olyan határátkelő lesz, aki el fog gondolkodni azon, hogy nyugdíjasként hazaköltözzön, szembesülve a dilemmával, hogy ott hagyja-e a gyermekeit, az unokákat, akiket csak ritkán lát majd – mint most az ő gyerekei a nagyszüleiket...

EURÓPA A BREXIT UTÁN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: MAGYAR PÉTER
2020.01.17.


Az Európai Unió – három és fél éve tartó huzavona, sokszor érthetetlennek rémlő londoni döntésképtelenség után – ezúttal tényleg elveszítette Nagy-Britanniát. Vagy inkább megszabadult tőle? Ez a kérdés.

A demokrácia szülőföldjének számító egykori brit nagyhatalom 2016-ban egy rossz politikusi taktikából kiírt és hamis érvek alapján eldőlt népszavazás után került a Brexit nevű labirintusba. Akadozó tárgyalások, Theresa May tehetetlenkedései, sokszori zsákutca után a gyakran pojácaszerű Boris Johnsonnak végre sikerült. Megszerezte az áhított hatalmat, kialkudott Brüsszellel egy új megállapodást annak árán, hogy félig-meddig lemondott Észak-Írországról (hiszen az valószínűleg EU-s vámterület marad a kilépés után is), és azzal a jelszóval, hogy „lépjünk már ki”, fölényesen megnyerte a választásokat.

Az EU előtt ezzel a kilépéssel most válaszút nyílt meg. Ám mielőtt felvázolnánk ennek dilemmáit, nem árt kitérni egy olyan tanulságra, amely eddig nem nagyon kapott hangot. Arra ugyanis, hogy a brit egyéni választókerületi rendszer működőképesnek bizonyult. Torzít, mondják erről a rendszerről a politológusok, nem tükrözi kellően a sokszínű népakaratot. De nézzük csak az arányos rendszerben szavazó országokat, ahol a sokszínű, sok pártot felvonultató választások gyakran a kormányzás döntésképtelenségéhez vezetnek. Spanyolországban négy év alatt négy választást tartottak, és a nagy nehezen megalakított kormány az elszakadni vágyó katalánok tartózkodásától függ, bármelyik percben bukhat. Belgiumban, ahol az etnikai ellentétek okoznak gondot, egy éve ideiglenes ügyvezető kormány működik csökkentett üzemmódban, és kilátás sincs a megoldásra (bár ettől a gazdaság és a társadalom még egészen jól megvan a jelek szerint). Olaszországban ugyanaz a választási eredmény egymás után két teljesen ellentétes politikai irányú kormánytöbbséget is kiadott, egy zöld-sárga és egy zöld-vörös kormányt, de mindkettő vitáktól hangos, bármikor megbukhat a mostani is. Izrael, az egyetlen demokrácia a Közel-Keleten, alig egy éven belül a harmadik választására készül, és politikai elitje képtelen kormányt alakítani.

S hogyan áll a helyzet Európa két vezető országában? Németországban billeg a nagykoalíció az SPD belső vitái, útkeresése folytán, teljes a bizonytalanság Angela Merkel utódlása körül. A sztrájkokban, sárga mellényes tüntetésekben elmerülni látszó Franciaországban pedig egyedül a félelnöki rendszer teremt úgy-ahogy biztonságot. Az arányos választási rendszerű demokráciákban láthatólag nagy a zűrzavar, és ez – hamisan – jó érv a tekintélyelvű, de politikai szilárdságukra hivatkozó autokráciák, az orosz, török vagy magyar rendszer számára.

London a kivétel. A választókerületi szavazatok egyszerű többségén alapuló rendszer polarizálja a táborokat, egyszerűsíti a döntést. Igen vagy nem – erről kell dönteni. A brit szavazók most megérezték, hogy Johnson mögé kell állniuk, ha ki akarnak kerülni a labirintusból. Ő pedig remek érzékkel hódította el a bizonytalankodó, a múlt sémáiban vergődő baloldaltól annak régi hagyományos körzeteit. „A nép kormánya” alakult meg Londonban – a vezetője populista, megbízhatatlan, időnként bohócot játszik, de most olyan vezetővé nőtte ki magát, aki megoldást hozott országa számára. A történelem pedig majd eldönti hosszabb távon, hogy Nagy-Britannia nyert vagy veszített a kilépéssel, felbomlik-e az Egyesült Királyság a skótok kiválásával vagy az írek országegyesítésével (ami talán a valószínűbb a kettő közül).

Számunkra azonban az a kérdés: nyert vagy veszített-e Európa a Brexittel? Kétségtelen, történelmi a pillanat, és egyfajta válaszút előtt áll az unió, amely most kapott új vezetést. Hivatalba lépett a bizottság vezetője, a német kereszténydemokrata Ursula von der Leyen (az első nő ezen a poszton) és vele négy másik kulcsfontosságú tisztségviselő, a belga Charles Michel, a francia Christine Lagarde, a spanyol Josep Borrell és az olasz David Sassoli. Valamennyien az EU magországaiból jöttek, és valamennyien elkötelezettek az európai egyesülés ügye mellett...


„A BREXITNÉL IS SÚLYOSABB LEHET AZ ORBÁN-FÉLE NACIONALIZMUS”

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.01.21.


A Brexitnél is súlyosabb következményei lehetnek az Európai Unió jövőjére nézve, ha nem veszik komolyan már rövidtávon is az Orbán-féle nacionalizmus és az illiberális szemlélet terjedését, írja a Visegrad Insight. Szijjártó Péter Indiában jelentette ki sokadszorra, hogy a magyar kormány nem tűri a kioktatást. Egy alabamai helyi lap a világ legerősebb kálvinistájának nevezi Orbán Viktort. A Washington Post hosszú cikket közöl arról, hogyan lehet fiatalokat tanítani a holokausztról.

A holokausztról fiataloknak

Csaknem 50 ország vezetőit hívták meg Izraelbe csütörtökre, hogy részt vegyenek az Auschwitz-Birkenau koncentrációs tábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából szervezett rendkívüli fórumon – s ebből az alkalomból írt cikket a Washington Postban Margaret McMullan. Akiről kiderült, hogy zsidó gyökereit keresni jött Magyarországra, amiben nagy segítségére volt, hogy a Pécsi Egyetemen Fulbright ösztöndíjjal kutathatott. S most megjelent legújabb, az Ahol az angyalok éltek című könyvében legfrissebb kutatásait összegzi. S persze ír arról is, hogy az emléknapon ő maga is fiatalokat fog tanítani a washingtoni holokauszt Emlékmúzeumban. Ám a fiatalokkal különösen nehéz a helyzete, mert felmérések szerint az úgynevezett Y generáció kétharmada az Egyesült Államokban nem tudja, mi történt Auschwitzban, illetve 22%-uk nem hallott még a holokausztról vagy nem tudja, mit kell azon érteni. Ennek kapcsán egy érdekes adatot is találtunk – sok egyéb mellett -, hogy 192000 holokauszt túlélő él még Izraelben, 40%-uk 85 évnél idősebb. Visszatérve Pécshez: Margaret McMullannak Richárd nagybátyját ültették fel a halálvonatra Pécsen, miközben Margaret nem talált dokumentumot arról Magyarországon, hogy hol gyűjtötték be azt a mintegy 4000 zsidót a városban, akik koncentrációs táborban végezték, holott a Jad Vasemben feljegyzések árulkodtak erről. Kitartó kutatásának eredményeképpen rekonstruálták, hogy a vasútállomással szemközti utcában volt a gyűjtőtábor. Édesanyja családjáról és Richárdról fotókat talált és ezekkel ment kisiskolásoknak előadást tartani. Ám mindig aggódott, vajon nem korai-e ötödikes gyerekeket a történelem legborzalmasabb drámáival terhelni. Erről szóló történeteit írta le: például azt, hogy Tel Aviv egyik nemzetközi, amerikai általános iskolájában – Richárd fényképét mutatva kijelentette, hogy nem tért vissza, felmerült egy kislányban a kérdés: honnan tudja, hogy koncentrációs táborban halt meg, lehet, hogy csak valaki kitalálta, nem lehet, hogy ez csak „fake news”? Indianapolisban egy másik kislány azt kérdezte tőle: miért nem hagyta el egyszerűen Magyarországot, ha ilyen borzasztó hely volt? Az ehhez hasonló kérdések megerősítették benne, hogy minél kisebb korban és nagyon sokat kell tenni azért, hogy nemzedékről nemzedékre szálljon az a történelmi ismeret, aminek célja, hogy a holokauszt ne ismétlődhessen meg. Igaz, teszi hozzá, azt is megkérdezték tőle a kisiskolások: most is visznek embereket oda, a koncentrációs táborba?


Erős nacionalista

Az alabamai helyi újság, a Capstone Report egyik címében hirdeti: Orbán Viktor a világ legtekintélyesebb, leghatalmasabb kálvinistája. A terjedelmes amerikai elemzés az üldözött keresztények konferenciáján vagy éppen a reformáció 500. évfordulóján elhangzott kormányfő beszédekből vonta le ezt a következtetést, kiemelve azt az értékítéletet is, hogy a Nyugat nacionalista mozgalmát ő élesztette újra. Amit azzal ért el, hogy nem adta fel a küzdelmet Soros Györggyel, és globális világhatalmat hirdetőkkel és a nacionalista-ellenes elittel szemben, hogy a földet biztonságosabbá tehesse a keresztények számára – olvasható a cikkben.


Szijjártó nem tűri a leckéztetést

A mumbai Economic Times most jelentette meg a Szijjártó Péterrel készített exkluzív interjút, a tárcavezető Új-Delhiben épített politikai és üzleti kapcsolatokat pár nappal ezelőtt. Ebben a külügyminiszter közölte, hogy elege van Magyarországnak abból, hogy mások beavatkoznak a belpolitikánkba és minket oktatnak ki, mit kellene tennünk a saját hazánkban. Épp ezért nem avatkozik be Magyarország egyetlen ország belügyeibe sem. Hiszen az ott élőknek kell eldönteniük, hogy miként akarnak élni. S e helyt a miniszter emlékeztetett, hogy egy magasrangú amerikai diplomata Budapesten részt vett az ellenzéki tüntetéseken, ami szerinte a nemzet szuverenitását sértő durva beavatkozás.

Súlyos következmények

A lengyel alapítású Visegrad Insight legfrissebb elemzésében arra hívja fel a figyelmet, hogy a Brexitnél is súlyosabb következményei lehetnek az Európai Unió jövőjére nézve, ha nem veszik komolyan már rövidtávon is az Orbán-féle nacionalizmus és az illiberális szemlélet okozta kihívásokat, mert ezzel Brüsszel tovább élteti a magyar autoriter rendszert, de hozzájárul annak európai terjeszkedéséhez is. Ugyanakkor óvatosan kell egyensúlyozni, hisz a lakosság többsége uniópárti. Ezért a cikk kifejezetten megerősíti azt a felvetést, hogy az uniós támogatásokat decentralizálva, abból a kormányt kihagyva, az önkormányzatokkal és a projektekkel kell a pályáztatást lebonyolítani
.

ITT HALLGATHATÓ MEG

A HÁLAPÉNZ ÉS AZ ORVOSBÁRÓK VÉDŐSZENTJE

444.HU / RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.01.21.


Rég nem látott vehemenciával rontott neki a Magyar Orvosi Kamarának Cser Ágnes a napokban. Történt ugyanis, hogy Éger István novemberi megsemmisítő veresége után a Magyar Orvosi Kamara (MOK) teljes vezetése tagról tagra megújult és végre tizenhat év után elkezdett dolgozni is. 

Elkészítettek egy meglehetősen alapos és tisztességes béremelési javaslatot az orvosok anyagi helyzetének rendezése és a hálapénz kivezetése érdekében.Ez a bérrendezés 2022-ben fejeződne be, és onnantól a MOK javaslata szerint büntetni kellene a hálapénz adását és elfogadását is. Ezzel lépésre kényszerítve a kormányzatot és az EMMI-t is.


A kamara javaslata annyiban volt zseniális, hogy az általuk elképzelt béremelés – amely egyáltalán nem nevezhető túlzottnak – arra éppen elég lenne, hogy az orvostársadalom nagy része úgy utasíthassa vissza a hálapénzt, hogy ezzel saját megélhetését ne veszélyeztesse. Ráadásul ennek béremelési programnak a bejelentésével lépésre kényszerítette az EMMI-t magát is, merthogy erre azért muszáj reagálnia, mégis a negyvenezer orvost tömörítő kamara kér valamit.

Persze a tervbe némi hiba csúszott, ugyanis senki nem tudta azt elképzelni, hogy mind maga az EMMI, mind Cser Ágnes ennyire nyíltan ki fog állni a hálapénz fenntartása, és az ennek következményeként rothadó jelenlegi egészségügyi rendszer mellett.

Azonban ha a benézünk a függöny mögé, akkor sok minden azonnal nyilvánvalóvá válik, ahogyan a MOK javaslatára adott reakció is.

Az EMMI-t vezető Kásler Miklós ugyanis az egyik legnagyobb hatalmú orvosbáróból lett miniszter.

Így tényleg semmi csodálkoznivaló nincs abban, hogy Kásler a szintén professzor államtitkárát a frontvonalba tolva, az orvosbárók érdekeit szem előtt tartva visszadobta a MOK ajánlatát. Sőt kifejezetten a hálapénz krimianalizálása ellen foglalt állást az EMMI, fenntartva a jelenlegi rendszert, amely az orvosbárókon kívül senkinek sem szolgálja az érdekeit.

A hálapénz ugyanis nemcsak egy plusz kiadás a lakosság számára, hanem sok beteg ezzel próbálja meg kétségbeesve sokszor az életét is megvásárolni. Annak ellenére fizetik, hogy a hálapénz mögött nincsen semmi garancia, sem minőségi biztosíték. Azonban arra tökéletesen alkalmas, hogy szétrombolja az orvos-beteg kapcsolatot és polipként fojtogatja az egészségügyet. Elriasztja az utánpótlást is, ami a mostani helyzetben, az egyre növekvő orvoshiány közepette már magában is végzetes hatás...



MEGBUKOTT A NAGY BUDAPESTI METRÓCSALÁS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZALAI ANNA
2020.01.21.


A BKV menedzsmentje gyakorlatilag beismerte az igazgatótanács rendkívüli ülésén, hogy az oroszoktól vett szerelvények többsége valójában új – értesült lapunk.

A kocsik közötti átjárók ajtajai – ezt válaszolta kínjában a BKV egyik vezetőségi tagja a cég legutóbbi igazgatótanácsi ülésén, amikor arról kérdezték, hogy végül is mi maradt meg a hármas metró vonalán korábban közlekedő, Oroszországba felújításra kiszállított metrókocsikból. Vagyis lényegében beismerte azt, amit a kormány és Tarlós István korábbi főpolgármester éveken át tagadott: a szerelvények zömében nem felújítottak, hanem újak. 

A beismerés valójában véletlen elszólásként hangzott el az Igazgató Tanács (IT) rendkívüli ülésén, amelyet eredetileg a Demokratikus Koalíció (DK) két delegáltjának kezdeményezésére a metrókocsik extrém rozsdásodása miatt hívták össze. A BKV vezetésének képviselői azt próbálták bizonygatni a testület tagjainak, hogy nincs ok az aggodalomra, csupán a prototípusként leszállított első három szerelvény rozsdásodik. 

Az új városvezetés által kinevezett, a korábbiaknál sokkal kevésbé kezes IT-tagok kétkedését végül azzal hárították: a BKV metrókocsi felújítási tenderét 2015-ben megnyerő orosz Metrowagonmash az első három kiszállított szerelvény szétszedése után arra jutott: azok annyira szétrohadtak, hogy nem érdemes a javítással bíbelődni és inkább új kocsiszekrényeket gyártanak, az IT megnyugodhat, azok nem fognak rozsdásodni. Az egyik tanácstag kérdésére, miszerint, ha a kocsiszekrény, a hajtás, a fékrendszer, a forgóváz, az „elektromos csatlás”, vagyis gyakorlatilag minden lényeges elem új, akkor mi van ezekben a kocsikban a régiekből? Mitől felújítottak és nem újak? A kérdés jelentősége jogi, pénzügyi és talán büntetőügyi szempontból is nagy: ha a tendert új szerelvényekre írták volna ki, nem pedig felújításra, akkor a Metrowagonmash európai piacon korszerűtlennek számító járművei labdába sem rúghattak volna...

ORBÁN A CIGÁNYSÁGNAK: NINCS ESÉLY, NINCS EGYENLŐSÉG

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.01.20.


„[E]gy etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül”. (Orbán Viktor, 2020. január 9.)

Amikor a miniszterelnök évenkénti egyszeri sajtótájékoztatóján, ahol nem csak a propagandamédia kérdezheti, előhozakodott azzal, hogy az emberek igazságérzetét sérti, hogy egy etnikailag meghatározó népcsoport sok pénzt kap, pedig nem is dolgozott meg érte, már nem volt kérdés, hogy a következő heteket ez a téma uralja majd.

Igaz, a gyöngyöspatai ítélet el nem fogadását korábban is belengették olyan, a miniszterelnöknél jóval csekélyebb súlyú entitások, mint például a gyöngyöspatai polgármester, de a pecsétet erre a gyalázatra a miniszterelnök nyomta rá, hogy aztán már nyugodt szívvel és habzó szájjal álljanak bele a szolgalelkű emberei is, mint mondjuk ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég jogi szakértője, aki már teljes komolysággal értekezett arról, hogy „a Kúria jogegységesítő gyakorlatát racionalizálni kellene, mert akkor nem lennének eltérő ítéletek, amelyek alkalmasak arra, hogy az emberek igazságérzetébe ütközzenek.”

Épp csak le nem diktálják ugye a Kúriának, hogy mit is kéne csinálni.

Pedig el lehetett volna ezt intézni egy bocsival, kifizetni azt a 100 milliót (amit Mészáros Lőrinc néhány óra, ha nem éppen néhány perc alatt keres meg „mindenfajta munkavégzés nélkül” ugyebár), és menni tovább. De persze, az erőből politizáló Orbán-kormány meglátta a tökéletes marketinglehetőséget az esetben: miért ne lehetne most, amikor a Néppárt és a Fidesz közt feszülő ellentét amúgy is gyengébbnek mutatja a nagyobbik kormánypártot, amikor újra a 7-es cikkelyről szólnak a hírek, amikor még mindig mindenki az őszi önkormányzati gyengélkedésen köszörüli a nyelvét, bedobni egy olyan topikot, ami megint erősnek és öntudatosnak mutatja a kormányt? Miért ne lehetne azzal takarózni, hogy a társadalom igazságérzetét védi Orbán Viktor, nehogy a gyenge idegzetű társadalom szívbajt kapjon, mert ki kell fizetni 100 millát a cigányoknak?

Lehet egy kicsit sorosozni, a migránsokat szabadon felcserélni a cigányokkal, a lényeg ugyanaz: történt valami, ami a kormányt, és a kormánypárti politikusok által vezetett önkormányzatokat nem annyira jó színben tünteti fel, és a legegyszerűbb eszközhöz nyúltak. Gyűlöletet keltenek egy „etnikailag meghatározó népcsoport” tagjai iránt, amely köztudottan nem dolgozik, tehát köztudottan nem érdemli meg, hogy a magyar kormány az adófizetők pénzét rá fecsérelje...

MAGYARORSZÁG LETT AZ ÚJ AUTORITER REZSIMEK ISKOLAPÉLDÁJA

INDEX
Szerző: FÁBIÁN TAMÁS
2020.01.20.


Az új versengő tekintélyelvű rezsimek címmel jelent meg egy tanulmány a Journal of Democracy nevű, tekintélyes politikatudományi folyóirat 2020. januári számában. A szerzőpáros, Steven Levitsky és Lucan Way (előbbi a Harvard Egyetem, utóbbi a Torontói Egyetem professzora) neve a magyar közönségnek is ismerős lehet: hivatkoztunk már munkájukra az Indexen, írtak cikket Magyarországról a Washington Postba, Levitsky adott interjút a 444-nek is; 2010-ben megjelent Competitive Authoritarianism: Hybrid Regimes After the Cold War című könyvük az autoriter rendszerekről szóló szakirodalom alapműve. 

Legújabb írásukban Levitsky és Way áttekintik, hogyan is állnak a versengő tekintélyelvű rezsimek a világban. Ezek a rendszerek messziről, formailag úgy néznek ki, mint a konszolidált demokráciák, közelebbről viszont látszik, hogy a hatalmon lévők szándékosan úgy torzították a politikai versengést, hogy maguk felé lejtsen a pálya, a kormányváltás esélye pedig a lehető legkisebb legyen.

Míg 2010-ben megjelent könyvükben 35 ilyen rendszert azonosítottak az 1990 és 1995 közötti időszakban, most azt állítják, hogy 2019-ben 32 hibrid rezsim figyelhető meg a világon. A kör átalakult, vannak országok, amelyek hibrid rezsimekből teljesen átcsúsztak diktatúrába, máshol diktatúrából puhult fel a rendszer versengő tekintélyelvű rezsimmé, míg klasszikus demokráciákból is kinőttek autoriter berendezkedések...