2021. április 12., hétfő

MENNYIRE EGYEDÜLÁLLÓ A MAGYAR MODELL, AMELY REKORDSZÁMOK MELLETT DÖNTÖTT AZ ISKOLÁK NYITÁSÁRÓL?

HVG
Szerzők: WINDISCH JUDIT, DEZSŐ ANDRÁS
2021.04.12.


Az európai példák azt mutatják, hogy az iskolákat csak azután kezdték el vagy kezdik el kinyitni, hogy javulnak a járványügyi adatok. Kivétel ez alól Ausztria, ahol viszont egy intenzív teszteléssel kompenzálnak, és nem is állnak rosszul. Noha itthon a környékbeli országokhoz képest magas a fertőzöttségi és halálozási adat, az is igaz, hogy szinte sehol sem álltak olyan jól oltásban, mint Magyarországon, ahol azonban a jól haladó oltások ellenére még messze a nyájimmunitás
.

Egyre biztosabb, hogy a kormány nem hátrál meg, és április 19-én biztosan újraindulnak az óvodák és az általános iskolák: egy esetleges halasztásról semmilyen egyeztetés nem volt a Nemzeti Pedagógus Karral – tudtuk meg Horváth Péter elnöktől.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten váratlanul bejelentette, a középiskoláknál május 10-re csúszik a nyitás, de ezt sem a járványszámokkal, hanem a racionalitással indokolta. Egy április 19-i indulással az érettségizők egy hetet töltöttek volna az iskolában, majd a május 4-én kezdődő írásbelik miatt megint ki kellett volna üríteni az egész iskolát, hogy a járványügyi előírások szigorú betartásával le tudjanak vizsgázni a tanulók. Ehelyett választották a logisztikailag könnyebb utat...

MATOLCSY GYÖRGY: A 4T-MODELL

NÖVEKEDÉS BLOG
Szerző: MATOLCSY GYÖRGY
2021.04.12.


Miért ne összegezhetnénk korunk gondolati forradalmának és közgazdasági megújulásának tanulságait egy fenntartható magyar felzárkózási modell szempontjából?


Az elmúlt 500 évben azok a nemzetek emelkedtek fel, amelyek a pénzt tőkévé alakították, feltaláltak és bevezettek új technológiákat, a társadalom széles rétegeinek adtak tudást és teret adtak a tehetségek érvényesülésének.

Mégis sokan és sokáig azt gondolták, hogy az országok földrajzi mérete és a népesség nagysága, a katonai erő, az energiaforrások, a nyersanyagkincsek, a kedvező éghajlat vagy egy különleges földrajzi helyzet volt a döntő az adott nemzet felemelkedésében.

Mára végképp kiderült, hogy nem ez a helyzet. Túl sok ellenpélda van arra, hogy ezek az adottságok egyik nemzetnek kedveztek, sok másiknak viszont nem, ezért nem lehettek az elmúlt 500 év nemzeti sikereinek döntő forrásai.

A Reneszánsz révén (1439-ben Firenzéből) és a Reformációval (1517-ben Wittenbergből) elindított szellemi forradalmakkal, majd a nagy földrajzi felfedezések nyomán elkezdődött új korszakban valójában négy tényező összjátéka adta a siker vagy kudarc képletét. A tőke-technológia-tudás-tehetség négyesének (4T) jó kombinációja vagy ennek elmaradása áll a nemzetek felemelkedése vagy lemaradása mögött. Azok nyertek, akik e négy forrást becsülték, sokszorosították, összekapcsolták és megosztották, és azok veszítettek, akik nem így működtek.

Ma egy új Reneszánsz korszakban hajózunk és egy új szellemi forradalom, a hosszútávú fenntarthatóság forradalma felé tartunk, miközben a nagy földrajzi felfedezések helyére a nagy technológiai áttörések léptek.

Ma is mintha ugyanaz a négy forrás lenne a siker forrása, mint korábban, egy döntő különbséggel: megfordult sorrend. A most véget érő 500 éves korszakban a négy sikertényező sorrendjét valójában a tőke vezette, mozgatva a technológiát, a tudást és a tehetséget. Most már a tehetségek mozgatják a másik hármat.

Nézzük innen a magyar, sőt a térségi felzárkózások sikerének lehetséges mintáit...

SOK SZÜLŐ A NYITÁS ELLENÉRE SEM ENGEDNÉ ISKOLÁBA, ÓVODÁBA A GYEREKÉT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2021.04.12.


Az oktatási-nevelési intézmények jövő hétre tervezett nyitását csak 10 százaléknyian tartják biztonságosnak.


Néhány nap alatt több mint 85 ezren töltötték ki a Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért Közösség kérdőívét az április 19-re tervezett óvoda- és iskolanyitásról, s a válaszadók 76,3 százaléka azt jelezte: nem kifejezetten tartják biztonságosnak az intézmények újranyitását. A szervezet április 6. és 9. között mérte fel a szülők véleményét, s mint az eredményekről szóló elemzésükben írják, a válaszadók területi eloszlása tükrözi az országos népességeloszlást, a főváros és a vidék, valamint a megyék tekintetében egyaránt. 

Miután a kormány a múlt héten úgy döntött, jövő héten az óvodák és az általános iskolák nyitnak, a középiskolákban május 10-étől folytatják a tantermi oktatást, a gimnáziumokra vonatkozó adatokat az elemzésben végül nem közölték. Az viszont kiderült: az óvodás és az általános iskolás gyerekek szüleinek mindössze 10 százaléka tartja teljesen biztonságosnak, hogy egy hét múlva kinyissanak az intézmények. A szülők 29,4 százaléka bizonytalan abban, hogy visszaengedi-e a gyermekét az iskolába április 19-én. Mindössze 34,7 százalék jelentette ki, hogy biztosan visszaengedi, 33,5 százalék azonban nem akarja visszaengedni. A felmérés arra is rámutatott, hogy kevesen (9,4 százalék), de vannak olyan szülők, akik annak ellenére elengednék gyermekeiket az iskolába, hogy azt nem tartják biztonságosnak...

ITT OLVASHATÓ

ÚJABB MILLIÁRDOS KÖZBESZERZÉST NYERT MÉSZÁROS JÁNOS CÉGE, EZÚTTAL IS AZ ÁLLAMI KÖZÚTKEZELŐTŐL

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: KATUS ESZTER
2021.04.12.


Mészáros Lőrinc testvérének cége ismét befutó lett egy állami közbeszerzésen: a Magyar Közút Nonprofit Zrt. mérnökségein található saját tulajdonú, különböző funkciójú és gyártmányú adapterek garanciális és garanciális időszakon túli karbantartása, javítása és alkatrészellátása lesz a feladata. A Herceghalom Interat Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt., amióta Mészáros János kezébe került, megduplázta éves forgalmát, a nyereségét pedig megháromszorozta...

VISSZAMENNEK-E A TANÁROK ÉS DIÁKOK AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBA ÁPRILIS 19-ÉN?

AZONNALI.HU
Szerző: PETRÓCZI RAFFAEL
2021.04.12.


Orbán Viktor félmunkát végzett, amikor csak a középiskolák májusi zárvatartásáról döntött – mondják általános iskolai tanárok és általános iskolába járó gyerekek szülei. Vannak azonban jogi útjai annak, hogy otthon lehessen maradni az április 19-i nyitás után is – a szülőknek lejt a pálya, hiszen az iskoláknak is érdekük, hogy minél kevesebb gyerek térjen vissza az intézményekbe, a tanárok azonban az otthon maradás anyagi vonzatától félnek inkább, mint a vírustól.

„A két hétből három napot fedeznek a szülői igazolások, a maradék hét napra kérek orvosi igazolást. Éppen meg lesz fázva a gyerekem, vagy allergiája lesz – annyi megoldás van” – mesélte még április 6-án, kedden egy érettségi előtt álló, végzős gyerek szülője, hogy hogyan oldotta volna meg, hogy az érettségi előtt ne kelljen a gyerekének bemennie az iskolába, a koronavírussal való megfertőzést kockáztatva.

Az élet (Orbán Viktor) azonban felülírta a problémát: a miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjújában kijelentette: nem érdemes néhány napra a középiskolákat kinyitni, ahol a jelenléti oktatás így csupán május 10-étől, a kötelező tárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) teendő írásbeli érettségik után folytatódik majd (a választható tárgyakból ezt követően folytatódnak a vizsgák) – továbbá tavalyhoz hasonlóan idén is elmaradnak a szóbeli érettségik (kivéve a testnevelésénél és azoknál a tárgyaknál, ahol eleve csak szóbeli vizsgákat szerveznek)...

HA IMMUNIS A VAKCINÁBAN HASZNÁLT VEKTORVÍRUSRA, INKÁBB NÉZZEN MÁSIK OLTÁS UTÁN

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2021.04.12.



Az Európai Unióban és Magyarországon eddig engedélyezett nyolc koronavírus elleni vakcinából öt vektorvakcina. Ez egy modern technológia számos előnnyel, van azonban egy potenciális hátránya is: a vakcinában felhasználnak egy ártalmatlan adenovírust, és ha valakinek a szervezete korábban találkozott már ezzel a vírussal, akkor az ő esetében csökkenhet a vakcina hatékonysága.

Szerencsére viszonylag ritka problémáról van szó, de hogy pontosan hány embert érinthet Magyarországon, azt nem lehet tudni.

Ahogy azt sem, hogy mekkora gondot okozhat a vakcinákba épített adenovírus ellen kiépülő immunitás, ha a koronavírus ellen egy éven belül mindenkit újra kell oltani.

Vírusba csomagolt információ


A koronavírusnak a tüskefehérje az a része, amely a szervezetünkben kiváltja az immunválaszt, ezért a vakcinák is ezt juttatják be biztonságos módon, hogy megtanítsák az immunrendszerünket a vírus elleni védekezésre. A különféle vakcinatípusok azonban ezt más-más módon kivitelezik.

A vektorvakcinák nem magát a tüskefehérjét, hanem csak az azt kódoló gént juttatják be a szervezetbe, méghozzá egy vektorba építve. A vektor itt egy másik fajta vírus: egy adenovírus, amit szaporodásra képtelenné tettek, így teljesen ártalmatlan. Ez szállítja be az utasításokat, amelyek alapján már maga a beoltott szervezet állítja elő a tüskefehérjét. Hogy hogyan, azt a különböző vakcinatípusok működését bemutató videónkban is megnézhetik...

MINDEN VILLÁRA RÁHARAPNAK - A NER NEM CSUPÁN A VÁROSLIGETET KEBELEZI BE, A KÖRNYÉKÉT IS

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2021.04.12.


Egymás után kerülnek kormányközeli cégek és alapítványok kezére a gyönyörű park közeli villák.


A Liget 2013-as einstandja óta a környező utcák is a NER vadászterületévé váltak. Az egykoron gazdag kereskedők, iparosok, bankárok által építtetett villák többnyire különleges építészeti megoldásaikkal tűnnek ki környezetükből, bár napjainkra régi fényük megkopott, többségük meglehetősen romos állapotban várja a szebb jövőt. 

Az új tulajdonosok többnyire nem is késlekednek sokat, átépítik, felújítják és új funkcióval látják el az értékes épületeket. Tehetik, hiszen az új gazdák gyakorta ingyen vagy meglehetősen nyomott áron jutnak hozzá az épületekhez. Még a kétségtelenül sokba kerülő felújítás-átalakítás – esetenként ezt is az állam fizeti – után is jelentős haszonra tesznek szert. 

Az alábbiakban sorra vesszük néhány ismertebb épület átalakulás-történetét. Az elmúlt időszak egyik legnagyobb botránya a Városligettel szomszédos Szabolcs utcai hajléktalankórház tervezett elköltöztetése volt egy Habony Árpád és Rogán Antal érdekkörbe sorható cég ingatlanügyletének hozományaként. A fővárosi önkormányzat ellenáll és csereépületet ígér (miközben hajléktalankórházat csak bérleményként használhatják), a kormány pedig nagy kegyesen június végéig haladékot adott a költözésre. A Szabolcs utcában korábban működő Országos Gyógyintézeti Központ területét egyébként – a hajléktalankórház kivételével – teljes egészében bekebelezte a Városliget Zrt. Itt épült fel a fővárosi múzeumokat kiszolgáló 37 ezer négyzetméteres, hét szintes raktározási és restaurálási központ több mint 17 milliárdból...

A HALÁLOZÁSI SZÁMOK AZ EGEKBEN, DE A MAGYAROK MÉG AZ ENYHE KORLÁTOZÁSOKAT SEM VESZIK ELÉG KOMOLYAN

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2021.04.12.


Miközben a koronavírus miatti halálozásban Magyarország az élen járt, a magyarok mobilitása alig változott a világjárvány előtti időszakhoz képest – derül ki a közép- és kelet-európai térség halálozási és a mobilitási adataiból, valamint az Oxfordi Egyetem kormányzati intézkedéseket mérő indexéből.


A közép- és kelet-európai térség és különösen Magyarország jelenleg a világ egyik legrosszabb járványhelyzetével küzd, az egymillió főre vetített halálozási adatok a legmagasabbak közé tartoznak. A rendelkezésre álló statisztikák alapján megnéztük, hogyan viszonyul a térség országaiban a kormányzati intézkedések és a lakosság mobilitási rátája az adott országból jelentett halálozási adatokhoz – vagyis hogy a koronavírus jelentette veszélyt kellő szigorral kezelik-e az adott országok, illetve hogy ezeket az intézkedéseket kellő fegyelemmel betartja-e a lakosság.

Az adatokból az a kép bontakozik ki, hogy a tavaly tavaszi lezárásokhoz és járványügyi intézkedésekhez képest a jelenlegiek enyhébbek, és a magyar lakosság sem reagál rájuk akkora fegyelemmel, mint az előző évben, ez együttesen pedig katasztrofális eredményekhez vezetett. Még akkor is, ha ez részben magyarázható a koronavírussal kapcsolatos ismeretek bővülésével – például azóta kiderült a szellőztetés, a maszkhordás vagy a fizikai távolságtartás jótékony hatása, míg a tudósok szerint felesleges a felületek fertőtlenítése –, a koronavírus elleni oltások kiváltotta hamis biztonságérzettel, valamint a vírushelyzettel járó gazdasági és mentális megterheléssel is. Érdemes hozzátenni azt is, hogy az Oxfordi Egyetem általunk használt, kormányzati intézkedéseit mérő indexei vagy a technológiai vállalatok mobilitási adatai is inkább közelítő értékek, nem pontosságuk, inkább trendérzékenységük mérvadó...


HADHÁZY FELJELENTÉST TETT A RENDŐRSÉGEN, AMIÉRT TIBORCZ ISTVÁN TURAI KASTÉLYSZÁLLÓJÁBA HÉTVÉGÉN IS ÉRKEZTEK VENDÉGEK

444.HU
Szerző: MÉSZÁROS JULI
2021.04.12.


„Úgy tűnik, Tiborcz luxus szállodájára nem vonatkoznak a szigorú járványvédelmi szabályok(...) Több jelzést kaptam arról, hogy a turai Botaniq hotel a járvány alatt is üzemel. Leginkább a hétvégi napokon van tele luxusautókkal a szálloda parkolója, amiről többen képeket is küldtek” – írja Facebook-oldalán Hadházy Ákos országgyűlési képviselő, aki szombaton el is ment a helyszínre, és azt tapasztalta, hogy „Tiborcz szállodája minden jel szerint minden további nélkül üzemel”, ottjártakor is „luxusautók álltak a parkolóban, a személyzeti parkolóban is jócskán voltak autók”, „egy hölgy és egy úr pedig éppen akkor, szombat este hétkor érkezett a kapuhoz”...

LÉGSZOMJ A FALUN – ÍGY ÉRINTI A VIDÉKET A COVID-JÁRVÁNY

24.HU
Szerző: MOLNÁR ZOLTÁN
2021.04.12.


Oltástagadás, maszkhiány, katonai járőrözés és tragikus halálesetek. A Viharsaroktól a Balaton-felvidékig kérdeztünk utána, mennyire sújtja a vidéket a pandémia.


A koronavírus-járvány kezdete óta megy a – betegek szemszögéből méltatlan – pingpong az adatokkal: Budapest vagy a vidék a fertőzöttebb-e? Nagy vonalakban az volt a tapasztalat, hogy az első, viszonylag enyhe hullám a fővárosban volt súlyosabb (emlékezetes, hogy ekkoriban külön megadták a budapesti és a vidéki fertőzöttek és elhunytak számát a kormányzati jelentések, bár az adatok azóta is elérhetők, már nem hangsúlyozzák őket naponta), a második hullám már nem válogatott, igaz, jó részében a fővárosi fertőzöttek száma kisebb volt annál, mint ami a lakosságarányból következne, a harmadikban pedig – mivel a vírus mindenhol szedi áldozatait – végképp elérte a legkiesőbb falvakat is a Covid. Müller Cecília országos tiszti főorvos nemrégiben beszélt arról, hogy a települések 99 százalékában jelen van a fertőzés.

Körbekérdezésünk során arra voltunk kíváncsiak: mennyire érinti súlyosan a vidéket a járvány? Mennyire vették és veszik komolyan a kisebb településeken (ahol a harmadik hullámig például nem kellett maszkot hordani az utcán) a Covidot és az előírásokat? Mennyire változtatott az ő életükön a koronavírus? Mennyire népszerű az oltakozás? Az ország négy fertályán kérdeztünk meg helyieket: Somogy, Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés megye egy-egy, más hátterű és méretű települése képviselteti magát a cikkben egy-egy megszólalóval...

A SEGÍTSÉGNYÚJTÁS SIKEREI ÉS KUDARCAI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.04.11.


Azt gondolhatják sokan, a segítés egyszerű feladat. Főleg, ha gyerekről van szó. Ami hiányzik, azt oda kell adni, és megoldódik minden probléma.

Ám az élethelyzetek, ha az ember évekig dolgozik ezen, átrendezi a könnyűnek ígérkező képet. A legkevesebb az a helyzet (bár kétségtelen, hogy ez is előfordul), hogy tényleg elég a változásokhoz valami fizikai feltétel teljesítése, és képes a tovább lépésre a gyerek, a család.

Az esetek zöme mögött generációs szocializációs minta átörökítése van, ami bizony sokszor megoldhatatlan helyzet elé állítja a segítőt. Beszéltem már sokat az un. tanult tehetetlenségről, amikor a segítségnyújtás nem azt erősíti meg, hogy valaki tegyen a sorsa megváltoztatásáért, hanem az elvárást erősíti, azt, hogy majd valaki más megoldja, mert ő úgysem képes rá. A lehetőségeket sem ismerik fel, és nem is bíznak abban, hogy ők képesek rá. Sok-sok megerősítés, mentorálás kell ahhoz, hogy ez a folyamat lendületet vegyen. Ez a talán jobban ismert “hálót, és nem halat adni” tézis.

Ám ez sem ilyen egyszerű. Gyakran megtapasztaljuk, hogy egyes területeken tehetetlenséget mutat valaki, más területen viszont igencsak nagy önállóságot és akaratot. Amikor az ember a terepen ilyet talál, aránylag könnyű helyzetben van, mert rá lehet mutatni az ellentmondásokra, hogy is van ez akkor, és az illetőnek döntenie kell, hogy vagy visszalép a másik területen is, vagy megmozdul ezen is. Többnyire ez utóbbi működik, és így, lépésről lépésre lehet haladni az aktivitás felé. No meg az is előfordul, hogy egyszerűen kényelmesség van a dologban. Idő van, nem sürget semmi, majd megoldják. Kivárják.

Persze van úgy, hogy tényleg annyi akadály hárul egy-egy ügy elé, hogy önállóan képtelen megoldani az illető. Sokat segít, ha ilyenkor átbeszéljük együtt a lehetőségeket, hogy világos legyen mindenki számára a megoldás, az, hol van ebben megoldhatatlan és hol van megoldható hiány.

Nagy öröm volt nekem a héten pl. az egyik anyuka. Akit a legutóbbi két felülvizsgálatra még mi hoztunk be a kórházba. Tömegközlekedéssel onnan, ahol lakik nehézkes, no meg itt a vírus is, ráadásul időpontra kellett mennie, nem vállaltuk be a kockázatát, hogy elkéssünk. Kimentünk hát érte, aztán a vizsgálat végeztével hazavittük. A másodiknál mondtuk, hogy jó lenne, ha megoldaná, mint más… és megoldaná, mint mást, önállóan. Később jelezte, hogy legközelebb megpróbálja egyedül, tömegközlekedéssel. Megegyeztünk, hogy befele beutazik a kórházba. Nem egyszerű ez sem, busszal indul reggel, utána átszállás vonatra, aztán az állomásról a kórházba sem kis távolság, de megoldotta. Abban maradtunk, ha végez, szól nekünk, és ha már nem tud máshogy hazajutni, segítünk. Több helyre is kellett mennie, bizonytalan volt a befejező időpont, így a csatlakozás elérése is. Vártuk, hogy szóljon, de a messengeren jött az üzenet, hogy már a vonaton van, elérte, minden rendben, megy haza. Ezzel a vonattal még elérte a csatlakozó buszt is.

Meg tudta csinálni. Együtt örültünk ennek, mert ez egy önálló megoldás volt, amiben nem kért segítséget.

Lehet, most sokan azt gondolják, mi ebben a nagy kunszt egy felnőtt embernek. De akinél ezek a készségek nem alakultak ki, aki ritkán utazik, és kevés ilyen ismerete van, aki onnan jön, ahonnan nehéz elérni bármit, akinek nincs helyismerete, és rossz tapasztalatai vannak arról, ha útbaigazítást kér, annak ez igenis örömteli teljesítmény. Ahhoz, hogy egy ilyen utat megtegyünk, magabiztosság kell. No meg szervezőképesség, mikor az is gond, hogy mi legyen addig a többi gyerekekkel, igyekeznie kell vissza, amilyen gyorsan csak tud, és ezt az egészet tervezhetően, a tömegközlekedés csatlakozásainak figyelembevételével, felelősséggel kell megcsinálni, egyedül. Sokan nem vállalják ezt be, inkább fuvart fogadnak, a tömegközlekedés árának a többszöröséért, nem egyszer eladósítva magukat. Sokan még rá is dobnak erre, hiszen “menőzni” is lehet vele, egyfajta státusz-szimbólum sok családnál a fuvarfogadás. De ahol kevés a pénz, ott ez álságos így. Aki tud tervezni, az olcsóbb megoldást választja, akkor is, ha fáradságosabb. Ezért volt ez nagy öröm és visszaigazolás nekünk.

Sok ilyen rávezetéses megoldással értünk már el önállóságot. Befizetésekkel, kérelmekkel, időpontkérésekkel sokan tudnak már önállóan intézni ügyeket, melyekre korábban nem vállalkoztak. Mi mindig akkor segítünk, ha tényleg nincs más út. És akkor is lefuttatjuk előtte a lehetőségeket. Lassú tanulás, de sok minden mellétehető, megerősíthető, ami egy tudatos, tervezhető élethez kell.

Persze mindig van, amin nem találunk fogást. Most pl. a szemüvegjavítás kérdésében.

Hosszú évek óta fontos program nálunk a gyerekszemüvegek kérdése. Többször volt már szűrés, sok gyereknek van szüksége szemüvegre. Azt már látjuk, hogy akinél 1-2 dioptria szükséges, az elmarad… nem lesz az életük része a szemüvegviselés. Hiába próbáljuk, hogy az iskolában hordják, elmarad. Nem tudunk minden nap mellettük lenni, és mivel a gyerekek gyakran csúfolódnak is, a szülők sem támogatják túlságosan, hiszen lát a gyerek enélkül is.

Ám mindig van olyan gyerek, akinél 4-5, néha még több dioptriás szemüveg kell, ilyen fokú látásproblémával szemüveg nélkül már nem hogy tanulni nem lehet, de élni sem. Ám a költségek magasak, és vannak családok, akik nem tudják vállalni. Ilyenkor segítünk. Akkor is, ha eltörik, és javítani kell. Jól kialakult rendszerünk van, szerencsére sokan küldenek használt kereteket, még választani is tudnak a gyerekek.

De most két településen is van egy-egy olyan támogatottunk, aki kéthetente hozza vissza a törött szemüveget. Sokadszorra javíttatjuk, az optikus, akihez visszük segítőkész, próbálja, hogy a lehető legjobban jöjjünk ki, de a javítás mégis drága és túl gyakori.

Már mindent megpróbáltunk, a többféle szemüvegtoktól a szemüvegviselési szabályok sokadik átbeszéléséig szülőkkel, gyerekkel egyaránt. Egyszerűen nem megy. Újra és újra törött szemüveggel jön a gyerek, legutóbb négy darabra törve érkezett az egyik, láthatóan durva behatás érte.

Mit tegyünk?

Ha nem csináltatjuk meg, a szülő nem fogja. Annyi jövedelemből, amennyiből élnek, nem fogja futni kéthetente 10-20 ezer forintos javításra. Elfogadják, hogy nincs rá mód, és marad a gyerek szemüveg nélkül.
.
Felezzük meg? Mondjuk azt, hogy felét fizessék ők, hátha így jobban vigyáznak rá? Valószínűleg nem fogja fizetni, már jeleztük korábban ezt az opciót is, láthatóan hatástalan. A gyerek számára pedig minden nap kínszenvedés lesz szemüveg nélkül…hogy a tanulásról ne is beszéljünk. Maradjon a szemüveg az iskolában, és ha visszatérünk, akkor kapja meg mindig a tanítójától? De ha nem használja mindig, az biztosan káros, és egyébként is, látni mindenhol kellene.

Hogyan tudnánk kialakítani a szemüvegviselés kultúráját ott, ahol erre még nem volt családi példa? A lakhatási szegénység csak nehezíti a problémát. Nincs személyes tér, biztonságos hely, megfelelő bútor, de úgy tűnik, szándék sem. Külön figyelem kellene rá, de ezt nem kapja meg. A felelősség kiépítése lassú, tele van kudarcokkal.

Egyelőre javítunk. Újra és újra. De ettől nem alakul ki a családban az odafigyelés. Mert megoldjuk. Ha nem oldjuk meg, a gyerek látja kárát. Nos, ezek azok az esetek, mikor tehetetlennek érezzük magunkat. Mikor nem találjuk (még) a megoldást.

Nem a szemüveg az egyetlen ilyen egészségügyi probléma. Ilyenkor látja az ember, mennyire nehéz a védőnők dolga. Nem ott, ahol van felelős szülői magatartás, hanem ott, ahol nincs. Sok gyerek van már a kapcsolatrendszerükben, akinél meg lehetett volna előzni az egészségkárosodást, ha jobban tudtunk volna hatni. Ha hordja az ortopéd cipőt, ha betartja az előírásokat a kancsalság kezelésében, ha időben elviszik a kezelésekre, azokkal a problémákkal, mikor nem sír a gyerek. Mikor nem fáj valami, nem lázas, mert ekkor viszik orvoshoz, hanem, ha más tünetek vannak. Amelyekre figyelni kellene.

Mikor belekezdünk egy-egy ilyen történetbe, és beszélünk az orvossal, gyakran hallom: “Az egészségügy ennyit tud tenni. A többi a szülő dolga lenne. De nem fogja otthon betartani amit kérünk. Tapasztalatból mondom. Ha azt el tudják érni, hogy betartsák, akkor belefoghatunk. Ha nem, akkor nincs mit tenni.” És nem fogszabályozásokról beszélünk, erre speciel egyetlen példát sem tudnék mondani a kapcsolatrendszerünkből.

Ez a terület mutatja talán a legmarkánsabban, hogy nem lehet a gyerekekre úgy hatni, hogy közben a családdal, a szülőkkel nem törődünk. Ahol a szülő nem látta a felelős szülői magatartást gyerekkorában, ott ezt a mintát viszi tovább ő is. A legproblémásabb gyerekek mögött ilyen családok vannak.

Be lehet ezt pótolni felnőtt korban? Próbáljuk… legalább annyira, hogy a gyerek egy kicsit más mintát lásson. Hogy belőle majd más szülő lehessen.

HOL A SOK ARANY MOSTANÁBAN? - AZ EZREDFORDULÓ ÓTA BŐ HATSZOROSÁRA NŐTT AZ ÁRFOLYAM

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.04.12.


A múlt héten háromszorosára nőtt az MNB aranytartaléka. Ezzel még mindig csak 13 százalék nemzetközi tartalékainkban a sárga kincs aránya. A világban a legtöbb aranya amúgy az USÁ-nak van. Norvégiának és Horvátországnak azonban például semennyi nincs.


Háromszorosára emelte aranytartalékait a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – jelentették be a múlt héten. Története során még sosem volt ennyi, 94,5 tonna nemesfém a magyar jegybank trezorjaiban. Ez amúgy nemzetközi tartalékainknak még mindig csak mintegy 13 százalékát jelenti. Az MNB megalakulása óta tartja tartalékainak egy részét aranyban. Aránya kisebb megszakításokkal növekedett, legmagasabb a nyolcvanas évek közepén volt, amikor megközelítette a 70 tonnát.

A fejlett országok többsége nem sokkal később azonban leépítette az aranyát, és így tett Magyarország is. Akkoriban úgy vélték, hogy – mivel a nemzeti valuták mögött már jó ideje nem a nemesfém áll – az már nem több a spekulációs eszközök egyikénél. Előnyösebbnek találták a tartalékokat különféle – elsősorban a fejlett országok által kibocsátott – első osztályú állampapírokban tartani, amelyek árfolyamkockázata kisebb, és némi hozamot is biztosítanak. Így miközben az MNB a rendszerváltás környékén igyekezett növelni devizatartalékait, az arany mennyisége ezen belül 1992-re töredékére, mindössze 3,1 tonnára csökkent. Ahogy Hárshegyi Frigyes, az MNB akkori alelnöke egy ízben ironikusan meg is jegyezte: tartalékainkkal a német államháztartási hiányt finanszírozzuk...

HA SEMMI MÁSBA NEM, A FUTBALL EB-BE BELEBUKHAT ORBÁN - MÉLTÓ LENNE, HA ORBÁNT A FUTBALL INDÍTANÁ EL A BUKÁSHOZ VEZETŐ ÚTON

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava Online
2021.04.10.


Mindenki tudja, hogy a diktatúrák nem nagy dolgokon buknak meg, hanem amikor megérett a helyzet, akkor egy szalmaszálon buknak el. Korábban sokkal nagyobb dolgok miatt nem történik semmi, amikor pedig az idő elérkezik, elég egy gyufaszál, ami belobbantja az elégedetlenséget és a népharagot. Nem érezzük, hogy elérkezett volna az Orbán-rendszer bukásának ideje, de választás előtt vagy után Orbán nagy csalásra kényszerülhet, hogy megőrizze a hatalmát, ha a futball EB járványügyi szempontból rosszul sül el. Orbán elbizakodott, pedig tényleg a tűzzel játszik.

Mint kiderült, csak Magyarország vállalta, hogy teltházas meccseket rendez az EB idején, és teljesen megtölti a Puskás Arénát nézőkkel. Orbán mindenkit túllicitált. Biztosra akart menni, semmiképp nem akart lemaradni, s a gondolkodását ismerve, még abban is reménykedik, hogy ha túl sokan lépnek vissza közönség beengedésétől vagy nem engednek be elég embert, akkor még több meccset Budapestre vihet, s talán még a döntőt is megkaphatja Magyarország. Mindezért semmi nem drága – neki.

Egy szegedi virológus professzor szerint még a mostani nyitásnak sincs itt az ideje. Orbán katasztrofális helyzetet okozott a vírus elengedésével, a tesztelések, a lekövetések hiányával, a késői, nem elégséges zárással, emiatt olyan intézkedéseket kellett hoznia, amelyek veszélybe sodorták sokak megélhetését, üzleti vállalkozását. De a pénzt ezúttal sem állami Covid-segélycsomagra költötte, hogy átvészeljék az emberek és a gazdaság, amíg meg lehet fékezni a vírust, hanem továbbra is a strómanoknak, a klientúrának, a focira és a korrupt egyházakra költötte. Mindenkit segélyezett, csak a magyar embereket nem...

ÓVODÁK A HARMADIK HULLÁMBAN: NYITÁSRÓL BESZÉLNEK, HOLOTT AZ ÓVODÁK EDDIG SEM VOLTAK ZÁRVA

MAGYAR NARANCS
Szerző: MARKÓ ANITA
2021.04.12.


Míg a kormányzati kommunikáció szerint mindenhol távoktatás van és április 19-én újranyitásra kell készülni, addig az óvodákban továbbra is folyamatosan zajlik a munka: csökkentett csoportszámmal, de az óvodai dolgozók – az óvodapedagógustól a dadusokig – a járvány harmadik hulláma alatt is dolgoztak és dolgoznak, folyamatos kontaktban a gyerekekkel és egymással.


A március 17-i adatok szerint 22 126 óvodás, az óvodások 6,9 %-a igényelt ügyeletet - emlékeztet Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke. Míg a tavalyi lezárásokkor a települések egy vagy két kijelölt intézményre korlátozták a nyitva tartást, addig most a legtöbb helyen a saját óvodájukban vigyáznak a gyerekekre. Csak néhány önkormányzat tette meg saját hatáskörben, hogy egy központi ügyeleti óvodát jelölt ki, máshol azonban az adott óvoda összes csoportja nyitva van, annyi különbséggel, hogy csoportonként a 25-28 fő helyett 5-6 gyereket visznek be a szülők. Ez azonban azt is jelenti, hogy az itt dolgozók számára egyáltalán nincs zárva tartás, a munka folyamatos, annak ellenére is, hogy az intézményekben dolgozók jó része még csak most kapja az első oltását. Sokan nemhogy április 19-ig, hanem a következő munkanapig sincsenek távol az intézménytől és a gyerekektől. Van, aki a reggeli oltás után rögtön megy be a kicsik közé dolgozni a csoportba. Az fel sem merült, hogy nekik a védettség kialakulásig ne kelljen közösségben végezniük a munkájukat.

„A mi kerületünkben minden óvoda nyitva van, egy csoportba maximum hat gyerek jöhet ügyeletbe. Bár ez nem mindenhol van így, de nálunk az önkormányzat kérte a szülőket, hogy csak olyan szülők igényeljenek ügyeletet, akik kritikus infrastruktúrában dolgoznak. De az ovinkban így is mindenki dolgozik munkarendben, nincs home office, akik épp nem ügyeletet látnak el, azok dekorálnak, fertőtlenítik a játékokat, előkészítik a későbbi fejlesztéseket” – magyarázza egy budapesti óvodában dolgozó pedagógus. Mindemellett az óvodából vagy otthonról a pedagógusok továbbra is tartják a szülői értekezleteket, töltik fel a gyerekeknek a fejlesztő játékokhoz, feladatokhoz szükséges anyagokat, és ugyanígy a szülők folyamatosan küldik nekik azokat a megoldásokat, amelyeket otthon a gyermek készített. Az óvodapedagógusok megpróbálnak az óvoda részei maradni akkor is, ha ez csak távolról lehetséges...


„A HÍR A MARADÉK MOTIVÁCIÓNKAT IS ELVETTE” – EZT GONDOLJÁK A VÉGZŐSÖK AZ IDEI ÉRETTSÉGIRŐL

MÉRCE
Szerző: BLASKÓ ZSÓFIA
2021.04.11.


Megkérdezte az Eduline az idén érettségiző diákokat, hogyan vélekednek a vizsga menetéről járványhelyzetben: a legtöbben korrekt döntésnek tartották az írásbeli eltörlését, de van, aki úgy érzi, hogy ezzel az utolsó csepp motivációja is elveszett.

„Megmondom őszintén én kifejezetten örülök annak, hogy nem lesz szóbeli. Természetesen vannak tárgyak amiken húz a szóbeli, viszont én úgy érzem nem lettem volna képes minden tételt megtanulni”

-írta az egyik olvasó; többen is voltak, akik a koronavírusra tekintettel korrekt döntésnek tartották a miniszterelnök péntek reggeli bejelentését.

Voltak olyanok is, akik nem értettek egyet a döntéssel: egy diák azt írta, hogy rendkívül elkeserítőnek találja a helyzetet és az, hogy egy egész évet a számítógép előtt ülve töltöttek, korántsem jelenti azt, hogy lustálkodással és szórakozással ment volna el az idő.

Éppen ellenkezőleg – sokan már most rengeteg időt öltek bele a szóbeli tételek kidolgozásába, a hírek azonban a maradék motivációjukat is elvették.

Egy vidéki gimnázium végzős tanulója szerint például azért érthetetlen a döntés, mert egy szóbelin maximum általában 6-8 fő tartózkodik a teremben, a tanárokkal együtt, egymástól megfelelő távolságra tudnak ülni. Náluk az őszi vizsgák alatt például egy plexifallal akadályozták meg a tanárok és diákok közötti fertőzés lehetőségét, ezen felül a maszk használata is kötelező volt...

NARANCS ÉS MOSLÉK, VAGY TÖRTÉNELMI PILLANAT? – BRENNER–SCHIFFER-VITA AZ ELLENZÉKI HATOSFOGATRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.04.12.


„Van egy rossz hírem számodra: attól, hogy valakinek hányingere van a narancstól, még nem fog ráfanyalodni a moslékra” – vágja Schiffer András Brenner Koloman arcába, hogy utóbbi rögtön visszautasítsa „a Fidesz kedvelt fordulatát”, amelyet az egykorvolt ökopolitikus használ a hatpárti ellenzéki összefogással kapcsolatban. Schiffer meg azt utasítja vissza, hogy Brenner aktív politikusként megmondja neki, kit kritizálhat és hogyan. Szerinte ez az ötvenes évek tempója. Ezt aztán Brenner szintén visszautasítja, utalva például arra: Rákosival ellentétben ő nincs hatalomban. Annak apropóját, hogy szemtől szemben leültessük egymással a feleket, a jobbikos politikus minapi cikke adta, amelyben a kormányt és ellenzéket egyaránt bíráló értelmiségi attitűdöt állította pellengérre. Elvárható-e, hogy akinek elege van a Fideszből, az ellenzéki hatosfogatra adja a voksát egy év múlva? Parázs, ám érvelő vita a Válasz Online hasábjain...

IDEJE ELGONDOLKODNI, MIÉRT HAL MEG JÁRVÁNY NÉLKÜL IS ILYEN SOK MAGYAR

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.04.12.


Miután a kormány eléggé kicsavart logikával próbálta megmagyarázni, hogy nemzetközi összevetésben valójában nincs is olyan sok Covid áldozat Magyarországon, mint ahogy az a számokból látszik, élénk szakmai vita indult úgy általában a halálozási statisztikákról. A számok különböző értelmezése pedig erősen rávilágított egy nagyon fontos jelenségre, amelyről azonban ennek ellenére eddig egyáltalán nem esett szó. Méghozzá arra, hogy népességarányosan Magyarországon járvány nélkül is sokkal többen halnak meg, mint más országokban.

Azzal érvelnek, hogy mindig sokan halnak meg

A hivatalos statisztikák szerint népességarányosan eddig Magyarországon jelentették egyetlen napon a legtöbb Covid áldozatot, heti szinten is csak egyetlen országban volt nagyobb halálozás, mint nálunk, és a teljes járványidőszakra vetítve is kizárólag Csehországban hunyt el több fertőzött, mint Magyarországon*. A kormányzati kommunikáció statisztikai bűvészkedéssel próbálja árnyalni a helyzetet. Érvrendszerük szerint nem a Covidban elhunytak számát, hanem a teljes többlethalálozást kell nézni, mivel a koronavírus-áldozatok rögzítésének protokollja országonként eltér, így ezek az adatok nem összehasonlíthatóak. A többlethalálozási számok – amelyek azt mutatják meg, hogy a korábbi évek átlagához képest mennyivel többen haltak meg egy országban – viszont összevethetőek, és ebben nem is állunk annyira rosszul...

A KÍNAI VAKCINA A LEGDRÁGÁBB, VISZONT A LEGKEVÉSBÉ HATÁSOS

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.04.12.


...A Sinopharm, amelynek mostani hányattatásáról – vagyis, hogy nem elég hatékony – a kínai járványügyi központ vezetője beszélt egy sajtótájékoztatón, nem mellesleg a legdrágább az összes eddig ismert vakcina közül. Ráadásul, a magyar kormány még annál is drágábban vásárolta, mint ahogyan azt a kínaiak eredetileg adták volna. A világon ugyanis mi vagyunk az egyetlen ország, amely nem közvetlenül a gyártótól vásárolt a Sinopharmból, hanem egy közvetítő cégen keresztül. Mely cég, és ez már tényleg nem meglepetés, nem túlságosan hosszú múltra tekinthet vissza, tulajdonosa pedig a hírek szerint egy jéghokiedző.

Nem arról van szó, hogy a kínai vakcina káros volna. Hanem, hogy miközben a Sinopharm a legdrágább az összes elérhető vakcina közül, a jelek szerint a többinél kevésbé hatásos. Ebben az üzletnek nem nevezhető ügyletben ugyanaz a magyar „gazdasági” modellnek nevezett korrupciós gyanú érhető tetten, mint a fölösleges számban, és a szükségesnél drágábban megvásárolt, felhasználatlan és részben haszálhatatlan lélegeztetőgépeknél.

A HAJLÉKTALANOKNAK KEVÉSBÉ EGÉSZSÉGÜGYI, SOKKAL INKÁBB EGZISZTENCIÁLIS KATASZTRÓFÁT HOZOTT A JÁRVÁNY

444.HU
Szerző: KISS IMOLA
2021.04.12.


A koronavírus-járvány és a járványügyi intézkedések a hajléktalanok életét és ezzel együtt a lakásban nem élő emberek ellátását is alaposan felbolygatták. A tapasztalatokat most annak a felmérésnek az eredményei is alátámasztják, melyet a Menhely Alapítvány Február Harmadika Munkacsoportja végzett. A kérdőívezést 23 éve minden februárban végigcsinálják, az idei azért volt különleges, mert szinte minden kérdés fókuszában a koronavírus-járvány és annak hatásai álltak. Az eredményeket Győri Péter, az alapítvány elnöke ismertette egy online sajtótájékoztatón.

Az adatfelvétel során 51 magyar településen 6753 hajléktalan, lakásban nem élő ember válaszolt a munkacsoport kérdéseire. A válaszadók közül kb. 1500-an élnek közterületen, nagyjából 2000-en éjjeli menedékhelyen, és kb. 3200-an valamilyen más típusú szállón. Budapesten egyébként tavalyhoz képest csökkent a közterületen élők száma, de ez nem jelenti automatikusan, hogy kevesebben lennének...

291 EMBER HALT MEG EGY NAP ALATT, 5077 AZ ÚJ FERTŐZÖTTEK SZÁMA

TELEX
Szerző: THÜRINGER BARBARA
2021.04.12.


- Napi új fertőzöttek száma: 
5077 (az előző naphoz képest: – 1219)

- Napi új halálos áldozatok száma: 
291 (az előző naphoz képest: + 85)



- Kórházi ellátást igénylők száma: 
10 740 (az előző naphoz képest: + 256)

- Lélegeztetőgépre szorulók száma: 
1 249 (az előző naphoz képest: – 41)

- Napi mintavételek száma: 
(az előző naphoz képest: + 26 360)

- Az első dózissal oltottak száma: 
2 900 383 (az előző naphoz képest: + 64 489)

- Ebből a második dózissal is beoltottak száma: 
1 217 258 (az előző naphoz képest: + 19 573)

A szerdán, 2,5 millió beoltott után megkezdett nyitásnak nincsenek járványügyi alapjai, ez politikai döntés volt, és olyan értelemben mindenképp okos, hogy szükséges volt ahhoz, hogy a kormánypártok népszerűsége ne csökkenjen – mondta Duda Ernő virológus professzor a Népszavának adott interjújában. Arra a kérdésre, hogy vége lesz-e valaha a járványnak, Duda Ernő azt felelte: „ha a társadalom meg tudja védeni magát, és kikényszeríteni, hogy lehetőleg mindenki vegye fel az oltást, akkor igen. Ennek az érdeknek a kikényszerítésére szélsőséges esetben lehet drasztikus eszközt használni, azt például, hogy kötelezővé teszik az oltást. Egy demokratikus országban lehet abban bízni, az értelmes emberek fölismerik, érdekük, hogy be legyenek oltva. Ha valaki nem képes erre, akkor azt kényszeríteni kell.” Szerinte a kényszerítés lehet fizikai is, és akár egy védettségi igazolvány is, ami nélkül semmit sem lehet igénybe venni...


MÁR CSECSEMŐK IS KERÜLNEK KÓRHÁZBA KORONAVÍRUS MIATT - MONDJA A HEIM PÁL ORVOSIGAZGATÓJA

NÖVEKEDÉS BLOG
Szerző:HAIMAN ÉVA
2021.04.12.


A gyerekek között ugyan még mindig kisebb a koronavírus-fertőzöttek aránya, mint a felnőtteknél, de a tendencia gyermekkorban is kedvezőtlen, már pár hetes és hónapos babák is érintettek, és itthon vannak sokszervi gyulladással kezelt gyerekek is – mondta a növekedés.hu-nak adott interjúban Fekete Ferenc, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet orvosigazgatója.


Önök országos intézményként tavaly március óta az egyik kijelölt intézménye a SARS-Cov-2-vel fertőzött gyerekeknek. Mik a tapasztalataik?

Igen, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet a Közép-Magyarországi Régióban az egyetlen gyermek Covid-ellátásra kijelölt intézet. Az első hullámban, tavaly tavasszal alig volt néhány olyan gyerek, akit Covid-19 miatt kellett volna felvennünk, inkább az volt jellemző, hogy kimutattuk a fertőzést olyanoknál, akik egyébként baleset vagy betegség miatt szorultak kórházi ellátásra. De náluk, ahogyan a gyerekek döntő többségénél, tünetmentes maradt vagy csak enyhe tünetekkel járt a fertőzés. A második hullám már kicsit erőteljesebb volt, a lakosságon belül is több volt a fertőzött, így nálunk is több olyan gyerek fordult meg, aki a fertőzés következtében szorult kórházi ápolásra.

Mennyiben voltak mások az ő tüneteik, mint a felnőtteknek?

A felnőttekre jellemző tüdőgyulladás, nehéz légzés alig-alig fordult elő, inkább láz, hányás, hasmenés miatt volt indokolt volt az infúziós kezelés.

Tavaly ősszel már azt is megtapasztaltuk, amit az első hullámban nem, és amiről addig csak a pandémiában előttünk járó országokból érkeztek hírek: a gyerekkori sokszervi gyulladást. Erre az a jellemző, hogy enyhén vagy észrevétlenül lezajlik a gyermeknél a fertőzés, majd 2-4 hét elteltével súlyos állapotba kerül, a láthatatlanul lezajló citokin vihar miatt.

A vezető tünet a magas láz, sokan szenvednek hasi fájdalomtól, hasmenéstől, gyakoriak a bőrtünetek, jellemző lehet a száraz kötőhártyagyulladás. A betegség sokszor sokkos állapothoz vezethet, keringési elégtelenséggel társulhat, és a szív érintettsége is gyakori, inkább funkcionálisan, mint szerkezetileg és akár veseelégtelenséget is okozhat. Ezek miatt az ilyen betegeknél immunmoduláló és/vagy szteroidkezelést, keringés-, illetve légzéstámogatást kell alkalmazni. Vannak, akiket intenzív osztályon kell kezelni, ugyanakkor, bár az állapotuk súlyos, általában gyorsan regenerálódnak, és csak kevés gyerek szorul gépi lélegeztetésre...

SZABAD SZEMMEL: HA ORBÁN JÓ KATALIZÁTOR LESZ, AKKOR AZ EDDIG ISMERT EU-NAK BEFELLEGZETT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.04.12.



Közben az egyik osztrák környezetvédő szervezet a Fertő-tő mentén zajló szállodaprojektet szeretné leállíttatni, mondván: amit a magyar beruházó művel, az túl megy minden határon.





Profil

Orbán Viktorra a katalizátor szerepe hárul, hogy létrejöjjön egy új, nagy jobbos-szélsőjobbos frakció Strasbourgban, a kereszténydemokratáktól jobbra. Az érintett nagyobb pártok még sosem voltak ennyire közel, hogy összehozzák a nagy tervet, noha változatlanul jelentős ellentétek tornyosulnak közöttük. Ez a fő megállapítás az osztrák lap áttekintő cikkében, amely már előre nagy vihart kavart Magyarországon és Ausztriában, mivel az egyik szerző megkereste a Fideszt is, ám az lepasszolta az ügyet az MTVÁ-nak, az pedig dörgedelmes híradóanyagban osztotta ki az újságírót, mondván, hogy az provokatív kérdésekkel igyekszik meghiúsítani az összefogást.

Az elemzés rámutat, hogy ha létrejön a két szóban forgó frakció fúziója, akkor az azt jelenti, hogy eddigi formájában befellegzett az EU-nak. Pedig amit Orbán, Morawiecki és Salvini akar, az önmagában hatalmas ellentmondás: nemzetközi szövetségnek kellene elősegítenie a visszatérést a nemzetállamok Európájához. Ezek az országok azonban már nem szeretnének kilépni, belülről szelídítenék meg az uniót, kezdve az EP-vel, amelyre egyébként szerintük nincs is szükség.

Ha megvalósul a nagy álom, akkor a Parlament második legnagyobb csoportja alakulhat meg, ami több megszólalási lehetőséget, illetve anyagi támogatást jelentene számára. Továbbá posztokat, amelyeket a keresztény-, illetve szociáldemokraták idáig elzártak a szélsőségesek elől.

Hogy éppen most indul útjára a kezdeményezés, az azzal függ össze, hogy a Fidesz otthagyta a Néppártot, ily módon elmozdultak az erőviszonyok. Továbbá a Brexit után a brit konzervatívok már nem léphetnek fel Le Penék és az FPÖ idegengyűlölete, illetve rasszizmusa ellen. A feladat azonban így is óriási, mert Orbánnak és Salvininak mindenkit mozgósítania kellene, aki csak él és mozog azon az oldalon. Ám itt jóformán egytől egyig olyan alfapolitikusokról van szó, akik dominálni akarnak – mondja Mölzer, az Osztrák Szabadságpárt korábbi ideológusa.

Sok minden változatlanul az együttműködés ellen szól, például Moszkva megítélése. Ugyanakkor ezek a pártok tanulnak is egymástól. Így rájöttek, hogy több szavazatot tudnak bezsebelni, ha az antiszemitizmus helyébe az iszlámellenességet állítják. A tempót immár Budapest, Varsó és Róma diktálja. Mölzer úgy véli, minden Orbánon múlik, aki erős politikai személyiség és meg akarja mutatni az EPP-nek, kicsoda is ő. Az osztrák politikus szerint az év végéig elválik a dolog.

Ha sikerül, akkor az euroszkeptikusok hatalmas fórumhoz jutnának, közvetlenül a francia választások előtt. Egyben pedig homok kerülne a két nagy frakció, az EPP és az S&D egyébként is akadozó gépezetébe. Mölzer szerint az egyesüléshez hanyagolni kellene az igencsak megosztó témákat, inkább arra kell összpontosítani, ami összeköt: a hazafiságra, családra, kereszténységre, iszlámellenességre, a tömeges, bevándorlás elutasítására, szóval az ilyen dolgokra.

Viszont számolni kell azzal, hogy az új csoporton belül is átrendeződnének a sorok és pl. a PiS aligha nézné jó szemmel, hogy megrendül eddigi, egyeduralkodó pozíciója. Ezzel együtt nem valószínű, hogy megalakulhat az új erő. Nem is túlzottan idegesek emiatt a rivális frakciók. A Néppártnál jelenleg megkönnyebbülés tapasztalható, amiért a Fidesz végre vette a kalapját. Karas, a kereszténydemokraták osztrák EP-alelnöke a közmondást idézi Orbán törekvése kapcsán, tehát, hogy mutasd meg, kik a barátaid és én megmondom, ki vagy.

A hármak egyébként legközelebb májusban, Varsóban találkoznak és már akkor kiderülhet, hogy lesz-e elképzelésükből bármi is.

Neue Zürcher Zeitung

Magyarország szívesen zsebre vágja az uniótól érkező támogatást, viszont időről időre packázik külföldi cégekkel – írja a kommentár, miután az Orbán-kormány most éppen a biztosítást nyilvánította stratégiai ágazatnak és erre hivatkozva akadályozza, hogy a Vienna Insurance Group (VIG) megszerezze az Aegon magyar érdekeltségét. Azaz a jobboldali-nacionalista politikus megint csak provokál és ezen el kellene gondolkodniuk az európai adófizetőknek.

Hiszen az EU évek óta igen nagyvonalúan küld anyagi segítséget Budapestnek, aminek révén a kabinet igen előnyös feltételekkel becsábíthatja a nyugati befektetőket. Ám a jelek szerint a gazdasági kapcsolatok a miniszterelnök számára egyirányú utcát jelentenek, ezt igazolja a VIG esete is. A hivatkozási alap a válsághelyzet, ám a rendelet aligha egyeztethető össze az uniós joggal.

Ennél fogva a külföldi vállalatoknak alaposan meg kell hányniuk, vetniük, beszálljanak-e a magyar piacon. Orbán nagyon is rá van szorulva a brüsszeli apanázsra, mégis annyira pofátlan, hogy kénye-kedve szerint bánik az európai befektetőkkel. Akkor látja őket szívesen, amikor politikailag haszna van belőlük. Azaz a jelentkezők nem számítsanak okvetlenül a megbízható jogelveken nyugvó partnerségre. Kellemetlen meglepetések bármikor előfordulhatnak.

Financial Times

A lengyel pénzügyminiszter szerint öngyilkossággal érne fel, ha országa nem szavazná meg az európai gazdasági segélycsomagot, mert Varsó máshonnan nem tudna ennyi pénzt felhajtani – ilyen kedvező feltételekkel. A 750 milliárdos alapból 58 milliárd jutna a lengyeleknek, támogatás, illetve jutányos kölcsön formájában, csak éppen a szélsőséges igazságügyi miniszter pártja keresztbe fekszik, mert nem tetszik neki a jogállami kikötés. Ezen felül arra hivatkozik, hogy adott esetben a lengyeleknek kellene jót állniuk a többiek által felvett hitelekért.

Jó pár megfigyelő szerint a tárca vezetője, csupán saját pártját igyekszik pozicionálni a PiS-től jobbra, továbbá az ügyet ütőkártyaként használja fel a kormányfővel szembeni politikai rivalizálásban. Ám a civakodás bedöntheti a hármas szövetséget, arról nem beszélve, hogy megakadályozhatna az egész segélyprogram beindítását Európában.

A szavazás várhatóan ebben a hónapban lesz, de van rá remény, hogy a végén csak átmegy a javaslat – ha Ziobro továbbra is köti az ebet a karóhoz, akkor a baloldal támogatásával. A pénzügyminiszter ugyanakkor kifogásolja, hogy az EU több olyan feltételt is támaszt a segítség felhasználásával kapcsolatban, ami nem kapcsolódik közvetlenül a gazdaság újraindításához. Így sürgeti az igazságszolgáltatás reformjának leállítását, mert úgy ítéli meg, hogy az fenyegeti a jogállamot.

Kurier

Az egyik neves osztrák környezetvédő szervezet ismét az UNESCO-hoz fordult, hogy az helyezze tiltó listára a Fertő-tó magyar oldalán zajló hatalmas idegenforgalmi beruházást, mert az tönkreteszi a természetet. Az Alliance for Nature (Szövetség a Természetért) képviselője kijelentette, hogy amit a magyar fél csinál Fertőrákosnál, az túlmegy minden határon, ezért az ENSZ szakosított szervezetének ki kellene nyilvánítania, hogy a tó immár az emberiség veszélyeztetett kulturális örökségének számít. Ez esetben le kellene állítani az építkezést, amely magában foglal egy új százágyas szállodát, 800 autóra tervezett parkolót, sportpályákat és egy kikötőt is.

Schuhböck szerint a magyar, de kisebb mértékben az osztrák fél is fel akarja áldozni a páratlan környezetet a turizmus kedvéért. A természetvédők már évekkel ezelőtt követelték, hogy végezzék el az összes érintett terv esetében a hatástanulmányt, de erre mindezidáig nem sok hajlandóságot mutatott a két kormány.

ORBÁN A HEGYEN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.04.12.


És akkor tegnap sztaniolba csomagolva, meghintve rózsavízzel, Magyarország kormánya azt mondta Fekete-Győr Andrásnak, rajta keresztül pedig minden gyurcsányistának, és mind az összes hatalomért reszkető, s ebbéli aljasságában a nemzetére rontó ballibsi, kommunista ördögpatásnak, hogy be is kaphatja. Mert ugyanis ez a Fekete-Győr, az olimpia-álomgyilkos videózkodni óhajtana szeretett vezérünkkel. Nyilvánosan kérte meg őtet erre, mintha a magasságos valami filmsztár lenne, futballhérosz, RonaldoMessi maga, akinek az oldalán és az ő fényében feredőzve ennek a Fekete-Győrnek a nyomorult élete értelmet nyerhetne. Úgy is, mint általa, ővele és őbenne.

Mókásan zseniálisat húzott egyébként az olimpia-álomgyilkos, bement Orbán ringjébe, midőn arra kérte nemzetünk fura urát, készítsenek egy felvételt, akárha cimborák, s azon közösen rimánkodjanak mind az összes mimagyaroknak, hogy iramodjanak oltakozni. No most, a forgatókönyv szerint Orbán ebből jól kijönni nem tudott volna sehogy, mert a filmalkotás bizonyság lett volna arra, hogy az ellenzék nem oltásellenes, mint ahogyan valóban nem az. Másfelől, ha Orbán nem áll vele egy kamera elé, akkor ez arra bizonyíték, hogy neki fontosabb a hatalom, mint a népe, mert nem hajlandó őket oltakozásra kérni.

Harmadrészt pediglen ősellenségével, aki a jövőben őt börtönbe óhajtja küldeni, kellett volna mórikálnia, ami maga a meghasonlás, sőt és ezen túl arra is bizonyság lett volna, hogy egyenrangúnak ismeri el az olimpia-álomgyilkost, amitől a hívek hasonlottak volna meg. Lévén az a képzetük, hogy a nemzetére törő baloldal nem emberekből áll, hanem humanoid alakot öltött trágyahalom csupán mind az összes, akiket vasvellával kell elpucolni, kihajítani mintegy Mária narancssárga országából. Ez volt a Fekete-Győr által felállított csapda, amibe mindenképp belesétált volna a kedves vezető, ha úgy tesz, mintha halandó lenne, és reagált volna a felkérésre.

De ezt nem tette meg. Ahogyan az olimpia-álomgyilkos bepattant a ringbe át a határoló köteleken üdén és hamvasan, Orbán pedig azonmód slisszolt ki onnan hátra se nézve, hanem beküldte a sakálfalkát, aki őtet a valóság mint olyan elszenvedésétől buzgón óvja. És a sakálfalka ekkor mondta kormányzati kommunikációs központ alakba bújva, hogy Fekete-Győr kapja be. Ám nem csak ő, hanem mind az összes libsikomcsi cimborája is, sőt, ők mindahányan kérjenek bocsánatot az egész nemzettől, hogy őket le akarták beszélni az oltakozásról, holott mindannyian tudjuk, ez nem így van. Csak a bevizsgálatlan löttyöktől óvtak, de ebben igazságot tenni már soha nem lehet...