2019. június 4., kedd

22 MILLIÁRD FORINTOS KERETÖSSZEGŰ GÁZHÁLÓZATI MUNKÁT NYERT EL MÉSZÁROS LŐRINC CÉGE

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: CSIKÁSZ BRIGITTA
2019.06.04.


A Mészáros és Mészáros Kft. a Vabeko Kft.-vel együtt végzi el a két megkapott munkát, amelyek összértéke több is lehet a 22 milliárdnál, mert az ajánlatkérő a keretösszegtől plusz 30 százalékkal eltérhet.

Az NKM Észak-Dél Földgázhálózati Zrt.-től egy nettó 16 milliárd forintos és egy nettó 6 milliárd forintos keretösszegű munkát nyert el a leggazdagabb magyar üzletember vállalkozása, a Mészáros és Mészáros Kft. a Vabeko Kft.-vel közösen – derül ki az uniós közbeszerzési értesítő legfrissebb számában megjelent két tájékoztatóból...

EZ A KÉT PAZAR ÉPÍTKEZÉS MINDENT ELMOND AZ ELMÚLT 15 ÉVRŐL

INDEX
Szerző: RA
2019.06.04.


Házi készítésű tábla fogadja a járókelőt egy elágazásnál, arra figyelmeztetve, hogy a hegyoldalban felfelé induló kis utca magánterület, úgyhogy innentől

"illetékteleneknek tilos a belépés!"

Budapest egyik legszebb helyén járunk, a Rózsadomb Center felett, a Látó-hegyen, kilátással a városra. Két szomszédos telek miatt jöttünk, mindkettőn építkezés kezdődött. A telkek közvetlenül az erdő szélén, az Árpád kilátó alatt vannak, de olyannyira, hogy a kőből készült kilátó töve és a telek kerítése között talán ha 4-5 méter lehet.

A turistautak közvetlen az épülő házak felett vezetnek, az épülő, brutális méretű házak beletakarnak a kilátóból nyíló panorámába, tisztán hallani a munkások beszélgetését. Fölöttünk-mellettünk már nincsenek ingatlanok, alattunk kanyarog a Duna, velünk egy szintben a távolban a Szabadság-szobor.

Eredetileg egy felháborodott olvasói levél miatt néztük meg az ingatlanokat. "Biztos, hogy szabálytalan, ami zajlik, nem létezik, hogy az erdő és a kilátó alá engedélyezzenek egy építkezést" – írta szerkesztőségünknek. Az ügynek utánajárva szabálytalanságot ugyan nem találtunk, még a szomszédok szerint is rendben megy minden, de a két ingatlan története ettől függetlenül izgalmas, talán érdekesebb, mint egy "sima" erdőbe építkezés:

MINDKETTŐ TÖKÉLETESEN JELZI AZ ÉPPEN AKTUÁLIS KORSZAKOK ELITJÉT ÉS ELITVÁLTÁSAIT.

Politika, nagymenők, oligarchák, zár alá vételt megelőzendő villámeladás, offshore cég mögé rejtett tulajdonlás, gyors ellehetetlenülés miatti kényszerértékesítés...

MÉG MINDIG AKADNAK GONDOK A KÁRTYAELFOGADÁSSAL - A DÍJAK ÉS A BIZALMATLANSÁG KOMOLY AKADÁLY LEHET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: az Én Pénzem
2019.06.04.


Sok kereskedőnél nem lehet plasztikpénzt használni, és a bolti sorokban is igen gyakran kotorásznak a vevők bankjegyek után. A versenyhatóság több javaslattal segítené a bankkártyák további terjedését. Például azzal, hogy a bankok gyorsabban fizessenek a kereskedőknek.

Az előző év utolsó negyedévében a korábbinál valamivel kevesebb helyen és kevesebb kereskedői terminálnál (POS) lehetett bankkártyával fizetni. Ez azonban – derül ki a jegybank friss jelentéséből – nem tartotta vissza a kártyabirtokosokat plasztikjuk használatától. Éppen ebben az időszakban lett a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint minden eddiginél magasabb a hazai kibocsátású fizetési kártyákkal belföldön lebonyolított vásárlások száma.

Jártában-keltében mindenki tapasztalhatja, hogy a kártyás fizetés közel sem annyira általános, mint az adatokból gondolnánk. Sok kereskedőnél nem lehet plasztikpénzt használni, és a bolti sorokban is igen gyakran kotorásznak a vevők bankjegyek után. Erre utalhat az is, hogy az MNB adatai szerint noha a fizetési kártyás készpénzfelvételek darabszáma (26,9 millió) az utolsó negyedévben az előző év azonos időszakához képest kissé csökkent, a forgalom még így is nőtt. A felvett készpénz összértéke (2108 milliárd forint) 7 százalékkal lett magasabb az egy évvel korábbinál...

NAGYON NÉMET PROBLÉMÁK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.06.04.


Milyen tipikus jegyei vannak egy adott népnek? Vannak-e egyáltalán vagy csak mi, emberek vagyunk olyanok, hogy szívesen általánosítunk, megkönnyítve ezzel az életünket? Bármelyik is legyen igaz (majd ti jól megmondjátok a kommentekben) az alábbiakban következzen pár vélemény németektől és nem németektől – de németekről arra a kérdésre, hogy melyek a tipikus német problémák.

Észrevenni mindent, ami nem tökéletes

„Csak azért tudok erre a kérdésre válaszolni, mert a nem német barátaim már nem egyszer kinevettek miatta.

Amikor Kínában éltem, az engem meglátogató barátaim többször megdicsérték a bérelt lakásom, hogy milyen jó minőségű ott minden. Ezt nagyra értékeltem, de – puszta németségből – kénytelen voltam rámutatni a lakás néhány gyenge pontjára.

A fürdőszoba falicsempéi nem voltak tökéletesen párhuzamosak. Némelyik még ki is türemkedett a többi közül. A festés (különösen az ajtók környékén) kiábrándító volt, több helyen lehetett odaszáradt pöttyöket látni, ami szinte 3D hatást keltett. Nem beszélve arról, hogy a parketta néhol igencsak recsegett.

Íme tehát az én német problémám: észrevenni mindent, ami nem tökéletes, legyen bármilyen triviális. (Pedig a fentiek még csak nem is zavartak, csak egyszerűen észrevettem őket.)" (Carsten, aki Kína mellett Párizsban is élt)

Az erőltetett pozitivizmus

„Amiről most szó lesz, az talán elsőre nem is tűnik problémának, de már nem egyszer észrevettem, hogy a németek hajlamosak azzá tenni.

Más is észrevette már, hogy 40-en túl a németek egy része kényszeresen pozitív lesz minden kapcsán? Ez az amerikaiakra is igaz, de az esetükben kevésbé érződik erőltetettnek.

Dolgoztam olyan német főnökökkel, akik minden egyes negatív mondatot kivetettek abból, amit írtam. Nem voltak hajlandóak ellenjegyezni semmilyen szöveget, amiben negatív szó, jelző volt, arra kényszerítve, hogy addig csavarjam a mondatokat, amíg pozitívak nem lesznek.

Ami engem illet, NEM vagyok negatív személyiség, mi több, sok nem német egyenesen kicsit túl pozitívnak is tart.

Ezzel együtt sokszor kritizáltak, amikor az értekezleteken rámutattam bizonyos problémákra és (legalábbis szerintük) nem voltam elég pozitív. Nem arról volt szó, hogy szőnyeg alá söpörnék a problémákat, egyszerűen a megfogalmazásom nem tetszett nekik.

Kérdés, hogy ez csak véletlen egybeesés vagy tényleg van alapja a tapasztalataimnak? Ha utóbbi, akkor annak mi lehet a magyarázata?

Az évek során másoktól is hallottam, hogy a német főnökük egyszerűen nem hajlandó a rossz hírekkel foglalkozni. Mondjuk ez engem ilyen szinten sosem érintett, de legalább egy esetről tudok, amikor valaki azért mondott fel, mert nem volt hajlandó pozitív fényben láttatni egyébként komoly problémákat. Bizarr.

Ne értsetek félre, a legtöbb német már-már viccesen pragmatikus és ezt a gazdaságuk is bizonyítja.

A tények kedvéért, én brit vagyok, aki élt Németországban, több némettel dolgoztam együtt itt, Svájcban is, mint azt számon tudnám tartani és általában kompetens, lelkes és megbízható kollégákat ismertem meg bennük.” (Ray) ...

HARCIKÖLCSÖN

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.06.04.


Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke az ellenzéki pártok szívatása után most megtalálta a lakosságot is. Nem tudni, honnan veszi a bátorságot, az ihletet és a jogi alapot ahhoz, hogy Kiss János esztergályos zsebében turkáljon, de megteszi, mert ez itt a NER, ami csudahely, ahol minden lehet, és annak ellenkezője is, ha a Fidesz érdeke úgy kívánja. Vagy Orbán Viktor úri kedve legfőképp.

Domokos László szerint a háztartásoknak legalább háromhavi fizetésüknek megfelelő megtakarítással kell rendelkezniük baj esetére. Hogy milyen baj, és mennyi az a háromhavi pénz, azt nem lehet tudni. Főleg annak fényében érdekes ez az aggodalom, hogy nem is olyan régen még egy másik megváltó arról értekezett, hogy a magyar háztartásoknak egyenként tízmillió pénzük van a párnacihában.

Ezek szerint a tízmillió nem felel meg háromhavi bérnek, és nem elég a váratlan kiadásokra. Innen is látszik, hogy Domokos László és mind az összes hasonszőrű megváltó, aki a lakosság pénze miatt aggódik, csak a körmét reszelgeti és hülyeségeket beszél egyrészt, másrészt viszont valami sanda szándéka van. Soha nem jelent semmi jót, ha az állam elkezd az alattvalók zsebében turkálni, annak az a vége, hogy nem kér, hanem elvesz.

Ez a Domokos is ilyenről ábrándozik. Azt találta ki, milyen szép is lenne, ha az állam odahatna, hogy az alattvaló bére csak akkor növekedhessen, ha a munkáltató a bér egy részét nem a dolgozónak fizetné ki, hanem egy megtakarítási számlára utalná. Ez volt az a pont, amikor kihoztam magamnak a harmadik kávét, rágyújtottam és eldöntöttem, én innen el nem megyek, ez jobb, mint akármilyen kabaré vagy temetés, díszelőadás, esetleg matiné.

Kiindulási pontként tételezzük azt, hogy Kiss János esztergályos egy hedonista élvhajhász, és a bérnövekményét havonta Guccira, nercekre, szivarokra és reneszánsz festményekre költené. Vagy lovat akarna tartani, vizslákat a vadászathoz, ilyenek. Domokos László azonban nem adná oda a bérét, hogy azt vegyen, amit csak akar, hanem az állam óvó kezei közé terelné. Kiss János esztergályos még csak meg sem szaglászhatná a bankókat, mielőtt kitépik a kezéből, és cseszhetné a szivarjait.

Ennél az ideánál még a békekölcsön is emberségesebb volt a kommunizmusban, mert az adakozás ugyan kötelezően ajánlott volt, de legalább meghagyta a szabad választás illúzióját. A mi Kiss Jánosunknak azonban még ez sem marad, elveszik tőle, mielőtt kézbe vehetné. Orbán Viktor tehát a mesebeli leány, aki hoz is, nem is, ad is, meg nem is. Viszont egy ország általában nem dedó, nem börtön és nem ketrec, ez a miénk viszont egyre inkább azzá válik...

OKTATÁSKUTATÓ: NINCS OK ÜNNEPELNI A PEDAGÓGUSOKNÁL

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ /  SZÉNÁSI SÁNDOR
2019.06.03.


Nahalka István oktatáskutató szerint a béremelés „elveszni látszik”, a minősítési rendszer nem változott, a pedagógus-társadalom pedig egyre inkább elöregszik.

Van-e ok az örömre a pedagógusoknál?

Vasárnap volt pedagógusnap, ebből az alkalomból Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára három tényezőt emelt ki: többet fordít a kormány fizetésekre, a minősítési rendszer jól működik és egyre több fiatal választja a tanári pályát. Erről kérdeztük Nahalka István oktatáskutatót.

A pedagógusfizetéseknél volt egy 50 százalékos emelés, azonban ez mára „elveszni látszik” – fogalmazott –, és nincs ígéret arra, hogy követnék a gazdasági folyamatokat, így ő ezt már nem hozná elő érvként. Szerinte a pedagógusfizetések nagyjából ott állnak, ahol az emelések előtt; más szférákban nagyobbat nőttek a bérek és az infláció is növekszik.
Nem javul a tanárhiány

A létszámban nincsenek nagyon jelentős változások, ha több éven keresztül figyeljük. Sokkal inkább riasztó, hogy az a nagyjából azonos létszámú pedagógus-társadalom egyre inkább kiöregszik, az utánpótlással van gond. Nahalka István azt sem mondaná, hogy a tanári pálya egyre népszerűbb. Az az érdekes, hogy végzés után hányan dolgoznak valóban pedagógusként, és nagyon sokan elhagyják vagy el se kezdik ezt a pályát, így különösen a természettudományos területeken súlyos tanárhiány van, nem javul a helyzet.

Rétvári Bence azt is mondta: 55 ezren léptek át a pedagógus II. fokozatba és 10 ezres nagyságrendű a mesterpedagógus minősítést szerzők száma. Nahalka István közölte: nem változott semmit a minősítési eljárás, amilyen rendszer kialakult 2015/16-ra, az működik most is. A pedagógusok nagyjából kitapasztalták, hogy érdemes teljesíteni a követelményeket anélkül, hogy sokat változtatnának a munkájukon. Nemsokára mindenki a pedagógus II.-ben lesz, utána majd kell keresni a megoldást. A mester- és a kutatópedagógus munkája értékes lehet, itt viszont elég kicsi létszámokról van szó, különösen utóbbi esetben. Ettől se lesz sokkal jobb az oktatás.

Ideológia az iskolákban

Az államtitkár említett beszédében úgy fogalmazott: nem a semlegességre kell nevelni, nem szabad, hogy „az iskola világnézetileg kiszárítsa a gyerekek lelkét”. Nahalka István szerint ha ez azt jelenti, hogy egy határozott világnézetet akarnak elsajátíttatni a diákokkal, akkor mélységesen nem ért egyet. A modern iskolában nem világnézetre kell nevelni, hanem meg kell mutatni, hogyan lehet viszonyulni a világ problémáihoz, eddig milyen megoldások születtek, azokat az emberek hogyan értékelik. Tehát választási lehetőséget kell kínálni, hogy döntsék el ők maguk, melyiket követik. Az adott pillanatban érvényes általános társadalmi szabályokat megismertetik, de nem telepszenek rájuk, nem egy adott ideológiát próbálnak a fejükbe gyömöszölni. Még nem ilyenek az iskolák, de Magyarországon is egyre többen vallják ezt a nézetet.


Elavult szakképzési rendszer

Nahalka Istvánt kérdeztük arról is, hogy a Magyar Nemzet szerint akár a minimálbért is elérheti a szakképzésben tanuló, jó eredményű diákok juttatása, a jövőben ugyanis jobban odafigyelnek arra, hogy anyagi okok miatt semmiképp ne maradjanak ki az iskolából a fiatalok. Úgy vélte: ez valóban vonzó lesz a tanulóknak, jelentősen átrajzolja a középfokú iskolákba jelentkezést is. Azonban a fő probléma, hogy a szakképzés tartalmilag „el van rontva” és újra kéne gondolni. Valamit észrevett a kormány, hogy itt tényleg baj van, de nem nyúl hozzá a lényeghez. Az intézményi szerkezet túlhaladott, később kellene kezdeni a szakképzést, sokkal erősebbnek kellene lennie az általános tárgyak tanításának - sorolta a kutató. Lehet húzni az időt azzal, hogy adnak egy nagy ösztöndíja
t és akkor többen jelentkeznek, de ettől nem lesznek jobb szakmunkások - mondta.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

CHIKÁN ATTILA: MA CSAK A FIDESZ KÉPES MEGSZÓLÍTANI EZT A NÉPET

24.HU
Szerző: NAGY JÓZSEF
2019.06.03.



A közgazdász professzor kifejezetten hálás Orbán Viktornak, hogy annak idején leváltotta őt a miniszteri posztról. Nagyinterjú.

Ön valaha Orbán Viktor atyai jóbarátja volt, igazán fontos embernek számított a Fideszben.

1970-ben alapító igazgatója voltam a közgazdászhallgatók Rajk Szakkollégiumának, aminek mintájára jött létre a nyolcvanas évek közepén a jogászok Bibó kollégiuma. Viktorral 1985. óta ismerjük egymást, számos ellenzéki programot szerveztünk közösen, sok sört megittunk együtt, ültünk egymás mellett megbeszéléseken és tábortüzeknél. Szimbolikusan ott voltam a Fidesz megalakulásánál is, bár a korhatár miatt tag nem lehettem.

A Fidesz alapítói között többségben voltak a rajkosok, de hamar a bibósok kerekedtek felül. Miért?

Ennek két fő okát látom. Egyrészt a közgazdászok elengedték a politikát, ugyanis remek lehetőségek nyíltak előttük a piacon, éltek is vele, kivételesen magasra jutott ez a generáció. Másrészt az első szabad választás után, a parlamentben egész más lett a politizálás, mint előtte: más ám ellenzéki rendezvényeken világos célokért, demokráciáért és piacgazdaságért küzdeni, mint pártpolitikai csatározásokban dagonyázni.

Ön a dagonyában is kitartott a Fidesz mellett.

Olyannyira, hogy a ’94-es országgyűlési választás előtt én fogtam össze a párt gazdasági programkészítését. A szöveg nagy részét effektíve én írtam, akkor még kézzel. Urbán László vitte akkoriban a Fidesz gazdaságpolitikáját, de neki Amerikában akadt dolga, s a hajrában átvettem a koordinálást. Szóval fontos nem voltam a Fidesz életében, de a szerepem tán nem jelentéktelen.

Az önhöz hasonlóan nem jelentéktelen kortársai úgy 2012-re eltűntek a Fideszből, és sorra Orbán kritikusai lettek. Csupa tudós „öreg”, ön, Bod Péter Ákos, Csaba László, Hámori József, Járai Zsigmond, Jeszenszky Géza, Pálinkás József, akik korábban szakpolitikai kérdésekben terelgették, támogatták, hitelesítették Orbán Viktort. Mi a magyarázata s mi a következménye az eltávolodásoknak?

Mindenkinek megvan a maga egyedi története, a közös az, hogy


nem mi fordultunk el a Fidesztől, a mi nézetrendszerük többé-kevésbé stabil, hanem a Fidesz tőlünk.

Mióta Viktor átszabta a kormányzás menetét, stratégiáját, az új irány nem igényli a tudós embertípust. Már az első Orbán-kormány idején megindult a lemorzsolódásunk, ugyanis nehezen viseltük, hogy egyre inkább impulzusszerűen születtek a döntések. Ha egy akadémiai embernek, oktatónak, kutatónak föltesznek egy kérdést, akkor „igen, de” típusú válasz várható, értsd, alaposan mérlegeljük a következményeket. Erre az új politika nem ér rá. A jelenlegi kormánynak víziója van, klasszikus értelemben vett, a célokat és eszközöket összerendező stratégiája nincs. Elmarad a folyamatos szakpolitikai mérlegelés. Az, hogy a döntések politikailag meghatározottak, nem meglepő, de létezik arany középút a politika által igényelt gyorsaság és a szakértői gondolkodásból következő megfontoltság között. Ésszerűen működő államokban fönntartanak stratégiával foglalkozó, pártpolitikai értelemben semleges tanácsadó testületeket, de Magyarország ma nem ilyen hely...

„ITT ÚGY VAGYUNK VELE, HOGY CSAK A FIDESZ”

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: TOMPOS ÁDÁM
2019.06.04.


Részlet a Magyar Hang május 31-i (2019/22.) számában, pénteken megjelent riportból!

Pálmajoron nincs egyetlen bevándorlásellenes plakát sem. Pedig a narancssárga-kék kompozíció biztos jól mutatna a csukaszürke viharfelhők alatt, a falu három kilométeres főutcája mellett sorakozó, hasonló színű, javarészt festetlen házai fölött. Mégis: a május 26-ai európai parlamenti választáson aki itt elment szavazni (a 350 fős település választásra jogosult polgárainak 33 százaléka, összesen 73 fő), az mind a Fidesz–KDNP listájára húzta be az ikszet.

Így aztán egy rózsaszínbe öltözött, gyermekét a karjában tartó nő hoz színt a Pálmajorra nehezedő fülledt szürkeségre. Mosolyog – mint ahogy később szinte mindenki –, amikor az eredményről kérdezem.

– Mi is a Fideszre szavaztunk, gondunk, problémánk nincs velük, és azt akarjuk, hogy a migránsok ne jöjjenek ide – mondja, hozzátéve, hogy „összebeszélés nem volt”.

De hogy konkrétan miért alakult így a szavazatok aránya, arra vállát megrándítva csak annyit mond, hogy nem tud választ adni. – Így volt tavaly is, igazából úgy vagyunk vele itt, Pálmajorban, hogy csak a Fidesz – közli...

SOKKAL TÖBB ILYEN TINIFILMRE LENNE SZÜKSÉGE A VILÁGNAK - KRITIKA OLIVIA WILDE ÉRETLENSÉGI CÍMŰ FILMJÉRŐL

CINEMATRIX BLOG
Szerző: KOVÁCS M. DÁVID
2019.06.04.



Egy duci okostojásról és leszbikus, szintén stréber barátnőjéről szól a Doktor House Tizenhármasaként ismertté vált Olivia Wilde első rendezése, a nagyrészt női filmesek által készített Éretlenségi. A feministák mellett a kritikusok is imádják.

Életében először rendezett filmet Olivia Wilde, a Doktor House, a Bakelit, Az élet maga, a Narancsvidék és még egy csomó minden más színésznője. Wilde ráadásul veszélyes terepen próbálkozott, egy tinifilmmel rukkolt elő 2019-ben, amikor már több mint 30 éves a Nulladik óra (The Breakfast Club) és a Meglógtam a Ferrarival (Ferris Bueller's Day Off), közel 40 a Változó világ (Fast Times at Ridgemont High), a Tökéletlen idők (Dazed and Confused) meg 25 múlt immár. Hogy Olivia Wilde-ra mekkora hatással voltak ezek, annak tök látványos lenyomata élete első nagyjátékfilmes rendezése, a Booksmart, ami magyarul - elég siralmas módon - az Éretlenségi címet kapta.

"Fiatalnak lenni egyszerre a legfájdalmasabb és legvidámabb tapasztalás az ember életében"

– mondta Wilde nemrég a The Guardiannek adott interjújában, amelyben azt is kifejtette, hogy meglátása szerint a tinifilmek evolúciója valamikor az első Amerikai pite-filmek idején kezdett félremenni. És valóban: a gimis vígjátékok az ezredforduló környékétől leereszkedtek a középiskolai fiúöltözők szintjére, ahol hülyén vihogó, mindenáron farkalni akaró kamaszfiúk durrogtatják a kellemetlenül kanos poénjaikat a tornacipőszagban. Wilde-nak egyébként nem a humorral van baja, hanem azzal, hogy ezeknek a filmeknek az alkotói megfeledkeztek vagy megfeledkeznek a kamaszkor drámáiról. Úgyhogy saját maga mutatta meg, szerinte milyennek kellene lennie egy tinifilmnek 2019-ben...


HÁZI SZÉPSÉGVERSENY

HÍRKLIKK
Szerző: Dr. DÁVID FERENC
2019.06.03.


...A vesztes soha ne minősítse a többieket! Gondolkodjon el (csendben, szerényen az öltöző magányában), vajon mi okozhatta a gyalázatos szereplést, a csúfos vereséget? Először is nézzünk az eredményjelző táblára, tekintsünk vissza a múltba és az MSZP eddigi EU parlamenti választási eredményeire:

2004. év 2. hely 1.054.921 fő szavazati részarány: 34,30 %

2009. év 2. hely 503.140 fő szavazati részarány: 17,23 %

2014. év 3. hely 252.751 fő szavazati részarány: 10,90 %

2019. év 4. hely 229.551 fő szavazati részarány: 6,61 %

Az előjel és a trend egyértelmű. Ezért, ha kérhetem, az eddigi gyakorlatot ne folytassák a jövőben, mivel a május 26-i szereplés azt bizonyította, hogy az eddig választott és megtett út a továbbiakban járhatatlan és a teljes megsemmisüléshez vezet. Le kell térni róla! Ennek fényében ajánlom Bonaparte Napoleon híres mondását: „A legbonyolultabb, s ezért a legértékesebb tulajdonság a döntésképesség.”...

KÉT ÉV ALATT 35 MILLIÁRD FORINTOT KÖLTÖTTEK AZ NBI-ES CSAPATOK BÉREKRE

444.HU
Szerző: haszanz
2019.06.04.


Évente kétszer jön el az igazság pillanata a hazai professzionális fociban. Az egyik, amikor valamikor nyáron valamelyik nemzetközi kupában külföldi csapatokkal kell összemérnie az erejét a hazai élvonalnak. A másik, amikor a profi focit működtető cégeknek – akárcsak a többinek – május 31-ig be kell számolniuk a gazdálkodásukról. Ezt leszámítva ugyanis az égvilágon semmit sem lehet tudni arról, hogyan használják fel a klubok a hozzájuk terelt közpénzeket.

Az NBI-es csapatok két év alatt 35,5 milliárd forintot költöttek bérekre. Ebben nemcsak a játékosok vannak benne, hanem a klubok összes alkalmazottja, de a nagyobb részt a játékosok fizetése adja ki. Ha az Európa-ligából nagy pénzeket kaszáló Vidi nem lett volna, a csapatok 2,5 milliárd forintos veszteséget hoztak volna össze...

"MAJD KERESÜNK ÚJ MUZEOLÓGUSOKAT" - A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUMOT IS LENYOMJA A KORMÁNYZATI ARROGANCIA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2019.06.04.


Az MTA kutatóintézeteinek elvételéhez hasonlóan, erővel, az érintettek teljes tiltakozása mellett nyúl hozzá a kormány Magyarország legnagyobb közgyűjteményéhez, a Természettudományi Múzeumhoz is. Az intézmény Debrecenbe költöztetéséről korábban csak elképzelések szintjén volt szó, ám a hvg.hu információi szerint immár eldőlt, hogy a múzeumnak mennie kell Budapestről. A kormányzati érvelés pedig félelmetesen hasonlít az akadémiai vitában látottra.

A Magyar Természettudományi Múzeum (MTM) összes, kérdőívet kitöltő dolgozója - vagyis a válaszadók száz százaléka - nemmel felelt egy május eleji belső felmérés azon kérdésére, hogy egyetértenek-e kormány tervével, amely szerint néhány éven belül Debrecenbe költöztetnék az intézményt.

A múzeum Közalkalmazotti Tanácsának kérdőívét az MTM 200 alkalmazottjából 145 töltötte ki, további válaszaikból pedig kiderül, hogy túlnyomó többségüknek - 87 százalékuknak - nem egyszerűen ellenérzései vannak a költözéssel szemben, de munkát sem vállalnának az új székhelyen, inkább elhagynák az intézményt, vagy a pályájukat. A munkatársak 82 százalékának családi, vagy személyes, illetve anyagi és szakmai szempontból is gondokat okozna a költözés, 84 százalékuk pedig semmilyen feltétel - még a jelenleginél kedvezőbb szakmai vagy lakhatási körülmények - mellett sem menne ebbe bele...

HIÁBA HATÉKONYABBAK AZ EURÓPAI AUTÓK, MIVEL EGYRE NAGYOBBAK, EZÉRT SOKKAL SZENNYEZŐBBEK

G7
Szerző: BUCSKY PÉTER
2019.06.04.


Hiába van egyre több hibrid, elektromos és hatékonyabb motorral szerelt új autó, a szén-dioxid kibocsátásuk nem hogy csökkenne, hanem még növekedésnek is indult. A JATO autóipari elemzőség szerint szerint ezzel tízéves csökkenő trend szakadt meg 2017-ben.

Ebben szerepe volt az autóvilágot megrázó dízel-botrányoknak. A dízelek hivatalosan átlagosan kevesebb (117,9 g/km) szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a benzinesek (121,7 g/km), igaz, nitrogén-oxidokból és más szennyező anyagokból jóval többet. Ezek a csalások nyilvánosságra kerülése előtti, bevallott értékek, ezért a valóságban nagyobb lehetett a kibocsátás, mindenesetre a botrányok óta az európaiak egyébként is kevesebb dízelt vásárolnak...

A személygépkocsik felelősek az EU-ban az összes szén-dioxid kibocsátás 12 százalékáért, ezért ennek csökkentése fontos feladat. Viszont az EU-ban nagyon jelentős szektor az autóipar, ezért magának a gyártásnak a visszafogása, a használat költségeinek emelése szóba sem kerülhet. Ezért amellett döntöttek, hogy az új autók szennyező anyag kibocsátását csökkentik. A 2015-re kitűzött 130 g/km értékét még sikerült tartani. A 2021-es 95 g/km-os cél azonban irreálisnak tűnik a mostani emelkedés fényében. Ehhez minden évben pontosan 20 százalékkal kellene csökkenteni gy átlagos új autó kibocsátását 2018 és 2021 között.

Még ha sikerülne is az új célokat elérni, az sem igazán segítene sokat a környezetnek, mivel az új autó eladások száma a válságot követően ismét felpörgött és elérte korábbi csúcsát. 2007 és 2017 között az EU-ban a használt személyautók száma 32,1 millió darabbal, 14 százalékkal nőtt, így egyre több szennyezési forrás is van. Mint a lenti ábra második felében látható, a közlekedés kibocsátása – a válság okozta megtorpanás után – ismét dinamikusan növekszik, miközben az EU teljes kibocsátása csökken. A közlekedésen belül pedig a személyautók adják a kibocsátás kétharmadát...

A TEHETŐSEBBEKNEK SEGÍTSÉG, MÁSOKNAK CSAK ÁLOM A FALUSI CSOK

NÉPSZAVA
Szerző: DOROS JUDIT, VAS ANDRÁS
2019.06.04.


Csak az előnyösebb körülmények között lévő térségekben hozhat fejlődést az új állami támogatás. A piac már beépítette az árakba a pluszösszeget.

Nem véletlen, hogy az elszegényedő észak-borsodi falvakban nem remélnek látványos változást a falusi csoktól, a feltételeket ugyanis úgy határozták meg, hogy elsősorban a tehetősebbeknek kedveznek. - A piac már bőven megemelte az elnyerhető támogatás összegével az ingatlanok és az építkezések költségét, különösen a vonzó helyeken. Azokon a területeken pedig ahová kevesebben költöznének, szinte alig veszik majd igénybe a csokot – mondta lapunknak egy építőipari szakember. Hozzátette: az anyagárak a mai napig emelkednek, sőt, ilyen mértékben még sosem nőttek, mint az elmúlt két évben. A munkabérek szintén az egekben vannak, a munkaerőhiány ugyanis óriási, így aki jó a szakmájában, az annyit kér, amennyit akar. Emiatt viszont a megrendelők már az osztrák árakkal kalkulálhatnak, különösen a nyugati határszélen. - Az embereknek sajnos fogalmuk sincs, mennyi pénzből lehet ma egy házat megépíteni, nem járnak alaposan utána, ezért fennáll a veszélye annak is, hogy a magukat túlvállaló családok közül többen belebuknak majd az építkezésbe, vagy sok ház félbe marad – fogalmazott. 

Hasonlóképpen vélekedett Lukács Zoltán ingatlanszakértő is, aki szerint a frekventáltabb helyeken, azaz a nagyvárosok, valamint a turisztikai központok körzetében lesz komolyabb érdeklődés a falusi csok iránt, viszont ezeken a településeken már most is magasak az árak. - Egy Balaton- vagy egy Győr környéki településen már most is bőven tízmillió forint fölötti összeget kérnek még a felújítandó ingatlanokért is. Az átlagos vagyoni helyzettel rendelkezők emiatt nem tudnak majd odaköltözni, egy kis borsodi, baranyai, zalai vagy somogyi faluba viszont nem is akarnak majd. Elvégre ezeken a területeken nincs munkahely, nincs óvoda és iskola, csak napi négy busz jár, a bolt pedig drága és nincs benne választék. Ezek mind olyan körülmények, amelyek miatt az ott élők is inkább elköltöznek, nemhogy újak jönnének...

ÍGY SZAVAZOTT BUDAPEST AZ EP2019 VÁLASZTÁSON

ÁTLÁTSZÓ / ADATÚJSÁGÍRÁS
Szerző: BÁTORFY ATTILA
2019.06.04.


Május 26-án vasárnap tartották az európai parlamenti választást Magyarországon, amely országos szinten a Fidesz-KDNP magabiztos, 52 százalékos győzelmével zárult. De mi történt Budapesten? Hogy szavazott a főváros? Melyek voltak a legaktívabb kerületek? Hol nyert igazán nagyon a kormányzó pártszövetség, és hol lenne verhető? Ebben az anyagunban ezt mutatjuk be. 

Az országos választási adatokat a múlt héten az Átlátszón elemeztük ki és mutattuk be. Igyekeztünk ráirányítani a figyelmet arra, hogy a hagyományos területalapú térképábrázolások miért festenek majdnem mindig csalóka képet a győztes valós teljesítményéről azzal, hogy vizuálisan a nyertes pártot felülreprezentálják. Akkor megmutattunk néhány alternatív javaslatot az eredmények reálisabb ábrázolására. Ezúttal a budapesti adatok vizuális bemutatására kínálunk egy szerintünk pontosabb képet három olyan térképi ábrázolással, amely itthon nem különösebben elterjedt, külföldön azonban előszeretettel alkalmazzák.

Az első típus azt mutatja be, hogy a szavazók az egyes kerületekben hogyan oszlottak meg. Így az összes szavazót pontonként ábrázoljuk, a pontok sűrűsége pedig pontosabb képet mutatnak arról, hogy az egyes pártok szavazói mely kerületekben voltak a legaktívabbak. A könnyebb értelmezhetőség kedvéért a szavazók teljes számát elosztottuk tízzel, hogy a pontok sűrűségét csökkentsük.

A másik ábrázolás az úgynevezett torzított kartogram. A torzított kartogrammódszer területekhez hozzárendelt adatok alapján módosítja a terület határát-kiretjedését. Nagyobb számnál a területet megnöveli, kisebb számnál pedig összezsugorítja. Ebben az esetben a kerületek határai a kerület szavazóinak száma szerint módosulnak.

Végül bemutatunk négyzethálós (grid) térképet is, amellyel a kormánypártok és az ellenzéki pártok arányait kívánjuk szemléltetni úgy, hogy a kerületek felületét a kapott szavazatoknak megfelelő arányban színezzük át...

MAGYAR KÖZÖNY - JEGYZET HELYETT – IN MEMORIAM TÉREY JÁNOS


KLUBRÁDIÓ / ESTI GYORS
Szerző: Klubrádió
2019.06.03.


48 éves korában hirtelen elhunyt Térey János író, költő, drámaíró.
Az Esti gyorsban egy versével emlékezünk rá, melyet néhány éve a Klubrádióban mondott el.

Térey János: Magyar közöny
Kemény István Búcsúlevelére

Fölpaprikázva, s megvezetve, népem,
Nyakadban ízlésed szerinti úrral,
Ha olvasol, hát félreolvasol,
És békés nappal vészharangozol;
Tárulkozó elfojtásodat értem.

Ki legnagyobb vagy önmagasztalásban
S öngyűlöletben, önkorlátozásban,
Gőggel tudsz elfordulni, sérteni,
Sértődni, mint egy félretolt zseni!...
Két féltekéd nehéz szívvel bejártam.

Kőbe vésett alkotmány a jutalmad!
Fék: nem bilincs. Otthonos lett a káosz,
A tisztázás helyett a lágy maszat.
Pörös szájak befogva? Nagydarab
Megmondóemberek pálcát ragadnak.

Az életre trombitált múzeumból
Üzennek tekintetes vármegyéid!
És műveletlen főispánjaid
Gondozzák a föld szekérvárait;
S egymást begbélyegezni késztet az undor.

Legyintve szerteszét és számolatlan,
Él a kedély. Lakájkultúra tombol,
Kilincselők a nábob ajtaján...
Pirul a boldogságos tartomány
Az alázúduló vörösiszapban.