2017. június 18., vasárnap

NEKTEK, NEKÜNK

HUPPA BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2017.06.18.



Nektek Horthy, nekünk a cipők a Dunaparton.

Nektek túltolt bicikli, nekünk oktatás és tudás. A gyerekeink jelene, Magyarország jövője.
A ti világotok szolgákat akar, a miénk szabad embereket szolgálni.
Ti szabadlábon vagytok, mi szabadok vagyunk.
Nektek Quaestor-ügy, Pasa Park, stadion, letelepedési kötvény, kaszinó, föld, trafik, nekünk egy olyan ország, ahol a gyerekeink velünk élnek, és nem menekülnek el előletek.

Nektek Klik, kréta és vécépapír – nekünk iskola, ahol van mit, és van kitől tanulni.
Nektek nagy és gondoskodó állam, nekünk szabad emberek okos, gondolkodó gyülekezete.
Nektek a csalás, nekünk a család.
Nektek a saját láb, nekünk a tehetség.
Nektek csókosoknak kiírt pályázat, nekünk valódi verseny.
Nektek a másként gondolkodó legyőzendő ellenség, nekünk ellenfél, akit vitában kell meggyőzni.
Nektek migráns, és terrorista, nekünk menekült és ember.
Ti terrorveszéllyel riogattok, számunkra ti vagytok a terror és a veszély.
Nektek európai szintű az egészségügy, mi nem meghalni akarunk a kórházban, hanem meggyógyulni.
Nektek a korrupció kormányzás, nekünk az a meggyőződésünk, hogy nem szabad lopni.
Nektek Felcsút, nekünk Budapest, Miskolc, Szeged, Debrecen: az ország.
Nektek a kisvasút, a mi gyerekeinknek a nagy utazás. Ők nem Bicskéig mennek, vagy Lovasberényig, számukra Anglia, Németország a végállomás.
Nektek túltolt bicikli, nekünk túltöltött pohár.

MACRON PÁRTJA TAROLT, LE PEN HATALMASAT BUKOTT AZ EXIT POLL SZERINT

444.HU
Szerző: Uj Péter
2007.06.18.


Emmanuel Macron francia elnök pártja, a Köztársaság lendületben abszolút többséget szerzett a francia törvényhozási választások második fordulójában – derül ki a Le Monde című francia lap urnazáráskor ismertetett felméréséből. A részvétel rekordalacsony volt, alig 43 százalékos.

A Le Monde a France Télévisions és a Radio France számára készült Ipsos-Sopra Steria közvélemény-kutató felmérését idézve azt írja: Macron pártja és a szintén centrista Francois Bayrou Demokrata Mozgalom (MoDem) nevű tömörülése 355 mandátumot szerezhet az 577 fős nemzetgyűlésben. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség.

Az egy éve alakult elnöki mozgalom nagyarányú győzelmet aratott, de nem szerezte meg az első forduló alapján készített mandátumbecslésekben várt 400 helyet. Egyedül az Elabe közvélemény-kutatóintézet exit poll becslése mér 395 és 428 közötti helyet az LREM-nek.

A Köztársaságiak vezette jobbközép 125 képviselői helyre számíthat, ami meghaladja azt a határt, amelyre a legnagyobb ellenzéki párt az első forduló alapján számított. A Szocialista Párt 34, szövetségeseivel együtt várhatóan 49 képviselőt juttat a törvényhozásba, ahol eddig 314 képviselővel abszolút többsége volt. A jelentős vereség miatt az urnazárást követően a párt főtitkára, Jean-Christophe Cambadélis azonnal lemondott a tisztségéről. Az adatok szerint a Lázadó Franciaország nevű radikális baloldali pártnak 19 képviselője lesz, és a Kommunista Párttal együtt 28-30 fős frakciót alakíthat a radikális baloldal.

A Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 6-8 helyet szerezhet a törvényhozásban. Jóllehet a párt megháromszorozta képviselőinek a számát, frakciót nem tud alakítani, mert ahhoz legalább 15 képviselőre lenne szüksége. Ugyanakkor Marine Le Pen személyes sikert ért el, harmadik próbálkozás után sikerült képviselői helyet szereznie, és így európai parlamenti képviselőségét a hazai parlamenti hellyel váltja fel...

AZ EGÉSZSÉGÜGY ÁTVILÁGÍTÁSA MEGTÖRTÉNT, MOST MÁR "CSAK" A KORMÁNYNAK KELLENE LÉPNIE, HOGY JAVULJON A HELYZET

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Nagy Gyöngyi
2017.06.18.


Az egészségügy jövője szempontjából reménykeltő folyamat ért a végéhez az elmúlt hetekben. Elkészült a magyar egészségügyi rendszer 2013-2015-ös időszakának átfogó teljesítményértékelése, és napvilágot látott az erről szóló tanulmány. A jelentés sajtóvisszhangja elsősorban annak negatív elemeire koncentrált, érthető módon. Fontos azonban látni, hogy a jelentést megalapozó szakmai munka megteremti az egészségügyi rendszer átalakításának és tervezésének alapjait is, már csak politikai akarat kellene annak megvalósításához.

A teljesítmény-értékelési rendszer kidolgozása a WHO szakmai támogatásával készült, nemzetközileg is elismert koncepció alapján; és a magyar egészségügyi rendszer irányításában részt vevő, valamennyi fontos intézmény hatékony együttműködésével jött létre. 

Ez Magyarországon abszolút unikum, az első ebben a műfajban, és hatalmas eredményként kezelendő

a közös munka lehetősége és tényleges keresztülvitele intézményi szinten is. (Résztvevők voltak az ÁEEK (Állami Egészségügyi Ellátó Központ) mellett az OEP (Országos Egészségbiztosítási Pénztár), az OTH (Országos Tisztifõorvosi Hivatal), a NEFI (Nemzeti Egészségfejlesztési Intézet) és a KSH, ezen kívül meghívott tagja az ENKK (Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ) és az OBDK (Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ) – ezeknek a szerveknek jelentős része a bürokrácia-csökkentés áldozatául esett időközben.)

Ennél még fontosabb, hogy a magyar egészségügyben felhalmozott, óriási adatgazdagságot sikerült egységesen meghatározott statisztikai módszerekkel kiaknázni. Ez az adathalmaz egy olyan kincs, aminek sok más, akár nálunk fejlettebb egészségügyi rendszerű ország is örülne – igazán nagy szó, hogy végre használjuk az értékeléshez-tervezéshez!

A jelentés rendkívül sokrétű, nagyszámú indikátorral dolgozott, az eredményeket több mint ezer oldalon olvashatjuk. A vizsgált területek között szerepel a lakosság egészségi állapota, a háztartások egészségügyi kiadások okozta anyagi megterhelése, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés egyenlőtlenségei, az ellátás minősége, hatékonysága, de találunk külön a hajléktalan-ellátásnak szentelt fejezetet is.

Maguk az eredmények pedig nem köntörfalaznak az egészségügyi rendszer problémáit illetően, higgadtan számszerűsítik azokat a problémákat, amiknek nagy részét régóta ismerjük, és határozottan foglalnak állást amellett, hogy a rendszer igazságossági, hatékonysági, hozzáférési problémákkal küzd, amiket orvosolni kell.

Fantasztikus eredmény, hogy egy ilyen jelentés meg tudott születni hivatali berkekben. Ehhez hasonlóan jó hír, hogy időközben az MTA is felkarolta az egészségügy problémáját, és létrehozott egy neves szakértőkből álló bizottságot az egészségügy helyzetének áttekintésére. Ha nem is a kormányzat szintjén, de tudományos-igazgatási szinten ezzel némileg visszakap súlyából az egyik legfontosabb újraelosztó rendszerünk...

TUDTA? APÁK NAPJA VAN

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Iványi Margit
2017.06.18.


...Az ünnepet hivatalosan 1972-ben Richard Nixon ismerte el.

Itt Magyarországon tehát már több mint 100 év lemaradásban vagyunk, ideje hát csatlakozni az ünneplőkhöz. Annál is inkább, mert pszichológiai kutatások tömkelege bizonyítja azt, amit magunktól is tapasztalunk: apáinkra épp akkora szükségünk van, mint anyáinkra. Az otthon melegét az anyák biztosítják, a világba való kimerészkedés támogatásában inkább az apák jeleskednek.

A kereskedők is elkezdtek alkalmazkodni az ünnephez, nem meglepő módon ilyenkor a virág helyett a műszaki cikkek és a szerszámok fogynak leginkább.

Isten éltesse az apukákat! Mi ezzel a válogatással köszöntjük őket:

TGM: MÁR MAJDNEM TÁMOGATTAM BOTKÁT

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2017.06.18.


Olvasóim némelyike talán észrevette, hogy a Magyar Narancs március 30-ai számában megvédtem Botka László szegedi polgármestert, a Magyar Szocialista Párt miniszterelnök-jelöltjét liberális és konzervatív támadásokkal szemben.

Ez a gesztusom akkor nem volt indokolatlan: Botka László baloldali fordulatot ígért, progresszív adózást, az MSZP neoliberális korszakának lezárását, határozott ellenzékiséget. Természetesen ez nem az én politikai álláspontom – én ugyanis nem vagyok szociáldemokrata, különösen nem a mai, antimarxista és polgári értelemben – , de mégis progresszív politikai lépés volt a Botka Lászlóé, amelyre az országnak szüksége lenne, s amely (következetes megvalósítása esetén) javíthatná a népjólét (népnyomor) és a társadalmi egyenlőség (egyenlőtlenség) borzalmas helyzetét. Ráadásul mindez elképzelhető a mai európai kapitalizmus körülményei között, nem annyira radikális reform, hogy veszélyeztethetné a stabilitást vagy külpolitikai nehézségeket okozna. Nem látszott lehetetlennek, hogy – amennyiben a vonakodó MSZP (amely azóta is, mindmáig hallgat Botka elképzeléseiről) a szegedi polgármester mellé áll, s talán más csoportosulások is csatlakoznak – Botka László fölbukkanása értelmesebb ellenzéki politikát tett volna lehetővé, habár az ellenzéki médiák és az ellenzéki értelmiség többségének nagyjából még mindig neoliberális, hiperkapitalista, Nyugat-bálványozó, bár alkotmányvédő álláspontja komoly akadályát jelenthette volna Botka és az MSZP választási sikerének. Az ellenzéki médiák és az ellenzéki értelmiségiek eszményképe az Angela Merkel-féle CDU, nem pedig (mondjuk) Jeremy Corbyn vagy Bernie Sanders irányzata, az MSZP-t pedig – helytelenül – sose vették igazán emberszámba, lakótelepi plebejusnak és „kádáristának” tekintették (noha ez az utóbbi jelző tökéletesen tartalmatlan, az előbbi meg minősíthetetlen a maga fölfuvalkodott osztálygőgjében). De még így is, az Orbán Viktor miniszterelnök (Fidesz-KDNP) regnálása miatti nemzeti tragédia láttán adtak volna némi esélyt Botka akciójának.

Botka László határozottságát és kemény föltételeit kevesen szerették (pedig voltaképpen igaza volt: ha valaki csakugyan véget akar vetni az Orbán-rezsimnek, az támogassa a legerősebb „demokratikus” ellenzéki pártot és hagyja abba a fecsegést: Botka és az MSZP bizonyára fölajánlott volna pár képviselői helyet a kisebb pártoknak, hiszen az „összefogási” kísérletek hiábavalósága már régen bebizonyosodott; máskülönben meg: a DK-n úrrá lett az elmebaj, az LMP és a Momentum pedig úgyse volt és úgyse lesz partner).

Reméltem, hogy az a régi fogadalmam, amely szerint soha nem szavaznék az MSZP-re és/vagy a DK-ra a cigánykérdésben tanúsított magatartása miatt, okafogyottá válik, és a mostani magyarországi liberálisok iránti élénk ellenszenvemet is félretehetem. Miután kimutattam a DK programjának szörnyűségét, elbúcsúztam az LMP-től és elmondtam a lesújtó véleményemet azokról, akik a Jobbikkal kísérleteznek így vagy amúgy, illetve kifejeztem élénk kételyeimet a Momentum Mozgalom iránt is, már nem maradt úgyszólván senki az ellenzékben, aki iránt a legcsekélyebb világnézeti vagy politikai bizalmat érezhettem volna. (A Párbeszéd kicsit tetszett korábban, de mostanában nem volt időm kifejteni azt a régészeti kutatómunkát – ásatást – , amely révén megtudhattam volna, hogy mostanában mit művel.)...

HEGEDŰS ZSUZSA MEGINT MEGSZÜNTETTE A GYERMEKÉHEZÉST

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Andrew_s
2017.06.18.



Orbán Viktor szegénység-ügyi tanácsadójától, Hegedűs Zsuzsától értesültünk arról, hogy megszűnt a gyermekéhezés, valamint megállították a társadalmi leszakadást. Neki, mármint Hegedűs Zsuzsának köszönhetően.
Orbán Viktor szegénység-ügyi tanácsadója, Hegedűs Zsuzsa interjút adott. Nem nekem, hanem a Heti Válasznak. Alapvetően – talán – a legfontosabb információ az, hogy a tanácsadó megvan. Nem veszett el. A többiből szemelvényeket olvasni is bőven sok – vagy inkább sokk lehet abból a tömény süketelésből, amit Orbán tanácsadója levágott. Az igazságtartalma? Az olyan, amilyen. Amilyet megszokhattunk Orbánia kommunikációjában.

Így például megtudhatja a nagyérdemű, valamint a süket és vak olvasóközönség, hogy megszűnt a gyermekéhezés, valamint megállították a társadalmi leszakadást. Neki, mármint Hegedűs Zsuzsának köszönhetően. Ami nem túl friss hír lenne akkor sem, ha igaz lenne. A vs.hu 2015-ben közölt összeállítása alapján, Hegedűs Zsuzsa már akkor, azaz két éve is azt mondta, hogy „a gyermekéhezés megszűnt. Egyébként a vs.hu alapján akkor is a Heti Válasznak. A kijelentés tehát úgy is értelmezhető lenne, hogy a Heti Válasz számára fenntartott alternatív világegyetemben nincs magyarországi gyermekéhezés. A 2015-ös magyarázat szerint azért, mert „éhező gyerekek ugyan vannak, de az nem a rendszer, hanem a szülők hibája”. Ami ugyebár roppant jól összecseng a KDNP rinocéroszbőr-díjas véleménygenerátora által előállított nyelvi hulladékkal. Amely szerint a gyermekek éhezése csak rossz életviteli szokás. Miközben a kisördög a sorok közt baromira kíváncsi lenne a Hegedűs-Harrach páros túlélési teljesítményére akkor, ha valóban a közmunka béréből kellene megélniük, egy leszakadó térség zsákfalvában...

MAGYARORSZÁG ILYEN JÓL TELJESÍT: EGYMILLIÓAN TERVEZIK ELHAGYNI AZ ORSZÁGOT, AMINEK ÉLETSZÍNVONALÁT MÁR ROMÁNIA IS UTOLÉRTE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: ashwood
2017.06.18.


A kormányzati propaganda csak a Fidesz talpnyaló sajtójában helyettesíti az igazságot. A valóság azonban nagyon másként néz ki: a magyar lakosság 15 százaléka lelépne innen. Nem is csoda, hisz a hazai életszínvonal éllovasból sereghajtó lett - már a románok is beértek bennünket.

A mindenhonnan ömlő propaganda helyett most két – ha tetszik rideg – adatot ismertetnénk:

1, A Publicus Intézet június 9 és 13 között, 1008 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvéleménykutatásban vizsgálta a magyar választókorúak kivándorlással kapcsolatos véleményeit. A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre, és lényegében ugyanennyien vállalnak tartósan munkát külföldön. A válaszadók majd' háromnegyede érintett, és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse. Nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát - a fiatalok körében különösen magas, majd' 40 százalékos ez az arány; ez kb. 530 ezer főt jelent. Ők leginkább az alacsony fizetéseket, a bizonytalan jövőt, és a hazai közélet viszonyait említik okként. A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések, a Fidesz kormány és Orbán Viktor, valamint a rossz gazdasági helyzet a felelősek. Tízből hat megkérdezett tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében. Ez elsődlegesen az egészségügyben, a kiskereskedelemben, és a vendéglátóhelyeken okoz gondokat a válaszadók szerint. A munkaerőhiány elsődleges oka az alacsony fizetések, és a külföldön munkát vállalók - mondják a megkérdezettek.

A valóság még a párthűségen is átüt: a fideszesek kétharmada érintett a témában - vagy ismerőse, rokona hagyta el az országot, vagy maga tervezi.

A legfájóbb: a fiatalok (18 és 29 év közöttiek) és a diplomások körében a legvonzóbb perspektíva ma Magyarország elhagyása.

Mindez nem a véletlen, és nem is brüsszelmigránssoros műve:

ORBÁN ÉPP MEGBUKTATJA TARLÓST

MAGYAR NARANCS - LIBERÁLIS SZEMMEL - REPUBLIKON BLOG
Szerző: Király Dávid
2017.06.18.


A főpolgármester azt mondja, őt már nem érdekli…

Annak ellenére, hogy a 3-as metró fejújítása az elmúlt és a következő évek legfontosabb budapesti beruházása, a projekt a kormányzat arroganciája és a főváros vezetésének harmatgyengesége miatt az elmúlt hetekben méltatlanul nevetségessé vált. Miután Orbán Viktor meghívta a kormányülésre Tarlós Istvánt, akit végül a metrófelújításhoz szükséges többletpénz nélkül küldött vissza a Városházára, a főpolgármester olyan döntéseket hozott, amelyeket nehéz komolyan venni.

A tények:
  1. A kormány – a főváros által megadott mérnökárak alapján – 137,5 milliárd forintban határozta meg a metrófelújítás árát, és ennél annak ellenére sem hajlandó egy fillérrel sem többet adni, hogy a rendelkezésre álló keretet jócskán (30-40 milliárd forinttal) meghaladó ajánlatok miatt a főváros immár a harmadik tenderét bukja be.
  2. Még a vártnál drágább ajánlatok is csak a metró fapados felújításához elegendőek, a főváros ugyanis már rég lemondott a teljes vonal akadálymentesítéséről, illetve az elavult és korszerűtlen biztosítóberendezések cseréjéről, ez utóbbiakat is csak felújítaná.
  3. Mivel a metró régebbi, kritikus állapotú déli és középső szakaszainak felújítására beérkezett ajánlatok annyira drágák, hogy a főváros nem tudja őket kezelni, a beruházást a legkevésbé régi és a többihez képest jobb állapotú északi szakaszán kezdik meg, tehát fordítva, mint az szakmailag indokolt lenne.
  4. A városvezetés a teljes felújításhoz olyan maradványpénzeket próbál előrángatni, amelyek felhasználásához uniós engedély kell, de ez egyelőre nincs.
  5. Apropó, Európai Unió: a projekt EU-s támogatásához szükséges pályázatot a kormány még be sem adta Brüsszelnek.
  6. Mindeközben a vonalra sorban érkeznek Oroszországból a korszerűtlen, még klímával sem rendelkező felújított metrószerelvények, amelyek az első vonatok márciusi forgalomba állítása óta szinte többet álltak a kocsiszínben műszaki hibák miatt, mint amennyit utasforgalomban töltöttek, viszont legalább sokba kerülnek...

FORDULAT AZ AHMED H. ELLENI KONCEPCIÓS PERBEN

KETTŐS MÉRCE BLOG
Szerző: Hegedűs Barbara
2017.06.18.


A bíró szfinx-szerű arca semmit nem árul el. Hol vannak már azok az idők, mikor Andrea bírónő szigorú, vagy megvető arckifejezéséből, csípős megjegyzéseiből egyenesen következtethettünk arra, hogy itt bizony nem sok jóra számíthatunk? Mezőlaki Erik Ákos más stílust képvisel. Mikor megszólal, meglepődve nézünk össze. Csakugyan igaz lehet, amire egyáltalán nem számítottunk, hogy valaki végül mégis kimondja, hogy ez az ember nem biztos, hogy terrorista, ráadásul egy bíró, a másodfokú bíróság tanácselnöke?

Pár órával korábban még egész máshogy állt a helyzet.

A kormánymédia fotósai már izgatottan fészkelődtek a helyükön, az M1 munkatársai pedig, akik – a később sajnálatos módon félbeszakadt – élő közvetítéssel kedveskedtek a publikumnak, fontoskodó arccal toporogtak a kamera mögött, várva a Nagy Bevonulásra.
A vádlott

A háromtagúvá bővült, maszkos őrkoszorú már hozta is a rabot, a „terroristát”, az eddigi tárgyalások elmaradhatatlan kellékeivel, a szárral, kéz-és lábbilinccsel. És mint eddig, most is szinte hihetetlen volt, hogy ez a magas, sovány férfi, aki minden egyes alkalommal egyre törékenyebbnek tűnik, és mint ahogy máskor, most is félénken hátranézett egy pillanatra, egyenlő azzal az emberrel, akit annak ellenére, hogy semmiféle jogerős ítélet nem született még az ügyében, sőt, még most, azután is, hogy az első fokon kiszabott ítéletét megsemmisítették, következetesen terroristának neveznek kormányunk egyes tagjai.

Persze nem hinném, hogy valaha akár egy gondolatot is pazaroltak volna rá, hogy valójában ki is ő, valószínűleg még az arcát sem ismerik, az utcán simán elmennének mellette (már ha gyalogosan is járnának néha az utcán).

„Ahmed H.” tulajdonképpen bárkivel behelyettesíthető lenne, sőt, ő már olyasvalaki, akit behelyettesítettek. Hiszen az M1 már a zavargás napján, 2015. szeptember 16-án – három nappal Ahmed H. elfogása előtt – arról számolt be, hogy „terrorcselekménnyel gyanúsítják a magyar hatóságok azt a férfit, aki szerda délután arra biztatta a határ szerb oldalán a migránsokat, hogy törjék át a kerítést”, megjegyezve, hogy „a férfit őrizetbe vették, kihallgatása jelenleg is tart”.

Bakondi György pedig már aznap azt nyilatkozta, hogy „huszonkilenc, magyar területre behatoló, a rendőrökre támadó embert fogtak el, köztük egy azonosított terroristát is”. Végül azonban, mégsem ezt a szeptember 16-án elfogott illetőt vádolták meg terrorcselekménnyel (ha egyáltalán létezett), hanem a szeptember 19-én, tisztázatlan körülmények között – saját vallomása szerint Budapesten, a korábbi híresztelések és egy, az első fokú tárgyaláson elhangzott rendőri vallomás szerint Győrben – elfogott Ahmed H.-t...


MICHAEL IGNATIEFF: SZABAD EGYETEM A POPULIZMUS KORÁBAN

HVG ONLINE
Szerző: Michael Ignatieff
2017.06.18.


A Közép-Európai Egyetem elnöke vagyok. Egyetemünk ostrom alatt áll. A CEU a megmaradásáért küzd Budapesten, miután a magyar kormány olyan törvényt hozott, amely gyakorlatilag a bezáratását követeli meg.

A CEU harca világszerte felkeltette a figyelmet. Több mint 650 egyetem, főiskola és szakmai szervezet ítélte el a kormányzat támadását, és nyolcvanezren vonultak végig Budapest utcáin az egyetem védelmében. Huszonnégy Nobel-díjas tudós is ügyünk mellé állt, június 22-én pedig egyikük, Mario Vargas Llosa vendégünk lesz egy konferencián, amelyen az akadémiai szabadság elleni globális támadásokat térképezzük fel.

Tudjuk, hogy nem mi vagyunk az egyetlen intézmény, amelynek kormányzati támadással kell szembenéznie. Törökországban egyetemeket zárnak be és professzorokat üldöznek. Szentpéterváron testvérintézményünket, az Európai Egyetemet folyamatos, rosszindulatú támadásokkal próbálják bezáratni.

Ez csak néhány példa a kívülről érkező fenyegetésekre. De épp ilyen aggasztóak a belülről érkező kihívások.

Az amerikai Vermont állambeli Middlebury College-ben nemrégiben beléfojtották a szót Charles Murray konzervatív szerzőbe. Oregonban egy professzort azért zaklattak, mert nem vett részt egy rasszizmus elleni tiltakozáson. Európa sem immunis: Berlinben és Drezdában is ért incidens olyan előadókat, akik konzervatív nézeteket fejeztek ki, vagy csak megpróbálták elmagyarázni, mitől lehet ma vonzó a szélsőjobboldal.

Akik ilyet tesznek, nem ismerik a különbséget a kritika és a zaklatás között. Az önelégültség, főleg ha a szexizmus, militarizmus vagy rasszizmus elleni harc nyelvezetébe csomagolják, sokszor megakadályozza a tisztességes önreflexiót. Úgy tűnik, a szabadságnak azok ártanak a legtöbbet, akik a legtöbbet profitálnak belőle.

Ezt a kettős fenyegetést leginkább úgy érthetjük meg, ha elvonatkoztatunk a jelenkori botrányoktól, és visszatérünk az alapelvekhez. Mit is nevezünk akadémiai szabadságnak?

A kiváltságos kevesek


Legyünk őszinték. Az egyetemi előadók, kutatólaboratóriumok és könyvtárak világán túl a legtöbben kiváltságnak tekintik az akadémiai szabadságot – és gyanúsnak. Nézzünk szembe a kiváltságosság kérdésével.

Mi, akiknek olyan szerencsénk van, hogy egyetemen dolgozhatunk, tudjuk, hogy ez kivételezett helyzet. Olyan, ami jár némi feszengéssel. A mi jövedelmünket az állampolgárok fizetik – vagy adó formájában, vagy tandíjak által. Olyan állampolgárok, akik talán középiskolát sem végezhettek, nemhogy egyetemet. Igazolnunk kell létjogosultságunkat feléjük. Az ajtónknak mindig nyitva kell lennie a közönség előtt. Kutatásainkat fogyaszthatóan kell közzétennünk. És azon kell dolgoznunk, hogy lebontsuk a falakat, amelyek polgártársainkat akadályozzák abban, hogy velünk tanulhassanak. Kiváltságaink felelősséggel járnak.

Az egyik ellentmondásos kiváltság az egyetemi oktatók létbiztonsága. Bizonyára sokan gondolják úgy: az akadémiai szabadság lényege, hogy a professzoroknak nyugdíjig biztos az állásuk, és nem kell félniük az elbocsátástól. A mindent átható gazdasági bizonytalanság világában ez valóban nehezen magyarázható.

Pedig van oka és célja ennek a sajátos biztonságnak. A professzori állások stabilitása jogot ad nekik ahhoz, hogy akár népszerűtlen kutatásokat végezzenek, vagy népszerűtlen álláspontokat képviseljenek. Ez az egyik olyan alapeleme a szabad társadalomnak, amely a többséggel szemben képez ellensúlyt – ahogy a szabad sajtó vagy a független bíróság is. Persze mint minden kiváltsággal, ezzel is vissza lehet élni. Vannak, akik valaha írtak egy jó könyvet, aztán hátralévő életüket szellemileg átalusszák. Mások viszont nagyszerűen élnek a lehetőséggel, hogy még többet tanuljanak, és hozzátegyenek az emberiség tudásához.

Az egyetemek népe más területeken is képes rosszul élni kiváltságaival. A széles közönségnek néha úgy tűnhet, az akadémiai szabadság egyfajta szabadjegy önjelölt szakértőknek, hogy mindenféle hülyeséget hordjanak össze tévében, rádióban vagy az interneten. Engem is neveztek már „közgondolkodónak”, és be kell vallanom, volt néhány alkalom, amikor lustaságból vagy hiúságból megengedtem magamnak, hogy olyan dolgokról osszam az észt, amelyekhez nem igazán értek. A tanulság világos: beszéljünk arról, amit tudunk. Különben a „szakértők” lejáratják a szakértelmet...

AKI NEM ORBÁNRA SZAVAZ, AZ DÖGÖLJÖN MEG?

CIVILHETES BLOG
Szerző: civilhetes.net/bl
2017.06.18.


"Magyarország dús ország volt, / Van termése, kincse, vadja, / De amit a bús nép szerzett, / Víg uraság zsebre rakja" /Ady Endre: Történelmi lecke fiúknak/

"A mai szociális válság újabb és újabb családokat, nyugdíjasokat és dolgozókat ránt majd magával. Lássuk be, hogy ez a kormány szociálisan érzéketlen, és azokat a szociális értékeket, vívmányokat, amelyeket a magyar emberek hosszú évtizedeken át felépítettek, és a rendszerváltás viharai közepette is átmentettek, most kész esztelen módon lerombolni."
Vajon ki és mikor mondhatta a fenti mondatokat? Annyira életszerű, mintha ma hangzott volna el, egy olyan vitában, ahol a kormány szociális érzéketlenségéről folyhatott a polémia. Mit gondol a kedves olvasó, melyik ellenzéki párt vezetője ostorozta ilyen bátran a kormányt? Segítek: Orbán Viktor,a 2007 szeptember 18-ai Fidesz gyűlésen.

Az ellenzék akkori magabiztos vezetője - ne felejtsük, túl volt már az ország az őszödi beszéd okozta megrázkódtatásokon - immár több mint hét éve korlátlan ura az országnak. Egymaga dönt mindenben, ellenvéleményt nem ismer, nem tűr meg. Körülötte levő talpnyalói kör lesi, a főnöknek még a hangulatát is. A valamikori liberális ifjúból, mára egy dölyfös, érzéketlen, despota lett, aki az ország jövőjét mindinkább a nagy orosz medvéhez köti...

A FIDESZ MÁSODSZOR IS FARKAST KIÁLTOTT

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2017.06.18.


Aki eddig nem értette, miért akarja kiirtani az írmagját is a független médiának a kormány, az olvassa el az utóbbi napok híreit. A luxusrepülővel Budapestre érkező Habony Árpád helikopterrel menekült az utazását megszimatoló újságírók elől, Farkas Flórián pedig szinte inkognitóban választották meg a Lungo Drom elnökének, utána, nagy fekete autóval szelelt el a kíváncsiskodó médiamunkások hada elől. Nem lenne logikus hát, ha Mészáros Lőrinc megvenné az összes hírportált televíziót, rádiót és újságot, hiszen akkor sokkal egyszerűbb lenne az élete minden kormányhoz közel álló egyénnek?

Rogán Antal már rutinos menekülőnek számít a kormánypárt politikusai közül, a sajtó kicselezésében rutintalan Fidelitas-vezetők azonban kimerevedve álltak, amikor a sajtó kínos kérdésekkel bombázta őket. Külön sportág kezd kialakulni fideszes berkekben, hiszen a független sajtó természeténél fogva kíváncsi, és azokra a kérdésekre aligha lehet kielégítő válaszokat adni, melyekkel mostanában a kormány politikusait bombázzák a kollégák. Orbán Viktor régóta mutatja az utat politikustársainak, hiszen ő már évek óta nem megy be olyan szerkesztőségekbe, ahol érdemi kérdéseket kaphatna, ha pedig véletlenül nyilvános eseményen szegezik neki a kérdést, akkor kurta mondatokkal igyekszik leplezni a zavarát.

Farkas Flórián ezért Orbán Viktor egyik legjobb magyar tanítványa, hiszen még a lehetőségét sem adja meg a köz tájékoztatására szakosodott kollégáknak arra, hogy feltegyék kérdéseiket. Nem sétál bele olyan csapdákba, mint Mészáros Lőrinc, aki néha ellenállhatatlan vágyat érez arra, hogy mondjon valami szellemeset, amikor meglát egy mikrofont. A roma vezető azonban már tanult az oligarcha hibáiból, és lényegében belső emigrációból irányítja a hazai cigányság életét. Mindezt persze jobban megértjük, ha ismerjük Farkas múltját, és feltételezett jövőjét...

MÉG TÖBB MINT EGYMILLIÓ MAGYAR KIVÁNDOROLNA

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Gépnarancs
2017.06.18.


A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre. Az ok az alacsony fizetés és Orbán Viktor.

A Publicus Intézet a Vasárnapi Hírek megbízásából, június 9 és 13 között, 1008 fő megkérdezésével készített reprezentatív közvélemény-kutatásban vizsgálta a magyar választókorúak kivándorlással kapcsolatos véleményeit. A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre, és lényegében ugyanennyien vállalnak tartósan munkát külföldön. A válaszadók majd’ háromnegyede érintett, és vándorolt ki, vagy vállal tartósan munkát közeli családtagja, vagy ismerőse. Nagyságrendileg 1,2 millió fő tervezi, hogy a jövőben külföldön vállal munkát – a fiatalok körében különösen magas, majd’ 40 százalékos ez az arány; ez kb. 530 ezer főt jelent. Ők leginkább az alacsony fizetéseket, a bizonytalan jövőt, és a hazai közélet viszonyait említik okként. A megnövekedett kivándorlásért a legtöbbek szerint az alacsony fizetések, a Fidesz kormány és Orbán Viktor, valamint a rossz gazdasági helyzet a felelősek. Tízből hat megkérdezett tapasztalja, hogy munkaerőhiány van a környezetében. Ez elsődlegesen az egészségügyben, a kiskereskedelemben, és a vendéglátóhelyeken okoz gondokat a válaszadók szerint. A munkaerőhiány elsődleges oka az alacsony fizetések, és a külföldön munkát vállalók – mondják a megkérdezettek.

A megkérdezetteknek átlagosan majdnem hat közeli (5,4 fő) családtagja, vagy ismerőse vándorolt külföldre az elmúlt pár évben és lényegében ugyanennyien (5,6 fő) vállalnak tartósan munkát külföldön. Ez – különösen az utóbbi – a két évvel ezelőtti kutatásunkhoz képest enyhe visszaesés, ami azt jelzi, hogy a tartósan munkát vállalók egy része hazatért, vagy kivándorolt...

RÓZA NÉNI A MAGYAR FELSŐOKTATÁSRÓL

KOLOZSVÁRI SZALONNA BLOG
- VENDÉG
Szerző: Lázár Gergő/Róza néni
2017.06.18.


Parragh László hírhedté vált saját kijelentésének – mi szerint óriási hiba az, hogy a polgármesterek nem mernek bezárni gimnáziumokat – népszerűségétől még maga Parragh László is meglepődött,amint nyilatkozta ő a Szabad Európa Klubrádió egyik műsorában, ahol és amikor olyan elképesztő szakmai magaslatokban eszmefuttatott ő a mindenféle szintű oktatás témájában, hogy én attól csak elképedni tudtam. Hallgatva a műsort (amit az archívumból nem tudok most beidézni) pár gondolat futott át az agyamon, amit szeretnék röviden (ez nem biztos, hogy igaz lesz) összefoglalni,többnyire tények és számok alapján.

Azért sem akarok hosszasan értekezni a témában, mivel én ebben egyáltalán nem vagyok szakértő,szemben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) 28 főből álló Oktatási és Képzési Igazgatóságával szemben, mely része egy 69 főből álló un. ügyintéző szervezetnek, egy további 40 fős, Parragh László vezette elnökség, valamint egyéb testületek mellett.

A MKIK honlapján, közérdekű adatként elérhetők a 2009-2015 közötti időszak éves beszámolói. Úgy tűnik viszont, hogy a 2016. évi gazdálkodási adatok, sok más nemzeti fontosságú adathoz képest elvesztették közérdekű jellegüket. Igaz, hogy a 2015-ös beszámoló szerint a MKIK „csak”3,7 milliárd költségvetési támogatást kapott – ami ugye mégiscsak közpénz és vélhetően 2016-ban is volt ilyen. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a hazai vállalkozások, függetlenül attól hogy nyereségesek, van-e elegendő bevételük a fennmaradáshoz, netán csak kényszerből vállalkozók – kivétel nélkül évi 5.000 forintos kamarai hozzájárulással tartoznak a területileg illetékes (megyei) kamaráknak. A kamarai hozzájárulás nem teljesítése esetén, ezt a NAV jogosult behajtani, adók módjára behajtandó köztartozásként, de úgy hogy már a háromszorosába is kerülhet a feledékeny cégnek.

No de túl ezen a kis zárójelen, elmélkedtem én az oktatás különféle szintjein zajló egyes történésekről. A középszintű oktatásból kieső tanulók számának csökkenéséért aggódó Parragh László jól tenné, ha a szakmai testületeivel együtt korrekt elemzést végezne a különféle tényezők hatását is mérve az évi kb. 20.000 fős létszám kiesést illetően. Gondolok itt az évente csökkenő születések hatására, a Magyarországról külföldre távozott migráns családok gyermekeire, akik nem kérnek a magyar oktatásból, és nem utolsó sorban a tankötelezettség 16 évre történő leszállítására – 2012. szeptember 1-től. Állítja Parragh László az említett műsorban, hogy ez utóbbinak köszönhető csökkenés legfeljebb 1.000 fős lehet (évente?), mások szerint ez elérheti akár az 50.000 főt is. Naná, hogy a polgármesterek a hibásak, mert annyi fölösleges gimnázium van!

Aztán egy másik botrányos dolog volt ugye – ha már érettségi és felvételi időszakban vagyunk – hogy a nagy „szakértelemmel” létrehozott szakgimnáziumok tanulói négy-öt évnyi felkészülés után végül is, szinte utolsó pillanatig nem tudták, hogy milyen kötelező szakmai tárgyból, illetve szakmai ismeretekből kell érettségit tenniük. Ebből kifolyólag ezek az érettségiző diákok vélhetően gyengébben teljesítettek, jelentős hátrányba kerülve így gimnáziumi társaikkal szemben, különösen a felsőoktatásba történő felvételt illetően.

Az érettségire épülő szakképzést, pontosabban a gyakorlati képzés részét volt szerencsém némileg közelebbről is megismerni családi érintettség okán. Vannak ugye az un. OKJ-s képzések, 2015–től pár üdvözlendő változással is, mi szerint 25 éves korhatárig, illetve két ingyenes képzésre lehet jogosult a delikvens. Ez így nem is hangzik olyan rosszul. Az viszont, hogy milyen tudást, főleg gyakorlati tapasztalatot szerezhetnek itt a diákok, már erősen megkérdőjelezhető. A kétéves képzés során a második évbe való belépés egyik feltétele például az, hogy a tanuló elvégezzen egy 160 órás nyári összefüggő gyakorlatot, lehetőleg egy szakmabeli gazdálkodó szervezetnél.

Konkrét esetben hogy is zajlott ez tavaly? Kapcsolatok révén lett volna egy szoftverfejlesztő cég, ahol a szoftverfejlesztés bugyraiba kellett volna beleásnia magát az érintettnek – gyakorlatilag. Amikor a cégnél megnézték az együttműködési megállapodást amit kellett volna kötniük az adott Szakképző Centrummal (és az illetékes területi kereskedelmi és iparkamara ellenjegyzésével), teljességgel elzárkóztak a gyakorlati lehetőség biztosításától. Ugyanis a mindenféle adminisztrációs teendők mellett (munka-, baleset-, tűzvédelmi oktatás, foglalkoztatási napló vezetése, szakmai felügyelet biztosítása) a cégnek még biztosítania kellett volna a tanuló számára egy hónapra 21.645 forintnyi díjazást (a mindenkori minimálbérhez kötötten), valamint a szakképzésről szóló törvényben előírtak szerinti továbbiakat, mint „kedvezményes étkeztetést, útiköltség-térítést, munkaruhát, egyéni védőfelszerelést, tisztálkodási eszközt és kötelező juttatásokat”. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a tanuló részére fizetendők elszámolhatók a cég által fizetendő szakképzési hozzájárulás terhére, vagyis ennyivel kevesebbet fizetett volna az államkasszába, mint az amúgy is kötelezően fizetendő adószerűség (ez a cég bérköltségeinek az 1,5%-át jelenti). Ennek ellenére nem vállalták az egész procedúrát...

A MEGTÉVESZTÉS ÚJ STRATÉGIÁJA

NÉPSZAVA ONLINE - SZÉP SZÓ
Szerző: MAROSÁN GYÖRGY
2017.06.17.


...Az elmúlt évtizedben világunk egyre bonyolultabb lett, egyre távolabbi hatások befolyásolják életünket. Emiatt az állampolgár mind kevésbé látja át a környezetét formáló hatásokat. Egyre gyakrabban robbannak ki súlyos helyzetet előidéző krízisek, ugyanakkor nem érti, mi zajlik körülötte. Emiatt az egyén és a közösség is rákényszerül, hogy életét hosszútávon meghatározó döntéseket hozzon. Egy-egy ilyen döntés – pl. a környezetszennyezés csökkentése, a migráció szabályozása vagy a pénzügyi válság ellensúlyozása – alapvető mértékben befolyásolja iparágak, sőt, országok sorsát. Miközben a világ bonyolultabbá és veszélyesebbé válik, az átlagember - bár ezt észre sem veszi – egyre könnyen esik áldozatul érdekcsoportok manipulációinak.

Egykor a diktatúrák és az üzleti „háttérhatalmak” úgy vették semmibe a polgár véleményét, hogy azt mondták: ez nem rád tartozik és egyébként sem értsz hozzá. Idővel ez egyre kevésbé volt elfogadható. Ekkor jött az agnotology manipulációs stratégiája. Hirdesd azt: a polgár kezébe adod a döntés jogát, hiszen mégiscsak demokráciában élünk. Jelentsd ki: minden fontos kérdést elé társz. Ígérd meg: ellátod minden információval, semmit nem titkolsz el előle. Közben folyamatosan hívd fel a figyelmét a vetélkedő tudományos csoportok, szakemberek vitáira és a vizsgálatok ellenmondásaira. Az agnotology tehát - miközben vélemény-szabadságot hirdet - alapvetően elbizonytalanítani törekszik. Arra épít: a polgár beleegyezése nemcsak meggyőzésével szerezhető meg, hanem akkor is, ha összezavarják és kételkedővé teszik.

A tudományt ez a fordulat váratlanul érte, hiszen a szkepszis mindig is természetes alapállása volt. Egy állítást – bárki fogalmazza is meg - kritikával illett fogadni. A kísérleteket - bármennyire is a várt eredményt igazolták – ismételten ellenőrizni kellett. A kritikát kiiktathatatlanul beépítették a tények és modellek ellenőrzési folyamatába. A tudomány „épületének” szilárdságát épp az biztosítja, hogy építőkockáit - a már beépített tényeket - folyamatosan újakra cserélik. A tudománynak ez a folyamatos önmegkérdőjelezése szöges ellentéte a vitathatatlan igazságokat hirdető ideológiák hittételeinek. Az ideológiák tartósságát a megkérdőjelezhetetlen hittételek megváltoztathatatlanságától - miként a régi templomok kupolájának szilárdságát a zárókő mozdíthatatlanságától – remélték.

A tudományt tehát saját fegyverével - a mindenre kiterjedő kétellyel – támadják. Magát a tudományt akarják diszkreditálni: az egyszerű embereket lenéző, a laikusokat kigúnyoló, de valójában tudatlan szakértők által összehordott ostobaságok halmazaként mutatják fel. Jól illeszkedik ebbe a stratégiába a szakértelem iránti bizalmatlanság keltése és az elitek elleni általános lejárató kampány. Ám az ész trónfosztása nem az igazság diadalát hozta el, hanem visszaállította a politikai és a pénzügyi hatalmak által kinevezett tekintélyek uralmát. A szellemi iránytű szerepét a tudomány legkiválóbbjai helyett egyre inkább az önjelölt dilettánsok töltik be.

Egy közvélemény-kutató cég megkérdezte az amerikai szavazókat, támogatnák-e az USA kormányát, hogy bombázza az ellenséges Agrabah-t. A republikánusok jobban, a demokraták kissé visszafogottabban, de támogatták a bombázást. Ám Agrabah nevű földrajzi hely nem létezik, pusztán az 1992-es Disney-film, az Aladdin képzeletbeli országa. Az elemzőket nem is az döbbentette meg, hogy milyen keveset tudnak a polgárok, akikre hivatkozva hozzák meg döntéseiket a politikusok. Az igazi probléma, hogy tudatlanságukat erénynek tekintik, és elutasítanak minden óvatosságra intő figyelmeztetést. Ezzel a fejlett világ lakói – kis túlzással - magabiztos idiótaként kezdenek viselkedni.

Ám azzal, hogy elfordulnak a tudománytól, és féltékenyen védik függetlenségüket az - úgymond leszerepelt - elittel szemben, a valóságban elszigetelik önmagukat, így nem szembesülnek azzal, ha nincs igazuk. A demokráciát azonban csak a hozzáértő és érdeklődő polgár képes működtetni. Ennek feltétele, hogy megértse: a politikai egyenlőség nem azonos azzal, hogy minden vélemény egyenértékű. Ha a szakértelem le, a tudatlanság és a felelőtlenség pedig felértékelődik, a problémák súlyosbodni fognak. Ezért, amikor arra utalunk, hogy a világ veszélyes hellyé vált, akkor nem csupán az éleződő válságokra kell gondolni. A válságokat épp a magabiztos idiótaként viselkedő világpolgár generálja. Ha valami, akkor ez veszélyezteti a Nyugat, sőt az egész emberiség jövőjét.

"MARADOK: AZ ÉLETEM ÉS ÍRÁSAIM ÉRTELMÉT PRÓBÁLOM VÉDENI"

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: FICSOR BENEDEK
2017.06.17. 


Világított a diktatúra idején, a börtönök mélységein is – emlékezett Sütő Andrásra a ravatalánál, 2006 októberében Csiha Kálmán, az Erdélyi Református Egyházkerület nyugalmazott püspöke.

A Herder- és Kossuth-díjas író művei erőt adnak tovább élni, a kisebbségi létben is felemelkedni. Regényeiben az örök értékek vállalását, drámáiban a hatalommal szembesülő embert mutatta meg – fogalmazott Sütő monográfusa, Görömbei András öt évvel későbbi emlékbeszédében. A műveivel és életével egyaránt a magyarság megőrzésének jelentőségét hirdető alkotó ma kilencven éve született a mezőségi Pusztakamaráson.

Sütő András a kolozsvári református kollégiumban tanult, majd rendezőnek készült, ám felsőfokú tanulmányait megszakítva lapszerkesztőnek állt: előbb a Falvak Népe, majd a marosvásárhelyi Igaz Szó munkatársa lett. Az ötvenes években karcolatai, színpadi játékai láttak napvilágot. 1965-től ’77-ig parlamenti képviselő, 1974 és ’82 között pedig a Romániai Írószövetség alelnöke volt. Ebben az időszakban számos irodalmi körúton vehetett részt: járt Olaszországban, Iránban, az NDK-ban, Kanadában, az Egyesült Államokban.

1970-ben jelent meg az Anyám könnyű álmot ígér című naplóregénye. A művészi „kijózanodás és önvizsgálat” felszabadította az alkotói energiáit, amelyek a következő tíz év remekműveihez vezettek. Ekkor jelent meg az Egy lócsiszár virágvasárnapja, a Csillag a máglyán, a Káin és Ábel és A szuzai menyegző. Az író nyíltan kiállt az erdélyi magyarság egyenjogúságáért. 1980-tól színdarabjait letiltották, könyvei megjelenését a cenzúra nem engedélyezte. Művei innentől Magyarországon láttak napvilágot. Advent a Hargitán című darabjának 1986-os budapesti bemutatója komoly diplomáciai vihart kavart. Az Álomkommandó egy évvel későbbi premierjét követően fokozódtak a Sütő elleni indulatok, lakását és munkahelyét lehallgatták, az írót folyamatosan zaklatták, többször halálosan megfenyegették.

– Maradok – és magamban hozzáteszem: maradok, másként nem tehetek. Az életem és írásaim értelmét próbálom védeni – írta Sütő András Sinkovits Imrének címzett levelében 1988 szeptemberében. Írók, értelmiségiek tucatjai hagyták el Erdélyt, Sütő azonban bízott benne, hogy „az iskoláinkból nagyrészt kiszorult anyanyelvünk, ha búvópatakká lesz is valameddig, újból felszínre jut egyszer”. Ezért kell még keserves állapotában is tanúskodnia a szülőföld igaza mellett: „ahogy lehet, amíg lehetséges”...

MÉSZÁROS LŐRINC IS HIBÁZIK - BÁRÁNDY PÉTER: ELÉG VOLT AZ ÜLDÖZTETÉSI BIZTOSOKBÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: Barát József
2017.06.18.


Amit a pártok elszámoltatásként emlegettek az elmúlt évtizedekben, az esetek többségében politikai handabandának bizonyult. Elszámoltatási kormánybiztosok jöttek-mentek, de a hírbe hozottak ellen rendszerint vagy nem indult eljárás, vagy felmentették őket, ám így is derékba törték pályájukat, szenvedést zúdítottak családjukra. Bárándy Péter szerint a vélhetően manapság is megvalósuló bűncselekmények esetében az elkövetési károk, a va­­gyoni hátrányok olyan nagyok, hogy azok kizárják a gyors elévülést. Állítja: a bűnüldözés és az igazságszolgáltatás rendes útján a visszaélések döntő része kezelhető lenne. A volt igazságügy-minisztert a napokban született furcsa ítéletről is kérdeztük. Az úgynevezett Sukoró-perben a Kúria harmadfokon letöltendő börtönbüntetésre ítélte a nemzeti vagyonkezelő volt vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst, és az egykori értékesítési igazgatót, Császy Zsoltot.

Mit gondol a Sukoró-ügyről?

– A részletek ismerete nélkül nem venném magamnak a bátorságot, hogy minősítsem az ítéletet. A rendelkezésemre álló adatok alapján azonban arra hajlok: itt valójában nem történt bűncselekmény. Ha pedig történt volna, akkor sem érezném szükségét végrehajtandó szabadságvesztés kiszabásának, hiszen a megállapított ítélet is csak egy cselekmény kísérletéről beszél. Ám ismerve a bírói tanács elnökét, abban egészen biztos vagyok, hogy ítéletét nem politikai megfontolások alapján hozta meg.

Tehát inkább téves az ítélet, és a bíró nem politikai elvárást akart kiszolgálni?

– Igen, ez a meggyőződésem egész élet­­pályájának ismeretében. Van azonban ennek az ügynek egy általánosabb érvényű tanulsága: ma már semmilyen bírói döntés nem tud jó lenni, semmilyen ítéletet nem fogad el hitelesnek a közvélemény. Sem felmentést, sem büntetést. Sokakkal együtt úgy vélem: az igazságszolgáltatás bizalom, a belé vetett hit nélkül nem létezhet. Az utóbbi idők machinációi, a kormányzat méltatlan eljárása a bírákkal szemben, a bíróság rendszerének végigerőszakolt átalakítása a megjósolható eredményre vezetett: megrendült az igazságszolgáltatásba vetett bizalom. Így működésének eredményessége is csak viszonylagos.

Ebben az ügyben vannak azért furcsaságok. A mostani ítélet egy olyan bíró elsőfokú határozatára épül, akit az ügyészség indítványára bíztak meg az ügy tárgyalásával. Az ilyen gyakorlatot az Alkotmánybíróság is elítélte.

– Kétségtelen, a bíróság tekintélyének megrendüléséhez nagyban hozzájárult a hatalom kísérletezése: akárhová át lehessen helyezni az ügyeket, és ezt akár az ügyész is indítványozhassa. Ez is annak a rombolásnak a része, amely oda vezetett, hogy ma, ha szentül kukorékolunk, akkor sem hiszi el nekünk senki, hogy egy jelentős ügyben nem a politika szólal meg a bíró szájából.

Aki egyébként bűncselekménynek nyilvánította, hogy az állam hivatalnokai – látszólag vagy valóban – kedvezményeket adtak egy kiemelt magánberuházás részeseinek. Ezzel mi a baj? Az állam gyakran ingyen telkekkel, adókedvezményekkel segíti a beruházókat.

– És ezt általában jól is teszi a társadalom érdekében. Mert azt akarja, hogy valahová olyan munkáltató települjön, aki sokaknak biztosít jövedelmet, átalakítja a környezetet, például élhetőbbé tesz egy várost. Az ilyen tevékenységet az államnak hivatalnokain keresztül érdemes támogatnia, mint ahogy általában támogatja is...

NAGY IMRE-EMLÉKNAP AZ ÚJ KONCEPCIÓS PEREK ÁRNYÉKÁBAN

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: Tamás Tibor/Zárójel
2017.06.18.


...Az idei június 16-án beszéd megtartására kérték fel dr. Császy Zsoltot is, akit a “Sukoró-ügyben” évek óta hurcolnak meg társaival együtt, és a napokban ítélte jogerősen letöltendő szabadságvesztésre a Kúria. Így is mutatkozott be – szavait mint “friss politikai elítélt” mondta el a téren.

Császy Zsolt arról beszélt, hogy koránál fogva nem ismerhette Nagy Imrét történelmi és politikusi példáját azonban jól ismeri.

Személyesen ismeri azonban a mai rezsim vezérét, Orbán Viktort, aki 1989-ben Nagy Imre újratemetésén a jelképes hatodik koporsónál állva beszélt.

Nagy Imre és Orbán Viktor – fény és árnyék – az ő példájukat állította szembe Császy Zsolt hosszan sorolva, hogy 2017-re mi minden került abba az 1989-ben még üres hatodik koporsóba.

Mi van ma, abban a bizonyos hatodik koporsóban?

vissza a Szovjetunióba, amit “keleti nyitásnak” becéznek;
– szabad piacgazdaság helyett oligarchagazdaság;
– szabad sajtó helyett lemérszárolt sajtó és központból vezényelt gyűlöletkampányok;
– közmunkára alapozott szolgarendszer, amit “munkakalapú társadalomnak” becéznek;
– az Orbán-kormány által irányított Magyarország ordító egérként harcban áll a világgal;
– folyamatos és szisztematikus a történelemhamisítás;
– ez a rezsim újrajátszaná a második világháborút, bár a hajdani német szövetségesre szerencsére nem számíthat;
– jogállam helyett rendőrállam, de rendőrség nincs;
– jönnek a koncepciós perek (Császy Zsolt itt autentikus forrást, Vida Ferenc vérbírót idézte a nyolcvanas évek végéről, ő már csak tudta, mi az a koncepciós per)
– ezen a ponton a letöltendő szabadságvesztésre váró friss politikai elítélt köszönetet mondott családjaiknak, barátaiknak, mindenkinek, akik mellettük állnak, hiszen – bár politikai gyilkosságok nincsenek, de a koncepciós meghurcolással megölik az áldozatok jövőjét, szenvedésre ítélik őket és egész környezetüket;
és a legfontosabb:
– a politika itt egyszerűen üzlet: ez a becsületért pénz és a pénzért becsület rendszere.


A beszédek után Donáth Ferenc és Eörsi László helyezte el koszorúját a Nagy Imre szobornál.

HABONY ÉS ROGÁN: KÉT FÉRFI. EGY HELIKOPTER

GÉPNARANCS 
- BANÁNKÖZTÁRSASÁG BLOG
Szerző: Föld S. Péter
2017.06.18.


Most Habony Árpádra jött rá a helikopterezés, róla derítették ki, hogy helikopterrel lógott meg az újságírók elől a Liszt Ferenc zeneszerző nevét viselő ferihegyi repülőtéren.

Az történt, hogy a miniszterelnök nagyon titkos tanácsadója, aki nem szerepel semmilyen fizetési listán, ezzel szemben Andrew Vajna nagylelkű kölcsöneinek köszönhetően fényűző életet él, drága festményeket aggat szobája falára és Ibizán mozgatja az orrát, mint egy bekokainozott tengeri malac, szóval Habony Árpád nemrégiben ugyanarról a magángépről szállt le, mint Demján Sándor, valamint Demján és Csányi Sándor közös cégének alelnöke.

Hongkongban jártak az urak, hogy mi célból, azt nem kötötték az orrunkra. Amiért persze nem kell haragudnunk rájuk, ha mi mennénk Hongkongba egy magánrepülőgéppel, mi sem mondanánk meg a sajtónak, hogy mit kerestünk ott.

Találgassanak, ha annyira tudni akarják!

Más kérdés, hogy a fenti urak gyaníthatóan a letelepedési kötvények körül maszatoltak, és nem makaóztak Makón, ahogyan azt Kósa Lajos frakcióvezető a tőle elvárt és megszokott szellemességgel előadta.

Miután leszállt a gép, ment mindenki amerre látott. Kivéve Habony Árpádot, mert róla sokáig nem lehetett tudni, hogy hol van. Nagyon persze nem aggódott érte senki, de azért különös volt, hogy kijönni nem látták az épületből, bent lenni sem látták – nagyon úgy nézett ki, hogy valamilyen általunk eddig nem ismert halmazállapotban van...

A VII. PARANCSOLAT ÁTÉRTELMEZÉSE

NEMGOGOL BLOG
Szerző: Toadwart66
2017.06.17.


...A VII. parancsolatot napjainkban is nagyon könnyű kijátszani, illetve figyelmen kívül hagyni. Mindössze ügyesen szerkesztett törvények, készséges média, megfelelően működő ügyészség szükséges az esetlegesen háborgó lelkiismeretek megnyugtatására, melyek amúgy sem csapnak túlságosan nagy patáliát. Istennek valószínűleg nincs kedve tömeges vadászbaleseteket rendezni különféle Kajmán-szigetek-i cégekkel és más gazságokkal kapcsolatban.

Tocsik Márta 804 milliós sikerdíja a múlt század végén hatalmas botrányt kavart. Deutsch exFür Tamás alig tudta palástolni a nagy leleplezés miatti örvendezését, miközben kifejezte őszinte, mélységes felháborodását. Az ügyből Deutsch képviselő győztesen, az ügyvédnő holtan került ki. Manapság Mészáros Lőrinc 3 havonta tesz zsebre az említett sikerdíjnak megfelelő összegeket, de ő az ügyes, tehetséges üzletember szerepét alakítja. Magyarország gátlástalan hazudozás terén kétségtelenül dinamikusan fejlődik.

A Letelepedési Magyar Államkötvények esetében erősen kétséges, hogy valaha is sor kerül-e büntető eljárásra, illetve isteni igazságszolgáltatásra. Sem a világi hatalmak, sem az égi törvényszék nem serénykedik túlságosan az ügyben rendet teremteni.

A tranzakció során közel húszezer, talpig becsületes üzletembernek sikerült az Európai Unió területére, kimondottan kedvező feltételekkel bejutnia. Esetükben fel sem merült migrációs probléma, gazdasági bevándorlás, illetve nemzetbiztonsági kockázat.

A magyar államot a letelepedési államkötvények miatt eddig nagyjából 13 milliárd forint kár érte, ami 16 Tocsik-üggyel lenne egyenértékű, ha Magyarországon léteznének még fékek és ellensúlyok. A hivatalos adatok alapján a kár mindössze 1,2 milliárd forint, de ebből nagyvonalúan hiányoznak az idei eredmények, azaz 11,8 milliárd forint. Ezt a grandiózus károkozást a kötvények garantált, 2 százalékos hozamával sikerült a játék szervezőinek összehozniuk. A piaci kamatok ugyanis 2014 óta tartósan 2 százalék alatt vannak és folyamatosan csökkenek. Mivel a kormánypártok simán megszavazták ezt a garantált két százalékos hozamszintet, ráadásul azóta sem módosították a jogszabályt, összességében várhatón 24 milliárdos veszteséget sikerül realizálniuk. Tisztességes országokban ezt hűtlen kezelésnek minősítik, elkezdik a felelősöket keresgélni, majd szépen, sorjában felelősségre vonni.

Az ok, amiért az Orbán-kormány ezt a 24 milliárdot ügyesen rátolta az adófizetőkre, az az, hogy a letelepedési kötvényeket csak nyolc, kiváltságos cégen keresztül jegyezhették le a szerencsés kuncsaftok. Ezeket a cégeket az Országgyűlés fideszes többségű bizottsága választotta ki. A nyolc firma közül hét a Kajmán-szigeteken, Szingapúrban és egyéb adóparadicsomban vannak bejegyezve. Ezek a Fidesz-közeli offshore cégek, mint közvetítők, a Magyar Nemzet számításai szerint nagyjából 157 milliárdos bevételre tehettek szert. Ez lehet a magyarázata annak a rejtélynek is, miért nem tűnt el a közéletből a busásan jövedelmező üzlet egyik kiagyalója, a FIDESZ legkétesebb, legkevésbé vállalható figurája, nevezett Rogán Antal, a nép egyszerű gyermeke.

157 milliárd forint elképesztően hatalmas összeg. Ezen a disznóságon Deutsch Tamás 194,5-ször háborodhatna fel. Hat és fél hónapon keresztül naponta buktathatná meg vele a saját kormányát. Ettől természetesen nem kell tartani, mivel ma már senki sem talál az ilyesmiben kivetnivalót, főleg nem a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos. Valószínűleg válogatott káromkodásokat és szitkokat zúdítana arra, aki erre a kolosszális lopásra felhívná a figyelmét.

Ráadásul ez csak egy a sok ravasz ügyeskedés közül. Akad belőle itt is, ott is valami hasonló.

Ha Isten IV. Fülöp megregulázásához hasonlóan óhajtaná emlékeztetni a „keresztény-polgári” kormányt a VII. parancsolat jelentőségére, akkor vérben forgó szemű, felbőszült vadkanok seregével árasztaná el a FIDESZ Lendvay utcai székházát, a KDNP frakciót pedig téli álomra készülő grizzly medvékkel falatná fel.

MIÉRT AKARJA ORBÁN ELTAPOSNI A CIVILEKET? - ARCCAL KELET FELÉ...

EGY BLOG ÉS KÉSZ
Szerző: Kész Zoltán
2017.06.16.


Mottó: "Gyűlöletük drótként feszül" (Bonanza Banzai)

A CEU elüldözését célzó törvény csak az előétel volt a parlamenti menü idei fő fogásához: a civileket megbélyegző, Putyintól másolt törvény elfogadásához. Többen kérdezték tőlem, hogy vajon miért gyűlöli Orbán Viktor ennyire Soros Györgyöt? Pedig van ennél fontosabb kérdés is: miért akarja orosz eszközökkel, orosz eredetű hazugságokkal és orosz propagandával ellehetetleníti a magyar civileket?

Amikor pár hónapja fellángolt az aktuális "szabadságharc" a civilek és Soros György ellen, az egyik barátom elmesélte nekem, hogy 1989 karácsonyának másnapján, a román forradalom idején a Fidesz Molnár utcai irodájában - amely valójában csak egy lakás volt - pakolgatta az Erdélybe szánt adománycsomagokat. Mint mondta, olyan idők jártak akkoriban, hogy az egyik szobában Deutsch Tamás nézte egy régi tévén Ceausescu kivégzését, a másikban pedig Petri Lukács Ádám kopácsolta írógépen a Magyar Narancs vezércikkét.

De volt ott egy telefonvonal, sőt, üzenetrögzítő, fénymásoló is. Az utóbbi kettőt, meg úgy általában az összes "infrastruktúrát" egy Magyarországról elszármazott amerikai filantróp, bizonyos Soros György biztosította a szimpatikus lányoknak-fiúknak, különböző alapítványi támogatásokon keresztül.

Persze mindez eltörpül a Soros Alapítványnak az országban 1984 óta végzett egyéb tevékenységéhez képest, amely irdatlan összegekkel segítette a magyar oktatást, a szegények életének jobbra fordítását, és csupa olyan nemes és fontos ügyet, amelyről sem a Kádár-, sem később az Orbán-rendszer nem akart tudomást venni.

A politikában is azok mellé állt, akikben a diktatúra ellenségeit és egy másfajta magyarországi világ reményét látta; mégis ez csak egy apró szelete volt itthoni munkásságának. A Fidesz számára persze rendkívül fontos szelete. Ahhoz ugyanis, hogy a "Fidesz" nevű politikai start-up eleve ki tudjon lépni az akkori (nem rom) kocsmák merengéséből, és elindulhasson az ország különböző nagyvárosai felé, Soros György kvázi "benzinpénze" kellett, nélküle már az első lépések sem sikerültek volna. De mit is csinált akkor Orbán Viktor?...

MAGYARORSZÁG JOBBAN TELJESÍT A SZEXIZMUSBAN, ÉS EZ SÚLYOS PROBLÉMÁKAT OKOZ

HVG ONLINE
Szerző: Bíró Veronika
2017.06.18.


Minden ötödik magyar nő élt már olyan kapcsolatban, amelyben fizikai bántalmazás érte, és becslések szerint kétszázezren lehetnek, akik jelenleg is ezzel néznek szembe nap mint nap. Szigeti Verával, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) elnökével beszélgettünk párkapcsolati erőszakról, Isztambuli Egyezményről, áldozathibáztatásról. Kifejezetten nőügyekkel foglalkoztunk.

Hvg.hu: Mennyi lehetősége van egy női jogvédő szervezetnek egy országban, amelynek miniszterelnöke nem foglalkozik nőügyekkel?

Szigeti Vera.: Van olyan tevékenységünk, amit nélküle is tudunk folytatni. Segélyvonalat fenn tudunk tartani, és tudjuk lelkileg támogatni, informálni az érintetteket. A lobbi tevékenységünket, az ellátó rendszerrel való együttműködésünket vagy annak javítását nem tudjuk úgy csinálni, ha a hatalom teljesen elzárkózik ettől.

Hvg.hu: Ez az elzárkózás kommunikációban jelenik meg, vagy intézkedésekben is?

Sz. V.: Nem csak a témát hanyagolja a kormány, hanem a civil szervezeteket is próbálja ellehetetleníteni. Semmilyen állami támogatásra nem számíthatunk.

Egyike vagyunk azoknak a civil szervezeteknek, amelyeket nem szeret a kormány.

Hvg.hu: Ennyire szembemegy a kormánypolitikával a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (NANE) tevékenysége?

Sz. V.: Az egyenlőség elve megy szembe a hagyományos családmodellt erőltető szemlélettel.

Hvg.hu: Varga István fideszes képviselő 2012-ben emlékezetesen reagált arra a kezdeményezésre, hogy önálló büntetőjogi törvényi tényállás legyen a családon belüli erőszak. Azt mondta, hogy ha szülnének 4-5 gyereket a nők, akkor megelőzhető lenne a családon belüli erőszak. Megelőzhető lenne?


Sz. V.: Épp az ellenkezője igaz. Ahol nagyon sok gyerek születik, ott nagyobb az erőszak esélye, mert nagyobb a nő függősége férfi partnerétől...

FIDESZ-SZÓVIVŐ: MEGVAN A PÉNZ, KÉSZEN ÁLLNAK, HOGY KERÍTÉST ÉPÍTSENEK A KELETI HATÁRSZAKASZRA IS - KELL IS, HOGY VÉGLEG ELZÁRJUK MAGUNKAT A KÜLVILÁGTÓL

MAGYAR NARANCS 
- VILLÁMNARANCS BLOG
Szerző: narancs.hu
2017.06.17.


Szombaton Debrecenben tartott sajtótájékoztatót Halász János, a Fidesz országgyűlési frakciójának szóvivője. A szédítés témája elsősorban az volt, hogy szerintük azzal, hogy az MSZP-s Bárándy Péter védi Ahmed H.-t, az egész baloldal egy „terrorista” mögött áll. Innen aztán már csak egy fideszes tyúklépés volt eljutni odáig, hogy ez az egész az európai szocialisták ötlete volt, Botka Lászlóék pedig elárasztanák az országot menekültekkel, a kerítést is lebontanák.

Az MTI tájékoztatása szerint Halász a sajtótájékoztató végén elmondta: készen állnak arra, hogy szükség esetén azonnal megkezdjék a kerítés építését a keleti határszakaszon. Ehhez minden forrás, ember, eszköz rendelkezésre áll – fűzte hozzá.

Vagyis: könnyen lehet, hogy a soron következő választások előtt nemcsak félig elkészült utakat és középületeket, hanem egy újabb határkerítést is avathat majd Orbán Viktor. Lenne egy tippünk, hogy melyiknek fog a legjobban örülni...