2020. február 5., szerda

RÁADÁS: VAN-E JÖVŐJE AZ ISKOLÁNAK?

NAHALKA ISTVÁN BLOGJA
Szerző: Nahalka István
2020.01.31.


...Sokan gondolják ma úgy, köztük számos szakember is, hogy az iskolának vége. Megoszlanak a vélemények arról, hogy mennyi ideje van még hátra a végső elmúlásig. Talán még sok, akár sok évtized is lehet, míg mások véleménye az, hogy a vég sokkal közelebb van.
Ezt a véget persze már sokan megjósolták, fél évszázadot is meghaladta már az az idő, amelyben együtt éltünk e jövendölésekkel. Ivan Illich kérlelhetetlen kritikája a társadalom iskolátlanításáról szól, az otthonnevelés, a tanulócsoport mozgalmak a gyakorlatban nyújtanak alternatívát (vitatkozhatunk persze, hogy mindig erről van-e szó valóban). Legutóbb a Facebookon keveredtem némi vitába ezzel kapcsolatban olyan számomra nagyon is respektálható véleményeket megfogalmazó szakemberekkel, akik a digitális eszközök már-már felfoghatatlan gyorsaságú fejlődésében látják a biztosítékát annak, hogy van, ami leváltsa az iskolát. Az iskola a meglévő társadalmi struktúrák újratermelésének merev szervezeteként jelenik meg a kritikusok előtt, kárhoztatják rendkívül alacsony szintű eredményességét és ha lehet még alacsonyabb szintű hatékonyságát, kimutatják mennyire káros szinte minden gyermek személyiségfejlődése szempontjából, kifejezetten a kreativitás, az invenció gyilkosát látják benne. Könyörtelen és igazságtalan szétosztója a tudásnak, előnyben részesítve az egyébként is előnyben lévőket, elválaszt egymástól társadalmi csoportokat, szelektív rendszerében csak érlelődik és erősödik az előítéletesség, a rasszizmus. Nagyon sokba kerül. A társadalom, amikor az iskolát finanszírozza, egy lyukas vödörbe önti a vizet. Hiába fogalmazzák meg bárkik a modernizációért kiáltó szükségleteket, az iskola a tömegessé váláson kívül rendszerszinten talán még egyetlen valamikor született modernizációs kihívásnak sem tudott megfelelni. Persze, mindig voltak „alternatív iskolák”, voltak akár egész országokat jellemző biztató kezdeményezések, voltak finnországok és voltak észtországok, de történelmileg az iskola mindig és mindenhol visszasüllyedt a régi szemétbe. Az iskola reformálhatatlan – szól a végső szentencia –, mert éppen arra való, hogy aktuális hatalmak, aktuálisan uralkodók egyensúlyi helyzetben már retrográd érdekeit szolgálja. (Persze hiába erőlködöm, Ivan Illichnél plasztikusabban ezt leírni nem nagyon lehet. Szánalmas kivonat csak, amit írtam.)

Sokan keresték és sok mindenben vélték megtalálni azokat az összetevőket, amelyek az iskola ilyetén működését jelentik és garantálják. Okként szolgál a módszertan, vagyis a nevelés, a tanítás módja, amely képtelen elszakadni a lényegében frontális és tanító-tanár központú oktatástól. Mások kárhoztatták a pedagógusokat, akik képtelenek lebontani a hierarchikus viszonyokat, tanítványaik feletti hatalmukból semmit nem hajlandók engedni. Megint mások úgy vélték, hogy az iskola szervezetét kell megváltoztatni, legyen demokratikus, biztosítsa az egyenlő jogokat, a partnerség és a párbeszéd jellemezze az iskolai életet. Aztán nem kevesen az iskolai formák kikezdhetetlenségét kárhoztatták, és támadták az osztályokba sorolást, a tanóra rendszert, a tanulnivaló tantárgyakba rendezését. Követelték sokan a merev központi tantervek megszüntetését, a pedagógusok szinte teljes szakmai autonómiájának biztosítását. Megváltóként ünnepelt programok születtek, amelyek középpontjában olyan bűvkifejezések álltak, mint a kooperativitás, a differenciálás, a mesterfokú tanulás, a kognitív tanonckodás, a projektszemlélet, a kompetenciafejlesztés, az infokommunikációs eszközök használata, a digitális pedagógia, és napestig sorolhatnám. Mind-mind önmagában szimpatikus kezdeményezés, az iskola valóságával való elégedetlenség formálta őket, de valahogy önmagukban sem, de még kisebb-nagyobb koalícióiknak konkrét iskolai programokba való beépítésével sem tudták megváltani e társadalmi intézményt.

Én nem akarom temetni az iskolát. És nem azért, mert egész életemben azt szerettem volna, ha maga ez az intézmény lesz jobb, és ha most azt mondják, hogy amit jobbnak szerettem volna látni, az nem is jobbítható, akkor minden összetörik bennem – nem ezért tehát. Azért szeretném, ha maradna, és még nagyon sokáig maradna intézményes nevelés, mert … Na miért is?

Talán elsősorban azért, mert amit a szükségesen ellátandó feladataiként felsorolhatunk, azt más nem tudja elvégezni. A gyerekeknek, a fiataloknak viszonylag rövid idő alatt nagyon sok mindent meg kell tanulniuk. És nem elsősorban konkrét ismeretekre gondolok (bár nagyon átgondolva, hogy mit, de azért azokat is). Hanem, ahogy ezt már unos-untalan írjuk, mondjuk: csinálni, ügyködni, tevékenykedni kell megtanulniuk, ezekből nagyon sokfélét a komplex, kritikus gondolkodástól a szeretni tudásig, és túl. A gyermekkor, a fiatalkor (és növekvő mértékben minden más kor is) az intenzív tanulás kora, gondolom, ez az antropológiai szükségszerűség mindig fennmarad. Bármilyen legyen is az az intézmény, amely a családon kívül ebben részt vesz, szükség van rá. A család nem lehet egyedül a letéteményes, miközben magam is azt hiszem, hogy a maihoz képest lehetne más, talán szélesebb is a szerepe. Ha tanulócsoportot hoz létre néhány család, akkor nem tesz mást, mint létrehozza az intézményes nevelés kereteit a családtagok számára. „Külső” törvények szabályozzák azt is, van formális rendszere, vannak szabályai, sok minden tartósan működik benne, ciklikusan visszatérő módon. Ha lesz olyan rendszer (bár az a nézetem, hogy nem lesz, de tegyük fel), amelyben számítógépek és hasonló kütyük veszik át a pedagógusok szerepét (vitapartnereim ezzel érveltek), akkor azok emberi irányítás alatt állnak majd, minimum az alapprogramjukat mi magunk, vagy általunk programozott gépek fogják létrehozni. Nekem ezek is iskolák: a nevelés intézményesített eszközrendszerei. Továbbá: bármilyen keretek között zajlik is a tanulás, szükségszerű, hogy annak együttműködéses formái legyenek. A tanulók családi kereteken átívelő módon kerülnek egymással, felnőttekkel kapcsolatba miközben tanulnak, e lehetőség kizárása csak azért, hogy nehogy véletlenül a család határain túl terjeszkedjék a nevelés, botorság, de igazából bűn lenne. Az együttműködések keretekért kiáltanak.

Az iskola szerintem nem szűnik meg, ha iskola alatt azt értjük, hogy valamilyen formális keretek között intézményes nevelés zajlik. Ennek tartalma, módja, szervezése, finanszírozása, formái, módszerei, a bennük megvalósuló tevékenységek állhatnak a lehető legtávolabb attól, amit ma iskolaként ismerünk el.

Nagyon más iskola lesz. Kell majd neki épület? Nem tudom. De az biztos, hogy azok a tevékenységek, amelyek majd zajlanak a drámai módon átalakuló iskolában, helyet igényelnek. Minden emberi tevékenység térben játszódik, a tanulás is. Dolgoznak majd az „új iskolában” pedagógusok? Lesz vezetése? Nem tudom, de az biztos, hogy lesznek emberek, akik részt vesznek majd a tanulók tanulási tevékenységeiben, segítik őket. Lesz szervezete? Fogalmam sincs. De azt tudom, hogy a tanulási tevékenységek, az együttműködések, a tanulók tevékenységének a társadalmi tevékenységrendszer részévé tétele szervezést igényel. Ki kell találni, hogy ez a szervezés milyen keretek között folyhat eredményesen és hatékonyan, és akkor e kereteket létre kell hozni. Ha ez egy formális szervezet lesz, akkor az lesz, de biztos, hogy nem olyan, mint a mai. És valószínű, hogy e szerveződések világa színes, sokféle és dinamikusan formálódó lesz. Mindig az újrafogalmazódó igényeknek megfelelő.

A legfontosabb kérdés e sorban, hogy lesz-e kurrikuluma az iskolának (lesz-e terve mindannak, ami az iskolában történik). Ez számomra egyben a legnehezebb kérdés is. Miközben próbálom elképzelni azt a majdani iskolát, elementáris kényszert érzek, hogy szinte semmit ne szorítsak merev falak közé. De érzem azt is, hogy azt a sok mindent, amit jó lenne, ha a gyerekek, a fiatalok elsajátítanának életük első x évében, valószínűleg csak valamifajta terv keretében lehet csak elsajátítani. Egyszerűen szétfolynak a kezünk között, a tanuló emberek keze között a dolgok, ha nincs az egészben valami, ami mindig továbblépésre késztet, ha nincs benne valami, ami viszonylag széles tudás megszerzésére ösztönöz, ha nincs benne valami, ami lehetővé teszi, hogy bizonyos „alapdolgokat” mindenki elsajátítson. De hát ma is éppen az az egyik legnagyobb bajunk, hogy valójában fogalmunk sincs, mik az „alapdolgok”. Az írás, az olvasás és a számolás? Jó, de ezek milyen szinten, milyen részletekkel? És más? Mondjuk a digitális alapkészségek? Vagy a szociális készségek? Vagy az van, hogy egy kellően gazdag, és abszolút nyitott, szabad tanulási tevékenységrendszerben ezek automatikusan meglesznek?
...

AKI FUT, SOKÁIG ÉL – VAN-E MÉG REMÉNY AZ OKTATÁSBAN?

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2020.02.05.


Minden szülő elemi érdeke, hogy a gyerekének olyan jövőt biztosítson, amelyben megtalálja önmagát, a boldogulását. A magyar oktatási rendszer ezt nemcsak hogy nem segíti, hanem épp szembe is megy vele – nyilatkozza lapunknak Vass Vilmos egyetemi docens, a kompetenciafejlesztő pedagógia egyik vezető hazai kutatója.

- A legutóbbi PISA-felmérésből kiderül, hogy a magyar diákok eredményeiben nem történt lényeges változás. Vannak, akik szerint ezt nem kell misztifikálni.

- A PISA-mérés az egyik legfontosabb olyan nemzetközi teszt, amelyből kiindulva véleményt lehet formálni a magyar oktatás minőségéről. A tényekre alapozott oktatáspolitika a fejlett világ egyik jellemzője.

- A tények a hazai oktatáspolitikát nemigen zavarják. Holott ez a negyedik ipari forradalom ideje, ami az élet minden területén, így az oktatásban is változást hoz.

- A PISA-mérés kialakulása a kilencvenes évekre, a harmadik ipari forradalom idejére datálható. Az oktatási rendszerek azzal szembesültek, hogy a tudás gazdasági érték, s egyre nagyobb igény mutatkozott a gyakorlatias tudás iránt. Nem meglepő tehát a PISA-mérés koncepciója: mérjük meg, tudják-e használni a tizenöt éves diákok azt, amit tanulnak az iskolában, elsősorban a szövegértés, a matematika és a természettudomány területén. A PISA a kezdetektől fogva a kiválóságot (az excellence-t) és az egyenlőséget (az equityt) méri. Magyarországon, kisebb-nagyobb hullámhegyektől és hullámvölgyektől eltekintve egyik területen, azaz a szövegértés, a matematika, a természettudomány területén sem léptünk előre, a diákok az átlag alatt teljesítenek. Volt ugyan 2009-ig egyfajta fölívelő tendencia, de 2010-től egészen tragikus folyamatok zajlottak.

- Mert a Hoffman Rózsa-féle fordulat szakított a kompetenciaalapú oktatással?

- Igen, a kompetencia szitokszóvá vált. Az elmúlt tíz évben az oktatás rendszerébe voluntarista módon nyúltak bele. Ez nagyon nagy baj, mert a beavatkozások nem vettek tudomást a PISA-mérés adatairól, miközben azok az országok, amelyek ahhoz igazítva változtattak, azóta minőségibb oktatást nyújtanak. Magyarországon már nem egyszerűen csak a PISA-tesztek eredményein kellene javítani, ennél jóval mélyebb átalakításra volna szükség. Holott a magyar oktatási rendszer erőn felül teljesít, a szülők lehetőségeikhez képest, néha még annál is jobban támogatják a gyerekeiket. A pedagógusok még ebben a kaotikus, zűrzavaros helyzetben is igyekeznek minőségi munkát végezni. Viszont még a harmadik ipari forradalom kihívásaira sem találta meg a választ a hazai rendszer, miközben már itt a negyedik...

ORBÁN NAPLÓJA

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- KALEIDOSZKÓP
Szerző: POLCZER SZONJA
2020.02.05.


Tisztelt Naplóm!

Írhattam volna „kedves naplóm”-at is, de én mindenkinek megadom a tiszteletet, akinek jár. A naplómnak jár, mert az nem pofázik vissza.

Történelmi jelentőségű nap volt ez a mai. Nehézkes volt az ébredés, mert a baloldali médiafölény megint lerúgta a vesémet, de mi magyarok harcos nemzet vagyunk: ha lerúgják az egyik vesénket, mi bátran odatartjuk a másikat is. Azt írta az ellenség újságja, hogy fordítva ülünk a dakota lovon, a szolgáink meg két fél dísztökkel produkálják a lódobogást. Turulszárnyfesztávolságnyira vannak lemaradva az igazságtól, mert mi már rég átnyergeltünk kipcsak lovakra és azokkal húzzuk Európa zászlóshajójának gazdasági motorját. Követhetetlen számukra a szédítő pávatánc, de én nem lankadhatok. De nem volt több idő a rossz nyelvekkel foglalkozni, kihúztam a gatyámat Nárcisz kutya szájából, föltettem a nemzeti szemüvegemet, mert az nem csak öltöztet, hanem én mindig azon keresztül nézek mindent, és már készen is álltam, hogy elinduljak a csatába.

Az utazás némi izgalommal járt, félő volt, hogy Brüsszel helyett véletlenül megint Strasbourgban landolok, kínos dolog, ha az ember eltéveszti, hogy merre tart.

Ma ismét megmutattunk Európának, sőt az egész világnak, hogy a magyarokkal nem lehet packázni, mi nem rejtőzünk a nemzeti összetartozás függönye mögé, megvédjük magunkat a fenyegetéstől és harcolunk akár a láthatatlan ellenséggel is. Főleg azzal.

Büszkeségre ad okot, hogy Brüsszelben ma megint mindenki úgy fütyült, ahogy én táncoltam!

Elmondtuk, hogy nálunk jogállam van, mert az állam én vagyok és nekem mindenhez (is) jogom van.

Magyarországon szólásszabadság van, mindenki azt mond, amit akarunk. (Konok Péter)

A korrupcióról is kérdeztek, ami számunkra érthetetlen, hiszen a korrupció az, amikor mások lopnak, de mi arra nagyon figyelünk, hogy rajtunk kívül senki ne jusson hozzá semmilyen forráshoz.

A gazdaságpolitikában és költségvetési kérdésben még nincs egyetértés közöttünk, de Matolcsy már keresi a legkedvezőbb Grabovoj számkombinációkat, hogy Magyarország is bemutathassa a számait. Nem hagyhatjuk, hogy tisztességtelen eljárással a gazdagabb országok több forráshoz jussanak. Én ugyan elégedett vagyok a fizetésemmel, de az udvartartásomat folyamatosan hízlalnom kell, arra pedig nem futja a megtakarításaimból. Puritán módon élek, megtakarításom nincs is, hiszen a takarítás az asszonyok dolga, én pedig nőügyekkel nem foglalkozom...

NEM ÖNTUDATOS POLGÁROKAT, HANEM HONVÉDŐ NACIONALISTÁKAT NEVEL AZ ÚJ NAT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.02.04.


Az új Nemzeti Alaptanterv nem teszi az iskolát elviselhetőbb és jobb hellyé a diákok számára. Némi óraszámcsökkentés mellett a tananyag nem csökken, ami azt jelenti, hogy nemcsak mindent bele akarnak verni a diákok fejébe, hanem ugyanazt kevesebb óraszám alatt. Nem azt tanítják, hogyan kell valamit feldolgozni, megérteni, átlátni, hanem a tárgyi tudást erőltetik, amelynek nagy része soha többé nem használható holt anyag. Nem azt tanulják meg, hogy mit hol találnak meg, mit hol keressenek, hanem mindezt a fejükbe akarják verni.

Az elavult módszertani problémák mellett még tragikusabb az oktatás tartalma és célja. Nem ok nélkül és nem véletlenül államosították az iskolákat, és egységesítették az oktatás tartalmát, felszámolva az iskolai önállóságot és az oktatási szabadságot. Már kisgyerekkortól a rendszer NER-kompatibilis honvédő nacionalistákat nevel, s ennek érdekében úgy hamisítják a történelmet, ahogyan a diktatúrák és a nacionalista szélsőségesek teszik. A keresztény dzsihadista tálib-képzés meghamisítja a történelmet, és a rendszer ideológiája szerint írja át az eseményeket.

Feltűnő, hogy ebbe a fasizmus és a nácizmus, az antiszemitizmus minden további nélkül belefér, míg az egyetlen magyar Nobel-díjas író, Kertész Imre egyetlen sora sem. Így még véletlenül sem ismerheti fel a diák azt az ívet, hogy a kötelező tananyag részévé tett háborús bűnös, antiszemita Wass Albert, és a nyilas Nyírő József gondolataiból, és hamis, hazug “hazaszeretetéből” lesz a holokauszt és a világ legszörnyűbb népirtása. Ebből kifolyólag a magyar iskola arra a “keresztény-nemzeti” gondolkodásra készít fel, amely előidézte a holokausztban való magyar állami részvételt.

Elfogadhatatlan, hogy egy nemzeti alaptanterv nácikat, fasisztákat, gyűlölködő ideológiák képviselőit, antiszemitákat tananyaggá tegyen, és ezzel mérgezze a magyar fiatalok lelkét. Ehhez képest semmit nem jelent az, hogy ezek az írók nem méltók a művészi teljesítményük alapján sem arra, hogy tananyag legyenek. Méghozzá úgy, hogy nem elrettentő példaként mutatják be például Wass Albert hányingert keltő giccseit, hanem mint a hazaszeretet példáját. Különösen tarthatatlan az, hogy ezeket az írókat nem a náciszimpátiájuk, nyilas múltjuk ellenére, hanem éppen ezért válogatták be a tananyagba, mert a művészi kvalitásaik ezt nem indokolják. Miközben a magyar diákok nem találkoznak jelentős írókkal, ha azok haladó eszméket vallanak, náciellenesek és antiifasiszták...

VITÉZY DÁVID: NEM AZÉRT VÁLLALTAM, HOGY FŐPOLGÁRMESTER LEGYEK

INDEX
Szerző: TEG, PJ
2020.02.05.


Lapunk vendége volt Vitézy Dávid, a Budapesti Fejlesztési Központ vezérigazgatója. Vitézy az Index és olvasóink kérdéseire is válaszolt élőben.

A híres köztévés Karácsony-interjúra utaló első kérdésre, miszerint biciklivel érkezett-e, Vitézy úgy válaszolt, hogy nem, fonódó villamossal jött, ezért is késett kicsit. Hozzátette, van még mit javítani a járat pontosságán. A nevezetes Karácsony-interjúnak csak az elejét látta egy internetes összefoglaló cikkben.

Arra a kérdésre, ő lesz-e Karácsony Gergely kihívója a következő választáson, Vitézy leszögezte: nem azért vállalta ezt a feladatot, mert be akar szállni a politikába vagy a politikai vitákba, hanem mert évtizedes adósságokat tapasztalt az agglomerációs tömegközlekedési fejlesztésekben...

NEM TANÍTOK FASISZTA ÍRÓT – TILTAKOZNAK A TANÁROK

KLUBRÁDIÓ
Szerző: PARA-KOVÁCS IMRE
2020.02.05.


Erős üzenetekkel tiltakoznak pedagógusok az új Nemzeti alaptanterv ellen a PDSZ internetes kampányában. Szűcs Tamás, a szervezet elnöke szerint nem érdemes ideológiai vitákba beleállni, mert a NAT szakmailag vállalhatatlan, gyerekellenes, poros szemléletű.

Tiltakozási hullám indult be a Facebookon, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Nemzeti alaptanterv miatt hívta fel erre a tanárokat. Szűcs Tamást, a PDSZ elnökét kérdeztük – mit remélnek ettől?
Újszerű, a mai technikát felhasználó figyelemfelhívás, amely eddig még nem fogadta a NAT-ot. Önmagában az már eredmény, hogy emberek arccal vállalják, hogy ez a NAT gyerekellenes; azt nem tudja, hol lesz a vége a tiltakozásnak. A PDSZ fontolgatja, hogy a sztrájktárgyaláson felveszi követelései közé a NAT elhalasztását, két új alternatíva kidolgozását és azt, hogy ezekből a szakma választhasson.

Átlépett egy tűréshatárt a NAT körüli bohóckodás, az alaptanterv szakmailag vállalhatatlan, ideológiailag „túlhajtott”, szerinte még azokat a célokat se szolgálja, amelyeket az alkotók – akik biztos nem a tizenévesek világában élnek – el akarnak érni.

Úgy fogalmazott: ne álljunk bele ideológiai vitákba, szakmailag is borzasztó gyenge a tervezet, alkalmatlan arra, hogy új tartalmakat közvetítsen. Kertész Imre hiánya óriási gond (műsorvezetőnk, Para-Kovács Imre szerint ez az irodalomtanítás „zsidótlanítása”), de ha elmennek az egyes szerzők, mint Wass Albert személye felé, megosztják a tiltakozókat.

A szakmai problémák között hangsúlyozta, hogy nem vágták vissza a tartalmakat, enélkül nem lehet korszerű pedagógiai módszereket alkalmazni, projektmunkákat végezni, csak a frontális tanításra alkalmas. Teljesíthetetlenek a lexikális követelmények, ezzel a tanterv kirekeszti a magyar társadalom 60-70 százalékát. Ezek az igazán nagy gondok, ez egy poros NAT, amelyen átlépett az idő, amelyből nem lehet korszerű oktatást felépíteni.

Pedig a gyermekek érdeke az életközeli, alkalmazható tudás megszerzése, ehhez képest a rendszerváltás óta a legkorszerűtlenebb irányba indult el az alaptanterv. Kompetenciákat kellene tanítani, nem annyira tartalmakat. Fel lehet vetni, hogy ez teljesen tudatos kormányzati politika az alapján, amit látunk az oktatásban.

A 2018-as NAT-tervezet jobb volt, nem volt átideologizálva, egyértelműben benne voltak a preambulumában azok a korszerű elvárások, amelyek most hiányoznak. Ezzel együtt ott se jelent meg markánsan a tehercsökkenés a diákoknál. Paradigmaváltáshoz tehát az se volt elég, de ez visszalépés a Csépe Valéria-féle tervezethez képest. („Az a lehetőség, hogy Finnországgá váljunk, most csúszik ki a kezünkből, és sokkal inkább Azerbajdzsán felé indulunk” – tette hozzá Para-Kovács Imre.)

Szűcs Tamás közölte, tudomásul kell venni, hogy az az anyag, amit ő magyar-történelem szakosként megtanult, és amit tisztel is, már nem fér bele olyan arányban az oktatásba, mert szembefordítja a gyerekeket az iskolával, ha teljesíthetetlen és számukra érdektelen feladatokat írnak elő nekik.

Az új NAT-ot is pedagógusok készítették, de folyamatosan szorultak ki azok, akiket a szakma elismer, és jöttek be olyanok, akikről lehet tudni, hogy poros szemléletet képviselnek – tette hozzá.

NAGYON TITKOLÓZIK AZ ÁLLAMKINCSTÁR, HA A KÜLFÖLDRE POSTÁZOTT REZSIUTALVÁNYOKRÓL KÉRDEZZÜK

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: SEGESVÁRI CSABA
2020.02.05.


Kanadába is kiküldték a magyar rezsiutalványt, most küldik vissza a címzettek – írtuk tavaly novemberben. November 15-én kértük közadatigénylésben a Magyar Államkincstártól, hogy pontosan mennyi külföldön élő magyar nyugdíjasnak és milyen értékben küldtek rezsiutalványt. A kérdést megkapták, türelmet kértek. Többszöri érdeklődésre sem válaszoltak.

A kormány az önkormányzati választások előtt döntött arról, hogy 2,6 millió nyugdíjasnak 9 ezer forint gáz- és villanyszámla kifizetésére fordítható utalványt ad. Ez az adófizetőknek 24 milliárd forintba került, a rezsiutalványt 2020. március 31-ig lehet felhasználni villany- és gázszámla kiegyenlítésére.

Király József kecskeméti ellenzéki képviselő azt jelezte közösségi oldalán: “egy régi, kanadai-magyar nyugdíjas megkért, hogy küldjem el ezeket a rezsi-utalványokat azzal gondolattal, hogy valaki fogja tudni használni”...

TÖBBSZÖRÖS SZORÍTÁSBA KERÜLT A KORMÁNY AZ EU-PÉNZEKNÉL – HOGYAN JÖN KI EBBŐL?

PORTFOLIO
Szerző: WEINHADT ATTILA
2020.02.05.



Egyszerre lenne érdeke a magyar kormánynak a további időigényes tárgyalás a 2021-2027-es uniós költségvetésről, mert így hátha javítható a magyar eredmény, és közben az is, hogy már ebben a hónapban megállapodjanak róla, mert ez kevésbé veszélyeztetné a 2021-2022-es itthoni gazdasági teljesítményt. Ugyanígy az EU-pénzek belső szerkezetében, a felzárkóztatási és agrártámogatásoknál is erős szorításba került a kormány, akárcsak a jogállamisági feltételek uniós kifizetéshez kötésében. Most úgy tűnik, hogy ebből a többszörös szorításból a február 20-i rendkívüli EU-csúcson ki fog törni a kormány, mert megszületik a nagy alku, de az, hogy mi lesz ennek az alkunak magyar szempontból az eredménye, még nagy kérdés...




AKÁR 63 MILLIÁRD FORINTBA IS KERÜLHET AZ ÁLLATKERTI BIODÓM, HA EGYÁLTALÁN SIKERÜL BEFEJEZNI

ÁTLÁTSZÓ
Szerző. ZSILÁK SZILVIA
2020.02.05.


A kormány az állatkert igazgatóját okolja a Biodóm az eredetileg tervezett 12 milliárd forinthoz képest most már ötszörös drágulása miatt, és nem ad több pénzt az építkezésre. A főváros átvilágíttatja a projektet, és minden lehetőséget megvizsgál a minél költséghatékonyabb befejezés és üzemeltetés érdekében. Nagyon úgy tűnik, hogy hiba volt az állatkertre bízni egy ekkora beruházás lebonyolítását.

A Liget-projekt keretében zajló építkezések árnyékában sokáig kevesebb figyelem jutott a Fővárosi Állat- és Növénykert (FÁNK) nagyszabású beruházására, az Állatkert bővítéseként épülő Pannon Parkra, és annak központi építményére, a Biodómra. Azonban tavaly decemberben mindenki felkapta a fejét, amikor Persányi Miklós, a FÁNK igazgatója közölte, hogy a kormány által eddig biztosított nettó 43,7 milliárd forinton felül még további mintegy 20 milliárdra van szükség a Pannon Park, és benne a Biodóm építésének befejezéséhez. Az eredetileg nettó 12 milliárd forintra becsült projekt ötszörös drágulása még a folyamatosan emelkedő költségű állami beruházások közül is kitűnik.

Ha már építünk, legyen a miénk a legnagyobb

A Biodóm egy monumentális építkezés, „mert ha már építünk valamit, mondhassuk, hogy miénk Európában a legnagyobb” – hangoztatta egy korábbi interjúban az igazgató. A Pannon Park a Vidámpark helyén, mintegy öthektárnyi területen helyezkedik el. A nem egészen 11 hektáros állatkert a volt Vidámpark megszerzésével 6,53 hektárnyi területtel gyarapodott.

A fő attrakció, a Biodóm egy hatalmas méretű, átlátszó óriáskupola, ami négy összefüggő „buborékból” áll. Alapterülete 17 ezer négyzetméter, ami vetekszik a Parlament alapterületével, és több mint három focipálya. A kupola legnagyobb magassága 36 méter, ami nagyjából egy 10 emeletes panelház magasságának felel meg. Az épületben helyet kapott egy 2,5 millió literes medence is, aminek a vizével körülbelül ezer olimpiai medencét lehetne feltölteni.

A Biodómhoz egyébként kitaláltak egy sztorit is: az épület belseje a Kárpát-medence ősi élővilágát eleveníti majd fel, s mivel azok az ősállatok már rég kihaltak, így csak a leszármazottjaikat, illetve a hozzájuk hasonlító rokonaikat fogják bemutatni. A szubtrópusi dzsungelben élő állatok közt lesz például manátusz (tengeri tehén), csimpánz, bonobó (törpecsimpánz) is, az elefántok pedig nagyobb kifutót kapnak. Az épületben helyet kap a Pannon-tenger akvárium is, aminek része többek között egy több mint kétmillió literes cápamedence, ami Közép-Európa legnagyobbja lesz...

KERTÉSZ IMRE ÉS OTTLIK GÉZA KIHULLOTT A NEMZETI ALAPTANTERVBŐL

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.02.05.


Kaotikus kép rajzolódik ki, ha szimplán csak azt nézzük meg, milyen szerzőket hagytak ki az új Nemzeti alaptantervből, és milyeneket vettek be. Botrányosnak is mondhatjuk, hogy Ottlik Géza és egyetlen irodalmi Nobel-díjasunk, Kertész Imre már említés szintjén sem szerepel a NAT-ban. És jól kirajzolódik, hogy a liberális nyugatosok ellensúlyozására középszerű, akár nyilasokkal kollaboráló konzervatív írók is érdemtelenül nagy hangsúlyt kaptak. Az új NAT cserébe beemeli az iskolai oktatásba Hajnóczy Pétert, Choli Daróczi Józsefet és a holland Tonke Dragtot. De tényleg azt hiszik, hogy a mai gyerekeknek izgalmas lesz olvasni Verne vagy Kittenberger Kálmán műveit?

Hiába próbált időt nyerni a kormány azzal, hogy az amúgy is titokban készült új Nemzeti alaptantervet (NAT) jó érzékkel péntek este tíz órakor jelentették meg, mostanra már látszik, hogy komoly ellenállást vált ki mindaz, ami ott le van írva. A Magyar Közlönyben megjelent, több mint 150 oldalas anyagról már megjelentek megalapozott és kevésbé megalapozott gyors reakciók. Ezekkel óvatosan kell bánni, mert nemcsak a Nemzeti alaptanterv fogja meghatározni azt, hogy mit és hogyan kell vagy lehet majd tanítani a magyar iskolákban. Ezt a hamarosan megjelenő kerettantervek fogják pontosítani, bár az is igaz, hogy még soha nem volt ennyire konkrét, előíró, a tanároknak választási lehetőséget alig hagyó NAT, mint a mostani.

Fájdalmas, botrányos veszteségek


Első lépésben a változásokat az irodalom tantárgyon fogjuk bemutatni. Megnéztük, kik azok a szerzők, akik kikerültek az alaptantervből, és kik azok, akik bekerültek.

A LEGNEHEZEBBEN MEGMAGYARÁZHATÓ ÉS BOTRÁNYOS VÁLTOZÁS, HOGY MAGYARORSZÁG EGYETLEN IRODALMI NOBEL-DÍJASA, KERTÉSZ IMRE MÁR EMLÍTÉS SZINTJÉN SEM SZEREPEL A NEMZETI ALAPTANTERVBEN.
Mintha nem is létezne. Ez abból a szempontból is teljesen érthetetlen, mivel a Sorstalanság című regény 1. nem hosszú, 2. nagyon is jól olvasható egy mai tinédzser számára, 3. elég érdekes és provokatív ahhoz, hogy az irodalomórán beszéljenek, vitatkozzanak róla a diákok. Kertész Imrét ugyan a 2012-es Nemzeti alaptanterv is csak érintőlegesen említi az „irodalmi élet, irodalmi díjak között”, de a gimnáziumi kerettanterv még tartalmazta a kortárs irodalomnál a Sorstalanság feldolgozását.

Ugyanígy fájdalmas veszteség, hogy már nem szerepel Ottlik Géza Iskola a határon-ja sem a Nemzeti alaptantervben. Joggal dühöngenek ezen az irodalomhoz értők, hiszen ez a mű a XX. századi modern magyar regény egyik nagyszerű példája. Ahogy az egyik megkérdezett magyartanár az Indexnek fogalmazott: látható, hogy

AZ ÚJ NAT ALKOTÓI IRTÓZNAK A MODERNITÁSTÓL, A NEM LINEÁRIS ELBESZÉLÉSTŐL.
Az ő világképükben a történéseket két szemszögből megmutató, az egymásra reflektáló elbeszélőkön alapuló, a valóságot relativizáló szerkesztésmód nem való a magyar fiatalságnak, inkább a Szabó Magda-féle hagyományos, de amúgy minőségi elbeszélésmódot preferálják. Esetleg tartalmi problémák lehettek Ottlik könyvével, mert az Iskola a határon nem idealizálja az autoriter, horthysta katonaiskola világát? Ki tudja?
...

NEM MŰKÖDIK, MÉGIS NYELI A PÉNZT: AKÁR 16 MILLIÁRDRA IS DAGADHAT AZ E-JEGY VÉGSZÁMLÁJA - AZÉRT AKADT, AKI JÓL JÁRT A PROJEKTTEL.

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZALAI ANNA
2020.01.05.


Hiába mondták fel az elektronikus jegyrendszer szállítói szerződését másfél éve, még a perindításig se jutott el a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Holott egy választott bíróság előtti eljárás akár 2-4 évig is húzódhat.

A jogi szakértők szerint egyébként kevés esély van arra, hogy visszaszerezzék azoknak a rendszerelemeknek az ellenértékét, amelyeket a BKK átvett és tesztelésre visszaadott a hálózat kiépítését vállaló Scheidt & Bachmann-nak (SB). Ráadásul a felmondás után számos nagy értékű, BKK tulajdonában lévő eszköz is a cégnél maradt, amelyek használati értéke az eljárás lezárásáig a végletekig lecsökken. Sőt, mint ahogyan az a BKK Karácsony Gergely főpolgármester hivatalba lépése után megválasztott új igazgatóságának készített jelentésből kiderül: a szerződés furcsa módosításai miatt az SB jogosan követelheti az addig legyártott, de még át nem vett termékek árának a megfizetését is...

Az összefoglaló arra is felhívja a testület figyelmét, hogy a felmondás jogosságát vitató SB 19,2 millió eurós követelést jelentett be a szerződésbontás óta, ennek pedig jelentős részét az állásidő miatti kár teszi ki. A többi része a leszállított, de ki nem fizetett eszközökhöz – kapuk, szoftverek vételára, szoftverek és hardverekhez kapcsolódó egyéb díjak – kapcsolódnak. Az egy percig sem működő, későbbi felhasználásra alkalmatlan rendszerért tehát - jelenlegi árfolyamon számolva - 6,7 milliárd forintot követel a német cég, miközben a BKK már kifizetett a vállalatnak 7,6 milliárd forintot. (Az egyéb költségekkel együtt már 10,6 milliárd forintba került a projekt.) Bár a helyzet abszurdnak tűnik, elég nagy esély van arra, hogy a fővárosi önkormányzatnak végül ki kell fizetnie a milliárdos számlát vagy legalábbis egy részét. Főként úgy, hogy az elmúlt másfél évben alig történt valami a károk enyhítése érdekében... 

A NAT CSAK A PROBLÉMA EGYIK RÉSZE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.01.05.


Mint azt oly sokan megírták már az elmúlt napokban, végre elkészült a NAT, vagyis a Nemzeti Alaptanterv. Ebben az országban még a levegő is nemzeti, ezért ezen már fennakadni sem érdemes. De lényeg a lényeg, elkészült és itt van nekünk ez a nagyszerű képződmény, amitől a kormány vélhetően csodákat vár, sőt, talán arra is számítottak, hogy a szakma ahelyett, hogy borzasztónak minősítené, talán talál majd benne valami jó elgondolást is. Nos ez nem jött össze, hiszen – mint az már egyébként az előzetes áttekintéseket követően is kiderült -, az átdolgozott NAT a szemétdombra való. Ezt már korábban is gyanítottuk, azonban a bizonyossággal meg kellett várni a terv hivatalos bejelentését, amelyet követően az emberek elvolvashatták végre a kormány újabb agymenését.

A NAT bevezetését követően sem lesz jobb iskolásnak lenni Magyarországon. Nem lesz kevesebb a tananyag (de legalább több lesz), sem az értelmetlen magolás. El is lehet felejteni azt, hogy esetleg egyszer végre elgondolkodunk azon, hogy talán érdemes lenne követni az északi országok modelljét, amely bizonyíthatóan bevált már. Mi a saját utunkat járjuk, mint oly sokszor már a történelemben, ami lényegében azt jelenti, hogy nem csak a saját, de a mások hibájából sem tanulunk. Mi újra és újra megpróbáljuk ugyanazt, hátha egyszer majd beválik. Hát nem fog. Az oktatás akkor is borzasztó volt, amikor én voltam diák és azóta sem javult a helyzet. Sőt, ha lehet, talán még romlott is.

A mai fiatalok nem tanulnak meg tanulni, egyszerűen reggeltől estig a könyvek fölött görnyednek, ezzel teljesen lekötve a szellemi kapacitásukat. Képtelenek koncentrálni és képtelenek arra is, hogy valós tudást szerezzenek. A matematikát nem magyarázzák el, csupán megtanítják. A diákok a legtöbbször meg sem értik az összefüggéséket, csupán követik a szabályokat, hiszen a tanár azt mondta nekik. Irodalom órán verselemzéskor a tanár megmondja mit gondolt a költő, vagy író, baromira nem kíváncsi a diákok véleményére. Szabadon választható könyvek szinte nincsenek is, így zömmel maradnak a száraz, a mai fiatalokat érthetően nem igazán érdeklő könyvek.

Angol vagy német órán a földrajz, vagy történelemtanár helyettesít, ezzel is megnehezítve a nyelvtudás elsajátítását. Történelem órán évszámokat magoltatnak be ahelyett, hogy elmagyaráznák a történelmi összefüggéseket. A demokrácia intézményét soha nem tanítják meg a fiataloknak, mint ahogy vitatkozni, sőt érvelni sem tanulnak meg egyetlen iskolában sem. Elmondják nekik miről mit gondoljanak és ezzel letudják a tanítást. Úgy hiszik ez ennyiben ki is merül. Ez – vagyis a tanárok hozzáállása, a szakmai fel nem készültsége, valamint a tanítás iránti szeretet hiánya – csak az egyik része a problémának. Hiszen emellé jön még egy olyan alaptanterv, amely tovább ront a helyzeten. A már amúgy is működésképtelen, droidokat képző rendszer méginkább leépül...

MÁR ÉV ELEJÉN MEGINDULT AZ ADATHALÁSZ SZEZON - FÉNYKÉPET IS KÉRNEK A CSALÓK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.02.05.


Nagy társaságok nevével visszaélve halásszák az adatainkat a kiberbűnözők. A mesterséges intelligencia felhasználásával veszélyesebb bűncselekmények végrehajtására is felhasználhatják az ellopott adatokat.

Összesen 700 dollárt emeltek le január végén egy cincinatti nő számlájáról, aki gyanútlanul követte a látszólag a PayPaltól kapott e-mailben levő utasításokat. Mint mondta „nagyon hitelesnek tűnő” üzenetben írták neki, hogy gyanús tevékenységet észleltek a számláján, és a megadott linkre kattintva, majd bejelentkezési adatait megadva, segítséget fog kapni. Miután kiderült a csalás, nehezítette a helyzetet, hogy PayPal számlája nem hitelkártyához volt kötve, amivel még esélye lehetetett volna a tranzakció leállítására, hanem közvetlenül a bankszámlájához, amit a pénzintézet azonnal megterhelt. Ez a történet – mint a helyi televízió honlapja hírül adta – még szerencsésen is végződhet, ugyanis a bank beleegyezett abba, hogy azonnal 300 dollárt írjon jóvá a számlán, és azt is megvizsgálja, van-e mód a többi pénz megtérítésére.

A bankok és a mobiltársaságok mellett a PayPal vált az utóbbi időben az adathalászok egyik leggyakoribb célpontjává. A cincinatti történet még így is az egyszerűbbek közé tartozik. Mint több szakértő is felhívta a figyelmet, az adathalászok már nemcsak banki adatokat próbálnak megszerezni, hanem személyazonosító okmányok képét, valamint ügyfelekről készült fotót is kérnek.

Ezzel pedig már többféleképpen is vissza lehet élni: mesterséges intelligenciával feldolgozva az adatokat, valakinek a teljes személyisége mögé bújva például hitel is felvehető a nevében, de akár komolyabb netes bűncselekmények is végrehajthatók. Mint egy szakértő a Computerworldnek elmondta, tavaly történt meg először, hogy egy cég pénzügyi vezetőjét a főnöke hangján – még a német akcentust is imitálva – utasította valaki több mint 220 ezer euró átutalására. „Ha belegondolunk – mondta a szakértő -, hogy az elmúlt tíz évben mennyi képet, videót, a videókkal együtt hanganyagot és egyéb adatot osztottunk meg a világgal, akkor könnyen beláthatjuk, hogy komoly veszélyben van a társadalmunk. Nagyon nehéz bebizonyítani valamit, amit nem követtünk el – például nem igényeltünk hitelt online.”...

„HAGYOM EMLÉKEZNI A FANTÁZIÁMAT”

ÉLET ÉS IRODALOM / KRITIKA
Szerző: KÁROLYI CSABA
2020.01.31.


Parti Nagy Lajos: Félszép. Mag­ve­tő Könyvkiadó, Budapest, 2019, 498 oldal, 4999 Ft

Huszonöt év írásai. Összesen 146 „félszép” szöveg. Azaz nem vers, nem dráma, nem novella, nem regény, hanem alkalmi szösszenet. Ha tetszik, „magánérzeti és közérzeti” munkák. Parti Nagy Lajos 1995 és 2018 között közreadott tárcái, publicisztikái, naplócédulái kerültek a kötetbe, időrendben, éves bontásban, van néhány év, amelyből tucatnyi, és van néhány, amelyből csak egy szöveg szerepel, 2002 az egyetlen év, amely nincs jelen. A fülszöveg elárulja, hogy ez az anyag válogatás, a szerző maga válogatta. A tárcák a Beszélő, az ÉS, a Népszabadság, a 168 Óra, a Figyelő és a Vasárnapi Hírek hasábjain jelentek meg. Az író a 168 Órának adott interjúban (Birodalmi erőközpontok, 2020. jan. 23.) azt is elmondta most, hogy van a gépében majdnem ennyi irodalomról, fotóról, képzőművészetről szóló anyag, és az is meg fog jelenni jövőre. A mostani tárcák is szólnak néha irodalomról, művészetekről, de ezek alapvetően közéleti, sőt gyakran direkt politikai írások.

Parti Nagy Lajos életműve felől nézve azt láthatjuk, hogy a ’80-as évek kiváló költője, aki három verseskötettel (Angyalstop, Csuklógyakorlat, Szódalovaglás) a magyar líra élvonalába került, a rendszerváltás után kezdett bele a tárcák írásába, 1990–1993 között a régi Magyar Naplóba írt szövegeiből lett az első, megjegyzem, rögtön nagy sikerű tárcakötete (Se dobok, se trombiták). Közben elővette 1990-es fergeteges paródiáját, A test angyalát, és elkezdett novellákat is írni (A hullámzó Balaton, A fagyott kutya lába, Mi történt avagy sem), sőt tárcákból kiindulva megírt egy regényt (Hősöm tere). Drámák és drámaátiratok, interjúkönyvek és más munkák mellett 2011. április 13. és 2014. április 9. között hétről hétre magyar meséket is írt az Élet és Irodalomba – közéleti glosszák, jegyzetek, egypercesek voltak ezek, kifacsart, álszékely, álnépi, álrégies nyelven szóltak, parodizálva a népmese nyelvét is, nem csak a közéleti történéseket. Két kötet lett ebből: Fülkefor és vidéke, Fülkeufória és vidéke. Mindeközben néha még remek új versek is lettek. Csak azért vettem ezt így sorra, mert jelezni szerettem volna, hogy a mostani kötet anyaga mindezek mellett született meg! A tárcák nagyjából ugyanazt a karakteres költői logikát működtetik, mint más munkái. Szólelemények, nyelvcsavarások, jelentéskifordítások erdején át vezet az olvasó útja. Ebből a szempontból a magyar mesék még rátettek egy lapáttal a paródia, a szatíra irányába, itt azonban most nincs jelen az a többszörösen kifacsart nyelv, pontosabban egyetlen, 2018-as írásban mégis (Mi van a Pinot Noirban?). Nyilván a szerző nosztalgiát érzett hirtelen a magyar mesék iránt (joggal).

A magyarországi közelmúlt közéleti eseményei felől nézve azt láthatjuk, hogy a rendszerváltás több kiváló írót arra késztetett, fogalmazza meg az új politikai, társadalmi, szellemi helyzethez való hozzáállását. Esterházy Péter, Spiró György, Nádas Péter és még sokan kezdtek el közéleti témákkal is foglalkozni 1989 után, úgy, ahogyan korábban nem lehetett. Köztük előkelő hely illeti meg Parti Nagyot. A mostani kötet nem tartalmazza a Se dobok anyagát, csak azt, ami azután született. Politikailag a Horn-kormány (1994–1998), az első Orbán-kormány (1998–2002), a Medgyessy- (2002–2004), a Gyurcsány- (2004–2009), a Bajnai-kormány (2009–2010), majd 2010 májusától az újabb Orbán-kormányok időszaka ez. Szépen végigkövethető, ellenzékben vagy kormányon van-e épp a szalonszélsőjobb, fene tudja, melyik a rosszabb. A könyv nagy tipográfiai leleménye, hogy a lapok szélén végig futnak az évszámok, és bolddal van jelölve, melyik évben vagyunk. Olvassuk a mondatokat, kipillantunk a lapszélre, és máris világos minden. Egyetlen oldalpáron – nyilván véletlenül – elmarad az évszámok futtatása, a 348–349. oldalon. Ahol épp egy súlyos pillanatról van szó: mikoris a kormányzat a kiskorúak iskolakerülését a rendőrök segítségével próbálta megrendszabályozni. Ki emlékszik már erre? 2012-ben volt. Hoffmann Rózsa volt az oktatási államtitkár, Gloviczki a közoktatási helyettes államtitkár. Istenem... „Pintér belügyminiszter javaslatára Orbán Viktor parlamentje ezen a júliusi csütörtökön a szokásos arányban megszavazta a dicsőséges fülkeforradalom tán legszánalmasabb és legröhejesebb törvényjavaslatát. Erejük volt hozzá, az eszük a jelek szerint teljesen elment” – olvasom az Iskolásbilincsben, és csak nevetek ma ezen. Ugyan, kérem, hol vagyunk már ettől. Legszánalmasabb? Legröhejesebb? Az elmúlt három hétből hozok simán három ennél szánalmasabb és röhejesebb példát.

Szóval a tárcák avulnak. Főleg azért, mert a politikai helyzet gyorsan változik. Olyan ütemben romlik, hogy az már íróilag is követhetetlen (magánemberileg is). Maga a szerző írja, hogy a magyar meséket azért hagyta abba, mert egyszerűen a való élet kezdte annyira túlhúzni a témát, hogy nem volt értelme követni (az igazsághoz tartozik, hogy a 2014-es választások előtt eldöntötte, abbahagyja, bár sejthető volt a választási eredmény). Másrészt, valljuk be, az is van, hogy a rendszeres publicisztikai munka fölemészti az írói kreativitást. Állandó leadási kényszer van, várják az anyagot, kell valamit produkálni...


AZ UNIÓN KÍVÜL IS VAN ÉLET - VAGY KISNYÚL

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.02.05.


A Nemzet Félesze ismét kinyilatkoztatott: "Az Európai Unión kívül is van élet."
Igaza van, végtére is elméletileg a Marson is lehet élet, bár jelenleg úgy tűnik, csak az egysejtűek számára kínál megfelelő életfeltételeket, ezt csak az egy agytekervénnyel rendelkezők nem értik.
Vezérünk ezt a bölcsességet a Brexit tanulságaként fogalmazta meg az ő végtelen bölcsességében.
Az csak a baj, hogy önmagát rendszeresen összetéveszti Oroszlánszagú Richárddal - ez még labdarúgó pályafutásának visszamaradt hatása lehet, az öltözői feeling, ugye - Magyarországot meg az Egyesült Királysággal, ami igen dicséretes, csak éppen nem igaz.
Leginkább az a differencia, hogy az angolok az Unió nettó befizetői voltak, évente tizenegy milliárd euróval járulva hozzá a költségvetéshez, míg mi belépésünk óta nettó negyvenkét milliárd euró támogatást kaptunk, más kérdés, hogy ebből hozzád mennyi jutott el - bármilyen formában.
El kellene gondolkodni még időben azon, hogy mi lesz, ha a mi hazai használatra optimalizált Cipollánk fejében végérvényesen elszabadulnak agyának haldokló sejtjei, és eszébe jut kiléptetni az országot az Unióból.

Természetesen bölcs népünk az ő végtelen szabadságvágyában döngő léptekkel követné hibbant vezérét, aztán később persze méltatlankodna, mikor kiderül, hogy nem, hogy hatszázas Mercedest nem kapott, de most még hétszázas Aurus Senat sem jutott neki, pedig majdnem érettségizett is.
Az is vicces lesz, mikor kiderül majd, hogy a végtelen szabadság helyett végtelen harc lesz a jutalma - az életbenmaradásért.
Viszont vége lesz az ellentételezés nélküli ajándékok korának, az ingyenlevesnek.
Hogy ez a helyzet belátható időn belül bekövetkezik, az nagy valószínűséggel megjósolható, és ha valaki azt gondolja, hogy a Vezér kiügyeskedhet valamiféle ellentételezést Putyintól vagy a kínaiaktól, hát mélységesen téved.
Ma olyanok vagyunk, mint egy rozsdás csavar az Unió gépezetében, mely meglehetősen jelentéktelen, és bár a karbantartók tudják, hogy eszi a rozsda, de remélik, hogy némi felületkezeléssel ez a folyamat megállítható, szerencsés esetben akár visszafordítható is.
Így a csavarnak van használati értéke, és értékes az Unió ellenfelei számára is, hiszen erre kell kis savat csepegtetni, aztán várni az előbb-utóbb jelentkező üzemzavart, mely esetleg fontosabb alkatrészeket is megkárosít.
Kiszerelve egy rozsdás csavar már nem ér semmit, senkinek, megy a szemétbe...

ORBÁN: HA EGY KONZERVATÍV VEZETŐ HIBÁZIK, MÁSNAP REGGEL MEGÖLIK

24.HU
Szerző: 24.hu
2020.02.05.


A gazdasági sikerességet nevezte a konzervatív politika előfeltételének Orbán Viktor miniszterelnök kedden Rómában egy konferencián. A kormányfő azt mondta, a gazdasági siker az egyetlen módja annak, hogy a nemzeti konzervatív, illetve kereszténydemokrata vezetők „túléljenek”. Ha egy konzervatív politikai vezető hibát követ el, és a gazdasági mutatók csökkennek, másnap reggel „megölik” – mondta. Orbán ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy Magyarországon a gazdaság évi 4-5 százalékkal bővül, a munkanélküliségi ráta 3 százalékra mérséklődött, és az államadósság is csökken.

A magyar konzervatív vezetés abban különbözik sok európai társától, hogy a kormánypártokon nincs olyan nyomás, hogy alkossanak koalíciót, ugyanis többségük van a parlamentben, másrészt a médiavilág nem olyan, mint Nyugat-Európában, ahol „a média 90 százaléka a progresszív liberálisoké és csak 10 százaléka a konzervatívoké”. Magyarországon nagyobb az egyensúly – jelentette ki, hozzátéve:

mindennek köszönhetően ő az a szerencsés az európai konzervatív politikusok között, aki azt mondhatja, amit gondol.

Szerinte a liberális kormányok kétszer is kudarcot vallottak egy évtizeden belül. Először 2008-ban, amikor nem tudták kezelni a gazdasági válságot, majd 2015-ben, a migrációs válságkor, amikor nem tudták megvédeni az országhatárokat. A liberális demokráciának ebben az értelemben vége, mivel a liberális kormányok elvi alapja a liberális demokrácia volt, mondta, hangsúlyozva, hogy valami új kell, liberalizmus helyett kereszténydemokrácia.

Azt állította, hogy „Magyarországon egyetlen muszlim migráns sincs”, szemben a nyugat-európai országokkal, ahol a muszlim közösség aránya nő, a keresztény közösség pedig csökken. A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Európában új kihívásokra és energiával teli új mozgalmakra van szükség, különben a kontinens nem lesz versenyképes.

Az Európai Néppártról (amely úgy döntött, felfüggesztve tartja a Fidesz tagságát) Orbán azt mondta: az EPP bármilyen módon szeretne részt venni az EU hatalmi struktúrájában, és ha ennek az az ára, hogy feladjon bizonyos értékeket, és kompromisszumot kössön a baloldallal, akkor megteszi, lépésről lépésre elveszítve az identitását. Ha a pártcsalád nem nyit egy új fejezetet – folytatta –, akkor mindig csak a baloldali, liberális irányba fog mozogni, mert többek közt a média és az egyetemek részéről érkező nyomás arra készteti, hogy feladja eredeti ideológiája egyre több elemét. Hozzátette, ő mindenesetre megpróbál egy „ellenforradalmat”...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN MÁR A FIDESZ TÁVOZÁSÁT KÉSZÍTI ELŐ ÉS A SZÉLSŐJOBBOSOKKAL PARÁDÉZIK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.05.


Politico 

Saját szövetségeseit támadta a vetélytárs nemzeti konzervatívok (jobboldaliak és szélsőjobbosok) római konferenciáján Orbán Viktor. A politikus nem habozott, hogy szamárfület mutasson a Néppártnak, miután az elhidegült tőle és egy nappal korábban meghosszabbította a Fidesz tagsági jogainak felfüggesztését. Saját pártját az EPP fekete bárányának nevezte, és egyértelművé tette, egy cseppet sem bánja, hogy elkóborolt a nyájtól. Azzal vádolta a kereszténydemokratákat, hogy azok mindenáron az EU hatalmi szerkezetéhez akarnak tartozni, még úgy is, hogy ehhez kompromisszumot kell kötniük a baloldallal. Ám erre rámegy a pártcsalád identitása, hangoztatta. Majd úgy folytatta, hogy reményei szerint a Néppárt alkalmazkodik az új viszonyokhoz és beenged friss irányzatokat, köztük a (szélsőséges) spanyol Voxot. Merthogy új erőkre van szükség, mivel a konzervatívok már nem elég erősek, elvesztették a többséget. Arról is beszélt az ujjongó tömegnek, hogy az EPP balra sodródik, és ez igencsak megviseli a jobboldalt. „De hát mi az ördögöt művelünk?” – tette fel a kérdést. Arra azonban nem tért ki, hogy el akarná hagyni jelenlegi szövetségeseit és összeállna az Európai Konzervatívokkal és Reformerekkel. Utóbbi strasbourgi frakcióvezetője, Legutko (PiS) azt fejtegette, hogy majd Orbán eldönti, mit akar csinálni, még mielőtt megszületne a néppárti kizáró határozat. (Lehet, hogy az istenhozzádra azonban hiábavaló várni, mert Tusk közölte, hogy nincs meg hozzá az elengedhetetlen többség.) Berlusconi, aki hosszasan tárgyalt a magyar kormányfővel, bejelentette: azon dolgozik, hogy a Fidesz ne menjen sehová a közös pártcsaládból. Közben olasz sajtóforrások hírül adták, hogy Salvini, aki közvetlenül Orbán után következett volna a felszólalók sorában, azért mondta le a szereplést, mert nem mondhatta el a beszédet olaszul. A Liga szóvivője ezzel szemben azt állította, hogy a politikus nem ígérte meg a részvételt. Egy másik illetékes szerint pedig azért hagyta ki a konferenciát, mert ott többségben voltak a másik jobboldali pártcsalád képviselői, márpedig ők a Salvini fémjelezte Identitás és Demokrácia riválisai közé tartoznak az EP-ben.

Die Presse 

Orbán Viktor azon töri a fejét, hogy az Európai Néppárt vetélytársaival áll össze. Fidesz-körökből hetek óta azt hallani, hogy a párt belátható időn belül nem fog visszatérni az EPP-be, mert a többség nem támogatja a kapcsolat rendezését. A miniszterelnök 5 nap múlva azt vitatja meg a német kancellárral, illetve a CDU elnökével, hogy van-e még kiút. Az uniópártok azt dobták be áthidaló javaslatként, hogy dolgozzanak ki értékkódexet és ahhoz utána minden tagnak tartania kell magát, így a magyaroknak is. Vagyis ez olyasmi lenne, mint az új uniós jogállami mechanizmus, csak pártberkeken belül. Orbán azonban alternatívát igyekszik kidolgozni a néppárti tagsággal szemben, de úgy, hogy az fájjon. Gulyás Gergely még azt sem tartja kizártnak, hogy ily módon összeomlik a konzervatív pártcsalád. Persze attól még nem dőlne össze a világ a kereszténydemokraták háza táján, ha venné a kalapját a 12 fideszes EP-képviselő. De lehet, hogy megy velük az RMDSZ, illetve a szlovén SDS 5 tagja is, sőt, elképzelhető, hogy még mások is. De csakis akkor, ha azt győzedelmesen tehetik meg, nem pedig fejüket lehorgasztva. Ehhez olyan, új frakció kellene, amely konzervatívnak és nem szélsőjobbosnak számítana. A magyar miniszterelnök már új kereszténydemokrata kezdeményezést emleget. Novák Katalin felvázolta, hogyan is állhatna össze egy ilyen csoport: szerinte a Fidesz semmiképpen sem csatlakozik a Salvini-féle társuláshoz, de nem ülne össze olyan tömörüléssel sem, amelyben benne van a német AfD. Az ugyanis tönkretenné a kapcsolatokat a CDU-CSU-val, árulta el egy magas rangú illetékes. Viszont ha az FPÖ-vel szövetkezne, az meg az Ausztriával fennálló kapcsolatokat terhelné meg. A Le Pen-vonalra rámenne Macron jóindulata. Emellett az is a néppárti tagság fenntartása mellett szól, legalábbis átmenetileg, hogy még nincs meg a következő hosszú távú EU-költségetés. Fideszes források egy évet emlegetnek, amíg összejöhet az átlépés. Novák szerint a legvalószínűbb opció egy új frakció megalapítása lenne a mostani Európai Konzervatívok és Reformerek bázisán. Utalt arra, hogy oda becsatlakozhatna Salvini Ligája is. Ez a csoport már az EPP riválisaként jelenhetne meg a kereszténydemokrata értékek alapján, így oda átválthatnának konzervatívabb EPP-tagpártok is. Akik maradnának a Néppártban, azok már nem sokban különböznének a liberálisoktól, zöldektől és szociáldemokratáktól. Viszont ez esetben a Visegrádi Csoportból már egyetlen párt sem volna az eredeti kereszténydemokrata szövetség tagja. A Fidesz számára nem lenne katasztrófa, ha búcsút intene a Néppártnak. A legnagyobb hátrány abból adódna ugyanakkor, hogy többé nem lehetne egy asztalnál a kereszténydemokrata vezetésű nagy államokkal, így főként Németországgal és Ausztriával. De Orbánnak nem kellene többé az EPP szamárpadjában ülnie, ismét nagyobb mozgástérhez jutna provokatív Európa-politikája számára. Támasza immár nem a CDU, hanem a V4-es csoport volna.

Kurier 

Az európai (ultra)jobboldal körüludvarolta Orbán Viktort Rómában az enyhén szólva is EU-kritikus nemzeti konzervatív fórumon. Olyannyira, hogy a spanyol Vox vezére azt hangoztatta: az olyanok, mint a magyar politikus jelentik a földrész jövőjét. Abascal hozzátette, hogy a találkozó igen gyümölcsöző volt a kontinens védelme, a nemzeti identitás megőrzése és a határok őrizete szempontjából. Meg hogy most már a közös elképzeléseket kell kidolgozni, Orbánnal együtt. A Fidesz vélhetően megsérti az unió alapértékeit és Európa-ellenes erőkkel ül össze. De a Néppártból mégsem lépett ki. A pártcsalád ugyanakkor abban reménykedik, hogy megjavul a kormányfő. Ám bennfentesek szerint leginkább attól tartanak a kereszténydemokraták, hogy elvesztik a többséget Strasbourgban, ha testületileg kiválik a tucatnyi fideszes képviselő. És ha végiggondoljuk, hogy ha a magyarok összeállnának a két jobboldali frakcióval, akkor 150 helyet tudnának felmutatni az EP-ben, szemben az EPP 175 emberével. Vagyis érthető, hogy a konzervatív többség továbbra is a magyar párt kizárása ellen van. Orbán a felfüggesztést megvitatta az olasz fővárosban Berlusconival, akinek pártja szintén a Néppárthoz tartozik. Annak egyik tisztségviselője a találkozó után úgy nyilatkozott: meggyőződése, hogy a Forza Itália vezérének közbenjárására a magyar politikus bizonyos kérdésekben módosít álláspontján.

Neue Zürcher Zeitung 

A kommentár szerint haboznak az európai kereszténydemokraták, de előbb-utóbb mindenképpen jön a szakítás Orbán Viktorral. A Néppárt képtelen eldönteni, hogy helyreállítsa-e a Fidesz teljes jogú tagságát, vagy inkább végleg zárja ki a pártot. Az elfogadott határozat a felfüggesztés meghosszabbítását mondja ki. A tagsági jogot azért jegelik, mert az EPP nem kívánta tovább eltűrni, hogy a magyar miniszterelnök az EU vezetését szidja, támadja az igazságszolgáltatás és a tudomány függetlenségét. De egyelőre minden marad a régiben, a vita pillanatnyi kimenetele azonban cseppet sem meggyőző, mégpedig két okból: 1. A szakítás hosszú távon elkerülhetetlen, ezt közvetve megerősítette a szövetség vezetője, Tusk is, amikor azt ecsetelte – joggal –, hogy a magyar politika aligha változik. És tényleg, mivel sikeres. A kemény migrációellenes politika messze földön tetszést arat, a visegrádiak pedig Orbánnal az élen hatalmi központtá váltak az unióban. A politikus az illiberális demokráciával Macron ellenpontjaként tekint magára, de szembemegy Merkellel is. Vagyis ha ma nem illik be a konzervatív táborba, akkor ez holnap sem lesz másként. 2. A kizárással saját arcélét erősíthette volna a csoport. Azért nem mutattak neki ajtót, mert ellenfelei félnek a Néppárton belül, mármint hogy Orbán önállósodik és riválisként lép fel Európában. Azt különben már régóta megkérdőjelezi, hogy az EPP tényleg kereszténydemokrata-e. És miközben a pártcsalád róla tanácskozott, ő Rómába ment, hogy Salvinival karöltve részt vegyen egy konferencián. Számára már jó ideje könnyebb szövetségeseket találni a frakción kívül, mint belül. Ha a konzervatívok töréspontig vitték volna a dolgot, akkor mondhatták volna, hogy értékközösségként léptek fel. Az persze nem okvetlenül igaz, hogy Orbán nem illik bele a sokféle ideológiát felsorakoztató mozgalomba. Csak éppen a kereszténydemokraták a háború után élharcosai voltak a nacionalizmus, a rasszizmus és az osztálygyűlölet elleni küzdelemnek, vezető szerepet játszottak az integráció megteremtésében. Ez pedig nem annyira jellemző Orbánra. De leginkább azzal lóg ki a korszerű kereszténydemokráciából, hogy megkérdőjelezi a hatalmi ágak megosztását és a jogállamot. Ezt minden további nélkül megállapíthatta volna a Néppárt, mivel a magyar vezető már jó ideje letért a közös útról...

AZ ÚJ NAT-TAL AZ IRODALOMTANÍTÁS LIBATÖMÉSSÉ VÁLIK

KLUBRÁDIÓ 
Szerző: SZÉNÁSI SÁNDOR
2020.02.04.


Nem azért katasztrofális az új NAT, mert ideológiailag problémás szerzők vannak benne, hanem azért, mert olyan mennyiséget ír elő, amellyel elidegeníti a gyerekeket az olvasástól, sőt, még a nemzeti hagyománytól is - mondja Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. Hiszen a nemzeti hagyománnyal nehéz rosszabbat tenni, mint hogy lenyomják a gyerek torkán.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke. A magyartanárok nem nagyon lelkesednek a Nemzeti Alaptantervért, ez az ő egyik írásából is kiderül. A Klubrádióban azt mondta: nem véletlenül és nem hatásvadászatból fogalmazott korábban is úgy, hogy ez a NAT a magyartanítás katasztrófája. Azért gondolják ezt így egyesületileg, mert – a kánon átrendezésén és az ideológiai szempontokon túl –ez olyan alaptanterv, amely a kötelezően és alternatíva nélkül megadott szerzők és művek számával mindenfajta gondolkodásra nevelést, az olvasás megszerettetését, kompetenciafejlesztést , szövegértés-fejlesztést lehetetlenné tesz. Ennek a NAT-nak az anyagmennyisége úgy végezhető el, hogy a tanár ötödikben bemegy az osztályba, elkezd beszélni, és 12.-ben abbahagyja és kijön. A tanár és a gyerekek közötti interakció egyszerűen lehetetlen, 7-8. osztályban 59, 9-12.-ig 126 szerzővel kell foglalkozni, ez 400-500 művet jelent.

Hozzátette: az eddigi hat életművel szemben tízet kell tanítani, ami teljes képtelenség. Maga az életmű is iskolaidegen fogalom, hogy lehetne egy regényírónak, mondjuk Jókainak a teljes életművét megtanítani? – tette fel a kérdést. De ezt súlyosbítja szerinte, hogy akinek az életművét tanulni kell, annak minden évben be kell kerülnie tételként az érettségibe. Ez már ideológiai mozzanat: a tíz életmű közül az egyik Herczeg Ferencé – eddig Petőfi, Arany, Babits, Kosztolányi, József Attila és Ady volt, közéjük emelkedett fel Herczeg Ferenc. Ez azt jelzi Arató László szerint, hogy a két világháború közötti nemzeti konzervatív irodalmat a Takaró Mihály-féle kánonkoncepció megpróbálja tudományos konszenzus nélkül, erőszakkal áterőltetni. Úgy, hogy az erdélyi írók, a Trianon-traumáról és üldözött magyarságról beszélő írók erősen jelen legyenek a tananyagban. Életművet kap tehát Herczeg Ferenc, akit jelöltek ugyan Nobel-díjra, kikerült viszont a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalansága – tette hozzá.

Azt is mondta: annyiban is zárt és múltba merengő, ráadásul gyerekellenes tanterv ez, hogy az olvasásélményt nem segítő módon a gyerekeket rengeteg régi szöveggel szembesíti, reformáció korabeliekkel is. A kortárs irodalom teljes egészében kimaradt, a legújabbak Szabó Magda '60-as, '70-es évekbeli művei. Esterházy Pétert fel lehetett volna hozni abból az időszakból is, de nem tették. Nagy Gáspár az egyetlen képviselője a Szabó Magda utáni nemzedéknek, és ez „nagyon egyértelmű ideológiai, politikai választás”, ahogy Wass Albert és Reményik Sándor felértékelése is.

De hangsúlyozta: a tanterv nem azért „katasztrofális csapás” a magyartanításnak, mert ideológiailag problematikus szerzők vannak benne, hanem azért, mert ez a mennyiség teljesen ellentétes az olvasóvá nevelés NAT-ban deklarált céljaival. Elidegeníti a gyerekeket az irodalomtól és ezen keresztül a sokat hangoztatott nemzeti hagyománytól is. Ugyanis a nemzeti hagyománnyal nehéz rosszabbat tenni, mint hogy lenyomják a gyerek torkán, és az irodalomtanítás libatöméssé válik
.

ITT HALLGATHATÓ MEG

MANIPULÁLJA-E – ÉS MIÓTA – A DEMOKRATA PÁRT AZ ELŐVÁLASZTÁST?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.02.05.


Amikor az oroszok feltörték a Demokrata Párt szervereit és nyilvánosságra hozták a párt belső levelezését, abban a legfontosabb (és legkárosabb) információ az volt, hogy a Demokrata Párt a szavazók akaratától függetlenül már jó előre kiválasztotta Hillary Clintont, mint Trump elleni elnökjelöltjét az őt szorongató Bernie Sanders-el szemben. Egyértelmű volt, hogy a pártvezetés befolyásolja és manipulálja az előválasztás végeredményét, és a választói akarattól függetlenül maga állít elnökjelöltet. De vajon mióta teszi ezt?

Ez a felháborító gyakorlat, ami nyugodtan tényként kezelhető, láthatóan nem szűnt meg azóta sem. Amikor bejelentették, hogy Joe Biden indul az elnökválasztáson és ő a legesélyesebb jelölt, már tudni lehetett, hogy a Demokrata Párt vezetése a volt alelnök mellett áll, és a demokratikus előválasztási rendszer csak egy cirkusz, mert ők már eldöntötték előre, ki legyen a párt elnökjelöltje. Az csak másodlagos kérdés, hogy Hillary Clinton után Biden személyében is olyan embert favorizálnak, aki a fia miatt már most megbukott, egyébként egy öreg, sótlan, unalmas, nem túl okos, és egyáltalán nem szimpatikus ember, akinek semmi esélye nincs egy nagyszájú, gátlástalan populistával szemben.

Hillary Clinton, jól időzítve, nem sokkal a sorsdöntőnek tartott első előválasztás, az iowai kaukusz előtt nyilatkozott arról, hogy “Bernie Sanderst senki nem szereti”. Ebből annyit tudhattunk meg, hogy Sanderst Hillary Clinton nagyon nem szereti, és még most is képes bosszút állni rajta azért, mert nemcsak megszorongatta, hanem úgy megverte a valóságban Hillary Clintont, mint szódás a lovát. Bernie Sanders olyan népszerű lett a négy évvel ezelőtti előválasztáson, hogy valóságos sztár volt, különösen az amerikai fiatalok körében. Nagyobb volt a népszerűsége, mint most, pedig nagyjából ma is ugyanazt mondja, csupán fáradtabban. Négy évvel öregebb lett.

Hillary Clinton maga volt az “állatorvosi ló” a bengázi támadás elbénázásával és az email ügyeivel, akit nem szabad elindítani elnökjelöltnek, mert akkora csomagot cipel a hátán, hogy még egy bűnöző szörnyeteg is megveri. Ez történt. De a Demokrata Párt ragaszkodott hozzá, mert a pártelit dönti el előre, ki lesz az elnökjelölt. Az előválasztás üres formaság. A többieknek annyi esélyük van, hogy ismertté tegyék magukat, és azt kamatoztassák majd valahol. De a párt elnökjelöltjét nem a szavazók választják, hanem a demokrata párti klánok által irányított pártvezetőség. Ez azért felháborító, mert ennek a pártnak kellene az efféle korrupcióval és csalással szemben fellépnie...

ORBÁN MINDENT IS TUD

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.02.05.


Interjút adott Balog tiszteletes. Régebben miniszter, mostanában miniszterelnöki megbízott, és, mint a tűztől távolodó napkeleti bölcs, mesélt volt, jelenlegi és örök főnökéről, aki maga Orbán Viktor (megkövezés terhe nélkül RBNVKTR). Elkezdett belőle népmesei hőst, legendás királyt és mindent látó kiskondást farigcsálni egyben, s mivel azért még elég közel van a fazékhoz, felszopta őtet, hogy jusson is, maradjon is. “A miniszterelnök ebben mindig világbajnok volt. Ha kell, a kislánya iskolájának a portásától, alternatív elemző csoportoktól, a roma barátaitól, a főorvostól, egy óvónőtől, a házukon dolgozó kőművestől vagy akár a feleségétől, de mindig begyűjti az információkat.”

Ezt mondta Balog tiszteletes, és máris előttünk áll a kép, midőn Orbán Viktor információkat gyűjt a házán dolgozó kőművestől. Gumicsizmában vagy trottyos gatyában egyként elképzelhetjük őt, amint a nép egyszerű fia érdeklődik a nép másik egyszerű fiánál, hogy no, szakikám jó életed van-e neked, mindeközben kitüremkedik a kevlár a kockás ing alól, és a körötte álló fogdmegek ráerősítenek, hogy jó-e- jó-e. A nép malteros egyszerű fia pedig földig hajol, előtte kezet csókol, és mondja, soha jobb sorsot, instálom, méltóságos úr, egyem meg a szívét. És Orbán Viktor szügyig telve a sok információval, szíve csordultig szeretettel elindul törvényt alkotni visszamenőlegesen ennek a kőművesnek az adómentességéről, és gondoskodik, hogy két kupa pálinkát kapjon ebédre.

Mindezt elképzelhetjük és eljátszhatjuk a Balog által emlegetett összes szereplővel portástól óvónőig, főorvostól feleségig, sőt, ami új elem a legendáriumban és Gyöngyöspata után különösen pikáns, a roma barátokig. Ők Farkas Flórián lehetnek csakis. De érdekes az az idea így összefoglalólag, hogy Orbán Viktor hiteles információkat gyűjt be a két hétig szervezett spontán becsöngetések során, vagy, amikor kamerák kereszttüzében malacot látogat meg az óljában, és szervusz röfivel üdvözli őt is, esetleg, midőn a Kossuthon kap kőkemény kérdéseket péntekenként nyáltól csöpögve, amihöz képest Balog tiszteletes felszopása babazsúr csupán. Tudjuk ezt, mindenki tudja...