2019. szeptember 27., péntek

REPUBLIKON: TARLÓS 35, KARÁCSONY 34, PUZSÉR 5

INDEX
Szerző: LOVASG
2019.09.27.


A Republikon Intézet friss kutatása szerint a budapesti választók 35 százaléka szavazna Tarlós Istvánra, 34 százaléka Karácsony Gergelyre, a válaszadóik 5 százaléka pedig Puzsér Róbertre. Egy százalékra mérték Berki Krisztiánt. Huszonöt százalék nem tudta, hogy kire szavazna, vagy nem akarta megmondani. 

Azt írják, hogy a kutatás eredményei szerint a budapesti választók több mint kétharmada, 68 százaléka tervez részt venni az önkormányzati választásokon, és csak 19 százalék tervez távol maradni, a válaszadók további 13 százaléka még nem tudja, elmenjen-e. Azt azért hozzáteszik, a részvétel egy különösen nehezen mérhető és megjósolható arány, de a korábbi tapasztalatok alapján valószínűsítik, hogy a tényleges részvételi arány alacsonyabb lesz, mint a kutatás eredményeiben látott 68 százalék.

A napokban a Jobbik-közeli Iránytű is szoros versenyt mért, náluk Tarlós István 37, Karácsony Gergely 35 százalékos támogatottságon állt, és a Závecz Research múlt heti kutatása szerint is hibahatáron belüli volt az állás...

KINTRŐL NÉZVE EZ NEM NORMÁLIS, AMI ORBÁN MAGYARORSZÁGÁN TÖRTÉNIK

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK
Szerző: BOLGÁR GYÖRGY / KLUBRÁDIÓ
2019.09.26.


Körbenézett itthon egy Dániában élő magyar orgonaművész, és elmondta el, mit látott szülőhazájában. Szerinte a magyar választópolgároknak érdemes lenne belegondolniuk abba, ki és hogyan költi a pénzüket, mert azt látja, a hatalom durván kihasználja, hogy a polgárok beletörődtek a visszaélésekbe.

Megbeszéljük című műsorunkban ezen a héten, a Klubrádió túlélési gyakorlatának napjaiban hallgatóink nem csak telefonon mondhatják el véleményüket, hanem néhányan közülük a stúdióba is eljönnek, és Bolgár György riporterrel együtt, a mikrofon előtt ülve kommentálják a friss közéleti eseményeket.

Még talán az ő pénzét is a Fideszre költik


Egyik stúdióvendégünk szerdán Vas Nørbæk Krisztina, Dániában élő orgonaművész volt, aki Koppenhágából nézve véleményezte a magyarországi közállapotokat. Az elsőként számára érdekes hírként az említette, hogy a fővárosi választók fele szerint Tarlós István, a Fidesz-KDNP főpolgármester-jelöltje nem a budapestiek, hanem Orbán Viktor kormányfő érdekeit szolgálja. Szerinte a kérdés csak az, hogy a polgárok ezt jónak tartják vagy nem.

Úgy érzi, a magyar emberek jó része talán úgy véli, és normálisnak is tartja, hogy ha Tarlós lesz a főpolgármester, akkor jönnek a kormánytól a fejlesztési pénzek a városnak, ellenkező esetben meg nem – ahogy arra Gulyás Gergely, a Miniszterelnökség minisztere is utalt. Ez azonban, legalábbis Dániából nézve, nem normális, igazságtalan az adókból összeálló vagyont csak az egyik politikai erő érdekében felhasználni. Közös pénzről van ugyanis szó, még talán az ő, vagyis a Dániában élő polgár pénzéről is, aki az Európai Unióban fizet adót, egy olyan országban, amely jelentősen hozzájárul a szegényebb államoknak juttatott felzárkóztatási összegekhez.

Vas Nørbæk Krisztina szerint a magyaroknak érdemes lenne belegondolni, ki és hogyan költheti ez emberek pénzét.

Hangsúlyozta, Dániában nagy önállóságot élveznek az önkormányzatok, és nem zsarolja őket a kormányzat állami pénzek megvonásával. Az adókoronák elosztásáról a szolidaritás elvét is figyelembe vevő rendelkezések vannak érvényben. Ezek alapján a gazdagabb önkormányzatok támogatják a kisebb adóbevételű településeket...

EGYRE NAGYOBB A BAJ AZ AUTÓIPARBAN, ÉS EZT MI SEM FOGJUK MEGÚSZNI

HVG ONLINE
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2019.09.27.


Valami nagyon furcsa történik az autógyártásban Magyarországon és világszerte is. Sorra érkeznek a hírek arról, hogy válságot várnak az iparág szereplői, eközben a környékünkön új gyárak nyílnak, és az újonnan forgalomba állt autók száma is nő. Mi történik?

Leépít és gyárakat zár be a Continental, ugyanis 1,1 milliárd eurót kell megspórolni a következő három évben, akkora lassulást várnak az autóiparban világszerte. Ha pedig túljutottak ezen a megszorításon, akkor 2023 után évente 500 millió eurós költségcsökkentési programmal folytatják. Mindezt öt nappal az után jelentették be, hogy a német Manager Magazin megírta: a BMW költséghatékonysági projektbe kezd. Hogy pontosan mit takar ez a diplomatikus megfogalmazás, azt majd csak decemberben jelentik be, mindenesetre a lap szerint 12 milliárd eurót próbálnak megtakarítani valahogyan, például hatezer ember leépítésével. De krízisre készülnek az autóipari beszállítóknál is, a német Schaeffler egy üzemében például rövidített munkaidőt vezettek be, amikor már nem tudtak több dolgozót szabadságra küldeni...

NYUGDÍJ: AZ MNB MINDENKIT ÚJ JÓLÉTI ALAPOKBA LÉPTETNE BE - MI LESZ AZ ÖNKÉNTES PÉNZTÁRAKKAL?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.09.27.


Az MNB minden munkavállalót automatikusan új jóléti alapokba léptetne be, amelyek az önkéntes nyugdíjpénztárak és egészségpénztárak szerepét is átvennék. Ez a teljes szektor fúzióját is hozhatja, aminek a pénztárak szemmel láthatóan nem örülnek. Közben éppen az állam tett be a szektornak a cafeteria SZÉP-kártyára terelésével.

Mindenféle megtakarítást, így a nyugdíjcélú és az egészségcélú pénzeket is úgynevezett jóléti alapokba terelne a Magyar Nemzeti Bank, hogy hatékonyabbá tegye az időskorra történő megtakarítást és az egészségpénzek felhasználását is. Az elképzelések szerint minden munkavállalót automatikusan beléptetnének a rendszerbe, ahova a fizetésük bizonyos százalékát utalnák. Ezt egészítenék ki a munkáltatók, akik az adóalapból leírhatnák a befizetéseket, az állam pedig a jelenlegi adókedvezmények helyett támogatást nyújtana – ismertette az elképzelést Nagy Koppány, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatója az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége (ÖPOSZ) tegnapi konferenciáján. Ez az elképzelés egyébként már az MNB 330 pontos versenyképességi programjában is megjelent...

MIT JELENT A MAGYARSÁG?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.09.27.


A nyáron sokat volt szó arról, kinek mit jelent a magyarság, milyennek látja az országot kívülről vagy akár belülről. Krónikás véleményét nyilván sokan szélsőségesnek tartják majd, de ettől még ez is egy vélemény, amivel kulturált körülmények között persze lehet vitatkozni.



„Ott születtem, olyan földön mely volt már sok népé évezredek alatt. Most épp Magyarország van ott.

Én elsősorban ember vagyok, azután európai,magyarnak nem tartom már magam.

Most azt hirdetik, hogy Magyarország keresztény - dehogy, szerintem maradt pogány. A bálványimádás pogány kultusz. Rákosi vagy Horthy vagy Kádár vagy Orbán - mind bálvány, akiket imádnak.

Nem kereszténység van ott, hanem képmutatás a kereszténység neve alatt. Alig van ott gyakorló keresztény ember. Lásd a lopásokat, amivel szinte dicsekednek.

Szóval annyit jelent, ott születtem, sajnos sokáig ott maradtam. Hittem abban, ott is lehet jobb, tettem érte sokat. Aztán világossá vált, ott soha nem lesz jobb. Mindig ugyanaz pepitában.

2010-ben a sudrák jutottak hatalomra. Nekik semmi se szent, nincs becsületük. Cserébe a képmutatás nagymesterei..."


LEÁLLHAT A BALESETI ELLÁTÁS: ULTIMÁTUMOT ADTAK A TRAUMATOLÓGUSOK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: DANÓ ANNA
2019.09.27.


Rendkívüli felmondását helyezte kilátásba október elsejére 68 baleseti sebész, ha a kormányzat nem teljesíti korábbi ígéreteit. 54 traumatológián az önkéntes túlmunkavállalásaikat mondhatják vissza a traumatológusok.

Emelték a tétet a traumatológusok, akik régóta hiába kérik a kormányt, hogy rendezze a baleseti ellátások finanszírozását. Eddig „csak” azt jelezték, hogy az ország mind az 54 traumatológiai ellátóhelyén felmondhatják az önkéntes túlmunkaszerződésüket, ha nem születik megállapodás. Most viszont – egy lapunk birtokába került levél szerint – az országos baleseti intézet 68 orvosa október 1-én beadja rendkívüli felmondását. Az orvosok szerint az elégtelen finanszírozás miatt ma már olyan kritikus a szakember és eszközhiány, hogy az veszélyezteti a betegek ellátását. Mint arról többször írtunk, a traumatológusok őszig adtak időt a kormánynak, hogy rendezze a szakma finanszírozását. A beavatkozások jó részénél a díjak nem fedezik a műtétek valós költségeit. Az egyre romló ellátási körülmények miatt júniusban rendkívüli közgyűlésen határozták el, hogy tárgyalást kezdeményeznek az egészségügyi kormányzattal. Azt is egyértelművé tették, hogy az alku eredményét szeptemberben egy újabb közgyűlésen értékelik. A kormány a nyár végéig ígért választ, de ezt nem tette meg.

A Magyar Traumatológusok Társasága elkészítette a költségszámításokkal alátámasztott finanszírozási javaslatait. Úgy tudjuk, ezek nagy többségét a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) szakértői is elfogadták némi korrekcióval. A nyári tárgyaláson azt az ígéretet kapták, hogy a kormányzati egyeztetés után, ha a kabinet is rábólint, szeptembertől életbe léphetnek az új finanszírozási szabályok. Eszerint az ellátásokért járó díjakat emelték volna, és a kormányzati tárgyalócsoport vállalta a traumatológiai ellátásért fizetett térítés későbbi, fokozatos növelését is. A traumatológusok számításai szerint a javaslataikkal a kórházi adósságállományt országosan 70 százalékkal lehetett volna csökkenteni. A legkritikusabb adóssággal rendelkező intézmények jelentős többségének van traumatológiája. A júniusi tárgyalásokon a kormányzat képviselői ígérték, hogy legkésőbb a nyár végéig választ kap a szakmai szervezet. Ám máig semmi nem érkezett, holott többször jelezték, hogy elég kritikus a helyzet...

KARÁCSONYI AJÁNDÉK - ÓRIÁSI LELEPLEZÉS! KARÁCSONY GERGELY UTÁLJA A TOLVAJOKAT! EZ VESZÉLYES!

HVG ONLINE
Szerző: TÓTA W. ÁRPÁD
2019.09.27.


Karácsony Gergely csütörtökön már százhuszonegyedszer bizonyult alkalmatlannak, de most aztán nagyon – tudta meg a Fidesztől az, aki tőlük akar megtudni bármit is. A főpolgármester-jelöltnek ugyanis nyilvánosságra került egy lehallgatott magánbeszélgetése. Ebből kiderül többek között, hogy nincs oda az összes szociért.

Amit örömmel hallok. Aki egy párt minden egyes tagjának ugrálva helyesel, az vagy debil, vagy éppen hazudik. Normális embernek nyilván vannak fenntartásai az MSZP-vel szemben, konkrétan maguknak a szociknak is van elég bajuk egymással, néha saját magukkal, és ez így természetes.

Valószínűleg az ellenzéki közönség is elégedetten nyugtázza, hogy jelöltje látja és felismeri az MSZP problémáit, e közönség többsége ugyanis sehogy sem kötődik a szocialista párthoz, csak épp a Fideszből van elege, és momentán ez az ellenzéki alternatíva, MSZP-stül.

A saját kerületében például direkte egy befolyásos smasszert tartana megfelelőnek az ott hemzsegő tolvajok megfékezésére. Amiből még az is megtudható, hogy Karácsony Gergelyt zavarja, hogy az őt támogató párt lopással is foglalkozik, és ezt minimum mérsékelni szeretné...

REFLEKTORFÉNYBEN

ÉLET ÉS IRODALOM / FEUILLETON
Szerző: BÁRON GYÖRGY
2019.09.20.


Lüktető-élő város és megfelelő infrastruktúra híján Magyarország első számú nemzetközi filmfesztiválja nem tudja úgy kifutni magát, ahogy a színvonala alapján megérdemelné. Erről, persze, nem a szervezők tehetnek, ők az előző évekénél is gazdagabb programot raktak össze. A zsűrit az ismert kanadai rendező, Denis Côté elnökölte, életműdíjat kapott Bille August és George Lazenby, az egyszervolt James Bond, az európai kultúra nagykövete lett Vanessa Redgrave és Franco Nero – sztárok, ismert és ismeretlen filmesek zsibongtak a fesztivál fénykörének vonzásában. Konferenciák, archív bemutatók, kiállítások, kerekasztal-beszélgetések – business as usual, nyugtázhatjuk elégedetten: a Cinefest őrzi a színvonalát.

„Sokkal jobb a program, mint Bariban” – mondja Taneli Topelius finn kritikus, és igaza van: cannes-i, berlini, Sundance-győztes friss slágerfilmek peregnek a CineFest zsúfolt mozitermeiben. Barit azért emlegeti Taneli, mert korábban a pugliai szép kisvárosban tartották a nemzetközi kritikusszervezet, a FIPRESCI közgyűlését, amely most – először történetében – Magyarországon, Miskolcon ülésezik. Taneli dicsérő szavaira az ember honfiúi kedélye felderül, majd körülnézve mindjárt el is komorul. Mert eddig Bari hosszú tengerparti sétányán bandukolva vagy a zsúfolt óváros tengerre néző pompás teraszán ülve szidtuk az ottani kínálatot, most pedig az éjsötétbe borult Miskolc üres főutcáján dicsérjük az ittenit. Az utolsó vetítések éjféltájt kezdődnek, ám tizenegy után meghal a város, sehol egy nyitott kávézó, terasz, étterem. Évek óta zárva még a fesztiválközpont jobblétre szenderült büféje is, a tér fölé nyúló hosszú erkéllyel – ugyanúgy nem találnak rá működtetőt, miként a lebontott régi mozi helyére álmodott elegáns szálló építésére sem. Ötvenméteres körben éles reflektorfény, csillogás, vörös szőnyeg, sztárok és luxusautók, körötte a sötétségbe-csöndbe burkolózott város. Amikor jó másfél évtizede a Cine­Fest elkezdett növekedni, szinkronban volt a település fejlődésével. Mostanra egyre nagyobb a kontraszt az emelkedő filmünnep s a süllyedő környezet között. Lüktető-élő város és megfelelő infrastruktúra híján Magyarország első számú nemzetközi filmfesztiválja nem tudja úgy kifutni magát, ahogy a színvonala alapján megérdemelné.

Erről, persze, nem a szervezők tehetnek, ők az előző évekénél is gazdagabb programot raktak össze. A zsűrit az ismert kanadai rendező, Denis Côté elnökölte, életműdíjat kapott Bille August és George Lazenby, az egyszer volt James Bond, az európai kultúra nagykövete lett Vanessa Redgrave és Franco Nero – sztárok, ismert és ismeretlen filmesek zsibongtak a fesztivál fénykörének vonzásában. Konferenciák, archív bemutatók, kiállítások, kerekasztal-beszélgetések – business as usual, nyugtázhatjuk elégedetten: a CineFest őrzi a színvonalát. A gazdag választékból most csak szemelgetni van terünk, a fontosabb darabokra a hazai premier után visszatérünk, feltéve, ha találnak nálunk forgalmazót.

A mezőny legmegosztóbb darabja a Cannes-ban is ellentmondásosan fogadott pszichológiai horror, A világítótorony volt, amely elnyerte a zsűri nagydíját és a FIPRESCI elismerését. Betonerős munka Robert Eggersé, Jarin Blaschke nyomasztó fekete-fehér képei­vel, Willem Dafoe és Robert Pattinson nagy kettősével. Mégis, minden szakmai virtuozitása ellenére, ahogy telik a kétórás filmidő, egyre csökken az intenzitása, két okból is. Egyrészt, mert a történet túlzottan kiszámítható, a két férfi eldurvuló küzdelme a kihalt tengeri szigeten nem okoz meglepetést. A másik ok, hogy a rendező a feszültséget végig egyazon magas szinten tartja, nincsenek pianók, világosabb, nyugodtabb pillanatok, s így nem képes emelni a tétet. Hasonló hibákkal terhes Alejandro Landes Kolozsvárott és a Sundance-en egyaránt díjazott, Miskolcon fődíjat nyert sokkoló munkája a Monos. Tinédzser lányokból és fiúkból toborzott gerillacsapat gyakorlatozik a kietlen kolumbiai hegyek között, készülve a harcra. Jasper Wolf komor totáljai Zsigmond Vilmos tájképeire emlékeztetnek a Gyilkos túrából, míg a történet A legyek urát idézi, annak növekvő-hullámzó feszültsége, pszichológiai motiváltsága nélkül. Sémákra épül A lelőhely című lélektani disztópiathriller is, amelyben egy fiatal lánynak idegen égitesten kell mentenie az életét – a jövőbéli őserdő alig különbözik a Monosban látottaktól. Miként egy másik versenyfilm, a Téli menedék című horror magányos téli háza is hasonlít kissé A világítótorony szélfutta szigetére. Lám, erre (is) jó egy fesztivál: ha az ember külön-külön látja a darabokat, a hasonlóságok fel sem tűnnek; ám egymás után nézve kitetszik, mennyire sémákban gondolkodnak az alkotók. A fenti négy produkcióból három kanadai–angol, illetve kanadai–amerikai. Érdekes, hogy a világ fejlettebb, nyugodtabb (vagy annak tűnő) részéből érkező munkákban milyen sok az elfojtott indulat, amely a legtöbbször nyílt erőszakba csap át. Humoros-játékos, szeretettel teli történetek ezúttal abból a régióból bukkantak fel, amelynek múltja és jelene – finoman szólva – kevésbé békés: Iránból és Palesztinából. Az ökumenikus zsűri díját méltán elnyert Teherán: A szerelem városa elragadó humorú mozaikok sora vágyról és beteljesületlen szerelemről. Egyik hőse duci recepciós hölgy, aki nem tud ellenállni az édességeknek, így kevéssé vonzza a férfiakat, ezért álnéven, mások fotóját felhasználva írogat nekik buja üzeneteket, s kér tőlük találkát, amelyekre nem megy el, csak távolról figyeli az átvert, dühöngő áldozatot. A másik főszereplő kigyúrt testépítő, akinek legfőbb vágya filmen szerepelni, s lelkesedésében nem veszi észre, a negédes modorú casting director csak hitegeti. A harmadik figura sikertelen zenész, aki esküvőkön bazseválgat, mások boldogságához húzva a talpalávalót. Öröm nézni a sok édes lúzer botladozását, az igazi szerelmet kajtatva Perzsiában. Hasonlóan varázsos a neves palesztin rendező, Elia Suleiman derűs-filozofikus műve, A mennyországnak kell lennie. A rendező önmagát játssza, amint Názáretben, Párizsban, majd New Yorkban, s végül ismét Názáretben kóvályog elveszetten, keresve valamit (hazát, otthont?), amit sehol nem talál. Egyetlen szót sem szól, faarccal figyel a kalapkarimája alól, nem vele, hanem körötte esnek meg a hol mulatságos, hol abszurd történések, amelyeknek humora egyszerre emlékeztet Jacques Tati és Roy Andersson remekléseinek tűpontos megfigyeléseire, lassú, kitartott poéntechnikájára.

Két magyar játékfilmes bemutató szerepelt a programban. Erősen hasonlítottak egymásra, mintha egyazon kaptafára készültek volna. Mindkettő rendezője, Tóth Barnabás és Deák Kristóf a közelmúltban rövidfilmmel aratott sikereket, előbbi a Susotázzsal, amely bekerült a kilenc Oscar-jelölt közé, utóbbi a Mindenkivel, amely két éve elnyerte az arany szobrot. Egyszerű, könnyen kiszámítható történet volt mindkettő, poénra kihegyezve. Hasonló a dramaturgiája a mostani nagyjátékfilmjüknek: Tóth Barnabástól az Akik maradtaknak és Deák Kristóftól a Foglyoknak. Az ötvenes évek elején játszódik mindkét mű, mely kor erősen stilizálva-egyszerűsítve elevenedik meg mostanában a vásznon és a képernyőn. Ismerősek a gyéren bevilágított macskaköves utcák a korabeli automobilokkal, a hosszú lódenkabátok, puhakalapok, bőrkabátok le sem kerülnek a jelmeztárak polcairól, vándorolnak filmről filmre. Nem biztos, hogy ez a legígéretesebb út egy fia­tal filmesnek: a divat és a rutin. A nagyobb gond, hogy mindkét munka igénytelenül kivitelezett szabványtermék. A sovány történet nem elég egészestés filmre, ez különösen a Foglyok kimódolt, gyönge poénra épülő sztorijára igaz. Utóbbinál egyedül Gózon Francisco fényképezése dicsérhető, a színészek körüljárható karakter híján lézengenek, ávóst játszva, ahogy más filmeken látható, sunyi házmestert és rettegő családot, szintén más filmekből. Az Akik maradtak poszttraumatikus holokauszttörténete több érzékenységet mutat, akár érdekes is lehetne, ha nem ennyire fantáziátlanul, minden invenció nélkül elevenedne meg. Utóbbin az operatőr sem segít: ritkán látni ennyire rosszul bevilágított belsőket. Ha már retró, legalább a korhűségre illene figyelni: a Foglyokban a könyvespolcon annak a klasszikus sorozatnak a kötetei sorakoznak, amelyeknek első darabját jó tíz évvel a történések után, 1963-ban adták ki. Mindkét munka olyan, akár a hetvenes–nyolcvanas években forgott jellegtelen tévéfilmek, amelyektől a puszta lebonyolításon kívül senki nem várt különösebb eredetiséget. Lementek a tévében egy-kétszer, és betöltötték a feladatukat. Azzal a nem kevés különbséggel, hogy többségük nemes irodalmi alapanyagból készült. Ha ezt a fajta filmtípust kívánja feléleszteni a finanszírozó NMHH, akkor rajta, ám kortárs és modern klasszikusok feldolgozására biztatnám őket az ilyen sápadt történetek helyett – s tévévetítésekre, kerülve a mozik nagy vásznát, ahol jobban kiütköznek a hibák...


FEJENKÉNT 3 MILLIÓ FORINT HŰSÉGPÉNZT KÉRNEK A VASUTASOK

24.HU
Szerző:  TAMÁSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2019.09.27.


A vasút állandósult késései miatt tüntettek csütörtökön a Keleti pályaudvar előtt néhány százan. Míg az utasok a kimaradó vonatokról és elégtelen szolgáltatásról beszélnek, a vasúti dolgozók balesetveszélyesnek tarják a létszámhiányt. A MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója Homolya Róbert is elismerte korábban, hogy jogosak a társaságot ért kritikák. Azt sem titkolta, hogy nagyjából ezer fős létszámhiánnyal küzdenek.

A vasutas szakszervezetek az elvándorlás megállítására a gazdasági növekedést figyelembe vevő béremelést szorgalmaznak, ezen felül fejenként 3 millió forintos extra hűségjuttatást szeretnének. A volánosoknál először cégen belül kell kiegyenlíteni a béreket, de mindkét társaságnál cél, hogy ne maradjanak le jobban a versenyszféra fizetéseitől, illetve zárkózzanak fel hozzá. A közlekedési cégek már kezdeményezték a munkáltatónál, hogy kezdjék meg a bértárgyalásokat.

Rugalmasabb bérmegállapodás kell

A 2017-2019-re vonatkozó, hároméves bérmegállapodás 13-12-5 százalékos emelésről szólt a MÁV-nál, és az idei évre belőtt 5 százalék kevésnek tűnik, miközben a versenyszférában idén is két számjegyű a bérnövekedés. Az 5 százalékot csaknem elviszi az infláció, igaz, valamelyest javít a helyzeten, hogy júliustól a 2 százalékos járulékcsökkentést is béremelésre fordította a MÁV. A Policy Agenda szerint 5-6 százalékos emelés mellett ismét nőhet a különbség az állami és a versenyszféra bérei között, ami további elvándorláshoz, munkaerőhiányhoz, a szolgáltatási színvonal romláshoz vezethet.

A Vasutasok Szakszervezetének elnöke, Meleg János szerint a hároméves megállapodások hátulütője az volt, hogy nem lehetett ennyire előre látni. Tanultak belőle, így új koncepciót készítettek a többi vasutas szakszervezettel egyetértésben. A bérmegállapodásban nem konkrét százalékokat határoznának meg, mint eddig, hanem azt szeretnék, hogy a béremelésnél a MÁV vegye figyelembe a gazdaság teljesítőképességét is. Számoljon a GDP-növekedéssel, az inflációval, és legyen benne bérfelzárkóztatási elem is, 2020-ban plusz 2 százalék, a következő évben plusz 3 százalék. Ez összességében újra két számjegyű emelést jelenthetne...

SZABAD SZEMMEL: SÚLYOS FIGYELMEZTETŐ LÖVÉS A MAGYAR ÉS A ROMÁN JELÖLT BRÜSSZELI KUDARCA

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.27.


FT 

Idáig még egyszer sem fordult elő, hogy az Európai Parlament Jogi Bizottsága a hivatalos meghallgatások előtt akár egyetlen jelöltet is visszautasított volna azok bizonyos anyagi ügyei miatt, ám most ez a sors érte Trócsányi Lászlót és román kolléganőjét. Az EP elnöke ezért most levélben tájékoztatja a fejleményről von der Leyent, aki ily módon nehéz helyzetbe került. Eredetileg nagyjából 10 leendő biztosnál kérdezett rá a jogi ügyekben illetékes testület bizonyos pénzügyi érdekeltségekre, ám csakis a magyar és a román kérték meg, hogy zárt ajtók mögött személyesen adjon magyarázatot a feltételezett szabálytalanságokra. A Bizottság elnöke most kérheti a két államot, hogy jelöljön valaki mást, de azt is megteheti, hogy kitart a két eredeti kiválasztott mellett, csak azoknak előbb el kell oszlatniuk az aggályokat. A Jogi Bizottság hétfőn újra tárgyalja a kérdést, miután Sassoli, a Parlament elnöke leült von der Leyennel. A haladó, illetve liberális frakció azt akarja, hogy mind Trócsányi, mind a román Plumb vegye a kalapját, ha nem tudják tisztázni az ügyet. A lap emlékeztet arra, hogy mielőtt miniszter lett, Trócsányi ügyvédi irodája 500 ezer euróért vállalta a Fejlesztési Minisztérium jogi képviseletét. Majd még további állami szerződéseket is kötött, amikor alapítója már az igazságügyi tárcát vezette. Az egyik – nagyjából egymillió euró értékben – Pakshoz kapcsolódott. De a politikusnak azt is felróják, hogy milyen törvényekhez adta a nevét a kormány szolgálatában. Maga a politikus tagadja a vádakat és azt állítja, hogy 2007 óta nem vett fel pénzt az irodánál, illetve hogy az nem is írt alá semmiféle megállapodást a hatalommal, miután ő bekerült az Orbán-kabinetbe. Kovács Zoltán szerint itt valójában arról van szó, hogy bevándorláspárti EP-képviselők nem képesek eltűrni egy migrációellenes biztost. Egyébként Trócsányit a tegnapi titkos szavazáson 11-en utasították el, 9-en támogatták, ketten tartózkodtak.

Csapás von der Leyen számára, hogy az EP példátlan módon elvetette a magyar és a román jelöltet, mivel a Bizottság leendő elnökének a jövő hónapban el kell fogadtatnia komplett csapatát, ha a testület november 1-jével munkába akar lépni. Ily módon Trócsányi és Plumb nem vehet részt a hétfőn kezdődő meghallgatásokon, anélkül pedig nem kaphatják meg a megbízatást. Olyan már volt, hogy egy-két jelölt elbukott, amikor a parlamenti képviselők a nyilvánosság előtt sarokba szorították őket, de az páratlan, hogy valaki már ez előtt, a zárt ajtók mögött tartott ülésen ne mehessen tovább. De hát Strasbourg 2016 óta fokozottan ügyel az érdekütközések kizárására. Trócsányi mindenesetre azt állította, hogy esetében politikai döntést hoztak és jogi következményeket helyezett kilátásba. Pedig már korábban figyelmeztették, hogy a liberálisok részéről kemény menetre számíthat, amiért segített létrehozni a jogi keretet Orbán Viktor számára. Elvileg azonban még mindketten lehetnek biztosok, ha meggyőzik az Európai Parlamentet, hogy új tisztségük ellátását nem zavarják a vitatott ügyek. A felfüggesztésük láttán a két kormány küldhet új megbízottat. Csak azoknak már nagyon kevés idejük maradna, hogy felkészüljenek a meghallgatásokra, pedig ott egy csomó kérdésre kellene válaszolniuk, kezdve a politikai víziójuktól egészen egy sor technikai részletig. Mindenesetre a mostani döntés kiélezheti a feszültséget az EP, illetve Magyarország és Románia között, amelynek vitája van Brüsszellel a jogállam miatt.

FAZ 

Brüsszelben kifelé áll Trócsányi és a román Plumb rúdja, ami igencsak kellemetlen a Bizottság következő elnöke számára. Von der Leyennek jelen állás szerint meg kell állapodnia a Parlamenttel a hogyan továbbról. Az viszont biztos, hogy az EP-elnöke felkéri a Jogi Bizottságot, így annak pontosan meg kell adnia, hogy milyen megoldást javasol a szóban forgó érdekütközések felszámolására. Ezért egyáltalán nem biztos, hogy a testület új jelöltek állítását indítványozza. Az is elképzelhető, hogy ők ketten új területet kapnak. A Bizottság zöld alelnöke azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a két bukott jelölt nem önt záros határidőn belül tiszta vizet a pohárba, akkor más jelölteket kell kérni a magyar és a román vezetéstől. Von der Leyennek szemére vetik, hogy nem elég alaposan nézte meg, kiket is delegálnak bizonyos országok.

A lap súlyos figyelmeztető lövésként értékeli a magyar és a román jelölt kudarcát, hozzátéve, hogy nehéz napok várnak most a Bizottság következő elnökére. De hát Trócsányi és Plumb nem tudta megnyugtatni a Jogi Bizottságot, hogy új tisztségük ellátását nem befolyásolják bizonyos pénzügyek. Így most olyan diákokként jelennek meg, akiket nem engednek vizsgázni. De a döntés mutatja, milyen göröngyös lehet még az út a volt német védelmi miniszter számára. A Jogi Bizottság zöld alelnöke úgy nyilatkozott, hogy a labda most von der Leyennél van. Meg kell magyaráznia, egyáltalán miért ment bele a magyar és a román személyi javaslatba. A fejlemény alátámasztja, hogy az EP-képviselők bizonyítani kívánják erejüket. Sokan még mindig nem emésztették meg a csúcsjelölti rendszer kudarcát, és hogy az állam- és kormányfők olyasvalakit futtattak be a Bizottság élén, aki eredetileg nem is indult a posztért. Hogy mi lesz ezek után, mármint hogy kigolyóznak-e bárkit Strasbourgban, abban szerepet játszhatnak a pártszempontok. Ezt jelzi, hogy Trócsányi a Néppárthoz tartozik, Plumb pedig szociáldemokrata. Az elemzés azonban megjegyzi, hogy von der Leyen mindkét jelölttől fájdalom nélkül meg tudna válni, de az már érzékenyen érintené, ha nem jutna túl az erőpróbán a francia Goulard, aki az egységes piac leendő felelőseként kulcsfigura volna a Bizottságban.

Hogy érdekütközés miatt elakadt a magyar és a román biztosjelölt jóváhagyása, sőt bizonytalanná vált a további sorsuk, az csapás mindkét kormány számára. Így Orbán Viktornak, aki Trócsányit javasolta, illetve a politikai válsággal küszködő bukaresti vezetésnek. A Bizottság szóvivője azt közölte, a Jogi Bizottság döntésének ismeretében, hogy az ügynek jó pár kimenetele lehetséges. Egy illetékes szerint von der Leyen felkérheti Magyarországot és Romániát, hogy küldjenek valaki mást, ha a két érintett nem tudja tisztázni magát.

Összeomlás fenyegeti az új Bizottságot, mert félő, hogy mások is Trócsányi, illetve a Plumb sorsára jutnak a jelöltek közül. A magyar politikus, Orbán bizalmasa ellen az anyagi ügyeken túlmenően az a kifogás, hogy segített megfosztani függetlenségétől az ország igazságszolgáltatását. Mivel ő és román kollégája más más pártcsaládot képvisel, azzal számolnak, hogy más frakciók tagjait is igencsak keményen harapófogóba veszik a meghallgatásokon. Itt elsősorban a belga liberális Reynders neve kerül szóba. Trócsányi utódjaként Járóka Líviát, illetve Győri Enikőt emlegetik.

Mind a két megbukott jelölt kilövésre kiszemelt vadnak számított és ez be is jött. Ursula von der Leyen alighanem éppen azért szánta Trócsányi Lászlónak a bővítési posztot, mert tudta, hogy az EP minden bizonnyal nem adja áldását a jelölésre, mivel a felvételre váró nyugat-balkáni országokban mindennél fontosabb, hogy kialakuljon a jogállam. Márpedig ha van olyan tag az EU-ban, amely a demokráciaellenes politikája miatt nem alkalmas erre a feladatra, akkor az éppen Magyarország. Trócsányi jelölése már korábban nagy felzúdulást váltott ki Délkelet-Európában, mivel az Orbán-kabinet nacionalista és tekintélyelvű politikusok mögé állt a térségben, ideértve, hogy menedéket adott a korrupció miatt elítélt volt macedón miniszterelnöknek. Ezért akik számára fontos a reform és a nyílt társadalom, azoknak elejétől fogva érthetetlen volt, miért bízza rá von der Leyen a felvételek előkészítését egy magyar politikusra. Azonnal jelzésnek tekintették, hogy a bővítést immár senki sem veszi komolyan az EU-ban. A magyar fél ugyan kiáll a nyitás mellett, de olyan módon, hogy az nem számíthat többségre Brüsszelben. Nem kizárt, hogy von der Leyen ezek után arról győzködi majd Orbánt, hogy érje be egy másik szakterülettel...

KEVESEN FIGYELNEK RÁ, PEDIG EZ LEHET AZ INGATLANPIAC KÖVETKEZŐ NAGY CSILLAGA

PORTFOLIO
Szerző: PORTFOLIO
2019.09.27.


A turizmus fellendülésének köszönhetően a régiós hotelpiac rengeteg lehetőséget tartogat, miközben a befektetők számára is egyre vonzóbb eszközzé válik. A turisták igényei a fapados légitársaságok és a szállásmegosztó szolgáltatások terjedésével egyre gyorsabban változnak, azonban hotelfejlesztés szempontjából a kelet-közép-európai régió ma messze a legjobb terep – mondta el a Bécsben megrendezett CEE Property Forum 2019 konferencián Marius Gomola MRICS, Managing Director, Horwath HTL Hungary, Founder, HOTCO. A szállodapiac mellett a konferencián megszólaltak a student housing (magánkollégium) képviselői is, akik szerint az ágazat a régió több országában is erős fellendülés előtt áll.

Szárnyal a régiós szállodapiac

Lengyelországban és Magyarországon ma forró a piac, senki nem ad el hotelt, de mindenki akar egyet. Egy külföldi befektető számára teljesen más lehet a helyi környezet, mint azt előre gondolja, akár az eladói akár a vásárlói szemszögből. A siker kulcsa a bérleti díjakban rejlik. Az, hogy az irodapiac egyre zsúfoltabbá válik, szintén a hotelpiac irányába terelheti a befektetőket, de a fejlesztők is egyre nagyobb potenciált látnak a hotelekben. A bankok is szeretik ezeket a termékeket, viszont gyakori, hogy nem is lehet teljesen elkülöníteni az egyes szegmenseket. Van arra is példa, hogy egy iroda vagy egy lakásprojektet alakítanak hotellé – mondta el Péter Takács, Partner, VLK Cresa...

KIMONDANI VAGY KIMONDATNI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.09.27.


Hitler nem ölt meg senkit. Még csak nyoma sincs annak, hogy valaha is olyat ejtett volna ki a száján, hogy a zsidókat meg kell semmisíteni, mégis tudjuk, mi lett, hogy mi is történt. Mint hosszas vizsgálódás után kiderült, Hende Csaba sem mondta ki a saját szájával Szombathelyen, hogy dr. Nemény András, az ellenérdekelt oldal polgármester-jelöltje hazaáruló, csak a közönségével mondatta ki, és ismételtette el velük mind hangosabban, hogy beléjük vésődjön, rögzüljön mintegy a stigma, hogy ki az, akinek a veséjét le kell rúgni, ha szembejön az utcán.

Ezen megy most a cirkusz: mondta vagy nem mondta, csak mutatta vagy sugallta, mintha nem lenne teljességgel mindegy. Hende Csaba ott állt a színpadon, mögötte kivetítőn dr. Nemény képe terroristákkal elegyest, a tömeg megbabonázva skandálta, hogy hazaáruló, Hende gaulaiter pedig elégedetten vigyorgott, hogy teljesítette a gazda óhajait. Életben maradhat még kicsit politikai ámokfutásában, amely MDF, polgári körök, gukkeros miniszterség után most a szombathelyi helytartóságnál tart. Innen lejjebb út már nincsen, csak a nagybüdös semmi politikai értelemben. S aki ennek adta el a lelkét, annak ez egyszersmind a halál is.

Ezek nem pátoszos szavak. Ahogyan a háborúból hazatérő katona is alkalmatlan a normális civil életre, mindenféle post szindrómái és traumái vannak, ugyanígy, aki mást sem csinált egész életében, mint valakit szolgálva politizált, ha ezt elveszik tőle, szembe találja magát a nihillel. Az a kérdés, meddig megy el, hogy a neki kedvező status quot fenntartsa, mire képes ennek érdekében. Hende Csaba egy egész várossal szórakozik, üt, vág, kaszabol, aki nincs vele az ellene van, röpködnek a forgácsok és fortyog a szagos massza. Mindez az ő saját bejáratú nyomora, de jól láthatóan a szombathelyi ellenérdekelt fél képtelen ezzel akármit is kezdeni...

ROGÁNÉK KINŐTTÉK A PASA PARKI KULIPINTYÓT

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.09.27.


Rogán Antal eltűnt, mint szürke szamár a ködben. Nem mutatkozik a kampányban, nem beszél fórumokon, nem avat utat, nem ad át sem félkész uszodát, sem másfél évvel ezelőtt befejezett felüljárót. Volt már ilyen, mert Rogán hiába fontos ember Orbán Viktor kormányában, másfél évvel ezelőtt a parlamenti választás előtt szintén eltüntették. Rogán tehát nincs, de hír azért jött róla: már nem a Pasa parkban húzza meg magát családjával, hanem egy Felhő utcai, a korábbi kulipintyónál némileg nagyobb ingatlanba költöztek.

A Felhő utcai ingatlan, amelyre Rogánék a Pasa parki társasházi lakásról váltottak, Bessenyei Istváné. Utóbbi illető egyfelől a Valton-Sec Kft. résztulajdonosa, másfelől Rogán-Gaál Cecília barátnőjének és üzlettársának, Sarka Katának a férje. Tőlük bérli a házat Rogán-Gaál Cecília, igaz, nem tudni, mennyiért.

A felesége barátnőjének lakodalmára helikopterrel utazó, magát nem urizáló parasztgyerekként defíniáló Rogán miniszter életében nem ez az első érdekesség, amelyről beszámol a sajtó. Az Orbán-kormány propagandaminisztere nem csak arról ismert, hogy ügyes üzletasszonynak mondott felesége révén helikopterrel jár lagziba, és még nem is csupán arról, hogy a Pasa parkban, ahol lakott, a hírek szerint sokfős személyzet tette élhetőbbé a család mindennapjait...

A MAGYAR NYOMOZÓKAT IS MEGLEPI A KIBERBŰNÖZŐK KREATIVITÁSA

INDEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2019.09.26.


A szervezett bűnözés nem tűnt el, csak az internetre költözött. Mára a hagyományos bűnözők is kitanulták a informatikát, és megjelentek a kifejezetten a technológiára építő bűnözési formák is. A szervezett kiberbűnbandák olyan hatékonyan működnek, mint egy multivállalat, ezért a kiberbűnözőket üldöző hatóságoknak is felkészültnek kell lenniük. Az új típusú bűnelkövetés Magyarországon is merőben új kihívások elé állítja a rendőröket és az adóhivatal nyomozóit is. Magyarország egyébként a top 7-ben van a világon az emailben kapott kártevők számát tekintve – kiberbűnkörképünk az ITBN-ről.

Ha az ember ellátogat az ITBN-re, és naivan bolyong a nagy éves kiberbiztonsági rendezvény kiállítói között a Groupama Aréna folyosóin, a rengeteg biztonsági cég egymás hegyén-hátán álló standjai láttán könnyen elfoghatja az az érzés, hogy a hekkereknek már esélyük sem lehet. Pedig a kiberbűnözők köszönik, jól vannak, és a jól bevált módszereik mellett újabb és újabb trükkökkel nehezítik meg az őket üldözők életét...

SENKINEK NEM KELLETT AZ OROSZ METRÓ, BUDAPEST MÉGIS MEGVETTE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: LAMPÉ ÁGNES / KLUBRÁDIÓ
2019.09.27.


Folytatta Tarlós István főpolgármesteri munkájáról szóló cikksorozatát Király Dávid, a Republikon Intézet elemzője, ezúttal a 3-as metró orosz szerelvényeivel foglalkozott, amelyek már a volt szovjet tagköztársaságokban se kellettek. Beszélt arról is, hogy a megafonos ordibálás után visszavonta Tarlóst a Fidesz.

Király Dávid, a Republikon Intézet várospolitikai szakértője cikksorozatot ír a Magyar Narancsban Tarlós István főpolgármesteri tevékenységéről, az elmúlt 9 év szakpolitikai döntéseiről. Legutóbbi írásában kiemelte a 3-as metrót és a Csillaghegyi-öblözet (Római part) árvízvédelmét. Azt már ő mondta el a Reggeli gyorsban, hogy azért ezeket, mert Tarlós István saját bevallása szerint is főpolgármesterségének nagyon fontos eleme volt ez a két beruházás.

Király Dávid közölte: az alapvető igényeknek megfelelő metrót sem sikerült beszerezni, felújítás címén nem használtakat kapott ugyan Budapest, de korszerűtleneket, nem moderneket. A biztosítóberendezéseket, amelyek a lelkét jelentik a rendszernek, nem cserélik, csak felújítják, pedig ha cserélnék, gyakrabban járhatnának a metrók és biztonságosabb lenne a működés. Így ezt nem lehet valódi felújításnak tekinteni, legfeljebb karbantartásnak.

A metrónál a kormány utasítása volt, hogy helyzetbe kell hozni az orosz gyártót. Tudni kell, hogy ezek a metrószerelvények az Európai Unió más nagyvárosaiban eladhatatlanok, de még a volt szovjet tagköztársaságokban is nemet mondtak rájuk, annyira elavultak - mondta a szakértő.

A biztosítóberendezéseknél egyszerűen nem volt elég a pénz, körülbelül még 15 milliárd forint kellett volna a cseréhez. De már ahhoz is hosszas könyörgésre és lobbizásra volt szükség, hogy legyen elég pénz az infrastruktúra jelenleg tervezett felújítására. Hozzátette: ez is szerepel abban a megállapodásban, amelyet a miniszterelnök és a főpolgármester kötött korábban, és amelynek megvalósulását Gulyás Gergely már kétségbe vonta (ha nem Tarlós győzne).

Király Dávid arról is beszélt, hogy bár a budapestiek többsége igényli, szerinte nem lesz nyílt vita a főpolgármester-jelöltek között. Az látszik, hogy a megafonos kirohanása óta a Fidesz levette Tarlós Istvánt a nyilvános szereplései nagy részéről.

MÁR NEM VAGYOK FIKAGÉP – A 168 ÓRA 2019. SZEPTEMBER 26-I SZÁMÁNAK AJÁNLÓJA


168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 ÓRA
2019.09.25.


Manapság nagyon megfontolom, hogy bárkit is lebutázzak. Kiszálltam az igazságosztó szerepből, nem akarom másoknak előírni, hogy mi a jó és mi a rossz. Jó dolog tudni, hogy mit szeretnek az emberek, és fontos, hogy ezért ne nézzem le őket, ne haragudjak rájuk – mondja a 168 Órának Hajós András zenész, showman, producer...

Már nem vagyok fikagép

Manapság nagyon megfontolom, hogy bárkit is lebutázzak. Kiszálltam az igazságosztó szerepből, nem akarom másoknak előírni, hogy mi a jó és mi a rossz. Jó dolog tudni, hogy mit szeretnek az emberek, és fontos, hogy ezért ne nézzem le őket, ne haragudjak rájuk – mondja a 168 Órának Hajós András zenész, showman, producer, aki a számos díjjal elismert Dalfutár című műsorának második szériájával legutóbb nem valamelyik kereskedelmi tévén, hanem a YouTube-on jelentkezett. Cseri Péternek beszél arról is, hogy milyen videókra gerjed a neten, elmenne-e fellépni Tusványosra, milyen viszonyban van Schmidt Máriával, és megjósolja azt is, vajon virágba borulnak-e a pálmafák az önkormányzati választás után.

Nyomordiagnózis

A Debreceni Ítélőtábla megerősítette azt a történelmi jelentőségű döntést, amelyet tavaly hozott első fokon, nem jogerősen az Egri Törvényszéken a Román Tamás bíró által vezetett tanács. Az ítélet kimondta: pénzbeli kártalanítás jár azoknak a gyöngyöspatai roma gyerekeknek, akik bizonyíthatóan hátrányos helyzetbe kerültek annak következményeként, hogy többségi társaiktól elkülönítve oktatták őket. Ez az ítélet most először forintosítja gyerekek tömegei esetén az így elszenvedett hátrányokat, amelyek ezeknek a fiataloknak az egész életét befolyásolják: nyilvánvalóan rosszabb esélyeik vannak a munkaerőpiacon, alapkészségeik hiánya miatt minden valószínűség szerint csak a közmunkáslétből fakadó nyomor jut osztályrészükül. Ezt tette velük a gyöngyöspatai iskola. Ennek a sorsnak üzen hadat Vecsei Miklós, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke, az úgynevezett diagnózisalapú felzárkózási romastratégia előkészítésének és végrehajtásának koordinálásáért felelős miniszterelnöki biztos. Az Ónody-Molnár Dórával folytatott beszélgetése során két szemléletmód ütközik egymással, egy, az integrációt gyorsító, az eredményeket hamarabb elérni kívánó, illetve egy lassabb, inkább a társadalmi elfogadás elmélyítésére építő, a nyomort a szegénységgel fölváltó. Vecsei Miklós szerint az eddigi integrációs folyamat súlyos kudarc, míg kollégánk azt állítja, az elindított integrációs folyamatot megszakították, így nem lehet tudni, mire juthattunk volna vele. Mindenesetre Vecsei szerint valami alapvetően mást kell mostantól csinálni, helybe menni, és folyamatos jelenléttel – ez a máltaiak Jelenlét programja – egyedi megoldást találni egy-egy település problémáira, mert, állítja, nincsenek univerzális megoldások.

Benne vagyunk életünk nagy sztorijában


Lelkesedésből, szabadidejüket feláldozva dolgoznak Pikó András kampányában a civil aktivisták. Közben a Fidesz politikusai rájuk küldik a rendőröket, leszaggatják a plakátjaikat, kampányrendezvényükön lekapcsolják az önkormányzati áramot. A médiamunkásból lett kormányellenes polgármesterjelölt szerint az ellenzéki pártok által támogatott civilek akár győznek, akár nem, Józsefváros már nem lesz ugyanolyan, mint előttük volt. Pungor András riportja.
Fájdalmas életösvények

Nem akartuk átírni senkinek a történetét, elfogadtuk úgy, ahogy az érintettek látják a saját sorsukat, még akkor is, ha netán túlzások, szépítések vagy hazugságok is szerepelnek benne – mondja a 168 Órának Kovács Vera szociálpolitikus, az Utcáról Lakásba Egyesület ügyvezető alelnöke, az Utak az erdőben című kötet szerzője. A napokban megjelenő kiadványban 22 olyan élettörténet olvasható, amely hajléktalan emberekkel rögzített mélyinterjúk alapján készült. A szerkesztett vallomásokból tragikus életutak bontakoznak ki, ám a megszólalók nem felmentést kérnek az olvasóktól, csak egy kis megértésre számítanak. A kötet nem korhatáros ugyan, de alaposan igénybe veszi a lelket. Aki kérdez: Cseri Péter.

A megkérdező ember

Borgula Andrást sokan az ATV A nap híre, a Havas a pályán vagy a Klubrádió Kinevetsz a végén! műsoraiból ismerik. Kemény, baloldali vitapartnere a közéleti műsoroknak. De mindenekelőtt a Gólem Színház művészeti igazgatója, rendezője. Évekig élt Izraelben, a színházrendezést is ott tanulta. Az általa alapított Gólem Színház nemrég saját játszóhelyet kapott a VII. kerületben, és várhatóan jövő ősszel már ott nyitnak. Erzsébetváros tíz évre, a közszolgáltatási szerződésben meghatározott feltételekkel, térítésmentesen adja nekik bérbe az ingatlant. A felújításokra még rengeteget kell költenie a Gólemnek, és a színházat önfenntartóan kell majd működtetniük. Csakhogy a tavalyi taobevételeiknek csupán 15 százalékát kapták meg a minisztériumtól. Sándor Zsuzsanna interjúja.