2021. március 8., hétfő

MAGYARORSZÁGON A LEGKISEBB A NŐI PARLAMENTI KÉPVISELŐK ARÁNYA AZ EU-BAN

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2021.03.08.


Válság teremti Magyarországon a női cégvezetőket: 2020-ra is nagyot nőtt az arányuk a férfiakhoz képest. A nők politikai képviselete azonban továbbra is csapnivaló, uniós szinten hátul kullogunk, a nők fizetése pedig továbbra is 18,9 százalékkal alacsonyabb az azonos pozícióban dolgozó férfiakénál
.

A nők helyzetéről szóló többféle statisztikával vezette fel a nemzetközi nőnapot az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat.

Aki követi a nők helyzetéről szóló nemzetközi jelentéseket – amikben Magyarország rendre az utolsók között végez nemcsak Európában, hanem a Közép-Ázsiát is magában foglaló nagyobb régión belül is –, nem éri meglepetésként, hogy Magyarországon a legkisebb az Országgyűlésben a képviselőnők aránya az unióban. A csapnivaló pontszámok legfőbb oka ugyanis mindig a nők gyenge magyarországi politikai képviseletében volt keresendő.

A friss, 2020-as adatokat vizsgáló eurostatos kimutatásban Máltával együtt végeztünk az utolsó helyen, mindkét országban 13 százalékot tesz ki a női képviselők aránya. A részletes adatokból azonban kiderül, hogy a 13 százalék Magyarország esetében 12,6, Máltán pedig 13,4 százalékot jelent...

A SAJTÓFLOTTA ÖSSZTÜZE

FORGÓKÍNPAD
Szerző: SZELE TAMÁS
2021.03.08.


Valóságos flottademonstráció zajlik a Magyar Nemzet hasábjain, bár ők tengeri csatának érzik: azért nem nevezhető ütközetnek, mert a másik flotta, izé, nem jött el, a hajóágyúk össztüzének semmi értelme, de azért vígan sorozzák a tenger vizét, és nagyon büszkék arra, hogy az ellen nem viszonozza a tüzet, úgy megijedt.

Pedig csak nem vette észre, hogy háborúznak vele.

Mint azt tegnap észleltem volt és meg is írtam ezeken a hasábokon, az ellenség most nem Soros, illetve csak közvetve ő, nem a menekülők, csak átvitt értelemben, nem a techóriások, bár őket is támadják, nem is a szabadkőművesek, rájuk most nincs idő: az ellenség jelenleg a nyugat-európai sajtó, azon belül is a Deutsche Welle. Eddig sem szerették az európai és szabad sajtót, ennek ékes példája az emlékezetes Szijjártó-interjú, melyet február végén adott a magyar külügyminiszter a román Digi24-nek, és amelyben azt állította, hogy:

„Az Európai Unió és az Európai Unió összes médiuma egyfajta lejárató kampányt folytat Magyarország ellen a sajtószabadság ügyével kapcsolatban.”


Nem kis szervezési munka kéne ehhez, és egy akkora apparátus, aminek a létezése eltitkolhatatlan volna. Tudja, külügyminiszter úr, mekkora lehetetlenséget állít? A világon senki sem volna képes elérni, hogy Londontól Athénig minden sajtótermék ugyanazt mondja valamiről, kivéve ha az, amit mondanak – valóság. Akkor tényleg ugyanazt írja majd mindegyik, de napról napra leegyeztetni mindenkivel ugyanazt a hazugságot képtelenség lenne. Kivihetetlen. Értelmetlenség is volna, nem olyan komoly tényező a magyar kormány, hogy érdemes volna ilyesmire.

A gondolat abszurditása szemet szúrhatott valamelyik kormányzati mastermindnak, valamelyik propaganda-irányító zseninek és úgy dönthetett, egyszerre mégis nagy falat volna megharcolni a teljes európai médiával, esetleg a világsajtóval is, egyenként talán okosabb támadni. Így került célkeresztbe a Deutsche Welle riportja a budai Vár felújításáról...

MIÉRT SZÓLHATOTT RÁ ORBÁN NYILVÁNOSAN A JÁRVÁNY ALATT LUXUSNYARALÁSOKRA JÁRÓ FIDESZES BÁRÓKRA?

444.HU
Szerző: SZILY LÁSZLÓ
2021.03.08.


Sok internetező valamelyik ellenzéki párt vagy egy kormánykritikus internetező viccének hiszi az itt látható, a közösségi oldalakon vasárnap óta terjedő kormányzati üzenetet.

Nem is csoda, hiszen Orbán Viktor fotója mellett a következő idézet olvasható tőle:

"Arra kérek mindenkit, hogy a veszélyes helyekre tervezett luxusvakációkat halasszák el. Nem azért, mert irigyeljük tőlük az ilyesmit. Hazahozhatnak olyan vírusokat, amelyek ismeretlen mutánsok, és itt bajba sodorhatnak másokat."

De ez nem Jakab Péter szövegíróinak vagy Gyurcsány Ferenc netes stábjának a piszkálódása. Ez a bő évizede rettegett és csodált Orbáni Kommunikációs Gépezet terméke és pont az, aminek látszik: figyelmeztetés a haveroknak, hogy vegyenek vissza...

HOGYAN ÁLLÍTOTTA MAGA MÖGÉ ORBÁN A MAGYAR ROCK NAGY ÖREGJEIT?

24.HU
Szerző: INKEI BENCE
2021.03.08.


A hatvanas-hetvenes években feltűnt pop-rock nemzedék jelentős része felsorakozott Orbán Viktor és a Fidesz mögött, és nem is maradtak ellentételezés nélkül. Hová nyúlik vissza ez a kapcsolat, és miért lehet fontos a NER emlékezetpolitikája számára?


Az elmúlt hónapokban a hazai kulturális életet az SZFE ügye uralta, és ez irányította rá a figyelmet a magyar színházi szakma politikai megosztottságára is. Ennek apropóján néztük meg tavaly ősszel, hogyan alakított ki a Fidesz egy alternatív színházi centrumot Vidnyánszky Attila körül, és hogy hogyan lettek az Orbán Viktorral focizó és barátkozó színészek később a kormánypárt kultúrpolitikájának fontos káderei. Annak a cikknek talán a legfőbb tanulsága az volt, hogy ezeknek a színészeknek a többsége még az ellenzékben lévő Fideszhez csapódott oda, a miniszterelnök pedig a hozzá régóta lojális embereket rendszerint színházigazgatói pozíciókkal jutalmazta. Nem csupán bizonyos színészek esetében megkerülhetetlen azonban a politikai irányultság kérdése itthon, hiszen a könnyűzenében is ugyanúgy megtapasztalható ez a jelenség: aki a kormánypárttal jó viszonyt ápol, az nem járt rosszul az elmúlt tíz évben, sőt...

KORONAVÍRUS: EGYRE TÖBB VÁROSBAN ROBBAN A JÁRVÁNY, CSÚCSKÖZELBEN A VÍRUS TERJEDÉSE

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2021.03.08.


A koronavírus örökítőanyagának koncentrációja számos nagyváros szennyvízmintáiban emelkedett.


A 9. héten számos településen tovább emelkedett a szennyvízminták SARS-CoV-2 koncentrációja, az eredmények megközelítik az őszi járványcsúcs esetében tapasztalt értékeket - írja a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NKK) a Facebook-on.

Eger, Győr, Kaposvár, Kecskemét, Nyíregyháza, Salgótarján, Tatabánya, Veszprém, valamint a vizsgált Budapest környéki települések (Tököl, Biatorbágy, Szigetszentmiklós, Budakeszi, Százhalombatta) mintái esetében tapasztalható növekedés, csökkenés egy város esetében sem mérhető - írja az NNK.

A szennyvízminták összhangban állnak a járványadatokkal, amelyek a koronavírus harmadik hullámának nagyon gyors felfutását mutatják. A járvány miatt a kórházak egyre inkább túlterhelődnek...

„DE HOGY PARANCSSZÓRA CSELEKEDJEK? AZT MÁR NEM!” - BŐ NÉGY ÉVTIZED UTÁN HAGYJA OTT AZ EGÉSZSÉGÜGYET EGY ÁPOLÓ

MAGYAR NARANCS
Szerző: FÜLÖP ZSÓFIA
2021.03.08.


Kiss László ápolóként dolgozott, mellette aktív érdekvédő volt. A szolgálati jogviszonyra nemet mondott, kiszállt.


Narancs.hu: Március 1-jével, 44 év után elhagyta az egészségügyet. Miért döntött úgy, hogy nem lép be az új egészségügyi szolgálati jogviszonyba, mi volt az az elem, amit nem tudott elfogadni?

Kiss László: Igazából az egész folyamat, ahogy ezt keresztülvitték a döntéshozók, kiverte nálam a biztosítékot. Különösen rosszul érintettek bizonyos elemek, hiszen életem nagy részében érdekvédő is voltam. Látszik, hogy tudatosan leépítették a lehetőségeket: megszüntették a kollektív jogokat az ágazatban, sérült az eddig is gyenge lábakon álló sztrájkjog. Ezzel alig maradt a dolgozók kezében eszköz arra, hogy kifejezzék a másfajta akaratukat, vagy fellépjenek, ha sérelem éri őket. De magában a törvényben is sok olyan elem van, amit nem tudok elfogadni. Sérülnek az alapvető jogok, korlátozzák az emberi szabadságot. És ezt én még úgysem tudom elfogadni, hogy három és fél évvel állok a nyugdíj előtt, így engem valószínűleg nem vezényelnének el. Az is lehet, hogy ha a kirendelés önkéntes lenne, mennék magamtól, hiszen eddig is erről szólt az életem. De hogy parancsszóra cselekedjek? Azt már nem! Ráadásul sok a hiátus, amit kormányrendeletekkel meg az országos kórházi főigazgató utasításaival töltenek be, ami csak növeli a bizonytalanságot...


A “FELCSÚTI PER” A LEGFONTOSABB ÉS LEGHATÉKONYABB VÁLASZTÁSI ÍGÉRET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.03.07.


Ha az ellenzék ügyes lesz, fogalomként kerül a köztudatba a “felcsúti per” kifejezés, amelyet Fekete-Győr András dobott be a közéletbe ügyesen. A 444.hu által készített interjúban kissé zavaros, ki képviseli majd a vádat a NER bűnözőinek számonkérése során, ha nem várják meg az új ügyészség felállítását, és hogyan hoz törvényes ítéletet a bíróság, ha nem az ügyészség nyújt be vádiratot. De arra még van idő, hogy ezt tisztázzák a jogászok a politikusokkal. Egy biztos, hogy a “felcsúti per” nem maradhat el, és ez a legfontosabb ígérete egy lehetséges rendszerváltó ellenzéknek, amit a közvélemény elvár.

Nem arról van szó, amit Tamás Gáspár Miklós és mások a “felcsúti per” ígérete mögé látnak, hogy politikusok állnak bosszút és az igazságszolgáltatás helyett politikusok hoznak ítéletet, hanem ellenkezőleg: ez az ígéret arról szól, hogy a rendszerváltás óta először nem simítják el a bűnözők ügyét, politikai alapon nem mentik fel a bűnözőket a törvényes felelősségre vonás alól. Mert a magyar közélet rákfenéje az, hogy a politikai pártok megegyeztek abban, hogy “nem bántják egymást”, ahogy Fekete-Győr András mondja. Az igazságszolgáltatást fordítva befolyásolták, de a Fidesz még ezt is egyoldalúan felrúgta.

Ennek kell véget vetni, hogy “békés rendszerváltásra” hivakozva elmaradjon az elszámoltatás, az igazságszolgáltatás, a törvényes felelősségre vonás. A jogállamiság azt követeli meg, hogy a politika végre ne szóljon bele az igazságszolgáltatás munkájába, és politikai döntés alapján ne mentsen fel köztörvényes bűnözőket, ne kenje el a felelősségre vonást. Nem arról van szó, hogy a politikusok akarnak ítéleteket hozni, hanem ellenkezőleg: az ígéret arról szól, hogy nem akarnak beleszólni az igazságszolgáltatásba, és bíróság elé állítják azokat, akik államellenes és köztörvényes bűncselekményeket követtek el...

DOKUMENTUM BIZONYÍTJA: BŐVEN A SAJTÓBOTRÁNY ELŐTT KIRÚGTA VOLNA A MAGYAR EGYHÁZ A MOLESZTÁLÓ PAPOT

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.03.08
.


Erdő Péter lemondását követelő kommentek sora, a pedofíliát takargató magyar egyházról szóló felháborodott hangok – meglett a hatása a 170 ezres nézettségű Partizán-adásnak, amelyben először beszélt nevét és arcát vállalva a most 35 éves Pető Attila, akit húsz éve egy pap molesztált, most mégis ő kénytelen a vádlottak padjára ülni. A történetből azonban fontos tények sora hiányzott – például, hogy az egyházvezetés nemcsak kitette, de a rendőrségen is feljelentette a molesztáló papot. Hogy Pető korábban még maga is úgy látta, hogy „túltolta” az egyházzal szembeni akcióit. Ezeket már megírtuk 2019-ben is, de most újabb dokumentumot mutatunk, amely bizonyítja: az állításokkal ellentétben korántsem a sajtó nyomására jutott el a magyar egyházvezetés arra a következtetésre, hogy az említett papot ki kell rúgni. A bíboros hónapokkal azelőtt javasolta ezt, hogy nyilvános ügy kerekedett volna az esetből, a Vatikánnál is radikálisabban. Tényeket és véleményt is tartalmazó, rendhagyó írás következik egy szerencsétlen ügyről és annak tálalásáról...

A SZAKEMBEREK SZERINT A HARMADIK HULLÁMBAN SOKKAL TÖBB GYERMEK BETEGSZIK MEG MAGYARORSZÁGON

HVG
Szerző: hvg.hu
2021.03.08.


A gyermekgyógyászok közös állásfoglalása szerint nem igaz, hogy a gyermekeket nem nagyon érinti a koronavírus járvány, mint ahogy az sem helytálló, hogy gyermekkorban a fertőzés törvényszerűen enyhe lefolyással jár.


“A koronavírus-járvány harmadik hullámában jóval több megbetegedés fordul elő a gyermekek között, mint az első, vagy akár a második hullám során. A fertőzöttek azonosítása és a vírus terjedésének megfékezése céljából elengedhetetlen, hogy a lehető legrövidebb időn belül és minél pontosabb teszteredményekhez jussunk” – írják a magyarországi alapellátó gyermekgyógyász szakmai szervezetek hétfői, közös állásfoglalásukban.

Szerintük a sajtóban “sokféle, szakmailag nem mindig megalapozott” állásponttal lehet találkozni ezzel kapcsolatosan, “ezért a gyermekgyógyász szakmai szervezetek vezetőiként közös kötelességünknek érezzük, hogy hiteles információt nyújtsunk a gyermeket nevelő családok és az egész laikus közvélemény részére”.

Mint írták, a szakmai szempontok alapján

feltétlenül cáfolatra szorul az a nézet, hogy a tesztelés gyermekkorban értelmetlen, ráadásul kellemetlen, sőt fájdalmas vizsgálat, végül ezért beszélik le a szülőket a teszt elvégzéséről. Valójában a megfelelő gyakorlattal végzett mintavétel semmilyen megterhelést nem okoz még a kisgyermekek, sőt csecsemők számára sem.

“Ha egy gyermeknél felmerül az új típusú koronavírus fertőzés lehetősége, akkor a tesztet el kell végezni. A gyermekek pozitív teszteredménye valóban nem feltétlenül jár azonnali terápiás következményekkel, a fertőzött gyermekek beazonosítása, szoros nyomon követése azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy minél pontosabb képet kapjunk a Covid–19-fertőzés gyermekkori sajátosságairól, és a gyermekek közötti fertőzés terjedésének dinamikájáról” – írták.

Arról is szólnak, hogy a kisgyermekek körében az új típusú koronavírus-fertőzés gyakran nagyon enyhe tünetekkel jár, vagy akár tünetmentes is maradhat, “azonban a pozitív teszteredményt követően a szoros kontaktok járványügyi megfigyelése és elkülönítése a járvány terjedésének fontos gátja lehet”. A jó állapotú, banális légúti tüneteket mutató, lényegében panaszmentes kisgyermek 10 napos elkülönítéséhez, karanténba helyezéséhez, ezzel a szülők munkából történő kimaradásához a szülők együttműködését sokszor nehéz tesztelés nélkül elérni...

ÉLETBIZTOSÍTÁSOK ÉS ÖNKÉNTES NYUGDÍJPÉNZTÁRAK KÖLTSÉG-ÖSSZEHASONLÍTÓ TKM-KERESŐ

TKM.MNB.HU
Szerző: MNB
2021.03.?


Az alkalmazás a biztosítók és az önkéntes nyugdíjpénztárak által megadott adatok alapján mutatja be a szolgáltatók kínálatában elérhető megtakarítási jellegű életbiztosítási és nyugdíjpénztári termékeket, és azok teljes költségmutató (TKM) értékeit. A megtakarítás célja, a szerződés típusa valamint a díjfizetés gyakorisága alapján Ön kiválaszthatja az igényeinek megfelelő megtakarítási termékeket. A kínálati listát sorba rendezheti a TKM-értékek alapján, tetszőlegesen kiválaszthatja egy vagy több biztosító, nyugdíjpénztár termékeit, vagy rákereshet egy-egy konkrét életbiztosításra vagy nyugdíjpénztárra is. A szűrés eredménye letölthető és elektronikus formában továbbküldhető. A kereső alkalmazásban Ön az önkéntes nyugdíjpénztárak, befektetési egységekhez kötött (Unit linked) életbiztosítások illetve hagyományos megtakarítási életbiztosítások teljes költségmutatóit tekintheti meg. Az önkéntes nyugdíjpénztári termékek esetében a költségek levonását követően az Ön megtakarításai a pénztár által kialakított befektetési politika szerint kerülnek befektetésre. A pénztárak jelentős részénél Önnek lehetősége van több eltérő befektetési politikával rendelkezó portfólió közül választani. A befektetési egységekhez kötött (Unit linked) életbiztosítások esetén az Ön által befizetett díjakat a költségek és a kockázati biztosítási díjrész levonását követően a biztosító által felkínált és a Ön által kiválasztott eszközalapokba fektetik. Hagyományos biztosítási termék esetén a költségek és a kockázati biztosítási díjrész levonása után fennmaradó részt a biztosító befekteti egy bizonyos hozamszintet feltételezve. Ennek a feltételezett hozamnak a mértékét technikai kamatlábnak nevezzük. Ha a tényleges befektetési eredmény nagyobb, mint a technikai kamatláb, akkor a technikai kamatlábat meghaladó rész (többlethozam) nagyobb hányadát (a hatályos biztosítási törvény szerint legalább 80%-át) a biztosító visszajuttatja az ügyfél részére.

FIGYELEM! A helyes adatok feltöltése és folyamatos aktualizálása a biztosítók és nyugdíjpénztárak feladata és felelőssége. Az adatokat az MNB nem tudja módosítani, így azokért felelősséget nem vállal.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ




HALLÓ, 1818? TESSÉK MINKET MÉG HÜLYÉBBNEK NÉZNI!

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2021.03.08.


1818. Ez az a telefonszám, amely nem jutott Orbán Viktor eszébe a Kossuth Rádióban, pénteken reggel. Az vesse rá az első követ, akivel még nem fordult elő hasonló, senkinek a feje nem káptalan. Szerencsére a miniszterelnök kivágta magát a slamasztikából, azt mondta, hogy majd Müller Cecília közli. De Müller Cecília sem mondta meg, az állampolgárok így kénytelenek voltak a sajtóból értesülni, hol tudják az esetlegesen tévesen megadott adataikat módosítani.


Mert csak az lehet, hogy az állampolgár téved, ő adta meg tévesen a saját adatait. Ezért történhetett, hogy olyan embert is berendeltek oltásra, aki be volt már oltva. Ráadásul nem a lakóhelyére hívták, hanem egy tőle távoli, nem egyszer több száz kilométerre lévő településre.

Ezt mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádióban, vagyis, mi, magyar állampolgárok, megint le lettünk hülyézve. Annyi agyunk sincs, hogy jó adatokat adjunk meg magunkról a bennünket kérdező államnak. Nem jelezzük a kormánynak, ha elköltöztünk, vagy hogy időközben megkaptuk már az oltást...


A JÁRVÁNYHELYZET ÉS A PATRIARCHÁTUS: MI TÖRTÉNT VELÜNK AZ ELMÚLT EGY ÉVBEN?

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2021.03.08.


A Nemzetközi Nőnap alkalmából itt az ideje, hogy számot vessünk azzal, hogyan is alakult hazánkban a nők helyzete az elmúlt egy évben. A koronavírus sokféle kihívások elé állította a világ kormányait. A gazdasági és egészségügyi válságban tömegek váltak munkanélkülivé, kerültek kórházba vagy vesztették el egzisztenciájukat. A krízis azonban különböző intenzitással érintett egyes társadalmi osztályokat és kiszolgáltatott csoportokat, így a nőket is. A magyar kormány azonban ahelyett, hogy enyhítette volna a nőkre rakódó terheket, csak még inkább rontott a helyzetükön.

Ahogy a járványügyi szigorítások életbe léptek, az otthonmaradási kényszerrel a nők elleni erőszak is megnövekedett. A társadalmi és gazdasági krízishelyzetben az összezártság tovább fokozza a stresszt, így egyre több nő válik erőszak áldozatává. A karantén alatt a nők egyre több időt töltenek fizetetlen munkával is. A társadalmi újratermeléshez szükséges úgynevezett reproduktív munkákat mint például a főzés, mosás, vagy az idősek és a gyermekek otthonápolása, a patriarchális berendezkedésben hagyományosan a nők látják el. A kötelező home office-szal azt hinnénk, hogy ezek a feladatok egyenlőbben kerülnek kiosztásra az otthon maradt felek között, ám az ENSZ tavalyi globális kutatása rámutatott, hogy a járvány következtében kialakult új helyzet nemhogy egyenlőbbé tette volna a reproduktív munkák eloszlását a nemek között, hanem inkább tovább rontott rajta. A gazdasági válság következtében a nők jóval nagyobb arányban vesztették el munkájukat is, mint a férfiak.

Habár a világjárvány a társadalom egészére jelentős terheket rótt, a nőket különösen nehezen érintette, mivel speciális problémákkal kellett szembenézniük.

Azonban ahelyett, hogy a világ kormányai mindezt figyelembe vették volna a válságkezelés kidolgozása során, sokkal inkább azt látjuk, hogy az elmúlt egy évben a hatalmon lévők egyrészt ráterhelték a válság költségeit a nőkre, amit helyenként – így Magyarországon is – a patriarchális berendezkedés szimbolikus bebetonozása is kísért....

LEZÁRÁSOKKAL IS SOKKAL TÖBBEN HALTAK MEG MOST, MINT A LEGDURVÁBB INFLUENZAJÁRVÁNYOK IDEJÉN

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2021.03.08.


2000. január óta ez a legmagasabb havi halálozási szám, amelyet akkor a tetőző szezonális influenzajárvány okozott.


Ezzel az összehasonlítással próbálta meg érzékeltetni a novemberről szóló demográfiai jelentésében a statisztikai hivatal, hogy milyen hatalmas mértékű növekedést okozott a halálozásban a koronavírus-járvány második hulláma. Egészen pontosan, ahogy azóta kiderült, még csak a felfutó szakasza, hiszen a második hullám decemberben tetőzött.

Az influenza által okozott halálozást rendszeresen vetik össze a koronavírus pusztításával az utóbbi megjelenése óta. Különösen a korlátozó intézkedések elleni érvként szokott megjelenni, hogy akkor, amikor az influenza végzett hatalmas pusztítást az országban, soha nem voltak hasonló lezárások. A legtöbbször a közelmúlt legnagyobb járványa, a 2017. tavaszi kerül elő összehasonlítási alapként, mivel a KSH nyilvános adatbázisaiban erre vannak elérhető adatok, és abban az évben valóban volt évtizedes összevetésben is két-három kiugróan magas halálozást hozó hét.

Bár a koronavírus-járvány második hulláma alatti halálozási számok még nem teljesen véglegesek – a KSH ugyanis hetekkel később is pontosítja még az adatokat -, de már összehasonlíthatóak a korábbi időszakok számaival. Ezt tettük meg, de nem csak a közelmúltbeli járványok esetében. A mostani pandémia csúcspontja körüli 15 hetes időszakot* az elmúlt ötven év legmagasabb heti halálozási számait hozó tíz influenzajárványának azonos hosszúságú periódusaival vetettük össze.

Az influenzajárványoknál van fordulat, most nem volt. Ami elsőre szembetűnő az adatokból, hogy ilyen időtávon

messze a mostani járvány idején haltak meg a legtöbben...

TELEXIKON: ÍGY MŰKÖDNEK A VAKCINÁK, AMIKKEL ITTHON IS OLTANAK

TELEX
Szerzők: BOLCSÓ DÁNIEL, FILLÉR MÁTÉ
2021.03.07.



Mostanában minden a koronavírus elleni vakcinákról szól, hiszen mindannyian ezektől reméljük a világjárvány végét, azaz a visszatérést a normális életünkhöz. De miközben naponta olvassuk, melyik gyártmányból, hány adag, mikor érkezik, kevesen vagyunk tisztában azzal, tulajdonképpen hogyan is működnek ezek a vakcinák, mi történik a hatásukra a szervezetünkben, és mi a különbség köztük. A Telexikon második részében bemutatjuk a különféle típusokat, és azt is, hogy melyiknek milyen előnyei és hátrányai vannak.

Az egyes vakcinákat a technológiájuk szerint állítottuk sorba, nem minőségi rangsor alapján. Az elérhető információk alapján mindegyik itt említett oltás biztonságos és hatásos a koronavírusos megbetegedés ellen...


ÍGY OLTOTTAK HÉTVÉGÉN A FRANCIÁK

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Francis
2021.03.08.


Miközben Magyarországon kissé kaotikusan zajlott a hétvégén az oltás, a franciaországi Nizzában ugyanezen idő (na jó, két és fél nap) alatt 12 ezer lakos kapta meg a Covid-19 elleni védőoltást. A nizzai Francis egyik azoknak, akik a kampány keretében szombaton megkapták az első adag vakcinát. (A képekért külön köszönet.)


„Franciaország délkeleti csücskén a múlt hétvégén és ezen a hétvégén is teljes kijárási tilalmat

rendeltek el, mert a helyzet drámai. Emelkedik a koronavírusban megbetegedettek száma, a kórházak intenzív osztályai beteltek.

Ugyanakkor Nizza polgármestere, Christian Estrosi elérte: a francia kormány a tervezettnél több vakcinát juttasson ide, hogy felpörgessék az oltási kampányt.

Ezen a hétvégén 12 ezer franciát oltanak be: 4 ezret Pfizerrel és 8 ezret AstraZenecával. Előbbit a 75 évnél idősebbek kapják, utóbbit az 50 és 75 év közöttiek.

Nizza város honlapján még tavaly decemberben jelent meg, hogy lehet jelentkezni a védőoltásra, így én azonnal regisztráltam. Aztán nem történt semmi egészen idén január 5-ig, amikor is kaptam egy sms-t, miszerint ha az egészségügyben dolgozom, jelentkezhetem az első injekcióért.

De mivel nem vagyok egészségügyis, vártam tovább a soromra, egészen most csütörtökig.

Március 4-én este 9-kor kaptam egy újabb sms-t, hogy mivel az 50 és 75 év közötti sávban vagyok és feliratkoztam a védőoltásért, a francia legfőbb egészségügyi hatóság döntése értelmében jogosult vagyok az AstraZeneca vakcinára.

Megadták a linket, ahol az interneten keresztül lefoglaltam egy szombat délelőtti időpontot. A megerősítő sms még aznap, csütörtök 22 óra 59-kor megérkezett.

Másnap, péntek 15 óra 41-kor újabb sms-t kaptam, miszerint a hétvégi időpontok beteltek, és ha nem tudok menni a lefoglalt időpontban, akkor most mondjam le a megadott telefonszámon, hogy be tudjanak hívni helyettem más valakit a várólistáról.

Mivel az elhatározásom szilárd volt, ezért a lefoglalt időpont előtt már fél órával a helyszínen voltam. A Palais des Expositions (Kiállítási Palota) udvarán tömeg és zene fogadott, két fúvós és egy harmonikás egyenruhás...

NEMEK KÖZÖTTI EGYENLŐSÉG? FELEJTSE EL! - NŐNAPRA CSUPA LELOMBOZÓ ADATOT HOZTUNK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: LOVAS JUDIT
2021.03.08.


A mától kezdődő újabb lezárások súlyos terheket rónak a lakosságra, de leginkább a nők szenvedik meg a helyzetet. A mai nemzetközi nőnapon nincs sok ünnepelni való, hiszen az Európai Parlament felmérése szerint a járvány tovább növelte a nemek közti egyenlőtlenségeket, és rontott az erőszaknak kitett nők helyzetén is. Ha ebben a tempóban haladunk tovább, még 60 év kell az egyenlőtlenségek leküzdésére.


Egy évvel a koronavírus járvány kitörése után a pandémia hatása nem csak a társadalomban és gazdaságban, de a nemek közti egyenlőségben is megmutatkozik, veszélyeztetve az eddig elért eredményeket, 47 millió nőt és lányt a szegénységi küszöb alá szorítva – állapította meg az Európai Parlament a COVID19 hatása a nőkre című kiadványában.

A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) 2018-as adatai szerint a nemek közötti egyenlőség mutatója az EU-ban 67,9 százalék volt. Ha a jelenlegi ütemben haladunk, még legalább 60 évre van szükség a teljes egyenlőség eléréshez...

A TÁRSADALMAK SOSEM LÁTOTT SZÉTSZAKADÁSÁT HOZHATJA A VÁLSÁG

JELEN.MEDIA
Szerző: SZABÓ BRIGITTA
2021.03.08.


A KORONAVÍRUS-RECESSZIÓ ELTÉR AZ EDDIGIEKTŐL. EGYSZERRE JELENIK MEG BENNE A KÍNÁLATI, A KERESLETI ÉS A LÉLEKTANI VÁLSÁG. EMIATT A KILÁBALÁS SEM OLDHATÓ MEG CSAK PÉNZÜGYI ESZKÖZÖKKEL. SAJÁTJA, HOGY MIKÖZBEN A TÁRSADALMAK FELSŐBB OSZTÁLYAI VAGY MEG SEM ÉRZIK A RECESSZIÓT VAGY NYERNEK RAJTA, AZ ALSÓBB RÉTEGEK ÉS A KÖZÉPOSZTÁLY EGY RÉSZE KILÁTÁSTALAN EGZISZTENCIÁLIS HELYZETBEN KÜZD A FENNMARADÁSÉRT. A MAGYAR KORMÁNY VÁLSÁGKEZELÉSE EGYÁLTALÁN NEM ADOTT MÉG VÁLASZT AZ ÉLEZŐDŐ TÁRSADALMI PROBLÉMÁKRA, A MÉLYÜLŐ KÜLÖNBSÉGEKRE. A SEGÍTSÉG TOVÁBBRA IS A SZAVAZÓTÁBORNAK, A KLIENTÚRÁNAK SZÓL.

Az már nem sokkal a járvány kitörése után látszott, hogy valami mással áll szemben a világ, mint amit a korábbi gazdasági recessziók idején látott. Most nem elég pénzt önteni a gazdaságokba a válság megoldására. Eltér abban is, hogy bár általában a nagy recessziók hatása hosszú távon a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenésével jár együtt, ez a koronavírus-járvány okozta visszaesésre valószínűleg nem igaz. A válság Magyarországon is súlyosabb csapást mért a kevésbé iskolázott, alacsonyabb bevétellel rendelkező, kiszolgáltatottabb rétegekre. Az ő munkahelyük nagyobb valószínűséggel szűnt meg egyik napról a másikra, s már egyhavi bevételkiesés is szinte lehetetlen helyzet elé állította őket.

Az sem szokványos, ahogyan világszerte kiválasztódtak azok az ágazatok, amelyek a recesszió fő generátorai lettek. Nem az történt ugyanis, hogy rosszul teljesítettek, nem volt rájuk szükség, versenyképtelenné váltak, lett helyettük valami más, hanem a gazdaságon kívüli, kormányzati intézkedések hatására kerültek nehéz helyzetbe. Az emberi érintkezés új szabályai Magyarországon is cégek tízezreit döntötték be, s több százezer ember munkahelye szűnt meg, alakult át egyik pillanatról a másikra...

TÚLTERHELTEK A COVID-OSZTÁLYOK

NÉPSZAVA
Szerzők: GULYÁS ERIKA, JUHÁSZ DÁNIEL
2021.03.08.


Már most alig találni elég szakembert a betegek mellé a szakdolgozói kamara szerint. Az oltás akadozik, a súlyos esetek száma drasztikusan nő.

„A covidos osztályokra már jelenleg is igen nehezen lehet napról-napra a kellő létszámot biztosítani. Rengeteg napi szervezés kell ahhoz, hogy az főnővérek, ápolási igazgatók biztosítani tudják.” – jelentette ki a Népszava érdeklődésére Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke. Pedig drasztikusan nő az egészségügyi intézmények terhelése: a hétvégén – amikor 254 újabb áldozatról adtak hírt – már 7445 koronavírusos beteget ápoltak kórházban, közülük 778-an voltak lélegeztetőgépen. Emlékeztetőül: pénteken 6867 Covid-beteget ápoltak és 677-en szorultak gépi lélegeztetésre. 

Arra a kérdésünkre, hogy vannak-e még tartalékok az egészségügyben, Balogh Zoltán úgy fogalmazott: „Ismét be lehet vonni az egészségtudományi felsőoktatásban tanuló hallgatókat. Őket már jelenleg is önkéntes alapon bevonták szűrésekben és oltópontokon való közreműködésre. Most az osztályos körülmények közötti tömeges bevonás lehetősége lehet egy megoldás. Őket elsősorban azokra az ellátási helyekre lehetne bevonni, ahonnan a szakképzett, tapasztalattal bíró ápolókat tudnak átirányítani a frontvonalba.” Lapunk értesülései szerint a hétvégén már több orvostanhallgatót értesítettek is. A kormány a hétvégén bejelentette: rezidensek átirányításával is segítik a kórházi betegek ellátását.
Balogh Zoltán szerint számolni kellene a már beoltott, korábban az életkora miatt elküldött, nyugdíjas szakdolgozókkal is, persze megfelelő ellentételezéssel, önkéntes alapon. Emellett – tette hozzá – a kormány léphetne, hogy a szolgálati jogviszony miatt most távozott kollégákat visszacsábítsa...

MIÉRT KELL HÜLYESÉGEKKEL TÖMNI MINKET?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TAMÁS RÓBERT
2021.03.07.


...nem tudom, hogy valaki szólt-e a bizonyára roppantul tehetséges György Istvánnak, hogy nem lehet összeadogatni az első oltást kapott emberek számát azokkal, akik megkapták a másodikat is. Azon egyszerű okból nem lehet összeadni, mert az kap másodikat, aki már kapott elsőt. Ebből eredően ő már benne van az oltottak csoportjában. Ha valaki két oltást kap, az nem lesz két ember attól. Ahogy esze sem lesz senkinek attól, hogy kinevezik államtitkárnak és oltásfelelősnek. Bár az elég rémületesen hangzik, hogy ez az ember az oltási munkacsoport vezetője (bármi legyen az), aki ennyi hülyeséget képes a nyílt színen összehordani.

Tudom, kissé bonyolult a dolog. Egyszerűsítem. A dátumok fontosak! Pénteken azt mondta ez a tehetséges államtitkár, hogy addig (tehát csütörtök éjfélig, mert nyilván lezárt napot tud alapul venni) 862 000 oltást adtak be. Szombaton és vasárnap úgy fognak beadni 400 000 oltást, hogy ebben már nincs benne a botrányos körülmények között beadott és be nem adott 74 ezer AstraZeneca vakcina. Számoljunk! Ha most 981 401 oltott van (szombat éjfélig bezárólag), csütörtökön 862 000 oltott volt, az azt jelenti, hogy pénteken és szombaton összesen 119 401 oltást sikerült beadni. Holott csak szombaton és vasárnap kellene 400 ezret, ami a péntek-szombat-vasárnap (ha arányosan oszlik az oltás) tekintetében 600 ezer vakcina lenne, amiből 400? 500? ezret konkrétan ma kellene beadni.

Tehát a kérdésem: miért kell hülyeségekkel tömni minket?

A KISBOLTOK

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2021.03.07.


Támogatásra lehet pályázni azokon a kétezer lélekszám alatti településeken a vállalkozóknak, akik kisbolt üzemeltetésében gondolkodnak. Ezeknek a településeknek egy részén már bolt sincs, ide nyilván nagyon kellene, és a többiben is a népességmegtartó képesség növekedését várják a pályázat kiírói.

A támogatásért cserébe öt évig fenn kell tartani, és vannak a kiskereskedelmen kívül egyéb szolgáltatási kötelezettségek is.

Biztosan sokan rámozdulnak, és biztosan lesz, ahol segíti a célt. Amiért aggódom, az megint a probléma társadalmi beágyazottságának bonyolultsága miatt van. Ezt pedig azt hiszem, csak akkor tudjuk elemezni, ha visszamegyünk a boltok megszűnésének okaira. Akkor sokkal tágabb kontextusban lehet látni ezt is, és látszanak a pályázati lehetőség kockázatai is.

Százszor átszámoltuk, átbeszéltük mi is a boltnyitás lehetőségét az évek során. De egyszerűen nem mertünk belevágni. Ahhoz túl közelről látjuk azokat a helyzeteket, amelyek kockázatot jelentenek, és a költségeket is, mivel a társadalmi vállalkozásban mi is megtanultunk üzleti tervet készíteni.

Az egyik, a legfontosabb, a kereslet, a vásárlóerő kérdése. Ami ugye a szolgáltatások igénybevételéhez nélkülözhetetlen tényező. Ha nincs aki vásároljon, akkor a boltot nem lehet fenntarthatóvá tenni.

A leszakadó térségek falvaiban élők vásárlási szokásait is a jövedelem határozza meg. A falvak önellátási képessége sokat gyengült, egyre ritkábban látni kiírva a kerítésre, hogy “tojás eladó”, vagy krumpli, vagy bármi más, és ritka már a tehenet tartó is, akitől helyben lehet tejet vásárolni.

Akinek lehetősége van, bevásárlásra a nagyobb települések nagy üzleteit használja, mindenhol ott a Tesco, Penny, Lidl, Aldi, szórólapjaik az akciós termékek listájával hetente eljutnak mindenhová. Az akciós termék pedig fontossá válik ott, ahol minden fillért meg kell fogni. Azok a reklámok, hogy “vásárolj hazait” nem nekik szólnak. Ha egymás mellett van két azonos termék, egy külföldi, és egy hazai, annak az árát nézik. Az pedig ezekben az üzletekben többnyire nem a hazai felé billen. És nem billen a kisbolt felé sem, mert képtelenség felvenni a versenyt a multikkal. Egyszerűen méretében nem összevethető a kettő.

Ilyen nagybevásárlásra kerül sor a legtöbb családban, a hónap elején, amikor jövedelemhez jutnak, ez megfigyelhető a forgalomban, mindenhol nagyságrendileg kisebb a hónap végén. Hónap elején viszont bemennek kocsival a nagyobb bolthoz (akinek van), akinek nincs, az pedig fogad egy fuvart, és bevásárolnak annyit, amennyire csak futja. Nagybevásárlásoknak nem a kisboltok a színterei, egyrészt a választék, másrészt az árak miatt. Mert ők nem tudnak alámenni a multik akcióinak.

A napi bevásárlások színterei lehetnek persze a kisboltok. A napi kenyér, tej, vagy ami hirtelen kell. Jelenleg ezt a szolgáltatást mozgóboltok is lefedik, részben. Ám ők is csak egy napon több településen megjelenve bírják fenntartani magukat.

Mert a napi vásárlásokból a boltok nem bírnak kitermelni eleget. Két ember fizetése a járulékokkal, meg a rezsi, a szállítások… ez nem kis összeg. Ráadásul elég nehéz belőni, hogy mondjuk kenyérből, vagy péksüteményből mennyi fogy. Ami megmarad, rájuk marad. Másnap már kicsi az esély eladni, harmadnapra semmi. Sok helyen előző napi feliratkozással próbálják belőni a keresletet, és annyit rendelni, ami el is megy majd. Hasonló a helyzet a tejtermékekkel, felvágottal. Aminek lejár a szavatossága, az veszteség. A veszteség pedig óvatosabb megrendelésre késztet. Még kevesebbet, még olcsóbbat, még kisebb választékot eredményez. Ami viszont magával hozza, hogy egyre kevesebben térnek be a boltba, hiszen “alig kapni valamit”.

Ördögi spirál. Nemhogy haszon nincs, de elkezdődik a harc a fennmaradásért.

Aztán muszáj még egy dologgal számolni. Azokkal a családokkal, akiknek nem tart ki a jövedelme a hó végéig. Akik “felírásra” vásárolnak, vagyis hitelbe, hogy majd a következő hónapban, amint jövedelemhez jutnak, megadják a tartozást. Innen a boltos szociális érzékenységére van bízva a dolog, már nem mint boltos, hanem mint magánszemély van jelen a történetben. Aki megszánja az asszonyt, mert tudja, ha nem ad neki kenyeret, tényleg nincs mit enniük, ad hát, és felírja a tartozást. Van, aki ugyanannyit, más, hogy magát is bebiztosítsa, többet, kamattal.

Ez is megy egy darabig. De a görgetett adósságoknak a sajátossága az is, hogy nemhogy nem tűnnek el soha, hanem folyamatosan nőnek. A boltban felírt adósság is. A boltos ekkor “bekeményít”. Csak akkor ad felírásra, ha kifizették a tartozást. Ez menne is, de közben megjelenik egy másik piaci szereplő is, vetélytársaként a kisboltnak: a boltocskázó. Aki teljesen a fekete zónában működik, és nála alapszolgáltatás, hogy felírásra is ad. És bármit beszerez. Tőle bármikor megkapható minden. Igaz, többszörös áron, de bármikor. Akkor is, ha nincs pénz.

A pénz nélküli családok pedig hozzá fordulnak, hiszen ott nincs korlát. És mikor nincs pénz, akkor onnan vásárolnak. A pénz megadásában pedig itt más módszerek vannak, míg a boltban várja a boltos, hogy betérjen hozzá az adós, és a következő vásárlása előtt rendezze a számláját, itt házhoz megy a beszedés, már a postakocsi után, ami a családi pótlékot hozza, rögtön jelentkezik az illető, aki füzetben vezeti a tartozásokat. Ami sokszor követhetetlen annak a számára, ami nála vásárolt. De reklamáció nincs. És a tartozást itt muszáj megadni. Láttunk már olyat is, hogy a postakocsi leállt a település központjában, a behajtók pedig előtte is és utána is lezárták autóval az utcát, aki felvette a pénzt, az nem mehetett úgy el, hogy ne találkozzon velük, akik behajtották az adósságokat.

A boltban felhalmozott tartozás kifizetésére így nem marad. Örökös út ez, ismétlődik hónapról hónapra, néha, mikor valami miatt nagyobb pénz áll a házhoz, akkor csökken valamelyest, de meg nem szűnik az adósság sosem.

A bolt forgalma pedig fokozatosan csökken, a bért, a rezsit ki kell termelni, és ez lépésről lépésre viszi csődbe őket. A végén egyetlen tétel marad, ami iránt folyamatosan van kereslet. A kis féldecis töményszesz, vagy az olcsó kannásbor. Aminek persze szintén megvan a feketegazdaságban is a párja, de azért egy darabig biztosítja a túlélést ez is. Még “pult alól is” próbálták ezzel túlélni, de sokáig így sem sikerült.

Szóval, ezekre a problémákra nehéz olyan üzleti tervet készíteni, ami betartható. Ami biztosítja az üzlet fennmaradását, és olyan szolgáltatást tud adni, ami segíti a falu népességmegtartó hatásának érvényesülését.

Megoldás talán akkor lenne, ha ezzel párhuzamosan a munkalehetőségek is bővülnének, és lenne kiszámítható jövedelme a családoknak. No meg akkor, ha a feketekereskedelem visszaszorulna. Így félő, hogy a cél csak ott teljesül megint, ahol nincs nagy baj. Ahol pedig van, ott csak egy próbálkozás marad, amit leamortizál rövid idő alatt az a problémahalmaz, ami eddig is a boltok bezárásához vezetett.

DR. SÓFI GYULA: A GYEREKEK 25–30 SZÁZALÉKÁNAK VAN PSZICHÉS GONDJA, ÉS EZEN A COVID TOVÁBB RONT

HVG360
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2021.03.08.


Szorongás, halálfélelem, tisztálkodási kényszer – csak néhány olyan pszichés probléma, amely jelentősen gyakoribb lett a gyermekek és a serdülők között a járvány kezdete óta. Sófi Gyula, a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet pszichiátriai osztályának osztályvezető főorvosa beszél a krónikus stresszhelyzet maradandó következményeiről, valamint a szülők és a társadalom feladatairól. Interjú.



hvg360: A koronavírus-járvány megjelenése óta folyamatosan azt halljuk, hogy a vírus az idősekre és a krónikus betegekre veszélyes, az utóbbi időben viszont már több szó esik a gyermekek testi és lelki érintettségéről. Gyermekpszichiáterként gondolt erre a járvány kezdetén?

Sófi Gyula: Tavaly tavasszal még nem, mert nem tudhattuk, hogy a járvány meddig fog tartani, pedig éppen az időfaktor az, ami krónikus stresszhelyzetet okoz. Az elején mindenki tiltakozott az ellen, hogy a vírus beépül majd a mindennapi életünkbe, aztán ahogy telt az idő, azt látjuk, hogy egyre inkább hatással van ránk, elfásultunk és kialakultak pszichés és pszichoszomatikus eltérések is. Ez már itt van közöttünk és a gyermekeink között is.

hvg360: Hogyan változik meg egy gyermekpszichiátriai osztály élete a koronavírus-járvány alatt?


S. Gy.: A Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet már az első pillanatban kijelölt gyermek Covid-központ lett, és mivel a pszichiátriai osztály az intézmény egyik sürgősségi belépési pontja, teljesen megváltozott az osztály működési rendje. Egy fertőzés az egész rendszert pillanatok alatt be tudta volna robbantani, ezért a kórház óriási erőfeszítéseket tett, hogy ez a nagy betegforgalom mellett se történjen meg. Fertőzött gyermekek, ápolók természetesen sajnos itt is voltak, de egyikük sem a kórházban kapta el a vírust, és sikerült időben kiszűrni és elkülöníteni őket...

AZ ELLENZÉKNEK IS ERŐT ADHAT A FIDESZ TÁVOZÁSA A NÉPPÁRTI FRAKCIÓBÓL - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2021.03.08.


A Washington Post elemzi a Fidesz távozását az Európai Néppárt parlamenti frakciójából. A szerző szerint a magyar kormánypárt kilépése (amely „megalázó kizárást” előzött meg), azt mutatja, hogy az autokratikus hajlamú politikusoknak kevésbé lesz otthonos az EU. Magyar szinten Orbán Viktor ellenzékének erőt adhat a miniszterelnök pillanatnyi gyengesége. A Szabad Európa angol nyelvű oldala alaposan elemzi az orosz vakcinát, amelyet ellentmondásosnak nevez. Várhatóan Szijjártó Péter is ezt, a Szputnyik V-t kapja meg. 
De mi a helyzet a női politikusokkal, ha már itt a nőnap? Csernyánszky Judit lapszemléje.

Ha már nőnap, akkor beszéljünk is róla egy kicsit nemzetközi összehasonlításban. A Greek Reporter (Görög Riporter) az Eurostat felméréséből válogatott adatokat, mintegy okulásul, mivel a görögök a nők politikai részvételét tekintve az utolsók között kullognak Európában. Nem mintha Magyarország jól állna, a kormányban 20, a parlamentben 13 százalék a nők aránya (ez a görögöknél 11 és 22 százalék). Miközben Finnországban, Ausztriában, Svédországban, Franciaországban egyaránt több mint 50 százalék a női kormánytagok aránya. A 33 százalékos európai átlaghoz képest is le van maradva Magyarország. A lesújtó adat ellenére a görögöknél legalább az elnök nő: Katerina Sakellaropoulou nőnap alkalmából azt üzente, hogy ideje lenne egy olyan társadalmat építeni, ahol a nőre nem, mint prédára tekintenek, ahol a gyengédségét nem megadásnak, hallgatását nem kvázi-beleegyezésnek tartják.

Kristyna Foltynova írt az – ahogy ő fogalmaz – ellentmondásos Szputnyik V-ről részletekbe menő elemzést a Szabad Európa/Szabadság Rádió angol nyelvű szekciójában. Amiből az derül ki, hogy ugyan már 40 országban használják a vakcinát a koronavírus ellen, és annak ellenére, hogy a világon elsőként kezdték meg vele a tömeges oltást Oroszországban, ott eddig csak a lakosság 1,5 százaléka kapott legalább egy oltást. Így jócskán le vannak maradva Izraelhez, Nagy-Britanniához és az Egyesült Államokhoz képest. Közvélemény-kutatások tömkelegével illusztrálja a cikk, hogy nemcsak a lakosság szkeptikus a saját fejlesztésű oltóanyaggal szemben, hanem az orosz orvosok is (tegyük hozzá, az oroszok általában bizalmatlanok az oltásokkal kapcsolatban). Ahhoz képest, hogy 2020 júniusában mutatták be, két hónap múlva Vlagyimir Putyin elnök már be is jelentette, hogy regisztrálták a világ első Covid-19 elleni szerét. Putyin egyébként még mindig nem oltatta be magát. A cikk felhívja a figyelmet: a harmadik kísérleti, klinikai fázisnak még mindig nincs eredménye, noha tavaly szeptemberben kezdték el. Ugyanakkor a Lancet című tekintélyes orvosi lap februárban azt írta, hogy 91,6 százalékos a Szputnyik V hatékonysága. Belorusz volt az első külföldi ország, ahol bevetették, Magyarország pedig az első uniós ország. Ukrajna nem kér belőle, mert mint mondja, agresszor államtól nem kíván oltóanyagot venni. Világszerte eddig 1,2 milliárd dózist rendeltek Oroszországtól, de Moszkva sem tudja időre teljesíteni maradéktalanul a megrendeléseket. Ellenben hat ország megkezdte a vakcina gyártását, köztük India, Dél-Korea és Brazília. Ezen adatok ismeretében Ursula von de Leyen európai bizottsági elnök is megkérdőjelezte, vajon miért nem oltanak teljes gőzzel Oroszországban. Egyes magyarázatok szerint a gyorsaság és a geopolitikai befolyás további növelése fontosabb volt az orosz vezetésnek a szer biztonságosságánál. Miután a covid-fertőzéses esetszámokat tekintve Oroszország a top5-ben van világszerte, felmerül az a kérdés is, hogy a transzparencia hiányában, illetve gyártás akadozása ellenére miért nagy az érdeklődés a Szputnyik V iránt szerte a nagyvilágban – olvasható az elemzésben.

A Rutgers Egyetemen oktató R. Daniel Kelemen a Washington Post hasábjain elemzi az Fidesz távozását az Európai Néppárt parlamenti frakciójából, amit hamarosan a teljes kizárásáról szóló szavazás követhet. Ez jó hír szerinte, mert azt jelenti, az Unió többé nem lesz olyan komfortos otthona az autokráciát építőknek, mint eddig. Szerinte az EPP-nél azok után telt be a pohár, hogy meg akarta Orbán vétózni a Covid-segélyt és a hétéves uniós büdzsét, illetve amikor a fideszes Deutsch Tamás az EPP vezetőjének, Manfred Webernek egy nyilatkozatát a Gestapo módszereihez hasonlította. Pár napra rá pedig Markus Söder, akit Angela Merkel utódjaként emlegetnek, és aki mindig kiállt korábban a Fidesz mellett, kijelentette, a CSU azt szeretné, hogy a pártot és hagyja el a Fidesz, ne csak az EPP-frakciót. Kelemen szerint aligha tud Orbán új frakciót gyorsan kialakítani, inkább az ECR-hez, az Európai Konzervatívok és a Reformisták frakciójához csatlakozik, ahol a lengyel kormánypártot erősíti majd. Viszont így sokkal könnyebb lesz fegyelmezni is Orbánt Brüsszelben. Orbán hazai pozíciója is meggyengül a kizárással, nincs mögötte többé a német támogatás, és ugyan a Fidesz döntött a kilépés mellett, ezzel együtt az országban sokan megalázónak látják a távozást, melyet nem akart a kormánypárt. Erőt meríthet Orbán pillanatnyi gyengeségéből az ellenzék is, amely a Fidesz felé lejtő pályán készül a választásra.

A lett LTV-nek adott interjút Rigában járva Szijjártó Péter külügyminiszter. Aki úgy fogalmazott, ha naponta 100 ember hal meg, és 30 millió eurót veszít a magyar gazdaság, akkor nincs miért csodálkozni azon, hogy az orosz vakcinát is megrendelte – szerinte az Európai Unió késlekedése miatt is – Magyarország. Elmondta azt is, hogy őt feltehetően pénteken fogják beoltani, méghozzá az orosz vakcinával.

NE NÉZZ FÉLRE! – NŐNAP A MUNKAHELYEKEN

MÉRCE
Szerző: DVORÁCSKÓ BALÁZS
2021.03.07.


A legfőbb bántalmazó a magyar állam.

A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) által alkotott szövetség közel 40 ezer aktív oktatási, szociális, kulturális, köztisztviselői, kormányhivatali és egészségügyi dolgozót tudhat soraiban: pedagógusokat, idősgondozókat, kisgyermeknevelőket, dajkákat, ápolókat, családgondozókat.

A felsorolt területeken foglalkoztatottak többsége a nemzetgazdaság legalulfizetettebb ágazataiban dolgozik; van, ahol már egy évtizede nem történt bérrendezés. És ezekben az ágazatokban dolgozók többsége nő.

A felsőoktatásba bekerülő fiatal női pedagógusjelöltek egyik első intelme, amit oktatóiktól kapnak, még a 21. században is, hogy házasodjanak jól, mert ebből nem fognak megélni. De most már legalább heti átlag 55 órát foglalkozhatnak munkával (a kötelező 40 óra helyett) és persze mellette társadalmi elvárás, hogy „működtessék” a családot is, pont úgy, mint déd- és nagyanyáink tették.

Teljesen elfogadottnak számít közszférás munkainterjún, hogy a nők családi állapotáról vagy esetleges családalapításukról érdeklődnek, mert „stabil munkaerőre” vágyik mindenki, ha már végre jelentkeznek az álláshirdetésre. Még akkor is, ha az interjúk többségét nők vezetik le.

Az sem kelt ma közfelháborodást, hogy a közszférában időzített bombaként tekintenek a várandós nőkre, határozott szerződéses munkavállalók esetén könnyen válnak meg tőlük, ahogy erre rávilágított egy tavaly év eleji kutatás, amelyet az Amnesty International készített.

Úgy tűnik, hogy a rendkívül rossz társadalmi szocializáció, az elmaradt oktatási és munkahelyi érzékenyítések és képzések, a szűkülő és erőforráshiányos civil szféra ma nem tud annyi tudást átadni, hogy kikerüljünk ebből az ördögi körből. A munkáltatók sok esetben veszélyforrásként tekintenek az ilyen kérdéseket felvető képzésekre, eseményekre, ahogyan teszik ezt a szakszervezetekkel is.

A magyarországi helyzet semmiképp sem fog előre mozdulni, ha nem serkentjük fel az intézményi tudásátadást, amire egyébként a közszférában lenne lehetőség is.

Az államnak minden erőforrás a kezében van ahhoz, hogy változtasson ezen a területen; elősegítse a tudásátadást, megerősítse a nőket is védő intézményeit, szankcionálja a nőkkel szemben hátrányosan fellépő munkáltatókat. Ezzel párhuzamosan az érdekérvényesítő szervezeteknek meg kell találniuk a módját, hogy a lehető legtöbb fórumon felhívják a témára a figyelmet mindarra a rengeteg és egyre erjedő káros gyakorlatra, amely visszaveti az egyenlőségi törekvéseket...

HOSSZÚ ÉVEKRE LENULLÁZHATJÁK A BALATONT, EDDIGI FORMÁJÁBAN MEGSZŰNIK A POSZT PÉCSETT

ORSZÁGSZERTE BLOG / ÁTLÁTSZÓ VIDÉKI LAPSZEMLE
Szerző: KATUS ESZTER
2021.03.07.


Balatontipp.hu: Tudósok és civilek próbálják megvédeni a Balatont a Vízügy tervezett megaprojektjétől


Akár hosszú évekre lenullázhatják a Balatont az Országos Vízügyi Főigazgatóság tó védelmében hirdetett partfal emelő megaprogramjával és az annak indokául szolgáló vízszintemeléssel, derül ki azokból véleményekből, amiket a terv virtuális közmeghallgatására küldtek be civilek és a témával foglalkozó kutatók. A hozzászólók között van a Tihanyi Limnológiai Intézet, Istvánovics Vera, az MTA-BME Vízgazdálkodási Kutatócsoport tudományos tanácsadója, Honti Márk, a kutatócsoport tudományos főmunkatársa, több civil szervezet és magánszemély – adta hírül a Balatontipp.hu.

SzabadPécs.hu: Vidnyánszkyék nem akarnak POSZT-ot, Pécs azonban újraépítené és visszahozná a régi fesztiválhangulatot

Eddigi formájában megszűnik a Pécsi Országos Színházi Találkozó, vagyis a POSZT. Vidnányszkyék már évekkel korábban is támadták, kritizálták a POSZT-ot, ami az utóbbi években valóban kifulladni látszott. Ugyanakkor egyes, s köztük visszafogott szakmai vélemények is szóltak arról, hogy éppen az MTT és Vidnyászkyék miatt romlott el valami a POSZT-tal kapcsolatban, lett egyre inkább széthúzás Pécsett is. Az ezzel kapcsolatos sajtóhírekre regálva a pécsi önkormányzat közleményt adott ki, amelyben leszögezték, Pécs önállóan folytatja színházfesztiválja megszervezését – írta meg a portál.

Debreciner: Úgy tűnik, valóban soron kívül oltották be a Debreceni Egyetem kancelláriájának dolgozóit

A portál úgy értesült, hogy beoltották a Debreceni Egyetem kancelláriájának dolgozóit, miközben az oltási rendben a felsőoktatásban dolgozókat nem sorolták előre, emiatt nem kaptak vakcinát a személyes jelenlét mellett zajló gyógyszerészképzés egyes – nem a Gyógyszerésztudományi Karhoz tartozó – oktatói sem. Az információt több, névtelenséget kérő olvasó is megerősítette. Szerintük a kancellária a soron kívüli oltás ügyében arra hivatkozott, hogy a munkájuk részeként kapcsolatba léphetnek koronavírus-fertőzöttekkel is, mivel az egyetemhez tartozik a város két kórháza, a Klinikai Központ és a Kenézy Gyula Egyetemi Kórház is. Az egyetem nem cáfolta a lap értesüléseit, az Operatív Törzs pedig nem reagált a megkeresésükre.

7300.hu: Komlói média: egyszerre gondolta meg magát az összes fideszes képviselő

Hogy egyénileg vagy összehangoltan döntenek-e egyes kérdésekben a pártok képviselői, jól mutatja az eset, ami a napokban zajlott le Komlón – mutatott rá a komlói portál. A médiapályázat kapcsán ugyanis először mindegyik fideszes képviselő ugyanazt a verziót támogatta az előterjesztésből, majd pár nap múlva, ugyanazon a napon, néhány perc különbséggel mégis mindannyian meggondolták magukat. Minderről a város honlapján nyilvánosságra hozott emailek árulkodtak.

Makói Csípős: Az újabb korlátozások miatt hajlandó visszaállítani a régi kollektív szerződést a Continental

A makói gumigyárban a napokban kezdtek határozatlan idejű sztrájkba a dolgozók, akik a korábban felbontott kollektív szerződésük visszaállítását követelték. Az érintettek tavaly decemberig folytattak – megszakításokkal – tárgyalásokat, de nem tudtak egyezségre jutni – emlékeztetett a portál. A Makói Gumiipari Szakszervezet ezért szervezett előbb kétórás figyelmeztető sztrájkot, később 8, majd 24 órás munkabeszüntetést. A sztrájkolók többek között a korlátlanul elrendelhető túlórák és a 10 évnél régebb óta a cégnél dolgozók pluszjuttatásainak elvétele ellen küzdöttek. A Contitech Fluid Automotive Hungária Kft. végül – a március 8-tól kezdődő országos korlátozásokra hivatkozva – felajánlotta a korábbi kollektív szerződés visszaállítását határozott időre, 2021. év végéig, az “így helyreállítandó munkabéke mellett” pedig 2021. december 31- ig mindhárom szakszervezet bevonásával megkötnék az új kollektív szerződést is.

MENEKÜLT UGYAN NINCS, DE A KIADÁSOK AZ EGEKBEN

NÉPSZAVA
Szerzők: BATKA ZOLTÁN, PAPP ZSOLT
2021.03.08.


Hat év alatt összességében több mint 639 milliárd forintot költött el a kormány a "menekültválsággal" kapcsolatos intézkedésekre. Pedig öt éve egyre kevesebb a dolga
.

A menekültválságra és a terrorellenes intézkedésekre 639 milliárd forintot számolt el a kormány 2015-től 2020-ig – derül ki az évenkénti zárszámadási törvények, a központi költségvetés és a Magyar Államkincstár adatai alapján készített összesítésünkből. (Noha két nagy tételről van szó, valójában a terrorellenes kiadások jókora része már hagyományosan menekültügyi költéseket jelent.) Ennek a 639 milliárdos összegnek a nagy részét, 591,4 milliárdot 2016 és 2020 között költötte el a kabinet. Pedig ebben az öt évben a 2015-ös nagy válság, a határzár kiépítése és a vonatkozó jogszabályok szigorítása után már alig érkeztek hozzánk menekültek. 

Ugyan Orbán Viktor miniszterelnök 2016 márciusa óta rendre meghosszabbítja a „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” – legutóbb szeptember 7-ig tolta ki a határidőt –, ennek valódi okát nem árulják el, a részletes indokokat 10 évre titkosították. Pedig a vonatkozó törvény szerint akkor lehet elrendelni válsághelyzetet, ha egy hónap átlagában a napi 500 főt, vagy két egymást követő hét átlagában a napi 750 főt, vagy egy hét átlagában a napi 800 főt meghaladja a menedékkérők száma. A valóságban ez már 2017-ben sem teljesült, azóta pedig tovább csökkent a menedékkérők száma. 

A veszélyhelyzet fenntartásának egyelőre egyetlen, ám annál kézenfekvőbb indoka mutatkozik: erre hivatkozva a kormány eltérhet a normál közbeszerzési szabályoktól. A vonatkozó kormányrendelet szerint ugyanis migrációs témájú beszerzéseknél „lehetőség szerint” legalább három gazdasági szereplőt kell ajánlattételre felhívni, ám a rendeletnek van egy olyan kitétele is, amely lehetővé teszi, hogy esetenként egyetlen ajánlatot kérjenek be. Igaz, ez már az EU ingerküszöbét is elérte: az Európai Bizottság tavaly decemberben kötelezettségszegési eljárást indított a kabinettel szemben a jogszabály miatt...

ORBÁN VIKTOR KÍVÜL KERÜLT A KÖRÖN

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2021.03.07.


Nem az volt a kérdés, hogy a Fidesz elhagyja-e a néppárti politikai közösséget, hanem az, hogy mikor. Egy olyan pártcsaládból írta ki magát néhány év alatt a magyar kormánypárt, melynek 10-15 éve még megbecsült és fontos tagja volt. A hosszúra nyúlt válás nem tett jót sem az európai kereszténydemokraták közösségének, sem a Fidesznek, de most mindkét fél megnyugodhat kicsit, hiszen az utóvédharcok elültével 
elkezdhetnek építkezni, és új szövetségek után nézni.

A Fidesz szerint az Európai Néppárt (EPP) ment keresztül változásokon, így lényegében az hagyta el a Fideszt, és nem fordítva. Ez körülbelül olyan szemlélet, mint amikor az autópályán a forgalommal szemben száguldó autós dudál a többiekre, mert meg van győződve arról, hogy ő közlekedik szabályosan. Valószínűleg a magyar kormánypárt prominensei is csak azért beszélnek ilyen butaságokat, hogy a Fidesz híveit nyugtassák meg az elkerülhetetlen szakítást követően. Orbán Viktor támogatóinak nagy része ugyanis nem örül annak, hogy a kormányfő szakított az Európai Parlament legnagyobb frakciójával, és várhatóan az EPP-ből is távozik a Fidesz.

A nagyobbik magyar kormánypárt továbbra is a hagyományos kereszténydemokrata, konzervatív értékeket és családképet képviseli, illetve őrzi – jelentette ki Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Azért ez a kijelentés meglehetősen visszásan hangzik az európai kereszténydemokrata politikusok számára azt követően, hogy Orbán Viktor meglehetősen szoros viszonyt épített ki több szélsőjobboldali párt vezetőivel, sőt lényegében velük kampányolt a legutóbbi uniós választások előtt. Az se nagyon melengette meg a néppárti frakció tagjainak szívét, amikor Szájer József egy meleg partiról félig meztelenül próbált elmenekülni, miután a belga rendőrök a járvány kellős közepén rajtaütöttek egy közel húsz fős társaságon...

SZABAD SZEMMEL: ODA A VÉDŐPAJZS, ORBÁN KOMOLY UNIÓS ROHAMRA SZÁMÍTHAT - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.03.08.


A magyar miniszterelnök az EPP-ből való távozás után a nacionalista pártok nyakába veti magát, melyek annak idején kézzel-lábbal hadakoztak Magyarország EU-belépése ellen.


Die Welt

Bár a magyar kormány és a Fidesz újabban egyfolytában azzal vádolja a Néppártot, hogy az engedett az európai baloldal nyomásának és feladta a hagyományos értékeket, Manfred Weber most visszalőtt. Azt írja kommentárjában, hogy Orbán Viktor ugyan nagy dörrenéssel rávágta az ajtót az EPP-frakcióra, ám a jobboldali populisták valójában készségesen felhúzzák a sorompót a baloldali Európa előtt.

A kereszténydemokraták strasbourgi csoportjának elnöke szerint a magyar párt vezérének az a vágyálma, hogy demagóg összeurópai jobboldali pártot irányítson. A szakkérdéseken nem akad fenn, hiszen eddigi pártcsaládja biztosítékot jelent a bevándorlás korlátozására, a külső határok védelmére, valamint a Kelet-Nyugat megbékélésére és összenövésére. Orbán szakított a konzervatív alapító atyák örökségével, de hát Adenauer és a többiek a demokratikus államból, a liberális demokráciából és a társadalmi összefogásból indultak ki.

Számukra Európa nem önkiszolgáló boltot jelentett és nem is pódiumként szolgált a saját törekvések kiélésére. Mélyen meg voltak győződve az európai kultúra vezető szerepéről. Ez a közösségi felfogás teszi lehetővé az erős földrészt, és fontos része a szolidaritás, amiből Magyarország igen csak sokat profitál, lévén a legnagyobb kedvezményezett, ha az egy főre jutó támogatásokat nézzük.

Ám a magyar politikus most nacionalista pártok nyakába veti magát, amelyeknek azonban most színt kell vallaniuk, hiszen annak idején kézzel-lábbal hadakoztak Magyarország EU-belépése ellen. Orbán új barátja, Wilders, Le Pen és az AfD többsebességes Európát akarnak. Ellenség kell nekik, a jobb- és baloldal megosztására törekednek, gyűlöletet keltenek.

A kereszténydemokraták ezzel szemben a közös európai-napnyugati értékekért küzdenek és elutasítják a nemzeti önzést. Egyben kívánják tartani a társadalmakat. Azok szétszakítása ellen éppen a politikai paletta közepén álló kereszténydemokrata néppártok jelentik a leghatásosabb ellenszert.

Washington Post

Az egyik legjobb amerikai Magyarország-szakértő szerint immár nekimennek Orbán Viktornak az európai partnerek, miután a politikus elfordította országát a demokráciától. R. Daniel Kelemen, aki a Rutgers Egyetemen tanít politológiát és jogot, megállapítja, hogy a kormányfő azért léptette ki a fideszes EP-képviselőket a néppárti frakcióból, mert különben a megalázó eltávolítással szembesült volna.

Ily módon az önjelölt autokraták ezentúl nem érezhetik magukat olyan otthonosan az unióban, mint idáig. Orbán hibrid választási-tekintélyelvű rendszert honosított meg, miután az EP segédkezet nyújtott neki, a kölcsönös előnyök alapján. Vagyis a magyar képviselők szavazatai révén továbbra is érvényesült az unióban a kereszténydemokraták túlsúlya, és von der Leyen kerülhetett a Bizottság élére.

Cserébe a CDU és több más párt is megakadályozta a hatékony brüsszeli retorziókat Magyarország ellen, amely közben átlépett a tekintélyuralomba. Ám ez a lakályos ügylet néhány napja dugába dőlt, miután Orbán immár évek óta szívósan dolgozott a demokratikus normák lebontásán és neki támadt az unió vezetőinek Junckertől Weberig.

A casus bellit az jelentette, hogy Budapest hallani sem akart a jogállami mechanizmusról, de a néppárti frakciónak elege lett a huzavonából. Úgy hogy a CSU elnöke most már a Fidesz eltávolítását követeli az egész pártcsaládból. Orbán egyhamar aligha képes új csoportot alakítani, ezért várhatóan betársul a PiS, illetve a posztfasiszta Olaszország Barátai fémjelezte jobboldali, nacionalista csoporthoz.

Viszont mivel már nem kell megküzdenie a Néppárt ellenállásával, a Bizottság keményebben odaléphet a magyar demokrácia leszalámizása miatt. Alighanem beveti a rendelkezésére álló eszközöket, bár a 7-es paragrafustól továbbra sem lehet sokat várni, tekintve, hogy Orbán és Kaczynski kölcsönösen fedezi egymás hátát.

Viszont a magyar ellenzék az eddiginél bátrabban támadhat, hiszen érzékeli, hogy a miniszterelnök pozíciója meggyengült, miután kiseprűzték az EPP-ből. Sok magyar szemében a megszégyenítésnek számít a kénytelen-kelletlen kivonulás. Éspedig a választás előtt, ahol viszont a feltételek egyértelműen a Fidesznek kedveznek.

Der Standard

A Bizottság elnöke nem érti, hová teszi Magyarország az eddig kapott oltóanyagot, hiszen idáig hozzávetőleg annyi adagot adtak be, amennyi ellenőrzött, nyugati forrásból érkezett. És ehhez jön még hozzá a több százezer orosz, illetve kínai vakcina. Szóval valahol még jelentős mennyiség rejtőzik. Von der Leyen a lapnak adott hosszú interjúban ugyanakkor közölte: nem nehezményezi, hogy az Orbán-kormány a közös uniós stratégia ellenére Moszkvához, valamint Pekinghez fordult, mert a súlyos helyzetben többen is próbálnak találni valamilyen jobb megoldást.

De az is világos, hogy amikor ekkora a baj, akkor a nemzeti külön úttal sokat nem lehet segíteni, csakis az összefogás segít. Hiszen a végén úgyis az derül ki: nagy szerencse, hogy van az EU, és megmutatkozik, hogy van akarat Európa erősítésére. Azt viszont még elképzelni sem nagyon meri, mi lett volna, ha megismétlődik a múlt tavasz, azaz a tagállamok egymással marakodnak, csak ezúttal nem a védőfelszerelésekért, hanem a vakcinákért.

A jelenlegi ellátási nehézségek dacára már látszik a fény az alagút végén: a jövő hónaptól havonta 100 ezer adaggal lehet számolni, ami összesen 300 milliót jelent a következő negyedévben. Viszont nem lehet kizárni, hogy olyan mutánsok bukkannak fel, amelyek ellenállnak a piacon lévő szereknek. Ezért az EU egyrészt igyekszik felfuttatni a termelést, másrészt pedig pénzt fektet a további kutatásokba. Ezzel párhuzamosan azon van, hogy rövidebb idő alatt szülessenek meg az engedélyek az új készítmények számára.

A politikus ugyanakkor elismerte: alábecsülték a nehézségeket, amelyek a tömegtermelés beindításánál jelentkeztek. Így gond volt az alapanyagok beszerzésével, valamit a szállítási láncok kialakításánál. De a múlt hónapban már 30 millió adat jutott az országoknak, erre a hónapra pedig 50 milliót várnak.

A tanulság az, hogy tartalékként pótlólagos kapacitásokat kell képezni. És igen fontos az összefogás. Hiszen miként nézne ki Európa, ha egy-két befolyásos államnak volna vakcinája, a többi viszont ott állna üres kézzel. Szétszakadt volna a földrész és összeomlott volna az egységes piac. Továbbá az izraeli példa azt mutatja, hogy teljes mértékben digitalizálni kell az egészségügyet.

Reuters

Az unió gyógyszerügynöksége óv attól, hogy bármelyik tagállam engedélyezze a Szputnyik V használatát, mielőtt az európai hatóság megállapítaná, hogy az mennyire biztonságos és hatékony. Az EMA ügyvezető igazgatója úgy fogalmazott, hogy előbb lássuk a medvét, azaz a dokumentációt és a beoltott emberekre vonatkozó orosz adatokat. Ám ez ügyben egyelőre teljes a homály, bár már zajlik az ún. gördülő vizsgálat.

Az ügynökség ugyanakkor egyáltalán nem zárta ki, hogy ha minden rendben van, az általa vezetett szerv ráüsse a pecsétet a vakcinára. Mint emlékezetes, Magyarországon – nemzeti felhatalmazás alapján – már adják be a szert, amelyből a szlovákok is kaptak. A csehek pedig a hazai engedélyezésnél tartanak.

Washington Post

Oroszország eredményes a vakcina diplomáciával, de azért egyre inkább jelentkeznek gubancok. Szakértők leginkább azt kérdőjelezik meg, hogy Moszkva eleget tud-e tenni az ígéreteinek, hiszen akkora mennyiséget rendeltek tőle a világ minden tájáról. Mindenesetre az állami média nem győzi emlegetni az érintett kormányoktól érkező dicséreteket, ugyanakkor bőségesen taglalja a nyugati beszerzési nehézségeket.

Az új helyzet segíthet, hogy javuljon az ország nemzetközi megítélése tudományos-technológiai hatalomként, főként amikor másutt a gazdag államok felvásárolják az oldóanyagokat, a gyártók pedig termelési gondokkal küszködnek. Ám az elemzők megjegyzik, hogy a Kreml geopolitikai előnyöket igyekszik bezsebelni ily módon.

Viszont kérdéses, hogy míg Kína már sok-sok millió adatok küldött a határain túlra, az oroszok mennyire lesz képesek lépést tartani a külső igényekkel. Hiszen először a saját lakosságát kívánja beoltani, de még csak 3 százaléknál jár, pedig a terv az, hogy június végéig 60 %, azaz nagyjából 68 millió ember megkapja az ellenszert. Miközben sokan bizalmatlanok a készítménnyel szemben. Ehhez képest tavaly csupán jó két millió adag készült, és hírek szerint a gyógyszergyáraknak gondjaik vannak bizonyos berendezések beszerzésével, illetve az egyik összetevő előállításával. Emiatt sok esetben késik a szállítás, arról nem beszélve, hogy sok helyen még nincs meg az engedély sem. Magyarország pl. az első hónapban az előirányzott 600 ezer ampullának alig a felét kapta meg a hónap elejéig. A vevők azonban egyelőre nem reklamálnak, mert más gyártók is hasonló cipőben járnak. A brüsszeli Oroszország-Európa-Ázsia Tanulmányok Központja nevű kutatóintézet vezetője azonban arra figyelmeztet, hogy ezek a cégek aranyérmet érdemeltek ki, mert igen hathatós szert fejlesztettek ki, csak még az a kérdés, hogy mire jutnak vele a gyakorlatban.

A vakcina protekcionizmus veszélyeire figyelmeztet a vezércikk, miután Olaszország – Brüsszel áldásával – megakadályozta, hogy az AstraZeneca készítményéből 250 ezer adagot szállítsanak Ausztráliának. A kormányok ugyanis azon vannak, hogy mindenekelőtt saját országukban érjék el a nagyfokú immunitást, közben azonban nincs elég oltóanyag és ez így, együtt veszélyes elegyet alkot. Úgy hogy a feszültség már a felszínre tör. 

Európa nagyon fel volt háborodva, amikor Trump decemberben megtiltotta az Amerikában készült víruselleni szerek exportját, de most az öreg kontinens ugyanazt csinálja, mivel nehézkesen halad a beszerzés, ugyanakkor a fertőzések száma több körzetben is erősen megugrott. 

Az egységes stratégia szétesett: Magyarország soron kívül zöldre állította a jelzést az orosz és kínai vakcina számára, Ausztria és Dánia Izrael segítségével akarja megszervezni a szállításokat. A gondok onnan erednek, hogy a Bizottság elbaltázta a beszerzést. Az olaszoknál pedig nagyjából napi 300 áldozatot követel a fertőzés, de ez sem igazolja a vakcina nacionalizmust. 

Mindazonáltal van remény, hogy el lehet kerülni a szemet-szemért megközelítést. A tagállamok és Brüsszel lépéseket tettek, hogy lényegesen enyhüljön a hiány a 2. negyedévben. Biden pedig sokat tehet a transz-atlanti együttműködés elősegítésére ezen a területen is. Ám mind Washingtonnak, mind Brüsszelnek meg kell találnia az egyensúlyt a hazai lakosság ellátása és aközött, hogy a szerhez mielőbb hozzájussanak azok az országok, ahol a legnagyobb szükség van rá. Mert ha a tehetős kormányok egymással civakodnak, akkor még nehezebb lesz elérni, hogy eleget tegyenek a sokkal nagyobb feladatnak, azaz elegendő ampullát juttassanak a fejlődő világnak.