2019. május 23., csütörtök

AZ EP VÁLASZTÁS NÉGY KÉRDÉSE - TESSÉK ELMENNI SZAVAZNI ÉS ELVINNI A ROKONOKAT, BARÁTOKAT IS. MINDEN OLYAN EREDMÉNY, AMI ALULMÚLJA A FIDESZ VÁRAKOZÁSAIT, JÓ EREDMÉNY.

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: KESZTHELYI ANDRÁS
2019.05.23.



it’s not easy facing up
when your whole world is black
(The Rolling Stones: Paint It Black)


2009-ben a Fidesz úgy érte el eddigi legjobb eredményét, hogy a baloldali-liberális pólus éppen összeomlott Magyarországon. 2014-ben pedig úgy győzött ismét fölényesen, hogy a baloldali Összefogás pártjai és szavazói még fel sem ocsúdhattak a másfél hónappal korábban kapott sokkból. Idén más a helyzet.

Az ellenzéki pártok fontosabbnak gondolták, hogy egymással vetélkedve, egymáshoz képest határozzák meg önmagukat, de ehhez gyorsan tegyünk két megjegyzést. Egyrészt a szavazói igényekre hallgatva az MSZP meglehetős következetességgel képviselte a közös lista gondolatát – hasonló kísérletre kerül sor Lengyelországban. Más kérdés, hogy végül csak a Párbeszéddel sikerült megállapodni. Másfelől az is kétségtelen, hogy az ősszel esedékes önkormányzati választások mellett több egyéb, amúgy politikailag racionális szempont szólt amellett, hogy a demokratikus ellenzék pártjai külön-külön is megméressék magukat.

Mindennek következményeként az idei magyarországi Európa Parlamenti választás kérdései csak a politika iránt megszállottan érdeklődők, illetve a pártvezetők számára relevánsak, az alapkérdés tudniillik eldőlt: az EP választáson a Fidesz sorozatban harmadszor, összességében kilencedik (ebből nyolc fölényes) választási győzelmére készül. Kicsit olyan ez, mint az NBA volt Michael Jordan fénykorában. Nem kérdéses, hogy ki lesz a bajnok (Chicago Bulls), sem az, hogy ki a legeredményesebb (Jordan), de jókat lehetett tippelgetni egyebek között arra, hogy melyik lesz a döntőben vesztes csapat, vagy a legtöbb lepattanót szerző játékos.

Ilyen ez a választás is. A fő kérdés eldőlt, de érdemes megvizsgálni, milyen részletkérdések vannak.

A Fidesz győzelmének mértéke.


Bár előzetesen különféle okoskodások voltak arról, hogy a Fidesz nem érdekelt a mozgósításban és Európa ellen fog kampányolni, a helyzet ennél bonyolultabb, kevésbé udvariasan: éppen az ellenkezője történt. A Fidesz teljes gőzzel mozgósít és Európa mellett kampányol – egészen pontosan az európai radikális jobboldali mainstream Európa-képe mellett. (Egyszer majd beszélnünk kell arról is, hogy mit ért – fundamentálisan – félre az ellenzék a Orbán Európa-viszonya kapcsán, de ez most nem az az alkalom.)

Jelen állás szerint a Fidesz simán hozza a 2014-es eredményt (12 mandátum), de – többek között a várhatóan több százezres „elveszett” ellenzéki szavazatnak köszönhetően – az sem kizárt, hogy eddigi legjobb eredményével a Magyarországon kiosztható mandátumok kétharmadát (14) szerzi meg, amivel az Európai Néppárt (EPP) egyik legerősebb frakciója lehet, feltéve, hogy nem sodródik ki a Salvini-féle radikálisokhoz. Egy nagy Fidesz győzelem mindenesetre erős ütőkártya lehet az EPP-ben is...


INTERJÚ: DOBREV KLÁRA: ERŐS SZÖVETSÉGET!


KÁLMÁN OLGA BLOGJA
Szerző: KÁLMÁN OLGA
2019.05.21.



Dobrev Klára szerint az Európai Egyesült Államok egy erős szövetség lenne, amely közvetlenül is védené az unió ötszázmillió állampolgárát. Mindez véletlenül sem jelenti azt, hogy minden uniós szinten dőlne el, de részt tudnánk venni olyan, mindannyiunk életét érintő döntésekben, amelyekre most semmi esélyünk nincs. Ilyen az egészségügyi ellátásban egy minimum feltételrendszer meghatározása, az adatvédelem, vagy éppen a klímaváltozás miatti szabályozás megteremtése. A DK EP-listavezetője arról is beszélt, hogy a 21. században az igazi versenyképességet az jelenti, ha egy ország polgárai okosak, egészségesek és biztonságban érzik magukat. Ma már hatszázezer magyar család külföldön keresi a boldogulást, és hatszázezer itthon maradt család, szülő, testvér, nagyszülő várja őket vissza. Ez az ország igazi tragédiája -véli Dobrev Klára...

JOBBOLDALI VAGY KONZERVATÍV? VITA A DISZNÓÓLBAN

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2019.05.23. 


A válaszonline.hu-n zajlott egy -- eddig -- rövid vita döntően Körösényi András és Karácsony András között, mindketten jeles társadalomtudósok. Ahogy mondani szokás Stephen Leacock nyomán -- aki így kezdte az egyik regényét: "Történetünk kezdetén Skócia északnyugati partjainál vad vihar tombolt. Történetünk szempontjából ennek ugyan csekély jelentõsége van, mert történetünk nem Skócia északnyugati, hanem Anglia délkeleti partjainál játszódik, de azért ott is eléggé rossz idõ volt" --, szóval ez a poszt csak súrolja a vitát, mert mindössze a lényegével foglalkozik, a sok felvonultatott egyéb bölcsességével (és tévedésével) nem...

MEGJELENT, OLVASHATÓ A NYOMTASS TE IS! 96. SZÁMA

NYOMTASS TE IS!
Szerző: Nyomtass Te Is!
2019.05.22.


Sokak szerint május 26-án, egy kicsit leegyszerűsítve, pontosan erről kell döntenünk. Olyan pártokra szavazunk, amelyek erősebb Európát akarnak, vagy a Fideszre, amelyik gyengíteni akarja azt a közösséget,  ahonnan ezer- és ezermilliárd forintnyi támogatás érkezett hazánkba az elmúlt másfél évtizedben...

ITT OLVASHATÓ, INNEN NYOMTATHATÓ



EGY ÉLETÚT DARABJAI – AJÁNLÓ A 168 ÓRA 2019. MÁJUS 23-I SZÁMÁBÓL

168 ÓRA
Szerző: 168 ÓRA
2019.05.23.


Született magánzó, aki csak mellérendelt viszonyban képes a létezésre. Ezt az állapotot „próbaidőre” önként felfüggeszti, az alkotás folyamatában nem kérdőjelezi meg senkinek a hatáskörét. Igaz, megválogathatja, melyik rendezővel dolgozik együtt, de talán Alföldi Róberttel értenek szót legkönnyebben.

Mérlegen az Orbán-rendszer is

Európa választ, és most valóban nem a közhelyeket gyarapítja, aki azt állítja: ezen a választáson sok múlik. Magyarország uniós tagsága óta – és az azt megelőző évtizedekben – nem érte ugyanis egyszerre annyi kihívás a reformokra valóban bőségesen megérett uniós intézményrendszert, mint a mostani években. Európának befolyása megőrzése érdekében egyidejűleg kell megküzdenie a Kína, India és az USA által diktált gazdasági versenyhelyzettel, valamint a globális válságjelenségekkel, például a klímaváltozással, valamint a menekültkrízissel, ugyanakkor választ kell adnia a belülről feszítő társadalmi különbségekre is. Ezekre a kihívásokra eltérő válaszok születnek, vannak olyan tagállamok, amelyek elmélyültebb integrációt szorgalmaznak, míg mások nagyobb nemzeti függetlenséget. Magyarország kormánya ebben a környezetben azon pártok mellé sodródott, amelyek jellemzően szélsőséges megoldásokat kínálnak a problémákra, így egy klubba focizta magát a Salvini-féle Ligával, a Le Pen nevével fémjelzett Nemzeti Fronttal, a német Afd-vel és az osztrák Szabadságpárttal, s kiszuszakolta magát a mérsékelt jobboldalról. A választás tétje az, hogy ezek a szélsőjobbos erők kellőképp megerősödnek-e ahhoz, hogy blokkolni legyenek képesek uniós folyamatokat. Szorosan ide tartozik, hogy a szélsőjobb mögött mindig fölsejlik Oroszország árnyéka, s ez – épp az EP-kampány csúcspontján – az Orbán Viktor számára mintaként szolgáló osztrák jobboldali-szélsőjobboldali kormány bukásához vezetett. Orbán Viktor tehát kifutott az európai pályára, de hogy a nagy pályán van-e, vagy kispályás marad, e mostani választástól függ. Mint ahogy az is, mi lesz az általa vezetett Magyarország jövője az EU-ban. Lakner Zoltán, Ónody-Molnár Dóra, Pungor András, Blahó Miklós és Tóth Ákos összeállítása.

Egy életút darabjai

Született magánzó, aki csak mellérendelt viszonyban képes a létezésre. Ezt az állapotot „próbaidőre” önként felfüggeszti, az alkotás folyamatában nem kérdőjelezi meg senkinek a hatáskörét. Igaz, megválogathatja, melyik rendezővel dolgozik együtt, de talán Alföldi Róberttel értenek szót legkönnyebben. A Jászai Mari-díjas Hernádi Judit volt az ország első szabadúszó színésze. Nézeteit nem titkolja. Ezek miatt a köztévéből gyakorlatilag ki van tiltva, amit azért nem tart túl nagy veszteségnek. Rövidesen a Fehér nyuszi, vörös nyuszi című Nassim Soleimanpour-darabban láthatja az Átrium közönsége. Egyetlenegyszer, mert a szerző rendelkezése szerint ezt a művet minden színész kizárólag egyszer mutathatja be életében, ráadásul próbafolyamat, felkészülés nélkül. Hajba Ferenc interjúja.

Minden rendszer elbukik

A tudományos-fantasztikus irodalom képes arra, hogy felhívja a figyelmet, milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy demokratikusan működő társadalomnak, illetve milyen támadási felületeket hagy saját magán, ha nem oldja meg a kétségtelenül létező problémákat – állítják a nemrég megjelent, 15 tanulmányt tartalmazó, a sci-fi és a tudomány kapcsolatát boncolgató Párhuzamos univerzumok című kötet szerkesztői. Filippov Gábor és Tóth Csaba politológusokkal (a harmadik szerkesztő Nagy Ádám) Cseri Péter többek között arról beszélgetett, melyek a jó és a rossz kormányzás ismérvei, szerezhet-e legitimitást egy autoriter hatalom nem demokratikus eszközökkel, az autokráciák vagy a demokráciák állnak-e nyerésre, illetve kihalhat-e az emberi faj.

Egyre nagyobb gáz

Engedély hiányában négy éven keresztül nem tudta elkezdeni a működését a kormányhatározattal létrehozott Központi Adatgyűjtő és Feldolgozó (KAF) Zrt. A felszámolásának elrendelése után a sajtó eddig csak azt firtatta, mennyibe is került ez az arctalan állami vállalkozás a költségvetésnek. Holott a kudarc nagyobb: ez a cég lett volna hivatott a hazai energiapiac spekulációmentes és átlátható elszámolási rendszerének működtetésére – de a gázlobbi és a politika maga alá gyűrte. Rajnai Attila írása.

A csábítás édes trükkje

A hazai népoktatás központi problémája valaha nem a diákok becsalogatása, hanem a krónikus pedagógushiány (a magas osztálylétszám) volt. Mára fordult a szél. A kis baranyai faluban, a több mint kilencszáz lelkes Magyarbólyban minden földi jóval (iskolabusszal, húsz kilométeres körzeten belüli be- és hazaszállítással, az első évben havonta fizetendő tízezer forintos „ösztöndíjjal”) toborozza az elsősöket az önkormányzat. A család az első évben havonta tízezret kap, ha vállalja, hogy gyermekét négy évig Magyarbólyban járatja iskolába. Elsősök ugyanis – ahogy az áprilisban kiderült – szeptembertől nem lesznek. A kölyökgólya Magyarbólyban eltűnőfélben lévő fajta. Egy generáció így kimarad. És ha a folyamat gyorsul, eltűnhet az iskola. Hat nagycsoportos óvodásból, aki iskolaérett lenne, három Villányba, Beremendre, három „ismeretlen helyre” menne. Ahol szintén nagy a kereslet diákra és normatívára. Az iskolájához minden község foggal-körömmel ragaszkodik. Mert ha az iskola eltűnik, süllyed a falu is. Az elemi iskola viszont már nem az önkormányzatokhoz tartozik. Baranya oktatási intézményeit is óriáskígyóként gyömöszölte magába a mindent uraló Klebelsberg Központ. Buják Attila riportja
.

ITT OLVASHATÓ

ORBÁN VIKTORNAK NINCS VÍZIÓJA AZ EURÓPAI UNIÓ JÖVŐJÉRŐL, EZÉRT AZ INTEGRÁCIÓ ELLEN KAMPÁNYOL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.05.22.


Készíthetik-e a buldózereket azok a populista politikusok, akik választási ígéreteik szerint szét akarják verni az Európai Unió jelenlegi struktúráját? Valószínűleg még nem jött el az idejük, és az is elképzelhető, hogy a népszerűségük csúcsán már túl is vannak az euroszkeptikus politikai formációk. Örülni azért nem lehet annak, hogy Orbán Viktor és politikai szövetségesei egyelőre nem érték el azt az áttörést, amit már három éve folyamatosan vizionálnak, hiszen rengeteg fejtörést okozhatnak azoknak a politikai tömörüléseknek, melyek az EU kötelékeinek szorosabbra fűzésével erősítenék a szövetséget.

Erősíteni vagy gyengíteni kell-e az integrációt az EU-ban? Ez volt talán a legfontosabb kérdés a tagországok kampányában, amire aztán a pártok saját logikájuk és identitásuk mentén felfűzhették a programjukat. Magyarország persze – mint annyi mindenben – ezúttal is kivétel, hiszen itt a kétharmaddal kormányzó Fidesz saját médiabirodalma és kormányzati erőfölénye segítségével úgy határozta meg a közbeszédet, hogy a migránsozáson kívül túl sok téma ne kerüljön szóba. Politikai program helyett tehát maradt a Fidesz 7 pontja, amely lényegében hétszer fogalmazza meg ugyanazt: Ide ne gyüjjön senki!

Persze a magyar kormánypárt elég egyértelműen foglalt állást az utóbbi években a „nemzetek Európája” felfogás mellett, ami természetesen azt a távlati célt szolgálja, hogy Orbán Viktornak minél kevesebb témában kelljen elszámolnia az unió vezető szervei felé. Lényegében az Európai Unió alapelvét kérdőjelezik meg azok a pártok, melyek inkább a függetlenedésben, mint az egyesülésben látják a jövőt. Az EU alapelve ugyanis a kezdetektől az, hogy az integrációt – ha fokozatosan is -, de folytatni kell...

HORN GYULÁTÓL ORBÁN VIKTORIG – ÉS VISSZA

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: SZERETŐ SZABOLCS
2019.05.23.


Egy következmények nélküli ország – Fricz Tamás indított emlékezetes sorozatot ezzel a címmel az egykori Magyar Nemzetben a kilencvenes évek derekán, a Horn-kormány idején. A politológus, publicista azok csalódottságnak adott hangot, akik a rendszerváltástól általános morális megújulást, megtisztulást, a demokratikus normák következetes számon kérését remélték. Akik úgy hitték, az átalakulás, a jogállami intézményrendszer kiépítése a polgárosodás ügyét is elősegíti. S akik ebben hittek, bő két évtizede leginkább a liberális mezőből a jobbközép, konzervatív térfél felé tartó Fidesztől remélhették egy újfajta, a kádári örökségen túllépő közéleti kultúra meghonosítását. Eszem ágában sincs egyenlőségjelet tenni a pártállam és a többpárti, parlamentáris demokrácia közé; utóbbi tökéletlen változatában is vonzóbb a számomra. A közvélemény egy jelentős része ellenben azért is lehet, lehetett bizonytalan ebben, mert amíg a kommunista rendszer többé-kevésbé elzárta a nem kívánatosnak minősített információktól a nyilvánosságot, a demokratikus átalakulással a sajtó is magától értetődő természetességgel kezdett foglalkozni a konfliktusos vagy egyenesen botrányos ügyekkel.

Az össztársadalmi katarzis nélküli rendszerváltás felemás módon változtatta meg közéletünket: ennek legjellemzőbb példája az ügynökkérdés lassan harminc éve (!) húzódó végleges rendezése. Kisiklottak az Antall-kormány kárpótlási és igazságtételi törekvései, ahogy következmények nélkül úszták meg a jórészt a pártállami nómenklatúrához sorolható haszonélvezők is a reformok leple alatt, spontán privatizáció címszóval végrehajtott szabad rablást. Maga a rendszerváltó miniszterelnök és családja nem sározódott be ilyen ügyekkel, de az MDF vezette kormány idején már szabályozottabb keretek között zajló privatizáció, gazdasági átalakulás indokolhatatlan társadalmi áldozatokkal, vagyonvesztéssel járt, s a korrupció bűze lengte körül...

MÁSOLT TANULMÁNYOKÉRT FIZETETT TÍZMILLIÓKAT A FIDESZ PÁRTALAPÍTVÁNYA EGY BELGA POLITIKUSNAK

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: BODOKY TAMÁS
2019.05.22.


Stef Goris volt belga parlamenti képviselő nem csupán egyike annak a 13 európai politikusnak, akiket érintettnek találtak az Európa Tanács azerbajdzsáni vesztegetési ügyében, hanem az ügyről készült belső jelentés szerint “kulcsszereplője” volt az Európa Tanács parlamenti bizottságában (PACE) zajló korrupt lobbitevékenységnek. Az Átlátszó értesülése szerint a Miniszterelnökség 255 ezer, a Fidesz pártalapítványa, a Szövetség a Polgári Magyarországért Alapítvány pedig 151 ezer eurót utalt 2013 és 2015 között Goris belga cégének – éppen akkor, amikor Magyarország ügyében is zajlott egy jogállamiság vizsgálat az Európa Tanács parlamenti bizottságában. A Fidesz pártalapítványa másolt tanulmányokat kapott cserében, a Miniszterelnökség nem árult el semmit az ügyről.

Az Európa Tanács 2018 júliusában kizárta 13 jelenlegi és volt tagját, akikkel szemben „erős korrupciós gyanú” merült fel az azeri kenőpénzek ügyében indult belső vizsálat során. A belső vizsgálat azt követően indult, hogy 2017. szeptemberében napvilágra került, hogy Azerbajdzsán kormánya európai politikusokat vesztegetett meg egy feketekasszán keresztül, és hogy ebből az összegből az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének (PACE) tagjai is részesülhettek.

A bakui feketekasszából egyébként Magyarországra is dollármilliók érkeztek, éppen akkor, amikor a kormány szabadon engedte Ramil Safarovot, a baltás gyilkost.

Az Európa Tanács által lefolytatott belső vizsgálat arra a megállapításra jutott, hogy erős a gyanú, hogy a PACE több volt és jelenlegi tagja is nyakig benne volt az azeri vesztegetési ügyben. Tényként közlik, hogy az érintettek megsértették a szervezet etikai szabályait – az ET-t 1949-ben éppen azért alapították, hogy a demokrácia és a jogállamiság felett őrködjön a 47 tagállamban. Az azeri rezsim emberijog-sértéseit azonban rendre elhallgatták vagy megszépítették, pedig rendszeresen kétségek merülnek fel a választások tisztaságával vagy a politikai foglyokkal való bánásmóddal kapcsolatban. 

Az Európa Tanács parlamenti közgyűléséből az azeri kenőpénz-botrány nyomán kizárt tagok egyike Stef Goris belga politikus, aki parlamenti képviselőként 1999-2007 között a PACE rendes tagja, 2007 után pedig tiszteletbeli tagja volt.

A botrányt követő belső vizsgálatot lezáró jelentés (PDF) megfogalmazása szerint Stef Goris az azeri lobbigépezet „kulcsembere” volt a testületben: tiszteletbeli tagként mandátuma lejárta után is rendszeresen látogatta az Azerbajdzsánnal kapcsolatos üléseket, aktívan lobbizott az Alijev-kormány érdekében, sőt nem-kormányzati szervezetet is létrehozott European Academy for Elections Observation (Európai Választási Megfigyelő Akadémia) néven, amely azeri választások megfigyelésében is részt vett.

Belga cégadatok szerint Stef Goris az „Európai Választási Megfigyelő Akadémia” mellett több más belgiumi bejegyzésű cégben és nem-kormányzati szervezetben is aktív, például ügyvezetője volt annak az S.C. Services BVBA nevű vállalkozásnak, amelyet az azeri kenőpénz-botrány kitörése után gyorsan fel is számoltak...

AKINEK RÁTAPOSNAK A KICSI FARKINCÁJÁRA, AZ ŐSZINTÉN SZOKOTT ÜVÖLTENI

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2019.05.23.


...Orbánnak egyetlen vezérlő gondolata lehet, bár ezt – szemben a hülyécske dakota közmondásokkal és mostanában az azokat felváltó istenkedő lózungokkal – soha nem mondta ki. Ez a vezérgondolat így szól: szerelemben és háborúban mindent szabad. Szerelemről persze szó sincs, a háború azonban lételeme a rezsimnek. Orbán most éppen az EP választások ürügyén hergeli a híveit. A választások után lesz más, ami ellen hadba indul a szekta. Valójában annyira egetverően nagy jelentősége annak nincsen, hogy hány képviselőt, hány Szájert és Deutschot juttatnak be a fideszesek az EP-be. Az az álom, hogy a szélsőjobb lényegi szerephez tud jutni az EP-ben, szertefoszlani látszik. Akárhány képviselővel, de egy jelentéktelenség határán óbégató megélhetési szélsőjobbos csürhe nem fogja irányítani az Uniót.

Igen, az Uniónak változnia kell. Fel kell szívnia magát, a sarkára kell állnia. Változtatni kell a játékszabályokon. Az egyhangú szavazás arra jó, hogy két náci védeni tudja egymás seggét. Akár az 500 milliós közösség kárára is. Ezt el kell törölni a francba, többségi szavazás kell. Az uniós ügyészség ne lehetőség, hanem kötelezettség legyen. Ha történetesen Magyarország nettó befizető lenne és mondjuk Németország nem, de az ország vezetői és azok családtagjai hónapok alatt milliárdosodnának meg, Orbánék üvöltenének a leghangosabban, hogy rajtunk élősködnek. Egyszerűen meg kell védeni a közösség pénzét a tolvajoktól, az élősködőktől. 500 millió polgár érdeke áll szemben néhány ezer parazita érdekével. Uniós ügyészség kell, nemzetközi nyomozás, vagyonelkobzás, börtön. Pont. Aki lop, lakoljon.

Sokkal erősebb felügyelet kell a közös értékek védelmében. Nem ejnyebejnye, hanem konkrét eszközök. Amelyik tagországban diktatúrát építget valamelyik kis pöcs, ott be kell avatkozni. Persze nem az Unió feladata – és ne is legyen az – leváltani, de az Unió feladata megvédeni a polgárait és azok pénzét. Ahol nem átlátható a források felhasználása, ahol egyenesen arra használja valaki a forrásokat, hogy a saját diktatúráját építgesse belőle, ott el kell venni a forrásokat a kormánytól. Nemzetközi szervek döntsenek a pályázatokról, ők felügyeljék a források elosztását és felhasználását. Nem túl bonyolult.

Azt sem lenne baj kideríteni, hogy a migránshadak ellen hergelő magyar kormány kiket engedett be az országba. Egyetlen év leforgása alatt több mint 110 000 migráns kapott magyar letelepedési engedélyt és persze nem háború elől menekülőkről van szó, hanem olyanokról, akik meg tudták vásárolni a Rogán-kötvényt. Kik ezek az emberek? Fontosabb kérdés: kiket szabadított rá Európára a magyar kormány? Az sem mellékes, hogy mennyit buktak ezen a magyar adófizetők.

És igen, közös határvédelem kell, kontrollált migráció kell. Migráció mindig volt, van és lesz is. A tagországok némelyikében felhúzott, néhány kilométeres szögesdrót nem állítja meg, csupán más országok felé tereli az embereket. Még azelőtt kell megállítani és ellenőrizni őket, mielőtt bejutnának. És közösen kell eldöntenünk, ki jöhet, mert hasznára lesz a közösségnek vagy mert valóban védelemre szorul és ki nem jöhet. A klímavédelem pedig nem Soros György agyszüleménye, hanem az egész bolygót veszélyeztető folyamat elleni valódi küzdelem.

Ha jól látom, van hajlandóság az Unióban az ilyenféle változtatásokra. Az EP választások után ezekre fognak ráfordulni Orbánék. De akkor már legalább nem kamu-ordibálás lesz, hanem valódi, szívbéli. Ugyanis akinek rátaposnak a kicsi farkincájára, az őszintén szokott üvölteni és nyüszíteni.

IDÉN IS KINYITNAK A SZEDD MAGAD EPERFÖLDEK – ITT AZ ORSZÁGOS LISTA - KÉRDÉS, HOGY A HIDEG, CSAPADÉKOS IDŐ MIATT MILYEN LESZ A TERMÉS?

SOKSZÍNŰ VIDÉK
Szerző: KUN ORSOLYA
2019.05.23.


Sokan szeretnének igazán finom, hazai epret enni, de a boltok polcain nem találkoznak mással, mint külföldről behozott gyümölccsel.

Aki tényleg biztosra akar menni – hát leszedi maga az epret. Természetesen nem mindenkinek van lehetősége saját kertbe ültetni, nekik nyújtanak remek lehetőséget az országban több helyen is megtalálható szedd magad földek, ahol bárki finom hazai gyümölcshöz juthat.

A Sokszínű vidék a Szedd magad oldal és a Gyümölcsvadász oldal segítségével idén is összegyűjtötte az országos listát – hol és mikor nyitnak a szedd magad földek.

(Az adatok tájékoztató jellegűek, indulás előtt javasoljuk, hogy mindenki telefonon érdeklődjön az aktuális állapotokról.)

FINANCIAL TIMES: ALVAJÁRÓKÉNT SÉTÁLNAK AZ EU MÉRSÉKELT JOBBOLDALI POLITIKUSAI

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.05.23.


Az unió a lopakodó tekintélyelvűséggel szembesül, és vezetői nem egységesen ítélik meg, hogy mi volna a legjobb válasz. Az EU-nak igazából nincsenek hathatós eszközei, hogy visszatérítse a közös irányvonalhoz Lengyelországot és a többi nacionalista közép- és kelet-európai kormányt, írja a Financial Times.

Az Európai Bizottság alelnökeként Frans Timmermans többször is tengelyt akasztott a lengyel, magyar és román vezetéssel, miután a válságok elültével a demokratikus normák betartása lett talán a legfontosabb gond az unió számára. Korábbi törésvonalak jelentek újra meg. A régi tagok kifogásolják az alapvető jogok lebontását, a közelmúltban belépett államok kettős mércét emlegetnek. Heather Grabbe, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézet vezetője szerint az teljesen új, hogy a jogsértő államok nem is igyekeznek leplezni, amit csinálnak. Sőt, keresik az ütközést Brüsszellel. 

Manfred Weber, a Néppárt csúcsjelöltje azt mondja, az apránként előretörő autokrácia veszedelmesebb, mint a Brexit, éspedig az alapvető értékek miatt. Timmermans egyenesen létveszélynek minősíti a jelenséget, hiszen a történelem megmutatta, hogy a demokráciából kinőhet a tekintélyelvűség. Időnként úgy tűnik, hogy a konzervatív bizottsági elnökjelölt sarokba szorul Orbánnal szemben, amióta utóbbi az illiberális demokráciát írta zászlajára. A politikus maga mesélte el, hogy kampánykörútján szinte kizárólag a jogállamról kérdezik. Azt bizonygatja, hogy a Néppárt meg akarja védeni Európát a nacionalistáktól és a populistáktól. Ám attól tart, hogy a kérdésben zajló vita miatt megszűnik az alapvető közös nevező a keresztény- és szociáldemokraták között, éppen a mostani, nehéz helyzetben. 

Orbán Viktor tekintélyelvű törekvései nem voltak egyértelműek kezdetben, hiszen ő és lengyel kormánypárt vezetője, Jaroslaw Kaczynski is egészen másként indult. A változás 2010 után következett be nála, ám sokak szerint az EP-nek sokkal korábban kellett volna megindítania ellene a jogállami eljárást, nem tavaly szeptemberben. Nem valószínű ugyanis, hogy az hatásos lesz. Kelemen Dániel, a Rutgers Egyetem politológia professzora úgy látja, hogy az EPP már igen korán fauszti megállapodást kötött a magyar vezetővel. Utóbbit könnyűszerrel vissza lehetett volna verni, ha a pártcsalád határozottan lép fel, amint a politikus újra hatalomra került. Weber azonban visszautasítja a tétlenség vádját. Azt mondja, itt inkább intézményi hibáról van szó, nem az elszántsággal volt baj. Szerinte a Bizottságnak és Timmermansnak sokkal előbb kellett volna cselekednie.

De ettől még évek mentek el úgy, hogy a Néppárt – hatalmi megfontolásokból – Orbán mellett állt. Lásd a Tavares-jelentést. Angela Merkel is ritkán mondott bármi rosszat magyar kollégájáról. Az ellenfelek szerint az EPP csak akkor sokallt be, amikor a Fidesz már Junckert kezdte ki a plakátokkal. Ám csak a felfüggesztésig jutottak el a szankciók. A magyar fél még azt is kiharcolta, hogy ne büntetésnek, hanem közös elhatározás eredményének állíthassa be a döntést. Weber elismeri, hogy próbálták az arcukat menteni, nehogy szétessen a pártcsalád...

A MAGYAR FELSŐOSZTÁLYNAK EGYRE JOBBAN TETSZENE EGY DIKTATÚRA

ABCÚG BLOG
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2019.05.22.


A szegényebbek inkább demokráciapártiak, a gazdagabbak egyre nyitottabbak a diktatúrára. A szegényebbek elégedetlenek a mostani demokráciával, a gazdagabbaknak viszont nagyon tetszik. Egy frissen megjelent kutatásból úgy látszik, mintha két párhuzamos ország létezne egymás mellett, annyira eltérően ítélik meg kormánypártiak és ellenzékiek az ország helyzetét. Egy valami mégis összeköti őket: imádják a Kádár-rendszert. 

Hogyan viszonyulnak a magyarok a 2010 óta kialakult politikai rendszerhez? Egyáltalán korszakhatárnak tekintik-e Orbán Viktor hatalomra kerülését? Mennyire vált végletesen megosztottá a magyarok gondolkodása, és növekszik-e az elégedetlenség?

Ilyen kérdésekre keresi a választ Gerő Márton szociológus és Szabó Andrea szociológus-politológus nemrég megjelent kötete, ami “A magyar társadalom és a politika, 2019” címet kapta. A könyv egy országos, 2700 fős kérdőíves kutatáson alapul, amiből általános következtetéseket lehet levonni a felnőtt magyar népességre nézve.

A szerzők mindketten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) és az ELTE munkatársai, a kötet pedig egy évek óta tartó, átfogó kutatás részeként készült, amiben az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontja és az ELTE mellett a Debreceni Egyetem kutatói is részt vesznek. A Mobilitás Kutatási Centrumban elsősorban a társadalmi integráció kérdésével foglalkoznak, 2012-ben jelent meg az első könyvük, majd 2017-ben a következő, ami egy 2015-ös, szintén reprezentatív felmérésen alapult. A kötet keddi bemutatóján a kutatás vezetője, Kovách Imre meg is üzente “annak, akit illet”, hogy “az MTA-n komoly kutatások folynak”, és kiemelte, hogy a projekten dolgozók átlagéletkora 40 év alatt van. (Ezzel együtt egy másik kötetet is bemutattak, ami ugyanebből a kutatásból született. Az elsősorban a magyarok mobilitásával foglalkozik, és egy külön cikkben mutatjuk majd be).

A kutatás korábbi szakaszában arra jutottak, hogy

- a 2010 óta kialakított rendszer állandósítani próbálja a társadalmi csoportviszonyokat, amivel stabilitást teremt, ugyanakkor megakadályozza a jelentős, csoportok közti mobilitást (vagyis nehéz a társadalom aljáról feljebb lépni),
- a stabilitással megnyugtatja az elesetteket, a többieket pedig igyekszik érdekeltté tenni a rendszer fenntartásában,
- bár a politikusok gyakran egy-egy társadalmi csoport érdekeit hangsúlyozzák, az emberek politikai értékrendje egyre kevésbé függ össze a személyes gazdasági-társadalmi helyzetükkel. Vagyis a politikai rendszer önálló integrációs tényezővé válik, amire korábban nem volt példa...

EZ A DEMOKRÁCIA MÁR NEM AZ A DEMOKRÁCIA, DE AKKOR MI?

444.HU
Szerző: ALBERT ÁKOS
2019.05.23.


- Mára megszilárdult a Nemzeti Együttműködés Rendszere, és kezdi megmutatni, milyen is igazából.

- A többség demokráciapárti, de közben egyre népszerűbb a diktatúra is, a magyarok fejében pedig több demokrácia-kép él: a társadalom egyik fele imádja az orbáni demokráciát, a másik felének nem igazán tetszik.
- Az emberek döntéseit az kezdte el meghatározni, hogyan magyarázza nekik a politika a világot. A kormánypropaganda hatásosan működik, Soros György és a nemzetközi szervezetek az egyik legfőbb ellenféllé léptek elő a fejekben, de Orbán Viktortól is sokan tartanak.
- Közben a társadalmi egyenlőtlenségek nagyok, a mobilitás befagyott, de mintha ezt az emberek nem vennék észre. A politikának viszont ez nagyon is megfelel így.

A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek évek óta zajlik egy nagyszabású kutatása, amely a társadalmi integrációt vizsgálja. Ennek a kutatásnak a keretében rendszeresen végeznek reprezentatív felméréseket, a legutóbbit épp 2018 őszén, jóval a 2018-as országgyűlési választások után. Ennek az eredményeit a héten publikálták.

A felmérés - főleg a korábbi évek felméréseinek tükrében - azt mutatja, hogy a magyar emberek mintha kicsit belezavarodtak volna a Nemzeti Együttműködés Rendszerébe.

A demokrácia elkezdett más jelentéssel bírni az alsó és a felső társadalmi rétegek számára, akik már nem feltétlen a saját társadalmi osztályuk jól felfogott érdekei szerint cselekszenek, a döntéseiket az kezdte el meghatározni, hogyan magyarázza nekik a politika a világot.

Ebben a világban szélesen elkülönül egymástól a kormánypárti és az ellenzéki választó gondolatvilága, de a Kádár-kor iránti nosztalgia nagyjából egységes (a nyomába maximum a tehetősek NER iránti lelkesedése ér fel). A társadalom egyik fele számára Orbán Viktor jelent veszélyt, a másik fele külföldről látja érkezni a problémákat.

A diktatúra pedig teljesen váratlanul elkezdett népszerű lenni a felsőosztály számára, amely egyébként az egyik legnagyobb haszonélvezője az Orbán-rendszernek.

Mit látni a Fidesz harmadik kétharmados győzelme után?

NEM ELÉG AZ ÜGYNÖKAKTÁK NYILVÁNOSSÁGA, KI KELL TILTANI A KÖZÉLETBŐL A VOLT ÜGYNÖKÖKET

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.05.21.



Az európai parlamenti választás miatt egy rövid időre ellenzéki többség lett a Nemzeti Választási Bizottságban, amely alapjáraton ugyanolyan Orbánnak dolgozó testület, mint Magyarországon minden, ahol a közhatalmat érintő kérdésről döntenek. Ennek megfelelően mindig a diktatúra szolgálatában hoznak döntéseket. Az átmeneti “zavart” kihasználva Fekete-Győr Ándrás négy népszavazásra bocsátandó kérdést nyújtott be, amelyek elfogadására van esély, ha az ellenzéki többség nem olvad el azzal, hogy valamelyik ellenzéki tag Orbán beépített embere (ahogy az ellenzéki pártok tele vannak a Fidesznek dolgozókkal).

Nagy lehetőség, ezért vitatható, hogy Fekete-Győr András a legjobb négy népszavazási kezdeményezést nyújtotta-e be. Sokkal hasznosabb lett volna, ha az alkotmányos renddel és a rendszer működésének egészével, esetleg a fékek és ellensúlyok visszaállításával kapcsolatos népszavazásokat kezdeményezett volna. Esetleg nem négyet, hanem kettőt vagy egyet, de az olyan, ami megrázza a NER alapjait. Az például eléggé “mellékes” és normális esetben helytelen felvetés, hogy “Legyen tilos magyar adófizetői pénzből 3000 férőhelyesnél nagyobb sportlétesítményt építeni!” Erre demokráciában is szükség lehet, a baj Orbán stadionjaival van, mert az kidobott pénz.

A szabad sajtó szempontjából is sokkal fontosabb lenne a szabad közmédia, a Fidesz kiparancsolása a közmédiából, és a közmédia felszabadítása, mint az a követelés, hogy “Semmilyen média ne kaphasson az előző üzleti évi árbevétele 20 százalékát meghaladó mértékű kormányzati kommunikációs megrendelést!” Megoldják másképp a saját propagandasajtó finanszírozását. Ennél már fontosabb az a téma, hogy “Ne maradhasson Polt Péter a 9 éves mandátumának lejárta után automatikusan legfőbb ügyész!”, de nem ebben a formában. Az még ellenzéki többség esetén is kérdéses, hogy lehet-e népszavazást tartani egy konkrét személyről, másrészt ha nem Polt Péter, aki kineveznek egy másik pártkatonát, oszt jónapot. Vagy átszervezik az egészet, és nem legfőbb ügyész néven ültetik Poltot az ügyészség élére.

A negyedik népszavazási kezdeményezés is fontos ügyet érint, amely szerint “Legyenek nyilvánosak az ügynökakták!”, de ebben a formájában ez a javaslat nem elég pontos. Egyrészt vannak ügynökök, akik nem rendelkeznek már “ügynökaktával”, viszont a havi és éves operatív nyilvántartásokban szerepelnek, onnan nem lehetett kitörölni őket. Ezért nem az akta a lényeges, hanem az ügynökmúlt. Emellet az eddigi ügynöktörvények legnagyobb hibája az volt, hogy a közéleti szerepvállalás tekintetében nem szankcionálta érdemlegesen az ügynökmúltat. Legmesszebb az 1994.évi törvény ment, de ez is az ügynök döntésére bízta, hogy visszavonul vagy nem, a legnagyobb fenyegetést a nyilvánosságra hozatal jelentette. De az ügynökök arcátlanabb része nem vonult vissza, hanem megteremtette a “pozitív erkölcsiségű” ügynök fogalmát, és az ügynöki tevékenységét zavartalanul folyatja a III/III megszűnése után új “tartótiszt”, egyház, párt, cég, sajtó szolgálatában...


GYURGYÁK JÁNOS: A MAGYAR ELIT ELCECÍLIÁSODÁSA ÉS MÁS RENDSZERTÜNETEK

VÁLASZ ONLINE
Szerző: GYURGYÁK JÁNOS
2019.05.21.


...Szemmel láthatóan nem tudunk mit kezdeni az Orbán-jelenséggel. Az alapproblémát szerintem a következő okozza. Van egy igazi politikai tehetség, s az ilyen – különösen Magyarországon – ritka, mint a fehér holló. Történészként politikai (még egyszer: politikai) tehetségét és érzékét talán csak Deák Ferencéhez vagy Bethlen Istvánéhoz tudom hasonlítani, miközben minden más területen a velük való összevetés (különösen Deákkal) a blaszfémia határát súrolja. Orbán az elmúlt harminc évben ugyanis túlélt és ledarált mindenkit, aki körülötte volt, támogatót, barátot és ellenséget egyaránt. Politikusokat emelt föl és szorított partvonalon túlra vagy helyezett talonba, pártokat olvasztott be és zilált szét, politikai mozgalmakat hozott létre és tett tönkre, nagy múltú intézményeket formált át és szüntetett meg. Embereket helyezett ide-oda, mintha azok autonómia, tudat és akarat nélküli játékszerek lennének. Nem utolsósorban pedig a saját pártjából, az egykori bátor fideszes ellenállókból és lázadókból engedelmes, pénzért és helyi hatalomért ácsingózó társaságot csinált, akik számára azok az egykori fideszes hívószavak, mint autonómia, saját vélemény, kiállás, ellenállás ma már mit sem mondanak, tökéletesen ismeretlen fogalmakká váltak.

Olyan sakktáblához lehetne hasonlítani a jelenlegi magyar politikai viszonyokat, ahol van egy vezér, és körülötte csupa paraszt, s még azt is a vezér határozza meg, hogy melyik paraszt léphet föl egyáltalán a táblára, időnként még az ellenzéki oldalon is.

És még ezért a szánalmas, bár jól fizető szerepért is hosszú sorok kígyóznak a páholya előtt, beleértve a történelmi egyházak sok képviselőjét is. Hogy a helyzet még bizarrabb legyen, a sakktábla egyik, belső egyensúlyát vesztett oldalával szemben lévő térfélen szinte senki és semmi nincs, se egy valamirevaló politikus, se egy valamirevaló gondolat. Komolyabb ellenfél nélkül még azt a sakkban szokatlan dolgot is megengedheti magának a vezér, hogy egy-egy sakkmezőre több parasztot is állít, élvezettel szemlélve, hogyan küzdenek meg egymással a helyért.

Orbán, felhasználva istenadta tehetségét és kivételes politikai érzékét, olthatatlan hatalomvágyát, valamint hihetetlen szerencséjét (például a Bokros-csomag következményeinek kihasználása, a balatonőszödi beszéd hangulatfordító hatása, a 2008-as válság szerencsétlen baloldali kezelése), kiépítette a maga sajátos birodalmát, ahol minden fontos szálat ő mozgat, és ami már az országhatárokon is átnyúlik. Mindeközben végletesen megosztotta az országot, és híveiből fanatikus szekértábort, szinte vallásos szektát hozott létre, akik ellenfeleikről (mellesleg honfitársaikról) bármit képesek elhinni és terjeszteni, ellenük pedig szinte minden fegyvert bevethetőnek tartanak. A szinte szónak itt különös jelentősége van, ugyanis ebben a lejáratás, a hamis információ, a karaktergyilkosság, az orosz stílusú kompromat mindennapi eszközzé vált...

HOGYAN ÁLLJ SZÓBA ANGOLOKKAL?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.05.23.


Minden nyelvnek megvannak a maga finomságai, melyek hiányában (avagy azokat helytelenül alkalmazva) kilógunk a sorból. (Ami néha azért nem annyira rossz.) Úgyhogy ma egy rövid, ámde velős nyelvi gyorstalpalóval szolgálhatok nektek egészen autentikus forrásból.

“A közelgő Pedagógus Nap (amiről szintén lesz véleményünk, csak ahhoz még párszor le kell ugrani a közértbe citromért a dzsintonikhoz) miért, miért nem előhozza a tudatalatti bugyraiból a népnevelési ösztönt.

A múltkor már írtunk pár szóról amivel jó tisztában lenni, hogy értsük a nüanszokat, ma pedig néhány gezemicét szeretnénk megosztani, ami a modern angol kommunikáció arzenáljának része.

Disgusting

Undorító. Persze gondolhatunk egy belvárosi kocsma viharedzett budijára, Kamilla hercegné tüllkalapkás megjelenésére, vagy azokra, akik reggel a metrón adnak maguknak gyors elsősegélymanikűrt: körmöt rágcsál, megtekint, ismét körömágyat nyálaz, és ebbe belefeledkeznek hat megállón át.

De nem, ízlelgessük a szót, ha sértett elégedetlenségünk szeretnénk kifejezni olyan szituációban, mikor baromira nincs igazunk, de mindenki más farok és inkompetens, mi kifogytunk érvekből és nem bánjuk, ha hisztiző négyévesnek tartanak minket.

Ilyenkor emeljük föl hangunk és koronázzuk meg szónoklatunk egy disgustinggal. This is disgusting!

Igazán autentikus akkor lesz, ha kellően ráérzünk a szótagok megnyomására és a ritmusra. Dissssss-GUsting, s enyhén húzzuk föl felső ajkunk, Elvis Presley-style.

Túl sok eredményt ne várjunk tőle, a vonal/pult/kassza másik oldalán ülő nem fog maga alá rottyantani, de ilyen fineszekkel demonstrálhatjuk asszimililációnk és az angol nyelv iránti tiszteletünk mértékét.

Ellenben ha el szeretnénk érni valamit és csípőből tüzelnénk egy adu ásszal, tudom javallani, hogy sírjuk el: It has an impact on my quality of life. Bár kapnék egy szem konyakos meggyet ahányszor ezt bevetni hallottam!

Nos, ez igazán egész estés vita tárgya, hogy kinek mi a ,,minőségi élet”, mi az ami nincs valamilyen hatással életünkre, és nem-e rajtunk áll, hogy éljük ezt meg..., de ettől megfájdul a nép feje. Kinek a taposóaknák, kinek a töredező hajvég.

Napjaink Londonában bármi, ami nem szájunk íze szerint alakul és ehhez nekünk alkalmazkodni/kesztyűt fölvenni kellene, már hatással van életünk minőségére.

Ilyenkor forduljunk orvosunkhoz, hogy ezt a diagnózist levélben igazolja, szipogjunk egy sort a HR-en, vagy csak simán pereljük be az első arra járót.

Talán a legvagányabb gyakorlatba ültetése az volt, mikor egy diák azért kért felmentést a rossz vizsgaeredményeire, mert fél évvel azelőtt elöntötték a kollégiumát a pókok és ettől annyira kiborult és it had such an impact on his quality of life, hogy hónapokig nem tudott tanulni. Zseniális! Persze nem az a hülye, aki megjátssza az esélyeit, hanem aki hagyja...

NEM TUD ROSSZUL JÁRNI MÉSZÁROS LŐRINC INFORMATIKAI CÉGE

HVG ONLINE
Szerző: MTI
2019.05.22.


...A 4iG Nyrt. részvényeit a BÉT standard kategóriájában jegyzik, kedden 4095 forinton zárták a kereskedést, 2,38 százalékkal – 95 forinttal – magasabban az előző záróárnál. Az elmúlt egy évben a legalacsonyabb áruk 320 forint, a legmagasabb 5100 forint volt.

A cég valóságos sikerszériát tudhat magáénak, mióta felbukkant a felcsúti üzletember, Mészáros Lőrinc: konzorciumban megnyerte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ fővárosi kórházak IT-rendszereinek korszerűsítésére kiírt pályázatot, 5 milliárd forintért fejleszti ki és üzemelteti a "dohánytermék-azonosító kibocsátó rendszert, korszerűsíti a Magyar Export-Import Bank informatikai rendszerét, és több mint 2000 iskolába szállít interaktív táblákat, miután a Klebelsberg Központ pályázatán megnyerte a tendert nettó 4,4 milliárd forintos ajánlatával. Mészáros Lőrinc informatikai cégéről az a hír is járta, hogy megveheti a T-Systemst.

EP-VÁLASZTÁS: HAMIS GULYÁS

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: MARKÓ BEÁTA
2019.05.21.  


Képzeljük el, hogy egy kora nyári, langymeleg napon kedvesünkkel egy kertvendéglőbe megyünk ebédelni, s miközben szerelmes pillantásokat vetünk egymás felé, elrepül egy kismadár a fejünk fölött és belepottyant egy kis guanót a gulyáslevesünkbe. Hiába csak egy apró pötty madárürülék, az egész tányér leves ehetetlenné válik. Mit teszünk? Valószínűleg szólunk a pincérnek, és másik levest kérünk.

Magyarországon a tízedik éve kormányzó párt saját maga számára gyártott parlamenti választási rendszere már önmagában is csalás. A körzetek átalakítása, a mandátumszámítási módszer, az ellenzéknek mondott pártok kizárása a megszólalási lehetőségből, plakátjaik kihelyezésétől, a nagyközönség információhoz jutásának akadályozása, mind-mind okot ad arra, hogy erősen megkérdőjelezzük a voksolás szabad és demokratikus voltát a 2018-as országgyűlési választásnak. Ráadásul még olyan finomságokkal is megspékelték az eseményt, mint például az a kelet-magyarországi viskó, ahova 300 ukrán-magyart jelentettek be, akik nevetve jöttek át szavazni és mivel magyarul nem tudtak, kacagva mesélték ukránul, milyen jó muri nekik az egész. Az erdélyi magyaroknak még utazniuk sem kellett, ők levélben is szavazhattak, akár élők, akár holtak voltak, a kutya nem ellenőrizte a postai küldeményeiket. Megesett, hogy eltűnt egy-két szavazóurna, de Istenem, ilyesmi a legjobb családban is előfordulhat. A nyugat-európai magyarok több százezres tömege viszont gáláns, elméleti szavazási lehetőséget kapott, mivel nekik személyesen kellett elmenniük a helyi magyar nagykövetségre. Például, aki a Kanári szigeteken lakik, annak Madridba kellett (volna) utaznia, ha szavazni akart, de az a csöppnyi (légvonalban) 1700 km-es távolság aligha jelenthetett akadályt egy igazi hazafinak.

A mesterterv csúcspontja természetesen maga a választás napja volt, melynek főfelügyelője és IT-szakembere Nemzeti Ilonka néni volt. Kitűnően indult a nap, jól haladt minden egészen délután három óráig, amikor az informatikai rendszer összeomlott. Elképzelni sem tudjuk, milyen ideges remegés foghatta el a főfelelős asszonyt és munkatársait, az viszont tény, hogy amikor estére helyre hozták a rendszert, az akkori adataik szerint 7 órakor kevesebb választó jelent meg, mint ahányan délután 3 óráig. Jómagunknak nem erős oldalunk a matematika, ezért nem tudunk másra gondolni, minthogy emberek tízezreit felszippantotta egy chemtrail, vagy gyíkemberek csaptak le rájuk, vagy ki tudja hova tűntek? Ezek után a felcsúti nemzetvezető, sportember, fair play játékos diadalittasan bejelentette a földcsuszamlásszerű győzelmét. 49%-kal (kisebbség) 2/3-nyi mandátumot osztottak ki maguknak a parlamentben. Nemzeti Ilonka néni 1 millió forint jutalmat kapott kiváló munkája elismeréseként.

Az ellenzék elfogadta a választási eredményt, óvást nem nyújtott be és nem ment ki kétmillió ember a Kossuth térre tiltakozni. A fent leírtak alapján mondhatnánk, guanó pottyant a zamatos, magyar gulyáslevesbe, amit a magyarok zöme azóta is jóízűen fogyaszt...

MINDEN, AMIT TUDNI AKARTÁL AZ EURÓPAI MINIMÁLBÉRRŐL – DE A KAMPÁNYBAN ELTITKOLTÁK ELŐLED (VIDEOMŰSOR)


MÉRCE
Szerző: MÉRCE
2019.05.22.


Az európai parlamenti választást megelőző kampányban sokszor hallhattunk az európai minimálbér gondolatáról. De mit is jelentene a valóságban, ha tényleg bevezetné az EU? Minden tagállamban ugyanazt az összeget kapnák a minimálbérért alkalmazott dolgozók? Milyen következménye lehetne a tagállamok adórendszerei szempontjából? És hogy jönne mindehhez az európai munkanélküli segély?

Többek közt ezeket a kérdéseket járta végig Jámbor András, a Mérce főszerkesztője Büttl Ferenc közgazdásszal, egyetemi tanárral és a Megújuló Magyarország Alapítvány elnökével a Mérce beszélgetős videóműsorának első adásában.

PÉNZ NEM SZÁMÍT - LOBBISTÁK KELLENEK ORBÁNNAK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.05.23.


Pénzért nyílt ki a Fehér Ház ajtaja. Az Európa Tanácsban és Amerikában is újabb lobbistákat bérelt fel a magyar kormány. A példa Azerbajdzsán. Nemzetközi lapszemle.

A Fidesz pártalapítványa 150 ezer eurót fizetett a Stef Goris volt belga politikus által vezetett magáncégnek, amikor az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése a magyarországi demokrácia helyzetét vizsgálta 2013-15 között – írja az OCCRP, a Szervezett Bűnözést és Korrupciót Jelentő Projekt elnevezésű portál. A volt politikus Azerbajdzsán érdekében is eljárt, hogy imázsát az unióban emelje. A kétes szerződést a Fidesz Alapítvány igazgatósági elnöke, Balog Zoltán szignózta és az S.C. Services nevében a belga politikus, aki csak lobbistaként látogatta rendszeresen a közgyűlés üléseit.

Tanulmány tanulmány hátán

2013-ban a Magyar alkotmány és jogi környezete című 107 oldalas tanulmány elkészítését lobbizta ki, míg a médiatörvényt és annak viszonyát az uniós szabályokhoz 60 ezer euróért íratta meg 25 oldalon keresztül. 2017-ben újabb 25 ezer ütötte a markát szervezésért, menedzselésért, de Goris állítása szerint teljesítés hiányában a pénz vissza lett utalva a küldőnek. Az Átlátszó nyomozására kikért adatokra sem gulyás Gerely sem a miniszterelnöki hivatal nem kívánt reagálni. Goris csupán annyit mondott el a telefonban, hogy ezek bizalmas információk, semmit nem adhat ki. Egy névtelen forrás még elmondta a magyar oknyomozó portálnak, amit az OCCRP is közreadott, hogy az említett összegen felül 8 részletben még további 255 ezer euró is eljutott Stef Gorishoz.

Pénzért nyílt ki a Fehér Ház ajtaja is?

Orbán fehér házi látogatása előtt a magyar kormány az úgynevezett híres-neves K Street neves lobbi cégével a Greenberg Trauriggal kötött féléves szerződést az Igazságügyi Minisztérium lobbistáit nyilvántartó listája szerint – írja a washingtoni Roll Call. A 100 ezer dolláros szerződést – tegyük hozzá az átlagos éves amerikai kereset 20-40 ezer dollár között mozog – április 26-án hozták tető alá, tehát szűk három héttel a miniszterelnök washingtoni vizitje előtt, és május 8-án írták alá e-mailben. Az Orbán-Trump tárgyalást 13-án ejtették meg. Ezzel együtt Laurence A. Levy szerződő fél tagadja, hogy ennek a vizitnek az előkészítésében részt vettek volna. Rudy Guiliani volt cégének munkatársai alkotják a lobbista csapatot: Albert Wynn képviselő, Steve Barringer. Ennek kapcsán a cikk hozzáteszi, hogy nemcsak demokraták, hanem még republikánusok is ellenezték Orbán meghívását. A volt demokrata Steny Hoyer képviselő szerint Orbánnak ki kellett volna érdemelnie a meghívást, méghozzá azzal, hogy tiszteletben tartja a demokráciát, a szabadság- és emberi jogokat. Szégyen, hogy ennek ellenére fogadták a Fehér Házban...

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

VASÁRNAPIG MÉG MEGNÉZHETŐ: HUNGARY 2018 (DOKUMENTUMFILM)

YOUTUBE
Szerző: HAJDÚ ESZTER
2019.05.19.


A dokumentumfilm itt tekinthető meg (angol felirattal), már csak vasárnapig...


ITT NÉZHETŐ MEG


HOMOKSZEM A GÉPEZETBEN - KÖTÖTTFOGÁS 39.


MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.05.22.


A Kötöttfogás 2019. május 22-i adása. Dévényi István e heti vendégei: Lampé Ágnes, Csintalan Sándor, Konok Péter és Pörzse Sándor.

Témák:
- Strache: Homokszem a gépezetben
- Törökszentmiklós: kinek jó a cigányozás?
- Bevándorlózással a bevándorlózás ellen

"ORBÁN EURÓPAI VONZEREJE MEGCSAPPANT"

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: HALMAI KATALIN
2019.05.23.


Ha távozik a Néppártból, a magyar kormányfő lehet az európai szélsőjobb egyesítője, állítja Cas Mudde politológus.

Egy előadásában azt mondta, hogy a populisták két részre osztják a társadalmat: jó emberekre és korrupt elitre. A nemzetet etnikailag leszűkítőket, pedig idegengyűlölő nacionalistáknak nevezte. Orbán Viktor mennyire felel meg a leírásnak? 

Orbán Viktor populista, radikális jobboldali politikus. Matteo Salvini felbukkanásáig ő volt ennek az irányzatnak a nem hivatalos vezetője, anélkül hogy a pártja helyet foglalt volna az Európai Parlament szélsőjobboldali Nemzetek és Szabadság (ENF) frakciójában. Ennek a politikai csoportnak a vezetői gyakran Orbánra hivatkozva fogalmazták meg a tennivalókat. Most, hogy eltávolodott az Európai Néppárttól, de még nem kötelezte el magát az ENF mellett, ráadásul megjelent Salvini, aki egy jóval nagyobb ország belügyminisztere, Orbán csillaga egy kicsit elhalványulni látszik. Még mindig szeretik őt, de már nem az a személyiség, aki mindent el tud érni. Két éve még majdhogynem felülkerekedett Merkelen, most viszont küzd, hogy megmaradjon a Fidesz tagsága az Európai Néppártban (EPP). Ha végül távozna onnan, ő egyedül lenne képes egyesíteni az európai szélsőjobbot. Orbán lehetne a híd Salvini és a lengyel Jaroslaw Kaczynski között.
Miért? 

Mindenekelőtt azért, mert Orbán nagyon okos politikus, aki jobban ismeri az Európai Uniót, mint bárki más. Kaczynski nem mozdul ki Lengyelországból, fogalma sincs az EU működéséről. A szélsőjobboldaliak úgy tekintenek Orbánra, mint egy közülük való politikusra, aki azonban képes a mérsékelt középen, a fősodorban is játszani. Ráadásul tekintélye is van, mert egy teljes országot az ellenőrzése alatt tart, nem úgy, mint az, aki csak egy koalíciós kormány belügyminisztere. Megvan a hatalma és a tapasztalata ahhoz, hogy egyesítse a radikális jobboldali erőket. Ugyanakkor Orbán egy évtizede nem volt olyan rossz politikai helyzetben, mint most. 

Mire alapozza ezt a véleményét? 

A saját pártcsaládjának elege van belőle. De a meccs még nincs lefutva. Ha az EPP valamilyen oknál fogva nem nyer elég nagyot az európai parlamenti választásokon, és emiatt a szocialisták megszorongatják, akkor a Fideszt nem kizárni fogja, hanem helyreállítani a tagságát. Az EPP ugyanis mindent meg fog tenni, hogy a parlament legnagyobb pártja maradjon. És ha úgy látja, hogy ehhez Orbánék szavazataira lesz szüksége, akkor igen, vissza fogja emelni őket a soraiba. De ennek az lesz a következménye, hogy a párttagság legalább egyharmada utálni fogja a Fideszt. Orbán európai vonzereje megcsappant.

Magyarországon mégis minden előrejelzés a kormánypártok győzelmét jósolja az EP-választásokon. Mivel magyarázza ezt? 

Nem megkerülhető az ellenzék felelőssége. Több pártra szakadtak, állandóak közöttük a harcok. Emellett az egész rendszer a Fidesznek kedvez. És Orbán népszerű, mert alacsonyak az elvárások, meg támogatást is osztogat, törődik a vidékkel.

Tegyük hozzá a félelemkeltést, az uszítást a migránsok és Soros ellen. 

Ne szépítsük a dolgot: Magyarországon komoly probléma az antiszemitizmus. Mindig is az volt. Más országoktól eltérően, önöknél ez nem függ az iskolázottságtól. A felsőfokú végzettségűek között is szép számmal akadnak antiszemiták. Minden magyar tudja, hogy Soros György zsidó, nem kell azt külön hangsúlyozni. De a kutatások azt bizonyítják, hogy a magyarokat nem nagyon érdekli Soros. Ottani kollégáim szerint a legutóbbi választáson nem a bevándorlás, hanem inkább gazdasági, társadalmi ügyek döntöttek a Fidesz javára. Egy szerény körülmények között élő vidéki családnak igenis számít, ha az államtól kap mondjuk 400 euró támogatást. Ezért Orbánt jobbnak tartja, mint a többieket. Ha egy másik pártra szavazna, nemet mondana a tekintélyelvűségre, viszont nem lenne 400 eurója… Szerintem a Fidesz elsősorban arra használta a félelemkeltést, hogy alávágjon a Jobbiknak...

OLIGARCHÁK A KASSZÁNÁL

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: hvg.hu
2019.05.22.


A miniszterelnök milliárdosai megtalálták, hogyan lehet kiszivattyúzni a pénzt - most a Kincsem nemzeti lovasprogram színfalai mögé néztünk be.

Miközben a pénz nem csekély része Mészáros Lőrinc és a kormányhoz közeli többi oligarcha zsebében csilingel, az Orbán-kormány 2012-ben megszavazott lovasprogramjából éppen azok a tervek nem valósultak meg, amelyekből az átlagos halandók is részesülhetnének. Például, hogy az általános iskolások ingyen lovagolhassanak. A holnap megjelenő HVG-ben részletesen olvashatnak a Kincsem nemzeti lovasprogramról.

Az elképzelés egyik fontos eleme például azzal számolt még 2012-ben, hogy az akkor még 650 milliós fogadási forgalom már 2016-ra 10 milliárd forintra nő, ami "a teljes lovas ágazat meghatározó pénzügyi forrása" lesz. Ennek azonban még az ötöde sem valsóult meg, pedig a fogadászszervező állami vállalat mintegy 850 millió forintot költött arra, hogy a világ legnagyobb francia és német szolgáltatóitól beszerezze a szükséges terminálokat és szoftvereket. A csütörtöki HVG-ben szó lesz még arról, hogy már belső fideszes körök is elégedetlenek, mivel kulcsfontosságú elemek hiányzonak a lovasprogramból.

LOJALITÁS, LOJALITÁS, LOJALITÁS

ÉLET ÉS IRODALOM / VISSZHANG
Szerző: ARADI EMIL
2019.05.17.


Jól kiszúrta Széky János, hogy ma a legfőbb közjogi méltóságok egy alomból származnak, ha nem mindjárt egy kollégiumi szobából (Féktelen szerelem, ÉS, 2019/18., május 3.), de ennek okát túldimenzionálja. Cikkéből az derül ki, hogy a maroknyi csapatot egyfajta világnézet tartaná össze. Jó is lenne! Mármint hogy ha az ország életét meghatározó csapatnak elvei lennének. (Ha csak a minél több pénz lenyúlása nem nevezhető elvnek.) A Fidesz élcsapatának és magának Orbán Viktornak a karriertörténete viszont tele van pálfordulásokkal, önellentmondásokkal és tartalmatlan kijelentésekkel bárminemű konzisztencia nélkül. Nem hiszem, hogy a rövid távon meghatározott és kiadott taktikai húzásokkal és retorikával való egyetértés az egyedüli kötőszövete a szűk hatalmi elitnek, már csak azért sem, mert azokkal – sajnos – nagyon sokan egyetértenek. Több százezer, ha nem millió azoknak a száma, akik őszintén, meggyőződésből állnak a kormánypolitika mögé, elhiszik, magukévá teszik és támogatják azt, sőt – a maguk eszközeivel – még hozzá is járulnak annak megvalósulásához, finomításához. Magyarul jó elvtársak. De a legfőbb hatalom bástyáin belülre mégsem engedik őket: oda csak a régi elvtársak tartozhatnak. Az elvieken kívül tehát kell lenni valami másnak is, ami elengedhetetlenül szükséges a brancsba tartozáshoz. Ez pedig a lojalitás. Az, hogy tökéletesen megbíznak egymásban, feltételezik, hogy egymás szennyesét nem teregetik ki, amit az évtizedek során megtudtak egymásról (a közös nemtelen harcban), azt nem játsszák ki egymás ellen, igaz barátok. Nagyjából úgy, mint az egykori kollégiumi hálótársak...


MÉREGDRÁGÁN BÉRELHETŐ AUTÓKAT HASZNÁLTAK ROGÁNÉK ÉS MÁS KORMÁNYKÖZELI EMBEREK

444.HU
Szerző: SZABÓ ANDRÁS
2019.05.23. 


Egy négykerékhajtású fekete Audi A6-os száguldott az M7-es autópályán 2009. október 11-én a késő délutáni órákban. Az autó az adott útszakaszra előírt sebességhatárt túllépve, 110 helyett 141 km/h-val hajtott. A rendőrség a gyorshajtást traffipaxszal rögzítette, majd a büntetésről szóló értesítést postázták egy cégnek, az autót ugyanis egy autóbérléssel foglalkozó társaság üzemeltette.

A vállalkozásnál beazonosították az autót használó ügyfelet, majd a cég egyik munkatársa a rendőrségi dokumentumra az ügyfél neve mellé jól láthatóan azt írta, hogy „Rogán Antal”. A Fidesz egyik legismertebb politikusának számító Rogánnak így nem kellett a rendőrségi ügyintézéssel bajlódnia, az ilyen esetekben ugyanis a flottakezelő szokta intézni a bírság megfizetését.

Az autók tartós bérlete egy olyan szolgáltatás, amelyet jellemzően cégek szoktak igénybe venni. Nekik az adózási szabályok miatt megéri ez az egyébként drága megoldás, magánszemélyek azonban sokkal kedvezőbb módon tudnak autóhoz jutni például lízingeléssel. A tartós bérlet ugyanakkor számukra is előnyös lehet, mert így rejtve tudnak maradni, a nevük ugyanis még az autó forgalmijában sem jelenik meg.

Rogán Antal éveken át többször is ezt a megoldást választotta.

A Direkt36 kutatásai szerint Rogán és felesége 2008-tól kezdve több olyan nagyértékű autót is használt, amelyek üzembentartója a Mercarius Flottakezelő Kft. volt. A nyomozásunk során beszerzett dokumentumok - az autókkal kapcsolatos iratok, például számlák - szerint ezek közé tartozott a gyorshajtáson kapott, az Audi csúcsteljesítményű modelljei közé tartozó A6-os, és egy szintén Audi márkájú Q5-ös városi terepjáró is. A politikus a vagyonnyilatkozatába ezeket a kocsikat nem írta be, csak két olyan tartós bérleti konstrukciót tüntetett fel, amelyek az alacsonyabb kategóriájú A3-as Audiról szóltak...