2020. január 25., szombat

A FONTOS KÉRDÉSEKKEL NEM TÖRŐDIK SENKI?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.01.25.


...Az Index cikkéből azonban jól látható, hogy az egész történetben a legfontosabb az, hogy kiderüljön ki volt a zsaroló. Nem az, hogy mik az elkövetett bűnök, hány milliárd forinttal károsították meg az adófizetőket, vagy hogy pontosan kik érintettek a csalásban és vesztegetésben. Az Audi ügyében a mai napig méla kuss van. Úgy tűnik, nem érdeke az senkinek, hogy napfényre kerüljön az igazság. Borkai háttérbe szorul, a már általa – segítséggel – kiépített maffirendszert valamelyik haver átveszi és a választások után gondtalanul tovább folytatják azt, amit Borkaiék megkezdtek. Felelnie vélhetően majd senkinek nem kell ezért az egészért, legalábbis az elkövetők köréből szinte biztosan nem. Az egyedüli ember, vagy emberek, akinek izgulnia kell, az a felvételeket kiszivárogtató és az ügyekre a figyelmet terelő Ördög Ügyvédje.

Sem az ügyészséget, sem pedig a politikai vezetést nem hozza lázba az, hogy Borkaiék mit csináltak Győrben, hiszen azzal korábban is pontosan tisztában voltak. De az sem érdekli a nyomozókat, ha a Fidesznek alvilági kapcsolatai vannak, amelyről az Index is beszámolt – csak kérdem, ezeket az elemeket miért nem leplezik le, ahelyett hogy ilyen kedélyesen elbeszélgetnek velük? – és vélhetően a teljes közvélemény tud. Kubatov és körei gond nélkül teszik amit tesznek, a rendőrségnek nincsenek kérdései. Hogy ez Pintér Sándor személyes kérése-e, vagy egyszerűen a rendőrség nem akarja beleütni olyanba az orrát, amihez úgy érzi nincs köze, azt nem tudni. Az is meglepő, hogy Kubatov pontosan tisztában volt azzal, hogy mikor és mi fog kikerülni az Ördög Ügyvédje blogra. Erre mégis hogyan volt képes? Hiszen ha ezeket tudta, azt is tudta, hogy ki a blog üzemeltetője, tehát megtehette volna, hogy leállítja, mégsem tette.

Borkai szabad kezet kapott a saját ügye rendezésére, ami nem úgy végződött, ahogy azt szerették volna. A Fidesz hibázott, aminek eredménye az önkormányzati választásokon is nagyszerűen nyomonkövethető. Az egész ügyből mégis az a leginkább vérforraló, hogy az újságírók többségét az érdekli, hogy mi a szexvideó háttere, nem pedig az, hogy milyen bűnöket követtek el Borkaiék. Nekünk nincsenek kapcsolataink ahhoz, hogy ennek utánamenjünk, de mint azt a példa mutatja, az Indexnek megvannak azok a kapcsolatai, amikkel az ügy egy része biztosan felgöngyölíthető. Hogy ez rizikós? Az bizony, de nem pont ez lenne a feladata egy országos hírportálnak? Mert nagyszerű, hogy egyre több derül ki arról, hogy hogyan és kitől került a videófelvétel az Ördög Ügyvédje bloghoz, azonban azt nem kellene elfeljteni, hogy ez a videó a legkevésbé érdekes az egészben, hiszen a valódi bűntények nem a hajón történtek.

A Borkai-ügy egy lavinát kellett volna, hogy elindítson, ehelyett a hallgatás falába ütköztünk. Arra persze jó volt a botrány, hogy a Fidesz megmutassa, képes hibázni, majd ezt követően újabb és újabb hibákat elkövetni, azonban ezzel nem elégedhetünk meg. Mi történt a budapesti kerületek egykori ügyeinek kiteregetésével? Mi történt az I. kerület önkormányzati ingatlanainak ügyével? Miért nem hallani arról, hogy csontvázak tucatjai hullanak ki a szekrényekből? Miért ez a nagy hallgatás? Abban nem bízhatunk, hogy egy blog fogja megoldani egy egész ország problémáit, nekünk, valamint megválasztott képviselőinknek kellene valamit tenniük azért, hogy ez az ország egy jobb hely legyen. Sajnos ismét túl nagy a csend.

ITT AZ IDŐ, MOST KELL A FIDESZT INNEN ELTAKARÍTANI!

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2020.01.25.


A tiszta, korrupciómentes, becsületes Győrért való szavazásra buzdított a vasárnapi időközi polgármester-választás előtt Győrben, szombaton, Pollreisz Balázs, az ellenzék közös jelöltje, Kunhalmi Ágnes, az MSZP választmányának elnöke és Nemény András szombathelyi polgármester.

„Szánjanak a városunk becsületének visszavételére tíz percet, negyedórát"

– szólt a választókhoz Pollreisz Balázs.

Nemény András a sajtótájékoztatón elmondta: amikor egy évvel ezelőtt az ellenzéki összefogás csapatával meghirdették, hogy van igazi alternatíva a Fidesszel szemben Szombathelyen, sokan nem hitték, hogy egy alapvetően konzervatív városban kevesebb forrásból is meg tudják mutatni, hogy lehet máshogy politizálni, mint a korábbi vezetés tette.

De rögtön elkezdtek dolgozni, megszavazták és megkezdték a közbeszerzési eljárást ezer fa ültetésére a zöldebb Szombathelyért, a lakhatást, az idős emberek gyógyszerhez jutását segítő programot indítottak, temetkezési segélyt vezettek be, szociális és köztisztasági programot indítottak, s minden nyilvánosan, a sajtó előtt láthatóan történik.

Biztos vagyok benne, ha Balázs bizalmat kap, akkor ugyanezeknek az elveknek a mentén fogja bizonyítani, hogy Győrben is lehetséges egy tiszta város (…) tiszta közélettel”. Még egy fideszes többségű közgyűléssel is, mert „ez csak képesség és tehetség kérdése, hogy valaki így is jól tudja menedzselni a várost”.

Kunhalmi Ágnes Pollreisz becsületességét és elszántságát emelte ki, hangsúlyozva: a holnapi szavazás két világ közti választásról is fog szólni. A győriek végre a köztársaságpárti oldalra állhatnak, hogy Magyarország egy tisztább közéletű, korrupciómentes ország legyen, „és igen, a negyedik Magyar Köztársaság alapjait Győr is leteheti”.

Fontos, hogy értsék a győriek, mert változás van az országban: az elmúlt tizenkét időközi önkormányzati választásból, amit újra ki kellett írni október 13. után, kilencet az ellenzéki jelölt tudott megnyerni”. Változást akar az ország, és ebből a változásból a győriek sem maradhatnak ki.

Győr elvesztette a tartását és a méltóságát, pedig ez a gazdag és szép város lehetne szebb és gazdagabb is. A korrupciós botrányokról tegnap kiderült: már egy éve tud róluk a Fidesz vezérkara, mégis állva hagyták Borkait.

„Vagy esetleg ezek a korrupciós szálak és mintázatok teljesen összefüggnek a Fidesszel? Hát persze! Hát csak a vak nem látja! Hülyének lehet nézni egyébként a győrieket, csakhogy nem azok! És nincs két Fidesz” – mondta.

Azért kell Pollreisz Balázsra szavazni, mert „ő lesz a kassza őre, ő fog vigyázni arra, hogy ami a győrieket megilleti, az a győriekhez jusson és ne a Fidesz zsebébe” – mondta...

MÁR MODELLEZIK A FELCSÚTI KISVASÚT MEGHOSSZABBÍTÁSÁT BICSKÉIG, CSAK ÉPPEN NEM KISVASÚT LESZ

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2020.01.24.


Tizenegymillió forintért rendelte meg a MÁV a Bicske és a Felcsút Puskás Akadémia állomások közötti „vasútvonal forgalmi illetve erősáramú szimulációs modelljének” elkészítését, valamint ennek eredményeiről egy tanulmányterv összeállítását. Ez a vasúttársaság szerződéseit összesítő dokumentumból derül ki, amely szerint a megállapodást december elején írták alá (pdf).

A vasúthoz kicsit jobban értőknek már maga a megbízás is feltűnő lehet, ugyanis elég egyértelműen villamosított vasútvonal tervezésére és kiépítésére utal. Márpedig a felcsúti akadémiát és az alcsútdobozi arborétumot összekötő kisvasút nem villamosított. Ez az, aminek Bicskéig (illetve Lovasberényig) történő meghosszabbítását Orbán Viktor megígérte (vagy inkább megfenyegette vele a projekt kritikusait).

Ez azt jelenti, hogy nem ugyanaz a vonat jár majd a két szakaszon, és ezt erősíti a MÁV honlapján kissé elrejtett tenderkiírás is (pdf). A dokumentum szerint ugyanis a MÁV Zrt. a „Bicske – Felcsút Puskás Akadémia felhagyott nyomvonalon új, normál nyomtávon járható 25 kilovolt rendszerben villamosított vasútvonal tervezését” kapta feladatául.

Magyarul jelen állás szerint a kisvasút nem kis, hanem nagy (normál) vasútként folytatódna Bicske irányába.

A döntés elég nehezen érthető, különösen, ha a pálya másik irányba történő fejlesztése is megtörténik Lovasberény felé. Így ugyanis Felcsútig el lehet majd jutni normál vasúttal, ha viszont valaki onnan tovább szeretne menni Alcsútdoboz, illetve a szintén felhagyott (tehát létező, de nem használt) vonalon fekvő Vértesacsa, esetleg Lovasberény irányába, akkor át kell szállni egy másik vonatra (a kisvasútra)...

PAPAGÁJRAJONGÓ FIDESZES ÉS ELLENZÉKI KÉNYSZERJELÖLT MOSNÁ LE GYŐRRŐL A BORKAI-FOLTOT

444.HU
Szerző: SZUROVECZ ILLÉS
2020.01.25.


- Vasárnap eldől, kormánypárti kézen marad-e Győr a szexbotrányáról elhíresült Borkai Zsolt lemondása után.

- A Fidesz egy kardiológust, Dézsi Csaba Andrást indítja, aki Borkai házon belüli ellenfeleként határozza meg magát.
- Az ellenzék pedig hosszas keresgélés után az MSZP-s Pollreisz Balázs mellett kötött ki, aki igyekszik elhitetni a győriekkel: Borkai=Fidesz.

Október óta az ország hat legnépesebb településéből csak kettőben van hatalmon a Fidesz. Ha rosszul alakul számukra a győri időközi választás, egyedül Debrecen maradna nekik.

Vasárnap ugyanis új polgármestere lesz a „bezzegvárosnak”, ahogy Orbán Viktor nevezte 2017-ben. A miniszterelnök két éve még Borkai Zsolttal írt alá megállapodást többek közt egy új körgyűrű, egy híd, egy hangversenyterem és egy mentőállomás megépítéséről. A bejelentéskor valószínűleg nem tudta, hogy a polgármester egy jachton készült szexvideóba és az így előkerült korrupciós vádakba fog belebukni 2019-ben.

Az adriai szexpartiról 2018 őszén szereztek tudomást a Fideszben, legalábbis pénteki hírek szerint Kubatov Gábor pártigazgató ekkor figyelmeztette Borkait a veszélyre. Azzal nyugtatta a polgármestert, hogy magánügynek tekintik a dolgot, és az egésznek nem lesz hatása a politikai karrierjére, a kormánypárti média úgyis blokkolni fogja a témát. Ma már tudjuk, hogy Kubatov tévedett, bár


Az egykori tornász 641 szavazattal győzte le Glázer Tímeát, igaz, pont azokban a körzetekben nyert a legnagyobb különbséggel, ahol egy-egy jobbikos képviselő az utolsó pillanatban felrúgta az ellenzéki összefogást. Borkai november elején, a biztos fideszes közgyűlési többség birtokában mondott le a polgármesterségről, bár még ekkor is az ellenzéket vádolta azzal, hogy kuplerájt csinált a városházából. Cserébe a bejáratnál óvszerrel dobálták meg...

CSEHY ZOLTÁN SEM VESZI ÁT A TÉREY-ÖSZTÖNDÍJAT

24.HU
Szerző: JANKOVICS MÁRTON
2020.01.25.


Kedden jelentették be, hogy harminc helyett negyvenöt író, költő kapja meg a Petőfi Irodalmi Múzeum állami ösztöndíját. A díjazottak egyike, Bartók Imre kijelentette, hogy nem veszi át a komoly anyagi támogatással járó díjat, mert aggályosnak tartja létrejöttének körülményeit, illetve az egészet létrehozó Demeter Szilárd személyét.

„Nem hiszem, hogy itt és most ebben a formában kellene támogatni azt a kultúrát, amelyet egyébként DSZ példaképe és főnöke az egész trollapparátusával tudatosan és szisztematikusan rombol körülöttünk” – indokolta a Facebookon a döntést, helyére így Bartis Attila került. Most azonban újabb irodalmár, a József Attila- és Csáth Géza-díjas Csehy Zoltán döntött úgy, hogy nem veszi át a neki megítélt Térey-ösztöndíjat. A felvidéki magyar költő a dunszt.sk-nak fejtette ki az okokat:

Egyfelől azért nem fogadja el, mert nem pályázott rá, és a döntés kritériumai sem világosak.

"Miután a győztesek között közmegbecsülésnek örvendő, jelentős alkotók és közismert irodalmi élősködők egyaránt szerepeltek, sőt akadt olyan személy is, akinek „irodalmi” tevékenysége egy pályakezdő színvonalát is alig éri el, s akinek a köteteit fellépésétől kezdve negatív kritikai visszhang kíséri, a bizottság tagjait gyaníthatóan aligha irodalomesztétikai szempontok vezették. Ez a szélsőséges széttartás egyszerre komikus és ijesztő: olyan, mint az Andersen-mesében, amikor a ganajtúró bogár azt hitte, máris nemes lett, mert az istállóban a császár fenekéhez férkőzött. Pedig alighanem a saját halálához került közelebb"

– mondta a lapnak Csehy, aki azt is hozzátette, hogy a következő évekre más tudományos és irodalmi tervei vannak, amiket nem szerződéshez kötött feltételek között szeretne megvalósítani. Az interjú végén hangsúlyozza, hogy döntése személyes:

"se vádaskodni, se olcsó babérokat szerezni nem akarok, csak higgadt maradni és a saját fejem szerint dolgozni tovább"...

A KREÁLT HISZTIN TÚL

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: BOLLA RITA
2020.01.25.


Nagyon nem akartam megnyilvánulni a Norbis témában (még a barátaim között sem voltam maradéktalanul népszerű a véleményemmel), de most, hogy azt látom, hogy olyan ismerőseim – akik a büdös életben – egy demonstráción sem voltak még jelen, feljelentkeznek a „Kritikus tömeggé hízás közösen, majd szakítás Norbival” elnevezésű eseményre a Kossuth térre (másik 21,2 ezer érdeklődővel/résztvevővel) elkapott a harci ideg.

Norbitól kevés embert ver ki jobban a víz, mint engem, bár korábban a csodálatos autójának valamelyik részét az én pénzemből vehette meg. Aztán a 2014-es választás éjszakáján, amikor a tévé előtt állva, a nagy narancssárga térképre meredve még mindig abban bíztam, hogy az csak valami technikai hiba lehet, akkor Norbi posztolt a Facebookra. Valami ilyesmit: „Szeretettel gratulálok régi-új miniszterelnökünknek! Köszönöm, hogy vele együtt ünnepelhetem meg a győzelmet.” Lokáció: Bálna – Budapest. Akkor hisztériás rohamot kaptam. Vállalhatatlanul káromkodtam, Norbira zúdítottam minden utálatomat és elkeseredésemet. Egy mozdulattal kitöröltem őt az ismerőseim közül, kivágtam az összes Update terméket a kukába (azóta sem vettem semmit), szidtam az összes mimagyart, és közben Kertész Ákost idéztem mantraszerűen, zokogva.

Ám a mostani videót erősen máshogy látom, mint a legtöbben, akik ebben a témában megszólaltak. Norbi nem annyira okos és vadparaszt módon fejezi ki magát, ráadásul erős fogalmi zavarokkal (félárva) tarkítja a mondandóját, ám én értettem mire gondolt. Nem a túlsúlyos nőket ekézte, sem a frissen szült kismamákat. Azokról a nőkről beszélt, akikből körülöttem is fellelhető volt már jó néhány. Olyanokról, akik csinos barátnőként pompáznak 50 kilósan csillogó shortokban a jó fizetésű szerelmeik mellett a kerti partikon, majd egyszercsak átmennek feleségbe. A következő nyáron már, mint szoptatós anyuka vannak jelen plusz húsz kilóval, a rákövetkezőn pedig már egy újabb babával és már plusz harminc kilóval. Zsákruhát hordanak, strandpapucsot, hajuk furcsa, zilált copfban van, és többnyire a férjeiket pattogtatják sértődötten. Egyszerűen “megfeleségesednek”. Kész. Lett férj, szép ház, jó élet, egy gyerek, két gyerek, három gyerek, ami be is biztosítja – szerintük – azt, hogy ez a helyzet az idők végéig így marad. A kinézetüket, a testüket ugyan utálják – és ezzel szinkronban mindenkit, akire még rámegy a csillogós short -, ám felmentik magukat fáradtságra, a gyerekek nevelésére, a háztartás vezetésére vagy a bejárónő eligazítására hivatkozva az alól, hogy változtassanak a kinézetükön. Maximum méregdrága kozmetikusra és fodrászra költenek. Ezzel egyenes arányban megindul a féltékenykedés a férjekre, cirkuszok, jelenetek, feszültség. Van ez a típus. Erről beszélt Norbi...

KIVONULNAK A BEFEKTETŐK AZ INGATLANPIACRÓL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2020.01.25.


Egyre többen értékesítik korábban kiadásra vásárolt lakásaikat, ugyanis az ebből várható hozam csökken.

Egyre látványosabban fordulnak el a befektetők az ingatlanpiactól. Tavaly év végére a fővárosban és vidéken is csökkent az ilyen célú vásárlások aránya, miközben egyre többen adják el korábbi befektetéseiket. Ez a tendencia már a Duna House ingatlanközvetítő hálózat tavaly novemberi adataiból is kirajzolódott, a decemberi mérés pedig a folyamat erősödését mutatják. Míg novemberben egy hajszállal még nőtt a fővárosban a befektetési célú vásárlás, addig decemberben már megfordult a trend, és a 2018 decemberi 53 százalékról 45 százalékra esett vissza. Ezzel együtt az ingatlanvásárlás okaként legtöbbször még mindig a befektetést jelölik meg a vásárlók. (A főként Budapesten és a vidéki nagyvárosokban jelen lévő Duna House hálózatában a befektetési vásárlás némiképp felülreprezentált lehet. A vevők és eladók nyilatkozatai alapján készülő elemzésekben a később önállósodni akaró gyerekeknek vásárolt ingatlant is a befektetési kategóriába sorolják.)

Látványos változás azonban, hogy mind a fővárosban, mind vidéken egyre nagyobb arányban említik az eladók a korábbi befektetések piacra dobását. Budapesten egy év alatt 9, vidéken 11 százalékkal nőtt az ilyen eladások száma, így már minden hetedik lakást e célból értékesítenek. Jól megválasztott elhelyezkedéssel ugyanakkor továbbra is megéri ingatlanokba fektetni, igaz, a lassuló ingatlan-áremelkedés nagyobb körültekintésre inti az e célból vásárlókat- hívta fel a figyelmet Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője. Minden jel arra mutat ugyanis, hogy 2019-ben véget ért az évek óta tartó kétszámjegyű éves áremelkedési trend, és az idén már konszolidáltabb mértékű drágulás várható...

MARGARITISZ SZHINASZ: AUSCHWITZ, AZ EMLÉKEZÉSEN TÚL

HVG ONLINE / VILÁG
Szerző: MARGARITISZ SZHINASZ
2020.01.25.


Szükséges, hogy gyermekeinket tanítsuk, polgárainkat tájékoztassuk, a bűnüldözés és igazságszolgáltatás terén dolgozó alkalmazottakat oktassuk a soáról és az antiszemitizmus modern formáiról – írja a holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az Európai Bizottság alelnöke.

Kevesebb mint egy kilométer választja el az Auschwitz–Birkenau náci koncentrációs tábor egykori főbejáratának kapusfülkéjét az áldozatok emlékére állított nemzetközi emlékműtől.

Ezt a távolságot a látogató mindössze tíz perc alatt meg tudja tenni.

Ez a tíz perc azonban mégis annyira ijesztő.

A több mint egymillió férfit, nőt és gyermeket szörnyű halálba vezető vasúti sínpár mellett minden egyes lépésnél kísért a kétségbeejtő gondolat: az emberiség végzetes kudarca volt, hogy nem sikerült megakadályozni ártatlan áldozatok tömeges kivégzését. És az a gondolat is, hogy mindannyiunk óriási felelőssége annak biztosítása, hogy ez ne ismétlődhessen meg. Az emlékművön szívbe markoló emlékeztető olvasható: „Legyen ez a hely örök jajkiáltás, és intés az emberiségnek.”

Idén ünnepeljük Auschwitz–Birkenau felszabadításának 75. évfordulóját. Európában és Európán kívül számos megemlékezésre kerül sor, amelyek fontos alkalmat teremtenek arra, hogy lerójuk kegyeletünket a hatmillió zsidó és az etnikai hovatartozása, személye vagy meggyőződése miatt meggyilkolt többi áldozat emléke előtt. Ez jó alkalom arra is, hogy elgondolkozzunk a soáról, valamint annak a társadalmainkra gyakorolt, mai napig is tartó hatásairól...

ZÁVECZ: CSÖKKEN A FIDESZ TÁBORA, DE ETTŐL NEM LETT ERŐSEBB AZ ELLENZÉK

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2020.01.25.


Pénteken közölte januári közvélemény-kutatását a Závecz Research. Meglátásuk szerint egyre kevesebben szavaznának a Fideszre, de ettől még a párt nagyon jól szerepelne egy mostani választáson, talán még annál is jobban, mint amikor még többen szavaztak volna rájuk. 

Miközben az egész lakosságon belüli támogatottságuk a novemberi 32-ről 29 százalékra csökkent, addig a biztos választók körében 49-ről 52 százalékra növekedett.

Hogyan lehetséges ez? Úgy, hogy akik lemorzsolódtak a fideszes táborból az utóbbi hónapokban, nem választottak maguknak másik pártot. Így a biztos választók között a Fidesz előnye még valamennyit növekedhetett is, mert jóval kevesebben lettek azok, akik egyáltalán elmennének szavazni. Az ellenzék tehát egyelőre nem profitált semmit abból, hogy a Fidesz félmillió választó szimpátiáját veszthette el tavaly ősz eleje óta...

EGYRE INKÁBB A PÁLYAKEZDŐ FIATALOK MENNEK KÜLFÖLDRE

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.01.25.


Érdekes alakult az elmúlt években a fiatalok határátkelése, derül ki egy pénteken megjelent, azaz egészen friss kutatásból. A téma két nagy magyarországi szakértője, Hárs Ágnes és Simon Dávid jegyezte tanulmányból kiderül, az elmúlt pár évben megváltozott, milyen élethelyzetben lévő fiatalok választják a külföldi munkavállalást.

A fiatalok külföldi munkavállalását több tényező is ösztönzi. Elsősorban a fiatalságuk, hiszen minél korábban vág bele valaki a határátkelésbe, annál nagyobb eséllyel térül meg az erőfeszítése.

Mindehhez hozzájárulhat még az, hogy fiatalon az ember amúgy is a helyét keresi, tehát ha még munkát vállal is Magyarországon, a helyzete meglehetősen bizonytalan, ezért aztán könnyebben döntenek a külföldi munkavállalás mellett.

Végül ebben az életkorban könnyebben mozdul az ember akkor is, ha esetleg elege lett a társadalmi kilátástalanságból, vagy úgy érzi, nem tetszik neki az adott ország légköre.

Hárs Ágnes és Simon Dávid tanulmánya (itt olvasható teljes egészében) azt próbálta megvizsgálni, miként változott a fiatalok elvándorlása az elmúlt szűk tíz évben Magyarországon.

A határátkelés összetett okok miatt 2010 után gyorsult fel (nyilván ebben kifejezetten nagy szerepe volt a 2011-ben megnyíló osztrák és német munkaerőpiacnak – HÁ), a tanulmány is ezt az időpontot tekinti többé-kevésbé vízválasztónak a gazdasági válság elhúzódó hatását és a kormányváltást követő intézkedéseket felemlegetve...

A NEMZETI BÜSZKESÉGRŐL ÉS A TÖRTÉNELMI TÉNYEKRŐL

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: UNGVÁRY KRISZTIÁN
2020.01.24.


A Fidesz vezetői és tanácsadói elhatározták, hogy 2018 tavaszától, vagyis harmadik választási győzelmüktől „egy új korszak kiépítése kezdődik”. A „korszak” – fogalmazta meg maga Orbán Viktor 2018 júliusában Tusnádfürdőn – abban különbözik a „rendszertől”, hogy lényegét nem „szabályok és politikai döntések adják”, hanem „kulturális áramlatok, kollektív meggyőződések és társadalmi szokások”. „Egy új szellemi és kulturális megközelítésre van szükség a harmadik kétharmad után, és mi tagadás, nagy változások előtt is állunk” – tette hozzá. (Magyar Idők, 2018. júl. 30.) Néhány nappal a miniszterelnök tusnádfürdői beszéde után Kövér László Bugacon, a Kurultaj, vagyis „a magyar törzsi gyűlés hagyományőrző rendezvénysorozatán” hasonló értelemben nyilatkozott. Ő arról beszélt, hogy a következő években „meg fogjuk erősíteni a magyarság kulturális önrendelkezését”, és nem szabad, hogy „az állam és a tudományosság adófizetők pénzéből működő intézményei gátolják” ezt a folyamatot. Ezt üzenik „az elmúlt évtized Kurultajai”. (Magyar Idők, 2018. aug. 13.) A „nagy változások”, illetve a „kulturális önrendelkezés” mibenlétét volt miniszterelnökünk, Boross Péter néhány héttel később így konkretizálta: „A magyar szellemi közélet reformja elkerülhetetlen. (...) Kell egy olyan, kulturális életet meghatározó és arra erős befolyást gyakorló szervezet vagy intézmény, amely nem ad előnyt és pénzt olyanoknak, akik nem a magyar nemzeti ébredés ügyét szolgálják. Elmélyült, bölcs, okos, mérlegelő, fokozatokat is tisztelő módon kellene kedvezőbb helyzetbe hozni az egyetemi katedrák elosztásánál, a filmkészítésnél, a színházak élén és a szellemi szféra által érintett területeken azokat, akik méltók, akik képviselik azt az irányt, amelyet a politikai felfogásrend mára dominánssá tett Magyarországon, és ezt átvetítik a kultúra és a tudomány egész területére. (...) A szellemi fertőzés gócpontjai mindig a nagyvárosok, ez Európában is így van. (...) A vidéki gyökerű budapestiek gondolkodásmódjára kell támaszkodni a józan politikai ítélkezés érdekében. Vannak személyek és rangos iskolák, amelyekre lehet támaszkodni, de egyre kevesebb a szellemi műhely. Először ezeket kéne erősíteni.” (Magyar Hírlap, 2018. dec. 5.)

A beharangozott „nagy változások” nem voltak előzmények nélküliek. Ezek közé tartozik a Magyar Tudományos Akadémia intézményrendszerének félúton álló felszabdalása és autonómiájának korlátozása a „nagyobb hatékonyság” érdekében; a 2010‑es évek elején létrehozott új kutatóhelyek (Veritas Történetkutató Intézet, Rendszerváltást Kutató Történeti Intézet, Nemzeti Emlékezet Bizottság, Molnár Tamás Kutatóközpont, László Gyula Intézet) után még egy nagy történelemkutatással foglalkozó intézmény (Magyarságkutató Intézet) megszervezése az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá rendelve, személycsere a Petőfi Irodalmi Múzeum élén, döntés a Politikatörténeti Intézet kiköltöztetéséről addigi épületéből, és nem utolsósorban az irodalmi és művészeti kánon átírási kísérlete a Magyar Idők hasábjain. Ez utóbbi élharcosa az a Szakács Árpád, aki egyik interjújában a „peresztrojka” személyi és egzisztenciális motívumaira is rávilágított. Imigyen: „A mai állapotok az 1945 utáni kommunista terror örökségét tükrözik. 1990‑ben ezen a területen minden maradt a régiben, intézményi szinten is. Tehát a diktatúra kegyeltjei fennmaradtak a magasban, felhúzták a létrát, és csak azoknak eresztik le, akiknek ők akarják, mára pedig kitermelődött az utánpótlás is.” (Demokrata, 2018. dec. 12.)

Amint e felsorolásból is látszik, a „nagy változások”, illetve a „kulturális önrendelkezés” vagy „szellemi reform” egyik fontos eleme nemzeti történelmünk újragondolása. Ennek okáról, céljáról és irányáról Tisza István meggyilkolásának 100. évfordulója alkalmából ugyancsak a házelnök a következő kijelentést tette: „gyakorlatilag ugyanazt a marxista, posztmarxista koloncot cipeljük a nyakunkban, mint amit a második világháború után a nyakunkba akasztottak. Itt az ideje, hogy végre megpróbáljuk magunk értelmezni a történelmünket és visszavenni azt, ami a miénk.” „Végre rehabilitálni kell múltunkat, és újra kell fogalmaznunk az elmúlt több mint ezer esztendőt, különösen a 20. századi történelmet, annak érdekében, hogy helyesen lássuk a ma kihívásait is.” (MTI, 2018. okt. 31.) Azt, hogy a „marxista és posztmarxista kolonc” pontosan mit jelent, eddig még senki sem árulta el. Arról azonban, hogy mi kerüljön a helyébe, többen is nyilatkoztak. Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács novemberi ülésén például így: „Azt szeretném, hogyha az előttünk álló négy évben egy olyan kulturális változás következne be Magyarországon, amely megerősíti a hazaszeretetet és visszaszorítja az öngyűlölet kultúráját.” Schmidt Mária, a Fidesz és a kormány első számú üzletasszony‑emlékezetpolitikusa néhány nap múlva ezt így konkretizálta: „a történelem oktatásának elsődleges célja öntudatos és büszke magyar polgárok nevelése”. Ennek érdekében „a diákokat jogos önbizalommal kell felvérteznünk, és azzal a tudattal, hogy nem kell senkivel szemben kisebbrendűségi érzést táplálniuk, mindenkivel szemmagasságból beszélhetnek”. Kásler Miklós emberierőforrás‑miniszter ehhez szerényen csak annyit tett hozzá, hogy „értékorientált hozzáállásra van szükség”. Ezen azt értette, hogy a „a magyar történelem gazdag és tanulságos”; továbbá „tele van rendkívüli államférfiakkal, hadvezérekkel, politikusokkal, mélyen hívő emberekkel”, és „ennek meg is kell jelennie az oktatásban”. (HVG, 2018. dec. 20.)

A nemzeti múlt újragondolásának jegyében megfogalmazott általános célok jó részével ideológiai és politikai hovatartozásra való tekintet nélkül mindenki egyetérthet. Jeles uralkodóink és nagy hadvezéreink tetteinek méltó bemutatása és ezáltal a hazához való kötődés erősítése fiataljaink körében össznemzeti szempontból is helyeselhető célkitűzések. Az sem kifogásolható, ha azt akarjuk, hogy a magyarok „jogos önbizalommal” mozogjanak a világban. Nagyon ügyelni kellene azonban arra, hogy ez az új öntudat ne féligazságokon, túlzásokon és tévhiteken alapuljon. Ha ugyanis azokon alapszik, akkor homoklábakon fog állni, amelyek az első szélfuvallat hatására le fognak omlani. Aki követte az elmúlt fél év sajtójának témába vágó cikkeit, annak sajnos konstatálnia kellett, hogy az új történetpolitikai kánon hitelét már­is számos ilyen megalapozatlan állítás rontja. Lássunk közülük egy csokorra valót.
...

POLITIKA HELYETT SPIRITUÁLIS WELLNESS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CZENE GÁBOR
2020.01.25.


A megkérdezett hívek 14 százaléka szerint az egyházak veszélyt jelentenek az országra. Máté-Tóth András teológus, valláskutató egy eddig nem publikált felmérésről nyilatkozott.

Kutatásában azt vizsgálta, hogyan viszonyulnak a katolikus és protestáns hívek a politikához, mit várnak el saját egyházuktól. Az eredmény önt is meglepte.

A kutatás a havonta többször templomba járó és rendszeresen imádkozó egyháztagok, az egyházhoz szorosan kötődő és a vallás iránt érdeklődő értelmiségiek körében készült. Kiderült, hogy egészen mások az elvárásaik, ha az egyházra nemzeti vagy globális intézményként tekintenek, mint akkor, amikor a lokális, helyi vallási közösségük szerepvállalása a kérdés. A meglepő az, hogy míg az intézményes egyháztól országos ügyekben erős közéleti aktivitást vár el az elkötelezett hívek többsége, helyben arra van igény, hogy a közösség tartson távolságot a közügyektől.

Mi következik ebből?

A vizsgálatunk megerősítette azokat a korábbi felméréseket, amelyek szerint jellemzően a hívek is azt szeretnék: az egyház központilag ne politizáljon, amennyiben kormány- és pártpolitikáról van szó, de igenis politizáljon, ha ki kell állni a szegényekért. A válaszolók 84 százaléka elvárja, hogy az egyházak nyilatkozzanak a „növekvő társadalmi különbségekről”. A kormány politikáját csak 39 százalékuk tekinti olyan területnek, ahol az egyházaknak illetékességük lehet. Érdekes módon az már nem elvárás a hívek részéről, hogy a helyi pap vagy lelkész cselekedjen a szegények érdekében, fellépjen az önkormányzat rossz döntéseivel, hiányos szociális intézkedéseivel szemben. A kutatásunknak ez a legfőbb újdonsága és tanulsága. Az adatainkból levonható az a következtetés, hogy egymásnak ellentmondó, hasított egyházkép létezik Magyarországon.

Nevezhetjük akár skizofrénnek is?

Inkább az előbbi jelzőnél maradok. Nem szívesen használnék olyan kifejezést, ami összefüggésbe hozható mentális betegségekkel.

A kutatás szerint a legtöbben lelki feltöltődést, istenélményt, elmélyülést, nyugalmat keresnek a vallási közösségükben, és nem politikai iránymutatást. Pedig a hívek 70 százalékát egyébként határozottan érdekli a politika.

Az egyházi közösségben ennek ellenére csak harmaduk szokott politikai kérdésekről beszélgetni, a vallási vezetőkkel csupán 16 százalékuk. A legtöbben az elektronikus sajtóból és a Facebookról tájékozódnak. Egészen elhanyagolható, még a fél százalékot sem éri el azok aránya, akik kifejezetten a politikai tisztánlátást remélve járnak vallási közösségbe. Idézem a kutatásunk megállapítását: „az egyház a válaszolók számára társadalmi intézmény, amelynek vannak társadalmi kötelezettségei. A vallási közösség azonban valami egész mást jelent számukra, a bensőségesség és az elmélyülés tere. Annak, ami az egyház vonatkozásában jelentős és elvárt, itt nincsen helye.” A helyi közösségek alig játszanak szerepet a társadalmi-politikai érdeklődésben és tájékozódásban. Az egyháztagok azt akarják, hogy kisimuljon a lelkük, ha betérnek a templom csöndjébe. A túlnyomó többség valóban kizárólag lelki harmóniára, egyfajta spirituális wellness szolgáltatásra vágyik...

EURÓPÁT ELLEPTÉK A HULLADÉKHEGYEK, MIUTÁN MÁR NEM TOLHAT ÁT MINDEN GANÉT KÍNÁBA

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.01.25.


Ha egy átlagos (vagy kevésbé átlagos) magyart kérdeznek arról, hogy mit tesz a klímaváltozás ellen, legjellemzőbb válasza az, hogy szelektíven gyűjti a hulladékot. Legalábbis ezt mutatja az Index őszi közvélemény-kutatása, amely szerint messze a legtöbb megkérdezett leginkább a szelektív gyűjtést érti klímaváltozás elleni fellépésen. 

Láthatóan sokak lelkiismeretét nyugtathatja meg egy műanyag palack kiválogatása, pedig a szelektív gyűjtésnek viszonylag kevés köze van a klímaváltozáshoz, ráadásul nem egy túlzottan haladó elgondolás. Jóval előrébb mutató a megelőzés és az újrahasználat, vagy éppen a körforgásos gazdaság. A szelektíven gyűjtött hulladék érdemben nem csökkenti a károsanyag-kibocsátást, jelentős része égetőbe vagy lerakóba kerül, egy szintén számottevő része pedig sokáig Ázsiában kötött ki egy homályos út végén.

Az Egyesült Államok és Európa az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb mértékben szervezte ki folyamatosan növekvő hulladékmennyiségét Kínának. Így a kétezres évekre a nyugat hulladéklerakójává vált Kína. A nemzetközi hulladékkereskedelem ötven százalékát szállították Kínába, műanyaghulladékból évi 7-8 millió tonna érkezett az országba. Az EU műanyaghulladék-exportjának 95 százaléka ment Kínába, az USA összes hulladékának pedig a 40 százaléka.

A nyugat tehát gazdagságát felhasználva nagyjából úgy szervezte ki a hulladékproblémát kevésbé fejlett országoknak, ahogy Európa teszi ezt a menekültválsággal Törökország vagy észak-afrikai országok bevonásával (vagy ahogy olajtársaságok pénzelik az klímaváltozást tagadó lobbit). Egy sokakat váratlanul ért döntés azonban megszüntette ezt gyakorlatot, amely az egész világ hulladékpiacát felforgatta. Kína 2017-ben bejelentette, hogy a következő évtől jelentősen korlátozza a Kínába érkező hulladékimportot. Ez máig ható válságot okozott számos ország hulladékgazdálkodásában...

A PUTYIN-KORSZAKNAK NINCS VÉGE, DE ELKEZDŐDÖTT AZ OROSZ POLITIKAI STRUKTÚRA ÁTALAKÍTÁSA

ÁTLÁTSZÓ / PCBLOG
Szerző: PCBLOG
2020.01.24.


...A Putyin által bejelentett alkotmánymódosítási javaslatcsomagból kirajzolódnak a 2024 utáni felállás kontúrjai.

- Megnyirbálnák az elnöki jogköröket, és bár ettől az ország továbbra is elnöki köztársaság maradna, több hatalmat ruháznának a parlament alsó- és felsőházára is.
- Szigorítanák az elnöki pozíció betöltésének feltételeit. A javaslat szerint nemcsak egymás után, hanem összesen sem tölthetne be két elnöki ciklusnál többet senki. A tisztségért való indulás kizáró okának minősülne, ha az elnökjelöltnek bármikor is volt külföldi állampolgársága vagy letelepedési engedélye, illetve, ha az indulást megelőző 25 évben élt külföldön. Ezzel például az ismert ellenzék politikus, Alekszej Navalnij még távolabb kerülne az indulás lehetőségétől, mivel 2010-ben az Egyesült Államokban tanult. A módosítás értelmében a külföldi állampolgárság vagy a letelepedési engedély a bírák, a kormánytagok és az ország föderális szubjektumainak élén is kizáró okká válna. Világos, hogy a külföldre, jellemzően Nyugatra költözött oroszok kizárásával Putyin egy nyugatos, liberális fordulat esélyét kívánja minimalizálni. A pozíció gyengítésével és a vázolt módosításokkal azt is megpróbálja megelőzni, hogy utódja az övéhez hasonló hatalmat halmozzon fel, illetve azt, hogy az országot gyökeresen más irányba kormányozza.
- Megerősítenék az Államtanácsot, ami eddig egy jelképes hatalommal bíró és az elnök melletti tanácsadó-testületként működött. Ez az az egyeztető fórum, ahol a kormány, a kormányzók, az elnöki adminisztráció, az Egyesült Oroszország Párt, az állami óriásvállalatok és a bankok képviseltetik magukat. Az Államtanács feladatait és jogállását most alkotmányban rögzítenék; vélhetően ennek a szervezetnek az élére kerül majd Putyin. Ebből a pozícióból erős maradna a formális politikai befolyása is, de részben a rendszeren kívülről, „felülről”. Az Államtanács szerepe egyébként az utóbbi időben alkotmányba foglalás nélkül is fokozatosan felértékelődött.

- Az orosz alkotmány felülírná a nemzetközi jogot. Ez azt jelenti, hogy például az Emberi Jogok Európai Bíróságának (ECHR) ítéleteit nem lehetne végrehajtani, amennyiben azok ellentmondanak az orosz alkotmánynak. Ez sok esetben eddig is így volt, a változtatás tehát csak törvényesítené a gyakorlatot...

ÜDVÖZÖLJÜK AZ EGYMILLIÓ ALKOHOLISTA ORSZÁGÁBAN!

INDEX
Szerző: -SZALAI-, SZÉMAN TAMÁS
2020.01.24.


Van alkesz a családjában? Alighanem van. Pontosabban a statisztika alapján várhatóan akad valaki, ha jobban meggondolja.

Van ugyan némi bizonytalanság arról, hogy pontosan hány alkoholista van Magyarországon, de azt sejthetjük, hogy a KSH által megadott 380 ezer körüli szám súlyosan alulbecsült, inkább több mint dupláját jelzik a hazai szakemberek, vagy épp a háromszorosát, a WHO pedig pár éve több mint 900 ezerre lőtte be a magyarországi alkoholisták számát. Hozzátéve például, hogy nálunk a felnőtt férfiak több mint harmada fogyaszt káros módon szeszt, tehát a veszélyeztettek száma is elég magas.

Némileg inkább a férfiak problémája mindez, férfias, macsó dolog nálunk baromi sokat inni, a nőknél eggyel kevésbé elfogadott totál szétesni a szesztől. A WHO alapján a férfiak hozzávetőleg átlagosan háromszor annyit isznak nálunk, mint a nők. Bár egy közelmúltbeli kvalitatív kutatás szerint a magyar nők is egyre többet isznak, különösen a legfiatalabbak és a 60 év felettiek veszélyeztetettek.Hiába súlyos országos probléma, teljesen megszokott is piálni, sőt, itt a környéken tartozik még a nagy berúgásokhoz egyfajta kelet-európai virtus is vagy az is jobban belefér a kultúránkba, ha valaki minden nap megiszik 3-4 pohárral mondjuk a saját borából. Ez is hozzájárulhat ahhoz, hogy a függők 90 százaléka soha nem ismeri fel az alkoholproblémáját, hanem egyszerűen belehal az ivásba.

ZARÁNDOKVONATOK. ÁLLAMI HITBUZGÓK PAPI SÍNEKEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: TÓTH ILONA
2020.01.24.


Pontosan naprakész vagyok a vonatozásból, pedig nem is utazom. Vonattal meg pláne nem. Nem szeretem, akkor inkább a busz. Mégis tökéletesen ki vagyok képezve a MÁV-ból. Ismerősöm naponta ingázik, és rémtörténeteket mesél. Azt mondja, a fél életét a pályaudvarokon tölti, mert szinte nincs olyan nap, amikor ne késnének a vonatok. Főleg most télen, az egy rémálom. Aztán, ha el is indul végre, nincs semmi biztosíték arra, hogy néhány kilométer után nem fullad le. Mármint a vonat.

Ismerősöm nem egyszer három órát utazik, mire hazaér a hatvan kilométerre lévő városába. Mondja, sokszor inkább végigállja az utat, mert olyan ótvarosak a vagonok, mintha háborúból indultak volna: leragadt csuszpájz, vastagon por, némi bogarakkal megfűszerezve.

A MÁV képtelen megoldani a korszerű utazás feltételeit itthon. Meg is értem, van más és fontosabb dolguk. Nem tettek le a felcsúti Puskás Akadémia és Bicske közötti vasúti összeköttetés megteremtéséről. Megmondta az Orbán, nem? Akkor lesz. A MÁV megrendelte a Felcsút Puskás Akadémia és Bicske állomások közötti vasútvonal forgalmi, illetve erősáramú szimulációs modelljének elkészítését, és ennek eredményeiről egy tanulmányterv összeállítását 11 millió forintért.

Sokkal fontosabb az is, hogy zarándokvonatokat indít a MÁV egy utazási irodával közösen.
- Májusban az erdélyi Csíksomlyóba,
- júniusban a lengyelországi, czestochowai pálos kegyhelyre,
- októberben a bosznia-hercegovinai Medjugorjéba.

Gyorsan össze is rittyentettek egy sajtótájékoztatót, érdekes, arról soha nem hallottam, hogy a sok probléma megoldásának terveiről tájékoztatták volna az újságírókat. Szoktak kiadni amolyan nesze semmi, fogd meg jól közleményeket, aminek se füle, se farka, pláne nem történik semmi. Igaz, most díszvendégek is megjelentek a tájékoztatón, jelesül Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke. Mert az nem úgy van, hogy csak úgy elindul a vonat Budapestről – ilyen-olyan állapotban -, aztán elvileg menetrend szerint halad célja felé. Ha a mozdonyvezetőnek nem jár le a munkaideje. Nem olyan egyszerű ez. Dehogy! Meg is magyarázza a püspök úr...

HÉT KÉRDÉS BORKAI ZSOLTRÓL

HÍRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2020.01.25.


...Bocsánat, de volna néhány kérdésem:

1. Azt még csak értettem, hogy Borkait nem léptették vissza a nyilvános botrány után, hiszen akkor már nem lehetett új jelöltet állítani. De most kiderült, hogy még bőven volt fél-egy évük a lecserélésére. Eszerint Borkai zsaroltságát és zsarolhatóságát, a jachtozó úti- és üzlettársakkal való sötét érdekközösségét, korrupciós ügyeit, a "kereszténység" álszent arculcsapását nem tartották vállalhatatlannak, amennyiben sikerül elkenni az ügyet?

2. Ha a morális szempontok nem is számítottak, miért vállalták a politikai kockázatot? Mit tudhat Borkai, hogy csak az utolsó utáni percben hívták vissza? Mit tudnak ők a napvilágra kerülteken túl még Borkairól, hogy dróton rángathatták?

3. Kinek a gazdasági érdeke működött, hogy Borkainak hónapokat adtak az üzletek folytatására, nyomok és iratok eltüntetésére, akár tanúk lefizetésére?

4. Esetleg nem is bánták, hogy a végén ilyen csúfosan megbukik? Vannak-e gazdasági érdekellentétek, belső háborúk a brancsban?:Ki volt az, aki Borkainál hatalmasabb, és akinek ez mind megérte?

5. Beavatták-e a kistestvért, a keresztény erkölcs hivatott őrét, a KDNP-t? Ha igen, kit? Semjént, a pártelnököt? Vagy "nicht for dem Kind", őket kutyába sem veszik?

6. Kubatov a "főnökre" hivatkozva állítólag megígérte Borkainak, hogy ügyét "a jobboldali médiában blokkolni fogják". Ez pontosan hogy zajlik? Ki szólt kinek? Ezért kellett a többszáz lapot egy kézbe vonó médiahoilding?

7. Tényleg, mi volt a "főnök" szerepe? Hol, mikor, mit tudott, engedélyezett, parancsolt Orbán? Hihető-e, hogy Kubatov, Kósa, Kocsis Máté csak a saját fejük után mentek?
A történet leleplezőbb, mint maga a videó. Mi ehhez képest Borkai pucér feneke? Többek és fontosabbak meztelenedtek itt le.

ORBÁNÉK, VAGY EURÓPA FELÉ MEGY SZLOVÁKIA?

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.01.25.


Egy hónap van már csak a szlovákiai parlamenti választásig, s a tét hatalmas: az utóbbi hetekben nő a szélsőjobboldali nacionalista Marian Kotleba vezette A Mi Szlovákiánk Néppárt támogatottsága, s egyes előrejelzések szerint a tömörülés akár az első helyen is végezhet. A kormánykoalíció népszerűsége egyelőre leszálló ágban van, s úgy tűnik, hogy a magyar belháború miatt nem lesz magyar párt a törvényhozásban.

ajban van a hatalmon lévő szlovák kormánykoalíció legnagyobb pártja, a Smer – Irány Szociáldemokrácia: az utóbbi hetekben újra megindult a választók átvándorlása a szélsőjobboldali Marian Kotleba által alapított Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS) felé, a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a tömörülés már 13,6 százalékot kapna, ha most lenne a választás, míg a csökkenő előnyű Smer támogatottsága 18,7 százalékra olvadt.

Több elemző akad, aki szerint Kotleba egyszerű magyarázatai és a rendcsinálásra vonatkozó ígéretei népszerűek a korábban a baloldali populista Smerre voksoló választók körében is. Az is növelheti az LSNS valós esélyeit, hogy a korábbi választások alkalmával a közvélemény-kutatók rendre alábecsülték a párt támogatottságát...

ORBÁN VIKTOR, A SÉRELEM-KULTÚRA LOVAGJA - MEDDIG KAP LEVEGŐT A MAGYAR KULTÚRA? - HELYZETET ÉRTÉKELT AZ AKADÉMIAI DOLGOZÓK FÓRUMA A KULTURÁLIS ÉLET SZEREPLŐIVEL EGYÜTT.

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BÍRÓ VERONIKA
2020.01.24.


Nem lehet nem felismerni, hogy a kulturális és tudományos szektor hasonló intézkedések áldozata lett az elmúlt időszakban – vezette fel Péter László moderátor az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) péntek esti rendezvényét, amelyen a színházi, irodalmi, közgyűjteményi élet képviselői, szakértői álltak ki az állami kultúrpolitika ellen, ami folyamatosan szűkülő lehetőségeket, állandó forráshiányt eredményez.

Az ADF a rendezvényt „4K: kutatás és kultúra kéz a kézben” címmel tartotta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) épületében és az MTA-tól az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz csapott intézetek helyzetére fókuszált. Ezek a szektorok szoros érdek- és szakmai közösséget képeznek, az autonóm működés pedig mindegyikük esetében alapvető fontossággal bír, illetve bírna.

Ám, mint Péter László, a Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa megállapította,

a finanszírozás terén a korábbi TTT (tiltani, tűrni, támogatni) helyett az EEE elve érvényesül, vagyis: elsorvasztjuk, eltűrjük, eszményítjük.
Péter László arra kereste a választ, hol van a határa az állami beleszólásnak a szakmai munkába és hogyan lehet kimászni abból, hogy ne feudális, előjog-alapú társadalomban éljünk, de meglátása szerint jelenleg az autoriter hozzáállás terjed, ami a szakmai vélemények teljes negligálását jelenti.

Dobrovits Orsolya művészettörténész megjegyezte: nem csak a közgyűjteményeknél csorbult mostanában az autonómia. A könyvtárakat, levéltárakat centralizálták, a kialakult struktúra szétcincálása a dolgozókat is bizonytalanná teszi, ráadásul jelentős létszámcsökkentés is volt.

Szégyenteljesen alacsonyak a bérek, ez rámegy a szakmai munkára

– mondta.

A vezetői kinevezéseknél korábban a kollektíváknak volt egyetértési, véleményezési joga, ez mára elveszett. Úgy látja, ha a fenntartó ilyen mértékig szólhat bele abba, hogy mi történjen az adott intézményben, akkor nem lesz kontroll felette. Közölte, nyitottak a többi szakmai szervezet felé, de egyedül mindegyik el fog bukni.

Mészáros Sándor irodalmár, esztéta, a Kalligram Kiadó igazgatója kijelentette, hogy egyfajta kulturális háborúban létezünk, de ez nem 2010-ben kezdődött. Ezt azzal magyarázta, hogy 1990-től nem gondoltuk át, hogy a magánmecenatúra és az állami támogatás hogyan tudna együttesen létezni. Se a sajtó, se a kultúra más intézményei nem jutnak magánalapítványi támogatáshoz, amit ráadásul most a kormány kriminalizál.

A kulturális polarizáció a lenézés és megvetés kultúráját alakította ki, Orbán Viktor pedig ennek a sérelem-kultúrának lett a lovagja – fogalmazott. Az intézményi rendszereket homogenizálta, volt, amit felszámolt, a háborút kiélesítette, az egzisztenciális lehetőségeket leszűkítette.

Nagy Gergely író, újságíró, az Artportal.hu szerkesztője hangsúlyozta, hogy az ADF példája mutatja, milyen az intézményi ellenállás.

– Ilyen az, amikor egy intézmény nem hagyja bedarálni magát, és nemzetközi támogatást is képes behozni – állapította meg, hozzáfűzve, nem érzi hatástalannak a tiltakozást...

SZABAD SZEMMEL: EURÓPA SZEMBEKERÜL LENGYELORSZÁGGAL, SOK MINDENT A FIDESZTŐL KOPPINTOTT A PIS

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.01.25.


FT 

Káosz kezd kialakulni a lengyel bíróságokon, tárgyalások maradnak el a kormánnyal kialakult vita miatt, és megfigyelők attól tartanak, hogy párhuzamos jogrendszer jön létre az országban. Az egyiket azok a bírák alkalmazzák, akik a hatalmi ág függetlenségét hangsúlyozzák. Az ellentábor a javarészt a PiS híveiből álló Alkotmánybíróság körül tömörül, annak vezetőjét Kaczynski nemrég a barátjának nevezte. A Szejm átfogó felhatalmazást adott a politikának az igazságszolgáltatás fölött, amit megütközéssel fogadott a Legfelsőbb Bíróság, valamint az EU is. Előbbi úgy foglalt állást, hogy törvénytelenek a PiS által végrehajtott bírói kinevezések, ám ezt a szakminiszter a jog durva megszegésének minősítette. A Bizottság tegnap kezdeményezte az Európai Bíróságnál, hogy az függessze fel az igencsak vitatott varsói döntést a bírák megfegyelmezése kapcsán. A brüsszeli szóvivő azt közölte: nem fognak habozni, hogy megvédjék a jogállamot.

Európa szembekerül Lengyelországgal, miután az lábbal tapodja a demokráciát – neve ellenére a kormánypárt nem a bírói függetlenség híve. A lengyel emberi jogi biztos azt mondja, ma megint ott tartunk, mint a kommunizmus idején, vagyis a bíró kezdhet félni, ha netán valamilyen politikai ügy kerül az asztalára, mert nagy valószínűséggel hamarosan jön a beavatkozási próbálkozás a hatalom részéről. A PiS a napokban elfogadta, hogy fegyelmi tanács jöjjön létre a Legfelsőbb Bíróságon, amely azonban makacsul ellenáll a hivatalos ellenőrzési kísérletnek. Az új testület bírákat függeszthet fel és újakat nevezhet ki helyettük, de hogy kit, azt már a kormány mondhatja meg. Az államfő szerint az EU hiába ugrál, itt belügyről van szó. Ám valójában inkább az ellenkezője az igaz. És Brüsszel arra figyelmeztet, hogy ha egy tagállam politikai befolyás alá vonja az igazságszolgáltatást, akkor a többi ország megteheti, hogy nem fogadja el az ott hozott ítéleteket. Ez pedig veszélyeztetheti a jogi erőt, ami összetartja az uniót. A Jog és Igazságosság sok mindent a Fidesztől koppintott. A magyar párt csinálta azt először, hogy a gyakorlati lépéseket innen-onnan összeszedte, majd azokat egy új minőséggé gyúrta össze. Ily módon meg lehet téveszteni a laikusokat, ám a szakértőket nem. Kim Lane Sheppele frankensteini módszernek hívja ezt a módszert. A varsói bíróság egyik bírája arról számol be, hogy egyes kollégái ellen máris indul az eljárás, mert a hatalom szemszögéből rossz ítéleteket hoztak. Adminisztratív okokra hivatkozva vegzálják, illetve áthelyezik őket máshová. Illetve most már ott tart a dolog, hogy az új jogszabály alapján a bírák nem is fordulhatnak az Európai Bírósághoz, ha kétség merül bennük fel , hogy valamely jogszabály összhangban van-e az uniós joggal. Az EU szabályokra épül, úgyhogy különösen súlyos volna, ha Lengyelország felszámolná az elfogulatlan bíráskodást.

Ami a lengyel bíróságok körül zajlik, az beleillik az általános irányzatba: sok helyütt bomlik le a jog, noha az a társadalom vázát képezi. Ám még nem késő megerősíteni a jogrendet – mutat rá a kommentár. Mint írja, Lengyelországban már odáig jutottak a dolgok, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnök asszonya valóságos hősnek számít, amiért nem tágít a törvényektől. Harca most éppen magasabb szintre lép a PiS-szel szemben. Mert ő és sok más szakember úgy látja, hogy a hatalom által kinevezett bírák közül sokan nem függetlenek, ezért nem hozhatnak ítéleteket. Velük szemben olyan jogszabály született, amely börtönnel fenyegeti a bírákat, akik kétségbe vonják, hogy egyes kollégáik legálisan kerültek tisztségükbe. Pedig az Európai Bíróság a kételkedőknek adott igazat és a közösségi jog elsőbbséget élvez a nemzeti szabályokkal szemben. Ám ez lengyel földön ma már cseppet sem magától értetődő. De hát sok helyütt nem csupán a demokrácia, hanem a jog is nagy nyomásnak van kitéve. Mind a nemzetközi, mind az európai, mind pedig a nemzeti jog. Lásd, amikor Amerika 17 éve megtámadta Irakot, vagy a Krím orosz megszállását, illetve a Kelet-Ukrajna elleni hadviselést. Nem is beszélve Szíriáról, ahol idegen kormányok azt tesznek, ami éppen eszükbe jut. Európában Lengyelország nincs egyedül: itt van pélául Magyarország, amelynek tekintélyelvű vezére éppen azon fáradozik, hogy ellenőrzése alá vonja a kultúrát, a tudományt és a sajtót, továbbá lerombolja a jogállamot. Ami pedig a nemzeti jogot illeti, Törökország visszafelé, a diktatúra felé menetel. Németországban politikusokat fenyegetnek és támadnak meg. Az utcákon embereket bántalmaznak, származásuk, vallásuk (kipa!) vagy nemük miatt. Az internet habzik a gyűlölettől és ez megmérgezi a társadalmat. A történelem nagy tanulsága azonban az, hogy a jogállamnak időben és határozottan védekeznie kell, ha ellen akar állni az ellenségeinek. Mert ahol a jog már nem érvényes, ott hamarosan nem sokat ér a szabadság, a méltóság és az élet sem.

A német parlament elnöke nyitotta meg a berlini Történeti Múzeumban azt a kiállítást, amelyen egy magyar túlélő eredeti, 1944-ben, titokban készült naplóját mutatták be. Az 54 oldalt a szerző, a most 90 éves Sheindi Ehrenwald-Miller Galántán kezdte írni, amikor egész családját deportálták és még Auschwitzban, a legnagyobb életveszély közepette is folytatta. Wolfgang Schäuble azt mondta, ezek a lapok felbecsülhetetlen történelmi értéket jelentenek, megrázóak, a segítenek, hogy ne merüljenek feledésbe az akkori események. A bemutató, amelyhez film is készült a németek bevonulásakor mindössze 14 éves lányról, része a hivatalos megemlékezés-sorozatnak, amelyet Németország a haláltábor felszabadításának 75. évfordulója alkalmából szervezett. Az asszony a háború után Izraelben telepedett le és a naplót 70 éven át a konyhaszekrényben tartotta. Azt mondja, még a gyerekeinek sem tudott mesélni a holokausztról, nemhogy közzétenni arról saját írásos emlékét. Álláspontját az változtatta meg, hogy látja: erősödik a világban az antiszemitizmus. Most úgy gondolja, harcának megkoronázása, hogy a foszladozott, megsárgult papíron rögzített rettenetes élmények megjelenhettek német földön. Egyébként megmenekülését annak idején részben annak köszönhette, hogy átvezényelték egy másik lágerbe bombákat gyártani. Az akkori cég ma is létezik és jó 20 évvel ezelőtt 5 ezer dollárnak megfelelő összeget utalt át az asszonynak, de jogi felelősségét nem ismerte el. Ez a levél is látható a tárlaton. A vállalat szóvivője most úgy nyilatkozott, hogy nem kétséges, a jóvátételi alapot megkésve hozták létre, de előtte ilyesmire senki más nem volt hajlandó Németországban. Egyébként pedig üdvözölte mind a kiállítást, mind a könyvet...

HATÁRŐRIZETI ROBOTIKAI MINISZTÉRIUM

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.01.25.


Zágrábban tartottak egy miniszteriális konferenciát a minap, amiről az Orbán Távirati Iroda beszámolójában azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy fokozott erőkkel kell védeni a határokat, amihez a jövőben új technológiákat, egészen pontosan mesterséges intelligenciát kell bevezetni. Én nem tudtam, hogy ilyen előrehaladott stádiumban van nálunk a robotika, hogy képesek vagyunk tökéletes katonákat előállítani, és titokban a kedves vezető körül nyüzsögnek az R2-D2-k, netán a C-3PO-k.

Bár, ha a sleppet elnézzük, vannak arra utaló jelek, hogy ezek robotok, érzelem, de – s ez a robotokra kevéssé jellemző – értelem nélkül, de még a kezdeti szakaszában tart a fejlesztés, lesz ez még jobb is. Az R2-D2 típus műszaki leírása szerint 1,09 méter magas, ez előírás volt, hogy a főni nagynak érezze magát, teste tömzsi és hengeres, ez pedig, hogy ne tűnjön túl dagadtnak. Feje körkörösen elforgatható, kerékszerű görgőkön halad, de tud űrhajót is vezetni, lehet, ő lesz a következő magyar űrhajós.

Kommunikációja viszont eléggé fejletlen, csak csipog és visítozik, hogy az ember megértse, protokolldroidra vagy fordítógépre van szükség, viszont rendkívül hűséges. Nem érdekli, ha a gazdája lop, csal, hazudik, vakon követi őt, mindent végrehajt, nem kérdez és nem felesel. Ez a Star Wars álomvilága, de mintha a Fideszre lenne igaz, erős a gyanú tehát, hogy Habony Árpád titokban hozta létre ezt a sereget, például Novák Katalin már élő szövet a fémvázon, hogy tovább haladjunk a sci-fi bizonytalan világában...