2020. augusztus 4., kedd

BÁNSÁGI ILDIKÓ: AZ ULTOLSÓ CSEPP VOLT A POHÁRBAN AZ, AMI A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEM KÖRÜL ZAJLIK

ATV.HU
Szerző: atv.hu
2020.08.04.



..."Ma felmondtam a Nemzeti Színházban" - ezt írta ki hétfő délután Facebook-oldalára Bánsági Ildikó. Híradónk telefonon érte el a színművésznőt, aki azt mondta, döntésének nincs egyetlen oka, ugyanakkor az utolsó csepp a pohárban a Színművészeti körül kialakult helyzet volt.

"Rájöttem, hogy nincs beszélgetés. Elhittem, hogy van beszélgetés, és úgy láttam, én így ítélem meg, hogy nincs. Hogy ez úgy lezáródott, mert már csak forradalmiskodni lehetett, azt láttam" - mondta a színművésznő. Arra a kérdésre, hogy tegnap óta beszélt-e Vidnyánszky Attilával, azt mondta: ő nem beadta a felmondását, hanem neki mondta el azt, hogy elmegy.

"Azt mondta, hogy sajnálja. Nem beszéltük ezt ki, hiszen mi sokat beszélgettünk. Minden szerződéskötésre egy kis cetlivel a kezemben mentem. Nem a saját problémáimat feltétlen, hanem a társaimnak a felmerülő problémáit összeírtam egy papírra, hogy el tudja mondani, hogy mi lenne jó, ha változtatnánk" - fogalmazott.

A színművésznő szerette volna, ha létrejön egy színász kuratórium, ahol meg lehet beszélni a felmerülő problémákat, és ahol minden pontosan le van írva, hogy tudják mihez tartani magukat.

Bánsági Ildikó beszélt arról is, hogy a legnagyobb boldogsággal szerződött a Nemzeti Színházhoz, ám emiatt egy idő után azt vette észre, hogy a szakmában akikkel korábban

jó viszonyban volt, most többen nem beszélgetnek vele.

"Rádöbbentem arra, hogy valamitől valakik kialakítottak egy olyat, hogy jobboldali, baloldali. Most ez úgy kialakult, és nekem ez nem tetszik. Mert nekem a bal és a jobboldaliak azok nekem a társaim, akiket én szeretek, akikkel mi dolgoztunk. Egy ívásúak voltunk, és tudtunk beszélgetni, és nem volt köztünk árok"


- mondta...


A NAGY HATÁRÁTKELŐ-DILEMMA: MAGYARORSZÁG VAGY SEM?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.08.04.


A dilemma ebben az esetben a menni vagy maradni kérdésnek egy speciális változata. Most ugyanis nem arról van szó, hogy valaki az elmenetelt fontolgatja Magyarországról, éppen ellenkezőleg: vajon ezekben a járványos időkben érdemes-e megkockáztatni a hazalátogatást? A kérdés felmerült a Facebookon is, érdekes volt látni a különböző stratégiákat.



Amíg lehet, jövünk


Az egyik csoportba azok tartoznak, akik úgy döntöttek, lesz, ami lesz, ameddig lehet, addig nekivágnak a hazaútnak.

A Svájcban élő Suzy például azt írta, hogy a havonta hazamászkálók is jönnek-mennek. „Egyszer szoktunk évente menni, nyáron 4-5 napra a családhoz, egy hétre a Balcsira. A Balcsihoz most nincs kedvünk, de a 16 éves lányom csak átutazóban volt még Budapesten, úgyhogy most egy hetet ott fogunk turistáskodni. Ha lezárnák időközben a határokat, akkor autóba ülünk es visszajövünk. Nem a vírustól félünk, hanem a kiszámíthatatlan intézkedések bizonytalanítanak el.”

Hasonló véleményen van az Ausztriában élő Péter: „Ameddig a két ország (ahol élünk és Magyarország) között szabad az utazás, jövünk, ha bármilyen korlátozás, karantén, stb. van akárhol, akkor nem.”

Akik kivárnak

Van egy olyan csoport, melynek tagjai megpróbálják kivárni, merre fordulnak a dolgok a következő hetekben, hónapokban. Ildikó például azt tervezi, hogy szeptember végén, október elején menne Ausztriából! Reméli, a zöld jelzés még érvényben lesz.

Évi úgy döntött, ha lesz két negatív tesztje, akkor megkockáztatja az utat Angliából: „Ha nem lesz, nem jövök. Februárban láttam utoljára a családomat otthon, szóval nagyon szeretnék jönni.”
...

AZ INFLÁCIÓ HAJTJA AZ ARANY ÁRÁT - NEM VÉLETLENÜL KERESIK A NEMESFÉMEKET A BEFEKTETŐK

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.08.03.



Történelmi csúcsra ért az arany ára, de elemzők szerint ez még nem a vége. A nemesfémet hajtja az amerikai gazdaságpolitika, de újabban persze a vírus okozta válság is.

Megközelítette a 2000 dollárt, és ezzel történelmi magasságba ért az arany ára a múlt héten a nemzetközi piacokon, és július 31-én 1975,87 dolláron zárta a heti kereskedést. A sárga nemesfém ára már hosszabb ideje erősödött, január óta 29 százalékkal növekedett az értéke. Kézenfekvő lenne a koronavírus-járvány okozta gazdasági bizonytalanságnak tulajdonítani az emelkedést, de minden jel arra mutat, hogy az csak felgyorsította.

Az arany hagyományosan biztos menedéknek számít a befektetők számára, az elemzők többsége pedig egyetért abban, hogy noha a múlt hónapi megugrás mögött a pandémia mellett az amerikai-kínai politikai feszültség is sejthető, ennél fontosabb azonban az amerikai állampapírok immár tartósan alacsony hozama, a dollár gyengesége, és nem utolsósorban a bankokkal szemben ismét erősödő bizalmatlanság.

Mint a New York Times rámutatott, egy 1000 főt bevonó felmérés szerint az amerikaiak körülbelül fele komolyan gondolkodik az aranyvásárlásról, minden hat megkérdezettből pedig egy már befektetett aranyba vagy más nemesfémekbe. Nem csoda, hogy az ezüst is 28 százalékkal drágult idén, és hétéves csúcsot ért el az ára...

ITT OLVASHATÓ

MINDJÁRT KEZDŐDIK A TANÉV, DE A VÍRUS NEM ALSZIK. ÚJRANYITHATNAK AZ ISKOLÁK SZEPTEMBERBEN?

QUBIT
Szerző: RÁCZ JOHANNA
2020.08.04.


Nem pusztán tudományos és elméleti probléma, hanem érzelmi és erkölcsi kérdés is, hogy a koronavírus-világjárvány miatt bezárt iskolákat újra megnyissák-e, és ha igen, hogyan – írta július végén a New England Journal of Medicine folyóiratban megjelent átfogó cikkében Meira Levinson, a Harvard Egyetem oktatáskutatója, Muge Cevik virológus a skóciai St Andrews-i Egyetemről és Marc Lipsitch, a Harvard epidemiológusa.

Az ősz közeledtével a járványügyi felelősök figyelmének középpontjában a gazdaság és az egészségügy mellett egyre inkább a védekezés harmadik pillére, az oktatásügy áll, ahol az a legégetőbb kérdés, hogy a tanév kezdetével vissza szabad-e engedni a gyerekeket az iskolába. Különösen nagy dilemma ez az Egyesült Államokban, ahol nem sikerült feltartóztatni a SARS-CoV-2 terjedését, sőt a napi új esetszámok messze meghaladják az áprilisban mért értékeket – igaz, ezt a fokozottabb tesztelés is magyarázza, ami abból is kiderül, hogy az új fertőzések trendjét nem követi a COVID-19 miatt bekövetkezett halálesetek száma (bár július elején a halálozás is újra növekedésnek indult)...

TÖBB SZÁZ MILLIÓ EURÓT DOBTAK KI AZ ABLAKON ORBÁNÉK

NÉPSZAVA
Szerző: HALMAI KATALIN
2020.08.04.


Ha a pénz elosztásába más is beleszólhat, akkor inkább nem kéri a támogatást a kormány. Így vesznek el a Norvég- és az EGT Alap támogatásai.

A magyar kormány még mindig nem kötött megállapodást a 2014-2020 közötti költségvetési időszakra az Európai Gazdasági Térséghez (EGT) tartozó Izland, Liechtenstein és Norvégia kormányával a hármak által finanszírozott projektek megvalósítására. Emiatt az eltelt időszakban csaknem 109 millió euró fejlesztési pénztől esett el az EGT Alapból. Ezen kívül jöhetett volna még pénz a Norvég Alapból is, de szerződés híján eddig egyetlen eurocent sem érkezett a hét évre borítékolt 105,7 millióból. Összességében így Magyarország eddig több mint 214 millió euróval lett szegényebb. Összehasonlításképpen: a 2009-2014 közötti időszakban 153 millió euró támogatást használt fel ugyanezekből a forrásokból. 

Az EGT/Norvég Alapokról készült friss kiadvány szerint a finanszírozásra kijelölt 15 ország közül Magyarország az egyetlen, amely 2014 óta nem jutott támogatáshoz. Pontosan abban az évben robbant ki konfliktus a magyar kormány és a Norvég Alap, illetve az EGT Alap országai között a civil szervezeteket segítő programok magyarországi kezeléséről. Az alapok magyarországi kifizetéseit felfüggesztették és a vitát azóta sem sikerült rendezni. A budapesti kormány beleszólást akart abba, hogy mely szervezetek kezelhetik a civileknek járó pénzt, míg a támogatók ebbe nem mentek bele. 

Az EGT/Norvég Alapok egyik kiemelt finanszírozási területe az alapvető jogok és a jogállam tiszteletben tartásának elősegítése, valamint a civil szféra erősítése...

ÖNKRITIKÁVAL AZ ANTISZEMITIZMUS ELLEN - BESZÉLGETÉS PAUL CHAIM EISENBERGGEL

ÉLET ÉS IRODALOM / INTERJÚ
Szerző: FÓTI TAMÁS
2020.07.31.


Paul Chaim Eisenberg (70) főrabbi apjától örökölte meg Ausztria legmagasabb zsidó tisztségét, és több évtizeden át töltötte be. A magyar származású vallási vezető méretre dolgozó szabóként tekint magára, a rabbi csak konfekcióra dolgozik, de a főrabbinak a kivételekre kell választ találni. Foglalkoztatja a zsidó humor, könyvet is írt erről, mert úgy gondolja, hogy a zsidó öngúny elveszi az antiszemitizmus élét.

– Németországban a ’68-as mozgalmak vezettek el a náci múlttal való szembenézéshez, a fiatalok generációja szembesítette a szülőket, nagyszülőket a nácizmus bűneivel. Ausztriában elmaradt ez a konfrontáció. Miért?

– Valóban, Németországban már röviddel a háború után megkezdődtek a kárpótlási kifizetések, Ausztriában viszont az volt a jelszó: mi voltunk Németország első áldozatai. Ennek kezdetben még pozitív hatása is volt, a négy megszálló nagyhatalom elfogadta ezt az érvet, és idővel elhagyták az országot. Ez az áldozati szerep azonban nem tett jót az osztrák léleknek – nem csupán a hatvannyolcasoknak, de senkinek nem jutott eszébe szembesíteni a társadalmat a nácizmussal. És ezt nagyon ügyesen kerülték meg. Ismert, hogy milyen nagy számban voltak az SS-ben is – ám érvényesült a gondolat: a németek voltak az elkövetők. Az egész probléma a Waldheim-válságban jött elő ismét a nyolcvanas években. Bár nézetem szerint a köztársasági elnök, majd ENSZ-főtitkár nem volt tömeggyilkos, de kétségkívül náci volt. A leleplezések során sok minden kiderült róla, amikkel kapcsolatban ráadásul ügyetlenül is nyilatkozott. „Csak a kötelességemet teljesítettem”, „nem láttam, mi folyik Görögországban” – ami nyilvánvalóan elképzelhetetlen volt. Ennek nyomán kezdődött el a konfrontáció. És az osztrákok kezdték megérteni, hogy a dolgok nem egészen úgy történtek, ahogyan azt addig hallották.

– Ha a középiskolai történelemkönyveket nézem, a tények interpretációjával nincs baj. A társadalmi vita azonban továbbra is hiányzik.

– És ez még mindig aranyat ér ahhoz képest, ami mondjuk harminc évvel ezelőtt volt. Emlékszem a középiskolai történelemtanáromra, aki a teljes négy évben tanított, a történelem előtti időktől a jelenkorig húzódott a tananyag. A negyedik osztályban aztán olyan sokáig foglalkozott az első világháborúval, hogy már nem is jutott idő a továbbiakra... És ez nem volt véletlen...


NÉHÁNY PRAXISBÁRÓ FŰ ALATT CSINÁLT FOGÁSZATI REFORMOT MAGYARORSZÁGON

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2020.08.03.


Magyarországon hivatalosan az „egy fogorvos, egy praxis”-elv van érvényben, a valóságban azonban a Válasz Online 9 olyan láncot talált, amelyek fogorvosok tucatjait alkalmazzák és százmilliónál nagyobb összeget fúrnak, tömnek és húznak össze maguknak a tb-től évente. A fű alatti reform egyértelmű győztesei a praxisbárók, miközben sem a fogorvosok, sem a betegek szempontját nem gondolta végig senki. Holott elvileg éppen arra tartjuk az egészségügyi kormányzatot.

Hatalmas ötlet! – gondolta magában Kovács Adél, amikor megtudta: a magyar állam bőséges támogatást ad azoknak a fogorvosoknak, akik hajlandók elvállalni praxisokat, amelyeknek legalább egy éve nincs gazdájuk. Tizenkét hónapja betöltetlen körzetek esetén 12 millió forintra lehet pályázni, öt éve betöltetleneknél húszmillióra. Kovács doktornő évek óta Angliában rendel, és most szintén fogorvos barátja kedvéért szeretne hazaköltözni. Gyűjtött már egy kis tőkét, azt gondolta, kiegészítve a letelepedési támogatással ő is jól jár, másokkal is jót tesz. A fővárostól vagy a Balatontól egy órányi autóútra lévő praxisokat keresett, kinyomtatta magának a több száz betöltetlen helyet tartalmazó listát, és még tavaly év végén nekiállt telefonálni.

A fogorvos azonban még mindig Angliában dolgozik. Legnagyobb meghökkenésére ugyanis hiába próbálkozott. Nem kellett senkinek.

Budapesten kezdte, mert a tartósan betöltetlen praxisok listáján egy sor fővárosi is van, köztük a Semmelweis Egyetemen. Az lenne csak a hab a tortán, ha az ország legjobb egyetemén úgy kaphatna státuszt, hogy még 20 milliót ajándékba adnának érte – gondolta. Persze a világ nem így működik. Vele az önkormányzat, velünk a Semmelweis Egyetem közölte: jogszabályi oka van, hogy a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatott rezidenseket, és szakorvosjelölteket szerepeltetniük kell a listán.

Ezután felhívta a barátja rendelőjéhez közel eső két település polgármesterét (nem nevezzük meg őket, és Kovács doktornőt sem a saját nevén szerepeltetjük). Mindkét helyen tartósan betöltetlen a fogorvosi praxis. Az egyik polgármestert vagy tízszer tárcsázta, de miután a titkárságával közölte, hogy a fogorvosi hely miatt érdeklődik, soha nem hívták vissza. A másik helyen azt mondták, az állást már betöltötték (mi is ugyanezt a választ kaptuk, de a listán még mindig betöltetlenként szerepel)...

IDÉN MÁJUSBAN 750 MILLIÓ JELZÁLOGHITELT VETT FEL A HIT GYÜLEKEZETE AZ ÁFACSALÁSBAN ÉRINTETT SZEGEDI GYÜLEKEZET KÖZÖSSÉGI HÁZÁRA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.08.03.


Ez év május 27-én (két hónappal Joób Márton és társai letartóztatása előtt) egy 750 millió forintos jelzáloghitelt jegyeztek be a szegedi Hit Gyülekezete Tölgyeskert Közösségi Központ nevű gyülekezeti házára. A szegedi gyülekezet volt az áfacsalás miatt előzetes letartóztatásba helyezett Joób Márton önkormányzati képviselő gyülekezete, amelynek édesapja volt a vezetője, aki családi okokra hivatkozva az ügy kirobbanása után lemondott. A NAV tájékoztatása szerint az ügyben szereplő áfacsalás 2013-tól 2017-ig zajlott, s időben egybeesett a szegedi Hit Gyülekezete közösségi házának befejezésével és hiteltörlesztéseinek idejével.

A 750 milliós jelzáloghitel felvétele azért érdekes, mert ebben az időszakban már javában zajlott a nyomozás Joób Márton és társai áfacsalása ügyében. Mivel a helyi Hit Gyülekezete saját ingatlanban működik, nem lehet tudni, miért volt szükségük 750 millió forintra, amelyre nem is szolgált elég fedezetül a szegedi gyülekezeti ház. Ezért a szegedi közösségi ház tulajdonlapjára bekerült, hogy “a keretösszeg egyetemlegesen terheli a Hit Gyülekezete zirc-i, szombathelyi, érdi és kaposvári gyülekezeti házait is”. A vidéki gyülekezeti házak tulajdonjoga a budapesti központi Hit Gyülekezete nevére van bejelentve, mivel a vidéki gyülekezetek nem önálló jogi személyek, nem különálló egyházak (miközben viszonylag önálló életet élnek), ezért nem lehet tudni, hogy a 750 milliós jelzáloghitelt ki és milyen célra vette fel a szegedi és a többi vidéki gyülekezeti ház terhére. A pénz a budapesti vagy a szegedi gyülekezetnek kellett?

Mivel a tulajdonos a budapesti Hit Gyülekezete, ezért Németh Sándor vezető lelkésznek a hitelfelvételről tudnia kell, mert annak visszafizetése az ingatlanok tulajdonosát terheli. Még akkor is, ha ezeket az ingatlanokat nem a budapesti gyülekezet pénzén, hanem mindenhol a helyi gyülekezet tagjainak adományaiból építették. De ettől még nem kizárt, hogy a visszafizetés a helyi gyülekezetek tagjainak nyakába szakad. Mindenesetre, ha a csaknem egymilliárdos hitelt a budapesti gyülekezet részére vették fel, nem fizetés esetén az ingatlanokat (s vele a pénzüket) a helyi gyülekezetek tagjai veszítenék el. A háromnegyed milliárdos hitelt fedező jelzálogot a Kereskedelmi és Hitelbank Zrt. nevére jegyezték be. Azt nem lehet tudni, hogy ezt a hatalmas összeget milyen célra vették fel, és van-e köze az áfacsalásos ügyhöz. Az is kérdéses, hogy a hitelt kinek kell törlesztenie: a jelzáloggal terhelt vidéki gyülekezeti házakat használó tagoknak, vagy a budapesti Hit Gyülekezete tagjainak.

Egy ekkora hitelfelvétel esetén a tagokat tájékoztatni kellene, valamilyen testületi döntésnek kellene a háttérben állnia, mert a hitelt végül nekik kell viszafizetniük. Iyen tájékoztatásról azonban nem tudunk. Különösen azt figyelembe véve, hogy a Hit Gyülekezete körül hatalmas cégháló működik, ezek egy része Németh Sándor vezető lelkész családtagjai kezében. A Tower Ingatlan Csoport például azt írja saját honlapján, hogy 20 milliárd forint értékű lakásállománnyal rendelkezik, mintegy száz alkalmazottja van (ezek nagy többsége a Hit Gyülekezete tagjai), az egyik tulajdonos-ügyvezető pedig Pátkai Mihály, Németh Sándor veje, akinek soha az életben nem volt annyi pénze, induló tőkéje, hogy egy ilyen vállalkozást beindítson. Itt vajon kinek a pénzét forgatják? Pátkai Mihály kinek a strómanja? Ez csak egy példa. A Hit Gyülekezete pásztorai, családtagjaik, számos üzleti vállalkozásban érintettek, miközben a gyülekezeti házakat a tagok tudta nélkül használják nagy értékű hitelek jelzálogaként. Már húsz évvel ezelőtt is 120 milliós pénzmosással gyanúsították a Hit Gyülekezete egyik alapítványát, a tagok elnémítására ukrán maffiózókat küldtek ki, akik pisztollyal fenyegették meg a váci gyülekezeti tagokat...

MIÉRT NEM LEHET LÁTNI BIZONYÍTÉKOT, HOGY BOGDÁN LÁSZLÓ TÉNYLEG ÖNGYILKOS LETT?

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.08.04.


Az Amerikai Népszava olvasói tudják, hogy lapunk mennyire elutasítja a konspirációs teóriákat. Az összeesküvéselméletek ma különösen romboló hatásúak, mert ezeket felerősíti a közösségi média. A világ fasizálódásának egyik oka, hogy a szélsőjobboldali konteók szabadon terjednek és mérgeznek. Amerikában tragédia a Trump körüli összeesküvéselméletekben hívők tömege, de ma már a Trumpot támogató evangéliumi keresztény vezetők uszítása és megfélemlítése is annak tekinthető. Az Orbán-rendszer egésze konspirációs teóriára épül. Ezért nem szívesen keltenénk még a látszatát sem annak, hogy Bogdán László halálával kapcsolatban összeesküvéselméleteket támogatnánk.

De túl sok a gyanús öngyilkos. Vannak megválaszolatlan kérdések, amelyek nyugtalanítják a közvéleményt. Ezekre válaszolni kellene, hogy ne keletkezzenek hamis teóriák. Ha pedig jogosak a kérdések, akkor meg kellene nézni jobban: nem bűncselekmény áldozata lett-e például Bogdán László, Magyarország egyik fénylő csillaga? Mert Bogdán László az volt, egy csillogó tehetség, csupaszív ember, a magyar földön termett tehetségek egyik legnagyobbika az elmúlt évtizedekben. Ezt nem csupán azért mondjuk, mert elhunyt, és ilyenkor mindig felerősödnek a jelzők. Bogdán László valóban rendkívüli ember volt ezen a sivár, kiszáradt, magyar ugaron, ahol tolvajok irányítják az országot, minden hazugság, és az emberek többsége eladja magát semmiért.

Bogdán László nem ilyen volt, és hála Istennek hiányzott belőle a jólfésültség is, a megfelelési kényszer, hogy megfeleljen azoknak, akik mindig eltartott kisujjal kérnék számon az ő vasalt jómodorukat, amellyel a legszagosabb hátsófelet is megtisztelik, és a legkorruptabb kompromisszumokat is megkötik. A magyarországi cigányság különösen nagy ajándékot kapott Istentől, egy olyan embert, aki mindennek ellentéte, amit a cigányság eddigi képviselőinek jelentős része képviselt. Antitézise mindennek, amit a rendszer hivatalos cigánya, Farkas Flórián jelent, akinél többet senki nem ártott a cigányságnak. Kivéve talán azt az embert, aki őt kinevezte, támogatja és futtatja, mintha csak le akarná járatni vele a cigányokat. De hasonlókat mondhatnánk a Fidesz Brüsszelbe küldött roma képviselőnőjéről, Járóka Líviáról is.

Bogdán László őstehetség volt, akiben őserő lakozott, és akiben benne volt a potenciál, hogy felemelje az ő népét, és emberhez méltó sorshoz juttassa őket. Majdhogynem titokzatos, de mindenképpen érthetetlen halála a sötétségbe és a reménytelenségbe nyomta vissza a magyarországi cigányságot. S ennek a halálnak a révén bizony felmerül, hogy kinek volt ez érdeke. Ki akarja azt, hogy a cigányok beszélő szerszámok, megvetett kisebbség legyenek, nehogy kijöjjenek abból a skatulyából és korlátok közül, ahova a többségi társadalom és gondos politikusok kezek lökték őket? Hogy mennyit ér az életük, azt pontosan kifejezi, ahogy az Orbán-rezsim viszonyult ahhoz, ahogyan megfosztották őket az emberi jogaiktól, az egyenlő oktatáshoz való hozzáférés lehetőségétől és a nekik megítélt kártérítéshez...

VIDNYÁNSZKY ATTILA LEGERŐSEBB MONDATAI A SZÍNHÁZ- ÉS FILMMŰVÉSZETI EGYETEMRŐL

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.08.04.


A hét végén kiderült, hogy a kormány által önkényesen kijelölt kuratórium elnökeként Vidnyánszky Attila lesz a Színház- és Filmművészeti első embere. A Nemzeti Színház igazgatójának az elmúlt hetekben adott nyilatkozatai és megnyilvánulásai tulajdonképpen végig ennek a feladatnak ágyaztak meg. Összegyűjtöttük Vidnyánszky Attila leghatározottabb mondatait az intézményről, amelynek a diákjai és oktatói tüntetéssel, tiltakozással és felmondásokkal próbálták megakadályozni, hogy ő vegye át az irányítást.

A héten Csáki Judittal, a Kaposvári Egyetem színházi tanszékének egykori vezetőjével már megpróbáltuk végigvenni, hogy milyen forgatókönyvek valósulhatnak meg a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, azok után, hogy a napokban Vidnyánszky Attila lett az intézmény kuratóriumának elnöke. Csákinak ugyanis első kézből vannak tapasztalatai arról, hogy mi történt azokban a napokban, amikor Vidnyánszky a kaposvári színészképző felett vette át az irányítást.

Most Vidnyánszky Attilának az elmúlt időszakban adott interjúiból és nyilatkozataiból gyűjtöttük ki azokat a mondatokat, amelyek árulkodhatnak arról, hogy a Nemzeti Színház igazgatója mit gondol az SZFE-ről, és milyen elképzelései vannak a működéséről...

NYUGDÍJSZAKÉRTŐ: EGYRE INKÁBB KINYÍLIK AZ OLLÓ

INFOSTART / INFORÁDIÓ
Szerző: InfoRádió
2020.08.04.



Minél korábban állapították meg valaki nyugdíját, annál rosszabbul jár, ha ugyanis bővül a gazdaság, az idő előrehaladtával a nyugellátás egyre kevesebbet ér – mondta az InfoRádiónak Farkas András nyugdíjszakértő. Szerinte leginkább az egyedülálló, átlag vagy az alatti nyugdíjból élők helyzete a legrosszabb.


Magyarországon az átlag nyugdíj jelenleg a 140 ezer forinthoz közelít, a jövő évi januári 3 százalékos emelést követően pedig 142–143 ezer forint lesz, azonban a nyugdíjasok több mint fele nem kap ennyit, miközben kicsit kevesebb mint a fele viszont többet, sőt, adott esetben jóval többet – hívta fel a figyelmet az InfoRádiónak nyilatkozó nyugdíjszakértő.

Farkas András szerint egy átlagnyugdíj közel sem elég ahhoz, hogy nagy lábon éljen az ember, családban, ahol két nyugdíj adódik össze, a 250 ezer, esetleg 300 ezer forint közeli összeg már kicsit jobb helyzetet tud eredményezni, arra azonban
továbbra sem elég, hogy olyan „luxuscikkeket” vásároljanak, mint az idényzöldségek vagy a sertéshús,

miután ezek ára az infláció miatt nagyon felszaladt, pedig egyszerű élelmiszerekről van szó. A NyugdíjGuru News vezető elemzője hangsúlyozta: a nyugdíjasok akkor kerülnek igazán nehéz helyzetbe, ha egyedül maradnak, mert akkor valóban oda kell figyelni minden fillérre, miközben az egészségügyi kiadások is nőhetnek.

Farkas András szerint a magyarországi nyugdíjemelés módszere olyan, hogy kizárólag az előre jelzett, hivatalos inflációs adatokat veszi figyelembe, így, ha a gazdaság gyorsabb ütemben nő, tehát a GDP-növekedés meghaladja az inflációs növekedést, ami az utóbbi egy évtizedben jellemző, akkor a nemzetgazdasági átlagkeresetek növekedési üteme két-három-négyszer gyorsabb, mint a nyugdíjak növekedésének az üteme. Emiatt

"a nyugdíjak vásárlóértéke egyre inkább leszakad, az „olló pedig egyre inkább kinyílik” – fogalmazott a szakértő


Tehát minél korábban állapították meg valaki nyugdíját, annál rosszabbul jár ilyen szempontból, vagyis pont a leginkább kiszolgáltatottabbak helyzete romolhat még tovább – hangsúlyozta...

MIHEZ KEZDJÜNK TRIANONNAL KISEBBSÉGBEN?

AZONNALI.HU
Szerzők: BAKÓ BEA, KOVÁCS BALÁZS
2020.08.04.


Hogyhogy nem beszélnek annyit a határon túli magyarok Trianonról, mint az anyaországiak? Mi kellene ahhoz, hogy a határon túli magyarok helyzete rendeződjön? Mi lenne a szlovákiai magyarokkal Magyarország politikai ereje nélkül? A Trianon 100 rendhagyó részében Öllös László felvidéki politológus a vendégünk.


A trianoni békeszerződés századik évfordulójára időzített podcastsorozatunk végén rendhagyó résszel jelentkezünk. Az eddigi részekben az MTA Trianon 100 kutatócsoportjának történészeivel hallhattatok interjúkat, most azonban Kovács Balázstól a Felvidékről hallhattok egy beszélgetést Öllös Lászlóval, aki filozófus, politológus; a szlovákiai Fórum Kisebbségkutató Intézet elnöke. Egyik alapítója volt a csehszlovákiai rendszerváltás első párjának, a Független Magyar Kezdeményezésnek.

Mihez lehet kezdeni Trianonnal kisebbségben?

Ez volt a kiindulópontja a beszélgetésnek, de persze szó lesz arról is, mit csinálnak rosszul a felvidéki magyar pártok, amelyek most mindannyian kizúgtak a szlovák parlamentből.

PÉTERFY BORI: VÉRLÁZÍTÓ AZ A DILETTANTIZMUS ÉS CINIZMUS, AMI ÁRAD AZ ORSZÁGBAN

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.08.04. 


Március óta lényegében először ad valódi koncertet a hétvégén Péterfy Bori és a Love Band, amit a jelen körülmények hatására Garázs Band-re kereszteltek. Az 500-as közönséglimit „örömére” 450 fő előtt énekel a Barba Negrában szombaton új, Szikra című lemezéről, ami rendhagyó módon, borús közéleti felhanggal – is – készült. Amúgy körülnézve az országban, meggyőződése – az embernek itt már nincs hazája.

– Énekesként a te lételemed bő tíz éve – lankadatlan energiáddal – a koncert. Van olyan kapacitású garázsod, ahol felemelt kézzel elfér 499 ember és a belmagasság biztosítja a koncertjeid ikonikus tenyérhullámon való tempózásodat?

– Erre nagyon nehéz reagálni, egy ilyen dilettáns és nevetséges mondatra a kormány részéről, és teljességgel érthetetlen, hogy miért nem egyeztetnek olyan szakemberekkel, mint például a Kádár Tamás, a Sziget Zrt. igazgatója, aki egy értelmes és megvalósítható csomagot prezentált a napokban a nyilvánosság előtt. Egyszerűen megdöbbentő, hogy lennének itt hozzáértő emberek, akik értelmesen elmondják, mit lehetne tenni egy ilyen helyzetben, és ne értsük félre, nem azzal van a gond, hogy pandémia van és beteríti a világot és nem lehet semmit sem tenni. Csak egy rakat cinikus és aljas húzással kerülik ki, hogy egy csomó dolgot lehet, a könnyűzenei koncerteket meg nem lehet megrendezni – és ez egészen vérlázító. A másik pedig, hogy semmilyen épkézláb mentőcsomag nincs arra, hogy itt azért már több százezer ember nem tud dolgozni több mint féléve...

A MAGYAR GAZDASÁGTÖRTÉNET LEGNAGYOBB CSODÁJA: A MÉSZÁROS ÉS MÉSZÁROS KFT., ELSŐ RÉSZ

G7.HU
Szerző: TÓTH ISTVÁN JÁNOS
2020.08.04.



(A szerző közgazdász, a CRCB igazgatója.)

I. rész: Növekedési ütemek, találmányok és jelenlét a külpiacokon

2001. július 24. egy keddi napra esett. Ez a nap fontos dátum a jelenkori magyar gazdaságtörténetben. Ekkor, tizenkilenc évvel ezelőtt, jegyezte be a cégbíróság 07-09-007959 számon a magyar gazdaságtörténet eddigi legsikeresebb, emblematikus cégét, a Mészáros és Mészáros kft-t (továbbiakban MM).

Az alábbi esszében, amelyet két részben ismerhet meg az olvasó, hét ábrán keresztül lesz szó az MM 2006-2020 közötti fejlődésének néhány különleges mozzanatáról.* Ez az elemzés csak kezdetnek tekinthető, első lépésnek abban a munkában, amely tíz, húsz, vagy harminc év múlva fel fogja tárni, hogy mi is történt a magyar gazdaságban, a magyar vállalati szektorban a 2010-es korszakváltás után, és mi vont ebben a történetben az MM szerepe. Érdemes most három szempontot szem előtt tartani:

- mellőzni kell a kiválasztott téma tisztán politikai szálait;
- csak a rendelkezésre álló nyilvános adatokra szabad hagyatkozni, és
- a vizsgálat tárgyát gazdaságtörténeti perspektívába helyezve kell tárgyalni.

Az utóbbi szempont persze az elemzésnek ebben a fázisban még csak alig megvalósítható, de mégis érdemes törekedni erre. Ezért az MM eddigi történetét, a cégtulajdonosok döntéseit néhány ponton összevetettem a magyar gazdaág a XIX. és a XX. századi történetének néhány cégével és néhány korabeli emblematikus vállalkozó tevékenységével.

Az első részben ismertetem az MM növekedési ütemét és kitérek az MM mellett* a XIX-XX. századi magyar kapitalista fejlődés fontosabb cégeinek fejlődésére, és ebben a külpiacok szerepére. A második részben arról lesz szó, hogy milyen szerepet játszottak az állami megrendelések az MM és a magyar gazdaságtörténet jeles cégeinek fejlődésében, a cégtulajdonosok hogyan használták fel a cégeik által megtermelt profitot és milyen szerepet játszik a készpénz az MM gazdálkodásában. Ugyanitt egy példán keresztül szólok arról, hogy XIX. századi magyar vállalkozók közül többen nemcsak az üzleti életben, hanem a közéletben is tudtak kockázatot vállalni, és ennek megfelelően bátran cselekedni, ha a hazájuk érdeke úgy kívánta.

Az elemzés során bemutatott ábrák nem adnak megnyugtató válaszokat, inkább újabb kérdéseket vetnek fel.

A rendelkezésre álló adatokból nyilvánvaló, hogy az MM 2001-2020 között a magyar gazdaság történetében példátlan sebességű növekedést produkált: akár ha az árbevételt, akár ha a mérlegfőösszeget, vagy a nettó profit volumenét nézzük...

A LAKHATÁSÉ AZ ELSŐBBSÉG!

24.HU
Szerző: MISETICS BÁLINT
2020.08.04.


Néhány napja lépett hatályba az a törvény, amely felhatalmazta a települési – Budapesten a kerületi – önkormányzatokat, hogy rendeletben állapítsák meg a lakások turisztikai célú hasznosításának az időbeli korlátját, vagyis azt, hogy egy lakást évente hány napra lehet szálláshelyként kiadni.

A szigorítást sürgető szállodaipari javaslatok és a kormányközeli tőkések szállodaipari térfoglalása miatt a magánszálláshelyek körüli fejlemények a nyilvánosságban gyakran kormányközeli gazdasági érdekcsoport helyzetbe hozásaként jelennek meg. A lakások turisztikai célú hasznosításának a vitatható versenyelőnye azonban mindenütt, tehát a szállodaipar tulajdonosi viszonyaitól függetlenül is jogos kritika tárgya, a lakásturizmusnak pedig éppúgy lehetnek – és vannak is – kormányközeli haszonélvezői, mint a szállodaiparnak.

Társadalompolitikai szempontból a megfizethető lakhatás ügye van a kérdés középpontjában.

A lakások turisztikai célú hasznosítása csökkenti a bérlakások kínálatát, és ezen, valamint a turisztikai célú hasznosítás jövedelmezősége miatt megemelkedett nyereségelváráson keresztül hozzájárul a lakbérek növekedéséhez. A lakbérekre gyakorolt hatás pontos mértéke nehezen számszerűsíthető, de az összefüggés egyértelmű – amit számos városban empirikus kutatások is demonstrálnak. A budapesti lakbérek emelkedésének nem a lakások turisztikai célú hasznosításának a terjedése volt az egyetlen, de ez volt az egyik oka, amit egyébként a lakásturizmus koronavírus-járvány miatt történt visszaszorulásának a bérlakásszektorra gyakorolt hatása is mutat...

AZ EGYETEMISTÁK ROMBA DÖNTHETIK ORBÁN HATALMÁT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.08.04.


Az Orbán-kormány nem tanul a történelemből. Vagy nem azt tanulja meg, amit kötelező lenne. De hát az önmagában tébolyult vezetésnek ez a jellemzője; rendre azt hiszi, hogy jobban, okosabban teszi abszolúttá a hatalmát. És nem látja már a veszélyt, amely azért ott leselkedik, készülődik, szervezkedik, hogy lerázza magáról a diktatúrába forduló kormányát.

Valami most is készülődik, és ha már a történelmet említettük, ide kell emelnünk az 1956-os forradalmat; az is az egyetemisták tiltakozásával indult. Előbb Szegeden, aztán Budapesten, a maguk eklektikus 16 pontjával, de mindenképpen a változtatás elhatározott szándékával. Most nem írunk 1956-ot, nincs kommunizmus Magyarországon és mégis: mintha valami megváltozott volna az utóbbi napokban. Az Orbán-rezsim rengeteg galád dolgot követett el az elmúlt tíz évben, de ha a szakadék szélére sodorta magát, jött maga a kormányfő, megszólalt benne a hetedik érzéke, és meg tudta előzni a katasztrófát. Volt már olyan is, amikor a diákok lázadoztak, akkor sietve – éppen külföldön lévén – Magyarországra érkezett, hogy ő maga oldja meg, személyes tárgyalásokkal a problémákat. De ez már régen volt, az a bizonyos hetedik érzék elszállt, a kormányfő odáig jutott, hogy minden veszélyt el tud hárítani – erőből.

És így is volt: a magyar társadalom simán tudomásul vette az összes, őt sújtó intézkedést, nem akadt olyan réteg, amely komoly ellenállást lett volna képes kifejteni, de leginkább megszervezni. Az a koncepció, amely a magyar ember beletörődésére, csak engem ne érjen baj attitűdjére épült, kiválóan működött. Nem zavart tömegeket az iparszerűvé vált lopás, a Nemzeti Együttműködés Rendszerének álságos mivolta, zokszó nélkül lendült és lendül át a társdalom a nemzetinek nevezett konzultációk hamis kérdésein, a valóság elhallgatásán, a miniszterelnök örök háborúin. A világpolitika valahogy oly szerencsésen alakult, hogy az emberek élete, személyes megélhetése mindig egy picit jobb lett – kivéve a legszegényebbek, érdekeiket amúgy is képviselni képtelenek táborát –, a szabadságjogok gyakorlása pedig nem vált a mindennapi lét fontos kellékévé. A magyar embert nem érdekli a sajtószabadság, nem érdekli a kiüresedett parlament, nem érdekli a sztrájkjog; egyáltalán semmi, amíg a szűk köreit békén hagyják. A magyar emberekből kiölték a szolidaritást, az egymás iránt érzett felelősség vállalását. Ha zavarták is a hatalom túlkapásai, az egyre inkább kontroll nélkülivé vált oligarcha-világ, nem törődött vele, vagy inkább beletörődött...

KENTAURBESZÉD - MAGYAR BÁLINT: LENGYEL, MAGYAR - KÉT JÓMADÁR…

NÉPSZAVA / SZÉP SZÓ
Szerző: MAGYAR BÁLINT
2020.08.01.


Nálunk nem az oligarchák ejtették foglyul az államot, hanem egy politikai vállalkozás ejtette foglyul a gazdaságot és az oligarchákat. A magyar maffiaállam nem más, mint a parazita állam privatizált formája.

Míg 1990 előtt a lengyel és magyar kommunista diktatúra elleni különböző ellenzéki stratégiákat vethették egybe az elemzők, addig ma e két országnak a demokrácia lebontásában fellelhető hasonlóságai vagy éppen különbözőségei képezhetik elemzés tárgyát. Kaczyński és Orbán kormányzását ugyanis nem véletlenül emlegetik együtt, mint az Európai Unión belüli két autokratikus kísérletet. Azonban míg Lengyelországban a hatalmi ágak szétválasztásának felszámolása és a hatalmi monopólium megteremtése még nem fejeződött be, nálunk a 2010-11-es sikeres autokratikus áttörést követően már a gazdaság, az önkormányzatok, a média, az oktatás és a kultúra területeit is bekebelező autokratikus berendezkedésnek lehetünk tanúi. A két rendszert többnyire azon az alapon rokonítják, hogy mindkettő a politikai intézményeken belüli fékek és ellensúlyok lebontására törekszik, kommunikációjukban hasonló ideológiai paneleket használnak. E két területen – és csak itt - a hasonlóság valóban szembeötlő. Autokratikus kísérletük közös ideológiai paneljei a következők:


- Uralmukat nem egyszerű kormányváltásként, hanem egyfajta második, igazi rendszerváltásként definiálják. Szerintük erre azért volt szükség, mert a 1989-90-es békés, tárgyalásos és a jogfolytonosság alapján véghez vitt rendszerváltás valójában csak a régi és új elitek alkuja volt a nép feje felett, s ez indokolja jelenlegi - a liberális demokráciával szembeni - fellépésüket.

- A nemzet számukra inkább egy ideológiai közösség, mintsem autonóm polgárok közössége. Ebből merítik legitimitásukat, ennek alapján rekesztik ki a nemzetből, minősítik idegen érdekek képviselőinek a kormányzattal szemben kritikus polgárokat.
- Mindketten euroszkeptikusok. A “Brüsszel elleni küzdelem a nemzeti szuverenitásért” ennek sajátos formája, melynek alapját a Nyugat történelmi bűneit sorjázó sérelmi politika adja. Ezzel kívánják morálisan megalapozni az EU-t zsaroló, valójában bevétel-maximalizálást célzó politikájukat, s felmentést adni maguknak minden morális korlát alól. Így akarják arra kényszeríteni – a legutóbbi időkig sikerrel – az EU-t, hogy ne kérjék rajtuk számon se a hatalom kisajátítását, se pedig – Magyarország esetében – az EU-s források magáncélú, szervezett lenyúlását.
- A propaganda növelte “migránsellenes” hangulat kivételesen magas mindkét országban. Ezt a xenofób propagandát az aktuális politikai céloknak megfelelően egyéb, inkább félelem-, mint gyűlöletkampányok kísérhetik, kiegészítve homofób, rasszista, antiszemita panelekkel...

ITT OLVASHATÓ

A 2RULE-BÓL SOSEM LESZ SAMSUNG: KOREA-SZAKÉRTŐ A „MAGYAR KISTIGRIS”-MÍTOSZRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.08.04.


A Fidesz holdudvarában régóta mintaállamként tekintenek az úgynevezett kistigrisekre, köztük Dél-Koreára. Sokak meggyőződése, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének gazdasági egységei ugyanolyan zászlóshajók, mint az ázsiai csodaország „cseboljai”. Nem akármilyen Korea-szakértőt fogtunk, hogy igazságot tegyen e kérdésben. A megfejtést ugyan nagyrészt lelőttük a címben, de érdemes elolvasni, miért is van így.

Június közepén cikket írtunk Itt a Mészáros-korszak öt évének mérlege: ma négy Simicskát tart el az ország” címmel. Dokumentáltuk, hogy az úgynevezett G-nap utáni öt évben mire jutottak a Simicska Lajost pótolni hivatott „nemzeti nagytőkések”, azaz Mészáros Lőrinc, Szíjj László, Garancsi István, illetve azok a mogulok, akiket Tiborcz Istvánhoz szokás kapcsolni. Az összeállítás megjelenése után élénk vita indult a Válasz Online Facebook-oldalán. A legkarakteresebb hozzászóló ezt írta: „Miközben itthon arról szövegelnek, hogy dél-koreai mintára nemzeti nagyvállalatokat építenek, ez itt sima járadékvadászat (állami pénzek felzabálása), a koreaiaknál pedig szinte az első pillanattól exportorientált termelésben vettek részt ezek a cégek. Azaz nem a hazai költségvetést csapolták meg kétes minőségű teljesítés mellett, hanem a világpiacon versenyeztek, és rá voltak kényszerítve a fejlődésre (árban és minőségben).” Megkerestük a komment szerzőjét, Pallos Leventét, aki 2015-ig a szöuli magyar nagykövetségen dolgozott külgazdasági szakdiplomataként, és azóta is a két ország közötti kereskedelmet segíti üzleti tanácsadóként...

ÜRGELUK ÉS SULIBUDI

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.08.04.


Nem nagyon akarnak a népek iskolaőrök lenni, ezért a rendőrök attól tartanak, iskolákba vezénylik őket gyerekeket hajkurászni, azt pedig nem szeretnék. Ha rendőrök lennék, nekem sem fűlne a fogam ehhez. De tovább megyek, ahhoz sem volna, hogy a határon ürgelukakat nézegessek, ádventkor páncélozott izékkel furikázzak a téren, dudálókat büntessek, szerencsétleneket cibáljak ki a lakásukból, mert nem bírtak törleszteni, vagy hajnalban elmenjek az ellenzéki emberért a lakására, hogy bevigyem. Sok mindent nem tennék, ha rendőr lennék, illetve rendőr sem lennék egyáltalán. Mindenféle egyenruhát rühellek, aki ilyet magára ölt, azt attól függően, mire használja az abból eredő hatalmat.

Mindenkinek van egy pont az életében, amit nem szívesen lép át arc-, önérzet-, jellem vagy akármi éthosz elvesztése nélkül. Van, aki ölni is bír, más ütni sem, aki viszont rendőrnek áll, az tudja, hogy egy erőszakszervezet felesküdött alkalmazottja lesz, annak minden morális terhével. Nem mindegy, hogy kit szolgálunk, a dolgozó népet vagy a királyt, szegények gyámolítója leszünk vagy gazdagok őrei, ezekkel mind szembe kell néznünk, mielőtt valamire fölesküdnénk. Vagy majd az okoz bennünk törést, amikor a hatalom olyat kér, amitől a saját erkölcsi mércénk iszonyodna. Utólag ilyenkor szokott előkerülni a „parancsra tettem”, de tudjuk, hogy Isten előtt ez semmit sem ér.

A magyar rendőröknek nem okozott erkölcsi dilemmát a hatalom kiszolgálása, volt az akármilyen abszurd is. Ott fotózkodtak a határon az ürgelukak mellett, békés tüntetőket vegzáltak, kilakoltatásokban vettek részt és hajléktalanokat hajkurásztak, ez mind belefért az erkölcsi világukba, iskolaőrök viszont nem akarnak lenni. De tovább megyek, úgy általában nem akarnak iskolaőrök lenni a népek, ezért óhajtják a rendőröket odavezényelni, mert mindjárt becsöngetnek, és nincs ki a megálmodott létszám. Gengszterfilmekben is szokott olyan törés bekövetkezni, amikor a a kijelölt gyilkos a bandavezér képibe vágja, hogy gyerekeket nem ölök...

A KORMÁNY JELENTŐS ÖSSZEGET VESZ KI MINDEN POLGÁR ZSEBÉBŐL

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.08.04.


A forint folyamatos leértékelésének következményeként, elveszett az ország vagyonának jó része, és a magán-megtakarítások is jelentős mértékben veszítettek értékükből – nyilatkozza portálunknak Bodnár Zoltán, az MNB egykori alelnöke. A forint leértékelődésének következménye, hogy egymillió forint tíz éve még 3770 eurót ért, mára pedig 2850 euróra csökkent. A pénzügyi szakember szerint, ez az értékvesztés annak a következménye, hogy az Orbán-kormány nem csatlakozott az eurozónához. A nemzeti valuta fenntartása elsősorban a kormány érdeke, hisz' az államnak hoz extra bevételt. Az állampolgárok millió számára pedig marad a megtakarítások elértéktelenedése, vagy az emelkedő bérek ellenére, a folyamatos elszegényedés.

A közvélemény-kutatások szerint, a kormánypártok inkább ellenzik, az ellenzék inkább támogatja az euró bevezetését. Logikus, hogy az emberek a politikai hovatartozás alapján döntenének az euró bevezetéséről?


Valóban az a látszat, hogy a nagy többség visszahangozza saját szekértáborának véleményét. Elsősorban azért van így, mert ma az euró bevezetésének várható hatásáról meglehetősen tájékozatlanok a közélet iránt érdeklődők. Továbbá a kormányzati dezinformáció felnagyítja az uniós pénz bevezetésének veszélyeit. Ezért az országban nem a valóságos közgazdasági, hanem a torz politikai érvek alapján tudnak csak véleményt alkotni az emberek...

ÖSSZECSAPTAK A FEJEM FELETT A HULLÁMOK – BÁNSÁGI ILDIKÓ A 168 ÓRÁNAK ARRÓL, MIÉRT TÁVOZOTT A NEMZETI SZÍNHÁZBÓL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÁRPÁSI BENCE
2020.08.04.


Két éve érlelődött a távozás gondolata Bánsági Ildikóban. A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Kossuth díjas művész a 168 Órának azt mondta,

„betelt a pohár, összecsaptak a hullámok a fejem felett.”

Szerinte egyre átláthatatlanabb dolgok történnek a színésztársadalomban, „régen, akik imádtunk együtt dolgozni és együtt lenni, most nem beszélünk, és ez nem jó.” Ezért érezte úgy, hogy most kívülre kell helyezkednie ebből, mivel nem tudott semleges maradni. Jelezte,

"pár nap múlva tud csak nyilatkozni arról, pontosan miért is hagyta el a Nemzeti Színház társulatát".


Már csak azért is, mert ezt az időszakot „el kell siratni.”

Hozzátette, azért is döntött így, hogy ha valaki hasonló cipőben jár, az

tegye meg ezt a lépést, amennyiben még hezitálna...

SZABAD SZEMMEL: A MÉDIA LASSÚ HALÁLA VÉGIGHÚZÓDIK A FIDESZ TÍZ ÉVE TARTÓ URALMÁN - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZO SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.08.04.


Süddeutsche Zeitung/Frankfurter Rundschau/DPA

Magyarországban fokozatosan hal meg a sajtószabadság. Ha valaki most beleolvas az Indexbe, azt látja, hogy sok az MTI-s anyag, hiányoznak a nagy sztorik a politikai visszaélésekről, korrupciós botrányokról. De hát a portál már csupán takaréklángon, szükség üzemmódban működik. Eddigi formájában megszűnik, noha intézménynek számított. Annál is inkább, mivel nem állt be egyik szekértáborba sem. Ugyan 2010 előtt is nehezedett nyomás a munkatársakra, de Orbán Viktor visszatérésével jócskán felerősödött, majd nemrégiben felbukkant a színen Vaszily Miklós, akinek a feladata, hogy a kormányfő nevében elvégezze a piszkos munkát a médiában – írja a lap.

A hatalom mossa kezeit, hogy bármiféle felelősség terhelné a történtekért. Ám a média lassú halála vörös vonalként húzódik végig a Fidesz tíz éve tartó uralmán. A miniszterelnök először a köztévét és -rádiót fokozta le hivatalos szócsővé, amihez akkor még kellett az új sajtótörvény. Később az emberei már sokkal közvetlenebb módszereket vetettek be. Nemrégiben pedig szinte az összes orgánumot alárendelték a KESMA-nak, amelyet szigorúan kézben tartanak Orbán bizalmasai. Ez önmagában ellentétes a versenyjoggal, de a politikus megtalálta a kiskaput: az alapítványt stratégiai fontosságúnak minősítette, ezért onnantól kezdve az támadhatatlan.

Der Standard

Orbán Viktor még közelebb jutott ahhoz a céljához, hogy teljesen ellenőrzése alá vonja a magyar sajtót, és ily módon ő határozza meg a közbeszédet. Úgyhogy nagy nyomásnak van kitéve a sajtószabadság. A miniszterelnöknek már senkit sem kell börtönbe csuknia, hogy valóra váltsa tervét. Elegendő, ha a szerkesztőségeket felvásároltatja strómanokkal, vagy hozzá hű üzletemberekkel, amint azt legutóbb az Index példája igazolta.

Magyarországon kívül más, tekintélyelvű-nacionalista államok is ugyanezt a stratégiát követik, például a lengyeleknél. Ott is mind inkább korlátozzák a tájékoztatás szabadságát, a bíráló újságírók helyzete egyre nehezebb. Ezért is jelent meg a lengyel kormányfő Orbán oldalán győztesként a legutóbbi uniós csúcs után. Hiszen sikerült felvizezniük a jogállami kritériumokat. Hogy a többiek engedtek, az sokba fog még kerülni az EU-nak. A még működő, utolsó szabad magyar és lengyel orgánumok iránti szolidaritás jegyében azonban folyamatosan szóba kell hozni ezt a kérdést.

Hogy bárki szabad préda lehet a kormánypárti média számára, azt igazolja Hermann Róbert esete. A konzervatív történész, Orbán fiatalkori barátja, akkor került szembe az autokrata vezetővel, amikor kijelentette, hogy Trianon nem a szabadkőművesek műve volt. De hát az állami sajtó hol Sorost, hol a menekülteket, hol éppen a békeszerződést pécézi ki. A járszalagra fogott média révén Orbán a társadalom középrétegeihez tudja eljuttatni az összeesküvés elméleteket. Bármikor bűnbakokat varázsolhat elő, hogy elterelje a figyelmet a grasszáló korrupcióról. 

Bloomberg

Az Index főszerkesztő-helyettese azt mondja az amerikai hírügynökség által készített videóinterjúban, hogy az alatt a 18 év alatt, amelyet a portálnál töltött, nem tapasztalt kísérletet a tulajdonosok részéről a tartalom befolyásolására, vagyis nem hagyományos cenzúra érvényesült. Ám az autonómia sérül úgy is, ha meg akarják mondani, hogy kik dolgozhatnak ott és kik nem. Épp ezért volt elfogadhatatlan a kollektíva számára Dull Szabolcs eltávolítása, illetve hogy hiába kérték visszavételét. Munk Veronika megjegyezte, hogy már előtte is egyre nagyobb külső nyomást érzékeltek, és nem teljesültek a független munka érdekében kiharcolt garanciák. A médiakörnyezet mostanában nagyot változott, sorra nyomultak be bizonyos üzletemberek. Miközben az Index volt az a hírforrás, amelynek révén a magyarok tájékozódtak a világról. Így most nagy űr marad utána.

Spiegel

A lap úgy vezeti fel az Index menesztett főszerkesztőjével készült beszélgetést, hogy az újságíró egyelőre elveszítette Orbán Viktorral a sajtószabadságért vívott harcot, ám a következmények beláthatatlanok. Dull Szabolcs maga azt mondja, hogy azért rúgták ki, mert a portál olyan dolgokat írt meg, aminek nem örült a miniszterelnök, illetve a Fidesz. Hozzáteszi ugyanakkor, hogy a szerkesztőség feje fölött már évek óta átláthatatlan folyamat zajlott. Oligarchák jöttek, mentek, ám a munkatársak kitartottak amellett, hogy szabadon akarnak dolgozni, a maguk által választott emberekkel. Azonban egyre nagyobb lett a külső befolyás.

Az pedig, hogy most brutális rágalmazási kampány zajlik ellene, teljesen jellemző a mai Magyarországon – mondja Dull. Azon sem csodálkozik, hogy nem tolonganak a befektetők az Index megmentésére, miután jó ideje az van, hogy aki független médiumot akar működtetni, az hamar bajba kerül. A portálnál pl. nem jelenhetett meg állami hirdetés. Amúgy pedig most éppen a 24.hu tulajdonosa van célkeresztben a „közeli” sajtó jóvoltából.

Egyébiránt a volt főszerkesztő a helyzet érzékeltetésére elmeséli, hogy az utóbbi időben a kormányzati sajtótájékoztatók előtt más orgánumok munkatársai az indexes kollégákat kérték meg: ugyan, tegyék már fel ezt és ezt a kényes kérdést, mert nekik nem szabad. A főnökük megtiltotta számukra. Évek óta egyre több ilyen eset fordult elő. Így ugyan sok kamera és mikrofon van jelen a sajtóértekezleteken, ám a látszat csal.

Die Presse

Az ÉS főszerkesztője szerint elképzelhető, hogy Orbán Viktor a koronajárvány láttán pánikba esett, ezért rendelt teljesen szükségtelenül 16 ezer lélegeztető gépet, amikor eredetileg csak fele annyival számolt. A vendégkommentárban Kovács Zoltán megjegyzi, hogy ráadásul a készülékek nagy részéhez nem mellékeltek érthető, több nyelven írt használati utasítást, és kezelésükhöz nem is volt elég szakember. Arról nem beszélve, hogy darabonként 56 ezer euróba kerültek, miközben Szlovénia 30 ezerért szerzett ilyeneket, de ott már a jóval kisebb összeg is belpolitikai botrányhoz vezetett.

Emellett még a legrosszabb időkben is nem egészen 100 beteg szorult rá egyidejűleg a lélegeztetésre. Tehát szó sincs arról, hogy az orvosoknak választaniuk kellett volna: kinek az életét mentsék meg. Az írás emlékeztet arra, hogy Orbán többször is kijelentette: Magyarország semmiféle segítséget nem kap az EU-tól, annál inkább viszont Kínától. Hát, látjuk, hogy az „önzetlenségnek” meg volt az ára, a magyarokra rásóztak egy csomó gépet, nem éppen baráti áron.

Pedig már április elején nyilvánvaló volt, hogy a magyarok enyhébben ússzák meg a fertőzést, mint a Nyugat. Ezzel együtt Ausztria mindössze 1000 készüléket rendelt. Hogy akkor nekünk miért volt szükségünk 16 ezerre? Legyünk jóindulatúak és tételezzük fel, hogy nem kufárkodás állt az ügyletek mögött, hanem Orbánt egyszerűen elfogta a fejvesztett rémület. De ez csak akkor fordulhat elő, ha az adott vezető hozzá van szokva, hogy döntéseinek senki sem néz utána. A miniszterelnök csupa olyanokkal veszi körül magát, akik nem mernek neki ellentmondani. Már teljesen kiiktatta a kontrollt. Ez azonban politikai szűklátókörűségről árulkodik, mert a megfelelő szűrő mechanizmus a kormányfőt megvédené a saját rossz választásaitól is.

Guardian

A hamarosan induló Európai Ügyészség vezetőjének alighanem az a legnagyobb gondja, hogy öt állam, köztük Magyarország nem csatlakozik a szervezethez. Uniós politikusok igyekeztek rávenni Orbán Viktort, hogy adja fel ellenkezését, miután több barátja, illetve családtagja is olyan, nagy értékű közmegbízást nyert el, amelyet brüsszeli pénzekből finanszíroztak. Ám lepattantak a politikusról.

EU-illetékesek jó ideje attól tartanak, hogy egyes kormányok nem tartják fontosnak a fellépést a több országot is érintő bűncselekmények ellen, illetve nem törődnek azzal, hogy a közösség alapjait lopják. Az OLAF, a Szervezett Bűnözés Elleni Ügynökség ugyan kivizsgálja a gyanús eseteket, de eljárást csakis a nemzeti hatóságok indíthatnak, ott meg csupán az ügyek fele jutott el a feljelentésig.

A Temesvárról származó Codruta Kövesi azt ígéri, az sem fogja visszatartani munkájában, ha netán uniós nagyfejek ellen kell nyomoznia, mert esetleg felmerül ellenük a sikkasztás gyanúja. Azt mondja, az EPPO független ügyészség és be kell bizonyítania, hogy a jog egyaránt vonatkozik mindenkire. Ezért az eddiginél sűrűbben utána akarnak járni a dolgoknak és fokozottan ügyelnek majd a jogállam védelmére.

Die Zeit

Immár végleges, hogy a lengyel elnök gyakorolhatja újabb mandátumát, mert az ország Legfelsőbb Bírósága elutasította a választás nyomán benyújtott óvást, amelyet a rivális varsói polgármester nyújtott be. Az ellenzéki Polgári Platform alulmaradt jelöltje arra hivatkozva támadta meg a második forduló eredményét, hogy Duda jogtalan módon élvezte az egész államapparátus segítségét. Az ítélet szerint azonban ugyan jogos a 92 ügyben előadott panasz, de ezek a visszásságok nem befolyásolták érdemben a szavazás kimenetelét. Azon kívül nem is támasztja alá őket elég bizonyíték a helyet és az időt illetően.

Sok, külföldön élő lengyel panaszkodott, hogy nem tudott élni jogával, mert későn kapta meg szavazólapját. Az EBESZ azt kifogásolta, hogy a lengyel köztévé teljesen elfogult volt anyagaiban, egyértelműen Dudát támogatta, és meleg-, illetve idegenellenes, valamint antiszemita retorikát alkalmazott.

ORBÁN PÁNIKÜZEMMÓDBAN VÁSÁROLT, MERT SENKI NEM MER ELLENTMONDANI NEKI

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.08.04.


Kovács Zoltán (nem az államtitkár, az ÉS főszerkesztője) Die Pressében megjelent véleménycikkében arról ír, hogy nem világos, miért vezényelte le Orbán Viktor miniszterelnök 16 ezer lélegeztetőgép megvásárlását az elmúlt hónapokban. Szerinte Orbán egyedül döntött a szükségesnél jóval nagyobb (és drágább) készletről, és senki nem mer neki ellentmondani, mert ilyen emberekkel vette körül magát. Szerencse, hogy lélegeztetőgépekről van szó. Az NBC News portálja szintén véleménycikket közöl, ebben Soros György fia, Alex Soros utasítja vissza az amerikai fehér nacionalisták vádjait arról, hogy édesapja állna a Black Lives Matter-tüntetések mögött.

Alex Soros fehér felsőbbrendűségről, antiszemitizmusról, BLM-ről

„Apám céltáblája lett a fehérek felsőbbrendűségét hirdetőknek, de nem fognak megállítani minket” – írja az NBC News véleményrovatában Soros György egyik fia, Alex Soros, aki a Nyílt Társadalom Alapítvány elnökhelyettese, és a CEU-n is apja nyomdokaiba lépett. Antiszemiták ugyanis azzal vádolják apját, hogy ő találta ki a Black Lives Matter, a Számítanak a Fekete Életek mozgalmat, ők vannak az államok-szerte kirobbant tüntetések hátterében, mint ideológiai szervezők. Alex Soros szerint épp az ellenkezője történik annak, amit a helyzet megkövetel. Az egész országot kellene egységbe rendezni a rendőri túlkapások és a számos esetben értelmetlen halállal végződött esetek miatt, hisz az Egyesült Államok történelmének legnagyobb és legsokszínűbb tüntetéssorozatának vagyunk a szemtanúi. Ehelyett azonban tovább csiholják a tüzet azzal, hogy a zsidókat teszik felelőssé és ezzel az antiszemitizmust lobbantják lángra újra. Azt írja, édesapját 500 ezerszer hozták összefüggésbe a tüntetésekkel május végén a Twitteren, és 70 ezerszer egy hónapon át a Facebookon. Ez megdöntötte a 2018-as októberi csúcsot, mert akkor még csak 40 ezren vádolták meg azzal, hogy ő hozza be az országba a magyar kormány által is emlegetett „migránskaravánt”. Mindennek a logikája egyszerű, ugyanis akik Soros Györgyöt vádolják, nem feltételezik a fekete- és barnabőrű emberekről, hogy elég okosak és képesek mozgalomba szerveződni, így helyettük ezt csakis a zsidók tehették meg. Az online rasszista gyűlölet bizonyos aspektusaiban nem különbözik a náci Németország egykori antiszemita propagandájától. Másik, sajátosan amerikai vonulata ennek az összeesküvés-elméletnek – írja Alex Soros –, hogy a szélsőjobboldal szerint fehér amerikaiak helyére akarnak behozni színesbőrű embereket a zsidók, a pénzemberek. Ezért skandálták a 2017-es Charlottesville-i tüntetésen azt, hogy „a zsidók nem cserélnek le minket!”. Ekkor, amikor Donald Trump elnök is a „migránskaravánról” beszélt, levélbombát küldtek apjának és más prominens liberális személyeknek. Alex Soros leírja, hogy apja min ment keresztül Budapesten, ahol származásuk miatt irtották a zsidó embereket, és éppen ez sarkallta őt annak az alapítványnak a létrehozására, amelyen keresztül 15 milliárd dollárt áldozott arra, hogy a társadalomban mindenkit azonos jogok illessenek meg. Ez nem jótékonykodás, és nem csupán szolidaritás, abban hisz, hogy ha a zsidóknak és minden kisebbségnek törvény előtti egyenlőséget biztosítanak, meg lehet előzni egy újabb holokausztot. Szerint ezt kihívásként élték meg azok a politikusok, akik a fennálló, igazságtalan rendszerből akarnak politikai hasznot húzni. Azt írta, apja sok ellenséget szerzett az évek során, köztük Vlagyimir Putyin orosz elnököt és Orbán Viktor magyar miniszterelnököt. Úgy véli, ők boldogan használnak antiszemita toposzokat, hogy „Sorost” valamiféle egzisztenciális fenyegetésként mutassák be.

Orbán, a pánikvásárló?

Pánikban van Orbán – írja Die Presse véleménycikkében Kovács Zoltán, aki nem tévesztendő össze a magyar kormányfő nemzetközi szóvivőjével, erre maga a szerző figyelmeztet a cikk végén, aki nem más, mint az Élet és Irodalom főszerkesztője. Aki nem érti, illetve nem világos, miért rendelt 16 ezer, méghozzá túlárazott lélegeztetőgépet a magyar kormányfő a koronavírus-válság csúcspontján. 900 millió eurót fizetett érte, azaz gépenként 57 ezer eurót, azaz csaknem darabonként 20 millió forintot. Ami a legrosszabb forgatókönyv szerint szükséges készlet duplája. Ellenben Menczer Tamás tájékoztatásért és Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár jelezte, hogy a fölösleges gépeket Dél-Afrikának és esetleg Brazíliának adják majd el. Kovács példaként említi, hogy Janez Jansa szlovén kormányfő korrupciós botrányba keveredett, mert az ügyészség gyanította, manipulálta a lélegeztetőgépek árát, igaz ő csak 30 ezer eurót fizetett egyért, ami nagyjából a fele annak, amennyit az Orbán-kormány fizetett ki. Megjegyzi, Magyarországon a legkritikusabb napokban sem volt 100 beteg, akit lélegeztetőgépre kellett volna kötni egyszerre. Persze a kormány válasza erre a liberális portálokra ujjal mutogatás volt, mert azok hazudtak, hisz világszerte egekbe szöktek a gépek árai. Azzal is takaróztak, hogy az Unió nem segített, és ezért kínai „barátaink” segítették a magyar kormányt, ám teszi hozzá, egyáltalán nem baráti áron. Osztrák szomszédaink mindössze 1000 lélegeztetőgépet vásároltak. Kovács következtetése: Orbán egyedül döntött, amikor bepánikolt, senki nem volt és nincs a közelében, aki ellent merne mondani neki. Mert ilyen emberekkel veszi körbe magát. Ami csak azért baj, mert ellenőrzési mechanizmus híján, amit maga vert szét, nem lehet megvédeni a kormányfőt sem a rossz döntésektől. Ezúttal szerencsénk van, hogy csak lélegeztetőgépekről van szó.