2022. május 4., szerda

A LEGVIDÁMABB BARAKKTÓL EURÓPA PÁRIÁIIG- SZENTIRMAY LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ
Riporter: DÉSI JÁNOS
2022.05.03.



A 2022. május 3-i Reggeli személyben Dési János vendége Szentirmay László közgazdász-újságíró, az egykori Neoprimitív együttes alapítója, akivel múltról és jelenről beszélgettek. 


„AZ OROSZOK FÉLNEK A HADSEREGÜNKKEL SZEMBESZÁLLNI, INKÁBB A GYEREKEINKKEL ÉS NAGYMAMÁINKKAL HARCOLNAK”

HVG
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2022.05.04.


Három kijevi színész kisétált a pályaudvarra, és vett egy-egy retúr buszjegyet Budapestre, hogy a háború kitörése óta először végre újra színpadon játszhassanak. Amikor arról beszélnek a hvg.hu-nak, hogy megtanulták, bármelyik pillanatban meghalhatnak, egyszerre szólal meg mindhármuk telefonján a légiriadó: amíg mi beszélgetünk, az összes rokonuk elindul az óvóhelyre.


"Néha meg kell kérdeznünk valakit, hogy milyen nap is van ma, április van, vagy már május? Már nem követjük a dátumokat, csak azt tudjuk, hogy ez a háború hatvankilencedik napja"


– mondja Julija Sapoval bábszínész, a kijevi THREE’Co Színház egyik tagja. Hatvankilenc nap: ennyi telt el azóta, hogy utoljára színpadon állhatott, szinkronizálhatott vagy taníthatott a kijevi színiegyetemen: „Február huszonharmadikán még színpadon játszottunk, és tele voltunk nagy tervekkel a jövőre. De február huszonnegyedikén hajnali ötkor, amikor a bombázás hangjaira ébredtünk, ez az életünk megszűnt.”

A három színésznő, Julija Sapoval, Marina But és Viktorija Ohorodnya viszont játszani akartak, így amikor egy Düsseldorfban dolgozó kollégájuk összekötötte őket az Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete (ESZME) épp Budapesten zajló gyerek-, ifjúsági és felnőtt színházi fesztiváljának szervezőivel, igent mondtak a meghívásra, összepakoltak, kisétáltak a kijevi buszpályaudvarra, vettek egy-egy retúrjegyet, és huszonnégy óra utazás után, kedden hajnalban már Budapesten voltak. Noha korábban a társulat sokat utazott, a háború kitörése óta ez az első alkalom, hogy külföldön járnak – de eszük ágában sincs maradni, a szerdai előadás után mennek is vissza Kijevbe...

NEM POLITIKAI MEGTORLÁS, NEM IS DEMOKRÁCIAÜNNEP – A SZLOVÁK „ELSZÁMOLTATÁS” HÁTTERE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.05.04.


Egykori belügyminiszterét már letartóztatták, s az ügyészség Robert Fico háromszoros szlovák miniszterelnökét is kezdeményezte – a mentelmi jogáról szóló döntés egyre csúszik, most éppen ma délutánra ígérik. Politikai leszámolás zajlik a szomszédunkban? Vagy éppen a demokrácia ünnepe, amikor végre bűnhődnek a korrupt csúcspolitikusok? A helyzet tisztázásához Kollai István segítségét kértük: a korábban a Pozsonyi Magyar Intézetet vezető kutató szerint nincs szó politikai leszámolásról, de a „Bezzeg Szlovákiában…” kezdetű mondatokkal is csínján kell bánnunk. S hogy hogyan fér össze a Benes-dekrétumok újbóli bevetése a Kollai könyvében vázolt erősödő nyitottsággal a magyarok irányába? Miért lesz hatással az ukrajnai orosz agresszió a szlovákiai magyar kisebbség sorsára is? Ezekre is választ kaptunk. Interjú...

HA AKAROM, SOK KÉRDÉSBEN MEGHALLGATJA A VÉLEMÉNYEMET – CSÁNYI SÁNDOR ORBÁN VIKTORRÓL, KONFLIKTUSOKRÓL ÉS A JÖVŐRŐL

FORBES
Szerzők: FEKETE EMESE, GALAMBOS MÁRTON
2022.05.04.


Részletek a májusi Forbesban közölt nagyinterjúból Csányi Sándorral.


Harminc éve vezeti az OTP-t, a magyar gazdasági élet legbefolyásosabb, legstabilabb, megkerülhetetlen alakja. Konfliktuskerülőnek látja magát, pedig egy hónapja sem volt még nagyfőnök, már menesztett 215 embert és fajsúlyos riválisokkal is megvívott jó pár ütközetet. Lát hibákat az ország gazdaságpolitikájában, de jobban aggódna, ha a mostani ellenzék kezében lenne a kormányzás. Nem akar még leköszönni, de már keresi az utódját: céldátum a fejében, 3–4 jelölt a radarján. Egyikük a fia. Van egy sztorizgatós, joviális és egy szűkszavú, kemény énje.


Megjelent a májusi Forbes, címlapján Csányi Sándorral – az OTP elnök-vezérigazgatója hosszú interjút adott lapunknak, amiben beszélt arról:

- hogy milyen sűrűn figyeli az OTP árfolyamát és tartja számon a vagyonát,

- hogy hogyan került 1992 májusában az OTP vezérigazgatói székébe és hány embert bocsátott el rögtön az első hónapban,

- hogy mikor volt a legnehezebb megtartania a bank domináns pozícióját,

- hogy milyen konfliktusai voltak Bokros Lajossal, Spéder Zoltánnal, Lázár Jánossal és Bige Lászlóval, és mikor keresztezték egymás útját Soros Györggyel vagy Simicska Lajossal,

- hogy miért kezdett el a bankszektoron kívül más ágazatokba befektetni, és miért nem vásárolta be magát soha a médiába,

- hogy milyen a jó kormányzás, miről szólt szerinte a legutóbbi választás és miért ragaszkodik ahhoz, hogy azzal üljön le beszélgetni, akivel akar, köztük Karácsony Gergellyel vagy Márki-Zay Péterrel,

- hogy miért lenne fontos kiegyezni Európai Unióval, és mit gondol az euróról,

- hogy miért nincsenek nők az OTP legfelső vezetésében,

- hogy mire számít Ukrajnában, és segíti-e a helyzetértékelését, hogy személyesen ismeri Vlagyimir Putyint,

- hogy gondolkozik-e már az utódláson az OTP élén, és hogy Csányi Péternek fogják-e hívni a bank következő vezérigazgatóját.

Az interjú teljes terjedelmében a májusi magazinban olvasható, most öt kérdéskört közlünk ízelítőül...

MIÉRT VÉDHETETLEN OROSZORSZÁG UKRAJNAI AGRESSZIÓJA?

MAGYAR NARANCS
Szerző: KENDE TAMÁS
2022.05.03.


Az 1945 óta kirobbant majd’ 300 nemzetközi háborúban nemcsak azt kellett elmondani, hogy erkölcsileg miért volt indokolt vagy szükséges a háborúindítás, hanem azt is, hogy mindez miért volt jogszerű.


A II. világháború után a háborúban győztes koalíció, az Egyesült Nemzetek által 1945 októberében elfogadott Alapokmány nem pusztán a háborúindítást tiltotta be, hanem ennél is tovább ment: a fegyveres erőszakot, illetve a fegyveres erőszakkal fenyegetést is tilalmi listára helyezte, ha azok az Alapokmány megfogalmazása szerint egy másik állam „területi épsége” vagy „politikai függetlensége” ellen irányulnak. Ez a tilalom nemcsak az ENSZ ma már 193 tagállamára, hanem a maradék, közel tucat államra is vonatkozik. Már itt fontos megjegyezni, hogy a tilalom nem vonatkozik viszont a gazdasági szankciókra. Azok lehetnek nemzetközi jogba ütközők is, de nem ütköznek az erőszak tilalmába és nem minősülnek fegyveres támadásnak, így azokkal szemben „önvédelemmel” sem lehet élni.

Az ENSZ rendszere – leegyszerűsítve – a sok lúd disznót győz elvére épül, azaz arra, hogy a jogellenesen erőszakot alkalmazó állammal szemben önvédelmet gyakorló állam oldalán a többiek akár fegyveresen is jogszerűen felléphetnek, de fegyvert is szállíthatnak neki. A megtámadott jogos önvédelme addig tart, amíg az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tesz megfelelő intézkedéseket az érdekében – igaz, ez a vétójoggal rendelkező állandó tagok által indított fegyveres támadások esetén nem jön szóba.

Az Uppsalai Egyetem konfliktuskutatói szerint – az erőszak alkalmazását tilalmazó szabály ellenére – mintegy 285 nemzetközi fegyveres konfliktus zajlott a világon az Alapokmány hatálybalépésétől a mai napig. Ám az erőszak tilalma miatt – mások szerint attól függetlenül – 1945 óta jóval kevesebb a nemzetközi fegyveres konfliktus, mint a megelőző évszázadokban, azok kisebb intenzitásúak, kevesebb halálos áldozattal járnak és a nagyhatalmak között a világháború óta nem is volt közvetlen fegyveres konfliktus. Az uppsalaiak számai szerint az elmúlt évtizedben évi 10 ezer alá esett a nemzetközi fegyveres konfliktusokban elhunytak száma. (Az ukránok szerint február 24. óta 16 500 orosz katona halt meg a konfliktusban.)...


EGY ÉJSZAKA ALATT ÜRÍTETTÉK KI A KÓRHÁZAT, MOST A MÁLTAIAK ÜZEMELTETHETIK TOVÁBB

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZIMRE ZSUZSA
2022.05.04.


Egy évnek kellett eltelnie, hogy választ kapjunk arra a kérdésre, miért ürítették ki egyik napról a másikra a pomázi Gálfi Béla Kórház budakalászi részlegét. A háttérben a koronavírus állt, ezt azonban sokáig senki sem akarta elárulni. Most is azt megtudtuk, hogy az intézményt a Máltai Szeretetszolgálat kapta meg – ingyenesen – használatba, de az állam azt is fontolgatja, hogy a tulajdonjogot is térítésmentesen ruháznák át.


2021. március 13-án a pomázi Gálfi Béla Kórház budakalászi részlegét, amely a Lupa-tó partján áll, egy pillanat alatt ürítették ki. A betegek átkerültek Pomáz-Kiskovácsiba, amely 462 ágyával Magyarország második legnagyobb pszichiátriai szakkórházként működik. Meg nem erősített információink szerint a kiürítés olyan gyorsan zajlott, hogy a dolgozók és betegek személyes dolgaikat is hátrahagyták. Miután erről a tényről értesültünk, érdeklődtünk a kórháznál, miért is volt szükség a betegek gyors költöztetésére...

PÁR ÉVE MÉG KORMÁNYVÁLTÓ EREJE VOLT, MÁRA CSAK A PARIZER ÉS A LÓKUPECEZÉS MARADT BELŐLE

TELEX
Szerző: PRESINSZKY JUDIT
2022.05.04.


A Jobbik négy évvel ezelőtt még a legerősebb ellenzéki pártnak számított, mára szinte elsorvadt: alig tíz képviselője maradt a parlamentben. Az egykori markánsságnak mára már nyoma sincs, a Jobbik szinte beolvadt a baloldali pártok közé. Az elmúlt években a szavazókkal együtt a párttagok is lassan elcsorgodáltak, miközben még az ősellenséggel, a DK-val is összefogtak. Jakab Péter gasztropercekben jó volt, de a benne lévő kormányzókészséget kifelé nem tudta megmutatni, az építkezést pedig felváltotta az olcsó lájkvadászat, állítják róla ismerői. Most tisztújító kongresszus elé néz, ahol a sorsáról is döntenek.


2018-at írtunk, amikor a Jobbik Vona Gábor vezetésével még javában azt harsogta magáról, hogy ők a kormányváltó erő, amely majd jól leváltja a Fideszt. Az akkoriban már egy ideje a radikális szárnyait nyesegető, és cukiságútra terelt párt végül több mint egymillió szavazattal 19 százalékot ért el. A vágyott kormányváltást nem hozták el, Orbánéknak meglett a harmadik kétharmaduk, de a Jobbik eredménye még évekkel később visszanézve sem mondható rossznak: a Fidesz után nekik lett a legtöbb képviselőjük a parlamentben, szám szerint huszonhat.

Bár erről az eredményről a jobbikosok most is azt mondták, hogy már 2018-ban sem volt annyi szavazójuk, mint ahányan akkor rájuk voksoltak: egyszerűen csak taktikai szavazást hirdettek, aminek a lényege, hogy az egyes ellenzéki pártok szavazói átszavaztak egymás esélyesebb jelöltjeire. „A Fidesz ellen ezt tartottuk jónak, és így plusz szavazatszámhoz juttattuk a Jobbikot. Ismerek olyan MSZP-st vagy DK-st, aki átszavazott a jobbikos jelöltre. A 2018-as szavazatmennyiségünk mögött nem volt százszázalékos jobbikos tábor” – mondta erről egy ma is aktív jobbikos képviselő.

De Vona mindent a nyerésre tett fel: korábban még a frakcióvezetést is átadta másnak, annyira a kampányára akart fókuszálni. A párt végzetes kudarcként élte meg az eredményeket. Mivel Vona úgy érezte, az ígéreteit nem teljesítette, lemondott minden pozíciójáról, és kivonult a politikából. Még a tisztújítást sem várta meg...


MÁRKI-LÁZÁRY

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.05.04.


Látványosan kötött úgymond fegyverszünetet Márki-Zay Péter és Lázár János. A rommá vert ellenzéki miniszterelnök-jelölt, és az újra kormányzati pozícióra vágyó rókaképű annyit is ér. Gusztus dolga, hogy erről ki mit gondol, mert a világ csak hangulat, mint azt Reviczky Gyula polgártárstól tudjuk, aki csak névrokona a nyalakodó színésznek, de az ilyesmi már nem üti át a közlés kényszerének falát. Ám, mint kitetszik, saját gusztusunk és késztetésünk talán az ész ellenében arra kényszerít, hogy ezt az összeborulást megénekeljük, mert okádhatnékunk van a PC-től. Főleg azok után, hogy ez a kettő aztán teli pofával szidta Gyurcsányt. Fröcsögve.

Lázárnál ez alapeset, Márki-Zay is erre fűzte fel az életét a kampányban, de idáig elmenni talán mégsem kellene. Pedig nem vagyunk Gyurcsány-fan, egyáltalán senkinek nem vagyunk a rajongója, jó, talán Tom Waitsnek és a hasonlóknak 2Pacig bezárólag, de ez jófajta esztétikum, míg emez meg morál és gyomor. A praktikum felől közelítve, s mint ahogyan a látványosan eggyé váló két alak állítólag a jó hódmezővásárhelyi polgárokért cseresznyéznek eztán egy tálból, formailag ugyan talán megáll, de egyéb ítélőszék előtt egyáltalán nem. A NER-ben pedig ez utóbbiak a hangsúlyosabbak, ha az emberben maradt még abból valami, ami azelőtt volt.

Innen nézzük a dolgokat, mert nézni csak innen lehet, ha az emberben pislákol még kérlelhetetlenség, ami Márki-Zayban és az ellenzéken cuzammen – kivétel Hadházy – nem. Ahogy elnézzük, sorra köttetnek meg a pitiáner és mocskos paktumok a NER-el azzal a körítéssel, hogy a választókért felelősséget vállalva és az ő ügyüket képviselve kell beülni a parlamentbe, ezzel legitimálva, és a demokrácia álcáját húzva a diktatúrára. Minden ellenzéki maga dönti el, hogy ehhez az arcát adja vagy sem, mert minden ellenzéki tudja, hogy bábu csak Orbán színpadán, tehát innentől fogva ez tisztán morális kérdés. E téren pedig az ellenzék zöme megbukott...

A TÖRTÉNELMI TRAUMÁKAT MA IS MAGUNKBAN HORDOZZUK - HODÁSZ ANDRÁS A KLUBDÉLELŐTTBEN (2022.04.30.)

KLUBRÁDIÓ
Riporter: KUN ZSUZSA
2022.04.30.



A Klubdélelőtt 2022. április 30-i adásában Kun Zsuzsa vendége Hodász András, az egyik legismertebb katolikus pap. Nyolc évvel ezelőtt szentelték fel, majd tanulmányait Rómában, a Pápai Magyar Intézetben folytatta. Volt saját YouTube csatornája, Instagram-mémoldalát "Papifrankó" néven üzemelteti, és ott van a Facebookon is. Szóval igen korszerű egyházi ember, a fiatal hívei rajonganak érte, mégis megfordult a fejében, hogy hátat fordít a papi hivatásának. Vajon miért? 


MIRE MEGY A VISSZAKAPOTT PRESZTÍZZSEL A KÉT ÚJ MEGYEI JOGÚ VÁROS?

G7.HU
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2022.05.02.


Május elsejétől már 25 megyei jogú város van Magyarországon, miután Esztergom és Baja is megkapta a címet. A törvény alapján korábban csak megyeszékhelyek, illetve 50 ezresnél nagyobb települések válhattak megyei jogú várossá, a kormánytöbbség azonban a kampányidőszakban a két kisebb (28, illetve 35 ezres) várossal kivételt tett, elsősorban történelmi érvekre hivatkozva. „Esztergom régi rangjának visszaállítása a magyarság régi adóssága” – mondta Orbán Viktor május elsején ünnepi beszédében.

A gyakorlatban ez viszonylag kevés változást hoz, jórészt az elmúlt évek centralizálásása miatt, ami a megyei politikát és az önkormányzati működést is alapvetően érintette. A két legszembetűnőbb átalakulás, hogy a megyei jogú városokban képviselő-testület helyett közgyűlés működik, a települések pedig kikerülnek a megyei önkormányzat illetékességi köréből. A megyei közgyűlés képviselőire Baján és Esztergomban 2024-ben ezért már nem lehet majd szavazni. A megyei jogú városoknak ugyanakkor kötelező jelleggel biztosítaniuk kell bizonyos közszolgáltatásokat a megye más, nem helyi lakosainak is – ez elsősorban az egészségügyre, oktatásra, kulturális intézményekre vonatkozik.

A megyei jogú városi cím a törvényi kötelezettségek és a viszonylag csekély finanszírozási többletlehetőségek ellenére egyértelműen vonzó az önkormányzatok számára. Budapest után ez a legmagasabb státusz a magyar települési hierarchiában, ez presztízst jelent, és komolyabb térségszervező potenciált kapcsol az adott városhoz. A címet az 1971-es közigazgatási reform előtt csak a négy legnagyobb vidéki város, Miskolc, Debrecen, Pécs és Szeged birtokolta, ekkor lett ötödikként Győr a következő megyei város.

A rendszerváltás idején is csak a százezres települések (Nyíregyháza, Székesfehérvár, Kecskemét) tartoztak ebbe a kategóriába, de ezután az összes megyeszékhely megkapta a címet, és négy további város, Sopron, Dunaújváros, Hódmezővásárhely és Nagykanizsa is társult hozzájuk. A mostani kört megelőzően utoljára, 2006-ban Érd vált megyei jogú várossá. Ők nagyközségből rögtön a legmagasabb státuszú településsé váltak, amit döntően a gyors agglomerációs népességnövekedésnek köszönhettek – mondta a G7-nek dr. Gyergyák Ferenc, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) főtitkára. A közigazgatásban ugyan voltak arról szakmai viták, hogy félig alvótelepülésként, komplex intézményrendszer híján a változás mennyire erodálja ezt a címet, de végül akkor is a politika döntött, és a település fejlődésére és a lakosságszámra hivatkozott.

Később már az 50 ezer lakos sem lett volna önmagában elegendő, a 2011-es új önkormányzati törvény szerint csak új település már nem kaphatta volna meg a címet – ezt azonban idén márciusban egy salátatörvényben átírták Baja és Esztergom kedvéért. Emögött politikai megfontolások is feltételezhetők: Esztergomban a kenőpénz-gyanú miatt lemondott Völner Pál helyett kellett a Fidesznek gyorsan új jelöltet és témát találnia (a volt partjelző Erős Gábor végül simán hozta a körzetet). Az ellenzéki vezetésű Baján is fontos volt a megyei jogú városi cím ígérete, amivel végül Zsigó Róbert, a város korábbi polgármestere, fideszes államtitkár állt a nyilvánosság elé – Nyirati Klára, Baja momentumos polgármestere is csak tőle szerzett tudomást a döntésről. Ezt azzal együtt ő is üdvösnek tartotta, hogy szerinte ezzel a kormánypárt elsősorban az ellenzéki jelölt kampányából akarta kifogni a szelet: Kiss László az önálló Bács megye programjával járta a vidéket (Zsigó végül több mint 10 ezer szavazattal kapott többet Kissnél)...

„A MAGYAR TÖRTÉNELEM VÉGET ÉRT” – TÉZISEK A TÚLÉLÉSHEZ

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BACSIK LÜSZIEN
2022.05.04.


Tévhit, hogy az ellenzék silánysága miatt veszít újra és újra, tévhit, hogy válságkormányzás következik, de tévhit az is, hogy EU-s kilépés és diktatúra jön – véli Bacsik Lüszien. A történelem és szociológia szakos bölcsész, gyógypedagógus szerint a NER-en kívüli politikai munkának lehet értelme, ám csak akkor, ha az ellenzék elfogadja: a közhatalmat nem fogja itt gyakorolni sosem. A magyar történelem ugyanis véget ért. Éppen egy hónapja ébredt Magyarország minden eddiginél nagyobb Fidesz-kétharmadra: azóta a Válasz Online több saját elemzést is közölt az okokról és a jövő lehetséges útjairól, majd írásainkra reagáló cikkeknek is helyet biztosítottunk hasábjainkon. Így teszünk most is...

MAGYARORSZÁG ELBUTÍTÁSA A GYERMEKMEGŐRZŐVÉ SILÁNYULÓ ÓVODÁKBAN KEZDŐDIK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2022.05.02.


Azt a miniszterelnöknek a XV. Szakma Sztár Fesztivál megnyitóján elhangzott mondataiból tudjuk, hogy „Magyarországon a munkának és a szakmunkának van jövője”. Régóta így tartja már. Azt a statisztikai számokból tudjuk, hogy az Orbán-kormányok „áldásos” tevékenységének köszönhetően, egyre kevesebb diák jelentkezik a felsőoktatásba, egyre kevesebb lesz a diplomás. Az ország elbutításának folyamatában pedig most bontakozik ki a szemünk előtt, ahogy a legkisebbek, az óvodások is veszélybe kerülnek már. Ebben a folyamatban az óvodapedagógusok hiánya, a helyettesítésükre hozott törvényi lehetőség mind egy-egy állomás csupán. A valaha világhírű magyar óvodai nevelési program lassan „a lecsóban végzi”, az óvoda pedig mindössze gyermekmegőrzővé silányul.


Azt, hogy Miskolcon a gyereklétszámra és a más nagyvárosokban tapasztalható pedagógushiányra hivatkozva racionalizálják, vagyis csökkentik az óvodai csoportok számát, az önkormányzat közleményéből tudhattuk meg április 27-én.

Nyilvánosságra hozták azt is, hogy a racionalizálást „több ok teszi szükségessé: a várhatóan csökkenő gyermeklétszám, a nyugdíjba vonuló óvodapedagógusok nagy száma. Más nagyvárosokhoz hasonlóan, Miskolcon is hiányoznak az óvodapedagógusok. A racionalizálás mellett szól az is, hogy az óvodák csoportjai között egyenlőtlenségek tapasztalhatók: míg egyes helyeken az átlagos csoportlétszám 16-18, addig máshol 26-29 fővel működnek csoportok.”...

A POSZTFASIZMUSTÓL A POSZTLIBERALIZMUSIG - GONDOLATOK KÉT VÁLASZTÁS UTÁN – 1. RÉSZ

MÉRCE
Szerző: SZIJÁRTÓ IMRE
2022.05.04.


„Nem a tudat határozza meg az életet, hanem az élet határozza meg a tudatot.” (Marx és Engels: A Német Ideológia)


A hatalom a NEP-é

Bár utólag egyértelműnek tűnik, hogy nem történhetett másképp, azért egyszer még neki kellett futni ennek a betonfalnak, hogy minden kétséget kizárólag megbizonyosodjunk róla, valóban nem kartonpapírból van. Az ellenzék lehetetlen feladatra kényszerült: egyszerre kell kritizálniaja a fennálló politikai berendezkedést annak antidemokratikus mivoltáért és meggyőzniegyőzze ezen berendezkedés ellenzőit arról, hogy a rendszer leváltható a rendszer által biztosított keretek között. Nem az. Sajnos az ilyen rezsimeket nem szokás választásokon megbuktatni.

Az új típusú hibrid-autokratikus berendezkedésekben, melyeket neveztek már eufemisztikusan illiberális demokráciának (Orbán), menedzselt demokráciának (Putyin) és szuverén demokráciának (Szurkov) a gazdasági félperiférián, illetve azon belül, a posztszovjet térség meghatározó részében kifejezetten gyakoriak. A választások, valamint a hol manipulált, hol bábként rángatott ellenzék szerepe ezekben a berendezkedésekben nem több, mint a fennálló rendszer legitimálása a világ közvéleménye előtt.

Két sajnálatos dolgot kell most belátni a nyugatos álmokat dédelgető „jozefinista” magyar értelmiségnek: egyrészt azt, hogy globális történelmi áttekintésben nem a NER az abnormalitás, hanem a harmadik köztársaság volt tiszavirágéletű álom, másrészt azt, hogy a méltatlanul magasztalt nyugati centrumországokban is végveszély fenyegeti az előző évszázadok burzsoá és proletárforradalmai révén kiharcolt szociális és szabadságjogokat. E veszedelem forrása ráadásul nemcsak a nyugaton is előretörő posztfasizmusokban keresendő, hanem a letűnt liberalizmus és baloldal romjain tenyésző technokratikus-paternalisztikus valamiben is, erről lentebb részletesebben írok majd...

EGYMILLIÁRD KUTYA ÉL VELÜNK, ÉS A FÖLD MÁR ALIG BÍRJA EL AZ ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMUKAT

QUBIT
Szerző: BODNÁR ZSOLT
2022.05.03.


A természetvédelmi területeken kóborló kutyák rettegésben tartják a vadon élő fajokat, elkergetik a madarakat, fosztogatják a fészkeiket, ürülékük pedig valódi ökológiai bomba. Pórázon vagy anélkül sétáltatva is képesek csökkenteni más állatok populációit. A kutyásoknak nincs mitől tartaniuk: általános kutyátlanítás helyett a felelős védekezés a cél


A kutyák mindenhol ott vannak. Az Antarktisz kivételével minden földrészen megtalálhatók, magas hegységekben, trópusi esőerdőkben, szigeteken, de akár egyébként érintetlen természetvédelmi területeken is feltűnnek. Egy 2015-ös kutatás becslése szerint egyedszámuk egymilliárdra tehető, ezzel a Föld leggyakrabban előforduló ragadozóinak számítanak.

A kutyák száma ráadásul töretlenül emelkedik. Magyarországon 2018-ban a háztartások 36 százalékát mérték kutyatartónak, 2021 nyarára ez 50,4 százalékra nőtt, így az Állatorvostudományi Egyetem kutatói szerint 2,8 millió fölött van a gazdás kutyák száma, vagyis a Magyarországon található kutyák teljes száma a gazdátlan egyedekkel együtt jócskán meghaladhatja a 3 milliót. Indiában 2018-ban 20 millió háziállatként tartott kutyát számoltak össze (becslések szerint ez ma 30 millió körül járhat), de emellett 35–40 millióra becsülik a kóbor egyedek számát, ami 2001 óta évről évre emelkedik – ebben az évben iktatták be az utcán kóborló kutyák megölésének tilalmát.

Az indiai kutyahelyzet jól rávilágít arra, hogy milyen mértékű hatása lehet a nagy kutyapopulációknak: az országban évente körülbelül 20 ezer halálesetet okoz a veszettség (ez a világszerte regisztrált 59 ezer eset 34 százaléka), amely 99 százalékban a kutyákról terjed az emberekre, leginkább harapás útján...

LÉGITÁMADÁS ÉRTE KÁRPÁTALJÁT – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2022.05.04.


Ezt is tudta előre Orbán?

Infrastrukturális létesítményt ért légitámadás Kárpátalja egyik hegyvidéki járásban – közölte a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA).

Azonosítatlan repülőeszközt észleltek a keleti határmenti térségben kedd este

Az érintett légtér ellenőrzése során repülőeszközt nem találtak, azonban a gép légtérfelügyelet céljából egy ideig még a térségben maradt, majd visszatért a kecskeméti bázisra.

Visszatámadtak az ukránok a Kígyó-szigeten

A CNN próbálta ellenőrizni a felvételek hitelességét, azt meg tudták erősíteni, hogy valódiak a bemutatott képek, de hogy pontosan mikor készültek, azt nem.

Megjósolhatatlan Putyin reakciója Svédország és Finnország NATO-csatlakozására

A hírek szerint május 16-án közösen kéri majd a felvételét a NATO-ba az attól eddig elzárkózó két ország.

Hiába kér az ukrán nagykövetség a magyar kormánytól rendszeres tájékoztatást a menekültekről

A Népszava megkérdezte a külügyminisztériumot, hogy a nagykövetség kérése ellenére miért nem neveztek ki az információcsere gyorsítása érdekében egy megbízottat, illetve, tervezik-e ezt, ám a tárca nem reagált megkeresésükre.

193 millió eurót kapott Szlovákia az Európai Bizottságtól a háborús menekültek ellátására

Magyarország erre a célra és ebből a keretből 300 millió eurót kap(ott) állítólag. Ez volt az az összeg, amelyet a kormányzati kommunikáció úgy akart beállítani, hogy Orbán levélben kérte – és megkapta. De az egy másik sztori volt.

A visegrádi országok közül csak Magyarországon fut a lengyel háborúellenes plakátkampány

Három napig Budapesten autókon lehet majd látni az Ukrajnát megszálló orosz hadsereg egységeinek bűncselekményeivel szembesítő, autós óriásplakátok.

Földgáz rengeteg van Magyarországon, ami csökkenthetné a függőséget, de nem lépett a Mol

„Komoly pazarlás a jelenlegi háborús helyzet közepette nem felhozni a könnyen kitermelhető földgázt.”

Kövér László szerint „a megfelelő, minimális mértékben” kell emelni a tanárok bérét

Mondja ezt az a fószer, akinek a havi fizetése megközelítőleg bruttó 3,5 millió.

Szigorúan titkos, mire fizet tízmilliókat tanácsadóinak Kásler minisztériuma

A fizetési listán ott volt Eszenyi Enikő cége, illetve egy volt quaestoros vezető vállalkozása is.

Fidesz-közeli cég megbízására ment el az Áder által is ünnepelt arborétumnak adott félmilliárdos támogatás nagy része

535 millió 341 ezer 962 forint támogatást kapott a Magyar Turisztikai Ügynökség Kisfaludy 2030 programján keresztül a badacsonyörsi Folly Arborétum és Borászati Nonprofit Kft. A pénz nagy részét – 470 020 922 forintot – egy, a Fidesz-holdudvarhoz köthető cég megbízására költötte a támogatást elnyerő vállalkozás.

Az egyik legnagyobb magyar hantás lányának floridai rendezvényén Áder János lánya is kiállít

Kevesen tudják Áder János lányáról, hogy egy igazi polihisztor.


MAGYARORSZÁG EURÓPA POFOZÓGÉPE - AZ EURÓPAI PARLAMENTBEN, OLASZORSZÁGBAN IS ELEGÜK VAN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2022.05.04.


Rétestésztaként nyúlik a Moszkva elleni hatodik uniós szankciós csomag ügye, amelyben a magyar és a szlovák kormány felmentést kaphat. Az olasz kormányfő szükségesnek tartja a döntéshozatalokban az egyes EU-tagállamok vétójogának a visszaszorítását. Strasbourgban számon kérték Franciaországot, hogy miért nem lépnek Magyarország és Lengyelországgal kapcsolatban, de a vitára a franciák el se mentek. Nemzetközi lapszemle.

Az Európai Bizottság várhatóan szerdán előterjeszti a korábban még tegnapra ígért tervezetet a hatodik orosz szankciós csomagról, amit azonnal meg is vitatnak majd a tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei, írja a Politico, ami szerint a szankciók újabb csapást mérhetnek az orosz állami Szberbankra.

Az orosz olajimport beszüntetése azonban olyan vitapont, amelyet a berlini magyar nagykövet szerint európai uniós csúcstalálkozón kellene megbeszélniGyörkös Péter nagykövettel a Die Welt című német lap készített videóinterjút, amelyben erőteljesen érvelt az Oroszország elleni olajembargó gyors elrendelésével szemben. A német portál hangsúlyozza, hogy a tervezett intézkedéssel nem csak Magyarországnak, hanem Szlovákiának is súlyos gondjai vannak.

Az Európai Parlament strasbourgi tanácskozásán eközben éles bírálatokat kapott az EU soros országelnökségét betöltő francia kormány, mert mindeddig mellőzte a régóta esedékes vita napirendre tűzését az EU-alapszerződés hetedik cikkének megfelelően - írja az EurActiv nevű brüsszeli uniós hírportál. Az európai parlamenti vitán ráadásul meg sem jelent a francia elnökség képviselője, ami miatt az Európai Néppárt nevében Jeroen Lenaers holland kereszténydemokrata EP-képviselő mélységes csalódottságának adott hangot.

A szociáldemokrata frakció nevében a német Katarina Barley arra emlékeztetett, hogy a franciák az elnökség átvételekor ígéretet tettek a jogállamiság és az unió megvédésére. Az Európai Bizottság Lengyelországgal szemben az igazságszolgáltatás átalakítása miatt 2017-ben, Magyarországgal szemben pedig jogállamisági aggályok okán 2018-ban indította el a hetes cikk szerinti eljárást, de ahhoz, hogy abban érdemi előrelépés történjék, a tagállamok képviselőiből álló Tanácsban négyötödös többségre lenne szükség. A testület eddig csupán két meghallgatást tartott ezekben az ügyekben - emlékeztet az EurActiv.

Egy másik cikkben arról ír a lap, hogy Mario Draghi olasz miniszterelnök beszédet mondott az Európai Parlament ülésén, és abban az eszmei és a gyakorlatias föderalizmus vegyítését javasolta az uniónakDraghi szükségesnek tartja a döntéshozatal során az egyhangúság elvének, vagyis lényegében az egyes tagállamok vétójogának a visszaszorítását, mert az egyfajta kormányközi szintre süllyeszti le a tagországok között együttműködést. Úgy véli, hogy a hatékonyabb fellépés érdekében bővíteni kellene a minősített többséggel is eldönthető kérdések körét.

Az olasz kormányfő szerint törekedni kellene az EU kibővítésére, mind a Nyugat-Balkán országaival, mind pedig Ukrajnával. Albániával és Észak-Macedóniával kezdjék meg, Szerbiával és Montenegróval pedig gyorsítsák fel a csatlakozási tárgyalásokat - javasolta. Koszovót és Bosznia-Hercegovinát illetően úgy fogalmazott, hogy támogatni kell e két ország legitim elvárásait. Ukrajnáról szólva persze kiemelte, hogy egyelőre a béke megteremtése a legsürgetőbb az orosz agressziót elszenvedő országba, ehhez kell az EU-nak segítséget nyújtania.

Le Figaro című konzervatív francia lap közli Károlyi Györgynek, Magyarország korábbi párizsi nagykövetének a véleménycikkét az Európai Bíróságról, amely az év elején rendben levőnek és alkalmazhatónak találta - a magyar és a lengyel kifogásokkal szemben - az úgynevezett jogállami feltételességi mechanizmust. Ez a mechanizmus, amelynek az alapján Brüsszel a minap eljárást indított Budapest ellen, az uniós források megvonását teszi lehetővé, ha egy tagországban a jogállami követelmények be nem tartása veszélybe sodorja az EU költségvetését, pénzügyi érdekeit.

Károlyi szerint az Európai Bíróság nem tekinthető független igazságszolgáltatási fórumnak a hatalmi ágak szétválasztásának a kritériumai alapján. Sokkal inkább csak jogi szolgáltatónak minősíthető, hiszen bíráit az unió fizeti, és ebből következően az olyan jogvitákban, ahol az unió áll szemben valamely tagországgal, az Európai Bíróság esetében nem érvényesül a semlegesség követelménye.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

PONT A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ ISKOLÁKBA KELLENÉNEK A LEGJOBB TANÁROK

G7.HU
Szerző: PÁLOS MÁTÉ
2022.05.04.


Három oktatással foglalkozó szakember, egy soltvadkerti tanár, egy orvosi egyetemre készülő diák és egy nagy cég felzárkóztatási programjának felelőse beszélgettek a szegényebb kistelepülések iskoláiról és a lányok természettudományos érdeklődésének fenntartásáról. Pontosabban beszélgettek volna, ugyanis a másfél órás szakmai fórum végére inkább a magyar közoktatás általános helyzetéről rajzolt fel plasztikus képet Németh Szilvia oktatáskutató, a T-Tudok Tudásmenedzsment és Oktatáskutató Központ ügyvezetője, Szalay Luca egyetemi adjunktus, kémia szakmódszertan oktató, Dudásné Kovács Erika általános iskolai tanár, Németh Liza Szófia, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium tanulója és Simon Péter, a Raiffeisen Befektetési Alapkezelő Zrt. vezérigazgatója, a HBLF Romaster program mentora. A fórumot a természettudományos oktatás megújításán és a tanári hivatás általános megbecsülésének növelésén dolgozó Szabó Szabolcs Alapítvány szervezte meg.

Kistelepülési pótlék, finn mintára

A magyar iskolák innovativitásának kérdése rögtön, pontosan az első percben vezetett el a pedagógushiány témájához. A T-Tudok Zrt. saját reprezentatív kutatása alapján a természettudományos és matematika szaktanárokból van a legnagyobb hiány országosan, de aggasztó a helyzet más pozíciókban is...

VESZÉLYBEN A SAJTÓSZABADSÁG: A THE ECONOMIST KISFILMBEN MUTATJA BE A TELEX TÖRTÉNETÉT

TELEX
Szerző: Telex
2022.05.03.



A sajtószabadság világnapja alkalmából a The Economist cikkében és kisfilmjében több olyan újságot mutatott be, amik hosszú ideje nagyon nehéz körülmények között próbálnak talpon maradni, köztük a Telexet is. A cikkben szó esett az ukrán Kyiv Independentről, a Hong Kong Free Pressről, a szintén hongkongi Apple Daily bezárásáról, a meggyilkolt máltai újságírónőről, Kínáról és az orosz Novaya Gazetáról is.

A kisfilmet alább tudják megnézni, a magyar sajtóhelyzetről és a Telexről a harmadik rész szól, onnan is indítjuk a videót.

Magyarország egyébként a 85. helyen áll a Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontières – RSF) legfrissebb sajtószabadságról szóló jelentésében.

PUTYIN CSAK SZAVAKBAN KEDVEZ ORBÁNNAK: FEBRUÁRBAN A PIACI SZINTNÉL MÉG 30 SZÁZALÉKKAL TÖBBET IS KÉRTEK TŐLÜNK AZ „OLCSÓ” GÁZÉRT AZ OROSZOK

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2022.05.04.


Nem hogy kevesebbet, februárban egyazon időszak piaci szintjénél még 30 százalékkal többet is kértek tőlünk a fűtőanyagért az oroszok - szűrhető le a KSH friss kimutatásából. Érkezik a 6. szankciós csomag
.

Februárban is szinte pontosan a két hónappal korábbi tőzsdei, amúgy rekorszintű árat fizette a magyar állam az orosz gázért - számítottuk ki a KSH most frissített külkereskedelmi adatbázisa alapján. Eszerint a lakossági gáz beszerzésével foglalkozó, állami MVM ezer köbméterenként mintegy 1179 eurót fizethetett az oroszoknak a fűtőanyagért. Két hónappal korábban, vagyis decemberben az Európában irányadó, Ttf-nek nevezett holland gáztőzsde átlagára pedig 1175 dollárra rúgott. Vagyis a - lapunk által immár ötödik hónapja közölt - árarányokból egyre bizonyosabbnak tűnik: az oroszok két hónapos csúszással, de teljes egészében bevasalják rajtunk a tőzsdei gázárat. (Számításunk szerint az elmúlt négy év átlagában az oroszok 6,6 százalékkal még meg is fejelték a két hónappal korábbi tőzsdei szintet.)...

MIRE JÓ A SZABAD SAJTÓ?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2022.05.04.


A sajtószabadság világnapján is meg kellett állapítani, hogy Magyarországon ma nincs sajtószabadság. A magyar emberek ezt persze nem tudják, a sajtónak az a része, amelyet a legtöbben olvasnak, hallgatnak és néznek, nem mondja ezt el nekik. Az a sajtó, amely közszolgálatinak mondja magát, ahelyett, hogy tájékoztatna, inkább megóvja a állam polgárait a rossz, kellemetlen hírektől. Nem mondja el az embereknek, hogy nem a Mikulás hozza a piros almát és a mogyorót, nem a Jézuska teszi a karácsonyfa alá az ajándékot. A húsvéti nyúl még véleményes.


Az ENSZ május 3-át nyilvánította a sajtószabadság világnapjává. A világszervezetnek az volt a célja, hogy felhívja a figyelmet a szabad sajtó fontosságára és hogy emlékeztesse a kormányzatokat a szabad véleménynyilvánítás jogának tiszteletére és betartására, amit az emberi jogok egyetemes nyilatkozatának 19. cikke is védelmez. (Ez a 19. cikk a többi között arról szól, hogy „minden személynek joga van a vélemény és a kifejezés szabadságához, amely magában foglalja azt a jogot, hogy véleménye miatt ne szenvedjen zaklatást, és hogy határokra való tekintet nélkül kutathasson, átvihessen és terjeszthessen híreket és eszméket bármilyen kifejezési módon.)”

Ezen a napon világszerte megemlékeznek a munkavégzés közben elhunyt újságírókról, valamint több felmérés és jelentés is megjelenik a média szabadságának aktuális helyzetéről...


A JOBB ÉLET REMÉNYÉBEN... HOGYAN LEHET NYUGATON TOVÁBBTANULNI?

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KLUBRÁDIÓ
2022.05.03.


Milyen lehetőségei vannak egy magyar diáknak, ha külföldi egyetemen szeretne továbbtanulni? Mi motiválja őket és egyáltalán mely országok jöhetnek szóba? Kende Ágnes oktatáskutató, szociológus beszélt erről a Reggeli gyorsban.

"Annak, hogy miért megy valaki az érettségi után nyugati egyetemre tanulni, a kalandvágyon, a külföldi diploma csillogásán, a feltehetően jobb elhelyezkedési lehetőségeken, a magasabb fizetésen és nagyobb presztízsen kívül mélyebb okai is vannak, különösen Közép-Kelet Európában, így Magyarországon is" – írja a qubit-on megjelent cikkében Kende Ágnes oktatáskutató, szociológus.

Becslések szerint az egyetemre jelentkező – jellemzően a magasabb státuszú családból származó – magyarok hat százaléka próbál külföldi iskolába bekerülni (pár évvel ezelőtt 10-15 ezerre becsülték a számukat). A motivációjukat tekintve egy értékesebb diplomáért, a jobb élet reményében hagynák el a hazai felsőoktatást. Ezen kívül a döntésben valószínűleg benne van az a fajta remény, amit a szüleiktől örököltek ezek a fiatalok, hogy nyugaton egy fejlettebb társadalom, egy jobb világ van. Ez a szülőknek a szocializmusból visszamaradt frusztrációjuk, amikor nem is lehetett külföldre utazni, pláne nem lehetett álmodozni külföldi egyetemről. És valóban egy jobb külföldi egyetem jobb diplomája valószínűleg többet is ér a munkaerőpiacon. Ehhez azért kell egy olyanfajta mobilitási vágy, bátorság vagy kalandvágy, hogy az ember itt merje hagyni a biztonságot és elmenjen egy ismeretlen világba – mondta a szociológus.

Az oktatáskutató szerint ez mindenkinek jót tesz: A fogadó országok is szeretik, ha sok külföldi diákjuk van, illetve ha egy diák elmegy és utána visszajön, Magyarországot gazdagítja azzal a tudással, amit kint szerzett meg. Nyilvánvalóan azok is jól járnak, akik kint maradnak, és az ottani munkahelyeken építik a karrierjüket.

A Brexit óta szabadesésbe kezdett a kelet-közép-európai diákok száma, mert nemcsak a tandíj vált megfizethetetlenné, hanem elestek a nagyon kedvezményes tandíjhitel felvételének lehetőségtől is. Hollandia örökölte meg ezt a tömeget. Dánia volt még a másik ilyen potenciális "örökös" (ahol ráadásul az EU-tagoknak is ingyenes a felsőoktatás), de ott visszavágták az angol nyelvű képzések számát pont azért, mert már nem bírtak ezzel a nagy tömeggel – mondta Kende Ágnes. A holland viszonyok kapcsán hozzátette azt is, hogy ha már valakinek sikerült is felvételt nyernie egy ottani külföldi egyetemre, azzal a szinte megoldhatatlan problémával találja magát szemben, hogy nagyon nehéz lakhatáshoz jutni (már kempingekben, menekültszállásokon húzzák meg magukat), egyszerűen nem győzik a holland egyetemek sem azt az ütemet, amilyen mértékben nő a külföldről érkező diákok száma.

ITT HALLGATHTAÓ MEG, ITT OLVASHATÓ