2018. október 7., vasárnap

RÁADÁS: BUDAPEST KLEZMER BAND - 2018. ÚJÉVI KONCERT

BLOGPRESS
Szerző: Budapest Klezmer Band
2018. január


2018. Január 1. MAZELTOV..Fergeteges Újévi koncertet adott a Budapest Kongresszusi Központban a Budapest Klezmer Band! A visszatérő nézők már tudják, és számítanak is rá, hogy a zenekar vezetője Jávori Ferenc "Fegya" erre az alkalomra rendszeresen hív meg sztárvendéget, aki ez alkalommal PALYA BEA népdalénekes, előadóművész volt. Nyugodtan kijelenthetjük, telitalálat volt ez a meghívás, mert a Budapest Klezmer Band által képviselt zenei stílus fantasztikusan olvadt össze a Palya Bea előadóművész összetéveszthetetlen egyedi hangzásával és temperamentumával. A Budapest Klezmer Band 1990-ben alakult, hagyományos zsidó zenét játszó együttes. Felléptek musicalekben is, nagy sikerrel szerepeltek az európai és amerikai turnékon. 2000-ben a Magyar Tudományos Akadémia Kodály Zoltán közművelődési díjával tüntették ki, 2003-ban Artisjus-díjat kaptak. JÁVORI FERENC "FEGYA" zeneszerzőt, előadóművészt, érdemes művészt, a Budapest Klezmer Band zenekarvezetőjét a "magyar zenei kultúra szerves részét képező klezmer stílus nemzetközi népszerűsítéséért" , valamint kiemelkedő zeneszerzői és előadóművészi pályája elismeréseként 2014. március 15 -én KOSSUTH-DÍJBAN részesítették. A zenekart 2015-ben a "Magyar Zeneművészet" kategóriában Prima dijjal tüntették ki. A Közönség Prima Primissima 2015 díját a Budapest Klezmber Band nyerte el. A KLEZMER egy zenei stílusban kifejeződő „ mentalitást ” jelöl. A kifejezés arámi eredetű, jelentése úgy fordítható: "az ember átlényegül énekké " . A zsidóság népzenéjére jellemző a dallamok szépsége, az előadásmód egyedisége, a dallamok különös diszítése, a melódiák sajátos - olykor kesernyés, gyakran humoros, tréfálkozó vagy éppen ironizáló hangulata. A falusi, vidéki zsidó hangszeres zenészek rendkívül játékos, olykor meditatív, improvizációs hajlammal rendelkeztek. Az immár 1990 óta működő Budapest Klezmer Band előadásai rendkívüli élménnyé teszik a tradicionális zsidó zenét. Zenei átiratokat játszanak, amelyeket az együttes alapítója és vezetője, a munkácsi származású Jávori Ferenc komponál. Ezek a dallamok Közép-Kelet-Európa azon területéről származnak, ahol a zsidó zenei kultúra egykor virágzó volt. A Budapest Klezmer Band Európában és Amerikában egyaránt ismert és közkedvelt, - kilépve a liturgikus környezetből - sokoldalúságáról tett tanúbizonyságot. Felléptek a Madách Színház, Kerényi Imre által rendezett „Hegedűs a háztetőn” című musicaljében, a Győri Balett és a Budapest Klezmer Band közös, "Purim, avagy a sorsvetés” című produkciójában szintén élőben adják elő Jávori Ferenc szerzeményét. Ezzel a produkcióval Hollandiában, New York-ban, New Jersey-ben és Németországban, Londonban, Szlovákiában Finnországban, Dániában, Svédországban, Olaszországban turnézott a két együttes, mindenhol óriási sikerrel. Bővebb információkért a fellépésekről és jegyvásárlásért kérem kattintsanak a Budapest Klezmer Band honlapjára: http://budapestklezmer.hu/ A Budapest Klezmer Band tagjai: - Jávori Ferenc "Fegya" alapító zenekarvezető, zeneszerző, zongoraművész, előadóművész
- Nagy Anna - harmonika - Gazda Bence - hegedű, ének - Végh Balázs - dob, ütőhangszerek - Barbinek Gábor - harsona - Máthé László - nagybőgő - Kohán István - klarinét Meghívott sztárvendég:
- Palya Bea népdalénekes, előadóművész http://www.palyabea.hu/ Közreműködik népi fúvós hangszereken: - Szokolay Dongó Balázs DALOK és szerzők AZ ELHANGZÁS SORRENDJÉBEN: - Bessarabien (Jávori Ferenc) - Nur Geliebt - Nur Gelacht (Jávori Ferenc) harsona szóló: Barbinek Gábor - Hegedűs a háztetőn - Üvegestánc - Tatasi (Palya Bea) - Cigányos (Palya Bea) - Altatódal (Jávori Ferenc - Gettó című zenés drámából) - Yidl Mit'n Fidel (átdolgozás) - Dona - Dona (Jávori Ferenc) - Egész nap (Palya Bea) - Di mame iz Gegangen (feldolgozás) Forrás: Jávori Ferenc Fegya - Budapest Klezmer Band videó felvétel és fotók: blogpress.hu

ITT NÉZHETŐ MEG

A FIDESZ KÉTHARMADA IS VESZÉLYBE KERÜLHET, HA MAGYARORSZÁG CSATLAKOZIK AZ EURÓPAI ÜGYÉSZSÉGHEZ

444
Szerző: 444.hu
2018.09.25. 


Hadházy Ákos független országgyűlési képviselőt, az Európai Ügyészségről szóló petíció kezdeményezőjét kérdeztük, miért fontos szerinte, hogy az ország részt vegyen a páneurópai korrupció felszámolásában. Magyar ügyészek nyomoznának az Európai Ügyészség által elindított ügyekben, de Polt Péter nem tudná leállítani őket. A kormány azt hangoztatja, az ország szuverenitása sérülne a csatlakozással, holott ahhoz a legtöbb európai ország már csatlakozott. Hadházy szerint a kétharmadot se lenne olyan könnyű a Fidesznek megszereznie, ha az uniós pénzekkel nem tudna kontrollálatlanul sáfárkodni. Cikkünk a témában: https://444.hu/2018/09/24/mire-jo-az-... A kezdeményezéshez itt lehet csatlakozni: https://europaiugyeszseget.hu/ http://www.444.hu https://www.facebook.com/444.hu https://www.instagram.com/negynegynegy/ https://ask.fm/negynegynegy

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

MEGTÉVESZTŐ STATISZTIKA: A TÖBBSÉG KERESI A KEVESEBBET

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VARGA DÓRA
2018.10.06.




Hónapról hónapra szebb képet fest a hivatalos statisztika a bérekről, ám a dolgozók többsége ezt nem érzi. Nem csoda: csak egy szűk réteg keres akkora összeget, amekkorát a többség együttvéve sem.

A magyar dolgozók fele együttesen sem keres annyit, mint amennyit a legjobban fizetett 10 százalék. Ez utóbbi körbe tartozó munkavállalók fizetése ugyanis éppen annyi, mint amennyit az alsó 52 százalékba tartozók együttvéve keresnek. Sőt, a munkavállalók legjobban kereső 5 százaléka annyi fizetést kap, mint amennyit az alsó kereseti kategóriákba tartozó 40 százalék együttvéve. Vagyis 100 dolgozó közül az 5 legjobban kereső bére éppen annyi, mint a legrosszabbul fizetett 40 bére együttvéve – derült ki a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) és a Policy Agenda számításaiból. 

Ezek a számok azt mutatják: óriási az egyenlőtlenség a hazai munkaerőpiacon, hiszen a munkavállalók egy szűk köre hasít ki hatalmas szeletet a bértortából, miközben a dolgozói társadalom jelentős része egy kisebb bértömegen osztozik. Ez az oka annak, hogy a KSH által havonta közölt átlagbéradatok köszönő viszonyban sincsenek a munkavállalók többségének tapasztalataival. 

A KSH a kormány gazdaságpolitikájának egyfajta győzelmi jelentéseként hónapról hónapra közli, mennyivel növekedett az átlagbér: a legutóbbi adatszolgáltatás szerint az idei év első hat hónapjában ennek összege már havi bruttó 324 ezer forint volt. A munkavállalók zöme azonban egyáltalán nem lát ilyen összegeket bérpapírjain, ezért a MASZSZ kikérte a Pénzügyminisztériumtól a valósághoz közelebbi bérhelyzetet mutató mediánbér kiszámításához szükséges adatokat. A mediánbért úgy számolják ki, hogy a kereseteket sorba rendezik, és a középre eső érték lesz a mediánbér: ennél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Az átlagbér-számításnál viszont összeadják a dolgozók bérét, majd elosztják a létszámukkal. Egy-két magasabb bér azonban jelentősen megdobhatja az átlagként kijövő összeget, holott a többség egyáltalán nem keres ennyit...

18 MILLIÁRDÉRT ÉPÜL A MAGYAR ZENE HÁZA A VÁROSLIGETBEN, 6 MILLIÁRDÉRT PLAKÁTOLJÁK TELE AZ ORSZÁGOT SARGENTINIVEL - HETI MUTYIMONDÓ

ÁTLÁTSZÓ / MUTYIMONDÓ
Szerző: Mutyimondó
2018.10.05.


Továbbra is hullámokat ver a múlt héten megjelent oknyomozó cikkünk Orbán és társainak luxusutairól. A kormánypárti publicisták még mindig azon versengenek, hogy ki tudja jobban kimosdatni a miniszterelnök urat. Időközben viszont a világ megy tovább és újabb hírekkel jelentkeztünk. Továbbra sem tudhatjuk meg, mire költik el az Európai Parlamenti képviselők a havi 4 320 eurós költségtérítésüket. Megkezdődött a városligeti Magyar Zene Háza építése, az ott táborozó Ligetvédők ki lettek paterolva. És tudjuk, mi hiányzott: még egy kormányzati plakátkampány! Most nem csak Soros lesz rajta, hanem ott lesznek mellette Judith Sargentini és Guy Verhofstadt EP-képviselők is.

Több mint 18 milliárd forintért épül a Magyar Zene Háza a Városligetben

Erőszakkal eltávolított demonstrálók, egymásnak ellentmondó építési adatok, dupla kordon mögött, éjjel-nappal zajló munkavégzés – megkezdődött a Ligetben a Magyar Zene Háza építése. A Liget Budapest honlapja szerint a Magyar Zene Háza “a magyar zenei örökséget komplexen bemutató közösségi hely” kíván lenni, aminek az egyik legfontosabb feladata a magyar zene megszerettetése és népszerűsítése lesz a fiatalok körében. A leendő létesítmény vezetői, Batta András és Horn Márton szerint az igazi komplex élményt maga a természetbe helyezett épület fogja nyújtani. A nyilatkozatok mondjuk arra nem térnek ki, hogy egy park közepén lévő üvegcsodában miért lesz jobb a zenét élvezni, mint a szabadban vagy egy zárt épületben, ahogy arra sem kapunk választ, hogy a föld alá kerülő kiállítótermek miféle természetélményt fognak nyújtani. Időközben a legújabb, immár ötödik szerződésmódosítás a Sou Fujimoto Architects 740 millió forintról 1 milliárd forintra növelte a tervezés díját. A kivitelezés – melyre végül a Magyar Építő Zrt. kapott megbízást – költsége pedig 17,5 milliárdra emelkedett.

5,9 milliárd forintot költhet a kormány a most kezdődött, Sargentini-ellenes reklámhadjáratra

A Sargentini-jelentés megszavazásának napján a Miniszterelnöki Kabinetiroda szerződést kötött Balásy Gyula két reklámcégével “Az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása” tárgyban. Hat nappal később megjelentek, és azóta is futnak a Sargentini-ellenes kormányzati hirdetések. A szerződés értéke nettó 5,9 milliárd forint, aminek 70 százalékát, nettó 4,13 milliárdot mindenképp kifizetnek. A maradék 1,77 milliárd forint csak opció, tehát nem biztos, hogy felhasználják.

Hiába pereltünk, titokban maradhat évi 36 milliárd forintnyi EP-képviselői költségtérítés sorsa

Hogy miért? Az Európai Unió Bírósága szerint szinte minden emellett szól. Mert azok a képviselők személyes adatai. Mert önmagában az, hogy bőven vannak a költségtérítés felhasználása kapcsán nyilvánosságra került visszaélések, még nem elég alap a megismerésre. Mert több millió papíralapú dokumentum anonimizálása túl nagy terhet jelentene. Nem elsősorban a múlt keddi elutasító döntést meghozó Európai Bíróság sara, de ha az Európai Unió intézményei hitelesen akarnak fellépni a korrupció ellen és az átláthatóságért másokkal szemben, akkor lassan ideje lenne a saját portájukon is söprögetniük.

Ötödáron vett tésztagyári részesedést Kaposvár országgyűlési képviselője, Gelencsér Attila

Nem lesz könnyű dolga a krónikásnak, akinek egyszer majd az Azori-szigeteki kaland hősének, a kaposvári Fidesz helyi erős emberének elmúlt nyolc évi eredményeit kell számba vennie. Az idén harmadik ciklusát kezdő politikus nevéhez inkább kínos szituációk kapcsolhatók, semmint sikerek. Nagyratörő ambíciói ellenére Gelencsér Attila az országos politika színpadán csupán a parlamenti jegyzőségig vitte, és szűkebb hazájában, Somogyban sem sikerült egyeduralkodóvá válnia. Most viszont megvette élete első üzletrészét – és épp a trafikosztás helyi nyertesei lettek a cégtársai.
Az elmúlt héten ezen kívül többek között:

- Az Átlátszó szerkesztősége – feltehetően a luxusrepülős-luxusjachtos történetnek köszönhetően – saját bőrén tapasztalhatja, milyen az, ha beindul valaki ellen a propagandamédia. Újságíróként különösen érdekes élmény követni, milyen szakmai színvonalon dolgoznak, és milyen eszközöket vetnek be a kormánypárt szócsövei, ha fenyegetve érzik a miniszterelnök reputációját.

- úgy értesültünk rendőri körökből, hogy örülnek a Budapesti Rendőr-főkapitányság több mint egy hónapja kinevezett rendészeti vezetőjének, Markó Attilának a beosztottjai. Az ezredes személye azért érdekes, mert 2012-ben ugyanerről a posztról mentették fel őt néhány kollégájával együtt visszaélés-gyanús esetek miatt, amelyekben aztán semmit nem találtak. Az ügyek kipattanásához akkor Jenson Button Forma-1-es pilóta autójának koccanása vezethetett.

- beszámoltunk róla, hogy nemcsak a képviselők fizetését emelte meg 750 ezer forintról majdnem 1 millió forintra a parlament, a budapesti albérletre elkölthető keret is magasabb lett. Az eredmény már most látszik: van, akinek havi 311 ezer forintért bérelnek ingatlant, és olyan is, akinek havi 298 ezer forintért. Eddig a lakásbérlésre elkölthető maximális összeg 186 ezer forint volt, ez a parlament.hu adatai szerint jelentősen megemelkedett. A csúcstartó jelenleg az MSZP-s Harangozó Tamás, és a fideszes Böröcz László, mindkettőjüknek havi 311 ezer forintért bérel lakást Budapesten az Országgyűlés Hivatala.

- megírtuk, hogy újabb kultúrharc bontakozhat ki a kormányoldalon belül. Nagyon úgy tűnik, hiszen a hatalom jobban bízik a Boross Péter–Szakály Sándor-féle „őskonzervatívokban”, mint saját központi intézményében, a Magyar Nemzeti Levéltárban. Kásler Miklós friss előterjesztése szerint az 1990 utáni kormányiratokat egy mozdulattal átpakolnák a Veritas Intézetbe. Az Átlátszó által megismert szöveg szerint „az előterjesztés célja annak biztosítása, hogy a Kormány, mint testület tevékenysége során keletkezett iratok a Veritas Történetkutató Intézet kezelésében rendezett és jól használható forrásanyaggá váljanak”. Az 1994-es évtől felhalmozódott központi iratok egyelőre a Miniszterelnöki Kormányirodánál vannak – ám a hatályos jogszabályok szerint az 1994–2004-es évkörű, 300 iratfolyóméter terjedelmű köteget is haladéktalanul levéltári kezelésbe kellene átadni. Káslerék egyrészt ezt az új csomagot vitetnék az MNL helyett a Veritasba, továbbá az első szabadon választott kormány működési évének kezdetétől keletkezett, 1990–1993-as iratokat is átpakoltatnák a központi levéltárból a Szakály Sándor által főigazgatott intézetbe (melynek tanácsadótestületét Boross Péter exminiszterelnök vezeti).

- Irigyli a NER-oligarchákat? A jól fizetett holdudvari arcokat? Mert gazdagok, mert sok pénzük van, mert vehetnek maguknak villát, jachtot, luxusautót, egzotikus helyeken nyaralhatnak? Ne tegye.Inkább gondoljon bele: a politikai celebek élete nem csupán móka és kacagás a VIP-páholyban. Bizonyos keleti filozófiák szerint (ha már keleti szél fúj, ugye) az élet állandó szenvedés, a boldogság csak illúzió. Ha szegény vagyok, gyötrődöm, mert nincs pénzem. Amennyiben gazdag, akkor viszont rettegek, hogy elveszítem. Mindez fokozottan igaz az uralkodó rezsim kurzus-milliárdosaira.

További cikkeink:


MEGVEZETIK AZ IDŐSEKET

VASÁRNAPI HÍREK ONLINE
Szerző: MARKOTAY CSABA
2018.10.06.


Új világgal kecsegteti a kormány a nyugdíjasokat, akiknek könnyítenék a munkavállalását, pedig korábban sokakat épp a mostani vezetés kényszerített nyugdíjba. Eközben átlagnyugdíj alatti juttatást kap az idősek csaknem kétharmada, a beígért korrekcióval pedig a szegényebb idősek járnak rosszul.

Új világgal kecsegteti a kormány a nyugdíjasokat, akiknek könnyítenék a munkavállalását, pedig korábban sokakat épp a mostani vezetés kényszerített nyugdíjba. Eközben átlagnyugdíj alatti juttatást kap az idősek csaknem kétharmada, a beígért korrekcióval pedig a szegényebb idősek járnak rosszul. Hegyesiné Orsós Évával, az egyik legnagyobb idősszervezet elnökével beszélgettünk.

Készülnek az új világra?

– Milyen új világra kellene készülnünk?

Orbán Viktor mondta a héten az Idősek Tanácsa ülésén, hogy november 1-jétől új világ köszönthet az idősekre, mert a dolgozó nyugdíjasok megkapják a nyugdíjukat és a munkabérüket is úgy, hogy utóbbi után csak a 15 százalékos szja-t kell fizetni. Jónak tartják az irányt?

– 2010 óta a kormány idősekkel kapcsolatos foglalkoztatáspolitikája következetlen és ellentmondásos. Hasznosabb lett volna munkaidő-kedvezménnyel vagy kedvezőbb munkaidő-beosztással megtartani az idősödő munkavállalót, mint a korhatár betöltése után elbocsátani, majd 3-4 év múlva visszahívni. Ezalatt az idő alatt sokszor kialakul az új életforma, kopik a tudás. Törvényt hoztak arról, hogy a bírók és általában a közszférában dolgozók a korhatár elérése után nem dolgozhatnak tovább, majd amikor épp e döntés hatására kiderült, hogy a kórházi ágyaknál nincs elég ápoló és az iskolában nincs elég tanár, adtak némi kedvezményt. Létrehozták a nyugdíjas-szövetkezetet, ami lehetőséget ad a visszafoglalkoztatásra, pedig sokakat a korhatár betöltésekor elküldtek. Ez nem felelős, hosszabb távon gondolkodó társadalompolitikát jelez.

A nyugdíjasok mekkora része lenne mobilizálható?

– A KSH adatai szerint 2,7 millió nyugdíjas van. Munkavégzésre főleg a 70 éven aluliak jelentkeznek, de jóval kevesebben, mint amennyit a nyugdíjas-szövetkezetek létrehozásakor beharangoztak. A nyugdíjasok többsége 30–45 év munka után pihenni szeretne, és ezt meg is érdemlik.

Ez érthető, de vajon mi a jobb az időseknek: ha visszamennek dolgozni, vagy ha a családdal vannak? Hiszen épp Orbán szólt elismerően a „női 40” sikeréről, amit ők nagymamanyugdíjnak neveznek. Ez a két irány nehezen fér meg egymás mellett

– A miniszterelnök nem ismeri a demográfiai folyamatokat. A 40 év után a nyugdíj megállapítását igénylő 57–63 éves nők egy részének nem született meg az unokája, vagy megszületett, de külföldön él. Ugyanakkor nagy terhet viselnek, mert a szociális ellátórendszer nem tud megfelelően segíteni idős szüleik, rokonaik ellátásához. Fontos a nyugdíjba vonulás lehetősége 40 év munkaviszonnyal, de erre nem lett volna szükség, ha a kormányzat nem szüntette volna meg a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségét...

"AZ IS BOLOND, AKI EZEK ELÉ KIMEGY A SZÍNPADRA!" - HALÁSZ JUDIT 76 ÉVES

NLCAFÉ 
Szerző: SZ.N.
2018.10.07.


Generációk nőttek fel a dalain, filmjein, színdarabjain. Színészóriásoktól tanult, 52 éve a Vígszínház tagja, azt hiszem joggal mondhatom, hogy Halász Judit egy legenda. 76 évesen sincs egy szabad pillanata sem, állandóan dolgozik, fellép. Boldog születésnapot kívánunk neki!

Talán nem tévedek abban, hogy a legtöbb gyerekes családban a mai napig Halász Judit dala köszönti fel a szülinapost. És a bulikon is együtt harsogják a gyerekek a slágereit, legalábbis az én gyerekeimnél ez így volt. Azt azonban már kevesen tudják róla, hogy gimnazista korában első osztályú lovasként tagja volt a magyar ifjúsági díjugrató lovas válogatottnak, a felnőtt országos bajnokságon pedig harmadik helyen végzett, és megkapta a legjobb női lovasnak járó kitüntetést. Mindennap edzésre sietett suli után, és estig lovagolt. 2000 óta nem ült lóra, de a lovakat és a kutyákat ma is nagyon szereti.

Nagyon szeretett verset mondani, és sorra nyerte a fővárosi versenyeket, tulajdonképpen ezért választotta a színészi pályát.

Bár a színházi szerepekre kevesen emlékeznek, talán csak egy-egy mozdulat marad meg a nézőben, vagy egy benyomás, nekem mégis a színház az elsődleges hivatásom. 52 éve vagyok a Vígszínház tagja, Várkonyi Zoltán hívott oda dolgozni, és nekem megadatott, hogy igazi színészóriásokkal szerepelhettem együtt. Nagyon sokat játszottam Darvas Ivánnal, Páger Antallal, Sulyok Máriával. Ők úgy tanítottak minket, fiatalokat, hogy nézhettük őket, elleshettük a mozdulataikat, a közelükben lehettünk. Figyelhettük, hogy milyen nehézségekkel küzdenek, mire megtalálják az utat a végleges szerephez. Nem volt mindig könnyű dolog ez, például Sulyok Mária, ha nagy volt rajta a teher, akkor nagyon goromba volt, máskor pedig elbűvölő, okos, intelligens úriasszonyként viselkedett. Ma már csak hatan vagyunk a Vígszínházban azok közül, akikkel indult a pályám: Kern András, Hegedűs Géza, Lukács Sanyi, Venczel Vera és Kútvölgyi Erzsi. Sajnos nemrégiben itt hagyott minket Tahi Tóth László, a halála nagy veszteség. Kedvenc színházi szerepem talán nincs, de nagyon szerettem Krúdy Vörös postakocsijában játszani és Szakonyi Adáshiba című művében is, és nem hagyhatom ki Show A hős és a csokoládékatona című darabját sem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a többi szerepemet, legyen az akár film, akár színház, ne szerettem volna” – meséli az NLCafénak a Kossuth-díjas színésznő.

Halász Judit már 10 éve játszott színpadon, amikor először került gyerekközönség elé.

Fantasztikus meglepetés volt nekem gyerekek elé állni. Sokkal nehezebb dolog nekik előadni, mint a felnőtteknek, mert a gyerekeket még nem tanította meg senki arra, hogyan kell viselkedni egy színházban, mit nem szabad, ha unatkoznak, hogy illik csendben lenni. Bevallom, azt gondoltam magamban, hogy az is bolond, aki ezek elé kimegy a színpadra. A legnagyobb siker a mai napig az számomra, ha kilépek a gyerekek elé, és hirtelen csend lesz, és a légyzümmögést is lehet hallani. Ma már úgy fogalmaznék, hogy családi koncertet adok, hiszen a hallgatóságom felnőtt, és ma már a szülők hozzák el a gyerekeket a koncertjeimre, és együtt hallgatják, együtt éneklik a dalokat"...

ITT OLVASHATÓ

A KORMÁNY A MEGRENDSZABÁLYOZÁST "MEGHOSSZABBÍTOTTA BICSKÉIG"

SZTÁRKLIKK
Szerző: LENDVAI ILDIKÓ
2018.10.07.


Az "Apa zenél" együttes (ők azok, akik a vasárnapi boltbezárás elleni nótájukban megzenésítették jókívánságaikat a KDNP-nek és külön Semjén Zsoltnak) egyik számában így jellemzi a kormányzók karakterét: "Bennünk a kényszer: A miénk legyen a minden is kétszer".

Ez a duplázási mánia újabban abban is megnyilvánul, hogy a már kifosztottakat, amennyire lehet, még egyszer kifosszák. Valahogy úgy, mintha a betörő kipakolná a lakásunkat, majd még el is küldené a számlát az álkulcs és a pajszer áráról.

Azt már tudtuk, hogy október 15-től közmunkára vagy elzárásra ítélik az utcán tartózkodó hajléktalanokat. Most a megrendszabályozást "meghosszabbították Bicskéig". Megjelent a rendelet, hogy az elzárt hajléktalan motyóját az önkormányzatok tárolják, illetve -és ez lesz a gyakoribb- ha tárolhatatlannak ítélik, akkor megsemmisítik.

Ha a szerencsétlen tulajdonos kiszabadulva jelentkezik érte, értékbecslés alapján járna neki a kárpótlás. (Ki fogja a szakadt fülű bevásárlószatyor, az ócska pokrócok értékét felbecsülni? Neki viszont ez volt az élete.)

De - így a rendelet -, ebből le kell vonni a tárolás és a megsemmisítés költségeit. Vagyis kifosztották, de a kifosztás költségeit neki kell állnia. Nem hinném, hogy akár 10 ft is marad a levonás után...

A NEVELŐSZÜLŐK VILÁGA

NEVELŐANYU BLOGJA
Szerző: NevelőAnyu
2018.10.05.


Mikor olvasol a nevelőszülőségről az újságokban, vagy hallod a rádióban, tévében, teljesen más elképzeléseid vannak arról, mit is jelent nevelőszülőnek lenni, mint miután már része vagy ennek a világnak. Gyönyörű hivatás a miénk. Hiszen emberi sorsokat fordíthatunk jobbra, változtathatunk meg. De ennek nagyon rögös az útja, nagyon nehéz végig menni rajta, főleg úgy, hogy közben minden oldalról kapjuk a pofonokat. Zárt világ a miénk. Egy külön társadalom. Csak azok érthetik igazán mit élünk át nap mint nap, akik ugyanúgy részei ennek valamelyik oldalról. Vagy azért, mert hivatalból végzik a munkájukat, vagy azért mert nevelőszülőként segítik a gyerekeket, vagy maguk a bajba jutott gyerekek. De sokan vagyunk. Sokan teszünk ezekért a gyermekekért, és sokan vannak a gyermekek, akik ebben a világban nőttek már fel. 

Este van. A sötétség körbeöleli a házat, a csend furcsa ürességként kong . Mindenki alszik, mély álmát alussza, miközben én nem szűnök meg gondolkodni. Körbe-körbe járok a szobákban, végig simítom mindenki arcát miközben édesen szuszognak a takaró alatt. Furcsa már a nyugalom. Ahogy megyek szobáról szobára, gyermektől gyermekig, csak cikáznak a gondolatok a fejemben. Más más élettörténetek, melyekről regényt lehetne írni egyesével. Hogy fogunk ebből a káoszból valamit alkotni? Együtt?

Egy éve még naivan álltam ennek az új világnak a kapujában. Elképzelni sem tudtam mi minden van e mögött az ajtó mögött. Most már tudom.

Sokan inkább csukott szemmel járnak ebben a világban, hiszen amit nem lát az ember az nem fájhat. A lakatot pedig nem nagyon nyitogatták eddig, hogy mindenki számára átlátható, átélhető lehessen a valóság. Sokan nem akarják észrevenni a rengeteg szenvedő gyermek sorsát, gondolván majd megoldódik. De vajon hogyan? Mi nevelőszülők arra tettük fel az életünket, hogy amíg tudjuk, segítjük ezeket a gyermekeket. Vállaltuk, hogy mindent megteszünk a ránk bízott gyermekekért, azért, hogy később értékes tagjaivá válhassanak a jövő generáció társadalmának. De kevés a segítő kéz. Sokkal több kellene. Az otthonok zsúfolásig tele vannak. Hiába igyekeznek minden 12 év alatti gyermeket nevelőszülőhöz adni, nem tudnak, mert kevesen vagyunk. Így az otthonok falai között együtt él a 16-18 éves lázadó, sérült kamasz a 3-5 éves szintén hatalmas lelki és akár fizikai terheket viselő kisgyermekekkel. Azokon a falakon belül tör ki a harag, a düh amit ezek a gyermekek sorsukból adódóan éreznek, és egymáson csapják le, hiszen nincs más akin ezt lehetne. Szánkhoz kapunk, felkiáltunk egy-egy média hír hallatán, mikor korábbi intézetben felnőtt gyermekek mesélik el minek voltak kitéve az otthonban. Azt gondoljuk ezek egyedi esetek, hiszen nem történhet baj. Pedig történik. Nap mint nap. Nincs benne a hírekben, nem olvashatsz róla az újságokban. Mert a szenvedő alanyai ennek olyan gyermekek, akik senkinek sem fontosak eléggé ahhoz, hogy támogassák az életüket, vagy felvállalják ország világ előtt. Egy idő után pedig már természetes számukra az áldozati szerep.

Vannak olyan nevelőszülők, akik több tíz éve gondozzák, nevelik, segítik a bajba jutott, otthontalan gyermekeket. Pedig ebben a szakmában hamar ki lehet égni. Hamar elveszhet a hit, az erő, a kitartás, szem elől téveszthető a valódi cél. Miért? Mert sok kudarc érhet minket nevelőszülőket. Sok támadás, sértés. Nekünk pedig küzdenünk kell. Küzdeni kell a gyermekért. Erre semmi más nem tud felkészíteni, mint a tapasztalatok, a pozitív példák, a megerősítések.

Nehéz, mikor nap mint nap küzdelmeket folytatsz a gyermekért, sokszor magával a gyermekkel. Mert ő egy gyermek. Kiszolgáltatott, meghurcolt, sérült, hatalmas terhekkel a hátán. Néha azt gondolja, ha hozzád vágja azokat, ő megkönnyebbülve tovább léphet, azonban a köztetek lassan kialakuló láthatatlan kötelék vissza-vissza húzza majd. Téged okol, téged vádol, tagadva saját sorsát, hátat fordítva a rideg valóságnak. Könnyebb út a bántás, mint szembenézni azzal, hogy "nem kellettem" a szüleimnek. Könnyebb ártani valakinek aki ott van, mint elfogadni azt, hogy a saját szülei miért nincsenek vele. Vajon ha belegondolunk mi fel tudnánk ezt dolgozni valaha? Hogy a saját édesanyánk, édesapánk eldobott minket? Elment új életet kezdeni, csak éppen nélkülünk? El lehet valaha fogadni, hogy a szüleink saját sérüléseik okozta torzult állapotát a mi bántalmazásunkkal próbálták kompenzálni? Hogy fogalmuk sem volt, mire is van szüksége egy gyermeknek, és amikor erre rájöttek visszavonulót fújtak? Meg lehet ezt valaha bocsátani? Hogy lehet ebből úgy felállni, hogy a teher ne húzza le a földig vállunkat?
...

NEMES JELES LÁSZLÓ: "ÉN NEM A HAZAI POLITIKAI HELYZET MIATT AGGÓDOM, HANEM AZ EGÉSZ VILÁGÉRT"

168 ÓRA ONLINE
Szerző: CSERI PÉTER
2018.10.06.


Nem azért készítek filmet, hogy mindenkinek örömet szerezzek. Viszont minden nézőnek meg akarom adni a személyes utazás lehetőségét – mondta a 168 Órának Nemes Jeles László. A filmrendezővel annak apropóján beszélgettünk, hogy a napokban mutatták be második nagyjátékfilmjét, a Napszálltát. Az Oscar-díjas művész nem tart attól, hogy a közönséget megosztja majd az 1913-ban, Budapesten játszódó alkotás. A szubjektív filmezéstől a jövőben sem fog eltérni, az akadémista filmkészítés szabályait ugyanis szerinte folyamatosan meg kell kérdőjelezni. Beszél arról is, miért használ két nevet, hogyan akarja kimozdítani a popcornattitűdből a nézőket, miért aggódik a szomszédja miatt, és megosztja apokaliptikus jövőképét is.


Fáradtnak tűnik.

– Azt nem csodálom. Lényegében a Saul fia előkészítése, azaz 2013 óta nem volt időm pihenésre. Talán a Napszállta bemutatója után lesz pár hónapom regenerálódni.

Pár hónap? Akkor hamarosan újra filmet forgat?

– Erről még korai beszélni. De több opció is van a fejemben.

A Napszállta főcímében Nemes Lászlóként, a hazai nyilvánosságban következetesen Nemes Jeles Lászlóként szerepel a neve. Melyiket használja ténylegesen?

– Akárcsak az édesapámat, engem is Nemes Jelesnek hívnak. Csupán arról van szó, hogy külföldön az egyszerűbb Nemes László formát használom.

A Napszállta terve már korábban megvolt a fejében, mint a Saul fiáé. Lehetett volna fordítva is leforgatni a két filmet?

– Azt hiszem, hogy nem. Persze ez csak megérzés. A Saul fia egy nagyon ambiciózus, de kis méretű, pontosan körülrajzolható, anyagilag könnyebben megvalósítható projekt volt. Másrészt alkalmas volt arra is, hogy tisztán definiálhassam vele a saját rendezői világomat. Jobb, hogy a Napszállta lett végül a második filmem.

Akár a Saul fia folytatásának, akár előzményének tekintjük is a Napszálltát, a kapcsolódási pontok nyilvánvalók. Ön szerint mi fűzi össze leginkább a két filmet?

– Talán a történelmi helyzetek újragondolása egy konkrét emberi történeten keresztül. Az, hogy miként lehet újraértelmezni a gyökereinket, hogyan lehet egy újfajta utazásban másféleképpen megtapasztalni a saját múltunkat. Nem klasszikus történelmi filmekről van szó, emberi sorsokat ábrázolok történelmi környezetben.

Egy helyen azt mondta, hogy a Napszállta bátor film. Miért az?

– Reméltem, hogy ezt előbb mások fogják kimondani. Arra gondoltam, hogy nem fogadom el azt az akadémizmust, amely kötelezőnek tekinti a filmkészítés szabályait, és amit a rendezők nagy része szinte pánikszerűen igyekszik követni. Számomra elfogadhatatlan a nagymértékű cselekményközpontúság, valamint az isteni nézőpont, amely azt sugallja, hogy a rendező mindent tud a tárgyáról. Ez az akadémizmus arra kényszeríti a nézőt, hogy a film megtekintésekor csak egyetlen dimenzióban és egy pontosan megrajzolt, előre behatárolt úton mehessen végig. Ez persze azt a kényelmes érzést nyújtja a nézőnek, hogy végig kontrollálja a filmet, és megnyugtató választ kap minden felmerült kérdésre...

AMI ELŐL MENEKÜLÜNK, AZ UTOLÉR - TALÁLKOZÁSOK SZEMÉLYISÉGÜNK ÁRNYÉKRÉSZÉVEL

LELKIZÓNA BLOG
Szerző: SzabóElvira
2018.10.05.


Arra kérem a kedves Olvasót, szánjon arra öt percet, hogy végigtekintsen az életén, és elgondolkodjon az alábbi kérdésen: van az életében olyasmi, ami bosszantja, ami kellemetlenséget jelent, ám ez mégis újra és újra visszatér? Lehet szó egy álomról, egy élethelyzetről, egy embertípusról, ami azonnal beindítja a reakciót: „jaj ne!”. Ha még futja rá ebből az öt percből, amit talán egy nyugtató fürdő vagy lassú teaszürcsölés közben talál a napjában, vegye számba azt is, hogy pontosan mi az, ami annyira irritáló?

C. G. Jung pszichológus számos bölcsességgel ajándékozott meg minket az emberi lélek természetéről, többek között azzal a mély tanulsággal is, hogy ha úgy érezzük, falra mászunk valamitől vagy valakitől, akkor érdemes magunkra figyelnünk – mert talán sikerül meglátnunk azokat a részeinket, amelyek eddig árnyékba borultak. Marie-Louise von Franz analitikus, Jung tanítványa azt mondja, e mögött a jelenség mögött az áll, hogy „a legtöbb ember nincs teljesen tudatában a személyiségvonásainak”. Amit nem ismerünk, pontosabban nem akarunk tudni saját magunkról, az száműzetésbe kerül személyiségünk ún. árnyékrészébe. Ám e tulajdonságaink hírt adnak a létezésükről – a kapcsolatainkban, az álmainkban.

MIÉRT NE AKARNÁM OLYANNAK LÁTNI MAGAM, AMILYEN VAGYOK?

Hogy miért volna szükség arra, hogy személyiségünk egy része rejtve maradjon előttünk? „Szeretjük úgy képzelni, hogy értelmesek, nagyvonalúak, jó természetűek, ügyesek meg még ki tudja, milyenek vagyunk. Ám vannak olyan tulajdonságaink is a teljes személyiségünkben, olyan alárendelt (inferior) tulajdonságok, amelyeket nem ismerünk” – írja Von Franz Az álmok útján című kötetben. Tegyük fel, rendszerető és rendszerező egyéniségek vagyunk, az életünkben pedig a tiszta feltételeket és viszonyokat kedveljük, különben felborul a lelki nyugalmunk. Nagy erőfeszítést teszünk arra, hogy mindig minden rendben legyen és menjen. Vagy tegyük fel, fontos számunkra, hogy határozottan képviseljük az álláspontunkat, és részünk legyen a döntésekben – azt tartjuk magunkról, hogy magabiztos és talpraesett egyéniségek vagyunk.

De talán nem is mindig vagyunk olyan biztosak a dolgunkban, amennyire sugározni szeretnénk, de ezt a világért se ismernénk be. Vagy pedig az az igazság, ha nem fordítanánk akkora figyelmet a rendre és arra, hogy mindent letisztázzunk és tisztába tegyünk, akkor váratlan és megjósolhatatlan helyzetekbe keverednénk, és még a végén hibát követnénk el – azt, hogy bennünk is van hajlam a káoszra (hiszen a – matematikai értelemben is vett – káosz az élet és minden ember része), nem akarózik bevallani magunk előtt. „A legtöbb ember azokkal a tulajdonságaival azonosítja magát, amelyek elfogadhatóvá teszik őt a társai előtt, ezért az árnyék általában félszeg, alárendelt, és olykor még egy kicsit gonosz vagy szociálisan ügyetlen is lehet.”...

SORSFORDÍTÓ NÁCI IDŐKET ÉLÜNK

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: ACZÉL GÁBOR
2018.10.05.


Takaró Mihály a Duna Televízió Száműzött magyar irodalom című sorozatában “a XX. század első felének elhallgatott, világhírű és világirodalmi szintű szerzőit helyezi vissza a kánonban megérdemelt helyükre”, köztük van Tormay Cécile, Szabó Dezső, Wass Albert és Nyírő József, akik 2012-ben az ő kezdeményezésére kerültek be az új Nemzeti Alaptantervbe. “Nemzeti szellemben tanít.” “A magyarság körében világszerte ismert és elismert tevékenysége okán 2013. novemberben megválasztották a Kárpát Medencei Magyartanárok Kulturális Egyesülete elnökének is.” “Évtizedek óta ezt a lelket, szellemet, tudományt és iskolát: azaz nemzetet teremtő tevékenységet műveli. Illesse hát méltó köszöntésünk a nemzet irodalomtanárát!” (Raffay Ernő laudációjából)

Amikor vitéz Nagybányai Horthy Miklós átvette ezt az országot, akkor ez az ország romokban hevert. A polgársága erkölcsi hullaként, teljesen reménytelenül nézett a jövőbe. Mondhatnánk számos olyan párhuzamot” – mondotta volt Takaró Mihály egy 2011-es Nagy magyarok című előadásában -, “ami a jelenre és az 1920-as állapotra, bizony, egyszerre igaz. Tény azonban, hogy Magyarországon az a párt, amely a szocialista munkáspárt utódpártjaként, és a kommunizmus utáni újfajta kozmopolita kommunizmust megvalósítva az országot ebbe az iszonyatos csődbe vitte, talán még nagyobba erkölcsileg, az a párt reményeink szerint végleg megbukott. Akkor, 1920-ban, egy 1918-as és egy 1919-es, két elvetélt forradalom után egy nagy államférfire volt szükség Horthy Miklós személyében.” (Video)

Nem tette hozzá: Ahogyan most is Orbán Viktorra.

Mindazonáltal fel se merülhet, hogy az érdemei elismerése mellett közös megegyezéssel október 31-én távozó, baloldalisággal nemigen vádolható Prőhle Gergely helyett bárki más lehet-legyen a Petőfi Irodalmi Múzeum vezetője...

ELŐKERÜLT GALILEI EREDETI "ERETNEK" LEVELE

SZÍNEK ÉS FOLTOK BLOG
Szerző: GÖBÖLYÖS N. LÁSZLÓ
2018.10.07.


A londoni Royal Society könyvtárában találta meg egy olasz kutató Galileo Galilei elveszettnek hitt levelét, amelynek nyomán eretneknek nyilvánították.

Eddig két változata volt ismert, amelyek közül az egyik enyhébb megfogalmazású volt. A most előkerült levél, amelyben a tudós megfogalmazta tézisét a római katolikus egyház azon állításával szemben, hogy a Nap forog a Föld körül, már legalább 250 éve könyvtár birtokában van.

Galilei 1613-ban írta a 7 oldalas levelet, amelynek a végén G.G. aláírás van. A tudós barátjának, Benedetto Castellinek, a pisai egyetem matematikusának írta és megfogalmazta benne, hogy a tudományos kutatásnak szabadnak kell lennie az egyházi doktrinától.

A szöveget Niccolo Lorini dominikánus szerzetes 1615. február 7-én elküldte az Inkvizíciónak. Ennek másolatát a vatikáni titkos archívumok őrzik. Egy héttel később Galilei Pieri Dini nevű barátjának azt írta, hogy a Castellinek írt, az Inkvizíciónak elküldött levelét meghamisították és a levélhez csatolta annak enyhébb változatát, eredetinek feltüntetve azt. Kérte Dinit, hogy továbbítsa a vatikáni teológusokhoz.

Dininek írt levelében Galilei, akit 1633-ban-ban, miután megjelent a Dialógus a világ két legnagyobb rendszeréről című műve, eretnekség miatt perbe fogtak és elítéltek, panaszkodott arról, hogy milyen rosszindulatúak és tudatlanok az ellenségei és azt írta, hogy az Inkvizíció felülhet ennek a túlbuzgóságból eredő csalásnak”.

Mi történt valójában? Valóban kikelt az egyházi beavatkozás ellen Castellinek írt levelében vagy valaki meghamisította a levelet? – veti fel a római lap...

ÉS AKKOR KIDERÜLT, MI TENNÉ BOLDOGGÁ A MAGYAR NYUGDÍJASOKAT

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2018.10.07.


Félmillióval többen kapnak idén nyugdíjprémiumot; az új budapesti városrészt építő török milliárdos ült Orbán mellett a Vidi Európa Liga-meccsén; akár életük végéig mentességet kaphatnak a nagycsaládos nők az szja-fizetés alól. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.

Félmillióval több ember kap idén nyugdíjprémiumot, mint tavaly. A változás az, hogy ezúttal nem csak az öregségi nyugdíjasok kapják ezt meg, hanem azok is, akik nyugdíjszerű ellátásban részesülnek, vagyis kétmillió helyett nagyjából 2,5 millióan.

A teljes összeg azonban nem jár mindenkinek. Várhatóan mintegy 18 ezer forintot ad a kormány, de csak azoknak, akik minimum 80 ezer forint nyugdíjat kapnak. Kisebb nyugdíj mellé arányosan kevesebb prémium jár, például egy 50 ezer forintos nyugdíj mellé már csak 11 250 forint lesz a prémium...

HÁROM DOLOG, AMI SOKKOL HAZAKÖLTÖZÉS UTÁN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2018.10.07.


Az úgynevezett fordított kultúrsokk elég sok embert elér azok közül, akik külföldről költöznek haza (erről nemrégiben itt, a blogon is volt poszt, itt található). A jelenség egészen hétköznapi dolgokban nyilvánul meg – erről szól a mai egyik írás. Aztán megnézzük, valójában mennyit költ Londonban egy magyar határátkelő, végül de messze nem utolsósorban kiderül, mennyire más az élet egy speciális nevelési igényű gyermekkel Svájcba költözés után.

Kezdjük akkora a hazatérés sokkjaival, melyről a Fromázs blog írt. Akinek van kedve, az egyébként a szerző Zsófival találkozhat személyesen is az október 12-i Határátkelő Klubban (részletek a posztok után).

#1 A bevásárlást nem tudom egy helyen megoldani

Ha zöldséget akarok, akkor irány külön a zöldséges, aztán a kenyér itt jobb, a hús ott jobb, és kevés zöld kész-félkész termék van, ami megkönnyíthetné a háziasszonyok életét.

Franciaországban nem kellett sokat agyalni, hogyan főzzünk egészségesen, mert minden ebbe az irányba mutatott és kis dobozos salátákat is lehetett venni olcsón. Mindent egy ABC-ben megtaláltam, és a jó, illetve a jobb minőségből lehetett választani. Itthon ez nekem minimum 2 bolt plusz a zöldséges.

A napi menüknél pedig, amire annyira vágytam, mert itthon lehet reális áron menüzni, sokszor a hús-krumpli, hús-tészta, hús-rizs párokat látva nem kapok nagy kedvet.

A magyar konyha – amit hozzá kell tennem, hogy amúgy szeretek – nem zöldségpárti, ezt eddig is tudtam, de most naponta szembesülök vele. A gyomrom viszont 2 év alatt átállt a franciás étkezési szokásokra és jót is tett neki.

Itthon viszont sokat fáj, mert elszoktam a fűszeres, pirospaprikás és olajban sütött, illetve rántott dolgoktól. Ez meglepett! Nyilván, otthon úgy főzök, ahogy én akarok, de úgy látom, hogy itthon több utánajárás szükséges hozzá.

#2 Az épületek rossz állapota

Nem újdonság, hogy Magyarországon nincs pénz a homlokzatok felújítására, de még Budapest belvárosában járva vagy Újlipótváros klasszabb utcáin is rendre omladozó épületek vesznek körül.

Arra döbbentem rá, hogy ha nap mint nap szép, esztétikus környezetben jár-kel az ember, a kedve is azonnal jobb. Nantes-ban a belvárosban és sok „kertvárosi” környéken is ápoltak, gondozottak az épületek és több a zöld, mint Budapesten.

Nyilván egy főváros nem lehet annyira zöld, mint Nantes, de azért kívánom Budapestnek, hogy egyszer annyi pénzünk legyen az épületeinkre, hogy olyan szépek lehessünk, mint például Bécs.

#3 Az egymás iránti tisztelet

Az emberek sokszor nem tisztelik a másik embert és az elemi udvariasság a másik iránt elég hiányos. Franciaországban már a cumisüveggel szívják magukba a gyermekek az tiszteletet és udvariasságot, amely az élethez ott alapvetően hozzátartozik. Igaz, biztos ott sem mindenki jól nevelt, de a fejemet rá, hogy az arányok azért nagyon mások, mint itthon.

Hogy ezt miben élem meg? Az ügyintézés, orvosi ellátás, vagy bevásárlás során engem sokszor leszúrnak, kioktatnak, vagy legjobb esetben morcos arccal tájékoztatnak...

CSALÁD ELLENI ERŐSZAK

HVG ONLINE
Szerző: PARÁSZKA BORÓKA
2018.10.06.


Félreértés azt hinni, hogy csak a melegeket érinti a hétvégi romániai népszavazás. Sokkal több joghátránytól tarthatnak a nem házasságban élő heteroszexuálisok és a gyermeküket egyedül nevelők. Vélemény.

„Egyetért-e ön az alkotmány parlament által jóváhagyott módosításával?” – erről a kívülálló számára nehezen érthető kérdésről lesz népszavazás október hatodikán és hetedikén Romániában. A heves indulatokat kiváltó és ezért jó mozgósító erejű ügy hátterében a házasságról szóló cikkely megváltoztatása áll. Az új szöveg így hangozna: „A család egy férfi és egy nő szabad akaratából megkötött házasságán alapul.” Az eddigi szöveg „házastársak” szabad akaratáról beszélt, és a kezdeményezők azt kívánják kivédeni, hogy ne lehessen legalizálni a homoszexuális párok házasságkötését Romániában.

A módosításnak a meleg közösséget érintő, valódi jogi következményei nem lesznek, hiszen a homoszexuális párok házasságkötése az érvényben lévő polgári törvénykönyv értelmében most sem lehetséges: az ugyanis rögzíti, hogy házastársakon „férfit és nőt” kell érteni. A heteroszexuális emberekből álló családok számára azonban súlyos veszélyt rejthet a változás: ha ez a módosítás érvénybe lép, a jövőben nem ismerik el családként a házasságot nem kötő heteroszexuális párok életközösségét és a gyermeküket egyedül nevelőket sem. Ennek a szociális juttatásoknál, a jogvédelemben, a gyermekjogokat tekintve is hosszú távú következményei lehetnek, erről azonban – dacára a jogvédő szervezetek erőfeszítéseinek – alig esik szó Romániában.

A most megrendezendő népszavazás mögött van egy, a fentinél sokkal összetettebb problémahalmaz. Románia legnagyobb „magánvállalata” és legbefolyásosabb politikai szervezete ugyanis hosszú időn át ugyanaz az intézmény, a Román Ortodox Egyház (BOR) volt. Az 1949-es államosítás után a BOR tulajdonképpen államegyházzá lépett elő (a korábban ortodoxokra és görögkatolikusokra osztott román társadalomban). A romániai egyházak költségvetési támogatása „felülről nyitott”, a mindenkori kormány és az egyházak vezetői (első-, másod- és harmadsorban a BOR) képviselőinek az alkujától függ, mennyi pénz jut a vallási szervezetek működtetésére. A BOR közleménye szerint ez átlagosan 70 millió euró évente, a Román Humanista Szövetség adatigénylése alapján azonban a kormányzati és az egyházi szervek is azt közölték: a költségvetés 0,4 százaléka megy az egyházaknak, ami 500 millió euró évente. Összehasonlításként: a teljes romániai oktatási rendszer a költségvetés 3,5 százalékára számíthat. Az egyház(ak) költségvetési támogatása az ortodox egyház pozícióit erősíti, illetve a többi felekezet támogatása nagymértékben függ attól, hogy milyen viszonyt ápol a kormány legfőbb partnerével, az ortodox egyházzal, és hogyan működik vele együtt. Cserébe az ortodox egyház évek óta kiszámíthatóan mozgósít a politikai pártoknak, és aktívan részt vesz a politikai kampányokban.

Ez a kiváló együttműködés az utóbbi években megtört, és valami olyasmi következett be, amire senki sem számított: hirtelen zuhanni kezdett a BOR népszerűsége. Egyre-másra kerültek felszínre az egyházon belüli erőszakcselekmények. Magyarországon is visszhangja lett annak a tizenegy évvel ezelőtti gyilkosságnak, amelynek áldozata egy 24 éves lány – ördögűző ortodox pap és apácák végeztek vele. Családon belüli erőszak, nemi erőszak, pedofília, ördögűzés, fekete mágia – egyik botrány követte a másikat. Nem kerülte el a korrupció sem a BOR-t: az egyházon belüli tisztségekre „licitálás”, a pénzzel vásárolt papi szolgálati helyek miatti botrány is nyilvánosságra került, csakúgy, mint az egyházi vállalkozások adóelkerülése. A legnagyobb botrányt a Nemzet Megváltása-katedrális váltotta ki. A bukaresti gigaberuházás értéke a hivatalos adatok szerint elérheti a 90 millió eurót. Az egyházat vezető Daniel pátriárka mindezt visszatetsző nyilatkozatokkal, állásfoglalásokkal súlyosbította. A legnagyobb fölháborodást az váltotta ki, hogy „Isten büntetésének” mondta a hatvan halálos áldozattal járó bukaresti diszkótragédiát. Az IMAS közvélemény-kutató intézet 2017-es felmérése szerint a BOR támogatottsága, először a forradalom utáni időszakban, 50 százalék alá esett...

AZ EU ÖSSZEZÁRT A BRITEKKEL SZEMBEN, NEM CSATORNA, HANEM BETONFAL FOG ELVÁLASZTANI

168 ÓRA ONLINE
Szerző: HAJDÚ TÍMEA
2018.10.06.


Nagy-Britanniában ahány politikus, annyi Brexit-terv van, Theresa May életképtelennek titulált tervét olyan sértettséggel és felsőbbségességgel dobta vissza az EU, mint a megbántott hölgy az őt eláruló kedves leveleit. May tervét belülről is támadják az euroszkeptikus toryk, és nem élvezi a Munkáspárt Brexit-párti szakaszának támogatását sem. Bár sok hang követel új népszavazást, a jövő márciusban tervezett kilépésig már valószínűleg nincsen idő új referendumot kiírni. Az elmúlt két év eredménytelen gazdasági tárgyalásai nem igazán jó előjelei az októberi brüsszeli tárgyalásoknak az elválás végleges tervéről.

Valamikor a brit birodalom hadihajói uralták az óceánokat. A birodalom azzal üzletelt, akivel akart, és azon uralkodott, akin akart. Ma ezek a fregattok az angol kikötőkben ringanak a vízen, emléket állítva annak, hogy egykor a világ urai szálltak tengerre rajtuk. Az elmúlt száz évben már sokat beszéltek és írtak a britek bukásáról, ahogy darabonként elvesztették birodalmukat és a világban elfoglalt vezető szerepüket. A birodalom utáni országban még mindig élnek a régi berögződések, de ma már a britek kereskedelmi és hatalmi helyzete napról napra rosszabb. Mindeközben a konzervatívok gyenge hatalmát belső viszályok szaggatják szét, a Munkáspárt vezetése pedig kormányozni akarna, de nem hajlandó elkötelezni magát sem a Brexit mellett, sem pedig ellene. A pártok konferenciái után a brit vezetők mottója lehetne az amerikai komikus, Groucho Marx mondása, hogy „ezek az elveim, s ha nem tetszenek, nos, akkor van helyettük másik”.

A Munkáspárt most lezajlott éves konferenciájának jelszava: Újjáépíteni Nagy-Britanniát a tömegnek, és nem egy szűk rétegnek. Jeremy Corbyn pártvezető ezúttal megúszta puccskísérlet nélkül, bár a párton belül most is sokan a távozását kívánnák. Corbyn ellen a nyáron újabb kosárnyi antiszemita vád gyűlt össze. A legsúlyosabb közülük, hogy Corbyn megkoszorúzta az 1972-es müncheni olimpián az izraeli sportolókat meggyilkoló Fekete Szeptember tagjainak sírját. Később azt nyilatkozta, hogy nem tudta, mi történik pontosan, amikor megkoszorúzta a sírt. Aztán előkerült egy 2013-as beszéd, amelyet a Palestinian Return Centre-ben tartott, amely szervezet a több millió palesztin leszármazott Izraelbe való visszatéréséért kampányol. Corbyn a videóban elmondja, hogy szerinte két baj van a brit zsidósággal, az egyik, hogy a brit cionisták nem akarnak történelmet tanulni, a másik pedig, hogy nem értik az angol iróniát. A Channel 4 csatornának adott interjúban a vádakra reagálva elmondta, hogy ő ellenzi az antiszemitizmust, és szerinte nem antiszemitizmus, ha ő vitatkozni akar Izraelről. A botrányok közepette még a brit liberális napilap, a The Independent is szerkesztői vezércikkben kritizálta Corbynt, amiért annyira erőlködik, hogy antiszemitának tűnjön, és még az újság olvasóinak 60 százaléka is úgy érezte, hogy a politikus rosszul kezelte a vádakat. A Munkáspárt már 2016-ban átélt egy nagy antiszemita botrányt, mikor Naz Shah képviselőnő azt mondta, az izraeli–palesztin-konfliktust az oldaná meg, ha a zsidó állam Amerikába költözne. Az egy időre felfüggesztett, majd bocsánatot kérő Shah-t Corbyn a nyáron egyenlőségi árnyékminiszternek nevezte ki...

JUNCKER: HA AZ ORBÁNI ILLIBERALIZMUS EMBERTELENSÉGET ÉS ÉS DEMOKRÁCIAELLENESSÉGET JELENT, AKKOR LÉPNI KELL ELLENE - SZELESTEY LAJOS NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

B1 BLOGCSALÁD
Szerző: SZELESTEY
2018.10.07.


- Orbán és Kaczynski értékközösségként teszi tönkre az EU - figyelmeztet a legtekintélyesebb német történész 

- A szlovák kormányfő úgy gondolja, hogy tárgyalások és kölcsönös engedmények révén van esély a magyar és a a lengyel jogállami vita megoldására

- A német autógyárak összejátszanak a magyar kormánnyal, hogy semmi se zavarja a profittermelést

Der Standard

A Bizottság elnöke nem tud mit kezdeni az Orbán Viktor által hangoztatott illiberális demokráciával. Juncker szerint ugyanis ha az illiberalizmus azt jelenti, hogy idegeneket állítanak pellengérre, csupán csak azért, mert azok mások, továbbá azzal egyenlő, hogy súlyosan korlátozzák a sajtószabadságot és búcsút intenek az EU alapelveinek, akkor az már olyan fokozat, hogy ott a 7-es paragrafust kell bevetni ellene. Mint mondta, meg kell vívni ezt a csatát, még akkor is, ha az nehéz lesz, és az érintett kormányok úgy csinálnak, mintha támadás érné az országukat, miközben az EU-nak csupán az adott állammal van baja. Ez esetben a hazafiság átadja a helyét a nacionalizmusnak. De mindenképpen szembe kell szállni az ostoba nacionalizmussal, amely úgy állítja be, mintha sikeresen tudna végigsöpörni egész Európán. A politikus arra is figyelmeztetett, hogy ha a hagyományos pártok utánozzák a populistákat, akkor maguk is populisták lesznek. Nagy pártcsaládok máris a szélsőjobb nyelvezetét használják. Hozzáfűzte: kihívás a demokrácia ellen, ha Magyarország a jogállamból töröl bizonyos szabadságjogokat, ez ellen védekezni kell. Ám nincs a demokrácia veszélyben, ha annak hívei szembeszállnak az ilyen jelenségekkel.

Juncker Bécsben nyilatkozott, éspedig nagyon is tudatosan éppen annak a három újságnak, amelynek kapcsán a szélsőséges FPÖ irányítása alatt álló Belügyminisztérium a minap arra utasította a tartományi rendőr kapitányságot, hogy bármilyen ügyben csak a lehető legminimálisabb tájékoztatást adják e három orgánum munkatársainak. Az elnök azzal indokolta választását, hogy ahol veszély leselkedik a szabad sajtóra, vagyis az alapjogokra, ahol intoleranciára szólítanak fel, ott jelzést kell adni. Nyíltan ki kell állni. Sajtószabadság nélkül nincs demokrácia, a politikai rendszer nem korlátozhatja a független médiát, mert az rossz vért szül. Az euroszkepszis időnként teljesen jogos, ám szó sem lehet arról, hogy valaki teljesen szembemenjen az uniós normákkal.

New York Times/Reuters

A szlovák miniszterelnök erősen hisz abban, hogy ha az unió párbeszédet folytat Magyarországgal és Lengyelországgal, akkor mindkét oldal tesz engedményeket és el lehet kerülni, hogy szavazni kelljen a jogállami eljárás beindításáról, mert az nagyon rossz volna. Pellegrini hozzátette, hogy nem szabad bajkeverőnek tekinteni a visegrádi államokat, az ellentéteket dialógus útján kell tisztázni. A nemrégiben történt kettős újságíró-gyilkosságról azt mondta: országának nem szavakra, hanem tettekre van szüksége, hogy kiirtsa a korrupciót és a maffia-típusú bűncselekményeket, annál is inkább, mert Kuciak és barátnőjének halála beárnyékolta Szlovákia hírnevét. Jelezte, hogy nem tűrnek el semmiféle visszaélést az uniós támogatások területén, egyébként sem lehet szó szervezett bűnözésről. Arra is kitért, hogy az ügyben csak akkor lehetséges a katarzis, ha a tettesek után megtalálják és elítélik a felbujtókat is.

The Times

Steve Bannon európai embere úgy gondolja, hogy Magyarországot azért akarja megbüntetni az EU, mert Budapest a kultúrájáért, az identitásáért harcol, és mivel nem fogadja el a kvótákat. Modrikamen, aki hivatalosan megalapította az amerikai elnök volt tanácsadója által kezdeményezett Mozgalmat, közölte, hogy zsidóként sokkal nagyobb biztonságban érzi magát a magyar fővárosban, mint akár Brüsszelben, akár Párizsban. A belga politikus beszélt arról is, hogy egyelőre Európában szeretnék összefogni a populista erőket az EP-választás közeledtével, de tervben van az is, hogy az egész világra kiterjesztik tevékenységüket.

A lap hozzáteszi, hogy Lenin előtti főhajtásként lehetne őket akár Populista Internacionálénak, röviden: Popinternnek is nevezni. A cél az, hogy minden országban alkalmazzák azokat ötleteket, amelyek hatalomra segítették Trumpot. Ennek érdekében szeretnék megnyerni Orbán Viktort is, akit ugyan uniós eljárás fenyeget mind inkább illiberális politikája miatt, ám aki a nyugati populisták zászlósfigurája lett a bevándorlással szemben tanúsított elutasítása miatt. Mindazonáltal Modrikamen elismerte, hogy sem a kormányfőnek, sem a hasonszőrű olasz belügyminiszternek nincs szüksége a választási győzelemhez a tanácsukra. De a Mozgalom hasonló elveket hirdet, mint ők: a nemzeti szuverenitást, a biztonságos határokat, a migráció ellenőrzését és a radikális iszlám elleni harcot propagálja...   

ITT OLVASHATÓ

RIGO(NE) - ELSZÁLLT, S REMÉLJÜK NEM IS JÖN VISSZA

GOMBÓC MONDJA
Szerző: gomboc r2r
2018.10.07.


Megbukott az új elektronikus jegyrendszere a BKK-nak, már az időpontját sem tudják, hogy mikor vezetnék be. Szerencsére. Rengeteg probléma volt vele, de a legnagyobb, hogy igazából nem nyúlt volna hozzá a jelenlegi rendszerhez, csak digitalizálta volna.

A RIGO

Működése szerint ennek a bevezetésre szánt új, elektronikus jegyrendszernek fel kellene ismernie a BKK által kibocsátott RIGO-kártyákat, az e-személyit, illetve a bankkártyákkal is meg kellene értetnie magát. Érthető okokból erre képtelen. Egyszerűen túl bonyolult egy olyan rendszert felállítani, ami ennyi különféle adathalmazból képes lenne dolgozni. De még ha sikerülne is valahogy működésre bírni a rendszert, egy-egy frissítés alkalmával pillanatok alatt be lehetne dönteni a rendszert. Éppen ezért a bevezetés is "csúszik" - ez újmagyarul annyit tesz, hogy próbálják minél tovább temetni a projektet, amíg a törlése már nem érdekel túl sok embert és nem lesz annyira nyilvános a bukás.

Őszintén szólva nem érdemes sajnálnunk, hogy ez végül nem kerül bevezetésre, ugyanis semmilyen reformot nem hozott volna a fővárosi közlekedésbe, pusztán a jelenleg is létező jegyrendszert ültette volna át digitális formába. Egyetlen különbsége a vonaljegy lecserélése, amely helyett egy időalapú jegyet vezetne be. Ez azt jelenti, hogy mondjuk egy 30 perces időintervallumon belül lenne érvényes a jegy. (Ha dugóba kerülünk, a jegyünkön az idő akkor is ketyeg. Ezzel kapcsolatban azt kommunikálták, hogy az ilyen helyzetek esetén a jegy érvényes maradna az érvényesítéstől megteendő távra. Ugye nem kell elmondanom, hogy programot írni erre lehetetlen, így egyedi elbírálással lehetne ezeket érvényesíteni, márpedig erre senkinek se akarata, se kerete nem lenne a főváros oldaláról.)...