2022. július 4., hétfő

ÁGH ATTILA: A SAJÁT SÍRJÁT ÁSSA AZ ORBÁN-REZSIM, DE AZ ÖSSZEOMLÁSA MINDENKINEK FÁJNI FOG

KLUBRÁDIÓ
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2022.07.04.


Ágh Attila politológus, filozófus, egyetemi tanár szerint az Orbán-rezsim még rosszabb lett: "élvezi a válságot", mindent megtesz, hogy fennmaradjon a fenyegetettség, ami a teljhatalom kiépítésének alapja. Viszont ebből adódik egy belső ellentmondás, mert ez tönkreteszi az ország versenyképességét és aláássa magát a Fidesz uralmát is, amelyet ilyen "perverz módon" akarnak fenntartani. Úgy látja, az ország tönkretétele egyre jobban érzékelhetővé válik, hiszen nehéz kitalálni, hova mehet lejjebb a közoktatás, a közegészségügy, a kormányzás színvonala. Mindenkinek fájdalmas lesz, de bekövetkezik az Orbán-rezsim összeomlása – vélekedett.


Ágh Attila politológus professzor néhány nappal ezelőtt a Népszavában azt írta, szerinte ebben a ciklusban összeomlik az Orbán-kormány.

A Megbeszéljük adásában azzal kezdte, hogy egy ilyen választási vereség után vannak káros evidenciák (a rezsim fennmaradásáról), és teljesen elmélyült a zűrzavar az ellenzék soraiban. Ezen evidenciák négy évig cipelése helyett arra kell fordítani a figyelmet, hogy az Orbán-rezsim megújult és sokkal rosszabb, mint korábban. Azt mondta, abban új, hogy „élvezi a válságot”, nem megoldani, hanem kiterjeszteni akarja, nem fél a háborútól, hanem „parazitaként” kapcsolódik hozzá, mindent megtesz, hogy fennmaradjon a fenyegetettség, és ez adjon alapot arra, hogy a teljhatalmat sokkal nagyobb területekre kiterjesszék, mint valaha.

Ebből adódik egy belső ellentmondás, mert szerinte ez tönkreteszi az ország versenyképességét és aláássa magát a Fidesz uralmát is, amelyet ilyen „perverz módon” akarnak fenntartani. A versenyképesség romlására példaként említette az európai szuverenitási indexet, amelyben utolsó, 27. Magyarország, a hat területből négy elégtelen és kettő gyenge minősítést kapott. Az ország nemzetközi versenyképessége a közoktatáson, a közegészségügyön és a közigazgatáson (a jó kormányon) alapul – hangsúlyozta a politológus –, és már mind a három tönkrement. A rezsim a saját alapjait ássa alá, az összeomlás belülről jön, kiüresedik a magyar gazdaság és társadalom – vélekedett Ágh Attila. Hozzáfűzte, az intenzív gazdaságra kellene áttérni az összeszerelő üzemek robotja helyett, ebben a tekintetben Orbánék „egyre jobban tönkreteszik az országot”.

Szerinte három szakasz játszódik le; most a teljhatalom kiépítésének szakaszában vagyunk, és a leszakadás Európától már ebben a rövid időszakban is megmutatkozik, tréfásan azt mondta, a következő kormányzati bejelentések arról szólnak majd, hogyan lehet utolérni Bulgáriát. Ezért belép egy újabb szakasz, amelynek az előjelei már láthatók: minden összeroskadó rezsimben megpróbálnak a vezetők valami újítást bevezetni. Itt Matolcsy György jegybankelnök és Palkovics László miniszter kerül előtérbe az innovációnál, valamint Nagy Márton, az új fiú, aki különböző ellentmondó kísérletekkel próbál előretörni, de ha nem jön be, akkor bármikor lecserélhető.

Tehát van egy intenzív fejlődésre képtelen rendszer, mivel az oligarchák elnyelik az összes pénzt, és – ebben ugyan tényleg optimista Ágh Attila, ezt maga is elismeri – az Európai Unió nem hajlandó engedni, legalábbis egyelőre úgy látszik. Vagyis, mivel a helyzet nem fenntartható, rövidesen megjelennek az első nagyobb repedések az oligarchák szintjén is a rendszeren belül.

A harmadik szakasszal kapcsolatban felhívta a figyelmet a teljes konfrontáció fogalmára, amit Orbán Viktor megkísérelt a 2019-es európai parlamenti választáson. 2024-ben megint EP-választás lesz, akkor Orbán megint megpróbálja összefogni a szélsőjobboldali, Európa-ellenes erőket. Szerinte az utolsó roham készülődik; ahogy Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, Orbánnál is megfigyelhetők bizonyos „mentális jelenségek”, nevezetesen a „beteges elbizakodottság”, amelyet görögből véve hübrisznek nevezünk. A magyar kormányfő belelovalja magát az Unióval szembeni ütközésbe, akkor is, ha szükségtelen, mert ez vált az alapvető profiljává. Ezzel nemzetközileg is elszigetelődik, Lengyelországgal, Szlovákiával, Csehországgal is bizonyos területeken szembekerül.

A párhuzamot folytatva azt mondta, Putyin is abból indult ki, hogy három nap alatt lerohanja Ukrajnát, és látjuk, hogy azóta több mint négy és fél hónap telt el. Ezzel nem a tömegtámogatásban, hanem belülről meggyengítette magát, Oroszország összeomlása felé vezet ez a háború – véli a professzor.

Annyiban nem optimista, amit Ágh Attila mond, hogy az ország tönkretétele egyre jobban érzékelhetővé válik. Nehéz kitalálni, hova mehet lejjebb a közoktatás, a közegészségügy, a kormányzás színvonala. Mindenkinek fájdalmas lesz, de bekövetkezik az összeomlás – vélekedett. A rezsim a saját sírját ássa, és sok emberi szenvedés jelenik meg, amíg ez megtörténik – tette hozzá.

2024-ben lesz Orbán Viktor utolsó kísérlete arra, hogy megpróbálja szétrobbantani vagy aláásni az EU egységét, konfrontálódni, erőt mutatni. Nagy konfrontáció következik, és szerinte most akkora változások lesznek a világban, mint 1945 után, új világrend épül ki, ebben benne van Oroszország összeomlása is. Orbán a vesztes oldalon van, sőt, „kéjeleg” abban, hogy ütközik a legfontosabb erőkkel és a saját jövőjével.

FIZESSENEK BÜNTETŐVÁMOT AZ OROSZ OLAJAT VÁSÁRLÓK, ÍGY MAGYARORSZÁG IS – JAVASOLTA A LENGYEL UNIÓS MINISZTER - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2022.07.04.


Büntetővámot vetne ki a csehekre, a szlovákokra és a magyarokra Andrzej Sadoś lengyel Európa-ügyi miniszter,  mert szerinte ezek az országok különleges bánásmódot provokáltak ki maguknak, azzal, hogy szembementek az uniós többségi akarattal.

A Bertelsman-féle NTV, a Nachrichten Tv Orbán uniós illetve tágabb értelemben, a nyugati szövetségesek közötti elszigetelődéséről ír, amit már maga a magyar kormányfő is belát, legalábbis legutóbbi EU- és NATO-csúcson, illetve az annak értékeléséről elhangzott mondatai alapján erre lehet következtetni. A NATO és az Unió tagállamai között alapvetően egyetértés van abban, hogyan kell kezelni az oroszok agresszióját Ukrajnában, csak Magyarország lóg ki a sorból, fogalmaz a német tudósítás. Mindenki az ukránok oldalán van, mert az ember általában a megtámadott oldalán áll – idézik Orbánt, amint értékelte a helyzetet az állami rádióban. Ezzel együtt – jegyzi meg a TV, Orbán álláspontja Ukrajnát illetően nem változott. Azaz azonnali tárgyalásokra és tűzszünetre van szükség.  ezt egyelőre senki nem követeli Orbánon kívül a NATO-ban és az EU-ban sem. Szerinte a háborús zóna sokkal gyorsabban közeledik Magyarországhoz, mint amire a rádióhallgatók nagy része gondol. Az írás kitér arra, hogy egyelőre 1000 km-re van a magyar határtól a háborús zóna. Orbán továbbra is jó kapcsolatot tart fenn a Kreml urával, erre utal az is, hogy csak nem nagyon beszél arról, elítélné az Ukrajna elleni orosz inváziót. A szankciós vétója és az orosz olajembargóval szembeni bojkottja megint csak arra utal, viszonya Putyinhoz változatlan.

A kereszténydemokrata pártok inkább pártolják az autokráciát

Süddeutsche Zeitung a kereszténydemokrata pártok történelmét hasonlította össze az 1945-től napjainkig tartó időszakban, de leginkább azok vonzalmát az autokráciához. És ezen az oldalon kiemelkedik az Osztrák Néppárt és az Orbán-féle illiberalizmus – olvashatjuk a lap hasábjain Fabio Wolkenstein legújabb kutatásait összegző könyvéről Rudolph Walter kritikus. Ez már azért is fölöttébb érdekes, mert a jogállam és a demokrácia megteremtésében élen jártak a keresztény demokrata pártok. A helyzet a spanyol Franco és a portugál Salazar diktátorok színrelépésével változott igazán meg. A második negatív fordulat a szerzők szerint 2004-ben kezdődött a féldemokrata államok uniós felvételével, és jutott el oda nem sokkal később, hogy 2020-ban Orbán már rendeleti kormányzást vezetett be. Az Európai Néppárt pedig hezitált ez ellen tenni annak ellenére, hogy egyértelműek lettek a jogállami normasértések, a demokrácia lebontása. Sebastian Kurz is ezen a nyomvonalon haladt, míg 2021-ben a legolvasottabb Der Standard fel nem tette a kérdés: Mennyi van Orbánból Kurzban? A szerző az azóta bekövetkezett osztrák vezetőcserék ellenére továbbra sem optimista, a politikai katolicizmus megerősödését vizionálja.

"Büntetővámot kell kivetni az európai országokra, amelyek orosz olajat vesznek"

A Varsóban keltezett, de az orosz nyelvű Krasznaja Beszna (Vörös Tavasz) újság is lehozta azt a lengyel bejelentést, miszerint bűntető vámot kell kivetni azokra az európai országokra, amelyek orosz olajat vesznek a jövőben. Ezt egyébként a hétvégén nyilatkozta Andrzej Sadoś, a lengyel Európa-ügyi miniszter. És nem is köntörfalazott, ezt a büntetővámot a csehekre, a szlovákokra és a magyarokra kell kivetni, akik különleges bánásmódot hívtak ki maguknak, szembemenve az uniós többségi akarattal. Nagy eséllyel ez a javaslat egyszerű többségi szavazattal át is mehet a szűrőn. Ugyebár abban állapodtak meg, hogy a többség év végével beszünteti az orosz olajszállításokat, míg az említett három ország leghamarabb 2024 végéig kért felmentést a döntés alól.

Lövöldözés a magyar-szerb határon

A legnagyobb kört az a szomorú hír futotta be a nemzetközi médiában – így például az amerikai ABC News TV-ben is, amely a magyar-szerb határ menti erdőben az afgán és pakisztáni menekültek között kitört lövöldözésről szólt, amelynek során 1 ember meghalt és heten megsebesültek. A konfliktust az embercsempészek közötti elszámolás robbantotta ki, s a legsúlyosabb állapotba egy 16 éves kislány került.

"Egyelőre nincs olvadás a Fidesz és a Néppárt között befagyott kapcsolatokban"

Ezt mondta Roberta Metsola, az Európai Parlament elnök az Euractivnak. Metsola arra a kérdésre, hogy van-e előrelépés a jogállami normasértés miatt letiltott, illetve visszatartott magyar uniós pénzek ügyében, úgy felelt, ebben az EB az illetékes, biztatót annak ellenére sem tudott mondani, hogy a nemrég Brüsszelben járt Navracsics Tibor miniszter igencsak optimistán nyilatkozott a várható fejleményekről, a megegyezés kilátásairól. Viszont arról Metsola sem tudott, így Euractiv is csak feltételezésekre alapozott, hogy Navracsics május végén az részt vett EPP rotterdami kongresszusán. A KDNP egyébként még tagja az EPP-nek és Navracsics KDNP-s színekben jelent meg a rendezvényen, s azt követően a helyi sajtónak úgy nyilatkozott, nem kizárt a Fidesz újbóli EPP-tagsága.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ ÜGYNÖKTÖRVÉNYÉN SZIGORÍTÓ KREML ÚTJÁT JÁRJA A FIDESZ A SAJTÓ ÉS A CIVILEK ELLENI HARCÁBAN

TELEX
Szerző: NYILAS GERGELY
2022.07.04.



Amerikai mintára hivatkoznak, de valójában orosz példát követ Kocsis Máté felvetése, hogy a külföldi pénzforrásokhoz is jutó civil szervezeteket, médiumokat a titkosszolgálatoknak kellene alaposabban vizsgálniuk. A 2017-es, elbukott civiltörvény újabb fejezetére utal a fideszes politikus javaslata, épp akkor, amikor Moszkva hasonló érvekkel tovább szigorít saját, külföldi ügynökökről szóló törvényén.

Alig hat héttel azután, hogy az orosz parlamentben felmerült a külföldi ügynökökről szóló törvény szigorítása, a fideszes Kocsis Máté is felvetette az orosz törvény által ihletett magyarországi szabályozás kiterjesztését a sajtóra is.

„Azok a civil szervezetek vesznek részt a magyar belpolitikában, amely szervezeteket vagy külföldről finanszíroznak, és mégis itt fejtik ki a belpolitikai tevékenységüket, vagy azok a médiafelületek, amelyek teljesen nyilvánvalóan külföldi szolgálatban állnak. Ezeknek a beazonosítása vagy legalábbis ismerete nélkülözhetetlen lesz, ha a szuverenitásvédelemről beszélünk” – mondta Kocsis még a titkosszolgálatok felügyeletéért is felelőssé tett Rogán Antal miniszteri meghallgatásakor.

„Azok a szervezetek, amelyek egy külföldi állam pénzén – ez egy fontos kitétel – olyan belpolitikai befolyásra kívánnak Magyarországon szert tenni, amely nem demokratikus legitimitáson alapul, azt bizony vizsgálni kell, ez egy egyszerű szuverenitásvédelmi kérdés” – mondta aztán a Telexnek.

Példát Kocsis nem mondott – részben ara hivatkozva, hogy ez a titkosszolgálati tevékenység jellegénél fogva sem lenne lehetséges, és egyébként is csak általánosságban akarta felhívni a figyelmet a vizsgálódás fontosságára –, bár a nyilatkozat célja kézenfekvően éppen csak az, hogy jogi következmények nélkül elhangozzék, általánosságban bizalmatlanságot igyekezve kelteni azokkal a demokratikus berendezkedésben egyébként legitim és nélkülözhetetlen szereplőkkel szemben, mint a sajtó és a civil szervezetek, amelyek nem a kormány álláspontjának ismételgetésére szolgálnak.

Hasonló történt a civil szervezetekkel is 2015 után, amikor a kormány migrációt segítő szervezetekről beszélt, noha ezzel a bűncselekménnyel soha nem vádoltak meg egyetlen civil szervezetet sem...

„BŐVEN VAN MI MIATT MAGYARÁZKODNUNK, DE…” – AZ ÚJ JOBBIK-ELNÖK TÚLFUTÁSRÓL ÉS BORZALMAS MONDATOKRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2022.07.04.


„Utólag túlfutásként értékelem. Ha visszarepülhetnék nyolc évet az időben, tudva mindazt, amit ma már tudok, 2014-ben nem indulnék útnak Donyeckbe” – mondja Gyöngyösi Márton a Válasz Online-nak arról, hogy anno személyesen legitimálta az orosz területszerzést. A Jobbik most hétvégén pajzsra emelt új vezetője emiatt ki van tiltva Ukrajnából, de ma már elítéli Putyin háborúját. Tíz éve Gyöngyösi volt az is, aki egységfrontba tudta forrasztani Bajnai Gordont és Rogán Antalt: zsidózós megszólalása ellen együtt tüntetett akkor kormány és ellenzék. Ma ígéri: amíg ő a Jobbik elnöke, a zsidózás biztosan nem tér vissza. Ahogy a parizerpolitika sem cél – Gyöngyösi jobbközép nemzeti konzervativizmust ígér, s visszautasítja a G. Fodor Gábor által felkínált „őfelsége ellenzéke”– szerepet. Interjú
...

AZ Ő TÖKE

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2022.07.04.


Lett víz Solymáron. Nem kellett ehhez egyéb, mint Menczer Tamás, akinek elég volt azt mondania, hogy legyen. És lett. Mókás volna ez a történet, ha nem lenne tragikus, hogy itt a hét végén azon izgulhatott – egyebek mellett – az ország apraja és nagyja, hogy vajon Solymáron (és a környékén) netán szomjan pusztulnak-e az emberek, vagy hozzájutnak egy pohár vízhez. Vizekben gazdag ez a terület, ahol épp élünk. Pár éve még víznagyhatalomként aposztrofáltuk magunkat, mint akik, ha mindenhol a környékünkön sivatag lesz is, és még a tevék sem bírják a kiképzést, mi azonban nyakig üldögélünk a hűs habokban, és idvezülten lefetyeljük buzgó forrásainkat.

Valaminek történnie kellett, hogy most meg Solymáron – és a környékén – vízbajok vannak, és ez a történés a rezsicsökkentés maga. Mert most is tudjuk, kormányunk is mondja, hogy van víz mindenütt, ám, hogy Solymáron mégsincs, annak azok a kurva csövek az okai. Meg a tározó. Ez utóbbiban nem volt megfelelő mennyiségű folyadék, a másiknak meg nem elég a keresztmetszete, azaz, ha lenne is elég a vízből, nem tud annyit szállítani, mint amennyit ilyen tikkasztó napokon kellene. Nem volt pénz kicserélni szélesebbre a csöveket, mert rezsicsökkentés van. Most olcsó a víz, de nem volt, úgyhogy kormányunk áldásos ténykedése körbe ért, meghozta úgymond az aszott gyümölcsét.

Nem úgy Felcsúton, ahol szépen teremnek a tökök. Mert mindeközben, amidőn az emberek az ország közepén készültek szomjan pusztulni, O. V. nagyvezírnek arra volt gondja, hogy tököt szüreteljen a kertjében, ahol nem tűz a nap, mert a stadion jóságos árnyékot vet a budira és annak környékére a legmelegebb órákban. Persze más, kisebb gondok is akadtak mindeközben a Felcsúton kívüli világban. Európa vezetői a télre gondolva a gázellátás felett aggódtak, illetve az is ezen a forró hétvégén derült ki, hogy kies hazánk, amelynek bájos vezetője tököt szüretel jódolgában, uszkve hatszáz milliárd pénzt bukott az itteni lopások miatt, de sebaj, veszett már több is Mohácsnál, aminek, ugye, miniszteri biztosa is van már...

260 EZER BRUTTÓT KAPNÁNAK A HATÁRVADÁSZOK – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA.HU
Szerző: Huppa-válogatás
2022.07.04.


A hülyének is megéri

“Az anyagi fedezet rendelkezésre áll, egyre jobb feltételeket tudunk biztosítani önöknek.” (Orbán Viktor)

Öt év alatt felére csökkent a rendőrséghez jelentkezők száma

“Leginkább azok jönnek, akikben egy túlmisztifikált kép él a rendőrségről. Aztán a kapitányságokra kikerülve megtapasztalják, milyen is a valódi rendőrélet, s bizony sokan egy-két év alatt, ha lehet, le is szerelnek.”

Szijjártó szerint két irányból is nyomás alatt áll Magyarország

Elmondta, korábban elképzelhetetlen árak alakulnak ki a világ energiapiacán, ezért a jövőben azok az országok lesznek biztonságban, amelyek saját maguk is elő tudják állítani az elfogyasztott energiát. Magyarországnak ebben a paksi atomerőmű bővítése jelent majd hatalmas segítséget.

A Roszatom paksi fejlesztése újabb veszélyes függőséghez vezethet

Deazértmégis:

“Huml szerint Magyarország fontos termelési helyszín a nagy bajor autógyártók, a BMW és az Audi számára, és mindkét vállalat bővíteni kíván. Ez szerinte az jelzi, hogy Magyarország továbbra is vonzó telephely.”

Judith Sargentini utódja is lesújtó jelentést készített

Két lehetőség van: vagy elhallgatja a kormánysajtó, vagy nekiugranak szétszedni. Varja Judit felkészül.

Az új EU-s hatalmi helyzetben komoly viták várnak Magyarországra

Csehország átvette Franciaországtól az Európai Unió soros elnökségét, míg Szlovákia a V4-ek vezetését viszi tovább a magyar éra után.

Ha már Orbán is aggódik, akkor tényleg óriási gazdasági baj fenyeget

Amíg háború van a szomszédban, nincs veszély. És Brüsszel.

Katona Tamás: a Fidesz gazdaságpolitikája nem sok jót ígér a magyar népnek

“Ez a költségvetés tulajdonképpen továbbviszi a kormány 12 éve folytatott káros gazdaságpolitikáját. Csak egyre rosszabb lesz ettől a helyzet. Ez alapozta meg tulajdonképpen a lecsúszásunkat: a jövedelmi pozíciónk a 26. az EU tagországai között.”

Monstre perrel néz szembe a Mediaworks Hungary

A felpereseket a Magyar Helsinki Bizottság képviseli a perben.

Zavargások, rendkívüli állapot Üzbegisztánban

Egyes jelentések a biztonsági erők brutális fellépésről szólnak.