FILMAJÁNLÓ: HAT HÉT (MAGYAR FILMDRÁMA)

FILMDRÁMA

Rendező: SZAKONYI NOÉMI VERONIKA 

2022

Zsófi, a film főszereplője az érettségire készül, és profi asztaliteniszezői karrierről álmodik. Kihívásokkal teli anyagi körülmények között él labilis anyjával és nővérével. Zsófi későn tudja meg, hogy terhes, és tekintettel az életkörülményeire úgy dönt, hogy születendő gyermekét örökbe adja egy párnak, akik egy civil szervezet segítségével évek óta várnak a lehetőségre. A határozott és érett döntés ellenére Zsófi nincs felkészülve a szülést követő fizikai és érzelmi zűrzavarra. A film az ő perspektívájából mutatja be a szülés utáni érzelmileg megterhelő hat hét eseményeit, amely időszak mind az örökbefogadó, mind a vér szerinti szülők számára megterhelő, hiszen a szülőanya bármelyik pillanatban meggondolhatja magát.

Szakonyi Noémi érzékeny és mélyreható drámája, a Veronika a rangos szarajevói filmfesztivál versenyprogramjában debütált, és azóta a fesztiválok ünnepelt alkotásává vált, a franciaországi Arrasban a legjobb rendezés és a legjobb ifjúsági film díját nyerte el. A főszereplőt alakító Román Katalin a törökországi Boszporusz Filmfesztiválon a legjobb színésznőnek járó díjat nyerte el, rögtön pályafutása első nagyjátékfilmjével. A Hat hét a tallinni Fekete Éjszakák filmfesztiválon a Just Film kategóriában elnyerte a nagydíjat. A film magyarországi premierje 2022-ben a miskolci CineFest Nemzetközi Filmfesztiválon volt, ahol erős nemzetközi mezőnyben versenyezve elnyerte a fesztivál nagydíját. A film 2023 februárjában a Magyar Filmkritikusoktól elnyerte a legjobb filmnek és a legjobb női főszereplőnek járó elismerést.

ITT NÉZHETŐ MEG (HBO MAX)

Egy film, amire szükség van – Interjú Szakonyi Noémi Veronikával és Vincze Mátéval, a Hat hét alkotóival 

PUCCS: BUDAPESTEN SOKSZOR 19. SZÁZADI KÖRÜLMÉNYEK VANNAK A KÓRHÁZAKBAN

KLIKK TV / PUCCS
Műsorvezető: LAMPÉ ÁGNES
2023.11.01.

A számok még számomra is elrettentőek – mondta Havasi Gábor, a főváros egészségügyi tanácsnoka a Klikk TV Puccs című műsorában arról, hogy a Direkt 36 oknyomozó portál egyéves kutatómunka után arra a következtetésre jutott: sokkal többen kapnak el és halnak bele kórházi fertőzésekbe, mint amiről a hivatalos adatokból tudni lehet.

Ha például a Szent János kórházba kéne befeküdnöm, én is félnék – tette hozzá Havasi. A Momentumos politikus szerint az egészségügyi rendszer problémáinak megoldása kizárólag politikai akarat kérdése. A szakemberek ugyanis már több szakmai csomagot letettek az asztalra. – Ehhez képest, főleg Budapesten sokszor 19. századi körülmények között kell dolgozni a kórházakban: nem működő fűtés vagy épp omladozó falak között, sokszor még az elkülönítés sem megoldható – tette hozzá Havasi.

Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke hozzátette: leginkább hasmenéssel vagy légúti fertőzéssel terjednek a kórokozók. A fő probléma, hogy a takarítók nincsenek felkészítve arra, hogy a kórházi intézményekben hogyan történjen a kórtermek vagy a mellékhelyiségek szakszerű fertőtlenítése.

A takarító személyzet kérdése nagyon kritikus, hisz rosszul fizetett segédmunka, állandóan változó munkavállalókkal. Sokszor még az sem evidens, hogy ne ugyanazzal a szivaccsal takarítsák le a betegek asztalát és a vécét.

A műsor harmadik vendége Rusvai Miklós virológus szerint a kórház főleg a legyengült szervezetű betegek miatt mindig is veszélyes üzem volt. Ehhez képest sokszor még mindig ott tartunk, hogy a kézmosás fontosságáról kell beszélni, miközben a kórokozók egyre ellenállóbakká válnak.

A kórházak anyagi lehetőségeikhez mérten mindent megpróbálnak. De Magyarországon sajnos a 6-8 ágyas kórtermek és a közös vécé jellemző. Ráadásul a betegek higiéniai tudata sincs túl magas szinten.

A szakember szerint az illetékes hatóságok a számukra ismert fertőzés számokat sem szívesen hozzák nyilvánosságra, hisz ezek az adatok önmagukban is elég súlyosak. Ennek ellenére nem kellene titkolózniuk.

ITT NÉZHETŐ MEG

KI ÖRÖKLI AZ EMAILJEIMET, HA MEGHALOK?

QUBIT
Szerző: RADÓ NÓRA
2023.11.01.

Mi lesz Facebook-oldalunkkal a halálunk után? Ki olvashatja majd az e-mailjeinket? A hírlevelek vajon az idők végezetéig érkeznek majd a postaládánkba? És hogyan állnak le az automatizált botok azzal, hogy a nevünkben posztoljanak? Mit tegyünk, ha nem szeretnénk, hogy rokonaink és barátaink belefussanak az adatainkba halálunk után?

Bár egyre több nyomot hagyunk magunk után a digitális térben, kevesen gondolkodnak el azon, hogy mi történjen digitális hagyatékukkal. A közösségi média viszont időnként fura módon csapja arcul a felhasználókat: értesítést kaphatunk arról, hogy egy évvel ezelőtt mit csináltunk együtt azóta halott ismerősünkkel, esetleg arról, hogy legyünk barátok egy régóta nem élő emberrel.

A jelennek élő digitális platformok közül kevés kínál lehetőséget arra, hogy rendelkezzünk digitális hagyatékunkról, és persze azt sem tudhatjuk, meddig élnek majd ezek a szolgáltatások. Ki emlékszik már, hogy mi történt az IWIW-oldalával? Hová lettek a CD-re, videókazettára felvett anyák napi köszöntők? És mi a helyzetr azokkal a cégekkel, amelyek azt ígérik, hogy összegyűjtött adataink alapján elkészítik digitális avatárunkat, hogy saládtagjaink évekkel, évtizedekkel halálunk után is beszélgethessenek majd vele, azaz velünk?

Adatként válunk halhatatlanná?

„A harmincas generáció, a mi generációnk az első, aminek komolyan el kell vagy el kellene majd gondolkodnia a digitális hagyatékáról” – mondta Kovacsics Petra adatvédelmi és technológiai jogász, a Techprivacylab alapítója, akivel arról beszélgettünk, hogy mekkora digitális lábnyomot hagy maga után egy felhasználó, aki mondjuk 2004-ben, a Gmail születésekor már feliratkozott a szolgáltatásra. És persze nem csak a levelekről van szó: digitális adataink mennyisége minden más levelezőprogrammal, banki alkalmazással, lépésszámlálóval, közösségi oldallal egyre gyarapodik, és ezek az adatok túlélik az embert...

ITT OLVASHATÓ

ÚGY KEZD EL TERMELNI JÖVŐ HÉTEN AZ IVÁNCSAI AKKUGYÁR, HOGY MÉG EL SEM KEZDTÉK ÉPÍTENI HOZZÁ AZ IPARVÁGÁNYT

SZABAD EURÓPA
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2023.11.01.

November 6-tól kezdődik a termelés az iváncsai akkumulátorgyárban – értesült a Szabad Európa. Információink szerint jövő év közepére állhat rá a gyár a teljes kapacitásra, miközben még sem az odavezető ipari vágány építése, sem a közúti kapcsolat kibővítése nem kezdődött el.

Bár környezete jelenleg inkább egy földutakkal szabdalt pusztasághoz hasonlít, a gyár falain belül már készen áll az SK Innovation beruházása Iváncsán. A dél-koreai cég egy november 3-i, egynapos próbát követően november 6-án, hétfőn hivatalosan is megkezdi a termelést – értesült a Szabad Európa. Igaz, egyik forrásunk szerint az első időszak nyilvánvalóan szintén tesztüzem lesz.

A gyár első dolgozóit az SK komáromi üzemében képezték ki. Egy forrásunk szerint a kezdeti időszakban – ez akár hónapokat is jelenthet – műszakonként nagyságrendileg száz munkás dolgozik majd. Nyolcórás munkarenddel számolva – amikor a délelőttös műszak 6.00–14.00, a délutános 14.00–22.00, az éjszakás pedig 22.00–06.00 óra között dolgozik, míg egyműszaknyi ember a pihenőnapját tölti – ez négyszáz munkást jelenthet.

Takaréklángon

Persze az is lehet, hogy a gyár vezetése a 12 órás munkarend mellett dönt. Ekkor 6.00–18.00, illetve 18.00–06.00 órás váltásban szerveznék a feladatokat, míg egyműszaknyi munkás pihenne. Iparági forrásunk szerint utóbbi egyébként népszerűbb a munkavállalók között, mert havi 15 munkanapot jelent, így elvileg több idő marad másra, de az érdekképviseletek mindig arra figyelmeztetnek, hogy ez a munkarend hosszabb távon egészségileg nagyon megterhelő.

A négyszáz ember nagyjából húszszázalékos kapacitást jelent forrásunk szerint, ami egy üzem működésének kezdeti fázisában teljesen normálisnak mondható, ahogy az is, hogy az első időkben nagy lesz a selejtes akkumulátorok száma. „Némi túlzással akár azt is mondhatnánk, hogy az elején a szigetszentmiklósi akkutemetőre termelnek majd Iváncsán” – mondta informátorunk, aki szerint ez a periódus minden termelőüzem életében a gépek megfelelő beállításáról és arról szól, hogy élesben is kiderüljön: melyik munkás mennyire képes a termelésben hasznosítani a tanfolyamon elsajátítottakat.

(A szigetszentmiklósi akkumulátorfeldolgozó katasztrófavédelmi engedélyét ugyanakkor augusztusban visszavonta a hatóság az RTL Híradó értesülése szerint, miután egy baleset következtében két munkás életét vesztette. Arról nincs hír egyelőre, hogy az üzem újra működne.)

Ehhez kapcsolódóan: Védőruha nélkül dolgozhattak, ezért lettek rosszul a villanyszerelők az akkugyár veszélyes anyagokkal működő üzemegységében Iváncsán...

ITT OLVASHATÓ  

FÉLELMETES...

FACEBOOK

Szerző: L. RITÓK NÓRA

2023.10.26.

Félelmetes...

Nem tudom, ki járt mostanában Debrecen szélén… az autópályáról a mikepércsi lehajtónál, ami mellett kilométereken át épül az akkumulátorgyár.

Én még nem láttam erre ekkora építkezést. Van, ahol valóságos betonoszlop-erdő áll, százszámra dolgoznak a markolók, teherautók, fúrók, betonozók….félelmetes látvány.

Hogy ez a környezetre megjósolhatatlan nyomással lesz, az biztos.

A felelősséget ki vállalja ezért?

És közben itt vannak azok is, akik az emberi erőt adják mindehhez… a vendégmunkások. Elszállásolva, nemcsak Debrecenben, hanem a környező városokban, nálunk is. Olvasom a tiltakozásokat…

Vajon tényleg őket kellene gyűlölni? Őt, akit megszólítottam a Tesco-ban, hogy mit keres, mert láttam, hogy tanácstalanul kóvályog, egy szót sem ért magyarul, és két croissant-nal a kezében próbálta megtalálni a tejet? Vagy őket, akiknek itt nem messze van a szállása, és láttam, ahogy a hét végén szárogatták a kimosott ruháikat a napon? Tényleg ők a felelősek mindezért?

A gyűlölettel átitatott félelem, amit szisztematikusan tápláltak az emberekbe éveken át, tapintható.

Pesten már senki sem akad ki a vasúti kocsikat takarító indiai munkásokon… Néztem a hét végén az egyik gyorsétteremben a biciklis ételfutárokat. Ázsiai, indiai férfiak álltak sorba a hátukra vehető dobozokkal, és tartották oda a telefonjukat a pultnál, amiben a rendelés volt. Alig volt közöttük magyar. Aztán egy rendezvényen voltam egy hotelben, ahol a mosdóknál egy fekete férfi tolta a törülközőkkel megrakott kocsit.

A munkaerő átrendeződik. A magyar megy tovább, nyugatra, helyükre jönnek Ázsiából, Afrikából.

Hogy ezt a munkát az itthoniak is elvégezhetnék? Nyilván…hiszen van itthon egy jelentős társadalmi csoport, akinek nem sikerült a munkavállalói kompetenciáit olyan szintre hozni, hogy ezeket a munkákat elvégezzék. Ezért ki felel? Ki felel azért az oktatási rendszerért, ami funkcionális analfabétán enged ki tömegeket az iskolából? Akik nemhogy angolul nem 

beszélnek, de olvasni sem tudnak rendesen? Igaz, őket is lehet gyűlölni. És hibáztatni is.

Nincs más… két dolog irányít. A pénz és a gyűlölet.
Mindkettő egyre mohóbban falja fel körülöttünk a világot, és a lelkünket is.

ITT OLVASHATÓ

HOLODA ATTILA: MÁR HARMADÁRON LEHET GÁZT VENNI A TAVALYIHOZ KÉPEST | 24.HU

DELLA / 24.HU
Műsorvezető: BAKA F. ZOLTÁN
2023.11.01.

Az októbertől induló új gázévre az árak a tavalyi felére-harmadára zuhannak, a januárban induló áramévre pedig még ennél is olcsóbban tudnak új ajánlatot kapni a vállalkozások - mondja a Dellában piaci tapasztalatai alapján Holoda Attila energetikai szakértő, volt helyettes államtitkár. Szerződni továbbra is leginkább egy évre lehet, és szerinte a világpiaci árak változékonysága miatt érdemes fixáras kontraktusban gondolkodni. A lakossági fogyasztóknál maradni fog a kéttarifás rezsirendszer, a gáznál gazdasági alapon tartósan 20 euró alatti világpiaci ár mellett tudná fontolóra venni a visszatérést a kormány az egytarifás rendszerhez (jelenleg 50 euró körül kereskednek a gázzal), viszont nem zárja ki, hogy politikai okokból a magasabb fogyasztás díját csökkentik a jövő év folyamán, ami jól eladható a kampányban a 2024-es európai parlamenti és önkormányzati választás előtt. S aminek ugyanakkor nem lenne érdemi hatása a fogyasztókra, mert egy újabb enyhe tél esetén kevesek fogyasztása lépné át a küszöböt. Ami biztos: ahogy az előző, úgy az idei tél során is biztosított a lakossági fogyasztók ellátása gázból, a tárolókban felhalmozott 6,4 milliárd köbméter bőségesen fedezné az évnek ebben a szakaszában jelentkező 3,6 milliárd köbméteres igényt, ha egy molekulányi gáz sem érkezne be a csöveken az országba. Problémának tartja ugyanakkor, hogy az árak felszökésekor erőre kapó lakossági energiatudatosság gyengül az árak mérséklődésével. „Mindig szeretünk elkényelmesedni” – mondja erről Holoda Attila.

Az üzemanyagárak szerinte nem ragadnak bent tartósan a 600-650 forint közötti tartományban, a kőolaj világpiaci ára a közel-keleti konfliktus eszkalálódása esetén tovább fog emelkedni, ami miatt a MOL – a jelenlegi gyakorlattal ellentétben - egy ponton túl már nem tudja a kormányzati elvárásokhoz igazítani az árképzését.

ITT NÉZHETŐ MEG

CSATT: A NAGY EUTANÁZIA-VITA: KI AZ ÉLET ÉS A HALÁL URA?

CSATT / ATV MAGYARORSZÁG
Szerző: ATV MAGYARORSZÁG
2023.10.31.

Karsai Dániel ügye elindította az eutanázia körüli vitákat! Miközben az európai fősodorban a "kegyes halál" egyre inkább elfogadott, a magyar kormány megtámadta a beteg alkotmányjogász strasbourgi kérelmét. Bűncselekmény vagy alapvető emberi jog kéne, hogy legyen az eutanázia? Mit diktál az erkölcsi érzékünk? Jogos felvetés, hogy szabadon dönthessünk a halálunk felett? Ellentétes vélemények az asztal két felén. Ez a CSATT!

A műsor vendégei – Monostori László esperes, erkölcsteológus, Hal Melinda, az MCC vezető kutatója, Gödri Bulcsu zenész, közgondolkodó és Puzsér Róbert publicista, rádiós műsorvezető.

ITT NÉZHETŐ MEG

TEKINTSÜK NAGYKORÚNAK MAGYARORSZÁGOT! – KÉRI A MÉLTÓSÁGOS HALÁLÉRT KÜZDŐ JOGÁSZ

HÍRKLIKK
Szerző: LUKÁCSI KATALIN
2023.11.01.

„Semmilyen döntést még nem hoztam. Én ma nem akarok meghalni. Holnap se. De elképzelhetőnek tartom, hogy egyszer elvezet oda a betegségem” – jelentette ki Karsai Dániel alkotmányjogász a Ki dönt a halálról? címmel megrendezett vitaesten, ahol egyházi emberekkel az eutanázia kérdéséről vitatkoztak. A jogász korábban beperelte a magyar államot, miután a lassú leépüléssel járó ALS betegséget diagnosztizáltak nála, mert szeretne jogi lehetőséget arra, hogy maga döntsön élete végéről.

Onnan lehet tudni, hogy egyházi keretek között vitatkoztak az eutanáziáról, avagy az önkéntesen választott halálról, hogy a végére már abba az irányba kanyarodott el az eszmecsere, hogy ki is jut a résztvevők közül biztosan a mennybe. A Szólj be a papnak Egyesület, a Faludi Ferenc Jezsuita Akadémia (FFJA), a Hetvenkét Tanítvány Mozgalom és a Református Közéleti és Kulturális Alapítvány közös szervezésében tartott eseményen Hofher József jezsuita atya nem saját magáról, hanem éppen a „kegyes halálon” töprengő Karsai Dánielről jelentette ezt ki. Hogy bár magában nem biztos, de abban igen, hogy Karsai a mennyben folytatja. Mire a moderátor, Meskó Zsolt közbe is vetette, hogy ezt majd odafönt eldöntik.

A jezsuiták által fenntartott Párbeszéd házában azonban a hétfői vitaest nem telt végig ilyen könnyed és kedélyes hangulatban. Torokszorító és ünnepélyes pillanatai egyaránt voltak, mégis legnagyobb érdeme – a létrejöttén túl – az volt, hogy nem lengte körbe a halállal kapcsolatos súlyos szorongás. Koronkai Zoltán jezsuita szerzetes házigazdaként kiemelte, hogy a rend a kiengesztelődés szolgálatát tekinti egyik fő missziójának, ennek útja a párbeszéd, és reméli, erre nyílik lehetőség majd ezen az alkalmon is.

Ezekhez a szavakhoz csatlakozott Karsai Dániel alkotmányjogász is, aki az elmúlt hetekben azzal hívta fel magára és ügyére a figyelmet, hogy tavaly nyáron diagnosztizált gyógyíthatatlan és lassú leépüléssel járó ALS betegségébe nem törődött bele, hanem pert indított a magyar állam ellen a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, hogy maga dönthessen élete befejezéséről. Mint nyilatkozta, „nem a svájci hegyek között szeretne meghalni” (igaz, jelenleg erre sem volna módja, mert akkor a svájci segédkezőkkel mehetne perre az állam). Karsai Dániel kiemelte, hogy bár az elmúlás körül döbbenetes csend honol a nyilvánosságban, nagyon megtisztelő az a figyelem, amelyet az elmúlt hetekben kapott. Számított rá, hogy foglalkoznak majd ügyével, hiszen tudta, hogy az állóvízbe dobott követ, de ami történt, az felülmúlta elvárásait. Megrendítő volt vallomásának paradoxona, hogy „kevés ilyen fantasztikus dolog történt velem, mint az elmúlt egy hónap”. Az a hónap, ahol élete befejezését felvető kérdése és küzdelme miatt irányult rá figyelem. És nem is akármilyen figyelem! Az alkotmányjogász azt is kiemelte, hogy csak empatikus kommunikációval találkozott, és arra kérte a Párbeszéd házát zsúfolásig megtöltő közönséget, hogy folytassák ezt így...

ITT OLVASHATÓ

A RÉSZVÉTNYILVÁNÍTÁS KOMMUNIKÁCIÓJA

GYÁSZPORTÁL
Szerző: FIATH TITANILLA
2023.

Együttérzés, bátorítás, segítségnyújtás: a részvétnyilvánítás kommunikációs kérdései. Kutatások szerint az európai és amerikai emberek többsége érzi úgy, hogy a részvétnyilvánításkor elhangzó mondatok klisészerűek, közhelyesek, suták. Mivel alapvetően nem szeretünk elcsépelt és üres frázisokat pufogtatni, ezáltal pedig közönségesnek, esetleg érzéketlennek és képmutatónak látszani, gyakran épp a kínos helyzeteket kerülendő kerüljük el magát a gyászolót is. Azt a hozzánk közel álló személyt, akinek egyébként szívesen nyújtanánk segítséget és támogatást.

A probléma gyökere, úgy tűnik, nem a magyar nyelv jellegzetességeiben keresendő. Norbert Elias szociológus szerint a civilizációs folyamattal valamennyi kultúrában együtt jár a hagyományos nyelvi formák lebontása. A modernizációval párhuzamosan számos tradicionális magatartásminta, köztük a rituális fordulatok használata is gyanússá és kínossá vált. A megfelelő szavak és gesztusok megtalálásának feladata – a hagyomány kiüresedése következtében – visszahárult az egyénre. Egyfelől tehát esetlennek találjuk az „Őszinte részvétem!” kifejezést, másfelől azonban (természetesen) képtelenek vagyunk helyzetről helyzetre valamilyen személyes, frappáns, a szituációhoz pontosan illeszkedő szófordulattal előrukkolni. A korlátozott kreativitásunk miatti szégyenkezés hozzájárulhat a hallgatásunkhoz, a részvétnyilvánítás mellőzéséhez, ezen keresztül pedig a gyászolók egyre fokozódó elszigetelődéséhez.

Mit mondjunk tehát? – böngésszük adekvát idézetek után kutatva az internetes gyűjteményeket. Az egyik általános és gyakran elhangzó tanács, hogy az együttérzésünk a legegyszerűbb és legkevésbé kreatív mondatokkal is nyugodtan kifejezhető (azaz ne vállaljuk magunkra a civilizációs probléma „kiegyenlítését”: az eredetiség kényszerét). Az „Őszinte részvétem” és a „Nagyon sajnálom” kiválóan betöltik a részvétnyilvánítás legalapvetőbb funkcióját: az empátia kifejezését és a gyászoló magányosságának, izolációjának oldását. A részvét kifejezése és a gyászolóval való kezdeti kommunikáció mindemellett számos egyéb szerepet is betölthet...

ITT OLVASHATÓ

GYÁSZPORTÁL - GYÁSZFELDOLGOZÓ CSOPORTOK -TUDNIVALÓK, TANÁCSOK GYÁSZLÓKNAK

RÁADÁS: COCO (2017)

AMERIKAI CSALÁDI ANIMÁCIÓS FILM
Rendező: LEE UNKRICH

2017

Annak ellenére, hogy családja ősidők óta megveti a zenét, Miguel arról ábrándozik, hogy egyszer neves muzsikus lesz, akárcsak bálványa, Ernesto de la Cruz. Rejtélyes események láncolatát követően a fiú előtt megnyílik a holtak bámulatos és színkavalkádos világa, ahol bizonyítani tudja tehetségét. Varázslatos útja során összeakad a simlis Hectorral, s ketten együtt próbálják megfejteni a titkot, ami fényt derít Miguel családjának valódi történetére.

ITT NÉZHETŐ MEG

„AZ EMBEREK SZÉGYELLIK, HA NEM TUDJÁK MÉLTÓN ELTEMETNI A SZERETTÜKET”

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2023.11.01.

Ma egy szegényebb sorsú család szinte lehetetlen helyzetbe kerül, ha meghal egy családtag. Négy év alatt majdnem megduplázódott a temetések ára, és a szolgáltatók azt állítják, a megnövekedett költségeik miatt képtelenek olcsóbban elvégezni a kegyeleti teendőket. Az állam az egyébként is kivéreztetett önkormányzatokra tolta a terheket. A szociális temetésről szóló jogszabálytervezet tizedik éve hever az asztalon, ám eddig csak arra volt jó, hogy felháborítsa mind a kegyeleti szakmát, mind a lakosságot.

Az elmúlt négy év alatt hatalmasra nőtt, csaknem megduplázódott a temetések árszabása Magyarországon. A KSH adatai szerint 2019-ben a legolcsóbb koporsós temetés – ha a hozzátartozó csak az alapszolgáltatásokat: sírásás, ravatalozás, temetés levezetése, gyászkocsi – rendelte meg, 238 500 forintba került. A koporsós temetés ára tavaly már 325 000 forint volt, és idén 409 700 forintra ugrott. A hamvasztásos temetés olcsóbb, de 293 490 a legalacsonyabb összeg, amiért ez megoldható.

Ez azt jelenti, hogyha csak az adatokat nézzük, az egy ember szűkös megélhetését fedező havi összeg, vagyis 250 000 forint sem elegendő egy temetésre. Ráadásul egy közfoglalkoztatásból élő ember 2023-ban – a kormány aktuális tájékoztatása szerint – még ennek a pénznek is csupán a felét keresi meg havonta. Mindebből az következik, hogy ha egy közmunkából élő szegény családban meghal valaki, a hozzátartozók súlyos adósságba keveredhetnek.

„A szolgáltatók nem tudnak olcsóbban dolgozni”

Palkovics Katalin, a MATESZSZ (Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete) elnöke lapunk kérdésére fontosnak tartotta leszögezni, hogy az elmúlt években tapasztalható kétségtelen árrobbanás nem a kegyeleti szolgáltatók profitéhsége, hanem a gazdasági környezet változásai miatt történt...

ITT OLVASHATÓ

„NEM A SZOMORKODÁS HELYE A TEMETŐ, HANEM AZ EMLÉKEZÉSÉ” – INTERJÚ RÉVÉSZ RENÁTA LILIÁNA PSZICHOLÓGUSSAL, GYÁSZTANÁCSADÓVAL (VIDEÓ)

SZABAD EURÓPA / VIDEÓ
Szerző: FAZEKA PÁLMA
2023.11.01.

A gyász valójában a temetés után indul, a temetés elválasztó rítus, szembesít az elválással, és segít is abban, hogy tudomásul vegyük a veszteséget, a halál tényét. A halál még mindig tabutéma. Ebben az is szerepet játszik, hogy egyre kevesebben fejezik be az életüket a családjuk körében, egyre többen halnak meg kórházban.

A szakember szerint a gyász első hat hónapja a legnehezebb, és bármilyen módját választjuk az emlékezésnek, az illendő. Évente mintegy huszonötezer ember dönt Magyarországon úgy, hogy hazaviszi elhunyt szerettének hamvait. Erről is kérdeztük a pszichológus-gyásztanácsadó véleményét.

0:10 Szabad-e gyerekeket magunkkal vinni a temető látogatásra? 

5:38 Lehet-e rosszul viselni a gyászt? 

11:26 Mikor érdemes elgondokozni a gyászoló környezetének, hogy szakembert vonjanak be?

17:25 Meg kell-e kímélni a gyerekeket a halál fogalmától?

ITT NÉZHETŐ MEG

HALOTTAK NAPJA

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.11.01.

Nem volt jó napja a halottaknak tegnap, mert a Fidesz szerint „politikai hisztériakeltés” folyik általuk és a nevükben. Az országgyűlés népjóléti bizottságában egy tájékoztatót hívtak össze, ahol a belügynek – amely minisztérium alá az egészségügy is tartozik, és ez nagyon sok mindent elmond – be kellett volna számolnia „a kórházak tisztaságáról és higiéniás állapotáról”. Ezt a beszámolót fújták le a fideszisták a hisztériakeltés indokával, amiből már sejthető, hogy nem a kórházi takarítónők hozzáállásáról lett volna szó.

Előzménye volt a megbuktatott csevelynek, mégpedig a halottak. Rengeteg halott, akikre épp most emlékezünk amúgy, tehát megérdemlik, hogy gondoljunk rájuk máshogyan is. Úgy jelesül, hogy az sem biztos, halottnak kellene lenniük, csupán „a kórházak tisztasága és higiéniás állapota” ölte meg őket. Ilyképp bízvást nevezhetők ők a rendszer áldozatainak is. Ezért a mély hallgatás. Mondhatnánk azt is, a totális kuss, mert nehezen lehetne eget verő sikerként eladni, hogy kis túlzással a magyar kórházba bekerülni felér egy halálos ítélettel.

Voltak erről más suttogások és sikolyok, amelyekről mindenki azt hitte, csak vele vagy a hozzátartozójával fordulhat elő, ám kósza mendemondák szóltak arról, hogy mással is. Nemrég azonban kiderült, olyan nagy a baj, amit már ezek szerint érdemes eltitkolni, és kies hazánkban buzgón ezt is teszik. A Direkt36 azonban utána járt a dolgoknak, le is írta, ezek szerint el is olvasták, csak kevesen, hogy hatalmas problémát jelentenek a kórházi fertőzések az egész országban, amelybe rengetegen halnak bele. Hullunk, mint a legyek.

Nos, ezt szerették volna megdiskurálni ott a népjóléti bizottságban (hogy miért nem jó, hanem egészen rossz a léte a magyarnak, amely lét gyakorta nincs is már), és ez lett lefújva az állítólagos hisztériakeltés miatt. Az ember azonban ilyen csak már, ha meghal valakije, akkor hisztizik, de a jelek szerint a fideszisták nem szeretik ezt, mert nem illik bele a rózsaszínű, csupasiker képbe. A taktika, amit már jól ismerünk, hogy amiről nem beszélünk, az nincsen, amiről nem tud azistenadta nép, azért nem ábrándul ki belőlünk.

Csakhogy menet közben meghal. S innen tetszik ki, hogy a Fideszről tudtuk már eddig is, nem nagyon törődik az alattvalók életével (hogy annak jobbításán dolgozzon), most azonban az is kiderült, a haláluk se nagyon foglalkoztatja. Összefoglalva tehát, hogy a magyar él-e, hal-e teljesen mindegy, egy a lényeg, a szavazat. Csak közben nem kellene óbégatni arról, hogy fogy a nemzet, amikor kis túlzással maga a kormány irtja a hozzá nem értő intézkedéseivel. A fertőzések miatti halálokat nem lehet pontosan összeadni, mert igyekeznek eltitkolni.

A Covid-járvány idején nehezebb lett volna hallgatni, ezért számolni kezdték a halottakat, és a számláló 48495-nél állt meg. Róluk sem beszél már senki, maximum tegnap vagy ma kapnak virágot a sírjukra. Mindez is csak azért lett érdekes megint és újra, mert szintén ennek a mozgásba lendült népjóléti bizottságnak az ellenzéki tagjai végre bejuthattak abba a raktárba, ahol a járvány alatt vásárolt tizenkétezer „lélegeztető” gép áll bontatlanul, a háromszázmilliárdos biznisz haszna meg már valakinek a zsebében.

Egyébként a raktározás is Rogánnak fial, aki így az országon végigsöprő halálon még mindig jól keres, de az az érdekesebb, hogy változatlanul szabadlábon van. Ezen a ponton beszélhetnénk vakcinákról, maszkokról, egyebekről is, de mindenről olyan mély hallgatás van, mint most a kórházi fertőzésekről, amit a Direkt36 kicsit megbirizgált. Ennek nyomán támadt egy rezignált tisztázási kedv, amit a Fidesz elemi erővel semmisített meg. Így megy tovább minden a maga jól kitaposott útján, és továbbra is halunk, de ami a lényeg, csöndben.

Innen nézve már csak egy kérdés maradt, hogy érdemes-e. Mármint meghalni. Nem igazán, ez a válasz, hiszen hovatovább, mint szintén ezekben a vészterhes napokban kiderült, ma egy nem annyira tehetős család szinte kilátástalan helyzetbe kerül, ha egy családtag meghal. Mert nem igazán tudja kifizetni a temetés költségeit. Ezt is mindenki tudja, csak épp akkor szembesül vele, amikor ő van soron, mert neki van halottja. Ma Magyarország tehát nem tudja biztosítani állampolgárai számára sem a méltó életet, sem a méltó halált.

Pedig ennél fontosabb dolgok nem igazán vannak. Ha úgy vesszük, e kettő a minden, amibe a Fidesz tizenhárom év alatt belebukott. S ha szóba akarja valaki hozni, akkor hisztériát kelt, kormányzó erőink reakciója pedig a hallgatás, mi több, az elhallgatás. Tanultak a vezérüktől, már csak az hiányzik, hogy az ilyen irányú érdeklődésekre is azt a választ kapja az ellenzék: boldog karácsonyt. De voltaképp ezt is kapja más alakban. Ám nem velük kellene elszámolni a Fidesznek, hanem a lakossággal, akinek azonban erre sincs igénye. Csöndben él, és halkan hal meg.

ITT OLVASHATÓ

NEM LESZ POLITIKAI ALKU A MAGYAR EU-S PÉNZEKRŐL

PORTFOLIO CHECKLIST / PODCAST
Szerző: FORRÁS DÁVID
2023.10.31.

Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy mikor juthat végre európai uniós forrásokhoz Magyarország, és hogy inkább szakmai vagy politikai megállapodás látszik-e a horizonton. A témával kapcsolatban Szabó Dániel, a Portfolio EU-s ügyekkel foglalkozó elemzője volt a vendégünk. Az adás második részében azzal foglalkoztunk, hogy könnyen megkerülhető az a korlátozás az állampapírpiacon, mely szerint egy magánszemély egy befektetési szolgáltatónál csak 25 millió forintnyi PMÁP-ot jegyezhet le, erről Árgyelán Ágnest, a Portfolio pénzügyi elemzőjét kérdeztük.

ITT HALLGATHATÓ MEG

A VENDÉGMUNKÁSOK ÜGYE NEMCSAK FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI | HERCZOG LÁSZLÓ A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezető: PARA-KOVÁCS IMRE
2023.10.31.

A 2023. október 31-i Reggeli személyben Para-Kovács Imre vendége Herczog László volt szociális és munkaügyi miniszter (2009 és 2010 között a Bajnai-kormányban), akivel a vendégmunkások helyzetéről és megjelenésük magyarországi következményeiről beszélgettek.

ITT NÉZHETŐ MEG

GÁBOR GYÖRGY: SZÉP ÚJ VILÁG

SZABADSÁG KLUB / KLUBRÁDIÓ
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.10.31.

Rendkívüli mértékben emelkedtek meg a legkülönfélébb antiszemita incidensek Európa és a világ legkülönbözőbb helyein.

Nézem a statisztikai kimutatásokat, a döbbenetes számsorokat. Sok, kifejezetten erre szakosodott nemzetközi hírű intézmény (ADL, SPCJ, RIAS, CST, Pharos, továbbá politikusok, így Gérald Darmanin francia belügyminiszter, vagy neves kutatók, például Brian Levin vagy Nonna Mayer stb.) tett közzé mellbevágó adatokat, amelyek kivétel nélkül arról tudósítanak, hogy a Hamász október 7-i embertelen terrortámadását és barbár kegyetlenkedését követően milyen rendkívüli mértékben emelkedtek meg a legkülönfélébb antiszemita incidensek Európa és a világ legkülönbözőbb helyein, a fizikai támadások, az erőszakba forduló tettlegességek, a zsidó tulajdonban lévő intézmények, üzletek, boltok, ingó- és ingatlanok elleni vandál akciók, utcai, munkahelyi, oktatási intézményekben vagy az online-térben nyilvánosan elhangzó fenyegetések és megszégyenítések, az antiszemita irodalom megszaporodott terjesztése és így tovább.

AZ USA-beli ADL arról számol be, hogy az előző év azonos időszakához képest közel 400%-kal nőttek az antiszemita megnyilvánulások, beleértve a fizikai bántalmazásokat, a zsinagógák elleni támadásokat és bombafenyegetéseket. Míg az előző évben ekkor 64 incidens történt, addig most, október 7-23. között mintegy 312.

Franciaországban ugyanebben az időszakban 719 antiszemita incidenst jegyeztek fel, az Egyesült Királyságban 218-at, amely tizenháromszor több az előző év hasonló időszakához képest. A jelentések szerint Németországban 240%-kal nőttek az elmúlt két hét során az antiszemita akciók és megmozdulások, de drámai emelkedés figyelhető meg Latin-Amerikában, Észak-Afrikában és – bármilyen meglepő – Ausztráliában is.

Álljon itt néhány országstatisztika:

Ausztriában a Bécsi Zsidó Hitközség adatai szerint október 7. és október 19. között 76 antiszemita incidens történt, ami 300%-os növekedést jelent.

Franciaországban 719 eset vált ismertté, amit 414 letartóztatás követett.

Németországban a tavalyi év hasonló időszakához képest 240%-os növekedésről számolt be a RIAS.

Az Egyesült Királyságban a CST jelentése szerint október 7. után 805 antiszemita incidensre derült fény, ami 689%-os növekedést jelent a korábbiakhoz képest.

A jelentések az incidensek között tettlegeségig fajuló fizikai bántalmazásokat, zsidó kulturális központ felgyújtását, „gázba a zsidókat”, „halál a zsidókra”, vagy „gyermekgyilkos zsidók” falfeliratokat és Dávid-csillagos zsidó disznó rajzokat, Hágában holokauszt emlékmű meggyalázását, Berlinben újabb Kristallnachtot követelő táblákat emlegetnek; egy hamburgi beszámoló egy arab származású tinédzserről tesz említést, aki Hitlert éltette, s követelte a zsidók mielőbbi elgázosítását, Thesszalonikiben egy holokauszt emlékművön jelent meg a „zsidók = nácik” felírat, egy milánói tüntetésen kórusban a zsidók megölését követelték a felvonulók, Varsóban Dávid-csillagokat hajigáltak a kukákba, egy izraeli tulajdonban lévő barcelonai szállodát megrongálták, s a bejárat fölötti európai zászlókat palesztinokra cserélték, Londonban az ISIS zászlaja alatt a hitetleneket és a zsidókat átkozták, Bécsben izraeli zászlókat szaggattak össze egy zsinagóga bejáratánál, egy kóser hentesüzlet ablakát pedig betörték, Lyonban a helyi zsinagógát rongálták meg, Párizsban egy lakás bejáratát gyújtották fel benzinnel, mert az ajtókereten mezuza volt látható, Strasbourgban egy tinédzser a zsinagóga kapuja előtt késsel fenyegetőzött, Berlinben Molotov-koktélokat dobáltak egy zsinagógára, Grenoble-ban egy zsidó család lakásába törtek be és a falakra antiszemita graffitiket és horogkereszteket festettek, az ugyancsak franciaországi Moirans-ban egy 17 éves fiú halálosan megfenyegette egyik diáktársát, a németországi Giessenben fizikailag bántalmaztak és kiraboltak egy zsidót, Törökországban a török zsidók állampolgárságuktól való megfosztását követelték, Tunéziában felgyújtottak egy történelmi zsinagógát, Amszterdamban a tüntető tömeg Izrael megsemmisítését követelte, s a „folyótól a tengerig” terjedő Palesztin államot, Glasgow-ban egy palesztin-párti tüntető hangosbemondón emlékeztette a zsidókat arra, hogy mi lett a sorsuk 1944-ben, a firenzei egyetem falára a „Dávid-csillag = horogkereszt” falfirka került, Bogotában az izraeli nagykövetség falára antiszemita jelszavakat festettek, s a cionizmust a nácizmussal azonosították, a berlini fal maradványaira az „öld meg a zsidókat” felírat került, s számos horogkereszt, a portói zsinagógát szintén támadás érte, Sydneyben a felvonulók „gázt a zsidóknak!” jelszavát skandálták, Londonban egy kóser étterem ablakait törték be, ugyancsak támadás érte Izrael bogotai nagykövetségét, Marburgban örömmel nyugtázták, hogy terrortámadás érte Izraelt, s – mint az elhangzott – „még a pénzük sem segít a zsidókon”, s a madridi zsinagógára is horogkeresztek kerültek. S persze a tudósításokból nem maradt el a mahacskalai repülőteret elfoglaló, lincselésre kész csürhe említése.

És közben a titkosszolgálatok és a különböző kutatóintézetek az incidensek fokozódását, számuk további növekedését és egyre durvább formáit prognosztizálják.

Mindeközben idehaza Menczer Tamás Magyarországon modernkori keresztényüldözést vizionál, ugyanis a Nagy-Szénás hegyen egy engedély nélkül felállított fakeresztet vandálok elpusztítottak, ám a nemzeti park igazgatója az újabb keresztállítást ellenzi, mert – mint mondja – ezzel kipusztulna a leánykökörcsin, az árvalevelű len és a borzas vértő. Menczer Tamás teljes elszántsággal komoly küzdelemre szólít fel.

Magyarország – a vak is láthatja – a nyugalom szigete, Morus Tamás Utópiájának, Campanella Napvárosának és Voltaire Eldorádójának teljes békébe és földöntúli harmóniába oldódó szimbiózisa.

Csak Orwell disztópiájának Nagy Testvére ne figyelne mindenhonnan.

ITT OLVASHATÓ

MINDENRŐL A NYUGAT TEHET – A SZÉLSŐBAL IZRAEL-ELLENESSÉGE ÉS OROSZ-SZIMPÁTIÁJA EGY TŐRŐL FAKAD

VÁLASZ ONLINE
Szerző: LAKY ZOLTÁN
2023.10.31.

Míg a Szentföldön élesben zajlik a háború, a nyugati világban kiélezett kultúrharc indult a Hamász október 7-i terrorja és az arra adott izraeli válasz nyomán. A nyugati baloldal egy része élesebben ítélte el az ellencsapást, mint az azt kiváltó mészárlást, sőt – főleg a tengerentúlon – egyenesen ünnepelte a terrort. A magyar kormánymédia most az antiszemitizmus vádjával támadja a komplett nyugati baloldalt, miközben a Nyugat-ellenes antiimperializmus Oroszország kapcsán épp arra a „békepárti” oldalra tereli az Izrael-ellenes szélsőbalt, ahol a hazai kormány is áll.

„A folyótól a tengerig Palesztina szabad lesz!” – visszahangozták az utcák Chicagótól Torontóig, Londontól Bécsig az elmúlt hetekben rendezett palesztinpárti tüntetéseken. A szlogen nem azt követeli, hogy Izrael vonuljon ki Ciszjordániából és ismerje el a palesztin államot, hanem azt, hogy Palesztina a Jordántól a Földközi-tengerig tartson, Izrael állam tehát szűnjön meg. Mindeközben New Yorktól Londonig a Hamász által túszul ejtett áldozatok fotóit tépik le a hirdetőtáblákról és szinte minden nyugati országban a többszörösére nőtt az antiszemita incidensek száma a terrorakció óta.

A palesztin civil áldozatokra hivatkozva – és gyakran muszlim szavazók nyomására – egyre több európai baloldali politikus vonja kétségbe Izrael Gázában végrehajtott katonai válaszcsapásának jogosultságát vagy legalábbis „arányosságát”. A tűzszünet követelése mögött persze jóhiszeműen feltételezhetők a humanitárius megfontolások, de legalább a Hamász kegyetlenségének elítélésében és az áldozatok iránti tisztelet kifejezésében konszenzus volt – gondolhatnánk. Tévesen...

ITT OLVASHATÓ

ÁDÁM ZOLTÁN: SEMMI MÁST NEM TETTEM, MINT A CORVINUS VEZETŐIN SZÁMONKÉRTEM A SAJÁT EGYETEMI SZABÁLYAINKAT

TÉMA / TELEX PODCAST
Szerzők: PATAKI GÁBOR, BRÜCKNER GERGELY
2023.10.31.

A nyári szünet után újrainduló Téma podcast első vendége Ádám Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem nemrég elbocsátott docense volt. Az adásban részletesen végigbeszéljük a vizsgabotrányként elhíresült ügyet az elejétől a pillanatnyi állapotig, vagyis addig, hogy Ádámot végül elbocsátották az egyetemről. Brückner Gergő és vendége a konfliktus kialakulásától eljutottak addig a morális kérdésig, hogy egy munkavállaló bírálhatja-e saját szervezetét, vagy ha nem tetszik neki a rendszer, menjen inkább máshova dolgozni.

A múlt héten azonnali hatállyal elbocsátották Ádám Zoltánt, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatóját, aki több etikai vizsgálatot indított munkahelyén, miután kiderült, hogy egy befolyásos családból származó diákkal kivételeztek az intézményben. Mint megírtuk, Ádám Zoltán azért kezdeményezett etikai eljárást, mert egy befolyásos családból származó hallgatója annak ellenére vizsgázhatott le az egyik tantárgyból, hogy nem teljesítette a félév során előírt követelményeket.

A hallgató szülei személyesen és emailben is próbáltak nyomást gyakorolni és közbenjárni az egyetem vezetőinél és magánál Ádám Zoltánnál is, hogy a gyerekük kaphasson még egy lehetőséget. A diák végül a többiektől elkülönítve, egy kifejezetten neki készített kérdéssor alapján vizsgázhatott.

Az Ádám Zoltán kirúgásáig fajuló ügyet ebben a cikkben foglaltuk össze.

A Témában a frissen kirúgott tanár elmondta, hogy ő soha nem a Corvinust kritizálta, hanem kizárólag az egyetem vezetésén kérte számon az adott ügyet. A volt docens szerint az egyetem nem egy vállalat, hanem egy közfeladatokat ellátó szervezet, amiket a volt egyetemi vezetők néha összekevernek.

Egy egyetem oktat és hivatalos diplomát ad ki, ezért a vizsga menete is közügy, ha valaki a vezetőségből etikátlanul és szabálytalanul vizsgáztat le egy tanulót, arról beszélni kell, mert az tényleg közügy, meg kell óvni az intézményt attól, hogy lecsússzon a lejtőn – mondta Ádám Zoltán.

Az interjú végén Ádám kiemelte, hogy folytatni szeretné a kutató-oktató tevékenységét a továbbiakban is, most úgy tűnik, már nem a Corvinuson, hanem máshol. Az elbocsátott oktató azért nem adja fel, a kirúgásától 30 napja van fellebbezni, és a TASZ segítségével várhatóan ezt meg is teszi.

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

PROFI, DE NEM BAJ

NÉPSZAVA
Szerző: FORGÁCS IVÁN
2023.10.29.

Friderikusz Sándor talán az első a hazai televíziózásban, aki nem bensőséges hangütéssel, hanem szakmai távolságtartással ért el sikert. A YouTube-on futó sorozatának a Frei Tamással készített interjú hozta a legnagyobb, kétmilliós nézettséget...

...Az első népszerű vloggerek amatőrök voltak, a neten tűntek fel, és a semmiből szedtek össze egyéniségükkel, tehetségükkel akár a megélhetésüket is biztosító számú követőt, feliratkozót.

Idővel azonban a hivatásos médiavilág is felfedezte a közösségi fórumokat, csatornákat. Bizonytalan helyzetbe került tévések, újságírók próbálják őrizni jelenlétüket az online végtelen terében, mások egyszerűen erről a megjelenési formáról sem képesek lemondani. Mondani sem kell, mekkora helyzeti előnyből indulnak. Ott van mögöttük a megszerzett tudás, tapasztalat, kapcsolati kör. Meg persze az ismertség, amely könnyebben tud jobb technikát, követőket, bevételi forrásokat, szponzorokat biztosítani. El tudják érni bármelyik politikust, szakértőt, művészt, celebet. És ezekkel a profi audió- és videópodcastokkal a televíziózás terjed át a világhálóra a maga ismert szereplőivel. Bár ma már mondhatjuk azt is, a netes beszélgetések folytatódnak a tévécsatornákon. Az amatőr, „civil” vloggerek, „műsorvezetők” próbálják tartani a szintet, igyekeznek egyéni, független hangra találni, de nincs sok esélyük ebben a versenyben. Számukra marad a komolytalankodás, a polgárpukkasztás. Igaz, ez olykor nagyobb nézettséget és ismertséget hoz, csak így épp a polgári közéleti hang szorul kifelé a kínálatból.

Aztán hogy a számos műsorvezető-nagyság versenyében épp ki kerekedik felül, ki csinál érdekesebb podcastot, ki tudja jobban megszólítani ugyanazokat a médiaközkézen forgó alanyokat, nehezen megítélhető. Mindenesetre fel lehet figyelni értékekre. Ha már nem tudunk szabadulni a legendás tévés arcoktól, érdemes nézegetni a Friderikusz Podcastet. Friderikusz Sándor kéthetente jelentkezik adással a YouTube-n és a Facebookon. Őrzi egyéniségét, hivalkodóan professzionális és elmélyülten pengés. Talán ő volt az első a hazai televíziózásban, aki nem bensőséges hangütéssel, hanem szakmai távolságtartással ért el sikert. Az ő felfogásában a műsorvezető nem képernyőbe zárt lakótárs, hanem szolgáltató, és elhitette, hogy még ha nem rokonszenvezünk is vele, a tévés szolgáltatást tőle kapjuk az egyik legjobb minőségben.

Most is jól látta meg mire van szükségünk. Zajlanak mindenféle események, válságok, katasztrófák a világban, próbálunk lépést tartani, olvassuk, amit bírunk, hallgatjuk a szakértőket a háttérműsorokban, de nem áll össze a kép, marad a homály a fejben. Részben azért, mert a megszólalók rendre ismeretekre építenek. Friderikusz viszont úgy építi fel a podcastjait, hogy a témáról a néző átfogó, világos képet kapjon. Rászorítja a szakértőket – ugyanazokat, akiket nap mint nap látunk más fórumokon –, hogy foglalják össze követhetően az előzményeket (például hogyan született meg Izrael, micsoda Ciszjordánia és a Gázai övezet), mutassák be röviden a politikai szereplőket. Nem kell azonban megrettenni, nem szabadegyetemi előadás kerekedik ki mindebből, hanem képbe kerülünk egy tartalmas beszélgetés követéséhez, és a végén azt mondjuk: köszönjük, Buda Péter, köszönjük, Sz. Bíró Zoltán, most végre nem csak annyi vált bizonyossá, hogy önök szakértői a témának, amely sokrétű és drámai, hanem érteni is vélünk dolgokat. A népszerűbb portréadások után – mert azért Friderikusznak a Frei Tamással készített interjú hozta a legnagyobb, kétmilliós nézettséget – ugyancsak azt érezzük, kirajzolódott valakiről egy plasztikus, tanulságos arckép. Izgalmasan felépített szerkezet, amikor két szakértő külön, majd egymással vitatkozva fejti ki álláspontját egy problémakörről. Friderikusz nem sejtelmes tehetséggel, hanem tanulható eszközökkel, munkával ér el sikert, ami manapság sejtelmesen imponáló.

ITT OLVASHATÓ

A FIDESZ NAPONTA A MAGYAROK KÉPÉBE TOLJA A NACIONALIZMUST

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2023.11.01.

„Az soha nem vezet jóra, amikor a nacionalizmus a hitünk helyére áll” – szögezte le Szentpéteri Nagy Richard, aki szerint a Fidesz naponta tolja a képünkbe az üres nacionalizmust. Elég a kormány és a Fidesz prominenseinek Facebook-megnyilvánulásai között tallózni, hogy példákat találjunk arra, amikor nincs mondandó, akkor jön akár az előző nap hangoztatottnak pont az ellenkezője. Az alkotmányjogász, politológustól arra szerettünk volna választ kapni, vajon milyen cél mozgatja ezeket a politikusokat, amikor akár a legnagyobb blődségeket is képesek előadni.

Ma is vannak világhatalmak, amelyek „így vagy úgy, de lőnek ránk és vannak nagyhatalmak vasmarkában tartott, illetve zsebében levő ’hatalmacskák’, akik szintén előszeretettel lövöldöznek ránk” – hangoztatta a minap Szatmárnémetiben Semjén Zsolt. A miniszterelnök-helyettes itt nem állt meg, hozzátette, ha magunkban elmondunk egy Petőfi-verset, az „büszkeséget és megtartó védelmet jelent, mintegy elhárítva az identitásunkra lőtt golyókat”.

Ez csak egyetlen, minapi példa, de naponta hallhatunk ilyeneket, sőt, ilyenebbeket a magyar „nagyság” kapcsán (is) szijjártópéterektől, a csákjánosoktól, a némethszilárdoktól, a kósalajosoktól, nem szólva a fővezírről, Orbán Viktorról. Mi indokolja, hogy a kormánytagok és a főfideszesek szinte egymást múlják felül elképesztő nyilatkozataikkal? Szentpéteri Nagy Richard véleményére voltunk kíváncsiak.

„Van, amikor már csak ez marad nekik” – szögezte le az alkotmányjogász, politológus. Mint mondta, az ilyen a fajta nacionalizmus végül is azt jelenti, hogy már nincs semmi más, amibe kapaszkodni tudnak. Példának említette Slobodan Milosevicset, aki 1988-89-ben, amikor már látta, hogy a jugoszláv gazdaság szét fog esni, az ország tönkremegy és széthullik, akkor elővette a szerb nacionalista kártyát. De ugyanígy működik a nacionalizmus másutt is, mondjuk Ugandában – tette hozzá...

ITT OLVASHATÓ

A NAGY ZSAROLÓ

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
20023.10.27.

Akkor hát mára ide is eljutottunk: olyan térségi országok tartanak előrébb nálunk, amelyek a kelet-európai változások idején lényegesen rosszabb helyzetben voltak, mint mi. A lenézett és sokkal mélyebbről induló Lengyelország vagy a szovjeturalom alatti Észtország már rég elénk került, nemcsak a GDP-t tekintve. (Szlovákia is előttünk volt sokáig, amíg a korrupció és a rossz kormányzás tönkre nem tette.) Aztán, hogy a blama még nagyobb legyen, akkoriban emlékezetesen bántó megjegyzések is elhangoztak főként Romániát illetően, aztán lám, mi lett belőle? Fél évvel az előzetes adatok megjelenése után az Eurostat friss adatközlése alapján: Magyarországon az egy főre jutó GDP (vásárlóerő-paritáson számolva) az EU átlagának 76,6 százaléka volt, míg Romániában ez az arány 76,7 százalék. Vagyis Románia a legismertebb fejlettségi mutató esetében megelőzte Magyarországot.

Mi már csak öt országot előzünk: Lettországot, Horvátországot, Szlovákiát, Görögországot és Bulgáriát. A portfolio.hu közlése szerint az adatok alapján az is újdonság, hogy Portugália, amelynek fejlettségi szintjét az előzetes adatok alapján már-már elértük, újra inkább távolodónak látszik tőlünk. Ugyancsak a portál elemzése szerint: ha az elmúlt időszak trendjeit vetítenénk ki a közeljövőre, akkor a felzárkózási tempó azt mutatja, a magyar gazdaság a lettek és a horvátok esetleges előzése miatt akár aggódni is kezdhet. Már csak három százalékpont a magyar fejlettség előnye a két másik országéhoz képest.

Szégyen ez, nem szégyen? Ez a kérdés így feltéve nyilván rossz, de úgy talán fölvethető, hogy ebben a lemaradásban vajon nincs-e felelőssége annak a kormánynak és kormányfőjének, amelyik tizenhárom éve van hatalmon. Hát, mondhatnánk, de igen, alighanem van, sőt. Míg a magyar kormánypropaganda ma is arról beszél, hogy tíz, húsz vagy harminc év múlva elérjük az ausztriai életszínvonalat (a szám bármikor változhat), Németországból – ugyan más okok miatt, de – hozzánk emigrálnak majd, az a keserves helyzet, hogy Ausztriához nem is közelítünk. A gazdasági okokról nemrégiben Bod Péter Ákos, volt jegybanki elnök beszélt a Szeged Televízió Téma című háttérműsorában: „Románia gazdasága egyre erősödik, Magyarország recesszióban van, az uniós források egyelőre nem érkeznek, és folyamatosan csökken a lakossági fogyasztás. A Kopint-Tárki felmérései alapján azonban nemcsak most rossz a helyzet, úgy látják, még jövőre is nálunk lesz a legmagasabb infláció az Európai Unióban. A szakértők szerint ennek oka az elhibázott gazdaságpolitika. Többek között az is, hogy a kormány maga befolyásolta a természetes gazdasági folyamatokat.” A kutatóintézetek szerint ugyanakkor a román fejlődés egy másik oka, hogy ott a 2010-es évek elejétől kezdve próbálták megfékezni a korrupciót, nálunk akkoriban vált rendszerszerűvé. Békesi László ugyanerről úgy nyilatkozott: „Klasszikus csapdában vergődik a magyar gazdaság. Azért a klasszikus jelző, mert ezt két évszázada ismeri a közgazdaság-tudomány, és ez úgy szól, hogy az inflációt egyidejűleg megfékezni, jelentősen csökkenteni és fenntartani egy erőteljes gazdaságot, közgazdaságtani lehetetlenség. Ez az a helyzet, amikor a fagyi visszanyal, és kiderült, hogy egyáltalán nem szabad kidobni a közgazdasági tankönyveket, sőt, azokat meg kell tanulni és alkalmazni, különösen egy kormánynak és annak vezetőjének.”...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉLET ÉS IRODALOM 2023/43. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE