2019. szeptember 5., csütörtök

AZ OROSZOK IS AKARTÁK PAKS 2 EGYIK GIGATENDERÉT, DE VÉGÜL KISZORULTAK BELŐLE

DIREKT36
Szerző: SZABÓ ANDRÁS
2019.09.05.


Az új paksi blokkok egyik fontos rendszerére írtak ki tendert nyár elején. Az úgynevezett irányítástechnikáról van szó, amely az atomerőmű biztonságos működését felügyeli.

Nemcsak ezért, de az értéke miatt is érdekes ez a tender. Csak a rendszer főbb elemeinek szállítása több mint 100 milliárd forintba kerül. A magyar kormány nyilvánosan is jelezte, hogy azt szeretné, ha ezt az értékes megbízást nyugati cég kapná meg.

A Direkt36 információi szerint ez azonban a projekt kezdete óta éles konfliktust okozott a megrendelő magyar fél és a bővítést végző oroszok között. Az utóbbiak ugyanis maguknak szerették volna ezt a munkát. A magyar kormány viszont azért akart nyugati beszállítót, mert velük a jelenleg működő paksi atomerőmű felújítása során is jól tudtak együttműködni. Ráadásul a kormány szerint az idegen informatikai behatolások elleni védelmet is jobban tudná garantálni egy nyugati beszállító.

Jelenleg a magyar kormány álláspontja látszik felülkerekedni. Az építkezést, valamint az ezzel összefüggő közbeszerzéseket is lebonyolító orosz Roszatom honlapján elérhető dokumentumok szerint a tenderre tisztán orosz pályázó nem jelentkezett. Egy brit cég ugyan egy orosz tulajdonú cseh vállalatot választott partnerének, ezt a konzorciumot azonban később kizárták a versenyből. Emiatt jelenleg két pályázó, egy francia-német csoport és egy dél-koreai konzorcium van versenyben.

A tenderre vonatkozó kérdéseinkre sem a paksi bővítésért felelős minisztérium, sem a pályázatot lebonyolító Roszatom nem válaszolt...

ÉPP MOST ÉLESZTIK ÚJRA A SIMICSKA-BIRODALOM ÉKKÖVÉT

G7.HU
Szerző: JANDÓ ZOLTÁN
2019.09.05.


Mészáros Lőrinc üzleti körének alvállalkozójaként tér vissza a fővárosba az egykori Simicska-birodalom zászlóshajója, a Közgép. A korábban több százmilliárdnyi állami megrendeléssel felhizlalt, majd Simicska Lajos és Orbán Viktor összeveszése után száműzött vállalat a Duna Aszfaltnak dolgozhat a Déli összekötő vasúti Duna-híd korszerűsítésén. Utóbbi társaság annak a Szíjj Lászlónak érdekeltsége, aki állandó üzlettársa Mészáros Lőrincnek, és személyes kapcsolata is nagyon jó a felcsúti milliárdossal (az Index egy korábbi cikke szerint még nyaralni is együtt járnak).

A két vállalat új kapcsolatában van némi irónia, hiszen a 2010-es évek elején, Simicska hatalmának csúcsán a két üzletember viszonya állítólag azért volt kifejezetten rossz, mert Szíjj úgy ítélte meg, hogy a Közgép nem foglalkoztatta eleget az akkor még hozzá képest kis halnak számító Duna Aszfaltot.

Időközben azonban sokat változtak az erőviszonyok, és Simicska tavalyi végleges kapitulálása után a Közgép is Szíjj László tulajdonába került. A nagy összeveszés után lényegében munkát sem kapó cég pedig ezzel visszakerült a térképre. Már az is erre utalt, hogy a székesfehérvári vasútállomás feletti gyalogos felüljáró befejezéséhez ők biztosítottak referenciát Mészároséknak...

EZ VAGY VALAMI, VAGY MEGY VALAHOVA


QUBIT
Szerző: QUBIT.HU
2019.09.05.


Még aki félig csukott szemmel jár-kel Budapesten, idén nyáron annak is nyilván feltűnt, mennyire elszaporodtak a városban a különböző alternatív, korábban sosem látott járművek a guruló zsiráf alakú rollerektől a Harley-Davidson alakú meserobogókon át a gumikerekes önjáró gördeszkákig. A fura járművek megjelenésével megnőtt az érdeklődők kíváncsisága és a hagyományos közlekedési eszközökhöz szokott gyalogosok, biciklisek és autósok irritációs szintje is: egyre több a járókelők között hússzal-harminccal szlalomozó ufó, a járdákon magára hagyott, falnak döntött vagy keresztbe fektetett, döglöttnek tűnő, vagy magát döglöttnek tettető bérroncs. 

Na de mik ezek az új járművek? Hogyan lehet hozzájuk jutni, és mennyire használhatók a mindennapokban? Kiváltják-e az autót, a biciklit vagy a tömegközlekedést? Mennyibe kerülnek, mennyivel mennek, felmehetnek-e a járdára, használhatják-e a bicikliutat vagy a buszsávot? Ajánlott vagy kötelező-e hozzájuk emberfeletti vakmerőség, védőfelszerelés, F kategóriás jogosítvány, középfokú ritmikus sportgimnasztikai végzettség?

Ez vagy valami, vagy megy valahova című videósorozatunkban Mesterházi Dávid keresi a választ a görbebotjukat bőszen rázó budapesti polgárokat joggal nyugtalanító kérdésekre. Kipróbálja az újonnan megjelent fura közlekedési eszközöket a Nagykörút egy forgalmas szakaszán, a Nyugati tér és a Jászai Mari tér között, megnézi, mennyi idő alatt jut el a rajttól a célig, kiszámolja, mindez mennyibe került neki, és hogy megérte-e az adott jármű a vesződséget. Arra a kérdésre pedig, hogy hol szabad ezekkel menni egyáltalán, és mit mond róluk a KRESZ, már ha egyáltalán mond róluk valamit, a legendás Kreszprofesszor ad kimerítő választ.

A sorozat első részében bemutatkozik az Ogre nevű, chopperszerű elektromos robogó, vagy valami, ami se nem chopper, se nem robog. Fogadják sok szeretettel!

GÁTLÁSTALAN ÉS BARBÁR ÉPÍTKEZÉSSEL TERJESZKEDIK A BELVÁROSBAN A FIDESZES BECSÓ ZSOLT BARÁTJA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: NAGY GERGELY MIKLÓS
2019.09.05.


Egy több mint százéves V. kerületi társasházban a magyar állam nem tud érvényt szerezni a törvényeknek. A háttérben egy volt FTC-elnök és a fideszes Becsó Zsolt alakja sejlik fel – utóbbi üzlettársa akar vendéglátóhelyet nyitni a Hold utcában.

A Parlamenthez közel, a Batthyány-örökmécsesnél járunk, a Hold utca és a Báthory utca sarkán. Ez a történelmi Belváros elegáns környékeinek egyike, körös-körül nívós és prémium kategóriás boltok, vendéglátóhelyek; az itteni lakások négyzetméterára rég az egekben van. A Hold utca 23. elkeseredett lakói szerint hamarosan az ő házuk földszintjén is vendéglátóhely nyílik, talán borbár, talán étterem, ezt még nem tudják pontosan – ugyanis az, aki gőzerővel vezényli az átalakításokat a közel 275 négyzetméteres üzlethelyiségben, nem egy kommunikatív típusú beruházó. De ez a kisebb baj – emiatt még nem járt volna ott a rendőrségtől kezdve a kerületi építési hatóságon át a kormányhivatal, és nem foglalkozna jelenleg az üggyel a NAV...

„MEGKÉRDEZTEM, VAN-E HELY A BÖLCSŐDÉBEN A LÁNYOMNAK. VISSZAKÉRDEZTEK, HOGY MIKOR SZÜLETIK”

HVG ONLINE
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2019.09.05.



Több ezer új férőhely ellenére a magyar gyerekeknek még mindig csak a 17 százaléka jut bölcsődei ellátáshoz. A területi egyenlőtlenségek is önmagukért beszélnek: 3200 településből csak 600-ban van bölcsőde. A Budapesten élőknek kis túlzással már a várandósság alatt el kell kezdeni nézelődni, különben a következő három évben nem lesz esélyük visszatérni a munkahelyükre.
„Amikor néhány éve besétáltam a bölcsődébe beíratni a kislányomat, az igazgató mosolyogva fogadott, és az volt az első kérdése, mikor születik? Mondtam, hogy itt áll mellettem. A teljes döbbenet után elővettek egy A4-es papírt, a lista végére felírták a nevét, és elköszöntek, hogy majd értesítenek.”

A fenti történetet elmesélő Dániel ezután egy másik bölcsődét keresett, így végül sikerrel járt, de története egyáltalán nem egyedi. Bár a kormány az utóbbi években jellemzően EU-s pénzből milliárdokat költött bölcsődei férőhelyek létesítésére – 2014–20 között 110 milliárd forint van erre –, a területi egyenlőtlenségek miatt még mindig sok olyan település van az országban, ahol szinte a csodával határos, ha a szülő valamelyik intézményben belátható időn belül helyet talál a gyereknek.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma lapunknak megküldött adatai szerint 2010-ben 32 ezer bölcsődei férőhely volt az országban, ez a szám jelenleg 50 ezer, három év múlva pedig a tervek szerint 70 ezerre tornázzák fel...

MÉDIANAPLÓ - AZ ŐSPESTI TARLÓS MIÉRT ÓDZKODIK A JÖTTMENTEKTŐL?

MÉDIANAPLÓ
Szerző: ZÖLDI LÁSZLÓ
2019.09.05.


...nem hagyható figyelmen kívül, hogy a „fiúk” is vidékről jöttek. Például Orbán Viktor Székesfehérvárról-Felcsútról érkezett a fővárosba, Kövér László Pápáról, Áder János Csornáról, Szájer József Sopronból, Rogán Antal Körmendről és Kósa Lajos Debrecenből. Mindannyian fővárosi egyetemen szereztek diplomát, majd Pesten ragadtak. Ha van igazság Tarlós István mérsékelten sértő kijelentésében, akkor rájuk is jellemző, hogy nem ismerik a várost, és ők maguk sem budapestiek.

ORBÁN VIKTOR MEGBOLONDULT (MÉGAPRÓSÁGABBPOSZTHAEGYÁLTALÁN)

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.09.05.


"Személyes véleményem, hogy az ok elég nyilvánvaló: azért lett európai probléma, mert Európa megvívott saját magán belül két kegyetlen polgárháborút. Ezeket az iskolában világháborúnak nevezik," (Orbán Viktor)

Adolf Hitler polgárháborút indított Lengyelország ellen. Aha. Az Egységes Európai Állam polgárai kezet emeltek egymásra, de Orbán átlátott a szitán. Meg ne halljam a gyurcsányista ellenzéket a nemzetállamok mellett uszítani.

Orbán arról is beszélt, hogy sohasem tudták kiheverni az emberveszteségeket. Magyarországon óriási demográfiai növekedés volt egészen a nyolcvanas évekig, 10.7 milliós lakosságszámot is mértek, aztán hirtelen begyűrűzött Nanking, Pearl Harbor és Nagaszaki, az európai polgárháború, amit a hülye iskolákban világháborúnak neveznek.

Orbán Viktor teljesen hülye, jegyzem meg szelíden. Teljesen hülye.

TÍZBŐL NYOLC 75 ÉVNÉL FIATALABB MAGYAR ÚGY HAL MEG, HOGY MEG LEHETETT VOLNA MENTENI

NÉPSZAVA 
Szerző: nepszava.hu
2019.09.05. 


A preventív rendszer és egészségügyi ellátás bizonyítványa csak két uniós országban rosszabb.

Mintegy 1,7 millió 75 évesnél fiatalabb EU-s állampolgár vesztette életét 2016-ban, abban az évben, melyről az Eurostat legfrissebb ilyen irányú statisztikája szól. Az adatokat elemző uniós statisztikai hivatal azt írja, az előbbiek közül 1,2 millió haláleset tekinthető idő előttinek, és ebből

- 741 ezer haláleset elkerülhető lett volna megfelelő egészségügyi szolgáltatás nyújtásával és egyéb megelőző beavatkozásokkal;
- 422 ezer esetben pedig annak ellenére haltak meg emberek, hogy egészségügyi problémájuk kezelhető lett volna.
A halál oka legtöbbször - 68 százalékban - szívroham, sztrók, illetve rákos megbetegedés. 7 százalékot tesznek ki például az alkoholfogyasztáshoz fűződő esetek, de ide tartoznak még a balesetek (4 százalék) és az öngyilkosságok (szintén 4 százalék) is. A számok minden esetre komoly eltérést mutatnak a különböző tagállamokat nézve.

Uniós szinten a megelőzhető halálesetek aránya 43,3 százalék, a kezelhető, mégis halállal végződő eseteké 24,7. A megelőzhető halálesetek tekintetében Bulgária áll a legjobban, ahol arányuk mindössze 35,4 százalék, Ciprus a második 39,2 százalékkal, a harmadik pedig Málta 39,9 százalékkal. A lista végén Szlovénia áll 53,5 százalékkal, aztán

a második helyre Magyarország került: megelőzéssel a 75 évesnél fiatalabb emberek halálának 51,7 százaléka, azaz több mint fele elkerülhető lett volna.

A kezelhető, de halálos kimenetű esetek aránya a legkisebb Franciaországban (19,3 százalék), Belgiumban (20,5 százalék) és Dániában (21 százalék). Az arány a legmagasabb Romániában (31,9), majd Szlovákia (30,8) és Litvánia (30,1) következik. Magyarországon ez az arány 27,8 százalék - ezzel a vizsgált össze ország közül Szerbia (27,9) és Ciprus (27,4) között vagyunk. Ugyan e tekintetben nem kiugró a hazai helyzet, összességében nincs ok a büszkeségre: a statisztika szerint

Magyarországon 10-ből 8 haláleset valamilyen módon megelőzhető lenne...

LEHET, HOGY SALVINI PONT A SZÉLSŐJOBB ELLENI CSODASZERT TEREMTETTE MEG

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2019.09.05.


Olaszország az utóbbi pár évben a történelmi kísérletek országa volt. Ez volt az első nyugat-európai ország, ahol populista nagykoalíció került hatalomra, és ez volt az első a második világháború óta, ahol egy majdnem teljesen nyíltan szélsőjobbos párt is részt vett a kormányzásban. Most pedig ez lesz az első, amely megpróbálja kezelni a szélsőjobb problémáját.

Az már Ausztriában is kiderült, hogy az a modell, amelyet Orbán Viktor is szorgalmazott, vagyis hogy a mérsékelt konzervatív pártok együtt kormányoznak a szélsőjobbos erőkkel, nem igazán működik. Egyfelől amint legitimálják a szélsőjobbot, az elkezdi agyonnyomni a mérsékelt jobboldalt olyan ügyekkel, amelyekre annak nem feltétlenül van válasza, vagy ha van, nem olyan pofonegyszerű, mint a szélsőjobbé.

Az osztrák kísérletet végül egy hatalmas leleplezés bontotta szét, amelyből kiderült, mennyire könnyedén fogadják el Európa szélsőjobbos vezetői az orosz támogatást. Az utóbbi időszakban kiderült, hogy a Matteo Salvini-féle Liga is hozzájuthatott orosz pénzhez, az olasz kormány végét mégsem ez, hanem Salvini türelmetlensége hozta el...

GYŰLNEK A FELHŐK A LAKÁSPIAC FELETT - AKÁR ÁRESÉS IS JÖHET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.09.05.


Az elmúlt négy év leggyengébb forgalmú nyári időszakát zárta az idén az ingatlanpiac. A visszaeső kereslet már a főváros környékét is elérte. Az egyébként az élénk adásvételi kedvben érdekelt vállalkozások is fordulatról beszélnek.

Az elmúlt években megszokhattuk, hogy a banki felmérések, az ingatlanközvetítők és a hirdetési portálok egybehangzóan igyekeztek mind magasabbra korbácsolni a lakásvételi kedvet. Nem csoda, hiszen fontos számukra az érdeklődés, a magasabb ár pedig nagyobb jutalékot jelent. A bankoknak jó üzlet, ha a hiányzó pénzt a vevők hitellel pótolják, a kihelyezések pedig biztonságosabbak (kisebb a hitelhányad) emelkedő árak mellett. Ha a folyamat megfordul, azonnal másképp néznek ki a ma még akár dicsekvésre is méltó adatok.

Tavaly tavasszal már látszottak az ingatlanpiaci kifulladás jelei. A kormány akkor bevetette a CSOK-bombát, így sikerült tovább pörgetni felfelé az árakat. Az áremelkedésért persze nem csak a CSOK a bűnös, de látványosan berobbantotta a folyamatot, és katalizátorként hatott. A rendkívül alacsonyra leszorított kamatok és hozamkörnyezet a befektetőket az ingatlanvásárlásra ösztönözte, a mesterséges felpumpálásban a kedvezményes áfa is segített.

A lakások drágulását tulajdonképpen már csak a kormányzati intézkedések tartják fenn – derült ki már nyáron az OTP elemzéséből (megjegyezzük, ezt az állítást mintha a bank később igyekezett volna ellensúlyozni, illetve elfeledtetni). Részben alighanem erre is születhetett meg a családvédelmi akcióterv, a maga 10 millió forintos babavárós fedezetlen kölcsönével és a CSOK további kedvező irányú átszabásával. Úgy tűnik, most nem feltétlenül válnak be már ezek olyan fényesen (megjegyezzük, részben azért, mert maga a kormányzat is többszörös hasznosításra játszott – gondolunk itt az állampapírok eladásának ösztönzésére, de a várt fogyasztási bővülésre is –, ami mintha önkioltó mechanizmusként működne)...

MAGYAROK A BBC-BEN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő

2019.09.05.


Nem akármilyen évforduló a mai, hiszen 80 évvel ezelőtt ezen a napon indult el a BBC Magyar Adása. Hogyan kerül ez a Határátkelőre? Úgy, hogy működésének 66 éve alatt (2005-ben zárták be) egyike volt azon műhelyeknek, amely a vasfüggöny mögött élő magyaroknak bemutatta, milyen a külföldi élet, másrészt értelemszerűen magyar munkatársakkal volt tele London közepén.

A BBC Magyar Osztálya (Magyar Adása) indulásának dátuma (1939. szeptember 5.) elég pontosan belövi az alapítás okát is, ami nem más volt, mint a II. világháború kitörése.

Ugyan ekkor a BBC már 10 idegen nyelven sugárzott programot (a náci Németország 36), a háború kitörése előtt csak ötletszinten merült fel az, hogy esetleg közép- és kelet-európai nyelveken is legyenek műsorok.

Akármilyen furcsa (és pláne a BBC-től nem várná az ember), valóban pár nap alatt rántották össze az első szerkesztőséget. „Kicsit olyan szellem uralkodott, mint a brit légierőben a háború alatt, azaz nagyon gyorsan kellett improvizálni. Nem készültek fel igazán erre” – mondta Pallai Péter, aki az 1960-as évek közepétől 33 éven át dolgozott a BBC-ben.

A BBC első magyar nyelvű adását 1939. szeptember 5-én este negyed 9-től fél 9-ig sugározták, ebben az időszakban tehát az adásidő naponta egyszer 15 perc volt (aztán ez persze az évek során változott)...

A HATVANAS ÉVEKNÉL TART A MAGYAR KORMÁNY

KLUBRÁDIÓ / TŰRÉSHATÁR
Szerző: SZUNYOGH SZABOLCS / KLUBRÁDIÓ
2019.09.05.


Az a vita, hogy kötelező tantervekkel vagy a kimeneti elvárásokkal, azaz a tanulmányi eredmények ellenőrzésével kell szabályozni az oktatást, huszonöt-harminc évvel ezelőtt eldőlt – mondta a tanévkezdet alkalmából is Radó Péter oktatáskutató a Tűréshatárban.

A szakember szerint a nemzetközi fősodorban már régen nagy átrendeződés történt ebben a kérdésben, az államok általában fokozatosan kivonultak a tantervi szabályozásból, így ahelyett, hogy részletesen szabályozták volna a tanítási folyamatot, kimeneti követelményeket rögzítettek. Az eredményeket pedig elkezdték mérni, és a vizsgálatok tapasztalatait visszacsatolták az oktatóhelyeknek, jelezték hogy melyik intézmény, tanár, gyerek miként teljesít, mennyiben felel meg az elvárásoknak.

A központilag részletesen meghatározott egységes tantervi szabályozásával tehát Magyarország jelenleg az ötvenes-hatrvanas évek oktatáspolitikai modelljét viszi tovább – hangsúlyozta Radó Péter.

Az oktatáskutató arról is beszélt, külföldön már arra is rájöttek, hogy a gyerekeknek főleg nem tárgyi ismereteket kell átadni, hanem a képességeiket kell szívósan fejleszteni, ami lehetővé teszi számukra, hogy egyébként bármit megtanuljanak, és jól elboldoguljanak az életben.

A Tűréshatárban azonban nem csak arról volt szó, mi mindent tett tönkre az oktatási kormányzat, és hogy mindennek milyen katasztrofális következményei lesznek, mert ezt sajnos már többé-kevésbé mindenki tudja...

A NEMZETKÖZI SEGÉLYEZÉST VAGY A KATASZTRÓFAELHÁRÍTÁST IS KAPHATJA TRÓCSÁNYI LÁSZLÓ

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.09.04.


Nem hivatalos, de bizottsági ügyekben jól tájékozott forrásaink szerint Ursula von der Leyen a nemzetközi együttműködés - fejlesztési támogatás vagy a humanitárius segélyezés - katasztrófavédelem területét bízná Trócsányi Lászlóra. 

A biztosokat a kormányok jelölik, de a feladatokat Ursula von der Leyen bizottsági elnök osztja szét közöttük, és a teljes stábról az Európai Parlamentnek is szavaznia kell még.

Úgy tudjuk - szintén nem hivatalosan megerősített forrásból - hogy Orbán Viktor Trócsányinak is a bővítési portfóliót kérte Leyentől, ahogy öt évvel ezelőtt Navracsics Tibornak is ezért lobbizott. Ugyan az EU bővítése belátható időn belül nem látszik reálisnak, a magyar kül- és gazdaságpolitika Balkán iránti érdeklődéséhez jól passzolna a terület, illetve a kiváló szerb - magyar kapcsolatok miatt is. Azonban úgy tudjuk, hogy a szlovén jelölt a legesélyesebb a bővítési posztra...

DŐLNEK A MILLIÁRDOK A FIDESZ KÖZELÉBE

HÍRKLIKK
Szerző: HÍRKLIKK
2019.09.05.


Méregdrága élményparkjával az az üzletember a legeredményesebb a Magyar Turisztikai Ügynökség pályázatain, aki összehozta Mészáros Lőrinc első luxusszállodáját. Szepesi Richárd már 9 milliárd mennyei mannához jutott.

A kormányhoz közeli befektetők vitték el a harmadát annak a 65 milliárd forintnak, amelyet másfél év alatt osztott ki az Orbán Ráhel tanácsaival felvértezett Magyar Turisztikai Ügynökség. Ha pedig a Kisfaludy-programnak csak a jelentősebb, 100 millió forint fölötti támogatásait vesszük figyelembe, a pénz csaknem háromnegyede a Fideszhez lojális üzleti körökhöz került - írja a HVG.

Közülük is érdemes kiemelni Szepesi Richárdot. A HVG közérdekű adatigénylésére kiadott listából kiderült, hogy nemcsak az ötcsillagos szántódi és tokaji szállodatervének megvalósításához kapott 3-3 milliárd forintot, hanem 3 milliárd forint jutott arra az élményparkra is, amely a balatoni hoteljéhez kapcsolódik.

De nemcsak ő, hanem számos más, Fidesz-közeli vállalkozó is igen szép pénzeket tudott leakasztani a pályázatból.

AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK KELL LÉPNIÜK, HA AZ ÁLLAM MAGÁRA HAGYJA AZ IDŐSEKET

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.09.05.


A magyar állam sokkal kevesebb pénzt költ az idősek ellátására, mint amennyire valójában szükség lenne, nem csoda, hogy az otthonokban férőhelyhiány van, a gondozók alulfizetettek és túlterheltek, az ápolási feladatok a családokra maradnak. Egy most megjelent kiadvány sorra veszi, hogy mit tehetnek ebben a helyzetben az önkormányzatok az idősekért: házhoz vihetik az ügyfélszolgálatot, hogy könnyebb legyen az ügyintézés, önkéntesek bevonásával költséghatékonyabbá és jobbá tehetik gondozásukat, az elmagányosodás ellen pedig színvonalas képzéseket szervezhetnek számukra. 

Mit tehetnek az önkormányzatok az idősekért? címmel jelent meg nemrég egy kiadvány, amit a Friedrich-Ebert-Stiftung és a Megújuló Magyarországért Alapítvány megbízásából a Budapest Intézet állított össze. A kicsivel több mint húsz oldalas anyagot egyfajta kézikönyvnek szánják a szerzők (Molnár Tamás, Scharle Ágota, Tóth Endre, Váradi Balázs), amelyben sorra veszik, milyen problémákkal küzdenek az idősek, milyen szükségleteik vannak, és ezekre milyen konkrét megoldást kínálhatnak az önkormányzatok. (A kiadvány innen tölthető le.)

A kiadvány szerint szűkös mozgásterük és anyagi lehetőségeik ellenére az önkormányzatok sokat tehetnek azért, hogy az idősek életét megkönnyítsék. Főleg, mert egyedül a helyi önkormányzatok képesek a meglévő ellátások és szolgáltatások összehangolására, illetve a hiányosságok pótlására. Különösen azok az idősek vannak rászorulva az önkormányzat segítségére, akiket mindennapi életükben súlyosan korlátoz valamilyen egészségügyi probléma: nekik nem csupán orvosi ellátásra és gondozásra van szükségük, hanem például az akadálymentes ügyintézés lehetőségére is. Ez minden hatodik idősre igaz, és ennek a csoportnak a negyede szegény is, azaz nem teheti meg, hogy fizetős szolgáltatásokat vegyen igénybe...

EGYELŐRE DZSUNGELHARCNAK TŰNIK AZ ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÁS, PEDIG NAGYON NEM AZ

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.09.04.



A közvélemény-kutató intézetek bőszen mérik továbbra is a politikai pártok népszerűségét, ám ezek a mutatók az önkormányzati választások előtt kevés kapaszkodót nyújtanak a végeredmény megjövendöléséhez. A mostani voksolás végkimenetele ugyanis sokkal inkább függ majd a helyi sajátosságoktól, a lokális politikai viszonyoktól, mint attól, hogy egyébként az ott élők mennyire kedvelik az ellenzéki vagy a kormánypártokat. A választás ennek ellenére komolyan meghatározhatja, hogy megnyugodhat-e a kormánypárt, hiszen hatalma továbbra is szilárdnak tűnik, illetve lendületbe jön-e az ellenzék az októberi voksolás után.

Már 40 nap sincs az önkormányzati választások napjáig, de már most elég kaotikus a helyzet mindkét táborban, a várható nagy visszalépési hullám pedig valószínűleg nem fogja teljesen feltárni a politikai versenyfutás fő kontúrjait. Civakodnak a fideszesek, az ellenzéki pártok pedig több helyen egymásra indítanak jelölteket, amiben persze általában benne van a kormánypárt keze is. A választópolgárok pedig csak pislognak, amikor újabb és újabb jelöltek nőnek ki a földből, és a sok pártszövetségtől és civil összefogástól nem látják, hogy tulajdonképpen ki fúj egy követ a kormánnyal, és ki akar betartani az állampártnak.

Mintha mindkét szemben álló politikai erő szeretné levetni magáról a pártok jelvényeit, mivel ezek inkább visznek, mint hoznak voksokat számukra. Ezzel lényegében elismerik, hogy a politikai elit nem élvezi a választópolgárok bizalmát, ezért inkább függetlenként indulnak, legfeljebb valamilyen párt támogatását feltüntetik a nevük mellett. Messze nem beszélhetünk már jobboldali és baloldali értékekről, az ideológiai jellegű megnyilvánulásokat pedig nem igazán veszik komolyan a magyar polgárok...


MÉSZÁROS VEJE KITÚRTA A KÉZIS LÁNYOKAT A SZOMBATHELYI SPORTKOMPLEXUMBÓL

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.09.05.


Harminckét millió forintjába fáj a szombathelyieknek, hogy nem tudtak megegyezni a kézilabdások Mészáros vejével a Haladás Sportkomplexum használatáról. Pedig közgyűlési döntés kötelezte az üzemeltetőt, hogy állapodjanak meg a csapattal.

44 év után ismét van NB 1-es női kézilabda csapata Szombathelynek. Ez akár örömteli is lehetne a városnak, az örömbe azonban nem kevés bosszúság is vegyült: négy meccs kivételével ugyanis nem Szombathelyen, hanem Répcelakon kell megrendeznie a hazai mérkőzéseit a Szombathelyi Kézilabda Klub és Akadémiának.

A Haladás helyzetével többször foglalkoztunk már. Legutóbb akkor kerül képbe a sportegyesület, amikor arról folyt a vita, hogy az élvonalbeli kézilabdacsapatot nem akarják beengedni a Sportkomplexumba. Holott arról még az áprilisi közgyűlés döntött, hogy a komplexum fenntartójának, az önkormányzati Haladás Sportkomplexum Fejlesztő Nonprofit Kft.-nek helyet kell adnia a kéziseknek.

A cég ügyvezetője, Gál Sándor, aki a Fidesz szombathelyi szervezetének alelnöke is, később azzal hárított, hogy mivel korábban az üzemeltető szerződést kötött a Haladás VSE-vel, a komplexum felett csak este 10 és reggel 8 óra között rendelkezik, a kézilabdásokat pedig csakis ebben az időpontban tudja beengedni edzeni és meccset játszani is. Az ezen kívüli időben az SZKKA-nak nem vele, hanem a Homlok Zsolt (azaz Mészáros Lőrinc veje) által elnökölt Haladás VSE-vel kell megegyeznie.

Vagyis egy bérlőtől kell bérelnie az önkormányzati létesítményt...

ŐK MENNEK NEKI A FIDESZNEK VIDÉKEN

444.HU
Szerző: MAGYARI PÉTER
2019.09.05.


- Az októberi önkormányzati választásra először valósul meg a nagy és teljes ellenzéki összefogás, amiről lassan tíz éve vitatkozik az ország nem fideszes része. 

- Az összes budapesti kerületben, és szinte az összes vidéki nagyvárosban (Debrecen és Békéscsaba kivételével) megegyeztek az ellenzéki pártok, hogy közös polgármester-jelöltet indítanak. Ezek az összefogások általában kiterjednek a városi képviselő-testületek egyéni jelöltjeire is.
- Az ország legnagyobb részén egy az egy ellen versengenek az fideszes és ellenzéki pártok által jelölt polgármesterek most.
- A nagy összefogásban általában az MSZP, a Jobbik, a DK, a Momentum, a Párbeszéd az LMP vett részt (Pécsen és Tatabányán az LMP saját jelöltet indít, míg Szombathelyen egy volt fideszest támogat).
- Az egyeztetéseket a pártok jórészt a helyi szervezeteikre bízták, azzal, hogy egyezzenek meg abban, akit jónak látnak. A tárgyalásokba igyekezett közvetítőként részt venni Márki-Zay Péter mozgalma, a Mindenki Magyarországa is.

Az alábbiakban összeszedtük a 40 ezer lakosúnál nagyobb települések polgármester-jelöltjeit.

Jelezzük azt is, hogy az adott településen hogyan szerepelt a Fidesz a májusi EP-választáson. A polgármester-választás nyilvánvalóan a személyekről is szól, de ott lehet inkább az összellenzéki jelöltnek komolyabb esélye, ahol a Fidesz tavaszi támogatottsága nem közelítette meg az 50 százalékot.

A 40 ezer lakosúnál nagyobb 22 vidéki város elsöprő részében fideszes most a polgármester. Három kivétel van, de ezek közül csak egy olyan, ahol öt éve stabil az ellenzéki vezetés, Szegeden. Békéscsabán ugyan legutóbb jobbikos támogatású független jelölt győzött, de ő idén már a Fidesz támogatásával indul, míg Hódmezővásárhelyen csak tavaly, egy időközi választás után lett független polgármester, addig ott is fideszes városvezető volt.

A mostani összefogás nyomán az ellenzék esélyi sokat javultak. Miskolcon, Pécsen és Dunaújvárosban például kifejezetten esélyesnek számítanak az ellenzéki polgármester-jelöltek, és még több másik nagyobb városban is nyitott a verseny...

ELAKADT A LUXUSSZÁLLÓ ÉPÍTÉSE, DE A BALATON-TÖRVÉNY MEGNYITOTTA AZ UTAT ELŐTTE

24.HU
Szerző: MÁZSÁR TAMÁS
2019.09.05.


A balatonszemesi kemping helyén luxusszálloda és villapark épül, a zöldterület megszüntetését az új jogszabály teszi lehetővé a főépítész szerint.

Az új Balaton-törvény hatálybalépésével minden akadály elhárult a balatonszemesi kemping beépítése elől. A jelek szerint a szemesi önkormányzat és a beruházó is arra várt, hogy életbe lépjen az új jogszabály, és elkezdődhessen a Vadvirág kemping helyére tervezett luxusszálloda és villapark építése – ez derül ki a helyi képviselő-testület augusztus 8-ai rendkívüli ülésének jegyzőkönyvéből.

A településrendezési terv módosításának már tavaly nekikezdtek, de a régi Balaton-törvény nem tette lehetővé a zöldterület megszüntetését. Nagy László főépítész szerint azonban az év elején életbe lépett törvénymódosítással „új helyzet teremtődött”, így folytatható a beruházás.

"Az eredeti koncepció szerint alapvetően nem változik az, hogy a már építési engedéllyel rendelkező villapark megépülne, megépülne a szálloda is"

– jelezte a főépítész. Történnek ugyanakkor változások is, bár a jegyzőkönyvből nem könnyű kibogozni, hogy pontosan mik, de az biztos, hogy a zöld közparki területet az új törvény alapján a beruházónak nem kell pótolnia. Az új Balaton-törvény a zöldterületek csökkentésén kívül azt is lehetővé tette, hogy a beépítési százalékot 15-ről 35-re emeljék.

A képviselő-testület végül megszavazta
- a kijelölt parti zöldterület megszüntetését, helyette egy beépítésre nem szánt különleges területet alakítanak ki, ám a zöldterület pótlása nem szükséges.
- A beépíthetőség megnövelését és a zöldterület csökkentését,
- a kemping kiemelt fejlesztési területté nyilvánítását...

AZÉRT AVATJÁK ANTISZEMITA SZOBRÁT, MERT ANTISZEMITÁK - A ZSIDÓTÖRVÉNYEK MEGALKOTÁSÁBAN RÉSZES "KERESZTÉNY-NEMZETI" ANTISZEMITA POLITIKUSOK NÉPIRTÁSBAN BŰNÖSÖK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.09.04.


Néha kimondják az igazat a NER képviselői, csak meg kellene hallani. Az országot alkotmányosan az 1944 március 18 előtti állapotokkal azonosítják, az Orbán-rendszer ennek szellemi örököse és folytatása. A “keresztény hit” az Orbán-rendszerben ugyanazt jelenti, mint a Horthy-rendszerben: keresztény az, aki nem zsidó. Ugyanezt fogalmazta meg Rétvári Bence az antiszemita Kornis Gyula szobrának avatásán Vácott, amikor azt mondta, hogy a zsidótörvények megalkotásában és végrehajtásában aktív szerepet vállaló politikus, aki nyíltan hirdette antiszemita nézeteit, “a keresztény hit és nemzeti büszkeség” jelképe.

Az Orbán-féle “kereszténység” és nemzeti büszkeség tartalma semmiben nem különbözik ettől, az antiliberalizmus egyértelműen antiszemita ideológia, a zsidósággal azonosított liberális demokratikus jogállam “keresztény” (nem zsidó) alapon történő elutasítása. Ez egy fasiszta, kirekesztő, antiszemita ideológia, amelyet hivatalosan tagad az Orbán-rezsim, de valójában ezzel azonosítja magát. Ezt fejezi ki a Horthy-rendszer politikusainak, hírhedt antiszemitáinak rehabilitása, ahogy sorban szobrokat kapnak, utcákat neveznek el róluk, tankönyvekbe kerülnek és példaképül állítják őket.

Orbán egész rendszerének gyökere az SZDSZ-ellenes gyűlöletből indult, a budapesti zsidó értelmiséggel szembeni kisebbrendűség és frusztráció az alapja. Vagyis, ugyanazon okok miatt lett antiszemita, mint az összes fasiszta és náci. Azzal a különbséggel, hogy ő a magyar hagyományban a “keresztény-nemzeti” antiszemita identitásban találta meg az önigazolást, és lett kirekesztő nacionalista antiszemita, akinek rendszere tudatosan és szándékosan a “zsidónak” minősített liberalizmus tagadására épül. Minden oktatásügyi, kulturális és gazdasági intézkedése a zsidóság ellen irányul, csak nem zsidótörvényeknek nevezi azokat. A szervezett történelemhamisítás mindezt szolgálja, amelynek legfőbb koordinátora, a holokausztralativizáló (értsd: tagadó) Schmidt Mária nem maradhatott távol egy antiszemita szoboravatásról.

Orbán egyértelmű antiszemitizmusát számos alkalommal kinyilvánította, leglátványosabb formája a zsidó világösszeesküvés neonáci jelképének tartott Soros György elleni uszító kampány volt, ami egyértelmű üzenet volt minden magyar számára: Orbán a zsidókkal, a zsidósággal, a zsidó mentalitással, kultúrával, demokráciával, szabadsággal szemben indított harcot, és a “keresztény” nacionalizmus lényege, hogy a zsidókat megfossza a sajtóban, a kultúrában, a közéletben és a gazdasági életben betöltött szerepüktől. Ezért avatnak “kerestzény-nemzeti” antiszemitáknak szobroklat, mert ők az elődeik, rájuk büszkék. Azért avatnak antiszemita szobrokat, mert ők maguk is antiszemiták...

TGM: NEM A MÁV A HIBÁS

HVG ONLINE
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.09.04.


A bírálatnak nemcsak a tartalma, hanem a címzettje is fontos. Ha nem akarunk igazságtalanságot elkövetni.

Teljes joggal bírálják az összes újságok, portálok és közösségi médiák a vasút nyomorúságos állapotát. Némely vonatokon és vasútállomásokon a kétségbeesett utasok megtámadják a vasutasokat, ordítoznak velük, olykor még lökdösik is őket.

Én sokat vonatozom, tanúsíthatom, hogy a vádak igazak, a vágányok, töltések ijesztően festenek, a vonatok lassúak, késnek, rossz állapotban vannak, néha sajnos piszkosak, negyven fokban vesztegelnek a szerelvények a nyílt pályán, a légkondicionálás kikapcsol, az ablakok nem nyithatók, mindenki fulladozik.

A romos vasútállomásokon alig van valaki a jegypénztárakban, alig működnek az automaták, nincs információ, és így tovább.

Az ismételt létszámcsökkentések miatt még a technikailag tökéletesen működő vasúthálózattal is bajok lennének, minden vasutas hat-hét ember korábbi munkáját végzi – egyetlen takarító tisztít nyolc-tíz kocsis szerelvényeket, ahol korábban tucatnyi ember dolgozott –, s az alacsony bérek miatt a mindeddig fegyelmezett, összetartó, szakmai büszkeségükről és testületi szellemükről ismert vasutasok is elkezdtek menekülni a MÁV-tól.

Nem a MÁV, nem a vasúti szolgálat találta ki a létszámcsökkentést, a beruházások elmaradását, a fölújítások és karbantartások elhalasztását, a vasútállomások – különösen a szolgálati helyiségek – tönkretételét vagy tönkremenetelét, a szolgáltatások korlátozását, a járatritkítást, a menetrend folyamatos módosítgatását, a szakoktatás, a továbbképzés elhanyagolását, a vasutasok szociális intézményeinek fölszámolását. Szüntelenül túlórázó, holtfáradt, szégyenletesen rosszul fizetett, a hajukat tépő vezetőik által ide-oda dobált emberek hősi erőfeszítéssel tartják egyben (amennyire lehet) a vasutat, amelyre egyre nagyobb szükség lesz (vagy lenne), ahogyan az ökológiai katasztrófa miatt minden ország kénytelen lesz korlátozni a repülő- és a gépkocsiforgalmat.

Az évről évre elhalasztott fejlesztések okán a vasút elmaradhatatlan, nélkülözhetetlen rekonstrukciója egyre drágul, és hovatovább lehetetlen föladat elé fogja állítani a költségvetést – ráadásul autóba kényszerít olyanokat, akik igazából ezt nem engedhetik meg maguknak, s akik a rossz műszaki állapotú, használt kocsijukkal egyetlen hatalmas dugóvá változtatják az országutakat. A megszüntetett vasúti szárnyvonalak híján egész vidéki körzetek váltak élhetetlenné, ahonnan menekülnek a még munkaképes lakosok. (És a munkát adni képes vállalatok.)

Mindezt a téves, felelőtlen, könnyelmű kormánypolitika okozza, amelyet tovább súlyosbít a sajtó és a közvélemény közönye a költségvetésre (tehát az adókra) terheket rovó infrastruktúra iránt. A zárt pályás tömegközlekedés igen drága, ám erre muszáj költeni mindenféle értelmetlen, szimbolikus „látványpékség” helyett.

Nem a MÁV-ot, a BKV-t, a távolsági buszvállalatokat kell szidni, hanem az országos, regionális és helyi vezetés vakságát és süketségét. Szinte röstellem is hozzátenni, hogy minden sikeres gazdaságú országban sűrű, gyors, tiszta és kényelmes a vasút az elővárosi („helyiérdekű”) vasúttal egyetemben, a villamos, a földalatti és a többi.

Magyarországnak óriási erőfeszítésre van szüksége, hogy a tönkretett tömegközlekedést – mindenekelőtt a vasutat – helyreállítsa, ezt nem helyettesítheti a közlekedési vállalatok és munkásaik, tisztviselőik értelmetlen szidalmazása. Ez méltatlan azoknak a dolgozóknak az észvesztő túlmunkájához – ha tetszik: önföláldozó helytállásához –, akik (amint ezt mi utasok is láthatnánk, ha nem őrjítene meg bennünket a tömegközlekedés pokla) lehetetlen körülmények között próbálják meg biztosítani a minimumot.

A kormány teszi tönkre az államot. Nem vallja be, de a politikája neoliberális (más néven neokonzervatív, a kettő ugyanazt jelenti), ilyen volt egyébként elődeinek „megszorításos” politikája is évtizedekig, s mint mindenütt, ez avval jár, hogy az iskola, az orvosi rendelő, a postahivatal, a közkönyvtár, a levéltár, a nyilvántartás tönkremegy. A Mrs. Thatcher-féle vasútprivatizáció miatt álltam én zsúfolt angol vonatban több mint két órát (úgy, mint a pesti nagykörúti villamospótlón reggel hétkor) – hivatalos menetidő: 50 perc. Több régióban a brit vasút rosszabb, mint a kelet-magyarországi. (S az egyik ellenzéki párt képviselője vasút-magánosítást javasol Magyarországon, pedig a katasztrofális eredmény világszerte közismert!) A magyar állam rohad szétfelé. Az egyre rövidebb ideig nyitva tartó „kormányablakok” előtt kígyóznak a sorok, kórházi osztályok bezárnak – amint azt mindenki látja...

ILYEN LESZ A SORSOK HÁZA

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: KELLER-ALÁNT ÁKOS
2019.09.05.


Eljutott a Narancshoz az eddig titkolt munkaanyag, amiből kiderül, milyen lesz a Sorsok Háza kiállítása. 2021-ben lehet a megnyitó.

Ahogy korábban a Magyar Narancs is beszámolt róla, a nemzetközi (elsősorban izraeli és amerikai) nyomásnak engedve Orbán Viktor elvette a Sorsok Háza projektet Schmidt Máriától és csapatától, akik már 2013 óta dolgoztak a múzeumon. 2019 eleje óta a Sorsok Házának kizárólagos gazdája és felelőse a Köves Slomó vezette Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH). A Köves rabbi által felkért kutatói csapat pedig egy teljesen új koncepció kialakításába kezdett bele.

Az új tervekről először június elején beszélt Köves, amikor azt egy kétórás előadás keretében bemutatta a Nemzetközi Holokauszt Emlékezet Szövetségnek (IHRA). Az előadás tartalmáról és a Sorsok Háza új koncepciójáról nagyon kevés információ került nyilvánosságra. Most azonban eljutott lapunkhoz egy eddig titkolt dokumentum, mely minden eddiginél részletesebb betekintést enged a Köves-féle csapat elképzeléseibe.

Az EMIH logójával ellátott, House of Fates – Vision Document című 34 oldalas angol nyelvű anyagon a 2019 május másodikai dátum szerepel. Információink szerint ezen dokumentum alapján készült az előadás, melyet Köves júniusban prezentált. A Magyar Narancs e heti számában összefoglaljuk a dokumentum tartalmát, és részletesen bemutatjuk, hogy miként vélekedtek róla azok a történész, muzeológus és holokauszt-oktatási szakértők, akiknek megmutattuk az anyagot. Ebben a cikkben pedig teljes egészében publikáljuk a dokumentumot, mert úgy gondoljuk, hogy egy állami holokauszt múzeum létrehozását társadalmi párbeszédnek kell kísérnie.

Fontos hangsúlyozni azt is, hogy ez egy nagyon vázlatos dokumentum, a Sorsok Háza új koncepciójának kialakítása egy hosszú folyamat, melynek első lépéseibe enged betekintést az irat. A birtokunkban lévő anyag májusi, azóta már valószínűleg előrébb tart a munka. Információink szerint ugyanis a Sorsok Házával kapcsolatos feladatokon folyamatosan dolgoznak a felkért szakértők. Úgy tudjuk, az egyes részterületek felelősei teljes szakmai autonómiát kaptak Kövestől, munkájukba nem szólnak bele kívülről...

SZABAD SZEMMEL: ORBÁN SAJÁT KÉPÉRE FORMÁLJA A TÖRTÉNELMET - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.05.



Politico 

Hírek szerint a cseh Vera Jourová, a Babis vezette ANO tagja venné át a jogállam betartatásával kapcsolatos feladatokat az új Bizottságban a terület eddigi gazdájától, a holland szociáldemokrata Timmermanstól. Így neki kellene foglalkoznia a Magyarország és Lengyelország ellen kilátásban lévő szankciókkal, de olyan kérdések is hozzátartoznának, mint a dezinformáció, a választások befolyásolása és a gyűlöletbeszéd. A kezdeményezés valószínűleg azzal függ össze, hogy von der Leyen kezet akar nyújtani a Visegrádi Csoportnak, miután annak egyes tagjai azzal vádolták meg a most távozó Bizottságot, hogy az elfogult a térséggel szemben a demokratikus normák kapcsán. A hírt kiszivárogtató illetékes azt közölte, hogy Jourová valószínűleg elfogadja az ajánlatot, mások viszont felhívják a figyelmet, hogy a testület összetétele még egyáltalán nem biztos. A jelentés ugyanakkor emlékeztet arra, hogy mind a magyar, mind a lengyel kormány esetében elakadt a jogállami eljárás. Viszont ha minden igaz, a jövőben a cseh politikus felügyelné azt a mechanizmust, amely minden évben kiértékelné a demokrácia helyzetét a tagállamokban. Von der Leyen azt ígérte, hogy támogatja a rendszeres vizsgálatot, Magyarország viszont feltehetőleg élesen elutasítaná azt. Mellesleg a Bizottság következő első embere az eddigiek szerint egyetért abban, hogy ha bármely tagállam megszegi a jogállamiság előírásait, akkor szigorú ellenlépéseket kell vele szemben életbe léptetni, ideértve az anyagi támogatás csökkentését. Jourová idáig az igazságügyi biztos volt és javarészt olyan benyomást keltett, hogy független személyiség. Ám kellemetlen pillanatok várhatnak rá a meghallgatás során Strasbourgban, amiért Babis miniszterelnök pártja delegálta. Mindenesetre a Bizottság szóvivője azt közölte, hogy addig semmi sem dőlt el, amíg nem áll fel az egész testület.

A történelem átírása fontos politikai eszköz, a vezetők élnek is vele Moszkvától kezdve, Varsón át Budapestig. A módszer csábító, de kockázatos – írja a lap volt főszerkesztője. Sylvie Kauffman szerint Orbán Viktor szintén úgy tekinti a múltat, hogy azt felhasználhatja a jelenben, éspedig egy olyan országban, ahol az emlékezetre igencsak rányomták bélyegüket az idők. Emlékművek, szobrok, kutató intézetek, semmi sem marad ki a nagy nemzeti narratíva szolgálatából. Alig egy hete Párizsban, a nagyköveti értekezleten Marcon irigykedve beszélt a magyarországi és oroszországi kulturális és civilizációs viták erejéről, mert ugyan azok ugyan téves mederben folynak, mégis ösztönzőek. Az elnök hozzáfűzte, hogy a kollektív emlékezethez inkább a reneszánsznak, a felvilágosodásnak kell alapul szolgálnia, amire az újság szemleírója úgy reagál, hogy nem is lenne rossz napjainkban újra feltalálni a humanizmust. Csak éppen nem szabad megengedni, hogy az megadja magát, és így újraírják a történelmet. Mint ahogy azzal Moszkva próbálkozik újabban a Molotov-Ribbentrop-paktum kapcsán. Pedig arról Putyin 10 éve még egészen másként nyilatkozott. A konzervatív lengyel kormány ugyanakkor azon van, hogy háttérbe szorítsa, milyen felelősség terheli a lengyeleket a zsidók üldöztetéséért. Egyúttal igyekszik egész mitológiát szőni a 9 évvel ezelőtti szmolenszki repülőszerencsétlenség köré, amelyben életét vesztette Lech Kaczynski, az akkori elnök.

Az uniónak küldött békeajánlattal ér fel, hogy a leendő olasz miniszterelnök olyasvalakit szán a pénzügyi tárca élére, akit szinte jobban ismernek Brüsszelben, mint Rómában. Az 53 éves Roberto Gualtieri igazi bennfentes az EU-ban: 10 éve EP-képviselő, az utóbbi 5 évben ő vezette a gazdasági és pénzügyekkel foglalkozó bizottságot. Személye kulcsfontosságú lehet, hogy Olaszország helyreállítsa a szervezettel a kapcsolatokat, amelyeknek igencsak sokat ártott az előző kabinet. Egyúttal Salvini volt a főcsővezető a földrészen a nacionalista politikusok között, megpróbálta minden kérdésben szembeállítani ezeket az erőket a Bizottsággal, a költségvetési szabályoktól kezdve a menekültekig. Politikailag igazából ebből élt, és olyan populista hatalmasságoknak udvarolt, mint Le Pen és Orbán Viktor. Jól is állt a közvélemény kutatásokban, amikor megpróbált előrehozott választásokat kicsikarni, ám Conte keresztezte a terveit. Az első reakciók kedvezőek Brüsszelben, és ez jó Rómának, hiszen vissza kell szereznie a bizalmat maga iránt az EU-ban. Az új miniszter első feladata az lesz, hogy kompromisszumot érjen el a jövő évi olasz költségvetés ügyében, miután Salvini ki akarta engedni az adósságféket. Gualtieri egyébként a kommunisták ifjúsági szervezetében kezdte politikai pályafutását, de azután a Demokrata Párt egyik alapítója lett, amely most az 5 Csillaggal együtt igyekszik kihúzni az csávából Olaszországot...

CSAK KONKRÉT ÜGYEKBEN FOGHATÓ MEG ORBÁN DIKTATÚRÁJA

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2019.09.04. 


Finnország az Európai Unió soros elnökeként továbblép a Magyarország ellen folyó hetes cikkely szerinti eljárásban. Anna-Maja Henriksson finn igazságügyi miniszter az Európai Parlamentben jelentette be, hogy az Általános Ügyek Tanácsában szeptember 16-án hivatalos meghallgatást tartanak a témában. Ezen a magyarországi jogállamiság és demokrácia helyzetét vitatják meg a tagállamok külügyminiszterei, és Magyarország álláspontját is meghallgatják. Ennyi a hír.

A Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás túlmutat a magyarországi jogállamiság kérdésén. Az eljárásnak arra kell választ adnia, hogy képes-e az Európai Unió érvényt szerezni a jogállamiságnak, képes-e a dolgok mögé látni, vagy a demokrácia üres keretei, hamis látszata elégséges-e arra, hogy egy önkényuralom, egy antiliberális, fasiszta diktatúra szabadon működjön a jogállami Európai Unióban. Az eljárás arra is választ ad, hogy vajon milyen mértékben számítanak az ilyen esetek elbírásában a politikai és a jogi szempontok.

A 7. cikkelyt megelőzően az Európai Parlament elfogadta a Sargentini-jelentést, amely lényegét tekintve kimondta, hogy a magyar jogállamiság “sérül” (valójában nem létezik). Ezt abban a politikai légkörben szavazta meg az Európai Parlament (benne az Európai Néppárt, amely fedezéket nyújtott Orbánnak a jogállamiság felszámolásához), amikor Orbán hatalomátvételre készült az EU-ban és a Néppártban is, a Néppárt ellen is nyíltan hadat üzent. Ekkor és csakis ezért fordult vele szemben saját pártcsaládja. Ezt korábban is megtehették volna, de politikai okokból nem tették.

A Sargentini-jelentés óta változott a politikai helyzet. Orbán belebukott az Unió és a Néppárt elleni fasiszta puccskísérletbe, az európai parlamenti választáson Európában Orbán csúfos vereséget szenvedett, és mintha mi sem történt volna, visszasompolygott Európa demokratái közé, tovább fertőzve és pusztítva a civilizált országok közösségét. A németek vezetésével a Néppárt úgy tett, mintha mi sem történt volna, s elégedetten nyugtázta, hogy Orbán visszaszelídült. Akár elhitte, akár nem, örült annak, hogy semmit nem kell tenni ellene és a gazdasági kapcsolatok miatt fontos Magyarország ellen...

KESERVES KERESZTÉNY SORS

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2019.09.05.


“A kereszténydemokrácia külső és belső támadás alatt áll.” – Jelentette ki bájos-álságosan bizonyos Menczer Tamás, aki állítólag Magyarország nemzetközi megjelenítéséért felelős államtitkár (hogy ez milyen funkció, azt én nem tudom, de szép neve van). Ez már az a szint, amikor támadtak az imperialisták, a nemzetközi helyzet fokozódott, az volt a gyanús, ami nem gyanús, és az ellenség befurakodott pártba is, beszivárgott a soraiba. Ez maga a paranoia volna, ha nem lenne kiszámított aljasság. De épp, hogy az.

Olybá tűnik Menczer elvtárs kijelentése, mintha állnának a vérzivatarban körülvéve csupa Nérókkal, akik az oroszlánok elé hajigálják a hívőket, Orbán Viktor vértanúságot szenved mindeközben, de előtte katakombákban élt bogyókon és patkányszaron. Pedig épp szövik össze az egyházat és az államot, Menczer elvtárs tehát előre megfontoltan, különös kegyetlenséggel, nyereségvágyból hazudik. Épp fordítva, a kereszténydemokrácia támadja a külső és belső ellenséget pénzt, paripát és fegyvert nem kímélve és nem spórolva vele.

Magyarországon momentán megszűnőben van a szekuláris állam, ezer ködös évre, kultúrára és a hívő sokaságra hivatkozva, holott a legutóbbi felmérés szerint a lakosságnak alig a fele vallja magát egyáltalán kereszténynek (2011), és az is látszik, hogy a számuk szignifikánsan csökken. A fiatalok hatvanhét százaléka hitetlennek tarja magát, így kies hazánkban ha úgy tetszik, keresztény terror van, rekatolizáció és hittérítés állami vezérléssel. Pláne a hitetlenek adójából, amit ők nem tömjénre és miseborra adtak, mégis arra költik el...