KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY Műsorvezető: DÉSI JÁNOS 2023.09.19.
A Reggeli személy 2023. szeptember 19-i adásában Dési János vendége Bródy János Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, gitáros, zeneszerző, szövegíró volt. Beszélgettek zenéről, szabadságról, Klubrádióról és az élet dolgairól 2023 Magyarországán.
FRIDERIKUSZ PODCAST / ARCHÍV Szerző: FRIDERIKUSZ SÁNDOR 2014.
A Friderikusz című műsor szerkesztői évente egyszer meghívták Bruck András írót, publicitást, hogy az Orbán Viktor irányította politikai és társadalmi szituációnak vonja meg a mérlegét. Ez a sokrétű analízis bővelkedik közérthető konkrétumokban.
2023 nyarának egyik legforróbb témája a Balaton legújabb ötcsillagos nyaralókomplexuma, a 6,9 milliárd forintos állami támogatással épült Balaland megnyitása volt. Ellenzéki politikusok, a polgármester és az ott dolgozók is egymásnak feszültek amiatt, mert állítólag bezárták az ajtót, aminek nyitva kellene állnia, és fürödni sem fürödhet akárki a vízben. Többször is jártunk a helyszínen, hogy kiderítsük az igazságot. A kapukat mindig nyitva találtuk, a hotelnek pedig még a főbejáratán is bárki bemehet, de a fürdés már eggyel bonyolultabb ügy.
Kedden a francia és a német kormány egy „független szakértők” által írt menetrendet mutatott be az EU átalakításáról. A szöveg rögtön azzal kezdődik: nagy baj, hogy még nincs eszköz a joguralomra fittyet hányó tagállamok kizárásához. Továbbá leválasztanák az eurózónát a többiekről, és bevezetnék a félig-meddig tagságot.
Van egy sürgető dilemmája az Európai Uniónak: bővülnie kellene, de a mostani szerkezetében nem bír. Bővülnie kellene, mert félő, hogy különben a balkáni országok és az egykori szovjet tagköztársaságok inkább az orosz vagy a kínai védnökséget választják. Az EU kifelé tolt külső határai erősítenék a kontinens biztonságát, csökkentenék a közeli háborúk lehetőségét. Ha pedig egyszer béke lesz, akkor Ukrajnával nem lehet majd megtenni, hogy nem veszi fel tagjai közé a szövetség. A Majdanon 2013 végén azért tört ki a forradalom, mert az akkori ukrán elnök orosz nyomásra elállt egy EU-val kötendő társulási szerződéstől. A 2014-ben elkezdődött háborúval az oroszok e nyugatos orientációért vágtak vissza. 2022-ben az unió vezetői belátták, hogy az ukránok a vérükkel váltották meg a tagságot, visszautasítani a jelentkezésüket immár nem lehet.
És ha Ukrajnát felveszi az EU, akkor hogyan magyarázhatná el a Balkánon várakozó tagjelölteknek, hogy a háború tépte óriás jöhet, az évek óta jogot harmonizáló, egymás közti viszályaikat a tagság reményében elfojtó sokkal kisebb országok meg nem? Az EU moralizáló, értékeken alapuló, szelíd nagyhatalomként mutatkozik kifelé: a hitelével játszik, ha nem engedi csatlakozni az ezért dolgozókat.
Ráadásul a biztonság és a morális követelmény mellett anyagi haszna is lenne a bővülésnek. Új piacot, friss munkaerőt, infrastruktúraépítési lehetőséget is nyújtana a már bent lévőknek, és ezek haszna meghaladhatja az újak finanszírozásának költségeit – talán csak Ukrajna felvétele kerülne igazán sokba, de éppen Ukrajnát a fentebb részletezettek miatt nem lehet kint hagyni.
Csakhogy két nagy probléma is van a bővítéssel: az EU mostani döntéshozatali mechanizmusai így is nehézkesek, főleg a világ többi, sokkal központosítottabb nagyhatalmához képest. Ha a mostani 27 mellé bejönne még 8-10 tagállam (ennyi tárgyal a belépésről éppen), akkor a helyzet sokak félelme szerint kezelhetetlenné válna.
Legalább ennyire aggasztja az európai politikai elit nagy részét, hogy a 21. századi bővítési körök nyomán bekerültek a szövetségbe olyan országok, amelyek a tagság óta a demokratikus intézményeiket jelentősen meggyengítették. A tagállamok nem akarnak újabb Orbánt vagy Kaczyńskit vétójoggal felruházva az asztaluknál látni...
KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS 2023.09.20.
A vállalatok mostanában egyre inkább azt valószínűsítik, hogy az amerikai-kínai feszültség növekedni fog, az ukrajnai háború pedig elhúzódik, és ebből az következik, hogy a nagy akkumulátorgyárakat inkább a geopolitikai törésvonalakhoz igazodva valósítják meg, és nem annyira a földrajzi közelség a döntő szempont – írja a Bloomberg.
Magyarország mindent megtesz azért, hogy globális értelemben az elektromos autógyártás egyik legnagyobb beszállítója legyen, és Orbán Viktor miniszterelnök nem engedi, hogy ennek bármi útját állja – írja a Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség. A cikk kiemeli, hogy a magyar remények főként ahhoz a 7,8 milliárd dolláros létesítményhez fűződnek, amelyet a kínai CATL – a világ legnagyobb elektromos autó akkumulátor-gyártója a Mercedesszel partnerségben épít.
A kukorica- és napraforgómezők tőszomszédságában, a kelet-magyarországi Debrecen közelében védősisakos munkások öntik a betont Európa leendő legnagyobb ilyen gyárának az alapjaiba, és a repülőtérnyi kiterjedésű területen elindított projekt jelenti a koronagyémántot abban a durván 20 milliárd eurós összértékű beruházási csomagban, amely Orbán szerint lehetővé teszi majd, hogy az ország gyarapodjék az európai zöld átmenet nyomán. Egy főre vetítve sehol a világon nem növekszik olyan gyorsan az akkumulátor-gyártás, mint Magyarországon – olvasható a tudósításban.
A Bloomberg ugyanakkor megjegyzi: a vállalatok mostanában egyre inkább azt valószínűsítik, hogy az amerikai-kínai feszültség növekedni fog, az ukrajnai háború pedig elhúzódik, és ebből az következik, hogy a nagy létesítményberuházásokat inkább a geopolitikai törésvonalakhoz igazodva valósítják meg, és nem annyira a földrajzi közelség a döntő szempont.
Ellátás vs. balkanizálódás
A hírügynökség egy másik anyaga megszólaltatja Ola Källeniust, a Mercedes-Benz ügyvezető igazgatóját, aki azt mondja: az ellátási lánc ellenállóképességének a szempontját indokolt lehet ugyan regionális megközelítésben szemlélni, de csak akkor, ha az nem vezet a világgazdaság balkanizálódásához. Szerinte ugyanis az autóipar túlságosan kifinomult ágazat ahhoz, hogy működtethető legyen a partnerek kiterjedt földrajzi hálózata nélkül. „Teljességgel illuzórikus lenne azt gondolni, hogy olyan régiókra oszthatjuk fel az autóipar világát, amelyben ezeknek a régióknak nincs semmi közük egymáshoz” – fogalmazott a német cégvezető.
A Bloomberg megkérdezte Källeniust, mit szól ahhoz, hogy az Európai Unió a múlt héten bejelentette, megvizsgálja a szubvencióval támogatott kínai elektromos autó importjának a kérdését. Azt válaszolta, hogy a Mercedesnek nagyon erős üzleti kapcsolatai vannak a világ második legnagyobb nemzetgazdaságával, és továbbra is beruházásokat kíván eszközölni Kínában. A Mercedes főnöke szerint az üzleti sikerhez számukra mindig a piacnyitáson, a szabadkereskedelmen, a szabad versenyen és az egyenlő feltételek megteremtésén keresztül vezetett az út.
Megjegyzi azonban a Bloomberg azt is, hogy Annalena Baerbock német külügyminiszter szerint az EU-nak csökkentenie kell Kínától való függését, mert a túl szoros kötelékek veszélyesek lehetnek.
Erdogan úgy bizik Oroszországban, mint a Nyugatban
További témák. A világsajtó nagy teret szentelt Recep Tayyip Erdogan azon kijelentésének, hogy ő maga ugyanolyan mértékben bízik Oroszországban, mint a Nyugatban. Az AP erről szóló beszámolóját például a Los Angeles Times is átvette. A török elnök a PBS amerikai közrádiónak nyilatkozva elismerte, hogy nem sikerült rávennie Vlagyimir Putyint a fekete-tengeri gabonaszállítási megállapodás felújítására, de azt elérte, hogy Moszkva megígérje 1 millió tonna gabona szállítását Afrikába. „Nincs okom arra, hogy ne higgyek nekik” – mondta Erdogan, aki szerint annyira az oroszok is megbízhatóak, mint amennyire a Nyugat. Utalt arra, hogy Törökország 50 éve várakozik az EU küszöbén.
Humánus, de szigorú menekültpolitikára van szükség
Keményen, de tisztességesen kell eljárni bevándorlásügyben – ismerteti az n-tv német hírcsatorna Monika Hohlmeier keresztényszociális pártállású európai parlamenti képviselőnek, Franz Josef Strauß néhai bajor miniszterelnök lányának a támogató nyilatkozatát Markus Söder mostani bajor kormányfő mellett. Söder nemrég német szövetségi szintű intézkedéscsomagot javasolt az ellenőrizetlen bevándorlás ellen. Hohlmeier szerint meg kell tudni mutatni, hogy van egy határ, ugyanakkor – ellentétben az AfD szélsőjobboldali párt által hangoztatottakkal – humánus menekültpolitikára van szükség, és szorosan együtt kell működni az afrikai államokkal a Földközi-tengeren való átkelési próbálkozások visszaszorítása érdekében.
EU-bővítés a jogállamiság szigorú védelme mellett lehetséges
A Handelsblatt, a német üzleti körök vezető lapja arról közöl elemzést, hogy Párizs és Berlin egyaránt ki akarja bővíteni az Európai Uniót, és most egy olyan, 12 tagú szakértői testület, amely a két kormány kinevezetteiből jött létre, előterjesztette a megvalósításhoz kapcsolódó javaslatait. Eszerint az eddiginél súlyosabb következményeket kell fűzni ahhoz, ha egy tagországban megsértik a jogállamiságot, növelni kell az uniós intézmények cselekvőképességét, és lehetővé kell tenni azt, hogy ha néhány tagállam fékezni akar valamilyen együttműködést, akkor a többiek előre léphessenek az integrációban. A jogállamiságot illetően a cikk – mondhatni: immár elmaradhatatlan módon – idézi azt a szakértői véleményt, amely főként a Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban szerzett tapasztalatokra hivatkozik.
Magyarországon még feltárhatnak olyan ügyeket, amelyekhez hozzányúlni évek vagy akár egy évtized óta senkinek nem volt mersze. Videóinterjú Ligeti Miklóssal, a Transparency International Magyarország jogi igazgatójával.
Az Integritás Hatóság egy aranyrészvény, amelyet egyelőre még nem kaparintott meg a hatalom – véli Ligeti Miklós.
A mobil Népszavának adott videóinterjújában a Transparency International Magyarország jogi igazgatója azt mondta, az Integritás Hatóság minden szerencsétlen vezetői megnyilvánulás és minden megtorpanó tétlenség ellenére „guríthat” olyan nagy ügyeket, és vállalhat olyan konfliktusokat, amelyekhez Magyarországon évek vagy akár egy évtized óta senkinek nem volt mersze, és ezzel meggyőzheti a magyar embereket, hogy tényleg keményen fogja gyakorolni hatáskörét.
Ligeti Miklós szerint ez egyrészt annak köszönhető, hogy még nem telt el sok idő a felállás óta, másfelől pedig a működést árgus szemekkel figyeli az Európai Bizottság.
Még van mit elfoglalni, még zajlik az a nyomulás, amivel az OTP Bank versenytársa akar lenni, még messze van a korábban kimondott cél, hogy a bankrendszer urává váljon Orbán Viktor – mondta a Klikk TV Tíz című műsorában Várhegyi Éva, a Pénzügykutató Zrt. főmunkatársa, aki nem gondolja, hogy öt-tíz éven belül ez meg tud valósulni, de ami a leginkább szúrja a szemet, az, hogy a Magyar Bankholding Orbán felügyelete, barátai, rokonai érdekeltségeinek kezében van. A közgazdász, aki „A Bankrendszer elfoglalása – Hogyan állítja szolgálatába a bankokat a politikai hatalom” címmel könyvet írt a témában, elmondta, Orbán Viktor 2009-ben, az ismert kötcsei beszédében már célzott arra, hogy el kell foglalni a stratégiai ágazatokat, a bankszektort is.
Várhegyi Éva szerint sok mindenről nem tudunk, és amiről igen, azt is csak azért, mert nem halt ki teljesen az oknyomozó újságírás. A közgazdász szerint pont a Spéder-ügy, de már Simicska bukása is azt mutatta, hogy a zsákmányszerzés a legfőbb politikai hatalom kedvére van, és az ő érdekeit szolgálja. „Addig minden módszer megengedett, hiszen a kétharmados parlamenti többséggel semmi sem akadályozza őket, hogy olyan törvényeket hozzanak, amelyekkel utána már törvényszerűen hajthatnak végre akciókat, amelyek jogállamban nem működhetnének.”
A szakember szerint talán, amikor Simicska elkezdett önállósulni, akkor fordulhatott meg Orbán Viktor fejében, nem szabad, hogy a politikai, gazdasági vagy médiahatalom egy kézben összpontosuljon, mert az az ő hatalmának is akadálya lehet...
AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA 2023.09.19.
Az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy Hadházy Ákos a véleményét fejtette ki a lopott vagyon és az ATV álellenzéki működése közötti összefüggés tekintetében, és a tények alapján helyesen és logikusan következtetett arra, amilyen véleményre jutott. Ez azt jelenti, hogy a bíróság szerint logikusan lehet összefüggést találni Németh Sándor lopott pénze és állami támogatása, valamint az ATV hazug "álellenzéki" működése között. A kettő szorosan összefügg egymással. Németh Sándort lefizette Orbán, ezért hazudozik a Bibliával hadonászva globalistákról.
Az ATV és a tulajdonosa, Németh Sándor (továbbá a gyerekei, akik a családi bizniszben az ATV formális vezetői) szokásához híven megpróbálta kicsavarni és elferdíteni azt, amit Hadházy Ákos a Németh-család krőzusi gazdagodásáról és az Orbán-rendszerről szóló hazugságairól mondott. Mintha a képviselő azt mondta volna, hogy Mészáros Lőrinc házának közelsége miatt nem beszél az ATV az Orbán-család által ellopott és a hatvanpusztai birtokba beépített közpénzekről és Orbán strómanjának, Mészáros Lőrincnek a „gazdagodásáról”. Az elsőfokú bíróság nem dőlt be ennek.
Szeretnénk felidézni, hogy Hadházy Ákos mire hívta fel a figyelmet, mert az nagyon fontos. Németh Sándor képesítés nélküli állelkész, a Hit Gyülekezete tulajdonosa, hivatalosan vezető „lelkésze”, „istentiszteletnek” nevezett összejövetelen azt állította, hogy „a 2022-es választás tétje, hogy a globalisták hazai képviselői kezébe kerül az államhatalom, vagy megmarad azoknál, akik az itt élő polgárok javára és érdekében használják azt”. Ennek nézett utána Hadházy Ákos, Németh Sándor egyik (!) luxusvillája mellett, amely a lánya nevén van, hogy mi áll e kijelentés mögött...
Kiszámíthatatlan, meleg, koszos – Miért hagyták lepusztulni a kormányok a magyar vasutat? Ki fogja kimenteni az égő házból, ha elfogynak a tűzoltók? Így lettek milliárdjai az Orbán családnak. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk...
