2020. július 6., hétfő

ANGYALOK HANGJÁN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: RÓNAY TAMÁS
2020.07.06.



  A történelem egyik legnagyobb 
  komponistája távozott: 92 éves korában 
  meghalt számos világhírű filmzene 
  alkotója, Ennio Morricone.

  Sokszor képzeli el az ember, milyen a 

  Mennyország. Vidám angyalok repkednek 
  körülöttünk? Viszontláthatjuk rég nem 
  látott kedves rokonainkat és 
  ismerőseinket? Test nélkül, földi kínjainktól 
  megszabadulva lebegünk egy légüres, de 
  valami felfoghatatlan boldogságot sugárzó 
  végtelen térben? Halálközeli élményekről 
  sokat olvashattunk ugyan, ám hogy milyen 
  is a túlvilág, sosem tudhatjuk meg. De igenis átérezhetjük azt. Ennio Morricone zenéjét hallgatva mintha mi is angyallá válnánk, minden rossz gondolatunk hirtelenjében tovaillan. A zene szárnyán megérkezünk a Paradicsomba, s csak lebegünk, némán, magunk mögött hagyva nehéz keresztjeinket, fájdalmainkat. 

Ennio Morricone nem csak zeneszerző volt, a boldogság komponistája. Művei olyan érzéseket keltenek, mint a vallás a hívő ember számára, az eszével nem találhat magyarázatot arra, hogy létezik egy Teremtő, de valami mégis ezt sugallja. A filmvásznon gyilkosokat hipnotizált, mint a Volt egyszer egy vadnyugatban, amit el sem tudnánk képzelni az ő zenéje nélkül. A különféle szerepeiben oly rideg Charles Bronsont is magával ragadta művészete, a forgatás alatt mintha megbabonázta volna a zenéje...

LETAROLTA A KORONAVÍRUS AZ EMBERI JOGOKAT

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: MAJLÁTH RONALD
2020.07.06.


Fenyegetést jelentenek az emberi és politikai jogok érvényesülésére a koronavírus-járvány terjedésének feltartóztatása érdekében elrendelt korlátozások – hívta fel a figyelmet nyílt levélben a héten több mint ötszáz neves közéleti személyiség, köztük tucatnyi Nobel-díjas. A levél szerint most, a járvány idején még a demokratikusan megválasztott kormányok is olyan rendkívüli jogköröket szereztek, amelyek korlátozzák az emberi jogokat és erősítik az állami ellenőrzést, tekintet nélkül a jogi kötöttségekre, a parlamenti felügyeletre vagy az alkotmányos rend visszaállítására vonatkozó időkeretekre. Az aláírók rámutattak: nem véletlen, hogy a jelenlegi pandémia egy olyan országból indult ki, amelyben elfojtják az információ szabad áramlását, és megbüntették azokat, akik felhívták a figyelmet a veszélyre, ezért az emberi jogok tiszteletben tartását követelik a világ kormányaitól...

NAVRACSICS TIBOR TISZTESSÉGES, KONZERVATÍV ÉS EZÉRT NYILVÁN TELJESEN VÁLLALHATATLAN ÍRÁSA

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2020.07.05.


Navracsics Tibor írt egy olyan cikket az Országútba, az Európai Unió mi vagyunk, ami a modern magyar kereszténydemokrácia alapírása lehetne. Attól tartok, hogy az általunk gyakran "navracsicskáknak" nevezett ifjoncokat fogják ezért ráuszítani.

Én egy olyan országban, ahol így vélekednek az Unióról, talán tudnék élni. Én egy olyan pártra, amelyik ezt a szöveget vállalja fel, végső esetben akár szavazni is tudnék. Én tényleg nem tudom, hogy mit fogok ezért a posztért kapni az arcomba, csak pont leszarom. Ez egy ilyen nap.

Navracsics írása az antitézise mindannak, amit orbánizmusnak neveznek. Ez az a kereszténydemokrata hang, amit már nagyon régen várok, és fogalmam sincs róla, hogy miért pont most írta le, miért keresi a bajt. Igen, elég szomorú, hogy ma egy ilyen szöveg számít bátornak, de attól ez még így van. ..

TIBORCZ ISTVÁN: A KRITIKUSAIMNAK KÖSZÖNHETEM A LEGJOBB ÜZLETEKET!

PORTFOLIO
Szerző: DITRÓY GERGELY
2020.07.06.


Azzal kapcsolatban, hogy milyen családi és korábbi üzleti kapcsolatai vannak Tiborcz Istvánnak, sok újat már nem lehet megírni, ám arról, hogy az egyik legnagyobb vagyonnal rendelkező magánszemély és látványosan felfelé törekvő ingatlanpiaci befektető és fejlesztő, hol és mibe fektetne be a jövőben, arról már jóval ritkábban hallhatunk és olvashatunk. Ez most azonban egy ilyen interjú lesz, ahol a fókuszban inkább a BDPST Zrt. folyamatban lévő projektjei; a világturizmus alakulása; a megregulázás előtt álló hazai "airbnb" piac; az Appeninn részesedés eladása; a visegrádi hotelprojekt részletei; az indulás előtt álló nagy befektetési döntések; a külföldi terjeszkedés; a következő évek nagy dobása a "rozsdabiznisz", valamint Budapest kiaknázatlan fejlődési lehetőségei szerepelnek. A sorok között olvasva sokaknak beindulhat a befektetői fantáziája.

Turai Kastély, Andrássy úti fejlesztések, Dorottya projekt (230 szoba) és Adria-palota, ezek azok a befektetések, amik a BDPST Zrt. honlapján a folyamatban lévő projektek közé tartoznak. A jelenlegi pandémia mennyiben érinti ezeket a befektetéseket? Hogyan élték meg az elmúlt 3-4 hónapot? Mik a legfontosabb tapasztalatok? Megbánta-e, hogy a turizmusba fektetett?

Egyáltalán nem bántam meg, sőt. A járvány természetesen igazi dráma, bár az első mindig az emberi, vagyis az egészségügyi szempont. Én eredetileg sem egy-két évre, hanem inkább tíz-húsz évre terveztem, vagyis tényleg hosszú távú befektetői szemlélettel közelítettem a szektorhoz. Rövid távon a turisztika és vendéglátás hatalmas veszteségeket szenvedett el, de én hiszek abban, hogy két-hároméves időtávon megerősödve fogunk kijönni a krízisből.

Ami pedig a konkrét fejlesztéseket illeti, a Turai Kastély kész, terveink szerint július 15-én nyitjuk a foglalási rendszert. Az Andrássy úti beruházás is jól halad, befejeződik szeptemberig. A Vörösmarty téri hotel, illetve a Szabadság téri Adria Palota fejlesztése már kicsit hosszabb távú projekt, de ezzel eleve így kalkuláltunk...

MIT KERESETT SZÖRÉNYI ÉS BRÓDY DEMETER SZILÁRDNÁL?

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2020.07.06.


Nagy felhorkanást váltott ki múlt héten, hogy a NER egyik fő kultúrpotentátja közös fotót tett közzé Szörényi Leventével és Bródy Jánossal. A Válasz Online többek között megkérdezte tőlük, mit kerestek Demeternél.

„Ne hülyéskedjünk már! 55 éve indultunk ezen a pályán, akkor írtuk az első magyar nyelvű dalokat együtt. Azóta gyakorlatilag mindenkivel találkoztunk és fotózkodtunk. Még Barabás Jánossal is” – fakadt ki a valaszonline.hu kérdésére Szörényi Levente, Bródy János hozzátette: „Nota bene: Orbán Viktorral is.”

Mint mondták, Demeter vetette föl, hogy készítsenek egy közös fotót. „Az ember pedig, ha már ott van, nem mondja a házigazdának, hogy márpedig ne készítse el, ne tegye ki. Akkor meg az lenne a szöveg, hogy titokban esküszik össze Szörényi és Bródy Demeter Szilárddal, nem?”
...

ÍGY MÉG SZEBB: BRÓDY JÁNOS MEGMAGYARÁZTA, HOGY MIÉRT FOTÓZKODOTT DEMETER SZILÁRDDAL

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: narancs.hu
2020.07.06.



Szörényi is megmagyarázta, bár rajta nem csodálkozott senki.

Nagyot ment a múlt héten Demeter Szilárd szelfije Szörényi Leventével és Bródy Jánossal. A frissen kinevezett popzenei kormánybiztos (aki egyébként „a magyar könyvszakma és irodalmi közgyűjtemények integrált fejlesztéséért” felelős kormánybiztos és a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója is) minden bizonnyal e fotóval próbálta a nyilvánosság előtt legitimálni újsütetű hatalmát, ami különösen annak fényében érthető, hogy Bródy Jánost mindezidáig azon kevés könnyűzenészek között tarthattuk számon, aki valóban kritikus az Orbán-rezsimmel.

Nos, úgy tűnik, ennek lett most vége.

Nem is elsősorban a közös fotó, inkább azon magyarázat miatt, amelyet Bródy (és Szörényi) a Válasz online-nak adott.

Abból ugyanis az sül ki, hogy a dalnok-szövegíró szerint nemcsak, hogy az nem baj, hogy Kásler Miklós kormánybiztost nevezett ki „a hazai könnyűzene társadalmasítására”, de még az is rendjén való, hogy a magát „megveszekedett orbánistának” tartó, és eddig leginkább buta agresszivitásával feltűnést keltő Demeter megfelelő személy lehet erre a feladatra.

„A kisebbségi magyarság kétségbeesett küzdelmeit volt kénytelen vívni jó ideig – azért, hogy megtartsa a magyar nyelvet, a magyar kultúrát. Ez a kisebbségi helyzet logikusan eredményez egyfajta dacos harciasságot, kemény beleállást” – próbálja Bródy a direktor eddig megnyilvánulásait mentegetni, hozzátéve, hogy a kormánybiztos „előbb-utóbb rá fog jönni, hogy itt a többségi nemzet is magyar”, így ő sincs kisebbségben, „ez a felismerés pedig, ha megérkezik, fontos változásokat indíthat el benne”.

„Mert amúgy kulturált, művelt, tájékozott embernek ismertem meg” – optimistásodik tovább Bródy, nem feledkezve meg a hozzáértésről sem, hiszen mint mondja Demeter egy

„elég jó minőségben játszó rockzenekar basszusgitárosa”...


ELHERVADT A SÁRGA RÓZSA

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.07.06.



Szörényi és Bródy elhíresült demeterszilárdos képét követően -- amelyet sokan, e sorok írója is, csalódással vegyes viszolygással fogadott -- most a Válasz Online jelentetett meg velük egy "tisztázó" interjút, amely azonban csak még szomorúbbá tette a képet.

Bródy szerint -- nem fogok sokat idézni, akit valóban érdekel az ügy, az olvassa el Stumpf András interjúját már csak azért is, hogy a saját álláspontját is kialakíthassa -- a "PANKKK-program Bozóki András 'rockminisztersége' idején sok tekintetben hasonló volt. Sajnos az is elhalt egy idő után. A másik programját senki sem szokta tovább vinni. Ez a mostani stratégia mindenesetre a minőséget a lojalitás, a politikai szempont fölé helyezi. (...) számomra hiteles a törekvés."

A legkedvezőbb értelmezés szerint, amit még el tudok fogadni, csak nem értenek semmit. De az a szégyenteljes mismásolás, amellyel a 2010-et közvetlenül megelőző állapotokat analógiaként citálja Bródy, ahogy "bizalmas anyagok olvasására" kapható (mondja szinte örömmel), ahogy fanyar gúnnyal viszonyul a kritikához, Szörényi lelkesedéséről nem is beszélve -- hát, a magyarok szórakoztathatják egymást, de a sárga rózsa-halmok mögött az erkölcsi lét ugyanúgy "aczélos", mint sok-sok évtizede.

Nyilván a zenészeknek meg kell élniük valamiből. Ahhoz, hogy megnyissanak előttük arénákat, meghívják őket fesztiválokra, játssza őket a Retro rádió, manapság -- és egyre inkább -- ki kell egyezni az Orbán-rezsimmel. Legalábbis ez a közhiedelem a körükben, mert összefogni a helyzet ellen persze sose próbáltak. Nem okvetlenül várhatjuk senkitől -- még azoktól sem, akik generációkra voltak/vannak páratlan hatással --, hogy sutba dobják a megélhetés parancsát. (Jelzem, éppen az különbözteti meg kb. a nagy embereket kb. a népszerű emberektől, hogy az előbbiek mégis megteszik, de hát, ugye, ahogy mondtam, ez nem elvárás.) De azért az felvetődik, hogy az összes Bródy-szöveg ismert szintagmái, verssorai, a "klasszikusok" (túlnyomórészt a szabadságról és a rendíthetetlenségről) milyen hitelességgel fognak elhangzani ezek után a színpadokról meg a lemezekről. Ezt majd megítélik azok, akiknek a "nagy generációból" meg a fiatalabbak közül a Fonográf, az Illés meg az István, a király számítanak...


NÉMETH KÁROLY: AZ M1 MEGHAMISÍTOTTA A VELEM KÉSZÜLT INTERJÚT

HÍRKLIKK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.07.06.


A teljes kormánypárti sajtó – vérszagot érezve – rárontott arra az interjúra, amelyet a Hírklikk készített, és amelyben a riportalanyunk, Németh Károly beszámol egy, a cégük által forgalmazott koronavírus tesztgép kálváriájáról. Főhősünket a Magyar Televízió a lakásán is felkereste. Hihetnénk: korrekt módon, a szakma előírásainak megfelelően, megszólaltatta, de nem így történt. Az alábbi beszélgetésünkből kiderül, hogy miként.

– Fel vagyok dúlva, és fel vagyok háborodva – kezdte mondandóját Németh Károly. – De semmiképp nem fogjuk annyiban hagyni. A dokumentációkkal, amelyek a kezünkben vannak, igenis tudjuk igazolni, hogy a kormány tudott róla (tudniillik a gép létezéséről, minőségéről és olcsóbb mivoltáról – a szerk) –, ugyanakkor a riport már úgy ment le a tévében, mintha nem is azért jöttek volna, hogy erről informálódjanak, hanem hogy önöket, a Hírklikket kellemetlen helyzetbe hozzák.

Igen, de ön úgy is válaszolt, mintha mi meghamisítottuk volna az önnel folytatott beszélgetést

MILYEN JÖVŐ VÁR EURÓPÁRA A KORONAVÍRUS UTÁN?

POLITICAL CAPITAL
Szerző: Krekó Péter Győri Lóránt Molnár Csaba Takácsy Dorka
2020.07.06. 


Közhely, de a pandémia a maga módján mégiscsak történelmi léptékű változást hozott az életünkbe. Bár a koronavírus-járvány kezdete óta szinte minden társadalomtudományi és politológiai eszmefuttatás a pandémiáról szól, kevés az olyan írás, amely holisztikus képet próbál adni a vírus társadalmi (főleg szociálpszichológiai) hatásairól, az előttünk álló lehetséges jövőképekről. Ebben a tanulmányban arra teszünk kísérletet, hogy a rendelkezésre álló elemzések, illetve saját spekulációk alapján megvizsgáljuk, milyen irányba mozdulhat el Európa (és általában a nyugati világ) jövője. Arra is kísérletet teszünk, hogy összegyűjtsük azokat a jó gyakorlatokat, amelyek árnyalják a válságok után megjelenő, néha kötelezően és sablonosan apokaliptikus képet. A válság utáni világ nem feltétlenül a Mad Max-szerű disztópiákhoz fog hasonlítani. Érdemes megvizsgálni, milyen jó politikai döntések születtek országos, illetve helyi szinten az elmúlt hónapokban, amelyek megalapozhatják egy jövőbeli progresszív politika körvonalait is. 

Nem hiszünk a történelmi determinizmusokban. Nem csak egyféle lehetséges jövő létezik, a holnap pedig nem virágzik ki organikusan és törvényszerűen a tegnap eseményeiből. A jelen politikusi és választói döntései határozzák majd meg, milyenné válik a jövő. Ez azt is jelenti, hogy nem egységes jövőben kell gondolkodnunk: a válság hatásában lesznek szabályszerűségek, de ezek nem a természettudományos törvényszerűségek bizonyosságával érvényesülnek minden országban és minden régióban. A forgatókönyvek felvázolásánál ugyanakkor törvényszerűen egyszerűsítünk, és utakat rajzolunk fel egy olyan mezőre, ahol valójában minden irányban el lehet indulni...

...Tanulmányunkban abból indulunk ki, hogy a pandémiát követő világ sok szempontból más lesz, mint az azt megelőző. Három forgatókönyvet azonosítottunk a jövőre vonatkozóan, de természetesen egyes országok és régiók esetében különböző forgatókönyvek érvényesülhetnek. 

- A „Progresszív Paradicsom” mint optimista (már-már utópisztikus) forgatókönyv abból indul ki, hogy a válság olyan társadalmi és politikai felismerésekhez vezethet az erőforrások korlátozottságával, a globalizált világ hátrányaival, illetve a társadalmi egyenlőtlenségek veszélyeivel kapcsolatosan, ami végül egy igazságosabb, zöldebb, demokratikusabb berendezkedéshez vezet el. Az erős állam hatalmát a régi társadalmi szolidaritás és új szolidaritásformák, lényegében az emberi jogok tiszteletén alapuló jóléti rendszerek expanziójára alapozza. Nyugat-Európa jelentős részében a kormányok rendszerint jelentősebb újraelosztáson keresztül igyekeznek mérsékelni a hatásokat. Németország, Ausztria és egyes északi országok (Dánia, Finnország) gyakorlata, ha be nem is teljesítheti, de ebbe az irányba mozdíthatja a politikai-társadalmi folyamatokat 

• A „Leviatán rémuralma” mint pesszimista-disztópikus forgatókönyv abból indul ki, hogy az állami szerepvállalás erősebb hatalomkoncentrációval, és a hatalommal való visszaéléssel párosul. A „sose szalaszd el a kínálkozó válságot”! elvet követve nemcsak a diktatúrákban, de a demokratikus világban is kapva kapnak a politikusok a kínálkozó lehetőségen. Felerősödik a hatalmi centralizáció, az állampolgárok pedig a nagyobb biztonság reményében önként mondanak le szabadságjogaik jelentős részéről. A járványügyi és gazdasági krízishelyzet kivételes alkalmat teremt az államok vezetői számára új jogi és bürokratikus hatalmi eszköztár kifejlesztésére és normalizálására, melyeket az állampolgárok fokozott manipulálására, kontrolljára, a hétköznapi élet és a gazdasági rendszer önérdeken alapuló kihasználására használnak fel. Ilyen tendenciákat figyelhetünk meg Lengyelországban, Magyarországon vagy éppen Szerbiában a pandémia következményeképp. 

• A „Sodródás az árral” forgatókönyve gyengébb állami szerepvállalás mellett dezintegrációs tendenciákat vetít előre. Az államok több területen is csődöt mondanak a válságok és azok következményeinek kezelésében. A régi szolidaritási formák már nem, az újak még nem működnek megfelelően, minek következtében a politikai rendszerek a társadalmi alrendszerek dezintegrálódnak, és egyenetlen, mintázattá nem formálódó új struktúrák jönnek létre. Az adaptációhoz szükséges hatalmi, gazdasági, technológiai és kulturális változások ad hoc módon, az azokat alkalmazó uralmi és társadalmi csoportok lehetőségeitől, érdekeitől függetlenül zajlanak le. A krízis folytán meggyengülő államok nemzetközi kooperációra való lehetősége, hajlandósága is gyengül, ebbe a vákuumba pedig könnyebben törnek be külső szereplők. A káosz ugyanis részben termékeny is lehet, utat nyitva az új típusú mozgalmi formák, politikai együttműködések vagy állampolgári érdekérvényesítés előtt.

A forgatókönyvek magvalósulása természetesen a járvány jövőbeli alakulásától is nagyban függ. A virológusok és közegészségügyi szakértők három különböző forgatókönyvet vázoltak fel a járvány lecsengésére egy 24 hónapos időkeretben.i A „csúcsok és völgyek” szcenárió szerint a 2020. tavaszi kezdő járványhullámot több, változó mértékű hullám fogja követni, amelyek a mozgást és a gazdasági aktivitást korlátozó intézkedések ismételt bevezetésére kényszeríti az önkormányzatokat és kormányokat, az elkövetkező egy vagy két év során. Az „őszi hullám” elképzelés szerint a járvány alábbhagy ugyan nyáron, de ősszel a pandémia egy nagy, a tavaszi kezdetet is felülmúló hullámmal tér vissza, hasonlóan a 1918-1919-es spanyolnátha második hullámához, amit a járvány lassú lecsengése követ a fokozódó nyájimmunitásnak köszönhetően. A „lassú izzásforgatókönyve szerint a legrosszabbon már túlvagyunk, a járvány alacsony intenzitással lesz jelen az elkövetkező években, miközben az élet nagyjából visszatér a régi kerékvágásba. A közegészségügyi előrejelzések alapján az első és második járványügyi helyzet járulhat leginkább hozzá a politikai, társadalmi és gazdasági rendszerek átalakulásához, illetve az újításokhoz, mivel a folyamatos közegészségügyi fenyegetés mind a kormányokat, mind az embereket hosszú távú és tartós adaptációra kényszeríti a halálozások minimalizálása és a gazdasági tevékenység maximalizálása érdekében...

HATALMAS A KÜLÖNBSÉG A MUNKANÉLKÜLISÉG MÉRTÉKÉBEN AZ ORSZÁG EGYES RÉGIÓI KÖZÖTT

MÉRCE
Szerző: PÓSFAI ORSI
2020.07.06.


Az utóbbi hónapokban a munkaerőpiac tekintetében leginkább arról hallhattunk, hány ezer ember veszítette el a munkáját a koronavírus-járványnak köszönhetően. A KSH legutóbbi adatai szerint ez a szám egyáltalán nem elhanyagolható,

a március-májusi időszakban a munkanélküliségi ráta 4,1%-ra nőtt, a munkanélküliek átlagos létszáma pedig 190 ezer fő volt.

Ez különösen ahhoz képest súlyos adat, hogy tavaly a rendszerváltás óta nem látott szintre, 3,5%-ra esett a munkanélküliségi ráta. A foglalkoztatottak száma pedig meghaladta a 4,5 millió főt – igaz, ha a közmunkások és a külföldön dolgozók számát is belevesszük, akkor közelebb volt a 4,25 millióhoz. Ezekkel az adatokkal Magyarország az EU élmezőnyébe tartozott: 2019. IV. negyedévben csak négy országban (Csehországban, Lengyelországban, Németországban és Máltán) volt alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a magyarországinál.

A foglalkoztatottság és a munkanélküliség országos szinten nézve kedvező alakulása azonban megyékre lebontva már kevésbé látványos:

a legrosszabb és a legjobb helyzetű régiók közötti különbség 8,7 százalékpont volt a foglalkoztatottsági rátában

a 2019-es munkaerőpiaci folyamatokat bemutató KSH kiadvány szerint. A legjobb adatokat Budapest és a Nyugat-Dunántúl produkálta, előbbinek 74%-os, utóbbinak 73,8%-os volt a foglalkoztatottsági rátája, a legrosszabbakat pedig a Dél-Dunántúl (65,4%), Észak-Magyarország (66,1%) és a Észak-Alföld (66,4%). A megyék tekintetében Somogy megyében volt a legalacsonyabb a foglalkoztatottság (62,9%-os).

Ezeket az adatokat érdemes az üres álláshelyek számával és területi megoszlásával is összevetni...

AZ IRODALOMBAN NINCS DEMOKRÁCIA – HÁY JÁNOS: A BALOLDALI ÉS A JOBBOLDALI KORMÁNYOK EGYARÁNT A SAJÁT HOLDUDVARUKRA FÓKUSZÁLTAK

168 ÓRA
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.07.06.


Az Európa Kiadó felkérésére született meg Háy János karanténnaplója, a Ne haragudj, véletlen volt. Az ajánló szerint a könyv magáról a szerzőről szól, „nem a világról, hanem annak csak egy kicsiny darabjáról, amelynek működéséért ő, és csakis ő felel”. A József Attila-díjas író, költő új könyve azonban nem hagyományos napló, jóval több annál: szembenézés a személyes és a társadalmi múlttal. Az utolsó szöveg pedig írói erőpróba egy tragédia feldolgozására.

Hivatalosan is vége nálunk a koronavírus-járványnak. A karanténnak volt olyan tanulsága, amit érdemes lenne megőrizni?

A legoptimistább feltételezés az, hogy egy ilyen orrbavágás után az euro-atlanti ember kicsit visszavesz az arcából, szerényebb és alázatosabb lesz, kevésbé akarja leuralni a világot. Én ebben azért nem nagyon bízom. Inkább az várható, hogy amint visszaáll minden a megszokott kerékvágásba, lassan újra megfeledkezünk a törékenységünkről.

Miben kellene visszafogni magunkat? A túlhajszolt fogyasztásban?

Abban is, bár itt, a Föld gazdagabb felén nemcsak az anyagi javakat hajszoljuk, hanem az élményeket is. Élményhajhászok vagyunk, úgy rohanunk át az életünkön, mint a fesztiválturisták, ötkor kezdődik egy program, utána a másik, majd a következő, és holnap már semmire sem emlékezünk abból, mit is láttunk, hallottunk. Nem hagyunk magunknak időt a várakozásra és a lelki feldolgozásra. Aztán ha a végén visszanézünk az egészre, azt vesszük észre, hogy átrohantunk mindenen, s csak egyet felejtettünk el: megélni a nekünk kiszabott időt...


ITT OLVASHATÓ

A 168 ÓRA LAPAJÁNLÓJA

TUDJÁK, HOGY BEZUHANNA A TURIZMUS, MÉGIS MEGFOJTANÁK A RÖVID TÁVÚ LAKÁSKIADÁST

G7.HU
Szerző: FABÓK BÁLINT
2020.07.06.


Egészen újszerű módját választotta egy állami szerv, hogy bejelentse egy több tízmilliárdos piac újraszabályozását. A Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója, Guller Zoltán a szervezet podcastjában, egy más témára irányuló kérdésre válaszolva fejtette ki, hogy a rövid távú lakáskiadást „szabályozni kell” Budapesten, és ezen már dolgoznak is többek között a Karácsony Gergely által vezetett fővárossal.

Az nem egyértelmű, hogy milyen elgondolások állnak az Airbnb-vel fémjelzett rövid távú lakáskiadás újraszabályozása mögött. Guller a podcastban mindössze egy percben beszélt az újraszabályozás szükségességéről, más nyilvános fórumon nem jelent meg a tervekről semmi, a megkeresésemre pedig nem írt részleteket az MTÜ*.

Az érintettekkel beszélve azonban átláthatóbbá válik, hogy milyen változások idézhetik elő a rövid távú lakáskiadás korlátozását, amelynek jelentős hatása lehet Budapest belvárosára. Leegyszerűsítve három fő faktor vezethet az újraszabályozáshoz: a budapesti turizmus elmúlt évekbeli átalakulása, a tavalyi önkormányzati választás által előidézett változások és a koronavírus-járvány.

Felkérés jött, pedig az már évek óta jön

Guller a podcastban azzal vezette fel az újraszabályozás szükségességét, hogy a vidéki szálláshelyekkel szemben Budapesten sokkal lassabban indul újra a turizmus. Az idegenforgalom feltámasztása érdekében ezért „néhány intézkedést fontolgatnak”, amelyek közül egyet nevezett meg, amely „talán a legfontosabb”: a rövid távú lakáskiadás újraszabályozását.

A vezérigazgató szerint a közel félezer szállodát képviselő Szállodaszövetség kereste meg a kormányt az újraszabályozás ötletével, arra hivatkozva, hogy több nyugat-európai várossal szemben a budapesti rövid távú lakáskiadásnál „nincsen semmilyen szabályozás”*. Guller szerint emiatt a „felkérés” miatt kezdte meg a kormány és a turisztikai ügynökség az újraszabályozás vizsgálatát...

SVÁJCI HÉTKÖZNAPOK MAGYAR SZEMMEL

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.07.06.


Amikor Bálint megírta posztját arról, hogy Magyarországon is lehet akár olyan jól élni, mint külföldön, aligha gondolta, hogy milyen vitát generál. Most érkezett tőle egy újabb írás, ami csak részben reagál a kommentekben felmerült kérdésekre, viszont praktikus tanácsokkal szolgál.

„Nagyon örülök és hálás vagyok, amiért nyilvánosságra hozták az én kis bejegyzésemet, de szomorúan konstatáltam azt, hogy az emberek mennyire nem olvastak a sorok között és mindent a pénzre vetítenek ki.

Ez azért szomorú számomra, mert nem ismerik szerintem a valódi értékeket és formálnak véleményt valódi tapasztalat nélkül. Véleményem szerint ahogyan a nagyszüleinktől - szüleinktől azt halljuk „nem volt katona” és azért ilyenek a mai fiatalok.

Úgy gondolom, a mai világban épp olyan személyiség formáló lehet az egyén fejlődésére pár külföldön eltöltött év, mint a katonaság.

Na de nem a kommentekre szeretnék reagálni, hanem segíteni azoknak, akik szándékoznak vagy tervezik a jövőben, hogy itt munkát vállalnak.

Természetesen az előző bejegyzést kiegészítve, hogy miért is gondolom úgy, hogy itthon is tudunk úgy élni, mint külföldön. Minden más csak elhatározás kérdése...

TÉVED, HA AZT HISZI, MINDEN KIDERÜLT A 13. HAVI NYUGDÍJRÓL - A PLUSZ ELLÁTÁS NEM ÉPÜL BE A RENDSZERBE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.07.06.


A parlament elfogadta a 13. havi nyugdíj „visszaépítését” célzó törvénymódosításokat. Mutatjuk, amit már tudni lehet. A juttatás megállapítására és folyósítására vonatkozó részletes szabályokat külön kormányrendelet határozza majd meg.

Az idén alighanem semmit, de jövőre szép plusz pénzt kaphatnak a nyugdíjasok. Korábban kiszámoltuk, mi mennyi lesz. Igazán persze akkor lehet már tényként kezelni a 13. havi nyugdíjat, ha jogszabályban fektetik le. Ez számtalan korábban tett nyilatkozat után mostanra megtörtént. A parlament elfogadta az „Egyes törvényeknek a tizenharmadik havi nyugdíj visszaépítésével összefüggő módosításáról” szóló javaslatot (a cikkünk írásakor még ki nem hirdetett szöveget itt találja).

Fontos tudni, hogy a 13. havi nyugdíj a nyugdíjprémiummal azonos kezelésű juttatás. Ez azt jelenti, hogy nem épül be az ellátás összegébe (nem jár utána a drágulás miatti emelés). A tizenharmadik havi nyugdíjat az öregségi nyugdíjasok, a hozzátartozói nyugellátásban részesülők és a szövetkezeti járadékosok is megkapják.

Jövőre a minimálnyugdíjasok extra emelésként összesen 7125 forintot kaphatnak. Néhány tucatnyian viszont 250 ezer forintnál is többet zsebelhetnek majd be. Az LMP az egész intézkedést vasárnapi online tájékoztatóján trükknek nevezte. Az ellenzéki párt szerint a tizenharmadik havi nyugdíjra szánt 77 milliárd forintból minden nyugdíjasnak kapnia kellene havi 40 ezer forintos emelést.

A jogosultságot is meglehetősen szélesen határozták meg. Mindenki kap plusz juttatást, aki a tárgyév januárjában és az előző év akár egyetlen napján nyugellátást kapott. A több ellátásra is jogosultaknál a törvény szerint a 13. havit ellátásonként kell vizsgálni.

Szinte senki sem akadhat, aki arról nem értesült volna, hogy a juttatás „visszaépítése” négy részletben történik. A tizenharmadik havi nyugdíj összege a kifizetésének első évében, 2021-ben a nyugellátások januári összegének 25 százaléka, 2022-ben az 50 százaléka, 2023-ban pedig a 75 százaléka. 2024-ben a nyugdíjasok a tizenharmadik havi nyugdíj teljes összegét kézhez kapják. Ezt követően minden évben az egy havi nyugdíj összegét kapják a jogosultak.

DÉLIBÁBOS KÖZÉP-EURÓPA

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BEREND T. IVÁN
2020.07.06. 


...tegyük félre, és szembesítsük a látomást a valósággal, a szürke számokkal:

1. A széles értelemben vett Közép-Európa tizenegy országa jelenleg az EU összes jövedelmének mindössze 8,5 százalékát képviseli. Ez az összefogott gazdasági erő az egyedül vett Németország gazdasági súlyának mindössze 40 százalékát teszi ki, míg az unió nyugati felének tizenegy országa az unió összjövedelmének háromnegyedét képviseli. Más szóval még a legdinamikusabban fejlődő nagy Közép-Euró­pa is csak kicsiny és közel sem meghatározó tényező az Európai Unió összgazdaságában.

2. Ha a hosszú távú folyamatokat vesszük figyelembe, akkor azt látjuk, hogy Közép-Európa gazdasági súlya Európán belül az ezredfordulóig eltelt előző 130 évben állandóan csökkent. 1870-ben még Nyugat-Európa gazdasági erejének több mint felét (54 százalékát) tette ki, 1913‑ban éppen felét (50 százalékát), de 1950‑ben már kevesebb mint a felét (48 százalékát) és 1990-ben csak több mint egy harmadát (37 százalékát); az ezredfordulóra pedig, 2000-ben már csak kevesebb mint egy negyedét (23 százalékát). A modernkori történelemben először az Európai Unióhoz való csatlakozás hozott végre fordulatot: 2019-re a régió Nyugat-Európa gazdasági erejének 31 százalékára emelkedett.

3. A rendkívül optimista jövőkép felrajzolásának feltehetőan az adott indítékot, hogy az elmúlt évtizedben Lengyelország töretlenül gyorsan, évente 4-5 százalékkal növelte gazdaságát, még a 2008 utáni válság éveiben is, és ezzel egyedül állt Európában. Magyarország pedig az elmúlt mintegy fél évtizedben csatlakozott az Európán belüli leggyorsabb növekedési tempóhoz. Ez vitathatatlanul jó teljesítmény, de messzemenő következtetések levonására sajnos nem ad alapot. Egyetemi statisztikai tanulmányaim legelején ismertem meg ugyanis azt az alapvető statisztikai evidenciát, hogy alacsony bázison a növekedés gyorsabb, magas bázison lassabb. Konkrétan ez azt jelenti, hogy ha Magyar- vagy Lengyelország egy évben mondjuk 2000-2000 dollár értékkel növeli jövedelmét, ez a két ország 2019-es (kereken 18 000 és 15 000 dolláros egy főre jutó) jövedelmi szintjéhez képest 12, illetve 13 százalékos, rendkívül gyors gazdasági növekedést jelent. Ha Francia- és Németország ugyancsak 2000-2000 dollárral növeli jövedelmét, az (a kereken 47 000, illetve 53 000 dollár értékű egy főre jutó) jövedelmi szintjükhöz képest csak a stagnációval majdnem azonos évi 0,4, illetve 0,37 százalékos növekedés. Ahogy a jövedelmi szint emelkedik, úgy a növekedés üteme lassul tehát.

4. Hadd utaljak vissza végül arra, hogy a közép-európai régió beszédben említett „kommunizmus előtti varázslatos színei” a valóság tükrében sajnos nagyon is halványszürkék voltak, s „a világ legmodernebb gyárait, a világ legmodernebb technológiáit, fejlesztési központjait”, melyek Magyarországon, Szlovákiában vagy a régió más országaiban működnek, zömében német és nyugat-európai beruházásokkal létrehozott és technikával felszerelt, külföldi tulajdonban lévő gyárak képviselik. A gazdaságot finanszírozó bankok többsége ugyancsak nyugati bankok leányvállalata. A lengyel és magyar infrastrukturális beruházások 50-60 százalékát az EU kevésbe fejlett régiók támogatására adott segélyeiből finanszírozták. Elsősorban ezeknek a nyugati befektetéseknek és támogatásoknak köszönhető a XXI. század első évtizedeiben bekövetkezett fordulat.

Más szavakkal, a csillogó vízió Közép-Európa jövőjéről és európai vezető szerepéről olyan, mint a hortobágyi délibáb, vagy rosszabb esetben bizakodást serkentő önáltatás.


„ORBÁN BESZÉDE OLYAN VOLT, MINTHA PUTYIN VAGY HSZI CSIN-PING MONDTA VOLNA”

KLUBRÁDIÓ / HETES STÚDIÓ
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.07.05.


Washingtonnak nem kellene tartania magát a NATO-kötelezettségeihez Magyarországgal kapcsolatban, mert utóbbi kormánya szembe megy az amerikai érdekekkel. A magyar kormánnyal szembeni megnyilvánulás eszköz lehetne Amerika számára a kínai és orosz hatalmi viszonyok tisztázásához is – erről beszélt rádiónknak Hal Brands amerikai történész, a Johns Hopkins Egyetem professzora, a konzervatív American Enterprise Institute kutató-elemzője, hozzátéve, tudja, hogy a Trump-adminisztráció idején ez nem valósulhat meg.

A magyar kormányról írt véleménycikket a Bloombergben Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetemen a Henry Kissinger nevével fémjelzett nemzetközi tanulmányok professzora, a konzervatív American Enterprise Institute kutatója és az „Amit a tragédiából tanulhatunk: államiság és világrend” című könyv társszerzője. Milyen is ma egy NATO-szövetséges? – kérdeztük Hal Brands amerikai történésztől.

„Geopolitikai termeszként” jellemezném Magyarországot, mint amelyik belülről falja fel az adott NATO-struktúrát. De ugyanígy jellemezhetném, ha az Európai Unióhoz fűződő viszonyát írnám le. Mindkét esetben érvényes, hogy Magyarország teljes mértékben élvezi a nemzetközi intézmény jelentette előnyöket, mind gazdasági, mind erkölcsi értelemben, miközben ő maga nem követi a megszabott és elvárt értékrendet. Erodálja ezzel az intézményeket, amelyeknek az adott értékrend az egyik legfőbb szervező elve. A NATO-val kapcsolatos viszonyát az is komplikálja, hogy miközben előbbi Ukrajnával igyekszik jó kapcsolatot kiépíteni, addig a magyar kormány Vlagyimir Putyin Oroszországával épít egyre bővülő és egyre meghatározóbb kapcsolatot.

Ön úgy ad tanácsot az amerikai külpolitikának, és javasol nagyon merész dolgokat, mintha nem venne tudomást Orbán Viktor miniszterelnök és Donald Trump elnök viszonyáról. Milyennek írná le kettejük viszonyát? Barátságként?

Nos, kettejük viszonyát úgy tudnám jellemezni, hogy mindketten jobboldali vagy inkább jobbközép populista politikusok illiberális elhajlással. Emellett Trump csodálja azt, amit Orbán elért az Európai Unióban, hisz tudjuk, hogy korántsem nagy rajongója az Uniónak, nem osztja azokat az értékeket, amelyek annak alapját képezik. „Sőt, szívesen látja az uniós egység megbontását, szimpatizál az unióellenes erőkkel és országokkal, mi több, bátorítja is őket erre.” Mindezeket tekintetbe véve világosan kirajzolódik, hogy Orbán nagyon fontos és hasznos szövetségese Trumpnak. Már csak ezért sem lepődhetünk meg azon, hogy mindennek jelét adta nem egyszer nyilvánosan is az amerikai elnök, amikor például meghívta a Fehér Házba 2019-ben, kiült vele közös sajtótájékoztatót tartani. És azon sem lepődhetünk meg, hogy mindazok ellenére jók a kétoldalú kapcsolatok, sőt egyre inkább mélyülnek a kétoldalú kapcsolatok, ahogy Orbán egyre mélyebbre jut az autokratikus, önkényuralmi rendszer kiépítésében.

Viszont amit ön javasol a cikkében, elég teoretikus, aligha valósítható meg a Trump-érában.

Nem gondolom, hogy a Trump-kormány idején ezek az elképzelések megvalósíthatóak. Mert valóban, Trumpék politikájának lényegi pontja, hogy még közelebbi kapcsolat alakuljon ki az Orbán-kormánnyal. Trump hasonlónak látja Orbánt, mint amilyen maga is. Az elnök környezetében, a komolyabbnak vehető geopolitikai, stratégiai intézetek is úgy tartják, hogy jobb az oldalukon tartani Orbánt, mint elszigetelni még az oroszokkal való kapcsolattartása ellenére is. Ezzel az a gond, hogy már így is túl sok kárt okozott az Egyesült Államoknak, és a NATO-nak is Orbán. Szerintem nyugodtan meg lehetne kockáztatni azt, hogy Magyarország ne részesüljön például a NATO jelentette előnyökből, aminek első lépésre lehetne, hogy igenis, távolságot tartana az amerikai kormány a magyartól. Nem kellene katonai támogatást nyújtani, nem kellene fegyvereket eladni, nem kellene egyáltalán katonai pénzügyi tranzakciókat folytatni. Ki kellene zárni Magyarországot a kétoldalú katonai, vagy éppen a többi szövetségessel rendezendő közös katonai gyakorlatokból is. De tovább is mennék: szerintem teljesen újra kellene értelmezni az amerikai kötelezettségvállalást a magyarok felé. Ki kellene mondani, hogy Amerika felfüggeszti kétoldalú kapcsolatait Magyarországgal mindaddig, amíg autokrácia van. Merthogy ez Amerika érdekeit is sérti hosszú távon. Azzal is tisztában vagyok, hogy nincs elfogadott gyakorlat és példa sem arra, miként „penderítenek ki” egy tagot a NATO szövetségi rendszeréből, ugyanakkor azt gondolom, hogy az Egyesült Államok, mint szuverén hatalom, felfüggeszthetné kötelezettségeit egy olyan országgal szemben, amelyik sérti az érdekeit. Nem azt mondom, hogy ezt a lépést most és azonnal meg kellene tenni és ezzel lezárni a két ország kapcsolatát, de igenis jelzéseket kellene küldeni Magyarországnak, hogy az Orbán-kormány jelenlegi kül- és belpolitikájának meglesz az ára, amit meg kell fizetnie. Először csak az Egyesült Államoknak kell elszámolnia, aztán végül a NATO felé is.

Megemlítette a cikkében a NATO 5. cikkelyét is, amely alól ki kellene vonni Magyarországot. Mit ért ezen?


Nos, a NATO-kötelezettségek egyik sarkalatos pontja az 5-ös cikkely, ami ugyebár az egy mindenkiért, mindenki egyért alapján működik, és az összes tagállam hozzájárulását követeli meg, amennyiben egyiküket támadás éri. Ez esetben ugyebár az összes tagállam a saját alkotmánya és kormányzati szabályzata szerint hozzájárulását adja a közös cselekvéshez. Ugyan sokoldalú elköteleződésről beszélünk, de alapjában véve az Egyesült Államokkal létesített kétoldalú viszonyok összességéről, együtteséről van szó. Értelmét tehát mégiscsak a bilaterális kapcsolatok adják. Azaz Washington mégiscsak tudna befolyást gyakorolni a magyar kormányra azzal, hogy jelzi, a kétoldalú kapcsolatok nem működnek, azt revideálja...

ÖNKÉNYES POLGÁRMESTEREK: PÉNZELVONÁSOK, SZEMÉLYCSERÉK A JÁRVÁNYRA HIVATKOZVA

NÉPSZAVA
Szerző: GULYÁS ERIKA
2020.07.06.


A kormányhivatalok asszisztálásával személyi változtatásokról is határoztak és új költségvetéseket is elfogadtak a települési elöljárók.

A veszélyhelyzet miatti rendkívüli jogrendet kihasználva több polgármester is hozott olyan egy személyi döntéseket, amelyeknek a járvány elleni védekezéshez nem sok köze volt, annál több a helyi politikai csatározásokhoz. 

 A sajtóban nagy port vert fel, hogy Szekszárd és Komló fideszes polgármesterei új költségvetést fogadtak el, utóbbi ráadásul fel is függesztette a képviselői tiszteletdíjak kifizetését. Nagykanizsa szintén kormánypárti vezetője "csak" odáig ment el, hogy csökkentette a tiszteletdíjak összegét, de alpolgármestert nevezett ki és tanácsnokokat hívott vissza. Az ellenzéki városvezetők közül kritika érte Eger, Göd, Vác és Érd polgármesterét, mert a helyi Fidesz szerint visszaéltek a veszélyhelyzettel, döntéseikről sem őket, sem a lakosságot nem tájékoztatták megfelelően, a VIII. kerület vezetője pedig büntetést is kapott egy közbeszerzési döntése miatt. Kritizálták a szintén ellenzéki sződligeti és polgári polgármestereket is, mert részleges helyi kijárási tilalmat vezettek be. 

A Fővárosi Kormányhivatalt vezető Sára Botond március 16-án önmérsékletre szólította fel a városvezetőket, mert egyre nagyobb számban fordult elő, hogy a kerületek vezetői belenyúltak a költségvetésbe, pedig szerinte „csak arra jogosultak, hogy az önkormányzatok zökkenőmentes működését biztosítsák”. De arra is volt példa, hogy Újbuda DK-s vezetője a kormányhivatalt jelentette fel, mert szerinte nem teljesítette a járvány alatti ellátási kötelezettségét. 

 A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) értékelése szerint sok esetben önkényes polgármesteri döntések születtek, ezeknek pedig teret adtak a kormányhivatalok is, hiszen nem ellenőrizték megfelelően, hogy a településvezetők visszaéltek-e a veszélyhelyzet adta felhatalmazással. A jogvédő szervezet a hozzájuk forduló helyi képviselőknek nyújtott jogi segítségadás közben szerzett tapasztalatokra alapozza ezen álláspontját. 

Egy kivétellel kormánypárti polgármesterek rendeletei és határozatai miatt érkezett kifogás a TASZ-hoz, amelyekkel kapcsolatban a megyei kormányhivatalok válogatás nélkül, minden esetben elutasították a benyújtott panaszokat. 

 A fentiekből is látszik, hogy a 2011-ben született katasztrófavédelmi törvény a gyakorlatban országos szinten most először kipróbált veszélyhelyzeti szabályait sokféleképp lehet értelmezni, s aki vissza akar élni a felhatalmazással, az megteheti...

„GÁZ VAN, BABÁM?” – SZÖRÉNYI ÉS BRÓDY DEMETER SZILÁRDRÓL ÉS ÖNTÖRVÉNYŰ VEZETŐKRŐL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.07.06.


Nagy felhorkanást váltott ki múlt héten, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének egyik fő kultúrpotentátja közös fotót tett közzé Szörényi Leventével és Bródy Jánossal. A Válasz Online hirtelen véleményalkotás helyett úgy döntött: inkább megkérdezzük a legendás párost, mit kerestek Demeter Szilárd irodájában. Utóbbiról Bródy gyorselemzést is ad, Szörényi pedig mesél a hatalom másik nagyon fontos emberéről, aki arra kérte: írja át az István, a királyt, mert nem tetszik neki Koppány figurája. Páros interjú könnyűzenéről és közállapotokról...

HEGEDŰS D. GÉZA A 168 ÓRÁNAK: A DEMETER SZILÁRD-FÉLE VISELKEDÉSEK MÚLÉKONYAK

168 ÓRA ONLINE
Szerző: HERSKOVITS ESZTER
2020.07.05.


Nem tudjuk, mi lesz a Színház- és Filmművészeti Egyetemmel a rapid átalakítás után. Az azonban gyanítható, hogy nemcsak a financiális szerkezet átalakítása, hanem az ideológiai befolyásolás szándéka is vezérli a döntéshozókat; erre utal az a többfrontos támadás, amelyet az intézmény ellen indítottak. Hegedűs D. Géza színművész harminchárom éve tanít az egyetemen. Vele beszélgettünk erről.

Hogy élik meg a színművészetin, ami zajlik? Fortélyos félelem igazgat?


Teljes a bizonytalanság. A színművészeti egy kicsi, családias intézmény. Nálunk minden szenátusi döntés az egyetem nyilvánossága előtt történik, hiszen közös a sorsunk, a jelenünk és a jövőnk is, ezért a felelősség is mindannyiunké. És most aggódunk, hogy ez a demokratikus szellem megmarad-e.

A szenátus még november 29-én jelölte Upor Lászlót rektornak, azóta várják, hogy a köztársasági elnök kinevezze. Ezt nehéz árnyaltabban megfogalmazni: több mint fél éve tesznek a demokratikus szellemre.

Most meg azt sem tudjuk, hogy lesz-e szenátus. Vagy ha lesz, milyen kompetenciával. Kívülről fölénk pakolnak embereket, állítólag ők fognak dönteni. Sok kérdés felmerül, de válaszok, azok nincsenek. Kiskorúsítanak minket, akik mindig is felnőttként kezeltük egymást. Ez méltatlan. Tökéletesen ellentmond a 21. századi európaiságnak.

Attól épp távolodunk. Mifelénk az innovációs és technológiai miniszter megmondja, hogy az intézmény átalakítása „a magyar kultúra fejlődését is biztosítja”. Lehet, átaludtam néhány évtizedet, de mintha eddig is épp ezt a célt szolgálta volna az egyetem.

A jövő tanévre hétszáz jelentkező volt, közülük tizennégyet tudtunk felvenni. Ez ötvenszeres túljelentkezés. A korábbi években is hasonló volt a jelentkezési arány. A magyar kultúra fejlődését a hazai színházak és filmek gyarapodó nézőszáma bizonyítja...

NYÍLT LEVÉLBEN TILTAKOZIK 66 MAGYAR TUDÓS FREUND TAMÁS KIJELENTÉSEI ELLEN

QUBIT
Szerző: qubit.hu
2020.07.06.


Vasárnap este a Qubit szerkesztőségébe eljuttatott, Freund Tamás MTA-elnökjelöltnek címzett levelében tiltakozik 66 magyar tudós és akadémikus, társadalom- és természettudósok vegyesen, akik sérelmesnek találják az agykutatónak a társadalomtudósokra tett korábbi megjegyzéseit és a bennük megjelenő politikai szempontokat. Az MTA ma 10 órakor választ elnököt, a tisztújító közgyűlés részleteiről itt írtunk.

A 66 tudós által jegyzett levél szövege teljes terjedelmében:...

„ORBÁN DÖNTI EL, MELYIK TELEPÜLÉS FEJLŐDHET ÉS MELYIK NEM”

24.HU
Szerző: KERNER ZSOLT
2020.07.06.


A megszorítások azt a pénz vehetik el az önkormányzatoktól, amiből saját fejlesztéseket hajthattak volna végre.

Hiába viselte meg a koronavírus-járvány és az azzal járó gazdasági visszaesés az önkormányzatokat, a kormány újabb és újabb megszorításokkal sújtja őket.
- 32 milliárd forintot von el azzal, hogy a gépjárműadónak nemcsak a hatvan százaléka, hanem a teljes összeg az államot illeti.
- A tehetősebb települések szolidaritási adóját összesen 120 milliárd forinttal megemelik.
- Emellett több budapesti kerületben komoly problémát jelent, hogy a kormány hónapokra ingyenessé tette a parkolást.

Bajban lesznek a kerületek

A fővárosban a járványt követő gazdasági visszaesés is érezteti a hatását: van, ahol a helyiségbérleti díjakat engedték el a vállalkozásoknak, a vártnál kevesebb iparűzési adó folyik be – hogy mennyivel, az csak ősszel derül ki, ezért a Fővárosi Önkormányzat is október közepéig zárolt összesen 65 milliárd forintot –, főként a belső kerületekben pedig a turizmus kiesése is komoly bevételcsökkenéssel jár. Annyit már most biztosan látni, hogy a kerületek nagy része pénzügyi gondokkal fog küzdeni, leginkább azért, mert hiába lenne fedezet bizonyos kiadásokra, ha a pénz még nem érkezett meg. Ez pedig azért problémás, mert az önkormányzatok az Orbán-kormány által 2011-től végrehajtott adósságkonszolidáció óta nem vehetnek csak úgy fel hitelt, ahhoz sok esetben kormányzati engedély kell.

A kormány korábban kezdeményezte, hogy a bajba jutott önkormányzatok a kieső bevételek (elsősorban az iparűzési adó) pótlására likviditási hiteleket vehessenek fel, amelyeket átvihetnek egyik évről a másikra. A konszolidáció óta erre nem volt lehetőség. A könnyítésre az volt a magyarázat, hogy ettől az évtől eltörlik a cégek decemberi iparűzésiadó-feltöltési kötelezettségét. A vállalkozásoknak minden év december 20-áig az adó 90 százalékát meg kellett fizetniük, és ha nem pontosan becsülték meg ennek mértékét – ami csak a következő év májusában, az éves beszámoló készítésekor derült ki –, akkor büntetést kaptak. A feltöltési kötelezettség eltörlésével a Népszava cikke szerint a cégek átmenetileg 80-85 milliárd forintot tarthatnak meg, ezt az összeget ugyanis csak 2021 májusában fizetik majd be a településeknek. A majdnem fél évre kieső bevételt viszont valahogy pótolniuk kellene az önkormányzatoknak.

Csakhogy a kormány visszavonta a hitelfelvétel engedélyezéséről szóló javaslatát. Ez már csak azért is érthetetlen a Józsefváros anyagi helyzetének felmérésével megbízott egykori főpolgármester-helyettes, Atkári János szerint, mert a kormányoldal a válság kedvezőtlen hatásaira hivatkozva akart könnyíteni a hitelfelvételen – ezek a hatások pedig aligha mérséklődtek.

Ugyanakkor még Budapesten belül is óriási eltérések vannak abban, hogy az önkormányzatok honnan milyen arányban szerzik a bevételeiket. Van olyan kerület, amelyet egyáltalán nem érint, hogy július 1-jéig ingyenes volt a parkolás, hiszen nincsen fizetős zóna. Az I. kerület bevételeinek viszont jelentős része származik a parkolásból, és a belső városrészek nagy része is sokat veszített ezen...

EURÓPA: AHOL ERŐRE KAPNA A KORONAVÍRUS, OTT GYORSAN ELFOJTANÁK

INDEX
Szerzők: 
2020.07.06.


Az elmúlt napokban, hetekben több európai országban is küzdöttek a lazítások után megjelenő új helyi gócpontokkal, és próbálták ezek gyors elfojtásával elkerülni a koronavírus-járvány újabb fellobbanását. Miközben Nyugat-Európában leginkább egy-egy területre vezettek csak be időleges új korlátozásokat, több kelet-európai, balkáni országban aggasztóbb a helyzet, noha az esetszámok növekedéséhez több esetben a megnövelt tesztelés is hozzájárulhatott.

Belgrádban rendkívüli helyzetet hirdettek pénteken, Romániában az emelkedő esetszámok miatt elhalasztották az enyhítések negyedik szakaszát, a német húsüzemi gócot viszont úgy tűnik, sikerült kezelni, és Spanyolországban is hamar karantén alá helyeztek két kockázatosnak ítélt területet Katalóniában és Galíciában. Ezek mind jelzik, hogy a járvány ugyan Európában a legtöbb országban visszaszorult, de továbbra is jelen van, és továbbra is fontos szerep jut a megelőző intézkedések betartásának...

ÚJ TERV A LAKHATÁSI SZEGÉNYSÉG ELLEN

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.07.05.


Nagyon nehezen tudunk ezzel a területtel boldogulni. A lakhatási szegénység pedig alapjaiban határoz meg szinte mindent. Sokan élnek egy-egy házban, a víz szinte sehol sincs bevezetve, a házak javítására, állagmegóvására nincs tudás, sok helyen akarat sem. Nincs személyes élettér, a karantén talán még nyilvánvalóbbá tette, hogy ezekben a családokban nincs a gyerekeknek nyugodt tanulási környezet sem. 

Pedig dolgozunk már ezen egy ideje. Ami jó, hogy a kártyás villanyórák felszerelésével legalizáltuk és biztonságossá tettük az áramfelvételt, az életveszélyes házak jelentős részét aláfalazással, hevederekkel megerősítettük, üvegeztünk be ablakokat, javítottunk ajtókat, küszöböket, segítettünk a fűtésben, kályhákkal, kályhacsövekkel, meg persze bútorokkal, keverőtárcsás mosógépekkel, centrifugákkal, hűtőszekrényekkel, televíziókkal próbáltuk élhetőbbé tenni a környezetüket. Nem ingyen kapták, segítettek, dolgoztak érte, mert pontosan tudjuk, amiért nem kell erőfeszítést tenni, annak az értékét sem érzik.

Sok helyen látványos a változás, kellett persze hozzá más is, a komplex problémakezelés, akik pedig a lehetőségekkel is képesek voltak élni, náluk még jobban alakult a helyzet. Van, ahol nagyon meggyőző összevetni a 10 évvel ezelőtti fotókat a mostaniakkal. Persze olyan is van, ahol szinte nem történt változás.

A CSOK az első időszakban elérhetetlennek tűnt. Aztán csak voltak, akik nekifutottak. Akik tudtak olyan házat vásárolni a faluban, ahol be volt vezetve a víz, és végig tudták vinni a folyamatot, ki segítséggel, ki önállóan, az jobb házba költözhetett. A baj csak az, hogy a faluban kevés ilyen ház volt. No meg kevésben tisztázottak a tulajdonviszonyok, és kevés a tehermentes ingatlan is.

Maradt viszont bőven olyan család, akik segítség nélkül nem fognak tudni elmozdulni a mélypontról. A fiatal családok a szüleikkel együtt élnek, és esélyük sincs, hogy a helyzetük változzon. Az önkormányzatnak nincs szociális bérlakás programja, a kis falvakban nem jellemző az efféle.

Eldöntöttük hát, hogy megpróbálunk ebben előrelépni. Egy sajátos bérlakás programmal, amiben nagyon erős mentorálással megpróbálunk több ponton is beavatkozni, fejleszteni az önfenntartási képességet, pénzügyi tudatosságot, és jobb körülményeket biztosítani a gyerekek fejlődéséhez is. Nyilván ott, ahol a legtöbb a baj, ahol nem látunk más esélyt a változások elindítására.

És itt rögtön bejön egy probléma. A kezdetektől érzékeltük ezt, amikor segítséget kérnek tőlünk, mindig előjön: “maguk csak a mocskosokat segítik, akik nem tartják rendben a környezetüket, akik mindig balhéznak, nem tudnak gondoskodni a gyerekeikről, tetvesek, adósságokba keverednek”, stb. “Akik tiszták, meg iparkodnak jobban élni, azokat meg nem segítik.” Aki ezzel jön, azzal nem lehet megértetni, hogy igen, ezt így csináljuk..mert azokon kell segítenünk, akik a legmélyebben vannak, persze segítünk mást is, ahogy bírunk, de mi tényleg a legnehezebb helyzetben levőkre fókuszálunk. Főleg oda, ahol gyerekek is vannak.

Örülünk, ha van, ahol erősebbek az önfenntartási képességek, akik figyelnek a gyerekek tanulására, de ahol ez nincs meg, és ott is vannak gyerekek, rajtuk is muszáj segíteni. Kiemeltebben, fokozottabban, és persze óvatosabban is, hiszen a legnehezebb családokban a legerősebb a tanult tehetetlenség, és vele az elvárás, hogy oldjuk meg a problémáikat, mindig, mindent. Ám az egész problémában érintett társadalmi csoportra jellemző, a szegénység mélységétől függetlenül a “nekem jár” szemlélet. Úgy, hogy semmiféle erőfeszítést ne kelljen tenniük, semmiért.

Nagy konfliktusaink voltak már e miatt, több településen is, még olyan is volt, hogy valaki felmondott a társadalmi vállalkozásunkban, mert nem bírta elviselni, hogy azon próbálunk meg segíteni, aki szerinte nem érdemli meg.

Szóval, konfliktusos egy terület ez, de neki kell futnunk. Amit biztosan tudunk, hogy a szociális bérlakás komfortfokozata nem lesz nagyobb, mint ahonnan elköltöznek. Nem lépünk akkorát. No meg azt a közösség már végképp nem viselné el. És őket sem segítené az önnön sorsáért felvállalt erőfeszítés fejlesztésében, ha sokkal jobb körülmények közé kerülnének. Kis lépések, és határozott keretek kellenek ahhoz, hogy valami változás elinduljon.

Egyelőre egy házra tudtunk megegyezni. Ezen nincs teher, tudjuk kié, várjuk a hagyatéki tárgyalást, hogy utána megvehessük. Van még pár ilyen típusú ház a faluban, de a tulajdonosok kiléte kideríthetetlen. Örökösök, hat, tíz ember, azt sem tudjuk, merre keressük őket. Akit meg megtalálunk, ők olyan irreális árat mondanak az alap nélküli, megszakadt, sőt olyan is van, ahol kidőlt falú épületre, hogy a fülünk kettéáll. Persze ennyiért nem veszi meg ezeket senki, egy idő után elkezdik széthordani, beszakad a tető, összedől a ház, és még kevesebb esély lesz arra, hogy valaki megvegye, mert még az eltakarítás költsége is őt terhelné, hogy a helyére építkezzen. Mondjuk építkezni sem hiszem, hogy bárki fog ezekben a falvakban az elkövetkező kétszáz évben. Mert legalább kétszáz évnyi már a leszakadás, ha nem több.

No meg ott vannak azok is, ahol tudjuk, aki árulja, az csak egy önjelölt tulaj, semmi hivatalos tárgyalási alap nincs. Pedig a programunkhoz most minimum két, de inkább három ház kellene.

Persze az építést, vagy inkább átépítést, a meglevő házaknál mi is tervezzük. Az majd egy következő lépcsőfok lehet. Egyelőre azonban még el szeretnénk indulni egy -egy egyszerű kis házzal, ami biztonságos, ahol áram van, és ahol elkezdhetünk dolgozni azokkal, akik esélytelenek, hogy külön életük legyen. Fiatal nők, egyedül, gyerekekkel, tanulatlanul, támasz nélkül, minden nélkül. Komoly feltételeket és elvárásokat támasztunk majd, stabil együttműködést a gyerekek érdekében.

Abban bízunk, hogyha e mellett munkát is adunk majd nekik, bevonjuk a közösségfejlesztésbe, mentoráljuk őket, és megerősítő lelki támasz leszünk számukra a változásokhoz, menni fog. Remélem, beválik majd. Megtanítani őket tenni önmagukért. A gyerekeikért. Mert e nélkül a gyerekeik sem lehetnek mások, mint ők.

Íve lesz a történetnek, fejlesztési terv, önállósodással. Mert a felnőtteknél is be kell pótolni valakinek azt, amit ők sem kaptak meg gyerekkorukban. Sem tudásban, sem készségekben.

Persze ez még egy folyamatban levő terv. Most még előttünk van az első házvásárlás, a leszakadt mennyezet és a tető megjavítása, a festés, a bútorok, a wc… Amihez pénz kell, szakember és munka. No meg dolgozni azon, hogy megértse a falu is, és ők is: nem házat veszünk nekik, hanem bérleti díjért kapják, a lehetőséghez elvárások is kapcsolódnak majd, mert a célunk, hogy önállóan megálljanak a saját lábukon. És igen, azért nekik, mert ők a legesélytelenebbek.

NEM LÉPETT AZ ÁLLAM A BALATONI VIHARJELZÉS ÉRDEKÉBEN, TÁRSASHÁZ ÉPÜLHET A SIÓFOKI OBSZERVATÓRIUM MELLETT

HVG
Szerzők: BALLA GYÖRGYI és CSÁNYI NIKOLETT
2020.07.06. 


A Magyar Tudományos Akadémia elnöke is megszólalt a beruházás ellen, a Somogy Megyei Kormányhivatal mégis hozzájárult ahhoz, hogy 5 emeletes, 8 lakásos társasház épüljön Siófokon a parton. Civilek és szakmai szervezetek a viharjelzés pontosságát féltik, a beruházó viszont ragaszkodik a telekhez.

A balatoni viharjelző szolgálatnak több tucatnyi állomása van a tónál. A legnagyobb, a központi Siófokon, ez az Országos Meteorológiai Szolgálat vihar-előrejelző obszervatóriuma. Az állomás még 1956-ban épült a siófoki félsziget északnyugati csücskére, innen ugyanis kitűnő a rálátás a tóra. Itt a nap 24 órájában végeznek meteorológiai és hidrológiai megfigyeléseket, az obszervatórium része a Meteorológiai Világszervezet nemzetközi mérőhálózatának...