2019. szeptember 23., hétfő

RÁADÁS: UTASKÍSÉRŐK (1. RÉSZ)

LÉGIKÖZLEKEDÉSI 
KULTURÁLIS KÖZPONT
Szerző: LKK 
2019.



  A Smartwings személyzetét kísértük el egy 
  nyár végi charter járaton az egyik 
  legnépszerűbb görög szigetre. Az út 
  különlegessége, hogy a gép hátsó 
  konyhájában anya és lánya, Józsa Dóra és 
  Józsa Tamara teljesített szolgálatot. Mi t
  történik a Boeing 737-es fedélzetén, mielőtt 
  megérkeznek az utasok? Hogyan zajlik egy 
  gépátvétel? Ki, mire figyel a szolgálati 
  helyén? Miért kell a stewardessnek 
  biztonsági testhelyzetet felvennie fel- és 
  leszállás során? Hogyan gazdálkodik a 
  személyzet az idővel egy telt házas, 1 óra 45 
  percet repülő járaton? De szóba kerül az is, 
  hogy a pilóták szempontjából miért számít "munkás" repülőtérnek Zakynthos. A légi-utaskísérők arról is meséltek az Aeroparkban, hogy kinek, mit jelent a repülés, és miért számít ez mind a mai napig különleges szakmának. :) 
(Szerkesztő: Kránitz Balázs)

RÁADÁS: UTASKÍSÉRŐK (2. RÉSZ)

LÉGIKÖZLEKEDÉSI 
KULTURÁLIS KÖZPONT
Szerző: LKK 
2019.



  A történet folytatódik! A járat, amelyen anya 
  és lánya, Józsa Dóra és Tamara együtt 
  teljesít szolgálatot. Hogyan készíti fel a 
  Smartwings személyzete a zakynthosi 
  érkezést követően 50 perc alatt a Boeing 
  737-800-ast a visszaútra? Mi mindenre kell 
  figyelni az állóhelyen, a fedélzeten és a 
  pilótafülkében? Miért fontos, hogy a gép 
  percre pontosan tudjon indulni a népszerű 
  görög szigetről? Milyen összehangolt 
  munkára van szükség a levegőben és a 
  földön? Mindezt testközelből mutatjuk meg, 
  és kiderül az is, milyen kiképzést kapnak a 
  légi-utaskísérők, és mi mindent rejt egy 
  stewardess bőröndje. 
(Szerkesztő: Kránitz Balázs)

RÁADÁS: A GKI ELŐREJELZÉSE 2019-2020-RA (ÖSSZEFOGLALÓ, PDF)

GAZDASÁGKUTATÓ INTÉZET
Szerző: GKI
2019.09.23.


A magyar gazdaság a második negyedévben 4,9%-kal, a vártnál is sebesebben, az EU-ban a leggyorsabb ütemben bővült. A lassulás azonban, ha csak nagyon kis mértékben is, de elkezdődött (az első negyedévben még 5,3%-os volt a dinamika). Az első félévi adatok alapján a magyar gazdaságot a beruházási és fogyasztói kereslet hajtja, a belföldi kereslet 5,5%-kal, a GDP-nél (5,1%) gyorsabban bővült. A második negyedévben tovább csökkent a külkereskedelmi aktivum, a szolgáltatások kissé növekvő többlete nem tudta ellensúlyozni az áruforgalom jelentősen romló egyenlegét. A GKI 2019-ben éves átlagban 4,3% körüli GDP-növekedésre számít, ami megegyezik a kormány és az MNB friss várakozásával

AZ ELŐREJELZÉS ÖSSZEFOGLALÓJA LETÖLTHETŐ INNEN PDF-BEN



ÜGYINTÉZÉS: MINŐSÉG VAGY TÚLÉLÉS - PANASZÁRADAT AZ IGAZGATÁSI DOLGOZÓKTÓL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GULYÁS ERIKA
2019.09.23.


Egy év alatt nagyjából tízezerrel csökkent a kormányzati igazgatásban dolgozók létszáma, de a maradók is rosszul jártak.

„Méltánytalannak tartom, hogy folyton 30 százalékos béremelést emlegetett minden kormányzati megszólaló, holott nálunk volt, aki csak 8 százalékot kapott" – olvasható egy kormányzati igazgatásban dolgozó panaszos levelében, amit a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) felhívására írt néhány hete. A szakszervezet a március 1-jén hatályba lépett kormányzati igazgatási törvényről (Kit.), a béremelésekről és a létszámleépítésről várt véleményeket szeptember 20-ig. A válaszcsomag feldolgozását októberre ígérik az érdekvédők, de addig is beleolvashattunk néhány üzenetbe. 

Az ígértnél kisebb béremelésre sokan panaszkodnak, különösen a kormányhivatali körben, mások attól tartanak, megint hosszú évekre megfeledkezik a kormány a további bérfejlesztésről, pedig legalább az inflációt folyamatosan követni kellene. Egyikük kiszámolta, hogy e nélkül átlagosan évi 100-150 ezer forintot buknak az alkalmazottak a mostani 3 százalékos infláció mellett. Teljesen kiszolgáltatottak a dolgozók, ez nem életpálya, semmi kiszámíthatóság nincs a rendszerben – fogalmazták meg többen is. 

„A háttérintézményünket beolvasztották egy minisztériumba, engem nem rúgtak ki, de a határozatlan idejű szerződésemet határozott idejűre változtatták, egy kismama helyét töltöm be, amíg vissza nem jön dolgozni. Az osztályunk 40 százalékát elküldték, gyakorlatilag működésképtelenek vagyunk, ezt látva felvettek egy tapasztalatlan kezdőt. Mi értelme volt ennek az egésznek?”– próbálja sok társával együtt megfejteni a dolgozók szerint átgondolatlan kormányzati lépések értelmét egy másik levélíró. Ráadásul a helyettesítés fogalmát az új törvény nem ismeri, csak akkor kaphatnak pénzt a dupla teljesítményért, ha a munkahelyi vezető szabálytalanul célfeladatot állapít meg számukra. 

„Helyi bérletet nem adnak, a 75 ezer forintos ruhapénzt már tavaly sem kaptuk meg, a gazdasági vezető arra hivatkozott, hogy a Kit. alapján majd olyan magasak lesznek az illetmények, hogy erre a pénzre már nem lesz szükségünk” – írta egy vidéki kormányhivatali ügyintéző. 

A munkahelyeken komoly feszültség alakult ki a gyerekeket épp most nevelő kollégák és az idősebbek vagy gyermektelenek között. Előbbiek nemcsak pénzbeli támogatásokat kapnak, hanem hosszabb szabadságot is, míg a többiek alapszabadságát 25-ről 20 napra csökkentették. Mindenkinek, a fiatal családosoknak is rossz, hogy az ebédidőt kivették a munkaidőből, meghosszabbodott a hivatalban töltendő idő, ami miatt legalább 15 nappal többet dolgoznak egy évben. „Rengeteg édesanya átment részmunkaidős foglalkoztatásba, mert másképp nem ér oda a gyerekekért az óvodába, iskolába. Ezzel elvesztették a béremelés összegét”- írta egy idősebb ügyintéző.

Hosszú ideig 70 ezren dolgoztak a minisztériumokban és háttérintézményeikben, a megyei, járási és központi kormányhivatalokban, valamint a Magyar Államkincstár valamelyik részlegénél. Január elsejével 6810 álláshelyet szüntetett meg a kormány, ebből 3400 volt betöltve, ennyien távoztak akkor. Az új törvény hatályba lépésekor további 2500 dolgozó mondott fel, a kormány pedig márciusban a járási és megyei kormányhivatalokból váratlanul újabb embereket küldött el. Mindent összevetve nem egészen egy év alatt tízezerrel csökkenhetett a kormányzati pénzből fizetett hivatalnokok száma. „A kieső kollégáktól átvett többletmunkák miatt most is egyre többen fontolgatják a pálya elhagyását” – olvasható az MKKSZ-nek címzett egyik levélben. Írója szerint „benne vagyunk egy spirálban, ami rövid időn belül teljes működésképtelenséget fog eredményezni”...

JOGOS ELŐJOGOK?

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: másikszempont
2019.09.23.


...ahhoz, hogy megértsük, pontosabban hogy a nerhez képes érdemi alternatívát, jövőképet ajánlani kívánó csoportosulások, szervezetek megértsék, hogy mi a lelkivilága a nernek, összegyűjtöttem pár szempontot. Ezeknek a szempontoknak a kommunikálása, illetve a ner általi torz képviseletének következetes kritikája segíthet a rendszer visszásságainak jobb megértésében, majd a visszásságok megszüntetéséhez szükséges eszközök felsorakoztatásában.

A szempontrendszer persze bővíthető, módosítható.

A ner és tulajdonosa azt gondolja, hogy neki joga van, illetve neki van joga arra hogy:

– alaphelyzetként vegye, hogy több joggal rendelkezik, mint a társadalom egésze, – nála legyen az objektív igazság;

– csak ő határozza meg a társadalommal történő együttműködés játékszabályait;

– bizonyos jogok csak őt illesssék meg, pl. az információ átadásának, vagy visszatartásának joga, – számadással, elszámolásssal csak saját magának tartozzon, illetve döntsön arról, hogy mikor és hogyan álljon a társadalom rendelkezésére (elszámolás);

– elszámolás, beszámolás esetén annyit közöljön csak, amit jónak lát, viszont a társadalomtól (ideértve ellenzéket) teljes nyíltságot, transzparenciát követeljen;

– minden cselekedetéért dicséretet, elismerést várjon, illetve minden arra hivatott cselekedetéért kommunikációval kikényszerítse a dicséretet;

– a társadalomba fojtsa a szót, pl. elhallgattasson civil szervezeteket, kezdeményezéseket;

– a társadalommal történő viták esetén a vitát egyoldalúan berekeszthesse;

– a társadalomnak a nem a hatalom struktúráiba tartozó képviselői véleményét megkérdőjelezze, személyüket lejárassa, megszégyenítse.

Biztos vannak még további szempontok is, az azonban közös már a fentiekben is, hogy hiányzik belőlük a demokratikusság, az igazságosság és a kölcsönösség. Magyarán, a ner egy autokrata, igazságtalan és elnyomó rendszer. Egy ilyen viszonyrendszerben elég nehéz a konfrontálódás, mind egyéni, mind csoportos, társadalmi szinten. Főleg akkor, amikor a ner szisztematikusan erőszakos természetű. Vagyis a társadalommal szemben erőszakos, leuraló, kontroll alatt tartásra irányuló rendszer, gazdasági, szociális, kommunikációs, sőt érzelmi szempontból is, ráadásul mindezt esetenként fokozottan agresszívan teszi, valahányszor hatalma gyengülésének valamilyen jelét, vagy veszélyét érzékeli...

A MAGYAR GYEREKEK MÁR MOST AZ ÁLLÁSUK MIATT SZORONGANAK

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: WINDISH JUDIT
2019.09.23.


Több mint ötezer 10-17 éves gyereket kérdezett meg a Hintalovon Gyermekjogi alapítvány arról, hogy érzi magát a családjában, az iskolában, az orvosnál, mennyire veszik figyelembe a véleményét, és mitől retteg. Mit tippel, Soros György neve előkerül?

"Németországban fogok élni, kocsiszerelő leszek. Azért akarok Németországba menni, mert ott több pénzt lehet keresni. Sokat kell még tanulnom, megpróbálom majd. A tesóm gyárban fog dolgozni, lehet, azt a szakmát is kitanulom. Lesznek gyerekeim, de ez anyukámmal úgyis meg lesz beszélve"

– a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány által végzett internetes felmérésben ezt válaszolta egy 12 éves gyerek arra, milyen jövőt lát maga előtt jelen pillanatban. Őt legalább nem aggasztja az, ami arányaiban a legtöbb 10-17 évest igen, vagyis hogy lesz-e majd munkája. Emiatt a válaszadó gyerekek 44 százaléka szorong, 40 százalékot az éghajlatváltozás aggaszt, 39 százalékuk háború vagy terrortámadás miatt retteg. Mindent egybevetve az arány ennél is rosszabb:

tízből kilenc gyerek szorong valami miatt:...

MOST VAN BAJ: A SZÜLETÉSSZÁM UTÁN IMMÁR A TERMÉKENYSÉG IS CSÖKKEN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA
2019.09.23.


Fordulat látszik a demográfiai helyzetben: a születésszám harmadik éve tartó csökkenése után idén az első félévben a termékenység is visszaesett. Trendforduló következik? Vagy az év második felében visszajavulnak a mutatók? Borongós előjel, hogy a demográfiai siker nagyrészt két kiugróan termékennyé váló társadalmi rétegnek volt köszönhető: az alacsony iskolázottságú nagyon fiatal vidéki szegényeknek és az érett, zömmel értelmiségi nőknek. És pont náluk tűnt el a többlet.

Propagandamentes tartalom következik. Noha a kormányzati kommunikációban a családpolitika abszolút sikerként jelenik meg, valójában a születésszám már harmadik éve csökken. Mivel azonban a potenciális anyák száma is visszaesik, nem lenne igazságos ezt a jelenlegi családpolitika számlájára írni. A családtámogatások növelése annak ellenére is komoly eredményt hozott, hogy a születések száma összesen csak három évig emelkedett folyamatosan, a 2013 és 2016 közötti időszak után már 2017-ben csökkenésnek indult, ami azóta is tart. A tavalyi volt a valaha mért harmadik legrosszabb születésszám Magyarország történetében, a 2011-es fekete év (88 049) és 2013 (88 649) után ismét 90 ezer fő alatti (89 807) születésszámmal. Mégis sikeres évek ezek, mert 2016-ig a nők termékenysége nőtt, azt követően pedig 2018-ig változatlan maradt, ennek köszönhetően lassult a szülői populáció számának esése miatti népességcsökkenés. 

A kiindulási pont: 2011, a valaha volt legrosszabb év

A termékenység szintjében 2011 a történelmi mélypont, a teljes termékenységi arányszám 1,23 volt. (A mutató azt jelzi, hogy egy nő élete során hány gyermeknek adna életet.) Az adat nem pusztán a demográfusok számára izgalmas, valamennyiünk életére hatással van. Ha jelentősen csökken a népesség, az megroppantja a munkaerőpiacot, csökkentheti a gazdaság teljesítményét, felborítja a generációk közötti egyensúlyt, megterheli az egészségügyet és fenntarthatatlanná teszi a nyugdíjrenszert.

A családpolitikai intézkedések sikere ezért nem kormánypártiság vagy ellenzékiség kérdése, politikai törésvonalakon túlmutató, nemzeti kérdés (vagy annak kellene lennie).

Lapunk és szellemi elődünk (a Heti Válasz) ezért minden pozitív családpolitikai intézkedést üdvözölt, és csak azért bírálta az Orbán-kormány intézkedéseit, mert azok egy része inkább „politikai látványosság”. Aránytalanul nagy kedvezményeket nyújt a három- és többgyermekes dolgozó családoknak a kétgyermekesekkel szemben, miközben Magyarország legnagyobb problémája nem a harmadik, hanem a második gyermekek – illetve az utóbbi években az elsők – meg nem születése...

A TÚLVÉDETT GYEREKBŐL ÁLDOZAT, A BÁNTALMAZOTTBÓL PEDIG BÁNTALMAZÓ VÁLHAT

HVG EXTRA PSZICHOLÓGIA
Szerző: HVG EXTRA
2019.09.23.


Kevesebb lenne a zaklatás és az internetfüggőség, ha a szülők többet beszélgetnének a gyerekeikkel, és maguk is jó példával járnának elől a kütyük használatában – hangsúlyozták a HVG Extra Pszichológia Szalon legutóbbi estjének vendégei, Domonkos Katalin pedagógus és Szondy Máté pszichológus. A kerekasztalon egyebek mellett szó esett a digitális „én” elismerés utáni vágyáról, a sexting helyéről a párkapcsolatokban és arról, hogy a szülők mit osszanak meg a gyerekeikről az interneten.

Az új technológiák megjelenése mindig is félelmet keltett az emberekben, és rendre azon aggódtak – például a nyomtatott könyv, a napilapok vagy a rádió megjelenésekor –, hogy azok milyen hatással lesznek a kapcsolatokra – emlékeztette Szondy Máté a Budapest Music Center nagytermét megtöltő közönséget szeptember 19-én.

A „technopánik” az új digitális technológiák kapcsán is megjelent, ráadásul részben jogos is, hiszen igen nagy az addikció veszélye. A számítógépes játékok vagy alkalmazások készítői ugyanis a neuropszichológiai ismeretekre építve úgy rakták ezeket össze, hogy a legalapvetőbb emberi vágyakat elégítsék ki, erősítsék meg. Az újdonság, a kapcsolódás, az információszerzés vagy a kiszámíthatatlanság varázsa pedig emeli az agyban a „jutalomhormon”, a dopamin szintjét, ezért is olyan nehéz megtartani ezektől az alkalmazásoktól a távolságot – figyelmeztetett a pszichológus...

TÍZ REKTOR KERES KÉTMILLIÓ FELETT - AZ ÁLLAMI VÁLLALATOK VEZÉRIGAZGATÓI FIZETÉSEI LEKÖRÖZIK A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK VEZETŐIÉT

MAGYAR NEMZET ONLINE
Szerző: CSÓKÁS ADRIENN
2019.09.23.



Bruttó 1,3 millió és 2,7 millió forint között keresnek havonta az állami felsőoktatási intézmények rektorai, a kancellárok havi keresete pedig 1,1 és 2,6 millió között mozog – tudta meg a Magyar Nemzet. Az egyetemi vezetők juttatásai az elmúlt öt évben nem emelkedtek érdemben, a nagyobb állami vállalatok vezérigazgatói, illetve külföldi egyetemek rektorai e tekintetben jócskán lekörözik őket.

A 27 állami felsőoktatási intézmény közül tíz olyan van, ahol a rektor és a kancellár is kétmillió forint feletti bruttó fizetést kap – értesült a Magyar Nemzet. Az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól (ITM) kapott béradatok szerint a legjobban fizetett rektor az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) élén álló Borhy László, illetve a Debreceni Egyetemet (DE) irányító Szilvássy Zoltán, 2,7 milliós fizetésükkel ők vezetik a listát. Százezer forinttal elmaradva követi őket Merkely Béla (Semmelweis Egyetem), a dobogóról pedig éppen lemaradt a még mindig két és fél millió forint felett kereső Miseta Attila (Pécsi Tudományegyetem). A sor másik végén Szilágyiné Szinger Ibolya, az Eötvös József Főiskola (EJF) rektora áll, akinek „mindössze” 1,36 millió forint jár havonta. Igaz, a főiskola 361 fős hallgatói létszáma is bőven elmarad a nagy tudományegyetemek huszonezres, pláne az ELTE harmincezret is meghaladó diáklétszáma mögött.

Az egyetemek gazdasági irányítását végző kancellárok fizetése a rektorokéhoz hasonló nagyságrendű: 1,1 és 2,6 millió forint között mozog. Az ő bérük egyébként a legtöbb helyen 2-400 ezer forinttal alatta marad a tudományos vezetésért felelős rektorokénak. Vannak azért kivételek, Pécsen csak bruttó ezerötszáz forint a különbség, Szegeden pedig a kancellár kap többet, igaz, csak 12 ezer forinttal. A kancellárok között szintén az EJF és a DE áll a lista végén és elején.

Az adatokból az látszik, hogy az orvosegyetemeken jellemzőek a magasabb fizetések: a Semmelweisen 2,6 és 2,5 millió a két vezető bére, Debrecenben 2,7 és 2,6 millió forint (előbbi összeg a rektoroké), míg Pécsen mindkettőjüknek 2,5 millió forint jár, Szegeden pedig 2,3 millió. Alacsonyabb összegek elsősorban a művészeti egyetemeken jellemzők: a Magyar Táncművészeti Egyetemen 1,6 és 1,5 millió forint a vezetők bruttó juttatása, a Magyar Képzőművészeti Egyetemen a rektoré 1,8, a kancelláré közel 1,3 millió forint...


SZEKULARIZÁCIÓ, FIDESZ MÓDRA

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE 
Szerző: ILLE ISTVÁN
2019.09.22.


Érdekesen értelmezi Kövér a szekularizációt. Úgy véli, hogy az egyházi közösségek, papok és lelkészek felelőssége, hogy a hívek a megfelelő kereszténydemokrata pártra szavazzanak. Nem kétséges, hogy mire célzott.

Csakhogy, akad itt egy kis bibi: a Fidesz nem kereszténydemokrata. Nevében és céljaiban is e tárgyban a KDNP az illetékes. Az azonban, mint párt, nem létezik, csak a címkét hordozza. Indulni se indul önállóan sehol, hacsak nem a Keleti-pályaudvaron.

Kövér szerint – hogy honnan a bánatból tudja, kérdéses – a katolikus papoknál gyakran előfordul, hogy a szószékről osztják a meglehetősen érdekes igét: holnap választás van, de aki nem jó felé szavaz, az a következő héten ne jöjjön templomba, csak miután többször, jó alaposan meggyónt.

Ezzel két bajom is van. Az egyik: honnan tudja egy pap, hogy híve hová is szavazott? Ez talán a gyónás tárgya, aminek alapja – tudomásom szerint – a Tízparancsolat és az azon alapuló erkölcsi tanítás, és nem az állampárti elvárás? Ráadásul, ha nem jó felé szavazott, a pap milyen alapon ad neki feloldozást? Milyen bűnt követett el, és mi a penitenciája? Akkor mi van, ha a pap nem ad feloldozást? Bűnben fog élni, tán még utolsó kenetet és egyházi temetést sem fog kapni, a temető árkában lesz végső nyughelye?

A másik: ha nem mehet templomba, hol a bánatban gyónhatja meg fertelmes bűnét? Suttogja az esti szélbe, vagy a plébános úr ablaka alatt rebegje el?

A plébánosok dolga híveik politikai orientációjának irányítása, vagy mifene? Igaz, egy józsefvárosi plébános nyíltan a fideszes polgármester jelölt mellett kampányol. Mégis, mi köze hozzá?
...

ORBÁN VIKTOR TEHÁT NEM DEMOKRATA, FŐLEG NEM KERESZTÉNYDEMOKRATA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ZALA MIKLÓS
2019.09.23.


Új sorozatunkban a kormányoldalról egyre inkább támadott liberális demokrácia kérdésével foglalkozunk. Elismert kutatókat, tudósokat kértünk fel arra, elemezzék a liberális demokráciák jelenét, az őket ért támadásokat, a bennük rejlő ellentmondásokat és a demokráciák javíthatóságát. Ezúttal Zala Miklós politikafilozófus véleményének adunk teret.

2014 nyarán Fareed Zakariát, az ismert újságírót és a nemzetközi kapcsolatok szakértőjét nem akármilyen meglepetés érte. Orbán Viktor miniszterelnök júliusi tusnádfürdői beszédében ugyanis beemelt egy fogalmat a magyar és a nemzetközi politika hétköznapjaiba, mely addig főleg a társadalomtudományok világában volt csak ismert, épp Zakaria révén. Ez a fogalom az illiberális demokrácia. A meglepődött Zakaria hamar tollat is ragadott, és a The Washington Postban írta meg, hogy Orbán rendszere leginkább putyinizmusként jellemezhető.

Putyinizmusként kategorizálni a Nemzeti Együttműködés Rendszerét nem áll messze a valóságtól. Ám annak, hogy itt még mindig kérdésként merülhet fel, hogy Orbán rendszere autokrácia-e, vagy esetleg valamilyen fura típusa a demokráciának, megvan a maga oka, amiben Zakaria is ludas bizonyos mértékig. Ez az ok nem más, mint a liberális demokrácia lényegének félreértése...

MAGYAR SAJÁTOSSÁG A RENDSZERSZINTŰ KORRUPCIÓ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BONTA MIKLÓS
2019.09.23.



A közpénzek elcsalása, irányított elosztása mindenütt deviáns cselekedetnek minősül. Nálunk viszont ideológiát is teremtenek hozzá: a "nemzeti burzsoázia" kialakítását - hívta fel a figyelmet Nagy Zoltán a Transparency International Magyarország kuratóriumi elnöke, a versenyhivatal volt vezetője.

- Nemrégiben elvállalta a Transparency International Magyarország kuratóriumi elnöki posztját. Mi adta az ötletet ehhez, és ez mivel jár? 


- Azért vállaltam korábban a kuratóriumi tagságot, majd az elnökséget, mert ott van egy nálam fiatalabb generációhoz tartozó lelkes, elkötelezett csapat, akik a rendszerszintű korrupció ellen a legváltozatosabb módon igyekeznek fellépni. Ezt én határozottan támogatom, hiszen már abban az időben is, amikor a Gazdasági Versenyhivatal élén álltam, akkor is állítottam, hogy a közbeszerzési kartell és a korrupció kéz a kézben jár egymással. Azidőtájt a közbeszerzési kartellek visszaszorítását prioritásként kezeltük a Versenyhivatalban. Magyarországon a Transparency meglehetősen furcsa körülmények között teszi a dolgát, hiszen a fejlett világban az a gyakorlat, hogy a mindenkori kormány együtt küzd velük a korrupció ellen, hiszen ez a közös érdek. Ezzel szemben Magyarországon ennek éppen az ellenkezőjét látjuk, hiszen egy sor helyről kiszorulnak a Transparency munkatársai, a kormányzati képviselők meghívásaiknak nem tesznek eleget. Sőt, mint emlékezetes, az Országos Bírói Hivatal elnöke azt ajánlotta a bíráknak, hogy ne vegyenek részt egy, a Transparency által tartott szemináriumon. Ha valaki a céljaikkal teljesen egyetért, mint jómagam, akkor azt a maga tapasztalataival, tudásával támogassa. Éppen ezért tevékenyebben részt veszek a munkájukban, mint ahogy ez általában a kuratóriumi elnököknél egy ilyen civilszervezetnél szokásos. Úgy gondolom, hogy hasznos, ha alaposan átbeszéljük a dolgokat, már csak azért is, mert ha támadja őket a kormány, mint az az elmúlt időszakban számos esetben előfordult, akkor szükségük lehet az olyan támogatásra, amit én nyújtani tudok. Annak a megerősítésére, hogy szükség van a munkájukra, és hozzá kívánok járulni, hogy ezeket a nemtelen támadásokat eredményesen kivédjék...

PIKÓ ANDRÁS KAMPÁNYRENDEZVÉNYÉN A KERÜLETŐRÖK LEKAPCSOLTÁK AZ ÁRAMOT

MÉRCE
Szerző: BERNÁTH LACKÓ
2019.09.22.


A 8. kerületi Mátyás téren tartott kampány-rendezvényt Pikó András, az ellenzék kerületi polgármester-jelöltje, amelynek során több előadóművész is játszott (volna) a színpadról, ezt viszont nem sikerült teljes mértékben megvalósítani, mert

úgy tűnik valaki pont akkor kapcsolta le az áramról a színpadi hangosítást, amikor a rendezvényen Pikó András lépett volna épp színpadra.

A rendezvényt Balogh Lajos, az egyik helyi ellenzéki jelölt szerint – aki a Mérce tudósítójának nyilatkozott – egy hete bejelentették, bár erre a hivatalos kampányban nem is lett volna szükség elmondása alapján. A hangosításhoz az áramot a téren található ún. rendőrségi pontból (környéket felügyelő rendőrök bódéja) kapták, de az áramellátás érthetetlen okból megszűnt, éppen pár perccel Pikó András polgármesterjelölt beszéde előtt...

FIDESZESEK, A GYŐZELEMÉRT MINDEN ALJASSÁG BEVETHETŐ?

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.09.23.


Letakart lajstromszámú motorcsónakkal, arcukat elfedő Fideszhez hű fiatalemberek zavarták meg Karácsony Gergely programismertető sajtótájékoztatóját. Ez a Fidesz programja Budapestről, amit láttunk már 2006 őszén, amikor fél Budapestet lángba borították, és ezt tudják nyújtani a fővárosiaknak most is, 2019-ben: hogy Karácsonnyal szemben minden, még a legaljasabb módszer is bevethető.

Felháborodhatnánk megint, mint már annyiszor, és persze fel is vagyunk háborodva, mert Orbán Viktor pártja megint túltolta a biciklit. Felháborodunk, hogy ezek mekkora gazemberek, de ezen már túl vagyunk, és egyébként is: itt és most nem ez a lényeg. Az utóbbi időkben hozzászokhattunk ahhoz, hogy a csapból is hazugság folyik, ha akarnának, sem tudnának már igazat mondani a derék urak, persze nem is akarnak.

Tarlós István főpolgármester, akinek hivatalban maradása miatt történik mindez, nem szól semmit. Ha lenne bátorsága, és maradt volna benne némi tisztesség, akkor, ha előbb nem, a mostani aljas és nemtelen akció után kiállna a nyilvánosság elé, és azt mondaná: én nem így akarok győzni. Nem alávaló eszközökkel, hazugsággal, a Fidesz által biztosított médiatúlsúllyal szeretnék Budapest főpolgármestere maradni. És nem is azért regnálnék tovább, hogy még újabb öt évig szolgálhassam Orbánt és a Fideszt, hanem hogy szebbé, jobbá, élhetőbbé tegyem Budapestet. Kérem a Fidelitast, hagyja abba a cirkuszolást, kérem Orbán Viktort, vonja vissza vérebeit, engedjen engem bátornak lenni, nekem pedig engedélyezze, hogy vitatkozzam Karácsony Gergellyel...

KUTYÁT NEM LEHET ELVINNI EGY MENHELYRŐL ÚGY, AHOGY EZT A KISLÁNYT ELVITTÉK

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2019.09.23.


Az örökbefogadásról azt tartjuk, hogy egy jobb élet lehetőségét adja azoknak a gyerekeknek, akikről lemondtak a szüleik. De mi van akkor, ha az örökbeadást érthetetlen módon úgy hajtják végre, hogy azzal embertelen módon kiszakítanak egy gyereket megszokott környezetéből? Egy olyan gyereket, akinek egyszer már át kellett élnie a vér szerinti anyja elvesztését is. Vajon egy gyerek lelki sebei begyógyulnak-e ezután, és későbbi életére milyen hatással lesz az, hogy második új élete megkezdése előtt is sírva kellett elszakadnia a korábbitól?

Ez történt azzal a másfél éves kislánnyal, akit ebben a cikkben Zsuzsinak fogunk nevezni, de nem ez az igazi neve. A komoly jogi kérdéseket is felvető eljárás részleteit igyekeztünk a hatóságok oldaláról is megismerni, de a Pest Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálattól, illetve a Pest Megyei Kormányhivataltól is ugyanaz a válasz érkezett kérdéseinkre: az érintett kiskorú személyiségi jogainak és személyes adatainak védelme miatt semmilyen információt nem közölhetnek.
Úgy szólítja őt, hogy anya

Tiszteletben tartva a törvényeket és a személyiségi jogok védelmét, ebben a történetben mi sem nevezzük meg a pontos helyet és az érintettek nevét. A történet elmeséléséhez válasszuk a leggyakoribb női és férfi keresztneveket. László és Mária egy roma házaspár. Egy észak-magyarországi településen élnek rendezett körülmények között. Felnőtt gyerekeik vannak, László egy iskolában dolgozik, és hivatalos nevelőszülő. Évekkel ezelőtt három roma testvér került hozzájuk gondozásba. Mindannyian iskolába járnak, a legnagyobb fiú kifejezetten jó tanuló.

Tavaly László és Mária még egy gyermeket vállalt nevelőszülőként. Ekkor került hozzájuk Zsuzsi, aki akkor mindössze másfél hónapos volt. Mivel Zsuzsi a Lászlóéknál nevelt három gyerek másod-unokatestvére, a gyámhatóság is úgy ítélte meg, hogy a roma kislány jó helyen lesz a rokonai mellett.

Több mint egy év telt el. Gondozták, nevelték, etették, pelenkázták Zsuzsit, aki most már másfél éves. Zsuzsi megszokta új otthonát, nagyon megszerették őt a nevelőszülők és a három nagyobb fiú is. Erős kötelék alakult ki közöttük. Zsuzsi úgy szólítja Máriát, hogy anya...

"EURÓPA NEM FÉLREÉRTÉSBŐL ROHANTA LE ÁZSIÁT, MAJD FOSZTOGATTA JÓ ÖTSZÁZ ÉVEN ÁT"

444.HU
Szerző: Lucifer Sam
2019.09.23.



Sári László író, tibetológus, rádiós és keletkutató Dilettánsok történelme címmel írt gondolkodásra késztető könyvet arról, miért és hogyan érti félre a Nyugat a Keletet. Bebizonyítja, hogy rendkívül mélyreható és sok évszázados meg-nem-értésről van szó, amelynek súlyos következményei voltak, vannak és bizonyára lesznek is. Évtizedes kutatás és intenzív gondolkodás áll a szöveg mögött, amely nem száraz tudományos értekezés, hanem szenvedélyes és helyenként kimondottan szellemes kultúrakritika és vádirat a „művelt nyugati” civilizáció ellen. A szerzővel a könyvről, tibetológiáról, „keleti” hétköznapokról és rejtélyekről beszélgettünk. (Aki élőben szeretne többet hallani a könyvről, az menjen el a szeptember 25-ei könyvbemutatóra: az A38-on lesz 18 órától.)...

A DÍZELBOTRÁNY ÓTA NEM LÁTOTT KATASZTRÓFA FENYEGET - EBBE TÉNYLEG BELEROPPANHAT AZ AUTÓGYÁRTÁS

PORTFOLIO
Szerző: SZANDÁNYI LEVENTE
2019.09.23.


A kötelező körök megfutása után véget ért a Frankfurti Autószalon, amely már csak árnyéka volt régi önmagának. A botrányoktól hangos esemény arra viszont tökéletesen alkalmas volt, hogy rávilágítson: az autógyártók a korábbi évek igyekezete ellenére sem állnak készen arra, hogy nagyobb áldozatok nélkül megfeleljenek a szigorú károsanyag-kibocsátási előírásoknak. Az előttük álló nehéz időszakban a problémáikat ráadásul súlyosan tetézheti, hogy a környezetvédő szervezetek a legérzékenyebb pontjukat, az SUV-szegmenst támadják.

Hivatalosan véget ért a Frankfurti Autószalon vasárnap, az eseményen gyakorlatilag minden a papírformának megfelelően zajlott: az autógyártók igyekeztek demonstrálni a befektetőiknek, a döntéshozóknak és a közvéleménynek, hogy képesek lesznek megfelelni az egyre szigorodó károsanyag-kibocsátási követelményeknek. Ennek jegyében sorra erősítették meg korábbi nagyszabású vállalásaikat az elektromobilitás területén és mutatták be a legújabb elektromos modelljeiket, amelyek egy része hamarosan a vásárlók számára is elérhető lesz.
Természetesen kötelező elemként ezúttal sem maradhatott el a panaszáradat arra vonatkozóan, hogy milyen nehéz helyzetbe kerültek az autógyártók a kellőnél sokkal szigorúbb szabályozás és a kiszabható büntetések miatt. A műfajban a legemlékezetesebb alakítást a PSA csoport egyik vezetője nyújtotta, aki konkrétan arról panaszkodott, hogy mekkora plusz költséget jelent majd számukra egy-egy elektromos autó legyártása. Kifakadása persze érthető, a franciák be vannak szorulva Európába, egy olyan modellportfolióval, amelynek érdemi átalakítása nélkül őrült összegeket kell hamarosan befizetniük az Európai Unió közös költségvetésébe.
A Tesla sem hazudtolta meg önmagát, kiváló marketingérzékkel simán ellopták a show-t azzal, hogy az elektromos Porsche Taycan köridejét hajszolták a Nürburgringen a Frankfurti Autószalon ideje alatt. Rekorddöntésre nem került sor, pedig a német sajtóban állították, a Tesla közel 20 másodpercet vert a Porsche Taycanra. Az amerikaiak persze nem hagyják annyiba a dolgot, hivatalos tájékoztatásuk szerint jövő hónapban visszatérnek Németországba. Nem nehéz kitalálni, Elon Musk mire készülhet: majd a harmadik negyedéves beszámoló közzétételével nagyjából egy időben dönt rekordot, a befektetők nagy örömére. A cicaharccal kapcsolatban egy nagyon fontos dolgot viszont észre kell venni, a Zöld Pokolban már nem belsőégésű motorral szerelt autók csatáját figyelte a világ, hanem tisztán elektromos járművekét. Új korszak kezdődött az autógyártásban, ahol az új belépők a régi szereplők pozícióira törnek, olyan versenybe hajszolva őket, amely felgyorsítja a belsőégésű motorok halálát.

Ezen a ponton akár abba is lehetne hagyni a cikk megírását, ugyanakkor volt több olyan mozzanat és esemény a Frankfurti Autószalonon és annak közvetlen közelében, amelyek mellett egyszerűen nem szabad szó nélkül elmenni...

JOBB HÍJÁN NYUGTATÓVAL TÖMIK A DROGFÜGGŐ TINÉDZSEREKET

ABCÚG BLOG
Szerző: MIZSUR ANDRÁS
2019.09.23.


Az ellátórendszernek egyszerűen nincs válasza arra, hogy tizenévesek is drogoznak, sokszor egy-egy elhivatott szakemberen múlik, hogy kapnak-e szakszerű segítséget. Az iskolai prevenció hatástalan, pont azokat nem érik el vele, akik a legnagyobb veszélynek vannak kitéve. Legtöbbször a tanárok és a gyermekotthonok nevelői is tudnak a drogproblémáról, mégsem tesznek semmit. Pedig egy kutatásból az derült ki, hogy a rossz szociális helyzetben lévő fiatalok sokkal gyorsabban jutnak el a napi szintű droghasználatig és válnak függővé, mint a felnőttek. Rehabilitációra csak kevesen jutnak el, ami jól mutatja az ellátórendszer súlyos hiányosságait.

A Magyar Addiktológiai Társaság az Emberi Erőforrások Minisztérium támogatásával 2018-ban átfogó kutatást készített a városi szegregátumokban élő drogfogyasztókról. (A kutatást még nem publikálták.) Ebben azt is felmérték, mi történik azokkal a hátrányos helyzetű fiatakorúakkal, akik a herbálhoz és a kristályhoz hasonló olcsó és könnyen hozzáférhető dizájnerszereket használtak: milyen gyakorisággal fogyasztottak drogot, milyen segítségre számíthattak, hogyan kerültek ellátásba. Az egész lakosságra kiterjedő felméréseket leszámítva jó ideje nem készült hasonló témájú kutatás.

Összesen kilenc fiatalkorúval készültek interjúk: átlagéletkoruk nem érte el a 17 évet, korábban mindannyian rendszeresen fogyasztottak dizájnerszereket, többen közülük gyermekvédelemben vagy nevelőszülőknél éltek és legalább félévet töltöttek rehabilitációs kezelésben (a szatymazi Rehabilitációs Centrumban és a ráckeresztúri Fiatalkorúak Drogterápiás Otthonában).

A rehabokon a legsúlyosabb eseteket kezelik, beszámolóik az egész ellátórendszer működését jellemzik. Beszédes, hogy a tinirehabokon általában nincs teltház, ami nem azt jelenti, hogy az országban nincs több problémás fiatalkorú droghasználó, hanem azt, hogy az ellátórendszer nem csupán hiányos, hanem bizonyos területeken nem is létezik. Ahhoz ugyanis, hogy a fiatalok eljuthassanak rehabra, alacsonyküszöbű szolgáltatásokra (például bulisegély, egyéni vagy csoportos konzultáció, tűcsere) lenne szükség, ezekből azonban kevés működik, sok meg is szűnt az elmúlt években...

A BANKFIÓKOK HARMADA MÁR ELTŰNT - NYÁRON LEÉPÍTETT A CIB ÉS AZ ERSTE IS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.09.23.



A jegybanki adatok szerint néhány év alatt a banki fiókhálózat harmadával szűkült az idei első félévre, a tranzakciós illeték bevezetése előtti időkhöz képest. A legutóbbi összesítés – mutatta ki az Azénpénzem.hu – ráadásul még nem tartalmaz néhány további fiókbezárást. A folyamatnak pedig aligha van vége.

Több nagy fiókbezárási hullámot is végigélhettek már a banki ügyfelek. Ők becsapottnak érezhették magukat, hiszen több pénzért (a tranzakciós illeték bevezetése, majd emelése után a bankszámlák alaposan megdrágultak) nehezebben férnek hozzá a szolgáltatásokhoz. A pénzügyi felügyelet, amely akkor még nem a Magyar Nemzeti Bankba (MNB) olvasztva működött, akkoriban fogyasztóvédelmi aggályokat is felvetett.

Mára a felügyeleti aggályoknak nyoma sincs (sőt, az MNB ésszerűnek tartja a folyamatot), pedig a bankfiókok egyre fogynak. A legutóbbi jegybanki statisztikák szerint az idei első félév végén 1471 hálózati egység működött az országban, ami a hat évvel korábbinak a 65 százalékát sem éri el. Tehát több mint 800 hellyel kevesebbet kereshetnek fel személyesen a banki ügyfelek...

ÁLLATI JÖVEDELMEZŐ TERÁPIA ANGLIÁBAN

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.09.23.


Időnként fellángolnak bizonyos divatok egy-egy országban, amit aztán az ember beállítódottságától, humorérzékétől, személyes érintettségétől függően szemlél. Angliában most például egy egészen érdekes jelenség kezd kibontakozni, amit a mai posztban némi cinizmussal tárunk elétek, ti is kezeljétek így. (Figyelem, aki már most stresszelne, előre szólok: Brexitről egy szó sem lesz…)

„Mindig izgalmas – és ritkán tudatosul –, mikor egy új hullám születésének és kivirágzásának lehetünk szemtanúi. Általában már csak utána állunk értetlenkedve, hogy ”ez meg hogy a bánatba nőtt így a fejünkre?” és természetesen „valaki miért nem fojtotta el csírájában ezt a baromságot?”, de késő, ó akkor már késő!

Nos, Albiont górcsővel figyelő barátaink, a történelem most kegyes hozzánk és megadatott testközelből figyelni a nyugati kultúra betegnaplójának egy új bejegyzését.

Donald Trump megválasztása után szóltak a hírek – médiabeállítottság szerint elérzékenyülve vagy röhögve – arról, hogy még neves amerikai egyetemeken is elárasztotta a campust a síró, hajtépő diáksereg, akik The Donald győzelmét lövészárok-traumaként élték meg.

Papírzsepin, csoportos ölelkezésen és forró kakaón kívül vittek nekik labrador kiskutyákat, hogy a cuki puha bundás simikézése érzelmi támogatást nyújtson világfájdalmukban.

Ezt addig gondoltam amerikai pihentek hóbortjának, amíg el nem kezdtek az angol újságok is cikkezni a repülő utasterébe felcipelt emotional support animal-okról (ESA) és az ebből adódó súrlódásokról: megharapott utasok, összebrunyált kárpit, civakodás. Az út végére a stewardesseknek valószínűleg jól esett egy emotional support gin&tonic.

Aztán egy szép nap kis diákunk várt a sorára a váróteremben egy láthatósági mellénykébe bújtatott King Charles spániellel a lábánál, kezében meg a papír, hogy milyen igazolást szeretne az orvostól, hogy neki szüksége van egy betrénelt emotional support kutyára, mert - aki eddig követte a LondonBudapestMetro kedvenc diagnózis lajstromát az most tudja, mi jön – igen, mentális egészség problémái vannak, amin az eb a következőképp segíthet: csinál valamit ha a gazda sír (Pacsit ad? Megszoptatja?), odahozza a gyógyszerét (gazdi járóképes), és valami, amit pressure therapy-nak neveznek.

Utóbbiról eddig azt hittem, hogy űrhajóskiképzésen használják vagy akupunktúrában, ha elfogytak a tűk, de nem, parasztnyelven ez ölelést jelent, mert közismert, hogy a gyengéd fizikai kontaktus gyógyító hatással bír, bár az LBM szerzője hogy-hogy nem, de nem érzi a gyógyítást, mikor a tömött reggeli metróban érintgeti egymást ő meg harminc idegen.

Na már most: négylábú/tollas/hasított patás barátaink felbecsülhetetlen segítséget nyújtanak egyeseknek. Vannak kutyák epilepsziásoknak meg vakvezetők, és néha a megözvegyült nagyinak is kerít a rokonság egy tacskót/miskárolt cicát, hogy legyen társasága.

Ez mind derék, sok beteg vagy magányos ember lel gyógyírre egy állatban (az őrölt rinocéroszhere potencianövelő más tészta!!). Meg is értem, a legtöbb homo sapiens-nél egy elkent pók társasága is jobb.

Az is érthető, ha érzelmi sebeik behegedésére karolnak föl egy kutyát, mint az ugandai kezdeményezés (The BigFix Uganda). De ember, Ugandában polgárháború volt, kegyetlenség és mélynyomor a mindennapokban, nem éppen ugyanaz, mint amikor egy neurotikus önsajnálatban fetrengő, jóltáplált nyugati szontyolodik el, milyen tzúnya nehéz ez az Élet és cipel magával egy szerencsétlen állatot a legalkalmatlanabb helyekre is.

S lássátok, a mag el lett vetve a jótékonysági szervezetek trágyagazdag talajában s szárra szökkentek az első angol ESA avagy comfort animal weblapok...

TOLVAJNYELVEN

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: GADÓ GÁBOR
2019.09.20.


...Fontos ezért, hogy Trócsányi Lászlótól bizottsági meghallgatása során – legalábbis jegyzőkönyvezett ígéret formájában – megnyugtató válaszokat kapjunk arra nézve, hogy nem készül engedményeket tenni az emberi jogok ellenségeinek.

Tudnunk kellene például, hogy mit gondol az egykori alkotmánybíró (nagykövet, jogászprofesszor) Európa kulturális sokszínűségéről. Érvényt kíván-e szerezni az Európai Unió Alapjogi Chartája (Charta) 22. cikkének, amely előírja, hogy „Az Unió tiszteletben tartja a kulturális, vallási és nyelvi sokféleséget”. Elismeri-e a Bizottság leendő vezető tisztségviselője, hogy az Európai Unió nem hozhatja hátrányosabb helyzetbe azokat az embereket, akik másként élnének, másban és másként hisznek, mint az aktuális többség, föltéve persze, hogy betartják a mindenkire kötelező, a közrend fenntartását szolgáló szabályokat. Mielőtt szavazásra kerülne sor az új Bizottságról, tisztázni kellene azt is, hogy a magyar jelölt képes-e azonosulni a Charta 19. cikkével, amely (1) bekezdésében kimondja, hogy „Tilos a kollektív kiutasítás”. Bizonyára megkérdezik majd Trócsányi Lászlót, hogy – a Charta rendelkezéseire is figyelemmel – miként értelmezi az olyan gyakorlatot, amikor egy tagállam ugyan az összes menekültkérelemről önálló eljárásban határoz, ám ez csupán látszólagos elválasztása az ügyeknek, mivel a háttérből instruáló politikai akarat elvárja valamennyi, a tranzitzónában várakozó migráns kérelmének az elutasítását.

A leendő bővítési biztossal arról is szót kellene váltani, miként vélekedik a Charta 54. cikkéről, ami a joggal való visszaélés tilalmát rögzíti. Egy Magyarországon szocializálódott politikussal ugyanis megtörténhet, hogy az emberi jogokkal összefüggő rendelkezéseket úgy értelmezi („csűri-csavarja”), hogy az az előírt követelményekkel szögesen ellentétes eredményre, a Chartában elismert alapvető emberi jogok és szabadságok megsértésére vezet. Elvárható-e továbbá, hogy a bővítési biztos fölemelje szavát, ha azt tapasztalja, hogy egy csatlakozni kívánó állam nem biztosítja a hatóságok döntéseivel szemben a független és pártatlan bíróság előtti jogorvoslatot? A Charta 47. cikke megsértésének számít-e, ha az állam arra használja fel egy bírói fórum elnevezésének a megváltoztatását, hogy a bíróság elnökét tisztségéből soron kívül visszahívja? Trócsányi biztosjelöltet az Európai Parlamentben várhatóan választás elé állítják: elfogadja-e az Európai Unió alapértékeit, vagy pedig kitart eddigi „urai” politikája mellett. Elhatárolódása a magyar kormánytöbbség irányvonalától javítaná annak az esélyét, hogy a nálunk már jól ismert blablát és tolvajbeszédet ne tegyék egész Európában kötelezővé.


A GYÁSZKOPORSÓ ELLENZÉKTŐL BEROSSZULT A CSÖVESBÁNAT FIDESZ

444.HU
Szerző: HERCZEG MÁRK
2019.09.23.


A magyar politikai mezőnyben általában is illik sajnálni a fideszeseket, amiért egy évtizede iszonyú ellenszélben kell kétharmaddal kormányozniuk, és még mindig nem áll minden egyes újság technikailag is Orbán Viktor tulajdonában.

Bár év elején Novák Katalin még azt mondta, „nehéz lehet azoknak, akik valamiért nem tudják támogatni a kormánypártokat”, a fideszeseknek most már nem kell szerénynek lenniük, nyugodtan bevallhatják, hogy ezúttal ők azok, akik minden eddiginél nehezebb helyzetben vannak, ugyanis az októberi önkormányzati választás előtt már egyértelmű, hogy undorodnak az egésztől.

Persze voltak ennek előjelei: sittes verőemberek akadályoztak meg ellenzéki kezdeményezésű népszavazást, több helyen aktivisták helyett közalkalmazottak kampányoltak a Fidesz mellett, és évek óta nem hajlandók vitázni, de még érintkezni sem senkivel.

Ugyan már tavaly is olyan hallatlan manővereit tárták fel az ellenzéknek, hogy az a képviselőit be szeretné juttatni a Parlamentbe, és kormányra akar kerülni, a fideszesek mostanra eljutottak oda, hogy a nyilvános üzenetekben is érzékeltetik, hogy a hátuk közepére sem kívánják a választást.

A vamzervédő Gulyás Gergely például – miután megfenyegette Budapestet, hogy 1000 milliárdos kormányzati forrástól esik el a város, ha nem a Fidesz jelöltjét hozza ki győztesen – abban bízik, hogy a fideszes jelöltekkel szemben utoljára mernek kiállni ellenzékiek. Tarlós István fideszes főpolgármester-jelölt pedig már végképp nem hajlandó kiállni vitázni, ráadásul – miután megafonba üvöltözött – eltűnt a nagyközönség elől.

A fásultság talán annak is köszönhető, hogy a Fidesznek már rangon aluli ez a „megmérettetés”. Egyrészt úgy alakult, hogy ők összehasonlíthatatlanul több pénzből és erőforrásból gazdálkodhatnak, miközben náluk szerencsére a rendőrség és az Állami Számvevőszék mindig mindent rendben talál, és az ellenzék sok helyen valahogy nem nagyon kampányolhat. Másrészt az ellenzékben mindenki teljesen alkalmatlan, a főpolgármester-jelöltjük szemüveges, ráadásul cirkuszi plakátokon szerepel Berki Krisztián, a fideszes média kedvenc főpolgármester-jelöltje mellett...

BÉRHÁZ-EINSTAND: VISSZAVENNÉ A BÉRLAKÁSOKAT AZ ORBÁN-KORMÁNY

HVG ONLINE
Szerző: GERGELY ZSÓFIA
2019.09.23.


Ahogy az MTA kutatóhálózatát erőből, egy jogszabálymódosítással vonta el az Orbán-kormány, úgy most egyetlen törvény megváltoztatásával vissza lehetne venni az állami bérlakásokat – tudta meg a hvg.hu. A Miniszterelnökség már dolgozik az erről szóló tervezeten, amivel kifejezetten a világörökségi területen fekvő, illetve a műemléki épületekben lévő bérlakásokból tehetnék ki a bérlőket, vagyis többek közt a Budai Vár és az Andrássy út patinás épületeire utaznak. Ezeket bérház helyett szívesebben látnák kormányzati épületként, de kereskedelmi-turisztikai célra is használhatnák a frekventált helyen lévő ingatlanokat. Az a régi, „szerzett” jog is változna, hogy a bérlőknek cserelakás jár, e helyett csak pénzbeli megváltást kapnának, ebből kellene ezentúl megoldani a lakhatásukat...

ORBÁN SZEREPLÉSE UTÁN: PÉLDAKÉP VAGY ELLENSÉG? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT / KLUBRÁDIÓ
2019.09.23.



Orbán Viktor miniszterelnök egy olasz szélsőjobboldali párt meghívására Rómában mondott beszédet a hétvégén, és kapott tetszésnyilvánítást, ahogy kemény kritikákat is. Ursula von der Leyen túl engedékeny a magyarokkal és a lengyelekkel? Sebastian Kurz kicsit Macron, kicsit Orbán – írja egy svájci lap. Csernyánszky Judit lapszemléje.

Az olasz kormány eltávolodott a néptől – mondja Orbán Viktor, amire reagálva Luigi di Maio olasz külügyminiszter arra kérte őt, ne avatkozzon be a belpolitikába. Nicola Zingaretti, a Demokrata Párt nemrég megválasztott elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy Orbán Olaszország ellensége – számol be a magyar kormányfő római látogatásáról a La Repubblica. A szélsőjobboldali Olasz Testvérek (Fratelli d’Italia) párt – amelynek meghívására érkezett a magyar kormányfő Olaszországba beszédet tartani, viszont azt mondta: Orbán Magyarországa példa a számukra. Volt egykét szava Orbánhoz Giuseppe Conte kormányfőnek is: miért nem követi Salvinit és távozik az Európai Néppártból? (Salvini és pártja, a Liga a választásokon vereséget szenvedett és kikerült a koalíciós kormányzásból, pedig abban a hitben vonta meg a bizalmat a kormányfőtől, hogy majd ő veszi át Conte helyét.) Zingaretti ezenkívül arra is figyelmeztetett, hogy Orbán arról ábrándozott, szétveri az Európai Uniót, de terve kudarcba fulladt. Felháborító, hogy ezek után Olaszországba jön, hogy kioktasson minket. Menjen haza és ott papoljon – közölte.

Az Európai Bizottság élére jelölt, de posztját hivatalosan csak november 1-től betöltő Ursula von der Leyen már eddig is túl sokat engedett a kelet-európai országok nyomásának – véli a Forbes magazin, ami minden bizonnyal annak a kompromisszumnak az eredménye, amelynek köszönhetően az elnök asszonyt megválasztották – a többi között francia és magyar támogatással. Ezek a kompromisszumok tették őt engedékennyé például Magyarország iránt, amikor Trócsányi Lászlót bővítési biztosnak jelölte? Jó pár civil szervezet populizmust olvas a szemére, miután új biztosi pozíciót hozott létre „az európai életforma megvédésére”. A következő hónapban fogja az uniós parlament megszavazni a bizottsági elnök személyét, de a felsoroltak miatt sok a bizonytalanság körülötte. Vajon engedékeny lesz a Magyarország és Lengyelország ellen indított 7-es cikkely alkalmazásakor is? Ráadásul a klímaváltozást és a migrációs politika megreformálását tűzte ki zászlójára, s ezekben a kérdésekben Magyarország hajthatatlan mind a mai napig. A szerző úgy véli: épp a kompromisszumos jelölése okán kellene von der Leyennek kompromisszumra kényszeríteni ezekben a kérdésekben Magyarországot és Lengyelországot, hogy azok számoljanak a 7-es cikkely jelentette következményekkel...


NEM EGY KORMÁNYHOZ SIMULÓ FŐPOLGÁRMESTERT AKARNAK A BUDAPESTIEK

24.HU
Szerző: KÁLMÁN ATTILA
2019.09.23.


A fővárosiak olyan főpolgármestert szeretnének, aki vállalja a konfliktusokat is a kormánnyal Budapest érdekében. Akár akkor is, ha Orbán Viktor büntetné a várost egy ellenzéki vezető miatt. A Závecz Research a 24.hu megbízásából készített kutatást az önkormányzati választás elé Budapesten, az eredményeket a következő hetekben közöljük. Ebben a részben azt mutatjuk be, mit gondolnak a budapestiek a kormány és a főpolgármester ideális viszonyáról:...

SZABAD SZEMMEL: VON DER LEYEN TÚL SOK ENGEDMÉNYT TETT, DE LASSAN RÁJÖN, HOGY JOBB AZ ÓVATOSSÁG

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.09.23.


Frankfurter Rundschau 

A svéd EU-miniszter amellett van, hogy léptessék életbe a menedékkérők kötelező átvételét, és ennek érdekében szükségesnek tartja, hogy fejtsenek ki nyomást Magyarországra és Lengyelországra. Hans Dahlgren azzal érvel, hogy az illiberális kormányok sem utasíthatják el a segítségnyújtást. De ha mégis megtagadnák, akkor Brüsszelben egyszerűen el kell zárni számukra a pénzcsapot. Egészen odáig, amikor már fáj. Hozzátette, hogy minél előbb megállapodásra kell jutni az egységes rendszer ügyében, még mielőtt kitör az újabb menekültválság. És egyetlen tagállam sem vonhatja ki magát a felelősség alól. Újra és újra beszélni kell arról, hogy a szolidaritás, illetve a terhek megosztása alapérték az unióban. Mindenkinek tartania kell magát hozzá, mert az EU csak így működik. A téma megvitatására alkalmat nyújtanak a tárgyalások a következő hosszú távú közösségi költségvetésről. A miniszter hangsúlyozta, hogy ez nem fenyegetés akar lenni, viszont sok európai adófizető kérdezi immár, hogy miért kapnának az ellenkező kormányok annyi támogatást, mint idáig, amikor nem hajlandóak menedékkérőket befogadni. Tisztában van vele persze, hogy itt egyhangú döntésre van szükség, de ettől még napirenden kell tartani a kérdést. Svédország azt szorgalmazza, hogy átfogó szabályozás szükséges, ezért nem is lesz ott ma Máltán, ahol több tagállam belügyminiszterei átmeneti egyezséget igyekszik tető alá hozni a tengeren kimentett menekültek elosztására.

Foreign Policy 

Lehet, hogy von der Leyen túl sok engedményt tett Kelet-Európának, de lassan rájön, hogy jobb az óvatosság – hangsúlyozza tanulmányában Susi Dennison, az Európai Külkapcsolati Tanács elemzője. Hogy nem kis alkudozás eredményeként éppen őt szemelték ki a következő Bizottság vezetésére, az abból fakadt, hogy biztonságos jelöltnek gondolták. Megválasztását olyan, meglehetősen különböző államok nyilvánították saját sikerüknek, mint Macron Franciaországa, illetve Orbán Magyarországa. És a politikus biztonsági játszmát mutatott be a posztok elosztásánál. De ez még visszaüthet, mert Brüsszelnek az eddigiekhez képest radikálisan mást kellene csinálnia, figyelembe véve a terhek elosztása körüli tehetetlenséget, vagy hogy a Juncker vezette testület mennyire lassan reagált, amikor Magyarország és Lengyelország egyértelműen megszegte a közös értékeket. Az kezdettől fogva világos volt, hogy a jövőben a klímaváltozás és a migráció lesz a két fő téma. Okos húzásnak kell tekinteni, hogy az elsővel Timmermans foglalkozik majd. Viszont a 2. terület már több okot ad az aggodalomra. Ugyanis von der Leyen a bevándorlást összevonta a biztonsággal, az elnevezés: az európai életmód védelme pedig valószínűleg gesztus Közép- és Kelet-Európa számára, ahonnan több kormány is aggályát fejezte ki a bevándorlás kulturális hatásai miatt. Ugyanakkor a formálódó javaslat nagyon is emlékeztet a kvóta csomagra, amely 3 éve nem vált be. De még ennél is súlyosabb, már ha a migráció nem volna elegendő, hogy a belső népvándorlás előreláthatólag csak még jobban megosztja az EU-t. A Bizottság leendő elnöke idáig kimaradt a jogállami torzsalkodásból, vagyis abból, hogy a magyar és a lengyel kormány, illetve szövetségeseik erősen ellenálltak a jogállami eljárás megindításának a demokrácia, illetve az igazságszolgáltatás függetlenségének megsértése kapcsán. Más tagok féltek attól, hogy ha túl kemények lesznek, akkor az érintett államokban csak a hivatalos retorika kezére játszanak, mármint hogy ezek az országok valójában áldozatok. A területnek egy keleti és egy nyugati gazdája lesz, a cseh Jourová és a belga Reynders személyében, de tartani kell attól, hogy ily módon megrekednek a dolgok. Trócsányi László kinevezése pedig értetlenséget váltott ki. Főleg a szociáldemokraták és a zöldek kérdezik, hogy alkalmas-e a bővítési feladatok intézésére olyasvalaki, akinek a kormánya ellen jogállami eljárás folyik. Ha a Bizottság nem kezeli óvatosan a problémát, akkor felvetődhet, hogy igazából mit is képvisel az EU. Mindent egybevetve ha Európa előre akar lépni, akkor nem térhet ki e nehéz, megosztó kérdések elől. Majd meglátjuk, felkészült-e von der Leyen és csapata, hogy szemtől szembe megbirkózzon ezekkel a gondokkal.

Guardian 

A művészet megfojtása a tekintélyelvű rendszerekben része a kisebbségek démonizálásának – mutat rá Elif Safak, aki író és politológus, és akinek legújabb könyvét Angliában az egyik legnagyobb irodalmi elismerésnek számító Booker-díjra jelölték. Megállapítja, hogy a nő- és meleggyűlölet mellett az ilyen kormányok eszközül használják a cenzúrát is. Példaként említi, hogy Magyarországon meleg propaganda vádjával idő előtt leveszik a műsorról az Operában a Billy Elliotot. Továbbá a Figyelő nyilvánosságra hozta azok névsorát, akik tudósként a gendertudománnyal foglalkoznak. Majd meg is tiltották ennek a szakágnak az oktatását. De a melegellenes propaganda sokszor együtt jár a migráció elutasításával. A művészet egyre inkább új kultúrharc középpontjába kerül, erősödik a vakbuzgóság. A nemi kisebbségek jogainak és az idevágó irodalomnak az elnyomása elválaszthatatlan attól, hogy az ilyen kormányok a hagyományos családi értékeket hirdetik. Bizonyos államokban a közízlésre hivatkozva cenzúrázzák az ilyen műalkotásokat, illetve írásokat. Oroszországban például ilyen okokból betiltottak egy színdarabot, de hasonló kampány zajlik Lengyelországban is az LGBT-közösség ellen. Vagyis a helyzet mindenütt az, hogy a másság, valamint a nők elleni fellépés szervesen kapcsolódik a populista nacionalizmus, illetve tekintélyelvűség megerősödéséhez. A cenzúra hozzátartozik a szexuális kisebbségek, a migránsok és az értelmiség elleni gyűlölethez és hátrányos megkülönböztetéshez. Így azután a művészek és írók olyan országokban sem hallgathatnak, amelyekre nem terjed ki a jelenség...

ITT OLVASHATÓ