2019. július 4., csütörtök

A FIDESZES MÉDIABIRODALOM FEJE BEKEBELEZI GYERMEKEIT

HVG ONLINE
Szerző: hvg.hu
2019.07.04.


Ugyan már elismert vállalatcsoporttá alakultak a Mediaworks vezetésével a KESMA-ba csoportosított Fidesz-közeli médiacégek, de 11-en most be is olvadnak a Mediaworksbe.

11 lapkiadó vállalat olvad be Mészáros Lőrinc volt érdekeltségébe, a Mediaworsbe – szúrta ki a cégközlönyben az mfor.hu. A beolvadó kiadók:

- Avalue Befektetési Kft.
- Inform Média Lapkiadó Kft. (az Észak-Magyarország, a Hajdú-Bihari Napló és a Dél-Magyarország kiadója)

- JUHÁSZ Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.
- K4A Lapkiadó Kft. (a Figyelő kiadója)
- Lapcom Kiadó Zrt. (a Bors, a Délmagyarország és a Kisalföld kiadója)
- Magyar Idők Kiadó Kft. (a Magyar Nemzet - korábbi nevén Magyar Idők - kiadója)
- Mezőgazda Lap- és Könyvkiadó Kft.
- Modern Media Group Zrt.
- Nouvelle Media Kft.
- OPUS PRESS Zrt.
- Ripost Média Kft.

Ezek – ahogy maga a Mediaworks – a KESMA nevű Fidesz-közeli médiaalapítvány tulajdonában vannak. A beolvadások révén a Mediaworks mérlegfőösszege 20 milliárd forinttal, közel 49,7 milliárdra emelkedik a 2018. december 31-ei keltezésű vagyonmérleg-tervezet szerint. A 150 milliós jegyzett tőkéje 1 milliárdra gyarapodik, ugyanakkor a csaknem 11,4 milliárdos saját tőkéje kevesebb, mint a felére, mintegy 5,4 milliárdra apad. Ezen belül a most közel 5,8 milliárdos tőketartaléka már csak 4,3 milliárd lesz, miközben az 5,5 milliárdos eredménytartaléka lenullázódik. Ugyanakkor az egyesült Mediaworks kötelezettségei több mint a két és félszeresükre, 14,9 milliárdról 39,4 milliárdra ugranak. Ennek többsége, közel 20,7 milliárd hosszú lejáratú hitel-, illetve kötvénytartozás...

A ROSZATOM TERJESZKEDÉSE: ATOMERŐMŰVEK AZ OROSZ GEOPOLITIKA SZOLGÁLATÁBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ÁTLÁTSZÓ
2019.07.03.


Oroszország állami tulajdonú nukleáris energia vállalata, a Roszatom piacvezető az atomreaktorok exportjának piacán, köszönhetően annak, hogy a beruházásokat a megrendelő érdekeire szabva rugalmasan állítják össze, ehhez vonzó finanszírozási lehetőségeket rendelnek, valamint diplomáciai eszközöket alkalmaznak a meggyőzés érdekében. Ezek a nagyszabású beruházások hosszú távra és alapvetően határozzák meg egy ország gazdaságát, azaz a villamosenergia-termelésen keresztül az atomenergia stratégiai szerepet tölt be. Az orosz gyártmányú atomerőművek gyors terjedése komoly aggodalmat kelt a nyugati országokban, akik az orosz geopolitikai érdekek erősödésétől, és ezzel együtt a nukleáris irányítási szabványok és a nukleáris biztonság gyengülésétől tartanak.

A téma vizsgálatakor alapvetésnek lehet tekinteni, hogy az energiaszektor átalakításában érintett országok egyre függetlenebbül képviselhetik stratégiai és külpolitikai érdekeiket, hiszen a megújuló energiákra épülő decentralizált rendszerek csökkentik az energiafüggőséget. Az energiaszektor jelenleg zajló átalakulásának hatására megváltozik az államok energiabiztonsága is: ahogy a megújuló energiaforrások kiváltják a fossziliseket, az energia mint geopolitikai eszköz elveszíti hosszú évtizedekig meghatározó befolyását.

A megújuló energiák térnyerésével csökkenhet az államok közti konfliktusok valószínűsége, ezzel együtt a klímaváltozás globálisan veszélyezteti a békét és a stabilitást. A globális biztonság szempontjából tehát a decentralizált és megújuló energiákra épülő energiaellátás mindenképpen jobb megoldást jelent.

Oroszország lehet az energiaszektor átalakításának az egyik nagy vesztese. Oroszország szempontjából az energia meghatározó külpolitikai érdekérvényesítő eszköz. Több módon is: nagy nyersanyagbázison ülve a gazdasága egyrészt ezek exportjára épül, emellett a nukleáris technológia terjesztése az atomerőművek építésén keresztül nemcsak exportot jelent, hanem a befolyási övezet erősítését, növelését. Az orosz stratégián nagyon nem kell meglepődni, folyamatosan követhettük ennek alakulását az elmúlt évtizedekben...

ÖTMILLIÁRDOS ÉPÜLETET KAPOTT AZ ORBÁN KEDVÉÉRT ELKÖLTÖZTETETT TÁNCSZÍNHÁZ, FÖLDÖNFUTÓ LESZ MIATTA

24.HU
Szerző: SPIRK JÓZSEF
2019.07.04.


Újabb csapás érte az egykori karmelita kolostort elfoglaló Orbán Viktor miatt elköltöztetett Nemzeti Táncszínházat. Az intézmény kapott ugyan egy milliárdokból megépített központot a Millenáris Parkban, de az épülethez nem járt tulajdonjog. Ezért most több száz millió forintos bérleti díjat kell fizetnie a Miniszterelnökséghez tartozó Millenáris Kht.-nek, ami nagyjából el is viszi az Emmi költségvetéséből kapott éves működési keretét.

Februárban, amikor Áder János köztársasági elnök jelenlétében a Millenáris Parkban átadták a Nemzeti Táncszínház új épületét, mindenki azzal volt elfoglalva, hogy hosszú idő után végre megint állandó fedél van a táncművészek feje felett. A színház igazgatója, Ertl Péter mérföldkőnek minősítette az eseményt a magyar táncművészet történetében.

Néhány nappal később azonban a szakma képviselői számára kiderült, hogy korai volt az öröm, és egyáltalán nem olyan rózsás a helyzet, mint ahogy az az 5 milliárd forintból átépített és ultramodern technikával felszerelt épület kapunyitásakor tűnt. A táncosok még be sem költöztek, amikor a Millenáris Kft. váratlanul akkora bérletidíj-követeléssel állt elő, ami teljesen padlóra küldte volna a táncszínházat.

A Nemzeti Táncszínháznak 2014-ben kellett kiköltöznie a budai Várból, mivel az egykori karmelita kolostort át kellett adnia Orbán Viktornak és a miniszterelnök stábjának. Az intézmény vezetősége a sajtóból értesült a döntésről, és arról, hogy három hónap alatt kell kiüríteniük a színházat. Az akkori ígéretek szerint a Nemzeti Táncszínháznak már a 2015/2016-os évadot a Millenáris Parkban, a táncintézményi funkciókkal átépített egykori Ganz-csarnokban kellett volna elkezdenie. A megvalósítás azonban csúszott, ezért évekig ideiglenes helyszíneken működtek.

A Millenáris Teátrum építése végül 2019-re fejeződött be, de a jogi háttér kidolgozása elmaradt. A fényűző épület ugyanis a Miniszterelnökséghez tartozó Millenáris Kft. ingatlanán áll, az Emberi Erőforrások Minisztériuma alá tartozó táncszínház pedig semmilyen tulajdonosi jogosítványt nem kapott...

AMERIKAI KONGRESSZUSI DELEGÁCIÓ: ORBÁN KORMÁNYA AJTÓT NYITOTT AZ OROSZ BEFOLYÁSNAK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: GARAMVÖLGYI FLÓRA
2019.07.04.


A szenátorokból és képviselőkből álló delegáció a magyar miniszterelnökkel is szeretett volna beszélni, de a találkozó nem valósult meg.

„Az Egyesült Államok továbbra is támogatja a magyarországi demokrácia megerősítésére tett törekvéseket. Számos beszélgetésben részt vettünk a Budapesten töltött idő alatt és 

csalódottak vagyunk, hogy nem találkozhattunk Orbán Viktor miniszterelnökkel.

Az oligarchák és a pártemberek növekvő befolyása az olyan független intézményekre, mint a bíróságok és a média, egyre fenyegetőbb” – közölte Steny H. Hoyer demokrata képviselő a Népszavához eljuttatott sajtóközleményükben. Mint azt már korábban megírtuk, a héten nyolc amerikai képviselő és szenátor érkezett Budapestre, akik civil szervezetek vezetőivel, magyar parlamenti képviselőkkel és független újságírókkal találkoztak kedden az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén. 

„Szerencsénk volt találkozni civil szervezetek tagjaival és így volt lehetőségünk volt biztosítani őket a támogatásunkról, hiszen ők azért dolgoznak, hogy megerősítsék a demokráciát országukban. Továbbra is támogatni fogjuk a demokratikus intézményeket, amelyek az emberek jogait és szabadságát védik” – folytatta. 

Ben Cardin demokrata szenátor a következőket fűzte hozzá Hoyer szavaihoz: „A politikai vezetőkkel, független újságírókkal, valamint vallási- és civil szervezetek vezetőivel folytatott találkozóink sok kérdéskört világossá tettek számunkra. Továbbra is úgy látjuk, hogy egy erős, demokratikus Magyarország lenne a legjobb partner az Egyesült Államok és a NATO tagországok számára. Sajnálattal tölt el minket, hogy nem beszélhettünk Orbán Viktorral
azokról az intézkedésekről, amelyeket kormánya tett a demokrácia alappilléreinek aláásására és amely ajtót nyitott az orosz befolyásnak és utat engedett a korrupciónak...

HA LENNE A GÖDÖRNEK ALJA, EZEK AZ ALAKOK MÁR A SOKADIK GÖDRÖT ÁSNÁK

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2019.07.04.



...Azért abban van valami elemi erejű undorítóság – nem mintha azt ki tudnám heverni, hogy az Európai Tanács milyen undorító módon hányt bele az európai választópolgárok orcájába és köpte le a demokratikus választást -, amikor Gulyás Gergely jóllakott óvodás Miniszterelnökséget vezető sztárjogász tényleg a cigányokat a civilek ellen és a civileket a cigányok ellen kijátszva, uszítva tolja, hogy nekik márpedig jár a Norvég Alapok 70 milliárdja és vagy ők fogják megmondani, hogy annak a 10%-át ki mire költse, vagy senki. Mert nekik egyáltalán nem elég a 90%, ők a 70 milliárd 100%-áról akarnak dönteni. Norvégia részéről elvárás, hogy a teljes össze 10 százalékát egy kormánytól független intézmény ossza szét a magyar civilek között, ezért inkább nem kell nekik 63 milliárd, csak azt a 7 milliárdot nehogy olyanok kapják és ne olyanok rendelkezzenek a sorsáról, akik nincsenek rajta a kormánypozitív, rezsimet éltető, széllel szembe soha nem pisilő szervezetek listáján.

És basszameg, Gulyásnak tényleg ráfért a pofájára, hogy Norvégiával a vita tárgya az, hogy ők, a magyar kormány nem viselik el, hogy az amúgy is jól eeleresztett Soros-szervezetek kapják azt a pénzt, hanem az egészet a cigányok felzárkóztatására (!!!!), mert ott sokkal jobb helyen lenne. Mindezt úgy, hogy egyrészt a Norvég Civil Alapon keresztül eddig is támogattak civilek révén roma integrációs projekteket, másrészt a roma integrációs projektek soha meg nem valósulása Farkas Flórián nevezetű köztörvényes nevéhez kötődik. Ehhez képest Gulyás azt mondta, hogy Farkas Flórián ügye csak egy lábjegyzet a kormány romaintegrációs törekvéseinek fene nagy sikertörténetében. Jó, akkor én ezt már tényleg nem hiszem el. Mint ahogy azt is csak nehezen vagyok hajlandó felfogni az agyammal, hogy Orbán első dolga a Fehér Házban – ahova 18 év után bebocsáttatást nyert – az volt, hogy arra kérte Trumpot, gyakoroljon nyomást Norvégiára a Norvég Alap magyar civil szervezeteknek szóló 7 milliárd forintja ügyében. Ha lenne a gödörnek alja, ezek az aljas, bosszúálló, pitiáner alakok már a következő/sokadik gödröt ásnák.

Tegnap utaltam rá, nehogy véletlenül valaki abba a hibába essen, hogy a köznevelési törvény keddi zárószavazásának elhalasztásából azt olvassa ki: az elvtársak jobb belátásra tértek, és felmérték a jogszabályba fércelt újabb pusztítás várható következményeit. Lófaszt. Csak az a problémájuk, hogy a szóbeli értékelés lehetőségét meg akarják tartani. Ezzel szemben például az alternatív iskolákat ellehetetlenítő passzust, miszerint legfeljebb 30 százalékban térhetnek el a nemzeti alaptantervtől, nem tervezik módosítani. Így is kell. Csakazértis, erőből.

Mindeközben. Míg a fővárosi kormányhivatalok előtt kígyóznak a sorok megalázó körülmények közt dolgozhatnak azok a kormányhivatalnokok, akik a munkaerőhiány pótlására, sőt gyakorlatilag a fővárosi ügyfélfogadás összeomlásának megakadályozása érdekében jöttek sürgősen Budapestre. Vidéken mintegy 4000 ember hiányzik a területi közigazgatásból, csak Budapesten több mint 600 dolgozói hely áll üresen. Gulyás Gergely szerint 35, Budapestre hozott dolgozóval megoldották a problémát. (Index) Ez az az cinizmus és arrogancia, amit még Lázár János, a műfaj egyik felhőkarcolója is megirigyelhetne.

Az MTA sírját megásó szintén stratégiai rombolással felérő, a fideszkádéenpés szavazógépezeten sikerrel átnyomott másik dicsőséges fércmunkájukkal kapcsolatban a Gulyás nevű azt mondta, nem számítanak semmilyen uniós szankcióra. Én sem gondoltam, hogy ilyesmit feltételeznének a mindent porig rombolás, kisajátítás nagymesterei, de azért az Európai Bizottság az eddigi sikertelen és sehova nem vezető ejnyebjnyék után most majd megvizsgálja a Magyar Tudományos Akadémia megcsonkítását célzó, kihirdetésre váró törvényt. Vizsgálódjanak csak, az mindig bejött eddig is. Ja, nem.

Gondolom, a néppárti bölcsek is vadul vizsgálódnak, aztán majd egyszerre felrántják mindhárman a szemöldöküket, megcsóválják a fejüket és megállapítják, hogy minden meg van bocsátva. Ezt olvasom ki Járóka Lívia nyilatkozatából, aki úgy lett ismét az Európai Parlament egyik alelnöke, hogy a képviselőknek írt kampányleveléből valamiért kihagyta, hogy magyar és azt is, hogy a Fidesz tagja. Járóka szerint most az lesz, hogy lecsillapodnak a kedélyek, valamint konszolidálódik a Fidesz és a Néppárt viszonya. Ez tök jó. Most hogy Orbán a politikai elfekvőbe tette Webert és Timmermanst (az erről szóló propagandacikk még az állampárti valósághajlítás rendkívül erős mezőnyében is kiemelkedő), nem marad más hátra, mint az elfektetett Weber oldalán a Néppártban maradni és tovább bomlasztani a tömörülést. Azért az cuki, hogy a Néppártban önmagát tökön rugó, azaz önfelfüggesztő Fidesz – néppárti színekben EP-alelnökké választott – képviselője azt bírja mondani, hogy

"nagyon sok közös ötletünk van. Nagyon sok mindent szeretnénk megvalósítani a Néppárton belül és kívül is. Az elkövetkező időszakban is mindenképpen a legfontosabb partnerünknek tekintjük őket. "

Partnerüknek, értem. Hogy a Néppárton kívül mennyi ötlete van a Fidesznek, azt sajnos pontosan el tudom képzelni. Járóka Líviából márpedig csak azért lehetett EP-alelnök, mert a Fidesz a Néppárt ellen indított lejárató, mocskolódó akcióikat elfelejtették, és inkább maradtak. Meg is érdemlik egymást. Különben Dobrev Klára is az EP egyik alelnöke lett, az ügyeletes sakál pedig hányja is az epét rendületlenül. A Vajon mit szeret Brüsszel annyira a Szemkilövetőnében? című remekmű iránytű annak megértéséhez, hogy ebből az országból miért nem lesz soha a büdös életben egy normális ország...

ITT OLVASHATÓ

A NÉMET TUDOMÁNYOS SZERVEZETEK VEZETŐI ELHATÁROLÓDTAK PALKOVICSTÓL ORBÁN VIKTORNAK KÜLDÖTT LEVELÜKBEN

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA HONLAPJA
Szerzők: lásd az írás végén
2019.07.04.


„Az az állítás, miszerint az új kutatóhálózat a Max Planck Társaság mintájára épülne, tényszerűen hamis” – ilyen és ehhez hasonló mondatok olvashatók abban a levélben, amelyet a tíz nagy német tudományos szervezet vezetői írtak július 1-jén Magyarország miniszterelnökének. A levélben arra hívják fel Orbán Viktor figyelmét, hogy Palkovics László állítása, miszerint az Akadémia átalakítása német mintára történne, „nem állja meg a helyét”.

A tízből kilenc szervezet már korábban is tiltakozott az ITM miniszterénél, most az is aláírta a levelet, amelyre eddig Palkovics László hivatkozott. A levél csütörtökön a német sajtóban is megjelent, fordítását az alábbiakban közöljük:...

BELEROKKANHAT ÚJ ÉPÜLETÉNEK BÉRLETI DÍJÁBA A NEMZETI TÁNCSZÍNHÁZ

INDEX
Szerző: KOVÁCS M. DÁVID
2019.07.04. 


"Ha valaki jól járt a Miniszterelnöki Hivatal Várba költözésével, akkor az a Nemzeti Táncszínház volt" – írta februárban az Index, miután a budai Várból kirakott intézmény kapott egy ötmilliárd forintos, tényleg elég menő épületet a Millenáris Parkban a korábbi szűkös, elavult játszóhely helyett.

A 24.hu csütörtöki cikkéből azonban kiderült: a Nemzeti Táncszínház anyagi értelemben mégsem járt annyira jól, mert az épülethez nem járt tulajdonjog, így az intézménynek több száz millió forintos bérleti díjat kell fizetnie a Miniszterelnökséghez tartozó Millenáris Kht.-nek, ami nagyjából el is viszi az Emberi Erőforrások Minisztériuma költségvetéséből kapott éves működési keretet.

A portál információi szerint a táncszínháznak eredetileg havi 80 millió forintos bérleti díjat kellett volna fizetnie, a követelést az intézmény vezetése azonban nem tudta elfogadni, mert így a kiadásaik meghaladták volna az Emmi kulturális államtitkárságától 2019-re kapott 725 millió forintot. Vagyis ha mindenüket odaadják, akkor sem tudnak havi 60 millió forintnál többet fizetni.

A FORRÁSOK SZERINT A MILLENÁRIS KHT. NEM HAJLANDÓ ÉVI 500 MILLIÓ FORINTOS BÉRLETI DÍJ ALÁ MENNI, VAGYIS A LEGNYOMOTTABB ÁR IS A SZÍNHÁZ MŰKÖDÉSI KERETÉNEK KÉTHARMADA.

A 24.hu cikke megjegyzi: az Emmi az idén 183 millióval, a korábbi szintre csökkentette a Nemzeti Táncszínház éves keretét, az előző két évben pedig azért kapott egyszeri többlettámogatást az intézmény, mert alternatív helyszíneken kellett működnie. A portál úgy tudja, hogy a mostani helyzet miatti vita úgy elfajult, hogy az egyik táncszínházi vezetőnek távoznia kellett az állásából...

KLIMATIZÁLATLAN MŰTŐK: CÁFOLJÁK A SEMMELWEIS EGYETEM DOLGOZÓI AZ INTÉZMÉNY HIVATALOS VÁLASZÁT - AZ EGYIK ÉRINTETT KLINIKA VEZETŐJE KÖZÖLTE: AKI SZIVÁROGTAT, AZT KIRÚGJÁK

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2019.07.04.


Tételesen cáfolják a Semmelweis Egyetem dolgozói az intézmény tegnapi közleményét, amelyben a műtők klimatizálásával, levegőcserjével kapcsolatban lapunk által bemutatott problémákat igyekeztek megmagyarázni. A dolgozók nem vállalják nevüket, mert félnek a retorzióktól. Lapunk tapasztalatai szerint is megalapozottan: az egyik intézmény igazgatója telefonon közölte munkatársunkkal, hogy aki szivárogtat, azt „a rektor úr azonnali hatállyal kirúgja”.

Több megkeresés érkezett lapunkhoz azt követően, hogy tegnap megírtuk: a Semmelweis Egyetem (SE) több klinikájának műtőjében nem működnek a klimatizálást és a steril levegőt biztosítani hivatott berendezések. Az egyetemhez tartozó Kútvölgyi Klinikai Tömb egyik műtőjében a hőség miatt lett rosszul az egyik alkalmazott. Más intézményekben is komoly gondok vannak: nem ritka, hogy az orvosok és a műtői személyzet negyven fok közeli melegben kénytelen elvégezni az operációkat. Több műtőben, például az SE I-es Sebészeti Klinikáján, az I-es és II-es Nőgyógyászati Klinikán és az Urológiai Klinikán, valamint a Kútvölgyiben is nehézségek vannak. Van, ahol mobilklímákkal próbálják helyettesíteni az évek óta nem működő központi berendezéseket. Ezek a készülékek azonban amellett, hogy nem tudják a műtétekhez szükséges ideális hőmérsékletet – legfeljebb 25 fokot – biztosítani, súlyosan növelik a fertőzésveszélyt, az előírásokban szereplő, óránként húsz levegőcserét nem képesek biztosítani...

ARCTALANOK, ARCÁTLANOK - A HVG SZUBJEKTÍV LAPAJÁNLÓJA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: DOBSZAY JÁNOS
2019.07.04.


Észre sem fogják venni, hogy ez már az új vagy a régi kormány” – mondta Orbán Viktor kabinetje összeállításakor. Bár miniszterek olykor jönnek-mennek – most épp az igazságügyi tárca élén esedékes a váltás –, a hatalomgyakorlás jellegén ez mit sem változtat. Elemző legyen a talpán, aki a regnáló minisztereket név szerint fel tudja sorolni! Igaz, a nevek nem is számítanak.

Orbánnak nem szakértőkre van szüksége; a tárcák vezetői a kormányfői akarat végrehajtói.

A kiválasztásnál épp ezért a feltétlen lojalitás, a hűség, a klientúrához tartozás a legfontosabb. Az ismerői által Orbán-fanként jellemzett Varga Judit ebből a szempontból ideális jelölt az igazságügyi tárca élére – derül ki Fókuszban rovatunk cikkéből. Az, hogy 37-et tud dekázni, csak ráadás. Hogy mennyire könnyen elveszítheti az arcát, aki ma Magyarországon politizálásra adja a fejét, azt az előd, Trócsányi László esete is példázza. A szakmai körökben egykor méltán elismert jogtudós nimbuszát alaposan megkoptatta a miniszteri bársonyszék. A volt alkotmánybíró egy sor dicstelen törvényhez adta a nevét. Asszisztált ahhoz, hogy Orbán a legapróbb ügyek elintézésébe is testre szabott jogszabályok megalkotásával avatkozzon be; a menekültek befogadása ellen pedig azzal érvelt, hogy előbb a cigányok felzárkóztatásáról kell gondoskodni.

Hogy az arcok, nevek adott esetben mennyire fontosak, azt a minapi fővárosi előválasztás bizonyította. Az ellenzék házi bajnokságát lehet lesajnálóan – mint a kormányoldal teszi – castingolásnak nevezni, de, ha tetszik, ha nem, Orbánék ellen csak koordinált jelöltállítással lehet nyerni. S ha Karácsony Gergely – akivel Magyarország rovatunkban közlünk interjút – azoktól is megkapja a támogatást, akik most a riválisai valamelyikére szavaztak, és a szövetségesei sem támadják hátba (ami cseppet sem kizárt), akár fel is válthatja az Orbán-rendszert kiszolgáló Tarlós István főpolgármestert. Budapest így üde színfolt, az ellenállás hídfőállása lehetne az ország narancsszínű térképén. Amelyen már egy vidéki város fiataloknak szervezett fesztiválját sem lehet elképzelni anélkül, hogy ott (mint a soproni VOLT-on) a hangszórókból ne a „szeretett vezető” szavait bömböltetnék.

Orbán hangja azonban egyre kevésbé hatol át a valós és képzeletbeli kerítéseken.

Európa, amelynek megmentőjeként igyekszik láttatni magát, köszöni, de nem kér belőle. A magyar kormányfő nem egyike az unió legnagyobb játékosainak, mint rajongói hiszik. A brüsszeli posztokról folyó tárgyalások is nyilvánvalóvá tették, hogy a király meztelen. (Orbán játékterének szűkülését Habemus Mamam című cikkünkben elemezzük.) Hogy mi lesz az uniós mézesbödönben eddig könyékig vájkáló kezekkel, még nem tudni. De e szempontból is tanulságos Orbán egykori miniszterével, az MTA korábbi elnökével, Pálinkás Józseffel készült portrénk. Annak idején annyian keresték meg azzal, hogy ennek vagy annak a pályázatnak kellene győznie, hogy már a felsorolásukra sem vállalkozik, „mert méltatlan lenne, ha valakit kihagynék”.

Ellentétben Orbánnal, Donald Trumpnak sikerült ellopnia a show-t – derül ki Világ rovatunk írásából. Az amerikai elnök a G 20-ak találkozóján Putyinnal az orosz beavatkozásról viccelődött, autokrata vezetők hátát lapogatta, majd Kim Dzsong Unnal az észak-koreai oldalon is pózolt egyet. Az időjárás-szakértő, klímaalku-ellenes Trump elérte, amit akart. Még arra is büszke lehet, hogy már nem a kaliforniai Halál-völgy a világ legforróbb pontja. Az európai hőhullámról szóló cikkünk szerint a rekorder egy francia kisváros, ahol a minap 46 fokot mértek. Ott valóban szinte ég az emberek arca. De legalább nem a szégyentől.

TGM: GYEREKEK A RÖSZKEI MIGRÁNSBÖRTÖNBEN

24.HU
Szerző: TAMÁS GÁSPÁR MIKLÓS
2019.07.04.


A 24.hu közli Kovács Márta beszámolóját arról, hogy az elnyomó-kirekesztő-idegengyűlölő-fajüldöző magyar hatóságok a röszkei tranzitzóna konténereiben 133 embert tartanak fogva, köztük 77 gyereket.

Erre két országgyűlési képviselő, Szél Bernadett és Bősz Anett hívta föl a figyelmet, köszönjük.

Köztudomású, hogy az „idegenrendészeti őrizetben” tartott személyek – akik menekültstátusért folyamodtak – nem kapnak rendesen enni. A krónikusan beteg gyerekeket is (ketten vannak) a konténerben tartják. Az egész eljárás – ugyancsak köztudomásúlag – törvénytelen. Nemzetközi szervezetek egész sora foglalkozott a röszkei világbotránnyal, mindhiába. A szemérmesen „tranzitzónának” nevezett börtönben a foglyok helyzetét csak azok az emberi jogi csoportok enyhítették, amelyek munkáját a kormány – parlamenti többségével szokása szerint visszaélve – lehetetlenné teszi.

A kormány, amely – más csatornákon – rengeteg külföldit enged be az országba, evvel a brutális eljárással csak propagandacélokat szolgál: úgy szerepelhet a megtévesztett, félrevezetett közvélemény előtt, mint népünk fajtisztaságának kezese.

Ez pedig – a fajt „kultúrának” és „mentalitásnak” nevezik képmutatóan – a meglehetősen népszerű állami ideológia kulcsa. Azokat is a kormány mellé állította, akiknek a társadalmi-gazdasági érdekei ellentétesek a kormány szándékaival és gyakorlatával.

A kormány azért, hogy hatalmát megőrizhesse és kiterjeszthesse, ártatlan gyerekeket tart börtönben. Szüleiket éhezteti. Mindez jogtalan és gyalázatos. Semmivel nem jobb, mint az emberevés. Hazánkat politikai kannibálok kormányozzák.

A röszkei migránsbörtönt meg kell szüntetni, s a menedékkérőkről – az érvényes nemzetközi szabályok szerint – humánus módon kell gondoskodni. Ameddig ez nem történik meg, nem ismerhetjük el az állam tekintélyét.

Szt. Ágoston azt mondta, hogy igazságosság nélkül az állam rablóbanda (latrocinium).

Pontosan.

S mindebben, amíg tűrjük, napról napra súlyosabban bűnrészesek vagyunk mindannyian. Ha az állam nem teljesíti törvényi kötelességét, hogyan várja el bárki a honpolgároktól, hogy ők is tartsák be a magukét? Rablóbandának engedelmeskedjenek?

Hiszen hovatovább az emberség lesz itt bűncselekmény...

ITT A NYÁR, A TISZTASÁGI MESZELÉS IDEJE

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2019.07.04.


A szegregátumok világában a legnagyobb problémát a lakhatási szegénység jelenti. A házak kívül-belül lehangoló állapotban vannak, és a tél – főleg a rossz fűtési lehetőségek miatt egy szobába szoruló népes család – tovább amortizálja a lakótereket.

Ezért a tisztasági meszelés, festés nélkülözhetetlen a nyári időszakban. A korom szemet szúr a Gyermekjólétnek is: gyakran előírják a családoknak, hogy meszeljenek ki, különben baj lesz. Nemcsak azért, mert esztétikailag javít a helyzeten, hanem mert enélkül jönnek a csótányok, poloskák, amit aztán a legyek mellett már az ott lakók sem viselnek el.

Az ágyi poloska kiirtása nagyon keserves munka, többnyire úgy lehet megszabadulni tőle, ha mindent kidobnak. Szerencsére ezzel ritkábban találkoztunk. A csótányról, amíg nem kezdtem ezen a területen dolgozni, lakótelepi albérleti élményeim voltak. Nos, az teljesen más, mint egy szegregátumban. Volt pár sokkoló élményem a plafonon, vagy a sarkokban valóságos felhővé összeálló csótányokról, amelyek sokszor már nem csak éjszaka, hanem nappal is rohamoztak.

Sosem felejtem el, amikor egy ilyen házban az ott lakók mutatták a tarthatlan helyzetet, és tenyérrel ráütöttek a repedezett falra, amire a repedésekből százával özönlöttek ki a rovarok.

Előfordult az is, hogy sorban a szomszédos házakra is átterjedtek, rémes állapotokat okozva egyszerre három-négy házban is. Próbáltunk mindent, de ilyen arányú fertőzéssel, ami a padlásig egy egész házat bevesz, már csak a hivatásos irtó veheti fel a versenyt, többnyire elgázosítással. Ez pedig nem olcsó.

Aztán megküzdöttünk ezzel és persze a rágcsálókkal is, és pontosan láttuk, mennyire fontos a megelőzés. Ehhez pedig a legjobb út tisztasági meszelés.

A pénzügyi tudatosság lassan fejlődő tudás. Pláne, ha valaki az alapszükségleteket sem tudja biztosítani a családjának a hónap végéig. Ezt látva, az adományokból az alapanyagok megvásárlásával próbáltunk segíteni, hogy ez ne legyen gátja a házak belső meszelésének. Aztán jött a következő akadály, amit a problémától távol élők talán a legnehezebben értenek meg: a fogyasztói társadalom hatása, és ami alól a szegénységben élők sem tudják kivonni magukat.

Mert a reklámok ide is elhozzák a csodás, színes, egy felvitellel mindent eltakaró falfestékek üzenetét. Egy idő után be kellett látnunk, hogy hiába küzdünk a sima, egyszerű, fertőtlenítő hatású mészért, az alulmarad az erőteljes, a használat során a kisebb szennyeződéseket is jobban viselő, korszerű falfestékekkel szemben. A lakók a színes festéket szeretnék, ezt látják szépnek, ezt érzik a modern világhoz tartozónak. A fehér, vagy a színezőpasztával pasztellszínűre színezett mész alulmarad. Igazodnunk kellett hát. Nehéz ezt megérteni annak, aki nem látja közelről azt a problémahalmazt, amiben a vágyakozás a jólét 21. századi szimbólumai iránt ugyanolyan, mint más társadalmi csoportokban. Ha az ember segítőként változást akar, akkor ezt is meg kell érteni, és alkalmazkodni hozzá.

A falfestékek és a festőhengerek adományozása lassan elérte hatását. Egyre többen festették ki a szobákat, ami persze együtt járt a bútorok kihordásával, és a nagytakarítással is.

Bár a falak mintásra hengerelése már a múltté, sokan belátták, hogy jobb a mintás fal, és ebben is születtek kreatív megoldások. Jól emlékszem egy családra, ahol a férfi a beszínezett falat úgy díszítette, hogy egy törülközőt befestékezett egy másik színnel, és azt meggyűrve nyomtatott mintát a falra. Az eredmény nagyon szép lett. Máshol az egyik nagylány óriási szíveket festett fel a falra, ami teljesen lenyűgözött.

Az évek során sok fotó készült, nemcsak a festések utáni, hanem előtti állapotokról is. Például amikor a kormos falra karcoltak rajzot a gyerekek, vagy festettek rá virágokat saját elgondolásuk szerint. Emblematikusak ezek a fotók is. Mert egyszerre mutatják a nyomorúságot és a gyermeki alkotóvágyat, amit nyilván erőteljesen fejlesztünk a művészeti iskolában.

Az, hogy hány családnak tudunk festékkel segíteni, mindig a forrásteremtés függvénye. Vannak olyanok, akik ezen a területen próbálnak segíteni, és a nyári adománygyűjtésnek ez fontos területe nálunk.

Ennek is köszönhető, hogy a tíz évvel ezelőtti állapotok a legtöbb családban már nem térnek vissza. Néha előveszem a régi fotókat, és megnézzük a kollégáimmal. Ez megerősíti bennünk az érzést, hogy van értelme.

A probléma megoldása során lassan fejlődő módszertan itt is igazolódik: segíteni alapanyaggal, ha kell szaktudással, tanítással, de sosem helyettük, hanem velük együtt. Nekik kell megtanulni és megcsinálni. Később majd kialakul a feltételek megteremtésének igénye is, ezt több példa is igazolta már. De segíteni kell. Mert ezeket az alapvető – a többségi társadalom számára természetes önfenntartási – tudásokat nem kapták meg sem az iskolarendszertől, sem a családjuktól. Ha azonban segítünk, nekik is, nekünk is jobb lesz majd.

SÓHAJ

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Mogorva
2019.07.04.


Nagyjából a Földrajzinév-Bizottság (vagy mi volt a neve) eseténél mutatta meg először úgy igazán A Rendszer, hogy mi a hozzáállása a tudományhoz. Mi a mai napig Ferihegyre indulunk, ha úgy adódik, de az a Bizottság ma már csak egy széljegyzet. A Galaktikus Enciklopédia széljegyzete, nem pedig régészeink tankönyveié, mert a továbbra is itthon élni szándékozó régészeink most már elmennek szépen valamelyik baráti -isztánba, hogy teljes életnagyságban áshassák elő az összes hun-magyar DNS-ű Tyrannosaurus Sittyus páratlan épségben konzerválódott, alapból világhírű magyar maradványait. Ha véletlenül csak egy bevándorló félmajomtörzshöz köthető szuvas bal felső négyest ásnának ki, akkor meg inkább haza se jöjjenek, különben át lesznek képezve holtági ladikossá.

Azt írtam fentebb, hogy A Rendszer, de mindenki tudja, hogy Ez A Rendszer lényegében egyetlen személyt jelent. Tudjuk, hogy a főnököt jelenti, az embert, akinek nem szeretem leírni a nevét, de még a titulusát is inkább csak kisbetűvel, ha éppen nem vele kezdek mondatot. A Rendszer egyetlen személyen alapszik, és alatta vannak a hűséges mamelukok, a sok szürke teherhordó kő a legfelül lévő csúccsal, ahol az alsó sorok persze már rondák, mert oda felcsapja az eső a port, és oda hordja felülről a madárszart is, ráadásul a felületi nyomás is elviselhetetlen, de a legalsó szürke kövek attól boldogok, hogy ők tartják a nagy egészet, a felsőbbek meg attól, hogy messzebbre látszanak. A csúcs meg ugye csúcs, szépen körbenyalva csillog, és uralja a panorámát.

Nagyjából vége van most ennek az országnak egy újabb jó időre. Nem azért, mert egy év alatt bedarálták az MTA-t, hanem azért, mert megmutatták, hogy ezt is meg tudják csinálni, továbbá az aktív lakosság kábé teljes közönye mellett tudják ezt IS megcsinálni. A Rendszer kiépült, üzemel, működik, hasít. Holnap majd másik részeket hasít ki magának mindabból, amit néhányan még közösnek és értéknek gondolunk, holnapután megint máshol sújt le a megosztás csákánya, nyögve omlik darabokká a következő repeszthető réteg, és ha a törmelékből nagyon kidugná a fejét egy-egy dacos zárvány, azt a végletekig ostoba lelkes önkéntesek verik szilánkokra, hogy újabb és újabb szürke egyenköveket sajtolhassanak a legutolsó szemcsékből is abban reménykedve, hogy a meló végén ők maguk lesznek a díszes fedlapok...

KOVÁCS ZOLTÁN ISMÉT BEBIZONYÍTOTTA NEKÜNK, HOGY A NEMZETI EGYÜTTMŰKÖDÉS RENDSZERÉNÉL NINCS JOBB A VILÁGON

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2019.07.04.


Nincsenek könnyű helyzetben a magyar kormány potentátjai, hiszen hivatalból kell ellentmondaniuk a tényeknek. Másként fogalmazva: azért kapják a fizetésüket, hogy hazudjanak. A szóvivőknek, kommunikációs akrobatáknak különösen nehéz feladatot adott az élet Orbán Viktor mellett, mert olykor olyan bornírtságokkal kell kimosniuk a főnöküket nehéz helyzetekből, amit nehéz lehet arcizomrándulás nélkül végigcsinálni. De vannak erre olyan marcona tekintetű legények, mint például Gulyás Gergely, vagy a Fábry Sándor által is megénekelt Kovács Zoltán.

Közel tíz év távlatából már külföldről is elég világosan kirajzolódnak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének körvonalai, így nem csoda, ha kritikus hangvételű politikai nyilatkozatok hangzanak el, a magyar jogállamiság sanyarú helyzetét taglaló cikkek jelennek meg tőlünk nyugatra. A rendszerszintű korrupció, az államszocializmusra hajazó központosítás, a civil szervezetek, a független bíróság, a tudományos élet intézményei, valamint a szabad sajtó elleni hajsza immár nem kormányzati dolgozószobákból kijutó információmorzsákból rajzolódik ki, hanem lényegében büszkén vállalja magára mindezeket a Fidesz élcsapata.

Ezért is fura, hogy a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár miért akar lyukat beszélni azok hasába, akik régen tisztában vannak az Orbán-rezsim motivációival, eszközeivel és céljaival. Timothy Garton Ash közismert brit történész például az Euronewsnak nyilatkozva adott sebészi pontosságú látleletet a jelenlegi magyar viszonyokról. Szinte közhelyszámba mennek manapság azok a megállapítások például, hogy Magyarország vezetése alapjaiban kérdőjelezi meg azokat az elveket és értékeket, amelyekre Európa épül, így például semmibe veszi a kormány a bírói függetlenséget, valamint a sajtószabadságot...

LELASSULT A MAGÁNKLINIKÁK NÖVEKEDÉSE

G7
Szerző: TORONTÁLI ZOLTÁN
2019.07.04.


Nemrég részletesen írtunk arról, hogy 2017-ben (is) kifejezetten gyors ütemben nőtt a magánegészségügyi szolgáltatások piaca Magyarországon, mert a bővülést több alapvető tényező is folyamatosan táplálja. Egyrészt nő a lakosságnál lévő elkölthető pénz mennyisége, az állami egészségügyről szinte naponta derül ki egy-egy elborzasztó adat vagy vizuális elem, a népességen belül egyre több az időskorú, vagyis a potenciális páciens, a 30 év alatti fiatalok körében pedig szerencsére áttört a megelőzés fontossága, így ők is hajlandók költeni például a szűrővizsgálatokra.

Mindez azt eredményezte, hogy 2017-ben a 14 vezető hazai magánegészségügyi szolgáltató összességében 15 százalék feletti bevételnövekedést produkált, elérve az 50 milliárd forintos határt. A piac teljes méretét ugyanakkor nagyon nehéz pontosabban becsülni, mert a kérdéses 14 cégnél csak a teljes bevétel körülbelül 15 százaléka lehet, a “maradék” 85 százalékon pedig többezer kisebb magánorvosi praxis osztozhat, márpedig azok adatait szinte lehetetlen összegereblyézni.

A szakmai konszenzus szerint mindenesetre a piacméret 2017 végén körülbelül 300 milliárd forint lehetett, és elég gyors ütemben nőtt. Ehhez képest kissé váratlan, amit most a 2018-as adatok mutatnak.

A top14 cég közül kettő (a Medicover és a Dr. Rose) éves beszámolóját ugyan nem találtuk meg az Igazságügyi Minisztérium adatbázisában (vagy nem adták még le egy hónappal a határidő után, vagy nem jelent meg a rendszerben), a nélkülük összeállított top12-ből azonban az olvasható ki, hogy

2018-ban a növekedés üteme a felére esett vissza...

A MAGYAROK 405 MILLIÁRD FORINT REZSIT CSENGETTEK AZ ÁLLAMI KÖZMŰMAMUTNAK

HVG ONLINE
Szerző: KOVÁCS GÁBOR
2019.07.03. 


Egyesült a nemzeti közműholding áram- és gázszolgáltató cége, így csúcsra érhet a rezsicsökkentés. Csakhogy ebből nem annyira a lakosság profitál, inkább az állam.

Július 1-e óta új cégtől veszi a gázt minden magyar – mármint mindenki, aki használ vezetékes gázt, 3,4 millió fogyasztó – úgy hívják: NKM Energia Zrt. Június 30-ával ugyanis egyesült a nemzeti közműholding (NKM) földgázszolgáltatója és áramszolgáltatója. A cég tájékoztatása szerint az egyesüléssel nem változtak az ügyfélazonosítók, a számlázás ritmusa, a diktálási időszakok, sem a folyószámla-azonosítók és a csoportos beszedési megbízások érvényessége. Az egyesüléssel az ellátás zavartalan marad, sőt tovább egyszerűsödik – ígérik –, az ügyfeleknek nincsen teendője. Az első hivatalos tájékoztatókat június elejétől a számlákkal kapták kézhez az ügyfelek.

405 milliárdot fizetett a lakosság gázért és áramért

Az NKM Energia létrehozásával százmilliárd forintos monstrum született. A teljes lakosság földgázszolgáltatója, elődje a kormány központosítási/államosítási projektjének keretében (no meg mivel a külföldi gázcégek kivonultak a lakossági szolgáltatásból) a Főgáz 800 ezer ügyfele után 2015-ben átvette a Magyar Telekom közel 60 ezer, 2016-ban pedig az E.ON Energiaszolgáltató 600 ezer, illetve a Tigáz 1,2 millió fogyasztóját. Az NKM Áramszolgáltatótól pedig 800 ezer lakossági és szabadpiaci ügyfelet örökölt. Vagyis jelenleg a lakossági földgázpiacon az Energiának monopóliuma van, az árampiac még nem teljesen az övé, ott van például a (szintén MVM-érdekeltség) Elmű-Émász...

SZABAD SZEMMEL – MÉG JOBBAN ELTÁVOLODHATNAK A NYUGATTÓL A V4-EK - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2019.07.04.


New York Times/Reuters 

Kelet-Európa üres kézzel maradt az uniós álláspóker után, leszámítva, hogy a térség államai sikerrel vetették latba minden befolyásukat Timmermans bizottsági elnöki megbízatásának meghiúsítására. A holland politikus a testület alelnökeként magára haragította a nacionalista magyar és lengyel kormányt, amiért az EU-bírálatok élére állt a jogállam és a demokratikus szabadságjogok ügyében. Viszont ezúttal a régió egyetlen országa sem jutott vezető tisztséghez, miután a maratoni egyezkedések feltárták a szervezet mind nagyobb megosztottságát. A záró csúcson az új tagok nem egyszerűen elpackázták az esélyeiket, hanem felhergelték a nyugati partnereket, amelyek már amúgy is dühösek rájuk, amiért azok nem hajlandóak együttműködni velük a migráció, a klímaváltozás és más ügyek kapcsán. Egy brüsszeli illetékes úgy fogalmazta meg, hogy a V4-ek lecövekelték magukat Timmermans ellen, csak azért, mert az kész volt kiállni a közösségi jogért. Azaz keresztbe fekszenek, a maguk útját járják, ráadásul felbátorodtak, miközben megkérdőjelezhető, hogy mennyire elkötelezettek az európai értékek iránt. Egy másik diplomáciai forrás szerint nem valószínű, hogy von der Leyen baleknak bizonyul majd a demokratikus normák ügyében. Orbán ellen az a vád, hogy a tekintélyelvűséggel kokettál. Ő és a PiS megerősítette a bíróságok, a tudományos élet és a civilek központi ellenőrzését. Azonban a nyugati figyelmeztetések ellenére odahaza továbbra is népszerű, hála a nagyvonalú szociális programoknak és a migránsokkal szembeni kemény bánásmódnak. Miután nincs magas rangú képviselőjük Brüsszelben, a négyek ki vannak téve annak a veszélynek, hogy még jobban eltávolodnak a Nyugattól. Utóbbit egyre jobban aggasztja, hogy olyan kormányokat támogatnak anyagilag, amelyek támadják és aláássák a liberális értékeket.

A vezető uniós tisztségek elosztása győzelem a visegrádiak számára, akik közül Timmermans többeket is azzal vádol, hogy letértek a demokratikus útról. A négyek hónapokon át támadták a holland politikust és a végén elegendő súlyt képeztek ahhoz, hogy az EU vezetése belássa: sem az ő, sem Weber kinevezése nem érné meg azt a zűrzavart, ami utána következne. Hogy a csoport nem kapott semmiféle magas posztot, az csekély árnak tűnik cserében. Viszont felsorakoztak von der Leyen mögött, aki most Strasbourgban igyekszik támogatókat szerezni. Amúgy a személyi döntések a jelek szerint már megint hátsó szobákban folytatott egyeztetéseken születtek meg Merkel és Macron között, de ezúttal kisebb országok is összeálltak, hogy beleszóljanak a dolgok menetébe. Ennél fogva az EP-re immár nemigen hárul érdemi szerep, amit szóvá is tett az európai zöldek társelnöke. Ska Kellet pályázott az elnöki pozícióra Strasbourgban olasz vetélytársával szemben, aki végül a befutó lett, bár nevét idáig nemigen ismerték saját országán kívül. Pedig a pártok azt ígérték a nagy érdeklődés mellett lezajlott májusi választás után, hogy szorosabb kapcsolatokat építenek ki az emberekkel. De végül a csúcsjelöltek üres kézzel távoztak. 

Az európai nacionalizmus egyáltalán nem olyan szűk látókörű, mint ahogyan azt gondolnánk, de éppen ezért veszedelmes. Erre figyelmeztet a London School of Economics egyik történésze annak kapcsán, hogy Strasbourgban a tegnapi nappal megkezdte működését a vezető szélsőjobbos, nacionalista tömörülés új szövetsége, benne Le Pen és Salvini pártjával. David Motadel szerint már az együttműködésük is elég nyugtalanító. De a kérdés az, miért akarnak annyira összefogni? Sokak szerint azért, mert belülről igyekeznek aláásni az uniót, az integráció elmélyítését, illetve próbálják megerősíteni a nemzetállamot, és a tömeg erőt kölcsönöz nekik. Ám ezen felül rátaláltak a nemzetközi szélsőséges testvériség gondolatára, szövetségeket alkotnak a világban és mind inkább közösen lépnek fel a nemzetközi szervezetekben. A nacionalizmus, a kisebbségekkel szembeni ellenséges hozzáállás, a multikulturalizmus és a pluralizmus elleni gúny fogja össze őket. Lehet ezt reakciós kozmopolitanizmusnak is hívni. Ilyen mozgalmakra bőven akad példa a múltból, lásd a fasiszta államok szövetségét. Ezek az erők ugyan meggyengültek a háború után, de továbbra is szervezkedtek – államok fölötti keretekben. Merthogy látják a mai napig, mekkora előnyöket kínál az együttműködés. Erősíti annak a látszatát, mennyire fontosak. Ám az ilyen szervezetek gyakorta törékenyek, tele vannak súrlódásokkal. Nézeteik folytán a nemzetközi összefogásuk minden, csak nem őszinte.

A kommentár úgy látja, hogy von der Leyen jelölése arculcsapással ér fel az Európai Parlament szemszögéből, emiatt Merkel szövetségese ellenállásra készülhet Strasbourgban, éspedig joggal. Hiszen itt cseppet sem körmönfont támadás érte az EU formálódó parlamenti demokráciáját, mivel félretolták a sokkal átláthatóbb csúcsjelölti megoldást és már megint bizalmas megbeszéléseken dőltek el a dolgok. Ha emögé odaáll az EPP, akkor feladja növekvő erejét, tekintélyét. Azon kívül a német politikus sötét ló. Nemigen látni, hogy képes volna felvenni a kesztyűt a kihívásokkal szemben, legyen szó a migrációról, az üvegházhatásról vagy a Brexitről. Az európai képviselőket annak is a jóváhagyás ellen kell hangolnia, hogy von der Leyen kompromisszumos jelölt lett, mert meg kellett békíteni a Visegrádi Csoportot. Orbán szóvivője twitter üzenetben ünnepelte a fejleményt, azt állítva, hogy a négyek olyan csomagot tettek le az asztalra, amely egyre több államot nyert meg. Ha most a parlament belemegy az ügyletbe, akkor olyan látszat keletkezik, miszerint az unió nem igazán szorgalmazza a jogállamot. Arra idáig nincs példa, hogy az EP elutasította volna a bizottsági elnöki poszt várományosát, de arra ezúttal is számítani kell, hogy megtorpedóz több kiszemelt biztost is. Ez esetben von der Leyen kérdéséhez is ilyen szkepticizmussal kellene viszonyulnia a testületnek...

HORVÁTORSZÁGNAK IS ELŐBB LEHET EURÓJA, MINT NEKÜNK

HVG ONLINE
Szerző: MTI
2019.07.03.



A hét végén kérik felvételüket az európai árfolyam-mechanizmusba, az eurót 2024-ben vezetnék be.

Horvátország a hét végéig kérni fogja felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II) – jelentette ki Zdravko Maric horvát pénzügyminiszter, az euró bevezetésével foglalkozó nemzeti tanács ülését követően.

A tárcavezető kiemelte: csütörtökön a kormánynak még formálisan is fel kell hatalmaznia a pénzügyminisztert és Borisom Vujcic jegybankelnököt, hogy aláírja és elküldje a szándéknyilatkozatot.

„A levélben kinyilvánítjuk szándékunkat az európai árfolyam-mechanizmushoz csatlakozásra, ugyanakkor a dokumentum tartalmazni fogja azokat az intézkedéseket is, amelyeket a következő egy évben fogunk bevezetni” – mondta Maric újságíróknak.

Utalt arra, hogy 19 rendelkezésről van szó hat területen. A legfontosabbként említette a horvát statisztikai hivatal (DZS) szolgáltatásainak javítását és tevékenységének bővítését, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását, valamint az üzleti környezet javítását.

Az ERM-hez csatlakozás az utolsó lépés az euró bevezetéséhez – hangsúlyozta Maric, majd hozzátette: minden országnak legalább két évig részt kell vennie az ERM-ben, mielőtt átállhat az euróra. Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak...


NEM SOKÁIG ÖRÜLHETNEK AZ ILLIBERÁLISOK AZ ÚJ UNIÓS VEZETŐKNEK - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: KLUBRÁDIÓ / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.07.04.


A Politico szerint a magyar és a lengyel kormány boldog, mert sikerült megfúrnia Frans Timmermans európai bizottsági elnökké választását, de nem sokáig örülhet, ugyanis Ursula von der Leyen vélhetően folytatja az eddigi migrációs politikát és kiáll a jogállam védelme mellett is. Amerikai és brit források a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézeteinek elvételéről számolnak be, a Times az európai népesedéspolitikával foglalkozik, a Washington Post pedig von der Leyen esélyeit elemzi. Csernyánszky Judit lapszemléje.

A transzatlantistaként ismert Ursula von Der Leyen a Washington Post szerint a világpolitikai bizonytalanságok miatt tűnik jó választásnak az Európai Bizottság vezetésére. Amennyiben őt és az IMF elnökét, Christiane Lagarde-ot is megválasztják, akkor először kerül nő a bizottság és az Európai Központi Bank élére. A lap idézi Angela Merkelt, akinek meggyőződése, hogy megfelelő embereket jelöltek és élvezni fogják az uniós vezetők támogatását. A német kancellár úgy véli, függetlenül attól, hogy melyik ország és melyik párt jelöltjei, az különösen értékes, hogy nők kerülnek vezető pozícióba. A 60 éves von Der Leyent úgy értékeli, aki egyrészt híve a NATO-hozzájárulások növelésének, másrészt a Trump-féle politika ellenlábasa az igényes diplomácia és multikulturalizmus hirdetésével. Ugyanakkor láttatja, hogy minisztersége alatt a német haderő híján volt az innovációnak és a forrásoknak is. Michael Birnbaum, a cikk egyik szerzője szerint sok európai állampolgár nincs is tisztában azzal, milyen sok múlik az uniós bizottság elnökén, aki 32 ezer uniós intézeti tagsággal a háta mögött az egység megteremtője. Kiemeli, hogy például a digitális jogvédelem és a klímaváltozás elleni küzdelem terén az Európai Unió sokkal keményebb intézkedéseket hozott, mint az Egyesült Államok. Kemény döntések várnak rá, hisz a Trump által ellenzett szabadkereskedelmi megállapodásokat fenn kell tartani, és a Brexit-tárgyalásokat is neki kell levezényelnie. Emmanuel Macron szerint von Der Leyen képes lesz konfliktusok nélkül érvényt szerezni az európai érdekeknek és értékeknek egyaránt az Egyesült Államokkal szemben. Értékét emeli, hogy az egyetlen miniszter, aki Merkel 14 éve alatt egyhuzamban teljesíthette szolgálatát. A cikk elemzi Manfred Weber és Frans Timmermans bukásának hátterét is: előbbinél szempont volt, hogy az Unión kívül más tisztséget nem viselt, a szociáldemokraták jelöltje pedig azért vérzett el, mert a jogállam védelmében, a más országokkal szembeni kritikája veszélyeztetheti a döntő szavazásoknál az Unió egységét. Végül a Nyitott Társadalom Európai Intézetének vezetőjét idézi a cikk, miszerint a jelölt azért élvezhet bizalmat és kaphat maximális támogatást a szavazásnál, mert Angela Merkel jelöltjének tekinthető.

A Politico szerint a közép-európaiak – legfőképp Orbán kormánya és a lengyelek most boldogok, hogy sikerült megbuktatniuk Frans Timmermans belga baloldali csúcsjelöltet, de nem sokáig örülhetnek ennek a sikernek. Legfőképp azért, mert Merkel választottja a Bizottság élén egyet jelent a korábbi migrációs politika folytatásával, emellett a jogállam és a kisebbségek, a homoszexuálisok mellett is kiáll, aminek nem fognak örülni az illiberálisok...

MAGYAR ÉS BRIT EGÉSZSÉGÜGY FEHÉREN ÉS FEKETÉN

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő / Zsuzsa
2019.07.04.


Sokszor igaz az, hogy a jobb körülmények nem feltétlenül párosulnak szakmailag is jobb teljesítménnyel. Sokszor szokás ezt felróni például a brit egészségügynek, ami az ottani közélet egyik állandó témája. Zsuzsának betegként is volt alkalma mind a brit, mind a magyar egészségügyet megtapasztalni (erről jó hat éve írt is egy posztot, amit itt olvashattok el), helyzete annyiban különleges, hogy orvosként kicsit belülről tudja összehasonlítani a két ország egészségügyének helyzetét.

„Szeretnék megemlékezni néhány sorban arról, hogyan alakult a történetem az említett londoni kórházi affér után.

A tapasztalatok alapjaiban rendítették meg a brit egészségügybe vetett hitemet.

Londoni tapasztalatok

Hozzátartozik a történethez, hogy akkori páromnak igen súlyos, veleszületett szívfejlődési rendellenessége volt, négyféle gyógyszert szedett rá és rendszeres gondozást igényelt. Úgy kell elképzelni az állapotát, hogy ülőmunka mellett nem volt tünete, de futni egyáltalán nem tudott, lépcsőt mászni is csak lassan.

Londonban kezdetben, amíg semmi gondja nem volt, igen lelkesen vették fel a megfelelő GUCH klinikára.

Ellenben, amikor tüdőgyulladást kapott, és masszívan romlott az állapota (fulladt), nem voltak hajlandóak fogadni, csak egy hónap múlva kapott időpontot.

A háziorvos meghallgatta, adott neki Augmentint (mellkas röntgent nem kért!), amire 4 nap alatt nem javult az állapota. Visszament, kapott egy másik antibiotikumot, az sem használt.

Ekkor lett elegem, és a saját szakállamra kezelni kezdtem azzal a fajta antibiotikummal, amit a mindenki számára online elérhető angol nyelvű!!!! amerikai szakmai protokollok javasolnak ilyen esetekben.

Két nap alatt jelentősen javult, két hét alatt meggyógyult teljesen a fertőzésből. Hogy miért nem ezzel kezdtük? Nem szeretem és nem is feladatom a saját családom kezelése, emellett pedig gyerekgyógyász vagyok...

Két év után hazaköltöztünk

Ezek a történetek végül oda vezettek, hogy két év után hazaköltöztünk Londonból. Mindkettőnknek krónikus betegségei vannak sajnos, és nem éreztem megoldottnak az ellátást Londonban.

Van, amit a britek nagyon jól csinálnak a közegészségügyben, és az a költséghatékonyság. Nagyon sok pénzt fektetnek abba, hogy propagálják, hogy nem kell minden náthával, hasmenéssel orvoshoz menni (tényleg nem kell).

A hozzáállásuk az, hogy tíz betegből hetet elég jól lehet kezelni otthon. A maradékból egy, amikor már nagyon súlyos a betegsége (halál szélén áll), kórházba kerül. Egyet félrediagnosztizálnak. Egy meghal. A járulékos veszteséggel még mindig sokkal jobban jönnek ki anyagilag.

Ezzel szemben a pazarló magyar egészségügy hozzáállása (ahova visszajöttem dolgozni) teljesen más. Itt nem akarnak elveszíteni vagy félrediagnosztizálni egyetlen beteget sem.

(Lehet, hogy ez nem minden ellátó egységben van így, én a saját tapasztalataimat írom le, amit főleg SOTE klinikákon szereztem a tanulmányaim és a munkám során.)

Ez nagyon sok, néhány esetben szükségtelen vizsgálathoz és kórházi felvételhez vezet. A végén sokkal több pénzt költenek, de kisebb a járulékos veszteség.

A magyar egészségügy: félbolond szentek...

A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK ÉS A TÖRVÉNYEK

DR. SZÜDI JÁNOS BLOGJA
Szerző: Dr. SZÜDI JÁNOS
2019.07.04.


Miután a király (helyébe lépő köztársasági elnök) megsértése bűncselekmény törvényi tényállását az országgyűlés még nem emelte vissza a magyar büntetőjogba, fel lehet tenni nyilvánosan a kérdést, irányadóak-e a legfőbb közjogi méltóságra azok a szövegek, amelyek törvény megnevezéssel ellátva, aláírásával ékesítve megjelennek az ország legelkötelezettebb kormányzati lapjában, a Magyar Közlönyben?

A történeti alkotmány vívmányaira támaszkodva, ki lehet jelenteni, hogy nem! Uralkodóink esetében is számos példa volt arra, hogy az általuk aláírt törvénycikkek helyett mindenféle pátenseket, ukázokat bocsátottak ki. Sőt, nem átallottak üzeneteket küldözgetni magas sarzsival rendelkező, lóháton közlekedő tisztekkel, akik katonákkal, ágyúkkal adtak nyomatékot az uralkodói közlendőknek.

A papírforma szerint országunk első embere pátenseket, ukázokat nem bocsáthat ki, azonban jelentős a szerepe abban, hogy mi jelenik meg az említett közlönyben. Nem szerzőként, hanem bizonyos értelemben cenzorként vesz részt a lapszerkesztésben. Egészen pontosan aláírásával hitelesíti az országgyűlés által elfogadott törvényszöveg jogrendbe állíthatóságát. Ebben jól teljesít. Irodalmi ritkaságnak számít, hogy visszaküld valamit a csöppet sem tiszteletre méltó háznak, hogy tárgyalja újra a már elfogadott szöveget. Komolyabb lépésre nem szánja el magát. Tudja jól, mivel tartozik annak, aki kezébe adta a Sándor-palota kulcsát, miután ráruháztatta a hatalmat, s gondoskodott búsás javadalmazásáról. A jótevő nem kért sokat. Sőt nem is kért igazán. A kegyenc mindig tudja mit várnak el tőle. Az ellenszolgáltatásnak az ára jelen esetben mindössze annyi, hogy kételkedés és mérlegelés nélkül odaírja a nevét a volt kollégiumi társ, a rangban öt követő, közjogi méltóság neve mellé. Ezzel kihirdethetővé válik, amit az országgyűlési szavazógép elfogadott.

A naiv közvélemény nem egyszer, nem kétszer ringatta magát abban a hitben, hogy a köztársasági elnök élni fog nem túl széles jogkörével és megküldi a kormány alkotmánybíróságához azt az irományt, amelyik nemcsak a jó erkölccsel, hanem a kormányzati használatra elkészített alaptörvény szövegével sincs szinkronban. Csalódtak! Ez a folyamat játszódott le akkor is, amikor a közigazgatási bíróságról szóló törvényt kapta meg aláírásra. A közigazgatási bíróságok feladata lesz eldönteni azokat a jogvitákat, amelyekben az állam az egyik peres fél. Ezért, bár a fideszi alaptörvény szövege szerint a bírák függetlenek, csak a törvénynek vannak alárendelve, a közigazgatási bíróságok lényegében a végrehajtó hatalom, nevezetesen az igazságügyi miniszter által irányított szervvé válnak, s ráadásul a közigazgatási bírók kinevezésében – a többi bíróságtól eltérően, amelyben a bírói testületeknek ezekben az ügyekben jelentős szerepe van – is osztottak a miniszter számára lapot. Nem mellékesen – a főszabálytól eltérően -, a bíró kinevezéshez és a bírósági vezetői megbízások elnyeréséhez a törvény nem követeli meg a bírói gyakorlatot, hanem elfogadja a közigazgatásban eltöltött éveket...

ÉN NAGYON SZERETEM NORVÉGIÁT! ÍGY SZERELTE LE TRUMP ORBÁN VIKTOR NYOMULÁSÁT

DIREKT36
Szerző: PANYI SZABOLCS
2019.07.03.


Rendkívül kényes témával érkezett Orbán Viktor magyar miniszterelnök május 13-án a Fehér Házba, ahol Donald Trump amerikai elnökkel találkozott. Az ügy érzékenységét mutatta, hogy Orbán a tárgyalásnak azon a szűkebb körben zajló részén hozta szóba Donald Trumpnak, amin csak ők ketten és a legközvetlenebb munkatársaik vettek részt.

Magyar és külföldi diplomáciai források szerint Orbán arra próbálta meg rávenni Trumpot, hogy segítse a független magyar civil szervezetek elleni magyar kormányzati törekvéseket. Cserébe azt ajánlotta, hogy nem fog akadályt gördíteni egy készülőben lévő sokszáz millió dolláros amerikai fegyverüzlet elé.

A szóban forgó üzlet az amerikai Raytheon Company és a részben norvég állami tulajdonban lévő Kongsberg Defence & Aerospace által közösen gyártott légvédelmi rakétarendszer beszerzését jelenti, amit Mike Pompeo februári látogatásakor jelentettek be és amiről a Direkt36 írt először. Az üzlet megkötése érdekében Orbán azt kérte Trumptól, gyakoroljon nyomást Norvégiára az úgynevezett Norvég Alap magyar civil szervezeteknek szóló 7 milliárd forintja ügyében. A norvégok azt akarják, hogy – ahogy eddig is – ennek a pénznek az elosztását egy független szervezet végezze, a magyar kormánynak azonban ez nem tetszik, és szerették volna elérni, hogy az Egyesült Államok járjon közben az érdekükben.

Trump ugyanakkor Norvégiát méltatva elhárította Orbán kérését. Ez jelezte, hogy bár a magyar kormány sikerként mutatta be a találkozót, valójában nem teljesen a magyar remények szerint alakult a tárgyalás. Az Orbán-Trump-találkozónak erről az epizódjáról egyik fél sem beszélt eddig nyilvánosan, és a tárgyalásokról egyébként is nagyon kevés részlet szivárgott ki. A Direkt36 azokból a beszélgetésekből derített ki új információkat, amiket az elmúlt hetekben folytattunk magyar és külföldi kormányzati, kongresszusi, diplomáciai tisztviselőkkel és külpolitikai szakértőkkel Budapesten és Washingtonban. Ezekből az is kiderült, hogy nemcsak Trump nem volt fogékony arra, hogy segítse Orbánt a norvég ügyben, de az amerikai szenátus befolyásos külügyi bizottságában még Trump néhány szövetségese is a magyar kormány ellen fordult a kérdésben...

FEHÉREN FEKETE, FEKETÉN FEHÉR

KOLOZSVÁRI SZALONNA - LUCA AJTAJA
Szerző: Tiszi
2019.07.03.


Ha már Luca ajtaja, azokról szeretnék írni, akiknek segíteni is szeretnék. Mert tartozom nekik ennyivel.

Azokról szeretnék írni, akik a társadalom perifériáján helyezkednek el, akik a megvetettek közé tartoznak, akikről soha semmilyen regnáló kormány nem akart és nem akar tudomást venni. Soha nem késő, de a baj egyre nő.

Azokról szeretnék írni, akiktől nagyon sokan tanultam. Akik megadták az életem sava-borsát. Akik, megtanítottak elfogadni, megtanították mit jelent az alázat, akik előtt a földig hajolok.

Azokról, akik megtanítottak repülni és zuhanni is. Mélységek és magasságok között vergődni, őrjöngeni és hideg zuhany után magamba szállni, és megtanítottak kimondani azt, hogy én sem lennék különb. Az ő helyzetükben én még ennyi sem lennék.

Azokról, akik miatt az első hónap után pályát akartam módosítani. Nem azért, mert rosszak voltak. Sajnos nem, hanem azért, mert túl jók. Ez bizonyos helyzetekben a lehető legrosszabb. Nem mindent lehet megmagyarázni, nincsenek rá szavak. Érezni kell, érteni kell. Vagy jön magától, vagy megette a fene. Mikor egy vacsoráztatásnál néma csöndben ettek, és nekem volt időm rendszerezni az addig hallott élettörténeteket. Mind állami gondozott, mind roma, mind értelmi fogyatékos, borzalmas körülmények, elképzelhetetlen történetek, melyeket az élet írt. Akkor volt egy pár pillanat, amikor megállt az idő. Amikor azt gondoltam, hogy én most azonnal felállok, és világgá futok, és soha de soha többé vissza nem jövök. Mert esélytelen. Nem tudok segíteni, ehhez én kicsi vagyok. Nagyon kicsi és tehetetlen. Aztán fordult egyet a fogaskerék az agyamban. Ez így nem jó vonal, maradni kell. A sajnálat nem visz előre, megbénít. Csinálni kell, tenni kell. Ha jó, akkor jó, ha nem, nem. Nem lehet véletlen, hogy idekeveredtem.

Azokról, akik megloptak, amikor egy óvatlan pillanatban nem figyeltem, több mint tíz év tapasztalat után. Nem esett jól, de én voltam a hülye. Megérdemeltem. Mások is megloptak, sokkal többel elvileg törvényesen. Tudtam azt is, hagytam azt is. Az első megbocsájtható, a második már kevésbé. Magamnak sem megbocsájtható. Mert nem egy tablet ára volt. Nem ugyanazok a körülmények váltották ki a lopást. Mert lopás volt ez is, az is, akkor is ha másképp nevezzük.

Azokról, akik serdülő korukban azt mondták nekem, hogy nem fogják megtanulni a magyar Himnuszt, mert ők nem magyarok. Akkor elgurult a gyógyszerem, nem kicsit, nagyon. Mert én megtanultam az ő Himnuszukat, mi az, hogy ők nem! Az ajtóra a magyar zászló alá, kiraktam a roma zászlót is. Csak azért alá, mert mellé nem fért! Másnap nem hagyományos tanórákat tartottam. A pszicho terror minden lehetséges eszközét bevetettem. Aztán két éven keresztül mi készítettük a nemzeti ünnepeink műsorait. Majd eljutottunk odáig, hogy ünnepeinken önszántukból mentek ki a városi műsorokra. Úgy jöttek vissza, hogy tessék elképzelni, minden verset, dalt ismertünk, ami ott elhangzott. Piszok büszke voltam rájuk. Igy az idő távlatából, nem vagyok biztos benne, hogy ezt most is megtenném. Belőlem is kihalt már a nemzeti ki tudja hová tartozás érzése. Akkor még fontos volt. Most már egészen más dolgok a fontosak. Én Himnuszom, te Himnuszod, Nemzeti Összetartozás, marhaság, egy a zászló! Tényleg egy a zászló? És milyen színű? Már azt sem tudom… Amilyen mértékben összeláncol bizonyos csoporttal ez a nemzeti összevissza tartozás, olyan arányban különít el másoktól. Nincs jelentősége, nemzeti jelképek, szimbólumok, tárgyak… A kerítés sem csak véd, hanem szeparál is. Az én váram, az én házam, az én hazám. Mióta? Előtte kié volt? Vajon meddig, mienk? Hol a határ ebben a globalizált világban?

Azokért, akik úgy tudtak zenélni, táncolni ösztönből, hogy azt szavakkal leírni nem lehet, és tanítani sem. Amikor a levegőben is föld felett jár a lábuk, ha pedig két fakanalat kaptak a kezükbe, már kész is volt a zenekar. Ez nem tanítható, erre születni kell.

Akiktől csak másodikos korukig rajzoltam jobban. Akik olyan színvilágot képesek megjeleníteni, ugyanazokkal a színes ceruzákkal, amire én soha nem leszek képes...