KÖTELEZŐ OLTÁSOK JÖHETNEK A PFIZER AMERIKAI ENGEDÉLYE NYOMÁN

TELEX
Szerző: BOLCSÓ DÁNIEL
2021.08.25.

Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hatóság (FDA) a hét elején teljes körű engedélyt adott a Pfizer–BioNTech-vakcinának, ezzel ez az első olyan koronavírus elleni oltás az Egyesült Államokban, amely a veszélyhelyzeti alkalmazási engedély után a teljes jóváhagyást is megkapta. Ez első hallásra unalmas elméleti különbségnek tűnik, de valójában egyáltalán nem az.

Mind a veszélyhelyzeti alkalmazási engedély, mint a teljes jóváhagyás a vakcinák biztonságosságát és hatásosságát vizsgálja, de a veszélyhelyzeti alkalmazási engedélyhez a klinikai tesztek során beoltottak két hónapos utánkövetése szükséges, a teljes engedélyhez viszont ugyanebből hat hónap kell. Más különbségek is vannak, a teljes engedélyhez például a gyártás és csomagolás folyamatát is ellenőrzik, és az időközben elérhetővé vált adatokat is áttekintik.

Eddig az Egyesült Államokban használt összes koronavírus-vakcinát (a Pfizer–BioNTech, a Moderna és a Janssen készítményét) veszélyhelyzeti engedéllyel használták. Ezt a Pfizer–BioNTech páros tavaly december 11-én kapta meg, szintén elsőként. A teljes engedélyre május 7-én nyújtották be a kérelmet. (A Moderna június 1-jén, a Janssen anyacége, a Johnson & Johnson pedig még nem adta be, de még az idén tervezik.)...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

KÜLFÖLDRE MENEKÜLNEK A MEDDŐSÉGI KLINIKÁK ÁLLAMOSÍTÁSA ELŐL A MAGYAR PÁROK

HVG
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2021.08.25.

Megsokszorozódtak a jelentkezések Magyarországról a csehországi és szlovákiai meddőségi klinikákon, mióta a kormány egy nyáron elfogadott törvénnyel betiltotta a hazai magánintézetek működését. A külföldi centrumok már készülnek a rohamra: a legtöbb helyen bővítik a magyarul beszélő személyzetet, máshol a marketing-költségvetést is átszabják. Orvosok szerint a magyar párok most már nemcsak az itthon elérhetetlen eljárások miatt lépik át a határt, nagyon sokan azt sem akarják, hogy nekik vagy embrióiknak bármi közük legyen az állami rendszerhez.

Megdöbbentette és teljesen váratlanul érte az intézményeket és a párokat is a kormány nyári döntése, mely Magyarországon gyakorlatilag megtiltotta a magán meddőségi klinikák működését. Az Országgyűlés kormánypárti többsége nyáron rekordgyorsasággal meg is szavazta a törvényjavaslatot, amely ugyan csak 2022. július 1-jétől lép érvénybe, a hatását azonban jóval korábban érezteti, hiszen az érintett klinikákon már idén szeptember 30-tól sem lehet új beavatkozásokat kezdeni.

Hogy a lépésre tulajdonképpen miért volt szükség, azóta sem teljesen világos. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető és Novák Katalin családügyi miniszter a hvg.hu-nak korábban egyaránt azzal érvelt, hogy a döntéssel átláthatóbb lesz a klinikák finanszírozása, az intézményeket Gulyás azzal is megvádolta, hogy visszaélnek az állami forrásokkal. (Az más kérdés, hogy állami támogatást a működő magánklinikák egyike sem kapott.)

Az ügyben az elmúlt hónapokban feltűnően nagy volt a csend, így egyelőre nem tudni, az érintett intézetek számára lesz-e bármilyen kiskapu, hogy folytathassák tevékenységüket, még ha csak az állami rendszerben is. A kormány korábbi államosítási hulláma óta már így is csak három lombikkezelést végző magánintézmény maradt az országban: a TritonLife Róbert Magánkórház, a Reprosys Kft. és a Versys Clinics. Rajtuk kívül több intézmény is létezik, amely IVF kezelést (in vitro fertilizációt) nem, inszeminációt viszont végez. (Az IVF hagyományosan a lombikkezelést takarja, az inszeminációnál ezzel szemben mesterséges megtermékenyítés nem történik, az eljárásban a férfi spermáját tüszőrepedés után fecskendezik a nő méhébe.)...

ITT OLVASHATÓ

LÖVÉSZÁROKHARCRA SZÁMÍTSON, AKI MA TANSZÉKVEZETŐNEK ÁLL AMERIKÁBAN

24.HU / KULTÚRA
Szerző: INKEI BENCE
2021.08.24.

A tanszékvezető című új Netflix-sorozatban Sandra Oh egy jószándékú egyetemi tanárt játszik, akitől mindenki csodát vár, miután az irodalomtanszék vezetője lesz. Tényleg lehetetlen feladat az övé? A sorozat nemcsak hűen mutatja be az amerikai egyetemi problémákat, de kifejezetten jó nézni is.

Első blikkre, meglehet, a magyar nézőknek nem tűnik túl izgalmasnak egy sorozat, amely egy amerikai egyetem irodalom tanszékén játszódik. Bár egy patinás New England-i elitegyetem kétségtelenül csalogató háttér lehet egy thrillernek vagy egyéb hálás műfajnak. A tanszékvezető (The Chair) viszont tényleg arról szól, hogy ki a tanszékvezető, és hogy melyik professzornak mi a kínja; érthető, ha ez nem mindenkit villanyoz fel. Ám ha tudjuk azt, hogy az amerikai egyetemek évek óta kis túlzással hadszíntérként működnek, és az egyetemi élet sok évtizedes viszonylagos nyugalmát felbolydult darázsfészekre emlékeztető miliő váltotta fel, akkor már merőben más a helyzet. Ráadásul az egyetemi világra fokozottan figyel mindenki: az amerikai (és nyomában a magyar) konzervatív-jobboldal szerint az amerikai egyetemeken tombol a cancel culture és a politikai korrektség terrorja, minek nyomán – az állítások szerint – tömegesen rúgnak ki professzorokat, csak azért, mert heteroszexuális, fehér férfiak, miközben tény, hogy az egyetemek élethalálharcot vívnak a fennmaradásért: egyre kevesebb hallgató és állami támogatás, csökkenő színvonal, a diákhitel miatt évtizedekre eladósodó diákok, és a hatvanas évek óta nem látott, forrongó egyetemi közeg – ez az egyetemek világa.

Ez mind megjelenik a Netflix új sorozatában, A tanszékvezetőben, melynek dicséretére legyen mondva, a fentiek könnyedén illeszkednek egy hatrészes dramedy cselekményébe. A félórás epizódokra bontott sorozat élvezetesen és szórakoztatóan nyúl ezekhez a nem könnyű témákhoz, akár még egy hosszabb sorozatot is elbírt volna a sztori, noha a túlnyújtott sorozatairól nevezetes Netflixen dicséretes az önmérséklet. A sorozat egy fiktív egyetem, a Pembroke irodalomtanszékén játszódik: az intézmény az említett problémákkal küzd, a vezetés úgy próbálja megoldani a gondokat, hogy története során először női, nem fehér vezetője lesz a tanszéknek, a koreai-amerikai Ji-Yoon Kim (Sandra Oh) személyében. Sandra Oh ugyan itt nem küzd bérgyilkosokkal, de hasonlóan szétesett és jóindulatú karaktert játszik, mint a Megszállottak viadalában, csak itt még nehezebb a dolga, pedig nem is hal meg senki. A sorozat azzal kezdődik, hogy Ji-Yoon beköltözik a tanszékvezetői irodába, és amikor leül, üssze is esik alatta a szék, ami már jelzi az elkövetkező problémákat...

ITT OLVASHATÓ

MEGÉRKEZETT MAGYARORSZÁG LEGÚJABB KORONAVÍRUS-HŐTÉRKÉPE - MEGINDULNI LÁTSZIK A JÁRVÁNYHULLÁM

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2021.08.25.

Ismét elkészítette sokatmondó látványos hőtérképét a Szegedi Tudományegyetem járványmatematikai kutatócsoportja. Talán az sem véletlen, hogy most közölték: a kormány szerint is már itt kopogtat Magyarország ajtaján a negyedik hullám. Ezért nem árt, ha megnézzük például, hogy hogyan állunk most az egy évvel ezelőtti időszakkal összevetve.

A kutatók rendszeresen elkészítik azt az ábrát, ami jól mutatja be a Covid-19 járvány fokozatos terjedését időben és korcsoportok szerint. Legutóbb decemberben közölték ezt a hőtérképet, azt megelőzően pedig szeptemberben. Ezúttal is nagyon aktuális az időpont, ugyanis Magyarországon a virológus szakértők mellett már a kormány is arról beszél hetek óta, hogy hozzánk is meg fog érkezni a járvány negyedik hulláma...

ITT OLVASHATÓ

EZÉRT KERÜLNEK TÖBB SZÁZ MILLIÓBA BIZONYOS KERÉKPÁRUTAK

MAGYAR NARANCS

Szerző: BÉRES MÁTÉ
2021.08.25.

Az elvileg műszakilag egyszerű létesítménynek számító kerékpárutak megvalósítását rengeteg tényező befolyásolhatja, a költségek pedig gyorsan nőhetnek. Amíg tavaly bruttó 3 millió forintos tervezési költséggel számoltak, idén már a kilométerkénti 4-5 millió forint a jellemző ár.

Nemrég számoltunk be a „nógrádi csodáról”, azaz arról, hogy Szendehelyen 1,1 kilométer kerékpárút 200 millió forintba került még 2015-ben. A beruházás állami támogatásból valósult meg.

Cikkünk megjelenése után több jelzés is érkezett lapunkhoz, hogy nem csak a nógrádi településen épült kerékpáros infrastruktúra látszólag drágán, hanem az országban másutt is: Pakson például 2,5 kilométernyi út 660 millió forintba került...

ITT OLVASHATÓ

AZ ELŐVÁLASZTÁS TÉTJE: ÚJ TÉMÁKKAL RÁMUTATNI A RENDSZER VÁLSÁGÁRA

MÉRCE
Szerző: SZIKRA MOZGALOM
2021.08.25.

Nincs még 4 évünk megvárni, amíg a Fidesz teljesen lebontja a demokráciát, most kell a politikai képviseleten keresztül kézbe vennünk a helyi, az országos és a rendszerszintű ügyek megoldását.

Jámbor András olyan jelölt, aki 22 éve Józsefvárosban él, most pedig eljött az ideje, hogy a képviseletiség kiüresített terét a Szikra Mozgalom jelöltjeként zöld és baloldali tartalmakkal töltse meg. Ezen ügyek képviseletének az ordító hiánya a jelenlegi politikai és társadalmi térben vezet el azokhoz a válságokhoz, amelyek a társadalmat újra és újra mintegy meglepetéssel sújtják, pedig a válaszok ezekre a válságokra ott vannak az emberekben erőforrásként. Jámbor és a Szikra ezeket az erőforrásokat szeretnék fölébreszteni.

Az előválasztásnak a közösségépítésről kell szólnia. Egy olyan közösséget kell összefogunk, amely a politikai és a gazdasági térben súlyt ad annak, hogy a szereplők döntései rólunk szóljanak, és véget vet annak, hogy a fejünk fölött születnek meg ezek a döntések.

A Szikra Mozgalom tagjaként kész vagyok arra, hogy a politika újból közösségivé tételét segítsem, és a jelöltünk, Jámbor András kampánya során képviseljük a választókerületiek ügyeit, amelyek rendszerszinten mindenkit érintő problémák. Olyan ügyek, mint a lakhatás, a megélhetés, a gondoskodás és az oktatás. És ezekben az ügyekben nemcsak a Nemzeti Együttműködés Rendszerének hatalmas hibái és az embereket eláruló politikája jelenik meg, hanem a gazdasági válságok és demokrácia veszélyben léte.

Eljött az idő, hogy az emberek mindennapi problémáit érintő ügyekről beszéljünk, amelyek egészen hihetetlen módon új témáknak számítanak, és azon emberek anyagi körülményeire is rámutatnak, akiken a Fidesz verte le eddig az elit és a „magyar nagytőke” megteremtésének árát...

ITT OLVASHATÓ

AFGANISZTÁN, MÁSKÉPPEN

HÍRKLIKK
Szerző: ODZE GYÖRGY
2021.08.25.

Mondhatnám, hogy két alkalommal volt szerencsém Kabulban járni: először 1983 tavaszán, amikor az afgán kulturális minisztérium felkérésére magyar fotókiállítást rendeztünk Kabulban. Az akkori budapesti afgán nagykövet személyes kérése volt, hogy magasrangú politikus nyissa meg az eseményt, ezzel is jelképezve népeink barátságát. Miután egyetlen magasrangú politikus sem vállalkozott az útra, Boros Róbert minisztériumi főosztályvezető és jómagam jelképeztük a helyszínen népeink barátságát. Kemény két nap volt, szovjet járőrök kísértek mindenhová, éjszaka semmit sem aludtunk a folyamatos puskaropogás miatt, a szálloda is inkább erődítmény volt, ahol a katonai harccsoportok tisztjei folyton jöttek-mentek. A második alkalom: 2007 július, amikor külügyi szóvivőként Göncz Kinga miniszter kíséretében töltöttem ott két napot, akkor amerikai járőrök kísértek bennünket, és én magam is Hummer terepjáróban utaztam. Már nem volt puskaropogás, de a kísérők azt mondták, a talibán emberei „minden utcasarkon ott leselkednek és könnyen szétbasszák a seggünket.”

Mindkét alkalonmmal megrázott az a végtelen nyomor és fásultság, amit az utcákon láttam, és amiket most viszontláttam a televízió képsoraiban. Most persze, hogy az egész világ ezt látja, csakugyan drámai és felkavaró, de szinte semmi új sincs benne. Ez az ország a régi időkben, és azóta is a népvándorás és a kereskedelem egyik fókuszpontja volt, nagyhatalmak és regionális erős hadseregek célpontja. Szinte állandó volt a megszállás, a perzsák és a britek után következett a Szovjetunió – hivatkozva a „barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződésre” – 1979-ben, amikor a világ éppen a karácsonyt ünnepelte, csapataik bevonultak Afganisztánba. Az invázióban százezernél több szovjet katona vett részt, akiket az akkori hivatkozás szerint a „kommunista erők” támogattak.

A szovjet megszállás körülbelül egy millió afgán életébe került. Ötmillióan menekültek Pakisztánba, Iránba, lényegében a világ minden részére. A szovjet jelenlét 1989-ben ért véget, megalakult az Afgán Demokratikus Köztársaság. A nagyhatalmak érdekcsoportjai és a helyi törzsek harca további százezres áldozatot és menekültet követelt.1996-ban emelkedett ki a Talibán, egy szunnita-iszlamista-politikai csoport, amelyik a legszigorúbb iszlám jogrendszert vezette be, amiben a nőknek nincsenek jogaik és mindenkinek muszlimmá kell válnia. Ennek érdekében, az iszlám erkölcsi és morális vezérelvei szerint kezeket vágnak le, embereket köveznek halálra. A tálibok hét éves uralma idején súlyosan korlátozták a lakosság szabadságát és az emberi jogokat, például betiltották nem csak a sajtót, hanem még a fényképezést is. A nőket eltiltották a pénzkeresettől, a lányokat kitiltották az iskolákból és az egyetemekről. Az ellenszegülőket azonnal megbüntették. A kommunistákat felkutatták és kézfejük vagy karjuk levágásával büntették őket...

ITT OLVASHATÓ

KI BITET VET, BÁJTOT ARAT

QUBIT
Szerző: VAJNA TAMÁS
2021.08.25.

A 2010-es években rendkívüli mértékben felgyorsult a mezőgazdaság digitalizációja: az északi féltekén az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált. A modern berendezések úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság.

Automatizált nyomvonalkövetés, adatvezérelt, célzott műtrágya- és növényvédőszer-kijuttatás, szántóföldi drónok, a talaj fizikai és kémiai tulajdonságait érzékelő szenzorok, autonóm vezetés, felhőbe feltöltött és onnan lehívott adatok – nem sci-fi, csak néhány a mezőgazdaság digitalizációjának már használatban lévő vívmányai közül.

Az agráriumban manapság használt, még néhány évtizede is elképzelhetetlennek tartott eszközök feltétlen előnye, hogy úgy termelnek hasznot, hogy közben az ökológiai szemléletet sem zárják ki, mivel egyik céljuk épp a hosszú távú fenntarthatóság, írja a németországi Baden-Württemberg tartomány által támogatott gazdálkodói agrárkonzorcium tanulmánya.

Ennek is köszönhető, hogy az északi féltekén a 2010-es években rendkívüli ütemben felgyorsult az agrárium digitalizálása: az elmúlt öt évben háromszor annyi elektronikai eszköz, szenzor és szoftver került az állattenyésztés és a növénytermesztés területén használt gépekbe és berendezésekbe, mint amennyit az autóipar felhasznált...

ITT OLVASHATÓ

VALÓBAN ARANNYÁ VÁLT MÁR A BITCOIN? - KRIPTOVALUTÁBAN MENTIK A TÁLIBOK ELŐL A VAGYONT

AZ ÉN PÉNZM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.08.25.

Idén augusztus végén valóra válhatott a bitcoin-hívők álma: a kriptovaluta az arany helyébe lépett. Ünneplésre azonban nincs ok, az afganisztáni fővárost elfoglaló tálibok elől menekülő emberek közül igyekeznek ugyanis sokan vagyonuk egy részét menteni a kriptovaluták segítségével.

A politikai felfordulás segíti a kriptók ügyét– írta az Investing.comnak az amerikai elemző, Andy Hecht. Miközben az emberek az életüket féltve elhagyják az országot, mindent felkapnak, amit a kezükbe akad. Ahogy a tálibok közeledtével a kabuli bankok megrohanásáról szóló jelentések sem meglepőek, hiszen a történelem ismétli önmagát.

Számos példa volt a történelemben arra, hogy a gazdagság egyik percről a másikra elpárolgott. Ez történt a 1930-as években a náci Németországban, amikor még azok is szerencsésnek mondhatták magukat, akik üres kézzel ugyan, de el tudtak menekülni. A jelenlegihez hasonló történt akkor, amikor az amerikai hadsereg 1973-ban elhagyta Saigont.

Az arany helyi ára akkor unciánként 50000 dollárra emelkedett, mivel a távozók vagyonukat olyan eszközökbe igyekeztek átcsoportosítani, amelyeket el tudtak vinni az országból. A gazdagabbak gyémántot, aranyat cipeltek. A hátizsákban elvihető mennyiség azonban korlátozott, arról nem beszélve, hogy a menekülők mindig fokozottan ki vannak téve annak, hogy kirabolják őket...

ITT OLVASHATÓ

A BALATON ELHABOLÁSA

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: KOVÁCS ZOLTÁN
2021.08.19.

...Két legnagyobb tavunk közül az egyik kiszáradóban, a másikon nem ilyen látványosak a pusztulás jelei, de biztosak. A Velencei-tóban lassan fürdeni sem lehet, a Balaton pusztul.

Nyilván nem most kezdődött ez a romlás, hanem a hatvanas-hetvenes években, amikor máig tisztázatlan okból nekiláttak a Balaton-meder eszelős körbebetonozásának. Aztán ehhez járult a vízparti telektulajdonosok rombolása, a hetvenes-nyolcvanas évek magán­strand­má­niája, ami abból állt, hogy a hosszan bevezetett, földből és szemétből kialakított stég végét elkanyarították, majd egy öblöt kialakítva lezárták. Ezt hívták akkoriban a Balaton elhabolásának, ez ment Világostól Fenyvesig, Almáditól Badacsonyig. (Létezik természetes habolás is, ekkor a víz folyamatos mozgása rongálja a partszakaszt – ennek a folyamatnak az ellenkező irányú, lopásos változatáról beszélek.) Ezt a rendszerváltozás idején több, de inkább kevés akarattal, különösebb szakmai háttér és megfelelő jogszabályi előkészítés nélkül már az első kormány igyekezett valamiképp felszámolni. Olyan elképzelés született, hogy a Balaton vízpartját tízméteres sávban közterületté kell alakítani és sétálósávot kell kiépíteni. Ez persze nem sikerült, valószínűleg nem is sikerülhetett. Sem a kártalanításról, sem egyéb idevágó teendőkről nem született használható szabályrendszer, csak az akarat, az meg kevés. Aztán a Balaton egy időre mintha kiesett volna a politikai látókörből, mígnem aztán az elmúlt tíz évben egyre lázasabban fordult felé a figyelem. Először a kikötők, aztán a Balatont körülölelő szállodaláncok lenyúlása következett, majd végül, ami maradt: az addig a tó természetes egyensúlyát még úgy-ahogy megtartó nádasok kiirtása a homályos megfogalmazású turisztikai központok kialakításának érdekében. Ezt a Balaton már aligha lesz képes kiheverni. Egyre több a nádasokon keresztül az illegális bejáró, a tó iszapjában túl sok a foszfor, ami az algásodás legfőbb oka. A tó öntisztulási képessége akkor működik jól, ha van elég és megfelelő minőségű part menti nádas, valamint elég beépítetlen, természetes partszakasz, ahol kivetheti a víz az uszadékot...

ITT OLVASHATÓ 

AZ ÉS 2021/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

AZ ÉS 2021/33. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

MENTSÜK MEG A SZÜLŐKTŐL A GYERMEKEKET! - A SZEXUÁLIS NEVELÉSBEN JOBB, HA SEGÍTSÉGET KÉRÜNK. PERSZE, AKINEK NEM INGE…

168 ÓRA
Szerző: BOROS T. TAMÁS
2021.08.24.

Tipikus ’akinek nem inge, ne vegye magára’ helyzet, de félre kell tennünk önérzetünket: a szexuális nevelés annyira összetett, nehéz folyamat, hogy egyáltalán ne gondoljuk, hogy készen állunk rá, a gyermekek veszélyeztetettségéről szóló statisztikák is ezt támasztják alá. Ha kellő önkritikát gyakorlunk, keresztülvágjuk Orbán Viktor érvelését, mely szerint a szülő kizárólagos joga és felelőssége a szex edukálás. Ebben a tekintetben Magyarország évtizedes lemaradásban van. Nem szégyen segítséget kérni, vagy a kormány avítt narratíváján túl más irányelvekkel is megismerkedni.

A törvény ereje

A gyermekek szexuális neveléséről a szülő dönthet – írta június közepén Szamizdat 10. című írásában Orbán Viktor. Úgy fogalmazott, hogy az iskolai nevelés nem állhat ellentétben a szülő akaratával, az legfeljebb csak kiegészítő lehet, formáját és tartalmát pontosan meg kell határozni, és a szülők egyetértéséhez kell kötni. A miniszterelnök úgy folytatta, a szülők joggal várják el azt is, hogy olyan felületeken, amelyeket gyermekeink korlátozás nélkül használnak, se pornográfia, se öncélú szexualitás, se homoszexualitás, se nemváltoztató programok ne legyenek elérhetőek.

A miniszterelnök később úgy fogalmazott, a megszavazott törvény elsősorban gyermek- és szülővédelemről szól, hiszen utóbbi joga eldönteni, hogy utódja miképpen ismerkedik meg a szexualitás kérdéskörével. A fenti gondolatok adják a pedofiltörvényt védő kormánypárti retorika főbb elemeit. Meglepő módon ennek ellenzéki kritikájában a legnagyobb hangsúlyt az LMBTQ-tartalmak cenzúrája, illetve a szexuális felvilágosító és nevelő pedagógusok háttérbe szorítása adta, s nem az, hogy általános értelemben a szülő egyáltalán alkalmas-e arra, hogy biztosítsa gyermeke egészséges szexuális nevelését, képes-e ebben a témában felelős döntést hozni, ha előítéletek foglya, vagy épp alulinformált?

...

ITT OLVASHATÓ

NŐI DOLGOK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.08.25.

A Ripost nevű nyomdaipari termék, amely amúgy fideszista kézben van, tehát kormánymédiának nevezhető, szakadt kurvaként ábrázolta címlapján Demeter Mártát, az LMP volt alelnökét, akinek az a bűne, hogy bejelentette, tavasztól majd a Jobbik frakciójába ülne be, ha megválasztják. „Van már magyar politikai prosti” felirat díszeleg a rajz alatt. Így tehát függetlenül attól, hogy Demeter Márta helyezkedéséről mit gondolunk, azt viszont elmondjuk, hogy a Ripostról mi a vélemény, elegyítve bele a Fideszt és ami vele egylényegű, Orbánt. Mert a Ripost azt és úgy gyárt le, amit és ahogyan tőle megrendelnek.

Ha nem is konkrét utasítás formájában – de még az is lehet –, hanem úgy, hogy milyen mintát mutatnak neki, mint ami elvárt, hogy a KESMA lapok családjába tartozhassék, s mint ilyen, bőséges anyagi áldásban részesüljön a Párttól. Ilyképp a Ripost – és a többi félezer – szennylap a Fidesz maga, s mivel a Fidesz pedig Orbán Viktor, így úgy is vehetjük, hogy a Demeter Mártát kurvaként ábrázoló címlapot maga a kedves vezető tervezte és állította elő, és voltaképp így is van. Ez a címlap a Fidesz nőképe, a Fidesz politikája és a kettő elegye, midőn karaktergyilkosságra alapozva a másik nemhez való viszonyukat is elárulja.

Ez eléggé ambivalens, hogy eufemisztikusan fogalmazzak, másképpen betegesnek volna mondható. Olvasván a hírt a Ripost mocskáról, feltűnt alatta egy komment, és a szerző nevét is megjegyeztem. Vajákos Biri néne írt egy briliáns összegzést, amit most így ismeretlenül közzé teszek, mert csudálatos irat és kép a Fidesz – s ami vele egylényegű, ezt nem győzöm hangsúlyozni – a kedves vezető feudális világáról (a többi defekt mellett). Azt írja hát nekünk Vajákos Biri Biri néne: „Nem akkor vár ez a nőkre, és nem majd vár ez a nőkre, hanem a Fidesz világában ez van a nőkkel és pont. A Fidesznél nincs önálló nő, hanem a nő az valakié…”

Majd így folytatja Biri néne: „…Valakinek a felesége, valakinek a tulajdona, alárendeltje, alkalmazottja. Nincs sem emancipáció, sem semmiféle függetlenség, a nőt pozicionálta a Fidesz összes prominense egy csomószor harminc év alatt. A nőnek otthon a helye, a nő bírjon el egy-két pofont, a nő dolga a gyerek, a háztartás, a nő dolga szolgálni és kiszolgálni. A nőket nem az önálló, saját teljesítményükért, tehetségükért, eszükért szeretjük és tiszteljük, hanem mert szülnek nekünk, főznek nekünk, takarítanak nekünk, kiszolgálnak minket. A Fidesz világa egy 100-150 évvel ezelőtti, abszolút férfiközpontú, előjogokkal rendelkező, felsőbbrendű maszkulin világ, amelyikben a nő tudja, hol a helye...

ITT OLVASHATÓ

SZÉPEN GAZDAGODTAK TOVÁBB A MAGYAR MILLIÁRDOSOK, JÖVŐRE MÉG TÖBB PÉNZÜK LESZ

NAPI.HU
Szerző: HERMAN BERNADETT
2021.08.24.

Átmeneti megtorpanás után elképesztő ütemben gazdagszik tovább a magyar elit. A privátbanki ügyfelek vagyona két számjegyű mértékben nőhet az idén, de igazán gyorsan a top 100 leggazdagabb magyar fog gyarapodni.

Elképesztő vagyonnövekedést jósolnak a szakemberek a magyarországi milliárdosoknak a következő évre. A Covid-19 járvány okozta válságot a leggazdagabbak nem hogy nem fogják megérezni, de óriási extra vagyonnal gazdagodnak majd. A Blochamps Capital privátbanki tanácsadó cég becslése szerint a privátbanki ügyfélkör teljes vagyona az idén már elérheti a 7300 milliárd forintot, ami csaknem 15 százalékos növekedés 2020-hoz képest.

Ez a hatalmas összeg körülbelül 44,5 ezer privátbanki számla között oszlik majd meg, vagyis egy átlagos számlán 164 millió forint körüli értékpapír és számlapénz lehet. A 2022-es év is busás jövedelemmel jutalmazza meg a legvagyonosabbakat. A szakértői becslések szerint a privátbanki ügyfélkör jövőre már 8 ezer milliárd forinttal fog rendelkezni a pénzügyi szolgáltatóknál, vagyis mintegy 9,5 százalékkal nőhet a vagyonuk, és 180 millió forint körül lesz az átlagos megtakarítás számlánként.

A milliárdosok gazdagszanak a leggyorsabban

Az eliten belüli legelitebb réteg még gyorsabb vagyonnövekedésre számíthat az idén és jövőre. A top 100 leggazdagabb magyar összesített vagyona ugyanis az idei év végére várhatóan eléri az 5300 milliárd forintot, ami 16 százalékkal több, mint 2020-ban volt. Vagyis a legvagyonosabb magyarok az év végén átlagosan 53 milliárd forinttal rendelkeznek majd. Jövőre az előrejelzés szerint további 15 százalékkal gyarapodhat a száz leggazdagabb magyar vagyona. Összesen 6100 milliárd forintja lesz a legelitebb rétegnek, ami 61 milliárd forintos átlagot jelent...

ITT OLVASHATÓ 

SZABAD SZEMMEL: NEM ADJÁK OLYAN KÖNNYEN A LENGYEL SAJTÓSZABADSÁGOT, MINT A MAGYART - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.08.25.

Sugárzási engedélyt kapott Hollandiában a TVN24 lengyel hírcsatorna, így az európai szabályok értelmében akkor is folytathatja működését Lengyelországban, ha az ottani média hatóság másfél évi halogatás után nem hosszabbítja meg az éppen egy hónap múlva lejáró sugárzási engedélyt.

Reuters

A lengyel elnök legújabb nyilatkozata alátámasztja azokat az értesüléseket, miszerint Duda meg akarja vétózni a sajtótörvényt, amely elhallgattatná az amerikai kézben lévő TVN24 hírcsatornát, miután az sokszor bírálja a kormányt. Duda most az közölte, hogy ha az ország át akar venni bizonyos sajtóorgánumokat a külföldi tulajdonosoktól, akkor ennek nem az a módja, hogy kötelezi őket az eladásra, a feltételeket piaci alapon kell kidolgozni.

Hozzátette, hogy az amerikai partnerek két okból sem értik a születőben lévő törvényt: egyrészt mert számukra szent a magántulajdon védelme, másrészt pedig ugyanígy tekintenek a szólásszabadságra. A tervezetet bírálja mind az Egyesült Államok, mint az Bizottság, mert az megtiltanál, hogy az Európai Gazdasági Övezeten kívüli cégeknek többségi részesedésük legyen a lengyel médiában.

The Irish Times

Sugárzási engedélyt kapott Hollandiában a TVN24 lengyel hírcsatorna, így az európai szabályok értelmében akkor is folytathatja működését Lengyelországban, ha az ottani média hatóság másfél évi halogatás után nem hosszabbítja meg az éppen egy hónap múlva lejáró sugárzási engedélyt. Az amerikai tulajdonos Discovery azért éppen holland földön folyamodott ehhez a lépéshez, mert ott bejegyzett társaságán keresztül irányítja a hírtelevíziót.

Morawiecki miniszterelnök ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy a vitatott sajtótörvénnyel tekintélyelvű, illetve korrupt külföldi érdeklődőket igyekeznek távol tartani a lengyel médiától. Így olyanokat, amelyek mögött Oroszország, Kína, vagy egy-két kábítószercsempész hálózat áll. Ezzel szemben Tusk és a Bizottság úgy ítéli meg: a cél a sajtószabadság korlátozása, á la Orbán Viktor.

A Discovery képviselője elismeri, hogy a jogi trükkel nem védik ki a varsói parlament előtt lévő jogszabály fenyegetését, így a TVN és a lengyel média függetlensége továbbra is veszélyben van.

Der Standard

Paul Lendvai, aki maga is 56-os menekült, sajnálattal állapítja meg, hogy az osztrák kormány szakít menedékkérők befogadásának emberbaráti gyakorlatával. Persze lehetett tudni, hogy hosszú távon kudarcra van ítélve a Nyugat kísérlete, mármint hogy igazi demokrácia legyen Afganisztánban. Ezért jogos, hogy Biden véget vetett a konfliktusnak, amely kilátástalan volt és a közvélemény nagy része elutasította. Ám a döntést az elnök elhamarkodva hozta meg és nem egyeztette a szövetségesekkel. Ily módon nem csupán súlyos politikai hibának számít, hanem komolyan veszélyezteti azokat az afgánokat, akik a nemzetközi erőknek és szervezeteknek segítettek az eltelt 20 év során.

Az ő megmentésük erkölcsi kötelesség. Ezt hangsúlyozta Gerald Knaus, az Európai Stabilitási Kezdeményezés nevű berlini elemző intézet vezetője is, aki szerint nagyjából a szélsőjobbos AfD szintjén mozog az osztrák belügyminiszter, amikor azt sürgeti, hogy a szomszédos ázsiai államokban hozzanak létre központokat és oda toloncolják vissza az Európában nem kívánatos migránsokat. De mint mondta, nem különb az egész Kurz-kabinet hozzáállása sem.

A hivatalos osztrák politika láthatóan annyira fél a menekültektől, miután Felső-Ausztriában választások közelednek, hogy azt mindent beárnyékol. De még azt is eltakarja, hogy egyáltalán nem milliókról van szó. Annyian jönnének, hogy azzal az ország minden további nélkül megbirkózna. Teszi ezt az az Ausztria, amely 1956 és 2015 között számtalan magyar, lengyel, cseh és szlovák, szerb, horvát, bosnyák és algán előtt nyitotta meg a határait.

Lendvai bevallja, egészen a közelmúltig nem gondolta volna, hogy az ország semmiféle szolidaritást nem tanúsít egy nemzetközi válsághelyzetben. De hát nem kér a tálibok által üldözött, védelemre szoruló emberekből, így Bécs búcsút int a 2. köztársaság humanista hagyományának, de ennek még súlyos következményei lesznek.

Yahoo

Egy tengerészgyalogosból lett amerikai politikus azt mondja, kétszer szolgált Afganisztánban, így pontosan tudja, hogy a politika módszeresen hazudott az országról. Lucas Kunce, aki most a demokraták színeiben próbál meg bejutni a Szenátusba, két mondatban foglalta össze tapasztalatait:

- a politikai és katonai vezetés 20 éven át valótlanságokat jelentett meg az afgán helyzetről, - a kivonulás elkerülhetetlen volt, és aki mást mond, az még most is hazudik.

Azaz a tisztességtelenség intézményes formát öltött. Merthogy egy különleges egység kapitányaként, aki megtanult pastuul, így tudott mindenkivel beszélni, még a tálibokkal, nos, ő a terepen azt látta, hogy a hadsereg kiképzése valójában munkalehetőséghez juttatta az afgánokat – az amerikai adófizetők pénzéből. De sokszor csupán holt lelkeket takart, azaz nem létező egységeket soroltak fel a papírok, az elit pedig ellopott mindent, amit csak tudott.

De ugyanez vonatkozott Irakra is, mert az egykori tiszt ott is járt bevetésben. Kiképzőként azt tapasztalta, hogy az ottani katonákról kiállított minősítés köszönőviszonyban nem volt a tényleges harci erejükkel. Afganisztán ügyében pedig úgy látja, hogy onnan már csaknem 20 éve ki kellett volna vonulni. Mert a misszió csak arra volt jó, hogy a tálibok megerősödjenek. Erre Amerika két billió dollárját és csaknem 2500 katonája életét áldozta.

Háborúra szomjúhozó héják azt állítják, hogy a fiúk nem voltak veszélyben. Nos, Kunce ott volt, amikor elesett két, kivételes képességű bajtársa is. Úgy látja, a hazugságok nem csak az anyagi és emberi veszteségek miatt rettenetesek, hanem azért is, mert belülről teszik tönkre az USÁ-t. Úgy hogy az Egyesült Államok nyugodtan megkezdheti a nemzetépítést – odahaza.

The Times

William Hague úgy véli, ha a világ nem cselekszik haladéktalanul, akkor az afgán válság eltörpül amellett, ami Afrikában fog bekövetkezni, márpedig ott az évszázad nemzetbiztonsági katasztrófája fenyeget. A Cameron-kormány volt külügyminisztere, aki volt az Alsóház elnöke, de állt a Konzervatív Párt élén is, hangsúlyozza, hogy a világ megalázó vereséget szenvedett a táliboktól, így most menekülthullám, illetve terrorcselekmények sora fenyeget. Ám ez a közelébe nem jön annak, amire a fekete földrészen kell felkészülni.

Az ottani lakosság száma a következő 30 évben 1,1 milliárddal nő, vagyis naponta jó 100 ezer emberrel gyarapodik. Ez majdnem olyan, mintha egy új Kína jönne létre. A tömegek a városokba áramlanak, megavárosok alakulnak ki. 2050-re háromszor annyian élnek a kontinensen, mint Európában. Ily módon ami ott történik, az nagyban meghatározza a világpolitikát. Ott dől el, hogy a kínai vagy amerikai technológia és normarendszer lesz-e a meghatározó a Földön.

Lehet persze, hogy sikersztori lesz belőle és milliók emelkednek ki a szegénységből. De torkolhat kudarcba is, akkor pedig példátlan menekültözön várható. A jelenlegi állapotok sokszor riasztóak, a politikai instabilitás elrettenti a külföldi befektetőket, a klímaváltozást az egész földrész keményen megérzi. Hogy melyik útra lép, az az afrikaiaktól függ, de a Nyugatnak elemi érdeke, hogy a helyes ösvényt válasszák. Ezért körültekintő módon meg kell szervezni a rászoruló államok gazdasági, diplomáciai és katonai segélyezését. Ehhez nincs szükség sok intervenciós katonára.

Washington nem látja át, hogy ami Afrikában zajlik, az sokkal fontosabb lehet, mint a Kínával beállt viszály a Dél-Kínai-tengeren. Európa pedig Afganisztánban hagyja, hogy tömegek kerüljenek a talibán mozgalom kezére, hogy azután Kína kizsákmányolja őket úgy érkezzék, hogy a Nyugat elárulta őket. Pont ez az, amit nem szabad megengedni Afrikában.

Kurier

A Fertő-tó magyarországi szakaszán folyó, súlyos természetrongálással járó idegenforgalmi beruházás elleni tiltakozásul, demonstrációt tartott a bécsi magyar Nagykövetség előtt a Greenpeace. A sárga ruhába öltözött aktivisták közül hárman még a Bankgasse 6 erkélyére is felmásztak, és onnan egy transzparenst lógattak le, követelve a munkálatok leállítását. Fertőrákosnál 100 szobás, négycsillagos szálloda épül, de lesz 880 kocsit befogadó parkolóház és jachtkikötő is. Összesen 60 hektáron, ami nagyjából 80 futballpályának felel meg.

Mindezt olyan helyen, amely többszörösen is természetvédelmi területnek számít. Úgy hogy az UNESCO már kilátásba helyezte: megvonja a világörökségi státuszt a Fertőtől és környékétől. A bécsi tüntetők azt is sürgették, hogy a magyar kormány végre tájékoztassa az osztrák felet a részletekről, ideértve a környezeti hatásokat. A Greenpeace szóvivője elfogadhatatlannak nevezte a magyar hatóságok eljárását, ideértve, hogy az építkezésnek nem lesz semmiféle kihatása osztrák földön. Egyébként az osztrák környezetvédők két hét alatt majdnem 20 ezer aláírást gyűjtöttek a magyar terv ellen.

ITT OLVASHATÓ

A MOZGALOMSZERVEZÉSHEZ VÉGET KELL VETNÜNK AZ ÖNCÉLÚ TUDÁSÁTADÁSNAK – HOGY SEGÍTHET RAJTUNK A KRITIKAI PEDAGÓGIA?

MÉRCE
Szerző: JUHÁSZ VANESSZA
2021.08.24.

Amióta világ a világ megszokhattuk, hogy a tudást mindig az „okosabbaktól” kell megszereznünk. Akár az oktatásban, akár az élet bármely más területén, mindig vannak azok, akik a tudás birtokosai, és a befogadók (legyen az diák vagy munkás, felnőtt vagy gyermek), akiknek átadják az ismereteket. Ez a gondolkodás azonban egy olyan alá-fölérendeltségi viszonyt is magában hordoz, amelyben a tanító szerepét és az általa képviselt nézeteket szinte megkérdőjelezhetetlen igazságként kell befogadnunk. Egy olyan rendszert teremt, mely egyetlen igaz és helyes tudást feltételez, és amelyben csak egy irányban, felülről lefelé történhet az információátadás.

Ahhoz azonban, hogy teljes egészében meg tudjuk érteni a rendszert, amely körülvesz minket, és képesek legyünk változtatni a társadalmon, fel kell hagynunk az öncélú tudásátadással, és le kell bontani a közénk vert hierarchiákat.

A Fordulat folyóirat 28. száma alkalmából a Mércén megjelent kritikai pedagógiáról szóló írás hosszan részletezi a magyar oktatási rendszer problémáit. A cikk szerint nem szabad elfelejtenünk, hogy az iskola mindig is ideológiai harcok terepe volt. A politika és az uralkodó társadalmi rend folyamatosan igyekezett különböző eszközökkel saját képére formálni az oktatási rendszert. A jelenben nem is kell nagyon messzire mennünk ahhoz, hogy erre példát találjunk, a családi életre nevelés kerettanterve, a társadalmi nemek képzéseinek megszüntetése, vagy épp az alapítványi rendszer bevezetése mind politikai vagy gazdasági érdekeket szolgáltak.

A kapitalista elveken működő tudásátadás azonban nem áll meg az oktatási rendszerben. A munka világában, de még sok nonprofit szervezeten belül is, a tanulás egy hierarchikus folyamat, amelyben az ismeretek átadása egyirányú. A kritikai pedagógia alapvetése azonban az, hogy mindenki rendelkezik tudással, tapasztalattal – legyen az diák, hallgató, munkatárs –, amit el kell ismerni, és be kell építeni a pedagógiai tanulási folyamatba. Ahogy ezt elismerjük, ugyanúgy foglalkoznunk kell azzal is, hogy más társadalmi helyzetből jövő embereknek különböző tudása van a világról.

Éppen ezért semmilyen mozgalmi építkezés nem tekinthet másodlagos ügyként a pedagógiára...

ITT OLVASHATÓ

EGÉSZEN SZÜRREÁLIS MÓDOT TALÁLT A KORMÁNY, HOGY BÁRMIKOR ELVONHASSA A TELEPÜLÉSEK FŐ ADÓBEVÉTELÉT

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2021.08.25.

A magyar közigazgatás legszürreálisabb képződményei lettek a Fidesz kormányzása alatt a korábban sem túl aktív megyei önkormányzatok. Miután a kormány az oktatási és egészségügyi intézmények működtetését is elvette tőlük, alig maradt bármi értelme és feladata ezeknek az önkormányzatoknak. Ahogy korábbi cikkünkben bemutattuk, 2014 és 2018 között a megyék az összes kiadásuknak már a harmadát fordították a képviselői bérekre.

Cikkünk megjelenése után azonban fordulat állt be. Az alábbi grafikon a 19 megyei önkormányzat bevételeit és kiadásait* mutatja 2017 és 2021 között. A kiadások tervezett összege 2021-re a 2017-es négyszeresére nőtt, a bevételeké pedig 225 százalékra emelkedett. A ténylegesen teljesült kiadások – más önkormányzathoz hasonlóan – rendre elmaradtak a tervezettől, a bevételek azonban minden évben magasabbak voltak annál. Ha a korábbi évek trendje folytatódik, akkor várhatóan összesen 16 milliárd forint bevétele és 14 milliárd forint kiadása lehet a megyei önkormányzatoknak...

ITT OLVASHATÓ

KISS AMBRUS FŐPOLGÁRMESTER-HELYETTES: SZEPTEMBER 4-RE MINDEN MŰKÖDÉSRE FORDÍTHATÓ ÁLLAMPAPÍRUNK ÉS KÉSZPÉNZÜNK ELFOGY - ONNANTÓL HITELKERETBŐL MŰKÖDIK A VÁROS.

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2021.08.25.

A legfontosabb kérdés most kétségtelenül az: fizetésképtelenné válhat a fővárosi önkormányzat?

Az első féléves adatok alapján minden kétséget kizárva kijelenthető: ha nem avatkozunk most közbe, a fővárosi önkormányzat az év végére fizetésképtelenné válik. Ezt elkerülendő alaposan bele kell nyúlnunk a költségvetésbe. De így is maradt két nagy kockázati tényező, amelyek a városvezetéstől függetlenül továbbra is fennállnak. Az egyik a közösségi közlekedés számára a költségvetési törvényben biztosított 12 milliárd forintos támogatás, amely még mindig nem érkezett meg, így most az önkormányzat előlegez havi egymilliárd forintot a BKK-nak. Abba most ne is menjünk bele, hogy a szolgáltatás biztosításához – jegyárbevételen túl - szükséges 120 milliárdnak alig 10 százalékát fedezné csak ez a támogatás, ha megkapnánk. Úgy tűnik, hogy a szokásos jogi és pénzügyi ellenjegyzés mellé a kormány beiktatott egy politikai ellenjegyzést is, ami mintha hiányozna, holott az összeg szerepel a költségvetési törvényben. A másik kockázati tényező a járvány. A negyedik hullám intézményekre és a közösségi közlekedésre gyakorolt hatásait egyelőre megbecsülni sem lehet. Ezekkel nem számolva látok egy szűk mezsgyét arra, hogy folyószámlahitel tartozás nélkül zárjuk le az idei évet. De ha a fenti két tényező közül bármelyik is érvényesül, akkor kezelhetetlenné válik Budapest pénzügyi helyzete.

A fővárosnak már most folyószámlahitelhez kellett folyamodni a fizetőképesség megőrzéséhez?

Éppen most jutottunk el oda, hogy hozzá kell nyúlni a 25 milliárd forintos folyószámlahitel-kerethez. A legfrissebb számokból azt látom, hogy minden működésre fordítható állampapírunk és készpénzünk elfogy szeptember 4-re, így onnantól kezdve folyószámlahitel-keretből működik a város. Ha minden jól megy ez csak két hétig tart, mivel megérkezik az iparűzési adóelőleg második része. Onnantól viszont újra csak apasztjuk a pénzt. Év végére a végszámla bizonyos áldozatok árán kihozható nullára. Ha viszont nem érkezik meg a normatíva, vagy újabb lezárások lesznek a járvány miatt, akkor sok milliárdos hitellel indítjuk a jövő évet, ami sértené a gazdasági stabilitási törvényt...

ITT OLVASHATÓ