2021. október 27., szerda

RÁADÁS: BARTÓK VILÁGVERSENY ÉS FESZTIVÁL 2021

ZENEAKADÉMIA
Szerző: Zeneakadémia
2021.10.25-



A RÉSZTVEVŐ KVARTETTEK FELLÉPÉSI SORRENDJÉNEK MEGHATÁROZÁSÁVAL KEZDŐDÖTT HÉTFŐN DÉLUTÁN A 2021-ES BARTÓK VILÁGVERSENY. AZ ÉLŐ FORDULÓK A SOLTI TEREMBEN VÁRJÁK A KÖZÖNSÉGET.


A sorsoláson a Zeneakadémia versenyeinek hagyománya szerint a legfiatalabb induló, a japán Quartet Integra hegedűse, Misawa Kyoka húzta ki az első fellépő vonósnégyes sorszámát, amely a bécsi székhelyű Chaos String Quartet lesz a kedden kezdődő elődöntőkben. A többiek betűrendben követik majd az ábécé végéig. A sorrend ide kattintva látható. Az első versenyzők már a hétvégén jelentkeztek a Versenytitkárságon, többen elkezdték próbáikat is. E célra a szervezők tantermeket biztosítottak, de a fordulókat megelőzően a Solti teremben is van lehetőség gyakorolni.

A 2017-ben elindult versenysorozat hatéves ciklusokban valósul meg. A páratlan években a hangszeresek mérettetik meg magukat: először a hegedűsök, őket 2019-ben követték a zongoristák, 2021-ben pedig a vonósnégyesek. A páros években zeneszerzői verseny zajlik, mindig a következő esztendő hangszeres megmérettetésnek megfelelő művekkel, és az itt győztes kompozíciók bekerülnek a repertoárba.

Az elő- és középdöntők, a döntő, valamint a díjkiosztó gálakoncert élőben követhető majd a Zeneakadémia Solti termében és online felületein, de beszámol róla a közszolgálati televízió és a Bartók Rádió is.

Az idén választható műveket tartalmazó lista ide kattintva olvasható, és Haydntól Ligetiig a vonósnégyes-irodalom kiemelkedő szerzeményeit tartalmazza. A repertoárban szerepel természetesen Bartók több műve, illetve a 2020-as, zeneszerzőknek megrendezett forduló díjazott alkotásai: az első helyezett, japán Okamoto Sinszuke és a különdíjas Brandenburg Ádám vonósnégyesre írt műve is.

A 24 ezer euró összdíjazású Bartók Világversenyen különdíjakat is kioszthat a nemzetközi zsűri. A rangos grémiumban idén az egyaránt Kossuth-díjas Kelemen Barnabás, Keller András és Rolla János hegedűművészek, valamint a Széchenyi-díjas Tallián Tibor zenetörténész mellett a világ kamarazenei életének elismert személyiségei foglalnak helyet: Mikhail Kopelman orosz-amerikai hegedűművész; Bjørg Lewis norvég csellóművész, a Vertago Quartet alapító tagja; Johannes Meissl osztrák hegedűművész, a Bécsi Zeneművészeti Egyetem kamarazene professzora és rektorhelyettese, az Artis Quartet tagja; Ami Oike hegedűművész, a Tokiói Művészeti Egyetem (GEIDAI) tanára.

Az idén vonósnégyeseknek meghirdetett Bartók Világverseny előválogató testülete, a Kossuth díjas Keller András hegedűművész és karmester, valamint a Zeneakadémia két oktatója: Falvay Attila hegedűművész, a Nemzeti Filharmonikusok koncertmestere és Kováts Péter, a Mendelssohn Kamarazenekar művészeti vezetője úgy döntött, hogy a jelentkező kvartettek közül a tervezett 12 helyett 15 formációt enged tovább. A versenyzők Amerika, Ázsia és Európa fiatal tehetségei lesznek, egy magyar együttes is bekerült az elődöntőbe.

Végül az élő fordulókban tizenegy kvartett vesz részt. A bécsi illetőségű Chaos String Quartet, az Izraelből, Koreából–Kanadából, Saint Luciából és az USA-ból származó tagokból álló, az Indianai Egyetemen létrehozott Dior Quartet, a japán tagokból álló Quartet Integra, a salzburgi Mozarteum növendékei által létrehozott, Bécsben működő Javus Quartet, a magyar, zeneakadémista tehetségekből álló Korossy Quartet, a Zürichi Zeneművészeti Főiskola négy növendéke alapította Modulor String Quartet, a koppenhágai székhelyű, a Dán Királyi Zeneakadémián tanuló tagokból álló Novo Quartet, a dél-koreai Risus Quartet, a belgiumi Sonoro Quartet, a New York-i The Juilliard School egykori és jelenlegi diákjai alapította Unison Quartet, valamint a több országból származó, jelenleg észak-rajna-vesztfáliai bázisú Velvet Quartet

NER-FELESÉGEK - NER LISTA #2

NER-LISTA / YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.10.27.



Ez itt a NER-lista, a Fidesz top ügyleteit, szereplőit bemutató sorozat második része. Mostantól két hetente megismerhetsz egy kisebb listát a közéletünket befolyásoló ügyekről, személyekről, történésekről. Ismerjük a mondást: minden sikeres férfi mögött áll egy erős nő. Ez a Fideszben sincs másképp.

A mai epizódban a legsikeresebbek mögött feltűnő NER-feleségeket vesszük górcső alá.



KONTROLL VAGY SZABADSÁG? | A GYEREKNEVELÉS DILEMMÁI | KÖZGYŰLÉS I.

PARTIZÁN
Szerző: Partizán
2021.10.27.



Ma Magyarországon a vitakultúra szinte teljesen eltűnt a hétköznapokból, a társadalom megosztott és az emberek egyre kevésbé tudnak befogadni olyan véleményt, ami eltér a sajátjuktól.

SOKKHATÁSOK ÉS ÁLLAMI KÉNYSZER VISZI ELŐRE A MAGYAR VÁLLALKOZÁSOK MODERNIZÁCIÓJÁT

G7.HU
Szerző: PINTÉR RÓBERT
2021.10.27.


(A szerző a kis-és középvállalkozások digitális versenyképességét rendszeresen mérő Digiméter projekt szakmai vezetője, a Corvinus Egyetem adjunktusa. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)


Az Európai Unió Digital Economy and Society Index (DESI) rendszeres méréseinek köszönhetően évről-évre látható, hogy Magyarország hol tart a digitalizációs versenyfutásban. Az öt dimenzióban mérő DESI adatai alapján beazonosítható, hogy leginkább a digitális technológiák integráltságában maradunk el az EU átlagától, ami a vállalkozások digitális felkészültségét összegzi. Az adatokat alaposabban megnézve (lásd a 2020-as riport 12. oldalát) látszik, hogy 2018-ig a magyar vállalkozások az átlaggal megegyező mértékben fejlődtek, 2018-2020 között viszont teljesen megállt a fejlődés, ami további leszakadáshoz vezetett. A cikk írásakor elérhető legfrissebb, 2020-as DESI jelentés még a 2019-es adatokkal dolgozik, így a koronavírus hatását nem mutatja. Várható, hogy a járvány elmozdulást hozott ezen a területen, de ettől függetlenül elmondható, hogy a vállalkozások digitális versenyképességének növelése az egyik legfontosabb hazai feladat.

Nézzük meg közelebbről, hogy vajon milyen tényezők és folyamatok hajthatják előre egy vállalkozás digitálisabbá válását. A teljesség igénye nélkül az alábbiakban öt kiemelt tényezőt vizsgálok meg rövidebben (koronavírus, szabályozás, alkalmazottak és cégvezetők, vevők, verseny). Ennek során a kifejezetten a kkv-k digitális versenyképességével foglalkozó Digiméter mérési rendszer tavalyi és friss, 2021. augusztus-szeptemberi adatfelvételének eredményei lesznek a segítségemre...

JÖHETNEK MÉG MEGLEPETÉSEK A BENZINKUTAKON - SOK MÚLIK A SPEKULÁNSOKON IS

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Azénpénzem
2021.10.27.


Egyre drágulnak az üzemanyagok, de az azért elgondolkodtató, hogy amikor utoljára a mostani szinten volt a világpiaci olajár, akkor a benzin 404, a dízel pedig 411 forintba került literenként. A kormány adócsökkentési kommunikációja pedig pimasz csúsztatás.


Mától ismét emelkedik a benzin ára. Egymás után dőlnek meg a történelmi rekordok, lassan hozzá kell szoknunk a lélektaninak mondott 500 forintos szinthez a kutaknál. Mint korábban megírtuk, rekordokról persze csak nálunk van szó. Tény, hogy idén január óta a világpiacon az irányadó Brent 50 dollár körüli árról napjainkra 85 dollárra emelkedett, ami persze nem csekély, több mint 60 százalékos drágulást jelent.

Legutóbb 2018 szeptemberében adták-vették a nyersolajat ennyiért a világpiacon, itthon azonban akkor még ennek ellenére távol voltunk az 500 forinttól. A NAV akkor hivatalosan 404 forintban szabta meg a 95-ös benzin, és 411 forintban a dízelolaj üzemanyagköltség-elszámoláskor alkalmazható hivatalos árát. A három év alatt elért 25 százalékos növekedés a forint romlásának következménye...

NYUGAT UTÁN AZ ELSŐ - AZ EURÓ BEVEZETÉSE SZLOVÉNIÁBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: SZŰCS R. GÁBOR
2021.10.22.


Amikor a nagykövetségről Ljubljana Stožice nevű kertvárosába hazaérve kinyitottuk a postaládánkat, a szokásos számlák mellett egy kis számológépet találtunk. A gépben egy szám: 239,640. Ez volt az az árfolyam, amelyen rögzítették a szlovén tolár (SIT) és az euró arányát. A számológépet pedig Szlovénia minden postaládájába bedobták, hogy még az euró bevezetése előtt, de már a kettős fizetés idején bárki ellenőrizhesse: a megfelelő átváltási arányt alkalmazták-e az üzletekben, a piacon, a vendéglőkben, a fodrásznál, a benzinkutaknál – szóval mindenütt. Az árfolyamdrágítást nagyon keményen büntették, egyszerű vásárlónak álcázott hatósági alkalmazottak segítségével is. A rekord egy benzinkút volt, ahol egy jégkrémért a kilencszeresét kérték annak, amit a rögzített árfolyam diktált. Ilyen intézkedések révén sikerült elkerülni az euró bevezetésétől való legnagyobb félelmet: az infláció növekedését.


A szlovén sziget. Ez a szorgalmas kis nép éppen az önállóságért vívott hosszú küzdelem miatt roppant büszke önmagára./1 2002-ben, amikor először merült fel a NATO-tagság lehetősége, nem is annyira a veszélyes nyugat-balkáni térség közelsége, hanem a lakosság többségének ellenvéleménye miatt nem hívták meg az országot a szervezetbe. Egy évvel később, 2003 márciusára azonban változott a helyzet: a NATO- és a EU-tagságról egyszerre rendezett népszavazáson 66,02 százalék szavazott arra, hogy Szlovénia fogadja el a meghívást a NATO-ba, és 89,6 százalék mondott igent az uniós csatlakozásra./2

Az utóbbival kapcsolatban tehát igen erős volt a támogatottság. Mi több, ebben az összefüggésben éppen a nemzeti büszkeségnek volt jelentős szerepe. A saját pénz elvesztése nem jelentett sokat: a hagyomány nélküli, frissen kitalált nevű tolárhoz nem fűződött érzelem./3 Ezzel szemben megszokták, hogy a második, titói Jugoszláviában is ők a legfejlettebbek, a leginkább nyugat-európaiak, országuk tulajdonképpen nem is a Balkán része (valóban nem az)./4 És joggal kavart érzelmeket (már Jugoszlávia részeként is), hogy a tőlük a Tito-korszakban központilag elvont pénzekből (például az exportbevétel 2 százaléka) a fejletlen területek alapjába5 vándorolt összegek egyszerűen eltűntek a semmiben. Ennek ellenére, amikor Jugoszlávia szétesett, egyetlen, tíznapos konfliktustól eltekintve Szlovénia volt a nyugalom szigete. A sok délszláv menekült miatt bővelkedett a szlovének számára tökéletesen érthető szerb-horvát nyelvet beszélő, jelentős részben jól képzett munkaerőben,6 de a betanított vagy segédmunkát is többnyire az exjugoszláv bevándorlók végezték és végzik.

Ami az intellektuális hátteret illeti: ennek a kis országnak igen nagy értelmisége van. Szlovénia volt a rossz (vagy jó) nyelvek szerint Jugoszlávia esze. A jugoszláv önigazgatás elveit Edvard Kardelj, a zökkenők miatt szükségessé vált korrekciókat Stane Dolanc dolgozta ki, a függetlenség elnyerése után pedig olyan közgazdászok, mint a liberális pénzügyminiszter Dušan Mramor vagy a konzervatív, de igen eredeti nézeteket valló Jože Mencinger váltak nemzetközileg elismertté.

A függetlenedéskor Szlovéniának egyszerre három feladatot kellett megoldania: az önálló állam kiépítését, a sajátosan torz, „önigazgató” szocializmusból a piacgazdaságra való áttérést és a demokratikus átalakulást. Mindemellett, ha elvben nem is evidenciaként, de elkerülhetetlenül csatlakoznia kellett az atlanti védelmi szövetséghez, illetve az európai integrációhoz. Ehhez hatalmas lelkesedésre, akarásra és persze felkészültségre volt szükség. Egyikben sem volt hiány. A szlovének meg akarták mutatni, hogy nemcsak Jugoszláviában voltak az elsők, hanem annak széthullása után az egész térségben, azaz a politikai értelemben vett Kelet-Európában is azok maradtak. Sok szlovén szemében a „varsói” Kelet-Európa mélyen elmaradott, a szovjet fegyverek és ideológia által hosszú időre visszavetett térség, amelyhez képest ők egy másik, sokkal inkább nyugati világot képviselnek.

Ezt mutatták a számok is...

AZ EGÉSZ EURÓPAI UNIÓ BELEREMEGHET A LENGYEL PISZKOS BOMBÁBA

TELEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2021.10.27.


A lengyel ügy az EU egyik legsúlyosabb válsága, Lengyelország pedig máris a jogi polexit állapotában van – állítják sokan. A lengyel kormány ugyan azt hangoztatja, hogy eszükben sincs kilépni, de a miniszterelnök az EU pénzügyi retorzióival kapcsolatban már „harmadik világháborúról” beszél. Miért és mennyire fenyegeti az Európai Unió jövőjét a lengyel szuverenista döntés, amiben a magyar kormány Varsó egyetlen nyílt szövetségese? Melyik bíróság az erősebb, kinek a joga nagyobb? Az Európai Unió vajon mi?


Egy lengyel férfit drogügyletek miatt körözött a lengyel rendőrség, az illetőt Hollandiában fogták el. Ilyenkor szokott jönni a rutinszerű kiadatás, ebben az esetben azonban máshogy alakult. Az amszterdami bíróság a lengyel igazságszolgáltatás politikai behatásai miatt úgy látta, hogy nem lenne garantált a férfi tisztességes tárgyaláshoz való joga, ezért több jogi kör után megtagadta a kiadatást. Szerintük Lengyelország már nem jogállam.

Az idén év eleji holland döntés alapjaiban kérdőjelezi meg az európai bűnügyi együttműködést. Korábban az Európai Unió tagállamai között gyakorlatilag automatikus volt a kiadatás. A lengyel igazságszolgáltatás átalakítása után azonban az európai intézmények és Varsó között eszkalálódott a konfliktus. Az Európai Bíróság szerint a lengyel bíróságok függetlensége és pártatlansága már nem biztosított, a rendszer átszabásával realitássá vált a politikai kontroll és a nyomásgyakorlás lehetősége. A konkrét holland esetben az sem emelte a lengyel igazságszolgáltatás renoméját, hogy a miniszterhelyettesi rangú lengyel főügyész a gyanúsítottat nevesítve beleállt az ügybe, és megelőlegezte, hogy akkor ők sem fogják kiadni Hollandiának a delikvenseket, mert ott meg eutanázia van.

Most, hogy az uniós jog elsőbbségének, az alapszerződés alkotmányosságának és az Európai Bíróság fennhatóságának megkérdőjelezésével Lengyelország az eddigieknél sokkal durvább jogi konfliktusba ment bele az EU-val, még több hasonló ügyre lehet számítani, és az is elképzelhető, hogy a kiadatási ügyeken túl más területeken is elszigetelődik jogilag Lengyelország. Ez már nem a távoli politika: a hétköznapi jogszolgáltatás és a bíróságok normális működése kérdőjeleződhet meg a büntetőügyektől a befektetések védelméig. Vészjóslóbb forgatókönyvek szerint az egész EU jogi alapjai rendülhetnek meg...


DEFENZÍVÁBA SZORULT A FIDESZ: TERELNEK, TAGADNAK, NEM TUDNAK MIT KEZDENI

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2021.10.27.


Tordai Bence nem hiszi, hogy Kövér László megbüntetné a keddi parlamenti folyosói akciója miatt, de ha úgy lenne sem bánná, „mindenképpen megérte az akció, már csak azért is, mert defenzívába szorultak, terelnek, tagadnak, láthatóan nem tudnak mit kezdeni a helyzettel”. A Párbeszéd országgyűlési képviselője hétfőn Orbán Viktort kérdezte az országgyűlés ülésnapján a Pegasus-ügyről, kedden pedig az igazságügyi bizottság ülése után „üldözte” a Parlament folyosóin Varga Juditot. Az igazságügyi miniszter – a testületben a párttársainak, a folyosón pedig sleppjének köszönhetően – megúszta, hogy válaszolnia kelljen a megfigyelési botránnyal kapcsolatos kérdésekre. Tordai szerint Varga Brüsszelben kemény, de interperszonális helyzetben nem annyira „félelmetes”.

„Káprázatos testcselek, kiábrándító válaszok Varga Judittól – Miután az Országgyűlés Igazságügyi bizottságában a fideszes többség leszavazta, hogy a ma 100 napos Pegasus-ügyben kérdezhessem a minisztert, kénytelen voltam a folyosón próbálkozni. Ez lett az eredménye...” – ezzel a rövid szöveggel vezette fel Tordai Bence azt a Facebook posztját, amit kedden egy rövid kis videóval tett fel a közösségi oldalra. A videón az látszik, hogy a parlament folyosóján Varga Juditnak próbál – igencsak türelmesen és udvariasan – kérdéseket feltenni a Pegasus-botrányról, azon belül is az ügyvédek – és név szerint Bánáti János ügyvédi kamarai elnök – titkosszolgálati megfigyelésével kapcsolatban. De hiába, mert a miniszter menekül előle, miközben emberei védik Tordaitól. (A videót cikkünk végén megnézhetik.)...

“TI IS 90 PERCET JÁTSZOTOK? ÉS UGYANAKKORA KAPURA?” | ZSÓFILTER

PARTIZÁN
Szerző: Zsofilter
2021.10.26.



Mik a leghülyébb kérdések, amikkel egy női futballista találkozhat? Miért gondolják még mindig sokan, hogy a lányoknak nem való a foci? Mi kellene ahhoz, hogy javuljon a nők részvételének megítélése Magyarországon a legmacsóbb sportágban?

130 MILLIÁRD A KÉZI EB-RE - NER 100 #18

YOUTUBE
Szerző: JUHÁSZ PÉTER
2021.10.26.



A 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokság rendezési jogát Magyarország és Szlovákia kapta meg. 

Bár Kocsis Máté, a FIDESZ frakcióvezetője a Magyar Kézilabda Szövetség elnöke 2018-ban azt állította, hogy a rendezés 10-15 milliárd forintos költséget jelent majd az adófizetőknek, a végösszeg ennek akár a tízszerese is lehet. 

Elindítottuk a NER100 sorozatot, amiben a NER ügyeit mutatjuk be rövid animációs filmekkel. Segítsd a munkánkat, írd meg, hogy szerinted mi a NER 5 legfontosabb ügye. Ide várjuk a leveledet: juhi@juhaszpeter.eu

ORBÁN MÁR ARRÓL BESZÉL, MILYEN „ERŐT” KELL KISZORÍTANI AZ ORSZÁGBÓL

MAGYAR JETI
Szerző: 444.HU
2021.10.26.



Ellenfeleit egyszerre nevezte kicsinek és nevetségesnek, közben a „mögöttük álló hálózat” miatt nagynak és félelmetesnek. Autokrata vezetők gyakran beszélnek így. Közben az ellenzék számára világosan kiderült, hogy az előválasztás csak a kezdet volt, a Fidesz ellen már sokkal nehezebb lesz. #magyarjeti

MEGSPÓROLOM A JEGYED AZ ELKXRTUKRA

YOUTUBE
Szerző: POTTYONDY EDINA
2021.10.26.



Megspórolom a jegyed az ElkXrtukra...


UNIÓS PÉNZBŐL ÉPÜLT VENDÉGHÁZAK, AHOL JÓL JÁRTAK A POLITIKAKÖZELI PÁLYÁZÓK

ÁTLÁTSZÓ / ORSZÁGSZERTE BLOG
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2021.10.27.


Összeállítást készítettünk azokról a részben vagy egészben uniós támogatásokból megvalósult vadász- és vendégházakról, amikhez a pénzt fideszes (vagy a kormánypártokhoz közeli) politikusok, polgármesterek, illetve családtagjaik nyerték el. Az összegyűjtött családi házaknak tűnő „falusi szálláshelyek” azért problémásak, mert azokban a gyanú szerint a politikusok saját magukat és barátaikat a kelleténél többször látták vendégül. Több esetben pedig csak a sajtóbotrányok után tették publikussá azokat az elérhetőségeket, ahol egyáltalán le lehet foglalni a szállásokat. Egyetlen olyan esetet sem találtunk, amikor a vissza nem térítendő EU-s pénzekkel való ügyeskedés miatt megbüntették volna a kormányközeli nyerteseket.


Az EU-s pénzből való házépítés, illetve felújítás nagyon jó üzlet, ugyanis a támogatásért cserébe csak öt évig kell szálláshelyként üzemeltetni az ingatlant. Utána azt csinálnak vele a tulajdonosok, amit akarnak: beköltözhetnek vagy el is adhatják. A visszaélések melegágya, hogy semmilyen megtérülési elvárás nem volt a pályázati feltételek között. A szállásadók az ismeretlen vendégek távoltartására pedig több módszert is kifejlesztettek, amikkel akár az ellenőrzéseket is kijátszhatták...

EZ VOLT A MI NEMZETI ÜNNEPÜNK

HÍRKLIKK
Szerző: ODZE GYÖRGY
2021.10.27.


Orbán talán már első kormányzási időszakában ráérzett a „nemzeti” érzés fontosságára, később már a „különleges nemzet vagyunk” fogalmára, és úgy fest, hogy ez a ráérzés lett a későbbi politikai rendszer alapja. Orbán jól gondolta, hogy Magyarországon erre a nemzeti-soviniszta ideológiára van igény, amit pártja vezetői rendszeresen megtoldanak kommunista-ellenes elemekkel.


Mi jut eszembe a Nemzeti Ünnepről? Egy olyan nap egy ország életében, amikor az összetartozást fejezzük ki. Július 13-án a franciák például egyszerűen kitűzik a trikolórt és ünnepelnek. Ezt személyesen is tapasztaltam. A briteknél van egy zászlós díszszemle és van egy Remembrance Day, amikor politika-mentesen emlékeznek meg a háborús veszteségeikről. Nincsenek beszédek, csak a túlélők és veteránok csöndes, méltóságteljes felvonulása. 1919 óta valamennyi miniszterelnöknek és ellenzéki vezetőnek természetes kötelessége, hogy együtt részt vegyenek, ezt követően pedig, ugyancsak együtt megjelenjenek a királyi család szerény fogadásán és koccintsanak a békés jövőre.

Ezen eseményeket megélve, eszembe jut, hogy sehogy sem fér össze a közerkölccsel, a józan ésszel és a demokratikus alapelvekkel, hogy a nemzeti ünnep szónoka, a kormányfő, egy ilyen alkalmat pártcélokra, parlamenti ellenfelei és az Európai Unió gyalázására használjon fel és bújtatott kormánypénzeken utaztasson rá hallgatóságot...

FIDESZ: “SIMONKA GYÖRGY NEM ÉREZTE JÓL MAGÁT” – HUPPA LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA.HU
2021.10.27.


A jobbik úgy látta, tök részeg illuminált állapotban volt

„A képviselő nem érezte jól magát, ezt jelezte a frakcióvezetésnek, és engedélyt kapott, hogy hazamenjen” – írta a Telexnek a Fidesz-frakció sajtóosztálya.

Kövér: A mértékkel fogyasztott pálinka bátorságot, a bor bölcsességet ad

Mondta az Országos Pálinka- és Törkölypálinka verseny keddi díjátadó ünnepségén az Országházban a rendezvény fővédnökeként a házelnök. Simonka is ott volt…?

Kálomista feljelenti Kovács Gábort szabotázs miatt


Állítsátok meg az időgépet, ki akarok szállni!

„Tévhit, hogy a beoltottság önmagában teljes biztonságot jelent”

És a Tízparancsolat sem segít, de erről ma még Rezeda mester bővebben szól.

Hetek alatt felszámolják a városi kórházak maradék függetlenségét

Az egyes városi kórházak megőrzik főigazgatóságukat, de a pénzügyi szervezetük és önállóságuk lényegében megszűnik.

Járványkommunikációból elégtelenre vizsgázott a kormány

Müller Cecília sem adott azóta érdemi nyilatkozatot, tájékoztatást, igaz, szeptember elején még látható volt a TV2 Mokka című reggeli szórakoztató műsorában.

Karácsony arra kéri a budapestieket, hogy viseljenek maszkot a BKV-n


Kötelezővé nem tudják tenni. Egyébként az amúgy is influenzás időszakban nem ördögtől való a dolog…

Orbán: Agglegények lettünk

Marine Le Pennel, a francia szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Tömörülés államfőjelöltjével tartott közös tájékoztatót a Karmelitában.

Szijjártó: 62 magyar katonát küld a kormány Maliba


A Magyar Honvédség a francia haderővel közreműködésben vesz részt a Maliban és a térségben működő Barkhane művelet részét képező Takuba alkalmi harci kötelékben.

Szijjártó még nem tett le arról, hogy Dzsudzsákot beszuszakolja a válogatottba

“Nem az első eset, hogy Szijjártó megszólal Dzsudzsák érdekében”. Nem csak megszólalt, gépet is küldött érte… Ilyen egy jó barát…

Jól járt a Nimród

Az állami kiadásba került és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár, a vadászati kiállítás kormánybiztosa által főszerkesztett Nimród című vadászati szaklap sem járt rosszul a vadászati kiállítással: csaknem 59 millió forintért kötöttek velük szerződést.

INFLÁCIÓ, OSZTOGATÁS, ÁREMELKEDÉS

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió
2021.10.26.



Farkas Zoltán gazdasági újságíró, a HVG munkatársa érkezett a 2021. október 26-i Reggeli személybe, és Dési Jánossal gazdasági témákról beszélgettek: növekvő inflációról, emelkedő árakról, valamint a kormány osztogató politikájáról és annak lehetséges következményeiről.

ORBÁN PÁRTJA NEM “AGGLEGÉNY”, HANEM KÉT HÁZASSÁGBÓL KIRÚGOTT ASSZONYVERŐ

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2021.10.27.


Orbán az európai szélsőjobboldal egyik hírhedt vezetőjét, Marine Le Pent, a francia Nemzeti Tömörülés elnökét fogadta Budapesten, mint egy testvérpárt vezetőjét, amivel kielölte saját pártja helyét is Európában, a szemétdombon. A különbség annyi, hogy a francia szélsőjobb a periférián erőlködik saját hazájában, míg Orbán korlátlan hatalommal rendelkező diktátor Magyarországon. Az Európai Néppárból való kirúgása után Orbán úgy határozta meg saját pártjának pozícióját az Unióban, hogy “politikai agglegény” lett.

Ez a definíció egy szélhámos házassági hirdetésének felel meg, amelyben elfedi a lényeget. Az agglegény olyan valaki, aki még soha nem házasodott meg. Ezzel szemben Orbán Viktor egy házassági szédelgő, aki frigyre lépett először a Liberális Internacionáléval, amelynek az alelnöke is volt, majd hűtlensége miatt nyolc évi házasság után távozott. Ezután egy újabb házasság következett, ez egy zaklató és bántalmazó kapcsolat volt, amelyben a Fidesz (értsd: Orbán) verte a feleségét, aki hosszú vergődés után az elszenvedett sérelmek és elhidegülés miatt végül nagy nehezen kirúgta.

Orbán két rossz házasság és válás után hazudik, hogy ő egy “agglegény”, akinek még soha nem volt házastársa. Házassági szédelgő, aki mindig másnak próbálta mutatni magát, mint aki valójában. Kedves, szelíd, az emberi jogokat tiszteletben tartó személynek mutatkozott az első házasságában, a másodikban pedig megállapodott, a hagyományos értékeket tiszteletben tartó “úriembernek” mutatta magát, miközben verte a feleségét, az Európai Néppártot. Nemhogy konzervatív, de egy brutális, barbár állat volt, egy igazi falusi bunkó, akitől alig tudott megszabadulni az “asszonya”.

Most “agglegénynek” hazudja magát, és miután a kocsmatöltelékek közé került, iszákos, repedt sarkú, fogatlan ribancokat próbál bekeríteni, és velük próbál házasságra lépni. Megpróbája őket is kicicomázni, mintha ezek a széthullott riherongyok is olyanok lennének, mint a Liberális Internacionálé fiataljai, vagy az Európai Néppárt arisztokratikus polgárai, és a szemétdombon összeszedett prostikból akar olyan menyegzőt csinálni, mintha a világ eleje érkezett volna meg. Putyin ócska kurváiból szervez apáca kolostort...

MEGTÖRT LENDÜLET

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2021.10.26.


...Talán ismét nekünk kellene tematizálni a közbeszédet.Hogy mivel?
Hát például a Covid terjedésének felgyorsulása és az Erdélyből jött vallási turizmus összefüggéseivel, a buszbérletek állami finanszírozásával, az Unióból való kilépés sanda szándékával, a dugdosott olimpiai felkészüléssel, a kínai beruházásokkal, a választási rendszer anomáliáival - ezer a lehetőség, lehet közöttük válogatni.
Mert az aktivistákat foglalkoztatni kell, a fiatalok pedig jobban szeretnek tenni bármit is, mint csak beszélni arról, hogy mit szeretnénk tenni - szóval itt az ideje egy közös kampány-stáb létrehozásának, az összehangolt kommunikációnak.
A nagygyűlés helyett is jobban jártunk volna, ha a nyolcezer ember maszkot osztogat a városokban, falvakban.
Ismét leírom: ma a választás nem értékalapú, hanem kommunikáció alapú verseny, fel kellene ezt ismerni végre.

Reménykedem...

„NINCS SOK TEHETSÉGÜNK A DEMOKRÁCIÁHOZ” – KAREL SCHWARZENBERG CSEH JELENRŐL, MÚLTRÓL ÉS AZ ORBÁN–BABIŠ-PÁRHUZAMRÓL

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS
2021.10.27.


Az egyik legismertebb bohémiai hercegi család sarja, aki a rendszerváltás után Václav Havel jobbkezeként menedzselte a csehszlovák rendszerváltást. Kétszer volt külügyminiszter, egyszer majdnem államfő. A 84 éves Karel Schwarzenberg most érezte úgy, hogy elég volt a politikából. Mint a cseh politika doyenje, kíváncsiak voltunk, mit gondol az októberi választás után előállt helyzetről, de a sztorizás is óhatatlan volt. Arról például, hol beszélte meg az élet nagy dolgait Henry Kissingerrel, vagy hogy miért kedvelte Helmut Kohlt. S persze kinyilatkoztatásai sem utolsók. Mint ez: „Orbán Viktort az egyik legintelligensebb politikusnak tartom, de liberálisból autoriterré, szovjetellenesből – az EU kárára – oroszbaráttá vált, az egykor nem túl tehetős diák családjának pedig ma elég jól megy. Orbán és Babiš: két madár ugyanabból a fészekből. Populisták és az állam kárára gazdagodnak, miközben az EU-t hibáztatják.” Interjú Prágából egy élő történelemkönyvvel – előtte pedig kis cseh belpolitikai gyorstalpaló...

MAGÁNVÉLEMÉNY 2006 OKTÓBER HUSZONHARMADIKÁRÓL

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2021.10.25.


Tizenöt éve volt, emlékeim szerint a televízióban láttam, hogy az Erzsébet-hídnál barikádot építettek és dobálják a rendőröket, aznap elég sokat utaztam, nem emlékszem pontosan mi történt. Három évvel később közelről láttam barikádot, láttam a köveket és a Molotov-koktélokat, amelyekkel rendőröket dobáltak, és a rendőrök segítségével jutottam ki az egyetemről, mert kicsit elfajult a helyzet. Nem féltem, fényképeket is csináltam, nem tudtam, hogy pár órával később két diákot lelőnek a rendőrök.

Nem szoktunk de Gaulle tábornokra tömeggyilkosként hivatkozni. 1961. október hetedikén Párizsban tömeggyilkosság történt, legalább ötven de talán háromszáz tüntetőt végeztek ki a párizsi rendőrök. A prefektus később miniszter lett, aztán kapott egy életfogytiglant, de nem a 61-es tömeggyilkosságért, hanem mert kiderült róla, hogy náci kollaboráns volt. Nem beszéltek Franciaországban a véres októberről, abszolút tabu volt. Aztán 1962 februárjában a párizsi rendőrség kilenc tüntetőt ölt meg a Charonne metrómegállónál. Pár éve a francia sárgamellényesek tüntetésein, amelyek teadélutánok voltak 1961 októberéhez képest, legalább 24 embernek lőtték ki a szemét vagy sebesítették meg őket úgy, hogy amputálni kellett a kezük.

Nem szoktunk Edward Heath tory miniszterelnökre tömeggyilkosként hivatkozni. 1972. január harmincadikán Derryben brit ejtőernyősök agyonlőttek tizennégy észak-ír katolikus tüntetőt. Senkit sem ültettek le, mostanában próbálnak felelősségre vonni öregembereket, akik akkor az ejtőernyősök között szolgáltak, vélhetően nem lesz bírósági tárgyalás.

Ha engem vernek meg a rendőrök 2006. október huszonharmadikán, ha eltörik az ujjam, ha kardlappal törik be a fejem, akkor most esetleg Orbánra szavazok. Nem állíthatom, hogy nem. Annyit állíthatok, hogy 2006. október huszonharmadikán semmi hasonló nem történt, ami Párizsban, Derryben vagy esetleg az ohioi Kent egyetemen az Eper és Vér idején. Amikor elszabadul a pokol, akkor elszabadul a pokol. És Pesten elszabadult, és a rendőrök levették az azonosítóikat és szándékosan sebesítettek meg embereket, de aki ezt 1956 októberéhez hasonlítja, vagy akár ahhoz a párizsi októberhez, az nem tudja mit beszél. Nem zárom ki, hogy Gyurcsánynak közvetlen felelőssége volt az ügyben, dehogy jóval kevesebb, mint de Gaulle tábornoknak a párizsi tömegmészárlásban, abban majdnem biztos vagyok.

NEMCSAK MEGALAPOZATLAN, HANEM VESZÉLYES IS LEHET A GYEREKEKRE VARGA JUDIT CSALÁDJOGI TÖRVÉNYTERVEZETE

QUBIT
Szerző: BALÁZS ZSUZSANNA
2021.10.27.


Az igazságügyi miniszter a valóságot erősen csúsztatva tálaló adatokra hivatkozva, a szakirodalmat sajátosan értelmezve igyekszik megvédeni nemrég benyújtott javaslatát, miszerint a bírók akkor is dönthetnének a gyerekek közös felügyeleti jogáról, ha azt az egyik válófélben lévő szülő ellenzi. A jogvédők szerint a tervezett módosítások a társadalom és a bírói gyakorlat átalakulása nélkül veszélyesek is lehetnek.


Hatalmas vihart kavart Varga Judit igazságügyi miniszter nemrég benyújtott törvényjavaslata (pdf., 40-42. oldal), ami egyebek mellett arról szól, hogy a bontóperek során a bírók akkor is dönthessek arról, hogy a szülők közösen gyakorolják a felügyeleti jogokat, illetve akár heti vagy kétheti váltásban neveljék tovább a közös gyerekeiket, ha azt az egyik szülő történetesen nem akarja. Elég az egyik szülőnek megkérni a bírót, hogy rendelje el mégis, és „ha az a gyerek érdekében áll”, a bíró ezt – a korábbi gyakorlattól eltérően – meg is tehetné.

Varga elküldte a törvénytervezetet véleményezésre a Családjogi Civil Munkacsoportnak, amit – a titokzatosabb összetételű Családjogi Szakértői Munkacsoporttal együtt – ő maga hívott életre. Tette ezt akkor, amikor az országot megrázó győri kettős gyermekgyilkosságot követő 2020. januári imázsvideójában megígérte, hogy „a nők és a gyermekek kiemelt védelme érdekében a szülői felügyelet és a kapcsolattartás joggyakorlatát is felülvizsgálják”.

A civil munkacsoport szerint a felülvizsgálat balul sült el, mert – mint mondják – „a javaslat nincs tekintettel a családon belüli erőszakra; nem tér ki arra, hogy milyen módon mérsékelnék a minisztérium azt az igen súlyos kockázatot, hogy ezen újdonsült joggal a bántalmazó magatartást tanúsító szülők visszaéljenek, és hogyan biztosítja majd, hogy az erőszakkal érintett esetek beazonosításra kerüljenek”. Mindez a minisztert nem akadályozta a gyors cselekvésben, hiszen, mint hangsúlyozta, „a nemzetközi tapasztalatok és a legfrissebb kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy a közös szülői felügyelet és a váltott gondoskodás a gyermekre nézve jobb kimenetellel bír, mintha a gyermek kizárólag egy szülőjével élne”...


LEHET NAGYOBB BAJ A MAGAS INFLÁCIÓNÁL, ÉS VALÓSZÍNŰLEG LESZ IS

G7.HU
Szerző: TÖRÖK ZOLTÁN
2021.10.26.


(A szerző a Raiffeisen vezető elemzője. A Zéróosztó a G7 elemzői szeglete.)


Az infláció csak nem akar lekerülni a címlapokról, mostanában már tényleg mindenkit foglalkoztat. Sorra jönnek az újabb és újabb benzináremelések, megemelték a liszt árát, és mindjárt jön a drágulás a kenyérárakban is. És az még a jobbik eset, ha van áru, még ha drágán is, mert itt-ott már az áruhiány is kezdi felütni a fejét.

Az embereknek elegük van ebből, és azt várják, hogy csináljanak már végre valamit az inflációval és áruhiánnyal azok, akiknek ez lenne a dolga. A gazdaságpolitikusok meg csak állnak, álldogálnak, de látszólag nem csinálnak semmit, mert hát az infláció csak szalad felfelé. Ma még csak öt százalék, holnap már hat százalék lesz, és már nincs messze a hét százalék sem. Ez pedig nem mese, hanem sajnos a keserű valóság. A tengeren túl, a tengeren innen, a Lajtán túl és Lajtán innen egyaránt.

Ez a cikk azzal foglalkozik, hogy mit tehet a gazdaságpolitika az inflációs problémával szemben, és mit nem, illetve azzal, hogy lehet-e nagyobb baj az inflációnál, és igen, már most előre elárulom, hogy lehet, és valószínűleg lesz is.

Mindenekelőtt azonban érdemes tisztázni, hogy mi a jelenlegi magas globális infláció oka. Röviden, a kereslethez mérten nem kielégítő a kínálat. A kereslet a különböző állami és jegybanki válságkezelő és a gazdasági helyreállást támogató programok miatt jelentős, azért, mert nem ragadt benne a recesszióban a világgazdaság. Tulajdonképpen ez volt a cél. Mindeközben ezerféle területen jelentkezik a kínálati szűkösség. Azt tapasztaljuk, hogy hirtelen nincs elég kamionsofőr Angliában, az Egyesült Államokban, nincs elég konténer a megfelelő kikötőkben, nincs elég földgáz Európában, nincs elég félvezető az autógyártáshoz, nincs elég szigetelőanyag az építkezésekhez, nincs elég adalékanyag a dízelautókhoz… és a sort hosszan lehetne folytatni. Arra, hogy miért tapasztaljuk a fenti jelenségeket, egyenként megvannak a megfelelő magyarázatok. Tudjuk, hogy miért van szűkösség a kínálati oldalon...

A HAJLÉKTALAN EMBEREK HELYZETE NEM PROPAGANDA KÉRDÉSE, HANEM VALÓS TÁRSADALMI PROBLÉMA - INTERJÚ KOZMA LILLA RITÁVAL, AZ UTCAMESÉK SZERZŐJÉVEL

MÉRCE
Szerző: BOGDÁN ERIK
2021.10.27.


Az Utcamesék Kozma Lilla Rita első könyve, témája pedig egy nagyon komplex és ritkán tárgyalt kérdéskör, a hajléktalan emberek élete. A szociális munka nehézségeiről, a kötet szereplőinek érzelmi válságairól és a hajléktalan emberek helyzetéről kérdeztük az írót.

Mérce: A szociális munkások munkája sokrétű. Miért döntöttél úgy, hogy hajléktalanokkal szeretnél foglalkozni?

Kozma Lilla Rita: Először egy évig dolgoztam családsegítőben, viszont azt a munkakört ott kellett hagynom, mert annyira leterhelt. Egyszerűen nem bírtam. A hátrányos helyzetű gyerekekkel való munka sokkal jobban megviselt lelkileg, mint később a hajléktalan emberekkel végzett munkám. Ezzel párhuzamosan elvégeztem a szociális munka szakot a Pécsi Tudományegyetemen, majd pedig a pécsi Támasz Alapítványnál kezdtem el hajléktalanokkal foglalkozni. Egy évet töltöttem Pécsett, majd pedig két és fél évet dolgoztam Budapesten. A fővárosban kezdtem el igazán foglalkozni és segíteni a hajléktalan embereken...

A KÖZÉPKOR VALÓJÁBAN NEM VOLT EGY HETERO-FAJVÉDŐ-KERESZTÉNY ARANYKOR, DE A SZÉLSŐJOBBOT EZ NEM ÉRDEKLI

TELEX
Szerző: TÓTH GERGELY
2021.10.27.


Két amerikai mítoszromboló könyvben írta meg, hogyan torzították el és használták ki a „legfélreértettebb történelmi korszakot” a gyarmatosítók, rasszisták és vallási fanatikusok, hogyan vált a középkor az etnikai-vallási-kulturális egység aranykorává. Pedig a középkor is csak azt üzeni, soha nem létezett olyan történelmi korszak, melyhez visszatérve megszabadulhatnánk az emberi létezés sokszínűségétől.


Magad mondtad, hogy a holtakat el kell temetni…

– Úgy van – helyeselt Alyr. – Nem túl mélyre persze, hisz bármikor szükség lehet rájuk.

A magyar fantasy leghíresebb halottidézője akarva, akaratlanul is rátapintott a történelemmel való viszonyunk kettősségére: a múlt valóban az idő sírhantja alatt nyugszik, de az évszázadok csak néhány rögöt jelentenek, ha múltunk kitüntetett szereplőit fel akarják támasztani az emlékezetpolitikai halottidézők. Ezért bukkanhattak fel CGI-zombikként egy ismeretlen honfoglalás kori csata ismeretlen szereplői, ezért indult meg a nyomozás a román nekromanták zaklatásának is rendszeresen kitett Mátyás király reanimálásához szükséges kromoszómák után, és ezért kaphat lovagkeresztet Kásler Miklós udvari varázslója.

És ahogy a zombifilmek halottjai is elrohadt arccal, elmállott végtagokkal szoktak kibújni a sírból, úgy a középkor alakjainak és eszméinek politikai célokra történő megidézése is igen csúf, jobb esetben csak nevetséges, rosszabb esetben viszont ijesztő eredményekre vezet.

A legkedveltebb halottak rendszerint a középkori földrétegekből bukkannak elő – és nem csak Magyarországon. Amerikai vagy lengyel neofasiszták lovagi pajzsokkal vonulnak fel „fajvédő” demonstrációikon, szélsőjobboldali terroristák a keresztes háborúk aktualitására hivatkozva mészárolnak le új-zélandi mecsetlátogatókat vagy norvég szociáldemokratákat, amerikai lányos apák lovagjelmezben esküdnek fel lányuk szüzességének védelmére.

De a középkor a nagypolitikában is működik: az Iszlám Állam néhány véres évre újraélesztette az iszlám virágkorát idéző kalifátus intézményét, Jair Bolsonaro brazil elnök hívei a templomos lovagok „Deus Vult” csatakiáltását harsogják a brazil elnök melletti szimpátiatüntetéseken, Vlagyimir Putyin névrokona, Nagy Vlagyimir szobrának leleplezésénél a multikulturalizmus ellenpéldájaként állította hallgatósága elé a középkori orosz állam „patriotizmusát”, az iszlamizmus és nacionalizmus mezsgyéjén lavírozó neoottomán ideológia főszereplője, Recep Tayyip Erdoğan pedig extravagáns (1150 szobás) elnöki palotájának őreit egyes fogadásokra történelmi egyenruhákba öltözteti.

De mire vezethető vissza ez a határokon átívelő középkormánia? És milyen az a középkor, ami ugyanabban a formában bír visszaköszönni az illiberális rezsimek államideológiájából és a 8chan-trollok keresztes mémjeiből? És nem mellesleg: mennyiben felel meg a bennünk élő képnek a középkor?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ – vagy legalább az értelmes kérdésfelvetéseket – két tudós, a középkori irodalomtörténettel foglalkozó (egyben egy középkori fantasy regényt is író) Amy S. Kaufman és az egyebek mellett a középkor tömegkulturális rezonanciáit vizsgáló Paul B. Sturtevant 2020-as, az Ördög történészei (The Devil’s Historians) című ismeretterjesztő könyvükben. Ez a könyv – ahogy azt marketingszagú címénél sokkal értelmesebb alcíme is jelzi – arról szól, hogyan használták ki mindig is a különféle hódító, gyarmatosító, népirtó és elnyomó rendszerek és mozgalmak a „legfélreértettebb történelmi korszakot”...

ORBÁN VAGY MÁRKI-ZAY? – A FIDESZES ÉS A FIDESZBŐL KIÁBRÁNDULT JOBBOLDALI VITÁJA

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2021.10.26.


Bencsik Gábor ismert kormánypárti véleményformáló – talán az utolsó azon a térfélen, aki nem a propagandaszólamok szintjén értelmezi a honi politikát. Most, amikor az ellenzék jobboldali embert választott kormányfőjelöltnek, összeültettük hát Szalma Botonddal, aki korábban a KDNP fővárosi elnöke is volt, azonban megcsömörlött a Fidesztől, s Márki-Zay Péter mellé állt. Vita kormánypártról és ellenzékről – a fideszes és a Fideszből már kiábrándult jobboldali konzervatív között. Meglepő fordulatokkal...

FALUS FERENC: A KORONAVÍRUS-JÁRVÁNY MIATT ÉV VÉGÉIG MÉG ÖTEZREN HUNYHATNAK

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2021.10.27.


Miközben a koronavírus-járvány negyedik hulláma exponenciális szakaszába ért, a kormány a szigorító intézkedések bevezetése helyett, még mindig csak azt kommunikálja, hogy az oltás az egyetlen hatásos védekezés. Falus Ferenc szerint ez olyan vészes felelőtlenség, amiért előfordulhat, hogy egy következő kormányzati ciklusban bíróság előtt kell felelniük, mint ahogy ez más országokban is megtörtént. A volt országos tiszti főorvos azt mondja, a kormány téved, hogy a gazdaság működtetéséből végső soron jobban jön ki, ha a járvánnyal kevésbé foglalkozik. Nem számol azzal az erkölcsi és gazdasági kárral, amit az jelent, hogy ennek az évnek a végéig várhatóan 35 ezer lesz a járvány magyar áldozatainak száma.


Begyorsult a negyedik hullám?

– Igen. Nagyon. Exponenciális szakaszba került a növekedés, a tesztek pozitivitási aránya egyik napról a másikra legalább három százalékponttal nőtt. Valószínűleg sokkal több fertőzött van a környezetünkben, mint amennyiről tudunk, mert nagyon keveset tesztelünk. Az oltottaknak egy része is megfertőződhet és hordozhatja a vírust, és ő is fertőzhet a környezetében úgy, hogy kevésbé beteg. Úgyhogy az oltottaknak, oltatlanoknak szükségük lenne arra, hogy zárt térben, a közösségi közlekedésben maszkot hordjanak.

Miközben a kormány szerint a járvány elleni egyetlen hatásos védekezés továbbra is az oltás…

– Ez olyan vészes felelőtlenség, amiért előfordulhat, hogy egy következő kormányzati ciklusban bíróság előtt kell felelniük, mint ahogy ez más országokban is megtörtént. Például Franciaországban és Brazíliában, ahol már jogi következményei vannak a hibás járványkezelésnek...

SZABAD SZEMMEL: A NACIONALISTA JOBBOLDAL KÉPVISELŐI ÁHÍTOZNAK ARRA, HOGY ORBÁN TÁRSASÁGÁBAN MUTATKOZZANAK - SORBA KELL ÁLLNI NÁLA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

NÉPSZAVA
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2021.10.27.


Politico


Le Pen abban bízik, hogy odahaza lendületet kap a budapesti látogatás nyomán, de egyben közös nemzetközi stratégiában is gondolkodik az európai szélsőjobb számára. A politikus az úttal fel tud mutatni egy fontos kézfogást, valamint némi érdeklődést a világsajtó részéről, miután hazai népszerűsége évek óta nem volt ilyen alacsony. Magyar részről viszont államférfinak kijáró fogadtatásban részesült, a szintén jobboldali-populista Orbán olyan kiemelkedő vezetőként méltatta, aki mindig kiállt Magyarország mellett.

Hasonlóan vélekednek a bevándorlásról és az EU-ról, viszont Le Pen választási hadjáratát beárnyékolja a jobbról előző Zemmour. A tévés műsorvezető a múlt hónapban már felkereste Orbánt, de annak a találkozónak a helyszíne egy könyvtár volt. A Nemzeti Gyűlés vezére ugyanakkor úgy igyekszik javítani pozícióin, hogy felmutatja: külföldi vezetőkkel bratyizik és vannak kapcsolatai a hasonló felfogású politikusokkal, lásd a múlt héten a Morawieckivel és Jansával lezajlott egyeztetést.

A budapesti út, az első megbeszélés Orbánnal egyben felértékelte viszonyát a magyar politikussal, aki két éve még kijelentette, hogy Le Pen számára vörös vonalat képez. Utóbbi most úgy állítja be, hogy íme: egyre elfogadottabbá válik a világban. A célja ezen felül, hogy euroszkeptikus szuperfrakció alakuljon az EP-ben. Egyik tanácsadója elárulta: nagy változás készülődik, mert a Fidesz el van szigetelődve Strasbourgban és ki akar lépni ebből a cipőből. És nem részesültek volna állami vezetőknek kijáró elbánásban tegnap, ha Orbán nem a szoros együttműködésen törné a fejét.

Ám sokan még a táboron belül is úgy ítélik meg, hogy itt csupán vágyálomról van szó. Merthogy a lengyelek nem fogják feladni kulcsszerepüket a saját csoportjukon belül és a Fidesz is jól érzi magát a függetlenek között. A Nemzeti Gyűlés egyik EP-képviselője pedig úgy látja, hogy a magyar pártot túlságosan is leköti a közelgő választás. De ettől még lehetséges Strasbourgban az informális egyeztetés, a stratégiák összehangolása.

FAZ

Vetélkednek a francia szélsőjobb vezetői, hogy közülük ki a jobb barátja Orbánnak. Le Pen ennek érdekében bedobott apait-anyait Budapesten. Olyan volt, mintha zarándoklaton vett volna részt. Az üdvözlő kézfogás magyar és francia zászlók előtt zajlott, az európai lobogó azonban hiányzott. A vendég láthatóan roppant mód élvezte az államfőket megillető fogadtatást. Volt ott rendőrmotoros kíséret, vörös szőnyeg, közös ebéd. De kép készült a Hősek terén, a Parlamentben és s Duna-parti cipő emlékműnél is. Meg amikor rózsákat helyezett el a kommunizmus áldozatainak emlékművénél.

Valóságos küzdelem zajlik Orbán kegyeiért Le Pen, az unokahúga és a felmérések szerint a francia szélsőjobb híveinek körében favoritnak számító Zemmour között. A pártvezér ezért igyekezett úgy beállítani, hogy ő a miniszterelnök legjobb barátja. Hogy a magyar politikus elutasítja a kvótákat, ugyanakkor lezárja a határokat, az nagyon tetszik a francia radikális közvéleménynek. De a két politikust összeköti az Oroszországhoz fűződő jó kapcsolat is. Le Pen tudja, hogy pártja rá van utalva a moszkvai hitelekre.

Az egész látogatást meghatározta azonban, hogy Le Pen nem lehet biztos abban: a tavaszi választáson bejut a 2. fordulóba, mert Zemmour megverheti, bár még be sem jelentette az indulását. Viszont utóbbi teljes mértékben beállt Orbán tézise mögé, mármint hogy civilizációs küzdelem megy végbe a földrészen. A vendég tegnap némileg visszafogottabban csupán a meleg lobbi zsarnokságát ostorozta. De nem ért egyet a nagy lakosságcsere elméletével sem.

Le Monde

Amióta csak megindult a francia választási hadjárat, az ottani szélsőjobb számára kihagyhatatlan állomás Budapest. A tegnapi sajtótájékoztatón közös célpont volt az EU. Mindketten kifogásolták, hogy Brüsszel központosítja a hatalmat, Le Pen szerint az unió mámorba zuhant létezése, hatalma és mindenhatósága láttán, és arra törekszik, hogy rabszolgasorba döntse a tagokat. Egyben elítélte az elvet, hogy az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti szabályokkal szemben.

Azt ígérte, hogy népszavazás útján átalakítják a francia Alkotmányt, ha ő lesz az elnök. A változás magában foglalná a bevándorlás teljes újraszabályozását. Szerinte az EU migránsokkal kívánja elárasztani a földrészt, aminek katasztrofális következményei volnának minden tekintetben.

Ugyanakkor nem volt hajlandó bírálni az LMBT-ellenes magyar törvényt. Viszont kilátásba helyezte, hogy választási győzelme esetén Franciaország új utat szorgalmazna az EU számára, mivel annak ideológiai brutalitása aláássa a szuverenitás elvét.

Le Figaro

Budapesten Le Pen megpróbálta az utolsó simításokat elvégezni saját elnökségének szobrán. Az utat annyira fontosnak tartotta, hogy telenyomta a közösségi hálót a magyar fővárosból küldött képekkel, amelyek a program különböző stációit örökítették meg. Így a feneke alá nyomott kormányzati kocsikat. Bizonyítani igyekezett egyúttal, hogy nem vágyálom az általa támogatott nemzetek szövetsége – az EU utódjaként.

A vendéglátó felsorolta az unió kudarcait, a migrációtól az energiaárak emelkedéséig, majd állást foglalt az „európai szuperállam” alkotmánya ellen. A fogadtatás nem csupán a hagyományos magyar vendégszeretet tükrözte, de azt is hivatott volt elfedni, hogy egy hónapja már Pesten járt és felkereste Orbánt Zemmour, valamint Le Pen unokahúga is. De esetükben az apropó egy nemzetközi demográfiai konferencia volt és értelmiségiként kezelték őket. Le Pen azonban nem egy könyvtárban, hanem a dolgozószobájában találkozhatott a házigazdával.

Le Figaro

A lap másik jelentése úgy értékeli, hogy az Orbán-Le Pen-találkozó a szuverenizmus védelmét szolgálta. A vendég már régóta várt rá a látogatásra, főként, hogy nagy vetélytársa, Zemmour már járt a magyar kormányfőnél, meg Budapest egyébként is kötelező megálló a francia szélsőjobb vezérei számára. De a tárgyalás alkalmat kínált mindkettejük számára, hogy hat hónappal a választás előtt kihangsúlyozzák mondandójukat a nemzetállamok fontosságáról.

Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő emlékeztet arra, hogy Orbán sokáig gondosan ügyelt arra: ne mutatkozzon együtt a francia szélsőségesek elnökével, ám ez megváltozott, amióta a Fidesz kénytelen volt búcsút inteni az Európai Néppártnak. Azóta a jelszó az, hogy új szövetséget kell létrehozni, a jobboldaltól jobbra. Csak éppen nehezen alakulnak a tárgyalások a lengyelekkel és az olaszokkal. Orbánnak viszont Le Pen kapóra jön, mert újra visszaveheti a kommunikációs teret, amelyet az ellenzék elfoglalt előle az előválasztással.

Le Pen szóvivője viszont úgy nyilatkozott, hogy nem azért jöttek, mert piros vagy fekete pontokat akarnak osztogatni a házigazdának. Inkább az érdekli őket, hogy Magyarország miként áll ellen az EU-nak a migráció kapcsán. Egy francia történész szerint ugyanakkor Le Pen, akit odahaza szorongat a még szélsőségesebb Zemmour, a látogatással meg akarta mutatni, hogy a tekintélyelvűség dolgában egy s mást azért ő is fel tud mutatni.

Yahoo/AP

Orbán és Le Pen úgy értékelte, hogy a budapesti egyeztetésen sikerült előbbre vonni a nacionalista szövetség tervét. A francia politikus a sajtótájékoztatón is az összefogást szorgalmazta, egyben ostorozta az EU „ideológiai hegemóniáját”. Szerinte pont azért kell összeállni, hogy az unió ne gyakorolhasson akkora befolyást a tagállamok fölött.

A jelentés hozzáteszi, hogy a két politikus mind inkább igyekszik megszilárdítani az európai jobboldalt, amely osztja bevándorlás-ellenes nézeteiket és ellenzi, hogy Brüsszelnek bizonyos kérdésekben joghatósága legyen a 27-ek felett. Le Pen pont a nemzeti jog elsődlegességét hangsúlyozta Budapesten is. Orbán szuverenistának nevezte tárgyalópartnerét. Mindkét vezetőre kemény választási megmérettetés vár tavasszal, a Fidesz elnöke 2010 óta nem nézett szembe ekkora kihívással.

Süddeutsche Zeitung

Sorba kell állni Orbánnál, miközben a politikus Európa nagy részén immár minden, csak nem kedvelt tárgyalópartner, a nacionalista jobboldal képviselői viszont áhítoznak arra, hogy a társaságában mutatkozzanak. Most már Le Pen is szépen beállt a tömegbe, miután időpontot szerzett a tárgyalásra, illetve a fényképeszkedésre. Az esemény egyben illusztrálja, hogy Magyarország még tovább radikalizálódik.

Hiszen Orbán idáig kifejezetten kerülte a Nemzeti Gyűlés elnök asszonyát, mert tudta, hogy az vörös posztó az Európai Néppárt pártjai szemében. Ám tavasszal a Fidesz kivált a pártcsaládból és most a hasonszőrűek összefogásán dolgozik, hogy érvényesíthesse befolyását.

A két szélsőséges frakcióból igyekszik ütőképes erőt formálni az Európai Parlamentben, noha idáig mindig kudarcba fulladtak a próbálkozások, hogy igazi hatalmi tényezőt alkossanak. De lehet, hogy most összejön, éspedig lehetőleg az év vége előtt, mert januárban osztják el az EP több bizottságában a helyeket, és arra beneveznének Orbán és a cimborái.

FAZ

„Fotóterminus Orbánnál” címmel a konzervatív lap kommentárja megállapítja, hogy az európai nacionalisták szívesen keresik fel Budapestet, sőt, Le Pen egyenesen muszáj volt, ám kérdéses, hogy az út befolyásolja-e a francia választókat. A kommentár megjegyzi, hogy évek óta eredménytelen a próbálkozás, mármint hogy ütőképes jobboldali-populista szövetség jöjjön létre az EU-ban. Sok oka van ennek, a többi közt az Oroszországhoz fűződő viszony megítélése.

Ám a közös fellépéshez annyi mindenképpen elegendő, hogy a magyar főváros kedvelt úti cél az EU varsói, római és párizsi ellenfelei számára. És mivel Zemmour már Orbán színe elé járulhatott, Le Pennek sem maradt sok más választása. De hogy ennek odahaza milyen hatása lesz, azt nem tudni, mert a nacionalistáknak elvileg harcolniuk kell a külföldi ellenségekkel, a népek barátságának ápolása nem elvárás velük szemben.

Valójában azonban mindkettejükre bizonytalan jövő leselkedik. Orbán kemény választás előtt áll, Le Pen számára nem sok jót árulnak el a közvélemény kutatások. A lengyeleknél a PiS elvesztette a többséget, az olaszoknál a szociáldemokraták előre törtek, a német AfD visszaesett a választáson. De egyik erő sincs a padlón. Ahhoz túlságosan is sok fontos témát hanyagoltak el a politikai fő áramlat pártjai. Így főként a migrációt. Mindazonáltal már nem lehet azt mondani, hogy sétagalopp volna felülkerekedni a szuverenista tábor számára.

ntv-mobile

Az Európai Parlament német alelnöke veszélyforrásnak tekinti Magyarországot és Lengyelországot az EP számára. Barley, aki a német szociáldemokraták színeiben igazságügyi miniszter is volt, kifejtette: az unió vagy szembeszáll az Európa-ellenes irányzattal, vagy egész léte megkérdőjeleződhet. Az első számú fenyegetés a Fidesz, de most már a PiS is felzárkózott mellé. Így azonban széteshet a szervezet, hiszen a lengyel Alkotmánybíróság ítélete nyomán Varsó kivált az európai jogközösségből.

A lavinát a magyar fél indította be, mert ott már olyan viszonyok vannak, hogy a rendszert immár nem lehet demokráciának tekinteni. Kaczynski pedig átvette Orbán autokratikus gondolkodásmódját. A két ország évek óta azon dolgozik, hogy átértelmezze a jogállamiságot. Nem kizárt ugyanakkor, hogy Szlovénia is követi a példát. Ám nem elégednek meg azzal, hogy saját országukban felszámolják az igazságszolgáltatás függetlenségét, törekvéseiket ki akarják terjeszteni az egész EU-ra. A veszély láttan azonban Brüsszelnek végre következetesen közbe kell avatkoznia.

Politico 

Az unió tárgyalni igyekszik Lengyelországgal, mert a jogállami viszály azzal fenyeget, hogy bedönti a közösség jogrendjét. Azzal, hogy a varsói Alkotmánybíróság bizonyos kérdésekben kimondta az uniós jog elsőbbségét, olyan folyamatok indulhattak be, amelyek folytán az ország jogilag leválik az EU-ról. Brüsszel ugyan szeretné maga előtt tolni a problémát, ám a következményeket nem söpörheti a szőnyeg alá. És még ott a félelem, hogy az utat mások is követhetik. Az pedig azzal járhat, hogy befellegzett a közösségi jognak.

Egyes tagok mégis igen békülékeny húrokat pengetnek Varsóval szemben, ez azonban cseppet sem csillapította a lengyelek retorikáját. Úgy hogy felvetődik, a szervezet mennyire veszi komolyan a jogállami normákat, illetve hogy lehetséges-e még egyáltalán kompromisszum, amikor a tét az EU egész jogi berendezkedése.

Egy szakértő azt mondja, nagy a veszély, a közösség, valamint az egységes piac szemszögéből. Mert ha egy ország nem fogadja el az európai joghatóságot, akkor az opció az, hogy vegye a kalapját. Ám Varsó azt mondja, nem hagyja magát megfélemlíteni és nem kíván távozni. Viszont a helyzet igen súlyos kihatással lehet mind a gazdaságra, mind az emberek mindennapi életére. Hiszen mi van akkor, hogy ha többé nem lehet bízni abban, hogy a lengyel bíróságok a közös szabályok alapján ítélkeznek? – mondja Laurent Pech, a londoni Middlesex Egyetemről.

Ráadásul az unió Magyarországgal és Szlovéniával is csörtézik, amiért azok nem hajlandóak eleget tenni bizonyos uniós normáknak és kéréseknek.

Reuters

A lengyelek túlnyomó része úgy látja, hogy bölcsebb volna, ha a PiS-kormány visszakozna a jogállam körül kialakult botrányban. A legfrissebb felmérés azt hozta ki, hogy a megkérdezettek majdnem háromnegyede szerint el kellene fogadni bizonyos európai követeléseket a bíróságok átalakítása ügyében. Csak 23 % gondolja úgy, hogy nem szabad belemenni semmiféle kompromisszumba, még akkor sem, ha ennek az az ára, hogy az ország milliárdos támogatásokról kénytelen lemondani.

Csakhogy az utóbbi, keményvonalas réteg pont az, amely kulcsfontosságú, ha a Jog és Igazságosság vissza akarja szerezni az abszolút többséget a két év múlva esedékes választáson. A párt támogatottsága jelenleg 36 %-on áll, míg két éve jó 43 %-kal tudott nyerni.

The Times

A jobboldali lap úgy ítéli meg, hogy legalább a járvány csapást mért a populizmusra, mert leleplezte azokat a politikusokat, akit megvetik a tényeket, ugyanakkor hencegnek és terrorizálnak. Úgy kerültek hatalomra, hogy na, ők majd jól megvédik népüket a külső veszélyektől, amibe beleértendő a Kínából kiindult vírus is, de ebből semmi sem lett. Így a választóknak elegük van az egó-vezérelte, zavaros kormányzásból.

Az olyan populista erős fiúk, mint Orbán, Bolsonaro vagy Duterte abban a hiszemben nyomták bele a pénzt a gazdaságban, hogy megéri, mert nagy lesz a fellendülés, ha lecseng a fertőzés. A GDP legalább 16 %-ának megfelelő összeget feccöltek erre a célra, ám csalatkozniuk kellett. A növekedési ütem messze elmarad a várttól, ugyanakkor megugrott az infláció és az államadósság.

A csalódottság kezd megmutatkozni a szavazóurnáknál. Oda a legyőzhetetlenség nimbusza. Ezeket az embereket nem csupán a polgárokkal szemben érzett megvetés, hanem hideg számítás is vezérli. Abból indulnak ki, hogy ha az ellenzék megosztott, akkor nincs szükség ésszerű kormányzásra. Továbbá hogy a mind inkább központosított államban egyre inkább kézbe kell kaparintani a közmédiát, mert ily módon a hatalom felé lehet terelni az intézményeket.

Orbán most Márki-Zay-jal kénytelen farkasszemet nézni és lehet, hogy jövőre alulmarad. De ellenfelének át kell törnie a kormánybarát médiánál a hallgatás falát, amelynek célja, hogy elnyomja a bírálatokat.

Viszont a ragály egyik tanulsága, hogy az állami média kénytelen volt feladni az információs monopóliumot. Az emberek komolyabban veszik az orvosokat, mint a politikusokat. Ugyanez vonatkozik a mindennapi korrupcióra, a bíróságok megbízhatóságára, a rendőrség tisztességére. A közösségi médiára hárul, hogy nagyobb őszinteséget kényszerítsen ki a zárt rendszerekben. Ez elengedhetetlen olyan államokban, amelyek egyszemélyi uralommá torzultak. Viszont senki se gondolja, hogy a populizmus visszaszorulása nyomán nagyobb lesz a bizalom a globalizáció iránt.

KÁSLER SZERINT A VILÁG

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2021.10.27.


A magyar egészségügy alapja a kereszténység – jelentette ki Kásler Miklós miniszter egy díjátadón, amivel azt a kényszerképzetet keltette az emberben, hogy létezik időutazás, és elrepültünk mi együtt valahová nagyon messzire. A XXI. században egy vallási fanatikusra bízni életünket és/vagy halálunkat, nem jelent jót az álmoskönyvek szerint, de majd a végén megtudjuk az igazi megfejtést. Amikor a tízparancsolat betartásától remélte a betegségek elkerülését és a gyógyulást, akkor azt hihettük, volt egy rossz pillanata, azóta viszont kiderült, hogy ez a pillanat végtelenül hosszú.

Én ugyan nem jártam orvosegyetemre, de valószínűsítem, hogy a hallgatók tanultak valamit az orvoslás történetéről, ha ilyen stúdium nincs, én kérek elnézést. No most, az orvoslás, a jelenlegi kontextusban egészségügy nagyon sok mindenen alapul az ókori kezdetektől át korunkig az emberiség történetében, ha és viszont ez a miénk, ez a magyar a kereszténységre támaszkodik kizárólag, akkor túl sok jóra ne számítsunk betegségünk esetén. Egy műtét nem húsvéti körmenet, a tízparancsolat pedig nem véd meg a vírusoktól, hogy extrémebb példát most épp ne hozzunk.

Megértem én, hogy amióta a kedves vezető legalábbis szavaiban Mária kezébe adta az országot, és úgy viselkedik, mint valami misszionárius, mindenki szükségét érzi, hogy hozzá igazodva szenteltvizet böfögjön és a seggéből fújjanak a böjti szelek, de nem kellene annyira túltolni a biciklit, mint amit szerte Neriában mostanában tapasztalhatni. Az ateisták toleráns és liberális módon elnézik, mi több, támogatják azt az álszent közéletet, amitől a Fidesz a hatalom megtartását reméli, míg azonban a türelmes keresztények tűzzel-vassal meg akarnak téríteni mindenkit...