NEONÁCI AKTIVISTÁT ENGEDETT SZABADON A LENGYEL IGAZSÁGÜGYI MINISZTER - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI MÉDIASZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / VILÁGTÜKÖR
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2023.07.18.

Pressman szerint Magyarországnak most valóban választania kell Kelet és Nyugat között. A demokrácia globális jövője leginkább attól függ, mennyire sikerül elhárítani azt a fenyegetést, amit Donald Trumpot esetleges elnökké választása jelentene az alkotmányos rendre nézve – mutatott rá egy skót-amerikai történész. Neonáci aktivistát engedett ki a börtönből a lengyel igazságügyi miniszter. Nemzetközi lapszemle.

Pressman elutasította Orbán sugalmazását

A Daily Beast elnevezésű portál David Pressman budapesti amerikai nagykövetet megszólaltató, igencsak terjedelmes cikkét közli a yahoo híroldala. A írás alapvetően a budapesti Pride eseménysorát, a diplomata ezzel kapcsolatos megnyilvánulásait, illetve az LMBT-közösség magyarországi problémáit ismerteti, de kitekint az amerikai-magyar viszonynak az ukrajnai háborúval kapcsolatos vonatkozásaira is.

Felidézi Orbán Viktor miniszterelnök kijelentését, miszerint ha az amerikaiak békét akarnának, akkor egyik napról a másikra béke lenne. Pressman válasza erre a következő: az Egyesült Államok azt akarja, hogy érjen véget a háború, és aki véget vethet annak, az Vlagyimir Putyin. "Nem szerencsés, ha azt látjuk, hogy politikai tényezők, mint ebben az esetben a miniszterelnök, azt sugallják, hogy az Egyesült Államok valamiképpen ösztönzi ezt a háborút. Ez távolabb nem is lehetne az igazságtól" – fogalmazott a nagykövet, majd így folytatta: a világ megváltozott a tavalyi invázióval. "Azt hiszem, Magyarország történelmileg kényelmesnek érezte a Kelet és a Nyugat között elfoglalt középutat, de most valóban választani kell". Az Egyesült Államok szoros figyelemmel kíséri, hogy Magyarország milyen utat választ, és tagadhatatlan, hogy Magyarország választása eltér a többi térségbeli partner választásától.

A jelenlegi feszültségek ellenére – olvasható a Daily Beast cikkében – Pressman továbbra is derűlátó, bízik abban, hogy a magyarok Nyugaton látják a jövőjüket.

Trump újraválasztása a demokrácia globális jövőjét kockáztatná

A Bloomberg hírügynökség Niall Ferguson skót-amerikai történésznek a tanulmányát közli a demokrácia globális helyzetéről és kilátásairól. A szerző ismerteti a svéd göteborgi egyetem "Változatok a demokráciára" elnevezésű projektjének számos megállapítását, így például azt, hogy a Föld megvizsgált 178 országa közül 90-ben tartottak valóban szabad és tisztességes, többpárti választásokat. Ezen országcsoportból azonban csak 32 állam tekinthető liberális demokráciának, ahol tehát nem csupán választani lehet, hanem emellett intézményes védelmet élveznek a polgári és politikai szabadságjogok, függetlenek a bíróságok és szabad a sajtó. Ha viszont azt is nézzük, hogy az emberiség hány százaléka él demokráciában, akkor kiderül, hogy a válasz nagy mértékben függ attól, hová soroljuk a vélhetőleg immár legnépesebb országot, Indiát. A göteborgi egyetemi projekt politológuscsoportja Anna Lührmann vezetésével arra a megállapításra jutott, hogy India 2017 óta már inkább választási autokráciának tekintendő, hiszen a szabadságjogok olyan mértékben korlátozottak, amilyenek az Indira Gandhi által fémjelzett, 1975 és 1977 közötti rendkívüli állapot idején voltak. Más elemzők azonban továbbra is demokráciaként sorolják be Indiát. A Freedom House két évvel ezelőtt "részben szabad" kategóriába minősítette le az országot, bár a száz pontból 66 pont nem drámaian rossz, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy Pakisztán pontjainak száma csupán 37. Az Economist Intelligence Unit értékelésében India 2014 és 2022 között 7,92 század pontról 7,04 század pontra rontott, a maximálisan adható 10 ponthoz képest.

Itt érkezünk el az aktuálpolitikához: Ferguson azzal a szemrehányással illeti Joe Biden kormányzatát, hogy nemzetbiztonsági stratégiája értelmében melegen keblére öleli Narendra Modi indiai miniszterelnököt, aki országa muszlim kisebbségének tagjait másodrendű állampolgárként kezeli, és aki nagy mértékben ugyanúgy viszonyul a sajtószabadsághoz, mint ami a normának számít olyan illiberális kormányzatok esetében, mint a török és a magyar.

Ferguson szerint azonban a demokrácia globális jövője leginkább attól függ, mennyire sikerül elhárítani az Amerikában leselkedő veszélyeket. Ezek közt kiemelten szól arról: ha Donald Trumpot újra elnökké választják jövőre, az valós fenyegetést jelent majd az alkotmányos rendre nézve. Ám a populizmuson túl más fenyegetéseket is lát a skót-amerikai történész. Így megemlíti, hogy a túlzott államadósság fenntartása a demokratikus önpusztítás útjának bizonyulhat. Felhívja a figyelmet a bürokratikus beidegződések, a reformokra való képtelenség szklerotikus velejáróira. A demokráciát fenyegető veszélyt lát abban is, hogy az eredetileg decentralizált internetet ma már mindössze néhány nagyvállalat – konkrétan a Microsoft, az Apple, az Amazon, az Alphabet és a Meta – uralja. Ehhez pedig aggódva hozzáteszi: nagyon csodálkozna, ha mind a demokraták, mind a republikánusok nem dolgoznának már most gőzerővel azon, miként lehet a mesterséges intelligencia eszközeivel mozgósítani választóikat a billegő államok kulcsfontosságú megyéiben.

Elrendelte egy neonáci aktivista szabadon engedését a lengyel igazságügyi miniszter

Végül röviden arról, hogy az EurActiv uniós hírportál jelentése szerint Zbigniew Ziobro euroszkeptikus lengyel igazságügyi miniszter – aki egyben a legfőbb ügyészi szerepkört is ellátja – úgy döntött: szabadon kell engedni a 21 éves szélsőjobboldali, neonáci aktivista Marika Matuszakot, akit három év börtönre ítéltek, mert 2020-ban egy LMBT-eseményen – a poznani Pride-on – megtámadott és tettlegesen bántalmazott egy nőt. Matuszak eddig egy évet ült le büntetéséből, ami – mint az EurActiv írja – a lengyel Btk. által kiszabható legenyhébb büntetési tétel volt a szóban forgó cselekményért. Ügye akkor kapott országos visszhangot, amikor az Ordo Iuris fundamentalista katolikus szervezet kampányt indított szabadon bocsátása érdekében, és az internet az állítólagos LMBT-terrorról szóló felháborodott bejegyzésektől lett hangos. Ziobro most elrendelte, hogy szállítsák haza az elítéltet, és otthon várja meg, míg Andrzej Duda államfő kegyelmet ad neki.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

SZEKSZÁRDI ODÜSSZEIA (1-3.RÉSZ)

HUPPA
Szerző: SZELE TAMÁS
2023.07.

Olyan interjúsorozat kezdődik most, aminek nincs párja – de lehetne és kéne is legyen.

A vidéki Magyarország viszonyairól szól egy szekszárdi fiatalember, Sávoly Dániel történetén keresztül. Sok ilyen történet kell legyen, de keveset mesélnek el, a sajtó nyilvánosságát meg még kevesebben vállalják: mindenki félti azt, amije van. Állást, munkát, egzisztenciát – és a kisvárosokban, községekben, falvakban bizony erre van is okuk az embereknek.

Nagyon ostoba, nagyon pesti az a gondolkodás, ami szerint „vidéken” a maga romlatlanságában él az „igazi Magyarország”, a keményen dolgozó polgárok, földművesek esténként az ámbituson pipázgatva mondanak bölcseket, míg hű feleségük sürög, hű villanyórájuk forog, leányuk meg épp tűzről pattan.

Bizánci mélységű intrikák, összefonódások, sógorságok-komaságok irányítják ezt a sosemvolt idillt, amiből csak az a kiút, ha elmenekül belőle az ember, vagy ha szembeszáll vele – de erre ezer jó magyarból egy képes, a maradék kilencszázkilencvenkilenc ott marad lehajtott fővel és tűri, hogy kiszipolyozzák. Vagyonok és dinasztiák születtek az elmúlt tizenkét évben ennek az urambátyám-rendszernek köszönhetően és szorosabb a haszonélvezők között az összefogás, mint a kínai titkos társaságok kebelén belül.

Sávoly Dániel mégis szembeszállt velük, ahogy el is mondta, azért, hogy megmutassa: ez lehetséges. Bátor lélek kell az ilyesmihez még most is, mikor Szekszárdon enyhülni látszik a helyzet – de csak azért enyhül, mert korábban tarthatatlanná vált. Annyira tarthatatlanná, hogy a fideszes polgármestert, Ács Rezsőt az önkormányzat Fidesz-frakciója és az Éljen Szekszárd! ellenzéki frakciója közösen kellett megbuktassa, hogy vége ne legyen teljesen annak a gyönyörű kis városnak. Szekszárdon sikerült – máshol, érzésem szerint sokat kell még romlania a helyzetnek ahhoz, hogy jobbra fordulhasson. De lássuk ezeket a viharos, nehéz éveket Sávoly Dániel szemszögéből!...

AZ ELSŐ RÉSZ ITT OLVASHATÓ

A MÁSODIK RÉSZ ITT OLVASHATÓ 

A HARMADIK RÉSZ ITT OLVASHATÓ

Folytatás holnap, ugyanitt, a huppa.hu -n.

FASSANG LÁSZLÓ: KELL VÁLTOZÁS A ZENEAKADÉMIÁN, DE NEM ÍGY

KLUBRÁDIÓ / MEGBESZÉLJÜK...
Riporter: BOLGÁR GYÖRGY
2023.07.17.

Fassang László, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem docense sokszor azt tapasztalta, hogy az intézmény vezetősége az egyéni ötletek megvalósításáról inkább lebeszélték őt mint oktatót. A Liszt Ferenc díjas orgonaművész a Megbeszéljük című műsorban elismerte, hogy a Zeneakadémia működése változásra szorul. Hozzátette, egy ilyen reformot ugyanakkor nem lehet végrehajtani a tanári karral való folyamatos és szakmai alapú kommunikáció nélkül.

A múlt héten a Zeneakadémia 171 oktatója aláírt egy nyilatkozatot, amelyben a "diszkriminatív" rektori pályázat ellen tiltakoztak. Mai hír, hogy további 35-en csatlakoztak az aláírókhoz, így már 206-an álltak ki az egyetem autonómiája mellett. Fassang László kifejtette, a rektori pályázattal az a probléma, hogy kizárólag az előadóművészi szakterületet jeleníti meg egyedüli pályázati feltételként. Nem az előadóművészi tapasztalattal van a probléma önmagában, hanem hogy egyúttal ki is lett zárva három másik fontos terület: a zenepedagógia, a zeneelmélet és a zeneszerzés – tette hozzá.

"Ez tulajdonképpen a hagyományok megcsonkítása" – mondta Fassang. Hiszen ilyen pályázati feltételek mellett maga Liszt Ferenc, az intézmény alapítója sem pályázhatni mint zeneszerző, hanem kizárólag mint előadóművész, annak ellenére, hogy mindkét területen ugyanolyan elismert volt – magyarázta az egyetem docense.

Ezeknek a szűkre szabott pályázati feltételeknek megfelel Keller András hegedűművész, a Concerto Budapest zeneigazgatója. Bár Fassangnak nincsenek személyes tapasztalatai a karmesterrel, de nagy zenésznek és kiváló előadóművésznek tartja. Ugyanakkor a Keller által képviselt karmesteri, illetve vezetői gyakorlatot, elég sok kritika érte az elmúlt időszakban – mondta Fassang. Szerinte korábbi zenekari tagok elég sok olyan kritikát fogalmaztak meg, ami miatt sokakban jogosan van egy olyan félelem, hogy jön egy "kemény kéz" a Zeneakadémiára.

"Ahogy a színházi életben, más területeken is elindultak #metoo kampányok. Úgy gondolom, hogy a zenésztársadalomban is abszolút megérett erre a helyzet, és a zenésztársadalomnak is egyértelműen ki kell fejezni azt a véleményét, hogy van egyfajta határ, amit egyszerűen nem lehet átlépni, függetlenül attól, hogy az ember milyen zseniális zenész, vagy zeneszerző, vagy karmester" – Mondta Fassang. Hozzátette, itt nem csak Kellerről beszélt, hanem általánosságban a zenésztársadalomban kell gátat vetni a különféle abúzusoknak.

Fassang leszögezte az a alapvető probléma ebben az ügyben, a párbeszéd és a kölcsönös bizalom hiánya. Az egyetem autonóm módon megválasztott vezetése, a szenátus egyértelműen megfogalmazott bizonyos alapvető követelményeket a rektor megválasztásának rendjéhez. A tiltakozó tanárok pedig azt nehezményezik, hogy nem ezen követelményeknek megfelelően zajlik a rektorválasztás – magyarázta.

Magának a Zeneakadémiának, de általánosságban a felsőoktatási intézmények oktatási struktúrájának szüksége volna változásra – véli Fassang. Szerint az egyetemeknek olyasfajta oktatógárdára van szükségük, ami gyorsan tud reagálni az aktualitásokra, illetve nyitott az új ötletekre. Sokszor úgy tapasztalja, hogy az intézmény vezetősége különböző okokra hivatkozva – amelyeknek a jogosságát vagy a tényszerűségét nem vitatja, legtöbbször azt magyarázták meg, hogy mit miért nem lehet megcsinálni. Úgy véli, egy intézményt csak úgy lehet megreformálni, ha a tanárokkal folyamatos, őszinte és szakmai alapú kommunikációt folytat a vezetőség.

A kollégáival beszélgetve Fassang azt tapasztalta, hogy többen "apokalipszis előtti" hangulatban vannak, "sokan úgy gondolják, hogy most tényleg a Zeneakadémia sorsa fog eldőlni ezzel a rektorválasztással" – mondta. Ugyanakkor abban bízik, hogy Liszt Ferenc által is képviselt szellemiség valamilyen formában egész biztos, hogy tovább fog élni. Reméli, lesznek mindig olyan elkötelezett zenészek, pedagógusok, akik ezt a lángot tudják őrizni és tovább vinni, akármilyen is lesz a struktúra.

ITT HALLGATHATÓ MEG, ITT OLVASHATÓ 

ÍGY HULLOTTAK AZ IGAZSÁG MORZSÁI A PEGASUS-ÜGY KÉT ÉVE ALATT

TELEX
Szerző: DIREKT36 / PANYI SZABOLCS
2023.07.18.

2021. július 18-án jelent meg „Lelepleződött egy durva izraeli kémfegyver, az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek vele” címmel a Direkt36 cikke a Telexen, és ezzel párhuzamosan a Pegasus nevű izraeli kémszoftverről szóló tényfeltáró anyagok kerültek címlapra az amerikai Washington Posttól a francia Le Monde-on át a brit Guardianig.

A leleplezés egy több mint 50 ezer telefonszámot tartalmazó, kiszivárgott célpontlistán alapult. Ezeket a számokat célozták meg az izraeli NSO Group kliensei – külföldi államok különféle szervei – a kémszoftverrel, mely képes a mobilkészülékeket távolról feltörve azok minden adatához hozzáférni, valamint a kamerát és mikrofont titokban bekapcsolni. Ezzel a technológiával világszerte közel 200 újságírót figyeltek meg Mexikótól Magyarországon át Indiáig, a történteket a Telex videóban foglalta össze:...

ITT NÉZHETŐ MEG, ITT OLVASHATÓ

AZ EU-NAK IS FELTŰNT, HOGY EGYES ORSZÁGOKBAN A KORMÁNYOK LEURALJÁK A KÖZMÉDIÁT, ÉS SZÁMOLATLANUL ÖNTIK BELE A PÉNZT

SZABAD EURÓPA
Szerző: ARATÓ LÁSZLÓ
2023.07.17.

Egy készülő jogszabály értelmében minden uniós országban garantálni kell a közmédia függetlenségét, átláthatóvá kell tenni az állami médiakiadásokat és a média tulajdonviszonyait, védeni kell a szerkesztői függetlenséget, és a médiapluralizmust biztosító és a médiakoncentrációt megakadályozó biztosítékokat kell beépíteni a tagállami szabályozásba,​ mindezeket pedig egy uniós testület fogja felügyelni.

Egészen biztos, hogy a magyar médiaviszonyoktól nem függetlenül készül az a jogszabály, amely rendet akar vágni az átláthatatlan sajtóviszonyok között. Az Európai Bizottságot ugyanis sok bírálat érte, hogy nem lép fel például a magyar kormánypárti sajtótermékek rendkívüli méretű koncentrációjával és a kormányzati anyagi és politikai túlhatalommal szemben. A megoldás azonban mégis egy európai léptékű szabályozás lesz, amelyet böngészve a magyar olvasó tapasztalhat áthallásokat.

Néhány nappal ezelőtt az uniós tagállamok állandó képviselői megállapodtak „a tömegtájékoztatás szabadságának, függetlenségének és a médiapluralizmusnak az EU-n belüli védelmét” célzó új jogszabályra vonatkozó tanácsi álláspontról.

A jogszabály közös keretet hoz majd létre a médiaszolgáltatások számára az EU belső piacán, és olyan intézkedéseket vezet be, amelyek célja az újságírók és a médiaszolgáltatók politikai beavatkozástól való védelme, valamint az EU belső határain belüli működésük megkönnyítése.

„Nagy örömömre szolgál, hogy az uniós tagállamok megállapodásra jutottak – kommentálta a döntést a soros svéd elnökség nevében Parisa Liljestrand svéd kulturális miniszter. – A tömegtájékoztatás szabadsága alapvető fontosságú a demokratikus társadalom számára, ugyanakkor mind az EU-n belülről, mind azon kívülről egyre fokozódó fenyegetésekkel néz szembe. A tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai jogszabállyal kapcsolatos tanácsi álláspont megerősíti a médiaszolgáltatók és forrásaik védelmét, és nagyobb felelősséget ró a nemzeti szabályozóhatóságokra a bizottsággal a médiaszolgáltatások belső piacának megfelelő működésével kapcsolatban folytatott együttműködés és a bizottság számára való tanácsadás tekintetében, miközben biztosítja, hogy továbbra is virágozhasson minden tagállam egyedi médiakörnyezete.”...

ITT OLVASHATÓ

„NEMZETBIZTONSÁGI OKOKBÓL” NEM ÍRTÁK KI, MENNYIBŐL ÉPÜL A JÓZSEF FŐHERCEGI PALOTA A VÁRBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ZSILÁK SZILVIA
2023.07.17.

Gőzerővel zajlik az egykori József főhercegi palota újjáépítése a Budai Várban, azonban a gigantikus beruházás pontos költségeit nem tették közzé. Kiderült, hogy a projektet menedzselő Várkapitányság a palota árát nemzetbiztonsági okokból titkolja az adófizetők elől. Közérdekű adatigényléssel eddig azt sikerült kideríteni, hogy nettó 7,3 milliárd forintba került csak az épület betonvázának felhúzása. A Várkapitányság 2022-re vonatkozó beszámolójában 24 milliárd forint szerepel a József főhercegi palota, a palotakert és az istálló újjáépítésénél. Az építkezéssel a kormányközeli Magyar Építő Zrt.-t bízták meg.

Gőzerővel folyik a Budai Várban az egykori József főhercegi palota újjáépítése. A gigantikus épület áprilisban lett szerkezetkész, azaz már felhúzták az épület vázát. A Szent György térre néző palota mellett a hozzátartozó istálló és a neoreneszánsz kert is újraépül. A betonmonstrum jelenleg a legrondább arcát mutatja kívülről, a későbbi ütemekben kapja majd meg az ablakait, és a homlokzatot is kidíszítik a jövőben. A múlt dicső visszaállítása során azonban egy dologról elfelejtkeztek, mégpedig beszámolni a költségekről...

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁGON NŐTT A LEGJOBBAN A CÉGEK PROFITJA, MIKÖZBEN A BÉREK ÉRTÉKTELENEDTEK

24.HU
Szerző: TAMÁSINÉ SZABÓ ZSUZSANNA
2023.07.18.

Magyarországon a tavalyi első negyedévhez képest idén a statisztika szerint 9,8 százalékos nominális béremelés teljesült átlagban, azonban az infláció miatt a bérek reálértéke 15,6 százalékkal lett kevesebb, ami a legdurvább mínusz az OECD-államok között. Az átlagos reálértékcsökkenés 3,8 százalékos volt – ennek több mint négyszerese a magyar adat. A statisztikában szereplő 29 ország közül ugyanakkor a Magyarországon működő cégek szerezték meg a legtöbb extraprofitot.

Sehol sem zuhantak akkorát a reálbérek, és nőtt olyan mértékben a profit, mint Magyarországon – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss statisztikájából, amelyre a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) hívta fel a figyelmet.

Magyarországon kilőtt a vállalatok profitja

Ami a fajlagos profitnövekedést illeti, Magyarországon az több mint 61 százalékos volt, amivel toronymagasan vezettük a rangsort, senki a nyomunkba sem ért.

A második legnagyobb fajlagos nyereségnövekedést elért Litvánia is csak 36 százalékkal büszkélkedhetett. Tegyük mellé, a fajlagos profitnövekedés majdnem háromszor akkor volt Magyarországon, mint az OECD-átlag (ami kicsit több, mint 21 százalék).

Nem ennyire jeleskedtünk a fajlagos munkaerőköltség növekedésénél, ahol majdnem 34 százalékkal a harmadik helyet szereztük meg, nem sokkal előzött meg minket Litvánia és Észtország. Na de ha a fajlagos profit 61 százalék felett nőtt, akkor hogy lehet, hogy a fajlagos munkaerőköltség növekedésére csak szűk 34 százalék jutott?

...

ITT OLVASHATÓ 

GÁBOR GYÖRGY: SZÓ, SZÓ, SZÓ

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.07.17.

Vajon mennyiért tudnak bejutni egy-egy múzeumba a 18 év alatti fiatalok?

Fantasztikus egy olyan országban élni, amelynek politikai vezetése a nemzeti hagyományok őrzését, ápolását és továbbadását elsőrendű stratégiai feladatnak tekinti. S kifejezetten pompás érzés egy olyan országban élni, ahol a fenti remekbeszabott stratégiai főirányt a családtámogatás legkülönfélébb formái és módozatai teszik teljessé.

Azért vagyok most a szokásosnál is lelkesebb, mert gimnazista fiam és ugyancsak gimnazista barátnője tegnap a Szépművészeti Múzeumban megtekintette a Csontváry-kiállítást. Természetesen mindkettőjüknél ott volt a diákigazolvány, így 50%-os kedvezménnyel, vagyis kétszer 2.400 forintért tudták szemrevételezni a kiállított anyagot, azaz ketten összesen 4.800 forintért már be is jutottak.

Az alábbiakban a hasra ütés jól bevált módszerét alkalmazva kiválasztottam néhány európai múzeumot (őszintén bízom benne, nem silányabb gyűjteménnyel rendelkezőket, mint amilyen a Szépművészeti Múzeumé), vajon oda mennyiért tudtak volna bejutni a fent emlegetett fiatalok.

Londont természetesen szóba sem hozom, hiszen az ottani legfrekventáltabb múzeumok (British, National Gallery, Tate Britain, Tate Modern etc.) ingyen látogathatók, kicsiknek és nagyoknak, fiataloknak és időseknek, kormánypártiaknak és ellenzékieknek egyaránt.

Bécsben a Kunsthistorisches Museum 19 év alatt ingyenes, hasonlóan a Naturhistoriches Museumhoz és az Albertinához.

Münchenben az Alte Pinakothek és a Pinakothek der Moderne ugyanennek a korosztálynak egy (azaz 1) euróért tekinthető meg.

A berlini Pergamonmuseum 18 éves korig ingyenes, csakúgy, mint az Alte Nationalgalerie.

Párizsban a Louvre 18 év alatt ingyen látogatható, s hasonlóképp, 26 éves korig az EU országok állampolgárainak (csak zárójelben jegyzem meg, hogy tanároknak, pedagógusoknak, álláskeresőknek, létminimumon élőknek ugyancsak ingyenes). A Musée d’Orsay 18 év alatt szintén ingyenes, miként 18-25 év között az EU-országok állampolgárai számára.

Amszterdamban a Rijksmuseum 18 év alatt ingyenes.

Brüsszelben a Les Musées royaux des Beaux-Arts 19 év alatt, továbbá diákoknak 26 év alatt ingyenes.

Firenzében az Uffizi 18 év alatt, valamint egyetemi hallgatóknak ingyenes, 18-25 év között EU-s állampolgároknak 2 euro.

Rómában a Galleria Borghese 18 év alatt ingyenes, 18-25 év között EU-s állampolgároknak 2 euro.

Madridban a Prado 18 év alatt, valamint 18-25 év között diákoknak ingyenes (természetesen tanároknak, fogyatékkal élőknek, munkanélkülieknek stb. szintén ingyenes a belépés). A Thyssen-Bornemisza National Museumba szintén 18 évig ingyenes a belépő, miként tanároknak, fogyatékkal élőknek és munkanélkülieknek is hasonlóképp.

Nem folytatom, pedig lehetne. Mindenesetre egy remek összehasonlítási lehetőség, ahol észrevételezheti a nagyérdemű, hogyan is agonizál a dekadenciába fulladó nyugati világ, ott, ahol – köztudott – a kereszténységnek befellegzett, ahol megszűnt a nemzeti kultúra jelentősége, mi több, már maga a kultúra is csak saját mocskában fetreng, s ahol nincs Novák Katalin és Varga Judit, következésképp az amott élők mit sem tudnak a családok és a fiatalok támogatásáról.

Nálunk szerencsére mindez nemzeti-keresztény perfekcióval működik, legalábbis a kötelező szófordulatokat, a nagyarcú, üres dumákat, a legrosszabb propagandista néphülyítéseket, s az öntelt és elégedett hazugságáradatokat tekintve.

S csak zárójelben jegyzem meg, igen-igen halkan, szerényen és óvatosan, nehogy a Szépművészeti Múzeum nagybecsű főigazgatóját, Baán Lászlót megsértsem, ám mégis üzenni vagyok kénytelen, hogy akár tudja, akár nem, Csontváry Kosztka Tivadar magyar festőművész volt, s ebbéli minőségében a magyar nemzeti és kulturális hagyomány meghatározó szereplője. Tudniillik, ha a Szépművészeti Múzeum rendez egy nagy kiállítást, komoly külföldi anyagokat ideszállítva – teszem azt – El Greco, Bosch, Cézanne stb. vásznaiból, abban az esetben talán meggondolandó a diákoknak szóló kedvezményes belépési lehetőség. De az én ízlésem szerint – amely nagyon nem azonos Baán László egyéb tekintetben vett ízlésével – Csontváry megtekintését a diákoknak ingyen (vagy legalábbis jelképes összegért) kellett volna biztosítania a Szépművészeti Múzeumnak.

Ha már magyar a festő, ha már nemzeti a kultúra, s ha már családbarát a kormány.

S ha csak egy röpke pillanatra komolyan vennék az állam jó pénzért tartott, s a politika kegyeit élvező funkcionáriusai a sok-sok pompásan hangzó, ám valójában tök fölösleges, üres szózuhatagokat.

ITT OLVASHATÓ

EGY JÓ ÉVBEN A BALATONON NEM TUDOD HOVA LERAKNI A TÖRÖLKÖZŐD, MOST MÉG AZ ÁRNYÉKBAN IS TALÁLSZ HELYET

TELEX
Szerzők: PRESINSZKI JUDIT
2023.07.18.

„Azt mondták a kormányinfón, hogy nincs baj? Hát nézz már szét! A 30-40 százalék is egy optimista szám” – mutat körbe lemondóan a fonyódi strand egyik dolgozója. A vízibiciklik mellett állunk, a három nap alatt látott balatoni strandok közül egy viszonylag népszerű partszakaszon, és arról beszélgetünk, hogy a szállodák szövetségének elnöke, Flesch Tamás azt állította, egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a balatoni nyaralást, idén pedig legalább 30-40 százalékkal kevesebb a vendég, az emberek pedig egyébként is inkább csak hétvégén mennek a tóhoz, amire Gulyás Gergely miniszter meg kacsát kiáltott.

Pedig egyre inkább úgy tűnik, sok magyarnak idén nemhogy belföldi, de semmilyen utazásra nincs pénze. Egy friss felmérés szerint a magyarok 59 százaléka nyaralt vagy fog még nyaralni idén, 41 százalék viszont otthon tölti a nyarat, többnyire azért, mert az utazás nem fér bele nekik anyagilag. Ha egy magyar család utazik is, a legtöbben 100-300 ezer forintot szánnak a nyaralásra. A külföldön nyaraló magyarok 51 százaléka szerint pedig ott olcsóbban kijönnek, mint itthon.

És ha már Balaton: a Szállás.hu pár nappal ezelőtti közleménye szerint náluk idén csak minden ötödik nyári foglalás szól a Balatonra, miközben tavaly minden harmadik volt balatoni, az északinál népszerűbb a déli part, és Siófokra mennek a legtöbben.

Hogy képet kapjunk arról, mi a helyzet a Balatonnál, több strandot is végigjárunk az északi és a déli parton; három nap alatt pontosan tizenkettőt.

Van köztük fizetős, ingyenes, de még egy luxusstrand is. A körülmények is ideálisak: hétvégén megyünk, kánikulában, egyszer egy apartmanban szállunk meg, aztán meg egy középkategóriás hotelben. Visszük a plédet, vesszük a hekket, tehát mindent úgy csinálunk, ahogy egy átlagos magyar család is teszi nyaranta, ha leugrik a Balatonra. Hűtőládánk azért nincs...

ITT OLVASHATÓ 

LEGFRISSEBB HÍREK A TELEXEN

ITT A FELMÉRÉS, A PROPAGANDÁT MÁR A PIACI GÁZÁRAK TÖBBSZÖRÖSÉT FIZETŐ KORMÁNYPÁRTIAK IS EGYRE KEVÉSBÉ HISZIK EL

NÉPSZAVA
Szerző: MARNITZ ISTVÁN
2023.07.18.

A brüsszeli szankciók ügyében azonban júniusra összezártak - derül ki a Publicus által készített felmérésből. Az átlag felett fogyasztók egyre nehezebben fizetik a megugró számlákat.

Júniusban tovább fokozódott a kormánypártok hívei körében a rezsipropagandával kapcsolatos zavar - derül ki a Publicus Intézet lapunk számára készített, júniusi, reprezentatív felméréséből. Eszerint a januári 19, illetve a májusi 34 százalék után júniusban már a Fidesz-KDNP-szavazók 36 százaléka látta úgy, hogy az energiaárak miatt az Orbán-kabinetet is terhelheti felelősség. A felvetést elutasító kormánypártiak aránya, egyszersmind, a januári 69 százalékról mostanra 60 százalékig apadt. Az ellenzékieknek viszont a januári 93 után ma már 98 százaléka osztja ezt az álláspontot. Igaz, a politikailag bizonytalanok esetén az arány a májusi 83 százalékról 81 százalékra apadt, a felvetést elutasítók aránya pedig körükben 7-ről 13 százalékra nőtt.

A „brüsszeli szankciók” megítélése tekintetében ugyanakkor a kormányoldal a jelek szerint a nyárra összezárt. Míg a propaganda eme, változatlanul központi, szakértők által ugyanakkor sokszorosan cáfolt tételét májusig szintén egyre kevesebb hívük okolta a megemelt energiaárakért, az arány körükben júniusra 87 százalékig ugrott. Az ellenzékiek és a bizonytalanok szintén egyre kevésbé hiszik el ezt az értelmezést. Furamód ugyanakkor Oroszországot is egyre kevesebben tartják felelősnek a megemelt rezsiért. Arányuk az ellenzékiek körében csökkent a legnagyobb mértékben - 68-ról 58 százalékra -, illetve a bizonytalanok két százalékkal még a 48 százaléknyi Fidesz-KDNP-szavazónál is kisebb arányban osztják ezt a nézetet.

Arra a kérdésre, hogy az Orbán-kormány csökkenthetné-e a lakossági piaci energiaárakat, a Fidesz-KDNP-tábor szintén a zavar jeleit mutatja.

Míg májusban, fokozatos emelkedést követően, a kormányszavazók fele már igennel felelt a kérdésre, addig arányuk júniusban 43 százalékra zuhant és öt százalékponttal a nemet válaszolók aránya is 42 százalékra nőtt, amiként körükben a bizonytalanok aránya is bővült. Az ellenzékiek és a bizonytalanok egyre elsöprőbb aránya, 85, illetve 80 százaléka szintén osztja ezt a véleményt...

ITT OLVASHATÓ

NAGYON DURVA, AMI A MAGYAR BÉREKKEL TÖRTÉNT, NEMZETKÖZI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN IS - MESSZE-MESSZE A RANGSOR LEGALJÁN A MAGYAR REÁLBÉR-VÁLTOZÁS

MFOR
Szerző: mfor.hu
2023.07.18.

A Vakmajom Facebook-posztban osztotta meg az OECD friss, első negyedévi adatait az OECD országok reálbéreinek változását 2022 és 2023 első negyedéveinek tekintetében. Ugyan a bérek értéke minden országban csökkent, a legnagyobb mértékben Magyarországon, ahol 15,6 százalékos volt a reálbérek csökkenése.

Kapcsolódó cikk

Nyolc hónapja ér egyre kevesebbet a magyarok fizetése2023 áprilisában a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 568 300, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 391 700 forint volt.

Két számjegyű csökkenésre csak két további országban, Lettországban és Csehországban volt példa, de a negyedik legrosszabb értéket produkáló Svédországban már közel feleannyit (8,4 százalékot) csökkent a bérek értéke, mint Magyarországon...

ITT OLVASHATÓ

VARGA DALLASBAN: A TOLVAJOK ÖSSZETARTANAK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: AMERIKAI NÉPSZAVA
2023.07.18.

Nem is választhatott volna a NER megfelelőbb küldöttet, hogy kitüntesse az évszázad korrupciós botrányába keveredett cisztercita szerzetesrend főapátját, mint a korrupciós botrányba belebukott Varga Juditot. Orbán kicsit fényezni akarja a tragikus hirtelenséggel leváltott igazságügyi minisztert, miután a Völner-Schadl ügy tárgyalásán világossá vált, hogy Varga is belekeveredett abba. Az amerikai út célja, hogy egy kissé javítson a korrupciós ügyért felelős Varga megítélésén, és megvigasztalja a kirúgott minisztert egy közpénzből fizetett kamu amerikai zsíroskenyér úttal Dallasba.

Mindez nem elég, Varga még mondott is egy akkora hazugságot, amihez foghatót még a NER hazudozói is ritkán mondanak: „Éljünk Budapesten, Miskolcon vagy akár Dallasban, a magyarok mindenhol összetartanak”. Ezen a magyarok is csak nevetnek. Ehhez képest a valóság az, hogy éljünk Budapesten, Miskolcon vagy akár Dallasban, a magyarok sehol nem tartanak össze. Amerikai magyarok összetartásáról beszél? Amerikában legfeljebb a fasiszták tartanak össze, akik megúszták a II. világháború utáni felelősségre vonást. Az amerikai magyarok kerülik egymást.

De tudomásunk szerint így van ez Londonban is, Münchenben is, ha az ember találkozik a barátaival, az első dolog, amiben megegyeznek, hogy ha az ember nem akar bajt magának, akkor a saját barátait leszámítva a magyarokat messze elkerüli. Nagy összetartást Magyarországon sem látunk, mi magunk eljutottunk odáig, hogy a rokonokon és a barátokon kívül kerülünk minden embert, nem ülünk villamosra, metróra, taxiba, mert még hallgatni is borzalom az elbutított magyarokat, próbálja ki bárki, vagy csupán a szúrós kutakodó pillantásaik elé kerülni is egy megpróbáltatás.

Ne képmutatóskodjanak a NER tolvajai, náluk jobban senki nem utálja a magyarokat, kivéve a tolvaj társaikat. Ahogyan beszélnek mindenki másról, aki nem közéjük való, amilyen törvényeket hoznak a magyar emberek ellen, amilyen gyűlöletet gerjesztenek, uszítanak, az minden, csak nem összetartás. A gyűlölet a NER kovásza. Ezért Varga szövegét úgy kell módosítani, hogy „éljenek Budapesten, Miskolcon vagy akár Dallasban, a korrupt és tolvaj magyarok összetartanak”. Lám, most is kitüntették egymást.

Az Orbán-rezsim kiváló ütemérzékkel, amilyen a Jancsika nevű ferencvárosi hátvédnek volt, aki éppen csak hátba nem rúgta az ellenfeleket az elkésett becsúszásaival, kitüntette a cisztercita rend dallasi főapátját, Peter Albert Verhalen Jr.-t, a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetéssel. Az ügy „gyöngyszem” a NER hülyeséggyűjteményéből, mert ezzel felhívták az évszázad korrupciós botrányára a figyelmet, ami után már a Vatikán is nyomoz a Zirci Ciszterci Apátságnál, amelynek vezetőjét Bérczi L. Bernát „atyát” éppen Dallasba menekítették ki és dugták el a vizsgálat idejére.

A magas magyar állami kitüntetés nyilván nem független attól, hogy az Orbán-rendszer bűnözőivel piszkos ügyekbe keveredett zirci apátot a dallasiak befogadták. 2023. május 15-én a Megszentelt Élet Intézményeinek és az Apostoli Élet Társaságainak Kongregációja Mauro Giuseppe Lepori generális apátot a zirci apátság pápai biztosnak nevezte ki. Bérczit azonnali hatállyal felfüggesztették apáti és plébánosi feladatai alól, és a dallasi apátságba rendelték a zirci apátság és a rend által fenntartott iskolák pénzügyi visszásságai miatt.

A zirci apátot el kellett dugni valahova. A dallasi főapátot azért tüntette ki az Orbán-rezsim, mert befogadták addig a zirci apátot, amíg a NER elsimítja az ügyet. Ezért hozott nekik kitüntetést a korrupciós ügyekbe belebukott, de még hivatalban levő magyar igazságügyi miniszter (!). S ebbe a piszkos ügybe keverte bele azt, hogy a „magyarok mindenhol összetartanak”. Minősíthetetlen. Az Orbán-rezsim bűnözői összetartanak a cisztercita volt zirci főapáttal, hogy mindenki megússza a börtönt...

ITT OLVASHATÓ

PÁLINKÁS JÓZSEF: NEM KELL KITALÁLNI A JÖVŐ EGYETEMÉT, HAGYNI KELL A MEGLEVŐKET MŰKÖDNI

HÍRKLIKK
Szerző: MILLEI ILONA
2023.07.18.

Nem tenne egyenlőségjelet Takáts Előd, a Corvinus Egyetem rektorának, és Szarka Gábornak, az SZFE kancellárjának lemondása közé Pálinkás József atomfizikus, az MTA volt elnöke. Mint mondja, a jelenlegi felsőoktatási tudományos vezetés óriási hibája, hogy nem érti meg, a magyar intézmények együttműködési lehetőségeit újra felépíteni négyszer annyi időbe kerül majd, mint lerombolni. Szerinte nem kell kitalálni a jövő egyetemét, elég, ha hagyják működni az eddigi egyetemeket a hagyományaik szerint.

Két modellváltó egyetemi vezető is távozik az intézmény éléről, az egyik a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, Takáts Előd, aki július 31-ével mond le a pozíciójáról, de „kapcsolata nem szűnik meg az intézménnyel, a jövőben is a Corvinus egyetemi tanára marad”. A másik Szarka Gábor, a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) kancellárja. Ön szerint mi lehet az ok a lemondásokra?

Az okot tőlük kell megkérdezni, de én a kettő közé nem tennék egyenlőségjelet. Takáts professzor nemzetközileg elismert közgazdász, aki alaposan megfontolta, hogy lemond a rektori pozícióról. Nincs kétségem afelől, hogy ez az ő szuverén döntése. Szarka Gábor esetében nem vagyok erről meggyőződve, hiszen akár a kancellárokat, akár a nem közalapítványi kuratóriumok tagjait, elnökeit nagyjából úgy váltogatják, ahogy épp a politika akarja. Érdekes módon, a határozott időre kinevezett kurátorok egy csettintésre lemondtak a pozíciójukról, vagy maradtak a pozíciójukban, de lemondtak más megbízatásaikról. Az ő kinevezésüket és lemondásukat én nem gondolom szuverén döntésnek, azok politikai megrendelésre történnek...

ITT OLVASHATÓ

190 MILLIÁRDOS JÁRMŰTENDERT ÍRT KI AZ ÁLLAM – HUPPA-LAPSZEMLE

HUPPA
Szerző: HUPPA-VÁLOGATÁS
2023.07.18.

Több mint 10 millióra jön ki a beszerezni kívánt 18 500 darab jármű átlag darabára

A vásárlandó flottában vannak személy- és haszonjárművek, és 3500, tisztán elektromos autó is.

Nagy ívben kerülje el a MÁV-ot, akinek kedves az élete!

Nem kevesebbről van szó, mint arról, hogy az állami vasúttársaság gyakorlatilag nem tudja ellátni normálisan az alapfeladatát. Ráadásul évről évre ugyanazok a felháborító jelenségek fordulnak elő a balatoni vonalakon, de másutt is.

Ez a vonat már rég elment

A MÁV egyértelműen elengedte az európai értelemben vett vasúti közlekedés koncepcióját. Vannak sínek szerte az országban, azon néha feltűnik valamilyen jármű, de ezen túl nem szerencsés biztos kijelentéseket tenni.

Magyarországon nőtt a legjobban a cégek profitja, miközben a bérek értéktelenedtek

A szakszervezet értelmezésében a kiemelkedően magas haszon és az alacsonyan tartott bérköltség között egyre nagyobbra nyílik az olló.

Új bányacéget gründolt a kormányfő édesapja az unokájával és egy győri ügyvéddel

Az orbáni családpolitika.

Nettó 77 ezer forintért keresnek konyhai kisegítőt egy óvodába

Két embert keresnek, olyanokat, akik regisztrált álláskeresők, és szeretnének közfoglalkoztatottak lenni. Napi 8 órás munkarendben, havi bruttó 116 ezer forint lenne a fizetésük.

„Nemzetbiztonsági okokból” nem írták ki, mennyiből épül a József főhercegi palota a Várban

Sőt, nemzetbiztonsági okokból nem írtak ki közbeszerzést sem.

A magyargyűlölőnek megismert Robert Fico Orbán Viktor szövetségeseként térhet vissza

Fico jelenlegi alternatívája sajnos egy életképtelennek tűnő salátakoalíció.

Leáldozóban Aleksandar Vučić csillaga

A szerb elnök (is) a Nyugat örök áldozatának állítja be országát…

Még itt: Szankciókat vezetett be az USA a szerb hírszerzés vezetője ellen

Transzparenssel várták a Puskás Akadémiát a düsseldorfi ultrák

Plusz a Puskás sima 5-0-s vereséget szenvedett.

Román zászlókkal akarják köszönteni Orbán Viktort Tusványoson

Tîrnoveanu felszólította a román elnöki hivatalt és a kormányt, hogy tiltsa be Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek a román állam területén tett „magánlátogatásait”, mivel ezek valójában politikai jellegűek, és olyan célkitűzései vannak, amelyek súlyosan sértik a román alkotmányt.

Európai léptékű szabályozással akadályoznák meg a közmédia leuralását

Egy készülő jogszabály értelmében minden uniós országban garantálni kell a közmédia függetlenségét, átláthatóvá kell tenni az állami médiakiadásokat és a média tulajdonviszonyait…

16,5 millió eurót oszt szét a médiában az Európai Bizottság a sokszínű tájékoztatás érdekében

A pályázatokra szeptemberben és októberben várják a hírmédiumok és műsorszolgáltatók jelentkezését az Európai Unió teljes területéről.

ITT OLVASHATÓ

NOVÁK, RÖPÜL

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.07.18.

Mindenki nyugodjon le – közölte nagy kegyesen a Sándor-palota -, a barcsi Dráva-híd megtekintésére biciklivel tekert el Novák Katalin, az a túra semennyi adófizetői pénzbe nem került. Hála Istennek, nagy segítség ez a magyar családoknak – gondolja az ember, miközben azért eszébe jut, hogy ez a híd a hivataltól úgy nagyjából kétszáz kilométer, tehát örvendjünk: nagyon jó erőben van a nemzet Katikája. Azért közölték egyébként ezt a sportteljesítményt, mert ilyen kérdésekkel zaklató orgánum kikérte az adatokat, mennyiért és hányszor röpköd a hatvannégy fogú, mert az az érzet, hogy egyfolytában úton van, mintha valami bakancslista tételeit pipálná ki egymás után.

Hogy ide is el kell menni ebben a nyüves életben meg oda is. A kiinduló tétel, mint ismeretes az, hogy Novák hálát ad a sorsnak, „nem kórházi ápolóként vagy pedagógusként” él „röhejes jövedelemből”. Ennek mi is örülünk, de arra intenénk a nagyságos asszonyt, nem kellene Ibusz-irodának nézni kies (kietlen) hazánkat, mert voltaképp alig is van hivatalban Orbán egyik jobbkeze, de már negyvennégy utazáson van túl. Ezekről pedig az az emlékünk, hogy Amerikában kajakozik, Brazíliában kocog, színészekkel fotózkodik, és a fogait mutogatja. Arról nem is beszélve, mi pénzt emészthet fel a toalettje, amellyel megpróbálják szalonképessé tenni, de mindig csak papagáj lesz belőle.

De nem is ez, hanem tényleg az utak. Mert még – mivel elnézőek vagyunk – arra is lemondóan legyintenénk, ha annyira menni akar, menjen Isten hírével, vegye meg a jegyét a fapadosra, aztán röpködjön, ha a söprűje épp szervízben van. No de, mit képzelünk, hogy keveredne a magunkfajtával, ha már Orbán így felvitte a dolgát, amit mutat, hogy a negyvennégy útból negyvenegy nem is kormánygéppel történt, gondoljuk, ő is így utazott már harminc éve, most miért tenne másként. Viszont nem kellene hazudozni. Ugyanis a kérdésekkel provokáló sajtó arra volt kíváncsi, mibe fájtak nekünk, adófizetőknek ezek az utak. Mert ilyen földhözragadtak vagyunk, nem érünk mi fel a magasabb szempontokhoz.

Ezen a ponton pedig arra kellene kérnünk a Sándor-palotát, hogy ne hazudjon, mivelhogy azt teszi mindenféle erkölcsi gát és józan megfontolás nélkül, egészen profánul hülyének nézve mindent és mindenkit. Mert és ugyanis egészen sajátos számolást alkalmazva totálisan blőd adatokat adtak meg. Például Portugáliába utazva Novákra az ő számításuk szerint 12.373 forint jutott, hogy amúgy a többit ki fizette – mi magunk – arról egy kurva szó nem esik. Innen tűnik ki az, hogy ezek szerint kiszámolják, hány személyes az Airbus, mennyi jutna egy emberre, ha tele volna, és ezt adják meg Novák útiköltségeként, hogy kijöjjön az a szám, amit még maguk sem hisznek el, de nekünk meg el kellene.

Nem fogjuk. Viszont az összes útra ilyesmiket hoztak ki, Brazíliába ezek szerint 67.112 magyari forintokért jutott el a nemzet fülbevalósa, és így tovább mind az összes röpködés, amihez hozzá csapták – mint említettük – a biciklis hazugságot, mert ott sem ment a matek, vagy nagy ívben leszarták. Hogy a képünkbe hazudnak, az már alapállapot, ami viszont nem fordul meg az emberben, hogy ezeknek az utaknak az ég egy világon semmi értelme nincsen. Itt, a legutóbbin is láttuk, hogy két tehén átadása volt a csúcspont Ruandában, ami miatt kár volt odamenni, és erről még nem is tudjuk, milyen olcsón kihozta a nemzet ablakpucolós háziasszonya. Ez az egész roppant mód idegesítő és lehangoló, de mégsem ez a lényeg.

Az esszencia ebben a cirkuszban ott van, hogy ebből – is – látszik, ezek az országot feuudumként kezelik, erőforrásait, bevételeit a sajátjukként használják mindenféle gátlás nélkül. A keservesen befizetett adónkat rendeletileg osztogatják szét egymás közt, utalgatják a talpnyalóknak, és csak éppen arra nem használják, ami miatt beszedték. Többek között ezt tették az Unió adófizetőinek pénzével is (brüsszeli utalások), amit aztán ők meguntak, és nem küldik a lovettát. Mi azonban nem rendelkezünk ilyen jogkörökkel, és lehetőségünk sincs a lázadásra. Ha csak egy kiflit veszünk, már lenyúlják a harmadát áfában, és elröpködik (jó esetben). De még ezt sem unja senki. Kilátástalanul reménytelen ország vagyunk.

ITT OLVASHATÓ