2020. március 7., szombat

A GYENGEKEZŰ ORBÁN

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.03.07.



Gyengekezűnek találja Orbán Viktort a sport területén Muszbek Mihály. A neves sportközgazdász a Klikk TV-nek adott interjúban vélekedett úgy, megfejthetetlen, hogy a sikert az élet minden területén kikényszerítő miniszterelnök miért tűri a pofonokat, amiket a magyar sportban kap.

Stadionok vannak, de nem hoznak semmit


Több tényező határozza meg, hogy egy időszakban a sportnak jól vagy rosszul megy – mondta Muszbek, rámutatva, hogy a jelenlegi hangsúlyos tényező a sport-infrastruktúra, amivel nem is egyszerűen jól, hanem túl jól állunk. Amiben viszont nem állunk jól, az a sport minősége, a nézőszám és az olimpiai sportágak...


„ÚJ TÍPUSÚ CENZÚRÁBAN ÉLÜNK”

ÁTLÁRSZÓ / PCBLOG
Szerző: PCBLOG
2020.03.05.


A Political Capital (PC) és a Brit Nagykövetség meghívására Budapestre látogatott az orosz dezinformáció és propaganda szakértője, Peter Pomerantsev. A PC podcastjában – Krekó Péterrel és Takácsy Dorkával beszélgetve –, olyan aktuális témákról esik szó, mint a liberális demokráciák perspektívái az igazságon túli korban, a gigantikus méreteket öltő dezinformáció lehetséges ellenszerei, illetve, hogy vajon van-e visszaút a cinizmusból.

Peter Pomerantsev brit újságíró, a London School of Economics kutatója. Egy évtizedet töltött Moszkvában a média világában, tapasztalatait a kiépülő propagandavilágról, és a „színházzá” változtatott orosz politikai életről a nemrégen magyarul is megjelent Semmi sem igaz, bármi lehetséges című könyvében foglalta össze. Legújabb könyve a This is not propaganda Oroszországból kilépve globális folyamatokat mutat be, főként a dezinformációs gépezetekkel különféle formában kapcsolatba került emberekkel készült interjúk alapján.

Podcastünk központi témája a post-truth, avagy az igazságon túli kor, és azok a technológiai kihívások, amelyek újfajta kereteket adnak az információs térnek, és amelyek újfajta problémák elé állítják a liberális demokráciákat. Pomerantsev szerint olyan, a korábban társadalmi közmegegyezés alapját képező axiómák kérdőjeleződnek meg, mint hogy egy vitát jobb érvekkel és bizonyítékokkal lehet megnyerni. Azzal pedig, hogy a politikusokat nem érdekli már az igazság, az újságírás létjogosultsága, célja alapjaiban kérdőjeleződik meg. E folyamatok pedig egészen odáig vezetnek, hogy a liberális demokrácia működőképessége is kérdésessé válik. Így nem marad más hátra, mint visszaülni a tervezőasztalhoz és mindent újra gondolni az alapoktól.

Az újratervezésnek szükségszerűen érintenie kell a közösségi oldalak adatkezelési elveit. Pomerantsev szerint bár az egyéni anonimitás megengedhető, esetenként biztonsági szempontból még indokolt is lehet, ugyanakkor a közösség többi tagjának tisztában kell lennie azzal, hogy ez egy anonim (és nem kamu) profil. A trollfarmok hírhedt gyakorlata, az álprofil-hadseregek fenntartása és bevetése elfogadhatatlan, hiszen tudatosan megtévesztő m
agatartás „kiadni magadat Bobnak Milwaukee-ból, miközben Ivan vagy Szentpétervárról”. Így a tartalmak szabályozása helyett a kutató a megtévesztő viselkedések szabályozását, és az internetes tartalmak átláthatóbbá tételét látja a megoldásnak. Ez az algoritmusokra is vonatkozik, ugyanis a társadalom polarizációját és széttöredezését tovább erősíti, hogy más üzenetekkel célozzák a szomszédainkat, mint minket, és ráadásul nem is tudjuk, pontosan mikkel és mi alapján...

EGYRE KEVESEBBEN VAGYUNK, MERT MOST MÁR TE IS HIÁNYZOL

INDEX
Szerzők: SZILLI TAMÁS, TRENCSÉNYI ÁDÁM
2020.03.07.


Eltemették Csukás Istvánt, a Kossuth-díjas költőt, írót. A 83 éves korában elhunyt Nemzet Művészétől szombat reggel 10-kor búcsúztak budapesti Farkasréti temetőben.

ITT OLVASHATÓ

MAGYARORSZÁGON KORONAVÍRUS NÉLKÜL IS A KÓRHÁZAKBAN VAN A LEGNAGYOBB VÍRUSVESZÉLY

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.07.


Magyarországon többen halnak meg kórházi fertőzésben, mint autóbalesetben” – olvasható az ismert megállapítás a TASZ honlapján, amelyet a kórházi vírusfertőzések megszüntetése érdekében indított kampány érdekében hoztak létre. Még a koronavírus megjelenése előtt azzal volt tele a magyar sajtó, hogy a magyar kórházakban gyakori a vírusfertőzés, a betegek egy része akkor kerül életveszélybe, ha magyar kórházba kerül, mert azok egy része a vírusfertőzések gócpontjai. Az Orbán-rezsim a harmadik világ szintjére süllyesztette a magyar egészségügyet, és ezzel néz szembe egy világjárvánnyal.

“Nekünk az emberélet, az emberek élete és biztonsága az első” – jelentette ki az elmúlt harminc év legnagyobb hazugságát Orbán Viktor a koronavírus-fertőzés elleni védekezésért felelős operatív törzs ülését követő sajtótájékoztatón. Magyarországon ijesztő adatok jelennek meg arról, hogy évről évre tízezrek halnak meg, akiknek nem kellett volna meghalniuk megfelelő egészségügy és kórházi kezelés esetén. A kipcsak vezér, aki Magyarországot az ázsiai posztkommunista diktatúrákhoz csatolja és azok szintjére zülleszti vissza, úgy beszél a koronavírusról (is), mint aki egy kezével megállítja, de a valóság már köszönt a maga agyatlanságaival.

Orbán megint áll a gáton, mint amikor feltűrt ujjal, gumicsizmában a Duna áradásánál fontoskodott, mint aki egy pillantásával tágítja a folyó medrét, parancsolja vissza a folyót a helyére, kijelentette, hogy a helyén van a kormány, mindent kézben tart, anyagi gátja nem lehet a koronavírus elleni küzdelemnek. Aztán egy koronavírus-gyanús holland férfi egy óráig várt a mentőre, ami nem jött, aztán megunta és hazament. Aztán a Szent László kórházba magától elment, ahonnan azonban elengedték. Reméljük, hogy a kórházban nem kapott el semmilyen vírust, még időben elküldték. Mivel nem érezte jól magát a férfi továbbra sem, ezért bekönyörögte magát valahogy a magyar egészségügyi rendszerbe, amely végre befogadta a nagy küzdelem hevében.

Erre az országos tisztiorvos megnyugtatott mindenkit, hogy “ha valaki elmegy, akkor azt utolérik. A járványügyi szakemberek keresni fogják őt, és ha szükséges, akkor rendőri erőket is bevetnek. A járványügyi szabályok megsértése ugyanis akár a bűncselekmény kategóriáját is kimeríthetik”. Nagyszerű intézkedés, nagyon megnyugtató. Talán a legjobb az, ha mindjárt börtönbe is csukják, hogy ott fertőzön tovább, az már biztos, hogy börtönlakóként semmiféle kártérítést nem kaphat. Viszont a jó hír, hogy kevesebb egyéb vírussal találkozik, mint a magyar egészségügyi rendszerben, a kórházakban. Orbán üresen kongó stadionokat épít, ahol közpénzen havonta annyi pénzért lustálkodik meccsenként huszonkét ember a pályán, amennyit nem fizetnek ki Gyöngyöspatán egy tönkretett emberi életért...

TÉNYLEG?

KOLOZSVÁRI SZALONNA 
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: HORN GABRIELLA
2020.03.07.


Megtisztult lélekkel, egy kis szellemi zarándoklat utáni reggel, leülve a pötyögtethető gép elé, mi más is vicsoroghatna a képernyőről, mint királyunk őnagysága? Egy uniós hírportálon a futottak még hírek között szerepel a nagyszerű harcos, aki állítólag ezt mondta:

Mi voltunk azok, akik meghirdettük a muzulmán bevándorlás elleni politikát.


Majd hozzátette, hogy győztünk. Megint, ebben is. Mert ma már az egész európai közösség elfogadja és tiszteletben tartja ezt a hozzáállást, sőt, azt is el kellett mondania a MEkkmesternek, hogy „tesszük a dolgunkat, és hisszük, hogy a tetteink önmagukért beszélnek.” (V4, Prága.)

Végre egy mondat (az utolsó), amelyben ott lapul az igazság csírája. Mert hogy teszik a dolgukat, az nem vitás. A csíra azon része, hogy az-e dolguk, amit tesznek, az már más kérdés.

Egy összességében negyedik, folytatólagosan harmadik ciklusát taposó kormánynak tényleg az állítólag demokratikusan rájuk „bízott” ország tönkretétele a dolga? Az a dolga, hogy polgárai jogait tapossa, azzal a törvényhozási mechanizmussal, amit tíz éve gyakorolnak? Tényleg az a dolga, hogy elsősorban a saját maga személyes gazdagodásával foglalkozzon? Hogy ugyanehhez segítse a volt kollégiumi szobatársait, falubéli szomszédait, semmihez sem értő, ám hozzájuk hű kutyusokat ültessen minden vezető beosztásba, sok milliós fizetéssel?

Valóban arra szólt a 2010-es „nagyon nagy” felhatalmazás, és azóta minden új választás eredménye, hogy el lehet lopni az országban szinte mindent, amit mozdítható vagy nem mozdítható? (Az utóbbiakat csak eltulajdonították. Nagy különbség.) Hogy szabad beletaposni mindenkibe, legyen az a volt mentor, az Európai Bizottság elnöke, a jelenlegi ellenzék vagy egy megválasztott, ám másképpen gondolkodó hivatalos „vetélytárs”? Arról is szólt vajon az első, talán a leadott szavazatok alapján valós kétharmados többségi akarat, hogy seperc – na jó, pár hónap alatt – egy olyan rendszer kezdjen kiépülni, amelyet ma Sztálin is megirigyelhetne, és Ceaușescu is forogjon a sírjában, mert annyi mindent kihagyott a lehetőségei közül több évtizedes ámokfutása során?...

ITT OLVASHATÓ

KENTAURBESZÉD - VÉGEL LÁSZLÓ: A POLITIKAI PLURALIZMUS ESÉLYE KISEBBSÉGBEN

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: VÉGEL LÁSZLÓ
2020.03.07.


A vajdasági magyarok helyzetéről egyre több ellentmondásos hír jelenik meg a magyar sajtóban. A kormánylapok szerint soha nem volt jobb dolguk a magyaroknak, miközben a tények vajdasági magyarság soha nem látott tömeges elvándorlásáról árulkodnak. Óhatatlanul felmerül a kérdés, hogy szakszerű közvélemény-kutatás nélkül beszélhetünk-e egy kisebbség jó vagy rossz közérzetéről, főleg akkor, ha még az életszínvonaláról sincsenek kimutatások? Miért lenne eddig soha nem látott „jó dolga”, ha csökken a magyar tagozatok és a magyar diákok száma? Az egyik állítás szerint a vajdasági magyarok óriási többsége a Fidesz híve, miközben a legutóbbi magyarországi parlamenti választásokon a 180 ezer kettős állampolgárnak vagy 25 százaléka szavazott a Fideszre. Ez sokkal alacsonyabb a magyarországi mutatóknál, annak ellenére, hogy a Magyar Nemzeti Tanács médiája és a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) bevallottan a Fidesz mellett agitált, s a magyarországi ellenzéki pártok de facto ki voltak zárva a választási kampányból. Nem állítom, hogy ez a Fidesz-ellenességről szólna, hiszen ugyanennyien voksolnak a szerbiai parlamenti és a Magyar Nemzeti Tanácsi választásokon is...

KERPEL-FRONIUS A FÜLKÉBEN: A VÁROSLIGET NEM ALKU TÁRGYA

HVG ONLINE / ITTHON
Szerző: T. R.
2020.03.07.


Az okosvárosért és részvételiségért felelős főpolgármester-helyettes volt a hvg.hu közéleti podcastjának legújabb vendége. Kiderült, hogy a zsarolás kifejezést nem szereti, de alkuk voltak és lesznek is a kormány és a főváros között.

„Jönnek majd a zsebesek, az én dolgom lesz, hogy ők ne tudjanak érvényesülni” – mondta Kerpel-Fronius Gábor főpolgármester-helyettesi pályafutásának elején. Kiderült, tévedett, egy darab „zsebessel” sem találkozott, amióta a Városházán dolgozik...

HALDOKLIK A TURIZMUS, LÉGITÁRSASÁGOK OMOLHATNAK ÖSSZE

24.HU
Szerző: VASKOR MÁTÉ
2020.03.07.


A koronavírus terjedésével párhuzamosan ürülnek ki a világ legfelkapottabb turisztikai látványosságai, miközben világszerte zuhan a szállodai foglalások száma. A légitársaságok már most megérezték a járványt, a Flybe csődje pedig csak a kezdet lehet.

Ahogy a koronavírus-fertőzöttek száma átlépte a százezret világszerte, egyre több turisztikai látványosságot zárnak le, és olyan nemzetközi szintű eseményeket mondanak le, ami látogatók tömkelegét vonzotta volna egy adott városba. És ez még csak a kezdet, mert a fertőzés Európában és a világ más tájain is folyamatosan terjed, azt pedig jelen pillanatban lehetetlen megjósolni, hogy mikor sikerül megfékezni.

Európában elsőként Észak-Olaszországban alakult ki gócpont, ahol emiatt városokat kellett karanténba zárni, március elejére pedig ennek hatására egyes országrészeken gyakorlatilag teljesen megszűnt a turizmus, a foglalások 90 százalékát lemondták, a pesszimisták már az olaszországi turizmus legsötétebb időszakáról értekeznek...

HOGYAN LEHET TÖRVÉNYT HOZNI A BÍRÓSÁGI ÍTÉLETEK MEGTAGADÁSÁRA? - ÁDER ELVÉGEZTE A DOLGÁT, ALÁÍRÁSÁVAL SZENTESÍTETTE A TÖRVÉNYTELEN ELJÁRÁST, A RABOK MEGÍTÉLT KÁRTÉRÍTÉSEINEK VISSZATARTÁSÁT

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.03.07.



A bíróságok a fennálló törvények alapján hoznak ítéletet, a bírósági ítéletek megváltoztatásának egyetlen törvényes módja, ha a jogszabályokat megváltoztatják. Ezért az Orbán-rezsim, ha a jogállamiság látszatát egy kicsit is fenn akarná tartani, törvényt csak arról hozhatna, ami alapján a bíróságok megítélik a jogos kártérítéseket a börtönbüntetésüket töltő elítélteknek. De arról nem hozhat törvényt egy jogállam, hogy az érvényben levő törvények alapján született jogerős bírói ítéleteket nem hajtja végre az állam. Orbán állama törvényt hozott arról, hogy megtagadhatja a törvényes bírósági ítéleteket.

Ez a jogállamiság megcsúfolása. Ez azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalom vezetője, Orbán Viktor felette áll a törvényeknek, az igazságszolgáltatásnak, és azért nevezi jogállamnak az önkényuralmát, mert a csaló és tisztességtelen választásokon beállított mindenkori kétharmados többségével bármikor hoz egy törvényt, amivel törvényessé teszi saját törvénytelenségét, diktatórikus intézkedéseit. Az Orbán-rendszer lényege, hogy minden féket, ellensúlyt kiiktatott az útjából, például a volt köztársaság elnökének funkcióját is, ahova beültetett egy vazallust, egy korrupt és gyáva bajszos pecást, ami aláírja a törvénytelenséget és ezzel a törvényesség látszatát adja neki. Mintha Orbán írná alá saját rendelkezéseit.

Áder aláírta a rabok kártérítésének visszatartásáról szóló törvényt is, megnyalogatta gazdája kezét, és visszasomfordált a helyére. Ha bárki mutat ennél méltatlanabb, nyomorultabb, semmire valóbb életet, ami a koldusénál is nyomorultabb, az kaphat egy közbeszerzést valamelyik stróman alvállalkozójaként. Mert Orbán-rendszerében nemcsak a bíróság nem bíróság, nemcsak az államelnök nem államelnök, de még a vagyont felhalmozó, százmilliárdos közbeszerzéseket elnyerő vállalkozó sem üzletember, hanem Orbán strómanja, akinek a pénze és a vagyona sem a sajátja, hanem Orbáné.

Hogy ezek után a gátlástalanul hazudozó, dekázó tárgy, aki igazságügyi miniszternek mondja magát, nem mond le, az senkit nem lep meg, mert ez a nőszemély sem igazságügyi miniszter, csak annak látszó tárgy, valódi funkciója az, hogy a törvénytelenséget leplezze, letagadja, elleplezze. Orbán kormánya sem kormány, hanem a hatalom kizárólagos birtokosának jobbágyai. A történet legszebb része az, hogy a bírósági ítéletek alapjául szolgáló törvényt az Orbán-rezsim hozta, azt sem azért, hogy kárpótolja a börtönlakókat az embertelen körülmények miatt, hanem azért, hogy a valódi kártérítések helyett nevetséges összegű elégtételt kapjanak...

ORBÁN PARANCSA TELJESÜLT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.03.07.


Ne írd alá János ismét megtette, amit megkövetelt Orbán Viktor és minden gond nélkül szignózta azt a törvényt, ami alapján június 15-ig felfüggeszti a kormány azoknak a bírósági ítéleteknek a végrehajtását, amelyek kártérítés kifizetésére kötelezik a magyar államot a nemzetközi egyezményekkel ellentétes börtönviszonyok miatt. Az, hogy ez a törvény is gond nélkül életbe léphet, nem meglepő, hiszen a társadalmat Orbánék ismét sikeresen a fogvatartottak ellen tudták hergelni és az ügyet lényegében a gyöngyöspatai ítélettel összemosva, sikeresen eladták a szavazóknak. Még olyanok is örültek Orbán húzásának, akik – merem állítani, hogy – egyébként nem Fidesz szavazók. A cigányságba, valamit az elítéltekbe úgy tűnik, még mindig jó érzés páros lábbal belerúgni.

Hogy amit egyébként a Fidesz művel, a demokrácia alapjaival teljesen ellentétes, az nem érdekes. Ez eddig sem zavarta őket. A kétharmados felhatalmazással konkrétan azt tesznek, amit csak akarnak. Lerabolják az országot, oligarcha-rendszert építenek ki, amellett, hogy az ország jövőjét teszik tönkre egy jó időre. Ugyan a felháborodás összességében egyre nagyobb Orbán túlhatalmával szemben, a „börtönbiznisz” és a gyöngyöspatai romáknak megítélt kártalanítás kifizetésének megakadályozása vélhetően társadalmilag elfogadott. Nem látunk hatalmas tüntetéseket – noha volt egy-két kisebb megmozdulás -, ahol az emberek elmondják véleményüket azzal kapcsolatban, hogy másokat hátrányosan érintő döntéseket hoz a kormány

A legnagyobb baj az egészben mégis az, hogy az emberek úgy bólogatnak valamihez, hogy fel sem fogják annak lényegét. Ez már régen nem az elítéltekről vagy a romákról szól, ez arról szól, hogy valamilyen kommunikációs csellel be lehet-e adni az embereknek azt, hogy a saját érdekükben fosztják meg őket jogaiktól. És amint a példa mutatja, ez bizony lehetséges. Azzal ugyanis, hogy Áder gond nélkül aláírta a törvényt – még csak normakontrollt sem kért – a kormány felhatalmazást kapott arra, hogy jogerős bírósági ítéletet függesszen fel. Ezek után tehát egy bírósági ítéletnek csak akkor van lényegi hatása, ha azt a kormány nem támadja meg, majd írja felül egy törvénymódosítással.

Polt Péter miatt egyébként eddig sem jutottak el olyan ügyek még csak a bíróságokig sem, amelyek gondot okozhattak volna a Fidesznek, de ezután arra is lehetősége lesz Orbánéknak, hogy ha esetleg valaki hibázna, később javítsák azt. Pedig már az Alkotmánybíróság is az ő kezükben van, de ez mégsem volt elég. Többet akartak, a lengyel mintát alapul véve mindent birtokolni akarnak. Nem elég az ÁSZ, az Alkotmánybíróság, a főügyészi hivatal és a Kúria fideszesítése, minden intézményt a magukénak akarnak tudni. A kérdés már csak az, hogy ezek után van-e még határ? És ha van, hol húzzák meg a határvonalat?
...

A KIVÉREZTETÉS ELMARADT, DE ÍGY IS VAN MIÉRT AGGÓDNI – ÍGY GAZDÁLKODNAK A FÜGGETLEN SZÍNHÁZAK

MÉRCE / KULTÚRA
Szerző: KOVÁCS BLANKA
2020.03.07.


Magyarországon a független színház fogalma már önmagában is ellentmondásra épül, hiszen alig van köztük olyan, amelyik állami támogatás nélkül képes lenne működni. Persze meg kell jegyezni, az az összeg, amit az EMMI szétoszt közöttük – a frissen megjelent pályázat alapján idén ez 130 millió forint –, elenyésző ahhoz képest, amit a kőszínházak kapnak.

Itthon a független jelző inkább az olyan, a hagyományos, nagy társulatokkal és épülettel rendelkező intézményeken kívül megszerveződő, kevés közönség előtt játszó művészekre, társulatokra, produkciós műhelyekre és befogadó- valamint ernyőszervezetekre utal, amelyek jellemzően alacsony költségvetésből alkotnak. Az ő munkájuk is igencsak fontos, hiszen teret adnak olyan produkcióknak, amelyek nem feltétlenül a nagyközönség ízlésére vannak szabva, de rendkívüli művészeti értékkel bírhatnak, és sokszor igenis a „kisszínpadon” előadott darabokban látni olyan innovációkat, amelyek aztán a nagy kőszínházakra is hatással lesznek.

Ennek ellenére a függetlenek legtöbbször csak akkor kerülnek be az országos sajtóba, amikor a kormány időről időre felveti, hogy átalakítaná a finanszírozási rendszerüket. Így volt ez 2018-ban, amikor a társasági adóból származó bevételeiket vágták meg és hoztak létre helyette egy szigorúbb feltételeket szabó, közvetlen állami forrást elosztó pótpályázatot, és így volt ez 2019 végén is, amikor majdnem teljesen hazavágták a megélhetésükhöz szignifikánsan hozzájáruló állami támogatási rendszert. Mindez sajnos remekül szemlélteti, hogy a színházi világnak ezen ágazata mennyire kiszolgáltatott az államnak.

Arról, hogy vajon miért pécézte ki magának a kormány kultúrpolitikája a függetleneket, ebben a cikkben beszéltünk részletesen. Most inkább a konkrétumok felvázolásával szeretnénk bemutatni, hogy milyen bevételek és kiadások között kell lavírozniuk a színházaknak, miközben – mint minden szakmában – itt is megvannak a pénzügyi buktatók. Ahogy az elején is írtuk, a független színházi világ rendkívül sokszereplős, a működési modellek eltérőek, jelen esetben egy társulatokat tömörítő produkciós ház, egy befogadó színtér és a Független Előadó-művészeti Szövetség (FESZ) segítségével teszünk kísérletet arra, hogy többé-kevésbé átláthatóvá tegyük, miből gazdálkodnak a függetlenek – és mi az, amire már nem futja, pedig jó lenne...

A HATÁRÁTKELÉS TÍZ TANULSÁGA

HATÁRÁTKELŐ
Szerző: Határátkelő
2020.03.07.


Ha valaki a húszas évei végére már öt országban élt, akkor alighanem tud egyet s mást azokról a kihívásokról, melyek külföldre költözéskor érik az embert. Márpedig Lily éppen ebben a cipőben jár, így alighanem érdemes elolvasni, mi az a tíz dolog, amit a legfontosabbnak tart a határátkelésben.

Perutól Nagy-Britannián és Olaszországon át Litvániáig vezetett a kanadai Lily útja (na, pont egy országot hagytam ki, Guatemalát) és mint írta, mindegyik határátkelés teljesen más, egyedi, felejthetetlen élményekkel ajándékozta meg.

Lássuk, mik azok a tanulságok, amiket levont magának ezekből a kalandokból!

1. Megtenni valamit, amitől félsz, az egyik legjobb érzés a világon

A külföldre költözés az egyik legkeményebb kihívás, ami elé magadat, a mindennapos rutinjaid, a komfortzónád, az általad élt életet állíthatod. Ideges leszel, félsz, szorongsz. De folytatod és mindenáron végigcsinálod. Ami csodás.

Megtenni valamit a félelmeid ellenére hihetetlen dolog, egyúttal hatalmas lökést ad az önbizalmadnak és mindannak, amit a jövőben elérhetsz.

2. Többre vagy képes, mint gondolnád

Az első pontot folytatva, amikor az ember külföldre költözik, különösen, ha egyedül teszi, gyorsan rájön, hogy csak magára számíthat. Nyilván sok barátságos, kedves emberrel találkozik, új barátokat szerez, és bármikor felhívhatja a szeretteit, de azért csak magára számíthat. Ami egyszerre félelmetes és csodálatos.

Megtanulsz bízni az ösztönödben, megoldani a saját problémáidat, sokkal találékonyabb leszel, mint korábban bármikor. A határokat átlépve, kilépve a komfortzónából kiderül, hogy ez az erő mindig is benned volt...

KARANTÉN

INDEX
Szerző: TÓTTH BENEDEK
2020.03.07.


A napköziben megint karanténosat játszottunk az osztálytársaimmal és néhány béssel meg céssel, pedig én már nagyon untam, és inkább fociztam volna, ahogy a járvány előtt. Aztán meg az apukám, aki nagyon tájékozott, mert minden hírt elolvas a telefonján, egész úton hazafelé a karanténról magyarázott, és még azt se kérdezte meg, hogy mi volt a suliban. Otthon meg azzal jött, hogy gyakoroljunk, mert ha a vírus ilyen ütemben terjed, akkor hamarosan tényleg meg kell mutatnunk, hogy kibírjuk hetekig összezárva, tévé, internet, videojátékok meg mosakodás nélkül.

Könyörögni kezdtem, hogy hagyjon békén a hülye karanténnal, mire anyu rám szólt, hogy ne beszéljek csúnyán, aztán tovább pakolta a bevásárlószatyrokból a rizst, a tésztát, a lencsét, a konzerveket meg a többi tartós élelmiszert. Mintha ő sose káromkodott volna. Előző este a nappaliban beszélgettek, kihallgattam őket. Anyu azt mondta, hogy kurvára nem kellene pánikolni, mert attól csak kikészülnek a gyerekek. Apu erre azt felelte, hogy ő kurvára nem pánikol, mert egy sima influenzába többen belehalnak, mint ebbe a szarba,

"de mégis jobb félni mint megijedni".

Sokáig azt hittem, hogy az influenza meg az infulenza az két külön betegség, egyik a felnőtteket támadja meg, a másik meg a gyerekeket, vagy fordítva. Aztán arról vitatkoztak, hogy elengedjenek-e másnap az iskolába, de végül úgy döntöttek, hogy nem kell otthon maradnom. Én meg arra gondoltam, hogy remélem, elmarad a karatén, mert az biztos, hogy nem fogom kibírni összezárva velük hetekig, és különben is, ha ezt a rengeteg babot, amit anyu vett, mind megesszük, úgy tele fogjuk fingani a lakást, hogy kiszellőztetni se lehet soha többé...

FEJJEL A FALNAK

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: BOKROS LAJOS
2020.03.06.


25 évvel ezelőtt gyökeres fordulat történt a magyar gazdaságpolitikában. Megkezdődött a gazdaság és főképpen az államháztartás pénzügyi stabilizálása. A program kettős célja a legkevésbé sem lopakodó államcsőd megakadályozása és a gazdaság fenntartható, tehát egyensúlyőrző növekedési pályára állítása volt. A gyors egymásutánban bevezetett intézkedések e két legfontosabb célt elérték. A stabilizáció egyértelműen sikeresnek bizonyult: a magyar gazdaság elkerülte mind az államcsődöt, mind a gazdaság visszaesését. Stabilizáció recesszió nélkül – így köszöntötte a programot Kornai János és a nemzetközi piaci közvélemény.

Legyen ez az utolsó írás, ami megünnepli a jeles gazdaságpolitikai fordulatot. (A Szabadság és Reform Intézet 2020. március 7-i konferenciáján megemlítjük és megsüvegeljük mindazokat, akik jelentősen hozzájárultak a program sikeréhez.) Talán későbbi korok még megemlékeznek róla, de félő, hogy tartalmának és jelentőségének ismerete végleg elvész a tudatos hazugságok és ferdítések, az uralkodóvá emelkedett észszerűtlen és szakszerűtlen kormányzati viselkedés, nem kevésbé a gyorsan terjedő szakmai és közéleti érdektelenség mocsarában. A huszonegyedik század hazai gazdasági fejlődésére immár az egyik legnagyobb veszély az emlékezetvesztés, a szakelem kimerülése és a fokozódó közömbösség.

A gazdaságpolitika romlása az új évszázadban csaknem egyenes vonalú volt. 2001-ben a Fidesz letért az exportvezérelt, hatékony beruházások által fűtött és pénzügyileg fenntartható, egyensúlyőrző növekedés vonakodva követett útjáról. Az örök guru, Matolcsy meghirdette a fogyasztás által vezérelt, túlköltekezéssel fűtött, így súlyos pénzügyi egyensúlytalanságot eredményező gazdaságpolitikát. Medgyessy úgynevezett jóléti rendszerváltása ezt az ordítóan észszerűtlen és szakszerűtlen, a társadalom szempontjából károsnak minősülő gazdaságpolitikát emelte négyzetre, vagy inkább köbre. Ezt folytatta legalább két évig Gyurcsány Ferenc kormánya is. Új jelenség volt, hogy Medgyessy és Gyurcsány hatalmi helyzetükből magabiztosan kitekintve, kérkedve gúnyolták mindazokat, akik népszerűséget hajhászó rombolásukat már abban az időben bírálni merészelték.

A valódi tragédia azonban az, hogy Gyurcsány és akkor még egységes pártja gazdaságilag és politikailag remekül előkészítette a Fidesz önkényuralmát. A világgazdasági válság 2008-ban az elsők között döntötte földre a végzetesen legyengített, nyakig eladósodott magyar gazdaságot. Korábban mind az állam, mind a vállalatok, mind pedig az állampolgárok nyakló nélkül vették föl – jelentős részben külföldi devizában – a banki kölcsönöket. Örök szégyen marad, ahogy friss európai uniós tagállamként a magyar kormány képviselői elsőként voltak kénytelenek Brüsszelbe és Washingtonba zarándokolni több mint 20 milliárd euró készenléti hitel megszerzése végett. Noha a rendelkezésre tartott hiteleket a rövid életű Bajnai-kormány sikeres stabilizációs intézkedései nyomán jórészt nem kellett igénybe venni, nagyon lényeges, hogy a bűnösök – ahelyett, hogy csendben levonultak volna a történelem színpadáról – folyamatos populista demagógiával mérgezték és mérgezik azóta is hazai közvélemény tudatát. Az osztályszocialista demagógia és térhódítás megágyazott a nemzetszocialista demagógiának és térhódításnak, ahogy ez a történelemben számtalanszor előfordult. 2010-ben azután az MSZP és a Jobbik összefogása biztosította a Fidesz kétharmados parlamenti többségét, így az önmagát polgárinak hazudó fasisztoid formáció megkezdhette a jogállam módszeres lebontását és az önkényuralom hézagmentes kiépítését. 10 rettenetes év elmúltával illik emlékezni erre...


A SZEGREGÁCIÓ PUSZTÍTÓ ERŐ – ISKOLÁK SZÁZAI ANALFABÉTÁKAT KÉPEZNEK

168 ÓRA
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.03.07.


Nincs felzárkóztató szegregáció – ezt vallják a szakemberek. A miniszterelnök szerint ha egy faluban oktatásra való befogadóképességük alapján kerülnek más iskolába a gyerekek, ez nem szegregáció, hanem felzárkóztatás, még akkor is, ha a lemaradozók között történetesen több a roma. A szociológusok, oktatáskutatók és a felzárkóztatással napi szinten foglalkozó szakemberek azonban egyöntetűen vallják, hogy az integrált oktatásnak nincs alternatívája, a cigány gyerekek elkülönítése pusztító társadalmi folyamatokhoz vezethet.

A gyöngyöspatai roma emberekkel, ahogy más cigányokkal is, nemzedékek óta most először történhetett meg, hogy a bíróság jogerős ítéletet hozott arról, igazuk van, jogsértően bántak velük. Zolnay János szociológus, az Európai Összehasonlító Kisebbségkutatások Közalapítvány munkatársa fogalmazott így a 168 Órának. Szerinte ezzel is indokolható a jogvédők határozott reakciója a kormányfő szavaira, persze azon a tényen túl, hogy legalábbis autokrata törekvés, ha a végrehajtó hatalom feje megkérdőjelez egy jogerős bírói ítéletet. Egyébként is nyilvánvaló, hogy a kártérítés nem munkabér – tette hozzá Zolnay, utalva arra, hogy Orbán Viktor szerint a bírósági határozatot a város többségi lakói úgy értékelhetik: „a velem egy közösségben élők nagy összeget fognak kapni munka nélkül”.

A gyöngyöspatai szegregáció ügyében két jogi eljárás jutott jogerős szakaszba. Az első egy közérdekű per volt, amelynek végén, 2015-ben a Kúria mondta ki, hogy a Heves megyei város iskolájában jogellenesen különítették el a nem roma iskolásoktól a cigány gyerekeket, és számukra alacsonyabb oktatási színvonalat biztosítottak. A romák például nem mehettek fel az emeleti szintre, ahol a többi gyerek tanult, és nem engedték be őket az uszodába sem. Tavaly a Debreceni Ítélőtábla egy újabb perben jogerős határozatot fogadott el arról is, hogy mindezért 63 magánszemélynek összesen 99 millió forint sérelemdíj jár. Az alperes önkormányzat és az állam felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához, amely várhatóan áprilisban dönt majd.

A gyermekek etnikai alapú különválasztását valójában semmi sem indokolhatja, hiszen egyértelműen igazolt, hogy a romák nem teljesítenek rosszabbul, mint a velük azonos gazdasági és társadalmi státuszú, többségi társadalomból érkező gyerekek. Ám minthogy ők nagyobb arányban élnek mélyszegénységben, a teljesítményen alapuló elkülönítés eredménye maga az etnikai szelekció lesz. Amikor pedig rosszul teljesítő gyermekeket összezárnak egy iskolába vagy osztályba, ott a színvonal zuhanni fog, már csak azért is, mert a gyerekek elkülönítése kiváltja a tanárok szelekcióját is. Zolnay szerint a cigány gyerekek számára az, hogy hatéves korukban milyen iskolába kerülnek, egész sorsukat befolyásoló esemény. Ha valaki a többségi társadalom gyerekeivel egy osztályba járhat, az kinyitja előtte az esélyek ajtaját...

„KIKÉREM MAGAMNAK, HOGY ORCSÁNY ÉS GYURBÁN KÖZÖTT KELLJEN VÁLASZTANOM!”

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: FICSOR ÁDÁM
2020.03.07.


Az Orbán-rendszert a hisztériakeltés, a megtévesztés és a többség szemében kedves eszmékkel való visszaélés tartja össze – véli Lányi András filozófus, ökopolitikus, aki szerint a klímavédelmi akcióterv politikai rögtönzés, és a parlamenti pártok zöldülése nem jelent valódi elkötelezettséget az elkerülhetetlen változások mellett. A huszonegyedik századi politikai filozófia hívószava az ökológia. Lányi Andrással a koronavírusról, a környezetbarát oligarchákról, a süllyedő hajó kapitányáról, az idézőjeles baloldalról, az acsarkodó értelmiségről, és a menekültválság megoldásáról beszélgettünk.

Lányi András szerint a pártok nem a klímaváltozásra figyeltek fel, hanem a közérdeklődés változására, minden témára rárepülnek, amiből szavazatokat remélnek. – Most, hogy az ökológiai katasztrófa közbeszéd tárgya, minden politikai erő bezöldül majd. Nemcsak a Fidesz, az ellenzéki pártok is versengve igyekeznek bizonyítani, hogy ők kínálnak megoldást az ökológiai válságra.

Az ökopolitikus elmondta, a magyar közélet szegénységi bizonyítványa, hogy még mindig a régi „baloldal” – idézőjelet ide a javából, írta korábban – visszatérése az Orbán-rendszer alternatívája. – Kikérem magamnak, hogy Orcsány és Gyurbán között kelljen választanom! A rendszer stabilitása annak köszönhető, hogy a választópolgárok az egyiket mindig jobban utálják, mint a másikat.

Felhívhatja a koronavírus-járvány a figyelmet a globális felmelegedés hatásaira? Magyarország valóban a klímaküzdelem élharcosa? A környezetvédők tényleg olyanok, mint a görögdinnye, a zöld felszín alatt marxizmust terjesztenek? Hogyan nyerhetjük vissza a tartalmas emberi kapcsolatokhoz való jogunkat, és hogyan beszélhetjük le a gyerekeket az okostelefonról? Mit árul el Orbán Viktor klímavédelmi programja? Miért jó, ha az oligarchák a megújuló energiából gazdagodnak meg? Mi lesz a Paks 2-vel? Miért dugják a fejüket a homokba a Momentum fiatal politikusai? Miért nem áll szóba egymással az értelmiség? Hogyan állítható meg a menekültválság? És mi az Orbán Viktor-i kommunikáció nagy trükkje?
...

„HA A NAT EGYIK FELE JÓ, A MÁSIK MEG TOTÁL PROBLÉMÁS, AKKOR EZ EGY DILETTÁNS TANTERV”

HVG ONLINE / KULT
Szerző: BALLA ISTVÁN
2020.03.06.


„Miért állít engem olyan helyzet elé egy oktatáspolitikai dokumentum, hogy én annak ne tudjak megfelelni?” – teszi fel a kérdést a Nemzeti alaptantervre utalva Pethőné Nagy Csilla középiskolai magyartanár, tankönyvszerző. Szerinte egy szaktanárnak választania kell: vagy a NAT modern pedagógiát leíró bevezetőjéhez tartja magát, vagy a tartalmat leíró másik feléhez. Az egyiket mindenképp el kell szabotálnia, mert együtt nem lehet megtanítani a kettőt. Tankönyveinek a jogait szerette volna megszerezni az Oktatási Hivatal, de ő nem járult hozzá azok NER-esítéséhez.

hvg.hu: A Nemzeti alaptantervvel kapcsolatos ellenvéleményekről a kormány azt mondja, hogy azok kizárólag politikai tartalmúak, nem szakmai érvek. Ön miért kritizálja a NAT-ot?

Pethőné Nagy Csilla: Nem szeretnék az egész NAT-ról beszélni, amihez jobban értek, az az irodalom része. Azt gondolom, hogy annak a – nyilván a Csépe Valéria-féle korábbi anyagból átemelt – alapelveiben egészen kiváló dolgok vannak, a modern pedagógia alapvetései jelennek meg. Hangsúlyosabb elemként tartalmazza a Kárpát-medencei összmagyarság-gondolatot, de azzal semmi baj nincs, hogy hazaszeretetre nevelünk gyerekeket. Az iskolának ez is a dolga, eddig is tettük ezt. Hiszen egyik legfontosabb identitásunk az, hogy milyen nyelvet beszélünk, és milyen kultúrát hagyományoztak ránk az őseink.

hvg.hu: Ez miért új elem? Minden korábbi NAT-ban is szerepel a nemzeti identitásra nevelés.

P N. Cs.: Így van, nem újdonság ez, csak most – szerintem elsősorban a szólamok és részben a nem feltétlenül szerencsés műválasztások szintjén – hangsúlyosabb...

A TEK KAP ÚJABB 5,5 MILLIÁRDOT, AZ MTVA 100 MILLIÓÉRT VESZ HELYEKET A FRADI-STADIONBAN

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.03.06.


444: Huszonnyolcszorosára ugrott a 4iG nyeresége 2019-ben

A 4iG Nyrt. 2019-ben 41,13 milliárd forint konszolidált árbevételt és közel 2,83 milliárd forint adózott eredményt ért el. Ezt maga a vállalat közölte böszkén az állami hírügynökséggel, és hozzáteték azt is, hogy mivel az informatikai, illetve az információ – és kommunikáció technológiai piac legnagyobb megrendelője a Magyar Állam, ennek megfelelően a Jászai Gellért tulajdonában lévő cég tavalyi bevételeinek 62 százaléka állami megrendelésekből, vagyis közpénzből származott.

G7: Százmilliót költ üzleti ülőhelyekre a közmédia a Fradi-stadionban

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) több hónapnyi szünet után a közelmúltban frissítette az 5 millió forintos értéket meghaladó szerződései listáját, a 2019-es megállapodások többségével. Ebből kiderül, hogy az MTVA közel 324 ezer eurós (akkori árfolyamon bő 103 millió forintos) szerződést kötött három évre a Fradi stadionját fenntartó Lagardere Sports Kft.-vel üzleti ülőhelyek és kapcsolódó szolgáltatások igénybevételére a Groupama Arénában. Azt nem tudni, hogy ez pontosan mit takar, és az érintettek sem árulták el a lap érdeklődésére.

24.hu: Tiborcz István volt üzlettársa 300 millió forint közpénzt igényelt, hogy elhelyezze festménygyűjteményét

Paár Attila, a huszonkilencedik leggazdagabb magyar vállalkozó azért kér vissza nem térítendő támogatást, hogy kiállíthassa a magán festménygyűjteményét Győrben. A 43 milliárd forint becsült vagyonnal rendelkező üzletember cége ugyanazon a titkos közpénzcsapon át juthat pénzhez a Magyar Turisztikai Ügynökségtől, mint Tasnádi László volt III/II-es tiszt vagy Zoób Kati divattervező.

Magyar Hang: Fenyegetést kapott a Magyar Hang szerkesztősége

„Kapcsolatunk” is megkapja majd a magáét és munkatársunk „kedvesének” autójában is találhatnak majd egy ellenőrzés során valamit – írja egy Újfehértón feladott, a Magyar Hang szerkesztőségébe küldött levél szerzője. A magyar nyelvvel láthatóan gondban lévő névtelen fenyegető személy szerint Szerető Szabolcsot, a lap főmunkatársát veszi célba, aki az elmúlt hónapokban cikksorozatot írt az Országos Polgárőr Szövetség kétes üzleti ügyeiről. A levélíró egy lehetséges NAV-vizsgálatot is kilátásba helyez.

Népszava: 5,5 milliárdot kapott a TEK, megszerzik a Hős utcai ingatlanokat is
Egy kormányhatározattal több tételben összesen 5,5 milliárd forintot kap a Terrorelhárítási Központ, hogy befejezze megkezdett beruházásait és előkészíthesse az újabbakat – derül ki a csütörtöki Magyar Közlönyből. z Orbán Viktor által aláírt határozat értelmében a kormány idén 2 milliárd forintot, jövőre 2,7 milliárdot biztosít a közelebbről nem részletezett célú építkezésekre – műveleti komplexumuk előkészítésére pedig 800 millió forintot küldenek a TEK-nek.

SZABAD SZEMMEL: BEKÖVETKEZETT, AMIRE ORBÁN RÉGÓTA VÁR - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.03.07.


Die Presse 

Orbán Viktornak igaza volt és megérdemli, hogy bocsánatot kérjenek tőle, hiszen ő mondta ki elsőként, hogy meg kell védeni az EU külső határait. És ha az unió már akkor úgy cselekedett volna, mint ma Görögország, akkor a földrész jó pár iszlám terrortámadást megúszott volna, nem beszélve a milliós tömeg befogadásának hatalmas költségeiről. Mindezt egy Bécsben élő osztrák újságíró fejti ki, hozzátéve, hogy a magyar vezető esetében jó pár kérdésben jogos a kritika, például hogy sokszor antiszemita stichje van, amit annak mond. Ám a vendégkommentár szerint az vitathatatlan, hogy annak idején egyedül ismerte fel az államférfiak közül, mit kell tenni. És azt végig is vitte a maga országában – a kontinens legkeményebb ellenkezése dacára is. A hála persze nem politikai kategória, de azért főleg a németeknek és az osztrákoknak illene megkövetniük, és elismerniük, hogy annak idején tévedtek. Hiszen Orbán csak a kötelességét teljesítette, amikor erőteljesen oltalmazta a határokat. Ha Berlin 5 éve azt csinálja, amit a magyar politikus, akkor nem erősödött volna fel a szélsőséges erőszak. Késő bánat, természetesen. De azért az nem megy, hogy az akkori téves álláspontokat egyszerűen a szőnyeg alá söpörjék.

Az uniónak együtt kell működnie Törökországgal, hogy enyhüljön az ottani menekülthelyzet, de a mostani feszültség azt mutatja, hogy repedések mutatkoznak az Európa-erődön. Erre mutat rá a vezércikk, kiemelve, hogy az EU öt év alatt sem tudott fenntartható és egybefüggő menedékstratégiát kialakítani. Így jelenleg jól látszik, mennyire sebezhető ezen a területen. Jó lett volna, ha sikerül megosztani a peremállamokra nehezedő terheket a többiekkel, de ennek ellenálltak a keleti kormányok, amelyek nem értettek egyet a Merkel-féle egyoldalú határnyitással. Ezekben az etnikailag homogén országokban a bevándorlás elutasítása átment egy nagyobb küzdelembe, éspedig azzal a felkiáltással, hogy meg kell őrizni a nemzeti szuverenitást a szövetségen belül. Ám a magyarok, lengyelek és csehek hasznot húznak a schengeni rendszerből, ezért cserében szolidaritást kell tanúsítaniuk. Ha nem a kvóták elfogadásával, akkor pénzügyi hozzájárulással. De Brüsszel azt is elhanyagolta, hogy teljesítse kötelességét a törökökkel szemben. Az ígértnél sokkal kevesebb menedékkérőt vett át. Ráadásul jövőre kifúj az anyagi segítség, és az uniónak nemigen fűlik a foga ahhoz, hogy új egyezséget kössön. Mindenesetre rövidtávon mentséget jelent számára Erdogan zsarolási kísérlete. Csak éppen nem lesz más választási lehetősége, mint egy új megállapodás, mert a földrajz makacs dolog. Tökéletes érzékcsalódás azt hinni, hogy az akadozó török együttműködés, illetve a külső határok fegyveres megerősítése teljesen leállítja a menekülthullámot. Az még évtizedekig fennmarad. Ily módon együtt kell működni a térség szomszédos államaival, miközben védeni kell az emberi jogokat. Európa hozzáállása megkeményedett az utóbbi években. Az euroszkeptikus, migránsellenes mozgalmak felívelése alapjaiban rázta meg az EU vezetését. A földrész azonban nem függetlenítheti magát a szíriai háború következményeitől. Az Európa-erőd – illúzió.

New York Times/Washington Post/Yahoo/AP 

Magyarország, Görögország és Horvátország távol akarja tartani a migránsokat, egyaránt a koronavírusra hivatkozva. A szenvedő alanyok két világ között rekedtek, politikai machinációknak, illetve olyan kormányoknak kiszolgáltatva, amelyek egyértelműen a tudtukra adják: nem kérünk belőletek. A budapesti tudósítás idézi Hollik Istvánt, aki kifejtette, hogy a mostani hullám nem csupán a terrorveszély miatt kockázatos, hanem a lehetséges fertőzés folytán is. A magyarok biztonsága érdekében azt ígérte, hogy továbbra is megvédik az ország határait. Ezen túlmenően további intézkedésig senkit sem engednek be a tranzitövezetekbe. Jogvédőknek azonban cseppet sem tetszik ez a fajta hozzáállás. Szerintük a hatalom gyűlöletkampányt folytat a menekültek ellen, mert a járvány mértéke egyáltalán nem indokolja a kemény döntést. A Helsinki Bizottság emlékeztet arra, hogy a röszkei tábortól mindössze pár száz méterre van a hivatalos határátkelőhely, de ott senkit sem vizsgálnak meg, aki Szerbia felől jön. Illetékesek ugyanakkor arról beszélnek, hogy egyre több illegális határátlépőt fognak el a déli részeken. Orbán a múlt hónapban azzal büszkélkedett Rómában, hogy egyetlen muzulmán migráns sincs az országban.

New York Times 

A vezércikk arra figyelmeztet, hogy egyenesen a katasztrófa receptjével ér fel, ahogyan az amerikai kormányzat hozzááll a menekültekhez a koronavírus kapcsán. Mert nem lehet őket eltanácsolni az egészségügyi ellátástól, ám alig egy hónapja meg lehet tagadni a zöld kártyát mindazoktól, akik valamilyen szociális programot vesznek igénybe. Ez azonban esetükben jelentősen megnöveli a megfertőződés kockázatát. A jelszó mindig az, akárhányszor korlátozzák a migránsok lehetőségeit, hogy azok nem ülhetnek bele a készbe, nem kényelmesednek el, fenn kell tartani a személyes felelősségüket. Csakhogy bármit is mondanak a zárt határok és a ritka szövésű szociális háló hívei, a megszorítások nagyon sok kevésbé tehetős amerikait is érintenek, így ők is ki vannak téve a betegség kockázatának. Ha pedig még uszítják is őket, ami könnyen átmehet idegengyűlöletbe, az odavezethet, hogy elfogadják még a mostaninál drákóibb politikát is. Ily módon azonban még nagyobb félelemben élnének azok, akik nem állampolgárok, és közülük még kevesebben fordulnának orvoshoz. Vagyis a fertőzés csak még rosszabbra fordulna. A megoldás az, hogy nem szabad nulla-összegű játszmában gondolkodni, és kellőképpen kiterjedt, illetve teherbíró védőhálót kell összehozni mindenki számára...

KAMPEC DOLORES CI. – LEGYÉL HÜLYE

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.03.07.


Miután a várakozás értelmetlenségéről kicserélték az összes létező eszmét, José Arcadio, Florentino, valamint Béla, ideje volt az álmok mezejéről visszatérni a másik álomba, amit valami tévedés folytán valóságnak neveztek, és mégis mézeskalács szaga volt, meg kakaó. Ki érti ezt, hogy éltes emberek, komoly regényhősök, szerelmes meg hadvezér férfiak, és pláne Béla kakaóillatú a kocsma udvarán, ahol is jó eséllyel maximum cefre, okádás vagy vizelet szaga lehetne, de nem, neki édeskés párája van, mutatva azt, hogy épp készül elillanni a valóságból megint, csak még nem tudja, milyen vidékre is.

A bádogbános megkongatta a templom harangját, nem hívogatva, nem figyelmeztetve, térítési szándékkal, hanem csak úgy megszokásból, hogy beterítse a fém hangjával a falut, a kukoricást, a temetőt, mögötte a cafatokban lógó óriásplakátokkal, hogy visszapattanjon aztán a hang a horizontot megülő dombokról, mutatva a létezés határait és a kilátásokét meg reményekét úgyszintén. A templomtoronytól a dombig és vissza, idáig terjedt a falu élete, és ez nem volt tágasnak nevezhető, de emberléptékűvé tehető lett volna, másképpen is láthatták volna a csillagokat, és mégse látták.

Lehetett volna, mégsem az lett. Mégis, a nagyobb gond az volt, hogy azt sem tudták, mi is lehetett volna, ami aztán nem lett, így azt sem tudták, hogy hiányozhatna valami, ha nem tudhatták, mi hiányzik. Vasárnap húst klopfolunk, misére megyünk, köznapokon zakatolunk traktorunkkal, imádkozunk, szaporodunk berúgunk, mi kell még, mi is kellhetne? Na, ugye, hogy semmi se. Viszont, hogy a föld lapos-e vagy kerekded, ahogyan a hitetlenek tanítják, az sem tudható, a dombtól nem látni rendesen, Isten hogyne lenne, ha minduntalan megver bennünket, és a talpaink is egymásra lépnek...