2023. szeptember 2., szombat

ROMSICS IGNÁC: HORTHY-KORRÓL NEM GONDOLTAM, HOGY FASISZTA DIKTATÚRA VOLT 2. RÉSZ –LAKNER– 2023.08.26

VTVSZEGED
Műsorvezető: LAKNER ZOLTÁN
2023.08.31.



A Lakner–Romsics beszélgetés 2. része. Romsics Ignác történész önéletrajzi könyvvel, mégpedig két kötettel ünnepelte hetvenedik születésnapját. A tőle megszokott perfekcionizmussal családtörténetet, helytörténetet, tudománytörténetet és persze politikatörténetet is elénk tár, így nem csak az derül ki, hogyan és milyen történész lett belőle, hanem az is, milyen az az ország, a hazánk, aminek a történelmével foglalkozik. Lakner Zoltán nem napi politikáról, mégis közügyekről beszélget vendégeivel, kötetlenül és ami a legfontosabb: szabadon. A műsor célja, hogy olyan témákról szóljon, amikre a folyamatos hírözön alapzaja közepette igazán oda kellene figyelnünk, de valahogy mégsem jut rájuk elég idő, és amik gondolatokat ébresztenek, tanulhatunk belőlük.




KAOTIKUS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT INDUL AZ IDEI TANÉV

QUBIT
Szerző: KENDE ÁGNES
2023.09.01.


Nyugdíjasotthonnak is beillő iskolák, a pedagógiát hírből sem ismerő tanárok, elmaradó szakkörök és korrepetálások, drasztikusan emelkedő menzaárak: így kezdődik a 2023/24-es tanév

– Milyen az, ha az embernek saját osztálya van?

– Főztél már úgy 25 emberre, hogy mindnek volt valami étkezési problémája, vagy csak válogatósak, eközben az ételnek finomnak, a tálalásnak szépnek kell lennie, az ételt időre kell tálalni, miközben folyamatos akadályokat görgetnek eléd?


A tanárok helyzetéről szóló, viccesnek szánt mém nem is ragadhatná meg jobban a szülői elvárás és a valóság köz
ött tátongó szakadékot, ami a ma induló tanévvel a jelek szerint csak fokozódni fog.

Ha egy szülő betéved az iskolába, azt fogja hinni, hogy nyugdíjasklubba keveredett

Hogy a szülők mit érzékelnek mindebből szeptembertől észlelni? „Az étkezési díjak drasztikus emelkedését – mondja Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezete elnöke. – Sok intézményvezető abban reménykedik, hogy a magas közétkezési díjak miatt a szülők visszamondják az ebédeltetést, így a napköziben sem fognak ottmaradni a gyerekek, és így kevesebb napközis csoportot kell fenntartani”.

A szakszervezeti elnök szerint talán az alsós gyerekek szülei fognak a legkevésbé szembesülni a minőség romlásával járó változásokkal és spórolással, „de ha mégis betévedne a szülő az iskolába, azt fogja hinni, hogy egy nyugdíjasotthonba keveredett”. Totyik tud 78 éves matematika-tanárnőről, de ugyanilyen korú óvónőről is. Egy neve elhallgatását kérő szakember szerint a ma tanító pedagógusok körülbelül 10 százaléka lehet nyugdíjaskorú. „Ez mindent elárul a helyzetről. A 21. századi fiatalokkal ők már nem fognak tudni lépést követni, ez egyértelműen a minőség romlásához vezet majd.”

A felső tagozaton a jobb módú szülőnek magántanárhoz kell járatnia a gyerekét ahhoz, hogy legyen esélye gimnáziumba bekerülni, mivel az iskolán belüli nyolcadikos felvételi előkészítők és csoportbontások megszűnnek, állítja a PSZ elnöke. Az ok, hogy bár a köznevelési törvényt nem módosították, a költségvetési megszorítások és a pedagógushiány miatt évfolyamonként átlagosan 20 százalékkal csökkentették az órakeretet, amibe így nem fér be a korrepetálás, a szakkörök vagy a tehetséggondozás. Totyik szerint ennek esnek áldozatul a csoportbontások is, így mostantól a 14 fő alatti csoportokat sem lehet majd fenntartani. Emiatt egyébként különösen a nyelvtanárok borultak ki: egy neve elhallgatását kérő gimnáziumi angoltanár azt mondta a Qubitnek, hogy az idei terv nem az izgalmas nyelvi projektekről, programokról és utazásokról fog szólni, hanem a minimum letudásáról.

Ez a módosítás Totyik szerint kihat az alsósokra is: eddig egy iskolaotthonos első osztálynak négy pedagógusa volt, ezt most megszüntetik, és csak három lesz, így megy mindenki a napközibe.

A szakiskolákban kevésbé látszik majd a változás, de az feltehető, hogy még gyengébb iskolákból érkező, még gyengébb képességű gyerekek járnak majd oda, viszont „a jobb gimnáziumok el fogják szívni a rosszabb körülmények között működő intézmények szaktanárait, így pótolva a saját hiányaikat, amitől a gyengébb iskolákban még rosszabb lesz a helyzet”.

A speciális fejlesztési igényű gyerekek, akik helyzete eddig sem volt rózsás, mostantól még silányabb fejlesztésben részesülnek: „ha 5 óra fejlesztés van nekik előírva, mostantól kettőt megtart a gyógypedagógus, a többit az asszisztens is megtarthatja. Minden arról szól, hogy hogyan spóroljanak, és hogyan tüntessék el szem elől a pedagógus-létszámhiányt”.
Ügyes húzás: ha több órát kell tartania egy tanárnak, nem kell annyi belőlük

A törvény bevezetése a pedagógusok munkaterheit is növelni fogja, írja a Civil Közoktatási Platform (CKP). A szervezet a pedagógusok életpályamodelljét szabályozó, a köznyelvben státusztörvényként ismertté vált jogszabály utolsó pillanatban, augusztus 30-án elfogadott végrehajtási rendeletének tervezetét elemezte részletesen. Ügyes húzás szerintük, hogy a 24 órára emelt heti kötelező óraszámmal 10 százalékkal csökkenteni lehet a tanári státuszok számát. „Vagyis a pedagógushiányt úgy próbálják elfedni, hogy kevesebb pedagógus alkalmazását írják elő” – írja a CKP elemzése...

HORTHY MIKLÓS ÚJRATEMETÉSE: LÁZÁR JÁNOS ÉS A MÁV LESZ A 30. ÉVFORDULÓ CSÚCSA KENDERESEN, AMIT MILLIÁRDOKBÓL CSINOSÍTOTT KI A NER

24.HU
Szerzők: NAGY GERGELY MIKLÓS, FARKAS NORBERT
2023.09.01.


Három évtizede temették újra Horthy Miklóst, az esemény akkor éles vitákat váltott ki, viszont több tízezres tömeget vonzott. Az MDF ódzkodva, de felvonult Kenderesen, a Fidesz távol maradt. Ehhez képest most Lázár János személyesen vesz részt az ünnepségen. És hogy áll Kenderes ma a volt kormányzóval, mit gondolnak róla a helyiek? Gondolnak-e bármit? Riport egy kisváros furcsaságairól, ahol ma is személyes emlékek kötődnek a volt kormányzóhoz, sőt, ahol még a DK-s is azt mondja, hogy Horthy bizony értéket jelent...

MEGSZEREZTÜK AZ OROSZ ISKOLÁKBAN KIOSZTOTT TANKÖNYVET, AMELY TÉNYLEG EGYKORI FASISZTA ALAKULATOK HARCOSAIT LÁTJA 1956 MÖGÖTT

TELEX
Szerzők: NYILAS GERGELY, NAGY BÁLINT
2023.09.01.


Megszereztük az oroszországi tizenegyedikes diákoknak most kiosztott történelemtankönyvet, amely alapján igazolható, hogy az 1956-os magyar forradalomról szóló részt pontosan idézték a sajtóban eddig megjelent cikkek. A budapesti orosz nagykövetség ugyan korábban azt írta, az általuk ismert tankönyvtervezetek egyike sem nevezi fasisztának az 1956-os forradalmat, most már a végleges szövegről beszélünk. A végleges tankönyvben tényleg az olvasható, hogy az 1956-os forradalomban „az egykori fasiszta Magyarország fegyveres alakulatainak harcosai” vettek részt nyugati titkosszolgálati segítséggel.


Bár a budapesti orosz nagykövetség tagadta, az 1956-os magyar forradalomról mégis pontosan az áll az új orosz történelemtankönyvben, ami a G7 korábbi cikkében, majd annak nyomán a magyar sajtóban széles körben megjelent.

A nagykövetség akkor azzal utasította el a tankönyvvel kapcsolatos kifogásokat, hogy tíz különböző verzió készült a könyvből, és nem tudni, hogy a megjelent szöveg vajon a végleges verzióból való-e. A történelemkönyvet, amelyre a G7 múlt heti cikkében hivatkozott, egy csütörtöki cikkükben elérhetővé is tették. Azon azonban szerepelt egy „szakvélemény” feliratú vízjel is, így akkor még akár valósnak is tűnhetett az orosz nagykövetség érvelése, hogy a megjelent verzió csak egy „manipulált tervezet”.

De nem volt az! Megszereztük ugyanis Oroszországból a tankönyv érvényes, kinyomtatott verzióját. Azt, amit szeptember elsején kiosztottak az ottani tizenegyedikes diákoknak az állami iskolákban. Az ebben olvasható szöveg alátámasztja az 1956-tal kapcsolatos hazai kritikákat...


PARADICSOMKARÓVAL VEREKEDŐ JEGYZŐ, MILLIÓS HAVI TISZTELETDÍJ A PÜSPÖKNEK

ÁTLÁTSZÓ / HETI LAPSZEMLE 
/ HETI MUTYIMONDÓ
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2023.09.01.


ATV: Kínos kérdéseket tett fel egy férfi, a jegyző egy paradicsomkaróval verte el

A szabolcsi Biri községben lakó Orosz Attila a legnagyobb közösségi oldalon próbálta kérdőre vonni a helyi jegyzőt és polgármestert, hogy mégis honnan van nekik több luxus-és sportautójuk, és ki fizette azokat. A férfi állítása szerint az autókat a helyi beruházásokra és építkezésekre szánt pénzekből vásárolták, szabálytalanul. Szóvá tette azt is, hogy ez a fajta urizálás sokaknak szemet szúrt már. A poszthoz rengeteg hozzászólás érkezett. A jegyző válaszul közzétette Orosz lakcímét, aki ezután bement a hivatalba, ahol a két férfi vitatkozott, majd a jegyző kivett az autójából egy paradicsomkarót, és azzal több helyen megütötte Oroszt – állítása szerint önvédelemből.

Magyar Hang: UNESCO-vizsgálat várható a Fertő tónál

Osztrák sajtóhírek szerint az UNESCO tanácsadó testülete – amely a Fertő/Neusiedler Világörökségi kultúrtáj esetében a Műemlékek és Műemlékhelyszínek Nemzetközi Tanácsa (röviden ICOMOS) – vizsgálatot indít a Fertő tó világörökségi helyzetével kapcsolatban. A vizsgálatot már többször kezdeményezte a magyar Fertő tó Barátai Egyesület és osztrák partnerei, az Alliance for Nature és a Freunde des Neusiedlersees – írja a Nagy Tavak Koalíció közleménye. A civil szervezetek 2019 óta folyamatosan tájékoztatták az UNESCO párizsi titkárságát a tó körül folyó különböző fejlesztésekről, amelyek a Fertő tó Barátai Egyesület szerint veszélyeztetik a kultúrtáj kiemelkedő egyetemes értékét.

RTL: Igazi nagybirtokos a fideszes Bánki Erik, csak azt nem tudni, miből vásárolja a földet


Több mint 100 hektár földet vett összesen 205 millió forintért Bánki Erik fideszes országgyűlési képviselő a nyár folyamán Baranyában – tudta meg az RTL Híradó. Pénzintézeti hitelből vette a földeket – közölte kérdésünkre a honatya helyett a Fidesz-frakció. Csakhogy Bánki Eriknek a vagyonnyilatkozata alapján 534 millió forintos banki hitele van, és további 40 millióval tartozik magánszemélyeknek, ezért kétséges, hogyan kaphatott ilyen összegű hitelt a vásárlásra. Hogy félmilliárdos tartozása mellett hogyan kaphatott 200 milliós hitelt, nem tudni. Ahogy azt sem, hogy miért érte meg megvásárolnia a földeket, amelyek haszonbérleti szerződéseit nem sokkal a vásárlás előtt újították meg 20 évre, 2043-ig.

Hvg.hu: Kis híján megverték Alsózsolcán az akkuüzem beruházóit

Csütörtök este a szlovén Andrada nevű cég képviselői bemutatták a még üres, a hazai akkumulátorgyárakban keletkező hulladékokat feldolgozó csarnokukat az alsózsolcaiaknak, amelynek a helyiek a minap.hu beszámolója szerint nem fogadtak lelkesedéssel. A lakosok kérdéseket is feltehettek a beruházónak, ezen a ponton pedig elszabadultak az indulatok, állítólag nem sokon múlt, hogy megverjék az Andranda vezetőit, a biztonsági őröknek kellett közbeavatkozniuk. A sorok közül többen káromkodásokat kiabáltak az üzem képviselőinek. A kérdéseknél derült ki az is, hogy maga a polgármester sem támogatja a gyár betelepülését. Szilágyi László arról beszélt, nem tudnak arról, hogy készült a beruházással kapcsolatban környezetvédelmi tanulmány vagy „bármi hasonló”.

24.hu: Milliós havi tiszteletdíj Kiss-Rigó püspöknek, milliárdos támogatás, külföldi konferenciák – így működik a Magyar Kertörökség Alapítvány

Megalakulása óta már több mint egymilliárd forintnyi állami támogatást ítéltek meg a Magyar Kertörökség Alapítványnak (MKA), melynek kilenc kuratóriumi tagja közül négyen lemondtak tiszteletdíjukról, így tett Guller Zoltán is. A többiek – mások mellett Kiss-Rigó László püspök, vagy a Rose d’Or nevű szuperjachtot megvásárló Euroleasing vezére – osztozik az évi 70 milliós juttatáson. Az MKA most egy 69 milliós megbízást kapott a Guller által vezetett Magyar Turisztikai Ügynökségtől: Tokaj-Hegyalja kertörökségéről és kertpotenciáljáról kell írniuk egy tudományos művet. Az alapítvány egyelőre még csak a feltárás szakaszában tart, de szorítja őket az idő, mivel szeptember 30-ig kész kellene lenniük.

L. RITÓK NÓRA: VÁLTOZÁSOK, ÖNISMERETTEL 2. (NYOMORSZELE.HVGBLOG.HU)

A NYOMOR SZÉLE
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2023.09.01.


Az előző blogbeírásban azt próbáltam kicsit körüljárni, hogyan hatott rám a szegregátumban végzett munka, hogyan ismertem fel az összefüggéseket, csapdákat, milyen fontos volt ehhez a folyamatos önreflexió, és mindennek hatására milyen változások történtek és történnek bennem.

Most egy kicsit arról írnék, ami a terepen kívül van, de meghatározza azt is, ami ott történik, és ezért nem tudom függetleníteni én sem magam tőle. Ez pedig a közeg, amibe ez az egész probléma beágyazódik. Két nagy területe van, amelyek persze szintén összefüggenek, a mindenkori állami intézményrendszer, ami politikai meghatározottságú és a közvélemény, melyet a politika egyre markánsabban formál.

Sok civil szervezet gondolkodik úgy, hogy ezzel nincs dolga, az alapszabályok is rögzítik, a civil szervezet nem végezhet pártpolitikai munkát, ami nagyon helyes, bár mindenkire egyformán vonatkozna. Nincs is probléma azokkal a civil szervezeti tevékenységekkel, melyek nem az állam működési hézagaiban szerveződnek, hanem pl. a sport, a hagyományőrzés terén, ők most szerencsésnek is mondhatják magukat, hiszen a két dolog elég meghatározó “nemzeti” értékként jelenik meg a döntéshozók értékrendjében. No és ott a kultúra, ez azért már nem ilyen egyszerű, mert ebbe sok minden beleférhet, itt már erősen megjelenik a politikai megítélés, ami aztán a működés támogatásában vagy ellehetetlenítésében ölt testet.

Ám van egy sor olyan terület, a természetvédelemtől az alapvető emberi jogok érvényesülésén át a társadalmi leszakadásig, amiben azért dolgoznak a civilek, mert a rendszer nem képes megfelelő megoldásokat adni, és a folyamatok állami kezelése egyre kilátástalanabb helyzet fele tol mindent. Mindez persze a szakpolitika területéhez tartozna, és ha figyelne rá a mindenkor regnáló hatalom, biztosan pozitív hatással lenne, esetünkben pl. a rendszer esélykiegyenlítőbbé tételére.

De miért nem ilyen egyszerű a képlet? Nos, azért nem, mert ma már nem beszélhetünk szakpolitikáról, mindent beszívott és átszínezett a pártpolitika. Ha bármilyen kritikát fogalmazol meg a rendszer működésével kapcsolatban, az szembe megy a kormány tudatosan épített siker-kommunikációjával. Amiben sosem esik szó azokról a problémákról, melyekkel találkozhatunk nap, mint nap. A hírfolyamok markánsan kettéváltak, a kormányzati média mindent csodásra fest, az ellenzéki pedig csak a problémákról beszél. Két világ, egy országban.

Akik pedig a mindenki számára elérhető médiát tekintik mindenek felettinek, annak hisznek. Akik a másik oldalt is elérik, vagy dühösek, vagy nem értik, mi a helyzet, ki hazudik, hol van az igazság?

És persze ez levetül a civil szervezetekre: “ha kritikát fogalmazol meg, ellenünk vagy”-mondja ki az ítéletet a regnáló hatalom, és azonnal besorol az ellenség (sorosbérenc, hazaáruló, külföldről bábként mozgatott, stb.) kategóriába. “Ha kritikát fogalmazol meg, akkor velünk vagy!”-gondolják az ellenzéki pártok, és igyekeznek a magukénak tudni a civil szervezetet.

A média pedig kihasznál mindent, hogy az érdekeknek megfelelő képet hangosítsa ki, azok számára, akiket ezzel is befolyásolni kíván.

Nos, ez is egy erős tanulási folyamat volt nálam. A viszonyulás a mindenkori rendszerhez. Ennek a blognak az élete (elképesztő, hogy még mindig írom, 2009 óta) még a liberális kormány idején kezdődött. A civil szervezeti munkám persze nem ekkor, hanem még 1999-ben, de ekkor jött a felkérés a blogírásra, addig csupán a megkeresések, riportok, szakmai publikációk vitték a nyilvánosság elé, mit csinálunk, milyen kihívásokkal küzdünk.

A blog műfaja pedig kedvezett annak, hogy médiabefolyásolástól függetlenül, saját látószögemből tárjam a nyilvánosság elé kezdetben a megtapasztalásaimat, később a felismeréseimet, vívódásaimat. A vezérfonal mindig a hitelesség volt, megmutatni, mi a helyzet valójában. Érzelmi érintettséggel természetesen, ember legyen a talpán, aki ezt a munkát érzelem nélkül tudja csinálni. Gyakran öntött el az elkeseredés, a düh, konfliktusok sorába kellett beleállnom az ügy-képviselet miatt.

Mert lassan, a terepi munka mellett, épp a nyilvánosság előtt felvállalt tapasztalatok nyomán az esélyteremtő munka ügy-képviseletté is vált. Ez egy fontos felismerés volt számomra, még, ha az idejét pontosan nem is tudom meghatározni. E nélkül maradnánk civil zárvány, ahogy szoktam mondani, a szervezet karrierje a szakirodalmi lábjegyzet szintjéig jutna, az ezredik “jó gyakorlatig”, ami marad egy emlék, a rendszerre hatással nem bíró sokadik próbálkozás.

De mit is akarok? Egy ilyen kis szervezet hogyan bírna hatni a rendszerre? Soros György milliárdjai sem hoztak policy szintű változást… pedig sok civil szervezet tudott ebből működni, hálózatosodni.

Sokan mondják, nincs mit tenni, úgyis lepattan minden próbálkozás, a politikát sosem fogja érdekelni a társadalmi leszakadásban élők problémája. A regnálóknak nem fontosak, pontosan kézben tartják őket annyira, hogy melléjük húzzák az x-et, az ellenzék meg még ígéret szinten sem tudja felvenni a palettára, mert a téma (hála a folyamatos hibáztatásnak, gyűlöletkeltésnek) nem szavazatszedő. Biztos jövőképet velük kapcsolatban senki sem vázol, mivel gazdasági szinten sem tekintik őket tételnek, aki hatalmon van, vagy hatalomra kerül, annak nem ebben a társadalmi csoportban kell megerősíteni a pozícióját, hanem támogatni azt, ami minden tekintetben erős bázisa lehet. A nyomorúság folyton ismétlődő körének megtöréséhez pedig nagyon sok forrás, idő, türelem kellene. Az meg senkinek sincs elég a hatalomért folytatott harcban.

No, de nem írtam semmit még arról, hogy ez az ügy-képviselet hogyan hatott rám. Eleinte a düh uralt. Kimondtam mindent, úgy, ahogy gondoltam, sőt kissé elragadott az írásban a kisarkítása a dolgoknak, a hatásvadászat.. De hamar rájöttem, hogy ez nem én vagyok, hiába mutat ebbe az irányba a világ, amiben az érdeklődés felkeltésének és ott-tartásának folyamata, ahogy mostanában mondják, a kattintás, felülír mindent.

Aztán változott a helyzet. Azt vettem észre, hogy a dolgok kimondása sem lett veszélytelen, és ebben legalább annyi tipródást éltem meg, és élek meg ma is, mint a terepi munka során. Nem szívesen beszélek ezekről, talán majd egyszer, annyit szoktam mondani, elég határozottan megmutatták nekem is a határokat, hogy meddig mehetek el. Azt hiszem, eddig mindig elmegyek, de nem lépem át. Nem tehetem, mert túl sokan függenek tőlem, akiket nem veszélyeztethetek a személyes indulataim mentén történő kommunikációval.

Van, aki ezt kollaborációnak hívja. Nekem nem az. És nem is a lelkiismeretem megnyugtatása. Sokkal inkább felelősség. Az ügy iránt. Amit meg kell próbálni képviselni minden politikai színezet nélkül, úgy, hogy a benne élők ne sérüljenek. Úgy, hogy mindig megtalálja az ember azokat a réseket, utakat, ahol előrelépés, elmozdulás lehet.

Ha nem így tennék, azt hiszem, már nem lenne az Igazgyöngy.

Az egészben persze benne van a személyiségem is. Próbáltam a Jeanne d’ Arc-típusú szerepet is. Még azt sem mondhatom, hogy ebben kényelmetlenül éreztem magam, ez is egy csapda ám, ebben is könnyen megdicsőül az ember…. De abban, amiben dolgozom, nem ez volt a legmegfelelőbb, főleg a helyi kapcsolatépítésben ártott, és ezt az egészet nem lehet helyi társadalmi beágyazottság nélkül csinálni. És én azt hiszem, sokkal inkább megoldás-, mintsem konfliktuskereső személyiség vagyok. Nincsenek eszközeim sem a támadásra, sokszor a védekezésre sem. Mindig is a mediáláshoz kötődtem.

Persze minden szerepre szükség van a változáshoz, de fontos, hogy az ember mindig mérlegelje, mivel tud a legjobban hatni, ami még őt sem őrli fel.

Azt hiszem, a munkám legnagyobb kihívása itt van, az ügy-képviseletben, a policy-szintű hatás keresésében. Kötéltánc, elképesztő hatások rendszerében. A kompromisszumok és a dühök között lavírozva. Értelmezve a változásokat. Nemcsak körülöttem, hanem bennem is. Állni a támadásokat. Beleérezni mindig magam a másik helyzetébe. Nyugodtnak maradni. Figyelni. Keresni mindig a kiutat ebben a rendkívül kuszán szerveződő világban.

Közben tartani, megtartani azokat az értékeket, amivel elkezdtem ezt az egészet. Az etikus, átlátható, jobbítani akaró, empatikus attitűdöt, amiben a kritikának helye van. Önmagammal szemben is.

GÁBOR GYÖRGY: A TISZTELET FORGÓSZÍNPADA

SZABADSÁG KLUB
Szerző: GÁBOR GYÖRGY
2023.08.29.


Azok, akik megkövetelik Magyarország tiszteletét, vajon most miként reagálnak arra, hogy az 1956-os forradalmat és az 1956-os forradalom résztvevőit egyszerűen fasisztának nevezi a legkorszerűbb putyini tankönyvírás? Ez is a tisztelet jele volna?


Orbán Nagy Imre újratemetésén elmondta, hogy „ma sem engedünk a '48-ból, így nem engedünk '56-ból sem.” 2023-ban azonban a putyini történelemírás meggyőző érvei hatására mégis engedne már? Meg azt is mondta, hogy „mind a mai napig 1956 volt az utolsó esély arra, hogy nemzetünk a nyugati fejlődés útjára lépve gazdasági jólétet teremtsen.” Ezek szerint mégsem 1956 volt az utolsó esély? Vagy mégsem léptünk a nyugati fejlődés útjára, helyette inkább a keleti despoták útját választottuk? És azt is mondta Orbán, hogy „1956-ban vette el tőlünk - mai fiataloktól - a jövőnket a Magyar Szocialista Munkáspárt. Ezért a hatodik koporsóban nem csupán egy legyilkolt fiatal, hanem a mi elkövetkező húsz vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik.” Akkor hát az a koporsó csak tetszhalottat fogadott magába, s az elveszett jövőt és jelent épp most Putyin támasztja fel halottaiból? És Orbán szólt a temetésen a „forradalmat meghamisító tankönyvekről”. Ezek szerint tehát a putyini rendszer tankönyve az, amely végre megszünteti a történelemhamisítást, s tudományosan megalapozva kimondja, hogy 1956 a nyugati hírszerzés által támogatott fasiszta ellenforradalom volt.

És vajon mit kell gondolnunk Orbánnak arról a mondatáról, miszerint „ma, harminchárom évvel a magyar forradalom és harmincegy évvel az utolsó felelős magyar miniszterelnök kivégzése után esélyünk van arra, hogy békés úton érjük el mindazt, amit az ´56-os forradalmárok véres harcokban, ha csak néhány napra is, de megszereztek a nemzet számára.” Akkor tehát a hivatalos putyini történelemírás felől tekintve ugyebár azt kell gondolnunk, hogy az ’56-os fasiszta forradalmárok nyomdokain haladva, ma teljesítjük be békés úton az ’56-os fasizmus szent ügyét?

És az is a tisztelet jele volna, hogy a putyini Oroszország hivatalos történetírása a XX. század legnagyobb tragédiájának a Szovjetunió széthullását nevezte meg? Tényleg a XX. századnak az volt a legnagyobb tragédiája, hogy az erőszakkal a Szovjetunióhoz hozzácsatolt államok a maguk szuverén döntése nyomán kiváltak a hatalmas Oroszország (Великая Русь) által örök egységbe kovácsolt megbonthatatlan szövetségből? A putyini Oroszország tényleg nem ismer nagyobb tragédiát a XX. század történelméből?

És az is a tisztelet jele lenne, hogy a putyini hivatalos történetírás téves és meggondolatlan döntésnek tekinti a szovjet haderő kivonását Magyarországról és a többi csatlós államból? Mert mit is mondott Orbán ezen a temetésen? Azt mondta, hogy „ha nem tévesztjük szem elől ´56 eszméit, olyan kormányt választhatunk magunknak, amely azonnali tárgyalásokat kezd az orosz csapatok kivonásának haladéktalan megkezdéséről.” Vagyis a putyini hivatalos történelemírás szerint az akkor hozott szovjet döntés meggondolatlan és felelőtlen tévedés volt, a leendő magyar miniszterelnök pedig már akkor is, mint a későbbiekben annyiszor, hülyeségeket zagyvált összevissza.

Szóval ez mind a putyini Oroszország végtelen tiszteletének kifejeződése lenne a baráti Magyarország iránt?

És már csak egy kérdésem maradt: az elszánt, heroikus bátorságát annyiszor bebizonyító Szijjártó Péter vajon most mit csinál? Ül egy sarokban, s várja, hogy valaki kicserélje alatta a pelenkát?

„MAGYARORSZÁG FELTÖREKVŐ LONDONA” – BUDA ÉS PEST VARÁZSLATOS ÚJJÁSZÜLETÉSE AZ OSZMÁN HÓDOLTSÁG UTÁN

VÁLASZ ONLINE / PODCAST
Műsorvezető: SASHEGYI ZSÓFIA
2023.08.24.


Mit jelentett „tisztes őrizetbe” kerülni és hogyan veszett el a becsület a törvényszolga kezei között? Kik vehettek leégett házhelyet Buda ostroma után a Várban, és kik éltek a Tabán fecskefészkekként egymáshoz tapasztott viskóiban? Milyen volt az élet a kertvárosi jellegű Teréz- és Józsefvárosban? És hogyan lehetett átjutni a Dunán Európa egyik legnagyobb piacára, amely miatt olykor harmincezer fő is nyüzsgött a szűk pesti utcákon? Megannyi izgalmas kérdésre kapunk választ Géra Eleonóra történésztől mai adásunkban, amelyben egy fejezettel megint beljebb kerülünk az idén 150. születésnapját ünneplő Budapest történetében. A két városrész 18. századi arcát a Budapesti Történeti Levéltár által készített monográfia vonatkozó fejezetének szerzője tárja elénk, meglepő színgazdagsággal. A műsorvezető Sashegyi Zsófia...

DEMSZKY GÁBOR / AZ ORBÁN REZSIM LEGYŐZÉSÉNEK KULCSA: BUDAPEST VOLT ÉS MARADT

FACEBOOK
Szerző: DEMSZKY GÁBOR
2023.09.02.


A FIDESZ 1998 tavaszán, a parlamenti választásokon aratott nagyarányú országos győzelme után, a budapesti vereségét nem tudta megemészteni.

Rögvest elindította a Budapest elleni hadjáratot. Azonnal közölte, hogy nem támogatják a Nemzeti Színház felépítését az Erzsébet téren.

Ez az önkényes és a Fidesz korábbi álláspontjával homlokegyenest ellentétes döntés határozta meg a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésének más kor ünnepélyes hangulatát. Kemény szópárbaj után tiltakozó nyilatkozatot fogadtunk el. Egy héttel később Orbánék felmondták a 4-es metróról kötött szerződést. Az injuria ebben az esetben annyira nyilvánvaló volt, hogy ez a lé pésük már engem is meglepett. Az persze már az Országgyűlés házsza bályának (a parlament ülésezési rendjének) alkotmányellenes felrúgása és a Schlecht−Simicska-ügy után is látszott, hogy a Fidesz-vezetők akkor sem sokat törődnek a joggal. Rögvest eldöntöttük, hogy a szerződésszegés miatt perbe fogjuk az államot. Elsősorban az új metróvonal végett, amit a budapestiek – minden közvélemény-kutatás szerint – nagyon akarnak, és amelyre nagy szükség is van. De azért is, hogy a polgárok lássák: az állam nem élhet vissza a joggal úgy, mint a Kádár-rendszerben. A civil kurázsit is erősíteni akartam a jogkövető és jogtisztelő magyar állampolgárokban. A pert sok menetben megnyertük, az utolsóban egy enyhén szólva furcsa ítélettel elbuktuk. A beruházások leállítása sokkolta Budapestet.

Megszűnt a kiszámítható gazdálkodás lehetősége. Szinte minden héten megfosztottak minket valamitől. Minden beruházás megkérdőjeleződött, amihez a kormánynak köze volt. (Ugye ismerős történet) Híd, füstgáztisztító, szemétlarakó, víztisztító. Minden kérdés kiéleződött: a BKV működtetéséhez való hozzájárulás, a budapesti önkormányzatok közötti forráselosztás stb. Hol ennek, hol annak a szaktárcának a képviselőjével tárgyaltunk – eredménytelenül.
Mindenütt falakba ütköztünk, a hagyományos közigazgatási csatornák teljesen bedugultak. A minisztériumok egyszerűen nem válaszoltak a leveleinkre. Veszélybe került az intézményeink működése, ellehetetlenült a BKV, amely sokáig egy fillér kormányzati támogatást nem kapott. Egy év múltán levélben kértem a személyes találkozót a főváros és a kormány közötti vitás ügyek rendezése érdekében a miniszterelnöktől. A kormányfő meghívott az október 26-i kormányülésre, melyen külön napirendi pontként foglalkoztak a fővárossal. „A főváros minden kérdésben hajlik az ésszerű megegyezésre.” Akkoriban úgy hírlett, hogy a miniszterek a kormányülések előtt fel állva üdvözlik a terembe lépő miniszterelnököt, és ő foglal helyet először, megnyitva a kormányülést. Számos karikatúra és pesti vicc témája volt az új módi. Nos, ezt nem tudom megerősíteni. Amikor jelen voltam, a mi niszterek nem álltak fel. Viszont megdöbbentett, hogy nem ahhoz az asz talhoz ültettek le, ahol a miniszterek tanácskozása folyt. Korábban sokszor részt vettem kormányüléseken, és mindig a hosszú asztal végén, a miniszterelnökkel szemben volt számomra kijelölve egy szék. Onnan valamennyi hozzászóló minisztert jól láthattam és hallhattam. A külön asz talnak üzenete volt. Nem tekintettek egyenrangúnak. Ráadásul a nekem háttal ülőket alig hallottam. Amikor ott tartottam, hogy az önkormányzatok forrásainak ilyen mértékű szűkítése elfogadhatatlan, Orbán kioktató szándékkal közbe szólt, hogy „a kormányülésen ezt a jelzőt nem használjuk”. „Nem elfogadható az elfogadhatatlan?” – kérdeztem.

Körülbelül 15 percben adtam elő konkrét javaslataimat. Többek között az Európai Beruházási Bankkal aláírt hitelmegállapodáshoz kértem az állami garanciát, ami a kormánynak semmilyen anyagi terhet és kocká zatot nem jelentett volna, sőt még mi fizettünk volna garanciadíjat. Azzal érveltem, hogy a főváros a pillanatnyilag elérhető, leggazdaságosabb forrást veszi igénybe olyan beruházásokhoz, amelyek megvalósításához országos érdekek is fűződnek, s amelyek az uniós csatlakozáshoz is fontosak. Semmilyen javaslatomra nem érkezett semmilyen reakció. A kabi net tagjai egy előre elkészített sajtóanyag fejezeteit ismertették.

Az ülés szünetében odalépett hozzám Pokorni Zoltán, és roppant barátságosan a következőket mondta: − Talán személyesen kellene beszélned Viktorral. Ketten talán meg tudnátok állapodni. − Azért jöttem − válaszoltam. – De úgy látszik, itt senki nem akar semmiféle érdemi tárgyalást, itt már sze rintem a sajtóközleményt is előre megírták. Ez perceken belül be is igazolódott. Készültünk a sajtótájékoztató ra, amelyre az egész magyar sajtót meghívták.

Ekkora érdeklődést régen tapasztaltam, nemsokára a sajtó előtt elmondhattam: „Azt hiszem, mai beszámolómat Budapest polgárai régóta várják. Sajnos nincs jó hírem. Az elmúlt 9 évben jó néhány kormányülésen részt vettem. De ilyenen, mint ahonnan most jövök, még soha. A kormányülésen nem volt írásos előterjesztés, nem volt tárgyalási menetrend, nem volt feladatterv és semmilyen dokumentum, aminek alapján döntéseket lehetne hozni. Volt viszont egy előre megírt sajtóközlemény, amely már az ülés megkezdése előtt tudósított annak eredményéről. Ebben a papírban volt jó pár szám, melyek több sége alapvetően hibás. Volt még egy táblázat is, melyet csak olyas valaki állíthatott össze, aki még önkormányzatot soha nem látott. A leginkább meglepő az volt, hogy a kormányfő környezete, szak értői mennyire amatőrök. Nekem úgy tűnik, hogy hozzá nem értésük miatt rendre félrevezetik a miniszterelnököt. […] Éppen ezért a mai kormányülésen semmilyen érdemi eredmény nem született. […] Egyetlen igazi pozitívum, hogy végre leültünk és beszéltünk. Kiderült, hogy nagy szükség lett volna erre, hiszen teljesen félreértik az önkormányzatiság lényegét, mit több, az ország helyzetét.”

Néhány nap múlva a költségvetési vitában kiderült, hogy a kormány milyen halálosan komolyan gondolja Budapest kiszárítását. 17 milliárd fo rintnyi volt az elvonás az előző évhez képest is. Elkészítettük a szükség intézkedések bevezetésének forgatókönyvét, és széles körű kampányba kezdtem...

UNGVÁRY RUDOLF: EZ A RENDSZER A POLITIKAI KULTÚRA LEGALJA

HÍRKLIKK
Szerző: KlikkTV
2023.08.30.


Ez a rendszer egy szélsőjobboldali rendszer. Ahogy az volt a Horthy-rendszer is. Ez a rendszer azonban a magyar politikai kultúra legalját képviseli. A demokratikus intézmények nem léteznek, csak paravánként szolgálnak. Ennek az álcázott diktatúrának azonban van ellenszere – mondta a Klikk Tv Mélyvíz című műsorában Ungváry Rudolf író, politikai elemző. Szerinte most „a lényeg az, hogy mi, akik itt most élünk, megszívjuk. Főképp azok, akik tulajdonképpen demokraták, mert az ország lakosságának csak egy része esik áldozatul annak a politikai mérgezésnek, amely ebből az uralmi elitből árad, és amely gyökerestül fasisztoid”.

A rendszer azért nem klasszikusan fasiszta, mert demokráciával álcázzák. A fasizmus legfontosabb jellemzője a vezérelv, az erő, a tekintély elve, és ennek folyamán a teljesen megszállt állami intézmények. Ez a négy jellemző teljes mértékben érvényes a mai magyar rendszerre. Természetesen ügyeskedve mindig fenntartanak egy kis helyet azoknak, akiknek ez nem tetszik, ezzel pedig a hatalom fel tudja mutatni, hogy náluk szabadság van – fogalmazott Ungváry.

A BUDAPESTI VÖRÖSMARTY GIMNÁZIUM TANÁRAI MEGFOGADTÁK, HOGY MINDEN KÜLSŐ KÉNYSZER ELLENÉRE MEGŐRZIK AZ ISKOLÁT OLYANNAK, AMILYENNEK SZERETIK

TELEX
Szerző: ARADI HANGA ZSÓFIA
2023.09.02.


A nyolcadik kerületi Vörösmarty Mihály Gimnázium tanárai nyilatkozatot tettek közzé a tanévkezdés alkalmából, amelyben ígéretet tettek arra, hogy „minden külső kényszer ellenére megőrizzük iskolánkat olyannak, amilyennek megismertük és megszerettük”.

„Olyan iskolának, ahol hazudozás helyett az őszinteség, közöny helyett a megértés, ostobaság helyett az értelem, pökhendiség helyett az alázat, gyűlölködés helyett a tisztelet, kétség helyett a bizalom szolgál továbbra is munkánk zsinórmértékéül.

Kinyilvánítjuk továbbá, hogy olyan utasításnak, szabálynak, bárkitől is származzon, nem fogunk megfelelni, ami erkölcseinkkel vagy szakmai hitvallásunkkal összeegyeztethetetlen” – írták, és kikiáltották a Vörösmarty Szellemi Köztársaságot is.


A nyilatkozatot a gimnázium tantestületének jelentős része aláírta, a közleményt az iskola honlapján is közzétették.

KLUBRÁDIÓ MÁSRÉSZRŐL: VENDÉGEK BOD PÉTER ÁKOS ÉS BOKROS LAJOS

KLUBRÁDIÓ / MÁSRÉSZRŐL / PODCAST
Műsorvezető: RÓZSA PÉTER
2023.08.31.


A Másrészről reagál a jelen közéleti kérdésekre, illetve elemez olyan múltbéli eseményeket, amelyeknek új megközelítését és mai tanúságait mutatja be.

A műsor két belső rovata:

Ez van - Ez a műsor első része helyzetértékelés, illetve leírás, mely során egy vendéggel bemutatjuk a témát és felvezetjük a következő részt, melynek címe:

Egyrészt-másrészt - Itt bekapcsolódik még egy vagy két meghívott vendég, aki újabb szempontokat társít a vitatott témához.

PALÓCZ ÉVA: KORLÁTLANUL MÁR NEM LEHET LOPNI, DE EGY KISEBB JACHTRA VALÓT AZÉRT MÉG ÖSSZE LEHET SZEDNI – KOMPORSZÁG

KOMPORSZÁG / MAGYAR HANG
Műsorvezető: SZERETŐ SZABOLCS
2023.09.01.



Az inflációt nem a kormány győzte le, azt nem lehet legyőzni. A drágulás már megtörtént, és hiába mérséklődik az üteme, aminek egyszer már brutálisan megemelkedett az ára, az már így is marad, és együtt kell élnünk vele. Idén decemberben átlagosan 40 százalékkal lesz drágább minden, mint két évvel korábban – jelentette ki Kompország című műsorunkban Palócz Éva közgazdasági kutató elemző.

Palócz Éva még beszélt arról is, hogy:

• Van-e olyan orbáni gazdasági terv, ami jövőképet mutatna?
• Hogy tüntethetik el az akkugyárak a magyar középvállalatokat?
• Megkapja-e a kormány az uniós pénzeket?
• Mi okozta Magyarországon az Európa-rekorder inflációt?
• Kárt okozott vagy inkább használt az alapvető élelmiszerekre kivetett árstop?
• Mennyit segít a legszegényebb nyugdíjasokon a nyugdíjkorrekció, és szükség lenne-e differenciált nyugdíjemelésre?
• Miért jöttünk ki gazdaságilag sokkal rosszabbul a covid-járványból, mint mások?

Műsorvezető: Szerető Szabolcs
Szerkesztő: Farkas Melinda

FLASZTER 254. – BŰNÖZÉS, FORRADALOM, ÁLLÓ CÖVEK

FLASZTER / MAGYAR HANG
Műsorvezető: GYÖRGY ZSOMBOR
2023.09.01.



Ne okoskodjanak, hanem csinálják azt, amire utasítottam őket! Lázár János kiakadt a MÁV vezetőire, mi is kiakadtunk azon, hogy nem előre megyünk, hanem hátra, MÁV-ostul, kórházastul, gyárastul, meg az időben. Vonatoztunk, beszéltünk a forradalomról és Putyinról, kiengedtük a Mi Hazánk szellemét a palackból, beszélgettünk a vendégmunkásokról és a kórházakról. Mindez a Flaszterben, vendégünk Polgár Tóth Tamás a Debrecinertől és Tompos Ádám a Magyar Hangtól, szerkesztő-műsorvezető: György Zsombor. Kötöttfogás ma nem lesz, mert ezen a héten Kötöttfogás Extra van, közönség előtt. Ha ott szeretne lenni a nézők között a vasárnap esti felvételen, itt jelentkezhet: https://bit.ly/45Ixd8u


MIÉRT NEM MONGÓLIÁBAN VESZNEK TELKET A NER-ESEK, HOGY OTT SZŐRÜKÖN ÜLJENEK MEG NYARGALÁSZÓ LOVAKAT?

HÁROMHARMAD / 24.HU PODCAST
Műsorvezető: NAGY JÓZSEF
2023.09.01.


Végigorbánozta a mai műsort Kerner Zsolt, Pető Péter, valamint Nagy József. Volt hozzá trambulin, kettő is: a miniszterelnök Tucker Carlsonnak adott interjúja és a tranizitos fellépése. (Az első publikált verzióban súlyos tévedés hangzott el Bajcsy-Zsilinszky Endrével kapcsolatban, a felvételt ezért javítottuk.)

ORBÁN VIKTOR ÉS A JÖVŐ MEGÉRTÉSÉNEK KÉPESSÉGE

MÉRCE
Szerző: BOGATIN BENCE
2023.09.02.


Dicsekedhet-e az előrelátásával a pillanat uralásáról elhíresült vezető, aki romba dönti az oktatást, és nem tudja, mit kezdjen az általa elszabadított akkumulátoripari káosszal?


Orbán Viktor tizenhárom plusz négy éve tartó regnálása legkésőbb a hírhedt 2015-ös G. Fodor-i mondatok óta a mára unalomig ismételt „pillanat uralása” kifejezéssel, a rövid távú hatalomszerzéssel és -megtartással párosított reálpolitikai stratégiával kapcsolódik össze. Múlt pénteken a miniszterelnök reggeli rádióinterjújában ehhez képest éppen azt nevezte kormányzása fontos erényének, hogy milyen eredményesen sikerült átlátnia és megértenie a távolabbi jövőt, a magyarok életét befolyásoló hosszú távú folyamatokat.

„Aki hamarabb látja, hogy mi fog történni, hamarabb érti meg, hamarabb készít tervet, hamarabb alkalmazkodik, lépéselőnyre tesz szert, például a nagyokhoz képest. […] Tehát egy Magyarország méretű országnak az eszében van az ereje, az ész ugyanis előrelátó képességet és gyorsaságot jelent. […] Előrébb vagyunk, jó néhány évvel, sőt egy egész évtizeddel, mint mások, és ebből a gyorsaságból, előrelátásból nagyon komoly gazdasági előnyeink származnak.[…] Tehát a gyorsaság, a jövő megértése fontos dolog.”

A miniszterelnök két példával támasztotta alá állításait. Egyrészről azt hozta fel, hogy jóval az energetikai problémáink akuttá válása előtt ápolni kezdték a kapcsolatot Törökországgal és a türk államokkal, mely jó viszonyra az energiaellátás stabilitása miatt továbbra is kiemelten figyelnek. Másfelől pedig azt említette, hogy mi már jócskán az ukrajnai háború kitörése előtt felépítettünk magunknak egy tankgyárat Zalaegerszegen...

AZ ORBÁN-KORMÁNYTÓL 16 MILLIÁRD FORINTOS INGATLANVAGYONT ÉS TÖBB MILLIÁRDOS MŰKÖDÉSI TÁMOGATÁST KAPÓ LAKÁSALAP VÉGRE ELÁRULTA, MIRE JUTOTT MÁSFÉL ÉV ALATT

NÉPSZAVA
Szerző: SZALAI ANNA
2023.09.01.


Erős kormányzati hátszélben, több mint hatezer állami lakás, ház átvételével jött létre 2022 elején a Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szociális lakásügynöksége, az MR Közösségi Lakásalap, ám működéséről eddig keveset lehetett tudni, mert elzárkóztak a kérdések elől. Most viszont – lapunk sokadszorra feltett kérdései nyomán – közleményt adott ki eddigi tevékenységéről a szervezet. Két lakbéremelés, 58 ingatlaneladás, mentorálás, partnerség, néhány ukrán család és három volt állami gondozott elhelyezése – eddig ez a mérlege az MR Közösségi Lakásalapnak...

NEM AZ EU MIATT EMELIK TÖBB MINT 40 FORINTTAL AZ ÜZEMANYAGOK ÁRÁT JANUÁRTÓL

G7.HU
Szerző: MIKLÓS LÁSZLÓ
2023.09.01.


(A szerző mérnök-közgazdász, 2002-2010 között a Mol vállalati kapcsolatok igazgatója és az MVM Felügyelő Bizottságának elnöke, 2015-2019 között az FGSZ igazgatóságának tagja. Az Ekonomi a G7 véleményrovata.)


Az üzemanyag-ársapkák eltörlése utáni, év eleji 658 forintos benzin- és 720 forintos gázolajárak jelentős áresés után a május- július közötti időszakban csak 100 forint körüli összeggel voltak magasabbak a 480 forintos hatósági árnál. De aztán változott a trend és augusztus közepére már 640 forintos literenkénti árakkal találkoztunk. Mint a G7 rámutatott, a nettó átlagkeresetek növekedése ellenére már csak 600 liter üzemanyagra elég az átlagfizetés az újabb emelés után.

Néhány fundamentális ok miatt a világgazdaság lassulása ellenére is beragadni látszik a kőolajár a 80 dollár/hordó árcentrumba, és ilyen magas árszint – a 2022-es háborús hatás kivételével – 2014 ősze óta nem fordult elő. Így aztán nem csoda, ha a korábbiak mellett új heti üzemanyagár-figyelő rovatok jelennek meg a médiában.

Az üzemanyagárak alakulásával kapcsolatos aggodalmat növeli, hogy 2024 január 1-től literenként 32,50 forinttal növelik a benzin és a gázolaj jövedéki adóját, amelytől a költségvetés 190 milliárd forint bevételt vár. A számítások szerint további 8,8 forint áremelést és 50 milliárd forint többletbevételt eredményez a jövedéki adóemelés a 27%-os áfa következtében. A kormány szerint az üzemanyagok jövedéki adóját Brüsszel nyomására kell jövőre az uniós minimumszinthez igazítani és emiatt lesz januártól több, mint 40 forintos áremelkedés.

A Portfolio a durván meglóduló magyarországi üzemanyagárak egyik fontos tényezőjének tartja, hogy a Brenthez képest nagyon beszűkült az orosz urali olaj importjának árelőnye, ami a lap szerint azért lényeges, mert az itthoni olajfinomítás mintegy kétharmada az urali nyersolajból történik. Sőt úgy véli, hogy a Barátság vezeték ukrán tranzit díjának 21 euró/tonnára növelése miatt a beszerzés költsége jelentősen növekedett, és a tranzitdíj emelése a magyarországi üzemanyag értékesítés árazására is kihat. Van olyan vélemény is, hogy nem lesz itthon olcsó benzin – a horvátok és az ukránok együtt emelik az árát, mert a transzferdíj beépül az üzemanyag árába és Mol egyre növekvő szállítási költségeit végső soron a benzinkutak közönsége fizeti meg.

Van, aki szerint tizenöt tényező is magyarázza, hogy miért drága a benzin, és miért lesz hamarosan még drágább. Ezek között éppúgy szerepel a szankciós felár, a Brent és az orosz olaj árkülönbségének csökkenése és az orosz olaj embargó kikerülése, mint ahogy az is, hogy magasak az adók és hogy uniós nyomásra kell megemelni a jövedéki adót. A megkérdezett szakértők szerint az üzemanyag-árstop utóhatásaként a versenytorzulás és az újabb kormányzati intézkedéstől való félelem miatti előre történő „bezsákolás” lehet az oka annak, hogy augusztus közepén a hazai gázolajár a legmagasabb a régióban , és a benzin is csak Ausztriában és Szlovákiában drágább, mint nálunk.

Az ársapka kivezetése utáni időszakban a régiós áraknál magasabb hazai üzemanyag-árszint kialakulásában az MNB elemzése szerint fontos elem az árrések növekedése.

A hazai üzemanyagok drágulása – ideértve a januári adóemelést is – és a regionálisan, sőt az adómentes árakat tekintve EU szinten is kiemelkedően magas üzemanyag-árszint ezen magyarázatok szerint, tehát éppen úgy a kormánytól független okokra vezethetők vissza, mint az EU átlagának közel háromszorosát elérő és a V4 országokét is több, mint másfélszeresen meghaladó hazai infláció. Ahogy a kiugró magyar inflációnak sem a kormánytól független okai – aszály, a multik profitéhsége, a háború, a szankciók – vannak, úgy

az üzemanyagok relatív drágasága is kormánydöntések eredménye...

ORBÁN VIKTOR ÖSSZEVISSZA BESZÉLT A TUCKER INTERJÚBAN

DAVE VILÁGA
Szerző: Dave
2023.09.01.



Tucker Carlson interjút készített Orbán Viktorral, amiből kiderült, hogy a vezér tökéletesen alkalmatlan miniszterelnöknek. Ugyanis összevissza beszél...

IGEN B@SSZAMEG, KIFESTETTÜK: ÍGY TATAROZZÁK A SZÜLŐK A TANTERMEKET

444.HU
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2023.09.02.


Eredetileg csak egy amolyan színes-szagos kis cikket akartam írni a tanévkezdés alkalmából arról, hogy a szülőknek és a pedagógusoknak milyen erőfeszítéseket kell tenniük annak érdekében, hogy szeptember 1-jére legalább elfogadható állapotba pofozzák az iskolákat, tantermeket. Ehhez kértem segítséget az olvasóktól, küldjék el, nekik milyen tapasztalataik vannak.

Rengeteg levelet kaptunk – köszönjük! –, ám ahogy csak jöttek és jöttek, egyre inkább az volt az érzésem, hogy itt most nem lehet egy kis jópofizással összedobálni ezeket a beszámolókat, hogy aztán mindenki szörnyülködve szórakozhasson rajtuk. Mert a kép, ami ezekből a levelekből összeállt, túlmutat a 2023/24-es tanév kezdésének nehézségein.

Kaptunk levelet fővárosi és kistérségi oktatási intézményekből, úgynevezett elitiskolákból és hátrányos helyzetű helyekről, óvodából, általános iskolából, gimnáziumból, szóval mondhatjuk, hogy széles volt a merítés. Ám úgy tűnik, hogy a problémák teljesen függetlenek attól, hol és milyen intézményekről van szó. Általánosan mesélnek az oktatási rendszer csődjéről.

Bukás, még a tanévkezdés előtt.

Néhány dolgot a beszámolók előtt szeretnék rögzíteni:

Hangulat: A rengeteg levél zömében a nekünk író szülők kifejezetten kérték, hogy semmilyen módon ne legyenek beaznosíthatóak. Mert hát mégiscsak a gyerekükről van szó, és nem szeretnék, ha bármilyen retorzió érné őket. Ez önmagában szerintem mindennél többet elmond. Az iskolák rohadnak le, a fenntartó a szülőkre terheli a felújítások költségét, sőt, gyakorlatilag azt is elvárja, hogy önként megcsinálják ezeket a munkákat, és mindezek ellenére a szülők azok, akik azt érzik, ha egyáltalán beszélnek erről a tökéletesen abszurd és felháborító helyzetről, akkor nekik – illetve a gyereküknek! – van félnivalója. Őrület.

Állapotok: Rosszak, persze, tudtuk eddig is. De azért gondoljunk bele, hogy az iskola az a hely, ahová beadjuk a gyerekünket, ahol a napja jelentős részét töltenie kell, és ahol olyan körülmények vannak, amilyenekbe egyébként biztosan nem küldenénk őket, ha nem az iskoláról lenne szó. Ahol elvileg vigyázni kéne a testi épségükre is, miközben a szellemük épül. Használhatatlan vécék, kinyithatatlan ablakok, veszélyes állapotban lévő asztalok, székek, szekrények – tényleg normálisnak kell vennünk, hogy ilyen színvonalú intézményeket képes az állam fenntartani? A mi adóforintjainkból? Nonszensz.

Hozzáállás: A nekünk író szülők egy része kiemelte, hogy a felújítások közepette legalább épült a szülői munkaközösség is, tiszta haszon, végül is ennyi előnye legalább legyen a dolognak. De ne menjünk el szó nélkül amellett, hogy mindezt a nyáron is dolgozó szülőktől elvárni normális esetben nem lehetne, ahogy azt sem, hogy mindezt saját zsebből fizessék. Úgy, hogy a tanévkezdés önmagában is súlyos tízezreket vesz ki a családi kasszákból, és úgy, hogy elméletileg a központosításnak az lenne a lényege, hogy egy erre hivatott fenntartó gondoskodjon az épületek karbantartásáról is. Persze volt olyan szülő, aki azt írta, már 2009-ben is kellett hasonló munkákat végezniük az iskolában. De attól, hogy erre tréningezik a szülőket, hogy ez vált a normává, valójában még egyáltalán nem természetes. Sőt...

KÉRDEZIK A VOLT TANÁRAIM, HOGY VAN-E MÉG HELY A MAGÁNISKOLÁMBAN

TELEX / VIDEÓ
Szerzők: KRAJNYÁK LUCA, BAKOS BARNA, SZILÁGYI MÁTÉ
2023.09.02.



16 ezer tanár hiányzik az oktatási rendszerből a tanévkezdésre időzített tanártüntetés szervezői szerint. Van, aki harminc év után hagyja el a pályát, mások inkább magániskolákba mennek.


TANÁROK MEGBECSÜLÉSE A VILÁGBAN

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: BEREND T. IVÁN
2023.09.01.


Egy ember jövőjét – azon túl, hogy mit hoz magával családjából – meghatározó módon formálják a tanárok. Egy találkozás egy karizmatikus tanárral eldöntheti a jövőt. Ezt saját tapasztalatból mondhatom. Egy ország jövőjét – a jövő generációi révén – a tanárok formálják. Ezért sokat árul el, hogy egy országban milyen a tanárok megbecsülése. Ez nemcsak a fizetések formájában nyilvánul meg, hanem a tanári pálya társadalmi megbecsülésében is. Abban, hogy mennyire vonzza e pálya a tehetségeket. E témáról, Magyarország vonatkozásában és minimális európai összehasonlítással (Tanár nélkül nincs jövő) már írtam a Népszava 2023. március 16-i számában. Hadd lépjek egy nagy lépéssel tovább az alábbiakban széles, nemzetközi összehasonlításba helyezve a témát, hiszen hatalmas különbségeket tapasztalhatunk a világban.

Érdekes képet ad erről nemzetközi összehasonlításban a 2010-ben alapított, londoni székhelyű Varkey Alapítvány vizsgálata. Ez az intézmény vezette be az úgynevezett „Globális tanári státuszt” (Global Teacher Status), a tanárok megbecsülését tükröző indexet. Az olvasó azonnal megkérdezheti, hogyan mérhető ez. Nos, természetesen közvetett mutatók révén. Kérdésekre adott válaszokkal például arról, hogyan ítélik meg az emberek a tanári pályát más pályákhoz viszonyítva; hogyan ítélik meg az emberek a tanári fizetéseket; mi a véleményük a gyermekeiket tanító tanárok munkájáról; mi az iskolás gyerekek véleménye tanáraikról; mennyire biztatják a szülők gyermekeiket, hogy tanári pályát válasszanak. Ha ez a mérés nem lehet is egzakt, mégis jól tükrözi, hogyan tekintenek a tanári pályára egy-egy országban. A kérdésekre adott válaszokat az Alapítvány számszerűsíti: 10 pont a legmagasabb, 1 pont a legalacsonyabb elismertség.

Sokat mutat, hogy eszerint a tanárok megbecsülését illetően az Alapítvány 2013 óta 35 országra kiterjedő vizsgálata szerint Kína áll nemzetközileg az első helyen, és Brazília az utolsón. Kína mellett India, Malajzia, Tajvan, Indonézia és Dél-Korea mind a legjobbak közé tartoznak a tanári státusz rangját illetően, megelőzve az összes európai és észak-amerikai országot. Az is bebizonyosodott, hogy minél magasabb a tanárok megbecsülése egy országban, annál jobb a diákok teljesítménye, amelyet az úgynevezett „Programme for International Student Assessment” (PISA) mutatóval mérnek. (Ez a mutató, melyet az OECD vezetett be, 15 éves diákok teljesítményét méri olvasás, matematika és tudományos tantárgyak tekintetében.) A fent említett ázsiai országok, melyekben a tanári szakma a legbecsültebb, foglalják el az első hét helyet a diákok matematikai felkészültségét illetően is. A természettudományos tantárgyakban az első 10 helyből 7 helyen ázsiai országokat találunk. Ez a legélesebb ellentétben áll a dél-amerikai és karib-tengeri országok diákjainak matematikai, természettudományos és olvasási felkészültségével. Ez utóbbi országok mind a világranglista utolsó harmadában helyezkednek el...


NE DŐLJ BE PESTYNEK

REZEDA VILÁGA
Szerző: Rezeda
2023.09.02.


Az ellenzéki (vö.: nem orbánpárti) média úgy adogatja kézről kézre Pesty Lászlót immár, mint valami ékszerdobozt, hozzá hasonló, belőle sarjadzó felfedezettet, akitől bármit is lehetne remélni, holott semmit sem. Mint emlékezhetünk, az ősfideszes filmrendező Tusványoson egy rossz (részeg) pillanatában nekiment Mészáros Lőrincnek Lölö-jelenségként emlegetve a gázszerelő mesébe illő gazdagodását. Ezen akkor mindenki megdöbbent, Pesty pedig az első ijedtség után (hogy akkor most őt felnégyelik vagy kerékbe törik), igyekszik a legjobban kijönni az elszólásból, és elkezdett belőle rendszert építeni.

A számos megszólalás során, amit azóta hallhattunk tőle, az a bukolikus világ kezd kirajzolódni a szemünk előtt, amelyben nem a rendszerrel van baj, csak az elhajlókkal, és mindaz a mocsok, ami a NER-re jellemző, nem történhetne meg, ha Orbán tudna róla. Pesty abban ringatja magát, illetve azzal etet minket, hogy az a pörformansz, amit ő most előad, elhozza a Fidesz megtisztulását, neki pedig, mint valami mesebeli hősnek, megköszönik majd, hogy fölnyitotta a maffia ártatlan szemeit, és a világ boldogan csordogál tovább az Orbán megszabta mederben. Kiindulásként azért állapítsuk meg, hogy Pesty nem azt mondta: O1G.

Pesty az hangoztatja Tusványos óta: M1G. Illetve árnyalva a képet, Mészárossal az a baja, hogy kilóg a szájából a kapanyél, és ezért nem érti, honnan a hatalmas lendületű gazdagodás. Mintha Mészáros tehetne róla, de ez a naivitás azt tételezi, hogy Mészáros tehet akármiről is, hogy képes önálló gondolatra. Már itt felfedezhető az ellentmondás, ugyanis, ha a gázszerelő annyira hülye, mint amennyire Pesty helyesen tételezi, akkor valaki dönt helyette, a NER-ben pedig ez más nem lehet, csakis Orbán, aki egyszemélyben ad utasítást vagy jóváhagyást mindenre. Ma már kis túlzással arra is, hogy lehet-e klozettpapírt venni.

Hogy Pesty ennyire beindult, és fáj neki a bunkók gazdagodása, egyes feltételezések szerint azért lehet, mert vagy ő, vagy valamely közeli ismerőse nem részesült kellően Orbán anyagi kegyeiből, a kiakadásból azonban így próbál kétségbeesett előnyt kovácsolni. Holott, ha nem volna a háttérben valamely sandaság, Orbán pribékjei (Bayer és a többi sajtóklubos) már cafatokra szedték volna. Viszont egy rohadt szó nem sok, de annyit sem szentelnek a friss szabadságharcosra, s ez mutatja és támasztja alá azt a sanda gyanút, hogy itt valami másról – többről vagy kevesebbről – van szó. A Fidesz ugyanis mindent tud.

Folyamatosan végzik a közvéleménykutatásokat, s ezek eredménye alapján fabrikálják a kommunikációt, így okunk van azt feltételezni, hogy a legújabb jachtozás már egy kicsit sok volt a plebsnek. Így Pesty akciója nem egyéb, mint Mészáros – és a többi – gazdagodását leválasztani igyekvés Orbánról, mint aki arról nem tehet, de mondom, a végén még odáig is eljutunk, hogy netán nem is tud róla. Hogy Pestynek ne higgyünk, annak több oka és indoka is van. Az érdem nélkül gazdagodók között még véletlenül sem említi Orbán családját, az apját, a gyerekeit vagy a vejét, adott tehát a kör, akire a szar nem kenhető rá...

NYUGDÍJÜGY: ORBÁN VIKTOR GYÁVA, NEM MER LÉPNI

NÉPSZAVA
Szerző: MUHARI JUDIT
2023.09.02.


Hiába a uniós elvárás, aligha lesz érdemi változás a nyugdíjrendszerben. A fontos módosításokhoz hiányzik a kormány bátorsága – mondta lapunknak Simonovits András közgazdász. Interjú.


Nyugdíjügyben az a legújabb sajtóinformáció, hogy emelheti a kormány a korhatárt. Ön mit tud erről?

Szó sincs általános korhatáremelésről, ilyen lépésre a következő 10 évben biztosan nincs szükség. Nem is szerepel ilyen szándék abban a jelentésben, ami alapján a kormány kidolgozza az Európai Bizottság által kért reformot. Legutoljára 2009-ben, a Bajnai-kormány hozott erről egy radikális döntést. 2013-ban még 62 év volt a nyugdíjkorhatár, majd évente, félévvel csúsztatva 2022-re elérte a 65-öt. Megvalósult, a Fidesz végigvitte, nem állította le, pedig eközben a várható élettartam csak egyetlen évvel nőtt.

Nagyon hangsúlyosan mondta az általános szót. Másfajta emelés lehet?


Lehetne. A Nők40 programot meg kellene szüntetni. Értelmetlen és méltánytalan. Az nincs rendjén, hogy egy 39 éves jogviszonnyal rendelkező 64 éves nőt nem engedünk el, mert többet tanult, vagy betegség, ápolás miatt kihagyott pár évet a munkából. De 40 éves jogviszonnyal egy 60 éves nyugdíjba mehet, majd másnap teljes fizetésért, de már járuléklevonás nélkül, újra dolgozhat...

POZSONYI PIKNIK 2023.09.02.

POZSONYIPIKNIK.HU
Szerző: PP
2023.09.02.


A műsorfüzet letölthető innen (pdf-ben):

BARTUS LÁSZLÓ: NÉHÁNY KERESETLEN SZÓ A BEBÖRTÖNZÖTT ORBÁNRÓL

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2023.09.01.


Tekintettel arra, hogy két évvel idősebb vagyok, mint Orbán, így én is éltem a szocializmus alatt. De nem emlékszem olyanra, amikor Orbánt „fiatal korában letartóztatták és börtönbe vetették az oroszok által támogatott rendőrök, amiért megpróbálta felszabadítani az országot.” Márpedig ezt állította Tucker Carlson bukott amerikai tévés személyiség, akit a Trump által elveszített választás elcsalásáról szóló hazugságai miatt kirúgtak a Fox News-tól, amely egy szélsőjobboldali propagandacsatorna, de Carlson már nekik is sok volt.

A bebörtönzés azt jelenti, hogy valakit elítélnek és hosszabb időre börtönbe csuknak. Ilyen eseményre, amikor Orbánt „oroszok által támogatott” rendőrök börtönbe vetettek, nem emlékszem. Még arra sem emlékszem, hogy az oroszoknak sok köze lett volna azokhoz a magyar rendőrökhöz, akik március 15-én és október 23-án a demokratikus ellenzék (a későbbi SZDSZ) tagjai ellen sok éven át felléptek, s akikhez Orbán már a rendszer legvégén csatlakozott. Orbánt legfeljebb bevitték egyszer, azt is számításból kiprovokálta, mert minden tét nélkül hepciáskodott velük.

De ez nem „bebörtönzés”. Akkor bebörtönzésnek nevezhetnénk azt is, amikor valakit ittas vezetés miatt egy-két órára előállítanak.

Arra sem emlékszem, hogy egy Orbán Viktor nevű fiatalember fel akarta volna szabadítani az országot. Ez az Orbán Viktor nevű fiatalember 1987-ben az ELTE jogi karán diplomázott, ahova a rendszer kritikusai be sem kerülhettek, de ha történetesen fel akarták volna ténylegesen „szabadítani” az országot, akkor még a diploma előtt kirúgtak volna őket (kivéve, ha ehelyett beállnak besúgónak). Pedig Tucker szerint ez a „bebörtönzés” hitelesíti, hogy Orbán ismeri az oroszokat, ezért ő a legautentikusabb személy az orosz-ukrán háború megítélésében.

Orbán egy felülről vezényelt hatalomváltásba kapcsolódott be, amikor annak már semmiféle veszélye nem volt. Hogy „megpróbálta felszabadítani” az országot, azt jelentette volna, hogy nekiment az oroszoknak, a megszálló szovjet hadseregnek. Carlson arra utalt, mintha Orbánt ezért bebörtönözték volna. Elég lett volna megnézni a Wikipedia szócikkét, amely szerint 1988-ban alakult meg a Fidesz, egy év múlva már a hatalmon levő kommunista párt szervezett ellenzéki kerekasztalt a hatalom békés átadására. Orbán pedig sokáig hitt kommunizmusban, KISZ-titkárként kezdte.

Orbán Nagy Imre újratemetésén hívta fel magára a figyelmet, amikor eljátszotta, mintha ő zavarná el a távozó orosz csapatokat. Még szerencse, hogy a pökhendi beszéde után nem fordultak vissza. Orbán Chuck Norrisnak „utcai harcosnak” nevezte magát, ami a legkevésbé sem illik rá. Nem volt ez igaz a rendszerváltás előtt sem, a rendszerváltás után sem. Egyszer szabadította rá az országra „utcai harcosokat” (inkább szélsőjobboldali csőcseléket) 2006-ban, de ő maga elmenekült az utcai harc elől, miután nagygyűlése résztvevőit odalökte a csőcselék és a rendőri oszlatás közepébe.

Eredetileg az „utcai harcos” szöveg arra vonatkozott, hogy ő „nem az elitből jött”. Ez is hazugság, mert Orbán a rendszerváltó politikai elit tagja volt, az establishment, az intézményes vezető réteg egyik vezető személyisége. Ezért hamis, ahogy Trumphoz próbálja hasonlítani magát, mintha ő is kívülről jött volna a politikába. De e tekintetben Orbán maga a „lecsapolandó mocsár”. Annyiban került kívülre a mainstream politikai életből, hogy felrúgta a demokratikus minimumot, szembefordult az alkotmányos demokratikus rendszerekkel, s egy fasiszta államot és önkényuralmat épít...

AZ MÉG NEM KÜLPOLITIKA, HA BETEKERED MAGAD EGY UNIÓS ZÁSZLÓVAL 🇪🇺 | LAKNER ZOLTÁN A KLUBRÁDIÓBAN

KLUBRÁDIÓ / REGGELI SZEMÉLY
Műsorvezetők: HERSKOVITS ESZTER, SELMECI JÁNOS
2023.09.01.



A Reggeli személy 2023. augusztus 31-i adásában Herskovits Eszter és Selmeci János vendége Lakner Zoltán politológus, a Jelen főszerkesztője volt.

RENDRAKÁS A CISZTEREKNÉL: RUBOVSZKY RITA AZ ISKOLAI FŐHATÓSÁG ÚJ VEZETŐJE

A SZÍV / VÁLASZ ONLINE
Szerző: A SZÍV
2023.09.01.


A Válasz Online idén júniusban cikksorozatban mutatta be, miért sújtott le a Vatikán a magyar ciszterci vezetésre. Az átvilágítási folyamat még tart, de a „rendrakás” részeként új elöljárót kapott a Ciszterci Iskolai Főhatóság. Az új vezető az a Rubovszky Rita, aki a 2022/23-as tanév végén – váratlanul – távozni kényszerült a Patrona Hungariae Iskolaközpont főigazgatói posztjáról. A szakemberrel a Szív újságban Tornya Erika készített beköszönő interjút – a szöveget most a jezsuita magazin és lapunk együttműködése keretében közöljük...