2020. április 16., csütörtök

KI KERÜLJÖN LÉLEGEZTETŐ GÉPRE, HA NINCS ELÉG?

1000 LEÜTÉS BLOG
Szerző: HaFr
2020.04.16.



Korábban felvetődött ez a dilemma Olaszországban, most legutóbb -- ahogy hallom -- New Yorkban, de valójában ami praktikus kérdés itt, az egy jóval általánosabb problémához vezet, amit a bölcselet már több mint kétezer éve óta tárgyal rengeteg különböző szempontból. A probléma erre csupaszítható le: tehető-e különbség emberek között élet és halál kérdésében; másképp: van-e indok, ami alapján bárki nemléte (halála) igazoltan választható bárki más nemlétével (halálával) szemben (és vegyük ki ebből a problémakötegből azt, hogy valaki főbenjáró bűnt követett el, ti. másvalaki erőszakos halálának okozója).

A probléma azonos számú ember halálát veti össze egy csoportéval, tehát nem tesz számszerű különbséget a szembenálló csoportok között. A csoportok mérete terjedhet egy embertől n (int) számú emberig, a lényeg, hogy a szembenálló csoportokban azonos számú ember legyen. A konkrét -- címbeli -- esetben egy csoport választása a másikkal szemben ez utóbbi csoport összes tagjának halálát jelenti. A nemválasztást (vagyis a probléma megoldatanságának választását) nem tekintem legitim választásnak. Az érvelés kedvéért vegyünk egyfős csoportokat.

A lélegeztető gépnek nincs helyettesítő java, ebben a helyzetben abszolút szűkösséggel állunk szemben, ami mindenképpen az egyik ember halálához vezet. Az első kérdés: erkölcsi problémával állunk-e szemben egyáltalán vagy megoldható-e ez a probléma (megválaszolható-e a kérdésünk) az erkölcs terrénumán kívül. Azaz: végső soron mindig erkölcsi probléma-e egy ember léte?

...

KÁSLER PARANCSÁRA, EMBERTELEN MÓDON KÜLDIK HAZA A KÓRHÁZI BETEGEKET

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.16.


Drámai helyzetek sora fordul elő, mert a kórházak – a miniszter döntése nyomán – kénytelenek kiüríteni az ágyakat, és a folyamatos ápolásra szoruló betegeket is hazaküldik. A portálunknak nyilatkozó Falus Ferenc azt mondja, hogy helyes lenne, ha az utcára tett betegek hozzátartozói beperelnék az államot, mert a beteg joga sérül! A volt tisztifőorvos felháborítónak tartja, hogy Kásler Miklós azért bocsájtott el kórházigazgatót, mert nem volt hajlandó a miniszter utasítását szolgai módon végrehajtani, és nem tette utcára a magatehetetlen ápoltakat. Az interjúban szó lesz még az idősotthonokban, a hadseregben és a börtönökben előforduló járványveszélyről is.

Sok magatehetetlen, súlyosan beteg embert küldenek haza a kórházakból, mert a járvány miatt szükség van az ágyakra. Önhöz is eljutnak ezek a hírek?

– A jelenlegi járványügyi helyzetben nem indokolt az ágyak tömeges felszabadítása! Főleg nem olyan áron, ha magatehetetlen betegeket küldenek haza. Ez a törekvés aránytalan, embertelen, továbbá akiket kilakoltatnak a kórházból, azok életét, egészségét kockáztatják – tehát vállalhatatlan. A terv fokozatos bevezetése indokolt lett volna, de nem így, hogy rögtönöznek, hanem időben megtervezik és elő is készítik. De nem ezt történik. Várom, hogy a hazai média részletesen beszámol a történtekről, az esetleges emberi tragédiákról. Helyesnek tartanám, ha az érintett családok beperelnék az államot, hogy a vészhelyzetre való hivatkozás, a járványhelyzet nem volt arányos az okozott egészségkárosodással és a rájuk szakadt – megoldhatatlan – ápolási feladattal...

A LEGFONTOSABB AZ ÉLET VÉDELME, UTÁNA RÖGTÖN A TANULÁS KÖVETKEZIK – TÁVOKTATÁS A LESZAKADÓ TÉRSÉGEKBEN

ÁTLÁTSZÓ / SZOCIO BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.04.14.


Járványveszély van, az iskolák bezártak, az oktatás színtere az otthon lett. A tanárok távoktatásban, digitális úton szervezik az órákat, mindenhol, így a leszakadó térségekben is. Hogyan birkóznak meg a feladattal a szegregált iskolákban dolgozó tanárok és a segítő szervezetek?

Logikus lépés járvány idején a távoktatás, és járható útnak tűnne, ha a társadalmi leszakadás ma nem érintene tömegeket, régiókat, egész országrészeket, és ha az oktatási rendszer mára betöltötte volna esélykiegyenlítő funkcióját. Ha így lenne, akkor kevesek számára lenne ott a nagy kérdőjel a tanév sikeres befejezését illetően. Nem aggódnának emiatt sem a családok, sem a pedagógusok.

A leszakadó térségben élőket azonban a lejtőn egyre gyorsabban rohanva érte a járvány. Nem igazán tudnak most kapcsolódni, csak ”elvannak” otthon. A rendkívüli helyzet a szegregálódó vagy szegregált iskolákat is a lejtőn lefelé csúszva érte, melyek eszköztelenül, szakemberhiánnyal küzdve, még a mindennapi iskolába járás idején sem tudták az oktatási fuknciójukat megfelelően betölteni.

Kettészakadt az ország, és a szakadék a távoktatással csak tovább növekszik. Mert, amíg a társadalom egyik része megfelelő fizikai, technikai, életvezetési, tudásbeli, tervezési, és szabálytartási kompetenciákkal képes megteremteni a biztonságos otthontanulás feltételeit, addig a kevésbé szerencsés felében ez lehetetlen.

Még azok is küzdenek a jelenlegi helyzettel, akiknek mindez adott, hiszen a szülők egy része home-office üzemmódban működik, és emellett kell a gyerekekkel napi négy-öt, néha még több órás tanulást megszervezni. Ez nem egyszerű, mert valljuk be, az önálló tanulás képességét még a legjobbaknak sem sikerült jól elsajátítania, hiszen az utóbbi évek oktatási elvásársai nem erre helyezték a hangsúlyt. Az iskolák, ahova az ő gyerekeik járnak, most rendre túltolják: a tanárok feleltetnek, dolgozatot íratnak, úgy tesznek, mintha menne tovább az oktatás, csak épp az osztályterem helyett a digitális térben történnek a dolgok.

De mi a helyzet a társadalom másik felében?

Kezdjük azzal, hogy az otthon tanuláshoz a fizikai adottságok sincsenek meg. Nem lehet nyugodt tanulási környezetről beszélni ott, ahol a szülők öt-hat gyerekkel élnek egyetlen szobában, ami most, mivel még fűteni kell, egyben a főzés, az étkezés, az alvás, és a mosás színtere is. Ilyen körülmények között leültetni a gyereket csendben tanulni, lehetetlen.

És a technikai adottságok? Az első héten feltett iskolai körkérdésre, hogy van-e a családban digitális eszköz (beleértve az okostelefont is), a válasz igen volt. Ma a telefon minden családban ott van, még a legszegényebbekben is. Nos, megvan a név mellett a pipa, akkor nincs gond, adott a szolgáltatók által nyújtott ingyenes internet, lehet kapcsolódni a Krétához! Hamar kiderült, hogy a családok zöme nem tudja mi az a Kréta, és nem tud hozzá kapcsolódni sem. Az iskolák ekkor új megoldásokkal próbálkoztak: holnapot és facebook-oldalt készítettek, hogy ezeken keresztül tegyék elérhetővé a feladatokat.

Mindhiába, mert sokaknak ez sem segített, nem tudták felvenni a fonalat. Mert az a tudás, amivel ezek a családok a digitális térben működnek, kimerül a kapcsolattartásban, a csetelésben, a szelfi-készítésben, és az élő videózásban (az ügyesebbeknél a cica-orr fotóra illesztésében), vagy a nagy életbölcsességek megosztásában, és persze a telefonon elérhető játékokban. Arra, hogy hogyan lehet letölteni egy feladatlapot, megoldani és feltölteni a megoldásokkal együtt, már nincs megfelelő tudás. Nem csak a fiataloknál, de a felnőtteknél sem. Hiába öntött annyi pénzt az Európai Unió a digitális szakadék felszámolásába, ennek most nyomát sem látni.

Marad hát a papíralapú feladatok gyártása és kiküldése, valamint az az elvárás, hogy a gyerekek megoldják és vissza küldjék a lapokat. De ez is döcög. Mert ahhoz, hogy önállóan megoldják a feladatokat, rendelkezni kellene némi feladattudattal, szabálytartással, napirenddel, tervezési képességgel, motivációval, és nem utolsó sorban, szülői segítségnyújtással. Ez azonban nincs meg.

A szülők maguk is úgy kerültek ki az iskolarendszerből, hogy az alapkészségeik nem elég erősek ahhoz, hogy segíteni tudjanak: gondot okoz az olvasás és a szövegértelmezés. Az otthontanulás kultúrája sem épült be a családokba, mert ha beépült volna, feltehetően a szülők is más életutat futnak be, és most biztos támaszt nyújtanának a gyerekeknek.

Így azonban nem tudnak sem támaszai lenni a gyerekeknek, sem partnerei az iskolának.

Azt gondolom, hogy ebben a társadalmi csoportban új ismeret átadásról, bevéséséről nem beszélhetünk a tanév hátralévő részében. Hogyan is tudnának megérteni matematikai képleteket, történelmi összefüggéseket, informatikai lépéseket, hogy az idegen nyelv tanulásáról ne is beszéljek? Ebben a helyzetben a gyakorlás, a szintentartás lehet a maximum elvárás.

Mit lehet tenni, hogyan tudunk segíteni? Sokan úgy gondolják, hogy digitális eszközökkel kell ellátni a gyerekeket. Ez remek ötlet, amennyiben a feltételek adottak hozzá. Például van elég áram az eszközök feltöltéséhez, elérhető internet, és tudás a használatukhoz. Ez talán felső tagozatban elképzelhető, alsóban azonban ehhez is kellene a szülői segítség. Azé a szülőé, akinek viszont nincsenek digitális kompetenciái a tablet, vagy a számítógép használatához.

További akadály a megfelelő fizikai környezet hiánya, a kisebb testvérek a szobában, és a nagy kérdés, hogy ki fog segíteni a tablet vagy a laptop működtetésében? Ehhez is szükség lenne betanulási időre, amit most szintén távoktatásban kellene megoldani, sok esetben egy olyan pedagógusnak, akinek magának sem ez az erős oldala. Egy szegregált iskolában az informatika tanár képtelen ezt a feladatot megoldani, ha van egyáltalán informatika tanár az iskolában.

Persze valamit tenni kell, hiszen még csak április eleje van. Ahol adott némi digitális tudás, ott jó lenne eszközt is kapni. Sok helyen szükség lenne egy megfelelően működő telefonra is, mert sok családnál ez is gondot okoz, hiszen a készülékek ebben a közegben nagyon gyorsan amortizálódnak. Ahol pedig nem rendelkeznek elég tudással, ott marad a telefonon, vagy messengeren történő tanítás. Ez viszont nagyon időigényes és meg sem közelíti a digitális osztálytermi tanítás színvonalát.

Mi is küzdünk a távoktatás problémájával, és kizárólag úgy tudunk elérni bármit, ha a tanárok személyesen tartják a kapcsolatot a diákokkal. Mi pedagógusok is sokat tanulunk ebből, hétről hétre okosodunk, kísérletezünk, feladatokat dolgozunk ki, majd át, folyamatosan támogatjuk egymást és a tapasztalatot cserélünk.

Ráadásul az oktatás csak egy apró szelet ebben a rendkívüli helyzetben. A tartalék nélküli családok, a munkájukat elvesztett családfenntartók, a lakhatási szegénységben, összezártan élők között növekvő feszültség, a szabálytartás hiánya, a létbizonytalanság, a félelem, mind kezelendő probléma. Krízishelyzetek sorával kell most megbírkóznia a segítő szervezeteknek. Most mindannyiunk számára a legfontosabb a pénzbeli támogatás, hogy a lehető legkevesebb érintkezéssel tudjunk segíteni. Épp ezért postán, vagy csomagküldő szolgálattal küldött tárgyi adományt most nem tudunk fogadni. Kivételt teszünk viszont a digitális eszközökkel, illetve az üzletekből egyenesen küldött fertőtlenítőszerekkel, tartós élelmiszerekkel. Ezeket továbbra is változatlanul várjuk.

A legfontosabb az élet védelme. Utána rögtön a tanulás következik.

ITT OLVASHATÓ


ORBÁN FÜGEFALEVELE

HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2020.04.16.


„Ami Magyarországon az elmúlt hetekben történt, esettanulmány arról, hogyan fenyegeti a járvány a demokráciát, és egyben figyelmeztetés az Egyesült Államok számára” – állapítja meg a „koronavírus-puccsnak” minősített magyarországi fejleményeket elemző, rendkívül terjedelmes cikkében a liberálisnak tekintett amerikai Vox, amely a napi hírek összefüggéseit igyekszik feltárni. A portál szerint, Orbán Viktor diktátor – legalábbis ideiglenesen az. „Ijesztő történelmi párhuzamokat idéz fel, hogy egy szélsőjobboldali bajkeverő szinte korlátlan hatalom megszerzésére használ fel egy globális katasztrófát” – hívja fel a figyelmet a szerző.

Ez a fajta hatalommegragadás sok jobboldali populisták vezette nyugati demokrácia polgáraiban aggodalmat kelt, sokuknak eszükbe jut: vajon az ő vezetőik mit tesznek majd. „Magyarország valójában már évek óta nem demokrácia, de Orbán ügyesen fenntartotta a demokrácia látszatát. A koronavírus-puccs most ledönti a kulisszát, és nagyon világossá teszi, hogy mi történt már korábban a magyar demokráciával. Ám sokan még most sem látják, hogy milyen implikációkkal jár, amit Orbán tesz” – állapítja meg a szerző, aki az utóbbi két hétben hozott intézkedéseket ismertetve, rámutat: mindezt nem új diktatúrának kell tekinteni, hanem inkább úgy, hogy megmutatja, mi ment már végbe Magyarországon...

A TÜNETMENTES TESZTELTEK 12 SZÁZALÉKA POZITÍV LETT TEGNAP EGY MAGÁNKÓRHÁZBAN

VÁLASZ ONLINE
Szerző: ÉLŐ ANITA

2020.04.16.


Tegnap az egyik magánkórházban végzett koronavírus-tesztek 12 százaléka hozott pozitív eredményt – magánkórházban csak tünetmentes betegeket tesztelnek –, miközben a hivatalos állami vizsgálatok négy százalék körüli fertőzöttet jeleznek. A helyzet érdekessége, hogy a Kelen Kórházat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár egykori főigazgatója, a Gyurcsány-Bajnai-kormányok egészségügyi minisztere vezeti. A helyzet onnan válik még érdekesebbé, hogy Székely Tamás szerint ugyan első megközelítésben riasztónak tűnhet, hogy a kormány több mint 30 ezer ágyat szabadíttat fel a koronavírus miatt, de „ha elkezdünk a számok mögé nézni, akkor ez azért annyira nem borzasztó”. Rendszerszinten van ennyi tartalék, az egyes idegborzoló esetek, hazaküldő döntések pedig korrigálandó hibák. Interjú...

KEVESEBB PÉNZ JUT MAJD A KORMÁNYFŐ HOBBIJÁRA, BÁR ORBÁN VIKTOR ERRŐL NEM IGAZÁN VESZ TUDOMÁST

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.04.16.


Fenekestől felforgatta a nemzetközi sport világát a koronavírus-járvány, de ami itthon történik ezen a területen, szinte példa nélküli. A kormányfőnek ugyanis annyira fontos a sporton keresztül népszerűsítenie a politikáját, hogy igyekszik a súlyos gazdasági következmények hatásaitól mentesíteni a teljes magyar sportéletet. Pedig úgy tűnik, minden ágazatnak meg kell hoznia szükséges áldozatokat annak érdekében, hogy a magyar gazdaság mielőbb talpra állhasson, és Orbán Viktor szándékai ellenére valószínűleg a sport sem lehet ez alól kivétel.

Bő három év múlva a világ egyik legjelentősebb sporteseményének ad otthont Budapest, 2023 augusztusában ugyanis itt rendezik az atlétikai világbajnokságot. Néhány hete még úgy gondolták a kormány illetékesei, hogy egyedül az új, ellenzéki budapesti városvezetés akadályozhatja meg az igen nívós sportesemény hazai megrendezését, ám kemény alkudozások után a főváros zöld utat adott a szükséges beruházásoknak.

Most azonban úgy tűnik, a koronavírus keményebb ellenfél, mint az ellenzéki városvezetés, hiszen egyrészt a teljes versenynaptár felborult, így lényegében minden fontos világverseny (az atlétikai vb-t a foci eb-t és az olimpiát is beleértve)legalább egyéves csúszásba kerül. Ez azonban a kisebbik baj, hiszen ilyenre már volt példa a sporttörténetben, azonban most úgy kell biztosítani a kormányzati forrásokat, hogy lényegében minden ország gazdasága recesszióra számít a következő költségvetési periódusban...

DÖNTÖTT A KORMÁNY AZ ÉRETTSÉGIKRŐL - NÉHÁNY KIVÉTELTŐL ELTEKINTVE CSAK ÍRÁSBELIK LESZNEK, AKI AKAR, ŐSSZEL IS VIZSGÁZHAT

NÉPSZAVA
Szerző: JUHÁSZ DÁNIEL
2020.04.16.



Elfogadta a kormány a Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár által vezetett oktatási akciócsoport múlt heti javaslatát az idei érettségi vizsgák ügyében, Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette: csak az írásbeliket tartják meg, szóbelikre csak akkor kerülhet sor, ha az írásbeli – például felmentés miatt – nem lehetséges. Ez viszont alig több mint 3 ezer diákot érint. A vizsgák a megszokott időben, május 4-én megkezdődhetnek, a tervek szerint két hét alatt lebonyolítanák őket. 

A miniszter beszélt arról is, idén összesen 113 ezren jelentkeztek érettségire, de mivel az előrehozott vizsgákat elhalasztják, és az érintett diákok száma mintegy 83 ezret tesz ki. Aki idén nem akar egyetemre menni, annak nem szükséges érettségiznie. Halasztani is lehet, ha valaki így dönt, ősszel is leteheti a vizsgákat. 

Az egészségvédelem érdekében szigorú követelményeket írtak elő: egy helyiségben maximum tíz fő tartózkodhat, és legalább másfél méteres távolságot kell tartani. Gulyás Gergely szerint ha a vizsgákat nem tartanák meg, az még nagyobb káoszt eredményezne. Mivel az érettségi jegy egyben felvételi jegy is, ennek hiányában az egyetemeknek saját felvételiket kellene szervezniük, amelyek lebonyolítása nem járna kevesebb kockázattal, mint az érettségik megtartása. 

A miniszter beszélt az OKJ-s szakmai vizsgákról is: ezeket is írásos formában tartják majd meg, de a szakminisztérium még dolgozik a részletszabályokon...ITT OLVASHATÓ

LENNE SZABAD PÉNZ – A 168 ÓRA 2020. ÁPRILIS 16-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA ONLINE
Szerző: 168 Óra
2020.04.16.


A kormány nem kínál megoldást azoknak a magyaroknak a problémáira, akik tömegesen veszítik el munkahelyüket, súlyos helyzetbe kerülnek. Egyebek mellett ezt tartalmazza tizenöt kiemelkedő magyar közgazdász nyilatkozata a kormány válságkezelő programjáról.

Meglepő módon ugyanerről beszélt az iparkamara elnöke, Parragh László, aki egyébként maga is részt vett a válságcsomag kidolgozásában. Azt mondta: „annyi ember ment tönkre az elmúlt napokban, és folyamatosan annyi megy tönkre, hogy ezzel nem tudunk mit kezdeni”. Hozzátette: „a katás vállalkozó bizony nem nagyon számíthat semmire”. A volt gazdasági minisztert erről is kérdeztük.

Ezermilliárdok az uniótól

Minden idők legnagyobb uniós mentőcsomagját fogadták el a múlt héten a tagállamok pénzügyminiszterei, az Európai Központi Bank pedig példátlanul kedvező feltételekkel és rekordmennyiségben nyomja ki a pénzt. Eközben itthon arról folyik a vita, hogy kaptunk-e új pénzt, vagy semmit sem kaptunk, mert amit most megkötések nélkül költhetünk a koronavírus elleni védekezésre és a gazdaság védelmére, valójában csak olyan támogatás, ami járt nekünk. Sőt, igazából akkor is a miénk volt, ha vissza kellett volna utalnunk Brüsszelbe. A jelek arra mutatnak, hogy új forrásokban sem lesz hiány, ám a korábbinál szigorúbb lesz az ellenőrzés.

A jövő sem lát engem

Egyre növekvő lendülettel sodródik Magyarország a minden korábbit meghaladó, mindent elborító politikai válság felé. A járvány kitörését követő fogadkozás, a „szeressük egymást, gyerekek” hangulat máris a múlté. Nem tartott túl soká. A morális sokkot pánik és zűrzavar, az agresszió eszkalálódása követi. A gazdasági mentőcsomagok órák alatt értékelődnek le. A polcon újabb és újabb csomagok sorakoznak. Nehéz kimondani, a történetben a világjárvány epizód lesz. A baljós órák és a politikai következmények még csak ezután jönnek. Milyen helyzetben találja a válság az álmaiba fagyott Magyarországot?

Balladai homály a nyugdíjak körül


Csak a bizonytalanságot növeli, ha olyan bejelentéseket tesznek, mint amilyenek a skót balladák: rövidek és ködösek. Így értékelte lapunknak az új gazdasági csomagterv nyugdíjasokról szóló részeit a szakértő. Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint most tovább romolhat a nyugdíjasok amúgy sem rózsás helyzete.

A szabadság ára

Egyre több európai ország dönt úgy, hogy ha óvatosan is, de beindítja a gazdaságát. Elengedték a járványkezelést? Nem feltétlenül, de belátható: hosszú hónapokra nem lehet lezárni országokat, mert még a koronavírusnál is veszélyesebb lehet a tömeges szegénység és éhezés. Meg kell hát tanulnunk együtt élni a vírussal. Megpróbáltuk körbejárni, hogyan.

Vágy az új világ iránt

A mai Fidesznek semmi köze ahhoz a párthoz, amely 1990-ben épphogy bekerült a parlamentbe, s megtestesítette az új világ iránti vágyat. Azóta négyszer-ötször arcot váltott, szemérmetlenül idomulva az új idők kihívásaihoz. Ezt is felidézte lapunknak Kéri László politológus, amikor az első szabad választás 30. évfordulójáról beszélgettünk. Hozzátette, napjainkban kormányon olyan döntéseket hoznak, amelyek hosszú távon presztízsvesztést jelentenek, s ez immár velük szemben alakulhat át az új világ iránt vággyá.

Járvány kibiztosítva


Szakértő civilszervezetek és magánemberek szerint folyamatosan nyomon követhető, ahogy a koronavírus okozta válság nem csupán egészségügyi, hanem elhúzódó gazdasági és szociális krízisbe vált a legszegényebbek között. A roma és nem roma civilek azt tapasztalták, hogy szociális és humanitárius katasztrófa fenyegeti a kistelepüléseken mélyszegénységben élő hazai cigányságot, majd egymillió embert. Ezt az aggodalmat igazolják például a kalocsai telepeken élők is.

Szegénység a karanténban

A kormány hivatalos oldala, a koronavirus.gov.hu napi frissítésben, megyénként teszi közzé a vírusfertőzöttek számát. Budapesten és Pest megyében van a legtöbb fertőzött, ám épp a leghátrányosabb régiókban, mint például Zalában, Borsodban, Békésben, alig kimutatható a járvány. Nyugodtan hátradőlhetünk, vagy csak idő kérdése, és a vírus oda is lecsap? A mélyszegények, a hajléktalanok, a fogyatékkal élő emberek mennyire érezhetik magukat most biztonságban? Ami a legaggasztóbb: a kormány gazdaságvédelmi akciótervében szó sem esik azokról, akik a legkiszolgáltatottabbak.

Boldog nélkül senki sem boldogulhatott

Boldog Istvánt körbekerítették a terhelő vallomások, ezért Polt Péter legfőbb ügyész indítványozta mentelmi jogának felfüggesztését, amelyet ellenszavazat nélkül elfogadott az Országgyűlés. Az érintett nyilvános reakcióiban, valamint a nyomozás mechanizmusában sok a hasonlóság Mengyi Rolandéval, akit már jogerősen elítéltek korrupcióért. Ugyanis a Voldemort-ügyben sem fejtették fel a fantompályázatokat kiíró minisztériumi szálat, és a Boldog Istvánt érintő, csaknem egy éve tartó eljárásban sem látszik, hogy az ügyészség feszegetné az irányított közbeszerzésekkel elnyert pályázatokat kezelő területi államkincstárfiók szerepét.

Maguk kereskedhetnek a kifosztott gazdák

A magyarok legtöbbször valamelyik áruházban vásárolnak zöldséget és gyümölcsöt, amire átlagosan 3 ezer forintot sem költenek. Az importtermékeket egyértelműen elutasítják, ahelyett szívesen veszik a hazai gazdák terményeit. A mezőgazdaság szereplői ugyanakkor ma nem az ő igényeiknek, hanem a kereskedők elvárásainak tesznek eleget. Ezen a tendencián változtatna a jövőben a zoldseges.com, amely a ’80-as évek jólétét szeretné megteremteni a ma elérhető modern technológiákkal. Goda Szilárddal, az oldal alapítójával beszélgettünk.

MEGDÖBBENTŐ, HOGY A MAGYARSÁGÁRA OLY BÜSZKE ORBÁN ÉHEZNI HAGYJA HONFITÁRSAIT

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.04.16.


„Magyarországon gazdasági válság és társadalmi katasztrófa van kibontakozóban” – fogalmaz 15 közgazdász, bírálva az Orbán-kormány gazdaságmentő programját. Megállapítják, hogy a nagy felhajtással beharangozott csomag a gazdasági válság kezelésére elégtelen, a társadalmi katasztrófával pedig még említés szinten sem foglalkozik. A közgazdászok véleményéhez már sokan csatlakoztak. Az „alapító atyák” között a nem szakmabeli közvélemény Bod Péter Ákos, Felcsuti Péter, Chikán Attila, Király Júlia, és Mellár Tamás nevét ismeri a leginkább. A Bankszövetség korábbi elnöke, Felcsuti Péter, portálunknak arról nyilatkozott, hogy az éhezőket, nélkülözőket miért kell segíteni.

Napok óta bővül a kormány válságkezelését elégtelennek tartó közgazdászok listája. Emiatt a kormány valamivel nyitottabb már az önök javaslataira?

Ha csak azt nem tekintjük reagálásnak, hogy az eredeti – a kormány intézkedéseit bíráló – szöveg szerzőit a kormánypárti orgánumok azonnal megtámadták. Az írások mindennek elmondanak bennünket, csak rendes embernek nem.
Pedig az aláírók között akad olyan, aki a Fidesz miniszterelnök-jelöltje, vagy minisztere volt, és persze akad olyan, mint Ön is, aki régóta opponálja a kormányt.

Valóban nincs könnyű dolga a kormánypárti sajtónak, mert egy kalap alá kellett venni Bod Péter Ákost, és Chikán Attilát, akik egykor a Fidesz támogatói voltak, de mára Orbán politikájának ismeretében, a kormány bírálói közé zárkóztak fel. S persze ott vagyunk mi, néhányan, akik már korábban sem rokonszenveztünk ezzel a rezsimmel. De a kormánypropaganda végül megoldja a feladatot, minden hozzánk csatlakozó közgazdászról kiderítette, hogy miért nem rendes ember. Annyit elárulhatok, hogy a társaság egyik fele azért nem rendes, mert van rajta sapka, a másik pedig azért nem, mert nincs rajta...

BALLADAI HOMÁLY A NYUGDÍJAK KÖRÜL – SOK A KÉRDÉS, ÉS MÉG NINCSENEK KOMOLY VÁLTOZÁSOK

168 ÓRA
Szerző: SEBES GYÖRGY
2020.04.16.


Csak a bizonytalanságot növeli, ha olyan bejelentéseket tesznek, mint amilyenek a skót balladák: rövidek és ködösek. Így értékelte lapunknak az új gazdasági csomagterv nyugdíjasokról szóló részeit a szakértő. Barát Gábor, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság volt vezetője szerint most tovább romolhat a nyugdíjasok amúgy sem rózsás helyzete.

A miniszterelnök szerint az új gazdasági csomagtervben a munkahelyek megőrzését és teremtését tartják szem előtt, s nem kívánnak visszatérni a segélyalapú gazdasághoz. Legutóbbi pénteki rádióinterjújában a nyugdíjasokról egy szót sem ejtett. Ez lehet véletlen?

A jelek szerint fokozatosan bontják ki a csomagot, de még mindig sok részlet és intézkedés hiányzik. Azt látom, hogy a tervezett intézkedéseket sokan kritizálják formai és tartalmi oldalról is. Ez azt jelzi, hogy igazából még „nem állt össze”, van mit javítani a szerkezeten is. Nem ártana a szakembereknek egymásra figyelniük, mert egyedül üdvözítő megoldás nincs, hisz a kihívások is atipikusak. Őszintén mondom, én az úgynevezett munka- vagy segélyalapú gazdaság kifejezésekkel sokat nem tudok kezdeni, azaz a „vagylagossággal”. Nem hiszem, hogy van, aki a „segélyalapú” gazdaságpolitikát szorgalmazza, ugyanakkor a segélyezésnek – ha célzott, és nem „ellenösztönző” – bizonyos időszakokban helye van. Erősíteni kellene a csomag emberi oldalát, vagyis a termelő, szolgáltató, alkotó munkaerő védelmét, mert ők kaphatják el a vírust vagy kerülhetnek az utcára, nem a gazdaság más szereplői.

Érthető-e, ha a nyugdíjasok nyugtalanok, miközben emelkednek az élelmiszer-, a gyógyszer- és a szolgáltatási árak?

Abszolút érthető, hisz az idei rendkívül méltánytalan és megalapozatlan januári 2,8 százalékos emelés hatása már elillant. A járványveszély-helyzet kihirdetése után a nyugdíjasok kiköltekeztek, többjüknek semmi tartaléka nincs. Az alapvető élelmiszerárak pedig az egekbe szöktek. Az idő múlásával és az infláció emelkedésével egyre nehezebb a nyugdíjasok többségének a helyzete...

VISSZATÉR ORBÁN NEOLIBERÁLIS GYÖKEREIHEZ

BEKIÁLTÁS BLOG
Szerző: DOMOKOS LAJOS
2020.04.16.


Egyházak ide vagy oda, Orbán amerikázásából nem jöhet létre nálunk igazi Amerika.

Hát persze, hogy a vírusjárványra hivatkozva kiürített 36 ezer kórházi ágy – s ami hozzátartozik: a gyógyító és a kiszolgáló személyzet – nagy része már sosem kerül vissza eredeti funkciójába! Egy huszárvágással megcsinálják a piacot a (nyugati) befektetők által uralt magánegészségügynek. Az oktatás szegregálása után megadják a kegyelemdöfést az államszocializmus utolsó fennmaradt vívmányának, a viszonylag kielégítő, mindenki által igénybe vehető gyógyítási szolgáltatásoknak is.

Ezzel egy csapásra eltűnik az egészségügy hiánya, javul a költségvetési egyensúly. Többek között ezt, továbbá a munkavállalói jogokat az elmúlt évtizedben keményen visszanyeső, jelenleg pedig – lényegében az összes európai országtól eltérően – a munka nélkül maradt dolgozókat semmilyen módon támogatni nem hajlandó magyar kormány eltökéltségét érzékelve jelezte előre az Orbán Viktor által anno büszkén kipaterolt IMF:

„Magyarország kevés veszteséggel fogja átvészelni a koronavírus-járványt.

Mielőtt még bárki félreértené ezt a látszólag emberbaráti bejelentést: az IMF-et, magyarul a Nemzetközi Valutaalapot csak a gazdasági mutatók érdeklik. A GDP, amelyből az értéktöbblet nagy része Nyugaton köt ki, a költségvetési hiány leszorítása, ami lényegében a lakosság megsarcolásának mérőszáma stb. Az emberek sorsa közömbös a washingtoni székhelyű pénzügyi szervezet számára.

Ehhez képest díjazzák a magyar kormány eltökéltségét arra, hogy kész a legbrutálisabb módon kivéreztetni a lakosság jelentékeny hányadát. Azokat az elesetteket, akiknek elődei a rendszerváltáskor is megadóan tűrték másfél millió munkahely felszámolását. Vagyis elégedetten konstatálják a multinacionális vállalatokat szolgáló szervezet irányítói:

Orbán Viktor hatékonyabban képviselte köreik érdekeit, mintha az egykori budapesti irodájuk elhagyására kényszerített munkatársaik tették volna ugyanezt.
Nekik ugyanis nem hitte volna el Magyarország népének Fidesz által megvezetett része, hogy a saját érdekkör vagyonosodását is szolgáló komprádor magatartás úgymond a nemzet érdeke. Ellenben a magyar lakosság még a valóban a nemzeti értékeket őrző könyvtárak, kulturális intézmények, múzeumok szerény fizetésű alkalmazottainak most bejelentett kivéreztetését is piros-fehér-zölddel színezett magyarázattal veszi be.

Ami pedig a felszámolt kórházi részlegeket illeti, az itthon munkanélkülivé vált orvosok, szakápolók, nővérek maradékát végképp átzsilipelik a gazdagabb nyugatiak gyógyítására. A felső középosztály, illetve a tőkeerős cégeknél az alkalmazás idejére dolgozói kasztonként meghatározott eü-szolgáltatásokra biztosítottak gyógyítására itthon maradó egészségügyi szakembereket persze kielégítően díjazzák majd. A plebsz nagy része meg csináljon, amit akar! Talán némi átmenettel, amíg kihalnak a legöregebbek. Bár az a lelketlenség, amivel most tömegesen küldik haza a kórházi ápolásra szorulókat, s zárják el ezekben a hónapokban az orvosi ellátás igénybe vételétől a gyógykezelést igénylőket, nem ígér túl sokat...

A KORMÁNY A BALKÁNRA IS TÖBB VÉDŐESZKÖZT KÜLDÖTT, MINT A FŐVÁROSI ÖNKORMÁNYZATNAK

444.HU
Szerző: haszanz, SZUROVECZ ILLÉS
2020.04.16.


- Megfelelő védőfelszerelések híján az idősotthonok könnyen járványgócokká válhatnak. 

- Ennek ellenére a kormány csak múlt héten ígérte meg a fenntartóknak, hogy hetente kapni fognak a központi védőeszköz-készletből.
- Eközben viszont nagylelkű felajánlásokat tett a balkáni országoknak, majd a határon túli magyaroknak.
- A fővárosi önkormányzat a kínai testvérvárosaitól is több védőeszközt kapott, mint a magyar kormánytól.

Magyarországon is egyre több példa mutatja, hogy az idősotthonokban élők különösen nagy veszélyben vannak a járvány idején. A koronavírus ebben a korosztályban okozza a legtöbb halálesetet, egy bentlakásos intézményben pedig nagyon nehéz megállítani a terjedést, ha egyszer elkezdődött.

Bár hetek óta kijárási, látogatási és felvételi tilalom van érvényben, a vírus akár a kórházból visszatérő lakókon, akár a dolgozókon keresztül is bejuthat ezekbe az otthonokba.

Utóbbit elsősorban azzal lehet megelőzni, ha megfelelő védőeszközöket (maszkot, kesztyűt, fertőtlenítőt, védőruhát) biztosítanak a személyzetnek. A Pesti úti idősotthon már megmutatta, milyen szörnyű következményei lehetnek, ha a vírus bejut egy ilyen intézménybe: itt eddig 204 fertőzöttről és tíz halálos áldozatról tudunk....

KÖNNYEBB LESZ KIRÚGNI HÚSZEZER EMBERT, DE ÁLLÍTÓLAG NEM EZ A CÉL

INDEX
Szerző: KOVÁCS BÁLINT
2020.04.16.


Amellett, hogy könnyebb lesz kirúgni 20 ezer embert, politikai alapon is esély nyílhat a tisztogatásra, és bajba kerülhetnek akár az orvosok és a tanárok is, mondják a szakszervezetek arról, hogy a kulturális szférában dolgozók egyik napról a másikra elveszítik közalkalmazotti státuszukat. Fekete Péter államtitkár és a fideszes L. Simon László szerint viszont aki jól dolgozik, annak nincs félnivalója.

A szakszervezetek szerint rengeteg veszélyt hordozó, vérlázítóan ellenséges lépés a kormány részéről, hogy szakmai egyeztetés nélkül, egy hirtelen, a járvány kellős közepén benyújtott törvénymódosítással kizárnák a közalkalmazottak köréből a kulturális szférában dolgozókat: a lépés szerintük közel húszezer magyar munkavállalót sodor bajba, és a bajoknak csak egy kis része az, hogy könnyebb lesz elbocsátani őket.

Színházigazgatók szerint viszont egyszerűbb és igazságosabb lesz így az élet, jobban lehet majd motiválni a munkatársakat, a fideszes L. Simon László pedig azt mondja, régi elképzelések valósulnak most meg, amelyek például a múzeumok jobb működését is elősegíthetik. Annak jártunk utána, milyen hatással lehet a szakmára a Semjén Zsolt által húsvét másnapjának éjjelén benyújtott törvénymódosítás-javaslat, amely drasztikusan módosítana a közalkalmazotti jogviszonyra jogosultak körén...

AZ EGÉSZSÉGÜGY LEHET A BANÁNHÉJ, AMIN ORBÁN ELCSÚSZIK

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.04.16.


Egyelőre még korai kimondani, hová vezet Orbán és a Fidesz számára a koronavírus-járvány és annak a kezelése. Nagyon hosszú válság elé nézünk, hetekig-hónapokig eltarthat még a jelenlegi helyzet. Egy biztos: az utcára nem fognak kimenni tüntetni a felháborodott emberek – már csak a kijárási korlátozások miatt sem. Orbánék erre játszanak” – fejtette ki megkeresésünkre Szentpéteri-Nagy Richárd, aki szerint, a külföld már látja, amit a hazai közvélemény jó része még nem: a kormány nem válságot kezel, csak a politikai hasznot lesi. Az alkotmányjogásszal, politológussal arra is kerestük a választ, van-e értelme a parlament ülésezésének a felhatalmazási törvény idején.

„Mostanában kezd kiderülni, hogy minek volt az egész, hiszen közjogi értelme nem nagyon volt a felhatalmazási törvénynek: Orbán – a kétharmadával – eddig is azt csinált, amit akart, és ezután is azt csinálhat” – reagált kérdésünkre Szentpéteri. Hozzátette, hogy ennek fényében érthetetlen az áterőltetése.

Az ellenzéket akarta csőbe húzni

Emlékeztetett arra, hogy amikor a közelmúltban Szijjártó Péter interjút adott a CNN-nek, az amúgy jól tájékozott sztárriporter, Christina Amanpour is annak okát próbálta firtatni, hogy ha mindenütt másutt dolgozik ebben a járványos időszakban a parlament, akkor Magyarországon miért nem. Szijjártó pedig jogosan válaszolhatta, hogy nálunk is tart üléseket, június 30-ig ülésezni is fog.

De mi szükség volt a felhatalmazási törvényre, ha a Parlament ugyanúgy ülésezik, mint eddig, akkor ugyanaz folyik, mint eddig? – tettük fel a kérdést. Szentpéteri szerint, „azok az értelmezések tűnnek igaznak, amelyek szerint a cél az volt, hogy behúzzák az ellenzéket a csőbe, mintha Orbán azért találta volna ki ezt az egészet, hogy kommunikálhassa: az ellenzék nem vesz részt az országmentő tevékenységben”. Szerinte az ellenzék azonban nem tehetett mást, mint hogy beharapta a horgot, s leszavazta nem csak házszabálytól eltérést, hanem a törvényre is nemet mondott. „Ez egy politikai csapda volt, de jó, hogy belement az ellenzék, morálisan ez volt ugyanis az egyetlen lehetősége” – vonta meg a tanulságot...

PARANCSRA ÚJ PARANCS

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: TORKOS MATILD
2020.04.16.


A hivatalos adatok szerint még ma is 2 ezer alatt van a koronavírussal megfertőzött emberek száma hazánkban, pedig már hosszú hetek óta erős korlátok között működhetnek kórházaink, ahonnan folyamatosan küldik haza a gyógykezelésre szoruló betegeket. Most pedig újabb parancs érkezett: Domokos László levélben hívta fel a kórházparancsnokok figyelmét a felelős és fegyelmezett gazdálkodásra.

Azt írja az ÁSZ elnöke, hogy „a jelenlegi helyzetben különösen a következők prioritása erősödött: a felesleges és indokolatlan ellátások minimalizálása, feladatok, kompetenciák és felelősségek felülvizsgálata, valamint az adminisztrációs információs kapcsolatok ésszerűsítése.”

A kórházakhoz vezényelt katonatisztek vajon képesek-e eldönteni az orvosigazgatók helyett, hogy mely gyógyászati célú ellátás „indokolatlan és felesleges”? Aligha. Ha ebben az abnormális rendkívüli jogrendben, amit megszavazott számunkra az a „133 igazi hős” képviselő, mégis a kórházparancsnokoknak kell erről határozniuk, csak annyit kérünk, hogy úgy hozzák meg a döntést, mint ha a saját édesanyjuk, vagy a saját gyermekük lenne a páciens.

Domokos arra is felhívta a kórházakhoz kivezényelt katonák figyelmét, hogy a számvevőszék hivatalának korábbi ellenőrzési tapasztalatai szerint a kórházak vezetői „egyértelmű felelősségük ellenére nem fektettek kellő hangsúlyt a gazdálkodásra”.

Az ÁSZ elnöke úgy látja, hogy a jelenlegi helyzet (vagyis a koronavírus-járvány) átrendezte a prioritásokat, de a legfontosabb előírások betartásának követelménye nem értékelődhet le, sőt inkább az erősítésük indokolt. A parancsnokoktól várja a fegyelmezett gazdálkodást.
Ennél jobban kórházat igazgató orvost még nem nagyon aláztak meg ebben az országban.

Nem elég, hogy hosszú évek, évtizedek óta megalázóan alacsony bérért végzik munkájukat az egészségügyi dolgozók. Nem elég, hogy szakmailag nehezen magyarázható politikai utasításokat kell végrehajtaniuk, és viszonylag alacsony számú vírusfertőzött ellátására hivatkozva már hetekkel ezelőtt jött a parancs, hogy kevésbé fontosnak ítélt műtéteteket el kell halasztaniuk. A legutóbbi utasítás szerint átmeneti időre a szűrővizsgálatokat is szüneteltetni kell, veszélyeztetve ezzel a daganatos megbetegedések időben történő felismerését és csökkentve a beteg gyógyulásának esélyeit. Erre most kiderül, hogy a Számvevőszék elnökének is vannak „parancsai” a takarékos gazdálkodásra. Az ÁSZ elnöke a kivezényelt katonatisztekkel levelez, mert ahhoz már neki sincs bátorsága, hogy azoknak az orvosigazgatóknak írjon a felelős gazdálkodásról efféle leveleket, akiknek eddig is ki volt adva parancsba, hogy felelősen kell gazdálkodniuk, magyarán takarékoskodniuk kell még a védőmaszkokkal is...

A LEGFRISSEBB NARANCS - TARTALOMJEGYZÉKE

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: MANCS
2020.04.16.


Interjú
„Ez egy lék a hajón”
Török Gábor a járványhelyzet kezeléséről és politikai következményeiről

Orbán viszonylag lassan ismerte fel a kibontakozó koronavírus-járvány léptékét, utána viszont gyorsan alkalmazkodott – véli Török Gábor politikai elemző. Ezzel együtt a válság felforgatta 2022-es számításait, az első sokk elmúltával nagyon nehéz időszak vár a miniszterelnökre.

VÉLEMÉNY

Reich Orsolya
Meghívó nélkül
Létezik-e fájdalommentes karantén-ellenőrzés?

A járvány elleni intézkedések nagyjából negyedik hetét elérve, úgy tűnik, hogy a legtöbb európai nemzet a következő trilemmát látja maga előtt.
Izsó Zita
Az üvegJárványnapló

Az ablak előtt ülök. Az üveget nézem, nem a házakat vagy az embereket mögötte. Egy hónapja nem mentem ki a lakásból.

Spiró György
Fölösleges handabanda
Járványnapló

Az első világháború nem 1918-ig tartott, hanem 1920-ig.
László Géza
Önmaga bűvöletében
Hogyan menedzseli Orbán a gazdasági válságot?

Sokat beszélünk arról, milyen jogokat kapott (adott magának) a miniszterelnök, de keveset arról, hogy mit várhatunk el tőle. Mi a dolga a válságmenedzsernek?

Sajó László: 
Öt és feles
Húsvét 2020

Legyen vége már! (Babits: Húsvét előtt)

A szerk.
A beteglátogató

Orbán Viktor a járvány elleni védekezés európai főalakja. Legalábbis ami a felhatalmazását illeti; tényleg senki nincs a kontinensen, aki az övéhez hasonló, korlátlan időre szóló jogosítvánnyal rendelkezne. És nem csak Európában, szerte a világon sincsen ilyen, leszámítva néhány gézengúz banánköztársaságot, egzotikus törzset vagy pár közép-ázsiai diktatúrát, ahol viszont magát a koronavírust is betiltották, így harcolni sem kell ellene.
A szerk.
Csak a gonoszság, a színtiszta gonoszság

Bár az ország figyelmét ezekben a napokban a járvány elleni védekezés köti le, Orbán Viktor kormánya a maga által kreált, s a fideszes elme ideológiai és szexuális frusztrációit tükröző frontvonalakat sem hagyja kihűlni.

A szerk.
Lefokozom őket!

Egy múlt heti törvényjavaslat a kulturális dolgozók (például a könyvtárosok, levéltárosok, múzeumi alkalmazottak – nagyjából 20 ezer ember) közalkalmazotti státusát munkaviszonnyá alakítaná november 1-jétől.

POLITIKA

Tombol-e az antiszemitizmus Belgiumban?
Az aalsti maskarák

Február utolsó hetében farsangot ünnepeltek a Brüsszel melletti Aalst lakói. Erről még nem írnánk cikket – de a flamand kisváros helyi értékű karneváljáról az terjedt el a világban, hogy valójában az európai antiszemitizmus tobzódása volt.

A magyar járványügy leépítése
A nóta vége

Strukturális átalakítások, szakemberek elvándorlása, rutinfeladatok teljesítése nap mint nap és függés a politikától – az elmúlt években ezek jellemezték a magyar járványügyet. Ami miatt eddig főként a szakma bosszankodott, az most már a lakosságot is sújtja.

Interjú
„Legalább két hétre lezárni szinte mindent”
Dr. Gilly Gyula orvos, egészségpolitikai szakértő

Nem elegendők a mostani korlátozások, sokkal szigorúbb intézkedésekre lenne szükség. Kijárási tilalom, tömeges tesztelés és alapjövedelem a három feltétele annak, hogy Magyarország elkerülje az emberi és társadalmi katasztrófát.

Betegek és orvosok, jogok és lehetőségek
Könyörtelenül

A járványhelyzetben a betegjogok a szükséges és arányos mértékben korlátozhatók. De ki tudja, hogy mi a szükséges, és mennyi az arányos? És ki dönti el? És mikor?

Az élelmiszeripar helyzete
Lesz még szőlő, lágy kenyér

Üres polcok a boltban, hiánytermékek, többhetes várakozás a házhoz szállításra. Ezért és a lezárt határok miatt is fontos kérdés, hogy mire képes önmagában a magyar élelmiszeripar.

KULTÚRA

Lemez
Laura Marling: Song for Our Daughter

Lemez
Mihály Borbély Quartet: Grenadilla

DVD
Händel: Rodelinda

mi a kotta?
Orosz rulett

Lemez
Ez már a felnőttkor
Felső Tízezer: A bonyolult világ

„Ha a Normális élet volt a coming-of-age, a 2018-as Majd lesz valahogy pedig az ezt követő kaotikus időszak, akkor a most megjelenő harmadik album a felnőtt lemez.” Így jellemzi Sallai László, hogy merre fejlődött zenekarának irányvonala a megalakulás óta.

Interjú
„Kicsit elébe mentem a búcsúzásnak”
Kiss Llászló zenész

Első szólólemezére készül az URH és az Európa Kiadó volt basszusgitárosa, aki az elmúlt évtizedekben Sydney-ben dolgozott 3D animátorként. Kiss Llacival a számvetésnek szánt lemezéről, az Európa Kiadóból történt távozásáról és az idén 40 éves URH esetleges feltámasztásáról is beszélgettünk.

Könyv
Melinda Gates: A nő helye

Képregény
Hulk: Szürke

tévésmaci
Kacsasánc

tűrés a présben
Tavasszal nem rögtönöz

Rádió
Fáradt nyugalom
Hangjáték a Klubrádión

Ha meg kellene mondanunk, hogy mi lesz a hangjáték jövője, bajban lennénk.

Színház
Helyett
Andromakhé; Kosovo mon Amour; Mai aproape / Közelebb

A színházak bezárása és az előadásgyártásban beálló kényszerű szünet egyik fejleménye, hogy az alkotók és a szakemberek megpróbálják újradefiniálni, mi is az a színház.

50 éves a Szkéné
„Életforma volt”

Pantomim, Arvisura, Pintér Béla – a határfeszegető, alternatív színjátszás egyik legfontosabb hazai bázisa. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem második emeletén működő Szkéné Színház március végén ünnepelte születésnapját.

Interjú
„Mintha élne”
Handlovics-Joó Hanna preparátor

Autodidakta módon képezi magát, a hazai versenyeken tarol, és elindult az Európa-bajnokságon is. A taxidermia 22 éves hazai reménységével beszélgettünk.

ÉLET + MÓD


chili&vanília
Karanténkantin 4. – Három csokor retek

étel, kihordó
Topogó

5G és a vírus
Más műsort sugároznak

Miközben terjed a koronavírus-járvány, Nagy-Britanniában sorra lobbantak lángra az 5G kommunikációt szolgáló antennatornyok. A háttérben technológiai összeesküvés-elméletek állnak.

BLOG

Film
Bloodshot
Mozitorrent
A balkáni vonal

Film
A platform

Rövidfilm
Az ébredés ára
Guy Nattiv: Bőrfej

A rasszistává nevelt fiú saját, neonáci apját öli meg, akit egy félreértés következtében feketének vél.

Interjú
„Például a köldökszösz”
Andrasev Nadja animációs rendező

Új filmje animációs fődíjat nyert az amerikai South by Southwest fesztiválon, amely a koronavírus miatt nem volt látogatható, de a versenyt megtartották. A Szimbiózis nem csak díjat, de egy 18-as karikát is kapott – a korhatáros tartalmakról, a köldökszöszgyűjtésről és a nyalintás neszéről is beszélgettünk.

Film
Naggyá tennék
John Lee Hancock: Útonállók

John Lee Hancockot (rendező) és John Fuscót (forgatókönyvíró) láthatóan közel 50 év távlatából is idegesítette Arthur Penn szexi és erőszakos Bonnie és Clyde-jának nimbusza.

A JÁRVÁNYVESZÉLYRE HIVATKOZVA, FÜTYÜLNEK A JOGAINKRA

HÍRKLIKK
Szerző: HARKAI PÉTER
2020.04.16.


Az április 7-én a Magyar Közlönyben közzétett 93/2020. (IV. 6.) számú kormányrendelet feljogosítja az operatív törzset (OT), hogy bármely szervtől, jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől adatszolgáltatást kérjen. Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet vezetője, volt adatvédelmi biztos szerint – a járványveszély apropóján –, eddig elképzelhetetlen visszaélésekre ad felhatalmazást a kormány.

Véleménye szerint, meddig terjedhet az operatív törzs jogköre a személyes adatok és a privát szféra vizsgálatában, van-e bármilyen eszközünk állampolgárként ennek megtagadására?

– A problémát egy tágabb kontextusba helyezném, ez pedig az információs jogok érvényesülése a koronavírus-járvány idején. Az ezzel az alapvető probléma, hogy az információs jogok a dolog természeténél fogva, járványhelyzet idején különösen veszélyeztetettek. Ugye itt két alapvető jogról van szó: az egyik az információs szabadság, tehát az állam átláthatósága, a közérdekű adatokhoz való hozzáférés lehetősége, a másik pedig a magánélet védelmének a problémája. Úgy tűnik, hogy a veszélyhelyzet – mint különleges jogrend – a politika számára egy olyan esélyt jelentett, hogy az információs szabadságot, meg a magánélet védelmét is nagyon erősen visszaszorítja, illetőleg kétségbe vonja ezeknek a jogoknak az érvényesülését...

A SPORTOLÓK FIZETÉSÉBE BESZÁLLNAK A VÁROSOK IS - A JÁRVÁNY ÁTÍRHATJA A SZÁMOKAT

NÉPSZAVA
Szerző: VAS ANDRÁS
2020.04.16.


Évente hárommilliárd forintot terveztek be a nagyobb városok a csapatsportok támogatására.

Nemcsak az állami taomilliárdok és a hivatalos szponzorok pénze élteti a hazai sportot: bőven több mint hárommilliárd forintot fordítanak a hat legnépszerűbb látványsport – labdarúgás, kosár-, kézi-, vízi- és röplabda, jégkorong – első osztályú bajnokságaiban csapattal rendelkező települések a profi klubokat működtető cégek támogatására - derült ki lapunk közérdekű adatigényléseiből. Vagyis a közpénznek számító tao-támogatások mellett az adófizetőknek a mérkőzésjegyek és -bérletek megvásárlása mellett is milliárdokba kerülnek a helyi kedvencek. Legalábbis az év elején elfogadott helyi költségvetések alapján. Persze a koronavírus-járvány, illetve az ezzel kapcsolatos kormányzati megszorítások, az önkormányzatok bevételeinek megnyirbálása átírhatja a számokat a majdani új, kényszer szülte büdzsékben. 

Az önkormányzatok mindenesetre időről-időre felülvizsgálják a versenysportok támogatását célzó költéseiket. Komoly indulatokat váltott ki március elején, hogy az új győri polgármester, Dézsi Csaba András kijelentette, az önkormányzat az előző évekkel ellentétben nem támogatja tovább a város profi labdarúgócsapatát, még azt sem teszi lehetővé a másodosztály középmezőnyében szerénykedő klubnak, hogy a 290 milliós győri sporttámogatási keret egy részére pályázzon. 

Korábban Érd polgármestere, Csőzik László jelentette be, hogy a település az addigi formában nem tudja vállalni a helyi női kézilabdaklub finanszírozását: az ellenzéki városvezető szerint tavaly nagyjából 430 millióba került az érdieknek a bajnoki bronzérmes csapat, a következő szezonra viszont már 700 millióra lenne szükség. Csőzik úgy vélte, egyszerűen nem férnek bele a város büdzséjébe a nettó kétmillió forintos játékosfizetések, s Érd a jövőben csak 200-250 milliót szán a női kézilabdára, különben nem marad pénz például út- és járdafelújításra. 

Huszonnégy városnak küldtük el kérdéseinket az önkormányzati sporttámogatásokkal kapcsolatban, közülük három helyről, Pécsről, Egerből és Kisvárdáról nem kaptunk választ. Utolsóként Szolnok küldte meg adatait, s meglepetésre a profi sportra – ezen belül is a kosárlabdára – mindössze 20 milliót költ a város 2020-ban. Pedig a Tisza-parti település az elmúlt években – többek között a Közgép kiemelt támogatásának köszönhetően – több sportágban (például kosár- és vízilabda) is bajnokcsapattal büszkélkedhetett, s közismert volt, hogy igencsak komoly fizetésekkel tudták a városba csábítani a legjobb sportolókat. Kosárlabdában például akadt olyan játékos, aki hétmillió forintot keresett havonta, s vízilabdában is akadtak kétmilliós bérek...

A FAL, AMIT MI KERÍTÉSNEK HÍVUNK

444.HU
Szerző: BOTOS TAMÁS
2020.04.16.


Hajdú D. András kapta a 38. Magyar Sajtófotó Pályázaton a legkiemelkedőbb teljesítményt elismerő MÚOSZ Nagydíját. A szabadfoglalkozású fotóriporter a díjazott sorozatáról:

"Nyolc évvel ezelőtt robbant a sajtóban a hír, hogy a festői környezetben fekvő Nagybányán a cigányságot fallal választotta el a helyi önkormányzat a város többi részétől. Az alpolgármester szerint sok a bűncselekmény a környéken és egészségtelen a hely, jogvédők szerint azonban a város elkülöníti a lakókat, ami miatt a román állam is vizsgálatot indított. A polgármester szerint a fal – amit ők kommunikációs szempontból csak kerítésnek hívnak – a megoldás az eldurvult helyzetre. Emellett a családok helyzetének végleges megoldását és jobbá tételét 2013-ra ígérte. Azóta eltelt hét év, így újra visszamentem, tovább fotózni a sorozatot, amelyből kiderül, hogy a fal és a városvezetés törekvései zsákutcának bizonyultak."

ORBÁN NEM SEMMISÍTHETI MEG EGY RENDELETTEL A KORONAVÍRUST - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: CSERNYÁSZKY JUDIT
2020.04.16.


Az amerikai Foreign Policy véleménycikke szerint Orbán Viktor diktatórikus hatalmat ragadott magához, de az egészségügy elhanyagolása és a gazdasági válság visszaüthet rá. Az osztrák ORF arról ír, hogy a magyar kórházakban az ágyak 60 százalékát kell felszabadítani a koronavírus miatt. Az AFP az iráni diákok kitoloncolásáról számol be, a szintén amerikai Vox pedig a magyarországi „koronavírus-puccsról” ír. Nemzetközi lapszemle.

Kiürítteti a magyar kormány a kórházakat a koronavírus-betegek számára – olvashatjuk az osztrák közszolgálati ORF híroldalán, amelyen magyar médiaforrásra hivatkozva írják meg, hogy az ágykapacitások 60 százalékát kellett felszabadítaniuk a kórházaknak. A főorvosokat arra kérték, hogy bocsássanak el felépülésük előtt benn fekvő betegeket, ami persze megdöbbentette rokonaikat. Még Müller Cecília országos tisztifőorvost is idézik, aki közölte, hogy krónikus betegségben szenvedőket illetve a segítségre szoruló betegeket családjuknak kell ezek után ápolni. Elemzők és orvosok azonban kétlik, hogy a közlejövőben szükség lenne ennyi ágyra. Jó ideje alacsony a fertőzöttek és a halálozások száma is.

Az AFP tudósítását, amelyben a 14 iráni Magyarországról történő kiutasításáról számol be, a bangladesi Daily Star is átvette. Eszerint politikai indíttatású a kitoloncolás, „minden bizonnyal” a Trump-barát magyar kormány igazodási kényszerének tudható be. Magyar jogvédő szervezet koncepciós pernek tekinti az ügyet. Nem beszélve arról, hogy március 3-a óta a magyar hatóságok nem adnak ki iráni vízumot sem, miután Orbán Viktor Facebook oldalán videóüzenetben jelentette be, hogy hazánkban az első két koronavírus-fertőzést iráni egyetemistákon mutatták ki. A Magyar Helsinki bizottság a 9 éve hazánkban élő iráni gyógyszerész esetén keresztül mutatja be, hgoy szerinte abszurdak a kormány vádjai. Az iráni külügyi szóvivő úgy fogalmazott, őszintén sajnálja a történteket. A magyar kormány szóvivője nem reagált az AFP megkeresésére. A cikk mindenesetre megjegyzi, hogy a Trump éra előtt az Orbán-kormány kifejezetten kereste a gazdasági és kereskedelmi együttműködés lehetőségeit Teheránnal, például az atomiparban, és emellett 2015-18 között megduplázódott, így 2000 fölé emelkedett az országban tanuló iráni diákok száma.

A liberális amerikai Vox portál részletes hátteret adva elemzi azt a helyzetet, amit a szerző, Zack Beauchamp egyszerűen „koronavírus-puccsnak” nevez, ennek főszereplőjét pedig diktátornak. A történteket a demokráciákra veszélyt jelentő eseményként értékeli, amely az Egyesült Államokat is fenyegeti a koronavírus okozta helyzet miatt. Az elején azt írja, hogy Magyarország „évek óta nem tekinthető demokráciának”, de Orbán ezidáig legalább igyekezett annak a látszatát fenntartani. Most már erről sincs szó a szerző szerint. Politikai ellenfeleit vette célkeresztbe, akiktől elvette a pénzügyi támogatás egy részét (a pártok állami támogatásának feléről van szó) és a vírus elleni ösztönző csomagba rakta. És a hirdetési veszteségre hivatkozva a még vegetáló, kisszámú független média egy termékének 50 százalékát azonnal felvásárolta Vaszily Miklóst, a közmédia és az Echo TV volt, a TV2 jelenlegi előretolva. A szerző szerint tulajdonképpen most csak kimutatta foga fehérét a rendszer, amely már régóta az, ami. És senki ne higgye, hogy létezik illiberális demokrácia, ez csak fikció – tette hozzá. Az ellenzéknek esélye sincs az alkotmánybíróságon bármit is elérni. Kim Lane Scheppelét is megkérdezték, aki úgy fogalmazott, lényegesen megváltozott a rendszer, és már fügefalevél sincs, ami esetleg eddig eltakarta a diktatúrát. A National Review-ban viszont megjelent egy cikk John O’Sullivan tollából, aki védelmébe vette Orbán rendszerét. Sullivan a kormány által közvetve alapított Danube Institute vezetője Budapesten.

Orbán Viktor még rendeleti kormányzással sem tudja kiirtani a koronavírust, és az is biztos, hogy az egészségügy leépítése és a forint értékének csökkenése visszaüt majd rá – véli az amerikai Foreign Policy folyóirat véleménycikkének szerzője. Aki úgy fogalmaz, most már diktatórikus hatalmat kapott az az ember, akit sokan Viktátornak hívnak. Angela Merkel német kancellárt is megtévesztette, olyan kiválóan, arcátlanul leplezte a kormány az autoriter rendszert, amiben az ellenzék eleve nem tud győzni – írja Garvan Walshe. Aki szerint igazából semmi szüksége nem volt Orbánnak a határozatlan ideig szóló rendeleti kormányzásra, hacsak nem a választások miatt, amikor senki nem állhat az útjába. A cikk, miután sorra veszi a tehetetlen uniós intézményeket és a lengyel vétó miatt ellehetetlenített 7-es cikkelyt, illetve azt a 13 uniós tagországot, amely legutóbb el akarta ítélni Orbánékat, de olyannyira diplomatikus lett a levél, hogy Magyarország nevét le sem írták benne. S így a markában jót röhögve még az Orbán kormány is aláírta – naná, hogy kiáll a demokratikus értékek mellett! Szóval ezek után már csak az a kérdés: vajon meddig hagyják, hogy Orbán „kigúnyolja” uniós vezető kollégáit?

KORONAVÍRUS - HOGYAN FOGUNK EZUTÁN ÚJ AUTÓT VÁSÁROLNI?

NAPI.HU
Szerző: SZÁSZ PÉTER
2020.04.16.


Egyre több jóslat lát napvilágot arról, hogy milyen nyomot hagy majd a hétköznapokon a jelenlegi krízis azután is, hogy a koronavírus-járványt sikerül megfékezni és elvileg minden visszatérhet a rendes kerékvágásba. Lapunk annak járt utána, hogy a vírus miként hat a magyar újautó-kereskedelemre rövid és hosszabb távon. Kellenek egyáltalán szalonok a jövőben, vagy elég szervizpontokat fenntartani? Lesz akkora bukás, mint a 2008-as válság után és mennyivel drágultak idén az új autók?
...

HOL A FRANCBAN VAN AZ EGÉSZSÉGÜGYÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁR?

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.04.16.


Szép tavaszi reggelt, jó egészséget, vírusoktól mentes napot (hetet, hónapot és évet) kívánok mindenkinek! Helyreállt a világ rendje, az országos kaspólakók ismét tájékoztatják az országot mindarról, amit amúgy is tudunk. Az országos tiszti főorvos megnyugtatott mindenkit, hogy csak azokat teszik ki a kórházból, akiket lehet, valamint megható előadást tartott az összefogásnak az ő erejéről. Arról mesélt, hogy értsék meg a drága állampolgárok, hogy most az egészségügy nem tudja ápolni az ő hozzátartozójukat, mert kell a hely a vírusfertőzötteknek, így most egy kicsit gondoskodjanak maguk a szeretteikről. Ettől nekem azonnal támadt egy kis lelkifurdalásom, mert lényegében az derült ki ebből a monológból, hogy a szeretetlenség, a nemtörődömség és a lustaság gátolta meg eddig is a családokat abban, hogy otthon, jó hangulatban ápolják azokat a rokonaikat, akik ezidáig indokolatlanul foglalták a kórházi ágyakat. Eddig is jó volt, de még ahhoz képest is egyre jobb. Összefoglalva: a pofám leszakad.

Nem tudom, ki hogy van vele, de én rendkívül különösnek találom, hogy Kásler Miklós nem tartja szükségesnek az ország lakóinak tájékoztatását. Az nem szokatlan, hogy a köztársasági elnök hetekre, hónapokra eltűnik – feltehetőleg az esőerdőben védi a békákat, időnként horgászik egyet – de az egészen döbbenetes, hogy az EMMI alá összegereblyézett egészségügyi vezetésnek eszébe sem jut kiállni a kamerák elé. Nagy öröm persze, hogy naponta láthatjuk Cecíliát, a mellette ácsorgó egyenruhás embert meg pláne, de hol van Kásler Miklós? Ha ő nem ér rá, mert éppen a kórházigazgatókat rugdossa kifelé, valamint magyar orvosokat toboroz Romániába, akkor hol van Horváth Ildikó. Tudom, hogy sokan azt sem tudják, kicsoda ő...

...Hol van? Karanténba került? Akkor ki helyette az illetékes? Mert lényegében – miután egészségügyi miniszter nincsen, csak mindenhez is értő nagyonminiszter, aki Kásler Miklós jelen állás szerint, Horváth Ildikó áll a legközelebb az egészségügyi miniszteri poszthoz. Tudomásom szerint egészségügyi veszélyhelyzet van. Pontosan ezért túrta ki magának – pontosabban nem ezért, hanem erre felcsimpaszkodva – a rendeleti kormányzás korlátozás nélküli lehetőségét a mi drága csúti focistánk. Namost, ha egészségügyileg veszélyhelyzet van, az a minimum, hogy az egészségügyi miniszternek tűnő illető ne lappangjon a susnyásban Kásler doktorminiszter úrral karöltve, hanem álljon ki a nyilvánosság elé. Nem? De...

MEGYÜNK MAJD KAPÁLNI MIND? ÉLET A JÁRVÁNY UTÁN LÁNYI ANDRÁS SZERINT [HETIVÁLASZ 1×18]

VÁLASZ ONLINE
Szerző: VÖRÖS SZABOLCS, STUMPF ANDRÁS
2020.04.16.


Csütörtök van, ismét itt a HetiVálasz, a Válasz Online hetente jelentkező podcastadása. Vendégünk Lányi András író, filozófus, akinek lapunkban, a koronavírus apropóján nemrég megjelent esszéjét több tízezren olvasták. A kiindulópont tehát az ő cikke, de beszélünk arról is, hogyan kellene változtatnunk az életünkön a járvány után, miért lehet sikeres egy harmadikutas kezdeményezés a magyar politikában, és hogy zöldként Lányi örül-e annak, hogy az emberek most – otthon maradásukkal – kevésbé szennyezik a környezetet. A kérdezők: Stumpf András és Vörös Szabolcs.

Az adás újfent online eszközök segítségével készült, a hangminőségért elnézést kérünk. Meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.

Néhány idézet a beszélgetésből:

„A járvány csak egyike azoknak a dolgoknak, amelyekkel elmentünk a falig – és a másikat a fal adja –, de a járvány sem eseti: azt ma már senki nem gondolja, hogy ezen a nyáron vagy ősszel véget ér; a világ állandóan próbál újraindulni, és a koronavírus még valószínűleg többször le fogja állítani. (…) Közben a klímaválság, a talajpusztulás és még pár dolog alapvető gondokat okoz az emberiség élelmezésében, ez pedig nagy baj, mert több mint egymilliárd ember szenved súlyos alultápláltság okozta betegségektől, és legalább ennyien nem jutnak egészséges ivóvízhez.”

„Ma kisebb költséggel lehet átállni az élet minden területén egy más életformára, más gazdálkodásra, mint amilyen reménytelenül nagy költséget fog elvinni a következő években, hogy megpróbáljanak mindent úgy folytatni, ahogy eddig volt. Meg fogják próbálni, ez nem kérdés, hiszen a gazdasági és politikai élet vezető erői a befolyásukat és a gazdagságukat pont annak köszönhetik, ahogyan az élet eddig ment, ők tehát az utolsó emberig és töltényig ragaszkodni fognak a hatalmukhoz. Ebből az következik, hogy csak azok tudják kihúzni magukat a slamasztikából, akik ebből kimaradtak: az úgynevezett civil társadalom, a saját önsegítő képességével. Nem nagyban, mert arra nincs hatalma: kicsiben.”

„A világtörténelem állandó hullámzásról szól, amelyben a hatalmat hol kisajátítják és egyre távolabb viszik az emberektől, hol visszajuttatnak valamit – vagy visszaveszik maguknak. A 19-20. században a demokratikus jogállam, a hatalmi ágak szétosztása és a decentralizáció, az önkormányzatiság, a szubszidiaritás elve hatalmas mértékű szabadságot nyújtott az embereknek ahhoz, hogy a jó döntéseket meghozzák. (…) Miközben a hatalomkoncentráció újra és újra végbement, a hatalom birtokosai nem rendelkeztek azokkal a technikákkal, amelyekkel be tudtak nézni és nyúlni az alsónadrágunkba, az éléskamránkba, és az agyunkba. (…) Most viszont totális ellenőrzést tudnak gyakorolni, totálisabbat, mint akár a fasiszták vagy a kommunisták a 20. században, akik ebben pedig a maximumot nyújtották, de még nem rendelkeztek azokkal a technikákkal, amelyekkel a mi szeretett vezetőink. (…)