2020. május 4., hétfő

UNJA MÁR A KARANTÉNT, DE FILMET MÉG BÍRNA NÉZNI? SEGÍTÜNK VÁLASZTANI

MAGYAR NARANCS / MIKROFILM BLOG
Szerző: SZABÓ ÁDÁM
2020.05.04.



  Habár a mozik zárva tartanak, a 
  streamingszolgáltatóknak 
  köszönhetően így is akad néznivaló. 
  Segítünk választani!

  Öröm az ürömben, hogy most szakadt a 

  világra a karantén, és nem mondjuk 15 
  éve: akkor ülhettünk volna otthon a 
  kereskedelmi tévékkel meg a pár tucat 
  DVD-vel.

  Ám míg régen az okozott fejtörést, hogy 
  alig akadt néznivaló, most már az, hogy 
  mit válasszunk az elképesztően nagy 
  kínálatból. Ugyanis egyetlen    
  streamingszolgáltató kínálatának átrágása is három emberöltőt emésztene fel.

Épp ezért adunk néhány tippet, mi az, amit semmiképpen se hagyjon ki.


ORBÁN ÉS KÖVÉR JÓ RENDŐR-ROSSZ RENDŐR MUNKAMEGOSZTÁSA

HÍRKLIKK
Szerző: NVZS
2020.05.04.


„Egyetlen komoly funkciója lehet annak, hogy Kövér elszabadult. Az, hogy ne hagyja ott a Fideszt a választói bázisának jobboldali, szélsőséges, antikommunista, harcias dumára vevő keménymagja; lelkük rajta, hogy ezt miként teszik” – mondta Kéri László. A politológustól azt kérdeztük, miért tolták ennyire előre az elmúlt időszakban Kövér Lászlót, aki a korábbiakhoz képest, igen sűrűn nyilvánul meg a Parlament falain kívül, s ilyenkor rendre bicsaknyitogatóan durva támadásokat intéz a hazai ellenzék ellen. A válság során hozott számos intézkedéssel a fideszesek jó része sem ért egyet. Ez három hónapos késéssel jelentkezik majd a pártpreferenciákban – vélte Kéri, hozzátéve: habár a Fidesz még egy tíz százalékos zsugorodással is kényelmesen tudna választást nyerni, de Orbánék tisztában vannak azzal, hová vezethet, ha egy ilyen egy lemorzsolódási trend elindul.

Ha lehet fokozni, még magához képest is elképesztően durva kirohanásokat tett az elmúlt napokban, hetekben Kövér László. Ráadásul már nem csak a Parlament falain belül, hanem azokon kívül is. Csak két tanulságos példa erre: a Demokrata című hetilapnak adott interjújában ilyeneket mondott: „A magyarországi ellenzék a globalista, nemzetellenes hálózat része...nem a magyar nemzet része, hanem ennek a világelitnek a komprádor alakulata. Ilyen értelemben semmiben sem különböznek Rákosi Mátyástól vagy Gerő Ernőtől”.

Vagy egy másik idézet: „én szánalommal tekintek ezekre a képviselőkre, különösen azokra, akiknek a személyi száma 2-vel kezdődik” – mondta Bayer Zsoltnak április végén a Hír TV-ben...

HALÁSZ JUDIT: AZT HITTÜK, EZEK A VÍGSZÍNHÁZ BELSŐ ÜGYEI, ÁM ROSSZUL GONDOLTUK

HVG / KULT
Szerző: SZENTGYÖRGYI RITA
2020.05.04.


Több mint ötven éve a Vígszínház tagja, egyik alapembere. Várkonyi Zoltán szellemiségét pedagógiai, pszichológiai érzékét, a rendező-színész partneri kapcsolatát hiányolja régóta a társulat működésében.

hvg.hu: Hogy viseli a kényszerű bezártságot?

Halász Judit: Szerencsére jól viselem, mert kertes házban lakom, a fiamékkal és az unokáimmal. Noha nem sokat találkozunk, de nem vagyunk elzárva egymástól. Az is könnyebbséget jelent, hogy mostanában rengeteg a dolgom. A költészet napjára készítettünk egy kétórás online műsort a Vígszínházzal, felvettünk a mobiltelefonra verseket, egyben megünnepeltük Mária Sándor születésének 120. évfordulóját. Ez kicsit összehozta a társulatot legalább egy rövid időre. A MOTTO nevű kezdeményezésben is részt vettem, a Szeptember végén-t és az Üllői úti fák-at mondtam el. A „Maradj otthon” mozgalomba is bedolgoztam, az ATV egyik riportere az elsők között keresett meg azzal, hogy mondjak pár szót arról, hogy mit csináljunk otthon. Ötleteket adni könnyű, de annak, aki ötven négyzetméteren lakik több gyerekkel, a város közepén, valószínűleg sokkal nehezebb a helyzete, mint nekem.

hvg.hu: Mennyire foglalkoztatja az a gondolat, hogy a koronavírus-járvány esetleg komoly figyelmeztetés az emberiségnek, hogy nem lehet tovább kizsákmányolni a természetet, és egymást sem?

H. J.: Ez a járvány többszörös felkiáltójel, hogy változtatni kell az eddigi életünkön. Rengeteg olyan elméletnek, véleménynek, tapasztalatnak kell találkoznia, hogy az emberiség tanuljon belőle. A mostani leállás egyik legérdekesebb jelzése, hogy hirtelen megindultak a halak a Canal Grandén! Tiszta lett a levegő azokban a városokban, ahol eddig nem lehetett levegőt venni anélkül, hogy az ember ne kockáztatta volna az egészségét. Ugyanakkor félelmetes, hogy nem tudjuk meddig tart ez a krízis...

UNIÓS PÉNZBŐL KÜZDENEK A MAGYAR KÓRHÁZAK A KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK ELLEN

ÁTLÁTSZÓ 
Szerző: ERDÉLYI KATALIN
2020.05.04.


Vélhetően a koronavírus-járvány miatt március közepén a kormány megemelte egy tavalyi EU-s projekt keretösszegét, és a jelentkezési határidőt is kitolta 2020. június elejéig. A bő 4 milliárd forintos keretösszegből a kórházak fertőtlenítő eszközöket és fertőtlenítőszereket vásárolhatnak. Több helyen már lezajlott a fejlesztés, de néhány intézményben még csak most indították el a közbeszerzést.

Tavaly májusban jelent meg egy uniós pályázat a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmények részére a higiéniás kockázatok csökkentése érdekében. Ahogy arról akkor a Portfolio.hu beszámolt, az “Infekciókontroll tevékenységek gyakorlati megvalósítása a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményekben” című, EFOP-1.8.21-18 kódszámú pályázat célja a kórházi fertőzések visszaszorítása. A teljes keretösszeg 2,2 milliárd forint volt (amit novemberben 3 milliárdra emeltek), egy intézmény maximum 60 millió forint támogatást kaphatott, és ennek megfelelően 30-40 nyertes projektet vártak.

Több intézmény már sikeresen pályázott a kiírásra, és meg is valósított különböző fejlesztéseket az EU-s támogatásból. A csornai Margit Kórház és az ózdi Almási Balogh Pál Kórház például 59 millió forintot kapott különböző eszközökre, a Komlói Egészségcentrum 43 milliót, a Szegedi Tudományegyetem pedig 59,9 milliót forintot, amelyből épp a napokban bemutatott szenzoros kézfertőtlenítő adagoló berendezésekkel és levegőfertőtlenítő készülékekkel szerelték fel az SZTE klinikáit. A tatabányai Szent Borbála Kórház, ahol az országos tisztifőorvos néhány napja zárlatot rendelt el, még januárban tette közzé, hogy 59,7 millió forintot nyert el ezen a pályázaton...

SZABADSÁGHARC A SAJTÓSZABADSÁG ELLEN

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.05.04.


...Ma már a magyarországi sajtó igen jelentős része Orbán barátainak kezében van. Hogy mennyire igazságosan osztották fel egymás között a vadászterületeket, van-e valamelyikükben tüske, amiért neki kevesebb jutott, mint másoknak, nem tudjuk. Ami a cégadatokból kiolvasható: van már médiája Mészáros Lőrincnek, Habony Árpádnak, de még Schmidt Máriának is jutott egy kicsiny szelet a tortából. A közmédiát most nem is említenénk, sokszor szóltunk már arról, hogy az adófizetők pénzén fenntartott MTVA gyakorlatilag a Fidesz és Orbán Viktor szolgálatában áll.

Hogy miért jó ennyi újságot, rádiót, tévét tulajdonolni, nem kell megmagyarázni. Laikus szemel is könnyű belátni, hogy akié a sajtó, azé a hatalom. Ha a kormányhoz közeli, hozzá messzemenően lojális tulajdonosokhoz kerülnek az újságok, a rádiók és a televíziók, akkor ezekben a médiumokban csakis olyan információk és vélemények jelenhetnek meg, amelyeket a kormány jónak tart. Ha minden, vagy majdnem minden sajtóterméket Orbán Viktor barátai és üzlettársai kaparintanak meg, akkor Béla bácsi Békésborzadályon, és Bözsi néni Rémrettentőn nem tudja meg, hogy Rogán Antal parasztfiú létére fényűző életet él, hogy Matolcsy jegybankelnök a nyilvánosság számára átláthatatlan alapítványokba menekítette a közpénzeket, amelyek ily módon elveszítették közpénzjellegüket. Ha nincs, aki megírja, akkor nem derül ki az sem, hogy a szentéletű Semjén Zsolt Svédországban szokott háziasított rénszarvasra vadászni, és hogy Mészáros Lőrinc – aki gázszerelőként, egyúttal Orbán Viktor gyerekkori pajtásaként kezdte pályafutását – rövid idő alatt az ország leggazdagabb emberévé nőtte ki magát.

Ha megszűnik a független, szabad sajtó, vagy csak nyomokban lesz fellelhető, akkor ebben az országban bármit meg lehet tenni, mert semmilyen disznóságnak, gazemberségnek nem lesz következménye. Ezért az igyekezet, hogy rátegyék a kezüket mindenre, ami újság, tévé, vagy rádió.

Ennek persze az az ára, hogy Magyarország egyik fele előtt fokozatosan bezárul a nyilvánosság. Szűkülnek a lehetőségek, és ami sajtó még megmaradt szabadnak és függetlennel, az kivéreztetésre, kihalásra van ítélve. Erre figyelmeztetnek a nemzetközi újságíró szervezetek felmérései, valamint évről-évre romló helyezésünk a sajtószabadság ranglistáján.

KERESZTÉNY TAIGETOSZ MÁRPEDIG NINCSEN

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: Madárlátta
2020.05.04.


Megtanultuk a leckét, ingyenebéd nincsen, segély sincsen, csak kemény munkával megszerzett (ahogy a német is mondja, megérdemelt) jövedelem van. Mert az ártunk és ormányunk által működtetett Magyarország Bt. pénzügyileg rendkívül tudatosan működik. Ügyel arra, hogy ne költsön többet, mint a bevételei. Mármint az igavonó baromként dolgoztatott határon belül élő állampolgáraira. A pénzügyi tudatosság része az is, hogy megszabadul a veszteséges tevékenységektől, mint egészségügy, oktatás, idősgondozás, rászorulók, hajléktalanok, fogyatékkal élők ellátása.

Itt szeretném jelezni, hogy csapdába tetszettek sétálni. Az egyik oldalon ott virít az alaptákolmányban is a keresztény alapelvekre hivatkozással az élet védelme a fogantatástól kezdve. Erre hivatkozva megbélyegzik az abortuszon áteső nőket. Erre hivatkozva nem engedélyezik az eutanázia semmilyen formáját.

Közben a másik oldalon meg ott van a fent vázolt modell, amiben nincs helye a csak kiadással járó egyedeknek. Eddig is próbálkoztak tőlük megszabadulni adminisztratív eszközökkel: munkaképtelenek munkaképessé nyilvánításával és így az ellátásuk megvonásával, a hajléktalanság kriminalizálásával. Minden lehető módon nehezítik a fogyatékkal élők életét, az otthonápolást továbbra sem ismerik el, nem nyújtanak hozzá érdemi segítséget. Salátatörvényben most még a hátrányos helyzetű és fogyatékkal élő gyerekek művészeti oktatáshoz való jogát is elveszik. De mindhiába nyirbálták a juttatásokat, hiába hoztak egyre újabb és újabb megszorításokat, valahogy mégsem volt elég hatékony a rendszer (azok az átkozott civilek, ugye). Most viszont eljött a pillanat: a járványra hivatkozva újabb ezreket lökhettek jövedelem híján a szakadékba, a kórházak kisöprésével ezrek halálos ítéletét írták alá a lehető legembertelenebb módon. Simán előfordulhatott, hogy egy végstádiumú rákos beteg morfiumtól kábultan aláírta, hogy a saját felelősségére távozik. Tehát mindenki mossa a kezeit, minden törvényes. Ezt is megtanultuk, hogy itt minden törvényes. Ha mégsem, majd írnak rá egyet az éj leple alatt, reggel megszavazzák és akkortól máris törvényes.

Minden nagy világvallás, a gyakran emlegetett kereszténység is irgalomra, az elesettek gyámolítására szólítja fel a híveit, röviden emberiességre. A kereszténység hős védelmezőinek ez valahogy elkerülhette a figyelmét. Biztosan nem figyeltek a hittanórákon, esetleg nekik más kiadás van meg a Bibliából.

Szóval végre el kellene dönteni, hogy melyik oldalra tetszenek állni. Mert keresztény Taigetosz nincsen...

ITT OLVASHATÓ

NEM VAGYUNK OLYAN SOKAN, HOGY A MAGYAR NEMZETBŐL BÁRKIT KIREKESSZÜNK

HÍRKLIKK
Szerző: KARDOS ERNŐ
2020.05.04.


A rendszerváltás utáni első kormányzópárt, a Magyar Demokrata Fórum képviselőit, és a többi rendszerváltó pártot még csak meg sem hívták a parlament jubileumi ülésére, s az ünnepelni akarókat – a járványra hivatkozva – eltanácsolták. A Hírklikknek nyilatkozó Jeszenszky Géza volt külügyminiszter, az Orbán kormány nagykövete arra hívta fel a figyelmet, hogy az egypárti parlamenti ülésen elfogadott nyilatkozat sértő a rendszerváltó pártokra nézve. Illetve a parlamenti határozat még Orbán Viktor kormányát is posztkommunistának minősíti.

Mit szól ahhoz, hogy a rendszerváltás évfordulójára rendezett parlamenti ülés mindössze egypártira sikerült?

Nagyon meglepett, mert az első szabad választás utáni emlékezetes parlamenti ülésen természetesen ott voltam. Megható volt, amikor Varga Béla, az 1945-ben megválasztott nemzetgyűlés elnöke jelképesen visszaadta az országgyűlésnek a nemzet szuverenitását. A karzaton ültem, mert képviselőséget nem kívántam vállalni, de alapító tagja voltam a választásokon győztes Magyar Demokrata Fórumnak, és tudtam, hogy a politikai szerepvállalástól nem zárkózhatom el. A harminc éves évforduló parlamenti megünnepléséről viszont nem is értesültem...

HÚSZ ÉV SODRÓDÁS - (A HÚSZÉVES BESH O DROM JUBILEUMI ALBUMA – FONÓ, 2020)

ÉLET ÉS IRODALOM / KRITIKA
Szerző: VÉGSŐ ZOLTÁN
2020.04.30.



  Olyan zenét hallunk, amit létre kellett 
  hozni, mégis az az eredendő sodrás 
  ragad magával, ami a lassabb, például 
  a Jamange című cigány balladában is 
  jelen van, és ilyenkor nem közvetlenül a 
  felszínen, hanem a mélyebben zajló 
  örvényléssel hat. Döbbenetes zenészi 
  teljesítmények. Tempó, ritmika, 
  dallamformálás, harmóniakezelés, 
  összjáték: a masszív hangszerelésben 
  mindenkinek megvan a szerepe, a 
  zenefolyamban senki nem kevés és 
  nem sok.




Sok zenekar létezésének legnagyobb kihívásával küszködik. Hogyan tartsa fenn magát, hogyan maradjon együtt a zenekar, mi legyen a gyakorlással, próbákkal, a közös zeneírással? Az online tér persze számos lehetőséget nyújt, a járvány mégis egy új probléma, a zenélés pedig közösségi műfaj, az eddig élőben együtt dolgozó együttesek talán megunják az elzártságot, talán nem. Azonban van egy zenekar, amelyiknek alapító tagjai hosszú évek óta szétszéledtek a világban, és az itthoni tagokkal távkapcsolatban gond nélkül építik tovább magukat. Bennem csak nemrég tudatosult, hogy a Besh o droM így működik: csak morzsákat érzékeltem, mintha többet lennének külföldön, mint itthon, de hát elém-elém pottyantak felvételeik és egy új, gyönyörűen kivitelezett klip is, ami rendszerint nem tartozik a világzenei együttesek hagyományos megnyilvánulási formái közé. A Vaságy impresszív klipje erős állásfoglalás és rendszerkritika, és bár a dal egy cigánydal átgyúrása, a szövegbe is bekerült egy félreérthetetlen strófa, miszerint valamennyi ronda disznó mind az Országházba való. Az üzenet bizonyosan eljutott a címzettekhez, mert a a köztévé letiltotta a klipet...

ARANYKALITKÁBAN ÉLNI

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Niki
2020.05.04.


Az ember azt gondolná, hogy ha már karanténban kell lenni, akkor milyen jó lehet azt a pálmafák árnyékában, az óceán partján megélni. Nos, a valóság azért teljesen más, mint az Niki kajmán-szigeteki beszámolójából kiderül (a képeket külön köszönöm neki).

„Nem tudom, hogy emlékeztek-e rám, már kétszer is írtam ide a Határátkelőre. Európa több országában is éltem, végül Kanadába mentem férjhez. Ennek már 5 éve. Azóta született egy kislányom, aki 20 hónapos lesz a jövő héten.

A Karib-tenger egyik legszebb szigetén ragadtunk. Majdhogynem szó szerint. A vírus ide is eljutott, igaz a kitörése óta az itteni vezetők nagyon jó munkát végeznek és igyekeztek csírájában elfojtani.

Egy hajóval kezdődött

Február 28-án egy tengeren cirkáló kirándulóhajó fel vette a kapcsolatot az itteni kórházzal és segítséget kért, mert egy olasz férfinak szívelégtelensége volt és azonnali ellátásra szorult.

Itt kezdődött a Kajmán-szigeti koronavírus sztorija. Ugyanis a kórházi dolgozók védőfelszerelés nélkül mentek ki a tengerre elhozni a beteg férfit. Március 9-én voltak először koronavírusra utaló jelek a betegnél. Gondoljátok el, addig mennyi nővér, beteg, takarító és orvos fordult meg nála!

Tesztet végeztek és kiderült, hogy koronavírussal fertőzött. Azonnal lezárták a kórházat, az ott dolgozókat karanténba tették. Megkezdték a családtagjaik, barátaik kivizsgálását.

Március 14-én bejelentették, hogy az olasz férfi meghalt. Azóta a betegek száma 73-ra nőtt. Nincs új halott, tízen meggyógyultak, és a 73-ból 21 tünetmentes hordozó.

Egy közel 64 000 lakosú szigetről van szó, ahhoz képest ezek az adatok nagyon jók. Ez köszönhető a rendőrség munkájának és a fegyelmezett embereknek is...

ÁTRENDEZI A KARANTÉN A LAKÁSPIACOT - CSAK AZ A BIZTOS, HOGY VÁLTOZÁS MINDENKÉPPEN JÖN?

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.04.


Megugrott a kertes, zöldövezetben található ingatlanok iránti kereslet, ami szakértők szerint egy új trendet tükröz, a „karanténhatást”. A járvány hosszabb távon a panellakások terén is változásokat hozhat, ha nem is feltétlenül olyant, mint amire most gondolnánk.


Az idén áprilisban az országos kínálatban megtalálható lakóingatlanok iránt érdeklődők több mint 51 százaléka nézett házat, ez az arány pedig jóval meghaladja a járványt megelőzőt – állítja elemzése alapján az Ingatlan.com. A hirdetési portál úgy látja, hogy kialakulni látszik egy új trend, a „karanténhatás”. Ennek lehet köszönhető, hogy a nyaralók iránti kereslet szintén látványosan nőtt: a korábbi időszakokban 3-4 százalék volt a súlyuk a keresleten belül, ez most áprilisban már 6 százalékra nőtt, tehát a másfélszeresére, duplájára emelkedett az arányuk.

Az OTP Ingatlanpont szakértői a Balaton különböző partjairól eltérően nyilatkoztak: míg egyes településeken továbbra is nagy a kereslet, addig más helységek esetén 80 százalékkal visszaesett az érdeklődés. Ők nem érzékelik, hogy a kényszertávmunka fellendítené a nyaralók iránti érdeklődést, de nem tartják kizártnak, hogy a jövőben egy ilyen új vevői kör kialakulhat. Az otthoni munkavégzéssel ugyanis megnőhet az az idő, amit a tulajdonosok üdülőikben tölthetnek, kiegyenlítve ezzel a nyaralók magas fenntartási költségeit. Így sokakat akár ez is ingatlanvásárlásra ösztönözhet a balatoni nyaralóvárosokban.

Ha őszig kitart a járvány, a jó időjárás elmúltával csak a következő szezonban várható ismét nagyobb vásárlói kedv a nyaralók piacán – vélik az OTP Ingatlanpont szakértői. Ez pedig – tesz már hozzá az Azénpénzem.hu – nem maradhat teljesen hatástalan az árakra sem.

A mostani bizonytalan kilátások miatt – rögzítette elemzésében az Ingatlan.com – azt még nem lehet látni, hogy mennyire lesz tartós a kertes házak - családi házak, nyaralók - népszerűsége, de az érdeklődés a korábbiakhoz képest valószínűleg hosszabb távon is erősebb lesz. Ennek eredményeként pedig az Ingatlan.com szerint országos szinten olyan települések is felkerülhetnek a lakáspiaci térképre, amelyek eddig nem számítottak felkapottnak, vagy csak marginális szerepük volt...

ORBÁNNAK MINDIG IGAZA VAN

HÍRKLIK
Szerző: NÉMETH PÉTER
2020.05.04.


Az a régi, elcsépelt poén jutott eszembe – amikor hétfő reggel ránéztem a koronavírus aktuális statisztikai adataira –, miszerint a törvény két paragrafusból áll: 1. A Főnöknek mindig igaza van, 2. Ha mégsincs, akkor automatikusan életbe lép az 1. jogszabály.

Tudom persze, hogy unalmas, mint ahogy már az is, ha mindig mindenben Orbán Viktor felelősségét, vagy éppen nagyságát keressük. Bevallom, én nem ez utóbbi csoporthoz tartozom. Meglehetősen sokat foglalkozom a miniszterelnök személyiségével – még azt is megengedem, talán túl sokat, de itt és most mégiscsak megkerülhetetlen. Ő volt ugyanis az, aki kijelentette: a koronavírus járvány Magyarországon május 3-án fog tetőzni. Azóta ehhez a dátumhoz igazodik az ország, ezt a határidőt magyarázzák – mentik, vagy bírálják a szakemberek. Müller Cecília tisztifőorvos – még a szakmai reputációját is félredobva – igyekszik hitelessé tenni a miniszterelnök szavait. Egykori elődje, Falus Ferenc viszont bátran kijelenti, Orbán, mint jós megbukott. Azaz teljesen értelmetlen volt a május 3-i csúcs közlése. Nélkülözött minden alapot, mint ahogy az október-novemberre vizionált második hullám meglebegtetése is.

A május 3-án már túl vagyunk. Ha valaki figyeli a közösségi oldalakat, láthatta, mennyi és milyen gúnyos megjegyzés került fel a dátum, pontosabban a kormányfői határnap kapcsán. Joggal, hiszen a Főnök szavait semmi nem igazolta vissza, ha csak az nem, hogy vasárnap öt, hétfő reggel pedig 11 halottat jelentettek. De igazán nem akarok viccelődni ezen; az elhunytak mind-mind valakinek a hozzátartozói voltak, az ő fájdalmuk száz százalékos, nekik a gyászukban teljesen mindegy, hogy éppen a csúcson, vagy a tévesen bejelentett csúcson veszítették el hozzátartozójukat. És noha telis-tele van olcsó, vagy frappáns poénnal, például a Facebook, azon azért mégis érdemes elgondolkodni, hogy miért vállalkozott Orbán egy konkrét nap megjelölésére? És, ha már vállalkozott, miért megy utána a kormányhű szakma, miért nem meri a klientúra óvatosan elhatárolni magát a miniszterelnöktől. Itt ugyanis – szemben a magyar gazdaságról, vagy az ország népének jólétéről tett kijelentésekkel – nagyon egyértelműen kiderül a tévedés; hiába magyarázza valaki nagy erőkkel, hogy miért lehet igaz az állítás, beszél platóról, vagy bármi másró –, csak saját magát is nevetségessé teszi...

BEÜTÖTT A KARANTÉNFÁRADTSÁG

INDEX
Szerző: KOLOZSI ÁDÁM
2020.05.04.


Miközben több európai ország – köztük mi is – az óvatos lazítás politikájába kezdett, vállalva az esetszámok emelkedését is, a korlátozások sokadik hetében többfelé a karanténfáradtság jelei mutatkoznak. Ezt persze előre lehetett látni, de hogy az „ereszd meg” milyen eredménnyel fog járni, döntően éppen ezen, az egyéni fegyelmen fog múlni. Az új kulcsfogalom a viselkedési fáradtság, de a kérdésről a szakértők között is élénk vita van.

Amerikában a mobiltelefonok helyadatai szerint az emberek elkezdtek lazázni, húsvét óta kevésbé tartják be a korlátozásokat. A Maryland University kutatása alapján egyre több ember jár el otthonról, nagyobb távolságra mennek, és többen lépik át megyéjük vagy a szövetségi államuk határait. A társadalmi távolságtartás mérésére kalibrált 100-as skála átlagértéke 52-ről 44-re csökkent, ami azt jelenti, hogy nyolc százalékkal többen vannak, akik nem annyira követik az előírásokat. Ebben gazdasági indokok ugyanúgy szerepet játszhatnak, mint az, hogy sokaknak egyszerűen már nagyon elegük van az otthonlétből.

Bár Amerikában is egyre több helyen lépnek életbe enyhítések, a szakértők a csökkenő fegyelem veszélyeire figyelmeztetnek. Dr. Fauci, az amerikai járványügy legfontosabb embere azt mondja, elkerülhetetlen a fertőzések második hulláma az Egyesült Államokban:

"Rossz ősz és tél vár ránk, ha a szükséges intézkedéseket nem tartjuk meg"

– nyilatkozta.

A marylandi kutatásvezető szerint több tényező együttes hatásáról van szó: egy hónapnyi kvázi karantén után a melegebb időjárás, az ellaposodó járványgörbe miatti – hamis – biztonságérzet és a gazdaság beindításáról szóló vita egyaránt erősíti az emberek vágyát, hogy végre szabadabban hagyják el otthonaikat.

Lényegében arról a jelenségről van szó, amit most leginkább karanténfáradtságnak szoktak nevezni. Ez természetesen nem amerikai sajátosság: Németországban is elkezdett nőni a járvány alakulása szempontjából kulcsfontosságú vírusreprodukciós ráta, igaz, még így is csak 1,0-ra ment fel, de ha tovább emelkedik, az Angela Merkel szerint is túl fogja terhelni az egészségügyi rendszert. A németeknél és mindenhol máshol most azt figyelik a kutatók és jó esetben a politikusok is, hogy az óvatos, sok országban még csak tervezett lazítások és a spontán módon is egyre inkább jelentkező fáradtság együttesen milyen hatást fog eredményezni...

SZABAD SZEMMEL: MAGYARORSZÁGON PONT AKKOR TARTJÁK AZ ÉRETTSÉGIT, AMIKOR A CSÚCSPONTJÁRA ÉR A FERTŐZÉS - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.05.04.


A francia lap arról ír: a diákok meg vannak rémülve, a halasztást pedig nem teheti meg az, aki már az idén meg akarja kezdeni főiskolai tanulmányait.

Libération 

A lap azt írja, Magyarországon pont akkor tartják az érettségit, amikor a csúcspontjára ér a fertőzés, a kormány azonban a vizsgákat próbának tekinti, hogy apró lépésekben oldja az általános zárlatot. A diákok ehhez képest meg vannak rémülve, hiszen előtte a hivatalos propaganda heteken át riogatott, azon kívül az iskolák, illetve egyetemek továbbra is zárva tartanak. És maga Orbán Viktor éppen május 3-ára jelezte a járvány tetőpontját. Az igaz, hogy halasztani is lehet, csak éppen ezt nem teheti meg az, aki már az idén meg akarja kezdeni főiskolai tanulmányait. A tudósítás idéz egy 19 éves fiút, aki szerint a döntés a hatalom gyávaságát és hozzá nem értését bizonyítja. Mellesleg egy felmérés szerint a gyerekek 80 százaléka az egészségügyi kockázatok miatt ellenzi a mostani időpontot. Az illetékes államtitkár próbálta meggyőzni a tanulókat és a tanárokat is, hogy nem lesz semmi baj, de nem valami átütő sikerrel. Orbán Viktor nemrégiben azt közölte: ellenőrzés alatt tartják a vírust. A bibi ott van, hogy közben kiürítették a kórházi ágyak 60 százalékát, mert helyet akartak csinálni, ha megugrik a koronabetegek száma. Ez pedig csak fokozta a magyarok félelmeit. További probléma, hogy a nacionalista kormány a járvány ügyében szigorúan kézben tartja a tájékoztatást, ideértve, hogy miként alakul a fertőzések görbéje. Nincs adat a körzetekről, városokról, az egyes kórházakról. Több tudós szerint a tényleges szám ötször magasabb lehet, mint amennyiről a hivatalosságok beszélnek. Ez pedig táplálja a gyanút. Törley Katalin, a Tanítanék mozgalom képviselőjeként úgy véli: a hatalom próbálja újraindítani a gazdaságot, de itt az a benyomás keletkezik, a hatalom az emberek rovására kísérletezik, hiszen az érettségi miatt 150 ezer ember kénytelen elmenni otthonról és kapcsolatba kerülni másokkal. Ebben a hónapban további 50 ezer tanuló számára esedékes a szakmunkásvizsga. Orbán laboratóriumként tekint Ausztriára, ám ott – Magyarországtól eltérően – nem spóroltak a szűrővizsgálatokkal. Az osztrákok március vége óta naponta 15 ezer embert ellenőriztek, a magyarok összesen mindössze 32 ezret. Nehéz megmondani, hogy a kormány valóban kézben tartja-e a ragályt.

Európa nem immunis a demokratikus értékek meggyengülésével szemben, a koronaválság megmutatta, hogy emelkednek a tétek a tekintélyelvű, illetve liberális rendszerek küzdelmében. Így válaszolt az EU külpolitikai főmegbízottja arra a kérdésre, hogy nem kerülnek-e veszélybe napjainkban a jogállami normák, hiszen például Orbán Viktor teljhatalmat szerzett. Borrell az interjúban szólt arról, hogy Európa némiképp naiv volt Kína kapcsán, de most már kezdi reálisabban látni Peking törekvéseit, mivel az ázsiai nagyhatalom gazdasági vetélytárs, amely alternatív kormányzati modellt népszerűsít. Támogatja ugyan az országok közti sokoldalú együttműködést, csak éppen egészen más nemzetközi rend alapján. Úgyhogy érdemes a szavak mögé nézni. Hiszen például a kínaiak a nemzetközi jogon belül a gazdaságra és a társadalomra helyezik a hangsúlyt, nem pedig a polgári és politikai jogokra. De az sem jobb, amit Donald Trump gondol a világról, hiszen az ő szemében a multilateralizmus nulla összegű játszma, amelyben Amerika mindent elveszthet. A spanyol politikus nem ért egyet azzal, amit az elnök állít, hogy ti. a vírus egy kínai laboratóriumban készült. Ennek ellentmondanak az amerikai titkosszolgálatok is. Úgyhogy azt tanácsolja, hogy mindenki kezelje fenntartásokkal Trump kijelentéseit. Hiszen pár napja még azt is felvetette, hogy mindenki igyon fertőtlenítő szert a kórokozó ellen. Az interjúalany a válság fontos tanulságának nevezte, hogy csökkenteni kell Európa sebezhetőségét az érzékeny területeken. Annál is inkább, mert kiderült, hogy például az egészségügy biztonsági kérdés lehet. A teendők közé tartozik, hogy módosítani kell az értékláncokon, át kell azokat telepíteni a Balkánra, vagy a Maghreb-térségbe. Látnivaló, hogy védekezni kell, ez azonban nem azonos a protekcionizmussal.

Az osztrák elnök kijelentette: a jövő nemzedékei úgy ítélik majd meg a karanténban eltöltött heteket, hogy ez volt az az időszak, amikor a populista vezérek elvesztették vonzerejüket, mert kiderült, hogy nagyon is egyszerű recepteket kínálnak a valóság igencsak összetett gondjaira. Van der Bellen tévébeszédben igyekezett erőt önteni az emberekbe, miután a lakosság kénytelen volt bezárva tölteni az utóbbi jó másfél hónapot és a ragály nagy bizonytalanságot okozott. Hangsúlyozta, hogy a tudomány szilárd alapot nyújtott a társadalom és a kormányzati döntések számára. Az államfő, aki végzettségére nézve politológus, dicsérte az uniót, mert az ugyan az elején hibákat követett el, ám most már kezdi újra megtalálni a politikai közösség értékeit és a tagállamok szolidaritást tanúsítanak egymás iránt. Elismerte, hogy az eltelt periódus átkozottul kemény volt, a bezártság, a személyi szabadságjogok korlátozása, a kultúra és a gazdaság leállása miatt. De már látszik a fény az alagút végén, és nem kell félni, mert a legyőzik a munkanélküliséget és a gazdasági növekedés megindul felfelé. Újjá fogják építeni az országot. Csak fel a fejjel. Nagy környezetvédőként arra is kitért, hogy az éghajlat védelmét közben nem szabad szem elől téveszteni. 

A Riporterek Határok Nélkül német tagozatának vezetője Magyarországot hozta fel egyik kirívó példaként, hogy milyen veszélyben van manapság a független sajtó. Hiszen a felhatalmazási törvény tartalmazza, hogy mostantól kezdve újságírókat akár öt évre is le lehet csukni, ha úgy ítélik meg, hogy nem kiegyensúlyozottan tájékoztattak. Christian Mihr rámutatott, hogy mindenütt nyomul a populizmus. Hatalmi törekvések és az egyre bizonytalanabb anyagi források fenyegetik az önálló médiát. A vírus csak ráerősít az amúgy is tapasztalható elnyomásra, a totalitárius irányzatok egyszerre lendülnek fel a föld sok részén. Jó néhány rezsim esetében előhozza a tekintélyelvű és diktatórikus reflexeket. Hogy a járvány alatt hány sajtómunkást és bloggert vettek őrizetbe, arról csak az év végén lesznek adatok, de jelenleg 231 újságíróról tudják, hogy börtönben van. A legrosszabb a helyzet Kínában, ehhez nem fér kétség. Sokan rövidebb-hosszabb ideig eltűntek azok közül, akik Vuhanból, amatőrként a közösségi hálón jelentettek a kórházi állapotokról. Hiszen arról számoltak be, hogy azért a vírus elleni küzdelem nem volt annyira sikeres, ahogyan azt a hatóságok állították. Az USA-ban Trump személyesen felelős azért, hogy rosszabbra fordult a sajtószabadság helyzete. A Fox News szinte az elnök szócsöveként terjeszt álhíreket, amiket a fehér házi sajtókonferenciákon vetnek fel. Közben pedig egyes helyeken újságírókat fenyegetnek, és ez már egyes esetekben átcsapott konkrét erőszakba. A szakember úgy látja, hogy ha egyszer véget ér a járvány, akkor mindenképpen új alapokra kell helyezni a magánmédia finanszírozását. Az viszont nagyon jó, hogy éppen a ragály miatt növekszik az újságírás jelentősége. A sajtó bátran rákérdez a kormányok politikájára, utánamegy a korrupciónak. Még olyan országokban is, mint Kína.

Kaczynski válságba taszítja az államot, mert elvileg vasárnap lesz ugyan az elnökválasztás, de még mindig nem lehet tudni, hogy egyáltalán megtartják-e, és ha igen, milyen formában, de még az is lehet, hogy az ország erős embere a magyar forgatókönyvet követi. Egyes megfigyelők szerint ugyanis elképzelhető, hogy kihirdetik a kivételes állapotot, és ily módon a PiS áttérne a puha diktatúrára. A szándék mindenesetre az, hogy Duda gyorsan kapjon megbízatást még egy időszakra. Merthogy a poszt olyan jogokkal jár, hogy az nélkülözhetetlen a párt hatalmi törekvései szempontjából. A politikus jelenleg vezeti a népszerűségi listákat, de egyáltalán nem biztos, hogy ez így is marad, ha később hívják az embereket az urnákhoz, mert addigra várhatóan jelentkeznek a vírusválság igencsak kemény következményei. Sőt, már most is gyengül a párt támogatottsága. 80 százalék kifejezetten rossznak tartja, hogy a kormánypárt ragaszkodik a most vasárnapi időponthoz, miközben vaskézzel érvényt szerzett a járvány miatti korlátozásoknak. Azokra a kifogásokra, hogy a szavazás során sokan megfertőződhetnek, Kaczynski válasza az volt, hogy levélben lehet voksolni. De ehhez még nincs meg a szenátusi jóváhagyás, a cédulákat viszont már nyomtatják. Hogy azután miként lehet megszervezni az egész procedúrát 31 millió jogosult számára ennyi idő alatt, az nem világos. Ugyanakkor kimarad az egészből az 4 millió lengyel, aki külföldön él. A polgárjogi biztos szerint ilyen körülmények között nem lehet általános, titkos és egyenlő választásról beszélni. Viszont ha nem lesz meg a törvény, mert a PiS egyik szövetségese ellenzi, akkor azt Kaczynski alkotmánysértésnek tekintheti és rendkívüli állapothoz folyamodhat segítségül. Leállna a parlament és az összes önkormányzat, különleges jogokat kapna viszont a hadsereg és a rendőrség. Mindezt azon a címen, hogy helyre kell állítani az alkotmányos rendet. Névtelen források megerősítik, hogy a Jog és Igazságosság valóban mérlegeli ezt a lehetőséget. Ha mellette dönt, az azt jelentené, hogy Magyarország után Lengyelország volna az unió 2. olyan állama, amely a ragály kellős közepén hatályon kívül helyezi a demokratikus játékszabályokat. Úgyhogy teljesen mindegy, lesz-e 6 nap múlva választás, vagy sem, az állam válsága elkerülhetetlennek tűnik.

91 KÓRHÁZBÓL 1 VOLT HAJLANDÓ ELÁRULNI, HÁNY MŰTÉTET HALASZTOTTAK EL A JÁRVÁNYHELYZET MIATT

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.05.04.


Ahogy a sajtó, úgy az ellenzéki pártok is óriási erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy bármilyen adatot kinyerjenek a kormányból a járványhelyzettel és az azzal összefüggő intézkedésekkel kapcsolatban. Nem sok sikerrel.

Legutóbb Hadházy Ákos mutatta be, milyen sablonválaszokkal bújnak ki a válaszadás alól az idősotthonok, amikor arra a kérdésre kereste a választ, hogy van-e koronavírus-pozitív gondozott az intézményekben.

Most Tóth Bertalan, az MSZP elnöke jelezte Facebook-posztjában: immár 2 hete várja az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Belügyminisztérium vagy a kórházak válaszát azokra a kérdéseire, amelyekből kiderülne, hogy pontosan hány beteg embert raktak ki a a kórházakból a veszélyhelyzeti intézkedések alapján.

Tóth szerint nem bonyolultak a kérdései – főként arra volt kíváncsi, hogy mennyi aktív ágy van az adott intézményben, hány beteget kellett hazaküldeni az ágykiürítés miatt, végeztek-e rajtuk vírustesztet, értesítették-e a beteg lakóhelye szerinti önkormányzatot...


„HIÁBA JÖNNE A TANULÓ, HA VISSZAFORDÍTJA A RENDŐR. A SZÁMLÁK VISZONT GOND NÉLKÜL MEGÉRKEZNEK”

24.HU
Szerző: KOVÁCS-ANGEL MARIANNA
2020.05.04.


Március közepén határozatlan időre felfüggesztették a gépjárművezetők vizsgáztatását, azóta az oktatók jövedelem nélkül maradtak, de fizetniük kell az adókat és a járulékokat. A taxisokkal ellentétben őket a kata fizetése alól sem mentesítették. Magyarországon több mint 4000 szakember szerepel a szakoktatói névjegyzékben, a jövőjük jelenleg teljesen bizonytalan.

"Szó szerint minden tartalékomat feléltem. Egy hónapon át egyetlen órát sem tartottam, bevallom, múlt héten már elszakadt a cérna és elvállaltam néhány óra gyakorló vezetést. Olyanokat, akiknek már van jogosítványuk, illetve egy olyan tanulót, akinek az utolsó percben mondták le a vizsgáját, és nem szeretné elfelejteni az eddig tanultakat"


— kezdi történetét Péter, egy Pest megyei járművezető szakoktató. A 40-es éveiben járó, katás adózóként egy elismert autósiskolának bedolgozó férfinél akkor telt be a pohár, amikor felszólító sms-t kapott, hogy fizesse be a telefonszámláját, de már nem volt elég pénz a bankszámláján.

"Március legelején már tudtam, hogy nagy baj lesz. Már akkor volt olyan tanulóm, aki önszántából lemondta az óráit a járvány miatt. Március 19-én aztán felfüggesztették a vizsgáztatást, azóta gyakorlatilag nincs bevételem. Ha nincs vizsga, a tanulók nem jönnek vezetni. Ha jönnének, akkor sem tudom vállalni azt a felelősséget, hogy idefelé a buszon megfertőződnek. Vannak egyébként, akik még most is vezetnének, de hiába jönne a tanuló, ha visszafordítja a rendőr. A számlák viszont gond nélkül elérnek. Nagyon vártam, hogy esetleg a taxisok mellett minket is kivesznek a katás adózás alól. Két autó áll a garázsban úgy, hogy egy fillért nem termelnek, de a biztosítást, az adót ki kell fizetni utánuk"

— mondja.

Péter szerint az oktatói munka ugyan biztos megélhetést jelent, a legtöbben mégsem tudnak annyi pénzt félretenni, hogy hónapokig kihúzzák bevétel nélkül úgy, hogy közben az adókat és a járulékokat ugyanúgy fizetniük kell.

Erről beszélt megkeresésünkre Huszti László, a Szakoktatók Országos Érdekképviseleti Egyesületének (SZAKOE) elnöke is, saját tapasztatai szerint az oktatók körülbelül egy hónapos tartalékkal rendelkeznek, és ez mostanra a legtöbb szakembernél elfogyott.

Huszti László szerint a szakoktatók helyzete a többi bajbajutott ágazathoz képest is speciális: a felnőttképzési törvény egyik joghézaga miatt az oktatók dolgozhatnak, de a tanulók nem jelenhetnek meg az órán, mert a veszélyhelyzetre kiadott utasításban a járművezetés óra nem szerepel a kijárási korlátozás alóli kivételek között...

NAGYON KOMOLY INFLÁCIÓS NYOMÁS JÖN A KORONAVÍRUS-VÁLSÁG NYOMÁBAN

444.HU
Szerző: SARKADI ZSOLT
2020.05.04.


- A 2008-as válság csak még jobban kihangsúlyozta, hogy a nemzetközi pénzügyi rendszer a dolláron alapszik, az amerikai jegybank, a Fed 2008 utáni programjaival az egész világ számára vált végső hitelezővé.

- A 2008-as válság után kiépített globális pénzügyi rendszert most, a koronavírussal érte az első igazán nagy kihívás: mindenkinek dollár kellett, minél hamarabb.
- A Fed hamar válaszolt is erre, bővítette swapcsatornáit és más programokat indított, amiken keresztül dollárral látja el a világot.
- A helyzetről és a koronavírusválság következményeiről beszélgettünk Pozsár Zoltánnal, aki a Credit Suisse befektetési stratégiáért és kutatásért felelős ügyvezető igazgatójaként dolgozik New Yorkban.
- Pozsárt gyakran idézik szakértőként a legkomolyabb gazdasági műsorok és folyóiratok, elemzéseire a világ legnagyobb bankjai mellett Fed is figyel. Korábban az IMF-nél és a New York-i Fednél is dolgozott, ő térképezte fel először a világ árnyékbankrendszerét, munkája azóta is alapmű a témában, a G20 egyik határozatát is ez alapján készítették. Hosszan kutatta a 2008-as válságra adott pénzpiaci válaszokat is, erről írt cikke azóta is a téma egyik legtöbbet idézett elemzése.

444: Egyelőre úgy tűnik, hogy a koronavírus órási gazdasági károkat okozott ugyan, de a globális pénzügyi rendszer nem omlott össze ebben a válságban. Ez azt jelenti, hogy a 2008 után bevezetett védelmi rendszerek jól működnek? Jól vizsgázott az előző válság után kiépített globális pénzügyi rendszer?
Pozsár Zoltán: Igen, ez mindenképpen így van. 2008 után felépítettük az egész Basel III rendszert, ez a nagy, rendszerszinten fontos bankoknak szigorúbb likviditási követelményeket határoz meg, és azt is előírja, hogy vészhelyzetek esetére több tőketartalékuk legyen. Emiatt sokkal inkább fel voltak készülve egy ilyen viharra, mint 2008-ban.

Ha a koronavírus 2008-ban csap le, akkor a bankrendszer összeomlott volna.


A Basel III megállapodás sokkal erősebbé tette a rendszert, ezért ez nem történt most meg. A másik fontos dolog, hogy 2008-ban fél év kellett ahhoz, hogy a Fed rászánja magát a szükséges intézkedésekre, most pedig márciusban két hét elég volt ahhoz, hogy a Fed mindent bevessen, ami csak az arzenáljában volt. A Fed tehát most sokkal gyorsabban, sokkal alacsonyabb kamatokon és sokkal szélesebb körben kezdett dollárt kihelyezni szerte a világban. Ezért kerültük el az összeomlást.

De azért messze nem minden ország jegybankja kapott most sem kedvező dollárswap-lehetőséget a Fedtől.

Három csoportba lehet sorolni az országokat ebből a szempontból. Van 15 olyan központi bank, aminek van most swapcsatornája a Feddel: az Európai Központi Bank, a Bank of England, a svájci, a japán és a kanadai jegybanknak volt a 2008-as válság után is, hozzájuk jött most Dánia, Svédország, Norvégia, Szingapúr, Dél-Korea, Indonézia, Ausztrália, Új-Zéland, Brazília és Mexikó. Az ő dollárfinanszírozásuk így rendben van, mert ha kell, akkor náluk van dollár. A második csoportban vannak azok a jegybankok, mint például a kínai jegybank, ahol rengeteg amerikai államkötvény van. Ők kétféleképpen likvidálhatják ezeket az államkötvényeket: eladhatják őket dollárért a Fednek (ezt azért tehetik meg könnyen, mert a Fed elindított egy újabb kötvényvásárlási programot, amiben a külföldi jegybankok olyan 200 milliárd dollár értékben adtak el amerikai államkötvényt dollárért), vagy repo-ügyletekben is szerezhetnek értük készpénzt a Fedtől. De van egy harmadik csoport is, ahol sem swap-lehetőség nincs a Feddel, sem dollártartalékok vagy könnyen dollárra váltható amerikai államkötvények. Náluk vannak most a gondok...

MEHETEK A TELEKRE? ÉS ORVOSHOZ? VIDÉKEN MINDENT LEHET? KÖTELEZŐ A MASZK? ÍGY SZAKAD KETTÉ AZ ORSZÁG MÁTÓL

24.HU
Szerző: BITA DÁNIEL
2020.05.04.


Újra átalakul az életünk, kettészakad az ország. Végigvesszük, kire milyen szabályok vonatkoznak mától, legyen fővárosi vagy vidéki, érettségiző, 65 évnél idősebb, külföldről hazatérő vagy elhalasztott műtétre váró beteg.

Kettéosztják az országot a ma életbe lépő kormányrendeletek: míg Budapesten és Pest megyében fennmaradnak a március 28. óta érvényes kijárási korlátozások, az ország többi részén szabadabban mozoghatnak az emberek.

A fővárosban minden marad a régiben

Ez azt jelenti, hogy

a fővárosban és a környékén élők továbbra is csak alapos indokkal hagyhatják el az otthonukat, tehát elmehetnek dolgozni, bevásárolni, sétálni, orvoshoz, halaszthatatlan ügyeiket intézni, műszaki cikkeket vagy akár vetőmagot venni, tisztítóba, sőt fodrászhoz is, viszont nem gyülekezhetnek, és mindenkitől, akivel nem élnek egy háztartásban, tartaniuk kell a másfél méteres távolságot.

A szabályok nem változtak azóta, hogy itt írtunk róluk. Hétfőtől is csak az eddig nyitva tartó üzletek és működő szolgáltatások folytathatják a tevékenységüket, változatlan módon, azaz az élelmiszerboltokat, drogériákat és gyógyszertárakat kivéve délután háromig, az éttermek pedig továbbra is csak elvitelre adhatnak ételt vagy házhoz szállíthatnak. Például a könyvesboltok és a ruhaüzletek felkeresése továbbra sem számít alapos indoknak az otthonunk elhagyásához, még akkor sem, ha esetleg nyitva találunk ilyen egységeket.
De újra sportolhatunk

Ami változás, hogy a sportélet Budapesten is újraindulhat, és nemcsak a hivatásos sportolók kezdhetik meg az edzést, de minden sportegyesület által szervezett, amatőr, szabadidős és tömegsport-tevékenység is engedélyezett, sőt nézők nélkül versenyeket is lehet rendezni. Vagyis már nem csupán az egyéni sportolás megengedett, hanem például a gyerekek futballedzései is megtarthatók szerte az országban. A bajnokságok folytatásáról a szakszövetségek dönthetnek...

VILÁGTÜKÖR: HOL VAN AZ A 150 MILLIÓ MASZK, AMIRŐL A KORMÁNYPROPAGANDA SZÓL? - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ / REGGELI GYORS
Szerző: CSERNYÁNSZKY JUDIT
2020.05.04.


Kína ontja a maszkokat Magyarországra, közben a patikákban csak drágán lehet kapni. Fasiszta filozófiával magyarázzák Orbán politikáját. Nemzetközi lapszemle.

A kínai központi hírügynökség, a Xinhua is beszámol Szijjártó összefoglalójáról, azaz a hétvégi újabb kínai szállítmányok érkezéséről, aminek köszönhetően Magyarország készen áll a tömeges koronavírus fertőzés kezelésére. A hétvégén ugyanis újabb 7 járat 4.6 millió maszkot, 1.4 millió kesztyűt, 30 ezer tesztkészletet, 190 lélegeztető gépet és 8.2 tonna maszkalapanyagot szállítottak Budapestre a Kína-Magyarország légifolyosón. Megjegyezzük, Szijjártó április 27-i közléséből azt is megtudtuk: 86.247.290 maszkot kapott Magyarország a járvány kitörése óta. És ezen túlmenően újabb 62.500.150 szájmaszk beszerzéséről kötött szerződést a kormány. Csaknem 150 milliónál járunk. A közleményekből az is kiderült, hogy több mint 1 millió teszt-készletet is importáltunk és újabb 2 milllióra szerződtünk. Ehhez a 3 milliós teszt kontingenshez képest a járvány kitörése óta hazánkban mindösszesen csak valamivel több mint 80 ezer tesztet végeztek el. Szijjártónak a múlt hétfői bejegyzéséből az is kiderül, hogy 8.5 tonna maszk alapanyagot is szállított hazánknak Kína. (Április 25-én 2.5 millió maszkot jegyzett fel a külügyminiszter). 24-én 45 tonna egészségügyi felszerelést hoztak Malajziából. Mindez csak azért érdekes, mert a főváros segítség híján saját forrásaiból oszt maszkokat önkéntesek jóvoltából és a tesztelést is maga szervezi. Az átlagállampolgár pedig a patikában borsos összegekért vesz maszkot.

Ezért gyárt Orbán ellenségképeket

A Klaus Johannis román elnök és Orbán Viktor között kiéleződött vitát, ami Erdély autonómiájára vonatkozó, de a román szenátusban leszavazott jelentés felterjesztése miatt alakult ki köztük - a kanadai Hungarian Free Press Carl Schmitt fasiszta német filozófus gondolatával vezette fel. Utóbbi szerint időpocsékolás és a liberálisok szokása úgy politizálni, hogy közben tárgyalsz, civilizált vitát folytatsz és egyeztetsz. A politikai cselekedeteket a barát és ellenség közti küzdelemre kell redukálni. A cikk szerzője, Lázár György szerint Orbánra áll a Carl Schmitt-i mondás, és ezért is van szüksége az ellenségek gyártására. Két héttel ezelőtt Donald Tusk volt a soros ellenség, most pedig Klaus Johannis. Az ügy előzménye, hogy Johannis úgy fogalmazott látva a szenátus elé került jelentést, hogy amíg a koronavírus járvánnyal küszködünk, addig a romániai SzocDem Párt oda akarja adni Erdélyt a magyaroknak. Ráadásul még magyarul is beszélt, Jó napot, SZDP – szólította meg a szocdemeket. Majd hozzátette: Orbán Viktor ígért valamit cserébe az egyezségért? Orbán megszólítva érezte magát és már pénteken reagált a Kossuth Rádióban: felveszi a kesztyűt ha kell, de nem javasolja, hogy az eléj dobott kesztyűért le kelljen hajolnia. Majd Szijjártó Péter is reagált Facebook videóüzenetben, emlékeztetve Johannist, hogy a magyarok mind rá szavaztak. A kanadai Free Press szerint ebből egyenesen következik, hogy Orbánék feltehetően megmondták, kire kell a magyaroknak szavazniuk és az is, hogy legközelebb is megmondják, kire nem kell. Ez utóbbi egy fenyegetéssel is felér, Johannisra nem fognak többé szavazni tehát a magyarok. Személyesen intézett támadás lenne ez Románia demokratikusan megválasztott elnöke ellen? Akinek ebben a helyzetben bocsánatot kellene kérnie, az Szijjártó – véli a cikk. Megjegyzi, ez már a negyedik elvérzett szavazás volt Erdély autonómiájáról, és ráadásul a szocdemek nem dőltek be a trükknek, és nem is szavazták meg. Johannis kirohanása talán túl szarkasztikus volt, az viszont bizonyos, hogy Orbán megosztó politikájával lehetetlen helyzetbe hozta az RMDSZ-t. Ha nem szakítanak Budapesttel, úgy eltűnhetnek a süllyesztőben, mint Szlovákiában az Orbán-féle kisebbségi párt...

A JÁRVÁNY ÁLDOZATA A ZENEI ÉLET - VILÁGHÍRŰ MUZSIKUSAINK A KÉNYSZERSZÜNETRŐL

168 ÓRA
Szerző: SÁNDOR ZSUZSANNA
2020.05.04.


A koronavírus-járvány kitörése után külföldön és idehaza is a színházakat és a koncerttermeket zárták be elsőként. A művészeti ágak közül talán a komolyzenét érte a legnagyobb csapás. A nemzetközi zenei élet ugyanis abszolút globalizált, a versenyekre, fesztiválokra a világ minden tájáról érkeznek a muzsikusok, a neves szólisták pedig egyfolytában úton vannak. Most minden egyszerre állt le. Vajon hogyan hat ez a művészekre és a zenei piacra?

A járványhelyzet a világ legnagyobb zenei intézményeinek is súlyos anyagi károkat okoz.

A Milánói Scalanak heti egymillió euró a vesztesége, a New York-i Filharmonikusok már az egész évadot lemondták, és körülbelül tízmillió dolláros hiánnyal számolnak. Körner Tamás, a Budapesti Fesztiválzenekar egykori ügyvezető igazgatója, a Klasszikus Koncert ügynökség alapítója szerint azonban a legnagyobb zenei bástyák összeomlásától nem kell tartani, hisz minél nagyobb egy intézmény, annál több a tartaléka is. „Például az amerikai komolyzenei intézmények mindegyike alapítványi formában működik. A New York-i Filharmonikusoknak vagy a Clevelandi Szimfonikus Zenekarnak sok százmillió dolláros alaptőkéje van. Normál körülmények közt annak a kamataiból és a jegybevételekből tartják fenn magukat. Ilyen krízishelyzetben az alaptőkéhez is hozzányúlhatnak, de azért csőd nem fenyegeti őket. Kivéve, ha a katasztrófahelyzet nagyon elhúzódna.”

A hazai szimfonikus zenekarok nagy része állami vagy önkormányzati fenntartású, a zenekari tagok állásban vannak. Havi alapbért kapnak, ami nemzetközi összehasonlításban meglepően kevés. A Zenekar című szakmai folyóirat 2017. 01. számában közzétett adatok szerint a magyar zenészek még a régión belül is nagyon alulfizetettek. Forintra átszámolva Csehországban a zenekari tagok bruttó átlagbére 642 ezer forint, Lengyelországban ugyanennyi, viszont a Nemzeti Filharmonikusoknál a bruttó bér 455 451 forint volt, a kiemelt minősítésű hazai zenekaroknál pedig 170 464 forint. Ehhez jön még a havi fellépések számától függően a „spielpénz” (a játszási díj).

Kiemelt minősítésű az Óbudai Danubia Zenekar is, amelynek a III. kerületi önkormányzat és az állam a fenntartója, 55 muzsikust foglalkoztat. Művészeti vezetőjük, Hámori Máté Liszt Ferenc-díjas karmester elmondta: március 13-án Kurtág-, Haydn-, Dvorák-estet tartottak a Zeneakadémián, de a járványügyi rendelkezések miatt közönség nélkül.

„Nagyon furcsa volt. Felöltöztünk a fellépőruhánkba, és az üres nézőtérnek játszottunk.

A koncertet online közvetítettük. De akkor még legalább fel tudtunk lépni. Azóta semmi, és a szezon végéig minden koncertet lemondtunk. Csak kevesen kérték vissza a jegy árát, nagyon sokan csatlakoztak a Ne váltsd vissza! mozgalomhoz. A közönség szolidaritása rengeteget segít nekünk.”
...

ITT, AZ ORMOKON

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.05.04.


Megébredtem a világossal, és mondok, na, Kázmér immár negyedike van, tehát tegnap, úgymint harmadikán eljutottál a csúcsra, pláne óvszer nélkül, ami felelőtlenség. De hát nem is csúcs ez, mint tudható, hanem kies fennsík, elterülő jól végzett munka, ormok egymás hegyén, hátán, már csak egy ugrás innen a menyeknek országa, amelynek kapuja a pokoléval határos. És Isten olykor játékosan föl is cseréli a kettőt, hogy a delikvens pofára essen, rigófüttyöt vár, aztán kénköves bűzt kap a képibe az angyalördög és istensátánoktól. Szóval szar ügy ez a megboldogulás, másképpen elszenderülés vagy jobblét.

Megyek is a világossal nemzeti dohányért nemzeti boltba azon tűnődve, hogy én, aki közkeletűleg és Kövér elvtárs Brehmje alapján nem vagyok része a nemzetnek, milyen elbánást kaphatok a nemzeti boltban, mivel ezek szerint nem vagyunk kompatibilisek. Ahogyan elborítja a nemzet az anyaföldet, ellepi mintegy ponyvaként, melegítve a nemzettestet jóindulatúlag, mi, akik kilógunk, látjuk ám, hogy a kedves vezető megint csurig töltötte jótéteménnyel a nemzetet. Kék plakátok mutatják újfent az adományokat a járvány okán, hogy mind megmenekülünk, vagy pediglen nem. Itt-ott még régi kék ragasztványok is látszanak, foszlányok, hogy ne nevessen a végén.

Kilógnak ezek a cafatok a jótétemények alól, hogy ne nevessen, jogunk van tudni, ha Magyarországra jössz, ilyenek vannak a jótétemények alatt, tíz év heroikus küzdelme érettünk, de leginkább az agyunkért. Hogy a Sziszi bográcsolhasson belőle velőspacalt, amit aztán két pofára töm be a kedves vezető, falja föl az agyunkat nekünk, eszi meg az életünket teljesen. Mondok, Kázmér, azért próbáld meg azt a nemzeti boltot, hogy idegenszívűként is adnak staubot talán, és kiírva, hogy kizárólag maszk, a nemzeti boltos meg anélkül vigyorog. Teheti, ő nemzeti, engemet meg szerencsére takar a maszk, elfödi a liberális pofámat, a kommunista fogaimat, álruhás herceg vagyok...

A GAZDASÁG VISSZAESÉSE A KORMÁNYZATI JÓSLATOKNÁL IS MÉLYEBB LEHET - INTERJÚ PARRAGH LÁSZLÓVAL

NÉPSZAVA
Szerző: BONTA MIKLÓS
2020.05.04.


Sokaknak gondot fog okozni, hogy csak három hónapig folyósítják az álláskeresési járadékot - ismeri el Parragh László, az MKIK elnöke, ám nem zárja ki, hogy növeljék annak időtartamát.

Önt tartják a kormányfő egyik fő gazdasági tanácsadójának. Mennyiben tudja befolyásolni a kormány döntéseit?


Hivatalosan nekem nincs ilyen kötődésem Orbán Viktorhoz, de azt nem tagadom, hogy jó 30 esztendeje ismerjük egymást, és jó szakmai együttműködés van közöttünk. A korábbi miniszterelnökök közül Medgyessy Péterrel is jó kapcsolatot ápolok, de volt olyan időszak is, amikor Gyurcsány Ferenccel kapcsolatban is ugyanezt mondhattam el. A Gazdaságvédelmi Akciótervhez március végére bekértük a szakmák, cégcsoportok véleményét, kívánságlistáját, amelyet el is küldtünk a döntéshozók számára. 

Mi valósult meg eddig ezekből? A döntéshozók mennyire építenek a kívülről jövő véleményekre? 

A hónap elején, amikor a vírus okozta járványról már tudni lehetett, hogy jelentős nehézséget okoz majd a vállalkozások működésében, akkor - számomra is meglepően nagy számban -, 18 ezer cég fordult hozzánk, akik kifejtették véleményüket a kialakult helyzetről, és arról is, hogy milyen kormányzati intézkedésekre számítanak ahhoz, hogy ezt a nehéz időszakot túléljék, mire lenne szükségük a gazdaság újraindításához. Én mindig azt hittem, hogy évtizedek óta jól ismerem a gazdaság szereplőit, de most új arcukat is megmutatták. Bizalmuk azon alapulhatott, hogy az MKIK-t egyfajta horgonynak, cölöpnek tekintik. A problémákat, mondhatnám a bánatokat igyekeztünk szintetizálni. A javaslataik jó része visszaköszönt a gazdaságvédelmi akciótervben. 

Mi az, ami hiányzik "minden idők legnagyobb gazdaságvédelmi csomagjából"? 

A kormány eredetileg azon a véleményen volt, hogy csak a válság által legjobban sújtott szektoroknál kell beavatkoznia. Mi az első pillanattól kezdve azon az állásponton voltunk, hogy valamennyi gazdasági ágazatnak szüksége van a segítségre, mert csak idő kérdése, hogy további szektorok is nehéz helyzetbe kerülnek a turizmus-vendéglátás, a kiskereskedelem és a fuvarozás mellett. Ugyanis ezt szűrtük le a már említett 18 ezer vállalkozó javaslataiból. Ennek nyomán sikerült elérni, hogy a kormány változtasson álláspontján, és így állt össze a gazdaságvédelmi csomag. Új kedvezménnyel bővült a SZÉP-kártya, amelynek felhasználása a belföldi turizmusban meghatározó szerepet tölt be, és amelyre a járványt követően nagy szüksége lesz a nemzetgazdaságnak. Dolgozunk azon is, hogy Budapest se veszítsen vonzerejéből. A további vizsgálataink már finomítás jellegűek, és arra irányulnak, hogy most már az egyes szektorok helyzetét is tanulmányozzuk, s ha szükséges, akkor javaslatokat is tegyünk a kormánynak, például a közlekedési és a logisztikai ágazatot illetően. 

A gazdaság valamennyi szereplőjét támogatni kell? 

 Úgy véljük, hogy a kormányzati segítségnek, támogatásnak lehetnek "potyautasai" is, vagyis olyanok, akiknek szerencsére nem okoz érezhető gazdasági veszteséget a mostani válság, mégis igényt tartanának például a munkahely-megőrzési támogatásra. Ilyen lehet például az élelmiszergazdaság. Arra számítunk ugyanis, hogy a mostani nehéz hónapokat követően sem esik vissza észrevehetően az élelmiszerek fogyasztása...

ITT OLVASHATÓ 

ILYEN ÉRETTSÉGI NEM VOLT A HÁBORÚ ÓTA

INDEX
Szerző: JOÓB SÁNDOR
2020.05.04.


Több mint 80 ezer diák kezdi meg hétfőn az elmúlt évtizedek legfurcsább érettségijét. A különleges szabályokat most nem egy háború, hanem egy 120-160 nanométer széles vírus okozza: csak írásbeli vizsga lesz, egy teremben maximum tíz diák ülhet, a folyosókon mindenkinek kötelező maszkot viselnie. A járványnak nincs vége, az ország egy részén most is komoly kijárási korlátozások vannak érvényben, mégis több tízezer embernek kell most útra kelnie. Az idei vizsgának nemcsak nehézségei, de különleges előnyei is lesznek.

A világméretű koronavírus járvány miatt különleges körülmények között kezdődik meg a 2020-as érettségi. Az érettségi szabályaiban olyan speciális változtatásokra volt szükség, amelyekhez hasonlóra a második világháború óta nem volt példa:
- A vizsgák nem 8-kor, hanem 9-kor kezdődnek, hogy a tömegközlekedésben elkerüljék egymást a munkába és az érettségire igyekvők.
- Csak írásbeli vizsgákat tartanak. Ezzel a felére csökkentik a személyes kontaktusok számát.
- Egy teremben legfeljebb 10 diák ülhet, közöttük legalább másfél méter távolságot kell tartani.
- Az osztálytermen kívül a folyosókon mindenkinek maszkot kell viselnie.
- Szóbelik csak azokból a tárgyakból lesznek, amelyekből középszinten nincs írásbeli. Ezek a tárgyak a célnyelvi civilizáció, a bibliaismeret, a judaisztika, a népművészet, a hittan, valamint "szóbeli" érettségi lesz lesz testnevelésből is. Sajátos nevelési igényű diákok az írásbeli vizsga helyett tehetnek szóbelit más tárgyakból is.
- Akiknek a továbbtanuláshoz most nem szükséges a vizsga - például mert nem végzős és csak előrehozott vagy szintemelő vizsgát akart tenni - az most nem érettségizhet. Eredetileg 113 387-en jelentkeztek érettségire, de végül az előrehozott vizsgákra készülők kirostálásával 25 százalékkal csökkentették a diákok számát. Hétfőn így hivatalosan 84 284-en vizsgáznak, de ez a szám még változhat, mert az utolsó pillanatban is vissza lehet lépni az érettségitől.

A diákok hétfőn magyarból, kedden matematikából, szerdán történelemből. Az Indexen mindhárom nap élő adásban ismertetik az Iskolatévé tanárai a középszintű vizsga megoldásait. Hétfőn 15 órakor Kovács Péter, a budapesti Fazekas Mihály Gimnázium tanára mondja el, hogyan lehetett kitölteni a magyar feladatlapot...