2020. május 29., péntek

EZ EGY SEMMIRE SEM HASZNÁLHATÓ KÖLTSÉGVETÉS

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.05.29.



Évtizedeken keresztül úgy volt,

és a Magyar Állam Kormányportálján ma is az a menetrend olvasható, hogy az államháztartásért felelős miniszter

- a következő évi költségvetés irányelveit március 31-ig nyilvánosságra hozza (ebből lehetett értesülni a kormány várható gazdaságpolitikájáról);
- július 31-ig egyeztet a bevételekről és kiadásokról a fejezeteket irányító szervekkel.

Majd a Költségvetési Tanáccsal való egyeztetés után, a kormány szeptember 30-ig benyújtja a költségvetési tervezetet az Országgyűlésnek, ahol az általános, a részletes és záróvita után, zárószavazás következett, erre legkésőbb december 30-ig sort kellett keríteni. Ettől a menetrendtől a parlamenti választások évében el lehetett térni.

2015-től a kormány átállt az előrehozott költségvetés-készítés gyakorlatára. A 2016-ra szólót már 2015 nyarán elfogadták. Ezt azzal indokolták, hogy így a vállalkozások és a háztartások előbb ismerhetik meg a következő évre szóló gazdaságpolitikai, költségvetés-politikai elképzeléseket, miáltal nemcsak több idejük van az alkalmazkodásra, de javul döntéseik feltételeinek kiszámíthatósága is. Amúgy ez megfelelt az unió elvárásainak, az EB is szorgalmazta a költségvetés mielőbbi elfogadását az időben való felkészülés érdekében.

Csakhogy nálunk az új gyakorlatra való áttéréssel semmivel sem lett kiszámíthatóbb a kormányzati politika.

Egyrészt, mert a következő évre szóló költségvetési számok nem a ténylegesen várható adatokra, hanem a bázis év előirányzataira (a 2016-os költségvetésnél a 2015. éviekre) épültek. Terv a tervre…, tervek halmozódtak egymásra, amelyektől a tényleges folyamatok lényegesen különböztek. Az Orbán-kormánynak eddig szerencséje volt, mert a növekedési pályák – amelyekre az éves költségvetések épültek – az előirányzottaknál kedvezőbben alakultak. Számításaim szerint, 2015 és 2019 között a GDP-nek – a tervadatok alapján – 17,6 százalékkal kellett volna nőnie, ehelyett ténylegesen 22 százalékos növekmény mutatkozott. Vagyis öt év alatt hat évnyi GDP-többlet termelődött ki, hiszen a 4,4 százalékpontos különbözetet nyugodtan tekinthetjük egy jó növekedési év dinamikájának. Ebből a kormánynak több százmilliárdos szabad pénzköltési lehetősége adódott, amivel élt is rendre. Innen eredtek az év végi nagy pénzszórások is, amikor a kormány bátran érvényesíthette a politikai preferenciáit (sport, hitélet, határon túliak finanszírozása).

Másrészt azért sem tudta az előrehozott költségvetés-készítés a kiszámíthatóságot, a felkészülhetőséget javítani, mert a kormány minden évben – az elfogadott költségvetésen túl – folyamatosan ötletelt. 2016 végén például olyannyira, hogy a befogadott intézkedések nyomán, a Nemzetgazdasági Minisztérium új makrogazdasági és költségvetési programot tett közzé 2017-2020-ra szólóan (többek közt ekkor hirdették meg az egykulcsos társasági adót, a szociális hozzájárulás évekre előremutató csökkentését, a legkisebb bérek radikális emelését stb.). Vagy a 2019-es költségvetést is rendesen átszabták a családvédelmi akcióprogram tételei.

Az előrehozott költségvetés-készítésből a kormány profitált.

Részint, mert elkerülte, hogy gyakorlatilag háromnegyed éven keresztül folyjék a vita a költségvetésről, ráadásul a nyári elfogadásnál lankadtabb a társadalom figyelme is. Részint, mert a sorozatosan alátervezett adatokkal játszva, a kabinet rejtett költségvetési tartalékot épített ki magának, s ezzel növelhette a mozgásterét. Közben a kiszámíthatóság elve elporladt, a magyar költségvetések átláthatatlanná, követhetetlenné lettek. Legfeljebb a zárszámadásoknál értesülhettünk a történések tendenciáiról. Vagyis utólag, úgy nagyjából háromnegyed évvel a költségvetési év zárását követően, amikor már a kutyát sem érdekelték a folyamatok… Patyomkin költségvetések készültek, hátterükben a kormány tetszés szerint rendelkezhetett átcsoportosításokról, többletforrások felhasználásáról.

Nem véletlen, hogy az Open Budget Survey, amely kétévente vizsgálja nemzetközi szinten az egyes országok költségvetésének átláthatóságát 109 mutató segítségével, legutóbbi, 2019-ről szóló jelentésében úgy találta, hogy Magyarország az elérhető 100 pontból csak 45-öt teljesített. Egy ponttal gyengébbet a 2017. évinél...

MIT ÁRULNAK EL EGY ORSZÁGRÓL A WC-K?

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő / Steve
2020.05.29.


Máig emlékszem, amikor életemben először találkoztam “guggolós” WC-vel. Az addig az angol WC-hez szokott gyermeki szememnek elég komoly megrázkódtatást jelentett. Szóval a címben feltett kérdésre a magma részéről azt mondanám, elég sokat elárulnak. Nagyjából hasonló véleményen van Steve is, aki Japánban szerzett tapasztalatairól számolt be.

Nem tudom, ti hogyan gondolkoztok erről a kissé kényes témáról, de nekem az a véleményem, hogy a WC-k tisztasága és azok állapota sokat mond el az utazónak az illető országról.

Sok országban majdnem lehetetlen nyilvános WC-t találni. Be kell somfordálni kávéházakba, McDonalds’-okba. Ezekben sok népszerű, turisták által látogatott helyek esetében, muszáj valamit venni, csakhogy könnyíteni tudjál magadon. Bevallom Észak-Amerika is ide sorolható. Próbálj pisilni a Greenwich Village-ben!

Történetesen Japán ezen a téren az egyik leghaladóbb ország. A nyilvános WC-k gyakorisága, tisztasága és hangsúlyozom, ingyenessége imponáló. És ha már ennél a témánál tartok, hadd fejtegessem tovább.

A WC-gyártás nagyhatalma

Köztudott, hogy Japán sok területen vezető helyet foglal el. Például a fényképezőgépek és a szórakoztató elektronika egyes ágaiban. De van egy terület, ahol vezető pozíciója vitathatatlan, mégis alig ismert. Uraim és hölgyeim, tudjátok, miről beszélek? A modern WC-k gyártásáról...

A piacvezető cég neve Toto. A Toto WC-i automatizáltak és Japánon kívül is ismertek. Jobb körökben.

Legutóbbi látogatásunk alkalmával svájci barátaink házában volt egy. Büszkék voltak rá, említették, mit tud, de mivel mi a vendégszobában voltunk elszállásolva, ahol normális WC volt, Totóval nem volt alkalmunk megismerkedni.

Az Európai Unióban és Észak-Amerikában ezeket a WC-ket luxusnak tekintik és kevesebb van belőlük, mint Ferrari sportkocsiból. Na meg az angolszászok kissé prűdek is…

Itt, Japánban azonban nagyon gyakoriak és népszerűek. Eddig minden hotelszobánkban ilyen klotyóval találkoztunk és jobb éttermekben is csak ilyenek vannak. Be kell vallanom, megszerettem őket...

ÉLET ÉS IRODALOM 2020/22. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (1. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.05.29.



P U B L I C I S Z T I K A

Kovács Zoltán: Tiszta udvar

Parlamenti közvetítés valamikor a hét elején. Az ember erős késztetést érez, hogy kikapcsolja a tévét, de hát mégiscsak az ország vezető emberei vitatkoznak, mégpedig különösen nehéz helyzetben. Vírusveszély van, rendkívüli állapotok, ma még nem tudni, milyen végkifejlettel. Két hónap alatt megváltozott minden, az utcán maszkban közlekedő emberek, korlátozott kijárási lehetőségek, az ügy természetéből adódó gazdasági bajok. A lakosság jelentős része már egy hónapja fölélte a tartalékát, kiderült, hogy a különleges helyzetre tekintettel bevezetett távoktatás alapjában véve csődöt mondott – abból a szempontból mindenképpen, hogy az alapfokú oktatásban részt vevő iskolások harminc százalékának semmilyen informatikai háttere nincsen, vannak országrészek, ahol ez a szám ötven százalék.

Belenéz hát az ember a parlamenti közvetítésbe, mégis miről beszélnek a plenáris ülésen. Nyilván véletlen, de az első mondat, amit hall, a miniszterelnök szájából hangzik el: „...nem önök lőtték ki az emberek szemét? Nem arról van szó, hogy kedden van az évfordulója annak a beszédnek, aminek nyilvánosságra kerülése kiváltotta az emberek elégedetlenségét, amit önök nem párbeszéddel, hanem kardlapozással és szemkilövetéssel próbáltak orvosolni?”...

Tamás Gáspár Miklós: Miért ne írjunk Trianonról


Váncsa István: Légy vezényelhető!

Gadó Gábor: Mire képes egy kötőszó?

Várady Tibor: Amerikai jog idén áprilisban
innen az erkélyről nézve

Földi Bence: A foci mindenkié?

Deák Dániel: Karlsruhe ante portas

Benda László: Tirana – rekviem egy Nemzetiért

Hidvégi-B. Attila: Nagylóci remények

Dobozi István: Piaci perverzitások

Göncz Kinga: Pszichológia és politika
V I S S Z H A N G

Lővei Pál: Béla és Margit

Trencsényi László: Eszter, Éva és a gyermekirodalom

Bán Zsófia: Pont arról, amiről


P Á R A T L A N

jos: FEJÉTÜL A FARKÁIG

-átkai: MESKETE

Keresztes Magdi: ÜDV A KARMELITÁBÓL

Völgyi Ferenc: CÁFOLÓ

Huszár Ágnes: BENNSZÜLÖTTEK

kler: MOSSA KEZEIT

Ladányi András: MI MENNYI?

-skó: VÉRT A PUCÁBA?

(celebrálta Nyerges András): HETI TEXTUS

Szikszai Károly: BRIGÁDNAPLÓ


ÉLET ÉS IRODALOM 2020/22. SZÁMÁNAK TARTALOMJEGYZÉKE (2. RÉSZ)

ÉLET ÉS IRODALOM
Szerző: ÉS
2020.05.29.


F E U I L L E T O N

Standeisky Éva: Bajlódás az apával
Kassák apaképe

I N T E R J Ú

Széky János: Nyolc generáció
Beszélgetés Valuch Tibor társadalomtörténésszel

K R I T I K A

Wagner István: Szász impressziók

(Impressionismus in Leipzig 1900–1914 – Max Liebermann, Max Slevogt, Lovis Corinth, Museum der Bildenden Künste Leipzig)...

Ruff Borbála: Boldogtalan békeidők

(Bohumil Hrabal: Sörgyári capriccio. Előadja Für Anikó és Kern András, Kossuth–Mojzer Kiadó, 2020)

Most látszik igazán, hogy a Hrabal-művekből nem csak filmet érdemes készíteni (bár Menzel hatot adaptált, és nem egy lett közülük világhírű), a legtöbből áradó humor és életigenlés sokféle hordozón: színházi előadáson vagy hangoskönyvön is képes átütni, ha az alkotók a hrabali világlátás pontos visszaadására törekednek...

György Péter: Az értelmezés határtalansága
Schaár Erzsébet

1981-ben kezdte el Janáky István Meditz László együttműködésével tervezni Schaár munkásságának, illetve az Utcának Pécsett történő állandó bemutatását. Az Utca a végül 1990‑ben átadott épületben látható ma is. A megnyitón Kovács Péter és Németh Lajos beszélt, utóbbi – mint azt Várkonyi György egy 2000-ben megjelent fontos tanulmányában megjegyzi – „azzal zárta beszédét, hogy a mű minden rétegére kiterjedő interpretációjának megfogalmazása a magyar művészettörténelem egyik eljövendő feladata” (Schaár Erzsébet „Utcá”-ja, kísérletek egy interpretációra). E helyt a Németh Lajos által felvetett bonyolult, művészetelméleti, történeti feladat egyetlen aspektusára hívhatom fel a figyelmet. A szobrászat állandósága esztétikai-politikai mítoszának és a mindig időleges kiállításoknak az összefüggéseire, annak a kulturális térnek a bonyolultságára, amely Schaár munkásságát máig meghatározza...

Báron György: Egy elegáns, finom úr

Ha mindazokat a filmeket, amelyekben szerepelt, eltüntetnénk az archívumok polcairól, nem egyszerűen szegényebb lenne a modern európai filmművészet, hanem ebben a formájában nem létezne. Halálával egy korszak zárult le, mondhatjuk némi pátosszal, de nem ok nélkül...

Végső Zoltán: Biblia reloaded

(Kováts Kriszta: Biblia show – Gryllus Kiadó, 2020)

Színes, de mederben tartott sokféleség kavarog dalról dalra, aminek kifejezetten jót tesz a trió felállás (három számban kiegészítő gitárral) és az, hogy Kováts Kriszta eredendően mégiscsak színésznő. Előadásában még a lemezen is átütő új árnyalatok jelennek meg, és a minden részletükben kidolgozott dalok így szépen illeszkednek az életműbe...

Molnár Zsófia: Újcirkuszbiznisz

Vagyis ahogy a mellékelt példa mutatja, jelen helyzetben nemcsak a rongyos és független csepűrágók, hanem a profitorientált előadó-művészeti nagyvállalatok is bajban vannak. A Cirque du Soleil eddig 44 előadását kényszerült lemondani (rendszerint aréna méretű terekben játszanak elég borsos jegyárakkal), így mostanra olyannyira kifutott a pénzből, hogy mintegy 1 milliárd kanadai dollár adósságot halmozott fel. A kanadai állam viszonylag hamar döntésre jutott, hogy hajlandó egy jelentősebb kölcsönnel megsegíteni a céget, amit egészséges nemzeti öntudattal feltételekhez kötött: a székhely maradjon kanadai földön, a döntéshozó testület legbefolyásosabb tagjai legyenek kanadai állampolgárok, a részvényesek többsége szintén, és így a szellemi tulajdon maradjon hazai kezelésben...

Grecsó Krisztián: Adjonisten

(„Kövér László kire veri ki?”, Pottyondy Edina csatornája, YouTube)

Szerintem Pottyondy kifejezetten tehetséges, szellemes, jó a dumája és szereti a kamera. Ráadásul semmilyen emberi, erkölcsi érvet nem tudok felhozni rá, hogy miért ne lehetne arról a két züllött alakról így beszélni – csak érzem, hogy nem. És itt van a zsákutca, mert ez már ítélet, és illenék alátámasztanom, azt mondani, hogy ha nem így, hát úgy. Egy kritikában hasznos lenne mérlegelni a stílusát, összehasonlítani más retorikai mezőkkel, mert annak a kijelentésnek a világon semmi súlya, hogy szerintem azért nem szabad egy szintre süllyedni velük, mert akkor a gyomorszájamnál valami szúrni kezd...

Fáy Miklós: Ki az a Fischer?

(Beethoven-sonatas – Warner, 2020)

És nem tudok másra gondolni közben, mint hogy ki az a Fischer. Mert van az egyfelől, hogy a legjelentősebb magyar zongoristák egyike, kezében folyton a cigaretta, meg benne van az a haragos félig kivonulás, hogy élete vége felé csak egyetlen karmesterrel, Mura Péterrel volt hajlandó zenekari koncerteket adni. A koncertjeire bejutni persze lehetetlen volt, így elevenebb emlék a sok fénykép, kezében cigarettával, mellette meg Richter, de valahogy ott vannak körülötte az új csillagok, Kocsis, Schiff, akik róla csak mint Annie néniről beszéltek. De valahogy azt érzi az ember, hogy hiába muzsikus, mintha elevenebb lenne a látvány róla, mint a zenei emlékek, ahogy feszes kontyba fogott hajjal, pucér karral uralja a klaviatúrát...

Károlyi Csaba: „Hall engem?”

(Beszélgetőműsorok a Klubrádióban)

Mostanában rengeteg a technikai probléma. Sokszor a műsorvezetők otthonról dolgoznak, például Bolgár úr is, ez is gondot okoz. De a betelefonálók beszéde is valahogy rosszabb minőségű lett, alig érteni néha, megszakad a vonal, van úgy, hogy nem hallják egymást a felek, így akinek szerencséje van, jó hosszú monológot is elmondhat. „Halló! Halló! Ezek szerint akkor én vagyok vonalban?” „Halló! Visszhangozni is tetszik, meg adásban is tetszik lenni.” „Halló! Megszakadt. Ma már másodszor.” „Halló! Hall engem? Én vagyok vonalban?” „Igen, csak hangosabban beszéljen!” Először szórakoztató, de századjára már fárasztó ez, bár a hallgató megértő...

Hermann Veronika: Áldottak mind a világ táncai


Ljudmila Ulickaja: A lélek testéről. Fordította Morcsányi Géza, a verseket fordította Kántor Péter. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 152 oldal, 2999 Ft

A kötet kulcsnovellája az utolsó, Szerpentin című szöveg, amely egy memóriazavarban szenvedő, végül szellemileg teljesen leépülő könyvtáros története. Az elbeszélés idejére ezúttal is a körülmények változásából következtethetünk: a könyvtárban, ahol Nagyezsda Georgijevna dolgozik, megjelenik az internet, így az összegyűjtött katalóguscédulák – s velük együtt a klasszikus enciklopédikus tudás – fölöslegessé válnak. Az évtizedeken át mindent a fejében tároló, majd elveszítő bibliográfus egy önmagát megsemmisítő kinetikus szoborhoz hasonlít, s végül az egész szöveg allegóriája lesz...

Kulcsár-Szabó Zoltán: Ex libris

Byung-Chul Han: A kiégés társadalma
Markó Béla: A költészet rendeltetésszerű használatáról
Molnár Gábor Tamás: Visszacsatolások
Palkó Gábor: A másodlagos megfigyelés gyakorlatai

Szokács Kinga: Háromszázmillió szaglóreceptor

Sigrid Nunez: A barát. Fordította Hoppán Eszter. Libri Kiadó, Bu­da­pest, 2019, 211 oldal, 3499 Ft

Nunez − aki Susan Sontag tanítványa volt, írt is róla egy memoárt − azért is okos, mert úgy ötvözi, keresztezi a mondatokat és a témákat, hogy azok egyben egymásra is vonatkoznak. Ugyanakkor nyitva hagyja az olvasó számára azt a lehetőséget, hogy az eldönthesse, hogy mi az, amit ő gondol leginkább megragadhatónak vagy éppen időszerűnek az olvasás idején, a maga éppen aktuális élethelyzete, története szempontjából. Érdemes volna mondjuk ötévente elolvasni és megfigyelni, hogy mikor mire figyelünk fel leginkább, melyek azok az elemek, amiket aktuálisan legközelebb érzünk magunkhoz. Ez persze minden jó könyv esetében fennáll...

Vörös Viktória: „Kerüld a kötelet!”

Magyar Miklós: Az akasztófa árnyékában. François Villon. Európa Könyvkiadó, Budapest, 2020, 200 oldal, 3499Ft

A monográfia fejezetei a korrajzba ágyazott pályaképtől a versciklusok, illetve az egyes művek értelmezéséig tartó ívet ölelnek fel. A párizsi kolostorok, városrészek és sikátorok világát szinte egy bédekker pontosságával mutatja be, ebből a bemutatásból megtudjuk, hol és milyen élményeket szerzett Villon. A téves villoniádákat ̶ mint például a kártyajáték enigmatikus nyelve és ehhez kapcsolva Villon homoszexuális kötődései ̶ először tárgyalja magyar szakirodalom...

Smid Róbert: Tranzitesztétika

L. Varga Péter: Más tartományok. Változatok fiktív és valós terekre. Prae Kiadó, Budapest, 2019, 415 oldal, 3490 Ft

A legcélszerűbb tehát úgy kezelni ezt a gyűjteményt, mint ami bár megalkotja műfajtömbjeit, azok között biztosít átjárásokat: a tanulmányokban felvetett kérdések visszatérnek a kritikákban, az olvasmány- vagy sorozatélmények pedig befolyásolják az útinaplókban leírt helyek szerzői látásmódját. A könyv nyitánya egy, az Esterházy-esszéisztikára koncentráló tanulmány, amelyben a saját helyhez, Közép-Európához mint ismeretlen ismerőshöz igyekszik közelebb kerülni az értelmező, vagyis a történeti meg- és meg nem határozatlanságai révén kívánja megérteni azt a helyet, ahonnan majd a kötetben elindul amerikai, francia, osztrák és német szövegek olvasására és az Egyesült Államokba, Olaszországba és Észtországba kirándulni...

Bazsányi Sándor: Előrukkolt

Ketten egy új könyvről – Molnár Gál Péter: Coming out. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 441oldal, 4999 Ft

Ha csak a témát vesszük: mi mindenről lehetett volna érdekesebben és tartalmasabban beszélni. Például a besúgás morális kínjairól. Vagy a besúgás szakmai szempontjairól. Azon belül műfaji párhuzamokról. Vagy stíluskérdésekről. Már csak azért is, mivel a tényirodalom és a szépirodalom közötti mezőben tenyésző besúgás-irodalomban többnyire az áldozatok beszámolóival találkozunk: a gyerekével, a barátéval, a kollégáéval. Van közöttük játékosabb és kevésbé játékosabb változat (egyfelől mondjuk Esterházy Péteré, másfelől Györe Balázsé). A besúgó szempontjából fogalmazott művek általában nem szoktak megszületni. Nem született meg például Tar Sándoré. És nem Molnár Gálé. Bár ez utóbbi történetesen megjelent. Azonban a Coming out, tévedékeny olvasatom szerint, megmaradt a címben jelölt, sikamlósan kétértelmű, bulvárosabb regiszterválasztás szintjén. A két művészeti világ, a színház(iasság) és az irodalom(szerűség) találkozásából most ez jött ki: ez a hamis könyv. Hamis vallomás. De mit is értek hamisságon?...

Margócsy István: „Elszámolással ön­magamnak tartozom...” (?!?)

Ketten egy új könyvről – Molnár Gál Péter: Coming out. Magvető Könyvkiadó, Budapest, 2020, 441oldal, 4999 Ft

Molnár Gál Péternek, a nagyszabású kritikusnak, a kitűnő, nagy tudású kultúrembernek beszámolója saját besúgó voltáról nyilvánvalóan lehetetlen vállalkozás – a könyv ennek a lehetetlenségnek a szomorú, derűs, mulattató és elkeserítő lenyomata. Hiszen hiába tudhat mára a nyilvánosság rengeteg dolgot a besúgókról és a besúgottakról – a dolognak épp a leglényegesebb mozzanata maradt (s ahogy ma látszik: fog is maradni) leleplezetlen. Nem mutattatott be sem történetileg, sem politikailag, hogy hogyan is működött elemeiben és összességében a titkos megfigyelési hálózat – s emiatt a „lebukottaknak” jutott az a sors, hogy személyükben kellett elvinniük a rendszer személytelen „balhéját”. A lebukottak pedig vagy belepusztultak (mint Tar Sándor), vagy, ha kicsit szánalmasan is, de megdicsőültek (mint Szabó István), vagy pedig kicsit heroikusan, kicsit cinikusan megvonták vállukat, mondván: megtörtént, lépjünk tovább. Az pedig, hogy az irodalmi közélet milyen nyomorultul tud viszonyulni a kérdésnek bármilyen érintése okán, gyönyörűen szemléltethető akár e könyv „függelékének” dokumentumaiban, akár Esterházy Javított kiadásának fogadtatásában (ahol a politikai ellenfelek még a szubjektív vallomást is manipulációnak bírják vélni és mutatni).

I R O D A L O M

Nyirán Ferenc: M

Nyirán Ferenc: A kedves elvesztése

Nyirán Ferenc: Végjáték

Babiczky Tibor: A Kérek léptei

Babiczky Tibor: Életvonal

Babiczky Tibor: Erebosz

Babiczky Tibor: Insomnia

Babiczky Tibor: Vénusz születése

Szkárosi Endre: A szabadság záloga

Kiss Tibor Noé: Talán csak pletyka


Kelemen mindenre ráérzett, minden apróságot észrevett, és ez a figyelmesség számomra egészen szokatlan volt a férjem után, mert őt csak néhány dolog érdekelte. A Forma 1-es eredmények, az átkozott söralátét-gyűjteménye és az, hogy mikor érek haza a munkahelyemről. Söralátét-gyűjtemény, hogy ez mennyire nevetséges. Miután elhagytam, egy darabig féltem, hogy megtalál, de addigra már túl sokat ivott, a reflexei lelassultak, a gondolkodása összezavarodott. Biztos vagyok benne, hogy keresett. Aki keres, az talál, mindig ezt hajtogatta. Legszívesebben írtam volna neki egy SMS-t ezzel a szöveggel, de nem akartam megalázni. A válás után egy dohányboltban kezdtem el dolgozni, és mellette szociális munkásnak tanultam. Negyvenéves koromban találkoztam először olyan férfiakkal, akik végighallgattak. Kelemen is ilyen volt, de neki ehhez nem kellett elvégeznie semmilyen iskolát. Dolgozott postásként, teherautó-sofőrként, és elvégzett egy szakácstanfolyamot is. Aztán valahogy mégsem sikerült neki semmi, csak maradt az a hatalmas sporttáska, ami folyton csörömpölt, mert hol edényeket, hol porszívókat cipelt benne...

Szil Ágnes: Sortűz

Az asszonynak nem voltak kalandjai, legalábbis abból ítélve, hogy sosem csináltatott új ruhát, a haját mindig ugyanabba a rettenetes kontyba fogta, nem volt új illata és frissen szerzett vagy újra feltűnt úgynevezett barátnői meg iskolatársai sem, akikkel vásárolni meg cukrászdába lehetett volna járni, természetesen színleg, vagy hosszú, késő esti telefonbeszélgetéseket folytatni. Mihail Afanaszjevics tulajdonképpen sajnálta ezt, érdekesebb lett volna szagolgatni a kis zsebkendőket és ellenőrizni a frissen levetett, félmagas sarkú cipőkön megtapadt port és sarat. Konsztantyina belepenészedett a házasságba, belevonszolta magát, mint egy pórázon vezetett állatot ebbe a tökéletesen unalmasnak ígérkező ötven évbe, amelyből már csak huszonnyolcat kellett lemorzsolnia, gondolta kajánul a férfi, és mint olyan sokszor, az emeletről lemenet azt számítgatta, melyikük éli túl a másikat...

Szeifert Natália: A dokumentum legutóbbi módosítása

Egyik nap tokáig merülök miattad az önmarcangolásba, másnap meg, vagy éppenséggel egy hónap múlva, a világ, sőt!, sőt bazmeg, a mindenség problémáin rágódom. Műanyag palackokkal rakod ki nekem a Tejutat, én meg exobolygókat fürkészek. A robotika három alaptörvénye. Hol állunk a Kardasev-skálán. Én ezekről tudni se akartam, te szerencsétlen. Ráadásul még egy kutyát is rám sóztál! Merő aggodalom és lelkifurdalás. Van neked valami fogalmad arról, mi az, hogy lépték? Hogy mi fér bele? Felőrlődöm a kisded játékaidban. A folytonos kutatás, utánajárás, keresés a neten, a könyvekben, amiket megvetetsz velem, agyalás ezen meg azon. Van, hogy végre hagyom a francba – amikor hagyod, hogy hagyjam –, de aztán mindig újrakezdem, mint egy eszelős. Emlékekben turkálok, terveket szövök, amelyeket nem valósítok meg, ha mégis, akkor meg csak úgy mellesleg, mert mindről mindig kiderül, hogy valamiért értelmetlen, vagy elkéstem vele, vagy egyszerűen mást hittem arról, mi lesz, ha meglesz, mert többnyire rohadtul nem lesz semmi. Csak tudnám, ki hitette el veled, hogy ez az élet!

Bognár Péter: Hajózni kell, élni nem kell

És rémlik egy nő, gyermekem anyja, személyiség, akire én rendesen részint felületként gondolok („jó bőr”), részint súlyként avagy mélységként („nálunk könnyebbek a sósak”), részint: nem tudom, miként („összetetten”), és akivel abban az elmúlt évben, mire most emlékezek, a falu határába az úgymond „végtelen – (már ez is hazugság volt) – szánkóföldre” kimentünk sétázni és kikirándulni, éjszaka volt, karácsony vigiliája (virrasztása, előestéje, éjszakai zsolozsmája, istentisztelete, álmatlansága), és akivel laposnak nevezett üvegből ott a hóban-fagyban szeszeket ittunk kis kortyokba, felváltva (az orkános szél fújta a havat közbe, a vágatokban – a talaj löszös – hótorlaszok voltak már, majd ember mélységűek), és akinek én ott azt hazudtam, mert jó volt ott lenni vele, és menni szerettem volna még „az időben”, hogy „nemsokára elérjük a sarkkört, majd pedig magát: A SARKOT”. Ez persze nem volt igaz, ő se hitte (PhD), de azért mentünk, én pedig említem.


„NÉHA INKÁBB BEFOGTAM A SZÁMAT” – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: Magyar Hang
2020.05.28.


A TARTALOMBÓL:

Leadni félidőben a futballcipőket – Bozóki András politológus, volt miniszter a hibrid rendszerről, gyurcsányozásról, propagandáról és a változás esélyeiről. Interjú!

„Néha inkább befogtam a számat” – Gerendai Károly kilábalásról, igazodási kényszerekről, rendszerváltó élményekről, a globális verseny és a NER kapcsolatáról

Boldog-ügy: újabb politikusok a gyanúsítottak között – A kilenc gyanúsított közel fele jelenlegi vagy volt politikus lehet

A jövő beköltözött Gödre – A Samsung-gyár nagyfokú környezeti terhelést jelent, és a civilek szerint a veszélyes anyagok ellenére máig nem épült ki a megfelelő védelmi rendszer

Budapest: hidegháborút idéző viszonyok – Szinte teljesen ellehetetleníti a közösségi közlekedés egyébként is szűkös költségvetését, hogy a járvány miatt jelentős, várhatóan legalább 20 milliárd forintnyi bevétel esik ki a BKK büdzséjéből – véli a VEKE elnöke

Milliárdokba került, most használhatatlan – Újabb, igen jelentős problémára derült fény a tavalyi önkormányzati választások előtt sebtiben átadott II. kerületi Gyarmati Dezső Uszodában

„Gyorsan előkerül zsebükből a kés” – Balástyán szinte már nem is számítanak idegennek a Romániából érkező vendégmunkások. Riport

Krisztián azt ígérte, pár nap múlva hazajön – Egy fillér nélkül költözött haza szüleihez az elhunyt focista húszéves özvegye

Intenzív támadások – Visszafelé sült el a propaganda „csodafegyvere”

Inkább leülöm, minthogy kifizessem a büntetést – A nyugdíjas trafikost egyetlen hónap alatt 2,2 millió forintos bírsággal sújtották a dudálós tüntetéseken való részvétele miatt

Netanjahu ante portas – Úgy tűnik, semmi nem állíthatja meg az izraeli miniszterelnököt abban, hogy Ciszjordánia bizonyos területeit az országhoz csatolja

Lovaggá avatott ügyész keze alatt épülhet újra a brit Munkáspárt – Az új pártelnök portréja

Az illiberalizmus ökle lesújt a kurdokra – Óriási felháborodást váltott ki a kurdok körében, hogy május közepén újabb négy kurd polgármestert mozdítottak el tisztségéből és tartóztattak le Törökország délkeleti részén

Nagyot futott Merkel és a CDU – A járvány sikeres kezelésének köszönhetően csökkent a kancellárra nehezedő belpolitikai nyomás

Zelenszkij sem tett csodát – Az elnökben jobb híján bíznak még az emberek. Mit hoz a magyar–ukrán csúcs?

Megóvott-e a zsálya és a levendula a pestistől? – Talán nem olyan túlzó, ha a ma a koronavírussal szemben küzdő olasz, spanyol, kínai orvosok, ápolók erőfeszítéseit a pestisdoktorokéihoz hasonlítjuk

Végleg felébresztett bennünket – Miért nem tudunk szabadulni a trianoni zsákutcából? Vár-e bármiféle jövő a határon túli magyarságra az asszimiláción túl? Erről beszélgettünk Szarka László történésszel. Interjú

„Tíz év múlva egy sem lesz” – A határon túlról négy magyar értelmiségit kértünk meg, válaszoljanak két kérdésre: milyen magyarként élni ott, ahol élnek, és szerintük száz év múlva lesz-e még magyar élet az adott országban. Aki válaszol: Tokár Géza, Kontra Ferenc, Vida Gábor és Pallagi Marianna

A puliszka ezer arca – Ha ízig-vérig erdélyi étket ennénk

A legnagyobb „Pici” – Kozma István, a nehézsúly királya, aki a birkózással teremtett volna világbékét – Retrolimpia

Publicisztika:

Puzsér Róbert: Az erőszak kohói
Gulyás Balázs: Lendvaizmusok
Szerető Szabolcs: Az ember, akit nem ölt meg Orbán Viktor
Torkos Matild: Portyázás a büdzsében
Lányi András: Félidő
Pápay György: Természetes ellentétek
Vaszilov Eszter: Tükröm-tükröm
Ficsor Benedek: Elment a szelíd óriás – Sitku Ernő halálára
Nagygéci Kovács József: Szent tékozlás: a pünkösd – Helyzet-Kép – Fotó: Végh László
Gazda Albert: Trianon hétköznapiasítása
Híd Jenő rajzol: Régi, lelkesítő tanulságok
Haklik Norbert: Rouška és rohlík vs. k.vírus: 1 : 0
Wekerle Szabolcs: XXI./21. – Újbeszél
Csikós Attila: A kiscsaj – Részlet a szerző készülő, Öszvér cím regényéből
Dévényi István: Trianon bevégeztetése
Marabu: Trianon

Kritika:

– Sára Sándor, a képalkotó – Sára Sándor (1933–2019). Szerk.: Pintér Judit
– A nullánál azért sokkal több – Zéró, zéró, zéró. HBO
– Felvidék, minőség – A felvidéki magyarság a 21. században. Szerk.: Haják Szabó Mária
– A szétesés dimenziói – Trianon Nagy Háború alatti előzményei I. kötet – Az Osztrák–Magyar Monarchia bukása 1914–1918. Szerk.: Gulyás László

TÉNYLEG MINKET IRIGYEL A FÉL VILÁG, VAGY EZ CSAK PROPAGANDA?

RÖNTGEN BLOG
Szerző: KUNETZ ZSOMBOR
2020.05.28.


Grósz Károly egykori kommunista miniszterelnök óta mindenki tudja, hogy a kormány szava nem úri becsületszó (ezt bár sokan Medgyessy Péternek tulajdonítják, valójában Grósz sütötte el egyik interjújában, ahol szembesítették korábbi ígéretével, talán egy áremelés kapcsán) 

Ezt a kijelentést azóta sok kormánynak sikerült magáévá tenni, de talán a mostani az, amely ki is maxolta a tartalmát.

Tökélyre pedig Kásler Miklós EMMI miniszter fejlesztette, aki lassan azt is letagadja, hogy ő maga a miniszter.

Pedig most már azt is tudhatjuk, hogy „azért nem lett tömeges a megbetegedési fázis Magyarországon, mert a Kásler miniszter által vezetett csapat” jól vizsgázott, a miniszter ösztönei jól működtek, és neki köszönhetően indult el időben a kormányzati járványügyi védekezés”

Amennyiben megnézzük a rendészeti elemeit a válságkezelésnek, akkor semmi olyat nem tettünk, ami bármely ország elé, vagy fölé helyezné a kormányzati intézkedéseket. Lezártuk a határainkat, akkor, amikor a többi ország is megtette, bezártuk az iskolákat, akkor, amikor mindenki.

Közben meg nem szűrtünk, és bár a miniszterelnöknek mindig jutott a legmagasabb szintű védőeszközökből a kórházi helyszínelése során, a vele szemben álló orvosok, ápolók gyakran csak hitvány, a feladatuk ellátására nem alkalmas, minimális védőeszközben jelentek meg. Ennek eredményeként a hazai koronavírus-gócpontok a kórházakba és a szociális ellátóhelyekbe, idős otthonokba koncentrálódtak, és az elérhető adatok szerint az egészségügyi dolgozók fertőzöttsége elérte a 14 százalékot, azaz húsz COVID fertőzöttből majd három egészségügyi dolgozó. Mindeközben a 65 év feletti dolgozókat kivonták az aktív ellátásból, és még azt sem szervezték meg számukra, hogy valahogyan a hirtelen átalakult háziorvosi és szakrendelői vonalban telemedicinával segíthessenek az ellátás fenntartásában. A szakorvosokat, a rezidenseket, a szakorvosjelöltek egy részét átirányították COVID-betegek ellátására fenntartott, és kiürített intézményekbe, ahol így volt olyan intenzív osztály, ahol több orvos volt, mint beteg.

És akkor remek ütemérzékkel Kásler Miklós elrendelte az összes közfinanszírozott ágy hatvanszázalékos kiürítését, COVID betegek fogadása céljából, a húsvéti ünnepek kellős közepén.

Ez azt jelentette, hogy egyes becsélések szerint a februári adatokhoz képest 16-24 ezerrel kevesebb beteget ápolhattak a következő két hónapban.

Nehéz megmondani, hogy hány áldozattal járt a kásleri ágyfelszabadítás, de nemcsak kényelmetlenséget, hanem egészségkárosodást is okozhatott, akár betegek halálához is hozzájárulhatott ez az intézkedés, holott a COVID fertőzések száma csak igen lassú ütemben kúszott felfelé. Pontosan úgy, ahogyan ez történt az egész régiónkban.

A fejetlenséget csak tetézték a miniszter immár hagyományosan egymásnak homlokegyenest ellentmondó utasításai, amelyben egyszer előírja, hogy azonnali életmentő beavatkozás előtt is szükséges a betegen PCR-tesztet végezni, majd javítja, hogy ja nem.

Hogy mekkora káoszt generált maga az EMMI, azt jól jellemzi az alábbi hozzám megküldött levél:

„Most épp 4 nővér beszélget a konyhában, ők szakrendelőből érkeztek teljesen feleslegesen, mert még egy korábban működő- azóta bezárt- osztály működtetése miatt lettek idevezényelve, így többen vannak, mint a betegek. A szakorvosokkal titoktartási nyilatkozatot írattak alá és nézik a bejövő postát az "iktatás" címszó alatt. Ja és a jó hangulatról a katonák/ segédmunkások is gondoskodnak mindig nap végén: fel kell nyitni mindig a csomagtartót, hogy nem lopjuk-e a szajrét.”

Azonban a koronavírussal szembeni védekezés sikerességét mégiscsak számokkal lehet a legbeszédesebben bemutatni:...

GIGA KÉZILABDACSARNOK 100 MILLIÁRDÉRT

NÉPSZAVA
Szerző: VINCZE ATTILA
2020.05.29.


Magyarország jelenleg épülő legnagyobb sportberuházása 99,97 milliárdba kerül, ha az építő csúszik, naponta 400 milliós kötbért kell fizetnie.

Majdnem egy komplett metrómegállót ölel fel az az építési terület, amelyen Európa legnagyobb kézilabda-csarnokát húzza fel a magyar kormány által megbízott építtető (a Beruházási Ügynökség). Az építkezést az generálta, hogy Magyarország és Szlovákia közösen rendezheti a 2022-es férfi kézilabda Európa-bajnokságot, és ennek egyik feltétele volt egy olyan csarnok építése, amelynek nézőszáma megfelel az Európai Kézilabda Szövetség elvárásainak. Az Üllői úti területen működő Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemet már korábban elköltöztették, az állam pedig majdnem 14 milliárdért visszavásárolta a telket attól az ingatlanforgalmazótól, amelyhez a Ferencvárosi Önkormányzat előző vezetésétől került.

A kivitelezés tavaly rohamtempóban indult, a területen azóta hatalmas a mozgás, a többtonnás teherautók percenként, szigorú logisztika mentén hozzák és viszik az építési anyagokat. Százak dolgoznak a felszínen, és nem a szokásos útfelújítási tempóban. A méretek már most lenyűgözőek, pedig még csak körvonalaiban jelzik a későbbi mű nagyságát. A 20 ezer 22 fő befogadására képes csarnokot.

A környék látképe egyébként már most is eklektikus, de ez igazán nem fedi teljesen a valóságot. A városképi összhatást elég durván felülírja az FTC Stadion elé épített Telekom székház látványa. Pedig az európai stadionok szépségversenyébe simán beneveztető aréna a maga nemében hungarikum. Először is: jól néz ki. Nem csak megjelenésében, de funkcionalitását tekintve is olyan lett, amilyennek a világ boldogabbik felében elképzelnek egy focistadiont. Semmi Makovecz-stílus, ágas-bogasra hajlított faszerkezet, népieskedő álromantika, ami egy egyutcás Fejér-megyei kis faluban a fő látványosság. Csak fém és látszóbeton, a XXI. század építőanyagai. Építészeti formavezetése, és anyaghasználata egyaránt izgalmas. Az előtte lévő közösségi tér a Fradi-sassal évtizedek óta a szurkolók gyülekezőpontjaként szolgált, ám ez már múlt idő: a Telekom székház erre a találkozási pontra épült, ráadásul méreteivel kitakarja a városképből a Fradi-stadiont, annak formavilágát nem engedi érvényesülni. Van olyan oldal, amelyről az Üllői útra érkező a stadion helyett csak a mobilszolgáltató székházát látja. A két hatalmas épület közötti tízegynéhány méteres oldaltávolság is véleményes, de szokványosnak semmiképp nem nevezhető.

Ezen az eleve túlsúlyos látványon fog tovább nehezíteni az új aréna, amely még jobban uralni fogja a városképet. Méretei már most mutatják, nem viccből mondták, hogy a kontinens legnagyobb kézilabda-csarnoka épül. De mennyiből és mikorra?
Írásbeli kérdéseinkre a Budapest Fejlesztési Központ Nonprofit Zrt. ugyancsak írásban válaszolt. Ebből kiderült, hogy a kormány határozata alapján a multifunkcionális sport- és rendezvénycsarnok építtetője a Beruházási Ügynökség (BMSK). Mint írták, a Budapest Fejlesztési Központ a beruházás tervezési és előkészítői, építtetői feladatait végezte, üzemeltetési kérdésekben nem illetékes, így a szervezet arra már nem válaszolt, hogy a csarnokot majd ki fogja üzemeltetni. Nem ritka eset ugyanis Magyarországon, hogy a kizárólag költségvetési forrásból felépült intézmény (vitorláskikötő) üzemeltetését egy magáncég szerzi meg, az itt termelt profit így már nem az államkasszát, hanem magánzsebeket gyarapítja, ami azért elég unortodox gazdasági modell...

NEM BÍRJA ELENGEDNI A GYÖNGYÖSPATAI KÁRTÉRÍTÉST A KORMÁNY: MOST ÉPP A DIÁKOKAT BÉLYEGZIK MEG

MÉRCE
Szerző: DIÓSZEGI-HORVÁTH NÓRA
2020.05.27.


Tudom, tudom, ez az egész nem szól másról, csak a sértett hiúságról, hogy itt most valaki (Kúria) rácsapott egyet – teljes joggal! – a kormány orrára, és ezt nem bírják elviselni. Meg persze tökéletes ürügy ez az egész gyöngyöspatai szegregációs per arra, hogy a fideszes honatyák a kedvenc topikjaikat előrángathassák újra: cigányozás a maga nem is annyira diszkrét formájában, a civilek meghurcolása, Soros György démonizálása – ha valaki valahol még találna ebben a történetben egy valamirevaló migránst is, maga lenne a tökély.

És mindezeken túl ez a téma tökéletesen alkalmas arra is, hogy ilyen Horváth László-féle megnyilvánulásokkal (amikből jóformán minden hétre jut egy) lehessen tematizálni a közbeszédet is, kicsit elterelni a figyelmet a kínos dolgokról, hátha inkább ezen csámcsognak majd a népek, és nem a felhatalmazási törvényen, meg egyéb érdekességeken.

De mégis: muszáj még egyszer nekifutnom ennek az egész témának, mert nem lehet elmenni szó nélkül amellett a cinikus és egyben kegyetlen hozzáálláson, ahogy a gyöngyöspatai szegregációs kártérítések ürügyén a kormány minden emberséget levetkőz magáról...

RENGETEG PÉNZT OSZTOTT SZÉT A KORMÁNY A GAZDASÁGVÉDELMI ALAPBÓL, MÉG ŰRTEVÉKENYSÉGRE IS JUTOTT

MFOR.HU
Szerző: mfor.hu
2020.05.29.


Egyetlen esti kormányhatározattal összesen 196 milliárd forintot mozgatott meg a kormány. Ebből a legnagyobb összeget a koronavírus-járvány miatt létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból vonták el, a honvédség pedig rengeteg pénzhez jut.

A csütörtök este megjelent Magyar Közlöny egyik kormányhatározatával rengeteg pénzt mozgatott meg a kormány. Összesen 196 milliárd forintot csoportosított át, az intézkedés nagy nyertesei a honvédség és a sport ágazata.

Ez elvonások három előirányzatot csökkentenek. A kormány
- 126 milliárdot a koronavírus-járvány miatti válsághelyzet ellensúlyozására létrehozott Gazdaságvédelmi Alapból vont el,
- 69 milliárdot a Központi Maradványelszámolási Alapból
- 1,1 milliárdot pedig a Járvány Elleni Védekezés Központi Tartalékából.
Nézzük sorjában! A Gazdaságvédelmi Alapból elvont összeg több cél között oszlik meg, legnagyobb arányban ez a pénz honvédelmi és sport céloknak biztosít friss forrásokat:
...

ORBÁN NÉPE

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: Swan Edgar
2020.05.29.


...Elméletileg Magyarországon demokrácia van, ami lehetővé teszi akár azt is, hogy az emberek szabadon válasszanak vallást, esetleg ne válasszanak, mert nem óhajtanak ilyet. Valamint az is benne van a demokráciában – még ha az többnyire csupán elméleti is -, hogy maguk döntsenek az önkormányzatok összetételéről. Az nincsen benne semmiben, hogy ezt a döntésüket a kormányon lévők megtorolhatják. Az sincs benne, hogy a polgármester, vagy az önkormányzat politikai hovatartozása határozza meg az önkormányzatnak juttatott forrás mértékét. Politikai alapon nem lehet forrást elvonni, sem pedig plusz forrást biztosítani. A kormány az önkormányzatoknak juttatott forrásokat tőlünk, adófizetőktől szedi be -többek között olyan módon, hogy az önkormányzatoktól vonja el -, majd ezeket a forrásokat osztja újra. Elméletileg lélekszám, feladatok, ilyesmik alapján. Hiszen vannak gazdagabb önkormányzatok, ahol sok adó folyik be, és vannak olyan önkormányzatok, ahová szinte semennyi. A nagyon szegény települések, ahol lényegében csak közmunka van, ilyenek. De feladataik nekik is vannak, melyeket el kell látniuk. Ehhez pénzre van szükség.

Az biztos, hogy az ország összes önkormányzatának területén magyar polgárok élnek. A fideszes önkormányzatok, és az ellenzéki önkormányzatok területén is. Ez a kedves kommentelő honfitársunk azt szeretné, ha a kormány, tehát Orbán Viktor megbüntetné azokat a honfitársait, akik nem fideszes polgármestert választottak. Ezt hatalmi erőszakkal szeretné ő kivitelezni, jelesül elvenné ezektől a településektől a pénzt. És akkor még nagyvonalú is, mert követelhetné például azt is, hogy ellenzékiek ne kapjanak orvosi ellátást, dögöljenek meg a kórház kapujában. De akár az is beleférhet, hogy szedjék össze, vigyék munkatáborba, vagy akár végezzék ki az ellenzékieket. Durván hangzik, de az ő gondolatmenete pontosan ez.

Egy ország polgárainak gondolkodása, viszonyuk a demokráciához, mindig az adott kormány felelőssége. Természetesen a személyek egyéni felelősségén túl. Az is a magyar kormány felelőssége – jelen esetben az Orbán-kormányé -, ha a saját hívei üvöltve követelik a diktatúrát, mert helyesnek vélik. És úgy tűnik, ezek a kormányhű erők – hiszen nem csak a kedves kommentelő gondolja így a dolgot – bármit megengedhetőnek tartanak az ellenzékkel szemben. Számukra az nem természetes, hogy létezik többféle párt, többféle irányzat, többféle gondolkodásmód. Ők azt akarják, egyféle lehessen csak. Ez – részben, mégpedig igen nagy részben – Orbán Viktornak és cinkostársainak a bűne. Sikerült megtalálniuk, és a karámjukba terelniük azokat, akik semmiféle másságot nem tolerálnak. Sem külső másságot, sem belsőt. Ők azok, akik lelkesen támadnák meg az utcán a fiatal fiúkat, és vágnák le rövidre a hajukat, mert túl hosszú a központi elváráshoz képest. Ők azok, akik lekurváznak fiatal lányokat, ha túlságosan rövid a szoknya. Ők azok, akik feljelentik a szomszédot – vagy akár a saját szüleiket -, ha olyan újságot olvas, rádiót hallgat, ami nem ajánlott a hatalom szerint. Minden korban voltak, vannak, lesznek ilyenek. Feljelentők, gyávák, ostobák, önerőből tehetségtelenek, irigyek, gyűlölködők. Olyanok, akik maguk soha nem értek el semmit az életben, ezért nem a tanulást, nem az önfejlesztést választják kiútként, hanem a sikeresebbek eltaposását, lerántását a sárba. Akik képtelenek mit kezdeni a szabadsággal, azok diktatúrát követelnek. És még ahhoz is hülyék, hogy felfogják, mit művelnek. Bátran nevezzük őket Orbán népének.

Elég ennyi reggeli előtt (helyett), alighanem sok is. Kellemes ébredezést, majd hamarosan jövünk,és beszólunk. Szokásunk szerint.

AZ ÁLLAMFŐ ÉS A KORMÁNYZÁS

168 ÓRA
Szerző: SZENTPÉTERI NAGY RICHÁRD
2020.05.27. 


Kormányzaton a központi állami szervek azon rendszerét értjük, amely a kormányzást végzi, kormányzásnak pedig azt a tevékenységet nevezzük, amelyet ez az intézményrendszer ellát, úgyhogy nincsenek könnyű helyzetben azok, akik meg akarják ragadni e fogalompárt. Vannak, akik szerint az állam valamennyi tevékenysége kormányzás, és akadnak olyanok is, akik szerint ez a tevékenység csak a kormányra tartozik.

Talán helyes, ha ebben a kérdésben köztes álláspontot foglalunk el, és leszögezzük, hogy a kormányzat több a kormánynál, de kevesebb az állam egészénél, vagyis a kormányzást a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom közül nemcsak a második végzi, hanem az első kettő együtt is, de a harmadik semmiképp.

Csakhogy amennyiben a kormányzati rendszer parlamentáris – és nem elnöki vagy másmilyen –, akkor a törvényhozó és a végrehajtó hatalom között (vagy inkább fölött) van még egy tényező: az állam egészének feje, vagyis az államfő.

Ez nem azt jelenti, hogy az államfő része lenne a kormányzatnak, még kevésbé azt, hogy ő maga kormányzást végezne, de azt igenis jelenti, hogy a kormányzat szervei sok esetben rajta keresztül lépnek alkotmányos kapcsolatba egymással.

Hogy csak két fontos jogkört említsünk: szerencsésebb parlamentáris rendszerű országokban az államfő nevezi ki a miniszterelnököt és oszlathatja fel a parlamentet, de az előbbit a parlament többségére való tekintettel, az utóbbit pedig a kormányfő indítványára teszi. Nálunk mindenesetre e két államfői jogkör közül egy sem jöhet szóba; az első papíron sincs, a második pedig a gyakorlatban nem létezik. (Mint tudvalevő, Magyarország nem tartozik a szerencsésebb parlamentáris rendszerű országok közé, annak ellenére, hogy parlamentáris hagyományai európai összehasonlításban is nagyon jelentősek.)

AZ ERŐSZAK MEGSZÁLLOTTJAI

PUPU BLOGJA
Szerző: PuPu
2020.05.29.


Iskolaőrséget hoz létre a kormány, jelentette be Gulyás Gergely miniszter, tovább erősítve a magyar oktatási rendszer jó hírét.

Szépen beleillik ez a mai magyar társadalomba.
Egyelőre ötszáz iskolában lesznek - főként rendőrök - az iskolaőrök.
Állítólag fegyvertelenül, de más kényszerítőeszközök lehetnek náluk, és nincs percnyi kétségem sem, hogy velük lesz az önvédelmi fegyverük is, főleg ott, ahol a tanár mellett várhatólag a rendőrt is megvernék, már csak példa-statuálás céljából is.
Úgy számolom, már az első évben bekövetkezhet egy-két tragédia, az agresszív szülő vagy az életvezetési tanácsokat tőle kérő gyermeke és a pedagógiailag képzetlen rendőr találkozása nem sok jóval kecsegtet.
Természetesen az még istenes lesz, ha a rendőr tapasztalt, magát a közbiztonsági szolgálatban kipróbált, idősebb, de még nem lepukkant hivatásos lesz, de tartok tőle, hogy az állományt mindenféle egészségügyi, vagy mentális problémákkal küzdő nyugdíjasokkal és más fegyveres vagy rendvédelmi szervezetektől leszerelt személyekkel töltik majd fel.
Akárhogy is, az iskolaőrség nem lesz a Rendőrség színe-virága, aki ugyanis hivatásának választja a pályát, annak lealázó lesz egy ilyen feladatot ellátni hiszen ez nem tiszta rendőri feladat, viszont rohadt kényes, általában unalmas és nehéz.
Itt gyerekekről beszélünk, meg fiatalokról, akik a képzett pedagógus számára is komoly kihívást jelentenek, nemhogy egy munkájába belekeseredett, esetleg gyomorbeteg, de mindenképpen szegény egyenruhás számára, aki mellé szintén rendőrt kellene állítani, hogy megvédjék az esetleges drog-dílerektől, akik a szerencsétlent úgy veszik majd meg kilóra, mint a kacsát.
Még jól is jár majd, ha csak azt kérik tőle, hogy alkalmanként forduljon el, és nem neki kell az anyagot teríteni...

A NER TÉNYLEG BEVETTE A BALATONT: MUTATJUK A 42 ÓRIÁSPROJEKTET

VÁLASZ ONLINE
Szerző: BÓDIS ANDRÁS
2020.05.29.


A balatoni vitorláskikötők közelgő privatizációja előtt megnéztük, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre. Egy biztos: a Fidesz, Tiborcz, Mészáros, Garancsi, Csányi tulajdonnevekkel körülírható felsőelit az elmúlt öt évben „körülölelte” a magyar tengert. Jelenleg 42 projekthelyszínt tudhatnak maguknál – országos összesítésben pedig övék a szálloda- és mólófejlesztésre szánt közpénzek kétharmada. Ez konkrétan 138-ból 90 milliárd forintot jelent; utóbbi összegből 63,5 milliárdot hasznosítanak a NER-potentátok a Balatonnál. A kormány a szponzoráció mértékét illetően is gyémántfokozatba kapcsolt: a turisztikai beruházásaik költségének 50-70 százalékát vállalja át. Kis magyar államkapitalizmus, sokadik fejezet.

Még egy éve sincs, hogy a Rogán Antal-féle Miniszterelnöki Kabinetiroda felügyeletével működő Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezetője kvázi eskü alatt fogadta: nem azért lett a magyar állam a Balatoni Hajózási (Bahart) Zrt. ügydöntő tulajdonosa, hogy széthordásra ítélje, privatizálja a vállalatot. „Ilyen terv nincs. A Bahart most is nyereséges cég, profitot termel, a növekedés gátja az elavult infrastruktúra és járműpark. (…) Az állami tulajdon csak technikai részlet, a fejlesztés a fontos, s a forrásokat is erre használjuk majd” – üzente Guller Zoltán azoknak, akik már akkor magánosítást, vitorláskikötő-kiszervezéseket, hajójárat-megszüntetéseket, kempingeladásokat orrontottak.

Aztán idén berobbant Európába a koronavírusjárvány, az MTÜ vezetése pedig a jelzős szerkezetekkel leírhatatlan cinizmus eszköztárához nyúlt: amikor mindenki a pandémiára figyelt, hirtelen átvertek a Bahart-szervezeten egy olyan reorganizációs tervet, amely pontosan a jachtkikötő-üzemeltetés kiszervezéséről, járatmegszüntetésekről, ingatlaneladásokról szól (csak néhány közforgalmú mólónak kegyelmeztek meg utólag, ezek az érintett önkormányzatokhoz kerülhetnek). Mindezt persze – a tóparti ingatlanfejlesztésekben magánbefektetőként is érdekelt Bahart-elnök, Szabadics Zoltán magyarázata szerint – a járványhelyzet esetleges negatív hatásaiból fakadó potenciális csődhelyzet elkerülése végett foganatosították. Amelynél légiesebb, számszerűsíthetetlenebb indoklást legfeljebb a rablóprivatizációk korában jegyezhettek fel a krónikások. Merthogy, ismételjük, a Bahart nyereséges cég, vitorláskikötői kiváltképp azok; érdemi állami forrás legfeljebb a közösségi hajózás és a meglévő infrastruktúra fejlesztéséhez kellett volna. Ám erre így nincs pénz, ami azért különös, mert a kormányzati turizmuskassza egyébként felülről nyitottnak tűnik – legalábbis, ha a Nemzeti Együttműködés Rendszere tartóoszlopai nevével fémjelezhető óriásprojektekről van szó.

Miként az alábbi összeállításból kiderül, például a Mészáros Lőrinc konzorciális szövetségeseként ismert Szabadics balatoni vállalkozásai máris 2,85 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kaptak az MTÜ-től – vagyis attól a szervezettől, amely idén februárban őt delegálta a hasonló állami injekcióra érdemtelen Bahart elnöki székébe.

A helyzet tehát történelmi; ezért a közelgő balatoni privatizációs hullám előtt a Válasz Online leltárt készített arról, milyen érdekcsoportok mozdulhatnak rá az új tóparti lehetőségekre, vagyis kiket fűzött fel az elmúlt öt évben a kormányzat a Keszthely–Aliga-tengelyre. Bár például a 24.hu portál üzemszerűen és pontosan beszámol arról, hogy egyes Fidesz-közeliek, Tiborcz-, Mészáros-, Garancsi-leágazások hogyan jutottak telkekhez, gigantikus állami „szponzorpénzekhez”, lapunk most minden létező cégbírósági, földhivatali adatot összefésült az MTÜ különböző támogatási listáival.

Kutatásunk során egyértelművé vált, hogy a NER-elit jelenleg 42 balatoni óriásprojekt-helyszínt tudhatnak magáénak. Ha az egész országra kitekintünk, a szálloda- és mólófejlesztésre eddig megítélt források kétharmadát, 138 milliárd forintból 90-et vittek el ők – és ebből 63,5 milliárdot hasznosíthatnak közvetlenül a Balatonnál.

Hangsúlyozzuk ugyanakkor: mindez csupán pillanatfelvétel, a buli folytatódik, ráadásul fű alatti, gyengén dokumentált egyedi döntések is születgetnek a turisztikai ügynökségnél. Ami biztos: az alábbi összeállításban szereplő nagyberuházások értékének 50, de inkább 70 százalékát állja az állam. Tehát az elosztás mellett a támogatás-intenzitásban is érvényesül a kétharmados ökölszabály. Vagy inkább: ököljog...

MAGYARORSZÁG A DESPOTIZMUS FÖLEMELKEDÉSÉNEK ALLEGÓRIÁJA - A KLUBRÁDIÓ KÜLFÖLDI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: KÁRPÁTI JÁNOS
2020.05.29.


Az új despotizmus címmel írt könyvet egy ausztrál egyetemi professzor, a kötet arról szól, miként változtatják meg belülről egyes hatalmasok a demokráciát. Úgy véli, az Orbán Viktor vezette Fidesz olyan kliensrendszert teremtett, ahol adott a féken tartott bíróság és média, a hamis állítások terjesztése, a kívülről szabadnak látszó választás, a rokonságon alapuló gazdaság, a hivatalosságoktól függő oligarchia és a hűséges középosztály. Első Fehéroroszország, második Magyarország, harmadik Szerbia. Mi az? Külföldi lapszemle a Klubrádióban.

Kezdjük az élet magyaros örömeivel, május utolsó péntekén. A Der Spiegel hírmagazin – részben a dpa német hírügynökség beszámolójára támaszkodva – arról ír, hogy Magyarország Európában elsőként újra engedélyezi a nézőközönség jelenlétét a futballmeccseken. A másfél méteres távolságtartás kötelezettsége mindazonáltal azzal jár, hogy nagyjából csak minden negyedik ülőhelyen lehet szurkoló.

A magyarokat a szerbek követik ebben Európában, ahol kizárólag Fehéroroszországban zajlottak eddig közönség előtti mérkőzések. A német tudósítás egyébiránt megemlíti azt is, hogy a magyar kormány feloldotta a számára különleges felhatalmazással járó intézkedést, amelynek érvénye alatt Orbán Viktor több mint száz rendeletet hozott, korlátozva egyebek közt az adatvédelmet, a munkavállalók jogait, illetve a hatóságok tájékoztatásadási kötelezettségét.

Másképp dolgozik a kelet-európai

A Reuters egyik varsói tudósítása szerint a koronavírus-járvány egyik tartós következménye az lesz, hogy a jövő munkahelye a korábbinál ritkábban ad majd alkalmat személyes kontaktusra. A hírügynökség arról számol be: lengyel kutatók megállapítása szerint az, hogy Kelet-Közép-Európában viszonylag kevesebb embert fertőzött meg a vírus, akár egynegyed részben a szemtől szembe kommunikáció alacsonyabb arányát eredményező munkaszervezési okokra vezethető vissza.

Ezek a munkaszervezési eltérések már a járványintézkedések előtt is kimutathatók voltak. A jogi, társadalmi, illetve kulturális jellegű hivatások művelői közül például egy felmérés szerint az Egyesült Királyságban 79, Olaszországban pedig 73 százalék havonta több alkalommal lebonyolított személyes szakmai találkozót, míg Csehországban ez az arány 38, Lengyelországban 47 százalék volt.

A különbség többi, mintegy háromnegyed része annak tulajdonítható, hogy a kelet-közép-európai térségben idejekorán leállították az élet pezsgését, és életbe léptettek szigorú távolságtartási intézkedéseket, emellett pedig a térségben arányában eleve is több az emberek egymástól való fizikai eltávolítására viszonylag alkalmasabb mezőgazdasági, illetve ipari munkakör, és kevesebb embert foglalkoztatnak különböző szolgáltatásokban, ahol a személyes érintkezés alapértelmezés szerint gyakoribb. A jövő tehát: kevesebb munkaebéd, több Skype.

Vírus és demokrácia

A Bloomberg amerikai üzleti hírügynökség úti élménybeszámolóval egybekötött elmélkedést közöl a pozsonyi gyökerű Andrea Dudik tollából arról, hogy a kommunista múltú európai országokban a járvány miatti hatósági korlátozó intézkedések vajon ösztönzik-e az önkényuralmi törekvések újraéledését.

A cikk utal a Magyarországon időlegesen bevezetett rendeleti kormányzási felhatalmazásra, illetve arra, hogy a lengyel kormányzó párt kísérletet tett a választási szabályok megváltoztatására, lehetővé téve a levélben történő szavazást. Megszólaltatja Václav Maly prágai segédpüspököt, az 1989 novemberi bársonyos forradalom ismert alakját, aki szerint a demokráciát valóban érik fenyegetések ezekben az időkben, és résen kell lenni, nem szabad hagyni, hogy érvényesüljenek az autoriter tendenciák, hanem el kell érni, hogy tűnjenek el a vírussal együtt.

A szerző érzékel olyan veszélyt is, hogy újabb ellenérzések keletkeznek és falak emelkednek Európa keleti és nyugati fele között – részben az utazási korlátozásokkal kapcsolatban. Kérdés, hogy mely régiók mekkora helyreállítási támogatásban fognak részesülni az uniótól, illetve feszültséghez vezet az, ha Nyugaton gyanakodva tekintenek az idővel visszatérő keletiekre, akiknek a munkaerejére mindazonáltal szükségük van.

Az új despotizmus

Végül egy könyvismertetésről, hasonló témában. A Handelsblatt című német gazdasági napilap mutatja be John Keane ausztrál egyetemi professzor új kötetét, amely Az új despotizmus címmel jelent meg, és amely a német recenzió kiemelése szerint arról szól, miként változtatják meg belülről egyes hatalmasok a demokráciát.

Keane szerint különösen Kína jelent kihívást a demokráciák számára, mert politikai rendszere jóval összetettebb, mint az korábban gondolható volt. De nem marad ki a kötetből Magyarország sem, amelyet a szerző „a despotizmus fölemelkedésének az allegóriájaként” jellemez. Úgy véli, az Orbán Viktor vezette Fidesz belülről alakított át egy hatalommegosztáson alapuló demokráciát, és teremtett olyan kliensrendszert, ahol adott a féken tartott bíróság és média, a hamis állítások terjesztése, a kívülről szabadnak látszó választás, a rendszeres közvélemény-kutatás, a rokonságon alapuló gazdaság, a hivatalosságoktól függő oligarchia és a hűséges középosztály.

NYUGDÍJREFORM NÉLKÜL NAGY LESZ A BAJ - MEGJELENT AZ ALLIANZ ELSŐ GLOBÁLIS NYUGDÍJJELENTÉSE

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2020.05.29.


Komoly megpróbáltatást jelent az egész világon a társadalombiztosítási rendszereknek, hogy a következő évtizedekben tömegével mennek nyugdíjba a baby boom generáció tagjai. Magyarország nyugdíjrendszere a 45. helyen áll a rangsorban, és az Allianz Globális Nyugdíjjelentése szerint inkább megfelelőnek, mint fenntarthatónak számít. A probléma megoldása tovább nem odázható el.

Az Allianz közzétette Globális Nyugdíjjelentésének első kiadását, amelyben saját fejlesztésű nyugdíjmutatójával, az Allianz Nyugdíjmutatóval (Allianz Pension Indicator – API) méri fel a világ nyugdíjrendszereit. A mutató egyszerű logikán alapul: az elemzést a demográfiai és fiskális előfeltételekkel kezdi, majd két meghatározó dimenzió, a fenntarthatóság és a megfelelőség mentén folytatja a nyugdíjrendszerek vizsgálatát. Az API három pilléren alapul tehát, és összesen 30 paramétert vesz figyelembe. Ezeket 1-től 7-ig terjedő skálán értékeli, ahol az 1 számít a legjobb értéknek. Az összes súlyozott részösszeg összeadásával az API az elemzett 70 ország mindegyikének 1 és 7 közötti értékelést ad, amivel átfogó képet nyújt a nyugdíjrendszerükről.

Az Allianz vezető közgazdásza, Ludovic Subran szerint egyéb szakpolitikai problémák – főként az éghajlatváltozás és napjainkban a COVID-19 elleni küzdelem – miatt háttérbe szorultak a demográfiai és nyugdíjkérdések. A demográfia ignorálásának azonban ára van, és a demográfiai változások hamarosan megbosszulják magukat. Ahhoz, hogy a társadalom befogadó és ellenálló legyen, meg kell oldani a küszöbön álló nyugdíjválságot, és fenn kell tar-tani a generációk közötti igazságosságot és egyenlőséget...

A HIT GYÜLEKEZETE BIZNISZEGYHÁZ, AMELY ORBÁN VÉDELMÉT ÉLVEZI, POLITIKAI TÁMOGATÁSÉRT CSERÉBE

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: Amerikai Népszava
2020.05.28.


Már kormányinfón is felmerült a kérdés, hogy bizniszegyház-e a Hit Gyülekezete? A kérdést a Magyar Hang című hetilap tette fel Gulyás Gergelynek, nem megnevezve a Hit Gyülekezetét, de Gulyás a leírásból ráismert a Hit Gyülekezetére, ami közvetve azt bizonyítja, hogy a bizniszegyház leírásából a Hit Gyülekezete számára is beazonosítható. A HVG tudósítása szerint Gulyás Gergely ennek ellenére cáfolta, hogy a Hit Gyülekezete bizniszegyház lenne, méghozzá egy oda nem illő indoklással.

Gulyás Gergely ugyanis azt mondta, hogy “amikor ezt a kérdést szabályozták, 100 fővel bárki alapíthatott egyházat, sokan a kedvezményes adózást kihasználva elképesztő formákat működtettek.” Csakhogy a Hit Gyülekezete bizniszegyház jellegét éppen az bizonyítja, hogy Németh Sándor vezető lelkész többszáz milliós adózatlan jövedelmet vett ki belőle az elmúlt évtizedek során, ami nem tekinthető fizetésnek, mert ekkora (havi átlag 5-10 milliós) lelkészi fizetés nincs. Ekkora összeg már profitnak tekinthető, és ha egy alapító-lelkész ekkora profitot vesz ki az egyházából, akkor az bizniszegyház. Ebben az esetben az egyházat a saját vállalkozásaként működteti. Ahol profit van, és nem fizetés, az vállalkozás. Többmilliós lelkészi havi fizetés nincs.

Ezt támasztja alá, hogy az egyházakra jellemző belső intézményes kontroll nem létezik. Németh Sándor annyi pénzt vesz ki a költségek fölött, amennyit akar, amibe senkinek nincs se rálátása, se beleszólása. Ez nem egyházi vezetőre, lelkészre utaló működés, hanem ez egy tulajdonos gazdasági vállalkozó attitűdje és magatartása. Mindennek abból a szempontból van jelentősége, hogy Németh Sándor milliárdos jövedelem után nem fizetett adót, ami közpénz, és amivel a közvagyont károsítja meg. Ez maga a bizniszegyház, amire hivatkozva több tucat törvényesen működő egyház veszítette el az egyházi státuszát. A jogfosztás olyanokat ért el, akik nem bizniszegyházak, Magyarország legnagyobb bizniszegyháza, a Hit Gyülekezete, viszont bekerült a bevett egyházak közé.

A Hit Gyülekezete bizniszegyház jellegét bizonyítja, hogy Németh Sándor egy tulajdonrészvásárlásnak álcázott trükkel és egy offshore cég közbeiktatásával nevére íratta a Hit Gyülekezete ATV-ben levő vagyonának 60 százalékát. Ha a Hit Gyülekezete nem bizniszegyház és nem Németh Sándor tulajdona, ha nem az ő magánvállalkozása, akkor ez közönséges lopás, mert a Hit Gyülekezete egyház önálló jogi személy, amelynek Németh Sándor csupán az alkalmazottja, nem a tulajdonosa. Ha nincs különbség aközött, hogy az ATV-ben levő tulajdon Németh Sándor vagy a Hit Gyülekezete nevén van, mert a Hit Gyülekezete is az ő tulajdona, akkor a Hit Gyülekezete nem egyház, hanem üzleti vállalkozás, egy bizniszegyház, amely gazdasági-vállalkozói tevékenységet folytat és profitot termel a tulajdonosának...

SEMMI SEM TARTÓSABB AZ IDEIGLENESSÉGNÉL

ÁTLÁTSZÓ / PCBLOG
Szerző: PCBLOG
2020.05.28.


Kommunikációs trükk, hogy a különleges jogrend megszüntetése cáfolná a kormánnyal szembeni nemzetközi és hazai kritikákat. A koronavírus-járvány visszaszorulása után a veszélyhelyzet június 20-ára várható feloldása és a felhatalmazási törvény ezzel egyidőben történő hatályvesztése ugyanis nem jelenti azt, hogy az Orbán-kormány ne használta volna ki további hatalomkoncentrációra a járvánnyal összefüggő rendkívüli helyzetet.

Tartósak maradnak:
- a kormány feletti alkotmányos és parlamenti kontrollt tovább gyengítő közjogi változások,
- a kormányközeli gazdasági szereplők befolyását és ezáltal a kormánypárt gazdasági hatalmát növelő lépések,
- az ellenzéki vezetésű önkormányzatok pénzügyi ellehetetlenítését szolgáló intézkedések,
- a kritikus hangok elfojtását szolgáló intézkedések.

1. Közjogi lépések

A magyarországi autoriter hatalomgyakorlást erősítő intézkedéseket nem elsősorban a felhatalmazási törvény keretében hozta meg a kormánytöbbség: az csak paravánként szolgált, amely mögött magasabb fokozatban folytatódott a jogállamiság és a kormány feletti kontroll rombolása. Ezt világosan mutatja a különleges jogrend visszavonásának módja is – ahogy azt a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International Magyarország közös elemzése is jelzi.

- A „veszélyhelyzet megszüntetéséről” szóló T/10747-es törvényjavaslat szerint lényegében maga a kormány dönt a különleges jogrend kivezetéséről. A javaslat határidőt nem ad, a pontos naptári napot a miniszterelnök határozza meg.

- Az átmeneti intézkedésekről szóló T/10748-as törvényjavaslat szerint a kormány, a parlamentet megkerülve, az országos tisztifőorvos javaslatára – miniszteri előterjesztés után – egészségügyi válsághelyzetet rendelhet el. A tervezet szerint ezt akkor teheti meg, ha nemzetközi horderejű közegészségügyi-járványügyi szükséghelyzet, az emberek életét, testi épségét vagy az egészségügyi ellátást veszélyezetető körülmény következik be. Ebben az alkotmányban nem szabályozott helyzetben hozott rendeletek esetében még az a garancia sincs meg, hogy bizonyos idő eltelte után hatályukat veszítenék. Ez lényegében tehát a parlamenti kontroll tartós kiiktatását jelentené.

- A katasztrófavédelmi törvényt ugyancsak módosítaná a T/10748-as törvényjavaslat. Eszerint, ha veszélyhelyzetben nem elégségesek a katasztrófavédelmi törvény által körülhatárolt intézkedések, akkor a kormány bármilyen más intézkedést meghozhat – lényegében bármit, amit jónak lát. Ez az alkotmányos kontroll tartós kiiktatását jelenti.

2. Gazdasági lépések
...