2019. június 13., csütörtök

NE PIRONKODJON, HA LEEMELNÉ EZEKET A KÖNYVEKET A TINÉDZSER GYEREKE POLCÁRÓL

HVG ONLINE / KULT
Szerző: BALLA ISTVÁN, CZEGLÉDI FANNI
2019.06.13.


Nyakunkon a nyári szünet, és a 90. Ünnepi Könyvhét is, ennél jobb apropót nem is kereshettünk volna arra, hogy szétnézzünk a legfrissebb, kamaszoknak és fiatal felnőtteknek szóló könyvek között. Remekül szórakoztunk, és el is mondjuk, miért tudná épp ezzel a hat kötettel kicsalogatni tinédzser gyerekét a számítógép elől a nyáron:...

ITT OLVASHATÓ

MENNYIRE VAGY CSALÓDOTT, BORI? – MAGYAR HANG-AJÁNLÓ

MAGYAR HANG
Szerző: Magyar Hang
2019.06.13.



Június 14-től kapható a Magyar Hang 2019. évi 24. száma! Négy plusz négy oldalas könyvheti melléklettel! Keresse péntektől a következő csütörtökig az újságárusoknál!

Ízelítő a tartalomból:

Páros interjú Péterfy Borival és Gergellyel – Mindketten ostromlott várakban alkotnak: az irodalom, az underground zene és a független színház sem tartozik a NER legbabusgatottabb területei közé. Pedig, mondják, nem tenne rosszat a társadalomnak, ha minél több emberhez jutna el az igényes művészet. Azért Péterfy Gergely bizakodó: Orbán nagy kísérlete akár egy banánhéjon is elcsúszhat – sőt, valószínűleg éppen azon fog elcsúszni.

– Nem a „lájkokon” múlik a siker – Donáth Anna szerint vízió kell, mert abból nem születik csoda, ha csak „összerakjuk” az ellenzéki formációkat. Interjú

– Minden gyanú felett – Hiába vérzik ezer sebből, nem lépnek a hatóságok a polgárőrség mellénybeszerzésének ügyében

– Mint házi macskát leszoktatni az egerészésről – Hiába jönnek az ukránok, az ember- és cigarettacsempészek, mégis rengetegen szavaznak a Fideszre. Riport az ukrán-magyar határról

– Bérnyomásmérés tanároknak – Mi várható az oktatásban? – Nagyító alatt a büdzsé (1.)

– Költségvetés: 2020 a sportolók éve

– Egyedül Isten vigyáz rám – „Hogy itt mikor lesz rend? Soha, míg élünk” – Árvíz vitte el fél Dédestapolcsányt. Riport

– Megemelt kisnyugdíjak, szigorúbb büntetés – Népszavazás lehet a nyugdíjakról?
 

– Tovább folyik a böszörményi biznisz Erzsébetvárosban – Betegségre hivatkozva maradt távol a kényes kérdésektől a nehéz helyzetbe került cégvezető

– Hulladékégető a történelmi borvidéken – Jókora ipari csarnok hasal Eger Noszvaj felőli végénél

– Nekik erőmű, nekünk fiaskó – 1997: a Bős–Nagymaros-ügy a hágai ítélet tükrében. Harminc év, harminc történet

– Harminc éve él a pillanat uralásából Milo Dukanovic montenegrói elnök

– Minden fronton háború – az úzvölgyi katonatemetőről

– A város, ahol a terroristák gyermekei laknak – Van Észak-Szíriában egy város, amelyről elsőre úgy tűnik, mintha egy gyermektábor lenne

– Tó állott, ma sóhalom – Egész Eurázsiára kihat Peking felelőtlen vízgazdálkodása
– Pandadiplomácia – A szankciókkal folyamatosan Kína felé tolja a Nyugat Oroszországot

– Függőleges ritmus – Idén ősszel vehetik birtokba a MOME új campusát a hallgatók

– Brigádvezető asszony és sakkozó Kádár – Helyek, ahol nem történt meg a rendszerváltás

– Mindenkiben ott van a művész! A Csalogány Intézmény művészetterápiás csoportjának kiállítása a Premier Kultcaféban. Riport

– Klíma, zika-vírus, bogarak – Milyen új betegségek várnak ránk a klímaváltozás következtében? Hogyan alakul át életmódunk, mennyire változnak meg kénytelenségből táplálkozási szokásaink?

– A tányérsapkás férfi árnya – Harminc éve, 1989. június 16-án temették újra a Hősök terén rendezett gyászszertartást követően Nagy Imre miniszterelnököt és mártírtársait. 1958-as perüket közvetlenül megelőzte a győri „főpróba”, a Szigethy Attila és társai elleni eljárás. Ekkor ítélték halálra, majd végezték ki fél évvel később Gulyás Lajos református lelkészt

– Trenkl báró hüvelykujja – Haklik Norbert Brünnben informatikusok munkáját menedzseli egy multinacionális cégnél. Mindemellett kritikákat ír, fordít, novelláskötete jelent meg két éve, és most kiadásra vár új regénye, a Mona Lisa elrablása. Interjú

BL-trófeák százmilliárdokból

Nyugati – a Libri Kiadói Csoport négyoldalas könyvheti melléklete

Publicisztika:


Dévényi István: Szavazz rám!
 
Pethő Tibor: Indulok a választáson
 
Torkos Matild: Alkotmányos nyomor
 
Lukács Csaba: Odamondanak, s hazamennek
 
Kaltenbach Jenő: Hazafiság
 
Gulyás Balázs: Érted jöttünk elvtárs, nem ellened
 
Hegyi Zoltán: Egy mindenes feljegyzései (51. rész)
 
Hegyi Zoltán: Zöldborsópucolás
 
Győrffy Ákos: Vlegyásza, Maros, János
 
Wekerle Szabolcs: Nemzeti tengely
 
Gazda Albert: Káposztás cvekedli
 
Puzsér Róbert: Identitáspolitika: szexizmus és rasszizmus álöltözetben
 
Marabu: Üzleti élet

Kritika:

– Kiúttalanság – Kötter Tamás: Nem kijárat
 
– Dies diem docet – Péterfy Gergely: A golyó, amely megölte Puskint
 
– Tök alsó meg hasonlók – Regős Mátyás: Patyik Fedon élete
 
– Gyerekversek felnőtteknek – Kiss Anna: Aranyalma
 
– Harminc évről – ±30. Esszék a közelmúltról és a közeljövőről
 
– „És aztán írtam” – Charles Bukowski: Posta
 
– Aki sosem utazott a tipikusban – Szilágyi István: Katlanváros
 
– Teljes a trilógia – P. Horváth Tamás: A Zsolnay
 
– Talán csak űrkosz az Isten hajában – Lackfi János: Minden napra egy sztori

MEGKAVART ESÉLYEK – A 168 ÓRA 2019. JÚNIUS 13-I SZÁMÁNAK LAPAJÁNLÓJA

168 ÓRA
Szerző: 168 Óra
2019.06.13.



Miközben nyilvánvaló volt, hogy az EP-választás eredménye ellenzéki oldalon alapvetően átrendezi az erőviszonyokat, az új helyzet mintha meglepte volna a nyerteseket és a veszteseket egyaránt. A Momentumot leszámítva mindenki lassan kapcsolt, nehezen jöttek rá, hogy a dolgok nem maradhatnak úgy, mint korábban. Az egyes pártok mozgástere megváltozott, látványosan megnőtt vagy drámaian szűkült. Logikus fejlemény, hogy a két nyertes formáció önálló főpolgármester-jelöltet állított.

Előbb a Momentum Kerpel-Fronius Gábor személyében, majd a DK jelentette be, hogy a függetlenként elinduló televíziós személyiség, Kálmán Olga mögé sorakozik föl. Ezzel sokszereplőssé vált a korábban lefutottnak tűnő főpolgármesteri előválasztás. Összeállításunkban Tóth Ákos elemzi a kialakult helyzetet, Unyatyinszki György pedig a Momentum jelöltjét kérdezi a terveiről. Kerpel-Fronius Gábor és Tarlós István egykoron ugyanabban a pártban kezdték a politizálást, igaz, a Momentum jelöltje hamarabb távozott az SZDSZ-ből, mint a regnáló főpolgármester. Kerpel-Fronius önmagát nem pusztán a baloldali szavazók, hanem minden változást akaró polgár számára jó jelöltnek tartja, programját pedig a fideszes ellenszélben is megvalósíthatónak érzi. Arra a kérdésünkre, főpolgármesterként mit tenne, ha egy közbeszerzésen egy kormányközeli cég adná a legjobb ajánlatot, azt mondta: ha az jó a városnak, akkor el kell fogadni. Hozzátette: ha ezek az ajánlatok lényegesen jobbak lesznek, mint a fideszes idők alatt, akkor legalább kiderülhetnek a korábbi túlárazások, láthatóvá válik, miként szivattyúzták ki éveken át a közpénzt a budapesti büdzséből.

Emlékezeti ketrecharc

Ami jó ideje sejthető volt, bekövetkezett, Darmanesti, magyarul Dormánfalva önkormányzata román parcellát alakított ki és emlékművet állított az úzvölgyi első világháborús sírkertben, ahol többségükben a Monarchia első világháborúban elesett áldozatai nyugszanak, köztük magyarok számosan. Az emlékműállításból fizikai erőszak lett, amelynek következtében diplomáciai ütésváltásba bonyolódott a magyar és a román kormány.

Egy perccel a válság előtt még nem volt válság

A tornádó oldalszele – Szubjektív válságtörténet 2007–2013 címmel jelentette meg a Park Kiadó Király Júlia könyvét, amelyben a Magyar Nemzeti Bank volt alelnöke arról ír, milyen volt a jegybank egyik vezetőjeként átélni a Magyarországot is súlyosan érintő nemzetközi gazdasági válságot, és útmutatót ad ahhoz, hogy jobban megértsük, mi miért, hogyan történt, és melyek a recesszió következményei. Lapunknak adott interjújában azt mondja, bár hangosabban, bár többször, bár keményebben szólalt volna meg a devizahitelezés ellen. Hallgatóinak azt tanítja: ha úgy érzik, hogy feszültség van, vakon szalad a ló, mindent kövessenek el, ami csak telik tőlük, beszéljenek többet, szórjanak homokot a gépezetbe. Szabó Brigitta interjúja.

23. sor 7-8. hely
„Tudtam, hogy megtalál” – mondta Pajcsics József rendőr ezredes, amikor Kurcz Béla, a Magyar Nemzet újságírója telefonon felhívta 1989 májusában a Gyorskocsi utcában, ahol egykor a titkos Nagy Imre-per is zajlott. Akkoriban már hónapok óta írta A 301-es parcella című, nagy figyelmet kiváltó sorozatát, kitaposván a rendszerváltáshoz vezető egyik bekötőutat. Egy lépéssel mindig a Németh-kormány előtt járt, ez biztosította a túlélését. Meg a nyilvánosság. Elnyerte érte a Magyar Újságírók Szövetségének nívódíját, és kitüntette Göncz Árpád köztársasági elnök is. Most, az újratemetés harmincadik évfordulóján ismét megszólaltatta a rendőr ezredest, aki annak idején azt a feladatot kapta, állapítsa meg, hol vannak Nagy Imrének és mártírtársainak a sírjai. Pajcsics József legfrissebb visszaemlékezése következik.

Éghez ragadt

Követem a közéletet, de a politikai narratívák helyett a bibliai igazságokon keresztül igyekszem szemlélődni – mondja a 168 Órának Pajor Tamás dalszerző, költő, prédikátor, akinek a napokban jelent meg a Haladó magyar című dalverskötete. A nyolcvanas évek alternatív zenekarának, a Neuroticnak a frontembere 24 évesen, 1987-ben tért meg (erről szól Xantus János Rocktérítő című filmje), azóta aktív tagja a Hit Gyülekezetének, az Ámen zenekarnak, egy ideje pedig Prédikátor néven is publikál dalokat. Az interjúban bűntudatról, zsidó gyökerekről, „kárról és szemétről”, a rossz szoftver cseréjéről is beszél, valamint arról, hogy mikor jön el a földre Isten országa. Cseri Péter interjúja.


KÉSZÜL EGY NAGY ÁTVERÉS

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: ANDOR MIHÁLY
2019.06.13.



Drága jó kormányunk! Drága jó Viktor! Milyen jólelkű, milyen gondoskodó! Milyen figyelmes! Nem elég, hogy – közép-európai Trumpként – megállítja a határon a klímaváltoztást meg a lányainkat-asszonyainkat megerőszakoló migránsokat. Nem elég, hogy öntestével megvédi a kereszténységet. Még az élet apró-cseprő dolgaira is marad figyelme: arra, hogy mit olvassunk az újságokban, mit nézzünk a tévében, mit hallgassunk a rádióban; arra, hogy hétszemélyes autója legyen annak, akinek adatik, és nem utolsó sorban arra, hogy legyen a nagyszülőknek egy kis plusz pénzük.

Igen, a nagyszülői gyedről van szó. Jó ez a gyereknek, mert nem a személytelen bölcsődében nevelkedik, hanem a nagymami és nagypapi ölelő karjai között. Jó ez a nagypapinak vagy nagymaminak, mert egész hetét szeretett unokájával töltheti, és még fizetnek is érte. Jó ez a szülőknek, mert elmehetnek dolgozni, nyugodtan építhetik a szocializmust (kapitalizmust?, feudalizmust?) … szóval nem tudom mit, de az a lényeg, hogy építik. Akárcsak annak idején az örök és megbonthatatlant, az ideiglenesen hazánkban tartózkodót, a testvérit és barátit, meg a többi szocializmusbeli állatfajtát.

Nem véletlen, hogy ennyi jót nem lehet eléggé reklámozni. Engem leginkább az az óriásplakát fogott meg, amelyen a szakállas nagyapó térdén lovagoltatja kisunokáját. Mennyi báj, kellem, jóság és harmónia sugárzik a képről. Már-már elandalodom drága Viktorunk jóságán.

Aztán elolvasom a készülő törvényjavaslatról szóló tudósítást, amelyben van egy undok kis felsorolás arról, hogy kik nem kaphatják meg ezt a nagyszerű ajándékot: akik dolgoznak, akik öregségi nyugdíjat, korhatár előtti ellátást, szolgálati járandóságot, táncművészeti életjáradékot, átmeneti bányászjáradékot, megváltozott munkaképességű személyek ellátását, özvegyi nyugdíjat vagy ápolási díjat kapnak...


EGYRE DRÁGÁBB A NAGYBEVÁSÁRLÁS: HA VÉGET ÉR A ZÖLDSÉGÁR-EMELKEDÉS, JÖNNEK A HÚSOK

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: FACSINAY KINGA
2019.06.13.


A családok jó részét érhette felkészületlenül, hogy az utóbbi hónapokban jelentősen, összességében nagyjából 20 százalékkal drágultak a burgonyafélék, a friss zöldségek és gyümölcsök. Ráadásul épp a leghétköznapibb termékek ára – a krumpli mellett például a vöröshagyma vagy a fejes káposzta – akár másfél-kétszeresére is nőtt az egy évvel korábbihoz képest. S ezzel még nincs vége, a májusi mostoha időjárási körülmények miatt az eper és a korai cseresznye is 20–30 százalékkal drágulhat a tavalyihoz képest.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) fogyasztói kosarában 26 százalékos súllyal szerepelnek az élelmiszerek, így a szegényebb családok és a nyugdíjasok számára még sosem volt ilyen drága a nagybevásárlás, mint most. A GfK Hungária felmérése szerint a brutális áremelkedés ellenére is a nyugdíjasok veszik a leginkább a zöldséget és a gyümölcsöt. Egyetlen jó hír van csupán a sok rossz között: a szakértők szerint elértük a drágulási hullám tetejét, és júniustól már csökkenésnek indulnak az árak...

AZELMÚLTKILENCÉV

KOLOZSVÁRI SZALONNA / VENDÉG
Szerző: HORN ANNA
2019.06.13. 


...A majdnem 510 millió lakosú Európában 17 millióan élnek és/vagy dolgoznak hazájukon kívül, de EU-n belül. Ez, ugye, 0,03 százalék. A majdnem 10 millió lakosú Magyarországon 2018-as adat szerint a munkaképes lakosság több mint 5 százaléka, közel 400 ezer ember dolgozik más eu-s országban. Ha szajkózni szeretném azt, amit a kormány, azt mondanám, tényleg elképesztően jobban teljesítünk országilag. Ezért is húz el mindenki, aki teheti, 20 és 64 év között, melegebb vagy hidegebb éghajlatra.

Akkor most nézzük meg, mennyi támogatást kapott az ország ebben az időszakban. Ez, ugye, egy bonyolult kérdés, hiszen befizetők is vagyunk, így sok adatot kellene felsorolni, amit most nem teszek meg, csak kiemelek párat. Ez év januárjában az Európai Bizottság magyarországi képviseletének vezetője azt nyilatkozta egy rendezvényen, hogy tagságunk kezdete óta 200 ezer projekt kapott uniós támogatást. A tagság kezdete 15 évvel ezelőtt volt, így az elmúlt kilenc évre jó sok projekt juthatott. 15 év, az majdnem 5 500 nap. Ha jól számolom, ez napi 36 projekt. Más forrás szerint napi 2,2 milliárd forint.

És ez csak a projektek finanszírozása.

2017-es uniós költségvetési sarokszámok:

– Az összes uniós kiadás Magyarországon 4 049 milliárd euró

– Magyarország összes befizetése 0,821 milliárd euró

Legyen ennyi elég a számokból, mert inkább kérdezni szeretnék. Röviden: hova lett a zsé? Merthogy 2018- decemberében az Eurostat szerint Magyarország volt a második legszegényebb ország az EU-ban,

És most stílusváltás következik, előre is elnézést kérek, ha időnként kevésbé leszek kulturált.

Idén áprilisban a portfolio.hu szerint a kormány 4 év alatt elosztotta a 7 évre járó EU-pénzeket. Örvendetes hír lenne, ha arra fordították volna, amire az unió pénzét költeni kell, vagyis:

– regionális és városfejlesztésre

– foglalkoztatásra és társadalmi befogadásra

– mezőgazdaság és vidékfejlesztésre

– kutatásra és innovációra

– humanitárius segítségnyújtásra.

Na, megjöttünk a célhoz. Regionális és városfejlesztés Magyarországon konkrétan stadionok építését jelenti. Barátok kezére átjátszott szállodák és balatoni ingatlanok felújítására adományozott vissza nem térítendő állami támogatást. Közutak jégmentesítésére Lőrinc úr cégének 12 milliárdot. És ehhez hasonló projekteket, amelyeken gyakran nincs is egyéb induló, mint a tuti nyertes, aki a brancshoz tartozik. Mármint a kormányzati brancshoz. A városfejlesztés kimerül abban, hogy Tóni pajtás sok remek ingatlant játszott és játszik át potom áron ügyvéd, fogorvos és egyéb haveroknak. Jaj, bocs, láttam új kerékpárutakat itt-ott. Lehet, hogy nem az önkormányzat fizette azt a pár millát?

Foglalkoztatás. Igen, emlékszem, kristálytisztán arra, hogy 2010-ben, a kampányában a Fidesz egymillió új munkahelyet ígért, tíz év alatt. (Lehet, emiatt ilyen töretlen a szavazóik bizalma? Várják, hogy leteljen a tíz év?) Ehhez képest tavalyi adat szerint 570 ezer emberrel dolgozott több a versenyszférában és az államnak, mint 2010-ben. Ja, és született ez idő alatt 180 ezer közmunkás is. Vegyük munkahelynek? Szakképzetlen emberek esetében ez havi nettó 54 ezer, szakképzettek esetében havi nettó 70 ezer forintot jelent. 2011 óta ezek a dolgozók kemény 15 százalékos béremelést kaptak. Éhen halni sok, megélni semmi.

A társadalmi befogadásról inkább semmit. Sok eu-s pénzt fordíthattak a gyűlölet-kampányokra, forog a gyomrom.

Mezőgazdaság és vidék – hát persze, oda sok forrás jutott. Fél disznók időnként, pár kiló krumpli választások előtt – és a csókosok kezére játszott földterületek. Akik akkor is nyertesek voltak, ha életükben nem láttak még egy kopasz vidéki parcellát sem. Még talán arra is futotta, hogy a szomszédos Romániában is vegyen Lölö egy kis földet. Fejlesztés ez is, vagy nem?

Kutatás és innováció – hát ez annyira működik, hogy be is kell kebelezni azonnal az összes MTA kutató intézetet. Hogy közvetlenül a kezükbe kapják majd a mannát, vagyis a kutatásaikhoz szükséges anyagi forrásokat. Vagy nem? Vagy csak a szájukat kell befogni, mert még nem álltak be a csicskák sorába? Néha még merészelnek kritikát megfogalmazni unortodoxia és egyéb baromságokkal kapcsolatban? Szájkosárral nehéz lesz – lásd kormányhű média.

Humanitárius segítségnyújtás. Szakmai ártalom következtében elsőnek a tranzitzónában éheztetett menekültek jutnak eszembe -napi 2,2 milliárdból nem fussa 300 forintos egyen szendvicsre? (Csak az 1951-es genfi egyezményt említem ezzel kapcsolatban – annyira méltatlan az egész, hogy képtelen vagyok erről többet mondani.) A csökkent munka képességű, rokkant, hátrányos helyzetben lévőkről mit mondjak? Van akinek börtön jár azért, mert úgy alakult az élete, hogy nincs hol laknia. Vagy nincs munkája. Vagy nincs családja. Van, aki kemény huszonezer forintokat kap havonta, „segítségként”. Lesül a bőr a pofámról.

Marad a kérdésem: HOL A ZSÉ???

MINDEN, AMIT TUDNI KELL AZ ELLENZÉKI ELŐVÁLASZTÁSRÓL

INDEX
Szerző: BÍRÓ MARIANNA
2019.06.13.


Miközben egyre-másra sokasodnak a főpolgármesterjelölt-jelöltek, szinte semmit sem tudni az ellenzéki előválasztás menetéről, folyamatáról, feltételeiről és szabályairól. Pedig szerdától már lehet regisztrálni az előválasztáson való online részvételhez, a jelenleg is aláírásokat gyűjtő jelöltek június 17-ig mutathatják be az induláshoz szükséges 2000 érvényes ajánlást, és lesz több jelölti vita is. Magyarország első, nagy, főpolgármester-jelölti előválasztásának győztese – most legalábbis még ezt ígérik a pártok – elvileg tényleg esélyes kihívója lesz Tarlós István jelenlegi főpolgármesternek októberben.

Jövő hét elején lejár az ajánlásgyűjtésre megszabott határidő, minden indulónak le kell adni 2000 támogató budapesti aláírását ahhoz, hogy jelölt lehessen az első, nagy főpolgármester-jelölti előválasztáson. A tét, hogy ki legyen ősszel Tarlós István (egyik) kihívója. Ahhoz, hogy valaki online szavazzon valamelyik jelöltre, regisztráció kell, ez is elkezdődött már, az aHang, az előválasztás technikai lebonyolítója pedig közölte a részleteket és a szabályokat.

A budapesti előválasztást megszervező Civil Választási Bizottság (CVB) hónapok óta azon dolgozik, hogy szintetizálja a lehetséges jelöltek igényeit, illetve megteremtse az online és offline voksolás technikai és jogi feltételeit. Az aHangnak megkérdőjelezhetetlen rendszert sikerült felállítani az előválasztás tisztaságát garantáló CVB felügyelete mellett

– írták az Indexnek. Na de miről is van szó? Az ellenzéki pártok lényegében a tavalyi országgyűlési választás óta elkötelezettnek mondják magukat amellett, hogy a szétaprózódott fővárosi szavazóbázisukat összehozzák. Abban reménykednek, hogy ha közös jelölteket vetnek be az önkormányzati választáson, októberben (azon belül is várhatóan 27-én, vasárnap), akkor a rájuk leadott szavazatok is összeadódnak.

Ezzel a módszerrel márpedig elméletileg valóban veszélybe kerülhet Tarlós István újabb főpolgármesteri ciklusa Budapesten, ahogyan a fővárosi kerületekben és egyébként néhány vidéki városban is képes lehet a fordításra az ellenzék. Éppen ezért a tét nagy...

MÉGIS HONNAN LETT PÉNZE A MAGYAROKNAK 500 MILLIÁRDNYI SZUPERÁLLAMPAPÍRRA?

PORTFOLIO
Szerző: ÁRGYELÁN ANDRÁS
2019.06.13.



Lehetett számítani arra, hogy a múlt héttől jegyezhető Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) nagy érdeklődést vált majd ki a lakosság körében, de még az előzetes várakozást is bőven meghaladta a Varga Mihály pénzügyminiszter által bejelentett, 500 milliárd forintot meghaladó jegyzés. De honnan került elő ennyi pénz a lakosságnál? Miből vettek ennyi állampapírt? Ezeket a kérdéseket járjuk körbe mostani cikkünkben...


CSÚCSRA JÁRATNÁ A TITKOSÍTÁST A KORMÁNY, HOGY ELKERÜLJE AZ OLYAN KELLEMETLENSÉGEKET, MINT A PERVESZTÉS

NÉPSZAVA
Szerző: ZOLTAI ÁKOS
2019.06.13.



Törvényben engedélyezné magának a kormány azt, hogy elhallgathassa, kinek, mennyi befektetésösztönző támogatást ad.

– Még jobban el akarja titkolni a kormány, hogy mire költi a közpénzt. Ez a mostani eset nagyjából olyan, mint amikor az MNB-alapítványok pénze elveszíti közpénz jellegét – így minősítette Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezető-helyettese a Fidesz-KDNP egy friss törvénymódosító-javaslatát. E szerint a „befektetések ösztönzésére nyújtott támogatásokról szóló adatkéréseket meg kell tagadni az adat keletkezésétől számított öt évig”...


A MAGYAR BANKRENDSZER SÚLYOS TÉVEDÉSE VOLT VOLT A SVÁJCI FRANK HITEL

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BONTA MIKLÓS
2019.06.13.


A Lehman Brothers 2008 őszi összeomlását követő pénzügyi cunami csaknem elsodorta Magyarországot, miután eladósodottságunk túlzott volt. A devizahitelezés társadalmi válságot eredményezett, amelynek korántsem elhanyagolható utóhatásaitól napjainkban is családok százezrei szenvednek. A tornádó oldalszele címmel megjelent könyvében erről a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára akkor megoldhatatlannak tűnő feladatról írt Király Júlia közgazdászprofesszor, aki 2007 és 2013 között a jegybank pénzügyi stabilitásért felelős alelnöke, a Monetáris Tanács tagja volt.

- A gazdasági összeomlást Magyarországon 2008-ban sikerült megállítani. De hogyan? 

- Ha csak a pénzügyi hátterét nézzük, akkor a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió nagymértékű hitelével, de magát a válságot a 2009-ben felállt Bajnai Gordon vezette kormány, és a helyzetet - a szakemberek szerint is - példaszerűen kezelő MNB jóvoltából sikerült megfordítani. 2010-ben - kormányváltást megelőzően - az ország már növekedési pályára állt, újra visszatért a nemzetközi állampapírpiacra, stabil volt a költségvetés helyzete. Akkor - érdemes erre is emlékeztetni -, a deviza-lakáshitelek bukási aránya 5 százalék alatti volt, a forint árfolyama pedig 265-270 forint körül ingadozott az euróhoz képest. 

- Majd megkezdődött a NER korszaka... 

- ... amelynek gazdaságpolitikája révén 2011 végére, 2012 elejére az országot egy újabb, a 2008-asnál is súlyosabb pénzügyi válságba manőverezték. Az országot 2011 novemberében leminősítették, befektetésre nem ajánlott kategóriába sorolták, és 2012-ben, ellentétben a környező országokkal Magyarország újra recessziót élt át. Ezeket a tényeket újabban szeretik kifelejteni az átírt történelemből. 2010 májusában mint egy pozitív, sikeres válságkezelő országra nézett Magyarországra a világ. Ezt követően sikerült újra visszaküzdenünk magunkat a mélypontra, ahonnan csak a környező országoknál sokkal lassabban jöttünk ki. Az elmúlt 2-3 évben mondhatjuk csak – elsősorban az uniós forrásoknak köszönhetően – hogy stabilan nő a gazdaság. 

- Térjünk vissza a válság előtti időszakra. Sokan vitatják, még szakmai körökben is, hogy egyáltalán szükség volt-e devizahitelezésre. 

- A devizahitelezésre nem „szükség volt”, ez nem egy gazdaságpolitikai döntés volt, hanem egy adottság. Magyarország 2001-ben az uniós csatlakozás miatt liberalizálta a devizaműveleteket, azaz lehetővé tette a szabad tőkeáramlást. Ettől a pillanattól kezdve szabadon lehetett devizát az országhatáron keresztül mozgatni, forintkártyával külföldön fizetni, devizahitelt felvenni. A kétezres évek elején a nemzetközi piacokon nagyon alacsonyak voltak a kamatok, míg a kormány túlköltekezése miatt az MNB rákényszerült arra, hogy a magas kamatokkal megfékezze az infláció elszabadulását. A kialakult kamatkülönbözet kedvezett az olcsóbb devizahiteleknek. Másrészt a támogatott forinthitelek olyan mértékben terhelték a költségvetést, hogy fokozatosan, 2003 végére ki kellett vezetni ezeket. Ez a két jelenség együtt játszott szerepet a devizahitelezés felfutásában. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy 2000-2005-ben mindenki úgy gondolta, hogy hónapokon, éveken belül csatlakozunk az eurózónához. Többször volt céldátum is kitűzve... Vagyis szükségszerűen alakult ki a devizahitelezés. Ami a szomorú, hogy nem szükségszerűen alakult ki a svájci frank hitelezés. Ez valóban a magyar bankrendszer súlyos tévedése volt. Egy-két fillérért, bocsánat, néhány ezer forinttal alacsonyabb törlesztőrészletért kezdtek el svájci frank hitelt kínálni az euró hitel mellett, ami utólag egy súlyos, megbocsáthatatlan hibának bizonyult. Akárcsak az OTP Bank által bevezetett világhitel, amelyet akár jenben is fel lehetett venni. Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója a pénzintézet 2008-as közgyűlésen megemlítette, hogy a MNB már egy éve akadékoskodik az általuk bevezetett, ügyfeleik által kedvelt stabil, kiszámítható, kiváló világhitellel kapcsolatban. Ezzel saját maga ismerte el, hogy a jegybank már egy éve "akadékoskodott", és próbálta mind a svájci frank, mind a jenhitelezést megállítani, lassítani, megfordítani. Volt 2006-ban egy úgynevezett Várhegyi-bizottság is, amelynek tagja voltam, és amely ugyan konkrétan a devizahitelekkel nem foglalkozott, de voltak javaslatai, amelyeket érdemes lett volna akkor megfogadni, és ami a későbbi devizahitel-válságot segített volna mérsékelni...

FŰT, ÉPÍT, GAZDÁLKODIK, VAGYONT KEZEL - AMIHEZ MÉSZÁROS LŐRINC HOZZÁÉR, ARANNYÁ VÁLIK

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: nepszava.hu
2019.06.13.


Csak tavaly több mint 120 milliárd forint osztalékot vett fel az Orbán alatt tempósan kiépült "nemzeti tőkésosztály" öt leggazdagabb köre...

...A miniszterelnök igényei tehát teljesülni látszanak, ezt támasztja alá az is, hogy a hozzá lojális vállalkozók, barátai, rokonai az elmúlt tíz évben közel ezermilliárd forintot gyűjtöttek. 

A leggazdagabbak csak tavaly több mint 120 milliárd forintnyi osztalékot tehettek zsebre, és közülük is Mészáros Lőrinc köre teljesített messze a legjobban. A gázszerelőből lett mágnás korábban már arról is nyilatkozott, hogy át sem látja több száz cégből álló hálózatát, valamint nem tartja magát Orbán strómanjának. 

A 2018-ra kifizetett osztalékok a következőképpen alakultak:
- 72,42 milliárd forint osztalékot vett fel a Mészáros Lőrinc köre, ide számítva Szíjj László cégeit is;
- 17,73 milliárd forintot hoztak a korábbi Simicska-cégek, ugyancsak a Mészáros-körnek;
- 11,31 milliárd forint osztalékot vett fel a Garancsi-Scheer kör;
- 10,52 milliárdot osztalékot fialt a Vajna-örökség;
- 10,14 milliárdot vett fel az Orbán-Tiborcz kör; és
- 0,59 milliárd forintot Rogán Cecília...

NEHOGY BECSAPHASSA EURÓPÁT ORBÁN - A KLUBRÁDIÓ NEMZETKÖZI LAPSZEMLÉJE

KLUBRÁDIÓ
Szerző: Klubrádió / CSERNYÁNSZKY JUDIT
2019.06.13.



A Fidesz politikája jottányit sem változott, a magyar kormány továbbra is fenyegetést jelent az európai értékekre, csak az EP-választások eredményét látva visszakozott, és tett gesztusokat a Néppártnak, és jegelte a közigazgatási bíróságok tervét. Ahhoz hogy a jogállami normákhoz közelítő változások legyen Magyarországon, nyomás alatt kell tartani a rezsimet – erről ír a Human Rights Watch. Mészáros Lőrinc újabb nagy üzleti sikere szintén hír külföldön is. Nemzetközi lapszemle a Klubrádióban.

A kormány ellenőrzést kíván gyakorolni a tudományok felett – jelentette ki Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján, amiről számos külföldi lap beszámolt. Lovász többek közt arról beszélt, tart tőle, hogy megkezdődik a tudósok exodusa – ismerteti az elhangzottakat mások mellett a Minneapolis Star Tribune, a France 24 és a Chicago Daily Herald. A tudósok többsége ellenzi a kormányzati tervet, és jó pár kiváló kutató már el is hagyta az országot, mert nem értenek egyet azzal, hogy a tudományos kutatás kormányzati ellenőrzése segíti majd hatékonyan az innovációt és a magyar gazdaság növekedését.

Jottányit sem

Ne hagyjuk magunkat becsapni: a magyar kormány továbbra is fenyegetést jelent az európai értékekre – ezzel a címmel közli a Human Rights Watch írását az Euronews. Azaz ne tévesszen meg senkit az, hogy Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette, a magyar kormányzat elhalasztja a közigazgatási bíróságok felállítását. És annak a másik bejelentésnek sem lehet hinni, hogy fideszes politikai vezetés nem csatlakozik az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini vezette populisták európai szövetségéhez, hanem az Európai Néppártban (EPP) kíván a jövőben is politizálni.

Nem, a Fidesz politikája jottányit sem változott. Annyi történt mindössze, hogy látva az uniós választási eredményeket, újraértékelte a helyzetet, és rájött, az EPP-ben érdemes maradnia. Persze azzal egyelőre mindenki jól jár, ha nem állítják fel a közigazgatási bíróságokat, hisz különben az alapvető jogokkal és törvényekkel kapcsolatos bírósági ügyek – a választási törvényhez, a gyülekezési joghoz vagy a menedékkérelmekhez kötődő perek, illetve a rendőrségi túlkapások, a közbeszerzések és a korrupciós ügyek vizsgálata – az eddigieknél is inkább központi ellenőrzés alá kerültek volna...

MUTATJUK, MENNYIT KERESHETNEK IDÉN A DIÁKOK - NEM MINDEGY, HOGYAN FOGLALKOZTATJÁK ŐKET

AZ ÉN PÉNZEM BLOG
Szerző: Az Én Pénzem
2019.06.13.



A munkaerőhiány és a minimálbér emelése jót tesz a diákoknak is. Idén nyáron többet kereshetnek, van, ahol kétszer annyit is fizetnek, mint 4 évvel ezelőtt. Kérdés persze, hogy ez mire elég. Az albérletárak elszálltak, és az étkezés is egyre többe kerül. A hétvégén kitör a nyári szünet, amit többszázezer diák is munkával tölt majd. A jövedelem attól is függ, hogyan foglalkoztatják őket. Mutatjuk a részleteket. 

Holnap véget ér a tanítás az iskolákban, a szünet kitörésével pedig tömegesen vállalnak munkát a diákok. Jó hír számukra, hogy a minimálbér emelkedésének köszönhetően többet kereshetnek, mint tavaly. A minimálbér óradíja idén bruttó 857 forint, ennél a diákok sem kaphatnak kevesebbet. A garantált bérminimum órabére, azaz a szakképzettséghez kötött munkáé pedig 1121 forint. (Szintén bruttó). Ez 6860, illetve 8970 forintos napibért jelent. (A tavalyi bérekről itt írtunk.)

Ezeket a munkákat kínálják

A munkaerőhiánynak köszönhetően ugyanakkor sok helyen ennél jóval többet is fizetnek, főleg a szakképzettséget igénylő feladatoknál, míg a fizikai munkánál inkább csak a minimálbért adják oda. Az állásajánlatokat böngészve azt találjuk, hogy napágypakolót és karszalagos jegykezelőt 857 forintos órabérért keresnek, és csomagolásért is ugyanennyit fizetnek. Címerezésnél a csoportvezető 1130 forintot kap, mozis munkánál 1350 forint, gyorsétteremben pedig 1300 forint a bruttó órabér. Az utóbbi pedig valamivel több mint kétszerese annak, amit 4 éve fizettek. 2015-ben ugyanis a gyorséttermi munkáért délelőtt mindössze 630 forint volt az óradíj.

Irodai munkáért 1200 forint körüli óradíjat fizetnek, gyakornoki munkáért banknál 1300-1400 forintot kaphatnak a diákok. Junior Java programozó 1750 forintot kereshet. Ezek mind bruttó óradíjak, amikből még 15 százalékos személyi jövedelemadót is vonnak, de járulékot nem, mert diákszövetkezeten keresztül kínálják.

Általában 1000-1500 forintos órabérért lehet termékkóstoltatásra diákot találni, de előfordul nettó 3 ezer forintos órabér is szórólapozásért. Strandon a büfében nettó 1000 forintot kapnak a diákok, és a Balatonnál is körülbelül ennyit adnak óránként, vagy valamivel többet, akár napi 15 ezer forintot. Ez utóbbi sokszor 12 óra munkát jelent...


ILLIBERÁLIS GONDOLATOK AVAGY A POPULISTA FORRADALOMRÓL

ÖRÜLÜNK, VINCENT? BLOG
Szerző: jotunder
2019.06.12.


A poszt David Goodhart: The road to somewhere: the populist revolt and the future of politics című könyvének elolvasása alatt és után készült. Goodhart az Egyesült Királyságról (továbbiakban UK) írta a könyvet, brit statisztikai adatok, brit szociológiai tanulmányok alapján. Ez egy lehetséges narratíva. Azt gondolom, hogy ha továbbgondoljuk azt, amit Goodhart leírt, ha megpróbáljuk átültetni magyarra, akkor még jobban fog működni a történet. Semmiféle jelentős, revelatív állítást nem akarok tenni, ez csak egy gondolatkísérlet. Vagy az sem. 

Goodhart tézise a következő. A UK-ban két jelentős csoport között alakult ki ideológiai konfliktus, az Anywheres (továbbiakban a Nyitottak) és a Somewheres (továbbiakban a Zártak) között. Az alapvető különbség közöttük elsősorban az iskolai végzettségben és a mobilitásban van. A Nyitottak tipikusan jóval képzettebbek, magasabb társadalmi státuszúak és jól elboldogulnak a világban. A Zártak kevésbé képzettek, alacsonyabb társadalmi státuszúak és szívesebben maradnak ott, ahol megszülettek. A Nyílt és Zárt felosztás Tony Blair egy 2007-es beszédére utal.

Nyitottak: Goodhart a brit társadalom negyedét számítja ide. Vernon Bogdanor londoni professzort idézve, ez az "exam-passing" réteg. Ehhez tudni kell, hogy a brit iskolarendszerben két érettségi szint van: a GSCE, amelyen tipikusan tizenhat éves korban vesznek részt a diákok, és az A-levels, ami közelebb van a magyar érettségihez. Ez utóbbi jelenti a belépőt az egyetemre. Általában legalább három hármas szintű jegy kell a felsőoktatásba való bejutáshoz, de a legjobb egyetemek, amelyek a Russell Csoport nevű egyetemi tömörülést alkotják, általában legalább két ötöst és egy négyest követelnek meg. Goodhart a Russell Csoportban szerzett diplomával jelzi a karakteres Nyitottságot. A Nyitottakra jellemző, hogy távol laknak a szüleiktől, dolgoztak Londonban vagy esetleg külföldön is. Ahogy Goodhart mondja "hordozható identitással" rendelkeznek, amely az iskolai és munkabéli sikereikre épül.

Zártak: A brit társadalom fele. A melós környékek, a Newcastle-i Gordiek (ez egy speciális nyelvjárás, amit jellegzetesen a tahósággal, enyhe rasszizmussal azonosítanak a brit kultúrában), általában az északiak, a skót farmerek, az idősebb, working class hátterű emberek, akik a változások vesztesei voltak. Rossz jegyek a kisérettségin, nem sok remény a felsőoktatásra, és ma is ott laknak, ahol a szüleik...

A HONVÁGY ALATTOMOS DOLOG

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2019.06.13.


Vajon mi minden változik egy ember életében öt év alatt? A személyes sorson kívül például a gondolkodásmódja – nincs ez másként a határátkelők életében sem, miként ez kiderül Prevics Éva írásából, aki maga is kétszer vágott bele a határátkelésbe. Mint a képen is látszik, másodszor már nem egyedül, kisfia tavaly szeptemberben Ausztriában kezdte meg az óvodát.

„Öt év hosszú idő, megváltozhat egy ország vezetése, új arculatot kaphat egy város, csecsemőből kisgyerek, kisgyerekből kamasz, kamaszból felnőtt lesz és alaposan átalakulhat egy ember gondolkodásmódja is - ezekkel a sorokkal zárom azt a riportkönyvet, mely 8 magyar fiatal külföldi tapasztalatait dolgozza fel 5 év távlatából.

2013-ban velük egy hajóban eveztem én is, vagyis inkább egy ügyetlenül megépített, sietve összetákolt ladikban, mely hol a csendes vízen, hol a háborgó tengeren próbált haladni, több-kevesebb sikerrel.

Az embert életében nagyrészt hasonszőrűekkel hozza össze a sors. Az iskola, a munkahely, a közös érdeklődés, a hobbi mind olyan kétoldalú ragasztószalagok, melyek nem nagyon szakadnak, jól tartanak és az évek alatt sem veszítenek erejükből.

A világ legerősebb ragasztószalagja

Öt éve, mikor otthagytam riporteri állásomat és elmentem Ausztriába felszolgálónak, nem nagyon találtam ilyen ragasztószalagokat. Volt a kollégáim között vérbeli vendéglátós, tandíját gyűjtögető leendő pedagógus, a reménytelenség megyéjéből érkező lelkes mindenes és a világnak bizonyítani akaró fáradhatatlan küzdő.

Csak egy közös volt bennünk, amiről akkor még nem sejtettem, hogy a világ legerősebb ragasztószalagja, mindannyian magyarok voltunk.

Ennek a jelentőségét csak 5 évvel később értettem meg, mikor már gyerekkel együtt ismét felkerekedtem, de ekkor már a szűk családomon kívül nem volt körülöttem magyar ember. Egy sem.

A Fiatalok külföldön - 5 év múlva című könyvemben magyar fiatalokkal beszélgetek külföldi boldogulásról.

A kötet különlegessége, hogy minden interjúalany kétszer szólal meg, először 2013-ban, majd 5 évvel később 2018-ban. Beszélnek tapasztalataikról, nehézségeikről és arról, mit látnak másként ma a külföldi élet kapcsán és mit sikerült megvalósítaniuk a terveikből.

Van, aki kint lelt párra és nem tervezi a hazaköltözést, más csak gyűjtögetni ment el és ma már saját álomházában él Magyarországon, de van olyan is, aki 10 év kint lét után éppen most döntött úgy, hogy otthon folytatja az életét.

Az interjúk között én is mesélek. 2013-ból való bejegyzéseimben arról, mennyire nehéz volt egy teljesen más szakmában boldogulnom, mint amit otthon végeztem és tanultam.

A 2018-ból valókban pedig arról, milyen érzés egy egyéves gyerekkel megérkezni egy vadidegen országba és lépésről lépésre felépíteni egy új életet...

MEGINT HANDÓ TÜNDE DÖNTHETI EL, KI VEZESSE AZ ORSZÁG LEGNAGYOBB BÍRÓSÁGÁT

24.HU
Szerző: MEDVEGY GÁBOR
2019.06.13.


Lett volna jelentkező a Fővárosi Törvényszék élére, a bírák is támogatták, de az OBH-elnök egy kurta-furcsa meghallgatás után érvénytelenítette a pályázatot.

Tavaly január óta nincs elnöke a Fővárosi Törvényszéknek. Háromszor írtak ki pályázatot a tisztség betöltésére, amit háromszor nyilvánított eredménytelenné az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde.

A Fővárosi Törvényszéket tavaly januárig vezető Fazekas Sándor az első és a második alkalommal is egyedüliként pályázott újra a tisztségre, a törvényszék összbírói értekezletének több mint 70 százalékos támogatásával. Ennek ellenére Handó nem nevezte ki újra – bizonyára nem függetlenül attól, hogy Fazekas korábban az Országos Bírói Tanács (OBT) tagjaként bírálta azt a gyakorlatot, hogy az OBH elnöke lényegi indoklás nélkül minősít eredménytelenné vezetői álláspályázatokat, így megnyitva annak lehetőségét, hogy egy évre megbízott vezetőt nevezzen ki.

Ez történt a Fővárosi Törvényszéken is, két eredménytelen pályázati forduló után Handó megbízta egy évre Polgárné Vida Juditot a törvényszék vezetésével. Polgárné egy buta plágiumügy miatt vált ismertté hat éve: 2013-ban egy év után lemondott a Fővárosi Törvényszék elnökhelyettesi tisztségéről, mert az általa szerkesztett törvényszéki kiadványban Paulo Coelho-idézeteket jelentetett meg forrásmegjelölés nélkül...

MÉSZÁROS LŐRINCNEK KIVÉTELES ÉRZÉKE VAN AZ ÜZLETHEZ

INDEX
Szerző: BOZZAY ANDRÁS, SZÉMÁN TAMÁS
2019.06.13.


A NER-es üzletemberek nem panaszkodhatnak a tavalyi évre, hiszen vállalkozásaik zöme nyereséges volt. A céges beszámolók adatai alapján összegyűjtöttük, hogy az egyes ágazatokban mekkora profitot termeltek a cégeik, és azt is megnéztük, hogy a tulajdonosok mekkora osztalékot kaptak a vállalkozásaik után. Az érdekcsoportok szerinti csoportosításnál nem ért minket meglepetés, ismét bebizonyosodott, hogy Mészáros Lőrincnek kivételes érzéke van az üzlethez.

Orbán Viktor még évekkel ezelőtt kijelentette, hogy különösen fontosnak tartja a nemzeti tőkésosztály megerősítését. Ebben a gyarapodási folyamatban némi zavart okozott a híres, hírhedt G-nap, de igazából a Simicska Lajossal történt szakítás óta még gyorsabb ütemben gyarapodnak a NER milliárdosai. Az Orbán Viktorhoz hű vállalkozók cégeinek beszámolóiból egyértelmű tendencia rajzolódik ki: évről évre nő a – főként közbeszerzéseken hizlalt – vállalkozások vagyona, nő az adózott eredményük, és a kivett osztalékok is milliárdos emelkedést mutatnak.


ITT OLVASHATÓ

VÉGE A MAGÁNTANULÓI STÁTUSZNAK, TÖBB EZER TANULÓ KERÜL BIZONYTALAN HELYZETBE

168 ÓRA ONLINE
Szerző: ÓNODY-MOLNÁR DÓRA
2019.06.13.


Sok ezer gyerek, szülő, iskolaalapító kerül bizonytalan helyzetbe azzal, hogy a kormány megszünteti a magántanulói jogviszonyt. A hét elején az Emberi Erőforrások Minisztériuma számos módosítást nyújtott be a köznevelési törvényhez, ezek egyike a magántanulói jogviszony kivezetéséről szóló.

A tervek szerint a 2020/21-es tanévtől a kormány megszünteti a magántanulói jogállást, helyébe „az engedélyező szerv által engedélyezett egyéni munkarendet lépteti”. „Az engedély akkor adható meg, ha ezt a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös” – olvasható a törvénymódosító javaslatban, ami lényegében hadüzenet azoknak a családoknak, amelyek a merev, a pedagógusnak semmilyen mozgásteret nem hagyó, múlt századi, poroszos iskolarendszernek hátat fordítottak.

Több ezer szülő döntött ugyanis úgy az elmúlt években, hogy gyerekét kimenekíti az állami iskolából. A motivációk színesek: vannak, akiknek egyszerűen nem maradt más lehetőségük, mert a túlterhelt, gyakran frusztrált állami iskolában oktató pedagógus nem volt hajlandó foglalkozni a különlegesebb odafigyelést igénylő (például az enyhe fokú autista) gyerekekkel. S bő számmal vannak olyanok, akik látván, hogy a XXI. század követelményei közül – kooperációra való készség, digitális írástudás, projektben gondolkozás képessége, kreativitás, problémamegoldás, jó kommunikációs képesség – egyikre sem tanít meg az Orbán-kormány által lezüllesztett állami iskola, alternatív utakat kerestek...

HOSSZABBÍTÁST KÉRÜNK – KEZDŐDIK A MARGÓ ÉS A KÖNYVHÉT

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: CSEPREGI EVELYN
2019.06.12.


Több mint háromszáz új könyvvel, izgalmas beszélgetésekkel és dedikálásokkal várják a könyvmolyokat az Ünnepi Könyvhéten és a Margó Irodalmi Fesztiválon.

Idén is nagyon hosszúnak tűnt az áprilistól júniusig terjedő időszak, ám a Könyvfesztivál óta az Ünnepi Könyvhetet és a Margó Irodalmi Fesztivált váró olvasóknak végre nem kell tovább tűkön ülniük. Kilencvenedszer rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri rendezvényét, az Ünnepi Könyvhetet, amelyhez a gyermekirodalmat népszerűsítő Gyermekkönyvnapok eseményei is kapcsolódnak. A számos vidéki városban (például Győrben, Kecskeméten, Szegeden, Balatonfüreden, Ózdon, Esztergomban, Szolnokon, Miskolcon, Dunaújvárosban, Nagykátán, Székesfehérváron, Debrecenben) is megrendezett programsorozat idén új fővárosi helyszínen – a Vörösmarty tér felújítása miatt –, a Dunakorzón várja az érdeklődőket június 13-tól 17-ig. 

A kiadók könyvbemutató beszélgetésekkel, zenés irodalmi programokkal, dedikálásokkal és könyvvásárral is készülnek. A kortárs magyar irodalom és a magyar könyv ünnepeként számon tartott eseményre több mint 300 új könyv jelent meg, köztük a hagyománnyá vált Körkép és a Szép versek is. Az irodalmi csemegékért és újdonságokért érdemes lesz idén is elveszni a szabadtéri forgatagban, de semmiképp sem érdemes kihagyni az ezzel szinte egy időben (június 12-től 17-ig) zajló Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásárt a Károlyi-palotában...

PARTI NAGY LAJOS: „CINIKUS, DRABÁLIS FIGYELMEZTETÉS”


HÍRKLIKK
Szerző: Hírklikk
2019.06.13.


Egy Nemes Nagy Ágnes idézettel – „esztelenül bízom az észben” – indul az a felhívás, amely arra kéri mindazokat, akik még hisznek a józan ész és a szó erejében, hogy egy rövid, 2-3 perces videóban mondják el véleményüket arról, hogy a kormány egy törvénymódosítással meg akarja semmisíteni a Magyar Tudományos Akadémiát, ami a tudás egyik legutolsó bástyája Magyarországon.

„Kérjük, hogy ha van véleménye, ellenérzése, vagy bármilyen módon érintett a kérdésben, mondja el egy rövid videóban, hogy minél több emberhez eljusson az üzenet; olyanokhoz is, akik számára nem ismeretesek a tudományos élettel kapcsolatos intézkedések” olvasható a Videókampány a magyar tudomány szabadságáért néven indított Facebook oldalon. A kampány elindítói őszintén bíznak abban, hogy sok videó születik, és ezzel a kampány sok emberhez fog eljutni.

Mint írják: a kész videókat a wetransfer segítségével kell elküldeni el az esztelenulbizomazeszben@gmail.com címre. Ezzel egyben engedélyt is ad a videó készítője a felvétel interneten való terjesztésére.

A videó elkészítéséhez az oldalon instrukciók is találhatók, de már elkészültek az első felvételek is, például Parti Nagy Lajos íróé, aki a többi között leszögezte, hogy „a benyújtott törvényjavaslat cinikus, drabális figyelmeztetés, hogy ha ezt az ország legtekintélyesebb testületével, intézményével meg lehet csinálni, akkor bárkivel, bármikor, bármi megtehető, bárkikkel”.

SCHMUCK ANDOR NEM ELLENZÉKI JELÖLT — ÉPP ELLENKEZŐLEG!

KANADAI MAGYAR HÍRLAP ONLINE
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2019.06.12.


Ugye azt senki nem gondolja komolyan, hogy Schmuck Andor bejelentkezésével egy újabb ellenzéki jelölt indul a főpolgármesteri székért. Orbán sajtója ezt szajkózza, és ahogy látom, „ezen az oldalon” is többen átveszik ezt a mantrát.

Nos, sem Schmuck, sem a többi futóbolond nem ellenzéki jelölt. Épp ellenkezőleg. Létezésüknek egyetlen értelme van, mégpedig az, megosszák az ellenzéki tábort és szoros verseny esetén annyi szavazatot vegyenek el az ellenzék valódi jelöltjétől, amennyi ahhoz szükséges, hogy Tarlós István, a Fidesz budapesti helytartója a helyén maradhasson.

Az ellenzéknek Budapesten három jelöltje van: Karácsony Gergely, Kálmán Olga és Kerpel-Fronius Gábor. (Névsor szerint írtam.) Közülük egy indul majd Tarlós ellenében.

Mindenki más, aki bejelenti az indulását, a Fidesz érdekeit szolgálja. Úgyhogy ne vegyétek át a szóhasználatot, és ne írjatok olyanokat, mint Orbán lakájmédiája, vagyis, hogy az ellenzéki oldalon már megint casting van.

Ezúttal szerencsére nincs casting. Előválasztás van, és arról tényleg nem az ellenzék tehet, hogy a valódi választáson végül nem egy, hanem több jelölt áll majd Tarlóssal szemben. Az előválasztás győztese, plusz azok, akik kihagyják az előválasztást, és egyből a döntőbe kvalifikálják magukat. Ők, ismétlem, nem az ellenzék, hanem a Fidesz jelöltjei, és arra lettek kitalálva, hogy megosszák az ellenzéki szimpatizánsok szavazatait.

Figyeljetek erre, és figyelmeztessetek másokat is.

KIS JÁNOS: A LIBERÁLIS DEMOKRÁCIA VÁLSÁGÁRÓL

HVG ONLINE
Szerző: KIS JÁNOS
2019.06.12.


A harmadik köztársaságot visszahozni nem lehet, de meg kell teremteni a negyediket – állítja most megjelent könyvében a filozófus.

A liberális demokrácia válságban van. Ellenfelei szerint nem is válság ez, hanem a vég kezdete. Az illiberális jobb- és baloldalon egyaránt divattá vált a liberális demokrácia gigantikus bukásáról beszélni: még növeszti körmét és haját, de már politikai és erkölcsi hulla.

Akik a lélekharangot kongatják a liberális demokrácia fölött, arra hivatkoznak, hogy jóvátehetetlenül kompromittálódott; talpraállítása nemcsak lehetetlen: nem is kívánatos. De mi az, ami kompromittálódott volna? Netán az intézményeit vezérlő erkölcsi eszme? Az emberek – minden ember – egyenlő erkölcsi státusának elve? Az a tézis, mely szerint minden ember élete számít, és minden ember élete egyenlően számít? Az ebből adódó kötelezettségek a társadalom rendelkezésére álló erőforrások felhasználására és elosztására vonatkozóan? Az emberi jogok és az egyenlő emberi méltóság gondolata? Az ebből adódó követelmény, hogy sem a publikus, sem a privát életben senki ne legyen alávetve mások uralmának? Vagy az a másik követelmény, mely szerint mindenkinek egyenlő szava kell, hogy legyen a közügyekre vonatkozó végső döntésekben? Én nem találkoztam jó érvekkel, melyek alapján el kellene fogadnom, hogy ez az eszmerendszer megvetendő, elutasítandó volna. Nem találkoztam jó érvekkel egy magasabb eszmerendszer létezése mellett, melynek szemszögéből nézve a liberális demokrácia vezérlő eszméi erkölcsi hullának volnának minősíthetők...

A KÖZMÉDIA KÉSZ FEGYVERES ŐRÖKKEL MEGVÉDENI MAGÁT ATTÓL, HOGY ELLENZÉKI POLITIKUSOK ELMONDJÁK NÁLUK A VÉLEMÉNYÜKET

444.HU
Szerző: erdelyip
2019.06.13.


Az zavarta a működésünket, hogy [az ellenzéki képviselők] bent tartózkodtak a jogosulatlan belépést követően bármelyik MTVA-s helyiségben, ahonnan deklaráltan a reggeli órákban vagy a rádióba vagy a tévébe akartak bemenni (...)”

– mondta Fogl Zoltán, az MTVA biztonsági osztályának vezetője csütörtök délután a bíróság előtt, a tavaly december 16-án és december 17-én a közmédia épületében történt események tárgyalásán.

Az MTVA-t öt ellenzéki képviselő, Kunhalmi Ágnes (MSZP), Varju László (DK), Gréczy Zsolt (DK) , Vadai Ágnes (DK) és Oláh Lajos (DK) perelte be, amiért birtokvédelmi határozattal akarták kidobatni őket a közmédia székházából. Az első, május elején tartott tárgyalási napról

A NER váratlanul találkozott a jogállammal a III. kerületi bíróságon”

című cikkünkben írtunk részletesen.

A most csütörtökön tartott második tárgyalási nap nagy része az MTVA-s biztonsági főnök, Fogl Zoltán meghallgatásával telt, de közben nem csak a mostani peres ügy lényegére, de az MTVA működésére is nagyon pontosan rávilágított.

Az állami szervek kötelesek a képviselőket megbízatásuk ellátásában támogatni, és részükre a munkájukhoz szükséges felvilágosítást megadni. (...) A képviselői igazolvány valamennyi közigazgatási szervhez, valamint a közintézetekhez és közintézményekhez belépésre jogosít. (...) E jogosultság gyakorlása nem eredményezheti az érintett szervek rendeltetésszerű működésének aránytalan sérelmét.”

Ez szerepel az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényben, és ez a néhány mondat áll a mostani per középpontjában is.
- Meddig terjed a képviselők belépési joga?
- Mit jelent, hogy az állami szervek kötelesek támogatni őket?
- És mit jelent, hogy nem okozhatnak aránytalan sérelmet a közintézmény működésében?
...

RAJTUK MÚLIK NAGY-BRITANNIA JÖVŐJE - TÍZ JELÖLT KÜZD THERESA MAY SZÉKÉÉRT. BÁRKI LESZ IS A BEFUTÓ, FELHATALMAZÁSÁT EGY VISZONYLAG SZŰK KÖRTŐL NYERI EGY VÉGLETEKIG MEGOSZTOTT ORSZÁGBAN

24.HU
Szerző: 24.hu
2019.06.13.


Theresa May május 24-én könnyes búcsút vett az Egyesült Királyság és a Konzervatív Párt irányításától, június 7-én távozott a párt éléről, ügyvezető miniszterelnökként július 22-ig a helyén marad. A jelenleg a pozíciókért versenyben lévő tíz jelölt ugyanazzal a feladattal szembesül, mint David Cameron 2016-os lemondását követően May. A brexit népszavazás eredményének végrehajtása, az ország új pályára állítása, valamint a Konzervatív Párt jövőjének meghatározása vár az új brit miniszterelnökre.

A feladat nagysága ellenére azonban nem általános választásokon jelölik ki az erre legalkalmasabbnak tartott jelöltet. A felhatalmazást az új vezető a párt 313 képviselőjétől, valamint 130 ezer főt számláló tagságától kapja. A párton belül a szavazás várható rendezőelve az egyetlen napirenden lévő téma: a brexit.

May lemondásával nemcsak a miniszterelnöki szék, de a pártvezetői pozíció is megüresedett. A logika fordított: a Konzervatív Párt az utóbbi betöltésével oldja meg a kormányfő megválasztásának kérdését.

A Konzervatív Párt felépítését gyakran hasonlítják egy monarchiához vagy egy tradicionális családhoz. Az utóbbi megközelítésben a párt vezetője a családfő, alatta szigorú hierarchia mozgatja a struktúrát. A pártvezető rendkívüli autonómiával rendelkezik, ami párosul a főbb funkcionáriusok kijelölésének hatáskörével. Ez a hatáskör az elmúlt évtizedekben fontos taktikai fegyver volt a miniszterelnökök kezében, gyakran használták párton belüli pozíciójuk megerősítésére. Boris Johnson 2017-es külügyminiszteri kinevezése is valószínűsíthetően taktikai lépés volt Theresa Maytől, a „tartsd közel a barátodat, és még közelebb az ellenségedet” stratégia része...

PÉCSEN IS ELTÜNTETNEK EGY ÖNKORMÁNYZATI VÁLASZTÓKERÜLETET AZ ŐSZI VÁLASZTÁS ELŐTT

MÉRCE
Szerző: TÓTH CSABA TIBOR
2019.06.12.


Tizenkilenc helyett immár csak tizennyolc önkormányzati választókerületben lehet majd szavazni a pécsi önkormányzati választásokon, miután a helyi Választási Iroda ma közzétett új határozatában egy egész választókerületet szüntetett meg népességfogyásra, „településszerkezeti változásokra” hivatkozva, miközben több várorészt látszólag teljesen tetszőleges módon dobált szét több választókerületbe.

Nemes Balázs, a Momentum Mozgalom pécsi elnöke Facebook-oldalán közzétett térképpel is illusztrált bejegyzésében hívta fel arra a figyelmet, véleménye szerint a mostani átalakítás egyértelmű célja az, hogy a választókerületi eredményeket a jelenleg is regnáló Fidesz-KDNP-s vezetés javára dönthesse el.

- ennek keretében például a Belvárost és a Kertvárost is több darabba szabdalták és különböző választókerületekhez csatolták hozzá,
- ezen kívül pedig – nyugati országokból már ismert, a választási eredmények befolyásolására is alkalmas módon – tetszőlegesen csaptak át teljes háztömböket más választókerületekbe...

MILLIÁRDOKAT KÖLT A KORMÁNY A SOTE KLINIKÁINAK KÖLTÖZÉSÉRE, CSAK AZ ORVOSOK NEM ÉRTIK, MIÉRT

HVG ONLINE
Szerző: SERDÜLT VIKTÓRIA
2019.06.13.


Sietteti a kormány a SOTE klinikáinak költözését a felújítás előtt álló Szent János kórház területéről, pedig néhány orvos már nyílt levélben kéri, hogy függesszék fel az erről szóló kormányhatározatot. A szakma nem érti, miért dobnak rengeteg pénzt ideiglenes megoldásokra ahelyett, hogy megvárnák, amíg felépülnek az új épületek. Az egyetem biztos benne, hogy a betegellátást nem zavarja majd semmi, de néhány ideiglenes megoldásra azért így is rászorulnak majd – például mobil röntgengépekre, amíg be nem szerelik az újat.

„Sikerült az egyetemmel olyan megoldást találni, hogy azzal mindenki elégedett” – nyilatkozta május közepén Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter, amikor kollégájával, az emberi erőforrások miniszterével bejárta a Szent János Kórház új szakrendelőjének Kútvölgyi úti telephelyét.

Több klinikai és kórházi forrásunk szerint azonban a kialakult állapotok távol vannak az ideálistól, különösen az ott dolgozó orvosok és személyzet számára.

A kormány tavaly októberben jelentette be, hogy elindítja az Észak-Közép-Budai Centrum, Új Szent János Kórház és Szakrendelő létrehozását, ami lényegében a János kórház és a Kútvölgyi Klinikai Tömb átalakítását és felújítását jelenti. Ehhez viszont először a Semmelweis Egyetem osztályainak kell kiköltöznie mindkét helyről. Korábban már megírtuk, hogy a SOTE orvosai kizártnak tartják, hogy határidőre be tudnak költözni az új helyszínekre, és tartanak a jól összeszokott orvosi csapatok feloszlatásától is...

LEVELET ÍRT ORBÁN A „BÖLCSEKNEK” ÉS MINDENT MEGMAGYARÁZ

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: KÓSA ANDRÁS
2019.06.13.


...A lapunk birtokába jutott, Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellárnak címzett levél szerint Orbán Viktor arra a kérdésre, hogy miért kampányol a kormány az EU-val és az EPP ellen, azt válaszolta: ők csak nyílt párbeszédet szeretnének a kritikus témákról. A tanács kérésére írt arról is, mit jelent szerinte az, hogy illiberális demokrácia. Mint kifejtette, ő maga kereszténydemokrata, hisz a család alapvető fontosságában, és abban, hogy a magyar kultúra alapja a kereszténység, egyébként pedig migránsellenes. Arra a kérdésre nem válaszolt egyenesen, hogy milyen más koalíciókat tudna elképzelni az EP-ben a Néppárton kívül. Orbán szerint a magyar jogszabályok mindenben megfelelnek az uniós jognak, ezért nem indított még egyetlen eljárást sem az országgal szemben az Európai Bíróság. A magyar bíróságok függetlensége pedig garantált az alkotmányban, írta, de a közigazgatási bíróságokról szóló törvény visszavonásáról nem tett említést. 

Orbán szerint a szólás-, és véleményszabadság hazai helyzete miatt sem kell aggódni: megemlíti a kormányközeli sajtótermékek százait tömörítő KESMÁ-t, de hangsúlyozza, hogy a legfontosabb közéleti médiumok – az RTL Klub Híradó, a HVG, az ATV, a Blikk, a Népszava – kormánykritikusak. 

A kormányfő szerint a korrupció miatt sincs ok szégyenkezni. Orbán – cinikus módon – ezt azzal igazolja, hogy az OLAF vizsgálatainak 47 százaléka ügyészségi nyomázást von maga után, az európai átlag pedig csak 42 százalék. Arról nem tett említést, hogy a 47 százalékban nem voltak benne a vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető, épp az OLAF-nál feltárt visszás ügyek. Mivel Magyarországon 60 ezer civil szervezet működik, ezért szerinte azt sem lehet állítani, hogy el lennének nyomva, a CEU pedig önként távozott Bécsbe, senki nem vegzálta, különösen a kormány nem. Orbán Viktor végül „teljes nonszensznek” nevezi a azt az állítást, hogy a Fidesz ne lenne elég elkötelezett az európai értékek iránt és emiatt nincsenek uniós zászlók egyes közintézményeken.