2020. február 3., hétfő

AMIKOR NINCS MIT TENNI

A NYOMOR SZÉLE BLOG
Szerző: L. RITÓK NÓRA
2020.02.02.


Vannak helyzetek, amikor egyszerűen nem tudunk fogást találni a problémán. Sem a szülők, sem az intézményrendszer, sem mi, civilek, nem tudunk megoldást. Persze amíg nincs baj, addig mindenki megvonja a vállát. Ha baj lesz, nos, hát akkor jön az egymásra mutogatás, a “ki a felelős?” kérdése.

Aztán elcsendesedik minden. Néha eszembe jut, vajon hány ilyen eset történik, hány eseten lépünk túl? Társadalmi csoporttól függetlenül… Persze jó lenne tudni azt is, az esetek hány százaléka van a társadalom perifériáján levő csoportokban.

Nos, az biztos, hogy a nemi érés egyre korábbra tolódik, és a szerelem témája egyre fiatalabb korban kerül elő. A családok többségében kezelhető marad, de sok helyen nem egyszerűen bonyolódik le ez az időszak. Amikor fény derül arra, hogy egy felnőtt egy gyereklánnyal létesít kapcsolatot, ott megvannak a hatósági eszközök, végig is viszik az ügyeket, néha hírt is hallunk ezekről a híradásokban. Bár ez is fura néha, jól emlékszem, talán írtam itt is róla, mikor egy 14 év alatti lány esett teherbe, vett részt a terhesgondozásban, majd mikor megszült, akkor jelent meg a történetben a rendőrség, hogy ki az apa…addig nem izgatott senkit. Bár, ezen ma már nem csodálkozom, azóta jobban belelátok az ágazatok közötti információáramlásba, az egymáshoz nem igazodó protokollba. És azóta tudok több lányról, aki az általános iskolából szült, de nem emlékszem, hogy ezekből különösebb ügy lett volna.

Mert megoldódik, elsimul, végig, bevonva a szülőket, az apát, ha már nagykorú, gyámság, apásítás, és eljön hamar a nagykorúság ideje, akkor meg minden lezárul.

De mi van ott, akiknél nem jön el ez az idő? Ahol mondjuk a lány is és a fiú is 18 év alatti. És a lány esetleg még 14 év alatt van. Vannak helyzetek, amikor mindenki széttárja a karját, és azt mondja, nincs mit tenni. Szerelmesek, úgyis mennek, mit lehet tenni?

Szökésben levő állami gondozott lányok, akikről mindenki tudja, hol van, kivel lakik…. de azt is tudják, ha visszaviszik, szökik majd újra, vissza oda, ahol egyébként nem kellene lennie, mert neki még nem nőként, hanem gyerekként kellene élnie, és nem ebben a szerepben. De itt kapja meg azt, amit keres, a vélt, vagy valós szeretetet, féltést, azt az érzést, hogy fontos valakinek, valamiért, és ehhez a szerephez igazodik, minden áron. Megfékezhetetlenül. A gyám eszköztelen, a szülők sehol, a rendszer tehát kivár, remélve, hogy nem lesz baj, és felsóhajt mindenki, ha elérik a nagykorúságot, és becsukhatják az aktát, elfelejthetik az egészet. Ha terhes lesz, akkor ott az anyaotthon, ott szül, a kicsi ott is marad, mert a lány többnyire megy vissza ahhoz, akitől terhes lett, hátrahagyva a gyereket is, és szülve annak, vagy másnak újabbat, már nagykorúként.

De van gond ott is ezzel az egésszel, ahol családban van a lány. Mert vonzza a kapcsolat, minden tiltás ellenére. A szülő eszköztelenné válik. Próbálja féken tartani, elszámoltatni minden percével, ettől a lány hazudozni kezd, átvágja az iskolát, a családot, mindenkit, csak, hogy a fiúval legyen. A szülők megverik, de ettől csak jobban kötődik ahhoz, akitől gyengédséget, megértést kap. A szülők féltik, nemcsak az idősebb fiúval létesített kapcsolattól, hanem mindattól, ami vele még bejöhet, mert egy fiatal, aki kiesett az iskolából, szakképesítése nincs, munkát nem kap még, hiszen 18 év alatti, nos, az a csoport az un. NEET fiatalok csoportja, minden negatív hatásnak kitett, nem megnyugtató kapcsolat egy gyereklány számára. Kábítószer, bűnözés van benne, bármibe belehúzhatja a lányt is. A szülők félelme jogos.

De hova fordulhatnak? Ki segíthet? A Gyermekjólét? Mit csináljon? A Rendőrség? Mégis miért vonjon felelősségre és kit?

A szülők egy része, sajnos a nagyobb százaléka ilyen esetben nem tesz semmit. Hagyja, hogy megtörténjenek a dolgok, hiszen velük is ezt történt többnyire, nekik sem tudott parancsolni a szülő. Sok helyen eljátsszák még az “elhálás”, vagy “elszöktetés” menetét, ami ma már inkább egy szerepjáték, hiszen már az elején tudják, az a vége, hogy engedik a fiatalokat összeköltözni. A legtöbb helyen ez sincs meg, engedik az összeköltözést, és kész.

Egy része azonban a szülőknek érzi, nem ez a természetes, nem ez a jó. Elismeri, hogy alul maradt, kudarcot vallott. De nincs kitől segítséget kérni. A törvények nem jók? Vagy csak a betarthatatlanságuk? Vannak országok, ahol a fiatalkorúak alkoholfogyasztását is büntetik, és ez visszatartó erő. Mi meg…tényleg csak ennyit tudunk? “Mit csináljak én vele, ha viszket neki?!”, vagy “Mit akarnak, hogy én tartsam a gyertyát?!” “Ugye nem mondja komolyan, hogy azt lessem, mikor kurválkodik az a lány?” “Miért nem tudta megnevelni a lányát? Talán nekem kellene?” (Mert azt mondanunk sem kell, hogy csak a lány lehet a hibás…)

Nem tudom, mit lehetne tenni. Mediátorok, speciális szakemberek biztosan tudnának segíteni, de ilyeneket nem látni a rendszerben. Vagy ez is egy olyan globális hatás, ami ellen nem tudunk semmit se tenni? A családok szétesése, a szexualitáshoz való viszony változásai vezetnek ide? Most nekem olyannak tűnik ez az egész, ami fölött mindenki szemet huny, de közben meg úgy tesz, mintha a téma jogszabályokkal körülvéve megfelelően lenne kezelve. Ügy meg csak akkor lesz belőle, ha valami tragédia történik.

Pedig a rejtve maradt esetek is tragikusak. És főleg: ismétlődnek. Újra és újra.

ÉGHAJLATVÁLTOZÁS: AZONNAL CSELEKEDNÜNK KELL

MAGYAR HANG
Szerző: MANGEL GYÖNGYI
2020.02.03.


Özönesők, árvizek, pusztító viharok, a jégtakaró olvadása, aszály, hőhullám, erdőtűz – ezek a jelenségek már a mindennapok részei. Bartholy Judit meteorológussal, klímakutatóval, az ELTE meteorológiai tanszékének egyetemi tanárával, az MTA doktorával a globális éghajlatváltozásról beszélgettünk.

A klímaváltozás kapcsán a tudósok a tényekre, a veszélyekre és a tennivalókra hívják fel a figyelmet, és vannak, akik mindent megkérdőjeleznek, azzal érvelve, hogy bolygónk éghajlata mindig is változott.
– Miért aggódunk mi, meteorológusok, amikor a földtörténet a klímaváltozások történetéről is szól? A Föld éghajlata nem állandó, de a természetes változásokat meg kell különböztetnünk attól, amit az emberiség okoz. Szinte mindegy, hogy mi volt sok millió évvel ezelőtt a melegebb időszakokban, mert más volt az élővilág. A Föld túl fogja élni a felmelegedést, de a most élő emberek, állatok és növények jelentős hányada talán nem.

A tudományos közösség 97 százaléka egyetért abban, hogy a jelenleg zajló globális szintű melegedésért, a légkörbe jutó megnövekedett üvegházhatásúgáz-kibocsátásért az intenzív emberi tevékenység felelős. Ha valaki megkérdőjelezi ezt, nyugodtan gyanakodjunk, hogy valamilyen gazdasági érdek állhat mögötte. Ne higgye senki, hogy korábban nem sejtettük a küszöbönálló változásokat, nem tudtunk az éghajlatváltozás veszélyéről, csak most kezdünk el aggódni a káros következmények miatt. Például Svante August Arrhenius svéd kémikus már 1986-ban publikálta, hogy a szén-dioxid-koncentráció duplázódása a légkörben 5-6 Celsius-fokos felszín közeli melegedést okoz. A tudomány képviselői azóta is folyamatosan figyelmeztetnek az éghajlatváltozás veszélyeire, de már régen nem az 5-6 fokos átlaghőmérséklet-emelkedés elkerüléséről van szó, hanem a 2015-ös párizsi klímaegyezményben lefektetett 2 fokról, ráadásul azt azóta 1,5 fokra csökkentették a tudósok. Nem a vita ideje van, a változások üteme sokkal gyorsabb a korábban tapasztaltaknál, azonnal cselekedni kell, mert a jelenlegi életformánk nem tartható...

7 ALKALOM, AMIKOR A FORINTGYENGÜLÉST MEGPRÓBÁLTÁK MEGMAGYARÁZNI

HVG ONLINE
Szerző: SZTOJCSEV IVÁN
2020.02.03.


A forint gyengülése miatt hibáztatták már a médiát, hivatkoztak a szilveszteri buliból józanodó spekulánsokra, de azt is mondták, hogy örülnünk kellene a gyengülésnek. Összegyűjtöttük, hogy az elmúlt évtizedek nagy forintgyengüléseire mit reagáltak a politikusok és a gazdasági döntéshozók.



2003: Jó is a gyenge forint

2003 nyara óriási forintgyengüléssel kezdődött: június első napjaiban 245-250 forintról tíz nap alatt 268,5-re ugrott egy euró ára – akkor még ez volt az új történelmi mélypont. Az árfolyam esésének oka egyértelmű volt: a Járai Zsigmond vezette MNB és a Medgyessy-kormány közös döntéssel június 4-én eltolta a forint ingadozási sávját (azaz a sávot, amelyből ha kilép az árfolyam, be kell avatkozni – ezt a rendszert végül 2008-ban törölték el), a kormány pedig ezzel együtt 76 milliárd forintos „takarékossági intézkedést” jelentett be, ezt pedig a vártnál sokkal rosszabbul fogadta a piac.
Így számoltunk
A cikkünkben – a 2010-es eset kivételével – azokat az eseteket mutatjuk be, amikor a forint újabb történelmi mélypontra került. Az MNB adatait vettük figyelembe, méghozzá az euróhoz képest mért napi középértéket. Ez a szám általában egy kicsit az alatt van, ami a médiában történelmi mélypontként megjelenik, a hírekben ugyanis az is szerepel, amikor egy napon belül van egy-egy kiugró szám, de a nap egészében alacsonyabb az átlagos árfolyam. Például ezekben a napokban szinte minden nap 338,4-338,7 körül van a mélypont, a 24 órás átlag viszont 337,6-337,9 közötti.

A döntést azzal indokolták, hogy a gyengébb forintra szükség van, mert ez jelent nagyobb biztonságot azoknak, akik külföldre adnának el termékeket. Járai és a kormány is úgy számolt, hogy a 240-nél erősebb forint már káros volna a gazdaságunk számára...

MÉG JOBBAN LESZAKADNAK A NYUGDÍJAK A BÉREKTŐL

MFOR
Szerző: SZÉKELY SAROLTA
2020.02.03.


Miközben lendületesen emelkednek a bérek Magyarországon, az infláció mértékével emelt nyugdíjak egyre jobban leszakadnak.

A Központi Statisztikai Hivatal pénteki közlése szerint január-november 242 300 forint volt az átlagos nettó bér Magyarországon, ami 11,2 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakánál. Mivel az átlagos nyugdíj tavaly 135 ezer forint volt, a friss adat alapján folyamatosan az időskori járandóság leszakadása.

Az első hét hónapban az átlagnyugdíj az átlagos nettó kereset 57 százalékát érte el, ez az arány pedig tovább mérséklődött az év további hónapjaiban. A legfrissebb adat alapján ugyanis az átlagos fizetés 55,7 százalékát kapta kézhez tavaly egy nyugdíjas...

TÖBB EZER MAGYAR OFFSHORE CÉG KÖDDÉ VÁLT

NAPI.HU
Szerző: DOMOKOS LÁSZLÓ
2020.02.03.


Erős visszaesés látszik az offshore tulajdonosi körhöz köthető hazai cégek számában - derül ki az Opten Kft. friss statisztikáiból.

Az offshore kifejezés sok különböző tevékenységet takarhat, a mostani elemzés a köznyelvben leginkább elterjedt jelenséget, az adóparadicsomokhoz köthető cégek számát vizsgáltuk.

Az adóparadicsomokhoz köthető hazai cégek valamikor a 2000-es évek elején kezdtek elszaporodni, amikor az adók optimalizálása és a tulajdonosi viszonyok elfedése egyre csábítóbb lehetőségként csillogott a vállalkozók eszközparkjában - mondta Pertics Richárd, az Opten céginformációs szolgáltató elemzője. Vélhetően az egzotikus országokhoz köthető cégek egy részében valódi gazdasági érdek is fűzi a vállalkozást az adott régióhoz, mégis nehéz indokolni tényleges gazdasági folyamatokkal ezen országokhoz köthető tulajdonosok felülreprezentáltságát.

Az egzotikus országokhoz köthető cégek számának növekedése 2005 és 2009 között volt a leglátványosabb, ekkor néhány év alatt megháromszorozódott és megközelített a hétezret az adóparadicsomokba igyekvő vállalkozások száma. A jelenségre természetesen felfigyelt az adóhatóság, a jogalkotók és az üzleti partnerek is. Így néhány év stagnálás után csökkenni kezdett ez a fajta adóoptimalizálás és rejtőzködési gyakorlat.

Jelenleg mintegy 3300 cég működik Magyarországon, amelyek közvetlen tulajdonosai között offshore jellegű országokat találunk. A közvetett - közzétett - tulajdonosi viszonyokat is vizsgálva már 5000 feletti hazai vállalkozás azonosítható adóparadicsomba bejegyzett tulajdonossal.

Az offshore jellegű országok közül 10 ország adja az offshore cégek 90 százalékát, de talán a legkirívóbb Seychelles, Panama, Belize és a Marshal-szigetek igen erős szereplése. A földrajzi távolság és ezen területek lakossága finoman szólva is igen kérdésessé teszi az olyan erős gazdasági kapcsolatot, mint amelyre az ide köthető hazai cégszám enged következtetni - fogalmazott az Opten elemzője...

A FIDESZESEK VAGY AZ ELLENZÉKIEK KERESNEK JOBBAN A BUDAPESTI ÖNKORMÁNYZATOKBAN? KISZÁMOLTUK!

ÁTLÁTSZÓ
Szerző: RUTAI LILI
2020.02.03.


Összegyűjtöttük, hogy melyik fővárosi kerületben mennyit keresnek az alpolgármesterek, a képviselők, és a bizottsági tagok. Alpolgármesterekre átlagosan havi 2,4 millió forint közpénzt költenek az önkormányzatok: legkevesebbet az I. kerület, legtöbbet pedig a XI. kerület. A képviselőség 90 és 300 ezer forint között jövedelmez, a több bizottságban is ülésező tagok akár közel bruttó 450.000 ezer forintot is kereshetnek havonta...

TÉNYLEG SENKI SEM HISZI EL, HOGY NINCS ÁRROBBANÁS MAGYARORSZÁGON?

PORTFOLIO
Szerző: Portfolio
2020.02.03.



Te sem hiszed el, hogy 3,4% volt tavaly az infláció? Ez nagyrészt azért van, mert a fogyasztói kosaradban más súllyal szerepelnek a termékek és a szolgáltatások, mint a KSH-éban. Biztos, hogy rengeteg termék és szolgáltatás van, amit nem veszel meg, mégis szerepel a hivatal fogyasztói kosarában, és számos termékből többet teszel a kosaradba, mint ami a hivatalos súly. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért érzi teljesen másképp az inflációt az alacsony jövedelmű fogyasztó, mint a magas jövedelmű, miért örülhet az egészséges életmódot folytató és miért bosszankodhat, aki cigizik és iszik alkoholt. A "mintapolgáraink" közül volt, aki jóval 4% feletti drágulást érezhetett tavaly, de olyan is, aki alig 2,5%-ost.

Tavaly 3,4%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon a KSH jelentése szerint. Ezt azonban sokan nehezen hiszik el, mert nagyobb áremelkedést tapasztalnak a boltokban. Nem véletlenül, hiszen az egyes emberek egyéni fogyasztása nagymértékben eltérhet attól, mint amit a hivatal mér, vagyis szinte biztosra vezető, hogy egyetlen ember sincs, akinek hajszálpontosan megegyezik a fogyasztói kosara a hivataléval. Ez nem jelenti azt, hogy a KSH rossz kosarat állítana össze, csak annyit állítunk, hogy nincs két ugyanolyan ember az országban. Korábban azt is bemutattuk, hogy azoknak a termékeknek az árváltozására érzékenyebbek az emberek, amelyekkel gyakran találkoznak, és bizony ezek közé tartoznak az élelmiszerek, amelyek átlag felett drágulnak...


NEM, SZÁMUNKRA JELEN PILLANATBAN NINCS ÉLET AZ EURÓPAI UNIÓN KÍVÜL

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: LÁZÁR GERGŐ
2020.02.03.


"A britek kilépése és az, hogy ma mindenki életben van Nagy-Britanniában, azt mutatja, hogy az Európai Unión kívül is van élet."

E gondolat értelmi szerzője Orbán Viktor, aki már korábban is nagy támogatója volt a Brexitnek, hiszen véleménye szerint a független, szuverén államok erősebbek lehetnek az Európai Unió nélkül. Ezen az sem változtat, hogy még ennél is korábban fizetett hirdetésben könyörgött a briteknek, hogy maradjanak. Az viszont, ami az Egyesült Királyságban megörténhetett, számára csak egy álom marad – valószínűleg örökre –, hiszen Magyarországon az emberek többsége Európa- és EU-párti, amely véleményt igen nehéz lenne megváltoztatni. Még őfelségének is. Persze nem lehetetlen, hiszen már sokszorosan bizonyítottuk, hogy minket aztán hülyére lehet venni, minden gond és nehézség nélkül. Az unióból való kilépés azonban idehaza eddig tabutéma volt, nem véletlenül. Több százezren vannak ugyanis olyanok az országhatáron kívül, akik egy esetleges negatív döntés következtében hazautaznának. Nem azért, hogy teljesítsék Orbán álmát, hanem azért, hogy elmondják a véleményüket az üggyel kapcsolatban.

Orbánnak túl nagy veszteség lenne egy esetleges uniós szakítás, hiszen elég csak abba belegondolni, hogy az általa kiépített rendszer alapját az uniós pénzek biztosították, biztosítják. Azok nélkül vélhetően képtelen lenne fenntartani hatalmát, és arra is képtelen lenne, hogy lekenyerezze szavazóit, valamint a rendszert támogató szolgahadsereget. Ugyanakkor az is igaz, hogy amennyi hasznunk van az Európai Unióból, pont annyi kárunk is származik belőle. Mert a csatlakozásnak hála ugyan bármikor szabadon magunk mögött hagyhatunk egy működésképtelen országot, hogy valahol máshol próbáljunk szerencsét, azonban ezzel egyidőben az uniónak köszönhető az is, hogy Orbán Viktor a mai napig szilárdan kapaszkodhat a hatalmába. Már csak ezért sem gondolhatjuk reálisnak, hogy komolyan gondolná, hogy kivezesse az országot Európából. Az is igaz, hogy ha jól belegondolunk, sokszor nem úgy tűnik, mintha jogosan lennénk ennek a közösségnek a részei...

VITRAY TAMÁS: ÉLETEM ELSŐ 25 ÉVE ÉLETRE-HALÁLRA MENT

MAGYAR NARANCS ONLINE
Szerző: SIMON ANDREA
2020.02.02.


Aki csak keveset látott 60 évnyi pályafutásából, az is pontosan tudja, hogy ikonikus alakja a magyar televíziózásnak. Az elvarratlan szálakról, a kéretlenül megkapott zsidó sorsról, az Orbánnal soha el nem készült beszélgetéssorozatról és az Arany Pöcs Klubról is mesél.

Magyar Narancs: Mennyire nehéz 80 plusszal új életet kezdeni?

Vitray Tamás: Korai lenne még erre válaszolni. Laktam már ugyanígy egyedül a 70-es évek végén, körülbelül ugyanekkora lakásban, az első és második házasságom között. Így van ez most is: az ember egyszer csak a saját éle­tét éli, saját igényei és képességei szerint. Minden magától értetődő: mosni, beágyazni, rendet rakni kell. Jelen pillanatban az egyetlen gondom, hogy egyelőre nem tudok nekikezdeni semminek. Nincs hova kipakolnom, tele dobozzal a pincerekesz.

MN: Mi volt az első gondolata, amikor az otthoni, 17 lépcsős zuhanását követően földet ért?

VT: Már útközben is ordítottam: „jaj ne! jaj ne!” – miközben hol a falhoz, hol a lépcső vastag fakorlátjához csapódtam. Amikor megérkeztem a lépcsősor aljára, a könyvespolcunk tövébe, jobbról hatalmas ütés érte a fejemet. Nem ájultam el, de szikrákat csakugyan láttam, majd próbálgattam, mozog-e karom-lábam, nincsen-e kettős látásom. Kiabáltam a feleségemnek, aki aludt még – hisz’ ez vasárnap hajnalban történt –, majd fölhívtuk Golopencza Pált, a mentősök főorvosát, akit ismertünk, sokszor segített, amikor az anyósomnak sürgős kórházba vitelre volt szüksége. A főorvos úr apja egykor, a nyilas uralom alatt, az életemet is megmentette.

MN: Hogyan?

VT: A nyilasok október 15-én uralomra kerültek, de a zsidókat Horthyék már korábban kikergették a lakásukból és csillagos házakba kényszerítették. Lehetett sejteni, hogy min­dünket behajtanak majd a gettóba, aminek a kimenetele elég baljósnak tűnt. Híre ment, hogy lehet védettségért folyamodni a svájci meg a svéd követségen, és a Nemzetközi Vöröskeresztnél. Mi a nagyszüleimmel a Csanády utca 21.-be költöztünk, ahol a földszint és az I. emelet a Nemzetközi Vöröskereszt kórházának volt berendezve – én itt is vészeltem át az ostrom végét –, de nem kell nagy képzelőerő hozzá, hogy nem a betegségük miatt voltak ott az idős emberek, hanem kvázi bújtatták őket. Ennek a háznak volt Golopencza Illés a légóparancsnoka. Az egyik szülője bolgár volt, a másik szlovák, ő pedig igaz magyar ember. Évekkel később találkoztam vele tévésként, akkor már táblája volt a Jad Vasemben. Ő bújtatott el az udvaron, amikor január 3-án a házban élő zsidókat behajtották a gettóba. Az udvarról ugyan elszaladtam, mert azt hittem, patkányok futkároznak mellettem, de Ilike, a házmesterék unokája lent a pincében újra eldugott. Egy ráhajtott ajtó mögött három láda volt, azt mondta, a középsőbe másszak, de én csak a fölsőbe voltam hajlandó – tán féltem, hogy nem kapok levegőt, nem tudom. És amikor a nyilas rendőrök lejöttek igazoltatni a ház keresztény lakóit – a többiek már kint az utcán sorakoztak –, az egyikük bejött a pincébe, de alacsony ember volt, nem látott bele a legfölsőbe. Visszahajtotta az ajtót és szépen kiment. De ezt részletesen megírtam a Kiképzés című könyvemben...


A MAGYAROK IDÁIG MINDEN HÁBORÚT MEGNYERTEK

HÍRKLIKK
Szerző: FÖLD S. PÉTER
2020.02.03.


Állásfoglalást tett közzé a Történelemtanárok Egylete az új Nemzeti Alaptanterv (NAT) történelem tantárgyat érintő szövegéről. Sok észrevételük volt történelemtanároknak a hazafias szellemben megfogalmazott dokumentummal kapcsolatban. A többi között, hogy az általános iskolában a deportálás a Rákosi korszakban jelenik meg, mint fogalom, a középiskolában a második világháborúnál említik ugyan, de ott meg úgy, hogy „deportálás a Gulágra”. Az általános iskolában „csak az Árpád-kori győztes csaták szerepelnek, emiatt például a tatárjárás kimaradhatna.”

Ezekkel a történelemtanárokkal mindig baj van. Előreszaladnak a csatában, aztán csodálkoznak, ha a az övéik hátsón lövik őket. Miért kell türelmetlennek lenni, mindig a jelent, sőt, a jövőt tekinteni horizontnak, amikor lehet avíttan, áporodottan hátrafelé is nyilazni. Miért nem lehet megvárni, amíg megvalósul gyönyörű képességük, a rend, amit Orbán Viktor nagyon bölcsen és előremutatóan már vagy két évvel ezelőtt belengetett a magyaroknak, az Ericsson vállalat új magyarországi székhelyének avatásán. Hogy nekünk, magyaroknak a valóságot kell magunk felé hajlítanunk.

Lefordítjuk magyarra ezt az előretekintő gondolatot: nem az van, ami van, hanem az, amit gondolunk róla. A munka elkezdődött, ehhez kell mostantól igazodni, nem pedig mindenféle bonyolult tudományos érvekre hivatkozni. Ha a tatárjárást is megtanítjuk a gyerekeknek, akkor azok szomorúak lesznek, mert idáig úgy tudták, hogy a magyarok mindig győznek. Én a kormány helyében, az 1954-es elveszített vb-döntőt is elhallgatnám...

EGY REMEK ÜZLET MIATT GYENGÜL ROHAMOSAN A FORINT

INDEX
Szerző: BRÜCKNER GEGELY
2020.02.03.


A forint árfolyama tavaly az év egészében kilenc forintot veszített az euróval szemben, idén már egyetlen hónap alatt nyolcat. Nem csoda, hiszen a forint most a világ legkisebb reálkamatú devizája. Ezért európai, de még amerikai befektetők is „rászálltak”, különböző ügyletekben shortolják, miközben megveszik a cseh koronát, a mexikói pesót vagy éppen a norvég koronát. Mi az a carry trade? És hová vezet ez a folyamat?

Érdekes fordulat történt a magyar gazdaságban. Újabban már nem Magyarország kér kölcsön a világ vezető bankházaitól pénzt, hanem a világ vezető bankházai keresnek forinthiteleket. Külföldi befektetők, még komoly amerikai hedge fundok is, ráálltak egy furcsa üzletre: eladósodnak forintban, és a pénzből más nemzetek államkötvényeit veszik meg. Az európai befektetők elsősorban cseh koronát, illetve norvég koronát vásárolnak, míg az amerikaiak főleg mexikói pesót.

Móró Tamás, a Concorde Értékpapír vezető stratégája szerint „bár elsőre valóban jó távoli helyszínekről van szó, de van ebben az üzletben logika”. Nagyjából hasonló gazdasági paraméterekkel leírható országokról van szó, csak amíg Magyarországon a 3 százalékos inflációhoz az intézményi befektetőknek 0,1-0,2 százalékos állampapírpiaci kamatszint jár, addig Norvégiában és Csehországban 1,5-2 százalék, Mexikóban pedig akár 7 százalék. Erre a különbségre pedig érdemes úgynevezett carry trade üzletekkel rámenni, vagyis eladósodni forintban és a forintból más devizát venni

A carry trade üzletek lényege, hogy egy alacsony kamatozású devizában (ez lehet a forint) érdemes hitelt felvenni, majd a pénzt egy magas kamatozású devizában kell kihelyezni. A megvásárolt devizából vett (cseh, norvég, mexikói) államkötvény kamatából ki lehet fizetni a forinthitel kamatát, a többi pedig nyereség.

HA A FORINT KÖZBEN MÉG GYENGÜL IS, AZ TOVÁBBI EXTRAPROFIT A BEFEKTETŐNEK, TERMÉSZETESEN, HA A FORINT KÖZBEN ÉRDEMBEN MEGERŐSÖDNE A TÖBBI DEVIZÁVAL SZEMBEN, AKKOR AZ ÜGYLETNEK LENNE KOCKÁZATA, DE MOST A FORINT ERŐSÖDÉSÉNEK NINCS TÚL NAGY ESÉLYE.

Az ügyletben rejlő további potenciális kockázatok (például a magyar államcsőd) pedig jelenleg egyáltalán nem jelentenek valós veszélyt...

ÓZD ÉVTIZEDEK ÓTA REMÉNYTELENÜL KERESI A GYILKOSÁT

24.HU
Szerző: KRÁNICZ BENCE
2020.02.02.


Ha vetünk egy pillantást a rendszerváltás környékén készült játékfilmekre, azt látjuk, hogy nyíltan kevés film foglalkozik az átmenettel. Az előző rendszer éles kritikája már ott volt a nyolcvanas évek néhány fontos filmjében is – a Megáll az időtől a Dögkeselyűig –, és 1990 után sincsenek igazán markánsabban fogalmazó filmjeink a legmozgalmasabb történelmi időszakról. Talán azért, mert hiányzik a nagy, emberi téma, amely jelképezhette volna, mi is történik éppen Magyarországon.

Más a helyzet a dokumentumfilmekkel. A rendszerváltás körüli években sorra készülnek a mai napig hivatkozási alapnak tekintett filmek a Rákosi-diktatúra bűneiről (Gulyás testvérek: Törvénysértés nélkül), a Nagy Imre-perről (Ember Judit: Újmagyar siralom) vagy éppen a fiatalkorúak javítóintézetének kegyetlen mindennapjairól (Monory-Mész András: Bebukottak). Kivételes történelmi pillanatban vagyunk. A második világháború túlélői, a Rákosi- és a Kádár-rendszer kárvallottjai már és még beszélhetnek: már nem köti őket gúzsba a kötelező hallgatás, mert recseg-ropog a hatósági ellenőrzés, de még evidensnek tekintik, hogy a filmesek és az újságírók kérdéseire felelni kell, mert a nyilvánosság komoly dolog – ez a bizalom tűnik el fokozatosan a következő évtizedekben.

Almási Tamás 1987 áprilisában kezdett el forgatni Ózdon, miután néhány hónappal korábban, a miskolci tévéfilmes fesztiválon a Borsod megyei párttitkár felvetette neki, hogy ha már olyan fene nagy a filmesek társadalmi érzékenysége, talán utána kellene járni, mi készül Ózdon és Diósgyőrön, mert hogy egy-két éven belül emberek ezrei fogják elveszíteni a munkahelyüket. Még egyszer, ezt a megyei első titkár mondta 1986 végén, ennyiből is látszik, mi lett addigra a politikai fegyelemmel.

Almási végül tíz éven keresztül, 1997-ig forgatott rendszeresen Ózdon, majd visszatért a városba az Európai Unióhoz való csatlakozás után, hogy megnézze, maradt-e még reményük az ottaniaknak. Összesen kilenc film készült el az Ózd-sorozatban, Almási és operatőrei (köztük Sas Tamás és Jancsó Nyika) 1987 és 1992 forgatták a legtöbb anyagot. Az elkészült sorozat tragikus bukástörténet: nem csak egy gyár és egy város pusztulásának története („Ózd története a gyár története”, mondja az egyik megszólaló), hanem a létezett szocializmus szétmállásának krónikája, a rendszerbe kódolt alapvető hibák jegyzéke...

SZEGÉNY ORSZÁG, SZEGÉNY MINISZTERELNÖK

MAGYAR HANG ONLINE
Szerző: SZERETŐ SZABOLCS
2020.02.03.


...A miniszterelnök egy év alatt szó szerint lenullázta a megtakarítását, amely tavaly sem volt túl acélos, alulról súrolta az 1,4 millió forintot. Részben két ingatlan és egy csökkenő összegű hiteltartozás birtokosa még. Ennyi. Zavarba ejtő leltár attól, aki nem egyszerűen tíz éve miniszterelnök, hanem köztudottan egyéb értelemben is az ország legbefolyásosabb embere. Ő maga szokta időnként szegénynek nevezni az országot. Talán azt akarja demonstrálni, hogy szegény országhoz szegény miniszterelnök illik?

Meggyőződésem, hogy a lelkes fideszes szavazók is érzik a lelkük mélyén, hogy itt valami turpisság van. A kormányfő gyermekkori jóbarátja és egyik családtagja az ő regnálása idején rekordgyorsasággal mesés vagyonokhoz jut, neki pedig nincs megtakarítása? Ki hiszi el ebben az országban, hogy a nyilatkozatba beírtak és az Orbán Viktor által használt, élvezett vagyon, vagyis a valóság fedik egymást? Ha magánrepülőn utazik, azt is csak ajándékba kapja, nem igaz? Hány, gazdagnak éppen nem nevezhető honfitársunk jön zavarba – bevallom, én is – azzal szembesülve, hogy jobb anyagi helyzetben van, mint az ország legeslegelső embere, miközben nyilvánvaló, ez nem lehet így? Láttunk már valami hasonlót: Kádár János is puritán, vagyontalan ember hírében állt, miközben az akkori pártállami elitet is megfertőzte a korrupció.

Áder János, Rogán Antal, Lázár János rendületlenül gyarapodhat, Tállai Andrást hívhatjuk ingatlankirálynak, de Orbán Viktor a jelek szerint nem engedheti meg magának nyilvánosan még azt a gazdagodást sem, ami a pozíciója után járó juttatások alapján magától értetődő. Vagyonnyilatkozata éppen olyan, mint a rendszere: papíron rendben van, ahogy a közmédia pártatlansága, az ügyészség függetlensége vagy a politikai befolyástól mentes piaci verseny is. A látszathoz körömszakadtáig ragaszkodni kell, ha máshogy nem megy, hát bohózatba fullasztva minden intézményt, eljárást. Mint egy ideje a kötelező vagyonnyilatkozat-tételt. Miért is ne? A papír a miniszterelnöki vagyonleltárt is elbírja.
   

ITT OLVASHATÓ

Nem ott lett vége, hogy kapjunk be egy sört – Magyar Hang-ajánló

SZABAD SZEMMEL: ITT MÁR NEM VONATKOZIK A JOG A LEGNYOMORULTABBAKRA - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.02.03.


Az EU-nak épp a leginkább rászorulók védelmében kellene megvédenie a jogállamot Magyarországon.

Az unió a kezét-lábát töri roppant igyekezetében, hogy mitévő is legyen, miután úgy véli, az orbáni Magyarországon fennáll a közös értékek megszegésének súlyos veszélye. Csakhogy eközben a kormányfő legújabb nyilatkozatai arról árulkodnak, hogy a legnyomorultabbakra már nem vonatkozik a jog, mert a kormány nyíltan szembemegy a maga által vállalt kötelezettségekkel. 

Így értékeli a helyzetet az Euobserverben Mráz Attila , a Harvard kutatója, aki korábban a TASZ munkatársa volt, hozzáfűzve, hogy Európának éppen a legszerencsétlenebbek érdekében kell elismernie, milyen méreteket is ölt a jogállam válsága. Vonatkozik ez arra, hogy a kormányfő közölte: nem fizetik ki a kártérítést a gyöngyöspatai iskolai szegregáció károsultjainak, illetve az embertelen viszonyok között tartott elítélteknek. 

Itt az állam mutat be a törvénynek, de majd kiderül, hogy a roma felperesek megkaphatják-e, ami jogosan jár nekik. A börtönlakók pedig Orbán Viktor minap elhangzott rádióinterjúja után nem tudhatják, mire is számíthatnak, de ez a játszma része a hatalom oldaláról. A lényeg mindkét esetben az, hogy teljesen mindegy, mi áll a törvénykönyvekben, és kinek a javára szólnak az érvényes bírósági ítéletek. Ám ez esetben a legsérülékenyebbek ki vannak szolgáltatva a politika szeszélyeinek. Egyetlen megoldás sem végleges, bárkinek az élete fejre állhat a következő pillanatban. A mai Magyarországon egyetlen ember rasszista kirohanása eldöntheti, hogy a nép mit tehet. Ilyen viszonyok közepette képtelenség, ha bárki a jogállam megsértésének kockázatáról beszél. Ha az uniós intézmények nem hajlandóak szembenézni a tényekkel, akkor Magyarország és Európa egyik legelesettebb rétegének ártanak...
ITT OLVASHATÓ

A TAVASZ OLCSÓBB BANKSZÁMLÁK HELYETT DRÁGULÁST HOZ - ÚJ MEGOLDÁSOKNAK EGYELŐRE NINCS NYOMA

AZ ÉN PÉNZEM
Szerző: Az Én Pénzem
2020.02.03.


Márciusban jön az azonnali átutalás, aminek sikeréhez a Magyar Nemzeti Bank (MNB) olcsóbb bankszámlákat várna el. Több pénzintézet is akad viszont – gyűjtötte ki az Azénpénzem.hu –, amely nem hogy kedvezőbb konstrukcióval jelentkezne, még a meglévő(ke)t is drágítja.

Március 2-ától néhány másodpercen belül megérkezik a pénz annak a bankszámlájára, akinek utalunk, amihez a GIRO új elszámolási rendszert épített, a magyar bankok pedig 30-40 milliárd forintot költöttek, több mint százezer munkaórát fordítva a fejlesztésére – tudatta a Magyar Bankszövetség nemrégiben. Az azonnali fizetési rendszer fehéríti a gazdaságot, ennek köszönhetően szakértői becslések szerint 400-500 milliárd forinttal több bevétele keletkezik az államnak, ami bőven adhatna alapot a lakosságot terhelő tranzakciós illeték eltörléséhez.

A havi bankszámlakivonatokon eddig is láthatta mindenki, mennyit von le tőle a bank, most azonban tételenként és összesítve is kötelező egy ilyen kimutatás. Számos jelzés érkezett azonban portálunkhoz, hogy az uniós rendelkezés miatt január végéig kiküldendő levelet nem kapták meg.

Becsei András, a Bankszövetség elnöke az Azénpénzem.hu-nak elmondta: lesznek bankok, amelyek új csomagokkal is elindulnak márciusban. A kondíciós listákat böngészve egyelőre nem bukkantunk új konstrukciókra, de a díjak várt mérséklése helyett díjemelésre viszont igen. Nem is csak egy banknál.

A CIB az Eco bankszámlát használóknak a havonta felszámított kedvezmény nélküli díjat a mostani 2095 forintról 2020. március 2-től 2284 forintra emeli. (Ha a havi jóváírás eléri a minimálbért, akkor a számlavezetési díj továbbra is nulla forint.) Nem csekély mértékben (közel 14 százalékkal) többet kell majd az ügyfeleknek fizetniük a csomagmódosításért, igazolásokért vagy éppen a haláleseti kedvezményezett megadásáért. Minden egyéb (például az utalásokra felszámított) díj is nő majd.

Persze nem csak az Eco, hanem minden más számlacsomag esetén is felpörgetik a számlálót. Drágulnak a bankkártyák is. A plasztikok költségei azonban az Azénpénzem.hu számításai szerint „csak” mintegy 5 százalékkal emelkednek. Körülbelül ugyanilyen mértékben drágul az ügyfelek számára a K&H is...

A CSEH KALAND

HATÁRÁTKELŐ BLOG
Szerző: Határátkelő
2020.02.03.


Csehország, azon belül pláne Ostrava nem feltétlenül tartozik a magyarok külföldi álomcélpontjai közé, pedig mint Béla történetéből kiderül, elég jó hely, jó fej emberekkel – és akkor a cseh fokhagymalevesről még nem is beszéltünk (de fogunk!).

„Ma már Európa – munkavégzés szempontjából – egyetlen nagy ország. A multik, ahogy az engem alkalmazó óriás is, abszolút kihasználja ezt. Ha egy nagyobb megrendelést nyernek el, akkor a munkát elvégző mérnököket rendszerint különböző országokból toborozzák össze.

Abban az iparban, ahol én igazán tehetséges vagyok, mint ipari informatikus (CAM, azaz Computer Aided Manufacturing, számítógép irányítottá termelés) a Kompetencia Központ (Competence Center) sokáig Svédországban volt, úgyhogy svéd élményeim is vannak.

De 2012 körül ezt az egészet áthelyezték cseh hatáskörbe, ahol egy gigantikus mérnöki központot hoztak létre, ahol legalább 500 (!) mérnök szolgálja ki az európai ipar igényeit, már ami a cégünk termékeit illeti.

Abban az iparágban azonban, ahol én jó szakembernek számítok, 2012-ben még nem volt elegendő cseh ember, így hát eléggé egyértelmű volt, hogy egy zöldmezős angliai (Kent megye) projekthez összetrombitált csapatban oszlopos helyem lett...

A DITRÓI PÉKEK

AMERIKAI NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: BARTUS LÁSZLÓ
2020.02.01.31.


Két pék összebeszélt Srí Lankában. Megpályázzák egy romániai magyar falu állását. Európában szabadság van, az emberek felvilágosultak. Kenyeret sütnek nekik, nem tételezhetnek fel róluk semmi rosszat. Srí Lankában csak tíz éve ért véget a borzalmas polgárháború a tamilok és szingalézek között. De egy ilyen háborúnak a lelkekben sosincs vége. Még az amerikai polgárháború sem ért véget. Jelenleg éppen a fajgyűlölő déli Konföderáció embere foglalta el a Fehér Házat és harcol az északiak liberális alkotmánya ellen. Hogyan múlna el nyomtalanul a polgárháború egy kis szigeten az Indiai-óceánban?

“De jó lesz európai emberek között”, gondolta a két pék, békében, szeretetben, gyűlölködés nélkül élni. Egy kisebbség biztosan toleráns, és befogad másokat. Hiszen maga is befogadásra vágyik. A kisebbségek legnagyobb ellensége a nacionalizmus, a rasszizmus, a kirekesztés. A két pék utánaolvasott, hogy a magyar miniszterelnök nem szereti a migránsokat, de azok a zöldhatáron akarnak bejutni. Ők nem ilyenek. Munkára szerződnek. Ahova mennek, ott elfogadják, hiszen ők hívják őket. Munkaszerződést kötnek velük két évre. Biztosan nagy szeretettel fogadják majd őket.

“De jó lesz végre megbecsültnek lenni”, gondolta a két pék. Mielőtt elindultak, még utánanéztek a helyi szokásoknak, ízeknek, hogy megfelelő kenyeret süssenek. Örömmel készülődtek, hogy megmutathatják majd az erdélyi magyaroknak a ceyloni ízeket, az indiai konyhát, a srí lankai péksüteményeket. Színesebbé teszik egy kis erdélyi magyar falu életét. Egy kis faluba mennek, ahol egyszerű emberek laknak. Akiket nem fertőznek meg a városok politikai irányzatai. Nem gyűlölködnek, mert egymásra szorulnak.

Nagy izgalommal indultak, és nagy reménységgel érkeztek meg Orbán Viktor földjére, amelyet a Fidesz megszállt és az uralma alatt tart immár lassan húsz éve. Ezt nem tudták. Nem tudták, hogy Gyergyóditró nem európai hely. Abból kiemelte egy fasiszta párt, és annak vezetője, aki a politikai stratégiáját a gyűlölködésre építi. Kiket legkönnyebb gyűlölni? Az idegeneket. Nem gondolta a két pék, hogy a vidéki magyar ember, aki a magyar kormány által központilag szervezett propagandán él, csontjáig átitatódott idegengyűlölettel, fajgyűlölettel, mesterségesen keltett félelemmel. A két pék el sem tudta volna képzelni, hogy Erdélybe nemcsak a térben, de az időben is nagy utazást tesz. Több száz évet repül vissza az időben is, egyenesen a sötét középkorba...

LEVÉL A TÜNTETŐKNEK - AVAGY AZ IS BOLOND, AKI PEDAGÓGUSNAK ÁLL MAGYARORSZÁGON

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: TAKÁCS GÉZA
2020.01.31.


...2016‑ban, úgy tűnt, a Tanítanék Mozgalom képes lesz a pedagógustársadalom újjászerveződését elérni, s egyúttal korrekcióra kényszeríteni az oktatáspolitikát. Sajnos, a mozgalom elhalt, az oktatási kormányzat pedig haladt tovább a centralizáció, a változások látszatát keltő, valójában újabb és újabb roncsolásokkal járó átszervezések útján, egyre szigorúbb kommunikációs zárlatot érvényesítve. Halad tehát egy járhatatlan úton. Iránya szerint is visszafelé. 

Követeljünk óraszámcsökkentést? A minősítési rendszer felszámolását? Béremelést? Az iskolai szabadságok helyreállítását? Önálló minisztériumot? A szakképzés folyamatos átszervezésének a leállítását?

A becsület ezt követeli, de az észszerűség nem.

Ha lennénk százezren is a tüntetésen, a kormányzat nem felejt, tudja, hogy nincs oka megijedni, de ami ennél sokkal nagyobb baj, ma már nem képes másként cselekedni, mint ahogy erre a saját felépített rendszere kényszeríti. De ha még véletlenül engedne is némely dologban, az egész akkor is áll, és immár alighanem engedni sem tudna elfogadható minőségben. Az engedményeivel is pórul járnánk. Most már akár jöhetnének ajándékok is, a rendszer zárt. Az is belefér, hogy jusson cirkusz is a fizikaórára. Fizikatanár úgysem jut. Az is belefér, hogy minden gyerek utazzon Angliába nyelvet tanulni egy hétre, a többi héten úgysem lesz (nyelvet tanítani is képes) nyelvtanár. Az is belefér, hogy minden diák lássa Kolozsvárt, hogy lássa nemzete tágasságait, ha már arra úgysem jut, hogy lelke zavarodottságán pszichológus segítsen. Van ingyenes étkeztetés, de az olykor mintha az étel megcsúfolásának gyakorlata volna. Van ingyentankönyv, sajnos se becsülete, se hitele. Stb.

Nem, nem, először a pedagógustársadalom újjászerveződésének kellene megtörténnie. Ennek a legelső eleme volna, hogy nem szabadna elkövetni a 2016-os tüntetések egyik legsúlyosabb hibáját, mondhatnám, bűnét, hogy önjelölt, illetve a korlátolt bulvármédia által felkapott, vagyis megtévesztett, politikailag elkötelezett vagy hivatali, szervezeti pozíciójuk szerinti szónokok szerepeljenek. És nem kell cirkuszi hatásra törekedni. Skandálni meg énekeltetni.

Hiteles, jó, mozgósító, erős, szakmailag is megalapozott valódi szónoklatok kellenek. Fiatal és nem fiatal tanároktól. Tudósítások a helyzetről. És nem kormányostorozás meg ilyesmi. Az a várfalakról lepereg. A követelések is maguktól értetődőek, de mit sem érnek. Fellobbantják az indulatokat, lelkes tapsot kaphatnak, de aztán nincs tovább, odahaza forog a malom, be kell állni.

Talán a Pedagógusok Szakszervezete felajánlhatná saját lapját, a Pedagógusok Lapját a mozgalomnak, a megújulásnak. Hiszen valójában nincs egyetlen (szabad) fórumuk sem ma a pedagógusoknak. Ahol az ügyeiket megtárgyalhatnák.

A sztrájkhoz nem elég a botrányos helyzet, összefogásra kész, arra képes, elszánt, szervezett sokaság is kell, de az nincs. Annak kellene megszületnie. Annak lehetne a tüntetés az indulója. És ahhoz nem is kellene, hogy nagyon sokan induljanak el, de nagyon is kellene, hogy nagyon jók és a megoldásokat kereső pedagógiának elkötelezettek legyenek. Akik az időtől megfosztva is készek időt áldozni.

A pedagógustársadalomnak a hitet kell végre visszaszereznie (illetve tulajdonképpen megszereznie végre) önmagában. Ez a sztrájk előfeltétele. Ehhez természetesen a szakszervezetnek is újra kellene gondolnia önmagát. Nem nyugodhat bele abba, hogy nincs nála a ketrece kulcsa.

Meg kellene hirdetni a fiataloknak egy pályázatot a saját megoldásaikról (amikor is lehetetlen pedagógiai helyzetre, helyzetekre találtak működő megoldást) és a szembeötlő megoldatlanságokról (amelyekbe beleütköznek nap mint nap, amelyek saját megoldásaik érvényesülésének akadályai).

Helyi szerveződések kellenének, ahol a szomszéd iskolák tanárai megpróbálnak egymással szót érteni. Egyáltalán, egymást felfedezni. Vállalni magukat. Bele kellene fogni az iskola belső világának valódi szakmai-közösségi térré alakításába. Ki kell valahogy deríteni, van-e igény, erő önmaguk valódi megismerésére. A megismeréssel járó fájdalmak elviselésére.

Természetesen igényelni kell a szabaddá vált (iskoláiktól megfosztott) önkormányzatok támogatását. Hogyan lehetne a kormányzat által felállított drótakadályok ellenére valódi kapcsolatba lépni. Noha semmiképp sem politikai alapon.

Ha nem vagyunk felnőttek, akik felelősek magukért, a döntéseikért, az intézményükért, a mondataikért, a követelményeikért, a tanterveikért, a tanítványaink sem tudnak bennünket komolyan venni.

Késésben vagyunk. Természetesen.

Nincs hova hátrálni, gyermekeink és unokáink lábán taposunk már...


CSILLAGÁSZATI ÁRON ÉPÜL AUTÓÚT AZ OSZTRÁK HATÁRIG, DE A DUGÓK NEM FOGNAK MEGSZŰNNI

G7.HU
Szerző: BUCSKY PÉTER
2020.02.03.


Az M85-ös autóút utolsó, Sopront az osztrák határral összekötő 4 kilométeres szakasza 44 milliárd forintért készül, ezzel ez lesz Magyarország valaha épült legdrágább gyorsforgalmi útja, hiszen egyetlen kilométer 11 milliárdba kerül. A költségeket egy 780 méteres alagút, valamint több csatlakozó útszakasz felújítása és építése dobja meg igazán.

Az autóút a modern városok programban is szerepelt, igaz, 2015-ben még azt ígérte Orbán Viktor, hogy 2018-ra épül meg, és ennek költsége „meghaladhatja a 100 milliárd forintot”. Végül ennek a dupláját is meghaladja, mivel a szóban forgó szakasz jelen állás szerint 215 milliárd forintba kerül. Az utolsó 4 kilométer kivételével 2020-ban adják át, a határ előtti szakaszra pedig egészen 2024-ig várni kell.

Az alábbi táblázatban összegyűjtöttük az egyes szakaszok építési költségeit, amiből az látható, hogy az idő előrehaladtával dinamikusan növekedtek az egy kilométerre eső átlagos költségek. A 2011-ben átadott Enese elkerülő volt az első elkészült szakasz, itt még az egymilliárdot sem érte el egy kilométer költsége. Igaz, ezen a részen egyetlen külön szintű csomópont sem épült, márpedig ezek költsége egyenként nagyjából 2 milliárd forint...

ÚJ NAT: "A NACIONALIZMUS LESZ A VEZÉRLŐ IDEOLÓGIA"

HVG ONLINE / ITTHON
Szerzők: WINDISCH JUDIT, BALLA ISTVÁN
2020.02.03. 


A szépen csengő mondatok mögött nagyon súlyos részleteket rejt a péntek este 10 órakor nyilvánossá tett új Nemzeti alaptanterv: hagymázas múlt, nacionalizmus, a történelem megfelelő értelmezése, hangsúlyos politikai nevelés. A rendszerváltás óta nem volt olyan tanterv, ami ennyire fontosnak tartotta volna a honvédelmet. Noha a diákok maximális óraszáma csökken, az alaptanterv alapján a tananyag mennyisége nem fog.

A rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy egy nemzeti alaptanterv ilyen mértékben kötelező ideológiát írt volna elő – mondta a hvg.hu-nak Miklósi László, a Történelemtanárok Egyletének elnöke a pénteken nyilvánosságra hozott dokumentumról. Az anyag tendenciózusan torzít, az Árpád-korból például csak a győztes harcok és csaták ismertetését írja elő, így akár kimaradhat a tatárjárás is, de a Horthy-kort is “talpra állás Trianon után” felütéssel írták bele a dokumentumba, holott azt nem csak ez jellemezte.

"Mintha egy hagymázas múltat akarnának megrajzolni, a konfliktusok bizonyos helyzetekben nem nagyon jelennek meg. Ez az erőteljesen nacionalista NAT, a magyarokat erősként, hősként, pozitív szereplőként kívánja láttatni"...

PUSZTÍTÁS A TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM ELKÖLTÖZTETÉSE

MÉRCE
Szerző: PETŐ ERNŐ
2020.02.03.


Van egy általános, szinte közmegegyezéses muzeológiai alapelv: ne mozgasd a tárgyat, csak ha feltétlenül muszáj!

A hírek szerint a kormány úgy döntött, hogy hazavágja a Magyar Természettudományi Múzeumot.

Van egy ideillő restaurátori mondás is: ha segíteni nem tudsz, legalább ne árts! Amíg nem vagy biztos a következményekben és a hatásban, ne nyúlj semmihez!

Titkosan

Sajtóértesülések szerint a kormány végleges döntést hozott a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetéséről. Úgynevezett 2-es típusú – vagyis 2000-es sorszámú – határozat született, az ilyet nem kell megjelentetni a Magyar Közlönyben, így nem kap nagyobb nyilvánosságot – írta az Index.

A régen terjedő hírekből, rémhírekből valóság lett. Titokban megszületett egy valószínűleg felemás döntés, amelyet írásban senki sem látott, még a főigazgatóval is csak szóban közölték.

Hogy miért kellett erről titkos döntést hozni, csak találgathatjuk. Titkos döntéseket egy kormányzat általában stratégiai, nemzetpolitikai, titkosszolgálati és hasonló ügyekben szokott hozni. Egy demokráciában egyéb ügyekben elvárható a normális ügymenet, a nyilvánosság és az átláthatóság.
Itt most nem hiszem, hogy a titkosság mögött indokolható, védhető okok lennének. Hacsak az nem, hogy a határozatból világosan kiderülne, hogy tulajdonképpen fogalmuk sincs arról, hogy mit csinálnak.

Mert valójában ez a gond. Tökéletes dilettantizmus, elefánt a porcelánboltban.

Egyszerűen nincs meg az a szemlélet és az a tudás, ami alapján egy ilyen döntést meg lehet hozni...

PÉLDA NÉLKÜLI BAL-JOBB EGYSÉG: ITT A BESZÉLGETÉS, AMELYBEN ÚJ EMLÉKMŰVET ÁLMODTAK BUDAPESTRE

VÁLASZ ONLINE
Szerző: STUMPF ANDRÁS
2020.01.30.


A Válasz Online közzéteszi a beszélgetést, ahol először vetődött fel és talált világnézeti korlátok nélkül egyetértésre a háborúkban megerőszakolt nőknek állítandó budapesti emlékmű ötlete. Online rádióadásunk, a HetiVálasz különleges kiadása következik. Akik beszélnek: Skrabski Fruzsina, Pető Andrea, Kunt Gergely. A beszélgetést vezeti: Stumpf András.

Az adás meghallgatható a fenti Spotify-ablakra kattintva. Ha az nem jelenne meg, közvetlen link itt. Ha asztali számítógépen, laptopon hallgatnának minket, vagy egyszerűen letöltenék az adásokat mp3-formátumban, a legegyszerűbb, ha felkeresik Lybsin-oldalunkat. Ha telefonon keresztül csatlakoznának műsorunkra, a Spotify mellett, iTunes-on (más néven Apple Podcasts), TuneIn Radio-n és Pocket Casts-on is megtehetik. Podcastunk RSS-csatornája ezen a hivatkozáson található.
×××
Rendhagyó adással jelentkezik a HetiVálasz, a hangzó hetilap, a Válasz Online hetente jelentkező internetes rádióműsora. Különleges eset indokolja a kivételes adást: birtokunkban van ugyanis a hangfelvétel egy eseményről, amely két hete készült csupán, de máris hatása lett a közéletben.

A fővárosi közgyűlés szerdai napirendjén szerepelt a háborúkban megerőszakolt nőknek állítandó emlékmű terve, márpedig az ötlet először január 17-én fogalmazódott meg határozottan és nyilvánosan Kunt Gergely Kipontozva című új kötetének bemutatóján a Kossuth Klubban. Az Osiris kiadó és a Magyar Tudományos Akadémia második világháborús albizottsága által közösen rendezett bemutatón a szerző mellett olyanok ültek a pódiumon, akik mélységében foglalkoztak már a második világháború végének magyar nőket érintő borzalmával. Így tett Skrabski Fruzsina Elhallgatott gyalázat című 2013-as dokumentumfilmjében, Pető Andrea pedig 2018-ban megjelent Elmondani az elmondhatatlant című kötetében...

A TÖRTÉNELEMTANÁROK EGYLETE ÁLLÁSFOGLALÁSA AZ ÚJ NEMZETI ALAPTANTERV 2020. JANUÁR 31-ÉN MEGJELENT SZÖVEGÉRŐL

TÖRTÉNELEMTANÁROK EGYESÜLETE
Szerző: TTE
2020.02.02.


1. Nyilvánosság hiánya

Elvárható, hogy az alapvetően fontos szakmai anyagok a szélesebb szakmai közvélemény bevonásával készüljenek és megismerhető legyen a készítők személye. Elfogadhatatlan, hogy ez az anyag a nyilvánosság kizárásával jött létre, még a készítők neve sem ismert.

2. Szakmai egyeztetés hiánya

Elengedhetetlen, hogy a meghatározó szakmai dokumentumok csak széleskörű szakmai egyeztetés után kerüljenek bevezetésre. Amíg a jelen anyag előzményének tekinthető NAT-javaslatnak volt érdemi egyeztetése 2018 augusztus-szeptemberében, ezt az érdemben új dokumentumot nem egyeztették a szakmával. Elfogadhatatlan a szakmai egyeztetés hiánya, ez szakmailag és erkölcsileg illegitimmé teszi az anyagot.

3. A NAT beszédes prioritása

Nem tudunk azonosulni a NAT alábbi céljaival „0”.

„A történelemtanulás célja, hogy a tanuló:

1. alapvető ismereteket szerezzen a magyarság, a magyar nemzet és Magyarország, az európai civilizáció, valamint az emberiség múltjáról;

2. a megszerzett ismeretek által erős, határozott magyar identitással rendelkezzen, és így a magyarságot egyszerre tekintse a történelem során kialakult emberi közösségnek, valamint természetes vonatkoztatási pontnak;

3. elsajátítsa a közös kulturális kód leglényegesebb elemeit (szimbólumok, történelmi személyek, történetek, fogalmak, alkotások)…”

Egyoldalúnak, szakmailag igencsak vitathatónak tartjuk a történelemtanítás három legfontosabb céljának a fentiek előtérbe helyezését. Ez minden korábbi NAT-hoz képest visszalépést jelent.

4. Az ismeretek prioritása

Nem tudunk azonosulni a NAT alábbi céljaival 1.

„A történelemtanulás elsősorban a narratív megismerésre épül: történetek, leírások, sémák és interpretációk egymásra rakódása és kölcsönhatása révén fejlődik a tanuló történelmi tudása. Míg az általános iskolában történetek elbeszélése az elsődleges, a középiskolai történelemtanulásban előtérbe kerül a történelmi források feldolgozása és értelmezése, ami segíti a problémamegoldó, elemző gondolkodás fejlődését, a történelmi szemléletmód kialakulását”.

Az elmúlt két évtized „forrásközpontú és kompetencia-alapú és a tevékenységet központba helyező” és az IKT-eszközöket preferáló oktatásával szembemenőnek tartjuk az ismeret és elbeszélés-központú szemléletet. Ez egyértelműen visszalépés egy idejétmúlt, korszerűtlen metodika világába.

Hiába szerepel a középiskolai elvárásoknál a források feldolgozása, a NAT prioritásaiban a célok között nem szerepel a forráskritikai attitűd formálása. A tanulási eredmények hosszú felsorolásában bukkan elő egyedül: „tud forráskritikát végezni.” Ehhez azonban az ismeretszerző készségek fejlesztésén túl alapvető szövegértési, tájékozódási, kritikai és kommunikációs kompetenciák kialakítására van szükség, ezek hanyagolása még a 2012-es kerettantervhez képest is komoly visszalépés.

5. Kötelező ideológia, normakövető magatartás


Nem tudunk azonosulni a NAT alábbi céljaival 2.

„Fő cél a normakövető magatartás és a társadalmi felelősségvállalás megalapozása, a szabadság és felelősség, valamint az alapvető jogok és kötelességek egyensúlyának megismerése”. Mindezt a NAT kontextusában tartjuk elfogadhatatlannak, ugyanis itt a „normakövetés” előírt, kötelező ideológiát jelent. Ez nem lehet a történelemtanulás/tanítás célja. Ebből a szempontból kifejezetten károsnak tartjuk, hogy a NAT „a tényeken alapuló reális és pozitív nemzettudat” kialakítását tekinti a történelemtanítás céljának: meg nem engedve, hogy a reális, tényeken alapuló történelmi megismerés bizonyos esetekben kritikus értékelést eredményezzen...

A MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE ÁLLÁSFOGLALÁSA A NEMZETI ALAPTANTERV 2020. JANUÁR 31-ÉN NYILVÁNOSSÁGRA HOZOTT SZÖVEGÉRŐL

MAGYARTANÁROK EGYESÜLETE
Szerző: ME
2020.02.01.



2020. január 31-én vált nyilvánossá a módosított Nemzeti alaptanterv (NAT), amely az Emberi Erőforrások Minisztériuma honlapján (itt) olvasható MTI-jelentés szerint „az  1., 5. és 9. évfolyamon felmenő rendszerben a 2020/2021-es tanévtől lép életbe”. A módosított NAT a Magyar Közlöny 2020/17. számában (itt és itt) érhető el, a magyar nyelv és irodalom tantárgyra vonatkozó fejezet a lapszám 300. oldalán, illetve a PDF állomány 12. oldalán kezdődik. Az alábbiakban a Magyartanárok Egyesülete választmányának állásfoglalását olvashatják.

A Magyartanárok Egyesülete állásfoglalása
a Nemzeti alaptanterv 2020. január 31-én nyilvánosságra hozott szövegéről


A Magyartanárok Egyesületének véleménye szerint ez a Nemzeti alaptanterv a magyar nyelv és irodalom tantárgy tekintetében nem nemzeti és nem alaptanterv. Nem nemzeti, mert ekkora mennyiségű tananyag az adott korosztály legalább kétharmada számára nem elsajátítható, őket a nemzetből mintegy kirekeszti. Nem alaptanterv, mert a tanítást teljes részletességgel s nem csupán alapjaiban szabályozza. Komoly óraszámcsökkentés mellett jelentős tananyagbővítést hajt végre. Annyira nem ad módot a képességfejlesztésre, a diákok egyéni fejlődésére, a módszerek és gondolatok sokféleségére, hogy egyáltalán nem szolgálja a diákok érdekeit, nem teszi őket jó szövegértőkké, árnyalt és pontos szövegek alkotóivá, művelt, a humán kultúra iránt elkötelezett felnőttekké. Nem szolgálja sem személyiségfejlődésüket, sem tanulás- vagy munkakultúrájukat, sem boldogulásukat a munka világában. Ezért mélyen gyerekellenes...

ITT OLVASHATÓ

NAGYON FÁJNA A HÁLAPÉNZFEKÉLY KIMŰTÉSE AZ EGÉSZSÉGÜGYBŐL

24.HU
Szerző: BENKE ÁGNES
2020.02.03.


Orvosok beszéltek a 24.hu-nak arról, miként torzítja az egészségügy működését a hálapénz.

Újra felélénkült a vita a hálapénzről, pontosabban arról, hogyan kellene megszüntetni. Két lehetőség került előtérbe:
- az orvosok béremelése,
- illetve a paraszolvencia büntethetősége beteg és orvos részéről is.

A 24.hu által megkérdezett orvosok szerint azonban a probléma ennél sokkal összetettebb, a tiszta viszonyok megteremtéséhez a finanszírozás átalakítása, a magán- és az állami ellátás határvonalainak tisztázása szükséges. Vagyis a hálapénzmentes egészségügy eléréséhez rendszerszintű átalakítás kellene, ami társadalmi és politikai konfliktusokkal járna.

Cikkünkben két aneszteziológus és egy nőgyógyász beszél
- a lehetőségekről,
- arról, hogy milyen torzulást okoz a paraszolvencia, ami egyáltalán nem jelent garanciát a jobb és/vagy gyorsabb ellátásra,
- de azt is elmagyarázzák, hogy a hálapénz miért akadályozza a fejlődést és a változást.
Jogi vagy etikai kérdés?
"A paraszolvencia nem a baja, hanem a tünete az egészségügyi rendszer működési hibájának"

– sűríti egy mondatba Sári Tamás, az orvoskamara etikai bizottságának tagja a hálapénz-problematikát, ami vagy hetven éve gúzsba köti az ellátási rendszert.

Egy húsz évvel ezelőtti Tárki-kutatás 29 milliárd, a 2017-es Hegymenet című kötetben megjelent, Lantos Gabriella által írt tanulmány pedig már

70 milliárdra teszi éves szinten azt az összeget, ami törvénytelen és adózatlan jövedelemként vándorol láthatatlanul a betegektől az orvosok zsebébe.

Eddig senki sem merte igazán megpiszkálni a kérdést, most az új vezetésű Magyar Orvosi Kamara tette az asztalra a kényes témát. Kincses Gyuláék egyebek között nagyarányú béremeléssel és büntethetőséggel képzelik a hálapénz-mentesítést, a minisztérium azonban azt mondja, a hálapénz nem büntetőjogi, hanem etikai kérdés, és első lépésként az orvosoknak, nem a döntéshozóknak kell határozniuk arról, büntethető legyen-e adni, illetve elfogadni...

LENULLÁZOTT HADERŐ – ESZKÖZBESZERZÉSEK CIVIL KONTROLL NÉLKÜL

168 ÓRA ONLINE
Szerző: BARÁT JÓZSEF
2020.02.03.


Magyarország a 2017-ben bejelentett Zrínyi 2026 program keretében tíz év alatt várhatóan 3500 milliárd forintot fordít új fegyverek hadrendbe állítására. A programnak csak egy szépséghibája van: senki sem látta, senki sem olvasta. Erről írtunk lapunk december 5-i számában, hiányolva a háttérdokumentumokat, hiszen a kormány honlapján Magyarország Nemzeti Katonai Stratégiája címen egy 2012-es irat olvasható. Kifogásoltuk azt is, hogy a billiós nagyságrendű beszerzések fölött érdemi kontrollt az Országgyűlés Honvédelmi és rendészeti bizottsága sem gyakorolhat. Németh Szilárd honvédelmi államtitkár a Magyar Nemzet december 12-i számában megjelentetett cikkében hazugságnak nyilvánította állításainkat, levitézlett és bukott embereknek nevezve interjúalanyainkat. Január 9-én érveink tisztázása érdekében interjút kértünk az államtitkártól, erre azonban a minisztérium nem is reagált. Kérdéseinkre most Kovács Gyula nyugalmazott alezredes, katonai szekértő válaszol.

- Németh Szilárd így zárta decemberi cikkét a Magyar Nemzetben: „Ha a Zrínyi 2026 honvédelem- és haderőfejlesztési program olyan sikeres lesz, mint a stadion-, sportcsarnok- és tornaterem-építési programunk, akkor biztosan lesz erős honvédsége a magyaroknak.”

- Ettől mentsen meg minket a Jóisten! A program sikerét a stadionépítésekhez mérni enyhén szólva is öngól. A siker csak a Fidesz-közeli cégeké, amelyek kellően túlárazottan építették ezeket a stadionokat. Közönség nincs, a fenntartók ódzkodnak, a bevételek nem fedezik az üzemelést. Az ország szégyene volna hasonlóan diszfunkcionális honvédséget létrehozni.

- A kormány védelmi beszerzési ügynökséget alapított annak a Maróth Gáspárnak a vezetésével, aki az első Orbán-kormánynak még egészségügyi tanácsokat adott. Ön szerint miért vonták ki a védelmi beszerzéseket a katonák ellenőrzése alól?

- Az új cég korlátlan fennhatóságot kapott a HM és a BM beszerzései fölött, amelyekről közismert, hogy magas az úgynevezett korrupciós kihozatali rátájuk. Az új, központosított szervezetről az jut eszembe: amikor megalakult a nemzeti kukaholding, két évig képtelen volt beszedni a tényleges hulladékgazdálkodók elvégzett munkája után járó díjakat, és átutalni azoknak, akik a munkát elvégezték. A HM Zrt.-k einstandolása ennél várhatóan sokkal nagyobb fennakadásokat fog okozni, miközben dübörög a Zrínyi 2026 haderőfejlesztési program. A zrt. szellemét Hende Csaba engedte ki a palackból 2010-ben, amikor a kétezer embert foglalkoztató, 26 milliárdos éves forgalmú céget bízta meg a katonai objektumok őrzésével és üzemeltetésével. Mialatt a védelmi költségvetést 42 százalékkal csökkentette a HM, és ezzel a létminimum alá kergette a haderőt, a zrt. rohamos fejlődésnek indult. Az őrzés-védelemben 3600 főre, az üzemeltetésben 2500-ra növelte alkalmazottainak létszámát...