2020. december 20., vasárnap

RÁADÁS: COLECTIV – (TELJES FILM MAGYARUL)

VIDEA.HU
Rendező: ALEXANDER NANAU
2019.


2015-ben tűz pusztított a bukaresti Colectiv klubban. A tragédiának 27 halottja és 180 sebesültje volt. Néhány nappal később újabb áldozatok haltak meg a kórházakban olyan sebek miatt, amelyek nem voltak életveszélyesek. Végül egy orvos információi alapján újságírók jártak utána az ügynek. Nyomozásuk megdöbbentő eredményre vezetett, hatalmas egészségügyi csalássorozatot tártak fel. Az eseményeket és az érintetteket követve a film az oknyomozó újságírás hatását és következményeit vizsgálja.

A KORSZAKVÁLTÁS GARANCIÁI

KÖZÖS PÁRTPROGRAM
Szerzők: DK, JOBBIK, LMP, MSZP, MOMENTUM, PÁRBESZÉD
2020.12.20.


Magyarország egy új korszak kapujába ért. Az elmúlt évtizedben először nyílik valódi esély arra, hogy a magyar nép lerázza magáról a Fidesz-KDNP korrupt és becstelen uralmát. Hiába próbálja ellehetetleníteni az ellenzéki pártok együttműködését a közelgő bukásától rettegő miniszterelnök, a kormányváltás mellett elkötelezett ellenzéki pártok készen állnak megadni a megfelelő választ a választójogi törvény antidemokratikus módosításaira. Az ország iránti történelmi felelősségünk tudatában közös listát állítunk a közelgő országgyűlési választásokon, és egymással, illetve minden, változást akaró polgárral egységben fogjuk leváltani az egypárti túlhatalmat kiépítő Fideszt. 

A közös választási lista azonban nem jelenti az ellenzéki pártok összeolvadását, hiszen pártjaink világos értékrenddel és önálló identitással rendelkeznek. Bár számos politikai kérdésben egymástól eltérő elképzeléseket vallunk, a korszakváltás kapujában félretesszük ezeket a különbségeket, és arra koncentrálunk, ami összeköt bennünket. Mindemellett fontos feladatnak tartjuk, hogy a közös lista esetén is biztosítsuk az együttműködő ellenzéki pártok saját identitásának megtartását, mert kizárólag így tudunk hitelesen képviselni minden változást akaró választópolgárt. Az ellenzéki tábor egészének hiteles képviselete pedig a kormányváltás alapvető feltétele. Ennek megfelelően az önálló parlamenti frakciók megalakulása alapvető érdeke az együttműködő pártoknak. 

A választási sikerhez tehát önmagában nem elég egymás mellé rakni a pártlogókat. A politika értékekről és értékek képviseletéről szól: valódi esélyünk csak az értékközösség megteremtésével, hiteles programmal és feddhetetlen jelöltekkel van. Ezért közös feladata minden pártnak, hogy tartalommal töltse meg az együttműködést: tisztába tegyük a múltat, meghaladjuk a NER korrupt és lelketlen hatalompolitizálását, létrehozzuk a változás programját, vállaljuk a valódi elszámoltatás feladatát. 

Ehhez hiteles képviselőjelöltekre és integratív közös miniszterelnök-jelöltre van szükség, akik nemcsak az elkötelezett ellenzéki szavazók, hanem a bizonytalanok támogatását is el tudják nyerni. Garanciákat kell adnunk a választóknak, hogy nemcsak az Orbán-kormány hatalmi tébolyát, hanem az elmúlt 30 év politikai hibáit is meghaladó új korszak alapköveit tesszük majd le közösen. Garanciákat kell adnunk a választóknak, hogy Magyarországon többé senki sem áshatja alá az európai, demokratikus, jogállami berendezkedést, és egyetlen párt vagy politikus sem szerezhet korlátok nélküli hatalmat. Alapvető célunk, hogy végre megteremtsük a független, élhető és büszke Magyarországot, amely jobb és szabadabb életet biztosít a polgárainak az elmúlt időszak végletekig beszűkült lehetőségeihez képest. Ha betöltjük történelmi feladatunkat, Magyarország végre valóban beléphet az új korszak kapuján. 

Legitimációs garanciák: 

1. A 2022-es országgyűlési választásokon az ellenzéki pártok közös miniszterelnök-jelöltet állítanak, akinek személyéről a választópolgárok döntenek az előválasztásokon. 

2. Az együttműködésben részt vevő ellenzéki pártok megállapodtak abban, hogy mind a 106 választókerületben közös egyéni képviselőjelöltet állítanak. A közös képviselőjelöltek kiválasztásába a pártok bevonják a választókat is, akik az előválasztások során dönthetnek arról, hogy a választókerületükben ki képviselje őket az országgyűlési választásokon. 

Személyi garanciák: 

3. A közös listát állító pártok kizárólag olyan képviselőjelöltek indulását támogatják, akik átesnek az ellenzéki pártok által közösen megszervezett szigorú átvilágításon, aláírják a jelölti feddhetetlenségi nyilatkozatot és a közös kormányzás alapelveit leíró
értéknyilatkozatot, írásban vállalják a közös kormányprogram végrehajtását, továbbá elfogadják azt az elvet, mely szerint megválasztásuk esetén a teljes magyar nemzet érdekében végzik képviselői feladatukat. 

4. A közös listát állító pártok határozottan elutasítják olyan képviselőjelöltek támogatását, akik emberi méltóságot sértő kijelentéseik, Fidesszel való elvtelen összejátszásuk, korrupciós cselekményekben való bizonyított részvételük vagy egyéb törvénysértő tevékenységük miatt nem méltók a korszakváltást akaró választópolgárok bizalmára. 

Tartalmi garanciák: 

5. A közös listát állító pártok vállalják, hogy kormányzásuk során megtisztítják Magyarország közéletét az azt hosszú ideje mérgező rendszerszintű korrupciótól, véget vetnek az oligarchák gátlástalan vagyonszerzésének, és megteremtik a feltételeit annak, hogy a NER korrupciós cselekményeinek elkövetői a független igazságszolgáltatás előtt feleljenek a tetteikért. Ennek érdekében a pártok vállalják, hogy visszaállítják az ügyészség és a bíróságok függetlenségét, csatlakoznak az Európai Ügyészséghez, valamint egy széles körű átláthatósági csomag elfogadásával transzparenssé teszik a kormányzat közpénzfelhasználását és a pártfinanszírozási rendszert. 

6. A közös listát állító pártok helyreállítják a sajtószabadságot, a tekintélyelvű rezsimekben tapasztalt hazug és gyűlöletkeltő pártpropagandát sugárzó közmédia helyett kiegyensúlyozott, minőségi közszolgáltatást teremtenek, illetve vállalják az állami hirdetések és közpénzből fizetett kampányok törvényi szintű korlátozását. 

7. A közös listát állító pártok vállalják, hogy minden valós társadalmi támogatottságú politikai párt és a civil társadalom bevonásával új alkotmányt hoznak létre, amit népszavazással erősítenek meg. A közös listát állító pártok eltökéltek abban, hogy az Alkotmánybíróságot újra az alkotmány és minden magyar ember alkotmányos jogainak megbízható őrévé tegyék, visszaállítva ezzel korábbi tekintélyét, függetlenségét, és visszaadva a regnáló kormány féktelen hatalomvágyának áldozatul esett jogköreit. 

8. A közös listát állító pártok vállalják, hogy új választási törvényt alkotnak, amely az arányosság és igazságosság elvein alapul, nem kedvez egyoldalúan egyetlen politikai szervezetnek sem, viszont képes megakadályozni a kamupártok közpénzrablását.

9. A köztársasági elnök nem lehet többé egy egyszerű báb, erős legitimitással és személyes integritással kell rendelkeznie, hogy a nemzet egységét szimbolizálva, valódi hatalmi ellensúlyt képezve tölthesse be a feladatát. A közös listát állító pártok ezért vállalják, hogy a köztársasági elnök megválasztását közvetlenül a választópolgárok kezébe helyezik. 

10. A közös listát állító pártok vállalják, hogy bepótolják az 1989-1990-es rendszerváltás fájó mulasztását, és nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat. 

11. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a fenntarthatóság elvei szerint kormányoznak, szembenéznek az ökológiai és klímaválság jelentette kihívással, és központi kérdésként kezelik a természet- és klímavédelem, a klímaalkalmazkodás és az igazságos átmenet ügyét. 

12. A közös listát állító pártok vállalják, hogy összetartó, igazságos és biztonságos társadalmat építenek, ahol a jogaikban megerősített dolgozók tisztességgel megélnek a munkájukból, a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár, az idősek méltányos nyugdíjat kapnak, az állam mindenki számára garantálja a minimális létfeltételeket és a minőségi közszolgálatatásokat, és kiemelten támogatja a leszakadó térségek, régiók gyorsabb fejlődését. 

13. A közös listát állító pártok vállalják, hogy a megosztás és gyűlöletkeltés helyett társadalmi békét teremtenek, és azon fáradoznak, hogy begyógyítsák a magyar társadalomban máig elevenen élő történelmi sebeket.

2020. december 20.

Demokratikus Koalíció
Jobbik Magyarországért Mozgalom
Lehet Más a Politika
Magyar Szocialista Párt
Momentum Mozgalom
Párbeszéd Magyarországért Párt

KIS MAGYAR VÁLSÁGKEZELÉS

ÉLET ÉS IRODALOM / PUBLICISZTIKA
Szerző: VÁRHEGYI ÉVA
2020.12.17.


...Mások kontójára

A veszélyhelyzet márciusi kihirdetése után alig egy héttel megszülettek az első válságkezelő rendeletek. A gyorsaság azonban nemcsak erény volt, hanem az átgondolatlanság tünete is. Az egyeztetések hiánya szembeötlő volt a közterhek átvállalásáról és „katás” kisvállalkozások adómentességéről szóló rendeleteknél, amikor utólag kellett kiegészíteni a kedvezményezettek körét. Az általános hitelmoratórium elrendelése is végiggondolatlan volt. Más országok gyakorlatától eltérően nem a törlesztés felfüggesztését kellett kérni, hanem azt kellett jelezni, hogy az adós továbbra is a szerződés szerint kíván fizetni, ami jókora káoszt idézett elő a bankok és az adósok körében. Hungarikum az is, hogy a törlesztési haladék az adós helyzetétől függetlenül jár mindenkinek és minden kölcsöntartozására.

Egy szempontból azonban jól átgondolt volt a válságkezelés megválasztott módja: arra törekedtek, hogy minél kisebb mértékben terheljék a központi büdzsét, ami a járvány tavaszi hullámában sikerrel is járt. Egyrészt igyekeztek minél nagyobb hányadban a gazdaság más szereplőire hárítani a válságkezelés terhét, másrészt költségvetési átcsoportosításokkal és már eldöntött tételek átcímkézésével mérsékelték a kiadásokat.

Ne dőljünk be a propagandának, mely szerint az Orbán-kormánynak már a tavasszal elfogadott gazdaságvédelmi akcióterve is elérte az éves GDP 20 százalékát! Annak zömét ugyanis a költségvetést közvetlenül nem érintő intézkedések tették ki. A kormány májusi konvergenciaprogramjában ez áll: a válságot kezelő „költségvetési intézkedések 2020-ban a GDP 2,8 százalékát teszik ki, finanszírozásuk pedig teljes mértékben a költségvetésen belül kiadások átcsoportosításából, tartalékokból és új adókból történik”. A magyar kormány válságkezelő programja még az állami garanciavállalással együtt sem érte el a GDP 10 százalékát (ami jóval kisebb a német, az olasz, a francia, a cseh vagy az osztrák kormányénál), ugyanakkor a GDP 12 százalékát elérő terhet lő­csölt rá a központi költségvetésen kívüli szférákra, elsősorban a bankokra és az önkormányzatokra.

A spórolás részben abból a hiedelemből fakadt, hogy a költségvetés egyensúlya garantálja az Európai Unióval szembeni függetlenséget. Az Európai Bizottság azonban, éppen a hatékony válságkezelés érdekében, megnövelte a kormányok és a jegybankok mozgásterét: időlegesen eltörölték a deficitplafont, feloldották az uniós támogatások kötöttségeit és az állami támogatás tilalmát. Orbán azonban célszerűbbnek látta, ha a bővített mozgásteret magának tartja meg. A gazdasági visszaesés miatt kieső adóbevételei ellenére sem állította le a saját klientúrájának üzleti lehetőséget nyújtó fejlesztéseket (például a Budapest–Belgrád vasútvonalat, amelynek építésében a kínai főválalkozó mellett Mészáros cége is részt kap) és a presztízsberuházásokat. Ennek következtében a költségvetés idei hiánya a spórolós válságkezelése mellett is elérheti a GDP 7-9 százalékát.

A tényleges válságkezelés terhét viszont igyekezett más szereplőkre hárítani. Egyik első intézkedése, a minden adósra és minden adósságra automatikusan érvényes hitelmoratórium oda vezetett, hogy Magyarországon az adósok két-háromszor akkora hányada vette igénybe a törlesztési haladékot, mint más országokban, ahol célzottan és szűkebb körben tették ezt lehetővé a kormányok. Az Orbán-kormány az önkormányzatok terhére is igyekszik megkímélni saját költségvetési pozícióját – egyúttal komoly csapást mérve az ellenzéki vezetésű fővárosra és kerületeire, valamint jó néhány más településre. A gépjárműadó és a súlyadó központosítása, az ingyenes parkolás előírása, valamint az idegenforgalmi adó csökkentése súlyos pénzeket vett ki az önkormányzatok zsebéből, holott már a járvány is jócskán csökkentette az iparűzési adóból, valamint az szja-ból származó bevételeiket, miközben megnövelte szociális és egészségügyi kiadásaikat. Ehhez társult a cégek számára adott kedvezmény, hogy az idén esedékes iparűzési adó teljes összegét csak jövő májusban kell megfizetniük.

Az i-re a pontot az tette volna fel, ha a kormány elfogadja az iparkamarai elnök javaslatát, amely két évre az összes kis- és középméretű vállalkozás számára eltörölte volna a helyi iparűzési adó megfizetését. Ez végképp ellehetetlenítette volna a nagyobb települések – jelentős részben ellenzéki vezetésű – önkormányzatait. A kormányfő által „megfontolandónak” minősített javaslatot végül elvetették, ám elfogadták Parraghnak a helyi önkormányzatok mozgásterét szűkítő másik javaslatát, mely szerint jövőre nem lehet növelni a helyi és települési adókat, és új adót sem lehet kivetni.

A novembertől újból elrendelt ingyenes parkolás anomáliáit is más zsebéből kezeli a kormány: a magánkézben lévő mélygarázsokat kötelezte arra, hogy az éjszakai órákban ingyenesen álljanak a helyi lakók rendelkezésére. Magántulajdonú szolgáltatók kontójára jótékonykodik a kormány akkor is, amikor ingyenessé teszi a távoktatásban részt vevő iskolások és tanáraik internethasználatát...


10 MILLIÁRDOT AD A KORMÁNY A DIÓSGYŐRI VÁR TOVÁBBÉPÍTÉSÉRE

444.HU
Szerző: HORVÁTH BENCE
2020.12.20.


Egy ideje már szó volt róla, hogy valamikor majd megindulhat a diósgyőri vár továbbépítése, de nem lehetett tudni, hogy mikor vág bele a kormány. Az Építészfórum ír arról, hogy úgy fest, most: a csütörtöki Magyar Közlönyben jelent meg a kormányhatározat, ami több mint 10 milliárd forintot írt elő erre a célra, míg a maradék 1,5 milliárd forintot a miskolci önkormányzat állja.

Mint az építészeti szaklap írja, a kormány még 2018-ban döntött 10,191 milliárd forintról a vár további kiépítésére. A vár korábbi, 2014-es turisztikai fejlesztése komoly vitákat váltott ki a kétes történelmi hitelesség miatt, viszont a fejlesztést akkor legalább megelőzte egy komoly történeti és régészeti előzetes kutatás. A cél akkor az volt az Építészfórum cikke szerint, hogy a kutatásokra támaszkodva fogjanak a fejlesztésbe, és olyan turisztikai funkciókat kaphasson a vár, hogy az gazdaságilag is fenntartható legyen...

MIÉRT LETT AZ USA GERONTOKRÁCIA?

G7.HU
Szerző: KASNYIK MÁRTON
2020.12.20.


Joe Biden 78 évesen minden idők legidősebb amerikai elnöke lesz, amikor januárban beiktatják. Az eddigi rekorder az akkor már egy ideje Alzheimer-betegségben szenvedő Ronald Reagan volt, aki 1989-ben 77 évesen köszönt le nyolc évnyi elnökség után, de a hivatal kezdetén még hetven alatt volt. Biden már a 2008-as kampány idején is idős volt, és emiatt nem is akart indulni 2016-ban. Ez nyitotta meg az utat Hillary Clinton előtt (akkor 70 éves volt), aki viszont kikapott Donald Trumptól. Ő most 74 éves, és ő is a valaha beiktatott legidősebb elnökként kezdte. A most véget ért amerikai elnökválasztás egyik fő témája az volt, hogy melyik jelölt szenilisebb, gyengébb felfogóképességű.

Ahhoz, hogy Biden megnyerje az idei elnökválasztást, hozzá hasonlóan tekintélyes korú ellenfeleket kellett legyőznie a demokrata előválasztáson. Fő vetélytársa Bernie Sanders volt, de egy rövid ideig a multimilliárdos Michael Bloomberg is halvány esélynek tűnt – mindketten közel egy évvel idősebbek Bidennél. Elizabeth Warren fiatalos kocogásával kampányolt 71 évesen.

De érdemes végigvenni azt is, hogy kik követhetik Bident, ha valamilyen okból le kell köszönnie (ami ebben az életkorban teljesen reális lehetőség). Alelnöke, Kamala Harris nagyon fiatalnak tűnik ebben a társaságban, hiszen még hatvan alatt van, de a következő a sorban a képviselőház vezetője, Nancy Pelosi lenne, ő kereken 80 éves, majd a szenátus korelnöke, Chuck Grassley, aki viszont 87, és egészen sztereotip módon használja a Twittert...

AZ EURÓPAI PARLAMENT MEGIRIGYELTE A PÁVATÁNCOT ORBÁN VIKTORTÓL

SZEGEDI KATTINTÓS BLOG
Szerző: SZEKA
2020.12.19.


Csellel vitte végbe az akaratát az Európai Parlament, ami azt bizonyítja, hogy az EU legfőbb döntéshozó szerve végre alkalmazkodott Orbán Viktor harci stílusához. A magyar kormány nem veri nagy dobra, hogy belesétált az EP által felállított csapdába, de tény, hogy a jogállami mechanizmus az előzetes hírekkel szemben nem az Európai Bíróság döntése után lép életbe, hanem a hétéves költségvetési ciklus indulásakor, vagyis a jövő év első napjától.

A Szegedi Kattintós előző bejegyzésében felvetette annak a lehetőségét, hogy az uniós vezetők által elfogadott alkut nem az eredeti formájában fogják elfogadni az Európai Parlamentben, hanem kihagyják abból a magyar és lengyel kormányok számára legfontosabb elemét, vagyis a bírósági felülvizsgálat elhagyása nélkül léptetik életbe a rendelkezést. Ráadásul a 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (MFF), az intézményközi megállapodásról, az Unió helyreállítási eszközéről és a jogállamisági rendeletről szóló állásfoglalást nagy többséggel, 496 szavazattal, 134 ellenszavazat és 65tartózkodás mellett fogadta el a Parlament csütörtök reggel.

Ez nagy pofon a magyar és lengyel kormánynak, mely az előző hét végén még győzelmi jelentéseket küldött saját polgárai felé, ugyanis úgy gondolták, hogy az Európa Tanács által egyhangúlag elfogadott alku szerint legalább másfél, de az is lehet, hogy két évet nyertek, mivel a jogállamisági követelmények alkalmazásának törvényességi kontrollja legalább ennyi ideig fog tartani. Ehhez képest az EP sajtóközleménye a következőképpen fogalmaz: „Az Európa Tanács december 11-i következtetésének tartalma, amely szerint az Európai Bizottságnak nem kellene a jogállamisági eljárást alkalmazni addig, amíg az Európai Bíróság döntést nem hoz az eljárás megsemmisítéséről vagy fenntartásáról, ugyanakkor felesleges. A Parlament és a Tanács között létrejött megállapodás egyértelműen fogalmaz: a mechanizmus január elsejével életbe lép, hangsúlyozzák a képviselők.”...


ÁLDATLAN ÁLLAPOTOK VANNAK AZ ÁLDOTT ÜNNEPEKEN EGYES GYERMEKOTTHONOKBAN

HVG / ITTHON
Szerző: BIHARI ÁDÁM
2020.12.20.


Megalázóan alacsony bérek, munkaerőhiány, elviselhetetlen munkakörülmények, a Covid ehhez már csak a kegyelemdöfés volt - így jellemezték a gyermekotthonok egy részében uralkodó állapotokat az ott dolgozó, vagy a gyermekotthonok életére még a karantén alatt is rálátó forrásaink. A dolgozókat nem tesztelik, több otthonban felütötte már a fejét a koronavírus. A gyámok nem tudják látogatni a gyerekeket, egyes otthonokban gyereknek és gondozónak lenni is óriási kihívás. Az intézmények sokszor már abnormális szinten szorulnak adományozók, civilszervezetek segítségére. A kormány mindeközben szűkíti az örökbefogadás lehetőségeit, vagyis a már így is jócskán túlterhelt rendszerben még több gyerek maradhat benne.


“Minden idők egyik legnehezebb karácsonya” - visszhangzik mindenhonnan az első Covid-karácsony előtt, és kétségtelenül rengeteg ember idei ünnepét keseríti meg a munkanélküliség, a családtagok miatti szorongás, a szűk körű, vagy találkozásmentes karácsony. Mit szóljanak viszont azok, akiknek család sem jut a fa köré? Az előttük tornyosuló akadályok megsokszorozódtak és ez az esetek többségében szinte alig érdekel valakit.

Akiknek nem jár a taps

“Felháborító, hogy az egészségügyben az a műszaki dolgozó, aki adott esetben beteggel sem találkozik, megkapta az 500 ezer forint bruttó jutalmat, míg az a nevelő, gyermekfelügyelő, aki heti átlag 84 órát tölt Covid-pozitív gyerekekkel, köszönje meg, hogy túlórázhat, és még társadalmi elismerést sem kap” - fakadt ki egy budapesti gyermekotthonban dolgozó forrásunk. Mikor arról kérdeztük, mégis mennyit keres ő és a hozzá hasonló státuszban dolgozó kollégái, azt mondta, éjszakai és délutáni pótlékokkal, túlórákkal alulról súrolja a 200 ezer forintot, ami nagyjából a talpon maradásra elég, semmi másra. Aki hivatástudatból dolgozik, annak szinte mindig van másodállása is.

A második munkahely azonban sokszor a szektoron kívül esik, pedig a szociális szférában elképesztő a munkaerőhiány. Forrásaink szerint emiatt már eddig is számtalan esetben előfordult, hogy akár közmunkásokat is felvettek gyermekfelügyelőnek az otthonokba, mert ehhez már nyolc osztály elvégzése is elegendő. A vírus miatt munkájukat elvesztő “munkamenekültek” alkalmazásával is próbálják enyhíteni a hiányt, így előfordul, hogy “szakácsok, építőipari munkások, taxisok dolgoznak gyerekekkel az otthonokban”. A gondozóknak a környezet fertőtlenítésén túl nincs idejük semmire, így is megfeszítve dolgoznak. Felelősek a gyerekek tisztálkodásáért, a gyámmal, szülőkkel, iskolákkal való kapcsolattartásért. Felelnek a ház felszereléséért, a gyerekek ruházatáért, tisztálkodó szereiért, beosztást írnak a felnőtteknek, és közben persze kezelik a ház életében a gyermek-gyermek, gyermek-felnőtt konfliktusokat...

AZ ÉN KORONAVÍRUSOM HÁROM HÓNAPJA

TELEX
Szerzők: JOÓB SÁNDOR, SZILÁGYI MÁTÉ, SZILLI TAMÁS, HAÁSZ JÁNOS
2020.12.20.



Haász János, a Telex újságírója is elkapta a koronavírust: az elején csak köhögéssel kezdődött, de azután jóval súlyosabb formában is jelentkezett a vírus. Kórházba került, ahol majdnem három hetet töltött el, eközben végignézte más betegek viaskodását és az egészségügyi dolgozók megfeszített munkáját. És most, három hónappal az első tünetek megjelenése után még mindig ott van vele a vírus...


INKÁBB FELZABÁLJÁK AZ ORSZÁG JÖVŐJÉT

KOLOZSVÁRI SZALONNA
- NEHAZUGGY BLOG
Szerző: MOLNÁR BÁLINT
2020.12.20.


Krisztusi parancsoktól vezérelt jó reggelt kívánok, dicsértessék a sötétség az összeomló alagút végén! Nem először kényszerít rá a magasságos felcsúti világítótest és a NER arra, hogy onnan vegyem fel a fonalat, ahol korábban letettem, pedig bíztam benne, hogy jó helyen van ott. Nem szeretném, ha bárki azt hinné, a kormány embertelen, a normalitásra hivatkozó identitáspolitikai hergelése elhomályosította a látásomat, rágom a gumicsontokat, miközben a színfalak mögött és a rivaldában valójában sokkal nagyobb disznóságok történnek. Sajnos azt kell mondanom, ezek egyformán súlyos tényállások: a korrupció, a becstelenség normává emelése nem többé vagy kevésbé bocsánatos bűn, mint az emberi jogok, illetve a mi vagy embertársaink méltóságának semmibevétele. Ezek egyformán súlyosak, és egyaránt áldozatokat követelnek.

November 9-én – amikor viszont még nem követelte közel 8 ezer ember halálát a járvány és a kétharmados politikai dilettantizmus, amikor Szájer József még nem ragadt fel a kereszténykonzervatív erkölcsiség brüsszeli ereszcsatornájára, de a sűrű hazugságokból font kormányzati propaganda már rég nem volt képes elfedni a gazdasági földbeállás körvonalait – azt írtam, hogy érzésem szerint új kommunikációs színjátékkal rukkoltak elő a nertársak. Amikor is úgy tettek, mintha rájöttek volna, hogy érdekli őket: a kis- és középvállalkozásokat, amelyek a legtöbb kéményen dolgozó kisembert foglalkoztatják, sikerült az út szélén hagyniuk. Ezért előadták, hogy Parragh Csempés László kereskedelmi és iparkamara elnök javaslatára jól megmentik őket. Ameddig lesz vakcina és fény az alagút végén, ugye. Elbábozták a népeknek, hogy miként az egészségügyi intézkedésekről a járványügyi szakemberek döntenek, őket kell kurvaanyázni, ha valami nem tetszik, a gazdasági intézkedéseket is úgy hozzák, hogy a nagyságos mindenhez is értő kikéri a gazdasági szakemberek javaslatait. Úgyhogy az élőisten magához rendelte a bukott csempést, aki javasolt neki mindenféléket: például a társasági nyereségadó felére (5 százalékra) csökkentését és az iparűzési adó egy évre szóló felfüggesztését.

Azt is írtam, hogy ezek szerint ezt bírta kitalálni a stáb Orbán újabb nagyszerű gazdaságmegmentési terve gyanánt: hogy az eddig is két kézzel és lábbal szívatott, szorongatott, kizsigerelt önkormányzatokat (elsősorban a fővárosit) teljesen padlóra küldjék, hogy se a tömegközlekedés, se a közvilágítás, egyáltalán a lakosság mindennapi létezése ne legyen fenntartható. Vagyis arra jutottam: már nem szaroznak, hogy apránként fosszák meg az önkormányzatokat a bevételeiktől, elveszik az egészet. Tudniillik az iparűzési adó a Fővárosi Önkormányzat egyetlen adóbevétele. Már akkor is teljesen világos volt a szándék, a propaganda kedvenc szólama pedig a helyzetre aktualizálva már akkor is megállta a helyét: ha már segíteni nem hajlandóak, legalább ott ártanak, ahol tudnak. A legbátrabb magyar pedig nemhogy felvállalta volna, hogy ő az, akinek a kútfejéből ez az aljasság kipattant, nemhogy szégyellte volna magát, amiért megint mások nemiszervével veri a csalánt és hazudja felelős kormányzati gazdaságvédelmi intézkedésnek (lásd még: hitelmoratórium), hanem beleadta a rezsim egyik legkártékonyabb figurájának szájába. Mert Parragh nertárs úgysem akar miniszterelnök lenni 2022-ben. És mert mindenki tudja, hogy Orbán csak a szakemberek tanácsait fogadja meg, ő nem tehet semmiről, ő ott sem volt sehol, őt semmilyen felelősség nem terheli semmiért...

FELFELÉ A LEJTŐN

HÍRKLIKK
Szerző: PETSCHNIG MÁRIA ZITA
2020.12.20.


Válságos időkben különösen jó hír, ha naponta arathatunk győzelmeket, ha a sok-sok vigasztalan esemény végtelen sorozatát megtörheti egy-egy látványos siker is. A sikerek kiváltotta örömöket azonban gyakran beárnyékolhatja az, ha mindezeket a pillanatok varázsán túl, hosszabb távlatokban, több évnyi összefüggések között is megpróbáljuk értelmezni. Így van ez az államadósság elmúlt évtizedének karriertörténete esetében is.


A közelmúlt

2009 végén Varga Mihály azt hangoztatta, hogy a „Fidesz nem támogat olyan gazdaságpolitikát, ami az államháztartás hiányának növekedését eredményezi”. 2010 szeptemberében a párt gazdasági szakértői bizottsága (vezetője Varga Mihály volt) a magyar gazdaság helyzetét feltáró jelentésében többek közt azt javasolta, hogy „a költségvetési egyensúly nem áldozható fel a gazdasági növekedés oltárán”. Ez a megállapításuk akkor már szembement a gazdasági miniszter, Matolcsy György véleményével, aki úgy látta, hogy fel kell adni a „poros, ódon, lejárt szavatosságú, egyensúlyra törekvő pályát”, mert az államháztartás egyensúlya nem a kiindulópont, hanem a fejlesztéspolitika végeredménye. Úgy vélte, hogy a helyes, követendő gazdaságpolitika az adócsökkentés, s nem kell semmiféle deficitmérséklő megszorítás. Emiatt – igaz, átmenetileg – megemelkedik a költségvetés hiánya, de azt rövid időn belül is vissza lehet vágni. Részint az általa akkor 800 milliárd forintra taksált bürokráciacsökkentéssel, részint pedig azzal, hogy az Orbán-kormány olyan hitelességnövekedést tud felmutatni, aminek köszönhetően jóval olcsóbban képes a nemzetközi piacokon kölcsönöket felvenni, amitől több százmilliárd
forintos kamatmegtakarítás remélhető. Mindez zene volt Orbán Viktor füleinek...

AZONNAL VONJA VISSZA A KORMÁNY AZ ÖNKORMÁNYZATISÁG FELSZÁMOLÁSÁVAL FELÉRŐ DÖNTÉSÉT — ÉS ADÓZZON INKÁBB MÉSZÁROS LŐRINC!

FACEBOOK
Szerző: SZÉL BERNADETT
2020.12.20.


...A kormány - ismét visszaélve a felhatalmazással - az önkormányzatok számára végzetes megszorításra készül. A gazdasági válságkezelés címén bejelentett intézkedések a válság vesztesein egyáltalán nem segítenek, az önkormányzatokat viszont megfosztják alapfeladataik ellátásához szükséges bevételeiktől. Tiltakozunk a 30 éve fennálló önkormányzatiság felszámolása ellen és felszólítjuk a kormányt, hogy ha már segíteni nem tud, legalább ne lehetetlenítse el az önkormányzatok működését. A válság alatt is a vállalkozásokon nyerészkedő Parragh László ötletei helyett pedig vezesse be a közpénzen meggazdagodott oligarchák szolidaritási hozzájárulását, és abból segítse a kisvállalkozásokat.

👉🏻 https://m.hvg.hu/…/20201220_Fuggetlen_orszaggyulesi_kepvise…

A kormány a díjemelések megtiltásával és az iparűzési adóbevételek jelentős részének elvonásával gyakorlatilag felszámolja a helyi önkormányzatokat Magyarországon. A kisebb településeket kormányzati gyámság alá helyezik, a 25 ezer fő feletti települések kompenzálásáról pedig nyíltan politikai alapon döntenek majd. Orbán Viktor bejelentéseinek semmi köze a válságkezeléshez: a Fidesz egyszerűen képtelen elfogadni a 2019-es önkormányzati választások eredményét, ezért a pénzügyi kivéreztetés eszközéhez nyúl. ‼️Ez nem más, mint visszamenőlegesen elkövetett választási csalás és a választók büntetése – ráadásul járvány idején – azért, mert nem a megfelelő helyre húzták az ikszet.‼️

Fontos látni: van alternatíva, amelyet tavasszal törvényjavaslat formájában be is terjesztettünk a parlament elé. Az elmúlt tíz évben Orbán Viktor közpénzes megbízásokkal kitömött oligarchái voltak a gazdasági növekedés legnagyobb haszonélvezői – az a minimum, hogy most ők segítenek a bajba jutott kisvállalkozásoknak szolidaritási hozzájárulás befizetésével. Emellett szintén javasoltuk nemrég, hogy az önkormányzatok kivéreztetéséhez ötleteket adó Parragh László magán kezdje a válságkezelést: mondjon le a Parragh-adóról, a kormány pedig törölje el a kötelező kamarai hozzájárulást, az ugyanis csak ebben az évben 3 milliárd forinttal sarcolta meg a vállalkozásokat.


NOVEMBER ELSEJE ÓTA ÁTLAGOSAN 10 PERCENKÉNT HAL MEG KORONAVÍRUSOS BETEG MAGYARORSZÁGON

444.HU
Szerző: haszanz
2020.12.20.


Március 15-e óta hivatalosan 8099 áldozata van Magyarországon a koronavírusnak.

A napi jelentések talán hozzászoktatták a közvéleményt ahhoz, hogy újabb mérföldkőhöz értünk, de hogy milyen sok 8000 halott, annak érzekeletésére:

- 7720 gyerek született havonta idén átlagosan Magyarországon

- 2008 és 2019 között, vagyis 12 év alatt összesen 8129-en haltak meg közúti közlekedési balesetben Magyarországon

- 2015-19-ben, vagyis öt év alatt 8473 öngyilkosság történt Magyarországon

- A járvány feltűnően laza kezelése miatt tavasszal sokat kritizált Svédországban lakosságarányosan már kevesebben hunytak el, mint nálunk. Ott a király szerint elbukott a járvány elleni védekezés.

- Amikor Orbán Viktor szeptember 4-én a Kossuth Rádióban azt mondta, hogy „a védekezés sikerét Magyarország emberéletekben méri”, akkor 621 áldozata volt a járványnak itthon. Most már 13-szor annyi.

November elseje óta átlagosan 10 percenként nő a koronavírus áldozatainak a száma Magyarországon.

És ez csak az áldozatok hivatalos száma, jóval többen hunyhattak el a járványban vagy annak következményeként. Erre utalnak a Központi Statisztikai Hivatal adatai is...

ÜZENT-E FERENC PÁPA ORBÁN VIKTORNAK ÉS NOVÁK KATALINNAK?

24.HU
Szerző: BALAVÁNY GYÖRGY
2020.12.20.


Politikusok nevét nem írja le az új könyvében a katolikus egyházfő, de keményen állást foglal a migránsellenes, nemzeti-keresztény populizmus ellen, és kijelenti, hogy nem kereshetnek a nők kevesebbet, mint a férfiak. Könyvkritika.


Nem hittem volna, mikor belevágtam az olvasásba, hogy a kegyes-cuppogós című Álmodjunk együtt – úton egy jobb jövő felé, vagyis a katolikus egyházfő kötetbe rendezett, terjedelmes homíliája az egyik legjobb könyvélményem lesz idén. Nem feltétlen tesz jót a kritikának, ha a szerzője rajongó, ezért megnyugtatok mindenkit: nem vagyok az (még csak katolikus sem), de úgy gondolom, ez a kötet úgy kellett a világnak, mint egy falat kenyér. A továbbiakban el is mondom, miért gondolom így...

SZABAD SZEMMEL: LENGYELORSZÁG KÉNYTELEN LESZ VISSZAFOGNI MAGÁT, DE MAGYARORSZÁGON MÁS A HELYZET - A NÉPSZAVA NEMZETKÖZI SAJTÓSZEMLÉJE

NÉPSZAVA ONLINE
Szerző: SZELESTEY LAJOS
2020.12.20.


Washington Post


Biden Európában kíván hozzákezdeni, hogy helyreállítsa az Amerikáról korábban alkotott nemzetközi képet, amit Trump módszeresen rombolt le az eltelt négy évben. Az új elnök számára a régi kontinens a hagyományos kályha, amitől el tud indulni, miután szövetségesekre van szüksége más területeken, ám az öreg kontinens már messze nem olyan, mint volt, amikor az amerikai politikus – Obama alelnökeként – kivált a kormányzati munkából.

Magyarország és Lengyelország demokráciaellenes irányzatra állt rá. A törökök NATO-szövetségeseket hívnak ki maguk ellen, a britek éppen távoznak az EU-ból. Merkelnek pedig már kevesebb, mint egy éve van hátra. Hogy Biden hivatalba lép, az persze helyből sokat javíthat az USA megítélésén. Jelenleg ugyanis úgy áll, hogy az oroszok jobb véleménnyel vannak az Egyesült Államokról, mint a németek vagy a britek.

Az jó, hogy a Fehér Ház leendő gazdája azt ígéri, országa visszatér a nemzetköz porondra, no meg az is, hogy Anthony Blinkent választotta külügyminiszternek, mert neki is fontos Európa. A többi közt Oroszország és Irán miatt. A legnagyobb falatot azonban Kína jelenti, de itt Washingtonnak meg kell találnia a megfelelő arányt a verseny, sőt, időnként az ütközés, illetve az együttműködés között, és ehhez azért idő kell.

Ráadásul Amerika kívülről mélyen megosztottnak és befelé fordulónak látszik. Ezért azt gondolják róla, hogy igazából nem tudja visszavenni korábbi szerepét a világban. A sikeres váltáshoz azonban az is kell, hogy Biden odahaza eredményt tudjon felmutatni a járvány elleni küzdelemben és a gazdasági helyzet javításában, mert sokat elárul majd a világnak a kilátásokról, hogy Amerika miként vélekedik saját magáról Trump után.

The Times

A konzervatív újság azt írja az Amerika elleni súlyos orosz kibertámadás után, hogy a nyugati világ elítéli Putyint, de még mindig úgy táncol, ahogy az elnök fütyül. Ezért ki kell találnia a hibrid hadviselés ellenszerét. Valami olyasmit, mint ami a hidegháború idején a feltartóztatás stratégiája volt. Félő ugyanis, hogy az egyre szorultabb helyzetben lévő orosz vezetés minden eddiginél élesebb nacionalista kampánnyal próbálja meg növelni hazai népszerűségét.

A mostani behatolás az amerikai kormányzat számítógépes rendszerébe olyan mértékű volt, hogy azt sokan hadüzenethez hasonlítják. De hát a Nyugat félreismerte az államfőt, aki azonban ily módon megindította a hibrid hadviselést, benne dezinformációs kampánnyal, illetve a világhálón végrehajtott diverzáns akciókkal. Ez pedig már erősen közelít a fegyveres viszályhoz.

Ily módon azonban Oroszország messze nagyobb befolyásra tett szert, mint amennyi tényleges súlyából következne. Putyin az autokraták példaképe lett a világban, miközben omladozik a szénhidrogének kivitelére épülő gazdasága. Ám a szegénység és a korrupció miatt odahaza erősen megingott a népszerűsége. Az élelmiszer árak befagyasztása illusztrálja, mennyire fél a rezsim a népfelkeléstől. De az is példa rá, hogy a parlament döntése értelmében az államfőt nem lehet semmiért sem felelősségre vonni, amit hivatalos tisztségében csinált.

Az orosz gondolkodást hagyományosan az összeesküvés-elméletek határozzák meg, talán azért, mert az országot évtizedeken át körbekerítették. Putyin a bajokért az ellenfeleket okolja, nem pedig saját kleptokrata rendszerét. Az ő szemében az oroszok állandó ostrom alatt állnak a hatalmas Nyugat részéről, annak titkosszolgálata éjjel-nappal dolgozik, hogy bajt okozzon. Pont ez a paranoia idézte elő a Szovjetunió bukását, miután az elherdálta hatalmas természeti és emberi erőforrásait. Árnyékokkal hadakozott, ahelyett, hogy az emberek életét tette volna jobbá. És most megint ugyanitt tart. Ezért jól képzett emberek tömegesen hagyják el az országot, mert normálisabb jövőt akarnak maguknak.

Time

Dombos Tamás a Háttér Társaságtól arcrezdülés nélkül fogadta, hogy az Országgyűlés a minap korlátozta az LMBT-jogokat. Az mondja, ez része a közösség elleni kormányzati keresztes hadjáratnak, hiszen az illetékesek már másfél éve nyomják a gyűlöletbeszédet, és olyan törvényeket hoztak, amelyek főként a transz nemű emberek jogait sértik. A további kilátások is nagyon sötétek.

A melegjogi aktivista véleménye azt az összeállítást vezeti fel, amelyben a lap körképet ad a Közép- és Kelet-Európában tapasztalható fokozódó támadásokról a nemi kisebbségek és a nők jogai ellen. Hozzáértők azt mondják, Trump csak felbátorította a kampányt. Valószínűleg nagy szerepe volt abban, hogy autoriter vezetők csak még hevesebb rohamokat indítottak ezen a területen.

Terry Reintke, az EP LMBT-jogokkal foglalkozó bizottságának társelnöke bizakodik, hogy Bidennel olyan, épeszű valaki kerül a Fehér Házba, akivel együtt tudnak majd működni. Merthogy a távozó adminisztráció csak lovat adott az ultrakonzervatív amerikai vallási, illetve jobboldali szervezetek alá, amelyek hatalmas összegekkel segítették európai szövetségeseiket.

Tavaly az amerikai kormányzat egyik illetékese részt vett a washingtoni magyar nagykövetség rendezvényén, amelynek témája Orbán családvédelmi akcióterve volt. Utóbbi a családi értékek védelmét hangoztatja, és gyerekvállalásra ösztökéli a nőket. Pompeo külügyminiszter hozta alá a Genfi Egyetértési Nyilatkozatot, amelyet 35, nagyrészt illiberális kormányzat írt alá, köztük Magyarország, Lengyelország, Brazília és Szaúd-Arábia.

Egy brüsszeli szakértő szerint egyértelmű, hogy Biden nem fogja eltűrni az LMBT-ellenes retorikát, úgy hogy Lengyelország bizonyosan kénytelen lesz visszafogni magát. Magyarországon – az orosz kapcsolat miatt – kicsit más a helyzet, mert a kormány erőt meríthet Moszkva keményen melegellenes politikájából. Dombos Tamás ugyanakkor abban bízik, hogy magyar gyökerei folytán Blinken fokozottan odafigyel majd a magyarországi jogsértésekre.

Azon kívül várhatóan Pete Buttigied lesz a szállítási miniszter, márpedig ő meleg, és ilyen politikus még soha nem volt egyetlen amerikai kormányzatban sem. Ennek pedig erős az üzenete. Reintke azt mondja, a továbblépés útját az jelenti, hogy erősítik a partnerséget Európa és az USA között és főleg az emberi jogokat, a demokráciát, valamint a jogállamot tartják szem előtt. 

Neue Kronen Zeitung

Tegnap óta – néhány pontosan meghatározott kivételtől eltekintve – 10 napra karanténba kell vonulnia mindenkinek, aki Ausztriába érkezik. A kormány egyúttal – előreláthatólag január 10-éig – megerősített ellenőrzést rendelt el a határon, hogy visszaszorítsa a járvány újabb hullámát. Ennek érdekében megerősítették a hadsereg egységeit a magyar, szlovák, cseh, német, olasz és szlovén átkelőkön. A vesztegzár esetében annyi könnyítést engedélyeztek, hogy aki jól érzi magát, az az 5. nap után, saját zsebre tesztnek vetheti alá magát.

Ugyanakkor a karantén nem vonatkozik azokra, akik rendszeresen ingáznak, továbbá legalább havonta egyszer meglátogatják Ausztriában élő családjukat, illetve élettársukat. Nem kell tesztet felmutatni akkor sem, ha az utazást elő nem látható, halaszthatatlan ok teszi szükségessé, pl. súlyos megbetegedés, haláleset, temetés, gyerekszületés vagy rászoruló emberek gondozása.

Az idősek ellátása érdekében minden további nélkül beléphetnek azok az országba, akik ilyen embereket látnak el napi 24 órában. Továbbá diplomaták, egészségügyi kísérők is. De valamennyiüknek rendelkezniük kell 72 óránál nem régebbi orvosi igazolással, hogy az PCR- vagy antigén vizsgálat nem állított meg náluk fertőzést.

FORRADALMÁR SZÜLETIK

REZEDA VILÁGA BLOG
Szerző: Rezeda
2020.12.20.


A kedves vezető tegnap mintegy az adventi ünnepkör lezárásaként és buzgó keresztényi szeretettől áthatva csak annyit mondott pár millió magyarnak: bár dögölnétek meg. Ők a városlakók, akiknek az a bűnük, hogy nem rá szavaztak. Ne égjen a lámpa ott, ne járjon a villanyos, gaz verje fel a térkövek közeit, s úgy általában ne legyen ott semmi, ahol őtet nem szeretik kellőképpen. Amit ugyan hülyén – mert hogyan máshogy is tudná – idézett a Terror Háza avatásakor, miszerint „mint a lámpa, ha lecsavarom, ne élj, mikor nem akarom”. Ezt mondta a kedves vezető a tévelygő választópolgároknak városuk újabb megszívatásával.

Tudtuk, hogy Orbán Viktor szaralak, de nem hagyja, hogy elfeledjük ezt a kis hibáját. Muszáj neki naponta igazolni iránta táplált megvetésünk helyes voltát, de így van ezzel mind az összes is. Ha már a Terror Háza szóba került, eszünkbe ötlik Schmidt Mária igazgató asszony, és az ő forradalmárgyártó buzgalma. Egyszer már előállított egy Dózsa László 1942-őt, most épp Deutsch Tamás 1966-on dolgozik erősen. Nem tudom, ha Deutschot most épp nem rühellenék annyira az EPP-ben, képbe került volna-e, mint a Schmidt nagyasszony által alapított Petőfi-díj kitüntetettje, de így vagy úgy, megkapta. Nem nagy ügy, Bayernak meg horog-, pardon, lovagkeresztje van.

Hogy miképp nyaligálják ezek egymás seggét, az teljességgel érdektelen, az azonban nem, hogy az ilyen plecsniktől elkezd nőni az arcuk, óriásivá dagad, hogy már be sem bírnak nézni vele a mi kis szaros ablakunkon. Elemelkednek mintegy az anyaföldtől, és lebegnek a tajtékos egünkön. Deutsch azért kapta a díjat, mert sokat tett a térség népeinek szabadságáért, és megértette, hogy a Nyugatnak ő nem jelent sokat. Ez a díj laudációjában szerepel, és arra utalhat, hogy Deutsch ifjú korában Prágában hőbörgött. Most már lassan ott tartunk a narrációban, hogy Orbán Pestről űzte el az oroszokat, Deutsch pedig Prágából...